The core services provided by all registers are to register, examine and store company information, such as information on a company's legal form, its seat, capital and legal representatives, and to make this information available to the public.

To obtain detailed information on registers in Member States as well as Iceland, Liechtenstein and Norway please click on the flag of the relevant country listed on this page.

Norvégia

Izland

Liechtenstein

Norvégia

A Brønnøysund Nyilvántartó Központ a Kereskedelmi, Ipari és Halászati Minisztérium kormányzati szerve. A cégnyilvántartás a Brønnøysund Nyilvántartó Központ által vezetett 14 nemzeti nyilvántartás egyike.

A cégnyilvántartás felel valamennyi norvégiai és külföldi vállalkozás Norvégiában történő nyilvántartásba vételéért. A nyilvántartás biztosítja a jogvédelmet és a pénzügyi áttekintést, és fontos forrás mindenki számára, akiknek a norvég ipar szereplőivel kapcsolatosan pontos információkra van szükségük.

Mit kínál a norvég cégnyilvántartás?

A norvég cégnyilvántartás a nyilvántartásba vett vállalkozásokról nyújt információt. A Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján keresőmotorunk segítségével férhet hozzá a kulcsfontosságú információkhoz. A cégnyilvántartás információi hirdetményekben találhatók, valamint kiegészítő információkat és átiratokat rendelhet a webshopból és az európai cégnyilvántartásból (EBR).

Alapvető információk:

• A cég nyilvántartási száma
• A cég neve, üzleti címe és más címei
• A cég alapításának dátuma
• A cég alapszabálya és tevékenységének típusa
• A cégben betöltött szerepek
• Csődinformáció

Hirdetmények:

A cégnyilvántartás a céggel kapcsolatos minden jelentősebb eseményt közzétesz: új cég nyilvántartásba vételét, a céggel kapcsolatos főbb változások bejelentését, és a cég megszűnését vagy törlését. A hirdetmények kereshető adatbázisa 1999. november 1-jétől tárolja az adatokat. A hirdetmények angol nyelvű változatai 2006 augusztusától elérhetőek.

A díjfizetés ellenében rendelhető információk közé tartoznak az átiratok és igazolások, így:

• A nyilvántartásba vétel igazolása
• Éves beszámoló

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Minden lényeges információ hozzáférhető keresőmotorunkból, a hirdetmények adatbázisának információi pedig ingyenesek. Egyes szolgáltatások – így az átiratok és az igazolások – díjkötelesek.

Hogyan végezzünk keresést a norvég cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban szereplő cégekkel kapcsolatos alapinformációk a Brønnøysund Nyilvántartó Központ honlapján érhetőek el. A kereséseket a cég neve vagy nyilvántartási száma alapján a hirdetmények adatbázisában végezhetjük.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

Harmadik felek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásban található információkra, mivel ez tartalmazza a cégekről a jogilag érvényes információkat. A nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük. Ez mind magára az információra, mind a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okiratokra vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a harmadik félnek ellenőriznie kell az adott cégről nyilvántartásba vett információkat, mielőtt üzleti kapcsolatba lép vele.

Azon szabályok, amelyek meghatározzák, hogy harmadik fél milyen mértékig hivatkozhat a norvég cégnyilvántartásban szereplő információkra, a cégnyilvántartásról szóló törvény 10-1. szakaszában találhatóak. A szabályok röviden úgy összegezhetők, hogy a nyilvántartásba vett információkra nézve fennáll a vélelem, hogy harmadik felek tisztában vannak velük.

Részletesebben kifejtve: azon ügyekben, ahol jogszabály határozza meg a harmadik fél jogi helyzetét a tekintetben, hogy tisztában volt-e egy adott helyzettel k, a cégnyilvántartásban szereplő információkra nézve fennáll a vélelem, hogy azokkal harmadik felek tisztában vannak.

Olyan esetben, amikor a nyilvántartásba vételről szóló értesítést is nyilvántartásba kellett volna venni (de ez nem történt meg), és az említett helyzetellentétes a nyilvántartásba vett információval, azokra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. E szabály alóli kivétel, ha a harmadik fél tisztában volt vagy tisztában kellett volna lennie az adott körülménnyel. Ilyenkor a harmadik fél jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba vett információra hivatkozhatott.

A norvég cégnyilvántartás története

A norvég cégnyilvántartást 1988-ban hozták létre és körülbelül 100 korábbi helyi kereskedelmi nyilvántartás feladatait vette át.

Kapcsolódó linkek

A cégnyilvántartásról szóló törvény norvég nyelven

Izland

Mit kínál az izlandi cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás 2003 óta az állami adóigazgatóságon belüli képez egy osztályt, és a következő szervezetekről információkat tartalmazó nyilvános aktákat vezet:

1. üzleti tevékenységet folytató magánszemélyek, cégek és más szervezetek
2. intézmények és állami tulajdonú cégek
3. önkormányzati tulajdonban álló intézmények és cégek
4. szövetségek, szervezetek és szervek, amelyek nem magánszemélyek és eszközkezelésért felelősek vagy bármilyen adókötelezettség terheli őket
5. bármilyen tevékenység, amelyről az adóigazgatóság/cégnyilvántartás okkal véli, hogy hivatalosan nyilvántartandó.

A cégnyilvántartásnak a fenti szervezetekről a következő információkat kell tartalmaznia (amennyiben releváns):

1. Név
2. Azonosító szám, cím
3. Jogi forma
4. Az alapítás dátuma
5. Az ügyvezetők neve, címe és azonosító száma
6. Tevékenységi kód (ISAT-szám)
7. Felszámolás
8. Más, jogszabály szerint nyilvántartandó tételek.

A nyilvántartásba vételkor a cégnyilvántartás a szervezet számára egyedi azonosító számot bocsát ki.

A cégnyilvántartás köztestületeknek, cégeknek és magánszemélyeknek meghatározott információs körben és díj ellenében nyújt a cégnyilvántartásból információkat miniszteri rendelet alapján.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A névvel, címmel, jogi formával, ISAT-kóddal és adószámmal kapcsolatos információ nyilvánosan, ingyenesen hozzáférhető az adóigazgatóság/cégnyilvántartás honlapján.

A további információkért fizetni kell, és ezek remélhetőleg 2016 során már a webboltunkból is elérhetőkké válnak.

Hogyan végezzünk keresést az izlandi cégnyilvántartásban?

Az állami adóigazgatóság honlapján kereshetőek az ingyenes információk, sajnos egyelőre csak izlandi nyelven. További információkért a hivatalt kell telefonon vagy e-mailben felkeresni, amíg jövő évben a webbolt meg nem nyílik.

Az izlandi cégnyilvántartás története

1980-ig a cégeket Izland-szerte a helyi biztosok vették nyilvántartásba. 1980-ban létrehozták a korlátolt felelősségű társaságok külön nyilvántartását, de az izlandi statisztikai hivatal bocsátott ki azonosító számokat e cégek számára. 1997-től minden céget – a korlátlan felelősségű társaságok kivételével – nyilvántartásba vettek a cégnyilvántartásban, és 2014-től a betéti társaságok nyilvántartásba vétele is itt történik, így most már egyetlen hivatalos cégnyilvántartás van Izlandon.

Liechtenstein

Egy cégnyilvántartást (Handelsregister) vezetnek Liechtenstein egész területén. A cégnyilvántartást az Igazságügyi Hivatal (Amt für Justiz) vezeti Vaduzban.

A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, vele szemben fennáll az ott nyilvántartott információk helytállóságának vélelme. Elsődleges célja a kereskedelem jogbiztonságának biztosítása azáltal, hogy a magánjog által szabályozott jogi kapcsolatokat megismerhetővé teszi, különösen az üzleti tevékenységet folytató természetes és jogi személyek felelősségi és cselekvőképességi helyzetét.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartásban megtalálhatók a Liechtensteini Hercegségben székhellyel rendelkező összes, nyilvántartásba vett jogi személlyel kapcsolatos, valamint a Liechtensteinban kezelt vagyonokkal kapcsolatos információk (Treuhänderschaften) kapcsolatosan. Az információk tényekre és kapcsolatokra vonatkoznak, ezek egy része jogszabályi előírás alapján kötelezően bekerül a nyilvántartásba, másik részét önkéntesen viszik be, a vonatkozó alátámasztó okiratokkal együtt.

A nyilvántartásba nem vett vagyonokkal kapcsolatos okiratokat is a cégnyilvántartáshoz nyújtják be, továbbá a nyilvántartásba nem vett alapítványokkal (Stiftungen) kapcsolatos adatokat is.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartáshoz való hozzáférés díjköteles.

A cégnyilvántartásban szereplő jogi személyekre vonatkozó részleges információk és más jogi információk ingyenesen fellelhetők a cégnyilvántartás cégindexében (Firmenindex) a https://handelsregister.li/cr-portal/suche/suche.xhtml, linken keresztül, és ugyanezen a linken keresztül hitelesített teljes körű nyilatkozat rendelhető díj ellenében.

Hogyan végezzünk keresést a liechtensteini cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános.

A cégindex (Firmenindex) használható a nyilvántartásba vett jogalanyok neve vagy cégneve, illetve nyilvántartási száma alapján végzett keresésekre.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

A 2012/17/EU irányelv által módosított 2009/101/EK irányelv 3a. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti jog rendelkezéseiről és fejtsék ki, hogy ezek alapján mely harmadik felek hivatkozhatnak a 2. cikkben említett cégiratokra és adatokra. Az EGT Vegyes Bizottság 2013. október 8-i határozata kimondja, hogy a 2012/17/EU irányelvet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben (a személyekről és cégekről szóló törvény – Personen- und Gesellschaftsrecht, a továbbiakban: PGR – 956. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. A Liechtensteini Hercegség hivatalos kiadványa az elektronikus hivatalos közlöny (Amtsblatt) (a közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz 16. cikke).

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzésekre, azok módosítására és törlésére bármely jóhiszeműen eljáró személy hivatkozhat. A bejegyzések, módosítások és törlések tartalmára a nyilvántartásba vett féllel szemben akkor lehet hivatkozni, ha azok a fél akaratából kerültek bejelentésre (a PGR 948. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ami a harmadik feleket illeti, a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A PGR 949. cikke értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a hozzáférhetővé tétel hatásával rendelkezik, és attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá válik, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről. Ugyanakkor ha egy adott tényre nézve nyilvántartásba vételi kötelezettség állt fenn, és e tényt nem vették nyilvántartásba, harmadik féllel szemben csak akkor lehet erre a tényre hivatkozni, ha bizonyítható, hogy azzal a harmadik fél tisztában volt.

A cégnyilvántartás története

A liechtensteini cégnyilvántartás adatait eredetileg indexkártyákon tárolták. Valamennyi jelenlegi adat, továbbá a régi adatok nagy része is elérhető elektronikusan.

Kiegészítő információk

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a jogilag előírt formátumban közzéteszik az elektronikus közlönyben, és harmadik felek ezekre csak a közzététel napját követő naptól hivatkozhatnak. Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés van, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez.

A cégnyilvántartás adatainak közzététele és joghatása

A cégnyilvántartás nyilvános jellege

A cégnyilvántartás – ideértve az értesítéseket és az alátámasztó okiratokat is – nyilvános. Az adatokhoz bárki hozzáférhet. A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó okiratok korlátozás nélkül hozzáférhetőek; a más jogi formájú szervezetek esetében az érdeklődőnek jogszerű érdeket kell bizonyítania (a PGR 953. cikke).

A bejegyzések közzététele

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat az Igazságügyi Hivatal maradéktalanul és késedelem nélkül közzéteszi a hivatalos közlönyben, kivéve, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak részleges közzététel vagy csak kivonatok közzététele szükséges. Minden, jogszabály értelmében benyújtandó és közzéteendő okiratot és adatot azonos módon tesznek közzé (a PGR 956. és azt követő cikkei). A közzétett információra a közzététel napjának végétől lehet közvetlenül hivatkozni bárkivel szemben.

A részvénytársaságokra (Aktiengesellschaften), betéti társaságokra (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságokra (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) vonatkozó értesítések a bejegyzésre, valamint az alátámasztó okiratokra és adatokra tett hivatkozásként jelennek meg a hivatalos közlönyben. Ugyanez vonatkozik az üzletszerűen kereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre is. Más esetekben az értesítés a cégnyilvántartás bejegyzésére való hivatkozásként jelenik meg (a PGR 957. cikke).

A bejegyzések hatálya a harmadik felekkel szemben

Harmadik felek vonatkozásában a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés annak közzététele napját követő naptól hatályos, minden esetben feltéve, hogy a közzétételre nézve jogi kötelezettség áll fenn (a PGR 947. cikkének (2) bekezdése).

A részvénytársaságok (Aktiengesellschaften), betéti társaságok (Kommanditaktiengesellschaften) és korlátolt felelősségű társaságok (Gesellschaften mit beschränkter Haftung) esetében valamely bejegyzett és közzétett tényre harmadik féllel szemben nem lehet hivatkozni, ha az a bejegyzés hatályba lépését követő tizenöt napon belül végzett jogügylettel kapcsolatos, és a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy arról nem volt tudomása, és ez nem is volt tőle elvárható (a PGR 949. cikkének (1a) bekezdése).

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyilvántartásba vétel harmadik felekkel szemben hatályossá vált, senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a bejegyzésről (a PGR 949. cikkének (1) bekezdése).

A cégnyilvántartás bejegyzései teljes mértékben bizonyítják a bennük szereplő tényeket, kivéve, ha bizonyítottan helytelenek (a PGR 949. cikkének (3) bekezdése).

A benyújtott és közzétett bejegyzések közötti eltérések

Amennyiben a cégnyilvántartásba bejegyzett adat és a közzétett információ között eltérés található, a bejegyzett adat elsőbbséget élvez, ezt követi a közzétett információ, végül az alátámasztó okiratok tartalma. A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés és a közzétett információ közötti eltérés esetén a jóhiszeműen eljáró harmadik felek azon féllel szemben, akinek érdekében a bejegyzés történt, hivatkozhatnak a közzétett információra (a PGR 959. cikkének (2) és (3) bekezdése).

Kapcsolódó linkek

Az 1926. január 20-i (az LGBl. 1926. évi 4. számában közzétett) személyekről és cégekről szóló törvény (Personen- und Gesellschaftsrecht, PGR)

Az 1985. április 17-i (az LGBl. 1985. évi 41. számában közzétett) közzétételről szóló törvény (Kundmachungsgesetz )

A 2012. szeptember 4-i (az LGBl. 2012. évi 284. számában közzétett) hivatalos közlönyről szóló rendelet (Amtsblattverordnung )

Mit kínál a belga cégnyilvántartás?

A belga cégnyilvántartás, a „Banque Carrefour des Enterprises” (BCE, Cégbank) a Szövetségi Gazdasági Közszolgálat egyik szolgálatának gondozásában működik. A nyilvántartást a közigazgatás egyszerűsítésére és a vállalkozások egyedi azonosítására irányuló reform keretében hozták létre. A BCE az összes vállalkozást tartalmazza, mivel azok a jogszabályok értelmében kötelesek bejegyeztetni magukat. A nyilvántartásban szerepelnek a vállalkozások telephelyei is, azaz minden olyan cím, amelyen a vállalkozás tevékenységet folytat. A BCE ezenfelül más adatbankokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz. A nyilvántartásban a vállalkozásokon kívül az egyéb jogi személyek is szerepelnek. Be kell jegyezni az egyéni vállalkozókat, a közjogi intézményeket, illetve bizonyos esetekben a külföldi vállalkozásokat is.

Ingyenes-e a belga cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvános keresőoldalon („Public Search”) bárki ingyenesen megtekintheti a vállalkozások nyilvános adatait.

A keresőmotor segítségével különböző keresési kritériumok alapján lehet rákeresni a vállalkozásokra és a telephelyekre. A rendszerből regisztráció után bárki számára ingyenesen letölthető és szabadon felhasználható egy Open Data fájl is. A nyilvános keresőoldalhoz webszolgáltatások is kapcsolódnak, amelyek segítségével a felhasználó a nyilvános adatok nagy részét saját alkalmazásaiba is integrálhatja. Ez a szolgáltatás díjköteles.

Hogyan lehet keresni a belga cégnyilvántartásban?

A nyilvános keresőfunkció segítségével minden aktív és szüneteltetett vagy megszüntetett vállalkozásra és azok telephelyeire vonatkozó adatok lekérhetők, akár jogi személyekről, akár egyéni vállalkozókról van szó.

Mely adatokat találja meg a cégnyilvántartásban?

A vállalkozásra vonatkozóan:

1. cégjegyzékszám
2. alapító okirat
3. jogi helyzet
4. alapítás dátuma
5. név
6. székhely címe
7. telefonszám
8. fax
9. e-mail cím‑
10. honlap címe
11. jogi forma
12. telephelyek száma
13. funkciók
14. igazolt szakértelem és üzletviteli alapismeretek
15. minőségek
16. engedélyek
17. tevékenységi kör (a héa-jegyzék és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerint)
18. pénzügyi adatok
19. kapcsolódás más vállalkozásokhoz
20. külső hivatkozások (a Belga Közlöny, a Belga Nemzeti Bank és az Országos Társadalombiztosítási Hivatal munkaadói jegyzéke)

A telephelyekre vonatkozóan:

1. cégjegyzékszám
2. alapító okirat
3. a telephely száma
4. alapítás dátuma
5. telephely megnevezése
6. cím
7. telefonszám
8. fax
9. e-mail cím
10. honlap címe
11. engedélyek
12. az Országos Társadalombiztosítási Hivatal jegyzéke szerinti és (nem) kereskedelmi tevékenységek

Mennyire megbízhatók a cégnyilvántartásban szereplő adatok?

A vállalkozások a harmadik felekkel szembeni hivatkozhatóság érdekében kötelesek közzétenni bizonyos információkat és dokumentumokat. Belgiumban a dokumentumokat és adatokat a Belga Közlönyben (Moniteur belge), az éves beszámolókat pedig a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjában teszik közzé. A cégtörvény 76. cikke tartalmazza a dokumentumok és adatok közzététele után azokat a szabályokat, amelyek szerint e dokumentumokra és adatokra harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.

E cikk rendelkezései szerint a jogszabályok értelmében kötelezően közzéteendő dokumentumokra és adatokra attól a naptól kezdve lehet harmadik felekkel szemben hivatkozni, amelyen azok kivonatát vagy az azokról szóló értesítést a Belga Közlöny mellékletében közzétették, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy ezen adatokat vagy dokumentumokat a harmadik fél már korábban is ismerte.

Harmadik fél ezzel szemben hivatkozhat azon dokumentumokra, amelyek közzétételére még nem került sor.

A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik felekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni a közzétételről.

Amennyiben a benyújtott szöveg eltér a Belga Közlöny mellékletében közzétett szövegtől, az utóbbira harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Mindamellett harmadik felek hivatkozhatnak ezen információkra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a benyújtott szöveget.

Amennyiben eltérés van az egyik hivatalos nyelven megírt dokumentumnak és az EU valamely hivatalos nyelvén készült, önkéntesen benyújtott fordításának tartalma között, az önkéntes alapon közzétett fordításra harmadik felekkel szemben nem lehet hivatkozni. Harmadik felek azonban hivatkozhatnak az önkéntes alapon közzétett fordításra, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél ismerte a cégtörvény 67. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése szerinti, a cégbíróság hivatalánál letétbe helyezendő verziót, azaz az eredeti okiratok továbbított változatait, a magánokiratok másolatait és eredeti példányait, valamint a kivonatokat (elektronikus vagy egyéb formátumban egyaránt).

A BCE nyilvános keresőoldalán a vállalkozások adatai mellett közvetlen hivatkozás vezet a Belga Közlönyben közzétett tartalmakhoz, illetve a Belga Nemzeti Bank mérlegközpontjához.

A keresés módja

A nyilvános keresőoldal ezen a hivatkozáson érhető el.

Négy menüpontból lehet különféle kereséseket végezni:

• szám szerinti keresés (ha ismeri a cégjegyzékszámot vagy a telephely számát)
• név szerinti keresés
• cím szerinti keresés
• tevékenységi kör szerinti keresés

A weboldal négy – német, angol, francia és holland – nyelven érhető el.

A BCE-ről általános adatokat a Szövetségi Gazdasági Közszolgálat weboldalán (az „Entreprises et Indépendants” [Vállalkozások és egyéni vállalkozók] szakaszon belül a „Banque carrefour des Entreprises” [Cégbank] menüpontban) talál.

Hivatkozások

Európai Cégnyilvántartás, Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat, Szövetségi Gazdasági Közszolgálat, KKV, Egyéni Vállalkozások és Energia

A nemzeti cégjegyzék létrehozásának története

Mikor alapították?

A nyilvántartásba vételi eljárás reformja 2008. január 1-jén kezdődött, amikor hatályba lépett a cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon za targovskiya registar), és megkezdte működését a vállalkozások és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek elektronikus nyilvántartása. A vállalkozásokat 2011. december 31‑ig kellett ismételten nyilvántartásba venni.

A nonprofit szervezetekről szóló törvény (Zakon za yuridicheskite litsa s nestopanska tsel) 17. cikke értelmében 2018. január 1‑jétől a nyilvántartási hivatal (Agentsiya po vpisvaniyata) vezeti a nonprofit szervezetek nyilvántartását. § A nonprofit szervezetekről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezései között szereplő 25. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nonprofit szervezeteknek a megyei bíróságokon (okrazhni sadilishta) vezetett nyilvántartásába bejegyzett nonprofit szervezetek 2020. december 31‑ig ismételt nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújthatnak be a nyilvántartási hivatalhoz. A két nyilvántartás ugyanazt az adatbázist használja.

A reform eredményei:

1. A nyilvántartásba vételi eljárás a bíróságoktól átkerült egy központi kormányzati igazgatási szervhez, a nyilvántartási hivatalhoz.
2. A 28 megyei bíróság valamennyi nyilvántartása egyetlen központi elektronikus adatbázisban egyesült. Az adatbázis tartalmazza a nyilvántartásba veendő adatokat és a nyilvános betekintés céljából rendelkezésre bocsátandó okiratokat, valamint valamennyi benyújtott okirat elektronikus változatát, az elutasító határozatokat, a kiadott utasításokat és a társasági iratokat.
3. Az információk nyilvánosságának elve alapvető jelentőségű a nyilvántartásba vételi eljárás során.
4. A nyilvántartásba vételi eljárás a kérelemhez rendszeresített különböző formanyomtatványok felhasználásával indul. A kérelem típusa a vállalkozás vagy nonprofit szervezet típusától vagy a nyilvántartásba veendő adatoktól függ.

Mikor digitalizálták?

A cégnyilvántartás 2008. január 1-jétől, a nonprofit szervezetek nyilvántartása pedig 2018. január 1-jétől egységes elektronikus adatbázisként működik, amely elektronikus formában tartalmazza a kötelezően bejegyzendő adatokat és a közzéteendő dokumentumokat, valamint a nyilvántartáshoz benyújtott összes dokumentumot, az általa kiadott elutasító határozatokat és utasításokat, továbbá a cégadatokat.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény (Zakon za targovskiya registar i registara na yuridicheskite litsa s nestopanska tsel, a továbbiakban: ZTRRYuLNTs) szabályozza a cégnyilvántartásba és a nonprofit szervezetek nyilvántartásába történő bejegyzést, e nyilvántartások vezetését és tárolását, valamint az azokhoz való hozzáférést, továbbá a nyilvántartásokba történő bejegyzés, a nyilvántartásokból való törlés és a nyilvántartásokban közzétett egyéb információk joghatását; a cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartásának vezetésére és tárolására, valamint az e nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. február 14-i 1. sz. rendelet (Haredba za vodene, sahranyavane i dostap do targovskiya registar i do registara na yuridicheskite litsa s nestopanska tsel, a továbbiakban: NVSDTRRYuLNTs) rögzíti a cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartásának vezetésére és tárolására, valamint az e nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat értékelő szakértők, a felszámolók, az ellenőrök, a hitelesítők és a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók kinevezésére és díjazására vonatkozó szabályokat.

A cégnyilvántartáshoz és a nonprofit szervezetek nyilvántartásához (a továbbiakban: TRRYuLNTs) beérkezett kérelmek ellenőrzésekor a nyilvántartási tisztviselők a kereskedelmi törvény (Targovski zakon), a nonprofit szervezetekről szóló törvény, a pénzmosás elleni intézkedésekről szóló törvény (Zakon za merkite sreshtu izpiraneto na pari), a zálogjogról szóló törvény (Zakon za osobenite zalozi), a szövetkezetekről szóló törvény (Zakon za kooperatsiite), a különleges célú gazdasági egységekről és az értékpapírosító szervezetekről szóló törvény (Zakon za druzhestvata sas spetsialna investitsionna tsel i za druzhestvata za sekyuritizatsiya), a kollektív befektetési vállalkozások és a kollektív befektetéssel foglalkozó egyéb vállalkozások tevékenységeiről szóló törvény (Zakon za deynostta na kolektivnite investitsionni shemi i na drugi predpriyatiya za kolektivno investirane), a pénzügyi eszközök piacairól szóló törvény (Zakon za pazarite na finansovi instrumenti) az értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról szóló törvény (Zakon za publichnoto predlagane na tsenni knizha) a számviteli törvény (Zakon za schetovodstvoto), az egészségügyi intézményekről szóló törvény (Zakon sa lechebnite zavedeniya), az állami közösségi központokról szóló törvény (Zakon za narodnite chitalishta), a hitelintézetekről szóló törvény (Zakon za kreditnite institutsii), valamint az elektronikus dokumentumokról és az elektronikus bizalmi szolgáltatásokról szóló törvény (Zakon za elektronniya dokument i elektronnite udostoveritelni uslugi) különös rendelkezéseivel összhangban ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat.

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartása a vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepeire, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeire vonatkozóan jogszabályban előírt adatokat, valamint a nyilvános betekintés céljából rendelkezésre bocsátandó, jogszabályban előírt okiratokat tartalmazó közös elektronikus adatbázis. A vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepeire, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeire vonatkozó adatállományok tárolása elektronikus formában történik. Az adatállományok kérelmeket, nyilvántartásba vett adatokat alátámasztó okiratokat, nyilatkozatokat és egyéb okiratokat tartalmaznak, amelyek között szerepelhetnek az érintett vállalkozást vagy nonprofit szervezetet képviselő vagy irányító magánszemélyek személyazonosító adatai.

Mit tartalmaz a fiók?

A nyilvántartásba bejegyzett személyek fiókja strukturált adatok formájában tárolt alapvető információkat tartalmaz a társaság nevéről, jogi formájáról, központi irodájáról, székhelyéről és ügyvezető szerveiről, valamint (adott esetben) a tevékenységi köréről, a tagjairól és a tőkéjéről.

Mit tartalmaz az akta?

A nyilvántartásban szereplő valamennyi szervezet aktája tartalmazza az adott szervezet fiókjában szereplő adatokat alátámasztó összes dokumentumot.

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartása nyilvános. A nyilvántartások adatbázisaihoz bárki ingyenesen hozzáférhet. A nyilvántartási hivatal regisztrált hozzáférést biztosít a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet adatállományához. E hozzáférést a kérelem alapján és a személyazonosító okmány bemutatását követően az ügynökség helyi irodáiban biztosítják. Az elektronikus hozzáférést kérelmező személyeknek elektronikus aláírással vagy az ügynökség által kiállított elektronikus tanúsítvánnyal kell igazolniuk a személyazonosságukat; a hivatalos hozzáférés biztosítására külön szabályozásban megállapított eljárás alapján kerül sor. A nyilvántartási hivatal a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül is ingyenes és szabad hozzáférést biztosít az adatokhoz és okiratokhoz.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

A TRRYuLNTs nyilvántartás a vállalkozásokat, a külföldi vállalkozások fióktelepeit, a nonprofit szervezeteket és külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeit, valamint e jogalanyok jogszabályban előírt adatait tartalmazza. A TRRYuLNTs nyilvántartás emellett azokat az okiratokat is tartalmazza, amelyeket a vállalkozásokkal, a külföldi vállalkozások fióktelepeivel, a nonprofit szervezetekkel és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepeivel összefüggésben a jogszabályok alapján nyilvános betekintés céljából rendelkezésre kell bocsátani.

A következőket kell bejegyezni a cégnyilvántartásba és a nonprofit szervezetek nyilvántartásába: az adott szervezet első bejegyzésével kapcsolatos adatok, a bejelentett adatok változásai és törlése, az éves pénzügyi kimutatásokra, a felszámolásra és a fizetésképtelenségre, (adott esetben) a társasági részesedések zár alá vételére, valamint az üzleti vállalkozásokon és a társasági részesedéseken létesített zálogjogra vonatkozó információk, továbbá az adott szervezet nevében aláírásra jogosult személyre, a fióktelepre, a tényleges tulajdonosokra és a szerkezetátalakításra vonatkozó adatok.

Milyen dokumentumokat (fájlokat, iratanyagokat, létesítő okiratokat, közgyűlési jegyzőkönyveket stb.) kell benyújtani/megőrizni?

Minden kérelemhez csatolni kell az állami díjak befizetéséről szóló bizonylatot – kivéve, ha a díjat elektronikus úton fizetik meg –, valamint a nyilvántartásba bejegyzendő adatok hitelességét és a bejegyzéshez benyújtott dokumentumok elfogadását igazoló nyilatkozatot, továbbá a nyilvántartásba bejegyzendő adatok és dokumentumok meglétét igazoló dokumentumokat, így például a létesítő okiratot, a közgyűlési jegyzőkönyveket, a társasági részesedések adásvételére vonatkozó szerződéseket stb. A kérelmet és annak mellékleteit bolgár nyelven kell benyújtani. A dokumentumok az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is benyújthatók. Ebben az esetben azonban mellékelni kell azok bolgár nyelvű hiteles fordítását.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen

A nyilvántartási hivatal helyi irodáiban bárki keresést végezhet a cégnyilvántartásban és a nonprofit szervezetek nyilvántartásában szereplő adatok és dokumentumok tekintetében. A nyilvántartási hivatal irodái a bolgár megyei bíróságok illetékességi területei szerint helyezkednek el.

A igazolásokat a nyilvántartási hivatal bármelyik helyi irodája kiállíthatja (a díjak beszedése a nyilvántartási hivatal által beszedett állami díjak jegyzéke szerint történik).

A nyilvántartási hivatal bármelyik helyi irodája másolatot adhat ki a nyilvántartásba történő bejegyzés céljából benyújtott dokumentumokról (a díjak beszedése a nyilvántartási hivatal által beszedett állami díjak jegyzéke szerint történik).

A nyilvántartás honlapján

A cégnyilvántartás a nap 24 órájában elérhető a következő honlapon: https://portal.registryagency.bg/en/.

A cégnyilvántartásban és a nonprofit szervezetek nyilvántartásában bárki rákereshet adott adatokra vagy okiratokra.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A TRRYuLNTs portálon a következő szempontok alapján végezhető keresés:

• a vállalkozásnak vagy a külföldi vállalkozás fióktelepének, a nonprofit szervezetnek vagy a külföldi nonprofit szervezet fióktelepének a cégneve/neve vagy egyedi azonosító kódja (UIC); a tag vagy a vállalkozás kizárólagos tulajdonosának neve vagy személyi azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja;
• a jogalany – vállalkozás vagy nonprofit szervezet – valamely testületi tagjának neve vagy személyi azonosító száma, illetve cégneve vagy egyedi azonosító kódja. A vállalkozásokra, a külföldi vállalkozások fióktelepére, a nonprofit szervezetekre és a külföldi nonprofit szervezetek fióktelepére, valamint azok tisztviselőire és jogutódaira vonatkozó adatállományban a nyilvántartásba vett adat vagy okirat alapján végezhető keresés.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

Amellett, hogy biztosítja a cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek fent említett adatbázisához való ingyenes és nyílt hozzáférést, a nyilvántartási hivatal a következő igazolásokat állítja ki:

A vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fennállásáról és megfelelő működéséről szóló igazolás, amely a kiállításának időpontjában tanúsítja az adott vállalkozás vagy nonprofit szervezet fiókjában nyilvántartott adatokat és dokumentumokat.

Egy adott időszak alatt rögzített bejegyzésekről szóló igazolás, amely a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fiókjában a kérelmező által meghatározott időszakban bejegyzett adatokat igazolja.

Egy adott időszak alatt közzétett dokumentumokról szóló igazolás, amely felsorolja a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fiókjában a kérelmező által meghatározott időszakban rögzített dokumentumokat.

Arról szóló igazolás, hogy bizonyos adatok/dokumentumok nem kerültek rögzítésre a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fiókjában.

A nyilvántartásba bejegyzett adatokra vonatkozó igazolás, amely igazolja a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fiókjában rögzített konkrét adatokat. Az igazolásban csak a társaság jegyzett tőkéjére vagy a vállalkozás/nonprofit szervezet székhelyére vonatkozó adatok szerepelhetnek, vagy több olyan adatot is tartalmazhat, amelyek feltüntetését a kérelmező kérte.

Egy adott dokumentum nyilvántartásba vételéről szóló igazolás vagy valamely nyilvántartásba vett dokumentum másolata – annak megerősítése, hogy egy adott dokumentumot rögzítettek a vállalkozás vagy nonprofit szervezet fiókjában, illetve a vállalkozás vagy a nonprofit szervezet fiókjában rögzített dokumentum hiteles másolata, amelyet valamely érdekelt fél kérelmére adnak ki.

A cégnév/név használatára vonatkozó igazolások, amelyek igazolják, hogy a vállalkozás vagy nonprofit szervezet jogosult a kiválasztott cégneve/neve használatára.

Díj ellenében?

A nyilvántartási hivatal által beszedett állami díjak jegyzékében meghatározott összegű díjat kell megfizetni. Az igazolások kiállításának díjai a következők: a nyomtatott igazolások első oldaláért 5,00 BGN, minden további oldaláért pedig 2,00 BGN; az elektronikus formában kiállított igazolások első oldaláért 2,50 BGN, minden további oldaláért pedig 1,50 BGN.

Hogyan kérhetek kivonatot a cégnyilvántartásból, illetve hogyan szerezhetem be a dokumentumok másolatát vagy kivonatát?

Az arról szóló igazolás, hogy bizonyos adatok vagy dokumentumok nem szerepelnek a nyilvántartásban, csak nyomtatott formában szerezhető be a nyilvántartási hivatal helyi irodáiban, azonban az egyéb igazolások amellett, hogy nyomtatott formában beszerezhetők a nyilvántartási ügynökség helyi irodáiban, elektronikus formában is elérhetők az elektronikus dokumentumokról és az elektronikus bizalmi szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott feltételeknek és eljárásoknak megfelelően.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

A kérelmek személyesen benyújthatók a nyilvántartási hivatal valamely helyi irodájának a felkeresésével.

Papíralapú kérelem a nyilvántartási ügynökség bármelyik helyi irodájánál benyújtható, a vállalkozás székhelyétől függetlenül. A papíralapú kérelmeket az ügynökség irodáiba való beérkezésüket követően beszkennelik, és a TRRYuLNTs számítógépes rendszerében csatolmányként tárolják. A kérelmekhez mellékletként csatolt okiratoknak eredeti okiratoknak, vagy a kérelmező, illetve közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük.

Online

A kérelmek elektronikus úton is benyújthatók a TRRYuLNTs internetes portálján keresztül, a https://portal.registryagency.bg oldalon.

Az elektronikus kérelmek a hét minden napján, a nap 24 órájában benyújthatók a TRRYuLNTs portálon keresztül. A részvénytársaságok és a betéti részvénytársaságok esetében az első bejegyzés, valamint az adatok bejegyzése és törlése iránti kérelmek, továbbá az érintett társaság ügyeivel kapcsolatos dokumentumok rögzítésére vonatkozó kérelmek csak elektronikus formában nyújthatók be.

A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartásának vezetésére és tárolására, valamint az e nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. február 14-i 1. sz. rendelet (NVSDTRRYuLNTs) 6–63h. cikke társasági formánként részletes információkat tartalmaz az első bejegyzés, valamint az adatok bejegyzése és törlése, továbbá a dokumentumok rögzítése iránti kérelmekhez csatolandó dokumentumokról.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A TRRYuLNTs számítógépes rendszerébe történő bejegyzés céljából beérkező valamennyi tételhez (kérelem, bírósági határozat, hiba kijavítása iránti kérelem, szakértők, hitelesítők, ellenőrök kijelölése iránti kérelem stb.) „ééééhhnnóóppmm” (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) formátumú egyedi hivatkozási számot rendelnek. Miután a kérelemhez, a bírósági határozathoz vagy a beadványhoz egyedi hivatkozási számot rendeltek, azt a TRRYuLNTs számítógépes rendszere a vizsgálat céljából véletlenszerűen kiosztja egy nyilvántartási tisztviselőnek. A bejegyzés vagy a törlés iránti, illetve az okiratok 14. cikk szerinti rögzítése iránti kérelmek tisztviselőkhöz rendelése automatikusan, a beérkezés sorrendjében történik, amint egy nyilvántartási tisztviselő elektronikus aláírással lezárta a korábban kiosztott kérelmet, és őt ennek megfelelően a számítógépes rendszer rendelkezésre állóként ismeri el.

A cégnyilvántartásról és a nonprofit szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény (ZTRRYuLNTs) 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a nyilvántartási tisztviselő a bejegyzés vagy a törlés iránti, valamint az okiratok rögzítése iránti kérelmek tárgyában haladéktalanul, a beérkezést követő 3 munkanapon belül határozatot hoz, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A vállalkozások első alkalommal történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a cégnyilvántartáshoz való benyújtást követő munkanap végéig meg kell vizsgálni, és a kérelem vizsgálatát követően haladéktalanul meg kell hozni a határozatot, kivéve a ZTRRYuLNTs 22. cikkének (5) bekezdésében foglalt eseteket, amikor utasítást adnak ki.

A határozat típusától függően a következő döntések születhetnek:

• a nyilvántartási tisztviselő által az adott kérelem vizsgálatát követően elektronikusan aláírt és a vállalkozás fiókjában azonnal közzétett utasítások, amelyeket a ZTRRYuLNTs 19. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül végre kell hajtani;
• a nyilvántartási tisztviselő által a vizsgálat befejezését követően elektronikusan aláírt és a vállalkozás fiókjában azonnal közzétett elutasító határozat;
• a nyilvántartásba vételről szóló végzés.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik személyekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

Bulgária elfogadta a vállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre vonatkozó adatok bejegyzésének, illetve törlésének érvényességére, valamint az e szervezetek iratainak nyilvántartásba vételére irányadó uniós jogszabályokban meghatározott elveket. A nemzeti szinten alkalmazandó különös rendelkezéseket a ZTRRYuLNTs és a kereskedelmi törvény rögzíti.

A ZTRRYuLNTs szerint úgy kell tekinteni, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatok a jóhiszeműen eljáró harmadik személyek számára a bejegyzés időpontjában ismertté váltak. A nyilvántartásba vételt követő 15 nap elteltéig ezekre az adatokra nem lehet olyan harmadik személyekkel szemben hivatkozni, akik bizonyítják, hogy azokról nem szerezhettek tudomást. Harmadik személyek a nyilvántartásba vételt megelőzően kizárólag akkor hivatkozhatnak nyilvántartásba veendő adatra, ha jogszabály nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az csak a bejegyzést követően válik hatályossá. A nyilvántartásba vett adat a törlést követően hatályát veszti. Úgy kell tekinteni, hogy a harmadik személyek a TRRYuLNTs nyilvántartásban szereplő dokumentumokról azok rögzítésének napján tudomást szereztek.

A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek annak ellenére is hivatkozhatnak a bejegyzett adatokra vagy közzétett okiratokra, hogy a bejegyzett adat vagy a közzétett okirat nem létezik. A jóhiszeműen eljáró harmadik személyek vonatkozásában a nyilvántartásba be nem jegyzett adatok nem létezőnek minősülnek.

A nyilvántartásban foglalt bejegyzés és annak közzététele közötti eltérések

A nyilvántartásba bevitt adatok haladéktalanul közzétételre kerülnek a nyilvántartás honlapján, és hibák vagy hiányosságok esetében az NVSDTRRYuLNTs 96a. és 96b. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek szerint az adatok bejegyzésével, a bejegyzések törlésével vagy az okiratok rögzítésével kapcsolatos hibákat és hiányosságokat – ideértve a kérelemben és a mellékletekben szereplő adatok közötti eltérést is – új bejegyzés vagy az okirat újbóli rögzítése útján kell kijavítani. Ha a nyilvántartási tisztviselő követett el hibát az adatok bejegyzésével, a bejegyzés törlésével vagy az okiratok rögzítésével kapcsolatban, a kérelmező vagy az érdekelt személy a nyilvántartási hivatal ügyvezető igazgatója által jóváhagyott minta alapján benyújtott kérelemben kérheti a hibák és a hiányosságok kijavítását, feltüntetve az érintett bejegyzés számát és az adott hibát vagy hiányosságot.

Ki viseli az adatok pontosságáért a felelősséget?

A ZTRRYuLNTs 28. cikke szerint a nyilvántartás pontosságáért a nyilvántartási hivatal felel.

Adatvédelmi eljárások

A személyes adatok közzétételével és tárolásával összefüggő, az érintettek jogaival kapcsolatos eljárások

A TRRYuLNTs nyilvántartást a nyilvántartási hivatal és az információs szolgálat (Informatsionno Obsluzhvane AD) közösen kezeli. A kereskedelmi vállalkozások, valamint a nonprofit szervezetek a nyilvántartásba vétel céljából a nyilvántartási hivatalhoz benyújtott okiratokban szereplő, természetes személyekre vonatkozó személyes adatok adatkezelőiként járnak el az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja értelmében. Az ügynökség a természetes személyek (tagok, kizárólagos tulajdonosok stb.) személyes adatait átveszi a társaságtól/nonprofit szervezettől, és azokat a jogszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően köteles kezelni, abban a formában, amelyben azokat benyújtották; az adatokat köteles rögzíteni a nyilvántartásban, és a jogszabály alapján közzéteendő adatokat köteles közzétenni. A vállalkozások adatkezelői minőségükben nyújtják be az okiratokat, géppel nem olvasható fájl formájában.

A ZTRRYuLNTs 2. cikkének (2) bekezdése szerint az adatok és az okiratok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében személyes adatnak minősülő adatok nélkül kerülnek közzétételre a TRRYuLNTs nyilvántartásban, kivéve a jogszabályok alapján kötelezően közzéteendő információkat. A cégnyilvántartás és a nonprofit szervezetek nyilvántartásának vezetésére és tárolására, valamint az e nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. február 14-i 1. sz. rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a kérelemhez csatolni kell a társaság létesítő okiratának másolatát, amelyből a jogszabályban előírt adatok kivételével minden személyes adat törlésre került.

Az (EU) 2016/679 rendelet 15–22. cikke szerinti jogok gyakorlása érdekében az érintettnek írásbeli kérelmet kell benyújtania a nyilvántartási hivatalhoz, amelynek meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló törvény (Zakon za zashtita lichnite danni, ZZLD) 37b. és 37c. cikkében meghatározott követelményeknek. Amikor az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait gyakorolni kívánó érintett kérelmet nyújt be az ügynökséghez, és az ügynökség megállapítja, hogy az adott vállalkozás/nonprofit szervezet TRRYuLNTs nyilvántartásban létrehozott fiókjában bejegyzett adatok között vagy az ott rögzített okiratokban szereplő személyes adatok helyesbítésére vagy törlésére irányuló, az általános adatvédelmi rendelet 16., illetve 17. cikke szerinti kérelem érvényes:

az ügynökség levelet küld az elsődleges adatkezelőnek (a vállalkozásnak/nonprofit szervezetnek) – melynek másolatát elküldi az érintettnek –, amelyben tájékoztatja az adott vállalkozást/nonprofit szervezetet mint elsődleges adatkezelőt arról, hogy az érintett (a részvényes, a jegyzett tőke kizárólagos tulajdonosa stb.) által gyakorolt joggal kapcsolatban 14 napon belül köteles benyújtani a nyilvántartásban rögzített okirat olyan hiteles másolatát, amelyből a jogszabályban előírt adatok kivételével minden személyes adatot töröltek. A nyilvántartásban rögzített okirat azon hiteles másolatát, amelyből a jogszabályban előírtak kivételével valamennyi személyes adatot töröltek, nyomtatott vagy elektronikus formában kell benyújtani a TRRYuLNTs információs rendszeréhez, a vállalkozás/nonprofit szervezet fiókjával kapcsolatos hiányosságok helyesbítésére irányuló, jóváhagyott mintán alapuló kérelemmel együtt. Az érintett vállalkozás/nonprofit szervezet fiókjában rögzíteni kell egy megjegyzést a kérelemmel kapcsolatban. Amikor az okirat másolata az ügynökség nyilvántartási osztálya által az adott ügyhöz rendelt hivatkozási számmal együtt benyújtásra kerül, az okiratot hivatalból rögzítik a TRRYuLNTs információs rendszerében.

