

Információk keresése régiónként
A Luxemburgi Nagyhercegségben a polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró rendes bíróság a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement). Két bírósági kerület létezik, Luxembourg város és Diekirch, ahol egy-egy kerületi bíróság működik.
A kerületi bíróság hatáskörébe tartozik minden olyan polgári és kereskedelmi ügy, amelyet a törvény nem utal más bíróságok hatáskörébe.
Néhány más országtól eltérően nincsenek kereskedelmi ügyekben eljáró különös hatáskörű bíróságok. A kerületi bíróságok különös hatáskörű tanácsai egyszerűsített eljárásban bírálják el a kereskedelmi ügyeket.
A különös hatáskörű bíróságok hatáskörébe főként az alábbiak tartoznak:
Békebíróság jár el a polgári és kereskedelmi ügyekben, ha a követelés (kamatok és költségek nélküli) összege nem haladja meg a 15 000 EUR-t. Ennél nagyobb összeg esetén a kerületi bíróság jár el.
A pénzbeli értéket nem érintő ügyekben, például a családi ügyekben mindig a kerületi bíróság jár el.
Főszabály szerint az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. E szabály célja az, hogy bizonyos fokú védelmet biztosítson az alperes számára, mert könnyebb a lakóhelyéhez legközelebb eső bíróságon védekeznie.
Ha az alperes természetes személy, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság jár el.
A gazdasági társaságok, egyesületek stb. ellen nemcsak a bejegyzett székhelyük szerinti bíróságon lehet pert indítani, hanem a fióktelepük vagy irodájuk szerinti bíróságon is, amennyiben van a harmadik felekkel való eljárásra felhatalmazott képviselőjük, és a jogvita az adott fióktelep vagy iroda működésével kapcsolatos.
1. kiskorúak házasságkötésének engedélyezése iránti kérelmek, a házasság érvénytelenítése iránti kérelmek, a házasságkötés elhalasztásának megszüntetése vagy meghosszabbítása iránti kérelmek, a házasság ellen emelt kifogások és az ilyen kifogások elutasítása iránti kérelmek;
2. a házassági szerződésekkel és a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérelmek, valamint a vagyonmegosztás iránti kérelmek;
3. a házastársak jogaival és kötelességeivel, valamint a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat költségeihez való hozzájárulással kapcsolatos kérelmek;
4. a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése;
5. tartás iránti kérelmek;
6. a láthatási jog gyakorlásával, a gyermekelhelyezéssel, valamint a gyermek eltartásához és oktatásához való hozzájárulással kapcsolatos kérelmek;
7. a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos kérelmek, a szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos kérelmek kivételével;
8. a kiskorúak vagyonának jogszerű kezelésével kapcsolatos határozatok és a kiskorúak feletti gyámsággal kapcsolatos határozatok;
9. a családon belüli erőszakról szóló 2003. szeptember 8-i módosított törvény 1. cikkének (1) bekezdése alapján a lakóhelyükről kitiltott személyek visszatérésének megtiltása iránti kérelmek (loi modifiée du 8 septembre 2003 sur la violence domestique), az említett tilalom ugyanezen törvény 1. cikkének (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására irányuló kérelmek és az ilyen döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések;
eltérő rendelkezés hiányában az alábbi kerületi bíróság illetékes:
1. a család lakóhelye szerint bíróság;
2. ha a szülők külön élnek, a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén azon szülő tartózkodási helye szerinti bíróság, akinél a kiskorú szokásos tartózkodási helye található, vagy azon szülő tartózkodási helye szerinti bíróság, aki a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorolja;
3. egyéb esetekben a nem az eljárást indító személy tartózkodási helye szerinti bíróság.
Közös kérelmek esetén a felek választják ki a valamelyik fél lakóhelye szerinti bíróságot.
Ha azonban a jogvita tárgya csak a házastárs tartása, a gyermek eltartásához és oktatásához való hozzájárulás, a házasság költségeihez való hozzájárulás, vagy sürgős és ideiglenes intézkedés a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén, a házastárs vagy a volt élettárs vagy a gyermek – adott esetben nagykorú gyermek – neveléséért elsősorban felelős szülő tartózkodási helye szerinti bíróság jár el.
