A Fővárosi Bíróság ítélete a Vodafone mobilszolgáltató ellen 2004. júliusában
A Fővárosi Bíróság az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület I. rendű, K. P. II. rendű, K. M. III. rendű és E. B. IV. rendű felperesnek a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t.
A bíróság megállapítja, hogy érvénytelen az alperes által alkalmazott ÁSZF 8.4.1 pontjának 2003. február 10-i módosítása, mely alapján az alperes jogosult a szolgáltatás korlátozására az adatforgalom függvényében.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy az érvénytelenség megállapítását országos napilapban tegye közzé, a felpereseket feljogosítja, hogy amennyiben a jogerős ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül erre nem kerül sor, az alperes költségén ezt megtegye.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 17.000 (tizenhétezer) forint perköltséget az I. rendű felperesnek, a II., III. és IV. rendű felpereseknek együttesen 50.000 (ötvenezer) forintot.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számítot 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell írásban, négy példányban benyújtani, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.
I n d o k o l á s
Az alperes 2002. július 15-től korlátlan GPRS alapú Internet elérés szolgáltatását vállalta a Rock ‘n’ Roll előfizetést használó ügyfelei számára. Az alperes vállalta, hogy ezt a szolgáltatást 2002. október 15. napjáig díjmentesen, ezt követően havi nettó 2.500,-Ft díjért nyújtja.
Az alperes 2003. február 10. napján egyoldalúan akként módosította a szerződés 8.4.1. pontját, hogy fenntartotta azt a jogát, hogy szüneteltesse, korlátozza vagy megszüntesse a szolgáltatás nyújtását az adatforgalom függvényében.
Az alperes az ÁSZF fenti módosítását követően az új 8.4.1. pontra hivatkozva 2003. február 28-án kiadott egy közleményt, mely szerint a GPRS Internet szolgáltatást az utólag fizetendő ügyfelek részére az adatforgalomra vonatkozóan havi 1 GB-ban maximálja, ezen belül sem haladhatja meg azonban az adatforgalom a heti 400 MB-ot. A módosítás 2003. március 15-én lépett hatályba.
Az ÁSZF 6.1.2. pontja szerint azok az előfizetők, akik a korlátozott adatforgalom miatt szerződésüket fel kívánták mondani és rendelkeztek hűségnyilatkozattal, az ÁSZF 6.1.2 pontja szerint a felmondási díjnak, a Díjszabásban foglalt összegét is egyidejűleg kiegyenlíteni kötelesek.
A felperesek keresetükben az alperes által alkalmazott szerződési feltétel - jogszabályba ütköző volta miatt – érvénytelenségének megállapítását kérték.
Keresetükben hivatkoztak arra, hogy az alperes egyoldalú szerződés módosítása a fogyasztók széles körét érinti, illetve jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Ptk. 209. § (1) és (2) bekezdésére, a Ptk. 201/A., 209/B. § (1) bekezdésére hivatkoztak. Az I. rendű alperes az 1997. évi CLV. tv. 39.§ (1) bekezdése alapján jelölte meg a perbeli aktortusa alapját.
Hivatkoztak a felperesek a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1.§ c) pontjára, miszerint tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, amely a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést és a perbeli esetben az alperes vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy nem teljesíti a szerződést, ha korlátozza azt a szolgáltatást, amely vonatkozásában azt hirdette meg, hogy korlátlan.
Amennyiben részteljesítésnek lehet tekinteni az alperes korlátozását, ez esetben a 18/1999. (II.5.) Korm rendelet 2.§ e) pontja értelmében azért tisztességtelen ez a szerződési feltétel, mert lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen és nem a szerződésben meghatározott korlátlan hozzáférést nyújtsa, mint teljesítést, hanem ettől eltérő, korlátlan szolgáltatást.
Hivatkoztak a felperesek a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 2.§ d) pontjára, mert álláspontjuk szerint az alperes az ÁSZF módosítása során annak ellenére, hogy a szerződést egyoldalúan módosította, alapos ok nélkül, nem biztosította az előfizetők számára a felmondás lehetőségét, csak a felmondási díj megfizetése ellenében. Az alperes nem jogosult ilyen felmondási díjat követelni, mert a felmondás oka nem az előfizetők oldalán merült fel.
Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte.
Érdemi ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy már az eredeti szerződés tartalmazta azt a kivételt, hogy az alperes a szolgáltatást korlátozhatja bizonyos feltételek esetén és csak ezen feltételeket egészítette ki. Hivatkozott a 249/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt azon jogszabályi felhatalmazásra, mely szerint a szolgáltatás korlátozható amennyiben az előfizető akadályozza a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését és a hálózat leterheltségének következtében a hálózat rendeltetésszerű működése nem biztosított. Hivatkozott arra, hogy korlátozásról 15 nappal megelőzően értesítette az ügyfeleket.
Hivatkozott arra is, hogy az alperes ténylegesen nem vezette be a felperesek által sérelmezett korlátozást.
Egyben indítványozta a magánszemély felperesek vonatkozásában a per megszüntetését figyelemmel arra, hogy magánszemély felpereseknek nincs azonos érdeke az I. rendű felperessel, mivel az érdekvédelmi szervezet pernyertessége esetén csak a jövőben kötendő szerződésekre vonatkozna az ítélet hatálya, valamint arra, hogy a per tárgya tisztán jogkérdés, amelyre a magánszemély felperesek nem tudnak nyilatkozatot tenni.
