Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal?

1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?

Spanyolországban az igazságszolgáltatási szervezetrendszert meghatározó elv a hatáskör egységessége. Ez alól az egyedüli kivétel a katonai törvénykezés háborús körülmények és ostrom esetén, illetve az alkotmánybíróság (Tribunal Constitucional), amely az alapvető jogokra és szabadságokra vonatkozó kérelmeken (recurso de amparo) keresztül az alapvető jogok és szabadságok legfőbb védelmezője.

A hatásköröket azonban négy fajta bíróság között kell megosztani: polgári bíróságok, büntetőbíróságok, közigazgatási peres ügyekben eljáró bíróságok, valamint a szociális és munkaügyi bíróságok.

A polgári bíróságok alapját az elsőfokú bíróságok (Juzgado de Primera Instancia) képezik, amelyek az első fokú polgári jogvitákat és minden más olyan eljárást tárgyalnak, amelyeket kifejezetten nem utalnak más bíróság hatáskörébe. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően tehát nevezhető rendes vagy általános bíróságnak is.

A polgári ágazatba tartoznak a családjogi bíróságok (Juzgados de Familia), amelyek elsőfokú bíróságok. Amennyiben családjogi bíróságok működnek (általában a nagyobb népességű területeken), ezek felelősek a házasság érvénytelenítésére, a különválásra, a házasság felbontására, a szülő-gyermek kapcsolatokra és a korlátozott cselekvőképességű személyekre vonatkozó családjogi jogviták tárgyalásáért. Amennyiben a nők elleni erőszakos cselekmények bírósága (Juzgado de Violencia sobre la Mujer) előtt indul büntetőeljárás, e bíróság hatáskörrel rendelkezik az eljárás tárgyalására.

A polgári ágazat ezen kívül kereskedelmi bíróságokat (Juzgados de lo Mercantil) és európai uniós védjegybíróságokat (Juzgados de Marca Comunitaria) is magába foglal.

A szociális és munkaügyi bíróságok (Juzgados de lo Social) feladata a munkajogi ügyek tárgyalása. Ezek közé tartoznak a munkavállalók és munkáltatók közötti, munkaszerződésre vonatkozó jogviták, a társadalombiztosítási követelések, valamint az állammal szemben érvényesítendő, az állam munkajogi kötelezettségeire vonatkozó követelések.

A büntetőbíróságok járnak el a büntetőjogi ügyekben.

A spanyol jog egyik sajátossága, hogy a bűncselekményekből származó polgári eljárásokat a büntetőeljárásokkal együtt lehet lefolytatni. Ezekben az esetekben a büntetőbíróság dönt a jogsértésért fizetendő kártérítés összegéről. Amennyiben a polgári eljárást nem a sértett fél indítja meg, azt a főügyésznek kell a nevében megindítania, kivéve, ha a sértett fél kifejezetten lemondott arról a jogáról, hogy a büntetőügyben keresetet terjesszen be.

Végül a közigazgatási peres ügyekben eljáró bíróságok felügyelik a közigazgatási szervek által hozott intézkedések jogszerűségét és azok járnak el a közigazgatási szervekkel szemben érvényesített pénzügyi követelések esetén is.

2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?

Lásd az alábbi válaszokat.

2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?

Spanyolországban a követelések értékének és fontosságának tekintetében nincs különbség az elsőfokú bíróságok között, és egyetlen elsőfokú bíróság sem tárgyal másik elsőfokú bíróság által hozott ítélettel szembeni fellebbezést. Polgári ügyekben a fellebbezéseket minden esetben a tartományi bíróságok (Audiencias Provinciales) tárgyalják.

2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)

A bíróságok szempontjából Spanyolország településekre, bírósági körzetekre, tartományokra és autonóm közösségekre oszlik. A körzet az egy tartományon belüli, egy vagy több szomszédos települést magába foglaló területi egység. Ez a legfontosabb területi egység, mivel ez határozza meg az elsőfokú bíróságok illetékességét. (Erre vonatkozóan részletesebb információk érhetők el az Igazságügyi Minisztérium honlapján:A bírósági kerületek térképe [mjusticia.gob.es]).

