The European Small Claims Procedure is available to litigants as an alternative to the procedures existing under the laws of the Member States. A judgment given in the European Small Claims Procedure is recognized and enforceable in another Member State without the need for a declaration of enforceability and without any possibility of opposing its recognition.

Standard forms have been drawn up for the Small Claims procedure and are available here in all languages. To start the procedure, "Form A" must be filled in. Any relevant supporting documents, such as receipts, invoices, etc. should be attached to the form.

Form A must be sent to the court that has the jurisdiction. Once the court receives the application form it must fill in its part of the "Answer Form". Within 14 days of receiving the application form, the court should serve a copy of it, along with the Answer Form, on the defendant. The defendant has 30 days to reply, by filling in his or her part of the Answer Form. The court must send a copy of any reply to the plaintiff within 14 days.

Within 30 days of receiving the defendant's answer (if any) the court must either give a judgment on the small claim, or request further details in writing from either party, or summon the parties to an oral hearing. If there is an oral hearing, it is not necessary to be represented by a lawyer and if the court has appropriate equipment the hearing should be carried out through videoconference or teleconference.

With the certificate issued by the court (which might need to be translated into the language of the other Member State), and a copy of the judgment, the judgment is enforceable in all the other Member States of the European Union, without any further formalities. The only reason that enforcement in another Member State can be refused is if it is irreconcilable with another judgment in the other Member State between the same parties. Enforcement takes place in accordance with the national rules and procedures of the Member State where the judgment is being enforced.

Related links

Regulation (EC) No 861/2007 - consolidated text of 14 June 2017  (1740 Kb) 

A Guide for Users to the European Small Claims Procedure  (1699 Kb) 

Practice Guide for the Application of the European Small Claims Procedure  (2237 Kb) 

Infographic for consumers  (102 Kb) 

Leaflet for legal professionals  (553 Kb) 

Leaflet for businesses  (237 Kb) 

Web toolkit – information on a European Small Claims Procedure

Small claims – notifications of the Member States and a search tool helping to identify competent court(s)/authority(ies)

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozóan nincs külön eljárás a belga jog szerint, bár létezik a fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárás (procédure sommaire d’injonction de payer/summiere rechtspleging om betaling te bevelen): lásd erről a különálló fájlt.

A kis értékű követelésekre vonatkozóan nincs külön eljárás. A hagyományos bírósági eljárás alkalmazandó ezek esetében is, amely ugyanakkor nagyon egyszerű.

A hagyományos eljárás a következő:

• végrehajtói értesítéssel (exploit d’huissier/deurwaardersexploot) történő idézés (citation/dagvaardiging)
• írásban előadott érvek cseréje (conclusions/conclusies)
• tárgyalás (érvelés ((plaidoirie/pleidooi)) és a jogvita lezárása
• ítélet

Főszabály szerint az eljárás nem egyszerűsíthető, bár egyes eljárásokat nem a fent említett idézés, hanem közvetlenül a bírósághoz benyújtott, hagyományos kontradiktórikus eljárást kezdeményező keresetlevél indít meg (requête contradictoire/verzoekschrift op tegenspraak) (az igazságszolgáltatási törvénykönyv (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek 1034a–1034e. cikke)). Ilyen keresetlevél nyújtható be például tulajdonos és bérlő közötti jogvita esetében. Az igazságszolgáltatási törvénykönyv 1344a. cikke értelmében – a mezőgazdasági földterület bérletére irányadó szabályok sérelme nélkül – ingatlan bérletével kapcsolatos bármely eljárás a polgári ügyekben illetékes békebíróság (justice de paix/vredegerecht) hivatalához (greffe/griffie) benyújtott írásbeli keresettel indítható.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

1.2 Az eljárás alkalmazása

1.3 Nyomtatványok

1.4 Segítségnyújtás

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

1.6 Írásbeli eljárás

1.7 Az ítélet tartalma

1.8 A költségek megtérítése

1.9 Fellebbezési lehetőség

Linkek

A fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárással kapcsolatos jogszabályok: A Szövetségi Igazságügyi Szolgálat honlapján:

• Kattintson a „Législation consolidée” (konszolidált jogszabályok) menüpontra a „Sources de droit” (jogforrások) cím alatt.
• Válassza ki a „Code judiciaire” (igazságszolgáltatási törvénykönyv) menüpontot a „Nature juridique” (jogi természetű) cím alatt.
• Gépelje be a „664” számot a „Mot(s)” (szavak) cím alatt.
• Kattintson a „Recherche” (lehívás) majd a „Liste” (lista) opciókra.
• Kattintson a „Détail” (részlet) pontra.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást. 2009. január 1. óta a bolgár bíróságok a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazzák. Ezek az eljárások a regionális bíróságok előtt folynak, míg a 861/2007/EK rendeletben külön nem szabályozott kérdésekre a Polgári Perrendtartás általános szabályai alkalmazandók.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.3 Nyomtatványok

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.4 Segítségnyújtás

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.6 Írásbeli eljárás

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.7 Az ítélet tartalma

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.8 A költségek megtérítése

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A bolgár Polgári Perrendtartás nem tartalmaz a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A Cseh Köztársaságban nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás. A kis értékű követelések (pénzbeli ellentételezés összegére összpontosító) kategóriáját csupán a fellebbviteli eljárásokban veszik figyelembe.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A Polgári Perrendtartás 202. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadhatatlan a 10 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkező ítélettel szembeni fellebbezés, kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat; ez nem alkalmazandó a mulasztási ítéletekre.

Mulasztási ítéletekkel szemben tehát akkor is lehet fellebbezni, ha 10 000 CZK összegnél alacsonyabb összegről rendelkeznek.

A Polgári Perrendtartás 238. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint elfogadhatatlan az olyan ítélettel és bírósági végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelem, amely megtámadott rendelkező része 50 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkezik (kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat), kivéve, ha tárgyuk szerződéssel létrehozott fogyasztói viszony vagy foglalkoztatás.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásoknál alkalmazandó formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

A Polgári Perrendtartás szerint a bíróságoknak tájékoztatniuk kell a feleket eljárási jogaikról és kötelezettségeikről. E tekintetben jogszabály határozza meg azt, hogy az egyes konkrét eljárási helyzetekben a bíróságnak milyen tájékoztatást kell nyújtania a felek részére.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A szóban forgó összegtől függetlenül azonos szabályok vonatkoznak a polgári peres eljárásokban a bizonyíték benyújtására, értékelésére és beszerzésére.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokról szóló jog nem rendelkezik az eljárás lefolytatására vonatkozó kivételekről.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekről rendelkező ítélet tartalmában nem tér el más ítéletektől.

1.8 A költségek megtérítése

A költségtérítésre a polgári peres eljárásokra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ahogyan a fentiekben szerepel, elfogadhatatlan a 10 000 CZK összeget el nem érő pénzbeli ellentételezésről rendelkező ítélettel szembeni fellebbezés, kivéve a követeléshez kapcsolódó kamatokat és díjakat; ez nem alkalmazandó a mulasztási ítéletekre.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) nem rendelkezik kis értékű követelésekre vonatkozó különleges eljárásról. A perrendtartás 495a. szakasza azonban rendelkezik egy egyszerűsített eljárásról. Ez lehetővé teszi, hogy a bíróság észszerű mérlegelést követően döntsön az alkalmazandó eljárásról olyan ügyekben, ahol a perérték nem haladja meg a 600 EUR összeget. A perrendtartás nem tartalmaz további korlátozásokat ezzel kapcsolatban, például nem írja elő, hogy csak bizonyos típusú jogviták esetében lehet élni ezzel a lehetőséggel.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A bíróság ezért ilyen esetekben észszerű mérlegelést követően dönthet az alkalmazandó eljárásról, illetve különösképpen élhet az eljárás leegyszerűsítésének bizonyos konkrét lehetőségeivel. A bíróság nem köteles ekként eljárni. Még akkor is az általános rendelkezések szerint járhat el, ha a perérték kisebb mint 600 EUR.

Ha a bíróság a saját belátása szerint dönt az alkalmazandó eljárásról, a felek ezt nem kifogásolhatják. Egyedül a szóbeli meghallgatást kérelmezhetik.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek kötelezően használandó nyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Az általános rendelkezések érvényesek. Ennek az az oka, hogy az eljárás csak formailag egyszerűsített. Azok a felek, akik nem jogi képviselő útján járnak el, ugyanolyan jogsegélyben részesülnek, mint a jogi képviselettel rendelkező felek. A kerületi bíróságokon (Amtsgerichte) folytatott eljárásokban például lehetőség van a kereset jegyzőkönyvbe mondására a bíróság hivatalában. A jogi képviselő útján eljáró fél is szabadon dönthet arról, hogy jegyzőkönyvbe mondja a keresetlevelet ahelyett, hogy az ügyvédjén keresztül nyújtaná be.

Hasonlóképpen az a tény, hogy valamely fél jogi képviselő útján jár-e el, sem jellegében, sem mértékében nem befolyásolja a bíróság tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségét (Aufklärungs- und Hinweispflichten). A bíróság a jogszabályok értelmében köteles elmagyarázni az eljárásokat jogi és ténybeli szempontból, és köteles tisztázni a nem egyértelmű kérdéseket.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság nincs arra korlátozva, hogy a szokásos módon végezze el a bizonyításfelvételt. A más esetekben érvényes közvetlenség (Unmittelbarkeit) elvével ellentétben, amelynek értelmében a tanúkat, szakértőket vagy feleket a felek jelenlétében kell meghallgatni az eljáró bíróságon, az egyszerűsített eljárások során a bíróság elrendelheti például, hogy a tanúkat, szakértőket vagy feleket telefonon vagy írásban kérdezzék ki.

1.6 Írásbeli eljárás

Lehetőség van kizárólag írásbeli eljárásra is. Ugyanakkor, ha valamelyik fél kéri, szóbeli eljárást kell lefolytatni.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalma egyszerűbb, mint a rendes eljárások során. Ennek oka az, hogy főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

Például elhagyható a tényállás ismertetése. A határozat indokolása is elhagyható a felek beleegyezésével, vagy ha annak lényegi tartalma már szerepel a bírósági jegyzőkönyvben. Abban az esetben azonban, ha az ítéletet várhatóan külföldön érvényesítik, az ítélet indokolása a nemzetközi jogviszonyokra vonatkozó előírások miatt nem hagyható el (a polgári perrendtartás 313a. szakaszának (4) bekezdése).

Ha a bíróság kivételes esetben lehetővé teszi a jogorvoslat iránti kérelmet, az ítélet tartalmára az általános rendelkezések vonatkoznának.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére nem vonatkoznak korlátozások, itt az általános rendelkezések érvényesek.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Kivételes esetekben azonban van rá lehetőség, ha azt az elsőfokú bíróság lehetővé teszi az ítéletében. Erre akkor kerülhet sor, ha az ügy alapvető fontossággal bír, vagy amennyiben a jog fejlődése vagy a következetes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükség van a fellebbviteli bíróság határozatára.

Ha nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú bíróság köteles újratárgyalni az ügyet, ha az ítéletet sérelmező fél tiltakozik azzal az indokkal, hogy a bíróság a határozatot befolyásoló módon megsértette a meghallgatáshoz való jogot. Ha az eljáró bíróság nem orvosolja a kifogást, a fél számára az egyetlen lehetőség az marad, hogy alkotmányossági panasszal a Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordul.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Kis értékű követelések - Észtország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A polgári jogi ügyeknek az észt bíróságok által történő elbírálására vonatkozó eljárási szabályokat a polgári perrendtartás [tsiviilkohtumenetluse seadustik (TsMS)] tartalmazza. Ha az ügyet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bírálják el, a polgári perrendtartásban foglalt szabályoknak az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezései annyiban alkalmazandók, amennyiben a rendelet nem szabályozza azt. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező körzeti bíróság (maakohus) bírálhatja el ezeket az ügyeket a rendelet alapján. A polgári perrendtartásnak az egyszerűsített eljárást szabályozó 405. szakasza alapján a bíróságok az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az észszerű mérlegelés keretében alkalmazva és kizárólag a törvénykönyv általános eljárási elveinek figyelembevételével bírálják el az egyszerűsített eljárás keretében benyújtott keresetet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Ha a polgári jogi ügyet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bírálják el, a polgári perrendtartásban foglalt szabályoknak az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, amennyiben a rendelet nem szabályozza azt.

Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezések a vagyonjogi követelésekkel kapcsolatos azon belföldi ügyekre vonatkoznak, amelyek értéke nem haladja meg a főkövetelés esetében a 2000 eurónak megfelelő összeget, mellékkövetelésekkel együtt pedig a 4000 eurónak megfelelő összeget.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A polgári perrendtartás 405. szakaszának (3) bekezdése értelmében a bíróságok anélkül bírálhatják el az ügyet az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezések alapján, hogy e tényre vonatkozóan külön határozatot kellene hozniuk. A bíróságok az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az észszerű mérlegelés keretében alkalmazva, kizárólag a törvénykönyv általános eljárási elveinek figyelembevételével bírálják el a kereseteket. Az egyszerűsített eljárásban a bíróságok biztosítják, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat, valamint az eljárásban részt vevő személyek lényeges eljárási jogait tiszteletben tartsák, és hogy kérelmükre az eljárásban részt vevő személyeket meghallgassák. E célból tárgyalást kell tartani. Az eljárásban részt vevő személyeket mindig tájékoztatni kell a bíróság által történő meghallgatáshoz való jogukról. A bíróság egyszerűsítheti az eljárást, de nem köteles arra.

A kereset egyszerűsített eljárás keretében való elbírálásakor a bíróság:

-           az eljárási cselekményekről csak annyiban köteles jegyzőkönyvet vezetni, amennyiben azt szükségesnek ítéli, és kizárhatja a jegyzőkönyvvel szembeni kifogás benyújtásához való jogot;

-           a jogszabályban meghatározottól eltérő határidőt írhat elő;

-           a jogszabályban az eljárásban részt vevő személyek meghatalmazott képviselőjeként meg nem határozott személyt ilyenként elismerhet;

-           eltérhet a bizonyítékok benyújtására és felvételére vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, és elfogadhat a jogszabályban meghatározottól eltérő bizonyítékokat is, beleértve az eljárásban részt vevő személyek nem eskü alatt tett nyilatkozatát;

-           eltérhet az eljárási iratok kézbesítésére és az eljárásban részt vevő személyek részére továbbítandó iratokra vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, kivéve a kereset alperes részére történő kézbesítését;

-           mellőzheti az előzetes írásbeli eljárást vagy a tárgyalást;

-           bizonyítási eljárást saját kezdeményezésére is lefolytathat;

-           leíró rész és indokolás nélkül is ítéletet hozhat az ügyben;

-           az ügyben hozott határozatot a jogszabályban meghatározott eseteken kívüli esetekben is vagy a jogszabály által előírt biztosíték nyújtása nélkül is azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A kis értékű követelések európai eljárásának megindítására irányuló keresetlevél elektronikus vagy postai úton is benyújtható. A keresetlevél elektronikus formában az e célra létrehozott informatikai rendszeren (E-toimik, e-File rendszer), a https://www.e-toimik.ee/ honlapon keresztül is benyújtható. A keresetlevélnek az e-File rendszeren keresztül történő benyújtása érdekében be kell jelentkezni az informatikai rendszerbe, és az kizárólag az észt személyi igazolvánnyal használható. Elektronikus formában a keresetlevél e-mailben is benyújtható a bíróság részére. Az észt bíróságok elérhetőségei a bíróságok honlapján találhatók: https://www.kohus.ee.

A kérelmet benyújtó személynek alá kell írnia azt. A benyújtó személynek az elektronikus formában benyújtott kérelmet elektronikus aláírással kell ellátnia, vagy azt más olyan hasonlóan biztonságos módon kell benyújtania, amely lehetővé teszi a benyújtó személy azonosítását. Az elektronikus formában benyújtott kérelem faxon vagy más olyan formában is benyújtható, amely írásban utólag reprodukálható, feltéve, hogy az eredeti írásbeli dokumentumot haladéktalanul továbbítják a bíróság részére. A bírósági határozat megtámadása esetén a fellebbezést 10 napon belül be kell nyújtani.

A bíróság akkor is elegendőnek ítélheti az eljárásban részt vevő személy által e-mailben benyújtott kérelmet vagy más eljárási dokumentumot, ha az nem teljesíti az elektronikus aláírás követelményét, feltéve, hogy a bíróságnak nincsenek kétségei a kérelmező személyazonosságát és a dokumentum megküldését illetően, különösen ha ugyanaz a kérelmező az eljárásban korábban ugyanarról az e-mail címről küldött már elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, vagy ha a bíróság egyetértett a tekintetben, hogy a kérelem vagy más dokumentum ilyen módon is benyújtható.

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglalt elfogadó nyilatkozatot elektronikus úton az e-File elektronikus információs rendszeren keresztül (https://www.e-toimik.ee/) vagy e-mailben illetve faxon kell megtenni a fent említett feltételek mellett. Ezen elfogadó nyilatkozat a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelemmel együtt is benyújtható a bíróság részére.

Az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók, a csődeljárás esetén kirendelt vagyonfelügyelők és az állami vagy önkormányzati szervek részére az e célra létrehozott információs rendszeren keresztül elektronikus úton kell kézbesíteni az eljárási dokumentumokat. Más módon történő kézbesítés csak alapos indok esetén engedélyezhető. Az egyszerűsített eljárásban el lehet térni az eljárási dokumentumok kézbesítésére vonatkozó alaki követelményektől; e lehetőség ugyanakkor gondos mérlegelést igényel. Az eljárási dokumentumok kézbesítésére vonatkozó szabályoktól nem lehet eltérni a keresetlevél alperes részére történő kézbesítéskor és a bírósági határozatoknak az eljárásban részt vevő személyek részére történő kézbesítésekor.

Az illeték mértékét a polgári jogi ügy pertárgyértéke alapján kell meghatározni, amelyet pedig a megfizetni kért pénzösszeg figyelembevételével kell megállapítani. A polgári jogi ügy pertárgyértékének kiszámításakor a mellékköveteléseket hozzá kell számítani a főkövetelés összegéhez. Ha a kis értékű követelések európai eljárásában a követelés a késedelmes fizetés miatt fizetendő kötbérre vonatkozik, de a kötbér összege a kérelem benyújtásának időpontjában még nem esedékes, az egy évre esedékes összegnek megfelelő kötbér összegét hozzá kell számítani a kérelem benyújtásának időpontjában kiszámított összeghez. Az illeték mértékét a kiszámított végső pénzösszeg (a polgári jogi ügy pertárgyértéke) és az illetékekről szóló törvény (riigilõivuseadus) 1. mellékletében foglalt táblázat alapján kell kiszámítani e törvény 59. szakaszának (1) bekezdése értelmében.

Fellebbezés benyújtásakor az illetéket a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelem benyújtásakor a körzeti bíróság részére megfizetett összeggel megegyező összegben kell megfizetni a fellebbezés terjedelmének figyelembevételével. A pervezető végzéssel szembeni fellebbezésnek a fellebbviteli bírósághoz (ringkonnakohus) való benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni. Felülvizsgálati kérelem benyújtásakor vagy a pervezető végzéssel szembeni fellebbezésnek a legfelsőbb bírósághoz (Riigikohus) való benyújtásakor felülvizsgálati biztosíték fizetendő. A felülvizsgálati kérelem benyújtásakor fizetendő felülvizsgálati biztosíték a polgári jogi ügy pertárgyértékének 1 százaléka a kérelem terjedelmének figyelembevételével; a felülvizsgálati biztosíték ugyanakkor nem lehet kevesebb, mint 100 euró vagy több, mint 3000 euró. A pervezető végzéssel szembeni fellebbezés esetén fizetendő felülvizsgálati biztosíték 50 euró.

A bírósági ügyekben végzett eljárási cselekményekért fizetendő illetékeket és felülvizsgálati biztosítékokat az észt pénzügyminisztérium alábbi bankszámláira kell befizetni:

SEB Bank – a/c EE571010220229377229 (SWIFT: EEUHEE2X)

Swedbank – a/c EE062200221059223099 (SWIFT: HABAEE2X)

Luminor Bank – a/c EE221700017003510302 (SWIFT: NDEAEE2X)

Ha a kis értékű követelések európai eljárásában hozott jogerős ítéletet nem teljesítik önkéntesen, az ítélet végrehajtását kérő személynek a végrehajtóhoz kell fordulnia a végrehajtási eljárás megindítása érdekében.

A 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében a rendelet alapján lefolytatott bírósági eljárásban hozott ítélet Észtországban csak akkor végrehajtható, ha az észt vagy angol nyelven szövegezték, vagy annak az észt vagy angol nyelvre történő fordítását a tanúsítványhoz csatolják. Ha jogorvoslattal élnek a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szemben, a fellebbezést elbíráló fellebbviteli bíróság megteszi a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket. Ha mulasztási ítéletet hoznak, és a mulasztási ítélettel szemben ellentmondással élnek a polgári perrendtartás 415. szakasza alapján, az ezen intézkedések iránti kérelmet az ellentmondást elbíráló bírósághoz kell benyújtani.

Ha még nem nyújtottak be fellebbezést, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket a határozatot hozó bíróság teszi meg. A rendelet 23. cikkének c) pontjában foglalt intézkedést az a körzeti bíróság is megteheti, amelynek illetékességi területén a végrehajtási eljárást lefolytatják vagy le kellene folytatni.

A végrehajtásról szóló törvénykönyv (täitemenetluse seadustik) 46. cikkében foglalt esetekben a végrehajtási eljárást a bíróság mellett az eljárást lefolytató végrehajtó is felfüggesztheti.

1.3 Nyomtatványok

Az egyszerűsített eljárásra vonatkozóan nincsenek országosan használt formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Ha egy személy meghatalmazott képviselő útján vesz részt az eljárásban, a képviselőnek általánosságban legalább államilag elismert jogtudományi mesterfokozattal, az Észt Köztársaság oktatásról szóló törvénye (Eesti Vabariigi haridusseadus) 28. szakaszának (2²) bekezdésében meghatározott ezzel egyenértékű képesítéssel vagy egyenértékű külföldi képesítéssel kell rendelkeznie. Az egyszerűsített eljárásban ugyanakkor a bíróság olyan személynek is engedélyezheti az eljárásban való részvételét, aki nem teljesíti az említett képesítési követelményeket, de a bíróság véleménye szerint képes a bíróság előtt más személy képviselőjeként eljárni. Az egyszerűsített eljárásra irányadó különös szabályok csak a körzeti bíróságok előtti elsőfokú eljárásokra alkalmazandók. A körzeti bíróság által elfogadott, de a képesítési követelményeket nem teljesítő meghatalmazott képviselő nem végezhet eljárási cselekményt a fellebbviteli vagy a legfelsőbb bíróság előtt.

A képviselőnek az ügyben való eljárása nem korlátozhatja az eljárásban részt vevő cselekvőképes személy személyes részvételét az eljárásban. A képviselő magatartása és tudása az eljárásban részt vevő magatartásával és tudásával egyenértékűnek tekinthető.

Ha a bíróság úgy véli, hogy az eljárásban részt vevő természetes személy nem képes arra, hogy jogait egyedül megvédje, vagy más alapvető érdekének védelme nem kellőképpen biztosított ügyvéd segítsége nélkül, a bíróság tájékoztatja e személyt annak lehetőségéről, hogy állami jogi segítséget vegyen igénybe.

A jogi segítség nyújtására a polgári perrendtartásban (180. és azt követő szakaszok) foglalt, az eljárás során nyújtott segítségre vonatkozó szabályok és az állami jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (riigi õigusabi seadus) meghatározott eljárás alapján kerül sor. Az állami jogi segítséget (költségmentesség) a kérelmező kérelme alapján nyújtják.