Ha a TRRYuLNTs dinamikus részében szereplő adatokat (a bejegyzett adatokat) ki kell javítani, a kijavítás iránti kérelmet és a mellékelt bizonyítékokat „Hibák és hiányosságok kijavítása iránti kérelem” néven, hivatalból rögzítik a TRRYuLNTs információs rendszerében.

Hasznos linkek

http://www.registryagency.bg/

https://portal.registryagency.bg/en/

20 Elisaveta Bagryana St, 1111 Szófia

Tel.: (+359 2) 9486 181

e-mail: office@registryagency.bg

A Cseh Köztársaság cégnyilvántartásának története

Mikor hozták létre?

A cégnyilvántartás jelenlegi formája a polgári jogot átdolgozó, 2014. január 1-jén hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvből (a 89/2012. törvény) és a kapcsolódó jogszabályokból, különösen a gazdasági társaságokról szóló 90/2012. törvényből, és a jogi és természetes személyek közhiteles nyilvántartásairól, valamint az elkülönített alapok nyilvántartásáról szóló 304/2013 törvényből (a továbbiakban: a nyilvántartásokról szóló törvény) adódik. Napjainkban a cégnyilvántartás az úgynevezett közhiteles nyilvántartások egyike, és általános szabályait a nyilvántartásokról szóló törvény állapítja meg. A cégnyilvántartáson kívül a következők minősülnek közhiteles nyilvántartásnak:

• az egyesületek nyilvántartása, amely az egyesületek, szakszervezetek, nemzetközi szakszervezetek, munkaadói szervezetek, nemzetközi munkaadói szervezetek és leányszövetségek adatait rögzíti;
• az alapítványi nyilvántartás, amely az alapítványok adatait rögzíti;
• az intézményi nyilvántartás, amely az intézmények adatait rögzíti;
• a lakástulajdonosok társulásainak nyilvántartása, amely a tulajdonosi társulások adatait rögzíti;
• a jótékonysági szervezetek nyilvántartása, amely a jótékonysági szervezetek adatait rögzíti.

Ebben a szövegben a „közhiteles nyilvántartás” kifejezés a cégnyilvántartást is jelöli.

2018. január 1. óta a nyilvántartási törvény szabályozza az elkülönített alapok nyilvántartását is (amely a közhiteles nyilvántartásoktól eltérően csak részben nyilvános).

A nyilvántartási törvényen kívül külön jogszabály is szabályozza az egyes jogi formák közhiteles nyilvántartását, nevezetesen a vadásztársaságok nyilvántartása (amelyet a vadászatért felelős állami hatóságok, azaz a kibővített hatáskörű önkormányzatok vezetnek), a politikai pártok és mozgalmak nyilvántartása (a Belügyminisztérium vezeti), a nyilvántartásba vett egyházak, vallási alapú szervezetek és egyéb jogi személyek nyilvántartása (a Kulturális Minisztérium vezeti) és az oktatási jogi személyek nyilvántartása (az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium vezeti). E közhiteles nyilvántartások szabályozása és működtetése lényegében megegyezik a nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó közhiteles nyilvántartásokkal.

Történelmi szempontból a cégnyilvántartás cseh földön való megjelenése a ciszlajtániai (az Osztrák Császárság nem hivatalos megnevezése) kereskedelmi jog 1863-as kodifikációjához kapcsolódik. A cégnyilvántartást az 1/1863. sz. törvény (Általános Kereskedelmi Kódex) hozta létre, amely más országokban is érvényes volt. A törvény kötelezővé tette a vállalkozások cégnyilvántartásba való bejegyzését. A jogrendszer változása következtében a cégnyilvántartást 1950-ben cégjegyzékké alakították át. A későbbi társadalmi és politikai fejlemények 1992-ben a cégnyilvántartás újbóli, az eredeti cégnyilvántartás és a cégnyilvántartás alapjául szolgáló koncepció alapján történő létrehozását eredményezték. Az 1992-es cégnyilvántartás koncepciója alapvetően a mai napig megmaradt, és túlélte a magánjog már említett, 2014-es átdolgozását is.

Mikor digitalizálták?

Bár 2005. július 1-jéig nem volt jogszabályi előírás a cégnyilvántartás elektronikus formában történő vezetésére, azt 1997. január 1-jétől ilyen formában vezetik. A cégnyilvántartás egy közigazgatási információs rendszer. Össze van kapcsolva más alapnyilvántartásokkal (pl. a névjegyzékkel). Az alapnyilvántartás tartalmaz hivatkozási adatokat, hivatkozási linkeket és a természetes személyek azonosítóit – és adott esetben hitelesítési, működési és egyéb jogszabályi adatokat. A referenciaadatok össze vannak kapcsolva más nyilvántartásokban található adatokkal, ami biztosítja az utóbbiak átjárhatóságát. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik nyilvántartásban az adatokat megváltoztatják, a változás automatikusan hatályosul a többi, azonos adatokat tartalmazó alapnyilvántartásban is. Gyakori példa a névváltoztatás, amely a többi alapnyilvántartásban is hatályosul.

Egyes esetekben személyek 1997. január 1. előtt nyilvántartásba vett adatait csak papír alapon teszik hozzáférhetővé, mivel az iratok, illetve a nyilvántartott adatok nem digitalizáltak, és a közhiteles nyilvántartási alkalmazáson keresztül nem érhetők el.

Milyen jogszabályok vonatkoznak jelenleg a cégnyilvántartásra?

A magánjog 2014-es átdolgozása óta a közhiteles nyilvántartások (ideértve a cégnyilvántartást is) tartalmát a nyilvántartási törvény szabályozza. Bizonyos egyéb technikai szempontokat végrehajtási rendeletek szabályoznak, így a közhiteles nyilvántartásba vétel kérelmezésére, illetve az ilyen kérelmek módosítására vagy visszavonására szolgáló formanyomtatványok specifikációiról, valamint egyes rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 323/2013. rendelet, a késedelmi kamat mértékének, a követelések behajtásával járó költségek, valamint a felszámolók, a felszámolóbiztosok és a jogi személy testületeinek bíróság által kijelölt tagjai díjának meghatározásáról, valamint a Cégközlönyre (Obchodní věstník), a jogi és természetes személyek közhiteles nyilvántartásaira, valamint az elkülönített alapok és a tényleges tulajdonosok nyilvántartására vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 351/2013. kormányrendelet.

A jogi személyek tényleges tulajdonosainak nyilvántartását egyébként 2021. június 1-jétől külön (a tényleges tulajdonosok nyilvántartásáról szóló 37/2021. sz.) törvény szabályozza. 2018. január 1-jétől az említett időpontig a tényleges tulajdonosok nyilvántartásba vétele a nyilvántartási törvény hatálya alá tartozott.

Milyen információk érhetők el a cégnyilvántartásban?

Ki jogosult betekinteni a nyilvántartásba?

Mindenkinek joga van a cégnyilvántartásba és bármely más közhiteles nyilvántartásba történő betekintésre, és az abban szereplő adatokról másolat készítésére.

A cégnyilvántartásba való közvetlen betekintés mellett a vonatkozó aktába a bíróságon is be lehet tekinteni. Ilyen esetben azonban jogi érdeket kell igazolni ahhoz, hogy az illetékes bíróság engedélyezze az iratbetekintést. A jogi érdeküket bizonyító személyek ezt követően korlátozás nélkül betekinthetnek az aktába (beleértve annak mellékleteit és a teljes iratjegyzéket).

Tekintettel a nagyfokú átláthatóságra és az információk és iratok gyakorlatilag teljes körű közzétételére, célszerűbb a cégnyilvántartásba közvetlenül betekinteni, mivel ezt bárki megteheti, és semmilyen jogi érdeket nem kell igazolni.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak a cégnyilvántartásban? (milyen típusú jogalanyok szerepelnek közhiteles nyilvántartásban; mi a helyzet a fizetésképtelenséggel kapcsolatos információkkal, pénzügyi kimutatásokkal stb.?)

Minden társaság (közkereseti társaságok, betéti társaságok, zártkörűen működő részvénytársaságok, nyilvánosan működő részvénytársaságok) és azok fiókirodái, valamint szövetkezetek – és a Cseh Köztársaságban működő külföldi jogi személyek vállalkozásai és fióktelepei – szerepelnek a cégnyilvántartásban. A Cseh Köztársaságban üzleti tevékenységet folytató, bejegyzést kérő természetes személyek szintén szerepelnek a cégnyilvántartásban.

A vállalkozásokat vagy fióktelepeket csak megalakulásukat követően veszik fel a cégnyilvántartásba. Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező külföldi jogi személyek vállalkozásait vagy fióktelepeit be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. Ha egy ebbe a kategóriába tartozó külföldi jogi személy nem helyezte át üzleti tevékenységét vagy annak egy részét a Cseh Köztársaságba, magát a jogi személyt kell a nyilvántartásba bejegyezni. Az Unión vagy az EGT-n belüli székhellyel rendelkező külföldi jogi személyek vállalkozásait vagy fióktelepeit csak kérelemre veszik fel a nyilvántartásba.

A cégnyilvántartás nagy részletességű információkat tartalmaz a nyilvántartásba vett személyekről. Ez a magas szintű átláthatóság a nyilvánosság általi nagyfokú ellenőrzést tesz lehetővé, amelyt igényt maga a nyilvántartás és a sbírka listin (iratgyűjtemény), a nyilvántartásba vett személyekkel kapcsolatos fontos iratok tára elégíti ki.

A közhiteles nyilvántartásokban különösen a következő adatok szerepelnek:

• név (vagy cégnév) és székhely, valamint a nyilvántartásba vett személy tartózkodási helyének vagy lakóhelyének címe;
• tevékenységi terület vagy üzleti tevékenység (vagy a gazdálkodó egység céljának ismertetése);
• a jogi személy jogi formája;
• a jogi személy bejegyzésének (és megszűnésének) időpontja;
• természetes személy születési száma vagy jogi személy azonosító száma;
• az igazgatóság megnevezése és összetétele, valamint a jogi személy képviseletében történő eljárás rendje;
• a felügyeleti szerv megnevezése és összetétele;
• a megbízottra vonatkozó adatok és a jogi személy képviseletében történő eljárás módja.

A fenti felsorolás nem tételes lista. A nyilvántartásban szereplő adatok köre a jogi személy formájától függően változik.

A cégnyilvántartás esetében a nyilvántartott adatok körébe a következők is beletartoznak:

• a korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéjének összege;
• a részvényesi hozzájárulás összege és a ténylegesen befizetett összeg;
• gazdasági társaságban lévő részesedéshez fűződő zálogjoggal és nem értékpapír vagy dematerializált értékpapír formájában megjelenő dologi jogokkal kapcsolatos információk;
• fiókirodákkal kapcsolatos információk.

A nyilvántartásba vett személy megszűnésével és törlésével kapcsolatos további információk is rögzítésre kerülnek a cégnyilvántartásban:

• a jogi személy megszüntetésének és megszűnésének időpontja (minden esetben az intézkedés jogi okának feltüntetésével);
• a felszámolási eljárás megindítására és befejezésére vonatkozó információk (beleértve a felszámoló részletes adatait is);
• a fizetésképtelenségi eljárásra és annak megindítására vonatkozó információk, a fizetésképtelenségi szakértőre vonatkozó információk, a fizetésképtelenségi bírósági határozat alapján az adós fizetésképtelenné vált vagyon feletti rendelkezési jogára vonatkozó korlátozások, a csőd megállapítása és megsemmisítése, átszervezési engedély, az átszervezési terv jóváhagyása és a terv vagy annak fontosabb részei végrehajtása, a társaság részvényesének részesedését érintő bírósági végrehajtási végzés vagy a társaság részvényesének részesedését érintő végrehajtási intézkedés, valamint a végrehajtási eljárások megszüntetésére vonatkozó bírósági határozatok vagy a végrehajtási eljárás megszüntetéstől eltérő leállítására vonatkozó értesítések (a határozatot indokolni kell); a vállalkozás vagy annak egy része értékesítésére vonatkozó bírósági végrehajtási végzés, vagy a vállalkozás vagy annak egy része értékesítésére vonatkozó végrehajtási intézkedés, valamint a végrehajtási eljárások megszüntetésére vonatkozó bírósági határozatok vagy a végrehajtási eljárás megszüntetéstől eltérő leállítására vonatkozó értesítések (a határozatot indokolni kell), valamint a részvényes társaságban fennálló részesedése, a vállalkozás vagy a társaság vagyona jelentős részének elidegenítését korlátozó vagy megtiltó ideiglenes intézkedésekre vonatkozó bírósági határozatok, valamint az említett intézkedések visszavonása vagy megszüntetése (a határozatot indokolni kell); és
• a jogi személy nyilvántartásból való törlésének jogi oka.

Ha egy nyilvántartásba vett jogi személyhez vagyonkezelőt neveznek ki, a bíróság felveszi a cégnyilvántartásba a vagyonkezelőre vonatkozó adatokat.

Ha bármely okból természetes személyt vesznek fel a cégnyilvántartásba, az alábbi adatok is rögzítésre kerülnek: születési idő, születési szám (ha van) és a tartózkodási vagy lakóhely címe (ha ez utóbbi eltér a tartózkodási hely címétől). A születési számokat azonban nem hozzák nyilvánosságra.

Külföldi jogi személy vállalkozásai vagy fióktelepei esetében a cégnyilvántartásba be kell jegyezni az adott jogalany letelepedése szerinti joghatóságot is.

Azon természetes személyek esetében, akik igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, megbízottak, személyegyesítő társaság tagjai és zártkörűen működő részvénytársaság részvényesei, a lakóhelyükre vagy állandó tartózkodási helyükre, valamint születési idejükre vonatkozó adatokat kell a cégnyilvántartásban rögzíteni.

Milyen iratokat tárolnak/őriznek meg (akták, iratgyűjtemény, alapszabályok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.)?

A közhiteles nyilvántartásoknak része egy iratgyűjtemény. Jogszabály határozza meg, hogy mely iratokat kell az iratgyűjteményben letétbe helyezni. A legfontosabb iratok az alábbiak:

• a létesítő okirat (alapító okirat, alapszabály, igazolás a szövetkezet alakuló üléséről, vagy a jogi személy formájától függően egyéb létesítő okirat) és az alapítványok, közérdekű kötelezettségvállalások vagy intézmények alapszabálya;
• az igazgatósági tagok vagy adott esetben a jogi személy nevében kötelezettségvállalásra jogosult más személyek (pl. fióktelep vezetője) kinevezésére, megválasztására, visszahívására vagy más módon történő felmentésére vonatkozó határozatok;
• éves jelentések;
• rendes, rendkívüli és konszolidált pénzügyi kimutatások;
• a jogi személy megszűnésével kapcsolatos határozatok, a felszámolási eljárás zárójelentései és a jogi személy vagyonkezelőjének kijelölésére vonatkozó bírósági határozatok;
• a jogi személy átalakulásával és az átalakítási projekttel kapcsolatos határozatok, az átalakítási projekt elutasításáról vagy jóváhagyásának megtagadásáról szóló értesítések, az átalakítási projekt érvénytelenségét vagy a közgyűlésen vagy jóváhagyott átalakítási projekt esetében a taggyűlésen hozott határozat érvénytelenségét megállapító bírósági határozatok;
• alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás, intézmény, zártkörűen működő részvénytársaság vagy nyilvánosan működő részvénytársaság alapításakor, részvénytőkéjének vagy induló tőkéjének felemelésekor a természetbeni hozzájárulás értékelésére vonatkozó szakértői vélemény, szövetkezet természetbeni vagyoni hozzájárulása értékelésére vonatkozó szakértői vélemény, a társaságok, szövetkezetek átalakulásakor a vagyonértékelésről szóló szakértői vélemények, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság vagyonának az alapítóktól ellenérték fejében a gazdasági társaságokról szóló 90/2012 törvény szerint történő megszerzése esetén a vagyonértékelésről szóló szakértői vélemények;
• fizetésképtelenségi eljárásban hozott bírósági határozatok;
• a jogi személy valamely testülete által hozott határozat érvénytelenségére vonatkozó bírósági határozatok;
• a vállalkozás Polgári Törvénykönyv e vásárlásra vonatkozó rendelkezései szerinti megvásárlását igazoló iratok;
• a közgyűlés munkavállalók jegyzett részvények teljes kibocsátási árának megfizetése alóli mentesítésére vagy az említett részvények egyéb kedvezményes feltételek melletti megszerzésére való jogosultságára vonatkozó határozatai.

Törvény határozza meg azokat az iratokat, amelyeket kötelező az iratgyűjteményben letétbe helyezni. Általánosságban ezek olyan okiratok, amelyek alapvetően befolyásolják a jogi személy alapítását, megszűnését és működését; amelyek feltüntetik, hogy ki képviselheti a jogi személyt és ki jogosult annak nevében kötelezettségvállalásra.

Hogyan végezhető keresés a nyilvántartásban (és milyen keresési feltételek érhetőek el)?

Személyesen

A közhiteles nyilvántartások csak internetes alapú közhiteles nyilvántartási alkalmazáson keresztül érhetők el. Az 1997. január 1. előtt nyilvántartásba vett személyekre vonatkozó adatok papír alapon is hozzáférhetőek, ha azokat nem digitalizálták, és azok nem feltétlenül érhetők el az internetes alapú közhiteles nyilvántartási alkalmazáson keresztül.

A nyilvántartás honlapján

Az internetes alapú közhiteles nyilvántartási alkalmazáson keresztül a keresés ingyenes. A bejegyzések között keresés végezhető a nyilvántartásba vett szervezet neve vagy cégneve, a személy azonosító száma vagy azon irat száma alapján, amely alapján a személyt az illetékes cégbíróság nyilvántartásba vette. A keresés finomítható további, a bejelentett lakcímre, az utcanévre, a jogi személyt nyilvántartó bíróságára, a jogi személy jogi formájára stb. vonatkozó adatokkal. Keresni lehet a nyilvántartásba vett személy érintettségének jellege szerint is: keresés végezhető azon nyilvántartásba vett természetes és jogi személyekre, akik/amelyek valamely nyilvántartásba vett jogi személyben bármilyen módon érintettek.

Ezenkívül a nyílt hozzáférésű adatok elérhetők a https://dataor.justice.cz/ oldalon. A közhiteles nyilvántartási alkalmazáshoz kapcsolódó helyi nyíltadat-katalógus tárgyévi adatállománya naponta frissül. Ha az adatkészlet egy korábbi évhez kapcsolódik, akkor frissítése évente történik (mindig az aktuális év januárjában). Az adatkészlet leírása az adatkészlet részletes ismertetésében található. Az adatkészlet tartalma és a közhiteles nyilvántartási alkalmazáshoz kapcsolódó helyi nyíltadat-katalógus leírása az alábbi linken elérhető használati útmutatóban található: https://dataor.justice.cz/files/ISVR_OpenData_Uzivatelska_prirucka.pdf.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

Keresés végezhető a nyilvántartásba vett személy neve, cégneve vagy azonosító száma, illetve az érintett jogi vagy természetes személy adatai alapján.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Ingyenes a keresés?

A közhiteles nyilvántartásból vagy iratgyűjteményből részleges vagy teljes kivonatszerezhető be. A részleges kivonat csak a Kereskedelmi kódexben szereplő legfrissebb érvényes adatokat tartalmazza. A teljes kivonat az érintett összes adatát tartalmazza.

Van-e ennek díja?

A szolgáltatásért csak akkor kell fizetni, ha az igénylő papíralapú másolatot kér. Azonban díjköteles a kivonatok elektronikus formában adattárolóba vagy e-mailben történő megküldése is. Díjtalan a szolgáltatás, ha a kérelmező biztosítja az adathordozót. Ha azonban a bíróság az elektronikus kivonatot nem a kérelmező által biztosított adathordozón küldi meg (azaz ideértve azokat az eseteket is, amikor a bíróság az elektronikus kivonatot adattárolóba vagy e-mailben küldi meg), díjat számítanak fel azon az alapon, hogy a hiteles kivonat kiállítása nem pusztán adattovábbítás.

Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?

Hiteles másolat ingyenesen beszerezhető a közhiteles nyilvántartási alkalmazás weboldaláról. Ezen a módon teljes és részleges másolatok is lekérhetők. Díj csak akkor kerül felszámításra, ha a kérelmező papíralapú másolatot kér. A papíralapú másolatokért a másolat minden oldala (vagy részoldala) után 70 CZK díjat kell fizetni, és azon a cégbíróságon kérhető, amely az érintett személyt nyilvántartásba vette.

A cégnyilvántartással kapcsolatos ügyekben folytatott eljárások

Hogyan indíthatok eljárást a cégnyilvántartással kapcsolatos ügyekben (miként lehet kérelmet benyújtani a nyilvántartáshoz, hogyan kell az iratokat hitelesíttetni, milyen iratokat kell csatolni)?

Az első bejegyzés, a módosítás és a törlés iránti kérelmet a közhiteles nyilvántartási alkalmazás weboldalán elérhető, előírt formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány csak elektronikusan tölthető ki. A kitöltést követően létre kell hozni a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet tartalmazó űrlapot, és azt papíron vagy elektronikusan kell benyújtani.

A bejegyzést cégbíróság vagy közjegyző végzi. Az eljárás főszabály szerint kérelemre indul. Egyes esetekben az eljárást a bíróság hivatalból is megindíthatja; ezek főként olyan helyzetek, ha a bíróság tudomást szerez a nyilvántartott és a tényleges ténybeli helyzet közötti eltérésről, vagy ha a bejegyzés nem felel meg a kötelező jogi rendelkezéseknek. A kérelem benyújtását követően a bíróság megvizsgálja, hogy az ügyben illetékes-e, a kérelmező jog- és cselekvőképességgel rendelkezik-e a kérelem benyújtására, a kérelem tartalmazza-e az összes szükséges adatot, és csatolták-e a vonatkozó iratokat. Ha a kérelemnek orvosolható hiányossága van, a bíróság felhívja a kérelmezőt annak pótlására (pl. hiányzó iratok benyújtására vagy a kérelem hiányosságainak pótlására). A bíróság ezt követően ellenőrzi, hogy a kérelem alapján bejegyzésre kerülő adatokat a csatolt iratok alátámasztják-e, illetve hogy a bejegyzésre kerülő név (cégnév) nem összetéveszthető-e más névvel, vagy nem megtévesztő. A bíróság ezt követően dönt a bejegyzésről és feldolgozza azt.

A bejegyzést közjegyző csak akkor dolgozhatja fel, ha a törvényi előírások teljesülnek (ami nem mindig van így). A közjegyző által végzett bejegyzés fő előnye, hogy az gyorsan lebonyolítható, hiszen a közjegyző már az alátámasztó közokirat elkészítésének napján elvégezheti a bejegyzést. További előny, hogy a kérelmezőnek nem kell az előírt formanyomtatványon kérelmet benyújtania.

A közjegyző akkor végezhet bejegyzést, ha:

• a bejegyzendő tényeket közjegyzői okirat támasztja alá;
• a közjegyzői okirat tartalmaz egy nyilatkozatot arról, hogy az alátámasztó közokirat tartalma jogszerű; és
• a kérelmező a vonatkozó iratok benyújtásával eleget tett a további alaki követelményeknek.

Az alátámasztó közjegyzői okirat az a közjegyzői okirat (jellemzően létesítő okirat), amely a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgál, vagy a jogi személy valamely szerve döntésének (pl. az igazgatóság felmentéséről szóló közgyűlési határozat) jegyzőkönyve. Nem minden jogi eszköznek kell közokirat (közjegyzői okirat) formáját öltenie. Ez azonban nem zárja ki jogi eszközként közjegyzői okirat kiállításának lehetőségét, még akkor sem, ha ezt jogszabály nem írja elő. A közjegyzői okirat formája lehet alátámasztó közokirat is, és felhasználható a közjegyző általi közvetlen bejegyzéshez.

A kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. a nyilvántartásba veendő tényeket igazoló iratok; és
2. az iratgyűjteménybe helyezendő, jogszabályban előírt iratokat.

A törvény nem sorolja fel az összes szükséges iratot. A benyújtandó iratok a jogi személy formájától függően változnak. Általánosságban elmondható, hogy okirati bizonyíték szükséges minden olyan tény nyilvántartásba vételéhez, amely nem ellenőrizhető közigazgatási információs rendszerből vagy annak közhiteles nyilvántartást vagy jegyzéket képező részéből.

Többek között be kell mutatni a cégnyilvántartásba bejegyzendő gazdálkodási vagy tevékenységi körre vonatkozó kereskedelmi vagy egyéb működési engedélyeket.

Például nem kell dokumentálni a korlátolt felelősségű társaság tagjainak a bejegyzéshez való hozzájárulását, mivel ezt a hozzájárulást a létesítő okirat közjegyzői okirat formájában történő megkötése bizonyítja. Ha a hozzájárulást nem közokirattal hitelesített nyilatkozat alapján adják meg, a tagok hozzájáruló okiraton szereplő aláírását hitelesíteni kell.

A társaság székhelyéül szolgáló helyiség használatának jogcímét is dokumentálni kell. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság székhelye olyan helyiségben van, amelyre bérleti szerződés vonatkozik, akkor jogcímként a bérleti szerződést vagy a tulajdonosnak a helyiség székhelyként történő használatához hozzájáruló nyilatkozatát kell megadni.

Bizonyos bejegyzendő tényeket csak eskü alatt tett nyilatkozattal lehet dokumentálni. Ide tartozhatnak például a jogi személy testületeivel kapcsolatos kiválasztási feltételek.

A nyilvántartásba felvett adatok alátámasztására szolgáló iratokat általában eredetiben vagy az eredeti hivatalosan hiteles másolataként kell benyújtani. Nem kell hitelesíteni azokat az iratokat, amelyek iratgyűjteményben letétbe helyezését jogszabály kötelezővé teszi. Az említett iratokat csak elektronikus formában, szöveges réteggel ellátott hordozható dokumentum (PDF) vagy bővíthető hiperszöveg jelölőnyelv (XHTML) formátumban kell benyújtani.

A nyilvántartásba való minden egyes bejegyzés után a következő bírósági illeték fizetendő:

• 12 000 CZK a nyilvánosan működő részvénytársaság közhiteles nyilvántartásba történő első bejegyzése esetén;
• 6000 CZK a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével valamely személy közhiteles nyilvántartásba történő első bejegyzése esetén;
• 2000 CZK a nyilvántartásba vétel módosítása vagy kiegészítése esetén.

A közjegyzői nyilvántartásba vétel díja:

• 8000 CZK a nyilvánosan működő részvénytársaság közhiteles nyilvántartásba történő első bejegyzése esetén;
• 2700 CZK a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével valamely személy közhiteles nyilvántartásba történő első bejegyzése esetén;
• 1000 CZK módosítások vagy kiegészítések esetén.

A bírósági illetékek 5000 CZK-ig illetékbélyeggel vagy az illetékes bíróság bankszámlájára történő átutalással fizethetők. Az 5000 CZK-t meghaladó bírósági illetéket kizárólag az illetékes bíróság bankszámlájára történő átutalással kell megfizetni. A közjegyzői bejegyzés díja fizethető közvetlenül a közjegyzőnél.

A közhiteles nyilvántartással kapcsolatos ügyekben folytatott eljárás illetékmentes az alábbi esetekben:

1. a bejegyzés fizetésképtelenségi eljárás alatt álló vagy olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, amely ellen tényleges vagy várható fizetésképtelensége miatt eljárás folyik, és fizetésképtelenséget megállapító határozatot már kiadták; vagy
2. a bejegyzés közhiteles nyilvántartásba vett egyesületre, leányvállalatra, szakszervezetre, nemzetközi szakszervezetre, munkaadói szervezetre vagy nemzetközi munkaadói szervezetre, alapítványra, közérdekű kötelezettségvállalásra, intézményre vagy jótékonysági szervezetre vonatkozik, vagy az említett nyilvántartás változásaira vonatkozik.

Illetékmentes az eljárás, ha a kérelmező szakszervezet, nemzetközi szakszervezet, munkaadói szervezet vagy nemzetközi munkaadói szervezet (vagy annak fióktelepe), az említett szervek közhiteles nyilvántartásba bejegyzése, valamely módosítása vagy felszámolása nyilvántartásba vétele esetében.

Ugyanezek az illetékmentességi feltételek érvényesülnek a közjegyzői bejegyzés esetén is. Illetékmentes a zártkörűen működő részvénytársaság alapításáról szóló, csak a Polgári Törvénykönyvben és a társasági törvényben előírt adatokat tartalmazó és pénzben teljesítendő hozzájárulási kötelezettséget előíró közjegyzői okirat alapján történő, közjegyző általi bejegyzés is.

Személyesen

A közhiteles nyilvántartásba vétel iránti kérelmet személyesen az illetékes cégbíróság bejelentési osztályához vagy közjegyzőhöz lehet benyújtani.

Az interneten

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elektronikusan is benyújtható. Az elektronikus kérelmeket elsősorban adattárolón keresztül, a bírósági bejelentési osztály e-mail-címére vagy az ePodatelna internetes alkalmazáson keresztül lehet benyújtani. Az internetes alapú nyilvános közhiteles nyilvántartási alkalmazás használható az iratgyűjteménybe letétbe helyezendő iratok benyújtására. Az iratok hordozható CD-n és DVD-n is benyújthatók. Az elektronikus formában benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket elismert elektronikus aláírással kell aláírni, amennyiben azt nem a kérelmező adattárolóján keresztül küldik be.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A cégbíróság először megvizsgálja, hogy a kérelmet benyújtó jogosult-e a kérelem benyújtására; a kérelmet az előírt módon nyújtották-e be, az tartalmaz-e minden szükséges adatot, az érthető-e és konkrét kérelmet tartalmaz-e, csatolták-e a nyilvántartásba veendő tényeket alátámasztó iratokat, és jogszerű-e a jogi személy által követett cél.

A bíróság ezt követően megvizsgálja, hogy a csatolt iratok valóban alátámasztják-e a kérelem alapján nyilvántartásba veendő adatokat. Fontos kiemelni, hogy a nyilvántartásba veendő minden tényt a kérelemhez csatolt iratokkal kell alátámasztani.

A bíróság azt is ellenőrzi, hogy a bejegyzésre kerülő jogi személy neve (cégneve) nem összetéveszthető-e már nyilvántartásba vett más személy nevével (cégnévvel), és a bejegyzésre kerülő név (cégnév) nem megtévesztő-e.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik felekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

Ha valamely tény közhiteles nyilvántartásban szerepel, ez jogilag érvényes jogállás mindazok számára, akik nem bírnak arról tudomással, hogy egy adott nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartás szerinti jogállása nem felel meg a tényleges jogi helyzetnek. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott személyeket a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott tények alapján végrehajtott jogcselekmények kötik akkor is, ha azok nem felelnek meg a tényleges jogi helyzetnek. Például a társaság igazgatósága kötelezheti a társaságot jogcselekmények végrehajtására az igazgatóság feloszlása után is, ha ezt a tényt nem jegyezték be a közhiteles nyilvántartásba, és erről harmadik személy nem tudott. Ennek célja a jóhiszemű harmadik személyek védelme.

Ha valamely tényt nem vettek fel közhiteles nyilvántartásba (holott kellett volna), a nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő jogi helyzetre figyelemmel jóhiszeműen eljáró harmadik személlyel szemben a tényleges jogi helyzetre kifogásként nem hivatkozhat. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a nyilvántartásban szereplő személy bizonyítja, hogy a harmadik személy a tényleges helyzetről tudott.

Eltérések a nyilvántartásban rögzített bejegyzés és annak közzétett változata között

A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett tényleges jogi helyzet a közzététel időpontjától hatályos harmadik személyek irányában. A nyilvántartásba vett személy azonban kifogásolhatja, hogy harmadik személy már tudott a nyilvántartásba vett tényekről. A nyilvántartott személy az iratgyűjteményben letétbe helyezett iratok adataira és tartalmára a közzétételt követő 16. napig nem hivatkozhat kifogásként harmadik személlyel szemben, de csak akkor, ha a harmadik személy bizonyítja, hogy ezen időn belül nem szerezhetett tudomást a nyilvántartott tényekről. Ez azt jelenti, hogy a harmadik személyt terheli annak bizonyítása, hogy a harmadik személy nem szerezhetett tudomást a nyilvántartásba vett tényekről.

Ki felel a bejegyzések pontosságáért?

A nyilvántartásba vett személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a cégnyilvántartásban szereplő adatok naprakészek legyenek. Ezenkívül a nyilvántartásba vett személyeket az is ösztönzi, hogy a cégnyilvántartásban szereplő adatok naprakészek és helyesek legyenek, hogy ha valamely tény közhiteles nyilvántartásban szerepel, ez jogilag érvényes jogállás mindazok számára, akik nem bírnak arról tudomással, hogy egy adott nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartás szerinti jogállása nem felel meg a tényleges jogi helyzetnek. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott személyeket a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott tények alapján végrehajtott jogcselekmények kötik akkor is, ha azok nem felelnek meg a tényleges jogi helyzetnek. Például a társaság igazgatósága kötelezheti a társaságot jogcselekmények végrehajtására az igazgatóság feloszlása után is, ha ezt a tényt nem jegyezték be a közhiteles nyilvántartásba, és erről harmadik személy nem tudott. Ennek célja a jóhiszemű harmadik személyek védelme.

A nyilvántartott személlyel szemben közigazgatási bírság is kiszabható, ha a cégbíróság felhívására, vagy a bíróság által hivatalból indított eljárásban a döntéshez szükséges iratok benyújtására irányuló felhívására nem tesz eleget, vagy nem nyújt be olyan iratot, amelyet e felhívás vagy bármely más jogszabály alapján az iratgyűjteményben letétbe kell helyezni; a közigazgatási bírság összege 100 000 CZK lehet. Ha a nyilvántartásba vett személy e követelményeket ismételten nem teljesíti, vagy azok be nem tartása harmadik személyre nézve súlyos következményekkel járhat, és a megfelelő jogos érdek fennáll, a cégbíróság (hivatalból is) megindíthatja a jogi személy felszámolása iránti eljárást. A cégbíróság erről a tényről tájékoztatja a nyilvántartásba vett személyt, és észszerű határidőt tűz számára a hiánypótlásra.

A cégbíróságok aktívan küzdenek az inaktív, azaz gazdasági tevékenységet nem folytató, csak formálisan létező társaságok léte ellen is. Az inaktív vállalatok szankcionálásának és felszámolásának fő oka annak veszélye, hogy pénzfutárként működhetnek pénzügyi (főleg adó)csalások esetében; egyszerűbb a meglévő vállalatok illegális tevékenységekre történő felhasználása. A bíróság megszüntetheti azt a társaságot, amely 1. törvényi előírás ellenére legalább két pénzügyi éven keresztül nem helyezte letétbe pénzügyi kimutatásait az iratgyűjteményben; 2. nem érhető el. Egy vállalat akkor nem elérhető, ha nem kézbesíthető számára a hiányzó pénzügyi kimutatások iratgyűjteménybe történő benyújtására vonatkozó felhívás. Ha a társaság egyszerűen nem helyezi letétbe pénzügyi kimutatásait (törvényi előírás ellenére), de a felhívás kézbesíthető, a bíróság közigazgatási bírságot szab ki a nyilvántartásba vett személy szükséges iratok benyújtására ösztönzése céljából.

Ha valamely tényt nem vettek fel közhiteles nyilvántartásba (holott kellett volna), a nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő jogi helyzetre figyelemmel jóhiszeműen eljáró harmadik személlyel szemben a tényleges jogi helyzetre kifogásként nem hivatkozhat. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a nyilvántartásba veendő személy bizonyítja, hogy a harmadik személy a tényleges jogi helyzetről tudott.

Emellett a számvitelről szóló 563/1991. sz. törvény 37a. § (1) bekezdésének h) pontja alapján közigazgatási szabálysértésért szankció is kiszabható, az eszközérték legfeljebb 3%-áig terjedő pénzbírság formájában; a közigazgatási szabálysértések elbírálása az illetékes adóhatóság feladata. Közigazgatási szabálysértésként büntethető a közhiteles nyilvántartásra vonatkozó követelmények be nem tartása is az egyes közigazgatási szabálysértésekről szóló 251/2016. törvény 9. § (2) bekezdése alapján; ezekre az ügyekre a kiterjesztett hatáskörű önkormányzat az illetékes hatóság. Bizonyos körülmények között az említett büntetendő cselekmények bűncselekménynek minősülhetnek (§a 40/2009. törvény, a Büntető Törvénykönyv 254. szakasza).

Adatvédelmi eljárások

Az érintettek személyes adataik közzétételével és tárolásával kapcsolatos jogaira vonatkozó eljárások

Az adatvédelmi jogszabályok szempontjából (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [az általános adatvédelmi rendelet – GDPR]), az említett adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének c) (azaz az adatkezelés az adatkezelőt terhelő jogi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges) és e) pontja (az adatfeldolgozás közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalom gyakorlása során végzett feladat ellátásához szükséges) a GDPR 6. cikk (3) bekezdésével összefüggésben, azaz közvetlenül jogszabályban előírt adatkezelési módról van szó.

Annak indoka, hogy a természetes személyek személyes adatait – ideértve a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vonatkozó adatokat is – közhiteles nyilvántartásokban közzéteszik, a formális (§a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvény 3–6. §-a) és az érdemi (§a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvény 8. és 9. §-a) közzététel elvéből fakad, amely azt jelenti, hogy az állam minden személy számára lehetővé teszi az egyes jogalanyok nyilvántartásba vett adataiba való általános betekintést, ugyanakkor fenntartja a nyilvántartott tények tekintetében a jóhiszeműség (közbizalom) elvét, hogy a cégnyilvántartásból származó személyes adatokat fel lehessen használni például üzleti kapcsolatok keretében az azonosító adatok helyességének ellenőrzésére, hivatalos iratok igazgatótanács tagjai részére történő kézbesítésére stb.).

Ezenkívül az igazgatóság tagjai személyazonosságának közzétételét az európai jog már régóta előírja (lásd különösen a korábbi 68/151/EGK első tanácsi irányelv módosítását is tartalmazó, a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/1132 irányelv 14. cikkének d) pontját és 30. cikke (1) bekezdésének e) pontját); a cseh joggal összefüggésben az irányelvben meghatározott követelmények a közhiteles nyilvántartásokba bejegyzett szervezetekre is vonatkoznak.

A közhiteles nyilvántartásokban nyilvántartott adatok tekintetében a személyes érintetteket megilleti a GDPR 12–22. cikkéből eredő valamennyi jog, az ott felsorolt kivételekkel. Például a GDPR 17. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a törlési kérelem nem teljesíthető, mert „az adatkezelés szükséges […] a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából”; ez a jogi kötelezettség közvetlenül a jogi és természetes személyek közhiteles nyilvántartásairól és az elkülönített alapok nyilvántartásáról szóló 304/2013. törvényből ered.

Az érintettek jogaikat közvetlenül az illetékes cégbíróságnál vagy az adatvédelmi tisztviselőnél gyakorolhatják.

Kapcsolattartási adatok

A bíróságok elérhetőségei

Hasznos hivatkozások

Internetes alapú közhiteles nyilvántartási alkalmazás: https://or.justice.cz/ias/ui/rejstrik

Az állami nyilvántartásokba való bejelentés: https://or.justice.cz/ias/ui/podani

Tájékoztatás a közigazgatási portál közhiteles nyilvántartásaiba történő bejelentésekről: https://portal.gov.cz/sluzby-verejne-spravy/rejstriky-katastry-evidence-vypisy-overeni-a-statistika-KAT-419/rejstriky-pravnickych-a-fyzickych-osob-KAT-642

A Cseh Közjegyzői Kamara weboldalán található közhiteles nyilvántartásokba való bejelentéssel kapcsolatos információk: https://www.nkcr.cz/casopis-ad-notam/detail/39_254-zapis-do-verejneho-rejstriku-notarem

A Businessinfo.cz portálon található közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatos információk: https://www.businessinfo.cz/navody/verejne-rejstriky-ppbi/2/

A dán Vállalkozásügyi Hatóság (Erhvervsstyrelsen)

A dán cégnyilvántartás története

A dán Vállalkozásügyi Hatóságot 2012. január 1-jén hozták létre.

Körülbelül 500 munkatársat foglalkoztat. A Hatóság feladatok és munkakörök széles palettájáért felel, amelyek célja, hogy könnyebbé és vonzóbbá tegyék az üzleti tevékenység folytatását Dániában. A Vállalkozásügyi Hatóság tevékenysége számos területre kiterjed: a jogszabályoktervezetek készítéséről és a vidékfejlesztéstől kezdve, egészen a digitalizációig, a hatékony felügyeletig és a pénzeszközök, a vállalkozások, a pénzmosás elleni szabályok, a könyvelés, a könyvvizsgálat, az export és az uniós ellenőrzések nyomon követéséig. Továbbá a központi cégnyilvántartásért (CVR) felel, amely a dániai vállalkozásokról információt szolgáltató legfontosabb állami nyilvántartásként szolgál.

A Vállalkozásügyi Hatóság a dán Gazdasági Minisztérium (Erhvervsministeriet) részét képzi.

Milyen információkkal szolgál a dán cégnyilvántartás?

Az erhvervsstyrelsen.dk weboldalon a Hatóság tevékenységi területeiről találhat információkat, többek között a dán cégnyilvántartásról.

A Virk portálról elérhető cégnyilvántartás az összes dániai vállalkozásra vonatkozó információ és adat központi beviteli pontja. A vállalkozás típusától függetlenül tartalmaz információkat magáról a vállalkozásról (más néven jogalanyról), illetve annak termelőegységeiről. A nyilvántartás továbbá információt nyújt a vállalkozások alapítóiról, tulajdonosairól és vezetőiről.

Bizonyos típusú vállalkozásokról – különösen a nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságokról – bővebb információ található a nyilvántartásban: a vállalkozással és vezetőikkel kapcsolatos pénzügyi kimutatások, adatok és jelentések.

A központi cégnyilvántartás a következőket tartalmazza:

• a vállalkozás cégjegyzékszáma (CVR)
• neve és címe
• alapításának és (adott esetben) megszűnésének dátuma
• a vállalkozás típusa
• információ a kéretlen reklám kizárásáról (adott esetben)
• hitelinformációk
• ágazat és (adott esetben) alágazat
• elérhetőségi adatok (adott esetben)
• alkalmazottak száma (adott esetben)
• korlátlanul felelős tagok, alapítók, tulajdonosok és cégvezetők
  • neve és címe
  • cégjegyzékszáma (CPR vagy CVR szám; a CPR szám nem ruházható át magánszemélyekre)
• a vállalkozáshoz kapcsolódó termelőegységek
  • termelőegység száma
  • neve és címe
  • alapításának és (adott esetben) megszűnésének dátuma
  • információ a kéretlen reklám kizárásáról (adott esetben)
  • ágazat és (adott esetben) alágazat
  • elérhetőségi adatok (adott esetben)
  • alkalmazottak száma (adott esetben)

Hogyan tudok keresni a dán cégnyilvántartásban?

A Virk portálról elérhető cégnyilvántartásban egyenként kereshet vállalkozásokat, illetve számos szűrőt alkalmazva is végezhet keresést, például a cégnév, egy személy neve, a cégjegyzékszám, a termelőegység száma vagy a vállalkozás, termelőegység vagy egy személy címe alapján. A központi cégnyilvántartásba felvett összes vállalkozásokról találhat alapvető információkat.

A CVR-Data alatt elérhető „Sådan søger du” oldalon segítséget talál ahhoz, hogyan kereshet céginformációkat a központi cégnyilvántartáson belül.

A központi cégnyilvántartásból nagyobb mennyiségű adatok lekérdezésére számos megoldás elérhető, például a „rendszerek közötti hozzáférés” és a „CVR webszolgáltatás”. További információ itt található.

Ingyenes-e a dán cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A dán cégnyilvántartásból lekérdezett, manuális feldolgozást nem igénylő dokumentumok és igénybe vett szolgáltatások ingyenesek. Ezek a következők:

• különböző megjelenítések
• adattárak
• rendszerek közötti hozzáférés és CVR webszolgáltatások

Számos dokumentum manuális feldolgozást igényel, amelyet ezt követően kiszámláznak. A termékek azonban héamentesek:

• Aláírással ellátott dokumentumok: DKK 120
• Mikrofilmen vagy távoli archívumban tárolt régebbi adatok: DKK 300
• A cégbejegyzésről szóló igazolás: DKK 300
• Névváltoztatásról szóló igazolás: DKK 500
• Egyesülési terv: DKK 150
• Az éves közgyűlés jegyzőkönyve: DKK 150
• A saját tőkére vonatkozó dokumentáció: DKK 150
• A bejegyzési űrlap másolata: DKK 150
• Vezetői nyilatkozat: DKK 150
• A cégbejegyzést követően történt felvásárlásokról szóló jelentés: DKK 150
• Önfinanszírozásról szóló jelentés: DKK 150
• Szétválási terv: DKK 150
• Alapszabály: DKK 150

A fent említett árak 2014. december 5-től érvényesek.

