- 1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?
- 2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?
- 3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?
A polgári peres ügyek a megyei bíróságok (maakohus) hatáskörébe tartoznak. A megyei bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el polgári peres ügyekben. A polgári peres ügyek számos területet érintenek, beleértve a különböző szerződésekkel és kötelezettségekkel, valamint a családjoggal és az örökléssel kapcsolatos jogvitákat, a dologi joggal kapcsolatos jogvitákat, a vállalatok és nonprofit szervezetek tevékenységével és irányításával kapcsolatos ügyeket, illetve a csődeljárással és a munkajoggal kapcsolatos ügyeket.
A polgári ügyek megindításához keresetlevelet vagy kérelmet kell benyújtani a megyei bírósághoz. A bírósághoz benyújtandó keresetlevélben meg kell jelölni azt a személyt, akivel szemben a követelést támasztják, a követelés tárgyát, valamint a követelés alapjául szolgáló ténybeli körülményeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat.
A polgári peres eljárások menetét a polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik) szabályozza.
Bár Észtországban nincsenek szakosodott bíróságok, a felek bizonyos jogvitákban peren kívüli vitarendező bizottságokhoz fordulhatnak, mielőtt élnének a bírósághoz fordulás jogával.
Például a munkaügyi jogvitákban a munkaügyi vitarendező bizottság (töövaidluskomisjon) jár el. A munkaügyi vitarendező bizottság olyan független testület, amely egyéni munkaügyi jogvitákban jár el az esetleges bírósági tárgyalást megelőzően. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak is joguk van valamely bizottsághoz fordulni, és mentesülnek az állami illetékek alól. A munkaügyi vitarendező bizottság eljárását a munkaügyi jogviták rendezéséről szóló törvény (töövaidluse lahendamise seadus) szabályozza. A felek nem kötelesek a munkaügyi vitarendező bizottsághoz fordulni a bírósági eljárás előtt. A munkaügyi vitarendező bizottság jogerőre emelkedett határozata kötelező erejű a felekre nézve. Munkaügyi vitarendező bizottsághoz lehet fordulni a következő munkaügyi jogviták rendezése érdekében:
- a munkavállaló és az Észtországban bejegyzett, az Észtországban fióktelep útján működő vagy a külföldi illetőségű munkáltató közötti munkaviszonyból vagy ilyen munkaviszony előkészítéséből eredő jogvita (egyéni munkaügyi jogvita);
- az Észtországba kirendelt munkavállalók munkafeltételeiről szóló törvény 7. cikkéből eredő munkaügyi jogvita egy Észtországba kirendelt munkavállaló és annak munkáltatója között (egyéni munkaügyi jogvita);
- kollektív szerződés teljesítéséből eredő kollektív munkaügyi jogvita (kollektív munkaügyi jogvita).
A munkaügyi vitarendező bizottság nem foglalkozik munkabalesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás, testi sérülés vagy haláleset miatti kártérítési igényekkel kapcsolatos jogvitákkal. A munkaügyi vitarendező bizottsághoz benyújtott kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező egyértelműen megfogalmazott követelését, valamint a jogvitával kapcsolatos körülményeket. Például a munkaszerződés megszüntetésének megtámadása esetén fel kell tüntetni a megszüntetés idejét és okát. Ismertetni kell a felek közötti vita természetét, például hogy a munkavállaló vagy a munkáltató mit mulasztott el megtenni, vagy miben járt el illegálisan. Minden keresetlevelet és követelést alá kell támasztani, ezért fel kell tüntetni az okirati bizonyítékokkal (munkaszerződéssel, kölcsönös megállapodásokkal vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti levelezéssel stb.) alátámasztott körülményeket, illetve a más bizonyítékokra és tanúkra vonatkozó információkat. Ezeket a munkavállaló vagy a munkáltató követelését alátámasztó okirati bizonyítékokat mellékelni kell a benyújtott kérelemhez. Ha a kérelmező szükségesnek tartja tanú beidézését a megbeszélésre, a kérelemben fel kell tüntetni a tanú nevét és címét. A fogyasztók és a kereskedők közötti szerződésekből eredő követelések a fogyasztói vitarendezési testület (tarbijavaidluste komisjon) bevonásával rendezhetők. A fogyasztói jogviták e bizottság általi rendezését a fogyasztóvédelmi törvény (tarbijakaitseseadus) szabályozza. A fogyasztói vitarendezési testület hatáskörrel rendelkezik olyan belföldi és határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésére, amelyek fogyasztók és kereskedők közötti, a fogyasztó által kezdeményezett szerződésekből erednek, ha a jogvita egyik fele olyan kereskedő, akinek a székhelye az Észt Köztársaságban van. A fogyasztói vitarendezési testület hatáskörrel rendelkezik a hibás termékekből eredő károkkal kapcsolatos jogviták rendezésére is, feltéve, hogy a kár pontosan meghatározható. Amennyiben a károkozás ténye megállapítást nyert, de a kár pontos összege nem határozható meg (például nem vagyoni kár vagy későbbi időpontban bekövetkező károsodás esetén), a kártérítés összegét a bíróság állapítja meg. A testület nem foglalkozik olyan jogviták rendezésével, amelyek nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokkal, közjogi jogi személy által nyújtott oktatási szolgáltatásokkal, egészségügyi szakemberek által magánszemélyek részére az egészségi állapot értékelése, megőrzése vagy helyreállítása, illetve gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök felírása, kiadása vagy ezekkel való ellátás körében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A testület nem foglalkozik továbbá halálesetből, testi sérülésből vagy egészségkárosodásból eredő követelésekkel kapcsolatos jogvitákkal, valamint olyan jogvitákkal, amelyek rendezési eljárásáról más törvények rendelkeznek. Az ilyen jogvitákban az illetékes intézmény vagy bíróság jár el. A felek nem kötelesek a fogyasztói vitarendezési testülethez fordulni a bírósági eljárás előtt, és a vitarendezés során hozott határozat végrehajtása nem kényszeríthető ki végrehajtási eljárásban. A testület határozatait nem teljesítő kereskedők listáját a Fogyasztóvédelmi és Technikai Szabályozási Hatóság weboldalán közzéteszik. Ha a felek nem értenek egyet a testület határozatával vagy nem teljesítik az abban foglaltakat, ugyanazt a jogvitát az illetékes megyei bíróság elé terjeszthetik tárgyalás céljából.
A bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogviták rendezésére a bérleti jogviszonnyal foglalkozó bizottságok előtt van lehetőség, amelyek eljárásait a bérleti jogviták rendezéséről szóló törvény (üürivaidluse lahendamise seadus) szabályozza. Bérleti jogviszonnyal foglalkozó bizottságot bérleti jogviták rendezésével foglalkozó helyi hatóság független szerveként lehet létrehozni. A bérleti jogviszonnyal foglalkozó bizottságok nem járhatnak el 3200 eurót meghaladó pénzügyi követelésekkel kapcsolatos jogvitákban. A felek nem kötelesek a bérleti jogviszonnyal foglalkozó bizottsághoz fordulni a bírósági eljárás előtt. A bérleti jogviszonnyal foglalkozó bizottság határozatának jogerőre emelkedését követően a felek nem nyújthatják be bíróságnak ugyanazon követelést ugyanazon az alapon, és a bérleti bizottság azon határozata a jogerőre emelkedését követően a felekre nézve kötelező.
2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?
Fontos ismerni a hatásköri szabályokat, hogy tudjuk, melyik bíróság jogosult eljárni az ügyben. A hatáskör három ismérv alapján oszlik meg:
- általános hatáskör, amely az érintett személy lakóhelyétől függ;
- választható hatáskör;
- kizárólagos hatáskör (lásd a 2.2. szakaszt).
2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?
Az alsóbb és felsőbb fokú bíróságok eltérnek egymástól, mert az észt bírósági rendszer három fokot ismer.
A megyei bíróságok (maakohus) elsőfokú bíróságként járnak el minden polgári peres ügyben. Törvényi úton előírható, hogy bizonyos ügyekben csak adott megyei bíróságok járjanak el, ha ez felgyorsítja a tárgyalásokat vagy más módon hatékonyabbá teszi az eljárást.
A kerületi bíróságok (ringkonnakohus) felülvizsgálják a megyei bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a területi illetékességüknek megfelelően a határozatok és bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok a törvény által a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben is ítélkeznek.
A Legfelsőbb Bíróság (Riigikohus) felülvizsgálja a kerületi bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a semmiségi panaszok és a bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A Legfelsőbb Bíróság emellett eljár a jogerőre emelkedett bírósági határozatok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmek tárgyában, a jogszabályban meghatározott esetekben kijelöli a megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróságot, és ítélkezik a jogszabályok által a hatáskörébe utalt más ügyekben. A Legfelsőbb Bíróság Észtország Alkotmánybíróságaként is funkcionál.
Az ügyben először a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság jár el és hoz ítéletet. Ha valamely személy úgy találja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete egy jogi rendelkezés megsértésén alapul vagy – a fellebbezési eljárás során figyelembe veendő körülmények és bizonyítékok fényében – a fellebbezési eljárás során az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő ítéletnek kell születnie, jogosult fellebbezést benyújtani egy magasabb fokú bírósághoz, vagyis a kerületi bírósághoz. A kerületi bíróságok másodfokú bíróságok, ezért ezek vizsgálják felül a megyei és a közigazgatási bíróságok által hozott határozatokat a fellebbezések alapján. A kerületi bíróságok a polgári peres ügyek elbírálása során tanácsban járnak el: a fellebbezéseket egy három főből álló bírói tanács bírálja el, kivéve, ha a jogszabályok másként rendelkeznek.
A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fokon eljáró bíróság. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálja a kerületi bíróságok által a polgári peres ügyekben hozott határozatokat a semmiségi panaszok és a bírósági döntések elleni fellebbezések alapján. A Legfelsőbb Bíróság emellett a jogerőre emelkedett bírósági határozatok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmek tárgyában is eljár; a jogszabályban meghatározott esetekben kijelöli a megfelelő hatáskörrel rendelkező bíróságot az ügy elbírálására, valamint eljár a jogszabályok által a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A megsemmisítés a jogi okokból jogerőre nem emelkedett bírósági ítéletek elleni fellebbezést és az ítéletek felülvizsgálatát jelenti egy magasabb fokon eljáró bíróságon a tények újraértékelése nélkül. A bírósági határozatok felülvizsgálata a már jogerőre emelkedett határozatok és döntések újbóli vizsgálatát jelenti az eljárás valamely résztvevője által benyújtott kérelem alapján, abban az esetben, ha új körülmények merültek fel.
A fellebbezési eljárás valamely fele fellebbezést nyújthat be a körzeti bíróság ítéletével szemben a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a körzeti bíróság súlyosan megsértett egy eljárásjogi rendelkezést vagy helytelenül alkalmazott egy anyagi jogi rendelkezést. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott keresettel kapcsolatban az eljárás felei az eljárási cselekményeket, valamint a kérelmek és kérvények benyújtását kizárólag ügyvéden keresztül végezhetik. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kérelemre induló eljárásokkal kapcsolatban az eljárás felei az eljárási cselekményeket, valamint a kérelmek és kérvények benyújtását személyesen vagy ügyvéden keresztül végezhetik. A Legfelsőbb Bíróság abban az esetben fogadja el a megsemmisítés iránti kérelmet, ha az megfelel a jogi előírásoknak, időben nyújtották be, és:
- a kerületi bíróság az ítéletében egyértelműen helytelenül alkalmazott egy anyagi jogi rendelkezést, és e rendelkezés helytelen alkalmazása helytelen ítéletet eredményezhetett volna;
- a kerületi bíróság az ítéletében súlyosan megsértett egy eljárásjogi rendelkezést, és ez helytelen ítéletet eredményezhetett volna.
