Európai igazságügyi portál - Ítélkezési gyakorlat

Az ügy részletei
- Nemzeti azonosító: Kúria Kfv.II.37.507/2015/3.
- Tagállam: Magyarország
- Közhasználatú név:N/A
- Határozat típusa: Legfelsőbb bírósági határozat
- A határozat napja: 03/02/2016
- Bíróság: Kúria
- Tárgy:
- Felperes: Unknown
- Alperes: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (National Consumer Protection Authority)
- Kulcsszavak: commercial guarantee, conformity with the contract, replacement

Az irányelv cikkei

Consumer Sales and Guarantees Directive, Article 8, 2.
Megjegyzés

In case the consumer returns a consumer good subject to statutory commercial guarantee within 3 working days from purchase due to malfunction, the business party must comply with the consumer's replacement claim without assessing whether there were any lack of conformity on his part at the time of performance, provided that the malfunction obstructs intended use.
Tények

A private individual not party to the legal proceedings purchased a mobile phone from the plaintiff, but since the phone was not charging, he returned it to the plaintiff on the same day, and demanded its replacement. However, the plaintiff informed the consumer that after examining the phone, he had found out that it is damaged, thus he may only repair, but not replace it.

The consumer filed a complaint with the local consumer protection authority, pursuant to which the local consumer protection authority required the plaintiff to comply with the consumer's replacement claim, and imposed a monetary fine on the plaintiff. The local consumer protection authority stated that pursuant to § 7. of Government Decree No. 151/2003. (IX. 22.), if the consumer returns the goods subject to statutory commercial guarantee within 3 working days from purchase due to malfunction, the business party may not examine whether the replacement claim is justified, but must immediately replace the goods.

The plaintiff appealed the decision, but the defendant upheld it. Then the plaintiff contested the decision of the defendant before court, and claimed that he is only obliged to fulfil replacement claims in the event of lack of conformity at the time of performance. However, he provided the consumer with a fully functioning device at the time of performance, but the consumer later damaged the product, which eventually led to its malfunction. Thus, the product was in conformity with the contract at the time of performance, therefore the consumer may not demand the replacement thereof.

The first instance court rejected the plaintiff's claims, stating that in the event referred to in the legal provision cited above, the plaintiff may not examine the cause of the defect, but must replace the goods immediately. The plaintiff may only examine such cause after he complied with the consumer's claims, and if it turns out that the defect did not originate from lack of conformity, and that the consumer's claims were not justified, he may claim damages from the consumer pursuant to the rules of general civil law.

The plaintiff demanded the Curia's (Supreme Court) revision of the court decision, claiming that the first instance court misinterpreted the cited legal provision. The Curia rejected the plaintiff's claims, and upheld the decision - including its reasoning - of the first instance court.
Jogi kérdés

In case a consumer returns a consumer good subject to statutory commercial guarantee within 3 working days from purchase due to malfunction, is the business party obliged to automatically comply with the consumer's request, or may he assess whether there were any lack of conformity at the time of performance?
Határozat

The Curia held that the plaintiff must comply with the consumer's replacement claim without examining whether the consumer's claim is justified. This is because in the event referred to in § 7 of Government Decree No. 151/2003. (IX. 22.), the plaintiff may not examine the cause of the defect, but must replace the goods immediately. The plaintiff may only examine such cause after he complied with the consumer's claims, and if it turns out that the defect did not originate from lack of conformity, and that the consumer's claims were not justified, he may claim damages from the consumer pursuant to the rules of general civil law.

Teljes szöveg: Teljes szöveg
Kapcsolódó ügyek

Nincs találat
Jogi szakirodalom

Nincs találat
Eredmény

The court rejected the plaintiff's claims and upheld the first instance court's judgement.

Teljes szöveg

K-H-KJ-2016-101. bírósági határozat
a Kúria határozata közigazgatási ügyben
Kúria Kfv.II.37.507/2015/3.

A Kúria a felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. március 2. napján meghozott 9.K.27.299/2014/7. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.299/2014/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

Egy, a perben nem álló magánszemély 2014. május 22-én a felperes gy-i üzletében egy 11.990 forintos feltöltőkártyás mobiltelefont kedvezményes áron vásárolt meg. Mivel a készülék nem töltött, még a vásárlás napján visszavitte az üzletbe, ahol a kicserélést vállalták, de mivel a jegyzőkönyv kinyomtatása hosszabb időt vett igénybe, a vevő a készüléket otthagyta és később ment vissza az üzletbe a jegyzőkönyvet aláírni. Ekkorra a telefont már nem vállalták kicserélni, annak sérülésére való hivatkozással, csak javításra vették volna át.