Költségmentességet biztosítanak azon természetes személy részére, aki az állami jogi segítség iránti kérelem benyújtásakor az Észt Köztársaságban vagy más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkezik, vagy észt vagy más uniós állampolgár. A lakóhelyet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet 62. cikke alapján kell meghatározni. Más természetes személy részére csak akkor biztosíthatóköltségmentesség, ha ez valamely Észtországot kötő nemzetközi kötelezettségből következik .

A valamely polgári ügyben részt vevő fél által bírósági eljárásban biztosított költségmentesség iránt benyújtott kérelmet az ügyet elbíráló vagy azon bírósághoz kell benyújtani, amely hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne az ügy elbírálására.

Költségmentességet biztosítanak az azt kérelmező természetes személy részére, ha a költségmentesség kérelmezésekor fennálló anyagi helyzetére való tekintettel nem tudja megfizetni a jogi szolgáltatásokat, vagy ha a személy csak részben vagy részletekben tudja megfizetni a jogi szolgáltatásokat, vagy ha a személy anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a jogi szolgáltatások kifizetését követően alapszükségleteit kielégítse.

Nem biztosítanak költségmentességet az azt kérelmező természetes személy részére, ha:

1) vélelmezhető, hogy a perköltségek nem haladják meg a költségmentességet kérelmező személy átlagos havi bevételének kétszeresét, amely bevételt a kereset benyújtását megelőző négy hónap átlagos havi bevétele alapján kell kiszámítani az adók és kötelező járulékok, valamint a jogszabályon alapuló tartási kötelezettség teljesítésére előírt összegek, továbbá a háztartás és közlekedés ténylegesen felmerülő költségei nélkül;

2) a költségmentességet kérelmező személy fedezni tudja a perköltségeket a létező vagyonelemekből, amelyek nagyobb nehézség nélkül értékesíthetők, és amelyekkel szemben jogszabály alapján fizetés iránti követelés érvényesíthető;

3) az eljárás az annak során nyújtandó segítséget kérelmező személy gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és nem érinti azon jogait, amelyek nem a gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak. Ez a szabály nem alkalmazható annyiban, amennyiben kizárja, hogy a természetes személyek az eljárás során segítséget vehessenek igénybe a bírósághoz való fordulásra vagy a fellebbezésre vonatkozó illeték megfizetése alóli teljes vagy részleges mentesülés céljából, ha az eljárás az annak során nyújtandó segítséget kérelmező személy gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és nem érinti azon jogait, amelyek nem a gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az egyszerűsített eljárásban a bíróság eltérhet a bizonyítékok benyújtására és felvételére vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, és elfogadhat a jogszabályban meghatározottól eltérő bizonyítékokat is (pl. az eljárásban részt vevő személy nem eskü alatt tett nyilatkozatát). A kereset elbírálására irányuló rendes eljárással szemben az egyszerűsített eljárásban a bíróság saját kezdeményezésére is lefolytathat bizonyítási eljárást. Mindazonáltal biztosítani kell, hogy a bíróság eljárási cselekményei ne sértsék a felek bíróság előtti egyenlőségét. A bíróság által a bizonyítékok felvétele útján vizsgált tényeket a bírósággal előzetesen ismertetni kell.

A bizonyítékok felvételére vonatkozó szabályok a polgári perrendtartás 25. fejezetében találhatók. A keresetben valamennyi félnek elő kell adnia azokat a tényeket, amelyeken a követelései és a kifogásai alapulnak, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A felek megállapodhatnak abban, hogy a bizonyítási teher a jogszabályban meghatározottól eltérően terheli a feleket, valamint megegyezhetnek az egyes tényeket alátámasztó bizonyítékok jellegében, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. Az eljárásban részt vevő személyek bizonyítékokat nyújtanak be. A bíróság az eljárásban részt vevő személyektől további bizonyítékok benyújtását kérheti. Ha az eljárásban részt vevő, bizonyítékot benyújtani kívánó személy nem tudja ezt megtenni, az eljárásban részt vevő személy kérheti a bizonyítékok bíróság általi felvételét. Az eljárásban részt vevő azon személynek, aki bizonyítékot kíván benyújtani vagy a bizonyítékok felvételét kéri, alá kell támasztania, hogy melyek azok az eljárás szempontjából releváns tények, amelyeket a bizonyítékok benyújtásával vagy a bizonyítékok felvétele iránti kérelmével kíván bizonyítani. A bizonyítékok felvételére irányuló kérelemben meg kell jelölni azokat az információkat is, amelyek lehetővé teszik a bizonyítékok felvételét. A pert megelőző eljárás során a bíróság határidőt ír elő az eljárásban részt vevő személyeknek arra, hogy a bizonyítékokat vagy a bizonyítékok felvétele iránti kérelmet benyújtsák. Ha a bíróság az eljárásban részt vevő személynek a bizonyítékok felvételére irányuló kérelmét amiatt utasítja el, hogy e személy a bíróság felhívása ellenére elmulasztotta előzetesen megfizetni a bizonyítékok felvételéhez kapcsolódó költségeket, e személynek nincs joga arra, hogy később a bizonyítékok felvételét kérje, ha a kérelem teljesítése az ügy elbírálásának elnapolását eredményezné.

Ha a bizonyítási eljárást az ügyet elbíráló bíróság illetékességi területén kívül kell lefolytatni, az utóbbi megkeresésében elrendelheti, hogy az eljárási cselekményt az a bíróság folytassa le, amelynek illetékességi területén a bizonyíték felvehető. A megkeresésben foglaltakat a megkeresésben szereplő eljárási cselekmény elvégzésére alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az eljárásban részt vevő feleket értesíteni kell az eljárási cselekmény idejéről és helyéről; az eljárásban részt vevő személy távolléte ugyanakkor nem akadályozza a megkeresésben foglaltak végrehajtását. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvet és a megkeresésben foglaltak teljesítéseként felvett bizonyítékot haladéktalanul meg kell küldeni az ügyet elbíráló bírósághoz. Ha a bizonyítéknak az eljárást a megkeresés alapján lefolytató bíróság általi felvétele során vita merül fel, amelyet e bíróság nem bírálhat el, de a bizonyítási eljárás folytatása e jogvita eldöntésétől függ, az alapügyet elbíráló bíróság bírálja el a jogvitát. Ha a megkeresést teljesítő bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy megfelelőbb eldöntése érdekében észszerűnek tűnik a bizonyítékok felvételének egy másik bíróság részére való átadása, e célból megkereséssel fordul a másik bírósághoz, és tájékoztatja erről az eljárásban részt vevő feleket.

A külföldi államban az ezen állam jogi szabályozása alapján felvett bizonyíték felhasználható az észt polgári jogi bíróságok előtt, ha a bizonyítékok beszerzése érdekében elvégzett eljárási cselekmények nem ellentétesek az észt polgári jogi elvekkel. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján a bizonyítékok felvételét kérő bírói testület vagy a végzés alapján eljáró bíró az említett rendelet alapján jelen lehet és részt vehet a külföldi állam bírósága által történő bizonyításfelvétel során. Az eljárásban részt vevő személyek, a képviselőik és a szakértők ugyanolyan mértékben vehetnek részt az ilyen bizonyításfelvétel során, mint amilyen mértékben Észtországban részt vehetnek a bizonyítási eljárásban. Az ügyet elbíráló bírói testület, a végzés alapján eljáró bíró vagy a bíróság által kirendelt szakértő részt vehet az észt bíróság által valamelyik másik uniós tagállamban elvégzett közvetlen bizonyításfelvétel során, amelyet a rendelet 17. cikkének (3) bekezdése tesz lehetővé.

Ha a a bizonyításfelvételt az uniós tagállamok területén kívül kell elvégezni, a bíróság a bizonyításfelvételt a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló megállapodás szerint a hatáskörrel rendelkező hatóság útján kéri. A bíróság a külföldi államban az Észt Köztársaságot ezen államban képviselő nagykövet vagy hatáskörrel rendelkező konzuli tisztviselő közvetítésével is elvégezheti a bizonyításfelvételt, ha azt nem tiltja e külföldi állam joga.

A bizonyítékot benyújtó vagy a bizonyíték felvételét kérő fél csak az ellenérdekű fél egyetértésével mondhat le a bizonyítékról vagy vonhatja azt vissza, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

1.6 Írásbeli eljárás

Az egyszerűsített eljárással tárgyalt ügyek írásbeli eljárásban is elbírálhatók. A bíróság biztosítja, hogy az eljárásban részt vevő felek alapvető jogait és szabadságait, valamint alapvető eljárási jogait tiszteletben tartsák, és az eljárásban részt vevő feleket a kérelmükre meghallgassák. E célból nem szükséges tárgyalást tartani. A bíróság mellőzheti az előzetes írásbeli eljárást vagy a tárgyalást.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmazza a bevezető részt, a rendelkező részt, a leíró részt és az indokolást.

Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza:

• az ítéletet hozó bíróság neve;
• az ítéletet hozó bíró neve;
• az ítélet közzétételének ideje és helye;
• a polgári jogi ügy száma;
• a kereset tárgya;
• a polgári jogi ügy pertárgyértéke;
• az eljárásban részt vevő felek neve és személyazonosító adatai vagy nyilvántartási száma;
• az eljárásban részt vevő felek címe, ha az nyilvánvalóan szükséges az ítélet végrehajtásához vagy elismeréséhez;
• az eljárásban részt vevő felek képviselőinek neve és helyettesítés esetén az utóbbi képviselők neve;
• az utolsó bírósági tárgyalás ideje vagy az írásbeli eljárásban elbírált ügyre való hivatkozás.

Az ítélet leíró része pontosan és logikai sorrendben megjelöli a benyújtott követelések és a felhozott érvek releváns tartalmát, a benyújtott ellenkérelmet és az e kérelemre vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat.

Az ítélet indokolása tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az ennek alapján levont következtetést, azokat a bizonyítékokat, amelyeken a bíróság következtetései alapulnak, valamint a bíróság által alkalmazott jogszabályokat. Az ítéletben a bíróságnak alá kell támasztania annak indokait, hogy miért nem értett egyet a felperes vagy az alperes által tett tényállítással. A bíróságnak minden bizonyítékot értékelnie kell az ítéletben. Ha a bíróság figyelmen kívül hagy valamely bizonyítékot, azt meg kell indokolnia az ítéletben. Ha a vagylagos követelések valamelyikének helyt ad a bíróság, a másik vagylagos követelés elutasítását nem szükséges alátámasztania.

Az egyszerűsített eljárásban a bíróság a leíró rész és az indokolás mellőzésével is hozhat ítéletet, vagy dönthet úgy, hogy indokolásban kizárólag a jogi indokokat és azokat a bizonyítékokat jelöli meg, amelyeken a bíróság következtetései alapulnak.

Az ítélet rendelkező részében a bíróság világosan és egyértelműen dönt a felek követeléseiről, és a felek minden más kérelméről, amelyet még nem rendeztek, valamint a kereset biztosításához alkalmazott intézkedésekhez kapcsolódó kérdésekről. A rendelkező résznek világosan érthetőnek és végrehajthatónak kell lennie még az ítélet többi részének szövege nélkül is.

A rendelkező rész tájékoztatást ad emellett az ítélettel szembeni fellebbezésre vonatkozó eljárásról és annak határidejéről, valamint többek között meghatározza azt a bíróságot, amelyhez a fellebbezést be kell nyújtani, és utal arra a tényre, hogy ha a fellebbezésben nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő felülvizsgálatát, a fellebbezést írásbeli eljárásban is el lehet bírálni. A mulasztási ítéletben utalni kell azon jogra, hogy azzal szemben ellentmondással lehet élni. A rendelkező rész kifejti azt is, hogy ha a fellebbező a fellebbezés benyújtásához eljárási segítséget kér (például a fellebbezés esetén fizetendő illeték megfizetésének elengedése), a releváns eljárási cselekményt, például a fellebbezés benyújtását a fellebbezési határidőn belül el kell végezni az eljárási határidőknek való megfelelés érdekében.