A Legfelsőbb Bíróság emellett befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, ha az ügyben folytatott tárgyalás alapvető fontosságú lenne a jogbiztonság garantálása és az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása, illetve a jog továbbfejlesztése szempontjából.
2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)
A hatáskör valamely személy azon joga és kötelezettsége, hogy eljárási jogait egy adott bíróság előtt gyakorolja. A hatáskör lehet általános, választható vagy kizárólagos.
Az általános hatáskör határozza meg a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában, kivéve, ha a törvény úgy rendelkezik, hogy a keresetet másik bírósághoz kell benyújtani, illetve a cselekményt másik bíróságon kell végrehajtani.
A választható hatáskör meghatározza azt a bíróságot, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános hatáskörön túl. Ez azt jelenti, hogy például a tulajdonjog érvényesítése iránti, valamely természetes személy elleni kereset éppúgy benyújtható a hosszú távú tartózkodási hely szerint illetékes bírósághoz is. Ha a személy más államban rendelkezik lakóhellyel, a tulajdonjog érvényesítése iránti kereset benyújtható a kereset tárgyát képező tulajdon helye szerint illetékes bírósághoz, illetve az adott személy más tulajdonának helye szerint illetékes bírósághoz is.
A kizárólagos hatáskör meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat polgári peres ügyekben. A kérelem alapján indított ügyekben a hatáskör kizárólagos, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. A kizárólagos hatáskör megállapítható például az ingatlantulajdon helye, a jogi személy telephelye stb. alapján.
2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály
A természetes személyek elleni kereset a lakóhely szerint illetékes bírósághoz, a jogi személyek elleni kereset a székhelyük szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha a természetes személy lakóhelye ismeretlen, a kereset az utolsó ismert lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
2.2.2 A főszabály alóli kivételek
Az olyan észt állampolgár elleni kereset, aki más államban él, és akinek esetében területen kívüli hatály érvényesül, illetve egy másik államban munkát vállaló észt állampolgárságú köztisztviselő elleni kereset az adott személy utolsó észtországi lakóhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott személy nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, az ellene szóló kereset a Harju megyei bíróságon (Harju Maakohus) nyújtható be. Az Észt Köztársaság vagy az önkormányzatok elleni kereset az érintett állami szerv vagy önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha az adott állami szerv nem határozható meg, a keresetet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha az önkormányzat nem határozható meg, a keresetet a vidéki vagy városi önkormányzat székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A felperes az Észt Köztársaság vagy egy helyi önkormányzat ellen a saját lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz is benyújthat keresetet.
2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?
A törvény által meghatározott esetekben megválasztható az a bíróság, amelyhez kereset nyújtható be valamely személy ellen, és ahol egyéb eljárási cselekmények hajthatók végre valamely személy vonatkozásában az általános hatáskörön túl.
- A tartózkodási hely szerinti hatáskör – A tulajdonjog érvényesítése iránti, valamely természetes személy elleni kereset a tartózkodási hely szerint illetékes bírósághoz is benyújtható, ha az adott személy hosszabb ideje rendelkezik ott tartózkodási hellyel munkaviszonyból, egyéb szolgálati viszonyból, tanulmányokból vagy egyéb hasonló okokból kifolyólag.
- A telephely fekvésén alapuló hatáskör – az alperes gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatos követelések a telephely fekvése szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetők.
- A jogi személy bejegyzett székhelyén alapuló hatáskör – a tagságból kifolyólag jogi személy, beleértve a vállalatokat, vagy annak tagja, partnere vagy részvényese keresetet nyújthat be a tagságából vagy részvételéből kifolyólag a jogi személy valamely tagja, partnere vagy részvényese ellen a jogi személy székhelye szerint illetékes bírósághoz.
- A vagyontárgy fekvése szerinti hatáskör – ha egy személy más államban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a tulajdonjog érvényesítése iránti kereset érvényesíthető a kereset tárgyát képező vagyontárgy fekvése szerint illetékes bíróság, vagy az adott személy más vagyontárgyának fekvése szerint illetékes bíróság előtt. Ha a vagyontárgyat nyilvános nyilvántartásba vették, a kereset az adott nyilvántartás fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha a vagyontárggyal kapcsolatban a kötelmi jog alapján nyújtanak be keresetet, a kereset az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Valamely eszközzel biztosított követelés esetén a kereset az eszköz fekvése szerint illetékes bírósághoz nyújtható be.
- Jelzáloggal biztosított vagy dologi teherrel terhelt követelés behajtása vagy hasonló követelés iránti kereset az ingatlantulajdon fekvése szerinti bírósághoz is benyújtható, amennyiben az adós a jelzáloggal biztosított vagy dologi teherrel terhelt, nyilvántartásba vett ingatlan tulajdonosa.
- Lakás tulajdonjogából eredő követelésekre vonatkozó hatáskör – A lakástulajdonossal szemben a lakás tulajdonjogával kapcsolatos jogviszonyból eredő követelés a lakástulajdon tárgyát képező ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthető.
- A szerződés teljesítésének helyén alapuló hatáskör – egy szerződésből eredő követelés vagy egy szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset a teljesítés helye alapján illetékes bíróság előtt is érvényesíthető. Ingó vagyon értékesítéséről szóló szerződés esetében az a hely tekintendő a kötelezettség teljesítési helyének, ahová az ingó vagyont szállították vagy szállították volna a vevőnek, illetve szolgáltatási szerződés esetén az a hely, ahol a szolgáltatást biztosították vagy biztosították volna. Egyéb esetekben a telephely, illetve annak hiányában az adós lakóhelye vagy székhelye tekintendő a kötelezettség teljesítési helyének. Ezek a rendelkezések alkalmazandók, kivéve, ha a felek másként egyeztek meg.