Mennyire megbízhatóak a cégjegyzékben található okiratok?

A cégtörvény 14. szakasza ülteti át a dán társasági jogba az első társasági jogi irányelv 3. cikkét, és ismerteti a cégjegyzéki kivonatok felhasználásának módját. A cégtörvény 14. szakasza a következőket mondja ki:

„A dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében közzétett információk úgy tekintendők, hogy azokat harmadik személyek tudomására hozták. 1. pont. Ez azonban nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatalt követő 16 napon belül lebonyolított ügyletekre, amennyiben igazolást nyer, hogy harmadik személynek nem lehetett tudomása a nyilvánosságra hozott körülményekről.

Amíg a nyilvántartásba veendő és nyilvánosságra hozandó körülményeket nem tették közzé a dán Vállalkozásügyi Hatóság informatikai rendszerében, e körülmények nem érvényesíthetők harmadik személyekkel szemben, kivéve ha igazolást nyer, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról. Az ilyen körülmények nyilvánosságra hozatalának hiánya nem akadályoz meg harmadik személyeket abban, hogy azok alapján járjanak el.”

Az adatok pontosságáért viselt felelősség

A bejelentő felelős a bejelentett információk pontosságáért, lásd a bejelentési rendelet (anmeldelsesbekendtgørelsen) 8. szakaszát és a cégtörvény 15. szakaszának (2) bekezdését. A bejelentőt büntetőjogi felelősség terhelheti, ha a bejelentést nem jogszerűen tette, vagy ha a bejelentett információk nem helyesek.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság anélkül rögzíti a részére bejelentett információkat, hogy ellenőrizné azok pontosságát. Attól függetlenül érvényes ez, hogy a kérdéses ügy nyilvántartásba vétele manuálisan vagy a virk.dk portálon keresztül önregisztráció formájában történt-e.

A dán Vállalkozásügyi Hatóság felelősséggel tartozhat a nyilvántartásban szereplő, hibás információk vagy dokumentumok felhasználásából eredő károkért, ha azok hibája a Hatóságnak felróható, például feldolgozási hibának a következménye.

Kapcsolódó linkek

Dán Vállalkozásügyi Hatóság

Központi cégnyilvántartás

Dán Gazdasági Minisztérium

Európai cégnyilvántartás (EBR)

A nemzeti nyilvántartás története

Mikor alapították? Mikor digitalizálták?

A kereskedelmi nyilvántartást jelenlegi formájában 1861-ben hozták létre, és 2007. január 1. óta teljes mértékben digitalizáltan működik. A nyilvántartási portál a http://www.handelsregister.de/ címen központi hozzáférést biztosít a cégek, a szövetkezetek, a társulások és az egyesületek helyi szinten vezetett nyilvántartásaihoz, valamint a nyilvántartások közleményeihez.

A cégnyilvántartás (https://www.unternehmensregister.de) formájában 2007. január 1-jén olyan egységes digitális információs portál jött létre, amelyen keresztül a fent említett nyilvántartások bejegyzései mellett további vállalati információk, például számviteli nyilvántartások, pénzügyi jelentések, társasági jogi hirdetmények, a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróságok hirdetményei, valamint tőkepiaci információk is elérhetők.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A kereskedelmi és a cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések a kereskedelmi törvénykönyv (Handelsgesetzbuch, HGB) 8–16. szakaszaiban, valamint a kereskedelmi nyilvántartásról (Handelsregisterverordnung, HRV) és a cégnyilvántartásról szóló rendeletben (Unternehmensregisterverordnung, URV) találhatók, amelyeket a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG) 1. és köv., valamint a 376. és köv. szakaszai egészítenek ki. Ezenkívül számos külön jogszabály – többek között a HGB, a részvénytársaságokról szóló törvény (Aktiengesetz, AktG) és az átalakulásról szóló törvény (Umwandlungsgesetz, UmwG) – rendelkezik arról, hogy mely információkat lehet, illetve melyeket kötelező bejegyezni a kereskedelmi nyilvántartásba.

Milyen információk kerülnek bejegyzésre a cégnyilvántartásba?

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

A kereskedelmi és a cégnyilvántartásba bárki betekinthet, és ehhez semmilyen különösebb érdek fennállását nem kell bizonyítani.

Milyen információk kerülnek bejegyzésre a nyilvántartásba?

Az adatok mely kategóriáit tárolják (milyen társaságok szerepelnek a nyilvánosan elérhető nyilvántartásban, fizetésképtelenséggel kapcsolatos információk, pénzügyi kimutatások)?

A jogi formájuktól függően a társaságok különböző nyilvántartásokban szerepelnek. A kereskedelmi nyilvántartásban többek között az egyéni vállalkozók, a személyegyesítő kereskedelmi társaságok (közkereseti társaságok (Offene Handelsgesellschaften, OHG), betéti társaságok (Kommanditgesellschaften, KG)) és a tőkeegyesítő társaságok (korlátolt felelősségű társaságok (Gesellschaften mit beschränkter Haftung, GmbH), részvénytársaságok (Aktiengesellschaften, AG), betéti részvénytársaságok (Kommanditgesellschaften auf Aktien, KGaA) és európai részvénytársaságok (Europäische Gesellschaften, SE)) szerepelnek. A szövetkezeteket (Genossenschaften, eG) és az európai szövetkezeteket (Europäische Genossenschaften, SCE) a szövetkezeti nyilvántartásban (Genossenschaftsregister), a bejegyzett társulásokat (Partnerschaftsgesellschaften, PartG) pedig a társulások nyilvántartásában(Partnerschaftsregister) tartják nyilván. A kereskedelmi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések ezekre a nyilvántartásokra is megfelelően alkalmazandók.

A nyilvántartásokban a társaságokkal kapcsolatos fontos tényeket és jogviszonyokat a rögzítik. Ezek elsősorban a társaság fennállására – azaz létrehozására és (például végelszámolás, feloszlás vagy felszámolás és törlés útján történő) megszűnésére –, képviseletére – azaz a képviseletére jogosult személyekre, mint például az ügyvezetőkre (GmbH), az igazgatóság tagjaira (AG) és a cégjegyzésre jogosult személyekre, ideértve a kinevezésüket és a felmentésüket, valamint a képviseleti jogkörük terjedelmét is (például önálló vagy egy másik cégjegyzési joggal felruházott képviselővel együttes képviselet) –, a társaság felelősségére (különösen a felelősség összegére és annak módosítására, kivéve, ha a felelősség korlátlan), valamint a GmbH tagjaival kapcsolatos változásokra vonatkoznak. A kötelezően feltüntetendő adatok a társaság jogi formájától függően változnak.

A számviteli dokumentumokat, például az éves beszámolókat és egyéb vállalati közleményeket azonban nem a kereskedelmi nyilvántartásba jegyzik be, hanem a Szövetségi Közlönyben teszik közzé. Ezek a dokumentumok, valamint a tőkepiaci és egyéb információk, különösen a fizetésképtelenséggel kapcsolatos értesítések a cégnyilvántartásban is elérhetők. 2022. augusztus 1-jétől a számviteli dokumentumokat nem a Szövetségi Közlönyben, hanem a cégnyilvántartásban teszik közzé.

Milyen dokumentumokat iktatnak/tárolnak (iratok, céges beszámolók, létesítő okiratok, az ülésekről készült jegyzőkönyvek)?

A kereskedelmi nyilvántartás a bejegyzések alapjául szolgáló dokumentumokat rögzíti, például a bejegyzési kérelmeket, a társasági és átalakulási szerződéseket, valamint a tőkeegyesítő társaságok létesítő okiratait, a részvénytársaságok közgyűlési jegyzőkönyveit és a korlátolt felelősségű társaságok tagjegyzékeit.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

A kereskedelmi nyilvántartás portáljának a honlapján az „Egyszerű keresés” menüpont alatt a cégnév, különböző kulcsszavak és a cég telephelye vagy székhelye alapján lehet keresést végezni. A keresés tovább pontosítható olyan információkkal, mint a nyilvántartás típusa, a nyilvántartási szám és a nyilvántartó bíróság. A „Részletes keresés” mezőben cím alapján is keresés végezhető.

A cégnyilvántartás weboldalán szintén gyors keresés végezhető a cégnév alapján, melynek során a keresés a nyilvántartásban szereplő adatokra vagy a közzétételekre korlátozható. Ezenkívül a kereskedelmi nyilvántartás portálján alkalmazott keresési szempontokhoz hasonló szempontok alapján részletes keresés is végezhető.

A kereskedelmi, a szövetkezeti és a társulási nyilvántartásba személyesen is be lehet tekinteni az illetékes nyilvántartó bíróság irodájában.

Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?

A nyilvántartásból 4,50 EUR díj megfizetése ellenében elektronikus kivonat szerezhető be a nyilvántartási portálon. A kereskedelmi nyilvántartásban tárolt dokumentumok, mint például az alapszabályok, a társasági szerződések stb. elektronikusan is elérhetők a nyilvántartási portálon. Minden egyes dokumentumért 1,50 EUR-t kell fizetni. Ezek a díjak azonban 2022. augusztus 1-től megszűnnek.

A nyilvántartás kivonatának egyszerű vagy hitelesített másolata díjfizetés ellenében az illetékes nyilvántartó bíróságtól is kérelmezhető, amely azt papíralapú vagy elektronikus formában – ha hitelesített másolatra van szükség, akkor minősített elektronikus aláírással ellátva – küldi el a kérelmezőnek.

A kereskedelmi nyilvántartáshoz tartozó nyilvántartások és az ott tárolt dokumentumok kivonatai a cégnyilvántartás weboldalán is elérhetők, a nyilvántartási portálhoz való közvetlen hozzáférésért fizetendő díjakkal megegyező díjakért. A cégnyilvántartásban szereplő számviteli dokumentumokhoz való hozzáférés ingyenes, a mikrovállalkozások mérlegeihez való hozzáférésért pedig mérlegenként 1,00 EUR díjat kell fizetni.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan kérelmezhető a nyilvántartásba vétel (kérelmek benyújtása; dokumentumok hitelesítése; milyen dokumentumokat kell csatolni)?

A bejegyzés iránti kérelmeket elektronikusan, hitelesített formában kell benyújtani. A kérelmeket közjegyző hitelesíti egyszerű elektronikus tanúsítvány formájában. 2022. augusztus 1-jétől a közjegyzők a tőkeegyesítő társaságok és az egyéni vállalkozók kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzései esetében a minősített elektronikus aláírásokat online, videókommunikáció segítségével is hitelesíthetik.

A dokumentumokat is elektronikus formában, beszkennelve kell benyújtani. A közjegyzői okiratba foglalt vagy közjegyző által hitelesített dokumentumokat a közjegyző által elkészített egyszerű elektronikus tanúsítvánnyal kell ellátni.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A bejegyzés iránti kérelmet hitelesítő közjegyző a kérelem benyújtása előtt ellenőrzi, hogy az megfelel-e a bejegyzésre vonatkozó követelményeknek. A kérelem benyújtását követően a nyilvántartó bíróság a „négy szem” elve alapján szintén ellenőrzi, hogy a benyújtott tény bejegyezhető-e, és hogy teljesülnek-e a bejegyzés alaki feltételei; ennek körében különösen azt ellenőrzi, hogy a kérelem megfelelő-e, hogy a kérelmező jogosult-e annak benyújtására, hogy benyújtották-e a szükséges dokumentumokat, és hogy a kérelmet az illetékes bírósághoz nyújtották-e be. Azt azonban általában nem ellenőrzik, hogy a közölt tények megfelelnek-e a valóságnak, így például nem ellenőrzik, hogy egy adott társasági tag belépése vagy kilépése ténylegesen megtörtént-e.

A nyilvántartásba vétel joghatása

A nyilvántartásba vétel harmadik személyekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

A társaságok harmadik személyekkel szemben kizárólag a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyzett és ott közzétett tényekre hivatkozhatnak (HGB 15. szakasz (2) bekezdés).

Ha a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyzendő tény bejegyzése és közzététele elmaradt, védelmet élvez a harmadik személyek azon várakozása, hogy az adott tény fennáll (HGB 15. szakasz (1) bekezdés).

Eltérések a nyilvántartásban rögzített bejegyzés és annak közzétett változata között

Ha a kereskedelmi nyilvántartásban szereplő bejegyzés eltér a közzétett változat tartalmától, akkor az utóbbi az irányadó. A harmadik személyek jogosultak a közzététel helytelenségére hivatkozni, kivéve, ha arról tudomásuk volt (HGB 15. szakasz (3) bekezdés). Ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a nyilvántartásba vételt az érintett vállalkozás kezdeményezte, vagyis kérelmezte.

A digitalizációról szóló irányelv átültetése alapján 2022. augusztus 1-jétől a nyilvántartás bejegyzései azonnal közzétételre kerülnek a kereskedelmi nyilvántartás portálján, amint hozzáférhetővé válnak. Ettől az időponttól kezdve semmilyen további (külön) közzétételre nem kerül sor. Ezt követően tehát nem fordulhatnak elő eltérések a nyilvántartásban rögzített bejegyzések és azok közzétett változatai között. Ettől kezdve tehát a HGB 15. szakasza (3) bekezdésének jóhiszeműségre vonatkozó rendelkezése szempontjából csak az lesz a döntő, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés helytelen volt-e.

Ki felel a bejegyzések pontosságáért?

Mivel a nyilvántartó bíróságok főszabály szerint nem ellenőrzik a bejegyzések tartalmi helyességét, a nyilvántartásba vételre kötelezett vállalkozások felelnek a bejegyzett tények helytállóságáért.

Adatvédelmi eljárások

A személyes adatok közzétételével és tárolásával összefüggő, az érintettek jogaival kapcsolatos eljárások

A kereskedelmi nyilvántartás portálján keresztül megvalósuló hozzáféréseket naplózzák, melynek során rögzítik a nyilvántartó bíróságra, a nyilvántartás érintett oldalára és az ahhoz hozzáférő személyre vagy szervre vonatkozó adatokat. A naplózott adatok csak a megfelelő adatkezelés és a költségek elszámolásának biztosítása céljából használhatók fel, és azokat megfelelő óvintézkedésekkel kell megvédeni a helytelen felhasználással és az egyéb visszaélésekkel szemben. A naplózott adatokat legkésőbb a költségek kifizetését követő 5 év elteltével megsemmisítik.

A cégnyilvántartáson keresztül történő hozzáférés kizárólag az elszámolás céljából és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében dokumentálható. A naplózott adatokat legfeljebb 6 hónap elteltével törölni kell, kivéve, ha azokat számviteli okokból hosszabb ideig meg kell őrizni.

Az adatvédelmi rendelkezések – így többek között az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései – a személyes adatok közzétételére és tárolására is alkalmazandók.

Kapcsolattartási adatok

A kereskedelmi nyilvántartás portálja

Hageni helyi bíróság

– A nyilvántartási portál ügyfélszolgálata –

Heinitzstr. 42, 58097 Hagen, Németország

Telefon: +49 2331985112
Fax: +49 21187565114100

E-mail: service@handelsregister.de

Cégnyilvántartás

Bundesanzeiger Verlag GmbH

Amsterdamer Straße 192, 50735 Köln, Németország

Telefon: +49 221976680

E-mail: service@bundesanzeiger.de

Hasznos linkek

Német cégnyilvántartási portál

Részletes keresés

Egyszerű keresés

Német központi cégnyilvántartás

Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?

A cégnyilvántartást, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartását a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti. A nyilvántartásokat a bíróságon vezetik a nyilvántartási tisztviselő függetlenségének és jogi szakértelmének biztosítása érdekében. A nyilvántartások jogi jelentősége nagy, és céljuk a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt, és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha rögzítik őket a nyilvántartásban: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekkel szemben azonban csak a nyilvántartásban rögzített korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában válnak hatályossá: a gazdasági társaság alaptőkéjének felemelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulásokat teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A nyilvántartásokat elektronikusan vezetik.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti az egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezet, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások), valamint külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeire vonatkozó cégnyilvántartást.

A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása az Észtországban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületekről és alapítványokról tartalmaz információkat (a nonprofit egyesületek körébe tartoznak a politikai pártok és az egyéb nonprofit egyesületek, valamint a szakszervezetek, az egyházak, a hitközségek, a hitközségi egyesületek és a rendházak is). A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása tartalmazza a lakásszövetkezeteket és a talajjavítással foglalkozó szövetkezetek nyilvántartását is.

A cégnyilvántartásban, illetve a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

• nyilvántartási karton,
• vállalkozási akta (a cégnyilvántartásban) vagy nyilvános akta (a nonprofit szervezetek, alapítványok és lakásszövetkezetek esetében),
• nyilvántartási akta.

A vállalkozási, illetve a nyilvános akta a jogi személy, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például a létesítő okiratot és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

A nyilvántartási kartonra a következő adatokat jegyzik be az egyéni vállalkozók, jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepei tekintetében:

• cégnév vagy név és cégjegyzékszám;
• az egyéni vállalkozók lakóhelye vagy székhelye, a jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek székhelye és címe, valamint a felsoroltak e-mail-címe;
• az egyéni vállalkozóra vonatkozó adatok, valamint e személy tevékenységének felfüggesztésére, illetve a tevékenység szezonális vagy időszakos jellegére vonatkozó adatok;
• külföldi társaságok fióktelepei esetében az a nyilvántartás, amelybe a társaságot bejegyezték, és ha a társaság székhelye szerinti ország jogszabályai alapján a nyilvántartásba vétel kötelező, a nyilvántartási szám; az az ország, amelynek jogszabályai szerint a társaság a székhelye szerinti országban működik; hogy mikor fogadták el a társaság létesítő okiratát, és hogy azt módosították-e, amennyiben ez szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában;
• a képviseleti joggal rendelkező személyekre (az igazgatóság tagjaira, a beltagokra, az ügyvezető tagokra, a harmadik felekre, a kültagokra, a felszámolókra, a csődgondnokokra) vonatkozó adatok, a fióktelep-vezetők neve és személyi azonosító száma (és a képviseleti jogkörükkel kapcsolatos bármely konkrét tényező), valamint a külföldi társaság jogi képviselőinek neve és személyi azonosító száma, valamint képviseleti jogkörük hatálybalépésének és megszűnésének az időpontja; továbbá a képviseleti jogra vonatkozó megállapodások, valamint a jogi személy igazgatósági tagjainak és felszámolóinak a jogi személy képviseletére vonatkozó hatásköre;
• a nonprofit egyesületek, az alapítványok, a gazdasági társaságok és a külföldi társaságok fióktelepei esetében a kapcsolattartó neve vagy cégneve és személyi azonosító száma vagy nyilvántartási száma, valamint a vállalkozásnak címzett szándéknyilatkozatok és az eljárási iratok kézbesítésére szolgáló észtországi cím, továbbá a kapcsolattartó e-mail-címe;
• a cégjegyzésre jogosulttal kapcsolatos adatok;
• a vállalkozás vagy a külföldi társaság fióktelepének jogi formája, illetve a társaság típusa;
• hogy mikor hagyták jóvá a jogi személy alapító okiratát;
• a társaság alaptőkéjének pénzben kifejezett értéke (külföldi társaság fióktelepe esetében a társaság alaptőkéjének értéke, ha az szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában), a betéti társaságok kültagjaira vonatkozó adatok, valamint az általuk befizetett hozzájárulások értéke;
• arra vonatkozó feljegyzés, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság alapítása során nem került sor a hozzájárulások rendelkezésre bocsátására;
• arra utaló feljegyzés, hogy a részvényeket nyilvántartásba vették az értékpapírok észt központi nyilvántartásában vagy a részvények nyilvántartását vezető félre vonatkozó feljegyzés;
• arra vonatkozó feljegyzés, hogy a részvények átruházásáról vagy elzálogosításáról való rendelkezés formális követelményeitől eltekintettek;
• a társaságok, a nonprofit egyesületek, az alapítványok, a külföldi társaságok és a talajjavító egyesületek pénzügyi évének kezdete és vége (valamint a külföldi társaságok fióktelepei esetében az is, hogy a társaság köteles-e éves beszámolót közzétenni);
• a csőddel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk, valamint a fedezeti eszközök kezelőjének a kijelölésére vonatkozó információk;
• a társaság egyesülésére, szétválására és átalakulására, valamint a társaság megszűnésére és nyilvántartásból való törlésére vonatkozó feljegyzés;
• a nyilvántartási tisztviselő által a jogszabályban előírtak szerint, a vállalkozás kérelme nélkül tett bejegyzésekre való hivatkozás;
• a felszámolt jogi személy okiratainak letéteményesére vonatkozó információk;
• külföldi társaságok fióktelepei esetében az a nyilvántartás, amelybe a társaságot bejegyezték, és ha a társaság székhelye szerinti ország jogszabályai alapján a nyilvántartásba vétel kötelező, a nyilvántartási szám; az az ország, amelynek jogszabályai szerint a társaság a székhelye szerinti országban működik; hogy mikor fogadták el a társaság alapszabályát, és hogy azt módosították-e, amennyiben ez szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában;
• az alapítás célja; a központi ügyintézés helye, ha külföldön található; a létesítésről szóló határozat meghozatalának az időpontja; a működés időtartama, ha az alapítványt határozott időre hozták létre;
• a talajjavító egyesület működési területén található talajjavító rendszer kódja;
• a lakásszövetkezet ügyvezetőjének neve és nyilvántartási száma, valamint a hitelfelvételről szóló feljegyzés;
• a nonprofit egyesület működésének időtartama, ha határozott időre hozták létre;
• a bejegyzés dátuma, későbbi bejegyzésekre való hivatkozások és egyéb megjegyzések;
• a jogszabályok által előírt egyéb információk.

A nyilvántartással kapcsolatos kérdéseket nemperes polgári ügyként írásbeli eljárás keretében vizsgálják meg. Bejegyzésre bejegyzési kérelem vagy bírósági határozat alapján, illetve jogszabályban előírt egyéb okból kerül sor. A bejegyzési kérelmet digitális aláírással kell ellátni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Mindenki jogosult betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási vagy a nyilvános aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

A cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásának központi adatbázisát a nyilvántartási és informatikai központ tartja fenn. A központ emellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:

Az e-cégjegyzék

Az e-cégjegyzék a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztályának adatbázisán alapuló szolgáltatás, amely valós idejű adatokat jelenít meg valamennyi, Észtországban bejegyzett jogi személyről, egyéni vállalkozóról és valamennyi külföldi vállalkozás Észtországban bejegyzett fióktelepéről. Az e-cégjegyzék a következőket teszi lehetővé:

• a nyilvántartási kartonon szereplő adatok, valamint az általános és az adóhátralékra vonatkozó adatok ingyenes megtekintése,
• keresés név, cégjegyzékszám, székhely, tevékenységi kör stb. alapján,
• a vállalkozási vagy nyilvános aktában tárolt éves beszámolók, alapszabályok és egyéb elektronikus okiratok, személyes adatok és zálogjogra vonatkozó adatok stb. díjfizetés ellenében történő megtekintése,
• a gazdasági társaságokra vonatkozó eljárási információknak, valamint a bejegyzett adatok változásainak valós idejű követése,
• valamennyi észt természetes vagy jogi személyre kiszabott kereskedelmi tilalom ingyenes ellenőrzése,
• a politikai pártok tagjai névsorának ingyenes megtekintése,
• a különböző gazdasági társaságok és személyek közötti kapcsolatok megtekintése.

Az e-cégjegyzék azt is lehetővé teszi, hogy a természetes és a jogi személyek maguk nyújtsanak be iratokat a bíróság nyilvántartási osztályához. Az e-cégjegyzéken keresztül az új társaság bejegyzésére, a bejegyzett adatok módosítására, valamint a társaság felszámolására és a cégjegyzékből való törlésére irányuló kérelmek nyújthatók be. Ezenkívül éves beszámolók elkészítésére és benyújtására is lehetőség van. Az észt, a finn, a lett és a belga állampolgárok, valamint az észtországi e-tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek a személyazonosító igazolványukkal tudnak bejelentkezni az e-cégjegyzékbe. Az észt és litván állampolgárok bejelentkezését mobilazonosító szolgáltatás segíti.

Az e-cégjegyzékre vonatkozó további információk a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán érhetők el.

Európai cégnyilvántartás (EBR)

Az európai cégnyilvántartás (EBR) egy olyan internetes keresőrendszer, amely hivatalos információkat nyújt az európai vállalkozásokról. Keresés az EBR weboldalán végezhető.

• Összesen 17 ország cégnyilvántartásából érhetők el információk.
• Keresés társaságokra és személyekre vonatkozóan végezhető.
• Az elérhető információk listája országonként változik.
• A nyilvántartásban szereplő adatok joghatása országonként eltérő.
• A keresési funkciót magánszemélyek és vállalkozások is használhatják.
• A szolgáltatásért díjat kell fizetni.

Ingyenes szolgáltatás-e az észt cégjegyzékbe történő betekintés?

A nyilvántartási adatok online és a közjegyzői irodákban érhetők el.

Nem számítanak fel díjat a jogi személyek, az egyéni vállalkozók, valamint a külföldi vállalkozások fióktelepei körében végzett online keresésért, a bírósági eljárásokra vonatkozó információkért és a nyilvántartási karton adataihoz való hozzáférésért. Nem számítanak fel díjat, ha valamely személy saját magára vonatkozóan végez online keresést. Mindazonáltal minden más keresésért – beleértve a nyilvántartási kartonokon szereplő korábbi adatokat, valamint az éves beszámolókhoz, létesítő okiratokhoz és más okiratokhoz történő hozzáférést – díjat kell fizetni. Díjköteles információkérés esetén azonnal, internetes banki átutalással kerül sor a fizetésre. Azok az előfizetők, akik a keresési feltételek szélesebb köréhez rendelkeznek hozzáféréssel, havi számla ellenében teljesítik a díjfizetést. A cégjegyzékben szereplő számítógépes adatok használatának díját az igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.

Díjat kell fizetni a nyilvántartási adatok és az aktákban található okiratok közjegyzői irodában való megtekintéséért is. A díjakat a közjegyzői díjakról szóló törvény határozza meg.

Hogyan lehet keresni az észt cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán elérhető e-cégjegyzék segítségével lehet keresést végezni.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Ez az oldal a cégnyilvántartásban tárolt adatok és okiratok felhasználásának észtországi szabályozását ismerteti.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti a cégnyilvántartást. A cégnyilvántartás az egyéni vállalkozókat, a külföldi gazdasági társaságok fióktelepeit és a gazdasági társaságokat (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezetek, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások) tartalmazza. Az elektronikus nyilvántartás jogi jelentősége nagy, és célja a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartást észt nyelven vezetik.

A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt, és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha rögzítik őket a nyilvántartásban: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekkel szemben azonban csak a nyilvántartásban rögzített korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában válnak hatályossá: a gazdasági társaság alaptőkéjének felemelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulásokat teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A cégnyilvántartásban a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

• nyilvántartási karton,
• vállalkozási akta;
• nyilvántartási akta.

A vállalkozási akta a vállalat, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási, illetve nyilvános aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

Az idegen nyelven írott okiratoknak a nyilvántartási tisztviselő részére történő benyújtásakor csatolni kell azoknak a hiteles fordító által hitelesített észt fordítását. Az iratokat és azok észt nyelvű fordítását közjegyző is benyújthatja a nyilvántartási tisztviselőhöz, ha a közjegyző a közjegyzői okiratokról szóló törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján idegen nyelven készített közjegyzői okiratot vagy közjegyzői hitelesítést. Ha olyan iratokat nyújtanak be, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, és amelyek részben vagy egészben idegen nyelven készültek, a nyilvántartási tisztviselő kizárólag az észt nyelven benyújtott dokumentumok vagy szövegrészek alapján jár el. A vállalkozások és harmadik személyek nem támaszkodhatnak idegen nyelvű dokumentumokra vagy szövegrészekre. A vállalkozások nem támaszkodhatnak az eredeti okirattól eltérő fordításra. Harmadik személy hivatkozhat a nyilvántartási tisztviselő részére benyújtott okirat fordítására, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a fordítás pontatlanságáról.

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzések nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

Az aktában található okiratokba történő betekintésre, valamint az okiratokról készült másolatok beszerzésére az e-cégjegyzéken és a közjegyzőkön keresztül van lehetőség.

Az észt cégnyilvántartás története

Az észt cégnyilvántartás 1995. szeptember 1-jétől kezdve tartalmaz információkat. Az adatokat rendszeresen frissítik.

Kapcsolódó linkek

Európai Cégnyilvántartás

Az e-cégjegyzék

Nyilvántartási osztály

Közjegyzők

Mit kínál az ír cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás bizonyos okiratokat tart nyilván, amelyeket a cégnyilvántartási hivatal vezeti és tartja naprakészen az 1963–2012 közötti cégtörvényekben foglalt cégnyilvántartási kötelezettségeknek megfelelően. A nyilvántartás alapvető információkat tartalmaz a cégekről, így például:

• Cím
• Alapítás dátuma
• Az utolsó benyújtott éves bevallás dátuma

A cégtörvények keretében a cégek által benyújtott minden okirat nyilvánosan hozzáférhető. A cégprofilok megvásárolhatók. Ez a nyilvántartásban található információk kivonatát tartalmazza, ideértve a cég tisztviselőit, a bejegyzett terheket és a nyilvántartásba vett okiratok listáját.

Ingyenes-e az ír cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, az alapvető céginformációkhoz való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor bármely más információ lekérdezése díjköteles.

Hogyan lehet keresni az ír cégnyilvántartásban?

A kereséseket cégnyilvántartási szám vagy cégnév alapján lehet elvégezni. Négyfajta név szerinti keresés lehetséges:

• „A megadott szavakat mind tartalmazza” a valamennyi szót tartalmazó nevekre keres (ajánlott)
• „Ezzel a kifejezéssel kezdje” az adott kifejezéssel kezdődő nevekre keres
• „Tartalmazza ezt a kifejezést” az adott kifejezést tartalmazó nevekre keres
• Az „alphasort” egy, az olyan gyakori szavak eltávolításával kapott függvény, mint például „Írország”, „Korlátozott”, „A(z)”, „És” stb., amely egyidejűleg eltávolítja a szóközöket, vesszőket, kötőjeleket stb. is a cégnévből. Egy alphasort keresés elvégzésekor ugyanezt kell tennünk.

A névkeresések a címadatok megadásával szűkíthetők.

Milyen mértékig lehet a nyilvántartásban szereplő dokumentumokra támaszkodni?

A cégnyilvántartási hivatal az írországi cégekre vonatkozó nyilvános törvényes információk központi adatbázisa. A 2014. évi cégtörvény és a kapcsolódó jogszabályok jelentik a jogszabályi alapot, amely alapján a cégek kötelesek információt nyújtani a cégnyilvántartási hivatal számára nyilvántartási és közzétételi célból.

A cégnyilvántartásban szereplő információt jogszabályi kötelezettség alapján harmadik felek biztosítják a cégnyilvántartási hivatalnak, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy szándékosan vagy hanyag módon ne nyújtanak hamis információt.  A cégnyilvántartási hivatal nem tud és nem is vállal felelősséget a számára harmadik felek által nyújtott információk pontosságáért.

A bizonyos dokumentumok és adatok benyújtásával kapcsolatosan jogszabályi kötelezettség áll fenn arra nézve, hogy az ezeket benyújtó személynek kötelező nyilatkozatot kell aláírnia, amelynek értelmében tudomása szerint a kért adatok és dokumentumok megfelelően benyújtásra kerültek. A kötelező nyilatkozatokról szóló, 1938. évi módosított törvény értelmében bármely személy, aki hamis vagy félrevezető kötelező nyilatkozatot tesz, büntetőjogi felelősséget visel, és elítélés esetén pénzbüntetéssel és/vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezen túlmenően a 2014. évi cégtörvény 876. szakaszának megfelelően bűncselekménynek minősül a kötelező formanyomtatványokon a cégnyilvántartási hivatalnak hamis információ szándékosan vagy hanyag módon történő benyújtása.

Az ír cégnyilvántartás története

Normál státuszban valamennyi cégre nézve teljes a nyilvántartásban szereplő elektronikus adatok köre.

Kapcsolódó linkek

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

A nemzeti nyilvántartás létrehozásának háttere

Mikor hozták létre?

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartást (Geniko Emporiko Mitroo – G.E.MI.) a 3419/2005. sz. törvény alapján hozták létre, és 2011. április 4-én kezdte meg működését. A 3419/05. sz. törvényt később hatályon kívül helyezték, és a 4919/2022. sz. törvény lépett utóbb a helyébe.

Mikor digitalizálták?

A nyilvántartás digitális elektronikus nyilvántartásként jött létre, és a cégek által benyújtott valamennyi dokumentumot és adatot digitális formában tartja nyilván.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A 4919/2022. sz. törvény szabályozza, amely két részből áll: Az A. rész (1–14. cikk), amely a Görögországban letelepedett valamennyi jogi formájú társaságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, és a B. rész (15–59. cikk), amely a bármely jogi forma által benyújtott dokumentumokra és adatokra vonatkozó rendelkezéseket, az uniós és harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a hozzáféréssel, a dokumentumok és adatok kiadásával, a vonatkozó szankciókkal stb. kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, https://www.businessportal.gr/backOffice/backOfficeFiles/2022-04-21-115740s02218f074dd98ef8bc23788fcfdb4d6.pdf

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

A nyilvántartás rögzíti a korlátolt felelősségű társaságok és egyéni vállalkozások, az uniós országokban lévő fióktelepek, valamint a harmadik országokban lévő fióktelepek valamennyi üzleti dokumentumának és adatának közzétételét. Ezekre a közzétételekre a vonatkozó társasági jogszabályok és az (EU) 2017/1132 irányelv hivatkozik. Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás honlapja egyben a „kereskedelmi információk közzétételére szolgáló nemzeti közlöny” szerepét is betölti. A 4919/22. sz. törvény 16. cikkének (1) bekezdése alapján a természetes és a jogi személynek, valamint ezek egyesülései kötelesek bejegyeztetni magukat az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásba.

A nyilvántartás honlapján az alábbi típusú vállalkozások által közzétett információkra kereshet:

a) a 4548/2018. sz. törvény előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 104. száma) nyilvánosan működő részvénytársaságok (anonymes etaireies – A.E.);

b) a 3190/1955. sz. törvény előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 91. száma) zártkörűen működő részvénytársaságok (etaireies periorismenis efthynis – EPE);

c) a 4072/2012. sz. törvény előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 86. száma) zártkörűen működő tőkeegyesítő társaságok (idiotikes kefalaiouchikes etaireies – IKE);

d) a 4072/2012. sz. törvény előírása szerinti közkereseti társaságok (omorrythmes etaireies) vagy (rendes vagy jegyzett tőkével rendelkező) betéti társaságok (eterrorythmes etaireies);

e) az 1667/1986. sz. törvény előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 196. száma), a polgári jog által szabályozott szövetkezetek (astikoi synetairismoi), amely magában foglalja az önsegélyező biztosítótársaságokat, hitelszövetkezeteket, építőszövetkezeteket és energiaközösségeket;

f) a 4430/2016. sz. törvény előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 205. száma) szociális szövetkezet vállalkozások (koinonikes synetairistikes epicheiriseis) és munkavállalói szövetkezetek (synetairismoi ergazomenon);

g) a 2716/1999. sz. törvény 12. cikke előírása szerinti (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 96. száma) korlátozott felelősségű szociális szövetkezetek (koinonikoi synetairismoi periorismenis efthynis);

h) a polgári törvénykönyv 784. cikke és a 4072/2012. sz. törvény 270. cikke előírása szerinti gazdasági érdekeltségű polgári jogi társaságok (astikes etaireies me oikonomikou skopou);

i) a Tanács 2137/1985/EGK rendeletének (HL L 199., helyesbítés: L 247.) előírásai szerinti európai gazdasági egyesülések, amelyek székhelye Görögországban van;

j) a Tanács 2157/2001/EK rendeletének (HL L 294.) előírásai szerinti európai részvénytársaságok, amelyek székhelye Görögországban van;

k) az 1435/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 207.) előírásai szerinti európai szövetkezetek, amelyek székhelye Görögországban van;

l) olyan külföldi részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok görögországi fióktelepei vagy képviseletei, amelyek székhelye valamely uniós tagállamban van;

m) olyan külföldi társaságok görögországi fióktelepei vagy képviseletei, amelyek székhelye harmadik országban található, és amelyek jogi formája hasonló a fenti l) pontban említett külföldi társaságok valamelyikéhez;

n) fióktelepek vagy képviseletek, amelyeken keresztül azon természetes vagy jogi személyek vagy személyegyesülések, akik/amelyek üzleti tevékenységének fő helye vagy székhelye külföldön van és nem tartoznak az l) vagy az m) pont hatálya alá, Görögországban kereskedelmi tevékenységet végeznek;

o) a 4072/2012. sz. törvény 293. cikkének előírásai szerinti konzorciumok; p) a Görögországban telephellyel rendelkező, nyereségorientált egyéni vállalkozások, amelyek: i. rendszeresen végeznek a saját nevük alatt kereskedelmi ügyleteket, vagy ii. árukat vagy szolgáltatásokat forgalmaznak vagy azok forgalmazásában közvetítőként járnak el üzleti kockázattal, akár szervezett infrastruktúrán keresztül, akár harmadik személyek alkalmazása révén.

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

1. Azokat a dokumentumokat és adatokat, amelyeket a társaság vagy fióktelep a cégalapítás, a fióktelep bejegyzése vagy az információk benyújtása során nyújt be, a nyilvántartó kereshető, géppel olvasható formátumban vagy strukturált adatként tárolja.

2. Bármely érdekelt fél kizárólag elektronikus formában kaphat tanúsítványokat, másolatokat vagy kivonatokat a nyilvántartásra kötelezettek irataiból és adataiból, ha a 2690/1999. sz. törvény (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 45. száma) 11. cikkével összhangban kizárólag elektronikus formában kérelmet nyújt be az illetékes nyilvántartó szervezeti egységhez. A fent említett tanúsítványokat, másolatokat vagy kivonatokat kizárólag elektronikus formában adják ki. Hasonlóképpen bármely érdekelt fél kérhet másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt azokról az iratokról és adatokról, amelyeket az ügyiratban tárolnak, és amelyeket nem tesznek közzé a nyilvántartó honlapján. A nyilvántartó nem köteles másolatokat kiadni a nyilvántartásra kötelezettek ügyirataiban található iratokból és adatokból, ha ezeket az iratokat és adatokat 2006. december 31. előtt papír alapon benyújtották.

Milyen információkat rögzít a görög cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak (mely szervezetek szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó információk, pénzügyi kimutatások…)?

A nyilvánosságra hozott és bármely érintett harmadik féllel közölhető dokumentumok és adatok legalább a következők:

1. A 4919/22. sz. törvény 16. cikke (1) bekezdésének a)–c), e)–g) és i)–k) pontjában említett, görögországi székhellyel rendelkező társaságok tekintetében a következő dokumentumokat és adatokat teszik közzé a nyilvántartásban:

a) az alapító okiratot, az alapszabályt és szükség esetén a vezetőség jóváhagyó határozatát;

b) az alapszabály módosításait és az alapszabály teljes egységes szerkezetbe foglalt szövegét;

c) azon személyek kinevezését, a 33. cikk (2) bekezdése szerinti személyes adatait és megbízatásának megszűnését akik a jogszabályok alapján létrehozott tisztség betöltőjeként vagy valamely így létrehozott szerv tagjaként:

i. harmadik személyekkel szemben képviselhetik a társaságot. Abban az esetben, ha ez több személyt érint, a bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy e személyek eljárhatnak-e önállóan vagy kizárólag együttesen kötelesek-e eljárni;

ii. képviselik a társaságot a bíróságok előtt; és

iii. részt vesznek a társaság ügyvitelében, felügyeletében vagy ellenőrzésében;

d) a jegyzett tőke összegét évente legalább egyszer, amennyiben a létesítő okirat rögzíti a jegyzett tőke legnagyobb engedélyezett összegét, és amennyiben a tőkeemeléshez nincs szükség a létesítő okirat módosítására;

e) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK (HL L 372.), a biztosítóintézetek éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló 91/674/EGK (HL L 374.) és a meghatározott jogi formájú vállalkozások éves beszámolójáról, összevont (konszolidált) éves beszámolójáról és a kapcsolódó jelentésekről, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU (HL L 182.) tanácsi irányelvek alapján kötelező számviteli dokumentumokat minden pénzügyi évre vonatkozóan;

f) a társaság székhelyének megváltozását;

g) a társaság megszűnését és újraindulását;

h) a társaság érvénytelenségét megállapító bírósági határozatot;

i) a felszámolók kinevezését és adatait a 33. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban;

j) a felszámolás megnyitásáról és lezárásáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről szóló pénzügyi kimutatásokat;

k) a partneri üzletrészek számát, valamint a fent említett személyek teljes körű adatait.

2. A 4919/22. sz. törvény 16. cikke (1) bekezdésének d), h) és o) pontjában említett, görögországi székhellyel rendelkező egyszemélyes gazdasági társaságok tekintetében a következő dokumentumokat és adatokat teszik közzé a nyilvántartásban:

a) az alapító okiratot és annak módosításait, egységes szerkezetbe foglalt formában;

b) a tárgyat;

c) a cégnevet és a rövid cégnevet;

d) a székhely teljes címét;

e) a 33. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban a partnerek adatait, az ügyvezető kinevezését és az ügyvezető hatáskörének terjedelmét. Ha az első bekezdésben említett személyek jogi személyek, a közzétett adatok a következők: a nyilvántartási szám, ha van, a legfontosabb azonosító adatok, mint például a cégnév, a jogi forma és a székhely, valamint a jogi személyeket képviselő természetes személy adatai;

f) a partner visszalépését vagy kizárását;

g) a partnereknek a társaság nyereségéből és veszteségéből való részesedési aránya bármilyen változását;

h) a társaság megszűnését és újraindulását;

i) a társaság bíróság általi semmissé nyilvánítását;

j) a felszámolók kinevezését és adatait a 33. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban;

k) az éves pénzügyi kimutatásokat, ha a görög számviteli standardok alkalmazásáról szóló 4308/2014. törvény (a Kormányzati Közlöny I. sorozatának 251. száma) 1. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában leírt körülmények fennállnak;

l) a felszámolás megnyitásáról és lezárásáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről szóló pénzügyi kimutatásokat.

3. A 4919/22. sz. törvény 16. cikke (1) bekezdésének l) és n) pontjában említett uniós fióktelepek tekintetében a következő dokumentumokat és adatokat teszik közzé a nyilvántartásban:

a) az alapító okiratot és az alapszabályt, ha azok külön okiratban szerepelnek, valamint azok módosításait;

b) egy igazolást abból a nyilvántartásból, amelybe a társaságot bejegyezték (az illetékes hatóság vagy a származási ország kereskedelmi nyilvántartása által kiállított igazolás az adók és járulékok befizetéséről);

c) a fióktelep postai címét;

d) a fióktelep tevékenységének feltüntetését;

e) azt a nyilvántartást, amelyben a 21. cikk (2) bekezdésében említett ügyiratot a társaságra vonatkozóan megnyitották, valamint az európai egyedi azonosítót (EUID);

f) a társaság nevét és társasági formáját, valamint a fióktelep nevét, ha eltér a társaság nevétől;

g) azon személyek kinevezését, a 33. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti személyes adatait és megbízatásának megszűnését, akik a társaságot harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban képviselhetik:

i. a társasági jog egyes szempontjairól szóló (EU) 2017/1132 irányelv (HL L 169.) 14. cikkének d) pontja szerinti közzétételi kötelezettségeknek megfelelően a törvény alapján létrehozott társasági szervekként vagy az ilyen szervek tagjaiként;

ii. a társaság állandó, a fióktelep tevékenységéért felelős képviselőiként, hatáskörük megjelölésével;

h) a társaság megszűnését, a felszámolók kijelölését, a rájuk vonatkozó adatokat és hatáskörüket, valamint a felszámolás megszüntetését a társaság által a 35. cikk h), j) és k) pontjában előírt közzétételnek megfelelően, fizetésképtelenségi eljárást, egyezséget, egyezségkötést vagy bármely hasonló eljárást, amelynek a társaság alá van vetve;

i) a társaság számviteli beszámolóit (pénzügyi kimutatásokat), amelyeket a társaságra irányadó tagállami jog szerint, valamint az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU (HL L 182.) és 2006/43/EK (HL L 157.) irányelvvel összhangban készítettek el, ellenőriztek és tettek közzé;

j) a fióktelep bezárását.

