Full text

EBH2005. 1284
A békéltető testület határozatának érvénytelenítésére irányuló per nem közigazgatási per (1997. évi CLV. törvény 34. §).
Sz. Gyula a felperessel - mint vállalkozóval - szemben békéltető eljárás lefolytatását kérte az alperestől.
Az alperes határozatával úgy rendelkezett, hogy a felperes fizessen vissza Sz. Gyulának 200 000 Ft munkadíjat, továbbá a betonkeverő értékeként 40 000 Ft-ot, és térítse meg 257 000 Ft értékű építőanyag árát, valamint 1000 Ft eljárási díjat; összesen 498 000 Ft-ot.
Megállapította, hogy a határozat ajánlás jellegű.
Az alperes határozatának felülvizsgálata érdekében a felperes a megyei bírósághoz fordult.
A megyei bíróság Sz. Gyula, F. Ferenc, K. Sándor és K. József meghallgatását követően meghozott jogerős ítéletében az alperes határozatát érvénytelenné nyilvánította.
Az ítélet indokolása szerint a bíróság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgyt.) 34. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkörében vizsgálta, hogy az alperes eljárása megfelelt-e az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény (a továbbiakban: Áe.) előírásainak.
Megállapította, hogy az alperes az Áe. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, határozatát a felperes által megjelölt bizonyíték figyelmen kívül hagyásával hozta.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
Hivatkozott arra, hogy eljárására nem az Áe. szabályait kell alkalmazni, hanem az Fgyt. 37. §-a alapján az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Fgyt. keretei között szabadon állapíthatja meg.
Álláspontja szerint a határozat-érvénytelenítésre irányuló peres eljárásban a 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének előírásai nem alkalmazhatóak.
Állította továbbá, hogy a jogvita érdemében helytálló döntést hozott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Fgyt. 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a fél a határozat érvénytelenítését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól.
Az Fgyt. 34. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy a bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.
A megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a határozat érvénytelenítése körében az alperes eljárását abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megfelel-e az Áe. előírásainak; az Fgyt. 34. §-ának (3) bekezdése ugyanis az eljárási szabálysértés vonatkozásában kifejezetten az Fgyt. rendelkezéseire utal („eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek”).
A felülvizsgálati kérelem helytállóan mutatott rá arra, hogy az Fgyt. 34. §-ának (6) bekezdése nem a Pp. XX. fejezetének, hanem a Polgári perrendtartás általános szabályainak alkalmazását írja elő.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a békéltető testület összetételére, eljárására vonatkozó szabályok megalkotása során a törvényhozó a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályainak analóg alkalmazására törekedett. Vonatkozik ez az Fgyt. 34. §-ának (6) bekezdésének utaló szabályára is, amely szerint a határozat érvénytelenítése iránti perekben a bíróság a Polgári perrendtartás általános szabályai szerint jár el.
A Vtv. 57. §-a szabályozza a választottbíróság ítéletének érvénytelenítését.
Ki kell emelni, hogy a bíróság érdemben nem bírálhatja felül a választottbírósági ítéletet, csak azt vizsgálhatja, hogy a taxatíve felsorolt érvénytelenségi okok valamelyike fennáll-e.
Önmagában az anyagi jogszabálysértés nem alapozza meg a választottbírósági ítélet érvénytelenítését (EBH1999. 37).
A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben alperesként a választottbírósági eljárásban szereplő alperest, nem pedig a választottbíróságot kell perbe állítani. Ennek megfelelően - amennyiben a jelen perben a felperes a békéltető testület határozatának érvénytelenítését kéri - alperesként a panasszal érintett gazdálkodó szervezetet (vállalkozót) kell perbe vonni.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a felperest hiánypótlás keretében fel kell hívni a panasszal érintett vállalkozó alpereskénti perbevonására, és amennyiben a felhívásnak eleget tesz, a határozat érvénytelenítésére vonatkozó keresetet az Fgyt. 34. §-ának (3) bekezdésében meghatározott körben kell elbírálni; amennyiben pedig a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - hivatkozással a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontjára - meg kell szüntetni. (Legf. Bír. Kfv. IV. 37.084/2005. sz.)
Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2005/1.