Az ügyforgalom kezelése érdekében szükség esetén több azonos fajtájú bíróság is működhet. Manapság a legtöbb városban ez az általános. A bíróságok alapításuk szerinti sorrendben sorszámmal rendelkeznek.

Főszabály szerint e bíróságok mindegyike azonos hatáskörrel rendelkezik és közöttük a belső igazgatási elosztási szabályok szerint kerülnek felosztásra az ügyek. Bizonyos körülmények között azonban az elosztási szabályokat arra is alkalmazni lehet, hogy az egy körzeten belüli bíróságokat különböző típusú ügyekkel bízzák meg.

2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály

Amennyiben nincs megállapodás és nincsenek kógens szabályok, a főszabály szerint annak a körzetnek az elsőfokú bírósága illetékes, amelynek területén az alperes lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye található. Amennyiben az alperesnek nincs Spanyolország területén lakóhelye, sem tartózkodási helye, az illetékes bíróság annak a körzetnek az elsőfokú bírósága, amelynek területén az alperes utoljára lakott vagy tartózkodott. Amennyiben e követelmények egyike sem teljesül, a felperes követelését a saját lakóhelye szerinti körzet elsőfokú bíróságához nyújthatja be.

E tekintetben:

• A vállalkozások tulajdonosaival és a szakemberekkel szemben az üzleti vagy szakmai tevékenységikre vonatkozó követeléseket a felperes választása szerint minden olyan helyen be lehet nyújtani, ahol azok tevékenységüket végzik.
• A jogi személyekkel szembeni követeléseket azon a helyen is be lehet nyújtani, ahol a követelés alapjául szolgáló helyzet bekövetkezett, jogviszony fennáll, vagy joghatás várható, feltéve, hogy a jogi személy e helyen telephellyel vagy képviselővel rendelkezik.

2.2.2 A főszabály alóli kivételek

2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

A jelenlegi spanyol eljárási rendszer nem részesíti előnyben az illetékesség megválasztását a felperes számára. Erre csak az alábbi helyzetekben van lehetőség:

Az ingatlanon fennálló dologi jogokra vonatkozó kereset, ha az több ingatlanra vagy egy, több körzet területén fekvő ingatlanra vonatkozik. Ezekben az esetekben a felperes választhatja meg, hogy melyik illetékes körzethez terjeszti be keresetét.

A másik személy vagyonának kezelésével megbízott személy beszámolójának bemutatására és jóváhagyására irányuló kereset, amennyiben a beszámoló bemutatásának helye nem került meghatározásra. Ezekben az esetekben a felperes választhat az alperes lakóhelye és a vagyon kezelésének helye szerinti bíróság között.

Öröklési jogviták: a felperes választhat az elhunyt utolsó spanyolországi lakóhelye és a vagyon többségének helye szerinti bíróság között.

Szellemi tulajdonra vonatkozó keresetek: a felperes a következő helyszínek közül választhat: a jogsértés helye; a jogsértés megtörténtét igazoló bizonyíték helye; vagy a jogellenes másolatok szerinti hely.

A tisztességtelen versenyre vonatkozó ügyekben, ha az alperes nem rendelkezik Spanyolország területén telephellyel, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ezekben az esetekben a felperes választhat a tisztességtelen verseny helye és az az által kiváltott hatások helye között.

Az egyik szülő által a kiskorú nevében a másik szülővel szemben érvényesítendő, kizárólag a kiskorúakkal kapcsolatos felügyeleti jogra vagy tartásra vonatkozó követelések, ha a szülők különböző körzetekben élnek. Ezekben az esetekben a felperes választhat az alperes lakóhelye szerinti bíróság és a gyermek lakóhelye közötti bíróság között.

A fogyasztói vagy felhasználói jogok érvényesítésére vonatkozó kereseteket általában a fogyasztó vagy felhasználó választása szerint a fogyasztó, felhasználó vagy alperes lakóhelye szerinti bíróságok tárgyalják.