3. A 4919/22. sz. törvény 16. cikke (1) bekezdésének m) és n) pontjában szabályozott uniós fióktelepek tekintetében a következő dokumentumokat és adatokat teszik közzé a G.E.MI.-ben:

a) az alapító okiratot és a társasági szerződést, ha azok külön okiratban szerepelnek, valamint azok módosításait;

b) a fióktelep postai címét;

c) a fióktelep tevékenységének feltüntetését;

d) annak az államnak a jogát, amelynek hatálya alá a társaság tartozik;

e) a társaság nyilvántartási számát bármely olyan nyilvántartásban, amelynek vezetéséről annak a tagállamnak a joga rendelkezik, amelynek hatálya alá a társaság tartozik;

f) a társaság jogi formáját, fő tevékenységi helyét és célját, valamint – legalább évente – a jegyzett tőke összegét, ha ezek az adatok nem szerepelnek az alapító okiratban vagy az alapszabályban;

g) a társaság nevét valamint a fióktelep nevét, ha eltér a társaság nevétől;

h) azon személyek kinevezését, személyes adatait és megbízatásának megszűnését, akik a társaságot harmadik személyekkel szemben és bírósági eljárásokban képviselhetik:

i. a törvény alapján létrehozott társasági szervként vagy bármely ilyen szerv tagjaként,

ii. a társaság állandó, a fióktelep tevékenységéért felelős képviselőiként, hatáskörük megjelölésével és azzal, hogy e hatáskört önállóan gyakorolhatják-e;

i) a társaság megszűnését, a felszámolók kijelölését, a rájuk vonatkozó adatokat és hatáskörüket, valamint a felszámolás megszüntetését a társaság által a 35. cikk h), j) és k) pontjában előírt közzétételnek megfelelően, fizetésképtelenségi eljárást, egyezséget, egyezségkötést vagy bármely hasonló eljárást, amelynek a társaság alá van vetve;

j) a társaság számviteli dokumentumait, például a pénzügyi kimutatásokat, ahogyan azokat a társaság irányítása alá tartozó tagállam joga szerint elkészítették, ellenőrizték és közzétették. Abban az esetben, ha a tagállam joga nem írja elő a számviteli dokumentumok elkészítését a görög és az uniós joggal egyenértékű módon, akkor a fióktelep tevékenységére vonatkozó számviteli dokumentumokat, például a pénzügyi kimutatásokat kell elkészíteni;

k) a fióktelep bezárását.

Milyen dokumentumokat nyújtanak be/tárolnak (iratok, dokumentumgyűjtemények, alapszabályok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.)?

A következő dokumentumokat nyújtják be:

• pénzügyi kimutatások ESEF formátumban,
• pénzügyi kimutatások XBRL és xHTML formátumban,
• a közgyűlések vagy a partnerek vagy az egyedüli partner gyűléseinek jegyzőkönyvei pdf formátumban,
• az igazgatótanács vagy az ügyvezető igazgatók és/vagy ügyvezetők jegyzőkönyvei pdf formátumban,
• a jogi képviselők elektronikus nyilatkozatai papíralapú formátum nélkül,
• nemzeti vagy határokon átnyúló átalakítási tervek vállalatok számára (egyesülések, szétválások és átalakulások),
• szakértők (törvényes könyvvizsgálók) jelentései minden jogi célból.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen

Az okiratokat, adatokat és személyi adatokat digitális formában tárolják, ezért nem szükséges személyesen megjelenni a nyilvántartási szervezeti egységeknél.

A nyilvántartás weblapján

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás weboldalán bármilyen kereskedelmi közzétételt kereshet.

Mely keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A keresést az alábbi, a vállalatra vonatkozó információk valamelyikének felhasználásával végezheti el:

• Adóazonosító szám (görög rövidítése: A.F.M.) vagy
• cégjegyzékszám (Γ.Ε.ΜI.), vagy
• cégnév, vagy
• rövid név.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

A céggel kapcsolatos alábbi információk ingyenesen elérhetők a nyilvántartó honlapján és az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül:

a) a társaság neve, rövid neve(i) és jogi formája;

b) létesítő okirat szerinti székhelye és az a tagállam, ahol be van jegyezve;

c) nyilvántartási száma és európai egyedi azonosítója (EUID);

d) a weboldal adatai, a társaság jogállása, nevezetesen, hogy aktív-e, felfüggesztették-e a bejegyzéseket, végelszámolás alatt áll-e, felszámolás alatt áll-e, törölték-e a nyilvántartásból vagy megszüntette-e tevékenységét;

e) a társaság célja;

f) cégvezetőinek adatai;

g) az EU-tagállamokban lévő fióktelepeire vonatkozó adatok.

Ezen túlmenően bármely érdekelt fél ingyenesen hozzáférhet, letölthet, saját elektronikus eszközén digitálisan tárolhat, valamint kinyomtathat vagy más módon többszörözhet bármely dokumentumot, információt vagy közleményt, amelyet a Nyilvántartás honlapján maga a Nyilvántartás szervezeti egysége vagy erre kötelezett személyek nyilvános betekintés céljából automatikusan tettek közzé.

Díjazás ellenében?

Bármely érdekelt fél előzetes díjfizetés ellenében hitelesített másolatokat, kivonatokat és tanúsítványokat kaphat a Nyilvántartótól bármely dokumentumról, adatról, másolatról, kivonatról vagy tanúsítványról.

Hogyan kérhetek kivonatot a cégnyilvántartásból, illetve hogyan szerezhetem be a dokumentumok hiteles másolatát vagy kivonatát?

Ha bármely érdekelt fél hivatalos (hiteles) tanúsítványt, másolatot vagy kivonatot kíván kapni egy adott társaságra vonatkozóan a Nyilvántartásban rögzített dokumentumról vagy adatról, ingyenesen regisztrálhat az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás ügyfélkapcsolati részlegénél.

A következő linkeken lehet regisztrálni:

Α) Természetes személyként https://services.businessportal.gr/welcomeNonGemi/nonGemiRegistrationForm

B) Jogi személyként https://services.businessportal.gr/welcomeNonGemi/nonGemiRegistrationForm

A dokumentumokra és adatokra vonatkozó hatósági bizonyítványok vagy hiteles másolatok előzetesen befizetett 5 eurós díj fejében beszerezhetők a megfelelő online alkalmazáson keresztül. Az érintett dokumentumokra vagy adatokra vonatkozó tanúsítványok vagy másolatok kétféleképpen juthatnak el a címzetthez: elektronikusan a Nyilvántartás ügyfélkapcsolati alkalmazása útján, vagy postai úton a világ bármely pontjára.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

Az iratok vagy adatok nyilvántartásba vételére irányuló eljárás távolról és teljes mértékben elektronikus úton történik. Ezért a személyes megjelenés nem lehetséges.

Online

A dokumentumok és adatok benyújtására vonatkozó eljárás teljes mértékben elektronikus úton történik.

Minden szervezetet hitelesítettek a nyilvántartó rendszerében a dokumentumok és adatok benyújtására. A szervezet (annak jogi vagy meghatalmazott képviselője) belép a nyilvántartó információs rendszerébe, és kiválasztja a megfelelő elektronikus kérelmet. Minden egyes kérelem szabványosított, és számos benyújtandó dokumentumot és adatot kér (sorol fel).

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A regisztrációs kérelmek két általános kategóriába sorolhatók:

Α) jogszerűségi felülvizsgálat tárgyát képező kérelmek; és

B) teljességi vizsgálat tárgyát képező kérelmek.

A jogszerűségi felülvizsgálat alá eső kérelmek a nyilvántartás szervezeti egységének illetékes tisztviselőjéhez kerülnek, aki elvégzi a benyújtott dokumentum jogszerűségének ellenőrzését, és ha nincs akadálya, jóváhagyja és nyilvántartásba veszi a kérelmet. A rendszer regisztrálja a dokumentumot, létrehoz egy egységes bejegyzést, kiad egy regisztrációs kódot, és automatikusan létrehoz egy szabványosított hirdetménysablont.

A teljességi vizsgálat tárgyát képező kérelmeket a szervezet általi benyújtást követően azonnal, emberi beavatkozás nélkül, automatikusan bejegyzik a nyilvántartásba. Az információs rendszer egy sor ellenőrzést hajt végre, hogy a jogszabályoknak megfelelően ellenőrizze a dokumentum teljességét.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik felekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

A 4919/22. sz. törvény 16. cikkének (1) bekezdésében említett jogi személyek számára az l), m), n) és p) pontban meghatározott esetektől eltérő esetekben kötelező jogi tényeket, nyilatkozatokat, dokumentumokat és egyéb információkat nyilvántartásba venni és közzétenni a Nyilvántartásban a következő joghatások kiváltása érdekében:

a) a jogi személyiség megszerzése, ha a létrehozásuk folyamatban van;

b) az alapszabályaik módosítása;

c) egyesülésük, szétválásuk vagy átalakulásuk befejezése;

d) felszámolásuk a partnerek döntését vagy a megfelelő közigazgatási aktus kiadását követően;

e) újraindulásuk, ha felszámolás alatt állnak, valamint azokban az esetekben, amikor a csődeljárás megszűnik a hitelezők követeléseinek teljesítése, a mentesítés miatt, vagy bármely más olyan esetben, amikor a jogi személy újraindulásáról rendelkeznek;

f) a jogi személy jogi személyiségének elvesztése a jogi személy Nyilvántartásból való törlésével;

g) újbóli nyilvántartásba vétel és új felszámolási eljárás megindítása a 28. cikk (4) bekezdésével összhangban.

A 4919/22. sz. törvény 16. cikkében említett természetes vagy jogi személyek, illetve e személyek társulásai harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak olyan dokumentumokra és adatokra, amelyek tekintetében a 17. cikkben említett közzétételi formalitásokat nem tartották be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az említett harmadik személyek tudtak ezekről a dokumentumokról és adatokról.

Eltérések a nyilvántartási bejegyzés és annak közzététele között

Ha a közölt szöveg nincs összhangban a Nyilvántartásba benyújtott irattal vagy adattal, a 16. cikk (1)–(4) bekezdésében említett személyek nem hivatkozhatnak rá harmadik személyekkel szemben. Harmadik felek hivatkozhatnak a közölt adatokra, kivéve, ha a fent említett személyek bizonyítják, hogy az említett harmadik felek tudtak a Nyilvántartásban szereplő szövegről.

Harmadik felek a fentiekkel összhangban hivatkozhatnak olyan dokumentumokra vagy adatokra, amelyekkel kapcsolatban a közzétételi formalitások még nem teljesültek, kivéve, ha a közzététel hiánya miatt ezek a dokumentumok érvénytelenek.

Ha a benyújtás napja és a közzététel napja között eltérés van, a törvényes jogok és jogorvoslati lehetőségek igénybevételének elévülési ideje szempontjából a közzétételi napját kell a benyújtás napjának tekinteni.

Ki felel a nyilvántartásban szereplő bejegyzések pontosságáért?

A nyilvántartás pontosságáért a Nyilvántartó illetékes szervezeti egysége felelős. Konkrétabban, a 4919/22. sz. törvény 20. cikkével összhangban a Nyilvántartó illetékes szervezeti egysége a következőkért felelős:

a) a 16. cikk alapján regisztrációra kötelezettek nyilvántartásba vétele;

b) a nyilvántartásba vételre kötelezettekre vonatkozó minden egyes bejelentés és közzététel;

c) a vonatkozó kérelmek, kísérő dokumentumok, információk vagy nyilatkozatok átvétele, nyilvántartásba vétele – amennyiben ez nem elektronikus úton történik –, teljességének és szükség esetén jogszerűségének vizsgálata, valamint a név és rövid név jóváhagyására és fenntartására irányuló kérelmek ellenőrzése az 55. cikk (3) bekezdésével összhangban;

d) a BRIS-en keresztül benyújtott, a 33., 35. és 39. cikkben említett dokumentumokkal és információkkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok;

e) tanúsítványok, másolatok és kivonatok kiadása a 46. cikk (3) bekezdésével összhangban;

f) az elektronikus egyablakos ügyintézési rendszeren (e-YMS) keresztül a társaságok létrehozására vonatkozó mintavételes ellenőrzések elvégzése és a 26. cikk (4) bekezdésével összhangban a Nyilvántartásba történő automatikus bejelentések.

Adatvédelmi eljárások

A személyes adatok közzétételével és tárolásával összefüggő, az érintettek jogaival kapcsolatos eljárások

Ha a Nyilvántartó személyes adatokat kezel, az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) Információs Rendszerek Támogatásáért és Fejlesztéséért Felelős Főosztálya és a Görög Kereskedelmi Kamarák Szövetségének Egyablakos Ügyintézési Szolgálata az adatkezelő a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/679 rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119.) és a 4624/2019. sz. törvénnyel (Kormányközlöny I. sorozat 137. száma) összhangban, a közszféra adatairól szóló 4623/2019. sz. törvény (Kormányközlöny I. sorozat 134. száma) 47. cikkével összefüggésben.

Kapcsolattartási adatok

Fejlesztési és Beruházási Minisztérium

Kereskedelmi Főtitkárság

Belkereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság

Társaság címe:

Pl. Kaningos, 10181 ATHÉN

e-mail: companylaw@mindev.gov.gr

Hasznos webcímek

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) elektronikus kiadványa

Magánszemélyek regisztrációja az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) szolgáltatásainak igénybevétele céljából

Vállalkozások regisztrációja az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásban (G.E.MI.)

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartás (G.E.MI.) által kiadott tanúsítványok és másolatok hitelességének ellenőrzése

Az Általános Kereskedelmi Nyilvántartásról (G.E.MI.) szóló jogszabály

The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Spanyolország

Spanyolországban az alábbi nyilvántartások vezetéséért a „Registradores” (jegyzékvezetők) felelősek:

• Föld- és ingatlan-nyilvántartás („Registros de la Propiedad de Bienes Inmuebles”), amelyet általában ingatlan-nyilvántartás (“Registros de la Propiedad”) néven ismernek.
• Ingók nyilvántartása („Registros de la Propiedad de Bienes Muebles”).
• Cégnyilvántartás („Registros Mercantiles”).
• Az általános szerződési feltételek nyilvántartása („Registro de Condiciones Generales de la Contratación”)

A „Registros de la Propiedad” ismertetése és a kapcsolódó linkek az európai igazságügyi portál „Ingatlan-nyilvántartások” menüpontja alatt található.

Ezen az oldalon az alábbi információk találhatóak:

• A spanyolországi cégnyilvántartás ismertetése és a kapcsolódó linkek.
• Az ingók nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.
• Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának rövid ismertetése és a kapcsolódó linkek.

Mit nyújt a spanyolországi cégnyilvántartás?

Jog- és gazdasági biztonságot.

A spanyolországi cégnyilvántartási rendszer főbb jellemzői a következők:

1.– A cégnyilvántartás célja

1.1.– A cégnyilvántartásba-vételre kötelezett jogalanyok

• egyéni vállalkozók,
• gazdasági társaságok,
• civil társadalmi szervezetek,
• hitelintézetek és biztosítók, valamint kölcsönös garanciatársaságok,
• kollektív befektetési vállalkozások,
• gazdasági egyesülések,
• takarékpénztárak,
• nyugdíjalapok,
• az említett jogalanyok fióktelepei,
• külföldi társaságok fióktelepei,
• a székhelyüket Spanyolországba áthelyező külföldi társaságok,
• a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, feltéve, hogy a beszerzéseik, közvetített beszerzéseik vagy értékesítéseik értéke meghaladja a 600 000 eurót.

1.2.– Cégnyilvántartás: tevékenységi körök

• A gazdasági társaságokhoz kapcsolódó okiratok – Időrendi szempontból az első bejegyzést a cég létesítése jelenti. Ezt követően a nyilvántartásba vétel a cégekkel kapcsolatos okiratokra és szerződésekre vonatkozik (a társasági tőke emelése vagy csökkentése, a vezetőtestület összetételének változásai, a tisztségviselők vagy meghatalmazottak kinevezései vagy felmentései, fizetésképtelenségi eljárások, a társasági határozatok bíróság előtti megtámadása stb.).
• Könyvviteli adatok – A vállalkozóknak és cégeknek egy sor üzleti könyvet kell vezetniük, amelyeket kötelesek cégjegyzékvezetői hitelesítésre benyújtani a székhelyük szerinti cégnyilvántartáshoz. Az üzleti könyveket legkésőbb négy hónappal a vállalat pénzügyi évének lezárását követően kell benyújtani. Rendes körülmények között tehát azoknak a vállalatoknak, amelyek a pénzügyi évet december 31-én zárják le, az üzleti könyveket május 31-ig kell benyújtaniuk.
• A vállalkozók és egyéb, erre kötelezett jogalanyok éves pénzügyi beszámolójának letétbe helyezése – A Plan General Contable (általános számviteli törvény) értelmében kötelező éves pénzügyi beszámolót vezetni. A beszámolót a tulajdonosoknak, illetve részvényeseknek a cég pénzügyi évének lezárásától számított hat hónapon belül kell elfogadniuk, majd az elfogadást követő egy hónapon belül azokat be kell nyújtaniuk kötelező hitelesítésre az illetékes cégnyilvántartáshoz. Rendes körülmények között tehát azoknak a cégeknek, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, és amelyek beszámolóját június 30-ig jóváhagyták, a beszámolójukat július 30-ig kell benyújtaniuk.
• A könyvvizsgálók és szakértők kijelölésére irányuló kérelem feldolgozása – A társaság tőkéjében legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező részvényes a pénzügyi év zárásától számított három hónapon belül kérelmezheti, hogy a székhely szerinti cégnyilvántartás könyvvizsgálót jelöljön ki. Azon vállalatok esetében, amelyek december 31-én zárják a pénzügyi évet, a legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy részvényesek a következő pénzügyi év március 31-ig kérhetik a könyvvizsgáló kijelölését. Ezen túlmenően a vállalat székhelye szerint illetékes cégjegyzékvezetőt felkérhetik, hogy jelöljön ki üzleti szakértőket, amennyiben a vállalat esetében nem pénzbeli apportra, illetve egyesülésre vagy szétválásra kerül sor.

2.– Jogbiztonság a spanyolországi cégnyilvántartásban

A cégnyilvántartás a gazdasági tevékenységek hivatalossá tételének legfőbb jogi eszköze. Alapvető a gazdasági fejlődés szempontjából, mivel csökkenti az ügyleti költségeket.

A nyilvántartásba vételt nyilvántartási vizsgálat előzi meg: ellenőrzik az okiratok és társasági szerződések jogszerűségét és érvényességét, valamint az aláíróként eljárt személyek jogképességét és szerződéskötési jogosultságát.

A nyilvántartási vizsgálat következtében a bejegyzések erős jogi hatással rendelkeznek:

1. A nyilvántartás tartalmát pontosnak és érvényesnek kell tekinteni.
2. A nyilvántartásba vett okiratokra jóhiszemű harmadik felekkel szemben hivatkozni lehet.
3. A bejegyzések bírósági védelemben részesülnek, és egészen addig hatályosak, míg a bíróság meg nem állapítja pontatlanságukat vagy érvénytelenségüket.
4. A bíróságnak a bejegyzések pontatlanságára vagy érvénytelenségére vonatkozó megállapítása nem érinti a jóhiszemű harmadik személyek szerzett jogait.

Ily módon a vállalatok, állampolgárok és közigazgatási szervek jelentős ügyleti költségeket takaríthatnak meg azáltal, hogy kellő hitelesített információ áll rendelkezésükre azon jogalanyokról, illetve azok jogi és gazdasági helyzetéről, amelyekkel szerződéses viszonyt kívánnak kialakítani.

3.– Nyilvántartási eljárás

Az általános elv szerint a cégnyilvántartásba való bejegyzés közhitelesítést igényel. Az okiratokat hitelesíthetik közjegyzők, bíróságok vagy közigazgatási hatóságok. Magánokiratok kizárólag a törvényekben és a cégnyilvántartás szabályzatában kifejezetten nevesített esetekben jegyezhetők be. A bejegyezhető magánokiratok körébe tartozik például: a nem hajózási egyéni vállalkozás bejegyzése, a vezetői, felszámolói és könyvvizsgálói feladatköröket érintő kinevezés, felmentés, e posztok elfogadása és az azokról történő lemondás.

Az eljárás megindítása kérelemre történik. Ez azt jelenti, hogy – a kivételes eseteket leszámítva – az eljárást a bejegyzést kérő érdekelt fél kezdeményezi.

– Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

Spanyolországban nem költségmentes a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés.

A bejegyzés és a közzététel költségeit a cégjegyzékvezetők díjai és a cégnyilvántartás szabályzata állapítja meg.

A bejegyzési illetékek – melyek mértéke több tényezőtől függ – megtalálható a cégjegyzékvezetők díjai internetes oldalon.

A közzétételi költségtérítések – melyek 1,20 euró és 24 euró között mozognak – megtalálhatók a cégjegyzékvezetők díjai vagy a Spanyolországi Jegyzékvezetők Szövetsége internetes oldalon.

Hogyan keressünk a spanyol cégnyilvántartásban?

1. – Nyilvánosság

A cégnyilvántartás nyilvános, és a cégjegyzékvezető feladata a nyilvántartási bejegyzésekben szereplő információk szakmai kezelése.

2. – Cégkivonatok

Leírás – A rövidített kivonat („nota simple”) csak tájékoztató jellegű, és nem minősül a bejegyzések hiteles másolatának. Az érintett bejegyzésben szereplő adatok bizonyos, vagy teljes körét tartalmazza.

Rövidített kivonat kiadásának igénylése – Rövidített kivonat kétféleképpen igényelhető:

• Írásban, papír alapon: a kivonat az illetékes cégnyilvántartástól igényelhető személyesen.
• Online: használja az oldal alján található linkgyűjtemény első linkjét.

3. – Hitelesített cégkivonatok

Leírás – A hitelesített cégkivonat a nyilvántartási bejegyzés tartalmának teljes vagy összefoglaló másolata, leirata vagy átirata, amely – a jegyzékvezető általi feldolgozást megelőzően – az egyetlen eszköz a cégnyilvántartási bejegyzésekben foglaltak hiteles tanúsításának. A jegyzékvezető a nyilvántartásban letétbe vagy archívumba helyezett okiratokat is hitelesíthet.

Hitelesített cégkivonat kiadásának igénylése – A hitelesített cégkivonatok iránti kérelmeket írásban, papír alapon kell benyújtani. A kérelem személyesen, postán, faxon vagy hasonló módon nyújtható be. Hitelesített cégkivonatok immár telematikusan is igényelhetők – a jegyzékvezető által elismert elektronikus aláírás használatával – és rendelkezésre bocsáthatók.

4. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

• Cím: https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do

Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

• „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg hitelkártya-adatait.
• Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Mercantil”-t (nyilvános cégadatok).

• Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

A jelzett oldalon bárki valós időben hozzáférhet a Jegyzékvezetők Szövetsége által szolgáltatott, interaktív gazdasági információkhoz. Bizonyos társasági információk, így például a letétbe helyezett éves beszámolók pontos tartalma is közvetlenül, a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhetők. A nyilvántartásba vett cégiratokból származó információk naprakészek és hitelesek.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartási dokumentumok?

A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU irányelv kiegészíti a 2009/101/EK irányelvet – többek között – a 3a. cikkel a tagállamok meghatározott kötelezettségei tekintetében, melyek szerint biztosítani kell, hogy a nemzeti rendelkezéseket elmagyarázó egyértelmű és naprakész információ álljon rendelkezésre, amely alapján a harmadik felek a 3. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének megfelelően hivatkozhatnak a 2. cikkben említett adatokra és valamennyi okirattípusra. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tagállamok az európai igazságügyi portálon közzéteendő, említett információkat a portál szabályaival és technikai követelményeivel összhangban rendelkezésre bocsátják. Ezek az információk egyfelől útmutatóul szolgálnak ahhoz, hogy az egyes jogrendek esetében miként érhetők el az irányelv 2. cikkében említett adatok, másfelől pedig tájékoztatást nyújtanak a nyilvántartásban szereplő okmányok harmadik személyekkel szembeni joghatásairól.

Az irányelv 2. cikkében említett adatokat a spanyolországi cégnyilvántartásban teszik közzé, amelyre az alábbi elvek vonatkoznak: személyhez fűződés, közhitelesség, jogszerűség, kereshetőség, hitelesítést megalapozó jogosítvány, érvényesíthetőség, tartós kötelmi jog és nyilvánosság.

A vállalkozások, valamint a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatásáról szóló 14/2013. sz. törvény 19. cikke és 13. kiegészítő rendelkezése kialakította a jogszabályban előírtaknak megfelelő és egységes informatikai rendszerrel támogatott elektronikus cégnyilvántartás-vezetést.

A cégnyilvántartási adatok közlése történhet hitelesített cégkivonat vagy rövidített, tájékozató kivonat útján.

A cégjegyzékvezető által kiadott hitelesített cégkivonat az egyetlen olyan eszköz, amely – miként az a kereskedelmi kódex 23. cikkének (1) bekezdésében és a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 77. cikkében szerepel – hitelt érdemlően bizonyítja a könyvek tartalmát.

A nyilvántartási bejegyzésekben szereplő adatok meghatározott vagy teljes körét tartalmazó rövidített, tájékoztató kivonatra a cégnyilvántartás szabályzatának 12. és 78. cikke alkalmazandó.

Az adatok ezen túlmenően még – az említett rendelet 79. cikke szerint – számítógépes hozzáféréssel is megtekinthetők.

A kereskedelmi kódex 23. cikkének (4) bekezdésével, valamint a cégnyilvántartás szabályzatának 80. cikkével összhangban a jelzálogra vonatkozó jogszabályok közzétételre alkalmazandó – különösen a jelzáloghitelről szóló törvény 221., 222., 222a., 227. és 248. cikkében foglalt – rendelkezései szintén vonatkoznak, amiből kifolyólag lehetőség kínálkozik arra is, hogy az adatközlésre telematikus úton kerüljön sor. A 24/2001. sz. törvény 110. cikkének (1) bekezdése szerint a jegyzékvezető – elektronikus, informatikai és telematikus eszközök igénybevétele esetén – elektronikus aláírással látja el az adatközlést, még a cégnyilvántartások részére közölt adatok esetében is (106–115. cikk).

A cégnyilvántartás szabályzatának 379. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartás feladata a cégnyilvántartáshoz beérkező adatok rendszerezése, kezelése és pusztán tájékoztatási célú közzététele, a gazdálkodó egységek és jogi személyek elnevezésének archiválása és közzététele, a cégközlöny kiadása, a székhelyüket külföldre áthelyező, de spanyolországi honosságukat megtartó társaságok és gazdálkodó egységek esetében a nyilvántartás vezetése, valamint a 2157/2001/EK rendelet 14. cikkében említett adatok továbbítása. A kereskedelmi kódex 23. cikkével és a cégnyilvántartás szabályzatának 382. cikkével összhangban a központi cégnyilvántartásnak rövidített kivonatot igen, hitelesített cégkivonatot viszont – a nyilvántartásba vett cégek elnevezésére vonatkozók kivételével – nem áll módjában kiadni.

Az adatközlés iránti kérelem postai úton, faxon vagy más hasonló módon nyújtható be.

Az adatokat a Spanyolországi Jegyzékvezetők (Registradores de España) honlapján található FLEI elnevezésű („Fichero Localizador de Entidades Inscritas”) telematikus keresővel kérheti le.

A joghatás tekintetében a cégnyilvántartás szabályzatának 9. cikke szerint: „(1) A kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó okiratokra kizárólag azok cégközlönybeli közzétételét követően lehet jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hivatkozni. Ez alól maga a nyilvántartásba vétel kivételt képez. (2) A közzétételtől számított tizenöt napon belül végrehajtott ügyletek esetében nem lehet azon harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vett és közzétett okmányokra hivatkozni, amelyeknek vagy akiknek azokról bizonyítottan nem volt tudomása. (3) Amennyiben a közlemény tartalma és a bejegyzés tartalma eltér egymástól, a jóhiszemű harmadik személy hivatkozhat – ha az számára kedvezőbb – a közleményre. Az eltérésért felelős fél köteles a károsultat kártalanítani. (4) Harmadik személy akkor minősül jóhiszeműnek, ha nem bizonyítható, hogy ismerte a kötelező nyilvántartásba vétel alá tartozó, de nyilvántartásba még nem vett okiratot, a már nyilvántartásba vett, de közzé nem tett okiratot, vagy a közlemény és a bejegyzés közötti eltérést.”

További információk:

• a cégnyilvántartás joghatásairól lásd az igazságügyi minisztérium tematikus, cégnyilvántartásokkal foglalkozó honlapját, valamint a cégnyilvántartás honlapját,
• közzététel,
• hitelesített cégkivonatok

A spanyolországi cégnyilvántartás története

1. – Előzmények

A spanyolországi cégnyilvántartás jelenlegi szabályozása az alábbi történelmi előzményekre tekint vissza:

• A hajók lajstromszámainak és lobogóinak nyilvántartását kialakító 1737. évi Ordenanzas de Bilbao.
• Az 1885. évi Código de Comercio (kereskedelmi kódex).
• A cégnyilvántartás létrehozásáról szóló, 1885. évi ideiglenes rendelet, valamint az azt követő 1919. évi rendeletek, és az 1973. július 21-i rendelettel módosított 1956. december 14-i rendelet.

2. – A cégnyilvántartás jelenlegi jogszabályi háttere

Az általános szabályokat az 1885. augusztus 22-i kereskedelmi kódex állapítja meg. Jóllehet a cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket a kódex állapítja meg, azokat már számos alkalommal – legutóbb az 1989. július 25-i 19/1989. sz. törvénnyel – módosították.

• A tőkeegyesítő társaságokról szóló, 2010. július 2-i 1/2010. sz. királyi törvényerejű rendelet. A társaságok szerkezetátalakításáról szóló, 2009. április 3-i 3/2009. sz. törvény.
• Meghatározott társaságokra vonatkozó ágazati jogszabályok (pénzügyi intézmények, biztosítók, villamosenergia-ágazat, lízing társaságok stb.).
• Cégnyilvántartási szabályzat, 1996. július 19. A rendelet új szövege jelenleg előkészítés alatt áll.

3.– Szervezet

A cégnyilvántartás állami intézmény, amely valamennyi tartományi fővárosban, illetve törvény által kijelölt városban megtalálható. Egy vagy több cégjegyzékvezető vezeti és az igazságügyi minisztérium, pontosabban a Nyilvántartások és Közjegyzői Szolgáltatások Főigazgatósága közvetlen irányítása alatt áll.

A cégjegyzékvezető hivatásos jogi szakember, aki közszolgálati feladatot lát el: saját felelősségi körében besorol minden nyilvántartásba veendő okiratot, és ellenőrzi azok jogszerűségét.

Spanyolországban valamennyi tartományi fővárosban egységes cégnyilvántartás működik. Az alábbi városok szintén rendelkeznek cégnyilvántartással: Ceuta, Melilla, Ibiza, Mahón, Arrecife, Puerto del Rosario, Santa Cruz de la Palma, San Sebastián de la Gomera, Valverde és Santiago de Compostela. Emellett még működik egy egységes központi cégnyilvántartás is, amely a társaságok és gazdasági jogalanyok neveivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

A társaságok jogi személyiségüket a székhelyük szerint illetékes cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzik meg, ami azt jelenti, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés kötelező, és részét képezi az alapítási folyamatnak.

Kapcsolódó linkek

• Közvetlen hozzáférés a cégnyilvántartásban szereplő információkhoz. https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do
• Spanyolországi jegyzékvezetők honlapja.
• A cégjegyzékvezetők díjai. A cégjegyzékvezetők díjai.
• Általános tájékoztatás: +34 91 2701796

INGÓ JAVAK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az ingó javak spanyolországi nyilvántartása?

Jog- és gazdasági biztonságot.

1.1. – Az ingó javak nyilvántartásának célja

Az ingó javak nyilvántartása a nyilvántartásba vehető ingó javak tulajdonjogának, illetve egyéb vonatkozó dologi jogok nyilvántartására szolgál.

1.2. – A nyilvántartásba vehető ingó javak

Tulajdonképpeni ingó javak: gépjárművek, fogyasztási cikkek, ipari gépek, ipari létesítmények, raktárkészletek, mezőgazdasági és állattartó gazdaságok berendezései, valamint a törvény által meghatározott egyéb ingó javak.

Egyes nyilvántartásba vehető immateriális javak vagy jogok: szellemi tulajdon, filmek hasznosítási jogai, közigazgatási engedélyek és általában a kölcsönök.

1.3. – Milyen jogok kerülnek bejegyzésre az ingó javak tekintetében?

Tulajdonjog, lefoglalások, a tulajdonjog fenntartása, elidegenítési tilalom, ingó javak jelzálogjoga, birtokba adás nélküli zálogjog, valamint a törvénnyel összhangban nyilvántartásba vehető vagy feljegyezhető egyéb aktusok.

2. – Az ingó javak spanyolországi nyilvántartásának jellemzői

Állami nyilvántartás, amely az igazságügyi minisztérium felelősségi körébe tartozik. A nyilvántartás jogi, nem pusztán közigazgatási jellegű. A nyilvántartásba vétel önkéntes, de tekintettel annak kedvező hatásaira, a nyilvántartásba vételt ösztönzik. Nincsenek formai előírások: a szerződéseket rendszerint magánokiratként, illetve hivatalos mintaként rögzítik. A nyilvántartás emellett minősítő nyilvántartás is, vagyis annak keretében a jogszerűséget a jegyzékvezető még a nyilvántartásba vétel előtt – a jogcím és a nyilvántartásba veendő tények jóváhagyásával – ellenőrzi.

3. – Szervezet

A nyilvántartás elektronikus és papíralapú formában működik.

Az 1828/1999 királyi rendelet az ingó javak nyilvántartását hat szakaszra tagolja:

• Hajók és légi járművek
• Gépkocsik és egyéb gépjárművek
• Ipari gépek, kereskedelmi létesítmények és termelő eszközök
• Egyéb biztosítékok
• Egyéb nyilvántartásba vehető ingó javak
• Az általános szerződési feltételek nyilvántartása

4.– Ingyenesen hozzáférhető-e az ingók javak spanyolországi nyilvántartása?

Nem. A díjakat az 1999. július 20-i rendelet határozza meg, amelynek 36. cikke a nyilvántartásba vett ingó javak értékének függvényében állapítja meg a fizetendő összegeket:

• 600 euró értékig: 2,4 euró
• 600 és 6000 euró közötti érték esetén: 6 euró
• 6000 és 12 000 euró közötti érték esetén: 10 euró
• 12000 és 18000 euró közötti érték esetén: 13 euró
• 18 000 eurót meghaladó érték esetében: 1,2 euró minden 3000 euró, vagy ezen összeg egy része után.

Az ingó javakat terhelő jelzálog, továbbá a birtokba adás nélküli zálogjog esetében az ingatlan-nyilvántartás díjazási rendszere alkalmazandó, és így felszámításra is az ott szereplő díjak kerülnek (lásd az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó részét).

Ami a nyilvántartásban szereplő információkat illeti: 3 eurót kell fizetni az egyes tájékoztató adatokért, és 6–24 eurót a hiteles cégkivonatért.

A hatályos héa szintén alkalmazandó.

5. – Online keresés az ingó javak nyilvántartásában

Lásd az oldal alján található „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

• Cím: https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do

A folytatáshoz kattintson az alábbi linkre: „Acceso Registro Electrónico” (Hozzáférés az elektronikus nyilvántartáshoz). Amennyiben nem előfizető, vagy nem rendelkezik a Jegyzékvezetők Szövetségétől származó elismert tanúsítvánnyal, a honlapon fizethet hitelkártyával:

• „pagos con tarjeta” (kártyás fizetés). Adja meg a hitelkártya-adatait.
• Ezt követően kattintson az „Entrar” (Belépés) gombra.

Ezen az oldalon a következők közül választhat: Registro de la Propiedad (ingatlan-nyilvántartás), Registro Mercantil (cégnyilvántartás), Registro de Bienes Muebles (ingó javak nyilvántartása), valamint Registro de Condiciones Generales de Contratación (általános szerződési feltételek nyilvántartása). Válassza ki a: „Publicidad Bienes Muebles”-t.

• Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

• Közvetlen hozzáférés a cégnyilvántartásban szereplő információkhoz. https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do
• A spanyolországi jegyzékvezetők honlapja: https://www.registradores.org/
• A cégjegyzékvezetők díjai
• Általános tájékoztatás: +34 91 2701796

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK NYILVÁNTARTÁSA

1. – Mit nyújt az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

A nyilvántartás azon fogyasztók és felhasználók érdekeit védi, akik általános szerződési feltételeket alkalmazó természetes vagy jogi személlyel kötnek szerződést. Nagyobb biztonságot nyújt a magánjogi jogügyletek terén, és megteremti a jogviták elkerüléséhez szükséges eszközöket.

1.2. – Az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartásának célja

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az alábbi célokat szolgálja:

1. – Az általános szerződési feltételek letétbe helyezése

Az általános szerződési feltételek olyan szerződéses kikötések, amelyeket a szerződő felek egyike egyoldalúan, annak érdekében határozott meg, hogy azokat több szerződésben is alkalmazzák (szabvány kikötések). Valójában olyan feltételekről van szó, amelyeket egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezek nem lehetnek tisztességtelennek.

A gyakorlatban – a rendszer könnyű használhatósága ellenére – nem minden, szabványszerződés részét képező általános feltételt helyeznek letétbe e nyilvántartásban. Az általános feltételek letétbe helyezése önkéntes, ami alól csak bizonyos, a kormány által meghatározott ágazatok jelentenek kivételt.

Amennyiben az általános feltételeket letétbe helyezték, a jövőbeli szerződéskötések során a letétbe helyező fél gyakran hivatkozik arra, hogy a feltételeket e nyilvántartásban letétbe helyezte. Ezáltal ahelyett, hogy a jövőbeli szerződésekben megismételné a feltételeket, azokban egyszerűen utalnak arra, hogy a feltételeket letétbe helyezték az általános szerződési feltételek nyilvántartásában. Számos felhasználó, aki általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződést köt, nem tudja pontosan, hogy milyen kötelező feltételek kötik, így létfontosságú ismerni a szerződés feltételeit, továbbá azt, hogy azok mire kötelezik a felhasználót és, hogy miként, milyen következmények mellett lehet később ezekből szabadulni.

2. – A szabványszerződésekben szereplő kikötések semmisségét megállapító bírósági ítéletek

Ezek az ítéletek olyan, a panaszos javára szóló jogerős ítéletek, amelyek esetében a keresetet eredetileg magánszemély (egyéni kereset) vagy több fogyasztó képviseletében eljáró fogyasztói szervezet (csoportos kereset) nyújtotta be.

Amennyiben a jogerős ítéletet nyilvántartásba vették, az kihat a többi, azonos kikötésekkel kapcsolatos eljárásokra.

Az egyes szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nyilvánító ítélet akár több ezer panasz esetében is megoldással szolgálhat, hiszen ha ugyanazon tisztességtelen feltételeket a későbbiekben is alkalmazták, nem szükséges további keresetet indítani, feltéve, hogy az ügyben ugyanaz a fél szerepel, amely eredetileg a kikötéseket alkalmazta. Ezért fontos az ilyen ítéletek közzététele ebben a nyilvántartásban.

A nyilvántartás elsődleges jogi jellege azokból a hatásokból fakad, amelyeket a nyilvántartásba vétel azon bírósági megállapításoknak kölcsönöz, amelyek szerint valamely kikötés semmis. Adott kikötés tisztességtelenként való nyilvántartásba vétele joghatással bír a harmadik felek tekintetében. A nyilvántartás biztosítja, hogy amennyiben egy semmissé nyilvánító jogerős ítéletet nyilvántartásba vesznek, és olyan kikötést kívánnak továbbra is alkalmazni, amelyet egyéni vagy csoportos kereset nyomán semmisnek nyilvánítottak, a nyilvántartást vezető személy tudomást szerezzen az ilyen kikötések használatáról, és azt az igazságügyi minisztérium tudomására hozza.

2. – Az általános szerződési feltételek nyilvántartásának jogszabályi háttere

Az általános szerződési feltételekről szóló 1998. évi törvény hozta létre az általános szerződési feltételek nyilvántartását, melynek vezetését az ingatlan- és cégnyilvántartást vezető nyilvántartók feladatkörébe utalták. E nyilvántartás az ingó javak nyilvántartásának részét képezi.

3.– Szervezet

Az általános szerződési feltételek nyilvántartása az ingó javak nyilvántartásának része. A nyilvántartásban az oldal alján található linkgyűjtemény linkjeire kattintva kereshet.

4. – Ingyenesen hozzáférhető az általános szerződési feltételek spanyolországi nyilvántartása?

Igen.

5. – Online keresés a cégnyilvántartásban

Lásd a lenti „Hasznos linkek” linkgyűjteményt. Az eljárás nagyon egyszerű, csak kövesse az alábbi honlapon található instrukciókat:

• Cím: https://www.registradores.org
• Ezt követően: kattintson a „Consulta Registro Condiciones Generales”(Hozzáférés az általános szerződési feltételek nyilvántartásához) linkre.
• Ezt követően válassza ki, hogy mire szeretne pontosan rákeresni.

6. – Hasznos linkek

• Közvetlen hozzáférés a cégnyilvántartásban szereplő információkhoz. https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do
• Spanyolországi Jegyzékvezetők honlapja: https://www.registradores.org
• Általános tájékoztatás: +34 91 2701796

Mit nyújtanak a franciaországi cégnyilvántartások?

A helyi cégnyilvántartásokat (registres du commerce et des sociétés - RCS) Franciaország kontinentális területén a kereskedelmi bíróságok (tribunaux de commerce) hivatalvezetői (greffiers), a tengerentúli megyékben és régiókban a vegyes hatáskörű kereskedelmi bíróságok (tribunaux mixtes de commerce), és Bas-Rhin, Haut-Rhin és Moselle megyében a kereskedelmi ügyekben eljárni jogosult vegyes hatáskörű bíróságok (tribunaux judiciaires à compétence commerciale) hivatalvezetői vezetik. A hivatalvezetők ellenőrzik a vállalkozások által a cégnyilvántartásba tett bejegyzési, módosítási és törlési nyilatkozatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a nyilatkozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak és rendelkezéseknek, és megfelelnek a mellékletként csatolt igazoló dokumentumoknak és iratoknak. Az érdemi és alaki követelmények ellenőrzése az elnök vagy az e feladattal megbízott bíró felügyelete alatt történik, akinek hatáskörébe tartozik az adóalanyok és a hivatalvezető közötti jogviták rendezése.

A Kbis – azaz cégkivonat – a vállalkozás „személyazonosító igazolványa”, és minden olyan információt tartalmaz, amelynek bejelentésére a vállalkozás köteles. A Kbis-kivonat célja a jogbiztonság garantálása a kereskedelmi ügyletek tekintetében azáltal, hogy minden érdekelt felet tájékoztat a vállalkozás jogi szerkezetéről, igazgatóiról, tevékenységéről, a tevékenység végzésének helyéről és a vállalkozás működési módjáról. Azt is megjelöli, hogy indítottak-e a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárást vagy sem. Ez a bírósági hivatalvezető által kiállított és aláírt hivatalos dokumentum ( acte authentique) hitelesnek minősül, kivéve, ha az ellen hamisítási kifogást nyújtanak be.

Nemzeti szinten az országos cégnyilvántartást (registre national du commerce et des sociétés - RNCS) a Nemzeti IparjogvédelmiIntézet (Institut National de la Propriété Industrielle - INPI) vezeti. Ez a nemzeti nyilvántartás központosítottan tartalmaz minden olyan információt és iratot, amelyet a hivatalvezetők ellenőriztek és validáltak, és amelyeket az egyes nyilvántartókban vezetett kereskedelmi és cégnyilvántartásokba bejegyeztek. Az INPI a cégjegyzékben szereplő műszaki, üzleti és pénzügyi információk terjesztéséért és a nyilvánosság számára az azokhoz való ingyenes hozzáférés biztosításáért felelős, további felhasználás céljából.

Az Infogreffe weboldal az összes cégnyilvántartás (Franciaország kontinentális része, Elzász-Moselle, valamint a tengerentúli megyék és régiók) számára létrehozott terjesztési platform. Az Infogreffe.nc weboldal az új-kaledóniai vállalkozások jogi adataihoz biztosít hozzáférést. Az Infogreffe weboldala lehetővé teszi a különböző alakiságok (bejegyzés, módosítás, törlés, és az éves beszámolók letétbe helyezése) online teljesítését is. A szolgáltatás francia és angol nyelven érhető el.

Az INPI weboldala lehetővé teszi a bejegyzésekhez, módosításokhoz és törlésekhez, valamint a vállalkozások éves beszámolóihoz nyílt adatként való hozzáférést.

Hivatalos Cégközlöny (Bulletin officiel des annonces civiles et commerciales - BODACC)

A BODACC a cégnyilvántartásban bejegyzett okiratok közzétételére szolgáló hivatalos közlöny, a vállalkozás létrehozásától annak törléséig, különösen az eladásokat és átruházásokat, a kollektív fizetésképtelenségi eljárásokat és a beszámolók benyújtását illetően. A kérdéses okiratokat megküldik a BODACC részére, anélkül, hogy az érdekelt feleknek ezzel kapcsolatban bármit is kezdeményezniük vagy tenniük kellene. A BODACC-ban történő közzététel annak a tisztviselőnek a felelőssége alatt történik, aki az információt megkapja.