- A fogyasztó lakóhelyén alapuló illetékesség – a szerződések jogáról szóló törvény (võlaõigusseadus) 35., 46. és 52. szakaszában, 208. szakaszának (4) bekezdésében, 379. és 402. szakaszában, 635. szakaszának (4) bekezdésében, valamint 709., 734. és 866. szakaszában meghatározott szerződésből vagy jogviszonyból eredő követeléseket, illetve az észtországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozásokkal kötött egyéb szerződésekből eredő követeléseket a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesítheti. A fentiek nem vonatkoznak a szállítási szerződésekből eredő követelésekre.
- Biztosítási szerződésből eredő követelésekre vonatkozó hatáskör – a kötvénytulajdonos, a kedvezményezett vagy más olyan személy, aki a biztosítási szerződés alapján szolgáltatás teljesítését követelheti a biztosítótól, a természetes személy lakóhelye vagy a jogi személy székhelye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítheti a biztosítási szerződésből eredő követelést a biztosítóval szemben. Felelősségbiztosítás, valamint építkezésre, ingatlantulajdonra illetve az építkezéssel vagy ingatlantulajdonnal együtt ingó vagyonra vonatkozó biztosítás esetén a biztosítóval szembeni igény a kárt okozó cselekmény vagy esemény helyszíne vagy a károkozás helyszíne szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthető.
- Szellemitulajdon-jogokra vonatkozó megállapodásból eredő követelésekre vonatkozó hatáskör – szerzői jog, kapcsolódó jogok vagy iparjogvédelmi jog, vagy licenciaszerződés tárgyának átadásáról szóló megállapodásból eredő követelések vagy ilyen megállapodás érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetek a Harju megyei bírósághoz is benyújthatók.
- A munkavállaló lakóhelyén vagy a munkavégzés helyén alapuló hatáskör – a munkavállaló a lakóhelye vagy a munkavégzése helye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesítheti a munkaszerződésből eredő követelését.
- Váltókból vagy csekkekből eredő követelésekre vonatkozó hatáskör – a váltókból vagy csekkekből eredő követelések a váltók vagy csekkek kifizetési helye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetők.
- A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti követelésre vonatkozó hatáskör – a bűncselekménnyel okozott kárért járó kártérítés iránti követelések a kárt okozó cselekmény vagy esemény helyszíne vagy a károkozás helyszíne szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetők.
- Tengeri követelésekre, mentési tevékenységből vagy mentési szerződésekből eredő követelésekre vonatkozó hatáskör – a tengerparti ingatlanokról szóló törvényben (laeva asjaõigusseadus) meghatározott egy vagy több tengeri biztosítási kárigényből eredő követelés az alperes hajójának kikötési helye vagy a hajó honi kikötője szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthető. A mentési munkákból vagy a mentési szerződésből eredő követelések a mentési munkák helyszíne szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetők.
- Vagyon felosztása iránti keresetekre vonatkozó hatáskör – az öröklési igény megállapítása iránti kereset, az örökösnek a vagyon birtokosával szembeni követelése, a hagyományból vagy öröklési szerződésből eredő igény, a kötelesrész iránti igény vagy a vagyon felosztása iránti kereset az örökhagyónak a halála idején bejegyzett lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthető. Ha az örökhagyó észt állampolgár volt, de a halála idején nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, a kereset az örökhagyó utolsó észtországi lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható. Ha az örökhagyó nem rendelkezett észtországi lakóhellyel, a kereset a Harju megyei bírósághoz (Harju Maakohus) kell benyújtani.
- Alperesi pertárs elleni kereset és egyetlen alperes iránti több kereset – a több alperes iránti kereset a felperes által kiválasztott egyik alperesi pertárs lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtható be. Ha több keresetet nyújtanak be egy alperes ellen ugyanazon tény alapján, valamennyi kereset ahhoz a bírósághoz nyújtható be, amelyhez az ugyanabból a tényből eredő egy vagy több követelés iránti kereset benyújtható.
- A viszontkeresetekre és a harmadik személyek független követelései iránti keresetekre vonatkozó hatáskör – a viszontkeresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyhez az eredeti keresetet benyújtották, amennyiben az megfelel a viszontkereset benyújtására vonatkozó feltételeknek, és a viszontkeresetre nem vonatkozik kizárólagos hatáskör, valamint nem állapítható meg, hogy az ilyen típusú ügyek felülvizsgálatát kizárólag egy bizonyos bíróság végezheti. Ez olyan esetekben is érvényes, ahol a viszontkeresetet az általános rendelkezések értelmében külföldi bírósághoz kellene benyújtani.
- Az önálló követeléssel rendelkező harmadik személyek keresetet nyújthatnak be az alapügyben eljáró bírósághoz.
- Illetékesség a csődeljárásban – A természetes személy adós csődeljárás iránti kérelmét az adósra vonatkozó általános illetékességi szabályok szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha a jogi személy adós székhelye Harju megyében található, a csődeljárás iránti kérelmet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Egyéb esetekben a jogi személy adós csődeljárás iránti kérelmét a Tartu megyei bírósághoz (Tartu Maakohus) kell benyújtani. A vélelem szerint az adós székhelye megegyezik azzal a székhellyel, amely a csődeljárás megindítása előtt egy évvel a nyilvántartásban szerepel, kivéve, ha igazolják, hogy az adós székhelye máshol található. Ha ugyanazon adóssal kapcsolatban több csődeljárás iránti kérelmet is benyújtanak, azokat egy eljárás keretében egyesítik, és az a bíróság tárgyalja őket, amelyikhez az első csődeljárás iránti kérelmet benyújtották. Ha a jogi személy adósra vonatkozó csődeljárással kapcsolatban a jogi személy kötelezettségeiért a saját vagyonával felelősséggel tartozó partner vagy tag tekintetében is csődbejelentést kérnek, ez a csődeljárás iránti kérelem a jogi személy ellen benyújtott csődeljárás iránti kérelem ügyében eljáró bírósághoz is benyújtható. A követelések – köztük a közjogi követelések – csődeljárás során történő elfogadásával kapcsolatos viták a csődeljárást lefolytató megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ha az adós a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően meghal, a vagyonára vonatkozó csődeljárás a csődtörvény (pankrotiseadus) 4. szakaszának (2) bekezdésével összhangban annál a bíróságnál folytatódik, amelyiknél a csődeljárás iránti kérelmet benyújtották. Az adós halála esetén a vagyonára vonatkozó csődeljárás iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely az adós halálának időpontjában az adós lakóhelye alapján illetékes volt. A csődeljárással vagy a csődvagyonnal kapcsolatos keresetet a csődöt megállapító bírósághoz kell benyújtani.