1.8 A költségek megtérítése

Általános elvek:

• Az eljárás költségeit annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság pervesztesnek ítél.
• A pervesztes félnek meg kell térítenie a másik fél számára mind a bírósági eljárás költségeit, mind az összes olyan más peren kívüli költséget, amely a bírósági eljárással összefüggésben merült fel.
• A bírósági eljárás költségei magukban foglalják az illetéket, biztosítékot és az eljáráshoz nélkülözhetetlen költségeket. Az eljárás nélkülözhetetlen költségei a következők: a) a tanúkhoz, szakértőkhöz, tolmácsokhoz és fordítókhoz kapcsolódó költségek, valamint az eljárásban részt nem vevő személyek azon költségei, amelyek a igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló törvény (kohtuekspertiisiseadus) alapján megtérítendő vizsgálatokkal kapcsolatban merültek fel; b) az okirati és tárgyi bizonyítékok megszerzéséhez kapcsolódó költségek; c) a helyszíni szemléhez kapcsolódó költségek, amelyek magukban foglalják a bíróságnál felmerült szükséges utazási költségeket; d) az eljárási iratoknak a végrehajtó útján vagy egy külföldi államban vagy az Észt Köztársaság területén kívül élő állampolgárai részére történő kézbesítésével és megküldésével kapcsolatos költségek; e) az eljárási iratok kibocsátásának költségei; f) a polgári jogi ügy pertárgyértékének meghatározásához kapcsolódó költségek. A bíróságon kívüli költségek többek között a következők: a) az eljárásban részt vevő személyek képviselőinek költségei; b) az eljárásban részt vevő személyek utazási, postai, kommunikációval és szállással kapcsolatos, valamint más ilyen jellegű költségei, amelyek az eljárással kapcsolatban merültek fel; c) az eljárásban részt vevő személyek elmaradt bére vagy fizetése vagy más elmaradt állandó bevétele; d) a pert megelőző eljárás jogszabályban meghatározott költségei, ha a keresetet legfeljebb hat hónappal a pert megelőző eljárás lezárását követően nyújtották be; e) a végrehajtó biztosítási intézkedésért járó díjazása és a biztosítási intézkedés végrehajtásához kapcsolódó költségek; f) a végrehajtó eljárási iratok kézbesítéséért járó díjazása; g) a végrehajtó díjazása a 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján hozott, zárolást elrendelő európai végzés végrehajtásával összefüggésben, valamint a zárolást elrendelő európai végzés végrehajtásához kapcsolódó költségek, továbbá az észt végrehajtói és vagyonfelügyelői kamara (Kohtutäiturite ja Pankrotihaldurite Koda) díja az ugyanezen végzés alapján benyújtott, adatkérésre irányuló kérelem felülvizsgálatára vonatkozóan; h) a perköltségek megfizetése tekintetében az eljárás során nyújtandó segítség iránti kérelem elbírálásához kapcsolódó költségek; i) a békéltetésben való részvétel költségei, ha a bíróság előírta a felek részére az ezen eljárásban való részvételt.
• A felek törvényes képviselőinek eljárási költségeit ugyanazon szabályok alapján kell megtéríteni, amelyeket a felek eljárási költségeinek megtérítésére kell alkalmazni.
• Abban az esetben, ha a bíróság részben ad helyt a keresetnek, a felek egyenlő mértékben viselik az eljárási költségeket, ha csak a bíróság a pernyertesség arányában való megosztásról nem rendelkezik, vagy úgy határoz, hogy az eljárási költségeket részben vagy egészben a feleknek maguknak kell viselniük.

Az eljárási költségek megosztását a végleges határozat tartalmazza. A költségek összegét az eljárási költségek megállapítására vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni a végleges érdemi határozatban vagy külön határozatban azt követően, hogy a végleges érdemi határozat jogerőre emelkedett.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az egyszerűsített eljárásban hozott ítéletben a körzeti bíróság engedélyezheti az ítélettel szembeni fellebbezést. A körzeti bíróság akkor engedélyezi ezt, ha véleménye szerint a fellebbviteli bíróság határozata szükséges a jogi rendelkezésre vonatkozóan az utóbbi által képviselt álláspont megismeréséhez. A fellebbezésre vonatkozó engedély megadását nem kell megindokolni az ítéletben.

Az egyszerűsített eljárásban hozott ítélet rendelkező részében a bíróság rendelkezik az ítélettel szembeni fellebbezéssel kapcsolatos eljárásról és határidőről is. A fellebbviteli bíróság a körzeti bíróságnak a fellebbezésre vonatkozó engedélyétől függetlenül elbírálhatja az egyszerűsített eljárásban benyújtott fellebbezést, és a körzeti bíróság engedélyétől függetlenül benyújtható fellebbezés. Ha a körzeti bíróság nem adott engedélyt a fellebbezésre, a fellebbviteli bíróság akkor bírálhatja el a fellebbezést, ha a körzeti bíróság által hozott ítéletet a jogszabályok alkalmazásának vagy a tényállás értékelésének nyilvánvaló hibája befolyásolhatta. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor megtagadja a kis értékű fellebbezés elbírálását, de csak abban az esetben, ha a körzeti bíróság határozata valószínűleg helyes, és az ügy fellebbezés keretében történő elbírálása csupán felesleges költségeket eredményezne mind idő mind pénz szempontjából. A fellebbviteli bíróság nem tagadhatja meg a fellebbezés elfogadását csak azon az alapon, hogy egyszerűsített eljárásról van szó. A felek vagy az önálló követeléssel rendelkező harmadik fél fellebbezést nyújthat be a kis értékű követelések európai eljárása keretében az elsőfokú bíróság által hozott ítélettel szemben a fellebbezéssel megtámadott ítéletet hozó körzeti bíróság illetékességi területe szerinti fellebbviteli bírósághoz. Az önálló követeléssel nem rendelkező harmadik fél akkor élhet fellebbezéssel, ha az nem összeegyeztethetetlen azon felperes vagy alperes fellebbezésével, akinek támogatása céljából a harmadik fél részt vesz az eljárásban. A fellebbezés benyújtására és más eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozóan ugyanazon feltételek érvényesek a harmadik félre, mint amelyek azon felperesre vagy alperesre, akinek támogatása céljából a harmadik fél részt vesz az eljárásban.

Nem nyújtható be fellebbezés, ha mindkét fél lemond a fellebbezési jogáról a bíróság részére benyújtott nyilatkozatban.

Fellebbezés az ítéletnek a fellebbező fél részére való kézbesítésének napjától számított 30 napon belül, de legkésőbb az elsőfokú bíróság ítéletének közzétételét követő 5 hónapon belül nyújható be.

Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőn belül kiegészítő ítéletet hoznak az ügyben, a korábbi ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására biztosított határidő a kiegészítő ítélet kézbesítésének napjától újra kezdődik. Ha a leíró rész vagy indokolás nélkül hozott ítéletet a kihagyott résszel kiegészítik, a korábbi ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő újra kezdődik a teljes ítélet kézbesítésének napjától.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő csökkenthető vagy legfeljebb az ítélet közzétételét követő 5 hónapos időtartamig növelhető, ha a felek megállapodnak ebben, és tájékoztatják erről a bíróságot.

A fellebbezés csak arra utalhat, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabálysértésén alapul, vagy hivatkozhat arra, hogy a fellebbezési eljárás során figyelembe veendő körülmények és bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő ítéletet kellene hozni.

A fellebbezés többek között a következőket tartalmazza: 1) a fellebbezéssel megtámadott ítéletet hozó bíróság neve, az ítélet meghozatalának napja és a polgári jogi ügy száma; 2) a fellebbező egyértelműen megfogalmazott kérelme, amely meghatározza annak terjedelmét, hogy a fellebbező mennyiben támadja az elsőfokú bíróság ítéletét, és vázolja a fellebbviteli bíróság azon határozatát, amelyet a fellebbező fél kér; 3) a fellebbezés indokolása; 4) a fellebbezéssel megtámadott ítélet kézbesítésének ideje.

A fellebbezés indokolásának tartalmaznia kell: 1) az elsőfokú bíróság által az ítéletben vagy az eljárás során megsértett jogszabályt, vagy azt a tényt, amelyet az elsőfokú bíróság helytelenül vagy nem kielégítően értékelt; 2) a jogszabálysértést vagy valamely tény helytelen vagy nem kielégítő értékelését alátámasztó indokolás; 3) azon bizonyítékra való hivatkozás, amelyet a fellebbező be kíván nyújtani az egyes tényállítások igazolásaként.

Az okirati bizonyítékot, amelyet nem nyújtottak be az elsőfokú bírósághoz, és amelyet a fellebbező fél a bíróság által elfogadni kér, csatolni kell a fellebbezéshez. Ha új tény vagy bizonyíték szolgál a fellebbezés benyújtásának indokául, a fellebbezésben meg kell jelölni annak indokát, hogy miért nem nyújtották be ezen tényeket és bizonyítékokat az elsőfokú bírósághoz.

Ha a fellebbező fél azt kérelmezi, hogy a bíróság tanút hallgasson meg, vagy az eljárásban részt vevő személy eskü alatt tegyen nyilatkozatot, vagy szakértői véleményt vagy vizsgálatot rendeljen el, ezt annak indokával együtt meg kell jelölni a fellebbezésben. Ilyen esetben a tanúk vagy szakértők nevét és címét, valamint telefonszámát, amennyiben ismert, meg kell jelölni a fellebbezésben.

Ha a fellebbező fél azt kéri, hogy az ügyet tárgyaláson bírálják el, a fellebbezőnek ezt meg kell jelölnie a fellebbezésben. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy a fellebbező fél egyetért az ügy írásbeli eljárás keretében történő elbírálásával.

Ha a bíróság leíró rész vagy indokolás nélkül hozta meg az ítéletét, a körzeti bíróságot az ítélet kézbesítését követő 10 napon belül értesíteni kell az ítélet megtámadásának szándékáról. A bíróság ezt követően kiegészíti az írásbeli eljárásban hozott ítéletet a hiányzó részekkel. Ha a bíróság a hiányzó részekkel kiegészítette az ítéletet, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a kiegészített ítélet kézbesítésének napjától újra kezdődik. A fellebbezési eljárásban részt vevő személy fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bíróság ítéletével szemben a legfelsőbb bírósághoz, ha a fellebbviteli bíróság lényeges eljárási szabályt sértett vagy tévesen alkalmazott valamely anyagi jogi rendelkezést. Az önálló követeléssel nem rendelkező harmadik fél a polgári perrendtartásban meghatározott feltételek mellett nyújthat be felülvizsgálati kérelmet.

Nem nyújtható be felülvizsgálati kérelem, ha mindkét fél lemond a fellebbezési jogáról a bíróság részére benyújtott nyilatkozatban.

A felülvizsgálati kérelmet attól a naptól számított 30 napon belül kell benyújtani, amikor az ítéletet a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél részére kézbesítették, de legkésőbb a fellebbviteli bíróság ítéletének közzétételét követő 5 hónapon belül.

Az ítéletnek a 18. cikk szerinti felülvizsgálata iránti kérelem benyújtása érdekében a mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást az ellentmondást elbíráló körzeti bírósághoz kell benyújtani. A mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást a mulasztási ítéletet hozó körzeti bírósághoz kell benyújtani a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül. Ha a mulasztási ítéletet nyilvános közzététel útján kézbesítették, a mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást attól a naptól számított 30 napon belül lehet benyújtani, amikor az alperes értesült a mulasztási ítéletről vagy a végrehajtási eljárásnak a mulasztási ítélet végrehajtása érdekében történő megindításáról.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Kis értékű követelések - Írország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, létezik az ír jogban ez az eljárás, amely alternatív módszerként a kis értékű polgári követelések elindítására szolgál. (Lásd a kerületi bíróságokra (kis értékű követelések eljárása) vonatkozó 1997. és 1999. évi szabályokat.) Ezt a szolgáltatást kerületi bírósági hivatalok nyújtják, célja pedig a fogyasztói követelések kevés költséggel és ügyvéd bevonása nélkül történő kezelése. A kis értékű követelésekkel (azaz egyes, legfeljebb 2 000 EUR értékű követelésekkel) kapcsolatosan lehetőség nyílik az eljárás kezdeményezésére az interneten keresztül is.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelések eljárásának hatálya alá tartozó követeléstípusok a következők:

i. üzletmenet körében értékesítő személytől magáncélú felhasználásra vásárolt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos követelés (fogyasztói követelések)

ii. tulajdonban keletkezett kis értékű kárral kapcsolatos követelés (a személyi sérüléseket azonban kizárva)

iii. egyes típusú bérelt ingatlanok bérlete esetén kiköthető biztosíték vissza nem térítésével kapcsolatos követelések. Például az azon épületben található üdülő vagy szoba/lakás, ahol a tulajdonos is lakik, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg a 2 000 EUR-t.