Az alperes kérte a per felfüggesztését a Fővárosi Bíróság előtt 22.G.40.877/2003. számon folyamatban lévő perre figyelemmel. Melyben az alperes szintén alperesi pozícióban vesz részt és a per tárgya is azonos.
A felperes keresete alapos.
A bíróságnak a jogvita elbírálása előtt az alperes által felvetett azon perjogi kérdésben kellett állást foglalni, miszerint a magánszemély felperesek nem minősülnek a jelen per megindítására jogszabályban feljogosított személynek.
A bíróság nem osztotta az alperes álláspontját, mert a Pp. 51.§ b) pontja alapján a felpereseknek lehetősége volt együtt megindítani a pert, mert a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, a magánszemély II., III., IV. rendű felperesek is megállapítás iránt indítottak pert, valamint a Ptk 209. § (1) bekezdése keresetindítási lehetőséget biztosít a tisztességtelen kikötéssel sérelmet szenvedett fél számára.
A bíróság utal arra, hogy az a tény, hogy jogkérdésről kell döntenie a bíróságnak, nem zárja el a magánszemély felpereseket a keresetindítási joguktól.
A bíróság az alperes peres eljárás tárgyalásának felfüggesztése iránti indítványának sem adott helyt, figyelemmel a Pp. 152. § (2) bekezdésére, mivel megállapítható, hogy jelen per eldöntésének nem előzetes kérdése a már folyamatban lévő másik per, amely bár ugyanezen alperesi magatartással kapcsolatos követelést érvényesít, de más felperes vonatkozásában.
A jogvita elbírálásakor a bíróságnak, a Ptk. 209/B. (1) bekezdését kellett alapul vennie, amely rögzíti, hogy tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
Ezen törvényhely (4) bekezdése kimondja, hogy külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek.
Ezen törvényi felhatalmazás alapján a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet tartalmazza a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételeket. A (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül, a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatásoktól eltérően teljesítsen.
Ennél fogva a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes szolgáltatás korlátozását tartalmazó szerződést módosító magatartása tisztességtelennek minősül –e, azaz a jóhiszeműség követelményeit megsértette-e, a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapította –e meg.
E körben megállapítható, a fenti tényállásra figyelemmel, hogy az alperes oly módon változtatta meg a szerződés eredeti kikötését, hogy az addigi egyes előfizetőkkel szemben a felróható magatartásuk miatt alkalmazható korlátozás helyett egy objektív, minden előfizetőre vonatkozó korlátozást vezetett be.
Ezzel egyoldalúan, az előfizetők többsége esetén alapos ok nélkül teremtette meg azt a lehetőséget, hogy valamennyi szerződő előfizetővel szemben korlátozza a szolgáltatás igénybevehetőségét.
A bíróság utal arra, hogy az alperes által tanúként indítványozott Gábor Csaba tanú a bíróság előtt 2004. július 8. napján tett tanúvallomásában maga mondja, hogy „.... egy szűk réteg, az ügyfelek 3-4%-a terhelte le ezen szolgáltatás igénybevételével a hálózatot…..”
A bíróság rögzíti azt is, hogy az alperes által hivatkozott személyek felróható magatartása következtében lehetősége lett volna ezen személyek vonatkozásában a szolgáltatás korlátozására. Mivel azonban ehelyett indokolatlanul egy objektív, minden előfizetőre vonatkozó korlátozást vezetett be az ÁSZF módosításával, a jóhiszeműség követelményének megsértésével járt el.
Az alperes által hivatkozott 249/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogszabályi felhatalmazás sem általános, minden fogyasztóra kiterjedő korlátozást engedélyez, hanem csak annyiban teszi lehetővé a szolgáltatás korlátozását, amennyiben az előfizető akadályozza a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését.
A bíróság vizsgálta a szerződési kikötés tisztességtelen jellegének másik feltételét is, nevezetesen azt az aránytalanságot, amit ezen szerződési kikötés az egyik fél hátrányára eredményez.
A bíróság álláspontja szerint az a feltétel mellyel az alperes korlátlan Internet elérést ígért az előfizetőknek, az általa – a fentiek alapján – egyoldalúan és indokolatlanul bevezetett korlátozással nagymértékben módosult, s ezáltal a fogyasztói oldal vonatkozásában a szerződésben rögzített jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát megsértette.
A bíróság utal arra, hogy korlátlan GPRS hozzáférési lehetőség kifejezést a szavak általános jelentése szerint kell értelmezni, nem pedig az alperes által műszaki értelemben értelmezett korlátlanságnak. Amennyiben az alperes ezen jelentés értelmében kívánt szolgáltatást nyújtani akkor ezt a szerződési feltételek között kellett volna meghatároznia.
Mindezek alapján a bíróság megállapítja, hogy azon kikötés, mely szerint az alperes az adatforgalom függvényében jogosult a szolgáltatás korlátozására, megszüntetésére tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.
A bíróság szerint nincs jelentősége jelen per elbírálása vonatkozásában azon alperesi védekezésnek miszerint a tényleges korlátozásra nem került sor, mivel ezen korlátozó kikötést az alperes egyoldalúan a fenti indokok alapján a jóhiszeműség megsértésével ÁSZF részévé tette és az jelenleg is a szerződés részét képezi.
A fent írt indokolásra figyelemmel a bíróság megállapította az ÁSZF 8.4.1 pontjának 2003. február 10-i módosításának érvénytelenségét.
A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest perköltség megfizetésére.
Budapest, 2004. július 1.