Ha az ügy egyidejűleg több észt bíróság hatáskörébe tartozik, a kérelmezőnek jogában áll kiválasztani, melyik bírósághoz nyújtja be a kérelmét. Ilyen esetekben az a bíróság jár el az ügyben, amelyik először kapta meg a kérelmet.
Ha a keresetet az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz vagy a kizárólagos hatáskörrel rendelkező bírósághoz nyújtják be, az ügyet azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed az alperes lakóhelyére vagy székhelyére, vagy arra a helyre, amely alapján a kizárólagos hatáskört megállapították. Ha a hatáskör megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a felperes választja ki azt a bíróságot, ahol tárgyalják az ügyét. Amennyiben a felperes nem választ bíróságot, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályok a bíróságokról szóló törvényben (kohtute seadus) találhatók.
2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?
A törvény által meghatározott esetekben a hatáskör kizárólagos. A kizárólagos hatáskör meghatározza azt az egyetlen bíróságot, amely eljárhat polgári peres ügyekben.
1) Az ingatlan fekvése szerinti illetékesség – az alábbiakra vonatkozó kereseteket az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani:
- az ingatlantulajdonnal kapcsolatos tulajdonjog, a korlátozott dologi jog vagy egyéb dologi teher meglétének elismerése, vagy az ilyen jogok vagy terhek hiányának elismerése iránti követelések, illetve az ingatlantulajdonra vonatkozó egyéb jogokkal kapcsolatos követelések;
- az ingatlantulajdon határainak meghatározása vagy az ingatlantulajdon felosztása;
- az ingatlantulajdon birtokjogának védelme;
- a lakástulajdonjogból eredő dologi joggal kapcsolatos követelések;
- az ingatlantulajdonra vonatkozó kötelező végrehajtással kapcsolatos követelések;
- ingatlantulajdonnal kapcsolatos bérleti szerződésekkel vagy kereskedelmi szerződésekkel, illetve egyéb, az ingatlantulajdonnak a kötelmi jog értelmében történő használatára vonatkozó szerződésekkel vagy az ilyen szerződések érvényességével kapcsolatos követelések.
A telki szolgalmi joggal, a dologi teherrel vagy az elővásárlási joggal kapcsolatos kereseteket a szolgalmi vagy a terhelt ingatlantulajdon helyszíne szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
2) Az általános szerződési feltételek megszüntetése iránti kereset – a tisztességtelen általános szerződési feltételek megszüntetése iránti keresetet vagy a feltétel alkalmazását ajánló személy által a feltétel ajánlásának megszüntetése és visszavonása iránti keresetet (a szerződések jogáról szóló törvény 45. cikke) az alperes telephelye szerint illetékes bírósághoz, vagy annak hiányában az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes nem rendelkezik észtországi telephellyel, lakóhellyel vagy székhellyel, a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek területi illetékessége alatt az általános szerződési feltételt alkalmazták.
3) Jogi személy testülete által hozott határozat visszavonására vagy az érvénytelenségének megállapítására vonatkozó hatáskör – a jogi személy testülete által hozott határozat visszavonása vagy az érvénytelenségének megállapítása iránti kereset a jogi személy székhelye szerint illetékes bírósághoz nyújtandó be.
4) Házassági ügyekre vonatkozó hatáskör
A házassági ügyek olyan polgári peres ügyek, amelyekben az alábbiak tárgyában járnak el:
- a házasság felbontása;
- a házasság érvénytelenítése;
- a házasságkötés megtörténtének vagy meg nem történtének megállapítása;
- a közös vagyon felosztása vagy a házastársak közötti tulajdonjogi viszonyból származó egyéb követelések;
- a házastársi kapcsolatból eredő, az egyik házastárs által a másik ellen benyújtott követelések.
Észt bíróság akkor illetékes házassági ügyekben eljárni, ha:
- legalább az egyik házastárs észt állampolgár, vagy a házasságkötés idején észt állampolgár volt;
- mindkét házastárs észtországi lakóhellyel rendelkezik;
- az egyik házastárs észtországi lakóhellyel rendelkezik, kivéve, ha a leendő ítéletet egyértelműen nem ismernék el azokban az országokban, amelyeknek a házastársak az állampolgárai.
Ahhoz, hogy egy házassági ügyben észt bíróság járjon el, a keresetet a házastársak közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve annak hiányában az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye nem Észtországban található, a keresetet a felek közös kiskorú gyermekének lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve közös kiskorú gyermek hiánya esetén a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Ha egy eltűnt személy vagyonát gondnokság alá helyezik, ha valamely személy mellé a korlátozott cselekvőképessége miatt gyámot neveznek ki, vagy ha börtönbüntetéssel sújtanak egy személyt, az ilyen személy elleni, a házasság felbontása iránti kereset a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is benyújtható.
5) A leszármazási és tartási ügyekre vonatkozó hatáskör – a leszármazási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben a leszármazás megállapítása iránti, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatában vagy a népességnyilvántartásban a szülőt megnevező bejegyzést megtámadó kereset ügyében járnak el. Észt bíróságok akkor járhatnak el leszármazási ügyekben, ha legalább az egyik fél az Észt Köztársaság állampolgára, vagy legalább az egyik fél észtországi lakhellyel rendelkezik. Ahhoz, hogy észt bíróság eljárjon egy leszármazási ügyben, a keresetet a gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek lakóhelye nem Észtországban található, a keresetet az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakhelye nem Észtországban található, a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
Tartási ügyekben is ezek a rendelkezések alkalmazandók. A tartási ügy olyan polgári peres ügy, amelyben az alábbi keresetekkel kapcsolatban járnak el:
- a szülő törvényes tartási kötelezettségének teljesítése a kiskorú gyermeke iránt;
- a szülőket érintő tartási kötelezettség teljesítése;
- a házastársakat érintő tartási kötelezettség teljesítése;
- egyéb törvényes tartási kötelezettség teljesítése.