A kis értékű követelések eljárásának hatálya alá nem tartozó, bérbeadói/bérlői követelésekkel vagy bérelt szállással kapcsolatos ügyekre vonatkozó követelésekkel a következőhöz lehet fordulni: Private Residentail Tenancies Board (Magán Lakóingatlan Bérleti Hivatal), 2nd Floor, O’Connell Bridge House, D’Olier Street, Dublin 2. Weboldal: https://www.rtb.ie

A következőkkel kapcsolatban keletkezett követelések nem tartoznak a kis értékű követelések eljárásnak hatálya alá:

i. részletre vásárlási megállapodás

ii. lízingmegállapodás megsértése

iii. adósságok

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazására való jogosultság érdekében a fogyasztónak az árukat vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra kellett vásárolnia egy üzletmenete körében értékesítő személytől. Az eljárás 2010 januárja óta üzletemberek között is alkalmazható. A kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezetőnek nevezett kerületi bírósági hivatalvezető dolgozza fel a kis értékű követeléseket. Amennyiben lehetséges, a hivatalvezető a felek közötti rendezés érdekében úgy egyeztet közöttük, hogy ne legyen szükség bírósági tárgyalásra. Ha az ügyet nem lehet rendezni, a hivatalvezető a követelést a kerületi bíróság elé terjeszti tárgyalás céljából.

A felperesnek biztosan ismernie kell azon személy vagy társaság nevét és címét, aki vagy amely ellen követelését be kívánja nyújtani. Ha ez egy társaság, akkor a pontos jogi elnevezését kell használnia. Ezeknek az adatoknak pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a rendőrkapitány (sheriff) számára a bírósági végzés (rendelet) végrehajtását.

Ha a kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető az alperestől a követelést vitató értesítést vagy viszontkeresetet kap, a hivatalvezető kapcsolatba lép a felperessel és az alperes követelésre adott válaszának egy másolatát átadja részére. A hivatalvezető egy megállapodás megkötése érdekében mindkét felet kikérdezheti vagy mindkét féllel tárgyalhat.

Amennyiben az alperes elismeri a követelést, köteles erről a hivatalvezető hivatalát egy felelősségelismerő nyilatkozat nyomtatvány visszajuttatásával értesíteni. Ha az alperes nem válaszol, a követelést automatikusan nem vitatottként kezelik. Ezt követően a kerületi bíróság a felperes javára végzést állít ki a követelt összegről (a felperesnek nem szükséges a bíróságon megjelennie), és elrendeli az összeg kifizetését egy meghatározott, rövid időn belül.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető a felperesnek átadja a keresetlevél nyomtatványt, vagy az letölthető a Bírósági Szolgálat weboldaláról, a https://www.courts.ie címről.

1.4 Segítségnyújtás

Mivel a kis értékű követelések eljárásának célja a fogyasztói követelések kevés költséggel és ügyvéd bevonása nélkül történő kezelése, általában ilyen fajta követeléseknél szükségtelen a jogi segítségnyújtás vagy tanácsadás.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Ha az ügy bíróság elé kerül, a feleknek meg kell jelenniük a kerületi bíróság tárgyalásán. Az ügyet a kerületi bíróság rendes ülésszakának részeként nyilvánosan tárgyalják. Amikor az ügy sorra kerül, a bírósági hivatalvezető a felperest felszólítja a tanúvallomásának megtételéhez a tanúk padjának elfoglalására. A tanúvallomást eskü alatt vagy esküpótló nyilatkozattal kell tenni, és az alperes a követeléssel kapcsolatos kérdésekben keresztkérdéseket tehet fel a felperesnek. Az alperesnek is lehetősége nyílik tanúvallomást tenni. Minden egyes tanúnak keresztkérdéseket tehet fel az ellenérdekű fél vagy jogi képviselője, amennyiben jelen van. A felek tanúk beidézésére vagy tanúktól származó jelentések előterjesztésére is jogosultak, de ennek költségeit nem kapják vissza, mivel az eljárást nem az ilyen jellegű költségek fedezésére, hanem a kis értékű követelések aránylag kevés költséggel járó igazságszolgáltatási fórum elé terjesztésének elősegítésére szánták.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha az ügyet a kis értékű követelésekkel foglalkozó hivatalvezető nem rendezi, a tárgyalás napjára a felperesnek a követelést alátámasztó okirati bizonyítékokat be kell hoznia, például a tárgyhoz tartozó esetleges leveleket, nyugtákat vagy számlákat. Ezen kívül mindkét fél lehetőséget kap szóbeli tanúvallomás tételére, illetve keresztkérdéseket tehetnek fel nekik.

1.7 Az ítélet tartalma

Amennyiben a felperes nyer, a kerületi bíróság a követelt összegről a felperes javára végzést hoz, és elrendeli, hogy azt egy meghatározott, rövid időn belül fizessék ki.

1.8 A költségek megtérítése

Miközben a felek jogi tanácsadó szolgáltatását igénybe vehetik, nem jogosultak ennek költségeit a másik féltől visszakapni, még akkor sem, ha a tárgyaláson nyernek. A kis értékű követelések eljárásának az az értelme, hogy elősegítse a kereset indítását ügyvéd (solicitor vagy barrister) igénybe vétele nélkül.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Mind a felperesnek, mind az alperesnek jogában áll a kerületi bíróság végzését a körzeti bíróságnál megfellebbezni. A körzeti bíróság a költségek megtérítését odaítélheti, de erről a körzeti bíróság bírája egyénileg dönt.

Kapcsolódó linkek

https://www.courts.ie

https://www.courts.ie/small-claims

http://www.citizensinformation.ie/en/justice/courts_system/small_claims_court.html

https://www.courts.ie/small-claims

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Kis értékű követelések - Görögország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Létezik Görögországban a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás (vagyis olyan külön eljárás, amely eljárási szempontból egyszerűsített a rendes eljáráshoz képest, és amelyet meghatározott összeghatár alatti ügyekben, vagy összeghatártól függetlenül meghatározott perfajták esetén alkalmaznak)?

A Polgári Perrendtartás határozza meg a kis értékű követelésekre vonatkozó külön rendelkezéseket (XIII. fejezet 466-472. cikk).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó külön rendelkezéseket a következő esetekben kell alkalmazni: 1. ha a jogvita tárgya a békebíró (eirinodikeío) hatáskörébe tartozik, és 5 000,00 eurót meg nem haladó értékű ingó vagyonra vonatkozó követelésekre vagy jogokra, vagy annak birtokviszonyaira vonatkozik; vagy 2. 5 000,00 eurót meghaladó pertárgyérték esetén, ha a felperes nyilatkozik arról, hogy a perben érvényesíteni kívánt követelés vagy jog rendezéséhez elfogad 5 000,00 eurót meg nem haladó összeget. Ebben az esetben a pervesztes alperest a perben érvényesíteni kívánt követelés vagy jog kielégítésére, vagy a bíróság által elfogadott összeg fizetésére kötelezik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás kötelező.

A bíróság és a felek sem választhatják a rendes eljárást a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás helyett.

1.3 Nyomtatványok

Nem állnak rendelkezésre formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Az ügyvédi képviselet nélkül eljáró feleknek biztosítanak (például a bírósági tisztviselő vagy a bíró) támogatást eljárási kérdésekben? Amennyiben igen, milyen mértékben?

A felek önállóan járhatnak el a bíróság előtt. A feleket képviselheti házastárs, felmenő vagy lemenő ági rokon, legfeljebb 2. fokig vérrokon vagy legfeljebb 2. fokig házasságon alapuló rokon, vagy általa foglalkoztatott fizetett munkavállaló. A házastársat minden esetben úgy tekintik, mint aki eljárhat házastársa nevében, és további képviselőket jelölhet ki. Ilyen esetekben nincs olyan rendelkezés, amely előírja a bírósági tisztviselőnek vagy a bírónak a nem jogvégzett fél vagy képviselők támogatását.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Léteznek meghatározott, a rendes eljáráshoz képest enyhébb bizonyításfelvételi szabályok? Amennyiben igen, melyek ezek, és mire terjednek ki?

Olyan tárgyaláson , amely a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás keretében kis értékű követeléssel foglalkozik, a békebíró eltérhet a szokásos eljárási szabályoktól: figyelembe vehet olyan bizonyítékot, amely nem felel meg a törvényi követelményeknek, és saját hatáskörében alkalmazhatja a körülményekhez képest legbiztosabbnak, leggyorsabbnak és leginkább költséghatékonynak tekintett tényállásmegállapító eljárást.

1.6 Írásbeli eljárás

A kérelmet írásban lehet benyújtani a békebíróság hivatalához, vagy szóban a békebíró előtt, amiről jegyzőkönyv készül. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) a jogszabály szerint a követelést alátámasztó, és a felperes alperes elleni keresetét igazoló tényállás pontos bemutatása; b) a jogvita tárgyának pontos leírása; c) a konkrét kereseti kérelem; és d) valamennyi elérhető bizonyíték.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletet szóban hirdetik ki nyilvánosan, rendszerint közvetlenül a meghallgatást követően még a tárgyalás keretében, mielőtt a bíró rátér a következő ügyre. Ha a bírósági jegyzőkönyv rögzíti, hogy az ítéletet mindkét fél vagy a nevükben az ügyben eljáró képviselők vagy megbízott ügyvédjük jelenlétében hirdették ki, akkor nem kézbesítik azt a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

Nincs költségtérítés.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A kis értékű követelésekről rendelkező ítéletek ellen nem lehet fellebbezni.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Kis értékű követelések - Spanyolország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, a legfeljebb 6000 euró értékű követelések esetében szóbeli tárgyalás tartása szükséges. Ez a szabály a 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a kisértékű követelésekre vonatkozó európai eljárásnak a rendelet hatálya alá tartozó esetekben történő lehetséges alkalmazása sérelme nélkül alkalmazandó.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A legfeljebb 6000 euró értékű követelések esetében szóbeli tárgyalás tartása szükséges.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Írásban benyújtott kérelem útján.

1.3 Nyomtatványok

Nincs kötelező szabványos formanyomtatvány. A felsőbb bírói hivatalok (Decanatos) azonban biztosítanak szabványos űrlapot, amelyet a legfeljebb 2000 eurós követelések esetében a felperes a kérelem benyújtásához, az alperes pedig annak vitatásához használhat.

Ezek a formanyomtatványok letölthetők az Általános Igazságszolgáltatási Tanács (Consejo General del Poder Judicial) honlapjáról.

Amennyiben a követelés összege meghaladja a 2000 eurót, ügyvéd (abogado) és jogi képviselő (procurador) közreműködése kötelező. A követelés érvényesítése vagy vitatása e jogi képviselet nélkül nem lehetséges.

Amennyiben az alperes a követelést nem vitatja, az nem jelenti azt, hogy a követelés összegét helybenhagyják, csupán azt, hogy az alperes nem teljesített, és az eljárás folytatódik.

1.4 Segítségnyújtás

A felperesek személyesen megjelenhetnek a tárgyaláson, ha azonban a követelés összege meghaladja a 2000 eurót, kötelező ügyvéd és jogi képviselő közreműködése.

Amennyiben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, akár ügyvéd és jogi képviselő révén, akár – ha a jogi képviselő közreműködése nem kötelező – személyesen, a követelést visszavontnak tekintik, kivéve, ha az alperesnek jogos érdeke fűződik a követeléshez, és az eljárás folytatását és jogerős bírósági határozattal történő befejezését kéri.