A BODACC-ban való közzététel, amely biztosítja a helyi cégnyilvántartásokba történő bejegyzések lehető legszélesebb körben történő terjesztését, a Jogi és Közigazgatási Tájékoztatási Hivatal (Direction de l’information légale et administrative – DILA) hatáskörébe tartozik.

Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Az Infogreffe weboldal ingyenes hozzáférést biztosít az ott felsorolt vállalkozásokkal kapcsolatos bizonyos információkhoz. A cégjegyzékből kivonatok, valamint az azokhoz csatolt dokumentumok az állam által meghatározott díj ellenében szerezhetők be.

Az INPI cégjegyzékadataihoz a DATA INPI portálon keresztül ingyenesen lehet hozzáférni. Ezen adatok további felhasználása ugyanakkor felhasználási engedélyhez kötött.

2015. július 1-től a BODACC kizárólag elektronikus úton kerül terjesztésre. A honlap tartalma (maguk a BODACC-hirdetmények) 2011 júliusától ingyenes.

Végül 2016 júniusában egy új digitális betekintő portált hoztak létre, amely a «Portail de la Publicité Légale des Entreprises» (cégekre vonatkozó jogi információkhoz hozzáférést biztosító nyilvános portál) nevet viseli. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy egységes felületen keresztül hozzáférjenek a következő három honlapon közzétett hirdetményekhez és jogi információkhoz: https://www.infogreffe.fr/, https://actulegales.fr/, https://www.bodacc.fr/.

Hogyan keressünk a franciaországi cégjegyzékben?

Az Infogreffe weboldalon az alábbiak szerint kereshetünk rá egy-egy vállalkozásra:

• neve
• igazgatóinak vagy ügyvezetőinek neve;
• az a város vagy megye, ahol a székhelye vagy központi ügyintézésének helye található, vagy ahol üzleti egységei vannak,
• SIREN-száma (cégnyilvántartási azonosítási rendszer – Système d’Identification du Répertoire des Entreprises),
• nyilvántartási száma a cégnyilvántartásban.

A DATA INPI honlapon a vállalkozás SIREN-számát, cégnevét, márkanevét, igazgatóját vagy a vállalkozás székhelye szerinti település nevét, vagy a vállalkozás tevékenységének leírásában szereplő szavakat használva lehet keresni.

A BODACC honlapon egy adott vállalkozással kapcsolatos hirdetményekre lehet keresni annak SIREN-száma vagy a cégneve alapján.

Kapcsolódó linkek

Registre de Commerce européen (Európai cégnyilvántartás)

Infogreffe

INPI

CNGTC

BODACC

PPLE

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Horvátország

A Horvát Köztársaságban a cégnyilvántartást a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi) kezelik.

Bírósági nyilvántartás (Sudski registar)

A bírósági nyilvántartás a törvény értelmében nyilvántartásba veendő jogalanyokra vonatkozó adatokat és okiratokat tartalmazó nyilvános jegyzék. A nyilvántartásba vételt végző bíróságok felelősséggel tartoznak a nyilvántartási tételek hitelességéért. A következőket jegyzik be a nyilvántartásba: közkereseti társaságok (javna trgovačka društva), betéti társaságok (komanditna društva), gazdasági egyesülések (gospodarska interesna udruženja), részvénytársaságok (dionička društva), korlátolt felelősségű társaságok (društva s ograničenom odgovornošću), egyéni vállalkozások (trgovci pojedinci), európai részvénytársaságok, európai gazdasági egyesülések, európai szövetkezetek, intézmények (ustanove), intézményi közösségek (zajednice ustanova), szövetkezetek (zadruge), szövetkezeti egyesületek (savezi zadruga), hitelegyesületek (kreditne unije), egyszerű korlátolt felelősségű társaság (jednostavna društva s ograničenom odgovornošću (j.d.o.o.)), valamint a törvény értelmében nyilvántartásba veendő egyéb személyek. A leányvállalatok akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha azt törvény írja elő.

A nyilvántartás kisiparosokra és szakmai szövetségekre vonatkozó adatokat nem tartalmaz.

A jogos érdek bizonyításának kötelezettsége nélkül bárki jogosult megvizsgálni az általános jegyzékbe bejegyzett információkat, a tételek alapját képező okiratokat, valamint az okirattárban tárolt egyéb okiratokat és információkat (azon okiratok kivételével, amelyeket a törvény a nyilvánosság elve alól kizár). Bárki kérhet továbbá kivonatot, hiteles másolatot vagy átiratot az okirattárban tárolt okiratokról és adatokról.

Nyilvántartás

A nyilvántartási tételre vonatkozó információk; a nyilvántartott jogalanyok adatainak közzététele

A nyilvántartásba vételre és bejegyzésre kötelezett jogalanyok létrehozására irányadó főbb jogszabályok a következők: a bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sudskom registru) (a továbbiakban: ZSR), a gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima) (a továbbiakban: ZTD), valamint a bírósági nyilvántartási tételek létrehozási módszereire vonatkozó szabályok (Pravilnik o načinu upisa u sudski registar). A törvényben előírt adatokat és azok bármely módosítását e jogszabályok alapján jegyzik be a nyilvántartásba.

A nyilvántartott jogalanyokra vonatkozó adatok a nap 24 órájában hozzáférhetők és díjmentesen megtekinthetők a bírósági nyilvántartás honlapján.

A nyilvántartásba vételi eljárás megindítása

A nyilvántartási tételek létrehozására szolgáló eljárás a nyilvántartásba veendő adatokra vagy a tételek adatainak módosítására irányuló írásbeli kérelemmel indul, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani a nyilvántartásba vételt végző bírósághoz. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kérelmeket a nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését követő 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság hivatalból megindíthatja az eljárást, ha erről törvény rendelkezik.

A jegyzők – a hatásköreiknek és a ZSR rendelkezéseinek megfelelően – elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot a nyilvántartásba vételt végző bírósággal.

A (legfeljebb három tagból, egyszemélyes igazgatótanácsból álló és legalább 10,00 HRK törzstőkével rendelkező) egyszerű korlátolt felelősségű társaságok (j.d.o.o.) nyilvántartásba vétele esetén egyszerűsített eljárás érvényesül. Az ilyen módon történő cégalapítás érdekében e társaságoknak jegyző által kidolgozott formanyomtatványt kell használniuk.

Az alábbi személyek jogosultak nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására:

• jegyzők (akik a ZSR 4. cikkének (2) bekezdése értelmében jogosultak elektronikus úton kérelmet benyújtani és kivonatot, másolatot és átiratot kiadni);
• azok a személyek, akik (személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján) jogosultak nyilvántartási tételekre javaslatot tenni;
• a HITRO.HR honlapot karbantartó hivatalok ügyeivel foglalkozó (a külön rendeletekben meghatározott hatásköröknek megfelelően az e-Tvrtka rendszeren keresztül gazdasági társaságok létrehozása iránti kérelem benyújtására jogosult) személyek.

A nyilvántartási tétel joghatása

A nyilvántartási tételnek a nyilvántartott jogalany tekintetében a nyilvántartásba vételt követő napon keletkezik joghatása (kivéve, ha a törvény másként rendelkezik), harmadik személyekkel szemben pedig a közzététele napján keletkezik joghatása.

Senki sem állíthatja, hogy nincs tudomása azokról a nyilvántartás általános jegyzékébe bejegyzett adatokról, amelyek közzétételére a ZSR-ben előírt módon került sor.

A törvénynek megfelelően nyilvántartásba vett, jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre bárki hivatkozhat, azon személyek kivételével, akik bizonyítottan tudják, hogy a nyilvántartási tétel releváns adatai nem felelnek meg a valóságnak. Harmadik személy által a nyilvántartási tétel közzététele előtti tizenhatodik napnál korábban hozott intézkedések nem kifogásolhatók a nyilvántartott adatok vagy a közzétételben hivatkozott okiratok alapján, ha a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy nem lehetett tudomása azokról.

Jóhiszemű személyt nem érhet kár azért, hogy jogilag rendezett adatokra és tényekre vonatkozó nyilvántartási tételre hagyatkozott.

Bűncselekmények és vétségek, valamint a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciók

A bűncselekményeket, a vétségeket és a nyilvántartásba vételt végző bíróságok által elrendelt szankciókat a ZTD 624–632. cikke állapítja meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására vonatkozóan jogszabályi kötelezettségek teljesítésére köteles személyek figyelmeztetésére és szankcionálására irányuló eljárás megindítására a ZSR 81. és 81a. cikke irányadó.

Mit tartalmaz az olasz cégnyilvántartás?

Olaszország cégnyilvántartását (Registro delle Imprese) az Unioncamere támogatásával, egy bíró és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a kereskedelmi kamarák működtetik. Az ikt-infrastruktúrát az Infocamere, a kereskedelmi kamarák részvénytársaság formájú konzorciuma működteti és tartja fenn.

A nyilvántartás részletes adatokat rögzít a cégekre vonatkozóan, így többek között a következőket tartalmazza:

• a cég teljes neve
• székhely
• adószám
• tevékenység és jogi forma
• irányító testületek
• tőke
• a képviseletre jogosultak
• a képviselet módja
• telephelyek.

Hozzáférést biztosít továbbá nyilvános cégiratokhoz is, így:

• teljes pénzügyi kimutatásokhoz
• alapító okiratokhoz
• tagok jegyzékéhez

Az olasz cégnyilvántartás kétféle adatszolgáltatást nyújt:

1. Jogi adatszolgáltatás

• A cég létezésének tanúsítása
• Annak biztosítása, hogy az információkra lehessen hagyatkozni a harmadik személyekkel bonyolított ügyletekben (a polgári törvénykönyv 2193. cikke)

2. Gazdasági adatszolgáltatás

• Statisztikai és gazdasági célból

Ingyenes-e az olasz cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A nyilvántartáshoz és bizonyos cégadatokhoz (mint a cég elnevezéséhez vagy székhelyéhez) való hozzáférés ingyenes. Ugyanakkor a teljes adatállományhoz való online hozzáférés csak kérésre, költségtérítés ellenében lehetséges.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Olaszországban a cégnyilvántartást a kereskedelmi kamarák, az iparkamarák, a kézműves kamarák és az agrárkamarák megfelelő hivatalai vezetik. E hivatalok a cégnyilvántartó hivatalok (uffici del Registro delle Imprese), és a helyi joghatósággal rendelkező (az egyes nyilvántartásba vételek formai helyességét felügyelő) bíróság által kinevezett bíró felügyelete mellett és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási felügyelete mellett járnak el.

Olaszország cégnyilvántartását jelenlegi formájában egy 1995. évi rendelettel (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelettel) bevezetett 1993-as reformot (az 1993. évi 580. sz. rendelet 8. cikkét) követően hozták létre.

Az addig csupán papíralapon, a kereskedelmi bíróságok nyilvántartó hivatalaiban vezetett cégnyilvántartás e reformjával a cégnyilvántartás átkerült a kereskedelmi kamarákhoz, az iparkamarákhoz, a kézműves kamarákhoz és az agrárkamarákhoz, hogy azok a benne található információkat és cégiratokat teljes egészében és azonnal hozzáférhetővé tegyék számítógépes formában az egész országban.

E rendelkezéseket később kiegészítette a 2000. évi 340. sz. törvény 31. cikke, amely a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek és a kísérő dokumentumok elkészítéséhez, valamint a cégnyilvántartás hivatalvezetőihez történő benyújtásukhoz csaknem minden vállalkozástípus (különösen minden gazdasági társaság) számára kötelezővé tette a digitális aláírást és a számítógépes eszközöket.

További jogszabály-módosításokat (a 2007. évi 7. sz. törvényerejű rendelet 9. cikke) követően az adatszolgáltatási kötelezettségek céljából, digitális aláírások és elektronikus csatornák használatával immár minden vállalkozástípus – ideértve az egyéni vállalkozásokat is – megfelel a cégnyilvántartásnak.

A vállalkozások nyilvántartásba vétele előtt az érintett cégnyilvántartó hivatal (az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében) ellenőrzi, hogy:

a)         a kérelem eredeti-e;

b)         a kérelemhez rendszeresített formanyomtatványt helyesen töltötték-e ki;

c)         a cselekmény vagy a tény, amelyre a nyilvántartásba vételt kérik, megfelel-e a jogszabályi követelményeknek;

d)         a jogszabályban előírt okiratokat csatolták-e;

e)         a nyilvántartásba vétel bármely egyéb jogszabályi feltétele teljesül-e.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cégiratot közjegyző adja ki. Az 1995. évi 581. sz. köztársasági elnöki rendelet 11. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy: „A nyilvántartásba veendő okiratot eredeti változatban kell benyújtani, és közjegyzőhöz be nem nyújtott magánokirat esetén az aláírást hitelesíteni kell. Egyéb esetekben hiteles másolatot kell benyújtani. A kivonatot hiteles változatban a polgári törvénykönyv 2718. cikkének megfelelően kell letétbe helyezni.”

A polgári törvénykönyv 2193. cikke szerint

1. Ha a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkat nem veszik nyilvántartásba, azokra nem feltétlenül lehet hagyatkozni harmadik személyekkel szemben, bárki is volt köteles nyilvántartásba vételt kérelmezni, kivéve ha bebizonyítja, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt azokról.
2. Harmadik személyek nem állíthatják, hogy nem volt tudomásuk a jogszabályok szerint nyilvántartásba veendő információkról, miután azok nyilvántartásba vétele megtörtént.
3. Ez egyetlen konkrét jogszabályi rendelkezést sem sért.

Az olasz cégnyilvántartás története

Az olasz cégnyilvántartást 1993-ban hozták létre.

Kapcsolódó linkek

Európai Cégnyilvántartás

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Ciprus

Az oldal ezen szakaszán a ciprusi cégnyilvántartásra vonatkozó bevezető szöveg látható.

A cégnyilvántartási részleg a belföldi vállalatok, tengerentúli vállalatok, partnerségek, cégnevek regisztrálásával, nyomonkövetésével és törlésével foglalkozik, és szintén az Energiaügyi, Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztályának irányítása alá tartozik.

Az interneten elérhető szolgáltatások a következők.

• Dokumentumok és kérelmek, amelyek a cégnyilvántartási részleg rendelkezésére állnak.
• A polgárok számára elérhetők az egyes dokumentumokra és benyújtott kérelmi formanyomtatványokra vonatkozó (Díjak).
• A cégnyilvántartási részleggel kapcsolatos (Statisztikák) állnak rendelkezésre.

Mit kínál a cégnyilvántartás?

Bárki utánanézhet az interneten, hogy egy konkrét szervezet szerepel-e a cégnyilvántartásban, és mi a státusza (jelenleg regisztrált vagy törölt). Az összes vállalat adatai lekérdezhetők online, és be lehet tekinteni a vállalatok elektronikus aktáiban szereplő dokumentumokba.

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály felelős a cégnyilvántartás vezetéséért.

Ingyenesen hozzáférhető-e a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartáshoz való online hozzáférés az alapvető vállalati információk tekintetében ingyenes.

Mennyire megbízhatók a nyilvántartásban szereplő dokumentumok?

A nyilvántartásban szereplő dokumentumok megbízhatóságát a társasági törvény 113. fejezete biztosítja, amely – a törvény alábbi cikkeiben – a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének a) pontja alapján garantálja a harmadik feleknek adott információk érvényességét:

365. cikk

A cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok vizsgálata, elkészítése és bizonyítása.

365A. cikk

A cégnyilvántartásnak a nyilvántartások vezetésére vonatkozó közleménye – A nyilvántartásba bevitt vagy a Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzétett adatok kizárólagos megbízhatósága.

365 B. cikk (7) bekezdése

A cégnyilvántartás biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett okmányok és dokumentumok szabványos üzenetformátumban és elektronikusan elérhető módon rendelkezésre állnak az összekapcsolt nyilvántartások EU-n belüli elektronikus rendszerén keresztül, és gondoskodik az adattovábbításra vonatkozó minimális biztonsági követelmények betartásáról.

366. cikk

A vállalatok azon kötelezettségének érvényesítése, hogy évente benyújtsák a cégnyilvántartáshoz többek között az éves jelentést és a pénzügyi kimutatást. (118–121. cikk)

Hogyan kereshet a cégnyilvántartásban?

A név és/vagy a cégnyilvántartási szám segítségével kereshet. A keresőoldalon további iránymutatás jelenik meg a keresés módjára vonatkozóan.

A cégnyilvántartás háttere

A Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály online nyilvántartása tartalmazza az 1923-tól napjainkig nyilvántartásba vett valamennyi szervezetet, így a külföldi vállalatokat, partnerségeket és cégneveket is.

Kapcsolódó linkek

Cégnyilvántartási és Vagyonfelügyeleti Osztály (Τμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη)

Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium (Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού)

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lettország

Ez az oldal a lett cégnyilvántartásról ad áttekintést.

Mit nyújt a lett cégnyilvántartás?

A Lett Köztársaság cégnyilvántartása (Latvijas Republikas Uzņēmumu reģistrs) egy lett állami szerv, amely nyilvántartásba veszi a gazdasági társaságokat (vállalatokat), a kereskedőket, azok fióktelepeit és képviseleti irodáit, valamint az azok létesítő okirataiban bekövetkezett változásokat, továbbá a jogszabályokban előírt egyéb feladatokat is ellát. A cégnyilvántartás emellett tartalmazza a tömegtájékoztatással foglalkozó vállalkozásokat, az egyesületeket, az alapítványokat, a zálogjogokat, az ellenőrzésre jogosító részesedéseket, a házassági vagyonjogi megállapodásokat, a köz- és magánszféra közötti partnerségi megállapodásokat, a politikai pártokat, a választottbírói testületeket, a szakszervezeteket, a vallási szervezeteket és intézményeket, valamint a fizetésképtelenségi eljárásokat.

Kell-e fizetni a cégnyilvántartáshoz való hozzáférésért?

Igen, Lettországban nem áll rendelkezésre ingyenes online cégnyilvántartás.

A cégnyilvántartás weboldalán található keresőfunkciók segítségével azonban a cégnyilvántartás által vezetett nyilvántartásokba bejegyzett jogalanyokkal kapcsolatban az alábbi alapvető információk ingyenesen elérhetők:

• a jogalany típusa;
• bejegyzett székhely;
• az új (jelenlegi) név vagy kereskedelmi név, továbbá a korábban nyilvántartásba vett (korábbi) név vagy kereskedelmi név;
• cégjegyzékszám;
• az egységes eurófizetési térségre vonatkozó kedvezményezetti azonosító kód (adott esetben);
• a nyilvántartásba vétel napja;
• a jogalany nyilvántartásból való törlésének napja (vagy az átalakulás napja, ha a törlés oka az átalakulás);
• az újbóli nyilvántartásba vételt kérelmező vallási szervezetek nyilvántartásba vételének határideje;
• továbbá az adott jogalany képviseletére jogosult tisztségviselőkkel kapcsolatban is ellenőrzések végezhetők.

A lett cégnyilvántartás ingyenesen hozzáférést biztosít a nyilvántartott jogalanyokkal kapcsolatos alábbi, nyilvános adatnak minősülő információkhoz:

• cégjegyzékszám;
• a jogalany neve vagy kereskedelmi neve;
• a jogalany típusa;
• a jogalanyt tartalmazó nyilvántartás;
• a nyilvántartásba vétel napja;
• jogalanyok nyilvántartásból való törlésével vagy átalakulásával kapcsolatos információk;
• a jogalany nyilvántartásból való törlésének napja (vagy az átalakulás napja, ha a törlés oka az átalakulás);
• bejegyzett székhely;
• az egyesületek, alapítványok és szakszervezetek tevékenységi köre.

Az információk .csv, .txt vagy .xlsx formátumban érhetők el, és itt találhatók. Felhasználási céljának megfelelően a felhasználó választhat a különböző adatformátumok közül. Az adatokat naponta aktualizálják.

A cégnyilvántartásba történő összes bejegyzés elektronikus úton közzétételre kerül a Latvijas Vēstnesis című lett hivatalos lap weboldalán. Ugyanez az eljárás vonatkozik az elkülönülten benyújtott okiratok közzétételére is.

Hogyan igényelhető információ a lett cégnyilvántartásból?

A cégnyilvántartás minden bejegyzett jogalanyról és jogi aktusról tájékoztatást nyújthat.

A lett cégnyilvántartásból díjmentesen információ szerezhető a nyilvántartás információs weboldalán, ahol az aktuális adatok azonosítás nélkül elérhetők, a nyilvántartásban szereplő dokumentumok, a nyilvántartási mappához csatolt dokumentumok és a korábban rögzített adatok pedig a lett elektronikus személyazonosító igazolvánnyal, elektronikus aláírással, banki azonosító eszközökkel vagy (uniós polgárok esetében) EIDAS hitelesítési szolgáltatással történő azonosítást követően érhetők el.

Ha valamely bejegyzett jogalanyra, jogi tényre (szerződésre) vagy természetes személyre vonatkozó nyilatkozatot kell beszerezni a cégnyilvántartásból, információigénylési formanyomtatványt vagy kérelmet kell benyújtani személyesen, postai úton vagy a nyilvántartás hivatalos e-mail-címére (pasts@ur.gov.lv), utóbbi esetben biztonságos elektronikus aláírással és digitális időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum formájában. A kérelemnek tartalmaznia kell a cégnyilvántartás részére történő díjfizetéssel kapcsolatos részletes információkat (a fizetést igazoló okirat, annak másolata vagy az online banki átutalás kinyomtatott példánya). Kérjük, hogy az információk igénylésekor jelölje meg, hogy milyen módon szeretné azokat megkapni (postai úton vagy elektronikusan).

A nyilvántartás különböző jogalanyokra (korlátolt felelősségű társaságokra (SIA), egyesületekre, politikai pártokra stb.), bejegyzett jogi tényekre (zálogjogokra vagy szerződésekre) és a nyilvántartási mappákra vonatkozóan ad ki dokumentumokat. A nyilvántartási mappák nyilvános részében található dokumentumok (a Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 4.¹⁵ cikkének első bekezdése szerint) a hitelességükre vonatkozó tanúsítvány nélkül online elérhetők a cégnyilvántartás információs weboldalán, ingyenesen és azonnal, feltéve, hogy azokat beszkennelték vagy csatolták a mappához.

Ha a hitelességre vonatkozó tanúsítvánnyal ellátott dokumentummásolatra van szüksége, be kell nyújtania egy kitöltött információigénylési formanyomtatványt vagy egy tetszőleges formátumú kérelmet. A hitelességre vonatkozó tanúsítvánnyal ellátott dokumentummásolatok kiadásáért díjat kell fizetni. Ez a szolgáltatás postai úton vagy e-mailben érhető el.

A Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 4.¹⁵ cikkének első bekezdésében nem említett dokumentumok beszerzéséhez a fentieken kívül az írásbeli kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát és azt is, hogy milyen célra kívánja felhasználni az adott információt.

A díjjegyzék megtalálható az interneten.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

2021. augusztus 1-jétől a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi bejegyzés, valamint a nyilvántartási mappához csatolt minden olyan dokumentum, amely szerepel a cégnyilvántartásban és a Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 4.¹⁵ cikkének első bekezdésével összhangban a nyilvántartási mappa nyilvános részében, elektronikusan és díjmentesen közzétételre kerül a cégnyilvántartás információs weboldalán, így azok az első pillanattól kezdve online elérhetők a nyilvánosság számára. A cégnyilvántartásban 2021. július 31. előtt rögzített bejegyzések és az egyes dokumentumokra vonatkozó információk a Latvijas Vēstnesis című lett hivatalos lapban kerültek közzétételre.

A bejegyzések a nyilvántartásban való rögzítésüket, a dokumentumok pedig a nyilvántartási mappához való csatolásukat követő napon (azaz éjfél után) tekintendők közzétettnek. A cégnyilvántartásban rögzített bejegyzések harmadik személyekre nézve csak a közzététel után válnak kötelezővé, kivéve, ha a harmadik személynek már a közzétételt megelőzően tudomása volt az adott információról. Azonban ha a harmadik személy bizonyítani tudja, hogy nem volt, és nem is lehetett tudomása a közzétett információkról, ezekre az információkra a közzétételt követő 15 napon belül tett jogi lépésekkel kapcsolatban nem lehet hivatkozni.

Ha a cégnyilvántartásba bejegyzendő adatokat hibásan rögzítik vagy teszik közzé, harmadik személyek hivatkozhatnak a közzétett információra azzal a féllel szemben, akinek az érdekében az információt közzétették, kivéve, ha a harmadik személynek tudomása volt arról, hogy a cégnyilvántartásban közzétett információ nem felel meg a tényleges jogi helyzetnek. Részletesebb információkért lásd a kereskedelmi törvény 11. és 12. cikkét.

A lett cégnyilvántartás elérhetőségei

Kapcsolat:

E-mail: pasts@ur.gov.lv

A látogatók találkozhatnak az intézmény vezetőjével, ha pontosan közlik a kérdésüket, illetve az elintézendő problémát, és megadják a látogatásuk tervezett időpontját, valamint az elérhetőségeiket.

A lett cégnyilvántartás története

A Lett Köztársaság cégnyilvántartását 1990. december 1-jén hozták létre.

Hivatkozások

A Lett Köztársaság cégnyilvántartása
Európai cégnyilvántartás (a Lursoft által biztosított hozzáférés)

A nemzeti cégjegyzék létrehozásának története

Mikor alapították?

A jogi személyek nyilvántartása, amely a korábbi cégnyilvántartást, valamint az állami szervezetek és egyéb szervek külön nyilvántartási rendszereit váltotta fel, 2004. január 1-jén kezdte meg a működését.

Litvániában a jogi személyek nyilvántartásba vétele 1990 októberében kezdődött meg az önkormányzati nyilvántartó szolgálatoknál, az állami szervezeteket pedig az egyes minisztériumok és más intézmények vették nyilvántartásba.

Mikor digitalizálták?

A jogi személyek nyilvántartásának digitalizálása 1990-ben vette kezdetét. A nyilvántartás ma már teljes mértékben digitalizált.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyve, a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, a különböző jogi formájú jogi személyek tevékenységét szabályozó törvények – például a részvénytársaságokról szóló törvény – és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló egyéb jogszabályok.

Szintén alkalmazandók a jogi személyek tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, például a jogi személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény stb.

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

Ki férhet hozzá a nyilvántartáshoz?

A jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatok, a nyilvántartásban tárolt dokumentumok és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb információk nyilvánosak. Minden olyan személy megszerezheti a jogi személyek nyilvántartásában rögzített adatokat és az ott tárolt dokumentumok másolatait, aki kérelmet nyújt be, amelyben megjelöli, hogy milyen célra és milyen jogalapon fogja felhasználni az adatokat.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak? (Milyen jogalanyok szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban? Tájékoztatás a fizetésképtelenségről, pénzügyi jelentések…)

A jogi személy kódja; neve; székhelyének címe; a jogi személy szervei: a jogi személy ügyvezető szerveinek a tagjaira, felszámolóira vagy vagyonfelügyelőire vonatkozó adatok; a jogi személy nevében ügyletkötésre jogosult személyek adatai; az a szabály, amely alapján egyes személyek eljárhatnak a jogi személy nevében; a jogi személy tevékenységeire vonatkozó korlátozások; a pénzügyi év kezdete és vége; a tevékenységek időtartama, amennyiben az korlátozott; a jogi személy jogállása (csődeljárás alatt, felszámolás alatt, szerkezetátalakítás vagy átszervezés alatt); arra vonatkozó információ, hogy a jogi személy bizalmi vagyonkezelést végez, társasági és ügyviteli szolgáltatást nyújt, virtuális pénzváltó platform üzemeltetője vagy virtuálispénztárca-szolgáltató; ha a nyilvánosan vagy zártkörűen működő részvénytársaságnak egyetlen részvényese van: a társaság részvényesére vonatkozó adatok, a részvények megszerzésének az időpontja, a társaság részvényeinek részben vagy egészben más személyekre történő átruházásának az időpontja; a felügyelő testületek tagjaira vonatkozó adatok; a jogi személy fióktelepének vagy képviseleti irodájának alapítójára vonatkozó adatok; az éves pénzügyi jelentések címei, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben az összevont éves pénzügyi jelentések címei, valamint a jelentések jóváhagyásának és a jogi személyek nyilvántartásába történő benyújtásának az időpontja stb.

Mely dokumentumok (fájlok, dokumentumgyűjtemények, létesítő okiratok, közgyűlési jegyzőkönyvek…) benyújtására/tárolására kerül sor?

Az adatok bejegyzésére irányuló kérelmek; a tagok üléseinek jegyzőkönyvei és határozatai; az ügyvezető szervek üléseinek jegyzőkönyvei és határozatai; létesítő okirat/szervezeti és működési szabályzat; külföldi jogi személyek fióktelepeinek és képviseleti irodáinak a létesítő okiratai; éves pénzügyi jelentések vagy – a jogszabályban meghatározott esetekben – összevont éves pénzügyi jelentések; eszközértékelési jelentések stb.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen

A keresések személyesen végezhetők el.

A cégnyilvántartás honlapján

A keresések a cégnyilvántartás weboldalán végezhetők el.

Mely keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A jogi személy kódja, neve vagy nevének egy része alapján végezhető keresés.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

A dokumentumok nem szerezhetők be ingyenesen.

Díj ellenében?

A nyilvántartásból származó adatokért, információkért és iratmásolatokért a Litván Köztársaság kormánya által meghatározott díjat kell megfizetni.

Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?

A jogi személyek nyilvántartásából származó hiteles kivonat az online önkiszolgáló rendszeren keresztül, e-mailben, postai úton vagy valamely ügyfélszolgálati iroda felkeresésével rendelhető meg.

A jogi személyek nyilvántartásából származó dokumentumok hiteles másolata e-mailben, postai úton vagy valamely ügyfélszolgálati iroda felkeresésével rendelhető meg. A dokumentumok nem hitelesített másolata az online önkiszolgáló rendszeren keresztül rendelhető meg és szerezhető be.

Az iratokról készített kivonatokért és másolatokért a Litván Köztársaság kormánya által megállapított díj kerül felszámításra.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

A nyilvántartásba vételi eljárás személyesen indítható meg.

A jogi személy nyilvántartásba vételéhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:

1. a jogi személy nyilvántartásba vételére irányuló, meghatározott formájú kérelem;
2. a jogi személy létesítő okirata;
3. a jogszabályok által előírt egyéb dokumentumok.

Egy közjegyző vagy az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi a nyilvántartás adatfeldolgozójához benyújtott adatok valódiságát, azt, hogy a létesítő okiratok megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek, valamint azt, hogy a jogi személy, a fióktelep vagy a képviseleti iroda, a módosított adatok és létesítő okiratok, valamint a fióktelep vagy a képviseleti iroda szabályzatai bejegyezhetők-e, illetve rögzíthetők-e a nyilvántartásban, tekintettel arra, hogy a jogszabályokban vagy a létesítő okiratban meghatározott kötelezettségek teljesültek, illetve arra, hogy a jogszabályokban vagy a létesítő okiratban meghatározott feltételek bekövetkeztek.

Online

A jogi személyek legnépszerűbb formái, így például a zártkörűen működő részvénytársaságok, a kisebb személyegyesítő társaságok, az egyéni vállalkozások, a köztestületek, az egyesületek, valamint a jótékonysági szervezetek és az alapítványok online létrehozhatók. Ezek teszik ki a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett jogi személyeknek mintegy a 80%-át.

A dokumentumok elektronikus úton, a Nyilvántartási Központ önkiszolgáló rendszerén keresztül közvetlenül benyújthatók a nyilvántartás adatfeldolgozójához, amennyiben az alapító minősített elektronikus aláírással rendelkezik; a dokumentumokat jóváhagyott sablonok (létesítő okiratok, társasági szerződések, alapító okiratok vagy alapszabályok) alapján kell elkészíteni; a jogi személy nevében nem szerepelhet az állam rövidített neve („Lietuva”); ha a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlannak nem az alapító a tulajdonosa, be kell nyújtani az ingatlan tulajdonosainak elektronikusan aláírt hozzájáruló nyilatkozatát; a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeit készpénzbefizetés útján kell kifizetni; az egyesületek, a köztestületek, a jótékonysági szervezetek és az alapítványok céljainak és tevékenységeinek összhangban kell lenniük a közjogi jogi személyek céljaira és tevékenységeire vonatkozó előírásokkal; a jótékonysági szervezetek és az alapítványok nem rendelkezhetnek dotációs tőkével.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A benyújtott dokumentumok vizsgálata során a nyilvántartás adatfeldolgozója megállapítja az alábbiakat:

1. hogy a jogi személy nyilvántartásba vételére (az adatok és a dokumentumok változásainak bejegyzésére vagy az adatok törlésére) irányuló kérelmet az előírt formában nyújtották-e be, illetve hogy minden szükséges dokumentumot benyújtottak-e;
2. hogy betartották-e a Polgári Törvénykönyv 2.46. cikkének (4) bekezdésében említett határidőket;
3. hogy a nyilvántartáshoz benyújtott adatok és dokumentumok összhangban vannak-e egymással, egyértelműek-e és nem megtévesztőek-e;
4. hogy a dokumentumok formája vagy tartalma megfelel-e a jogszabályoknak.

A nyilvántartás adatfeldolgozója csak akkor tagadhatja meg a jogi személy nyilvántartásba vételét, ha valamely fenti feltétel nem teljesül.

Ha a benyújtott kérelemhez kapcsolódó adatokat és létesítő okiratokat közjegyző vagy az Igazságügyi Minisztérium hitelesítette, a nyilvántartás adatfeldolgozója nem ellenőrzi a benyújtott adatok valódiságát, illetve azt, hogy a dokumentumok tartalma megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik felekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

A jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatok és információk mindaddig helytállónak tekintendők, amíg azokat a Litván Köztársaság jogszabályaiban és az Európai Unió jogi aktusaiban meghatározott eljárás szerint nem vitatják.

A nyilvántartásban foglalt bejegyzés és annak közzététele közötti eltérések

A közzététel a nyilvántartásban szereplő hitelesített bejegyzéseken alapul, ezért nincsenek ilyen eltérések. Az értesítések automatikusan generálódnak a tájékoztató kiadványban a jogi személyek nyilvántartásában szereplő adatok alapján.

Ki viseli az adatok pontosságáért a felelősséget?

A jogi személy ügyvezető szerve felel a benyújtott dokumentumok és adatok pontosságáért, valamint azért, hogy azok határidőben benyújtásra kerüljenek a nyilvántartás adatfeldolgozójához, kivéve, ha valamely jogszabály vagy a létesítő okirat másként rendelkezik.

Adatvédelmi eljárások

Az érintettek személyes adataik közzétételével és tárolásával kapcsolatos jogaira vonatkozó eljárások

A nyilvántartásban szereplő adatok, információk és dokumentumok nyilvánosak. A nyilvántartásban szereplő adatokhoz, információkhoz és dokumentumokhoz a jogszabályokban és a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó szabályzatokban meghatározott eljárásnak megfelelően bárki hozzáférhet. Az adatok címzettjei a nyilvántartás adatait kizárólag az azok átvételekor megjelölt célra, a meghatározott mértékben és módon használhatják fel. A személyes adatok kezelése az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően történik.

Kapcsolattartási adatok

A jogi személyek nyilvántartásának adatfeldolgozója – Nyilvántartási Központ (állami vállalat).

Tel.: +370 5 268 8262

E-mail: info@registrucentras.lt

Hasznos linkek

https://www.registrucentras.lt/p/671

https://www.registrucentras.lt/en/

A nemzeti nyilvántartás létrehozásának története

Mikor hozták létre?

A cégjegyzék – amely csak természetes személyekre vonatkozott – a cégjegyzéket létrehozó 1909. december 23-i törvény alapján jött létre. 1972-ben az európai jogszabályok ösztönzésére létrehozták a cégnyilvántartást. 1987-ben ezt a két nyilvántartást egyetlen nyilvántartás, a kereskedelmi és cégnyilvántartás formájában egyesítették. Ez a nyilvántartás 2003 óta az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik, aki annak vezetésével egy gazdasági egyesülést, a LUXEMBOURG BUSINESS REGISTERS csoportot bízta meg.

Mikor digitalizálták?

A kereskedelmi és cégnyilvántartás digitalizálása 2006-ban kezdődött, és 2007-ben fejeződött be. A kereskedelmi és cégnyilvántartás teljes mértékben kereshető, és kizárólag elektronikusan érhető el.

Milyen jogszabályok vonatkoznak jelenleg a cégnyilvántartásra?

• a kereskedelmi és cégnyilvántartásról, valamint a számvitelről és az éves beszámolókról szóló 2002. december 19-i módosított törvény;
• a kereskedelmi és cégnyilvántartásról, valamint a számvitelről és az éves beszámolókról szóló 2002. december 19-i módosított törvény végrehajtásáról szóló 2003. január 23-i módosított nagyhercegi rendelet;
• a gazdasági társaságok és az egyesületek elektronikus tárában (Recueil électronique des sociétés et associations) való közzétételre szánt dokumentumok benyújtására és formájára vonatkozó feltételekről szóló 2016. május 27-i módosított miniszteri rendelet.

Milyen információk érhetők el a cégnyilvántartásban?

-

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

A kereskedelmi és cégnyilvántartás nyilvános.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen adatokat tárolnak (a közhiteles nyilvántartásban szereplő jogalanyok, fizetésképtelenséggel kapcsolatos információk, pénzügyi kimutatások stb.)?

A kereskedelmi és cégnyilvántartásba az alábbi jogalanyokat kell bejegyezni:

• természetes személy kereskedők;
• gazdasági társaságok;
• gazdasági egyesülések és európai gazdasági egyesülések;
• a kereskedelmi és a polgári jog hatálya alá tartozó társaságok által a Luxemburgi Nagyhercegségben létrehozott fióktelepek, gazdasági egyesülések és európai gazdasági egyesülések, amelyekre valamely másik állam joga az irányadó;
• a polgári jog hatálya alá tartozó társaságok;
• nonprofit egyesületek és alapítványok;
• önkéntes nyugdíjpénztárak;
• mezőgazdasági szövetségek;
• állami és önkormányzati szervezetek;
• kölcsönös biztosító egyesületek;
• különleges betéti társaságok;
• kölcsönös befektetési alapok és értékpapírosítási alapok;
• kölcsönös biztosító társaságok.

A jogszabályok rögzítik, hogy az adott jogalany jogi formájától függően milyen információkat kell tárolni a kereskedelmi és cégnyilvántartásban.

Általánosságban véve kétféle információt gyűjtenek:

• jogi adatokat (név, székhely címe, tőke, a törvényes képviselők adatai, pénzügyi év, bírósági határozatokra vonatkozó információk stb.);
• pénzügyi adatokat (éves beszámolók).

Milyen dokumentumokat iktatnak/tárolnak (iratok, dokumentumgyűjtemények, létesítő okiratok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.)?

A kereskedelmi és cégnyilvántartáshoz csak a jogszabályban előírt dokumentumokat kell benyújtani. A benyújtandó dokumentumok listája az érintett jogalany jogi formájától függ.

A bejegyzett jogalanyokkal kapcsolatban benyújtott összes dokumentum az adott jogalany elektronikus fájljában található, és azokat a kereskedelmi és cégnyilvántartás tárolja.

Ennek megfelelően a kereskedelmi és cégnyilvántartás a következő dokumentumokat tárolja (a teljesség igénye nélkül):

• létesítő okiratok és azok módosító okiratai;
• egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratok;
• a székhellyel, a képviselőkkel, a partnerekkel vagy a könyvvizsgálatért felelős személyekkel kapcsolatos változásokról szóló jegyzőkönyvek, illetve azok kivonatai;
• a kereskedelmi és cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyokat érintő bírósági határozatok kivonatai;
• számviteli bizonylatok;
• a bejegyzett jogalany megszűnéséről szóló okiratok vagy azok kivonatai;
• az egyesülések stb. feltételeire vonatkozó tervezet.

Hogyan végezhető keresés (és milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre)?

Személyesen

A kereskedelmi és cégnyilvántartás közvetlenül megtekinthető a honlapján, amely teljes mértékben elektronikus. Azok számára azonban, akik nem rendelkeznek a szükséges számítástechnikai eszközökkel, Luxemburgban rendelkezésre áll egy iroda, ahol egy erre a célra szolgáló számítógépen kereséseket végezhetnek.

A nyilvántartás honlapján

Az akták a kereskedelmi és cégnyilvántartás (RCS) honlapján kereshetők és tekinthetők meg az „elérhető szolgáltatások” menüpont és „az RCS-akták keresése” alatt.

A nyilvántartásban rögzített dokumentumok megtekintéséhez a felhasználónak – személyes fiók létrehozásával vagy anélkül – be kell jelentkeznie a honlapra.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A nyilvános keresés a nyilvántartási szám vagy az érintett jogalany neve alapján történik.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

A kereskedelmi és cégnyilvántartáshoz benyújtott dokumentumok ingyenesen hozzáférhetők. Az akták megtekintése során a benyújtott dokumentumok a megfelelő PDF ikonra kattintva érhetők el.

Térítés ellenében?

A kereskedelmi és cégnyilvántartás vezetője térítés ellenében kivonatokat, tanúsítványokat és hitelesített másolatokat állít ki.

Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?

A kivonatok és a tanúsítványok a honlapon, az elérhető szolgáltatások menüpont alatt rendelhetők meg. »

A benyújtott dokumentumok hitelesített másolata az érintett jogalany elektronikus aktájának a megtekintése és a benyújtott dokumentum megtekintésére szolgáló PDF ikon mellett található „hitelesített” négyzet bejelölése útján rendelhető meg.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtásának módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

A kereskedelmi és cégnyilvántartás ügyfélszolgálatot tart fenn, amely minden olyan személy számára nyitva áll, akinek információra van szüksége a nyilvántartásból. Az érintetteknek a kereskedelmi és cégnyilvántartás egyik ügyintézője segít intézkedni az elektronikus eljárással kapcsolatban. Ehhez a szolgáltatáshoz előzetesen időpontot kell foglalni.

Online

A kereskedelmi és cégnyilvántartás használatához be kell jelentkezni a nyilvántartás honlapjára.

A bejelentkezéshez/regisztrációhoz luxtrust vagy eIDAS tanúsítványra van szükség, és létre kell hozni egy felhasználói fiókot. A bejelentkezést követően a felhasználónak az „elektronikus benyújtás” menüpontot kell választania a folyamat elindításához.

Hogyan történik a bejegyzési kérelmek feldolgozása?

Miután a felhasználó véglegesítette a bejelentési/bejegyzési kérelmét, a kereskedelmi és cégnyilvántartás vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 3 napon belül elvégzi annak gyors jogi ellenőrzését. Ennek során ellenőrzi, hogy a benyújtott információk összhangban vannak-e egymással, hogy minden szükséges információt megadtak-e, és hogy van-e jogalapja a benyújtott információk/dokumentumok nyilvántartásba vételének.

Ha a kérelem hiányos, hibás, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, ellenőrzés és helyesbítés céljából visszaküldik a felhasználónak.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzés harmadik személyekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

Az okiratok és az információk közzétételére úgy kerül sor, hogy azokat először benyújtják a kereskedelmi és cégnyilvántartáshoz, ezt követően pedig megjelennek a Hivatalos Lapban, azaz a gazdasági társaságok és az egyesületek elektronikus tárában (Recueil électronique des sociétés et associations – RESA). A kereskedelmi és cégnyilvántartáshoz történő benyújtásukat követően az információk elérhetők a kereskedelmi és cégnyilvántartás honlapján. A RESA-ban történő közzétételre a benyújtástól számított 15 napon belül kerül sor, a gyakorlatban általában a benyújtás napján.

Az okiratok és azok kivonatai csak a RESA-ban való közzétételük napjától kezdve érvényesíthetők harmadik személyekkel szemben, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy az érintett harmadik személyek már korábban tudomással bírtak azokról. A harmadik személyek ettől függetlenül olyan okiratokra, illetve kivonatokra is hivatkozhatnak, amelyek még nem kerültek közzétételre. A közzétételt követő tizenhatodik napot megelőzően végrehajtott ügyletek tekintetében e dokumentumokra és kivonatokra nem lehet hivatkozni olyan harmadik személyekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban tudomást szerezni azokról.

A nyilvántartásba vétel és a közzététel közötti eltérések

Ha a nyilvántartáshoz benyújtott szöveg és a gazdasági társaságok és az egyesületek elektronikus tárában közzétett szöveg között eltérés van, az utóbbira harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni. A harmadik személyek azonban hivatkozhatnak ezekre az információkra, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy ismerte a benyújtott szöveget.