6. Kérelem alapján indított ügyekre vonatkozó hatáskör
A kérelem alapján indított ügyekben a hatáskör kizárólagos, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.
Gyorsított fizetési meghagyásos eljárások – A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokban – az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.) szerinti európai fizetési meghagyásos eljárások kivételével – a Pärnu megyei bíróság haapsalui bíróságának (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) a fizetési meghagyásokkal foglalkozó osztálya jár el. Támogatási vagy hitelezői követeléssel kapcsolatos gyorsított fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez a https://www.e-toimik.ee/ honlapon keresztül lehet kapcsolatba lépni a megyei bíróság fizetési meghagyásos ügyekkel foglalkozó osztályával. A 8000 eurót meghaladó követelések (tartozások) esetében nem indítható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás. Ez az összeg a fő- és a mellékköveteléseket is magában foglalja. Szintén nem indítható gyorsított eljárás, ha a követelt támogatás meghaladja a családjogi törvény (perekonnaseadus) 101. szakaszának (3) bekezdésében meghatározott minimális támogatási összeg másfélszeresét. Nem indítható gyorsított fizetési meghagyásos eljárás, ha az adós nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatában megnevezett szülő.
Holtnak nyilvánítás és a halál időpontjának megállapítása – az észt bíróságok abban az esetben nyilváníthatnak holtnak egy személyt és állapíthatják meg a halála időpontját, ha:
- az eltűnt személy életben létére utaló utolsó ismeretszerzés időpontjában a személy az Észt Köztársaság állampolgára volt, vagy Észtországban rendelkezett lakóhellyel;
- egyéb jogos érdek áll fenn, amely alapján valamely észt bíróság holtnak nyilvánítja az adott személyt, vagy megállapítja a halála időpontját.
A holtnak nyilvánításra és a halál időpontjának megállapítására vonatkozó kérelmet az eltűnt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha valamely személy eltűnése Észtországban regisztrált hajótöréshez köthető, a kérelmet a hajó anyakikötője szerinti bírósághoz kell benyújtani. Egyéb esetekben a holtnak nyilvánításra és halál időpontjának megállapítására vonatkozó kérelmet a kérelmező lakóhelye vagy bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha a kérelmező lakóhelye vagy bejegyzett székhelye nem Észtországban található, a kérelmet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. A halál időpontjának módosítására vagy a holtnak nyilvánítás semmissé tételére vonatkozó kérelmet a halál időpontját megállapító, illetve az adott személyt holtnak nyilvánító bírósághoz kell benyújtani.
Gyámsági ügyek – Gyámsági ügynek minősülnek a gyám kirendelésére vonatkozó ügyek vagy a gyámsággal kapcsolatos egyéb ügyek. Észt bíróság akkor járhat el gyámsági ügyekben, ha:
- a gyámságra szoruló vagy gyámság alatt álló személy az Észt Köztársaság állampolgára, vagy a lakóhelye Észtországban van;
- a gyámságra szoruló vagy gyámság alatt álló személynek más okból van szüksége egy észt bíróság védelmére, például azért, mert a tulajdona Észtországban található.
A gyámot nem szükséges Észtországban kirendelni, ha valamely észt bíróság és valamely külföldi állam bírósága egyaránt illetékes a gyám kirendelésére, és egy külföldi államban már kirendelésre került egy gyám, vagy egy külföldi bíróság előtt folyamatban van a gyám kirendelésével kapcsolatos eljárás, feltéve, hogy a külföldi bíróság határozatát feltételezhetően Észtországban is el fogják ismerni, és a gyám Észtországban történő kirendelésétől való eltekintés a gyámságra szoruló személy érdekében áll.
Gyámsági ügyekben a gyámságra szoruló személy lakóhelye szerinti illetékes bíróság jogosult eljárni. A gyámnak a gyermek születése előtti kirendelésének ügyében az anya lakóhelye szerinti bíróság jogosult eljárni. Olyan testvérek gyámság alá rendelésének ügyében, akik lakóhelyük vagy tartózkodási helyük alapján különböző bíróságok területi illetékessége alá tartoznak, a gyámot a legfiatalabb gyermek lakóhelye szerinti bíróság rendeli ki. Ha ilyen esetben egy bíróság előtt már folyamatban van a gyámsági ügy, a gyámsági ügyben ez a bíróság jogosult eljárni. Ha a gyámságra szoruló személy nem rendelkezik lakóhellyel Észtországban vagy a lakóhelyet nem lehet megállapítani, az ügyben az a bíróság jogosult eljárni, amelynek illetékességi területén a védelemre szoruló személy vagy annak vagyona található, vagy a Harju megyei bíróság. A gyámság alá helyezett személlyel vagy annak vagyonával kapcsolatban az a bíróság jogosult eljárni, amely a gyámot kirendelte. Kellően indokolt esetben a gyámság alá helyezett személy lakóhelye szerinti vagy az e személy vagyonának helye szerinti bíróság is eljárhat.
Zárt intézményben való elhelyezés – Valamely személy zárt intézetben való elhelyezésének ügyében a személy gyámját kirendelő vagy a gyámsági ügyben eljárást folytató bíróság járhat el. Egyéb esetekben az ilyen ügyekben a zárt intézmény helye szerint területileg illetékes bíróság járhat el. Az ügyben az a bíróság is eljárhat, amely ideiglenes jogvédelmet rendelt el.
Az ideiglenes jogvédelmet bármely bíróság elrendelheti, amelynek illetékességi területén az adott intézkedést alkalmazni kell. A zárt intézményben történő elhelyezést érintő egyéb ügyekben – ideértve a zárt intézményben való elhelyezés felfüggesztését vagy megszüntetését, valamint az elhelyezés időtartamának megváltoztatását is –, az adott személy zárt intézményben történő elhelyezéséről határozó bíróság jogosult eljárni.