Ha az alperes nem jelenik meg személyesen, az eljárás folytatódik.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az általános szabályok vonatkoznak a bizonyításra: bármilyen bizonyíték elfogadható, és a tárgyalás előtt is kérhető bizonyítás és elő lehet terjeszteni bizonyítékokat.

1.6 Írásbeli eljárás

Mind a kérelem, mind a védekezés írásban történik. Az eljárási kérdéseket a tárgyaláson rendezik. Hasonlóképpen a bizonyítékokat is elsősorban szóban terjesztik elő a bíróságon.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletet indokolással és írásban közlik, akárcsak más eljárásokban.

1.8 A költségek megtérítése

Ha kötelező ügyvéd és jogi képviselő bevonása, és a bíróság határozatot hoz a költségekről, a költségei megtérítésére jogosult fél eljárási költségei a kiszámítást követően megtéríthetők, feltéve, hogy az összeg nem haladja meg a határozatot kérő egyes felek eljárási költségeinek harmadát.

Ha a költségtérítésben részesülő fél távol lakik a tárgyalás helyszínétől, abban az esetben is költségtérítésben részesülhet a jogi képviselő kiadásaiért, ha jogi képviselő közreműködése nem kötelező.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be, ha a perérték meghaladja a 3000 eurót. A fellebbezést ugyanannál a bíróságnál kell írásban benyújtani, legkésőbb 20 napon belül.

A fellebbezést a tartományi törvényszék (Audiencia Provincial) egyesbírója bírálja el, amelynek ítélete ellen további fellebbezésnek nincs helye, bár egyes, saját polgári joggal rendelkező autonóm közösségekben korábban ezeket az ítéleteket jogkérdésben lehetséges volt megtámadni.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelések eljárása iránti kérelem a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 756. és azt követő cikkeinek megfelelően a helyi bíróságokhoz (chambres de proximité des tribunaux judiciaires) vagy a védelmi peres bírákhoz (juges des contentieux de la protection) nyújtható be.

Az eljárás szóbeli, ám a felek írásbeli következtetéseket is benyújthatnak, ha úgy kívánják.

A kérelemben a kérelmező utalhat arra, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az eljárást tárgyalás tartása nélkül folytassák le (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 757. cikke). A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 828. cikke azt is lehetővé teszi a felek számára, hogy az eljárás bármely szakaszában kifejezetten hozzájáruljanak ahhoz, hogy az eljárást tárgyalás tartása nélkül folytassák le. Ez a tárgyalás tartása nélküli eljárás 2020. január 1-jétől van hatályban, és azt a kis értékű követelések európai eljárása ihlette.

A bíróság hivatala tértivevényes ajánlott levéllel beidézi a feleket a tárgyalásra. Ha az alperes nem kapta meg a levelet, a bíróság arra kérheti a felperest, hogy végrehajtó (huissier de justice) útján kézbesítse azt.

A bírósági eljárást a felek döntése alapján egy jogi békéltető által vezetett egyeztetési kísérletnek, közvetítési kísérletnek vagy részvételi eljárásra irányuló kísérletnek kell megelőznie, ennek hiányában a bíróság hivatalból úgy határozhat, hogy a kereset elfogadhatatlan.

A jogi képviselet nem kötelező. A feleket képviselheti házastársuk, élettársuk, a velük polgári együttélési szerződést kötő személy, a vér szerinti vagy házasság útján szerzett közvetlen vagy oldalági rokonaik, illetve munkavállalóik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A követelés értéke nem haladhatja meg az 5000 eurót, és annak a helyi bíróság vagy védelmi peres bíró hatáskörébe kell tartoznia.

1.2 Az eljárás alkalmazása

1.3 Nyomtatványok

Létezik egy formanyomtatvány, amellyel a bírósághoz lehet fordulni.

A 11764*08. sz. CERFA formanyomtatvány a francia kormány honlapján, az összes peres feleket segítő szolgálatnál (Services d'Accueil Unique du Justiciable), valamint a www.justice.fr honlapon is elérhető.

1.4 Segítségnyújtás

Mivel ez egy 5000 eurót meg nem haladó összegekre vonatkozó egyszerűsített eljárás, és a feleket a bíróság meghallgatja, kivéve, ha a felek hozzájárulnak a tárgyalás tartása nélkül lefolytatott eljáráshoz, a jogszabályok nem rendelkeznek költségmentességről. A feleket azonban ügyvéd segítheti vagy képviselheti, azt követően is, hogy jogi segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtottak be.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás szabályai a rendes eljárásban történő bizonyításéhoz hasonlítanak.

1.6 Írásbeli eljárás

Azon esetek kivételével, amikor a felek hozzájárulnak a tárgyalás tartása nélkül lefolytatott eljáráshoz, az ilyen kérelemre induló eljárás keretében nem alkalmazható tisztán írásbeli eljárás.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletre a rendes eljárás keretében alkalmazandókkal egyező szabályok vonatkoznak.

1.8 A költségek megtérítése

Az irányadó szabályok megegyeznek a más eljárásokra vonatkozó szabályokkal. Mivel azonban ebben az eljárásban főszabályként nincs szükség ügyvéd meghatalmazására vagy jogi képviselő kijelölésére, az eljáráshoz kapcsolódó költségek alacsonyabbak.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ilyen követelések tárgyát képező összegek nagyságára tekintettel nincs lehetőség fellebbezésre. Az ítélettel szemben csak ellentmondás nyújtható be (ha az alperes nem kapta meg a tárgyalásra való idézést), vagy az a semmítőszék elé utalható (ha az alperes megkapta a tárgyalásra való idézést).

Kapcsolódó internetes oldalak:

Az igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

Legifrance honlap

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Kis értékű követelések - Horvátország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A Horvát Köztársaságban a kis értékű követeléseket a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság hivatalos közlönye] 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 84/08., 96/08., 123/08., 57/11., 25/13., 89/14. és 70/19. sz.) 457–467a. cikke, míg a kis értékű követeléseknek a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11–i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti európai eljárását a polgári perrendtartásról szóló törvény 507o–507ž. cikke szabályozzák.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A városi bíróságokhoz (općinski sudovi) benyújtott kis értékű követelések a legfeljebb 10 000 HRK összegű követeléseket jelentik.

A kereskedelmi bíróságokhoz (trgovački sudovi) benyújtott kis értékű követelések a legfeljebb 50 000 HRK összegű követeléseket jelentik.

A kis értékű követelések körébe tartoznak azok a követelések is, ahol a keresetlevél nem vagyoni jellegű követelést tartalmaz, viszont a felperes keresetében kijelenti, hogy a követelés megítélése helyett elfogadja a 10 000 HRK-t (a városi bíróság előtti eljárásban) vagy az 50 000 HRK-t (a kereskedelmi bíróság előtti eljárásban) meg nem haladó pénzösszeget.

Kis értékű követelésnek minősül emellett az a követelés is, ahol a keresetlevél nem pénzösszegre vonatkozik, hanem olyan ingatlan átruházására, amelynek a felperes által a keresetlevélben megjelölt értéke nem haladja meg (a városi bíróság előtti eljárásban) a 10 000 HRK, illetve (a kereskedelmi bíróság előtti eljárásban) az 50 000 HRK összeget.

A kis értékű követelések európai eljárását a jelenlegi keretek között a 861/2007/EK rendelet szabályozza, amennyiben a követelés értéke a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság által történő kézhezvételekor a kamatok, kiadások és díjak nélkül nem haladja meg a 2 000 EUR-t.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást a városi vagy kereskedelmi bíróságok folytatják le a polgári perrendtartásról szóló törvény 34. és 34b. cikkében foglalt hatásköri szabályok alapján. A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kereseti kérelem alapján indul, azaz a közjegyzőhöz benyújtott, hiteles okiraton alapuló végrehajtási kérelem alapján, amennyiben a végrehajtási intézkedéssel szemben határidőben elfogadható kifogást terjesztették elő.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatványokat, egyéb kérelmeket vagy nyilatkozatokat írásban, fax vagy e-mail útján kell benyújtani, és azok kizárólag a kis értékű követeléseknek a 861/2007/EK rendelet szerinti európai eljárásában alkalmazhatók.

Nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány, amely a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás megindítására szolgálna.

1.4 Segítségnyújtás

A polgári perrendtartásról szóló törvény nem tartalmaz a költségmentességre vonatkozó különös rendelkezéseket a kis értékű követelések eseten alkalmazandó eljárások tekintetében. A felperes a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban jogi képviselőt vehet igénybe.

A peres felek ingyenes jogi segítséget igényelhetnek, amennyiben megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (a NN 143/13. és 98/19. sz.) megállapított feltételeknek.

Az alábbi weboldalon keresztül elérhetők az ingyenes jogi segítségnyújtás horvátországi rendszerére vonatkozó információk: https://pravosudje.gov.hr/besplatna-pravna-pomoc/6184.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a feleknek legkésőbb a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg elő kell adniuk a követelésük alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtaniuk az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat is.

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondással kapcsolatos kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a felperesnek legkésőbb a beadványnak a fizetési meghagyás törlésére irányuló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül történő előterjesztésével egyidejűleg elő kell adnia a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtania az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondással kapcsolatos kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban az alperesnek legfeljebb a felperes azon beadványának kézhezvételétől számított 15 napon belül elő kell adnia a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtania az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat, amelyben a felperes előadja a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá benyújtja az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

A felek az előzetes meghallgatáson csak akkor adhatnak elő új tényeket vagy nyújthatnak be új bizonyítékokat, ha azokat önhibájukon kívül nem tudták előadni vagy benyújtani a keresetben vagy a védekezési nyilatkozatban vagy a fent említett rendelkezések alapján benyújtott, a követeléseik alapjául szolgáló valamennyi tényt és az ismertetett tények alátámasztására szolgáló bizonyítékokat bemutató beadványokban.

A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek által az előzetes meghallgatáson a fenti rendelkezéssel ellentétes módon előadott új tényeket vagy új bizonyítékokat.

A bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései vonatkoznak. Ennélfogva a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a bizonyítás magában foglalhatja a bíróság által elrendelt szemlét, az okirati bizonyítást, a tanúvallomásokat, a szakértői véleményt, valamint a felek által előterjesztett bizonyítási eszközöket, és a bíróság dönti el, hogy a tényállás megállapításához a benyújtott bizonyítékok közül melyeket használja fel.

A bizonyításfelvételre vonatkozó további információk megtalálhatóak a „Bizonyításfelvétel – Horvát Köztársaság” (Izvođenje dokaza – Republika Hrvatska) című tájékoztatóban.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást írásban folytatják le.

