Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Ha bűncselekmény áldozatává vált, a következőknél tehet feljelentést:

• bármely rendőrségen vagy rendőrnél;
• bármely ügyészségen;
• bármely helyi bíróságon.

A feljelentést írásban vagy szóban lehet benyújtani. Szóbeli feljelentés esetén az azt befogadó hatóság írásbeli feljegyzést készít. Kérelemre írásbeli visszaigazolást kap az Ön által megtett feljelentésről. A feljelentést az Ön nevében más is megteheti. Ennek a személynek nincs szüksége külön meghatalmazásra.

A legtöbb szövetségi tartományban (Länder) a rendőrség a feljelentés online rendőrségen keresztül történő megtételének lehetőségét is biztosítja (Internetwache vagy Onlinewache).

Amikor feljelentést tesz, meg kell adnia a személyes adatait és az elérhetőségeit annak érdekében, hogy további kérdésekre válaszolhasson, valamint hogy később tanúként beidézhessék a bíróságra. Ha aggályai vannak személyes adatainak megadásával kapcsolatban, például azért, mert úgy érzi, hogy veszélyben van, kérjük, erről a lehető leghamarabb tájékoztassa a feljelentését befogadó hatóságot. Az említett hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy adott esetben elegendő-e egy másik cím, például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címének a megadása, amelyen keresztül Ön elérhető.

Panasza tartalmát tekintve fontos, hogy a gyanúsított(ak)ról és a feljelentés tárgyát képező bűncselekményről rendelkezésére álló összes információt közölje, annak érdekében, hogy a rendőrség és az ügyészség ellenőrizhesse a nyilatkozatát, és megkezdhesse az első vizsgálatot.

A feljelentés megtételére alapvetően nem vonatkozik konkrét határidő. Azonban egyes bűncselekmények – például a rágalmazás és a magánlaksértés – esetében csak akkor indulhat büntetőeljárás, ha Ön magánindítványt terjeszt elő, amelyet írásban kell benyújtania valamely helyi bírósághoz, az ügyészséghez vagy a rendőrséghez az attól számított három hónapon belül, hogy tudomást szerzett a bűncselekményről és arról, hogy azt ki követte el. Az elkövető(k)ről való tudomásszerzés szempontjából elegendő, ha egyedileg azonosítható(k). Nem kell tudni a nevüket. A feljelentés megtételekor tájékoztatják arról, hogy szükség van-e magánindítvány előterjesztésére. Ezenkívül felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a bűncselekmények elévülhetnek, és ha ez – több év eltelte után – bekövetkezik, már nem indítható miattuk büntetőeljárás; az elévülési határidő az adott bűncselekménytől függően eltérő lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Ha érdeklődni szeretne a hatóságoknál, tanácsos megadni a hivatkozási számot – ezáltal könnyebben és gyorsabban azonosítható az ügy, azaz gyorsabban választ kaphat a kérdésére.

A hivatkozási számot a feljelentését befogadó szerv közli Önnel, ami általában egy rendőrségi hivatkozási szám. Ez a hivatkozási szám lehetővé teszi az Ön számára, hogy ellenőrizze, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket hozott, valamint további információkat szolgáltathat a segítségével. Ha az ügyet átteszik az ügyészséghez, kérheti a rendőrséget vagy az ügyészséget, hogy adják meg az ügyészségi hivatkozási számot, amely eltér a rendőrségi hivatkozási számtól.

Ha nem tudja a hivatkozási számot, a kérelem benyújtásakor kérjük, adja meg a személyes adatait, és ha ismert, a terhelt nevét is.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Ön az alábbi esetekben jogosult ingyenes jogi segítségnyújtásra vagy költségmentességre:

Ha a körülmények alapján előfordulhat, hogy a tárgyalás alatt Ön nem lesz képes a jogai gyakorlására, a tárgyalás során Önt a tanúknak történő tanácsadással foglalkozó ügyvéd segítheti az állam költségén.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, bizonyos esetekben – különösen a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények esetében – már a büntetőeljárás megindulása előtt is igénybe veheti az állam költségén biztosított ügyvédet. Ha az ügyvéd kirendelésének szóban forgó feltételei nem teljesülnek, Ön pótmagánvádlóként költségmentességre jogosult, amelyet akkor kérelmezhet, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes az eljárási költségek fedezésére, valamint arra, hogy saját maga járjon el érdekei védelmében, illetve az észszerűen nem várható el Öntől.