A 2016. évi reform óta – amikor a kereskedelmi és cégnyilvántartás vezetője a gazdasági társaságok és az egyesületek elektronikus tárának a vezetője lett – már nem áll fenn annak veszélye, hogy a benyújtott és a közzétett szöveg között eltérések keletkeznek.

Ki felel a nyilvántartott adatok pontosságáért?

Az olyan adatokhoz való hozzáférésre, illetve az olyan adatok helyesbítésére vagy azok kezelésének a korlátozására vonatkozó kérelmeket, amelyek esetében a kereskedelmi és cégnyilvántartás kezelője adatfeldolgozóként, az igazságügyi miniszter pedig adatkezelőként jár el, a Luxembourg Business Registers nevű szervezethez kell benyújtani (a helpdesk@lbr.lu e-mail-címen keresztül vagy postai úton, a G.I.E. LUXEMBOURG BUSINESS REGISTERS, for the attention of the Data Protection Officer, L-2961 Luxembourg címre elküldve), amely továbbítja azokat az Igazságügyi Minisztérium adatvédelmi tisztviselőjéhez.

A kereskedelmi és cégnyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott jogalany aktájának a törlésétől számított 20 évig őrzik meg, az alkalmazandó jogszabályi és hatósági rendelkezésekkel összhangban.

A benyújtott dokumentumokban szereplő adatok pontosságáért az azokat benyújtó személy felel.

Adatvédelmi elvek

Az érintettek személyes adatok közzétételével és tárolásával kapcsolatos jogaira vonatkozó eljárások

Az olyan adatokhoz való hozzáférésre, illetve az olyan adatok helyesbítésére vagy azok kezelésének a korlátozására vonatkozó kérelmeket, amelyek esetében a kereskedelmi és cégnyilvántartás kezelője adatfeldolgozóként, az igazságügyi miniszter pedig adatkezelőként jár el, a Luxembourg Business Registers nevű szervezethez kell benyújtani (a helpdesk@lbr.lu e-mail-címen keresztül vagy postai úton, a G.I.E. LUXEMBOURG BUSINESS REGISTERS, for the attention of the Data Protection Officer, L-2961 Luxembourg címre elküldve), amely továbbítja azokat az Igazságügyi Minisztérium adatvédelmi tisztviselőjéhez.

A kereskedelmi és cégnyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott jogalany aktájának a törlésétől számított 20 évig őrzik meg, az alkalmazandó jogszabályi és hatósági rendelkezésekkel összhangban.

Kapcsolattartási adatok

Hasznos linkek

A Luxembourg Business Registers honlapja

A kereskedelmi és cégnyilvántartás portálja

Mit kínál a magyar cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás alatt a nyilvántartott cégek adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló cégiratokat értjük. A cégnyilvántartásban szereplő adatokat – az ott bejegyzett cégek tekintetében - a törvényszékek mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők a Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) https://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

Az adatok lekérdezésének időpontjában (online módon) a cégjegyzékben szereplő alábbi (fennálló vagy törölt) adatok ismerhetők meg:

• cégjegyzékszám,
• a cég elnevezése,
• székhely,
• telephely(ek),
• fióktelep(ek),
• tevékenység (ek),
• jegyzett tőke,
• adószám, továbbá az,
• ha a cég csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll,
• ha gazdasági társaság (volt) vezető tisztségviselője vagy cégvezetője a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 3:22 szakasza alapján nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy cégvezető

A hét első napján a következő adatokat frissítik:

1. a cégek cégjegyzékben szereplő valamennyi adatát (tárolt cégkivonat), valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekben szereplő, még be nem jegyzett adatokat.
2. A céginformáció a következőket tartalmazza:

• a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tulajdonosi viszonyai (tagi vagy részvényesi minőség), a képviseletre jogosultak
• természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága

A hét első napján frissített adatok a keresőprogram útján is megtalálhatók.

A cégnyilvántartás a cégadatok egyéb szempont szerint is nyilvántartja (nem hatályos adatok is megismerhetőek), illetve a cégadatok mellett a cégiratok is megismerhetőek. Ezek a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál megtekinthetőek, illetve térítés ellenében a cégiratokról és cégadatokról másolat kiadása kérhető mind közokirati mind nem közokirati formában.

Ingyenes-e a magyar cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A magyar cégnyilvántartás<https://www.e-cegjegyzek.hu/?ceginformacio> a fenti részletességgel hozzáférhető és ingyenes. Egyebekben a hozzáférés térítésköteles.

Hogyan végezzünk keresést a magyar cégnyilvántartásban?

A céginformációk az alábbi kritériumok egyike alapján kereshetők:

- a cég elnevezése,

- cégjegyzékszám,

- adószám.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartott adatok?

Magyarországon nyilvántartott cégekkel kapcsolatban az interneten ingyenesen megismerhetőek a 2009/101/EK irányelv 2. cikkében említett adatok.

Magyarországon a cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel szolgálja. A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, amely ingyenesen elérhető a http://www.e-cegkozlony.gov.hu/ honlapon. A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg a Cégközlönyben napi feltöltéssel közzéteszi a társaság létesítő okiratát, létesítő okiratának módosítását.

A cégnyilvántartásban szereplő adatokat a törvényszékek, mint cégbíróságok vezetik, mind a cégadatokat, mind a cégiratokat elektronikusan tartják nyilván. Magyarország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai ingyenesen elérhetők az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának (Céginformációs Szolgálat) https://www.e-cegjegyzek.hu/ honlapján.

A magyar cégnyilvántartás története

1993 júliusa óta, amikor az Országos Céginformációs és Cégnyilvántartási Rendszer teljes egészében üzemképessé vált, a bíróságok elektronikus módon tárolják a cégnyilvántartási adatokat.

A rendszer bármelyik két bíróság közötti reakcióideje csak néhány perc.

A nemzeti cégjegyzék létrehozásának története

Mikor alapították?

A máltai cégnyilvántartás (MBR) olyan kormányzati hivatal, amely 2018-ban vált autonóm szervezetté az 595.27. sz. kiegészítő jogszabály alapján. A külön szerv létrehozása előtt a cégnyilvántartás a Máltai Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Malta Financial Services Authority – MFSA) részét képezte. A hivatal megkapta az összes olyan hatáskört és feladatkört, amellyel a gazdasági társaságokról szóló törvény (a Máltai Törvénytár 386. fejezete) és az egyéb alkalmazandó jogszabályok alapján a cégnyilvántartás rendelkezik.

Mikor digitalizálták?

Az online rendszert eredetileg 2004-ben alakították ki, és az évek során különböző fejlesztésekkel igyekeztek javítani a polgárok, a vállalati szolgáltatók és a társaságok igényeinek a kiszolgálásán. Az MBR online rendszere jelenleg részletes frissítési folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy a fejlettebb technológia használata révén modernebb digitális szolgáltatásokat nyújtson, azaz hogy a hatékonyabb technológiai rendszer segítségével többek között olyan funkciókat is biztosítson, amelyek lehetővé teszik a digitális aláírások alkalmazását és az online cégalapítást. A rendszer teljes körű korszerűsítése és digitalizálása várhatóan 2021 végén/2022 elején fejeződik be.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A hivatalt az 595.27. sz. kiegészítő jogszabály hozta létre. A hivatal hatáskörét és funkcióit, valamint a jogi személyek és a társaságok tisztségviselőinek a feladatait és kötelezettségeit azonban számos egyéb jogszabály részletezi. Az alábbi jogszabályokról van szó:

A Máltai Törvénytár 386. fejezete: a gazdasági társaságokról szóló törvény;

A Máltai Törvénytár 386.01. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (formanyomtatványok);

A Máltai Törvénytár 386.02. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (változó alaptőkéjű befektetési társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.03. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (díjak);

A Máltai Törvénytár 386.04. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (rögzített alaptőkéjű befektetési társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.05. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságok folytatásáról szóló rendelet;

A Máltai Törvénytár 386.06. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (a törvény offshore társaságokra való alkalmazhatóságáról);

A Máltai Törvénytár 386.07. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazhatósága a kereskedelmi társulásokról szóló rendelet és a Máltai Pénzügyi Felügyeleti Hatóságról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet alapján létrejött és bejegyzett offshore társaságokra;

A Máltai Törvénytár 386.08. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (az európai gazdasági egyesülések);

A Máltai Törvénytár 386.09. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (a nyugdíjpénztárként vagy nyugdíjalapként működő változó alaptőkéjű befektetési társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.10. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (biztosítási tevékenységet folytató cellás társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.11. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (a tájékoztató);

A Máltai Törvénytár 386.12. sz. kiegészítő jogszabálya: a korlátolt felelősségű társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló rendelet;

A Máltai Törvénytár 386.13. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (biztosítási tevékenységet folytató bejegyzett cellás társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.14. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (SICAV bejegyzett cellás társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.15. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (elismert és bejegyzett cellás társaságok);

A Máltai Törvénytár 386.16. sz. kiegészítő jogszabálya: a cellás társaságok értékpapírosításáról szóló rendelet;

A Máltai Törvénytár 386.17. sz. kiegészítő jogszabálya: az európai részvénytársaságok székhelyének áthelyezéséről szóló rendelet;

A Máltai Törvénytár 386.18. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (az összekapcsolt nyilvántartások rendszere);

A Máltai Törvénytár 386.19. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (tényleges tulajdonosi nyilvántartás);

A Máltai Törvénytár 386.20. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (a pénzügyi ellenőrzés alóli mentesség);

A Máltai Törvénytár 386.21. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (a társaságok szerkezetátalakítási alapja);

A Máltai Törvénytár 386.22. sz. kiegészítő jogszabálya: a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (hajózási és légiközlekedési cellás társaságok);

A Máltai Törvénytár 459.01. sz. kiegészítő jogszabálya: a biztosítéki megállapodásokról szóló rendelet.

Alapítványok és egyesületek:

A Máltai Törvénytár 16. fejezete: polgári törvénykönyv;

A Máltai Törvénytár 16.07. sz. kiegészítő jogszabálya: a polgári törvénykönyv második mellékletéhez kapcsolódó rendelet (díjak);

A Máltai Törvénytár 16.08. sz. kiegészítő jogszabálya: a polgári törvénykönyv második mellékletéhez kapcsolódó rendelet (értesítések és formanyomtatványok);

A Máltai Törvénytár 16.10. sz. kiegészítő jogszabálya: a polgári törvénykönyv második mellékletéhez kapcsolódó rendelet (meglévő szervezetek);

A Máltai Törvénytár 16.17. sz. kiegészítő jogszabálya: a polgári törvénykönyv második mellékletéhez kapcsolódó rendelet (tényleges tulajdonosi nyilvántartás – egyesületek);

A Máltai Törvénytár 16.18. sz. kiegészítő jogszabálya: a polgári törvénykönyv második mellékletéhez kapcsolódó rendelet (tényleges tulajdonosi nyilvántartás – alapítványok);

A Máltai Törvénytár 492.01. sz. kiegészítő jogszabálya: az önkéntesszervezetekről szóló rendelet (éves bevallások és beszámolók).

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

Az online rendszer segítségével minden olyan természetes személy hozzáférhet a nyilvántartáshoz, aki információt kíván szerezni a gazdasági társaságokról, az alapítványokról és az egyesületekről.

A nyilvántartásban többek között ingyenes és általánosan felhasználható információk (nyilvános információk) szerepelnek. Ezek közé tartozik például a cégnév, a nyilvántartási szám, a székhely, a bejegyzés időpontja, az, hogy az adott jogalany gazdasági társaság-e, a jegyzett tőke és a cég tisztségviselői.

A társaságok egyéb dokumentumai egy kisebb összegű díj ellenében tekinthetők meg. E dokumentumok közé tartoznak többek között az egyes társaságok által benyújtott és a cégnyilvántartás vezetője által nyilvántartásba vett értesítések, a társaság jogállására vonatkozó dokumentumok, az éves beszámolók, valamint az éves bevallások. A tényleges tulajdonosok adatai szintén egy kisebb díj megfizetése után érhetők el a nyilvánosság számára.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak a cégnyilvántartásban (mely jogalanyok szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, milyen fizetésképtelenségre vonatkozó információkat, pénzügyi kimutatásokat stb. tartalmaz)?

A következő adatokat tárolják:

• a társaság adatai, ideértve a társaság bejegyzett nevét, bejegyzésének időpontját és székhelyét;
• a társaság jogállását, hogy a társaság aktív-e vagy megszűnt;
• a társaság engedélyezett jegyzett tőkéje;
• az érintett felek – többek között az igazgatók, a részvényesek, a törvényes képviselők, a jogi képviselők, a titkárok és a könyvvizsgálók – adatai (személyi igazolványukkal és lakcímükkel együtt);
• az egyes tagok/részvényesek részvényeinek a száma;
• ha a társaság felszámolás alatt áll, a felszámoló(k) adatait is meg kell adni;
• a tényleges tulajdonosok.

Milyen dokumentumokat iktatnak/tárolnak (fájlok, dokumentumgyűjtemények, létesítő okiratok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.)?

A következő dokumentumokat tárolják:

• éves bevallás;
• beszámolók;
• létesítő okiratok;
• a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk;
• határozatok;
• közgyűlési jegyzőkönyvek;
• a társaság megszűnésével, felszámolásával és végelszámolásával kapcsolatos dokumentumok;
• a jogszabályban előírt egyéb értesítések.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen

A társaságokkal kapcsolatos információk közvetlenül beszerezhetők a máltai Żejtunban található MBR irodákban.

A nyilvántartás honlapján

Az információk megtalálhatók az MBR portálján.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A keresések elvégzéséhez rá kell kattintani a fent említett portál linkjére, ott pedig el kell látogatni a cégek keresése menüpontba. Az érintett cég nevének vagy neve egy részének, illetve a cégjegyzékszámának a megadásával bárki keresést végezhet.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

A dokumentumok az online rendszeren keresztül, kártyás fizetéssel vagy közvetlenül az MBR irodájában vásárolhatók meg.

Hogyan kérhetek kivonatot a cégnyilvántartásból, illetve hogyan szerezhetem be a dokumentumok másolatát vagy kivonatát?

Kivonatok és másolatok az orders.mbr@mbr.mt címre elküldött e-mailben igényelhetők, a kért dokumentumok megjelölésével.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

A nyilvántartásba vételi eljárás közvetlenül kezdeményezhető a máltai Żejtunban található MBR irodákban. Ehhez a következő dokumentumokat kell csatolni: a társaság létesítő okiratát, az egyéb vonatkozó dokumentumokat, a személyazonosító okmányokat és annak igazolását, hogy a jegyzett tőke rendelkezésre áll a megfelelő bankszámlákon.

Online

Ezt a folyamatot olyan személy végezheti el, aki meghatalmazott felhasználóként regisztrált az online rendszerben. A dokumentumok tekintetében ugyanazok a követelmények alkalmazandók, azonban az online eljárás ára alacsonyabb, mint a személyesen fizetendő díj.

A társaság akkor vehető nyilvántartásba, ha rendelkezik EIDAS digitális aláírással, amelyet elküldtek az MBR-nek.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

Az MBR tisztviselői az összes benyújtott dokumentumot megvizsgálják, és ha a jogszabályok előírják, ellenőrzést végeznek. Az érintett feleket a szankciók, a negatív médiavisszhang, a politikai szerepvállalás és a foglalkozástól való eltiltás szempontjából vizsgálják. Ezenkívül az aláírásokat is megvizsgálják, és ellenőrzik, hogy az aláíró személy jogosult-e az adott dokumentum aláírására. Az információkat annak ellenőrzése érdekében is elemzik, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik személyekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

Ezt szintén a gazdasági társaságokról szóló törvény 401. cikkének (2) bekezdése szabályozza (a Máltai Törvénytár 386. fejezete). A 401. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak szerint minden dokumentum, tanúsítvány és egyéb adat közzétételre kerül. A közzététel biztosítja az érintett gazdasági társaság számára a szóban forgó dokumentumok harmadik személyekkel szembeni hatályát. A dokumentum, tanúsítvány vagy egyéb adat közzétételétől számított tizenhatodik nap előtt végrehajtott művelet nem érvényesíthető olyan harmadik személyekkel szemben, akik bizonyítani tudják, hogy nem volt lehetőségük az adott dokumentumról, tanúsítványról vagy egyéb adatról információt szerezni.

A nyilvántartásban foglalt bejegyzés és annak közzététele közötti eltérések

A legújabb uniós irányelvvel (az (EU) 2017/1132 irányelvet módosító (EU) 2019/1151 irányelvvel) összhangban a nyilvántartás tartalma és a közzétett tartalom közötti esetleges eltérés esetén a nyilvántartásban szereplő változat tekintendő helyesnek. Az ilyen eltéréseket azonban a lehetőleg el kell kerülni. Ezt ma már az is elősegíti, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető kiadványok és dokumentumok (mind az ingyenes, mind a térítés ellenében elérhető információk) feltöltésre és közzétételre kerülnek az MBR online rendszerébe. Ezért sokkal kisebb eséllyel fordul elő, hogy a nyilvántartásban rögzített információk nem egyeznek meg a közzétett adatokkal. A portálon kívül minden kiadvány megjelenik a https://support.mbr.mt/pages/Publications.aspx oldalon is.

Ki felel a nyilvántartott adatok pontosságáért?

A nyilvántartott adatok pontosságáért maga a társaság felel.

Adatvédelmi eljárások

Az érintettek személyes adatok közzétételével és tárolásával kapcsolatos jogaival összefüggő eljárások

Az adatok MBR általi megszerzésekor, kezelésekor és tárolásakor az érintetteket az EU adatvédelmi rendelete alapján megillető jogok minden esetben védelemben részesülnek. Az MBR-nek adatvédelmi tisztviselője is van. Az ezzel kapcsolatos információk az MBR honlapján is elérhetők, amely részletesen ismerteti többek között azt, hogy mi minősül személyes adatnak, az e területen alkalmazandó jogszabályokat, az érintettektől gyűjtött adatok típusait, az adatgyűjtés módját, a közösségi média használatát, az adatok helyességét, az adatok tárolásának és megőrzésének az időtartamát, és azt, hogy az érintettek milyen eljárás keretében kérelmezhetik az MBR által tárolt, rájuk vonatkozó adatok kiadását, valamint ismerteti az információs és adatvédelmi biztos hivatalánál (Office of the Commissioner for Information and Data Protection) kezdeményezhető hivatalos panasztételi eljárást is. Az információk a https://mbr.mt/privacy-policy/ oldalon érhetők el.

Kapcsolattartási adatok

Az MBR a (+356) 22582300 telefonszámon és az alábbi honlapon keresztül érhető el: https://mbr.mt/

Ezenkívül felkeresheti az MBR irodáit a következő címen: Malta Business Registry,

AM Business Centre, Labour Road, Żejtun ZTN 2401, Málta.

A tanúsítványok és a dokumentumok megrendelésére vonatkozó e-maileket az orders.mbr@mbr.mt címre lehet elküldeni, az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban pedig a support.mbr@mbr.mt címen lehet e-mailben segítséget kérni.

Hasznos linkek

https://mbr.mt/contact/

https://mbr.mt/companies-act/

https://mbr.mt/foundations-and-associations/

https://mbr.mt/faq/

https://mbr.mt/resources/

https://mbr.mt/promo/official-registry-forms/

https://mbr.mt/news/

https://legislation.mt/

A holland cégnyilvántartás a következőket tartalmazza:

A holland cégnyilvántartás a holland kereskedelmi kamara (Kamer van Koophandel) tulajdonában és vezetése alatt áll, a kormány részéről a cégnyilvántartásról szóló törvényben kifejezett felhatalmazás alapján.

A nyilvántartás áttekintést nyújt a gazdaságilag releváns összes hollandiai vállalatra és jogi személyre vonatkozó valamennyi releváns (jogi) információról. A nyilvántartásban valamennyi társaság és jogi személy szerepel. Ez az alábbiakat foglalja magában:

• Társaságok (korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok)
• Egyéni vállalkozók
• Egyesületek
• Alapítványok
• Szakemberek (például ügyvédek, orvosok, művészek)
• Tulajdonosi szövetségek
• Egyházak
• Kormányzati hivatalok.

A nyilvántartásba vett adatok mennyisége a szervezet jogi formájától függően változik. A legfontosabb nyilvántartásba vett adatok a következők:

• (A jogszerűen bejegyzett) cégnév
• Egyéb kereskedelmi nevek,
• Jogi forma és székhely
• Címek
• Vezető tisztségviselők
• Meghatalmazott képviselők,
• Alkalmazottak
• A telephelyre vonatkozó adatok
• Elérhetőségi adatok
• A tevékenységek megjelölése (a NACE-nómenklatúra szerint).

A holland jog szerint a nyilvántartásban szereplő információk eltérő rendelkezés hiányában érvényesek (és harmadik felekre nézve kötelező erejűek). A nyilvántartásba vételre (és a változások nyilvántartásba vételére) vonatkozó kötelezettség a vállalkozásokat terheli. A módosításokat a foganatosításuktól számított egy héten belül be kell jegyeztetni.

A cégnyilvántartásba való bejegyzés nem képezi részét a hollandiai cégalapítási folyamatnak. Jogi szempontból egy társaság akkor is létezhet Hollandiában, ha nincs bejegyezve. Így annak ellenére, hogy a bejegyeztetés elmulasztása jogellenes, az nem zárja ki, hogy egy társaság létrejöjjön és működjön társaságként.

A holland korlátolt felelősségű társaságoknak és részvénytársaságoknak éves beszámolójukat is be kell nyújtaniuk a cégnyilvántartásba. A vállalatok többségének csak a mérleget, míg a nagyvállalatoknak eredménykimutatásukat is be kell nyújtaniuk.

Ingyenes-e a holland cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A holland cégnyilvántartásban szereplő alapvető információk – például a kapcsolattartási adatok, a kereskedelmi kamarai szám és a vállalat azonosítója – ingyenesen elérhetők a Kereskedelmi Kamara honlapján. Más típusú információkért, például hivatalos kivonatokért, pénzügyi kimutatásokért és egyéb dokumentumokért díjat kell fizetni. A fizetendő díjakról szóló áttekintést a Kereskedelmi Kamara honlapján érheti el.

Ingyenesen letöltheti a Kereskedelmi Kamara cégnyilvántartása alkalmazást is. Ez az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyszerű információkat szerezzen be a cégnyilvántartásból.

Milyen mértékben lehet támaszkodni a holland cégnyilvántartásban szereplő okiratokra?

Mindenki támaszkodhat a cégnyilvántartásban szereplő információkra. A cégnyilvántartás hiteles adatokat tartalmaz. Az adatok minőségét oly módon biztosítják, hogy a felhasználó támaszkodhasson azokra. A társaság tulajdonosa felelős a társaságra vonatkozóan a cégnyilvántartásban szereplő információkért. A cégnyilvántartásban szereplő vállalkozásoknak mindig közölniük kell az ezen információkban bekövetkező változásokat. Ha nem jelentenek be változást, akkor a cégnyilvántartásban szereplő információk irányadók. Ezt nevezik a harmadik felek védelmének. A jóhiszeműen eljáró harmadik felek számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvántartásba vett adatokra hivatkozhassanak.

Hogyan lehet keresni a holland cégnyilvántartásban?

A holland cégnyilvántartásban a következők szerint kereshet:

• Kereskedelmi név
• Hivatalos kereskedelmi kamarai szám
• Cím
• Postai irányítószám

A holland cégnyilvántartás története

Az információk a jelenlegi nyilvántartás létrehozásáig (1920) nyúlnak vissza, azonban néhány régebbi alapítású társaságra vonatkozóan is rendelkezésre állnak bizonyos adatok.

Kapcsolódó linkek

Európai cégnyilvántartás

Kereskedelmi kamara

Cégnyilvántartás

A nemzeti cégjegyzék létrehozásának története

Mikor alapították?

Az osztrák cégnyilvántartást (Handelsregister) 1990-ig papíralapon vezették. 1991-ben felváltotta a Firmenbuch, amelyet elektronikus adatbázisként kezelnek.

Mikor digitalizálták?

Amikor a Firmenbuch 1991-ben a Handelsregister helyébe lépett, a fő nyilvántartásban (Hauptbuch) szereplő adatok elektronikus adatbázisba kerültek át. Azóta a jelenlegi és (1991-ig visszamenőleg) a korábbi adatok is elérhetők elektronikus formában. 2005 óta a cégnyilvántartás dokumentumtárát (Urkundensammlung) is elektronikus formában is vezetik.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

A legfontosabb rendelkezések a cégnyilvántartásról szóló törvényben (Firmenbuchgesetz – FBG) és a kereskedelmi törvénykönyvben (Unternehmensgesetzbuch – UGB) találhatók.

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

Ki férhet hozzá a nyilvántartáshoz?

A cégnyilvántartás adatbázisához bárki hozzáférhet annak érdekében, hogy tájékozódjon a nyilvántartásban rögzített bejegyzésekről. A fő nyilvántartás és a dokumentumtár egyaránt elérhető.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás fő nyilvántartása az összes bejegyzett osztrák vállalkozásról információkat tartalmaz. A bejegyzések alapjául szolgáló dokumentumokat a dokumentumtárban tárolják.

A cégnyilvántartás célja azon tények rögzítése és közzététele, amelyeket a társasági jog rendelkezései szerint nyilvántartásba kell venni. Ezek közé tartozik a társaság cégjegyzékszáma, cégneve, jogi formája, székhelye és üzleti elérhetősége, valamint a képviseletére jogosult személyek. A cégnyilvántartásba bejegyzett tényekkel kapcsolatos változásokról főszabály szerint haladéktalanul értesíteni kell a bíróságot (bejelentési kötelezettség).

Milyen típusú adatokat tárolnak? (Milyen jogalanyok szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban? Tájékoztatás a fizetésképtelenségről, pénzügyi jelentések…)

Az FBG 2. szakasza szerint különösen a következőket kell bejegyezni a fő nyilvántartásba: azokat a tőkeegyesítő társaságokat (korlátolt felelősségű társaságokat (Gesellschaft mit beschränkter Haftung – GmbH), részvénytársaságokat (Aktiengesellschaft – AG), európai részvénytársaságokat (SE)), bejegyzett személyegyesítő társaságokat (közkereseti társaságokat (offene Gesellschaft – OG) és betéti társaságokat (Kommanditgesellschaft – KG)) és szövetkezeteket (beleértve az európai szövetkezeteket – SCE-ket is), amelyek székhelye Ausztriában található. A polgári jogi társaságok (Gesellschaften bürgerlichen Rechts – GesbR) nem szerepelnek a cégnyilvántartásban, mivel nem rendelkeznek jogi személyiséggel. A külföldi jogi személyeket akkor kell bejegyezni a cégnyilvántartásba, ha fióktelepet tartanak fenn Ausztriában.

Az egyéni vállalkozók főszabály szerint önkéntes alapon jegyezhetők be a cégnyilvántartásba. A cégnyilvántartásba való bejegyzés csak akkor kötelező, ha az egyéni vállalkozó árbevétele két egymást követő pénzügyi évben meghaladja a 700 000 EUR-t vagy bármelyik évben az 1 000 000 EUR-t.

Mely dokumentumok (fájlok, dokumentumgyűjtemények, létesítő okiratok, közgyűlési jegyzőkönyvek…) benyújtására/tárolására kerül sor?

A cégnyilvántartás fő nyilvántartásában szereplő bejegyzéseken kívül számos dokumentumot tárolnak a dokumentumtárban. Ezek közé tartoznak különösen a tőkeegyesítő társaságok létesítő okiratai, a beszámoló készítésére kötelezett társaságok pénzügyi kimutatásai és a cégjegyzési joggal felruházott képviselők aláírási címpéldányai.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen/A nyilvántartás weboldalán

Mely keresési feltételek állnak rendelkezésre?

Az adatbázisból a cégjegyzékszám (Firmenbuchnummer) megadásával kérhető le a cégkivonat. A cégkivonat főszabály szerint a nyilvántartásban az adott időpontban szereplő adatokat tartalmazza. Jelenleg azonban kérelemre a már törölt (historikus) adatok is kiadhatók.

Ha a cégjegyzékszám nem ismert, akkor a jogi személy (Firma) neve vagy az érintett jogi személyen belül egy adott tisztséget betöltő személy (például ügyvezető igazgató) neve alapján is keresés végezhető.

A dokumentumjegyzék (Urkundenliste) segítségével ezenkívül a jogi személlyel kapcsolatos összes elektronikusan tárolt dokumentum lekérhető.

Lásd még a „Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?” kérdés alatt szereplő tájékoztatást.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen? Díj ellenében?

Lásd a „Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?” kérdés alatt szereplő tájékoztatást.

Hogyan szerezhető be a nyilvántartásból származó kivonat, hiteles másolat vagy az iratok kivonata?

A cégnyilvántartás adatbázisából (a fő nyilvántartásból származó) cégkivonatok és (az irattárból származó) dokumentumok egyaránt beszerezhetők. A jogi személlyel kapcsolatban elérhető dokumentumok a dokumentumjegyzékben szerepelnek. A cégnyilvántartás adatbázisából történő adatlekérés díjköteles, kivéve a jogi személyek legfontosabb adatait tartalmazó ingyenes összefoglaló tájékoztatók lekérése.

Ha a jogi személy cégneve vagy cégjegyzékszáma ismert, a cégkivonatok és a dokumentumok lekérdezhetők a „JustizOnline” szolgáltatás, azaz az osztrák igazságszolgáltatás digitális információs és szolgáltatási platformja segítségével. A díjköteles tételek esetében mobiltelefonos aláírással történő regisztrációra van szükség, valamint képesnek kell lennie arra, hogy online fizessen. A fent említett összefoglaló tájékoztatók azonban további feltételek teljesítése nélkül is elérhetők.

A Verrechnungsstelle elnevezésű vállalkozásokon keresztül állandó online hozzáférés szerezhető az osztrák cégnyilvántartáshoz, amely egyben az összes keresési lehetőséget is magában foglalja. Ezek olyan cégek, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium bízott meg a cégnyilvántartásból történő lekérdezések kezelésével. Ezenkívül a közjegyzők, az ügyvédek, a könyvvizsgálók és az adótanácsadók (Wirtschaftstreuhänder) is rendelkeznek ilyen online hozzáféréssel. A cégnyilvántartás adatbázisában szereplő információk iránti kérelmek a bíróságokhoz is benyújthatók.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen/online

A cégnyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmeket főszabály szerint írásban kell benyújtani, és a kérelmezők aláírását általában közjegyzőnek vagy bíróságnak kell hitelesítenie.

A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen bejegyzésre irányul. A kérelemhez sok esetben csatolni kell a megfelelő dokumentumokat is, amelyekre külön formai követelmények is vonatkozhatnak. Egy AG vagy egy GmbH létesítő okiratát például minden esetben közjegyzői okiratként kell elkészíteni.

A kérelmek papíralapon vagy elektronikus úton nyújthatók be a cégbírósághoz. Egyes kérelmekhez külön formanyomtatványok érhetők el. Lásd:

https://justizonline.gv.at/jop/web/formulare/kategorie/2

https://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/Firmenbuch.aspx

A fenti alapvető információkon túlmenően nincs lehetőség arra, hogy ezen az oldalon részletesen ismertessük a cégnyilvántartáshoz benyújtott kérelmekre vonatkozó összes formai és tartalmi követelményt. Ha ezzel kapcsolatban tanácsra van szüksége, keressen meg egy közjegyzőt vagy egy ügyvédet.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

Az illetékes cégbíróság formai és tartalmi szempontból vizsgálja a kérelmeket. Ezek a bíróságok a kereskedelmi ügyekben illetékes elsőfokú bíróságok (tartományi bíróságok (Landesgerichte)). Az illetékesség a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzendő jogi személy központi ügyintézésének helyén vagy székhelyén alapul.

A cégbírósági határozatokat a bírák vagy a bírósági titkárok hozzák meg. Ha a kérelem hiányos, és ezért nem hagyható jóvá, a bíróság felhívhatja a kérelmezőt a kérelem kijavítására.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A nyilvántartásban rögzített bejegyzések harmadik személyekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

A cégnyilvántartás bejegyzéseinek harmadik személyekkel szembeni joghatásait a kereskedelmi törvénykönyv 15. szakasza szabályozza, amely úgy rendelkezik, hogy az érintett társaság harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat olyan tényre, amelyet rögzíteni kellett volna a cégnyilvántartásban, de ez nem történt meg, kivéve, ha a harmadik személy már tudott a szóban forgó tényről ((1) bekezdés). A bejegyzett tényeket a harmadik személyek kötelesek magukra nézve kötelezőként elfogadni. Ez azonban nem vonatkozik a bejegyzéstől számított 15 napon belül elvégzett jogcselekményekre, feltéve, hogy a harmadik személy bizonyítja, hogy nem volt tudomása az adott tényről, és arról nem is kellett volna tudnia ((2) bekezdés). A társaságnak harmadik személyekkel szemben a téves bejegyzéseket is kötelező érvényűként kell elfogadnia, ha azt maga a társaság jegyeztette be, illetve ha nem törölte azt a bejegyzést, amelynek téves mivoltáról tudott vagy tudnia kellett volna. A cégnek azonban nem kell elfogadnia a téves bejegyzéseket kötelező érvényűként, ha bizonyítani tudja, hogy a harmadik fél nem a bejegyzésre hagyatkozva járt el, vagy azt, hogy a harmadik fél tudott vagy súlyos gondatlanság miatt nem tudott annak téves mivoltáról ((3) bekezdés).

Az AG vagy a GmbH létesítő okiratának minden esetben az a kötelező érvényű változata, amely a cégnyilvántartásban szerepel, mivel a létesítő okirat módosítása csak akkor vált ki joghatást, ha bejegyezték a cégnyilvántartásba (a részvénytársaságokról szóló törvény (Aktiengesetz – AktG) 148. szakaszának (3) bekezdése, a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbH-Gesetz – GmbHG) 49. szakaszának (2) bekezdése).

A nyilvántartásban foglalt bejegyzés és annak közzététele közötti eltérések

Mivel a cégnyilvántartási bejegyzéseket a cégnyilvántartás adatbázisából egy informatikai folyamat révén közvetlenül továbbítják az egyéb közzétételi eszközökhöz (Ediktsdateiés a Wiener Zeitung Hivatalos Lapja), a cégnyilvántartási bejegyzés és az egyéb közzétételi eszközök tartalma közötti eltérések gyakorlatilag kizárhatók. Ha mégis valamilyen eltérés keletkezne, a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzés az irányadó.

Ki felel a nyilvántartásban szereplő bejegyzések pontosságáért?

Főszabály szerint minden vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett, rá vonatkozó adatok helytállóak és naprakészek legyenek. Az említett tények megváltozásáról haladéktalanul értesíteni kell a cégnyilvántartást. Ha egy személy, aki köteles egy adott tényt bejelenteni a cégnyilvántartásnak, elmulasztja az erre irányuló kérelem benyújtását, bírság kiszabásával kötelezhető erre.

Adatvédelmi eljárások

Az érintettek személyes adataik közzétételével és tárolásával kapcsolatos jogaira vonatkozó eljárások

Az adatvédelmi jogi igényekre elsősorban a cégnyilvántartással kapcsolatos bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadók (lásd a bírósági szervezetről törvény (Gerichtsorganisationsgesetz) 84. szakaszát).

Kapcsolattartási adatok

Az adott jogi személy tekintetében illetékes cégbíróság (lásd a „Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?” kérdés alatt szereplő tájékoztatást) a „JustizOnline” platformon elérhető bíróságkereső (Gerichtssuche) funkció segítségével állapítható meg. Lásd:

https://justizonline.gv.at/jop/web/home

Hasznos linkek

https://www.justiz.gv.at/home/service/firmenbuch~36f.de.html

https://justizonline.gv.at/jop/web/firmenbuchabfrage

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Lengyelország

Ez az oldal Lengyelország cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a lengyel cégnyilvántartás?

A lengyel cégnyilvántartást (az országos bírósági nyilvántartást) a lengyel igazságügyi minisztérium üzemelteti és kezeli.

A cégnyilvántartás gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek és más jogalanyok adatait tartalmazza.

A cégnyilvántartásban a következő, fenti jogalanyokkal kapcsolatos különféle információk találhatóak:

• országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám)
• REGON-szám (a gazdasági tevékenységek központi jegyzékében szereplő kód)
• név;
• jogi forma és jogállás;
• az országos cégnyilvántartásba történő bejegyzés időpontja;
• címadatok;
• fontos dátumok (adatok bejegyzésének és törlésének dátuma);
• illetékes hatóságok;
• képviseletre jogosult személyek.

Ingyenes-e a lengyel cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

Hogyan végezzünk keresést a lengyel cégnyilvántartásban?

A lengyel cégnyilvántartásban az alábbi keresési feltételek segítségével lehet keresni:

• országos cégnyilvántartási szám (KRS-szám); vagy
• a cég neve.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A lengyel jog értelmében a 2009/101/EK irányelv hatálya alá tartozó információk és okiratok benyújtásával összefüggésben a harmadik személyek védelmének kérdéskörét az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) szabályozza.

Az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény (Közlöny 2013., 1203. szám) rendelkezései szerint:

„12. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartásban szereplő adatok nem törölhetők.

2.         Ha úgy tűnik, hogy van olyan nyilvántartási tétel, amely nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy a bírósági végzésnek nem felel meg, a bíróság automatikusan javítja a tételt.

3.         Ha a nyilvántartás a törvény értelmében elfogadhatatlan adatokat tartalmaz, a bíróság – miután találkozó keretében meghallgatást biztosított az érintett személyeknek, vagy miután elrendelte, hogy írásbeli nyilatkozatot nyújtsanak be – törli az adatokat.

13. cikk
1.         Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási tételeket közzéteszik a Gazdasági és Bírósági Közlönyben.

14. cikk
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására kötelezett jogalanyok jóhiszeműen eljáró harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak olyan adatokra, amelyeket nem jegyeztek be a nyilvántartásba, vagy amelyeket töröltek a nyilvántartásból.

15. cikk
1.         A Gazdasági és Bírósági Közlönyben történő közzététel időpontjától kezdődően senki sem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a közzétett tételekről. A közzétételt követő tizenhatodik nap előtt végrehajtott cselekmények tekintetében azonban a nyilvántartásba vett jogalany nem hivatkozhat a tételre harmadik személlyel szemben, ha ez utóbbi bizonyítja, hogy nem lehetett tudomása a tétel tartalmáról.

2.         A nyilvántartás és a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett változata közötti eltérések esetén a nyilvántartási tétel jogilag kötelező erejű. Harmadik személy azonban kizárólag akkor hivatkozhat a Gazdasági és Bírósági Közlönyben közzétett tartalomra, ha a nyilvántartásba vett tétel bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a nyilvántartási tétel tartalmáról.

3.         Harmadik személy akkor hivatkozhat olyan okiratokra és adatokra, amelyek tekintetében a közzétételi kötelezettség még nem teljesült, ha a közzététel hiánya nem fosztja meg azokat a joghatásuktól.

17. cikk
1.         A nyilvántartásban szereplő adatok helyesnek vélelmezendők.

2.         Ha a nyilvántartásba vett adatok nem felelnek meg a jogalany kérelmének, vagy ha a jogalany nem nyújt be kérelmet, a jogalany jóhiszeműen eljáró harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az adatok helytelenek, ha nem nyújtott be azonnal a tétel módosítására, kiegészítésére vagy törlésére irányuló kérelmet.”

A lengyel cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartás 2007 januárja óta működik.

Hasznos linkek:

Az országos cégnyilvántartásról szóló, 1997. augusztus 20-i törvény

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Portugália

Ez az oldal a portugál cégnyilvántartásról ad áttekintést.

Cégnyilvántartás

Portugáliában a cégnyilvántartást az 1986. december 3-i 403/86. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott cégnyilvántartási kódex szabályozza.

A nyilvántartásba vétel a cégnyilvántartó hivatalok feladata, amelyek az igazságügyi minisztérium szervezetén belül a nyilvántartást vezető tisztviselők és közjegyzők intézetének (a továbbiakban: IRN) külső szolgálatai. Cégnyilvántartó hivatalok szerte az országban működnek. Az illetékességi területükre nem vonatkoznak földrajzi korlátok.

A cégnyilvántartás célja, hogy tájékoztatást nyújtson az alábbiak jogi helyzetéről:

• egyéni vállalkozók;
• gazdasági társaságok;
• kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok;
• korlátolt felelősségű társaságok (EIRL);
• szövetkezetek;
• állami vállalatok;
• kiegészítő vállalatcsoportok (ACE) és európai gazdasági egyesülések;
• magánszemélyek és egyesületek, akik/amelyek számára jogszabály írja elő a nyilvántartásba vételt.

A nyilvántartásba vétel, amely általában kötelező, jogi személyiséggel ruházza fel a gazdasági társaságokat. A vállalkozásoknak az alapítás napjától számított két hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket.

A tényeket csak akkor lehet nyilvántartásba venni, ha azokat okirati bizonyítékokkal törvényesen alátámasztják, amelyeket elektronikus úton kell archiválni. Idegen nyelvű dokumentumokat csak akkor fogadnak el, ha azokat a jogszabályok előírása szerint lefordítják, kivéve, ha átírás tárgyát képező tényeket rögzítenek angol, francia vagy spanyol nyelven a nyilvántartásban, és az illetékes tisztviselő folyékonyan beszél ezen a nyelven.

A nyilvántartásba vétel történhet átírással (a nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetek jogi helyzete szempontjából releváns információkat a benyújtott és összesített dokumentumokból nyerik ki, és azokat a nyilvántartást vezető vagy azt végző tisztviselőnek kell hitelesítenie) vagy letétbe helyezéssel (csak a nyilvántartást igénylő tényekhez kapcsolódó dokumentumok archiválásához).

Milyen adatokat kell nyilvántartásba vetetniük a gazdasági társaságoknak és a kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságoknak:

• alapítás;
• a társaság legfőbb szerve által a társaság által szerzett eszközökkel kapcsolatban meghozott határozatok, amennyiben ezt jogszabály előírja;
• részvényösszevonás, részvényfelosztás vagy -átruházás zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei vagy betéti társaságok kültagjai által birtokolt részvények esetén;
• a közkereseti társaságok, betéti társaságok vagy zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeinek elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó kötelezettségvállalások, elővásárlási megállapodások, amennyiben megállapodtak abban, hogy azok erga omnes hatásokkal járnak, és a olyan elővásárlási kötelezettségek, amelyeknek az örökhagyó a végrendelete szerint ilyen hatásokat tulajdonított;
• közkereseti társaságokban fennálló részvények vagy a kültagok betéti társaságokban birtokolt részvényeinek átruházása, az ilyen részvények használatára és hasznainak szedésére, illetve megterhelésére vagy átruházásra, módosítására vagy törlésére vonatkozó dologi jogok megállapítása, valamint a nyereségre és a felszámolási részesedésre vonatkozó jogok meghatározása;
• részvényekkel vagy az azokra vonatkozó jogokkal kapcsolatos haszonélvezet, biztosíték, visszatartás, zálogjog, zár alá vétel vagy büntetőeljárási lefoglalás létesítése és átadása, valamint az ilyen részvények szabad elidegenítését befolyásoló minden egyéb cselekmény vagy rendelkezés;
• tagok kilépése vagy kizárása közkereseti társaságokból és betéti társaságokból, részvények megszüntetése a tag halála következtében, valamint új, korlátlan felelősségű tagok felvétele;
• részvények értékcsökkenése és a részvényesek kizárása vagy kilépése zártkörű részvénytársaságokból;
• értékcsökkenésre, átalakításra vagy visszavásárlásra vonatkozó döntések;
• kötvények kibocsátása zártkörű kibocsátás útján, kivéve, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem időtartama alatt beengedik őket egy szabályozott értékpapír-piacra;
• az igazgatóság és a vezetőség tagjainak vagy a társaság titkárának kinevezése és az időmúlástól eltérő bármely okból történő távozása;
• nyilvánosan működő részvénytársaságok, zártkörű részvénytársaságok és betéti részvénytársaságok valamint szükség esetén közkereseti társaságok és betéti társaságok által készített beszámolók bemutatása, valamint az erre kötelezett társaságok összevont beszámolóinak bemutatása;
• székhely megváltoztatása vagy a székhely külföldre helyezése;
• országon belüli vagy határon átnyúló összeolvadásokra vagy szétválásokra vonatkozó tervek;
• európai részvénytársaság egyesüléssel történő létrehozására vonatkozó tervek, a nemzeti jogszabályok szerint létrehozott nyilvánosan működő részvénytársaság átalakításával európai részvénytársaság létrehozására vonatkozó tervek, európai holding-részvénytársaság együttes létrehozására vonatkozó tervek, az utóbbi esetben annak igazolásával, hogy ennek feltételei teljesülnek;
• bármely társaság bővítése, belföldi vagy határokon átnyúló egyesülése, szétválása, átalakítása vagy feloszlatása, valamint a részvénytőke növelése, csökkentése vagy visszavásárlása, továbbá a társaság alapszabályának bármilyen más módosítása;
• a felszámolók kinevezése és távozása a felszámolás befejezése előtt, valamint a felszámolók jogszabályi vagy szerződéses hatáskörének bármilyen változtatása;
• a felszámolási eljárás lezárása vagy a társaság működésének folytatása;
• cégcsoporton belül egy társaság által egy másik társaság felett gyakorolt teljes irányítás fenntartására vonatkozó határozatok, vagy az ilyen helyzet megszüntetése;
• alárendelési megállapodások, illetve ezek bármely módosítása vagy lejárata;
• opciós utalványok kibocsátása, amennyiben ezt olyan jogalany zártkörűen kínálja fel, amelynek nincs nemzeti szabályozott piacon jegyzett értékpapírja, kivéve, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időtartama alatt engedélyezték részére egy szabályozott értékpapírpiacon történő kereskedést.