2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

A következő esetekben a felperest kógens szabályok kötik, hogy az alperes lakóhelyétől eltérő bíróságnál nyújtsa be keresetét. A következő esetekben a felek sem kifejezetten, sem hallgatólagosan nem állapodhatnak meg az ügy konkrét bíróság elé terjesztésében:

Dologi jogok vagy ingatlan bérleti díjának a beszedésére vonatkozó jogok, illetve a közös tulajdonban lévő ingatlanra (propiedad horizontal) vonatkozó ügyek: az ingatlan fekvése szerinti bíróság illetékes.

Öröklési ügyek: az illetékességet a felperes választása szerint vagy az elhunyt személy utolsó spanyolországi lakóhelye vagy a vagyon többségének helye határozza meg.

A fogyatékossággal élő személyeket támogató bírósági intézkedésekkel kapcsolatos ügyek: ezeket az ügyeket az érintett személy lakóhelye szerinti bíróság jogosult tárgyalni.

Az alapvető jogok polgári bíróságok általi védelme: ezeket az ügyeket a felperes lakóhelye vagy – ha a felperes nem rendelkezik Spanyolország területén lakóhellyel – az érintett jogot sértő aktus helye szerinti bíróság tárgyalja.

A gépjárművek használatával kapcsolatos kártérítési keresetek esetén: a károkozás helye szerinti bíróság illetékes.

A gazdasági társaságok határozataival szembeni keresetek: a területi illetékességet a gazdasági társaság bejegyzett székhelye határozza meg.

Az arra irányuló nyilatkozatokra vonatkozó keresetek esetén, hogy az általános szerződési feltételek nem képezik a szerződés részét, vagy, hogy egy klauzula érvényes-e: a felperes lakóhelye helye szerinti bíróság illetékes.

Az általános szerződési feltételek megszüntetésére vagy visszavonására vonatkozó nyilatkozatok, ha az alperes nem rendelkezik Spanyolország területén telephellyel vagy lakóhellyel: ezekben az esetekben a szerződéskötés helye szerinti bíróság illetékes.

A fogyasztók vagy felhasználók kollektív vagy közös érdekének védelmével kapcsolatos, tevékenység abbahagyására vonatkozó követelések, ha az alperes nem rendelkezik Spanyolország területén telephellyel vagy lakóhellyel: ezekben az esetekben a felperes lakóhelye helye szerinti bíróság illetékes.

Az arra irányuló keresetek, hogy a következő személyek/jogalanyok tegyenek eleget kötelezettségeiknek: biztosító; olyan személy, aki másnak személyes vagyont adott el részletekben vagy e vagyon megvásárlását finanszírozta; olyan személy, aki nyilvános ajánlatot tett személyes vagyonra vagy szolgáltatásra és ezt másik személy elfogadta. Ezekben az esetekben a felperes lakóhelye helye szerinti bíróság illetékes.

Fellebbezés a spanyol szabadalmi és védjegyhivatal által az ipari tulajdonnal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan létrehozott közigazgatási lehetőségek kimerítését követően: annak a tartományi bíróságnak a kereskedelmi ügyekre szakosodott egységei az illetékesek, amelynek illetékességi területéhez tartozik az a város, amelyben a felperes lakóhelye – vagy ennek hiányában a felperes nevében Spanyolországban eljáró képviselő lakóhelye – szerinti autonóm közösség legfelsőbb bírósága (Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma) található, feltéve, hogy az Általános Igazságszolgáltatási Tanács kizárólagos hatáskört biztosított az említett település kereskedelmi bíróságainak az ipari tulajdonnal kapcsolatos ügyek tekintetében. A felperes választása szerint a spanyol szabadalmi és védjegyhivatal körzetében működő tartományi bíróságon belüli szakosodott egységek is illetékességgel rendelkezhetnek az adott ügyben.

Harmadik felek vagyon lefoglalásával szemben benyújtott keresete: a lefoglalást elrendelő szerv székhelye szerinti bíróság illetékes.

A házasság felbontására, érvénytelenítésére vagy a különválásra vonatkozó követelések: a családjogi bíróság rendelkezik hatáskörrel, amennyiben pedig nincs családjogi bíróság, a közös házastársi lakás helye szerinti elsőfokú bíróság illetékes. A közös házastársi lakás hiányában az utolsó közös házastársi lakóhely vagy a másik házastárs lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben ezek hiányoznak, a személy lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben a keresetet közös megegyezéssel nyújtják be, az utolsó közös lakás vagy bármely házastárs lakóhelye szerinti bíróság illetékes.