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás során a keresetlevelet mindig kézbesíteni kell az alperes részére, hogy lehetővé tegyék számára az azzal kapcsolatos észrevételeinek előterjesztését, amikor pedig a bíróság az előzetes meghallgatásra idézi a feleket, tájékoztatja őket arról, hogy: ha a felperes nem jelenik meg az előzetes meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a keresetét; új tény nem adható elő és új bizonyíték nem nyújtható be ezen a meghallgatáson, kivéve a polgári perrendtartásról szóló törvény 461a. cikkének hatodik bekezdésében foglalt esetet (amikor a felek önhibájukon kívül akadályoztatva voltak abban, hogy e tényeket előadják, illetve e bizonyítékokat benyújtsák a keresetben vagy a védekezési nyilatkozatban vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény 461a. cikkének harmadik és negyedik bekezdése szerinti beadványokban); lezárja az előzetes döntéshozatali eljárást, és az előzetes meghallgatás alkalmával megtartja a fő tárgyalást, kivéve ha ez az eset körülményei miatt nem lehetséges a polgári perrendtartásról szóló törvény 461a. cikkének hatodik bekezdésében foglaltak szerint; és a határozattal szemben csak az anyagi jog téves alkalmazása és a polgári perrendtartásról szóló törvény 354. cikkének második bekezdésében említett polgári eljárásjogi rendelkezések lényeges megsértése miatt van helye fellebbezésnek, kivéve az említett bekezdés 3. pontjában foglalt eseteket, azaz a következőket:

• 1. – amennyiben az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akit a törvényben foglaltak alapján ki kellett volna zárni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 71. cikke első bekezdésének 1–6. pontja), illetve akit bírósági határozat zárt ki, vagy pedig bírónak nem minősülő személy vett részt abban;

• 2. – ha a jogvita során olyan követelés tárgyában született határozat, amely nem bírósági hatáskörbe tartozik (a polgári perrendtartásról szóló törvény 16. cikke);

• 4. – amennyiben a bíróság a határozatát a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen a felek elfogadhatatlan perbeli cselekményei alapján hozta meg (a polgári perrendtartásról szóló törvény 3. cikkének harmadik bekezdése);

• 5. – amennyiben a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen a követelés elismerése alapján hozott ítéletet, a követelés elengedése alapján hozott ítéletet, mulasztási ítéletet hozott vagy tárgyalás tartása nélkül hozott ítéletet;

• 6. – amennyiben jogellenes cselekmények, különösen a bírósági iratok kézbesítésének elmulasztása következtében valamely fél részére nem volt biztosított, hogy a bíróság meghallgassa őt;

• 7. – amennyiben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen a bíróság elutasította a fél arra irányuló kérelmét, hogy saját nyelvét szóban vagy írásban használja az eljárás során, hogy saját nyelvén kövesse az eljárás menetét, és a fél a fenti indokok alapján fellebbezést nyújtott be;

• 8. – amennyiben akár felperesként, akár alperesként olyan fél vett részt az eljárásban, aki abban félként nem vehetett volna részt, vagy a jogi személyt nem az arra felhatalmazott személy képviselte, vagy a cselekvőképtelen félnek nem volt törvényes képviselője, vagy a jogi képviselő, illetve ügyvéd ténylegesen nem rendelkezett a perre, illetve egyes eljárási cselekmények megtételére vonatkozó meghatalmazással, és az egyes eljárási cselekményeket utóbb nem hagyták jóvá;

• 9. – amennyiben olyan követelés tárgyában született határozat, amelynek tekintetében már peres eljárás volt folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan már jogerős ítélet született, vagy amelynek tárgyában perbeli egyezség, illetve külön rendelkezések alapján annak minősülő egyezség jött létre;

• 10. – amennyiben a nyilvánosságot törvénybe ütköző módon zárták ki;

• 11. – az ítélet olyan hiányosságban szenved, amely miatt felülvizsgálatra alkalmatlan, különösen, ha az ítélet rendelkező része érthetetlen, ha a rendelkező rész önmagának ellentmondó vagy ellentétes az ítélet indokolásában foglaltakkal, vagy az nem jelöli meg a döntés szempontjából meghatározó tények indokait, vagy a döntés szempontjából meghatározó tények tekintetében ellentmondás található aközött, amit az ítélet indokolása egyes iratok vagy a tanúvallomásokra vonatkozó jegyzőkönyvek tartalma tekintetében megjelöl, és maguk a tényleges iratok és jegyzőkönyvek között;

• 12. – amennyiben az ítélet túlterjeszkedik a követelésen;

• 13. – ha olyan kereset tárgyában hoztak határozatot, amelyet nem nyújtottak be határidőn belül, ami azt jelentette, hogy azt mint elfogadhatatlant el kellett volna utasítani (a polgári perrendtartásról szóló törvény 282. cikkének első bekezdése);

• 14. – ha a törvényben a közvetítésre vagy más alternatív vitarendezésre vonatkozóan meghatározott eljárásra nem került sor a kereset benyújtása előtt, ami azt jelentette, hogy a keresetet el kellett volna utasítani.

Amennyiben a fél ideiglenes vagy állandó lakóhelye a Horvát Köztársaság területén kívül található, és a címe ismert, a bírósági iratokat a Horvát Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szabályok szerint, az uniós szabályozással összhangban kell kézbesíteni, különös tekintettel a 861/2007/EK rendelet 13. cikkében hivatkozott eljárásra.

1.7 Az ítélet tartalma

Tekintettel arra, hogy a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban hozott ítélet tartalmára nem vonatkoznak különös rendelkezések, az ítélet tartalma tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezéseit, vagyis a polgári perrendtartásról szóló törvény 338. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, amely előírja, hogy az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell bevezető részt, rendelkező részt és indokolást.

Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza: arra vonatkozó utalást, hogy az ítéletet a Horvát Köztársaság nevében hozták; a bíróság megnevezését; az egyesbírónak vagy a tanács elnökének, előadó bírónak és a tanács tagjainak vezeték- és utónevét, a felek, a felek jogi képviselőinek és megbízottjainak vezeték- és utónevét vagy titulusát, személyi azonosító számát és lakóhelyét vagy székhelyét; a jogvita tárgyára történő rövid utalást; a tárgyalás berekesztésének napját; a tárgyaláson megjelent felek, jogi képviselők és megbízottak megjelölését; az ítélethozatal napját.

Az ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróságnak az egyes kérelmeknek helyt adó vagy azokat elutasító érdemi döntését és a másodlagos kérelmek tárgyában hozott döntését, valamint az egyezségi ajánlat tárgyát képező követelés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó döntést (a polgári perrendtartásról szóló törvény 333. cikke).

Az indokolásban a bíróság röviden ismerteti a felek kérelmeit, az általuk bemutatott tényeket és azokat a bizonyítékokat, amelyeken ezek a kérelmek alapulnak. A bíróság megjelöli és megindokolja azokat a tényeket, amelyek megállapítására törekedett, és azt, hogy mely okból és milyen módon állapította meg ezeket a tényeket, és ha bizonyítékok felvételével állapította meg azokat, mely bizonyítékokat mérlegelte, és azokat mely okból és miként értékelte. A bíróság kifejezetten megjelöli, hogy az anyagi jog mely rendelkezéseit alkalmazta a felek kérelmeire vonatkozó döntéshozatal során, és szükség esetén ismerteti az álláspontját a feleknek a jogvita jogalapjára vonatkozó nézeteivel kapcsolatban, valamint azokkal az indítványokkal vagy kifogásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az eljárás során hozott határozatok nem tartalmaztak indokolást.

A mulasztási ítélet, a kérelem elismerésén alapuló ítélet vagy a követelésről való lemondáson alapuló ítélet indokolása csak az ilyen ítéletet megalapozó indokok megjelölését tartalmazza.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban a perköltségek viselésére vonatkozó határozat meghozatalára a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók; a pervesztes fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeit.

A felek részleges pernyertessége esetén a bíróság először megállapítja az egyes felek pernyertességének mértékét, és aztán levonja a kisebb mértékben pernyertes fél pernyertességének mértékét a nagyobb mértékben pernyertes fél pernyertességének mértékéből, majd megállapítja a nagyobb mértékben pernyertes félnek az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges összes költségét, és a felek pernyertességének mértékét figyelembe véve megtéríti e fél részére e költségeknek a pernyertesség mértéke szerinti részét. A pernyertesség mértékét a megítélt követelések alapján értékelik, figyelembe véve a követelések alátámasztására szolgáló bizonyítékok benyújtásának sikerét is.

A fentiektől függetlenül a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 156. cikkének első bekezdése alapján kötelezheti a feleket arra, hogy térítsék meg az ellenérdekű fél egyes perköltségeit, amely rendelkezés szerint a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.

Ha a felek pernyertessége közel azonos mértékű az ügyben, a bíróság elrendelheti, hogy a felek maguk viseljék saját költségeiket, vagy kötelezheti az egyik felet arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény 156. cikkének első bekezdése értelmében csak meghatározott költségeket térítsen meg a másik fél részére.

A bíróság úgy is dönthet, hogy az egyik fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó részéről felmerült valamennyi perköltséget, amennyiben az ellenérdekű fél a kérelmének csak egy meglehetősen kis része tekintetében tekinthető pervesztesnek, és e résszel összefüggésben önálló költségek nem merültek fel.

Mindazonáltal a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései szabályozzák. E rendelkezések értelmében a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a felek az ítélet vagy határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthatnak be az elsőfokú ítélet vagy határozat ellen.

A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást lezáró ítélettel vagy határozattal szemben csak az anyagi jog téves alkalmazása és a polgári perrendtartásról szóló törvény 354. cikkének második bekezdésében említett polgári eljárásjogi rendelkezések lényeges megsértése miatt van helye fellebbezésnek, kivéve az említett bekezdés 3. pontjában foglalt eseteket.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Kis értékű követelések esetében nincs külön eljárás. A kis értékű követeléseket a békebíróság (giudice di pace) tárgyalja.

Az általános szabály az, hogy a békebíróságon folytatott eljárásoknak a lehető legegyszerűbben kell lezajlaniuk (polgári perrendtartás 316–318. szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A békebírók a legfeljebb 5 000 EUR értékű ingóságokkal kapcsolatos jogviták terén rendelkeznek hatáskörrel, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik.

A közúti és vízi közlekedési balesetekkel kapcsolatos kártérítési kereseteket is a békebíró tárgyalja, feltéve, hogy a kereset értéke nem haladja meg a 20 000 EUR-t.

A perértéktől függetlenül a békebíró tárgyalja valamennyi alábbi ügyet:

• fa és sövény ültetésére vonatkozó, a törvény, rendelet vagy szokás által megállapított határvonalak kijelölése és távolságok betartása;
• társasházi szolgáltatások köre és igénybevétele;
• lakások tulajdonosai vagy lakói közötti viszonyok a füst, füstgázok, hő, zaj, rezgés és a normális szintet meghaladó egyéb ártalmak tekintetében;
• nyugdíj vagy jóléti juttatások késedelmes fizetése után járó kamat vagy járulékos költségek.

A 2016. április 28-i 57. sz. törvénnyel az olasz parlament felhatalmazást adott a kormánynak a tiszteletbeli bírói rendszer megreformálására. A felhatalmazás arra is vonatkozik, hogy kiterjesszék a tiszteletbeli bírák hatáskörét, az általuk tárgyalt ügyek felső értékhatárának 5 000 EUR-ról 30 000 EUR-ra, illetve közlekedési balesetben okozott kár vagy sérülés miatti kártérítési ügyben 50 000 EUR-ra történő emelésével. A felhatalmazást még nem hajtották végre, így az új rendelkezések még nem alkalmazandók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A békebírónál indított keresetek kijelölt tárgyaláson való megjelenésre felszólító idézéssel (citazione) indulnak. A követelés szóban is előterjeszthető, ebben az esetben a békebíró jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a felperes kijelölt tárgyaláson való megjelenésre felszólító idézést küld az alperesnek (a polgári perrendtartás 316. szakasza). A kérelemben meg kell nevezni a bíróságot és a feleket, valamint meg kell jelölni a tényeket és az ügy tárgyát. Az idézés kézbesítése és a békebíróság előtt való megjelenés közötti határidő fele a bírósági (tribunale) eljárásban alkalmazandó határidőnek, azaz 45 nap (polgári perrendtartás 318. szakasza). Az első tárgyaláson a békebíró saját belátása szerint kérdezi ki a feleket, és kísérletet tesz a békéltetésre: ha ez sikeres, akkor az így elért megállapodást jegyzőkönyvben rögzítik. Ha a megállapodásra tett kísérlet nem vezet eredményre, a békebíró felkéri a feleket, hogy követelésük, ellenkérelmük és kifogásaik alátámasztásához részletesen fejtsék ki a tényeket, valamint terjesszenek be iratokat és bármilyen egyéb bizonyítékot. Ha a feleknek az első tárgyaláson tanúsított magatartása fényében így tűnik szükségesnek, a békebíró egyetlen alkalommal új tárgyalást tűz ki, hogy lehetővé tegye további bizonyítékok felvételét és benyújtását. A felek által benyújtott iratokat fel lehet venni az ügy aktájába és meg lehet őrizni addig, amíg az ügyet el nem bírálják.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Amennyiben a perérték nem haladja meg az 1 100 EUR-t, a felek saját magukat is képviselhetik a békebíró előtt (a polgári perrendtartás 82. szakasza); lásd a „Hogyan lehet bírósághoz fordulni?” című tájékoztatót.