Hogyan kérhető és milyen költséggel jár a nyilvántartásba vétel

A cégnyilvántartásba történő bejegyzés céljából dokumentumok nyilvántartásba vételét kérheti személyesen a cégnyilvántartási irodában, levélben vagy online (https://eportugal.gov.pt/en/espaco-empresa/empresa-online).

A költségek attól függően változnak, hogy mely tényeket kíván nyilvántartásba vetetni, és a költségeket rendszeresen felülvizsgálják. A különféle cselekmények nyilvántartásba vételének költségei a következő címen olvashatók: https://dre.pt/web/guest/legislacao-consolidada/-/lc/122322384/201906152048/73705012/diploma/indice

Hogyan lehet betekinteni a cégnyilvántartásba és ez mennyibe kerül

Bárki kérhet kivonatokat a nyilvántartásból és az archivált dokumentumokból, illetve szóbeli vagy írásbeli információkat szerezhet azok tartalmáról.

A kötelezően nyilvánosságra hozott nyilvántartási információk ingyenesen rendelkezésre állnak a következő címen: http://publicacoes.mj.pt/Pesquisa.aspx

A regisztráció csak egy kivonattal igazolható, amely hat hónapig érvényes. A kivonatok elektronikus adathordozón tehetők elérhetővé, és ezek minden jogi célra bármely hatóság vagy magánszervezet előtt ugyanazon feltételek mellett érvényesek, mint a papíralapú változatuk.

A nyilvántartás kivonatáért és a kapcsolódó dokumentumokért díjat számítanak fel, akár papíralapú, akár elektronikus formában.

Az elektronikus kivonatokhoz való hozzáférés előfizetés alapján biztosított, amelynek éves díja 25 euró, és megfelelő díj ellenében két, három vagy négy évre szóló előfizetés is lehetséges. A költség attól függően változhat, hogy milyen típusú kivonatra van szükség (nyilvántartásba vétel vagy a két másik lehetséges típus egyike).

A kérelem a következő címen nyújtható be: https://eportugal.gov.pt/en/espaco-empresa/empresa-online

Kérésre a cégnyilvántartásban szereplő információkat angol nyelvű elektronikus tanúsítvány formájában lehet szolgáltatni, amelynek a portugál nyelvű információkkal azonos joghatásai vannak.

A cégnyilvántartás joghatásai

A nyilvántartásba vett tények harmadik felekkel szemben csak a regisztráció napját követően lépnek hatályba. A nyilvántartásba vett és (a http://publicacoes.mj.pt/Pesquisa.aspx weblapon) közzétett tények harmadik felekkel szemben csak a regisztráció napját követően lépnek hatályba.

Az átírással történő végleges nyilvántartásba vétel feltételezi, hogy a jogi helyzet a pontosan meghatározott feltételekkel áll fenn. Például egy gazdasági társaság nyilvántartási adatai (jogi forma, név, székhely, cél, aláírásra jogosultak, a társaság szervei tagjainak azonosítása stb.) esetében vélelmezik, hogy fennáll a nyilvántartásban említett jogi helyzet.

Letéttel történő nyilvántartásba vétel esetén nem áll fenn ez a vélelem; ez nyilvános tájékoztatásnak minősül, és nem vélelmezett az adatok helyessége.

A nemzeti cégjegyzék létrehozásának története

Mikor alapították?

A cégnyilvántartást 1990-ben hozták létre a cégnyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény alapján.

A cégnyilvántartásról szóló 26/1990. sz. törvény módosításáról szóló, 2002. október 10-i 129. sz. sürgősségi kormányrendelet, valamint a gazdasági szereplők tevékenységének bejegyzésével és engedélyezésével kapcsolatos egyes adminisztratív alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 76/2001. sz. sürgősségi kormányrendelet értelmében a román nemzeti cégnyilvántartó hivatal az igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartozó, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv. A hivatal felelős a központi számítógépes cégnyilvántartás vezetéséért, szervezéséért és irányításáért.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal felügyelete alatt Bukarestben és Románia mind a 41 megyéjében működnek a cégnyilvántartó hivatalok. E hivatalok felelősek a helyi cégnyilvántartások vezetéséért, szervezéséért és irányításáért.

Mikor digitalizálták?

2011 második felében indítottak el egy, a vállalkozásoknak és egyéb érdekelt személyeknek új online szolgáltatásokat nyújtó célzott portált.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal feladatai:

• tájékoztatja a vállalkozásokat, az állami szerveket, a médiát és az egyéb érdekelt személyeket a cégnyilvántartásban végzett műveletekről;
• csökkenti az információkhoz való hozzájutás időtartamát;
• mérsékli a cégnyilvántartó hivatalok forgalmát;
• csökkenti a bejegyzéshez szükséges okiratok cégnyilvántartáshoz való benyújtásához szükséges időt;
• egyszerűsíti a jogalanyok nyilvántartásba vételére, a pénzügyi információk nyújtására, valamint az információk és az okiratok igénylésére vonatkozó eljárást,
• a cégnyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozó valós idejű információkat biztosít az online igénylők számára.

Melyek a jelenleg alkalmazandó jogszabályok?

265/2022. törvény a cégnyilvántartásról, valamint a cégnyilvántartásba történő bejegyzés szempontjából releváns egyéb jogi aktusok módosításáról és kiegészítéséről.

31/1990. sz. törvény

44/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet

129/2019. sz. törvény

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok szervezeti és működési szabályzata

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok egyes tevékenységeiért fizetendő díjak és illetékek jóváhagyásáról szóló határozat

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

Az ONRC weboldalán közzétett információkba minden érdeklődő ingyenesen, a nap 24 órájában betekinthet. A https://www.onrc.ro/index.php/ro/ weboldalon a következő információk érhetők el:

• a cégnyilvántartásba és a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásába történő bejegyzéshez szükséges formanyomtatványok és dokumentumok,
• a tanúsítványok kiadásához szükséges formanyomtatványok, a tanúsítványok kiadásának módja, valamint az információkérés és a másolatok/hitelesített másolatok, továbbá másodpéldányok beszerzésének módja,
• az egyes szabályozott tevékenységek folytatása iránt érdeklődő személyeknek – adott esetben szakembereknek, természetes személyeknek, jogi személyeknek, állami szerveknek, hatóságoknak stb. – szóló általános információk,
• a cégnyilvántartásra/a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartására vonatkozó jogszabályok,
• közérdekű információk,
• közlemények/sajtóközlemények, események,
• a személyes adatok kezelésére vonatkozó információk,
• az ONRC/ORCT (a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok) elérhetőségei (székhely, e-mail, telefon-/faxszám).

A cégnyilvántartás weboldalán a következők érhetők el:

1. dokumentumok;
2. különböző kategóriákba besorolt információk és szolgáltatások;
3. a nemzeti cégnyilvántartó hivatalra és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalokra vonatkozó információk;
4. különböző szabadon hozzáférhető közérdekű információk;
5. az intézmény által használt formanyomtatványok;
6. az egyes jogalanyokra és tevékenységekre vonatkozó adatok cégnyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos alaki követelmények;
7. a központi cégnyilvántartó hivatal által vezetett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő bejegyzés alaki követelményei azon jogi személyek esetében, amelyek kötelesek kérelmezni a cégnyilvántartásba való felvételüket;
8. a nyilvántartásban rögzített tevékenységekre vonatkozó statisztikai adatok:
   • az intézmény története
   • ORC [cégnyilvántartó hivatal] hálózat
   • formanyomtatványok (az egyes jogalanyokok stb. részére) és alaki követelmények
   • az ONRC (nemzeti cégnyilvántartó hivatal) szolgáltatásainak díjai
   • szolgáltatások
   • jogszabályok
   • statisztikai adatok
   • média

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal e-szolgáltatási portálján található információk a nap 24 órájában ingyenesen elérhetők, és azokhoz a felhasználóként (felhasználónév és jelszó létrehozásával) történő ingyenes nyilvántartásba vételt követően lehet hozzáférni.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal portálján található információk az ingyenesen vagy a díj ellenében elérhető szolgáltatások kategóriájában szerepelnek, a hatályos jogszabályokkal összhangban.

A cégnyilvántartásban szerepel minden olyan okirat, aktus és tény, valamint az érintett személyek minden olyan személyazonosító adata, amelynek rögzítését jogszabály írja elő, továbbá a jogszabályokban kifejezetten előírt minden egyéb aktus és okirat is.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által nyújtott online szolgáltatások az e-szolgáltatási portálon keresztül érhetők el, amelyet „A gazdasági versenyképesség növelése” és a „Befektetés a jövőbe” című ágazati operatív program alá tartozó, „A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által a vállalkozások részére egy külön erre a célra létrehozott portálon keresztül nyújtott online szolgáltatások (e-közigazgatás)” című projekt keretében fejlesztettek ki.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal által az e-szolgáltatások portálon keresztül nyújtott online szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukba:

• Infocert;
• Recom online szolgáltatás;
• a cégnevek elérhetőségének ellenőrzése és online lefoglalása,
• előzetes ellenőrzések (jogi/természetes személyek, egyszemélyes gazdasági társaságok/családi vállalkozások esetében a cégnév elérhetősége és/vagy lefoglalása),
• adatok rögzítése a cégnyilvántartásban és jogi személyek engedélyezése,
• a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaságok elérhetőségeinek a frissítése,
• a gazdasági társaságok korábbi tevékenységeivel és statisztikai adataival kapcsolatos naprakész információk beszerzése,
• okiratok (tanúsítványok) kiadása,
• az adott ügy állásával kapcsolatos információk,
• a cégnyilvántartáshoz a benyújtott kérelmekről szóló értesítés,
• a cégnyilvántartóhoz benyújtott kérelmek elbírálását elhalasztó határozatok,
• a jogi személyek különböző jogi helyzeteire vonatkozó információk közzététele a cégnyilvántartás elektronikus közlönyében [Buletinul Electronic al Registrului Comerțului – BERC],
• statisztikai adatok (a központi cégnyilvántartásban rögzített tevékenységek, külföldi tőkével rendelkező gazdasági társaságok),
• a cégnyilvántartás offline változata,
• a jogi személyek tényleges tulajdonosaira vonatkozó nyilatkozatok nyilvántartásba vétele,
• a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásából származó információk közlése.

Az előfizetéses „Recom online” szolgáltatás a tényleges tulajdonossal való szerződéskötést követően a nap 24 órájában elérhető, és díj ellenében a következő információkat osztja meg a jogalanyokról:

• a szervezet neve és formája;
• azonosító adatok (cégnyilvántartási szám, európai egyedi azonosító, egyedi nyilvántartási kód, székhely/üzleti cím, a vállalat elérhetőségei [telefon, fax]);
• székhely/üzleti cím (a székhelyet igazoló okirat, a székhelyre vonatkozó igazolás érvényességének kezdete és lejáratának napja, a székhely fennállásának időtartama);
• a jegyzett és befizetett tőke;
• a jogalany bejelentett/engedélyezett fő tevékenysége;
• a jogalany bejelentett/engedélyezett melléktevékenysége;
• a természetes és jogi személy tagok azonosító adatai;
• az igazgatók azonosító adatai;
• a logóra vonatkozó adatok;
• a fióktelepekre/leányvállalatokra/telephelyekre vonatkozó adatok (székhely, telefon);
• a másodlagos irodákra/munkahelyekre vonatkozó adatok (székhely, telefon);
• a székhelyekre és/vagy a 359/2004. sz. törvény 15. cikke / a 265/2022. sz. törvény 121. cikke alapján engedélyezett tevékenységekre vonatkozó adatok;
• a tulajdonosokra vonatkozó adatok;
• a hitelezőkkel kötött megállapodásra vonatkozó adatok;
• a 26/1990. sz. törvény 21. cikkének e)–h) pontja / a 265/2022. sz. törvény 103. cikke szerinti tényekre vonatkozó információk;
• más tényekkel kapcsolatos információk;
• a mérlegre vonatkozó adatok (árbevétel, a munkavállalók átlagos létszáma, bruttó nyereség), amennyiben ezeket az információkat a pénzügyminisztérium rendelkezésre bocsátotta.

Az ingyenesen elérhető szolgáltatások közé tartoznak az alábbiak:

• Recom online – a szolgáltatás ingyenes eleme,
• e-formanyomtatványok,
• a jogalanyok cégnyilvántartásába történő felvételre irányuló online kérelem,
• a jogi személyek tényleges tulajdonosaira vonatkozó nyilatkozatok online nyilvántartásba vétele,
• online hozzáférés a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásában szereplő információkhoz (a felügyeleti/ellenőrzési hatáskörrel rendelkező hatóságok/intézmények, valamint az ügyfelek megismerésére irányuló intézkedések alkalmazása során az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára),
• a cégnevek elérhetőségének ellenőrzése és online lefoglalása,
• tájékoztatás a cégnyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmek állásáról,
• a cégnyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmek elbírálásának elhalasztására vonatkozó határozatokat tartalmazó rész megtekintése,
• hozzáférés bizonyos nyilvános információkhoz (pénzügyi kimutatások, végelszámolás stb.) a cégnyilvántartás elektronikus közlönyén (BERC) keresztül.

A cégnyilvántartás elektronikus közlönye által nyújtott legfontosabb szolgáltatások:

• a jogalanyok közzétett adatainak megtekintése,
• azon közlönyök megtekintése, amelyekben a jogalanyok adatai közzétételre kerültek,
• az érintett adat közzétételét igazoló dokumentum kiadása (a közzététel igazolása),
• a közzétett adatokról szóló értesítés átvétele,
• az érdekeltségekre vonatkozó jelentések kiadása.

FONTOS TÁJÉKOZTATÁS: A weboldal és a portál valamennyi része a nap 24 órájában ingyenesen elérhető.

Betekintés a cégnyilvántartásban szereplő információkba

A cégnyilvántartásban rögzített információk rendelkezésre bocsátása és a kapcsolódó iratok másolatainak kiadása a cégnyilvántartásról szóló és a cégnyilvántartásban történő bejegyzés szempontjából releváns más jogalkotási aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló 265/2022. sz. törvény 11. cikkével összhangban történik:

1. A cégnyilvántartás nyilvánosan elérhető. A cégnyilvántartó hivatal az érdekelt kérésére és költségére a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően román nyelven ad ki a cégnyilvántartásba történt bejegyzésekre vonatkozó információkat és igazolásokat, valamint az adott okirat vagy cselekmény bejegyzését tanúsító igazolásokat, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem alátámasztására benyújtott valamennyi rögzített vagy benyújtott iratról, vagy azok bármely részéről másolatot és/vagy hiteles másolatot.

2. Az információ- és iratkérést vagy az ügyfélszolgálaton kell benyújtani, vagy postai úton, futárszolgálattal vagy elektronikus úton kell megküldeni a személyazonosító okmány másolatával együtt, amennyiben a kérelmet nem minősített elektronikus aláírással írják alá.

3. Az 1. pontban említett iratokat a Cégbíróság vagy elektronikus úton, azaz elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással vagy adott esetben minősített elektronikus bélyegzővel aláírtan, vagy papír alapon állítja ki az ONRC székhelyén vagy a cégnyilvántartó hivatalban, vagy postai úton vagy futárszolgálattal küldi meg.

4. A másolatok hiteles másolatok. Az elektronikus másolatok hitelesítése elektronikus aláírás hozzáadásával történik. Kérésre hivatalosan nem hitelesített másolatok is kiadhatók.

5. Az 1. cikkben említett információk és okiratok elektronikus másolatát a kérelmező költségére nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

6. A kapott, azaz elektronikus úton megküldött okiratok a szolgáltatók szabad letelepedéséről és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló, a 68/2010. sz. törvénnyel módosított és kiegészített, majd módosított 49/2009. sz. sürgősségi kormányrendelettel összhangban az egyablakos elektronikus ügyintézési ponthoz csatlakozva is kezelhetők.

7. A kiadott információkért és iratokért az igazságügyi miniszter rendeletében meghatározott besorolási rendszer szerint díjat kell fizetni, amely nem haladhatja meg az érintett információk vagy iratok kiadásához szükséges adminisztrációs költségeket, és amely magában foglalja a cégnyilvántartás fejlesztésének és vezetésének költségeit is.

8. Az 1. pontban említett információkat és iratokat a hatóságok és intézmények, valamint a Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek számára ingyenesen kell kiadni.

9. Kifejezett jogszabályi előírás esetében az 1. pontban említett információkat a 8. pontban felsoroltaktól eltérő jogi személyek részére ingyenesen kell kiadni.

10. Az ONRC és a cégnyilvántartó hivatalok térítésmentesen adják ki az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök képviselői számára a cégnyilvántartásban rögzített adatoka, amelyek kizárólag a nagyközönség tájékoztatása céljából használhatók fel.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak (a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett szervezetek, fizetésképtelenségre vonatkozó információk, pénzügyi jelentések stb.)?

A 265/2022. sz. törvény értelmében a cégnyilvántartás a nyilvántartásba bejegyzett alábbi jogalanyok tekintetében tartalmaz információkat:

• gazdasági társaságok;
• nemzeti gazdasági társaságok;
• nemzeti vállalatok;
• állami vállalatok;
• szövetkezetek;
• szövetkezeti szervezetek;
• gazdasági egyesülések;
• európai gazdasági egyesülések;
• európai részvénytársaságok;
• európai szövetkezetek;
• egyéni vállalkozók;
• egyszemélyes gazdasági társaságok;
• családi vállalkozások, valamint
• a törvényben meghatározott egyéb természetes vagy jogi személyek.

A 265/2022. sz. törvény 4. cikkének (1) bekezdésében említett szakembereknek tevékenységük során vagy annak befejezésekor kérniük kell a nyilvántartásba vételre kötelezett iratok és cselekmények nyilvántartásba bejegyzését.

A 265/2022. sz. törvény 88–100. cikke felsorolja azokat az iratokat és cselekményeket, amelyeket a cégnyilvántartásban rögzíteni kell.

A cégnyilvántartásban felsorolt jogi személyeknek vagy adott esetben az érdekelt személyeknek a következő iratokat kell benyújtaniuk az ORCT-hez a cégnyilvántartásba való bejegyzés céljából:

1. a részvénytársaság nyilvános jegyzés útján történő létrehozására irányuló részvénykibocsátási tájékoztatót, valamint annak módosításait, annak közzététele ORCT igazgatója/megbízottja általi engedélyezése céljából;
2. a részvénytársaságok jegyzett tőkéjének nyilvános jegyzés útján történő felemelésére irányuló részvénykibocsátási tájékoztatót, valamint annak módosításait, annak közzététele ORCT igazgatója/megbízottja általi engedélyezése céljából;
3. az ügyvezető szerv határozatát, amennyiben az adott információkat a jogszabályok alapján kötelező közzétenni és bejegyezni a cégnyilvántartásba;
4. a székhely és/vagy a másodlagos iroda helyiségeinek jogszerű birtoklására vonatkozó határidő meghosszabbításáról szóló igazolást;
5. a felszámolási és vagyonfelosztási zárókimutatásokat, valamint adott esetben a vagyonfelügyelők és az igazgatóság tagjai által végzett vagyonkezelésre vonatkozó elszámolást, ha közülük egy vagy több személyt felszámolónak neveztek ki;
6. az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos dokumentumokat;
7. a törölt jogi személy nyilvántartásait és iratait, ha a tagok/részvényesek nem érhetők el, vagy nem hajlandók a nyilvántartások és az iratok megőrzésére;
8. a tagok/részvényesek közgyűlésének arról szóló határozatát, hogy a társaság eszközöket vásárol valamely alapítójától vagy részvényesétől, ha azt a társaságokra vonatkozó jogszabályok szerint kötelező bejegyezni;
9. a hivatalvezető végzése ellen benyújtott panaszt;
10. a tagok/részvényesek közgyűlésével szemben benyújtott kifogást, valamint a jogszabályokban kifejezetten előírt egyéb cselekményekkel szemben benyújtott kifogást;
11. az egyesülés vagy szétválás tervezetét;
12. aláírásmintát gazdasági egyesülések, európai gazdasági egyesülések és szövetkezeti társaságok esetében;
13. az olyan személyek által benyújtott törlés iránti kérelmeket, akik úgy vélik, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzésekből eredően sérelmet szenvedtek;
14. minden olyan egyéb dokumentumot, amelyet a jogszabályok alapján kötelező bejegyezni a cégnyilvántartásba.

Azoknak a személyeknek, akik olyan iratokra vonatkozóan kívánnak bejegyzést rögzíteni a cégnyilvántartásban, amelyek közzététele a törvény értelmében nem kötelező, ki kell tölteniük a megfelelő kérelmet, amelyhez csatolniuk kell az érintett iratokat és a vonatkozó díj megfizetésének igazolását.

A következőket be kell jegyezni a cégnyilvántartásba:

1. a vagyonfelügyelő vagy adott esetben a felszámoló jelentése, amely megjelöli az adós fizetésképtelenségéhez vezető okokat és körülményeket;
2. az általános/egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló értesítést;
3. a javasolt reorganizációs terv másolata;
4. az általános/egyszerűsített fizetésképtelenségi eljárás szerinti csődeljárás megindításáról kiadott értesítés;
5. a törvényes vagyonfelügyelőt kártérítés fizetésére kötelező jogerős bírósági ítélet;
6. az átalakítási megállapodási eljárásban a szerkezetátalakítási megállapodást igazoló jegyzőkönyv;
7. a hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárásban a szerkezetátalakítási terv;
8. a módosított 85/2014. sz. törvény szerinti, a hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás megindításáról és lezárásáról szóló bírósági határozatok;
9. a fizetésképtelenségi eljárás során hozott bírósági ítéletek, amelyeket a törvény értelmében közölni kell az ORCT-vel;
10. a bíróságok vagy a vagyonfelügyelő/felszámoló által a jogszabályok értelmében kiállított egyéb dokumentumok.

A fent említett dokumentumok alapján a következő bejegyzéseket kell rögzíteni a cégnyilvántartásban azon nyilvántartásba vett jogalanyok tekintetében, amelyekkel kapcsolatban fizetésképtelenség megelőzését célzó vagy fizetésképtelenségi eljárásra kerül sor:

1. a (z általános/egyszerűsített) fizetésképtelenségi eljárás megindítása;
2. a bíróság felügyelete alatti átszervezés kezdeményezése a javasolt átszervezési terv megerősítését követően;
3. csőd (egyszerűsített/általános eljárás szerint);
4. az a tény, hogy az adóst megfosztották a vállalkozás vezetéséhez való jogától;
5. az a tény, hogy a törvényes vagyonfelügyelőt kártérítés fizetésére kötelezték;
6. adott esetben a felszámoló vagy a vagyonfelügyelő kijelölése;
7. a különleges vagyonkezelő kijelölése;
8. adott esetben új vagyonfelügyelő/felszámoló kijelölése;
9. az átszervezési eljárás bírósági felügyelet alatt történő lezárása;
10. a csőd lezárása;
11. az adós nyilvántartásból való törlése;
12. az adós jogi személy létesítő okiratának a felszámoló kérésére történő módosítása a reorganizációs tervet megállapító jogerős bírósági ítélet alapján;
13. a szerkezetátalakítási megállapodás megerősítése a szerkezetátalakítási megállapodási eljárás keretében;
14. a szerkezetátalakítási terv bejelentése a hitelezőkkel kötött egyezségre vonatkozó eljárás keretében;
15. a hitelezőkkel kötött megállapodásra irányuló eljárás kezdeményezése és lezárása;
16. jogszabályban előírt egyéb tények a cégnyilvántartásban szereplő azon adósok tekintetében, akikre a fizetésképtelenségi eljárás vonatkozik.

A tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és leküzdéséről, valamint egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló, módosított és kiegészített 129/2019. sz. törvény szerint a nemzeti cégnyilvántartó hivatal köteles vezetni a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását, amely – az állami vállalatok, valamint a nemzeti vállalatok és a nemzeti gazdasági társaságok kivételével – azon jogi személyek tényleges tulajdonosait tartalmazza, amelyek kötelesek kérni a cégnyilvántartásba való bejegyzésüket.

A tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban a következők férhetnek hozzá:

1. a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörrel rendelkező hatóságok, a büntetőeljárásról szóló 135/2010. sz. törvény módosított és kiegészített változatával összhangban az igazságügyi szervek, valamint a Hivatal, kellő időben, korlátozás nélkül és az érintett személy értesítése nélkül;
2. az „Ismerd az ügyfeledet” elvvel kapcsolatos intézkedések alkalmazása során az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek;
3. bármely természetes vagy jogi személy (díj ellenében).

Mely dokumentumok (fájlok, dokumentumgyűjtemények, alapszabályok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.) iktatására/tárolására kerül sor?

Azon gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek, egyéni vállalkozók, egyszemélyes társaságok és családi vállalkozások nyilvántartásba vétele alapján, amelyek székhelye a bíróság illetékességi területén található, a cégnyilvántartás nyilvántartást vezet a bejegyzés alatt álló személyek bejegyzési dokumentumairól, és tárolja a bejegyzéssel és a módosításokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint a jogszabályban kifejezetten előírt egyéb dokumentumokat.

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzéseket alátámasztó dokumentumok tárolása a cégnyilvántartáshoz benyújtott valamennyi említett dokumentumnak, valamint a bejegyzett személyek által rögzített bejegyzéseket igazoló dokumentumoknak, az éves beszámolóknak, az igazgatóság és az igazgatótanács jelentéseinek, illetve adott esetben összevont jelentéseinek, a könyvvizsgálói vagy pénzügyi ellenőri jelentéseknek, illetve adott esetben az összevont éves beszámolóknak, valamint a jogi személyek nyilvántartásainak papíralapon és/vagy elektronikus formában történő megőrzését jelenti.

A cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok aktájában a bejegyzéssel vagy a jogszabályok szerint a cégnyilvántartásban rögzítendő műveletekkel kapcsolatban benyújtott dokumentumok, valamint a bejegyzést igazoló dokumentumok szerepelnek. A cégnyilvántartásban a jogszabályban előírt előzetes bejegyzési eljárások lefolytatása céljából szereplő dokumentumokat külön mappában tárolják. Ezek a bejegyzést követően az érintett jogalany mappájába kerülnek.

A cégnyilvántartásban szereplő természetes és jogi személyek iratait a dokumentumok tárolásáról szóló 16/1996. sz. törvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően tárolják.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

A cégnyilvántartás honlapján

Az ONRC weboldalán az érdeklődők a keresőmezőbe beírt kulcsszavakkal végezhetnek keresést.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A Recom online szolgáltatás keretében ingyenesen elérhető információk a következő szempontok alapján kereshetők:

• cégnév;
• cégjegyzékszám;
• adószám;
• a székhely/vállalkozás helye szerinti megye.

Az érdeklődők számára a Recom online szolgáltatáson keresztül ingyenesen elérhető általános információk a következők:

1. cég és jogi forma;
2. létesítő okirat szerinti székhely/telephely, fióktelepek esetében pedig a bejegyzés helye szerinti tagállam;
3. a cégnyilvántartásban szereplő hivatkozási szám, EUID és adószám;
4. jogállás;
5. weboldal, ha van;
6. a jogi személy törvényes képviselői, és hogy együttesen vagy önállóan járhatnak-e el, valamint a családi vállalkozás képviselője;
7. más tagállamban nyitott fióktelepek, beleértve a társaságot, a nyilvántartási számot, az EUID-t és a fióktelep bejegyzése szerinti tagállamot.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

A cégnyilvántartásban szereplő jogalanyokra vonatkozó információkat és iratokat a hatóságok és az állami intézmények – a teljes mértékben saját bevételekből finanszírozott intézmények kivételével –, a bíróságok és az azok mellett működő ügyészségek, valamint az akkreditált diplomáciai képviseletek és a jogszabályban meghatározott egyéb jogi személyek számára díjmentesen kell kiadni.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök képviselői számára díjmentesen adják ki a cégnyilvántartásban rögzített egyes információkat. Az újságíróknak és a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek kiadott információk kizárólag a közvélemény tájékoztatására használhatók fel.

Térítés ellenében?

A cégnyilvántartó hivatal a kérelmező költségére díj ellenében nyújt tájékoztatást, cégkivonatokat ad ki és tanúsítványokat állít ki a cégnyilvántartásban szereplő bejegyzésekről, valamint azt igazoló tanúsítványt állít ki, hogy egy adott okirat vagy aktus bejegyzésre került-e, továbbá egyszerű és hitelesített másolatokat ad ki a nyilvántartásban rögzített bejegyzésekről és a benyújtott iratokról. Az érintett dokumentumok postai úton is igényelhetők és kiadhatók.

Hogyan kaphatok információt, igazolásokat a cégnyilvántartásba történt bejegyzésekről, valamint azt igazoló tanúsítványt, hogy egy adott okirat vagy aktus bejegyzésre került-e, továbbá egyszerű és hitelesített másolatot a nyilvántartásban rögzített bejegyzésekről és a benyújtott iratokról?

Az információkhoz való hozzáférés módja:

• online, az InfoCert szolgáltatás segítségével (nincs szükség elektronikus aláírásra; csak kártyával lehet fizetni),
• online, az ONRC portálján keresztül, itt (elektronikus aláírás szükséges; kártyával vagy postautalvánnyal lehet fizetni),
• e-mail-cím: onrc@onrc.ro (postautalvánnyal vagy a pénztárnál lehet fizetni),
• faxszám: +40 213160829 (postautalvánnyal vagy a pénztárnál lehet fizetni),
• postai úton (postautalvánnyal lehet fizetni; 7,68 RON összegű pótdíj kerül felszámításra),
• az ONRC és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok ügyfélszolgálatán.

Az InfoCert szolgáltatás lehetővé teszi online tanúsítványok kiállítását és/vagy a cégnyilvántartásból származó információk kiadását. A szolgáltatás az ONRC portálján keresztül érhető el, az Információk (Informații) – Tanúsítványok (Certificate constatatoare) vagy A cégnyilvántartás adatai és a hiteles másolatok (Informații RC și copii certificate) menüpontban, a fizetést pedig online kell teljesíteni, Visa vagy Mastercard kártyával. Az InfoCert e-szolgáltatás a nap 24 órájában, minden hétköznap, az adatkezelő beavatkozása nélkül automatikusan lehívja az elektronikus aláírással ellátott iratokat, a fizetés pedig elektronikusan, kártyával történik, és ezt követően a kérelmező elektronikus számlát kap, amelyhez nincs szükség elektronikus aláírásra.

A cégnyilvántartásból tanúsítványok és/vagy információk online szerezhetők be a Recom online szolgáltatás címén, amely előfizetéses komponens és a kedvezményezettel történő szerződés megkötését követően a nap 24 órájában elérhető.

Az irattárból az alábbi módokon szerezhetők be hitelesített iratmásolatok:

• a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok ügyfélszolgálatán,
• postai úton;
• online (elektronikus aláírás szükséges).

A vállalkozás engedélyezése céljából tett nyilatkozatok benyújtását tanúsító igazolások másolatai az alábbi módokon szerezhetők be:

• a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok ügyfélszolgálatán,
• postai úton.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, az iratok hitelesítése, a csatolandó iratok típusa)?

Személyesen

A 265/2022. sz. törvény 79–81. cikkében felsorolt személyeknek személyesen vagy meghatalmazott útján a bejegyzési kérelmet vagy adott esetben más típusú kérelmet a nyilvántartásba vételhez szükséges iratokkal együtt az ügyfélszolgálaton kell benyújtani, vagy postai úton/futár útján kell eljuttatni a székhely/az érintett személyek üzleti tevékenységének helye szerint illetékes cégnyilvántartó hivatalhoz/bármely cégnyilvántartó hivatalhoz.

A jogi személy cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a jogi személy hiteles eseti vagy általános meghatalmazás alapján eljáró törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, vagy ügyvédi meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd, vagy bármely tag, részvényes vagy igazgatósági tag írja alá.

A jogi személy romániai vagy külföldi székhelyű fióktelepének a bejegyzésére vonatkozó kérelmet a jogi személy fióktelep üzleti tevékenységét közvetlenül irányító képviselője írja alá személyesen, illetve hiteles eseti/általános meghatalmazás vagy megbízás alapján eljáró meghatalmazottja útján.

Az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes társaság cégbejegyzése iránti kérelmet az a természetes személy nyújtja be – személyesen vagy hiteles eseti/általános meghatalmazás vagy megbízás alapján eljáró meghatalmazottja, illetve ügyvédi meghatalmazás alapján eljáró ügyvédje útján – aki egyéni vállalkozóként vagy az egyszemélyes társaság tulajdonosaként kéri a cégbejegyzést.

A családi vállalkozás bejegyzése iránti kérelmet a létesítő okiratban megjelölt képviselő vagy annak hiteles eseti/általános meghatalmazás vagy megbízás alapján eljáró meghatalmazottja, illetve ügyvédi meghatalmazás alapján eljáró ügyvédje nyújthatja be.

A cégbejegyzési kérelem alátámasztására benyújtott iratokat román nyelven kell megszövegezni.

A kérelmezők, illetve a cégnyilvántartásban szereplő személyek a bejegyzési kérelmet az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség lakóhelyük szerinti tagállamának valamelyik hivatalos nyelvén készült okirattal támaszthatják alá; ezekhez csatolni kell a hivatalos fordító által készített román nyelvű fordításokat.

Az uniós tagállamok valamely hivatalos nyelvére lefordított iratok kérésre közzétehetők, amennyiben azokat hivatalos fordítás formájában nyújtották be.

Az idegen nyelvre lefordított iratokat vagy kéthasábos elrendezésben – az első oszlopban a román szöveggel, a másodikban az idegen nyelvű szöveggel – vagy szekvenciális megjelenítéssel kell elkészíteni (azaz a román szöveg és az idegen nyelvű szöveg egymást követő feltüntetésével).

A román nyelven közzétett iratok és információk és az önkéntesen közzétett fordítás közötti ellentmondás esetén az utóbbit harmadik személlyel szemben nem lehet érvényesíteni; harmadik személyek mindazonáltal támaszkodhatnak az önkéntesen közzétett fordításra, kivéve, ha a társaság bizonyítja, hogy a harmadik személyek ismerték a kötelező közzététel tárgyát képező változatot.

A bejegyzés iránti kérelem alátámasztásához szükséges, hivatalos okiratnak minősülő iratokat a jogszabályok szerint kell a cégnyilvántartóhoz benyújtani.

Online

A bejegyzés iránti kérelem és a jogszabályban előírt iratok elektronikus úton, azaz az e-szolgáltatási portálon keresztül vagy e-mailben küldhetők el, minősített elektronikus aláírással ellátva.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a hivatalvezető az okiratok alapján, a kérelem iktatásától számított egy munkanapon belül elbírálja.

Ha a bejegyzési kérelem és a kapcsolódó igazoló okiratok vagy az alapító okirat formanyomtatványa hiányos, vagy nem felel meg a nyilvántartásba vételre kötelezett szakemberek alapítására, szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, illetve ha a hivatalvezető úgy ítéli meg, hogy a kérelem elintézéséhez további információkra vagy iratokra van szükség, az iratok kijavítására vagy kiegészítésére legfeljebb 15 naptári napos határidőt tűz.

A határidőt és a halasztás indokait feltöltik az ONRC e-szolgáltatási portáljára, és azok a cégnyilvántartó hivatalok helyiségeiben kialakított munkaállomásokon is megtekinthetők.

Ennek megfelelően módosul a bejegyzési kérelem elbírálásának és a jogszabályban előírt iratok kiadásának határideje.

Ha a kérelmező a bejegyzési kérelmét a hivatalvezető által megszabott határidő lejárta előtt helyesbíti/kiegészíti és az elszámolási határidő felülvizsgálatát kéri, a bejegyzési kérelem elszámolása a helyesbítést/kiegészítést követő napon történik.

Ha a kérelmező a halasztási végzésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bejegyzési kérelmet elutasítják.

Ha a kérelmező mégsem kéri a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalokhoz címzett kérelemről való határozathozatalt, illetve ha a bejegyzési kérelmet elutasítják, a Románia Hivatalos Lapjában való közzététel díját vissza kell fizetni, ha azt már befizették.

Az érintett vagy képviselője kérelmére a bejegyzési kérelem elbírálása érdekében nyilvános tárgyalást tartanak.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik felekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

Az alábbi nemzeti rendelkezések úgy rendelkeznek, hogy a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének megfelelően a harmadik személyek hivatkozhatnak a cégnyilvántartásban szereplő információkra és okiratokra:

1. A 265/2022. sz. törvény 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a cégnyilvántartás általános közérdekű szolgáltatás a romániai székhelyű egyéni vállalkozók, egyéni és családi vállalkozások, valamint a társaságnak minősülő szakemberek, gazdasági egyesülések, valamint fióktelepeik és a fent felsorolt, külföldi székhelyű jogi személyek, gazdasági társaságok, európai részvénytársaságok, szövetkezeti társaságok, európai szövetkezeti részvénytársaságok, szövetkezeti hitelintézetek, gazdasági egyesülések és európai fióktelepeinek bejegyzésére és közzétételére.

A 265/2022. sz. törvény 43. cikkének (1) bekezdése ezenkívül úgy rendelkezik, hogy a „tevékenységük gyakorlása során vagy annak megszüntetésekor a 4. cikk (1) bekezdésben említett szakembereknek kérniük kell a nyilvántartásba vételre kötelezett iratok és cselekmények nyilvántartásba bejegyzését.

A cégnyilvántartásban rögzített információk rendelkezésre bocsátása és a kapcsolódó iratok másolatainak kiadása a cégnyilvántartásról szóló és a cégnyilvántartásban történő bejegyzés szempontjából releváns más jogalkotási aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló 265/2022. sz. törvény 11. cikkével összhangban történik:

1. A cégnyilvántartás nyilvánosan elérhető. A cégnyilvántartó hivatal az érdekelt kérésére és költségére a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően román nyelven ad ki a cégnyilvántartásba történt bejegyzésekre vonatkozó információkat és igazolásokat, valamint az adott okirat vagy cselekmény bejegyzését tanúsító igazolásokat, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem alátámasztására benyújtott valamennyi rögzített vagy benyújtott iratról, vagy azok bármely részéről másolatot és/vagy hiteles másolatot.

2. Az információ- és iratkérést vagy az ügyfélszolgálaton kell benyújtani, vagy postai úton, futárszolgálattal vagy elektronikus úton kell megküldeni a személyazonosító okmány másolatával együtt, amennyiben a kérelmet nem minősített elektronikus aláírással írják alá.

3. Az 1. pontban említett iratokat a Cégbíróság vagy elektronikus úton, azaz elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással vagy adott esetben minősített elektronikus bélyegzővel aláírtan, vagy papír alapon állítja ki az ONRC székhelyén vagy a cégnyilvántartó hivatalban, vagy postai úton vagy futárszolgálattal küldi meg.

4. A másolatok hiteles másolatok. Az elektronikus másolatok hitelesítése elektronikus aláírás hozzáadásával történik. Kérésre hivatalosan nem hitelesített másolatok is kiadhatók.

5. Az 1. cikkben említett információk és okiratok elektronikus másolatát a kérelmező költségére nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül.

6. A kapott, azaz elektronikus úton megküldött okiratok a szolgáltatók szabad letelepedéséről és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló, a 68/2010. sz. törvénnyel módosított és kiegészített, majd módosított 49/2009. sz. sürgősségi kormányrendelettel összhangban az egyablakos elektronikus ügyintézési ponthoz csatlakozva is kezelhetők.

7. A kiadott információkért és iratokért az igazságügyi miniszter rendeletében meghatározott besorolási rendszer szerint díjat kell fizetni, amely nem haladhatja meg az érintett információk vagy iratok kiadásához szükséges adminisztrációs költségeket, és amely magában foglalja a cégnyilvántartás fejlesztésének és vezetésének költségeit is.

8. Az 1. pontban említett információkat és iratokat a hatóságok és intézmények, valamint a Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek számára ingyenesen kell kiadni.

9. Kifejezett jogszabályi előírás esetében az 1. pontban említett információkat a 8. pontban felsoroltaktól eltérő jogi személyek részére ingyenesen kell kiadni.

10. Az ONRC és a cégnyilvántartó hivatalok térítésmentesen adják ki az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök képviselői számára a cégnyilvántartásban rögzített adatoka, amelyek kizárólag a nagyközönség tájékoztatása céljából használhatók fel.

A cégnyilvántartásba vételre kötelezett személyek okiratainak és aktusainak a végrehajthatóságáról a cégnyilvántartásról és a cégnyilvántartásban történő bejegyzés szempontjából releváns más jogalkotási aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló 265/2022. sz. törvény 46. cikke rendelkezik:

1. A bejegyzés és a bejegyzett tények harmadik személyekkel szemben attól a naptól kezdve érvényesíthetők, amelyen azokat bejegyezték a cégnyilvántartásba, illetve amelyen közzétételre kerültek a jogszabályban előírtak szerint Románia Hivatalos Lapjában vagy a Cégközlönyben.
2. Azok a személyek, akik/amelyek kötelesek kérelmezni valamely adat bejegyzését, harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak a be nem jegyzett okiratok vagy aktusok joghatásaira, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az érintett harmadik személyek tudtak a szóban forgó okiratokról vagy aktusokról. Harmadik személyek azonban minden esetben hivatkozhatnak még közzé nem tett okiratokra vagy aktusokra, kivéve, ha a közzététel hiányában azoknak nincs joghatása.
3. A nemzeti cégnyilvántartó hivatal a weboldalán és az e-szolgáltatási portálon naprakész információkat közöl arról, hogy milyen nemzeti jogszabályok vonatkoznak a cégnyilvántartásba kötelezően bejegyzendő személyek okiratainak, aktusainak és adatainak közzétételére és harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőségére, továbbá az említett naprakész információkat közzététel céljából benyújtja az európai igazságügyi portálhoz.

A gazdasági társaságokra továbbá ezzel kapcsolatban az alábbi különös rendelkezések, azaz a módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben újra közzétett 31/1990. sz. társasági törvény 50–51. cikkei alkalmazandók:

50. cikk

1. A társaság harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhat azokra az okiratokra és aktusokra, amelyeknek nem került sor a jogszabályban előírt közzétételére, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy az érintett harmadik személyek tudtak a szóban forgó okiratokról és aktusokról.

2. A társaság jogszabályban előírt közzétételtől számított 16. nap előtt végzett műveletei nem érvényesíthetők olyan harmadik személlyel szemben, aki bizonyítja, hogy ezekről a műveletekről nem szerezhetett tudomást.

51. cikk

1. Harmadik személyek azonban minden esetben hivatkozhatnak még közzé nem tett okiratokra vagy aktusokra, kivéve, ha a közzététel hiányában azoknak nincs joghatása.

A 265/2022. sz. törvény 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a cégnyilvántartás a következő nyilvántartás-kategóriákat tartalmazza:

1. nyilvántartás gazdasági társaságok, nemzeti gazdasági társaságok, nemzeti vállalatok, állami vállalatok, gazdasági egyesülések, európai részvénytársaságok, európai gazdasági egyesülések, jogszabályban kifejezetten meghatározott más, romániai székhelyű jogi személyek, valamint fióktelepeik és adott esetben külföldi székhelyű jogi személyek fióktelepeinek bejegyzésére;
2. nyilvántartás a romániai székhelyű szövetkezeti társaságok és európai szövetkezeti társaságok, fióktelepeik és adott esetben a külföldi székhelyű szövetkezeti társaságok vagy európai szövetkezeti társaságok fióktelepeinek bejegyzésére;
3. nyilvántartás a Romániában székhellyel és adott esetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozók, egyszemélyes gazdasági társaságok és családi vállalkozások bejegyzésére.

2. A 265/2022. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a cégbíró bejegyzési kérelmek elintézésére vonatkozó végzésén, vagy adott esetben jogerős bírósági határozaton vagy jogszabályban előírt esetben végrehajtható határozaton alapul. Ha a bejegyzést bíróság rendeli el, a bejegyzésre a bírósági határozat rendelkező részét tartalmazó eljárási irat alapján is sor kerülhet.

3. A 265/2022. sz. törvény 107. cikkének (2) bekezdése értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzés időpontja a bejegyzés hatálybalépésének napja.