Az egyik szülő által a kiskorú nevében a másik szülővel szemben érvényesítendő, kizárólag a kiskorúakkal kapcsolatos felügyeleti jogra vagy tartásra vonatkozó követelések: ezekben az esetekben a szülők utolsó közös lakóhelye szerinti bíróság illetékes. Amennyiben a szülők különböző igazságszolgáltatási körzetekben élnek, a felperes választhat az alperes lakóhelye szerinti bíróság és a gyermek lakóhelye szerinti bíróság között.

2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

Főszabály szerint Spanyolországban megváltoztatható az illetékesség, vagyis a peres felek kifejezetten vagy hallgatólagosan alávethetik magukat egy konkrét körzet bíróságainak, feltéve, hogy az érintett bíróság az ügyben hatáskörrel rendelkezik.

Kifejezett alávetés történik, ha az érintett felek kifejezett megállapodást kötnek arra vonatkozóan, hogy melyik konkrét körzet bíróságainak vetik alá magukat.

Hallgatólagos alávetés történik a következő esetekben:

A felperes tekintetében egyszerűen a konkrét körzet bíróságához fordulás és az ügyben való eljárásra jogosult bírósághoz benyújtandó követelés vagy kérelem benyújtása által.

Az alperes tekintetében a megjelenés és a – kérelem megfelelő időben történő benyújtásán és a bíróság illetékességének vitatásán kívüli – eljárási lépések megtétele által.

A felek lakóhelyében, a pertárgy helyében vagy az eljárás céljában az eljárás megindulását követően bekövetkezett változások nincsenek hatással az illetékességre, amelyet az eljárás megindításakor fennálló körülmények alapján kell meghatározni (Perpetuatio Iurisdictionis).

Ezzel szemben:

A kifejezett alávetésre nem kerülhet sor általános szerződési feltételek, olyan szerződések, amelyek feltételeit az egyik fél egyoldalúan határozta meg, illetve fogyasztói/felhasználói szerződések által. Ezekben az esetekben is lehetőség van azonban hallgatólagos alávetésre.

Semmilyen fajta alávetés nem történhet, ha jogszabály az illetékességre vonatkozó kógens szabályokat határoz meg.

Semmilyen fajta alávetés nem történhet a gyorsított eljárásokban, a fizetési meghagyásos eljárásokban, illetve az adósság behajtására irányuló eljárásokban.

3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?

Spanyolországban az alábbi bíróságok a különös hatáskörű bíróságok.

A családjogi bíróságok, amelyek elsőfokú bíróságok. Amennyiben családjogi bíróságok működnek (általában a nagyobb népességű központokban), ezek családi ügyekben kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek. Elsősorban a különválással, a házasság érvénytelenítésével és felbontásával, a szülői felügyelet gyakorlásával, a származással, a gyámsággal és a kiskorú gyermekek felügyeletével kapcsolatos ügyekben, valamint a fogyatékossággal élő személyeket támogató bírósági intézkedésekkel kapcsolatban járnak el.

A gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben a gyermekek visszavitelével kapcsolatos valamennyi ügyet a tartományi főváros, illetve Ceuta vagy Melilla autonóm város családjogi ügyekben hatáskörrel rendelkező elsőfokú bírósága tárgyalja, attól függően, hogy hol tartózkodik a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermek, vagy ennek hiányában az a bíróság, amelyhez az ügyet utalják.

Az illetékességre vonatkozó szabályok megegyeznek az érintett körzetben családjogi bíróság hiányában eljáró családjogi ügyeket tárgyaló elsőfokú bíróságokra vonatkozó szabályokkal.

Ha nők elleni erőszakkal kapcsolatos büntetőeljárás indul, az ezen ügyben eljáró bíróság jár el a családjogi ügyekben is.

A szociális és munkaügyi bíróságok tárgyalják a munkajogi követeléseket. Ezek közé tartoznak a munkavállalók és munkáltatók közötti, munkaszerződésre vonatkozó jogviták, a társadalombiztosítási követelések, valamint az állammal szemben érvényesítendő, az állam munkajogi kötelezettségeire vonatkozó követelések.