Eltűnt személy vagyona feletti gondnokság elrendelése – Eltűnt személy vagyona feletti gondnokság elrendelésének ügyében az eltűnt személy lakóhelye szerinti bíróság járhat el. Ha az eltűnt személy nem rendelkezik lakóhellyel Észtországban, az eltűnt személy vagyona feletti gondnokság elrendelésének ügyében a gondnokság alá helyezési kérelem által érintett vagyontárgy fekvése szerinti bíróság jogosult eljárni. Az eltűnt személy vagyonának gondnokság alá helyezésével kapcsolatos egyéb ügyekben, beleértve a gondnokság megszüntetését vagy a gondnok személyének és feladatkörének megváltozását, a gondnokot kirendelő bíróság jogosult eljárni.
Örökbefogadás – Örökbefogadási ügyekben akkor járhat el észt bíróság, ha az örökbefogadó szülő, az egyik örökbe fogadni kívánó házasfél vagy az örökbe fogadandó gyermek az Észt Köztársaság állampolgára vagy lakóhelye Észtországban található. Az örökbefogadási kérelmet az örökbe fogadandó gyermek lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az örökbe fogadandó gyermek lakóhelye nem az Észt Köztársaságban van, a kérelmet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani. Az örökbefogadás érvénytelenítésének ügyében az a bíróság jogosult eljárni, amely az örökbefogadásról határozott.
Kiskorú cselekvőképességének meghosszabbítása – Kiskorú cselekvőképessége meghosszabbításának ügyében abban az esetben járhat el észt bíróság, ha a kiskorú az Észt Köztársaság állampolgára vagy lakóhelye Észtországban van. A kiskorú cselekvőképességének meghosszabbítása iránti kérelmet vagy a kiskorú cselekvőképességének meghosszabbítására vonatkozó határozat semmissé tétele iránti kérelmet a kiskorú lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. Ha a kiskorú lakóhelye nem az Észt Köztársaságban van, a kérelmet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani.
Leszármazás megállapítása és szülőt megnevező bejegyzés megtámadása valamely személy halálát követően – ha egy személy egy meghalt személytől való leszármazásának megállapítását kéri, vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatában vagy a népességnyilvántartásban a szülőt megnevező bejegyzést megtámadja a gyermek születési anyakönyvi kivonatában vagy a népességnyilvántartásban szülőként feltüntetett személy halálát követően, az ez iránti kérelmet az azon személy lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani, akitől való leszármazásának megállapítását a kérelmező kéri, vagy akire a születési anyakönyvi kivonatban vagy a népességnyilvántartásban megtámadott bejegyzés vonatkozik. Ha a kérelmező utolsó ismert lakóhelye nem Észtországban található vagy a lakóhelye ismeretlen, a kérelmet a Harju megyei bírósághoz kell benyújtani.
Kérelem alapján indított egyéb családjogi ügyek – A gyámsági ügyekre vonatkozó rendelkezések más, kérelem alapján indított családjogi ügyekre is vonatkoznak, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, vagy az ügy jellege nem tesz szükségessé másfajta eljárást. A házasfelek vagy elvált házasfelek közötti jogviszonnyal kapcsolatos kérelem ügyében a házasfelek közös lakóhelye, illetve utolsó közös lakóhelye szerint területileg illetékes bíróság jogosult eljárni. Ha a házasfelek Észtországban nem rendelkeztek közös lakóhellyel, vagy a házasfelek egyikének lakóhelye sem az utolsó közös lakóhelyük szerinti bíróság illetékességi területén található, az ügyben az azon házasfél lakóhelye szerinti bíróság jogosult eljárni, amelynek jogait a kért bírósági döntés korlátozná. Ha ennek a házasfélnek a lakóhelye nem Észtországban van, vagy a lakóhely nem megállapítható, az ügyben a kérelmező lakóhelye szerinti bíróság jogosult eljárni. Ha a hatáskör nem határozható meg, az ügyben a Harju megyei bíróság jár el. Kérelem alapján indított családjogi ügyben bármely olyan bíróság elrendelhet ideiglenes jogvédelmet, amelynek illetékességi területén az adott intézkedést alkalmazni kell.
Hagyatékkezelési intézkedések alkalmazása – az észt bíróságok alkalmazhatnak hagyatékkezelési intézkedéseket Észtországban található hagyaték kezelésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy az öröklésre melyik állam joga alkalmazandó, és melyik állam hatósága vagy tisztviselője rendelkezik általános hatáskörrel a hagyatéki eljárás lefolytatására. A hagyatékkezelési intézkedéseket az öröklés megnyílásának helye szerinti bíróság alkalmazza. Ha a hagyatéki eljárás külföldön indul meg, a hagyaték azonban Észtországban található, a hagyaték helye szerinti bíróság a hagyaték kezelésével kapcsolatos intézkedéseket alkalmazhat.
Hirdetményi eljárással kapcsolatos ügyekre vonatkozó hatáskör – Értékpapír érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó kérelmet az értékpapír visszaváltásának helye szerinti bírósághoz kell benyújtani; amennyiben nincs visszaváltási hely, az értékpapír kibocsátója tekintetében általános hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell fordulni. Az ingatlantulajdonos jogainak a kizárására irányuló hirdetményi eljárás megindítása iránti kérelmet az ingatlant birtokló személy nyújtja be a tulajdonjogról szóló törvény (asjaőigusseadus) 124. szakaszában foglalt rendelkezések alapján ahhoz a bírósághoz, amelynek illetékességi területén az ingatlan található. A hajók tulajdonjogáról szóló törvény 13. szakaszában említett esetben a jogosult a Harju megyei bírósághoz nyújtja be a hajótulajdonos jogainak a kizárására irányuló hirdetményi eljárás megindítása iránti kérelmet. Ismeretlen jelzálogjogosult jogainak előzetes kizárására vonatkozó hirdetményi eljárás iránti kérelmet (A tulajdonjogról szóló törvény 331. cikke) a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosának kell benyújtania a jelzáloggal terhelt ingatlan fekvése szerint területileg illetékes bírósághoz. Tengeri vagyontárgy ismeretlen jelzálogjogosultja vagy zálogjogosultja jogainak kizárása iránti kérelmet a jelzáloggal terhelt hajó tulajdonosa vagy a záloggal terhelt, nyilvántartásba vett ingósági fedezetként felhasznált vagyontárgy tulajdonosa nyújthat be a Harju megyei bírósághoz a tengeri vagyontárgyakról szóló törvény 59. cikke alapján.