A fogyasztó még aznap panasszal élt. A 2014. május 27-én érkezett panasza alapján a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a 2014. július 10-én kelt HEO/001/00883-0002/2014. számú határozatával a felperest 300.000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta és kötelezte, hogy a köztelező jótállás alá eső termék meghibásodása miatt a vásárlástól számított három munkanapon belüli a fogyasztó által bejelentett csereigénynek tegyen eleget. Megállapította, hogy a felperes a fogyasztó minőségi kifogásának intézésénél nem tartotta be az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ában foglaltakat. Kifejtette, hogy a felperes a csereigény jogosságát nem vizsgálhatja.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2014. szeptember 18-án meghozott HAJ-2762-3/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetet nyújtott be, amelyben vitatta a csereigény fennállását. Állította, hogy a csereigény csak hibás teljesítés esetén áll fenn. Hibás teljesítés nem történt, külsérelmi nyom nélküli, beaktivált készüléket adott át az üzletben. A hibát a panaszos okozta, ezért nincs csereigényre mód.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az R. 7. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy a hiba okát a felperes nem vizsgálhatja, a kicserélés előtti vizsgálatra nincs lehetőség, a csereigény nem köthető ilyen vizsgálathoz. A felperes a fogyasztási cikket azonnal köteles kicserélni, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű használatot, működést akadályozza. A felperes alaptalanul hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kellékszavatossági és jótállási szabályaira, mert az R. kógens szabálya kötelezővé teszi a termék cseréjét, eltérve a Ptk. általános szabályaitól. A felperes a termék hibájának eredetét csak a cserét követően jogosult vizsgálni és amennyiben a hiba nem hibás teljesítés eredménye, a meghibásodás a vásárlást követően keletkezett okra vezethető vissza, illetve rendeltetésellenes használat eredménye, a polgári jog általános szabályai szerint érvényesítheti kártérítési igényét a fogyasztóval szemben. Az alperes a szükséges körben a tényállást tisztázta, határozatából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, ezért eljárási jogsértés nem áll fenn.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. § (3) bekezdését, 3. § (2) bekezdés b)pontját, 6. § (1) bekezdését, 50. § (1) és (6) bekezdését, 72. § (1) bekezdés e/eb) és e/ec) pontjait, aPtk. 6:157. § (1) bekezdését, 6:158. §-át, 6:159. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját, 6:171. §-át, az R. 7. §-át, az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át. Vitatta, hogy a három munkanapon belül érvényesített csereigény esetén a hibás teljesítést nem kell vizsgálni. Állította, hogy kellékszavatossági igény érvényesítése hibás teljesítés esetén lehetséges. Nem volt hibás teljesítés, ezért csereigény nem volt érvényesíthető. A három munkanapon belüli csereigények előzetes vizsgálat nélküli teljesítése téves jogértelmezés eredménye. Véleménye szerint az alperes a mérlegelés körülményeit ellentmondóan állapította meg, nem vett figyelembe valamennyi, figyelembe vehető körülményt. A kiszabott bírság eltúlzott, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47. § (1) bekezdésében,(4) és (7) bekezdéseiben foglaltakat megsértve került kiszabásra, a fokozatosság-arányosság követelményét figyelmen kívül hagyva. Ezeket a jogsértéseket a bíróság sem korrigálta.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

Az R. 7. §-a kógens rendelkezésként írja elő, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesíti a csereigényét, a felperes nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontjaértelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Az R. 7. §-a kivételes, a kellékszavatossági általános szabályoktól eltérő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesíti csereigényét olyan hiba miatt, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A felperes nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a hibás árut előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni.

A bíróság ezért az R. 7. §-ában foglaltak megsértését helytállóan állapította meg, ahogy a tényállás tisztázottságát és a kiszabott bírság jogszerűségét is. A mérlegelés szempontjai a határozatból megállapíthatóak, értékelésükre helytállóan került sor, olyan körülmény nem volt, amelynek vizsgálatát az alperes elmulasztotta vagy tévesen értékelte volna. A tájékoztatáshoz fűződő jog, a jogérvényesítéshez fűződő érdek sérelme, a félrevezető információ adása bekövetkezett, a felperes jogsértő magatartása megfelelően került értékelésre. Olyan körülmény, amelyre adat nem állt rendelkezésre, értékelésre sem kerülhetett, de az alperesnek e körben további vizsgálódást sem kellett folytatnia. A felperes a vizsgálat hiányát kifogásolta, de nem tárta fel, hogy a vizsgálat esetleges lefolytatása milyen, a felperesre kiható eredménnyel járhatott volna és a bírság kiszabására milyen kihatással lett volna. Ennek hiányában kifogása értékelhetetlen, értelmezhetetlen. Az áru értéke a bírság kiszabására nem hat ki, az áru értékétől függetlenül a felperesnek a jogszabályi rendelkezések betartásával kell eljárnia, jogkövető magatartást kell tanúsítania. Ilyen magatartás hiányában az elkövetett jogsértésre tekintettel a bírság kiszabható volt, a fokozatosság, arányosság követelménye megsértésre nem került, az alperes betartotta az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében, (4) és (7) bekezdéseiben foglaltakat. Mindebből következően a felperes által hivatkozott eljárási szabályok betartásra kerültek, az elsőfokú bíróság megalapozott és törvényes ítéletet hozott.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a perköltség viseléséről a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján rendelkezni nem kellett.
A felperest terhelő felülvizsgálati eljárási illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja és 50. § (1) bekezdése alapján hetvenezer forint, amelyet aPp. 78. § (1) bekezdése és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni.

Budapest, 2016. február 3.