Az illetékességet a kérelem benyújtásának napján vagy házasság felbontása esetén az első beadvány benyújtásának napján érvényes tartózkodási hely határozza meg.
A luxemburgi jog lehetővé teszi a joghatóság kikötését, amelynek értelmében a szerződő felek meghatározott bíróságot jelölnek ki a jogvitáik eldöntésére.
Az eljáró bíróság kikötése különösen a különböző tagállamokban élő felek közötti jogviták esetén hasznos, mert előre meghatározhatják, melyik bíróság járjon el egy adott ügyben. Az uniós tagállamok közötti ilyen kikötések érvényességét a 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza.
A felek kizárólag belföldi vonatkozású ügyekben is megállapodhatnak az eljáró bíróságról. Ebben az esetben a felek olyan békebíróság elé terjeszthetik a jogvitájukat, amely a követelés összege vagy az illetékességre vonatkozó szabályok értelmében alapvetően nem járhatna el. A felek közötti megállapodás lehet kifejezett, vagy következhet egyszerűen abból, hogy az alperes megjelenik a bíróság előtt, perbe bocsátkozik, és az ellenkérelem előterjesztése előtt nem kifogásolja az ügyet elbíráló bíróság joghatóságának hiányát. A felek azonban nem választhatják meg, hogy melyik kerületi bíróság bírálja el ügyüket, mivel a követelés összegén alapuló hatásköri szabályok közpolitikán alapulnak.
A joghatósági kikötés csak akkor érvényes, ha mindkét fél elfogadja. Az általános szabályok szerint kell benyújtani e megállapodás bizonyítékát.
Néhány esetben jogszabályok korlátozzák a feleknek az eljáró bíróság megválasztására vonatkozó szabadságát. A fogyasztók jogi védelméről szóló törvény (loi sur la protection juridique du consommateur) például semmisnek nyilvánítja azokat a kikötéseket, amelyek megfosztanák a fogyasztókat a rendes bíróságok előtti keresetindítás jogától.
A luxemburgi jog szerinti különös hatáskörű bíróságok – a munkaügyi bíróság, a bérleti szerződések tekintetében a békebíróság; az elsőfokú közigazgatási bíróság (tribunal administratif) vagy a társadalombiztosítási választottbíróság – első fokon tárgyalják a hatáskörükbe tartozó valamennyi ügyet a követelés összegétől függetlenül.
Így például a békebíróságok az általános szabályok szerint általában csak olyan ügyekben rendelkeznek hatáskörrel, amelyek esetében a követelés összege nem haladja meg a 15 000 EUR-t, de ez a korlátozás nem vonatkozik a bérleti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra.
Illetékesség:
Főszabály szerint az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes, de a különös hatáskörű bíróságok esetében vannak kivételek.
Például általában a munkavégzés helye szerinti munkaügyi bíróság, nem pedig valamelyik fél lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Továbbá, a bérleti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat a bérelt ingatlan fekvése szerinti bíróság elé kell terjeszteni.
Az elsőfokú közigazgatási bíróság és a társadalombiztosítási választottbírósági tanács esetében nem merül fel az illetékesség kérdése, mert Luxemburg egész területére kiterjed az illetékességük.
A különös hatáskörű bíróságok csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörrel rendelkeznek, és főszabály szerint a felek nem választhatnak a törvény által megállapított bíróságtól eltérő bíróságot.
Általánosságban elmondható, hogy a joghatóság e tekintetben közpolitikán alapul (például munkajogi ügyekben), ami azt jelenti, hogy a bíróságnak hivatalból kell vizsgálni saját joghatósága hiányát, még akkor is, ha a felek nem kifogásolják azt. Amint fentebb ismertettük, kivételt jelent ezen elv alól az az eset, amikor a békebíróság a követelés összege miatt nem rendelkezne hatáskörrel az ügy elbírálására, de a felek kifejezett vagy hallgatólagos megállapodást kötnek a joghatóságról. Ebben az esetben a békebíróság nem állapíthatja meg hatásköre hiányát.
https://justice.public.lu/fr.html
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.