Főszabály szerint – a felperes választásának megfelelően – az a bíróság rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a munkavállaló munkát végez vagy az alperes lakóhelye található.

A kereskedelmi bíróságok tartományi szinten működnek és a kereskedelmi jogvitákat tárgyalják.

Ezek a bíróságok tárgyalják a szellemi és az ipari tulajdonnal; a tisztességtelen versennyel és reklámmal; a gazdasági társaságokkal, a szövetkezetekkel és a gazdasági egyesülésekkel; a belföldi és a nemzetközi szárazföldi közlekedéssel; valamint a tengerjoggal és a légi közlekedésre vonatkozó joggal kapcsolatos valamennyi polgári ügyet. Azonban a hatáskörükbe tartozó ügyek alól kivételt jelentenek a következők: a feladott poggyász megsemmisüléséből, elvesztéséből vagy megsérüléséből eredő károkkal, a visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén a légi utasoknak nyújtandó kártérítéssel és segítséggel, illetve a vasút, az autóbuszok vagy a hajók utasainak a jogaival és a kötelezettségeivel kapcsolatos ügyek, az igazságszolgáltatásról szóló törvényben rögzített különös szabályoknak megfelelően.

A kereskedelmi bíróságok hatáskörrel rendelkeznek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének, valamint a verseny védelméről szóló, 2007. július 3-i 15/2007. sz. törvény 1. és 2. cikkének az alkalmazásával kapcsolatos keresetek, továbbá a versenyjog megsértésével okozott károk megtérítése iránti kérelmek tekintetében is.

Emellett a cégnyilvántartás vezetői által kiadott kedvezőtlen minősítésekkel, illetve adott esetben a jogbiztonsági és hitelesítési főigazgatóság (Dirección General de Seguridad Jurídica y de Fe Pública) e minősítésekre vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos határozataival szemben benyújtott közvetlen fellebbezéseket is elbírálják.

A szóban forgó bíróságok a 2020. május 5-i 1/2020. sz. királyi törvényerejű rendelettel jóváhagyott fizetésképtelenségi törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegével összhangban eljárnak a polgári jogi fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos valamennyi ügyben – függetlenül az adós polgári jogi vagy kereskedelmi jogi jogállásától –, valamint a szerkezetátalakítási tervekkel és a mikrovállalkozásokra vonatkozó különös eljárással kapcsolatban is.

Kizárólag ezek a bíróságok járnak el a következőkkel kapcsolatos ügyekben:

1. Fizetésképtelen személlyel szemben benyújtott polgári jogi pénzügyi követelések, kivéve a cselekvőképességre, a származásra, a házasságra és a kiskorúakra vonatkozó polgári eljárásokban érvényesített követeléseket.
2. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos követelésekre, a fizetésképtelen személy vagyonát, eszközeit és jogait érintő követelésekre, illetve a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező eszközöket és jogokat érintő követelésekre vonatkozó végrehajtási eljárások, függetlenül attól, hogy azt melyik bíróság vagy közigazgatási hatóság rendelte el, és a fizetésképtelenségi jogban előírt kivételektől eltérő kivételek nélkül.
3. Annak megállapítása, hogy valamely eszköz vagy jog szükséges-e az adós szakmai vagy üzleti tevékenységének folytatásához.
4. Egy adott vállalkozás foglalkoztatási és társadalombiztosítási célú átruházására vonatkozó nyilatkozatok egy vagy több termelési egység átruházása esetén, valamint e nyilatkozatok korlátainak megállapítása a munkaügyi és társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezéseivel összhangban.
5. A fizetésképtelen fél eszközeit és jogait, illetve a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező eszközöket és jogokat ténylegesen vagy várhatóan érintő biztosítási intézkedések, függetlenül attól, hogy azokat melyik bíróság vagy közigazgatási hatóság rendelte el, kivéve a cselekvőképességgel, a származással, a házassággal és a kiskorúakkal kapcsolatos polgári eljárásokban hozott intézkedéseket.
6. A fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb kérdések.

