Volltext

A szerződési nyilatkozatok értelmezésének szabálya szerint a csomagküldő szolgálat vásárlási felhívással egybekötött tájékoztatását úgy kell értelmezni, ahogy azt az ajánlat címzettje az eset összes körülményeire, és a nyilatkozó feltehető akaratára tekintettel értheti (Ptk. 207. § (1) bekezdés).
A felperes az alperesi csomagküldő szolgáltatást végző társaságokon keresztül rendelt meg termékeket. Az alperesek vásárlási felhívásukban különféle nagyértékű nyeremény megszerzését helyezték kilátásba. A felperes kereseti kérelmében az alperesi csomagküldő szolgálatok marasztalását kérte az általuk meghirdetett nyereményjáték fődíja, mint őt megillető nyeremény megfizetése érdekében.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Ptk. 213. § (1) bekezdésére és a Ptk. 216. § (1) bekezdésére hivatkozással nem találta megállapíthatónak, hogy az alperesek a főnyeremény kifizetésére kötelezettséget vállaltak. Indokolásában rámutatott, hogy az a tény, hogy a nyertesi minőségről szóló értesítés és a borítékjára nyomtatott részvételi szabályzat tartalma eltért, a szerződés megtévesztés címén való megtámadására adhat okot.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, az ítélet megváltoztatását és keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Kifejtette, hogy az alperesek írásbeli értesítése szerint egyértelműen jogosult a nyereményre, ezért az alperesek a Ptk. 592. §-a szerint kötelesek ígéretük szerint a díjat megfizetni, illetve a nyereményt kiszolgáltatni.
A fellebbezés nem alapos.
A másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az alperesek termékeiket csomagküldő-szolgálat útján értékesítik, és az áru kelendőségének fokozása érdekében jelentős reklámtevékenységet folytatnak, melynek keretében személyre szóló levelet juttatnak el reménybeli vásárlóikhoz, akiket a termékismertetőn kívül az adott nyereményjátékról is tájékoztatnak. A tájékoztató egyes részei ellentmondást tartalmaznak, mert hol azt a valótlan tényt hangsúlyozzák, hogy a játékban résztvevő vásárló biztosan nyert, hol pedig a játékban való részvétel lehetőségét rögzítik. Ezek a pontatlan információk elegendőek arra, hogy a vevő döntését befolyásolják és - ha a tájékoztatás objektíve alkalmas a megtévesztésre - az így megkötött szerződés a törvényben meghatározott feltételek mellett megtámadható. A szerződés eredményes megtámadása következtében kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására, mely a megvásárolt termék visszaszolgáltatásában és a kifizetett ellenérték visszafizetésében áll.
A felperes az alperesek nyilatkozatait úgy értelmezte, hogy az nem a nyereményjátékról történt tájékoztatás, hanem a nyeremény megszerzéséről való értesítés. A szerződést nem támadta, hanem a szerződés teljesítéseként a nyeremény kiadását kérte.
A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a szerződési nyilatkozatok értelmezésének a Ptk. 207. § (1) bekezdésében meghatározott szabálya szerint az alperesek vásárlási felhívással egybekötött tájékoztatását úgy kell értelmezni, ahogy azt az ajánlat címzettje az eset körülményeire, és a nyilatkozó feltehető akaratára tekintettel értheti. A felperes tehát nem értelmezhette a kereskedelmi tevékenységet folytató alperesek nyilatkozatát úgy, hogy kis összegű vásárlásával annak többszörösét kitevő jelentős értékű vagyontárgy - családi ház, személygépkocsi stb. – tulajdonjogát megszerezte, ez az alperesek gazdasági érdekei szempontjából lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződésnek minősülne. A nyilatkozat helyes értelmezés szerint arra irányult, hogy a vevő a nyereményjátékban való részvétellel esélyt szerzett arra, hogy megnyerje a fődíjat. A Legfelsőbb Bíróság ezért az indokolás fenti kiegészítésével egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével. A felperes fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a nyeremény kiadását a Ptk. 592. §-ának rendelkezései alapján igényli. Ezt a jogi álláspontot a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta. A díjkitűzés olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyben valaki nyilvánosan díjat ígér meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának, az áru megvétele pedig nem minősült olyan jelentős teljesítménynek, amelynek fejében vagyoni juttatás jár.
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben részletezett indokokkal az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§ (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság 5.P.28.972/1997/41., Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Pf.IX.26.574/2001/6.)