Magánjogi jogi személyeket érintő kérelmekkel kapcsolatos hatáskör – A bejegyzéssel kapcsolatos ügyeket kivéve a vállalkozások, nonprofit szervezetek és alapítványok tevékenységét érintő kérelmekkel kapcsolatos ügyek, beleértve az igazgatótanács vagy a felügyelő bizottság helyettesítő tagja, auditor, különleges auditra felkért auditor vagy felszámoló kinevezését is, valamint a vállalati partnerek vagy részvényesek kompenzációja összegének meghatározását érintő ügyekben a jogi személy vagy a külföldi vállalat leányvállalatának bejegyzett székhelye szerint illetékes bíróság jogosult eljárni.
Lakás tulajdonjogával és közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek – Lakás tulajdonjogával vagy közös tulajdonnal kapcsolatos kérelem ügyében az ingatlan helye szerint illetékes bíróság jogosult eljárni.
Közúthoz való hozzáférést, meliorációs rendszerek mesterséges víztározóinak eltűrését és közműmunkálatokat érintő ügyek – Közúthoz való hozzáférést, meliorációs rendszerek mesterséges víztározóinak eltűrését és közműmunkálatokat érintő ügyekben annak az ingatlannak a helye szerint illetékes bíróság jogosult eljárni, ahonnan hozzáférést kérnek a közúthoz, vagy amelyre vonatkozóan a meliorációs rendszer mesterséges víztározójának építését kérelmezik vagy amelyen a közműmunkálatokat végzik.
Külföldi bíróságok határozatainak elismerésével, végrehajthatóvá nyilvánításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyek – A külföldi bíróság határozatának elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos kérelmeket, az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásával vagy a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos kérelmeket, vagy a végrehajtási eljárással kapcsolatos egyéb kérelmeket az adós lakóhelye vagy bejegyzett székhelye szerint területi illetékességgel rendelkező bírósághoz, vagy a végrehajtási eljárás lefolytatására területi illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik.
Békéltető eljárás keretében született egyezségi megállapodás végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatos ügyek – A békéltetésről szóló törvény (lepitusseadus) 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott békéltető eljárás keretében született egyezségi megállapodást az a bíróság nyilváníthatja végrehajthatóvá, amelynek az illetékességi területén a békéltető eljárást lefolytatták.
A választottbíróságok határozatainak elismerésével és végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatos ügyek – A választottbíróságok Észtországban hozott határozatainak vagy a külföldi választottbíróságok határozatainak elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása, valamint ezek elismerésének vagy végrehajtásának megtagadása iránti kérelmeket a Pärnu megyei bírósághoz (Pärnu Maakohus) kell benyújtani. A külföldi választottbíróság által hozott határozat végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelmet és a végrehajtási eljárás során benyújtott egyéb kérelmeket az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz vagy ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek az illetékességi területén a végrehajtási eljárás lefolytatását kérik, kivéve, ha jogszabály vagy valamely nemzetközi megállapodás másként rendelkezik. Ha a választottbírósági eljárásban létrejött megállapodás egyik fele fogyasztó, a választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelmet vagy a választottbírósági határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadása iránti kérelmet a választottbírósági eljárás helye szerint területi illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.
A kérelmek alapján indított ügyeket azon a bíróságon tárgyalják, amelynek területi illetékessége kiterjed a hatáskör megállapításához alapul vett helyre. Ha a hatáskör megállapításához használt több hely egyetlen megyei bíróság területi illetékessége alá tartozik, de különböző bíróságok szolgáltatási területére esik, a bíróság határozza meg, hol tárgyalják az ügyet.
A bíróságok területi illetékességére és szolgáltatási területére vonatkozó pontosabb információk a bíróságokról szóló törvényben találhatók.
2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?
A bíróság akkor is jogosult lehet egy ügy elbírálására, ha a joghatóságát a felek közötti megállapodás köti ki, és a jogvita mindkét fél gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, vagy az egyik fél gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, a másik fél pedig az állam, egy önkormányzat vagy egyéb közjogi jogi személy, vagy ha mindkét fél közjogi jogi személy.
Joghatóságról való megállapodást akkor is lehet kötni, ha egyik vagy mindkét fél lakóhelye vagy bejegyzett székhelye Észtországon kívül található.
A fentiek ellenére a joghatóságról való megállapodás akkor is alkalmazható, ha:
- a megállapodásra a jogvita felmerülését követően került sor;
- a joghatóságról annak kapcsán állapodtak meg, hogy az alperes külföldi államban telepszik le, vagy telephelyét vagy a székhelyét külföldi államba helyezi át a megállapodás megkötését követően, vagy ha az alperes székhelye, telephelye vagy székhelye nem ismert a kereset benyújtásakor.
A megállapodással kikötött joghatóság kizárólagos joghatóság, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg.
Az elsőfokú bíróság a határozatával másik elsőfokú bíróság elé utalhatja az ügyet, ha a felek közös kérelmet nyújtanak be erre vonatkozóan az elsőfokú bíróság tárgyalása előtt, vagy írásbeli eljárás keretében az álláspontok benyújtására rendelkezésre álló időszak lejárta előtt.
3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?
Észtországban nem léteznek szakosodott bíróságok.
Kapcsolódó linkek
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.