A magánvádas bűncselekmények esetében – amelyeket az ügyészség csak akkor üldöz hivatalból, ha az a közérdeket szolgálja – Ön az elítélés biztosítása érdekében magánindítványt nyújthat be a vádlott ellen, amennyiben az ügyész szerint a büntetőeljárás megindításához nem fűződik közérdek, és a vádlott legalább 18 éves volt a bűncselekmény elkövetésekor. Ilyen esetben Ön az ügyész helyett jár el. Magánvádlóként attól a bíróságtól kérelmezhet költségmentességet, amely az ügyben határozatot fog hozni. A költségmentességet akkor engedélyezik, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit, és ha az eljárás várhatóan eredményes lesz.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Ha tanúvallomást tesz az ügyész vagy a bíróság előtt, megtérítik Önnek az utazási költségeit, az egyéb kiadásait, az erre fordított idejét, a pénzügyi hátrányait és a jövedelemkiesést, amennyiben a meghallgatást követő három hónapon belül benyújtja a kérelmet. A rendőrség által beidézett személyek szintén költségtérítésre jogosultak. Ezt az adott tartomány joga határozza meg.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Az ügyész számos okból megszüntetheti az eljárást.

Ön jogosult írásbeli fellebbezést benyújtani az eljárást megszüntető határozat ellen. Fontos, hogy amennyiben további tényekről vagy bizonyítékokról van tudomása, azokat közölnie kell a fellebbezésben. Ha az ügyész fenntartja a határozatát, az ügyet a főügyész vizsgálja felül. Fellebbezésének elintézésére minden esetben írásban kerül sor.

Néhány olyan esetben, amikor az ügyész és a főügyész megtagadja a büntetőeljárás megindítását, az ügyet az illetékes tartományi felsőbíróság (vagy a tartományi legfelsőbb bíróság) elé viheti, és eljárást kezdeményezhet a vádemelés kikényszerítése érdekében. Az ügyész a határozatában kifejezetten tájékoztatja Önt arról, ha az ügyében lehetőség van erre az eljárásra. Erre az eljárásra azonban határidők és szigorú alaki követelmények vonatkoznak. A kérelmet alá kell írnia egy ügyvédnek, és vesztessége esetén Ön felel a költségekért.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Ha Ön tanúként szerepel az eljárásban, részvétele a vallomására korlátozódik. Miután befejezte a vallomástételt, nézőként szabadon követheti a meghallgatást, azonban egyéb módon nem vehet részt a tárgyaláson.

Ha pótmagánvádlóként csatlakozott az eljáráshoz, részt vehet a tárgyaláson, és kérelmeket nyújthat be, különösen bizonyítási indítványokat, kérdéseket és nyilatkozatokat, akárcsak az ügyész. Ezenkívül pótmagánvádlóként Önnek lehetősége van záróbeszédet (perbeszédet) mondani.

A büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként Ön kártérítést vagy sérelemdíjat követelhet az elkövetőtől. Ezenkívül polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként részt vehet a tárgyaláson. A pótmagánvádló egyéb eljárási jogaival azonban nem rendelkezik.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél vagy magánvádló?