Ha az adós természetes személy, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíró kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következők tekintetében is:

1. A fizetésképtelenségi eljárásban a költségmentességre vonatkozóan elfogadott intézkedések.
2. A fizetésképtelen személy gazdasági társaságának vagy házassági vagyonának megszüntetése és felszámolása.

Ha az adós jogi személy, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíró kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következők tekintetében is:

1. A társaság tartozásainak behajtása iránti keresetek, amelyeket a fizetésképtelen vállalkozás azon részvényeseivel szemben indítanak, akik e tartozások megfizetéséért – függetlenül azok keletkezésének időpontjától – mögöttes felelősséggel tartoznak, valamint azok a keresetek, amelyekben a fizetésképtelen társaság részvényeseitől halasztott hozzájárulások megfizetését vagy járulékos juttatások nyújtását követelik.
2. A jogi személy fizetésképtelenségét megállapító bírósági határozat előtt vagy után a fizetésképtelen jogi személynek okozott kár miatt benyújtott kártérítési keresetek a jog szerinti vagy a tényleges igazgatókkal vagy felszámolókkal szemben, a jogi személy igazgató (administrador persona jurídica) feladatainak ellátásával megbízott természetes személlyel szemben, valamint azokkal a személyekkel szemben – tisztségük elnevezésétől függetlenül –, akik az adott társaság vezetése tekintetében a legmagasabb szintű hatáskörökkel rendelkeznek abban az esetben, ha az igazgatótanács állandó jelleggel nem ruházta át a hatásköröket egy vagy több vezérigazgatóra vagy egy vezető testületre.
3. A jogi személy fizetésképtelenségét megállapító bírósági határozat előtt vagy után a könyvvizsgálók által a fizetésképtelen jogi személynek okozott károkra vonatkozó kártérítési keresetek.
4. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíró kizárólagos hatáskörrel rendelkezik továbbá a munkafeltételek jelentős megváltoztatására, az áthelyezésekre, az elbocsátásokra, a szerződések felfüggesztésére és a munkaidő csökkentésére irányuló vállalati események tekintetében, ha azok a munkajog és a fizetésképtelenségi jog által meghatározott kollektív jellegű, gazdasági, műszaki, szervezeti vagy termelési okokból következnek be, valamint a felső vezetők szerződéseinek felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló vállalati intézkedések tekintetében is.
5. A szerződések felfüggesztése és a munkaidő csökkentése akkor tekinthető kollektív jellegűnek, ha a munkakörülmények lényeges megváltoztatásáról szóló munkajogi rendelkezésekben meghatározott számú munkavállalót érint.
6. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíró hatáskörrel rendelkezik a polgári ügyekkel kapcsolatos valamennyi előzetes döntés tekintetében is – a fizetésképtelenségi jogban foglalt néhány kivételre figyelemmel –, valamint azon közigazgatási és szociális ügyekkel kapcsolatos előzetes döntések tekintetében is, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a fizetésképtelenségi eljáráshoz, vagy amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében meg kell oldani. Az ilyen ügyekben hozott határozatok csak abban a csődeljárásban lépnek hatályba, amelyben azokat kihirdették.

Az alicantei kereskedelmi bíróság jár el európai uniós védjegybíróságként, amennyiben első fokon kizárólagos hatáskörét gyakorolja a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet vagy a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet alapján megindított eljárásokban.

Az ilyen ügyekben történő hatáskörgyakorlás esetén a védjegybíróságok az egész ország területén illetékesek.

E különös hatáskörű bíróságok mellett az igazságszolgáltatási általános tanács (Consejo General del Poder Judicial) úgy határozhat, hogy egyes ügytípusok vagy érintett jogterületekre vonatkozó végrehajtások tekintetében a több, azonos típusú bíróság közül egyet vagy többet kizárólagos hatáskörrel ruház fel az ügyek tárgyalására.

A tanács már több esetben is élt e jogával, különösen a mentális betegségekre alapított cselekvőképtelenség és kényszergyógykezelés területén, amelynek esetén általában a családjogi bíróságokat nevezte ki hatáskörrel rendelkező bíróságoknak.