4. A 265/2022. sz. törvény 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a cégnyilvántartásba a bejegyzéseket a cégbíró által kiadott végzés keltétől számított 24 órán belül fel kell vinni.

5. A 265/2022. sz. törvény 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a cégnyilvántartást az ONRC vezeti számítógépes formában, a cégnyilvántartásba és az ONRC által vezetett egyéb nyilvántartásokba történő bejegyzés pedig elektronikusan történik.

Eltérések a nyilvántartásban szereplő bejegyzések és azok közzététele között

A bejegyzés és a bejegyzett tények harmadik személyekkel szemben attól a naptól kezdve érvényesíthetők, amelyen azokat bejegyezték a cégnyilvántartásba, illetve amelyen közzétételre kerültek a jogszabályban előírtak szerint Románia Hivatalos Lapjában vagy a Cégközlönyben.

A természetes vagy jogi személy cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított 16. nap előtt végzett műveletei nem érvényesíthetők olyan harmadik személlyel szemben, aki bizonyítja, hogy ezekről a műveletekről nem szerezhetett tudomást.

Azok a személyek, akik/amelyek kötelesek kérelmezni valamely adat bejegyzését, harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhatnak a be nem jegyzett okiratok vagy aktusok joghatásaira, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az érintett harmadik személyek tudtak a szóban forgó okiratokról vagy aktusokról. Harmadik személyek azonban minden esetben hivatkozhatnak még közzé nem tett okiratokra vagy aktusokra, kivéve, ha a közzététel hiányában azoknak nincs joghatása.

A 265/2022. sz. törvény 16. cikkének (1) bekezdésében említett iratokat a cégnyilvántartó hivatal a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől számított legfeljebb három munkanapon belül elektronikus úton megküldi Románia Hivatalos Közlönyének közzététel céljából.

A 265/2022. sz. törvény 8. cikkében előírtak szerint a cégnyilvántartás bejegyzései és a cégnyilvántartásba bejegyzett szakember aktájába csatolt iratok közötti ellentmondás esetén a nyilvántartásban szereplő bejegyzések az irányadóak harmadik személyek felé.

A Cégközlönyben vagy adott esetben Románia Hivatalos Közlönyében közzétett iratokat és információkat illetően, amennyiben ellentmondás áll fenn azok és a nyilvántartásban rögzített iratok között, harmadik személyek felé az utóbbiak irányadóak.

Ha a fent említett ellentmondás az érintett szakembernek fel nem róható okból következik be, a Cégbíróság, illetve adott esetben a „Monitorul Oficial” közjogi szerv helyesbíti a nyilvántartásban a bejegyzést, pontosabban a szakember kérésére a kijavított szöveget újra közzéteszi, kivonatolt formában, saját költségén.

Ki viseli az adatok pontosságáért a felelősséget?

A jogszabályban meghatározott okiratok és aktusok az adott esettől függően a nyilvántartásba vételre kötelezett természetes és/vagy jogi személyek, illetve más érdekelt felek kérelmére vagy hivatalból kerülnek be a cégnyilvántartásba.

A 265/2022. sz. törvény 4. cikkének (1) bekezdésében említett szakembereknek tevékenységük során vagy annak befejezésekor legkésőbb a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó cselekmények elvégzésének napjától számított 15 napon belül kérniük kell a nyilvántartásba vételre kötelezett iratok és cselekmények nyilvántartásba bejegyzését.

Jogszabályban előírt esetkörben a nyilvántartásban az érdekelt felek kérelmére is rögzíthetők bejegyzések; a kérelmet attól a naptól számított legfeljebb 30 napon belül kell benyújtani, amelyen az érintettek a bejegyzendő okiratról vagy aktusról tudomást szereztek.

A kérelmező és adott esetben jogi képviselője/megbízottja felel jogszabály alapján a bejegyzés iránti kérelemben és az annak alátámasztására benyújtott iratokban szereplő adatok jogszerűségéért, hitelességéért és pontosságáért.

A 265/2022. sz. törvény 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a cégnyilvántartásba történő bejegyzés a cégbíró bejegyzési kérelmek elintézésére vonatkozó végzésén, vagy adott esetben jogerős bírósági határozaton vagy jogszabályban előírt esetben végrehajtható határozaton alapul. Ha a bejegyzést bíróság rendeli el, a bejegyzésre a bírósági határozat rendelkező részét tartalmazó eljárási irat alapján is sor kerülhet.

A 265/2022. sz. törvény 107. cikke értelmében, ha a nyilvántartásba vételre kötelezett szakember egyéni cégének alapítására, szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi követelmények teljesültek, a hivatalvezető egy munkanapon belül végzést ad ki a bejegyzési kérelem befogadására attól a naptól számítva, hogy a kérelmet a cégnyilvántartó hivatalban iktatták, vagy adott esetben attól a naptól számítva, amikor az összes alaki követelményt teljesítették, és a hivatalvezető utasítása szerint a bejegyzéshez szükséges minden irat és információ beérkezett.

A cégnyilvántartásba történő bejegyzés napja a bejegyzés hatálybalépésének napja.

A cégnyilvántartásba az adatokat a cégbíró által kiadott végzés keltétől számított 24 órán belül be kell vezetni.

A jogi személyek a cégnyilvántartásba való tényleges bejegyzés napjával szerzik meg a jogi személyiséget.

A hivatalvezető végzése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – végrehajtható, és az csak panaszeljárásban vitatható. A panasz a végrehajtást nem függeszti fel. Azokat az eljárásokat, amelyek alapján a cégnyilvántartásba történő bejegyzésről döntenek, az ORCT munkatársai folytatják le.

Adatvédelmi eljárások

A személyes adatok közzétételével és tárolásával összefüggő, az érintettek jogaival kapcsolatos eljárások

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal és a törvényszékek mellett működő cégnyilvántartó hivatalok/területi hivatalok a cégnyilvántartás tevékenységét szabályozó jogszabályokban előírt feladataik ellátása során adatokat és információkat gyűjtenek és kezelnek, köztük személyes adatokat is,
amelyekre a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) rendelkezései vonatkoznak.

A személyes adatok kezelőjeként a nemzeti cégnyilvántartó hivatal megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést.

A természetes személyek személyes adatait meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjtik, és azokat a későbbiekben sem kezelik olyan módon, amely e célokkal összeegyeztethetetlen (a célhoz kötöttség elve).

A kérelmezők által a kérelmek kitöltése/benyújtása és az azokat alátámasztó aktusok/okiratok benyújtása révén megadott személyes adatokat a cégnyilvántartás legfőbb kötelezettségeinek/feladatainak/funkcióinak a teljesítése érdekében kezelik.

A központi számítógépes cégnyilvántartásban/integrált információs rendszerben rögzített információkat korlátlan ideig tárolják. A cégnyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmeket (formanyomtatványokat), amelyeket a jogalanyok nyilvántartásba vétele, a jogalanyok okirataira és aktusaira vonatkozó bejegyzések rögzítése, valamint az ezek alátámasztására benyújtott iratok nyilvántartásba vétele céljából nyújtanak be, az adott jogalany aktájában tárolják (papíralapon és elektronikusan).

A cégnyilvántartásba való bejegyzés következtében kiállított/az ügyfélszolgálat munkatársai által elkészített iratok közzététele megfelel az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek, és az ehhez kapcsolódó adatok törvény eltérő rendelkezése hiányában az érintett személyek családi és utónevére, születési idejére és helyére, állampolgárságára és lakóhelye szerinti országra korlátozódnak.

A cégnyilvántartásba bejegyzett, meghatározott minőségben eljáró/szakembernél munkakört betöltő természetes személyekre vonatkozóan nyilvánosságra hozható személyes adatokra vonatkozó információk a következők: vezeték- és utónév, születési idő és hely, állampolgárság és lakóhely szerinti ország, kivéve, ha a kérelmező olyan jogi személy, aki jogszabály alapján hozzáfér személyes adatokhoz.

A kérelmezők részére kiállított, a szakember aktájához csatolt iratok másolatában vagy hiteles másolatában csak a következők szerepelhetnek: az említett iratokban felsorolt személyek vezeték- és utóneve, születési ideje és helye, állampolgársága és lakóhelye szerinti ország, kivéve, ha a kérelmező olyan jogalany, amely jogszabály alapján hozzáfér személyes adatokhoz.

A kifejezett törvényi kötelezettség teljesítése érdekében megkötött együttműködési jegyzőkönyvek alapján a hatóságokkal és intézményekkel folytatott információcserének összhangban kell állnia a személyes adatok kezelése tekintetében a személyek védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó jogszabályokkal.

Az ONRC weboldalán megtalálható azon hatóságok és intézmények listája, amelyekkel az ONRC együttműködési jegyzőkönyvet köt.

A megadott adatoknak, a múltbeli adatoknak és az ONRC és a cégnyilvántartó hivatalok által kiállított igazolásoknak, valamint a bejegyzési kérelem alátámasztására benyújtott iratok másolatának vagy hiteles másolatának tartalmaznia kell a cégnyilvántartásban rögzített valamennyi személyes adatot, amennyiben ezeket az adatokat az érintettek vagy az illetékes intézmények vagy hatóságok kérésére, törvényi kötelezettségnek megfelelően, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából továbbítják, de a 265/2022. sz. törvény 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban más természetes vagy jogi személyeknek – ideértve az egyéb közintézményeket is – csak az alábbi adatok kerülnek megküldésre: vezetéknév és utónév, születési idő és hely, állampolgárság és lakóhely szerinti ország.

A nemzeti cégnyilvántartó hivatal biztosítja, hogy az érintettek gyakorolhassák az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogaikat, amelyek a következők: a tájékoztatáshoz való jog, a személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, az adathordozhatósághoz való jog, a tiltakozáshoz való jog, az adatok kizárólag automatizált kezelésén – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntéshozatal elutasítására vonatkozó jog, valamint a személyes adatok kezelését felügyelő nemzeti hatóságnál [Autoritatea Națională de Supraveghere a Prelucrării Datelor cu Caracter Personal] (B-dul G-ral Gheorghe Magheru nr. 28-30, sector 1, Bukarest, Románia) történő panasztételhez való jog.

A fent említett jogok – az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt követelményekre és kivételekre is figyelemmel – a következő címre elküldött, keltezéssel és aláírással ellátott írásbeli kérelem útján gyakorolhatók: Bukarest, Bd. Unirii, nr. 74, bl. J3b, tronson II+III, sector 3, irányítószám: 030837 vagy e-mailben a következő címre: datepersonale@onrc.ro.

Az általános adatvédelmi rendelet 37. cikkének megfelelően az intézményen belül adatvédelmi tisztviselőt neveztek ki, akinek az elérhetőségei a weboldal Személyes adatok menüpontja alatt tekinthetők meg.

Elérhetőségi adatok

Az elérhetőségek itt tekinthetők meg.

Kapcsolódó linkek

A romániai cégnyilvántartás hivatalos weboldala

Románia nemzeti cégnyilvántartó hivatalának e-szolgáltatási portálja

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Tagállami szintű cégnyilvántartások - Szlovénia

Ez az oldal Szlovénia cégnyilvántartásáról nyújt áttekintést.

Mit kínál a szlovén cégnyilvántartás (Poslovni register Slovenije)?

A szlovén cégnyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve – AJPES) üzemelteti.

A szlovén cégnyilvántartás az a központi nyilvános adatbázis, amely a Szlovéniában székhellyel rendelkező, haszonszerzésre irányuló vagy nonprofit tevékenységet végző valamennyi vállalkozásról, valamint e vállalkozások leányvállalatairól és egyéb egységeiről tartalmaz információkat. A nyilvántartás információkat tartalmaz továbbá a külföldi vállalkozások Szlovéniában tevékenykedő leányvállalatairól is. A nyilvántartásban a következő kategóriák szerepelnek:

• gazdasági társaságok (személyegyesítő társaságok és tőkeegyesítő társaságok)
• egyéni vállalkozások
• közjogi jogi személyek
• magánjogi jogi személyek
• társulások
• nyilvántartásba vételhez kötött vagy szabályozott tevékenységet végző természetes személyek
• vállalkozások leányvállalatai és egyéb egységei
• külföldi vállalkozások központi irodái
• egyéb jogalanyok.

A szlovén cégnyilvántartásban szereplő tételek mindegyike tekintetében különböző adatok érhetők el (azonosító szám, cégnév, adószám, a képviselők és alapítók adatai stb.).

• az ePRS alkalmazáson keresztül az információkhoz való közvetlen hozzáféréssel, valamint
• további felhasználásra szánt információk szolgáltatásával.

Mit tartalmaz?

ePRS alkalmazás

Az ePRS alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára a Szlovén Köztársaság területén belül gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat tartalmazó szlovén cégnyilvántartás egyes tételeire vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

A hozzáférés ingyenes, de a felhasználóknak be kell jelentkezniük az oldalra (az új felhasználóknak először regisztrálniuk kell).

Hogyan végezzünk keresést a szlovén cégnyilvántartásban?

A felhasználóknak a nyilvántartásban való kereséshez be kell jelentkezniük az oldalra. Az adatokat egy vagy több keresési kritérium megadásával vagy a keresési kritériumok legördülő menüből való kiválasztásával lehet elérni. Keresés a következő kritériumok bármelyike alapján végezhető: adat, adat egy része (szó) vagy szókezdet. Keresés végezhető a következők alapján: azonosító szám, adószám, cégnév, utcanév és házszám, település stb.

Frissítés

Az adatokat naponta frissítik.

További felhasználásra szánt információk szolgáltatása:

Az AJPES a következő szolgáltatásokat nyújtja a cégnyilvántartásból származó információk további felhasználásához:

• napi, heti vagy havi adatszolgáltatás valamennyi tételről, hosszú vagy rövid formátumban,
• havi adatszolgáltatás a bírósági nyilvántartásban (Sodni register) felsorolt vállalkozásokról, hosszú vagy rövid formátumban,
• havi adatszolgáltatás az egyéni vállalkozásokról hosszú vagy rövid formátumban,
• internetes adatszolgáltatás hosszú, rövid vagy minimumformátumban (lásd a oldalt),
• adatszolgáltatás meghatározott sorrend alapján, hosszú vagy rövid formátumban,
• az összegyűjtött adatok feldolgozása a felhasználó által beállított szempontok (numerikus adatok) szerint.

Az AJPES háromhavonta ingyenes áttekintést biztosít a teljes szlovén cégnyilvántartásról XML formátumban a további felhasználásra szánt információk közül meghatározott szempontok szerint kiválasztott információkkal.

Árak

Az AJPES díjat számít fel a szlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználásáért, a
szlovén cégnyilvántartásból származó nyilvános információk további felhasználására vonatkozó díjszabásban (Tarifa nadomestil za ponovno uporabo informacij javnega značaja Poslovnega registra Slovenije) (link a szlovén jogszabályok adatbázisához) meghatározottak szerint.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Harmadik személyek az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említett információkra és összes okirattípusra az alábbi jogszabályok alapján hivatkozhatnak.

- A gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o gospodarskih družbah) (Uradni list RS (A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja (UL RS) 65/09. szám – hivatalos, konszolidált változat, 33/11., 91/11., 32/12., 57/12., 44/13. szám - alkotmánybírósági határozat és 82/13. szám; a továbbiakban: ZGD-1), amely a jogi személyiséggel rendelkező társaságok jogállására vonatkozó alapvető szabályokról rendelkezik a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások, a kapcsolt viszonyban álló személyek, a gazdasági érdekcsoportok és a külföldi gazdasági társaságok leányvállalatai létrehozása és működtetése, valamint a jogállásuk esetleges változása tekintetében.

- A bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sodnem registru) (UL RS, 54/07. szám - hivatalos, konszolidált változat, 65/08., 49/09. és 82/13. szám – ZGD-1H, a továbbiakban: ZSReg), amely szabályozza a bírósági nyilvántartást, meghatározza a bírósági nyilvántartásba vett információkat, azokat az eljárási szabályokat, amelyek alapján az illetékes bíróság határoz a bírósági nyilvántartás tételeiről, továbbá a bírósági nyilvántartás AJPES általi igazgatásának módjára vonatkozó szabályokat. Ez a törvény az egyablakos ügyintézési rendszer (Vse na enem mestu) részét képező eljárásokat is szabályozza.

- A szlovén cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon o Poslovnem registru Slovenije) (UL RS, 49/06. és 33/07. szám – ZSReg-B, a továbbiakban: ZPRS-1), amely szabályozza a szlovén cégnyilvántartás (PRS) vezetését és fenntartását, meghatározza a cégnyilvántartás tételeit, azonosításuk módját, az azonosító kötelező használatát, a cégnyilvántartás tartalmát és a nyilvántartás vezetéséhez szükséges információk beszerzését, továbbá meghatározza a cégnyilvántartáson belüli tételek létrehozásának eljárását, a tételek létrehozásával kapcsolatban a nyilvántartás rendszergazdája által hozzáadott vagy meghatározott információkat, a cégnyilvántartás adatainak felhasználását és az okiratok tárolását.

Ingyenes-e a szlovén cégnyilvántartáshoz való hozzáférés?

Igen, a hozzáférés ingyenes. A felhasználóknak azonban az információk eléréséhez be kell jelentkezniük az oldalra.

Kapcsolódó linkek

poslovni register (szlovénül), business register (angolul)

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Az Obchodný register (cégnyilvántartás) egy nyilvános jegyzék, amely egyéni vállalkozókról, gazdasági társaságokról és – amennyiben ezt külön jogszabályok előírják – egyéb jogi személyekről tartalmaz a szlovák jog által meghatározott információkat.

A nyilvántartást programozási és technikai szempontból a Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma) kezeli.

A cégnyilvántartást a registrové súdy (cégbíróságok) – a megyei bíróságok székhelyein működő járásbíróságok – vezetik.

Ingyenes szolgáltatás-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

A cégnyilvántartás és az okiratok nyilvántartása mindenki számára hozzáférhető. A cégnyilvántartásban tárolt információkhoz való hozzáférés és az azokra vonatkozó kivonat igénylése díjköteles.

Mindazonáltal amennyiben a kérelmező elektronikus kivonatot kér a cégnyilvántartásból, vagy a benyújtott okirat elektronikus másolatát igényli, vagy arra vonatkozó elektronikus megerősítést kér, hogy egy adott okiratot nem nyújtották be az okiratok nyilvántartásába, a cégbíróság elektronikus úton és ingyenesen kiadja a releváns okiratokat.

A kérelmezőnek lehetősége van ingyenesen kivonatot, a benyújtott okirat másolatát kérni a cégnyilvántartásból, vagy arra vonatkozó konkrét megerősítést, hogy egy adott okiratot nem nyújtották be az okiratok nyilvántartásába a központi cégnyilvántartások, cégnyilvántartások és a vállalati nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül (az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)).

Hogyan lehet keresni a cégnyilvántartásban?

A szolgáltatás szlovák és angol nyelven érhető el.

Az obchodný registerben a következők szerint lehet keresést végezni:

• obchodné meno [cégnév]
• identifikačné číslo [azonosító szám]
• sídlo (székhely)
• spisová značka [cégjegyzékszám]
• priezvisko a meno osoby [a természetes személy vezeték- és keresztneve]

Milyen mértékben lehet támaszkodni a nyilvántartásban szereplő okiratokra?

Az 513/1991 sz. módosított törvény (a kereskedelemről szóló törvénykönyv) meghatározza, hogy mely esetekben lehet a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra, illetve adott esetben a cégnyilvántartásba benyújtott okiratok tartalmára hivatkozni.

A cégnyilvántartásba bejegyzett adatok közzétételük időpontjától kezdve hatályosak a harmadik személyek tekintetében. A jogszabály alapján közzéteendő okiratok tartalma harmadik személyek tekintetében az arra vonatkozó értesítés cégközlönyben történő közzétételének napjától kezdve hatályos, hogy az okiratokat benyújtották az okiratok nyilvántartásába.

A harmadik személyek ezen időponttól kezdve hivatkozhatnak a közzétett adatokra, illetve az okiratok tartalmára. Mindazonáltal ez nem alkalmazandó, ha a nyilvántartásban szereplő személy bizonyítani tudja, hogy a harmadik személy már korábban tudomást szerzett az adatokról, illetve az okiratok tartalmáról.

Mindazonáltal a nyilvántartásban szereplő személy nem hivatkozhat harmadik személyekkel szemben a közzétett adatokra, illetve az okiratok tartalmára azok közzétételét követő 15 napon belül abban az esetben, ha a harmadik személyek bizonyítani tudják, hogy nem szerezhettek tudomást ezen adatokról és az okiratok tartalmáról.

Ezen időszak elteltével a nyilvántartásba vett adatokra és az okiratok nyilvántartásába benyújtott okiratok tartalmára lehet hivatkozni.

A harmadik személyek minden esetben hivatkozhatnak a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett adatokra, illetve az okiratok nyilvántartásába be nem nyújtott okiratok tartalmára, kivéve, ha az a tartalom vagy azon adatok a cégnyilvántartásba való bejegyzésük időpontjától kezdve bírnak kötelező erővel.

Amennyiben eltérés van a közzétett és a nyilvántartásba vett adatok, illetve a benyújtott és közzétett okiratok tartalma között, a nyilvántartásban szereplő személy (gazdasági társaság) csak azok közzétett változatára hagyatkozhat harmadik személyekkel szemben. Amennyiben ugyanakkor bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a nyilvántartásba vett adat és a benyújtott okirat tartalmáról, hivatkozhat azokra.

A cégnyilvántartás története

A cégnyilvántartást 1992-ben hozták létre az 513/1991 sz. törvény (a kereskedelemről szóló törvénykönyv) elfogadásával, amikor ez a nyilvántartás a korábbi cégnyilvántartás helyébe lépett.

2004-ig a kereskedelemről szóló törvénykönyv (§27–34. cikk) módosította a cégnyilvántartás jogi hatályát.

2004. február 1-jén lépett hatályba a cégnyilvántartásról és egyes törvények módosításáról szóló 530/2003 sz. különös törvény, és új jogi követelményeket vezetett be a cégnyilvántartás tekintetében. A különös törvény bevezetésével a cégnyilvántartás jogi szabályozása részben kikerült a kereskedelemről szóló törvénykönyvből.

A cégnyilvántartást jelenleg elektronikusan vezetik. Az okiratok nyilvántartását papír alapon és elektronikusan vezetik. (Az okiratok nyilvántartását 2020. október 1-je óta elektronikusan vezetik, kivéve, ha arról az 530/2003. sz. törvény (a cégnyilvántartásról szóló törvény) másként nem rendelkezik.)

Kapcsolódó linkek

Cégnyilvántartás

A Szlovák Köztársaság cégnyilvántartása

Mit kínál a finn cégnyilvántartás?

A cégnyilvántartás a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács (NBPR) tulajdonában van, és a nyilvántartást ez a szerv tartja fenn.

A finn cégnyilvántartás olyan nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, amely a gazdasági társaságokról (vállalkozásokról) tartalmaz információkat. Fő szabályként a nyilvántartásban minden vállalkozásnak szerepelnie kell. A vállalkozásoknak a nyilvántartott adataikban bekövetkező változásokat is be kell jelenteniük. A legtöbb vállalkozásnak az éves beszámolóját is be kell nyújtania a nyilvántartáshoz. A cégnyilvántartásba évente

• körülbelül 40 000 új vállalkozást
• a nyilvántartott cégadatokban bekövetkező körülbelül 145 000 változást
• körülbelül 230 000 éves beszámolót jegyeznek be.

A cégnyilvántartás az adóhivatallal közös bejelentési eljárást és adatszolgáltatási rendszert használ. A céginformációs szolgálat díjmentes adatszolgáltatási rendszer, amelyet a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács és az adóhivatal közösen tart fenn. A rendszer a vállalkozások elérhetőségeit és azonosító adatait tartalmazza, ideértve a következőket:

• a vállalkozás cégneve, és bármely párhuzamos vagy kiegészítő cégneve
• a vállalkozás cégjegyzékszáma, társasági formája és székhelye
• cím és egyéb elérhetőségi adatok
• a vállalkozás fő tevékenysége
• az adóhatóság és a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács azon nyilvántartásai, amelyekben a vállalkozás szerepel
• a vállalkozás megszűnésére, a kereskedelmi tevékenység megszakítására, a csőd-, felszámolási vagy reorganizációs eljárásokra vonatkozó információk.

Az Európai Üzleti Nyilvántartások Hálózata (EBR) az Európai Üzleti Nyilvántartások Szövetsége (EBRA) tagállamainak rendelkezésére álló olyan információs szolgálat, amely közvetlenül az egyes országok cégnyilvántartásából származó hivatalos és megbízható nyilvántartott adatokkal szolgál.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) az uniós tagállamok, Izland, Liechtenstein és Norvégia cégnyilvántartásainak összekapcsolására szolgáló rendszer. A rendszerben az említett országok nemzeti cégnyilvántartásaiba bejegyzett vállalkozásokra vonatkozó adatok kereshetők.

Ingyenes-e a hozzáférés a finn cégnyilvántartáshoz?

Az alapvető adatokhoz ingyenes a hozzáférés, az egyéb adatok, mint például a felelős személyek a vállalkozásban, a cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi kör és a tőkére vonatkozó információk után azonban díjat számítanak fel.

Az alábbiak minősülnek alapvető adatoknak:

• Cégnév
• Cégjegyzékszám
• Székhely
• Társasági forma
• A vállalkozás nyelve (finn vagy svéd)
• A bejegyzés időpontja
• A legutolsó bejegyzés időpontja
• A társaság helyzete
• Van-e a társaságnak üzleti jelzáloghitele
• Elérhetőségi adatok

Hogyan keressünk a finn cégnyilvántartásban?

A vállalkozások adatait a cégnyilvántartó hatósághoz beérkezett értesítések és bejelentések alapján rögzítik a cégnyilvántartásban. A nyilvántartás mind maguk a vállalkozások, mind pedig a bíróságok és más hatóságok által benyújtott információkat tartalmazza.

A cégnyilvántartásról szóló törvény (129/1979) 21a. szakasza értelmében a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács a finn népesség-nyilvántartó rendszer felhasználásával frissítheti az adatokat és ellenőrizheti az ügyfelek által benyújtott bejelentésekben és azok mellékleteiben szereplő személyes adatokat.

A vállalkozási tevékenységektől való eltiltásról szóló törvény 21. szakasza értelmében a finnországi Igazságügyi Nyilvántartó Központ adatokat szolgáltat a cégnyilvántartás számára a vállalkozási tevékenységektől való hatályos eltiltásokról, valamint azok kezdő- és zárónapjáról. Ezeket az adatokat azután frissítik a cégnyilvántartási rendszerben.

A cégnyilvántartás tartalmát a finn jogszabályok határozzák meg. A cégnyilvántartásra, a társasági formákra és általában a vállalkozási tevékenységekre irányadó finn jogszabályok határozzák meg, hogy a különböző társasági formák tekintetében milyen adatokat kell szerepeltetni. (lásd például a cégnyilvántartásról szóló törvényt, a részvénytársaságokról szóló törvényt és a személyegyesítő társaságokról szóló törvényt).

Az egyes társasági formák tekintetében általában legalább a következő adatokat tartalmazza a nyilvántartás:

• Cégnév
• A székhely vagy a település, ahonnan a társaságot irányítják
• Tevékenységi kör
• A társaság képviselője (képviselői)
• A társaság címe.

Valamely adatnak a cégnyilvántartásban való rögzítésekor a szóban forgó adatot egyidejűleg az elektronikus tájékoztató szolgáltatás útján is közzéteszik. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás olyan nyilvános és ingyenes szolgáltatás, amely a közzétett bejegyzések mellett a vállalkozások alapvető adatait is tartalmazza. E szolgáltatás segítségével ellenőrizhető, hogy egy vállalkozás például benyújtotta-e nyilvántartásba vétel céljából az új igazgatótanácsának összetételét, illetve megtudható, hogy egy adott időszakban milyen új vállalkozásokat vettek nyilvántartásba.

E szolgáltatás alkalmazásával bármely vállalkozás adataira rákereshet a vállalkozás cégjegyzékszámának segítségével. A cégjegyzékszám szükség esetén a céginformációs rendszerben ellenőrizhető. Keresési feltételként konkrét időpont vagy időtartam is használható. A keresés a bejegyzés típusa, település vagy tartomány szerint is szűkíthető. A keresési eredmény a vállalkozás alapvető adatait, azaz a cégnevet, a cégjegyzékszámot és a székhelyet tartalmazza. A közzétett bejegyzés tartalmazza például a bejegyzés típusát és a nyilvántartási bejegyzések megnevezését.

A nyilvántartás a társasági formától függően más adatokat is tartalmaz. Az azonos típusú vállalkozások cégkivonatai nagy mértékben különbözhetnek egymástól. Egyes részvénytársaságok például széles körben élnek a társasági törvény kínálta lehetőségekkel; opciós jogokat vagy más különös jogokat bocsátanak ki, vagy egyesülnek, majd ezeket az adatokat bejelentik nyilvántartásba vétel céljából. Más társaságok ellenben csak a nyilvántartásban kötelezően szerepeltetendő adatokat jelentik be. A cégkivonatok a jogszabály-módosításokat is tükrözik. Például a részvénytársaságok cégkivonatai igencsak eltérőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartásba veendő adat a részvénytársaságokról szóló, 2006. szeptember 1-jétől hatályos új törvény értelmében hozott határozaton, vagy egy korábbi törvény szerinti határozaton alapul-e.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

A cégnyilvántartásról szóló törvény megállapítja a nyilvántartásban rögzítendő adatokra és a nyilvántartás közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény mindenkit feljogosít a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és tanúsítványokhoz való hozzáférésre. Jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásban rögzített információk megbízhatóságára.

A törvény 1a. szakasza§ értelmében a nyilvántartásban rögzített valamennyi adat nyilvános, és mindenki jogosult a cégnyilvántartásból származó adatokhoz, kivonatokhoz és tanúsítványokhoz való hozzáférésre. Az adatok elektronikus formában is közzétehetők. Az egyetlen kivételt a természetes személyek személyi azonosító száma és a külföldön élő természetes személyek lakcíme képezi; ezek az adatok nem nyilvánosak. A külföldön élő természetes személyek személyi számának utolsó azonosító számjegyeire és a lakcímükre vonatkozó adatok közzétételére csak akkor kerül sor, ha a közzététel megfelel a kormányzati tevékenységek nyitottságáról szóló törvény 16. szakasza (3) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokra vonatkozó követelményeknek. Egyéb esetben a lakcím helyett a tartózkodási hely szerinti országot teszik közzé.

A cégnyilvántartásról szóló törvény 26. szakasza arról rendelkezik, hogy a jóhiszeműen eljáró harmadik személyek hagyatkozhatnak a nyilvántartásba bejegyzett és abban közzétett adatokra. Az adatokat közvetlenül a nyilvántartásba vételüket követően elektronikusan közzéteszik. A közzétett adatok ingyenesen beszerezhetők a cégnyilvántartás információs szolgálatától.

A finn cégnyilvántartás története

A nyilvántartás 1896-ig visszamenőleg tartalmaz adatokat.

Linkek:

Finnország Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanácsa

A finn cégnyilvántartás

A céginformációs rendszer

Az Európai Üzleti Nyilvántartások Szövetsége (EBRA)

Az Európai Üzleti Nyilvántartások Hálózata (EBR)

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS)

A finn cégnyilvántartásról szóló törvény

A személyegyesítő társaságokról szóló törvény

A részvénytársaságokról szóló törvény

A nemzeti nyilvántartás története

Mikor alapították?

A vállalkozásokat 1897 óta veszik nyilvántartásba.

Ez 1955-ben kiegészült a fióktelepek nyilvántartásával. (A svéd Cégnyilvántartási Hivatal 1975-ben vette át a fióktelepek nyilvántartásának a vezetését.)

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal 2002-ben átvette a pénzügyi felügyeleti hatóságtól a bankok és a biztosítók nyilvántartásának a vezetését.

Mikor digitalizálták?

Az információkat – az adatok típusának függvényében – 1982 óta digitalizálják. 2002 óta a nyilvántartásba érkező valamennyi információt digitális formátumúra alakítják.

Alkalmazandó jogszabályok

Elsősorban az alábbiak:

Aktiebolagslagen (a gazdasági társaságokról szóló törvény) (2005:551)

Aktiebolagsförordningen (a gazdasági társaságokról szóló rendelet) (2005:559)

Årsredovisningslagen (az éves beszámolóról szóló törvény) (1995:1554)

Filiallagen (a fióktelepekről szóló törvény) (1992:160)

Filialförordningen (a fióktelepekről szóló rendelet) (1992:308)

Lag (2004:297) om bank- och finansieringsrörelse (a banki és a pénzügyi tevékenységekről szóló törvény)

Förordningen (2004:329) om bank- och finansieringsrörelse (a banki és a pénzügyi tevékenységekről szóló rendelet)

Lagen (1995:1559) om årsredovisning i kreditinstitut och värdepappersbolag (a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások éves beszámolójáról szóló törvény)

Försäkringsrörelselagen (a biztosítási tevékenységről szóló törvény) (2010:2043)

Försäkringsrörelseförordningen (a biztosítási tevékenységről szóló rendelet) (2011:257)

Lagen (1995:1560) om årsredovisning i försäkringsföretag (a biztosítók éves beszámolójáról szóló törvény)

Milyen információkkal szolgál a cégnyilvántartás?

Ki jogosult hozzáférni a nyilvántartáshoz?

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal megkeresése vagy a Näringslivsregistret (cégjegyzék) honlapjának a meglátogatása útján bárki információt szerezhet a nyilvántartásból.

Milyen információkat tartalmaz a cégnyilvántartás?

Milyen típusú adatokat tárolnak a cégnyilvántartásban (mely szervezetek szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, milyen fizetésképtelenségre vonatkozó információkat, beszámolókat stb. tartalmaz)?

A cégnyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

• cégnév;
• cím;
• székhely;
• a szervezet száma;
• az igazgatókra vonatkozó információk (igazgatósági tagok, cégjegyzési joggal rendelkező személyek, vezérigazgató, könyvvizsgáló stb.);
• üzleti tevékenység.

(További információkért tekintse meg a gazdasági társaságokról szóló rendelet 2. fejezetének 14–17. szakaszát, a fióktelepekről szóló rendelet 4. szakaszát, valamint a banki és a pénzügyi tevékenységekről szóló rendelet [2004:329] 4. fejezetének 19. szakaszát.)

Milyen dokumentumokat iktatnak/tárolnak (ügyiratok, dokumentumgyűjtemények, létesítő okiratok, közgyűlési jegyzőkönyvek stb.)?

Az egyes ügytípusokra vonatkozóan a hatályos szabályok szerint benyújtandó valamennyi dokumentum, például:

• alapító okiratok;
• alapszabályok;
• éves beszámolók;
• értesítések;
• közgyűlési jegyzőkönyvek;
• igazgatósági jegyzőkönyvek;
• bankszámlakivonatok;
• könyvvizsgálói jelentések;
• bármilyen más szükséges dokumentum.

Hogyan végezhetek keresést (és melyek a rendelkezésre álló keresési feltételek)?

Személyesen

A látogatók számára a recepción rendelkezésre áll egy számítógép, amelyen kereséseket végezhetnek a nyilvántartásban. Ezenkívül a nyilvántartásból származó dokumentumok kiadását is kérheti a recepción.

A cégnyilvántartás honlapján

A cégnyilvántartás honlapján a következőkhöz férhet hozzá:

• a nyilvántartáshoz, amelyben megtekintheti, hogy egy adott társaság benyújtotta-e az éves beszámolóját, valamint konkrét ügyekre is rákereshet;
• a Näringslivsregistret e-szolgáltatáshoz (amelyben bizonyos információk ingyenesen elérhetők. Egyéb esetekben a hozzáférés ügyfélként való regisztrációhoz kötött);
• a Sök företagsinformation (céginformációk keresése) e-szolgáltatáshoz.

Milyen keresési feltételek állnak rendelkezésre?

A szervezet száma, az ügyszám, az azonosítószám vagy a cégnév alapján végezhet keresést.

Hogyan szerezhetek be dokumentumokat?

Költségmentesen?

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal díjat számít fel a dokumentumokért, mivel a működését díjakból fedezi.

Térítés ellenében?

A dokumentumok Hivataltól való megrendelése esetén. Számlával vagy kártyával lehet fizetni.

Hogyan kérhetek kivonatot a cégnyilvántartásból, illetve hogyan szerezhetem be a dokumentumok másolatát vagy kivonatát?

Ezeket a dokumentumokat a Hivataltól rendelheti meg telefonon, e-mailben vagy postai úton. Számlával vagy kártyával lehet fizetni.

A nyilvántartásba vételi eljárás

Hogyan indíthatom meg a nyilvántartásba vételi eljárást (a kérelmek benyújtási módja, a dokumentumok hitelesítése, a csatolandó dokumentumok típusa)?

Személyesen

Ebben az esetben a kérelmet és az adott ügytípushoz előírt dokumentumokat papíralapon kell benyújtani. Ezenkívül a svéd Cégnyilvántartási Hivatal által a látogatók rendelkezésére bocsátott számítógépeket is igénybe veheti a verksamt.se oldalhoz való hozzáférés és a kérelem benyújtása érdekében.

Online

Ellátogathat a verksamt.se oldalra, ahol kérelmet nyújthat be az adott üggyel kapcsolatban.

Hogyan történik a benyújtott kérelmek elbírálása?

Az e-szolgáltatásokon (verksamt.se) keresztül benyújtott kérelmeket különböző gépi ellenőrzéseknek vetik alá. Az ügyek egy része automatikusan lezárható az e-szolgáltatásokon belül. A többi, elektronikusan nem ellenőrizhető ügy további manuális ellenőrzés céljából továbbításra kerül egy dolgozóhoz. A munkatársak a papíralapú dokumentumokat is ellenőrzik.

A nyilvántartásba vétel joghatásai

A bejegyzések harmadik felekre gyakorolt hatása az (EU) 2017/1132 irányelv 17. cikke szerint

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal nyilvántartása nyilvánosan elérhető. A rögzített információk a Post- och Inrikes Tidningar című nemzeti közlönyben kerülnek közzétételre. A nyilvántartásban rögzített és a Post- och Inrikes Tidningar című kiadványban közzétett információk köztudomásúnak tekintendők, ezért nyilvánosan elérhetők, és kereséseket lehet végezni bennük.

A nyilvántartásban foglalt bejegyzés és annak közzététele közötti eltérések

A nyilvántartásba vétel céljából benyújtott információkat rögzítik és közzéteszik. Ha utólag kiderül, hogy helytelen információ került rögzítésre (és közzétételre), szükségessé válhat annak helyesbítése.

Ki viseli az adatok pontosságáért a felelősséget?

A benyújtott információk pontosságáért a gazdasági társaságok felelnek. A svéd Cégnyilvántartási Hivatal a jogszerűség ellenőrzését követően rögzíti a nyilvántartásban a megadott információkat.

Adatvédelmi eljárások

A személyes adatok közzétételével és tárolásával összefüggő, az érintettek jogaival kapcsolatos eljárások

A cégnyilvántartásban többek között az igazgatósági tagok személyes adatait is kezeljük. A nyilvántartás célja, hogy információt nyújtson például az üzleti tevékenységekről, a hitelezésről, a gazdasági társaságok felvásárlásáról és elidegenítéséről, valamint az ügyfélnyilvántartások kiegészítéséről és ellenőrzéséről. Az információk magánszemélyekkel, gazdasági társaságokkal, valamint a hatóságokkal oszthatók meg, ha az általuk végzett tevékenységhez információra van szükségük.

A személyes adatok akkor hozhatók nyilvánosságra, és akkor tárolhatók, ha valamely hatáskör gyakorlásával kapcsolatosak. A személyes adatok nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal adatkezelőként jár el, és biztosítja, hogy a nyilvántartásokban szereplő személyes adatok kezelésére az adatvédelmi rendelkezésekkel és a nyilvántartásra vonatkozó különös szabályokkal összhangban kerüljön sor.

A svéd Cégnyilvántartási Hivatal adatvédelmi ombudsmant nevezett ki annak biztosítása érdekében, hogy a tevékenysége során megfelelő módon és jogszerűen kezelje a személyes adatokat.

Kapcsolattartási adatok

Svéd Cégnyilvántartási Hivatal

Telefon: +46 771670670 (vagy +46 60184000), hétfőtől péntekig 09:00 és 15:00 óra között

E-mail: bolagsverket@bolagsverket.se

Cím: Stuvarvägen 21, Sundsvall, SVÉDORSZÁG

Honlap: https://bolagsverket.se/en/us/about/contact-us

Hivatkozások:

E-szolgáltatások: https://bolagsverket.se/en/fee

E-szolgáltatások: https://www.verksamt.se/web/international/services

Melyik szerv üzemelteti az egyesült királyságbeli cégnyilvántartást?

Az Egyesült Királyság, ideértve Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország cégnyilvántartását a Céghivatal (Companies House) vezeti.

Milyen információkat kínál a Céghivatal?

A cégnyilvántartás a vállalkozások, a korlátolt felelősségű társaságok (limited liability partnerships), betéti társaságok (limited partnerships), tengerentúli társaságok (overseas companies), európai gazdasági egyesülések (EGE), határokon átnyúló egyesülések és európai részvénytársaságok (Societas Europaea, SE) által benyújtott információkat tartalmazza. A benyújtással kapcsolatos követelményekre vonatkozó további információkat a Céghivatal honlapja tartalmazza. A cégnyilvántartásban egyszemélyes vállalkozásokra (sole traders), korlátlan felelősségű társaságokra (general partnerships) és cégnevekre vonatkozó információk nem szerepelnek.

Ingyenes-e a cégjegyzékbe történő betekintés?

Igen, a cégnyilvántartáshoz való hozzáférés és a társaságokra vonatkozó alapvető információk lekérése díjmentes.

Hogyan végezzünk keresést az egyesült királyságbeli cégnyilvántartásban?

Az Egyesült Királyság cégnyilvántartásában a vállalkozásokra vonatkozóan szereplő információk a Céghivatal honlapján a „WebCheck” szolgáltatás felhasználásával kereshetők.

Mennyire megbízhatóak a cégnyilvántartásban található dokumentumok?

A társaságok nyilvántartása

Ez a rész a társaságokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos helyzetet mutatja be, mivel ezek képezik a nyilvántartás nagyobbik részét.

Az egyesült királyságbeli nyilvántartás működését elsősorban a társaságokról szóló 2006. évi törvény szabályozza. A törvény értelmében a társaság vagy a nevében eljáró képviselő szolgáltatja az adatokat a társaságok nyilvántartásába (a továbbiakban: a nyilvántartás) történő bejegyzéshez. Az adatokat tartalmazó űrlap benyújtása után megvizsgálják, hogy az nem hiányos-e. A nyilvántartás a szolgáltatott adatokat jóhiszeműen kezeli. Az adatok pontossága tekintetében nem kerül sor ellenőrzésre vagy hitelesítésre. Amennyiben az adatok megfelelőek, a nyilvánosság által megtekinthető bejegyzés alapjául szolgálnak a nyilvántartásban. Az adatok egy korlátozott csoportja kivételével támaszkodhatnak a nyilvántartásra a benne keresést végzők, ám csak olyan mértékben, amilyenben a nyilvántartás számára szolgáltatott adatok pontosak.

Egy korlátozott csoportba tartozó adatok bejegyzéséhez jogkövetkezmények fűződnek. Ezeket az adatokat a keresést végzők a nyilvántartásban foglaltak szerint hitelesnek tekinthetik. Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

• a társaság alapítása (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 16. szakasza);
• a társaság székhelyének címe, illetve annak változása a 87. szakasz szerint;
• a társaság neve, illetve annak változása a 81. szakasz szerint;
• a társaság újbóli bejegyzése a jogállás megváltoztatása céljából, pl. magántársaságból részvénytársasággá alakulás stb. (96., 101., 104., 107. és 111. szakasz);
• a társaság tőkéjének csökkentése (651. és 665. szakasz).

A nyilvántartás számára szolgáltatott adatok súlyos pontatlansága esetén büntetőjogi szankció alkalmazható. A társaságokról szóló 2006. évi törvény 1112. szakasza bűncselekménnyé nyilvánítja hamis, félrevezető vagy megtévesztő adatok szándékosan vagy súlyos gondatlanságból történő szolgáltatását a nyilvántartás számára.

A társaságok nem hivatkozhatnak harmadik féllel szemben olyan konkrét esemény megtörténtére, amelyet hivatalosan nem jeleztek, vagy amellyel kapcsolatban nem bizonyítható, hogy a harmadik fél tudott az eseményről (a társaságokról szóló 2006. évi törvény 1079. szakasza).

A konkrét események az alábbiak:

• a társaság létesítő okiratának módosítása;
• változás a társaság igazgatói körében;
• a társaság székhelyének változása;
• a társaság megszüntetését elrendelő végzés;
• a társaság önkéntes felszámolása esetén felszámoló kinevezése.

Kapcsolódó linkek

Céghivatal