A nyomozás lezárása előtt a bűncselekmény áldozataként Ön a büntetőeljárásban elsősorban a tanú szerepét tölti be. Bármikor megkeresheti a hatóságokat, hogy további bizonyítékokkal vagy információval szolgáljon nekik. A bűncselekmények áldozatai – akikre a büntetőeljárási törvénykönyv sértettként hivatkozik – a tanúk általános jogain felül további jogosultságokkal is rendelkeznek, például tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a gyanúsított őrizetben van-e, és bizonyos feltételek esetén hozzáférhetnek az ügy irataihoz, illetve az azokban szereplő információkhoz (lásd az alábbiakban is), valamint ügyvédi segítséget, illetve képviseletet igényelhetnek.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon, Ön dönti el, hogy csatlakozni kíván-e az eljáráshoz. Azt is Ön dönti el, hogy szeretne-e magánfélként kártérítést vagy sérelemdíjat igényelni a büntetőeljárás keretében.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Tanúként Önt a következő jogok illetik meg a meghallgatása során:

• Megtagadhatja a vallomástételt, ha a vádlott házastársa vagy jegyese (ideértve az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatot is), illetve ha a vádlott közeli hozzátartozója.
• Bizonyos kérdésekre megtagadhatja a válaszadást, ha az az Ön vagy közeli hozzátartozója ellen megindított büntetőeljárást eredményezhetne.
• A becsületét érintő vagy a magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor megengedettek, ha feltétlenül szükségesek.
• Elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az adott személy jelenléte veszélyeztetné a nyomozás célját.
• Jogosult ügyvéd kíséretében részt venni az eljárásban.
• Ha nem képes személyesen gyakorolni a jogait, bizonyos körülmények esetén a meghallgatás során az állam költségén igénybe veheti egy tanúk támogatásával foglalkozó ügyvéd segítségét.
• Ha nem beszél elég jól németül, a meghallgatására tolmács segítségével kerül sor.
• Jogosult a költségei megtérítésére (lásd a fenti „Visszaigényelhetem-e a felmerülő költségeimet?” című részt).

Tanúként Ön a következő főbb kötelezettségekkel rendelkezik:

• Köteles igazat mondani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem hallgathat el olyan információkat, amelyek az ügy szempontjából fontosak lehetnek. A bíróságon szándékosan elkövetett hamis tanúzás bűncselekménynek minősül, és általában szabadságelvonó büntetéssel jár. Ezenkívül azok a tanúk, akik hamis vallomást tesznek, a hamis vád és az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményét is elkövethetik.

Ha az ügyész, az ügyész nevében a rendőrség, illetve a bíróság beidézi Önt, köteles megjelenni a meghallgatás céljából.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Ha felhívják, hogy tanúként vegyen részt a tárgyaláson, Ön köteles tanúvallomást tenni, kivéve azokat az eseteket, amelyekben jogosult megtagadni a vallomástételt (lásd fent a tanú jogai és kötelezettségei között).

 

Pótmagánvádlóként Ön jogosult az eljárás során nyilatkozatot tenni (lásd még a fenti „Részt vehetek-e a tárgyaláson?” című részt).

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bűncselekmény sértettjeként kérésére Ön tájékoztatást kap a bírósági eljárás eredményéről.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Ha egy bűncselekmény során megsértették a jogait, az Ön nevében egy ügyvéd megtekintheti az ügy iratait, és megvizsgálhatja a bizonyítékokat, feltéve, hogy igazolja az ehhez fűződő jogos érdeket. Ebben az esetben Ön az ügy irataiból származó információkat kaphat, valamint azokról másolatokat szerezhet annak érdekében, hogy tájékozódhasson az eljárás állásáról. Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, Önnek, illetve az ügyvédjének nem kell igazolnia a tájékozódáshoz vagy az információszolgáltatáshoz fűződő jogos érdekét.

Ha Önt mint a bűncselekmény sértettjét nem képviseli ügyvéd, jogosult személyesen hozzáférni az ügy irataihoz, és azokat felügyelet mellett megvizsgálhatja.

Az ügy irataihoz, illetve az azokban található információkhoz való hozzáférés joga bizonyos esetekben megtagadható, például ha veszélyezteti a nyomozás célját. Meg kell tagadni a hozzáférést, ha azzal a vádlott vagy más személyek elsőbbséget élvező, védelemre érdemes érdekei állnak szemben. A vádemelés előtt és az eljárás jogerős befejezése után az ügyész dönt az ügy irataihoz való hozzáférés engedélyezéséről, egyéb esetekben pedig az ügyben eljáró bíróság.