Minden más esetben a feleknek ügyvéd segítségét kell igénybe venniük. A békebíró azonban az ügy jellege és hatálya alapján, az adott fél szóbeli kérésére vagy más módon engedélyezheti valamely fél számára, hogy saját képviseletében eljáró peres félként lépjen fel.

A bíró ellenőrzi, hogy a felek megtettek-e a bíróságon való megjelenésükhöz szükséges minden lépést, és szükség esetén felkéri őket, hogy az általa hiányosnak ítélt iratokat egészítsék ki vagy az alaki követelményeknek megfelelően nyújtsák be.

Ha a bíró az ügyvédnek adott meghatalmazásban hibát talál, határidőt szab a feleknek a hiba orvoslására. Ha a hibát határidőn belül orvosolják, a kérelmet az alaki követelményeknek megfelelőnek tekintik, és annak anyagi jogi és eljárásjogi hatásai az első értesítés napjától érvényesek (a polgári perrendtartás 182. szakasza).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás felvételére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint a rendes bírósági eljárásban (lásd a „Bizonyításfelvétel” című részt).

1.6 Írásbeli eljárás

Nincs külön rendelkezés a pusztán írásbeli eljárásra, mivel a békebírók kötelesek a feleket meghallgatni és megegyezésre törekedni.

1.7 Az ítélet tartalma

A rendes bírósági eljárás szabályai alkalmazandók általában.

A rendszer megreformálására adott felhatalmazás kiterjed arra, hogy a tiszteletbeli bírók jogi normákra való külön hivatkozás nélkül „ex aequo et bono” (méltányossági alapon) elbírálhassák a legfeljebb 2 500 EUR értékig terjedő ügyeket.

Ez a lehetőség jelenleg a békebírók számára áll nyitva, az 1 100 EUR-t meg nem haladó ügyértékű ügyekben.

1.8 A költségek megtérítése

Van-e korlátozás a költségtérítésre vonatkozóan? Ha igen, milyen mértékű?

A költségek megítélésére vonatkozó döntések a szokásos szabályokon alapulnak, amelyek szerint a vesztes félnek kell megfizetnie a költségeket. Ugyanakkor a felek mindegyike maga viseli saját költségeit abban az esetben, ha mindkét felet elmarasztalják, vagy valamely más indokolt okból kifolyólag.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A méltányossági alapon hozott ítéletek (sentenze di equità, az 1 100 EUR ügyértéket nem meghaladó jogvitákban) szabályait 2006-ban módosították: az ilyen ítéletekkel szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha megsértették az eljárási szabályokat, az alkotmányjogot vagy a közösségi jogot, vagy a per tárgyára vonatkozó elveket.

E rendelkezések a 2006. március 2. után hozott valamennyi ítéletre vonatkoznak (a 2006/40. sz. törvényerejű rendelet 27. cikke).

Az ezen időpont előtt hozott méltányossági ítéletekkel szemben a Semmítőszéken lehet fellebbezni (a törvényben megállapított határidőn belül) kizárólag az alkotmányjogi, közösségi vagy eljárási szabályok, vagy az ügy érdemére irányadó elvek megsértése miatt, vagy ha az eredeti ítéletből hiányzik a megfelelő indokolás. A békebíró által közigazgatási bírságok tekintetében hozott ítéleteket csak a Semmítőszékhez benyújtott rendkívüli fellebbezéssel lehet megtámadni.

Valamennyi egyéb békebírói ítélet ellen megengedett a fellebbezés.

Lásd az Igazságszolgáltatási rendszer, Hatáskör és illetékesség, valamint a Hogyan lehet bírósághoz fordulni? című tájékoztatót.

Vonatkozó mellékletek

Polgári perrendtartás

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 861/2007/EU rendeletben előírt eljárást kivéve – amelynek alkalmazására eljárási szabályzatot fogadtak el – a ciprusi jogrendszerben nincs egyedi eljárás a kis értékű követelésekre vonatkozóan.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

1.2 Az eljárás alkalmazása

1.3 Nyomtatványok

1.4 Segítségnyújtás

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

1.6 Írásbeli eljárás

1.7 Az ítélet tartalma

1.8 A költségek megtérítése

1.9 Fellebbezési lehetőség

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Kis értékű követelések - Lettország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Lettországban külön eljárások állnak rendelkezésre a kis értékű követelések tekintetében, ahol a követelést tárgya pénz vagy tartásdíj behajtása, annak teljes összege pedig nem haladja meg a 2100 EUR-t.

A kis értékű követeléseket a polgári eljárásról szóló törvény 30.³ fejezetének 250.¹⁸–250.²⁷ szakasza, illetve 54.¹ fejezetének 449.¹–449.¹² szakasza szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kizárólag pénz és tartásdíj behajtására alkalmazható (a polgári eljárásról szóló törvény 35. szakasza (1) bekezdésének 1) és 3) pontja).

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a tőketartozás, illetve tartásdíj behajtására irányuló követelés esetén a teljes tartozás összege a kereset benyújtásának napján nem haladhatja meg a 2100 EUR-t. Tartásdíj behajtására irányuló követelések esetén a kifizetések teljes összegére alkalmazandó felső határt gyermekenként kell érteni, és a teljes összeg az egy év alatt kifizetendő összeget jelenti.

A kis értékű követelésekre a nemzeti jogban alkalmazandó rendelkezések nem vonatkoznak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kis értékű követelések eljárására, kivéve az elsőfokú bíróság határozataival szembeni jogorvoslati eljárást. A tartásdíj határokon átnyúló, EU-n belüli ügyekben történő behajtására irányuló követeléseket a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szabályozza.

A kereset után fizetendő illeték (valsts nodeva) a követelt összeg 15%-a, de legalább 71,41 EUR. Gyermek vagy szülő után fizetendő tartásdíj behajtására irányuló követelés esetében nem kell illetéket fizetni.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések elbírálása során a bíróság a rendes bírósági eljárásokat követi, a kis értékű követelések tekintetében megállapított kivételekkel. Az ügy vizsgálatát írásbeli kereset alapján kezdik meg.

A bíróság nem vizsgálja meg a keresetet, ha azt nem a polgári eljárásról szóló törvény250.²⁰ szakasza alapján készítik el – ha a felperes nem használta a kis értékű követelésekre vonatkozó formanyomtatványt, illetve ha nem jelölte meg, hogy kéri-e az ügy tárgyalással történő elbírálását.

Ebben az esetben a bíró indokolással ellátott határozatban közli, hogy nem vizsgálja meg a keresetet, a határozatot megküldi a felperesnek, és határidőt tűz a hiánypótlásra. A határidő a határozat közzétételétől számított legalább 20 nap. A bíró határozata ellen 10 napon belül lehet fellebbezni; ez az időtartam 15 nap, ha az adott személy nem Lettországban rendelkezik lakóhellyel.

1.3 Nyomtatványok

A keresetet és az alperesi észrevételeket a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendeletben (Ministru kabinets) előírt nyomtatványokat használva kell elkészíteni. A rendelet mellékleteiben az alábbi nyomtatványok szerepelnek:

1. Kereset pénz behajtására irányuló követelés esetére
2. Kereset tartásdíj behajtására irányuló követelés esetére
3. Észrevételek pénz behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére
4. Észrevételek tartásdíj behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére

A rendelet elérhető a hivatalos közlöny, a Latvijas Vēstnesis jogszabályokat ismertető portálján: https://tiesas.lv.

A felperes és az alperes adatain kívül a kis értékű követelések nyomtatványán a következő információt kell megadni:

1. Azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) neve, ahova a keresetet benyújtják, kivéve, ha a felek szerződésben megállapodtak, hogy bármely vitát más fórum előtt kell rendezni; valamely személy ellen a bejelentett lakóhelye szerint, jogi személy esetében a székhelye szerint illetékes bíróságon lehet keresetet benyújtani (ha a követelés a jogi személy fióktelepének vagy kirendeltségének tevékenységével függ össze, a keresetet be lehet nyújtani a fióktelep vagy kirendeltség helye szerint illetékes bírósághoz is).
   Az arra vonatkozó információ, hogy melyik az illetékes bíróság, és ennélfogva melyiket kell a nyomtatványon feltüntetni, a következő internetes portálon érhető el: https://likumi.lv/doc.php?id=237849, ezen belül a Tiesas („Bíróságok”), Tiesu darbības teritorijas („Bíróságok illetékessége”) menüpontban.
2. Ha a felperes érdekeit egy másik személyen keresztül szeretné képviseltetni a bíróság előtt, fel kell tüntetni a felperesi képviselő adatait. Ahhoz, hogy egy másik személy a bíróság előtt képviselőként eljárhasson, meghatalmazást (pilnvara) kell készíteni, amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni, és azt fel kell tüntetni a képviselet alapjáról szóló rovatban. Ha a képviselő ügyvéd (zvērināts advokāts), a képviseletet ügyvédi meghatalmazással (orderis) kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie).
3. A követelés tárgya: a nyomtatványon fel kell tüntetni a vitatott jogokat, valamint a felperes és az alperes közötti jogviszonyt, amelynek fennállása vagy fenn nem állása megerősítésének érdekében a felperes a bírósághoz fordul, kérelmezve, hogy a bíróság védje meg a jogszabályban garantált jogait vagy jogos érdekeit.
4. A követelt összeg kiszámításának módja: a kis értékű követelések nyomtatványán fel kell tüntetni a tőketartozást, azaz a kamatok és kötbérek nélküli tartozást, emellett a kötbért, a szerződés vagy jogszabály alapján esedékes kamatot, és mindezek összegét.
5. A nyomtatványon fel kell tüntetni a felperes követelésének alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, a követelés konkrét jogszabályi alapját, végül a felperes által a bíróságtól kért intézkedést.
6. A keresetet a felperesnek vagy a képviselőjének, illetve ha a bíróság előírja, kettejüknek együttesen kell aláírnia. A keresethez csatolni kell olyan dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a jogszabályban előírt, az ügy előzetes, bíróságon kívüli kivizsgálásával kapcsolatos eljárásokat követték, valamint dokumentumokat, amelyek indokolják a követelés alapjául szolgáló tényeket.

1.4 Segítségnyújtás

A polgári eljárásról szóló törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtásra. Kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben van lehetőség képviseletre.

Ha a felperes úgy kívánja, hogy érdekeit más személy képviselje a bíróság előtt, és a keresetet a képviselő nyújtja be, a keresetben fel kell tüntetni a képviselő családi és utónevét, személyi azonosítószámát, a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címét, illetve ha a képviselő jogi személy, a nyilvántartási számát és székhelyét. Bármely természetes személy lehet képviselő polgári eljárásban, ha betöltötte 18. életévét, nem áll gondnokság alatt, és nem vonatkozik rá a polgári eljárásról szóló törvény 84. szakaszában meghatározott egyik korlátozás sem. Ha másik személy jár el képviselőként a bíróság előtt, azt az érintett félnek fel kell hatalmaznia közjegyző által hitelesített meghatalmazással. A képviselendő személy szóbeli felhatalmazást is adhat a bíróság előtt, amellyel feljogosíthat egy másik személyt, hogy a nevében eljárjon; ezt a felhatalmazást fel kell venni a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe. Jogi személy képviselőjének írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie, vagy azt igazoló iratokkal, hogy ő olyan tisztségviselő, aki külön felhatalmazás nélkül jogosult a jogi személy képviseletére. Ha a képviselő ügyvéd, a képviseletet ügyvédi meghatalmazással kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie). Ha valamely személy képviselőt állít ki maga helyett, a szükséges dokumentumokat az adott személyt a meghatalmazással összhangban képviselő személynek kell benyújtania a bírósághoz, és neki kell azokat aláírnia.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításfelvételre a polgári eljárásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók. Ennek megfelelően a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bizonyíték lehet a felek vagy harmadik személyek észlelése, a tanúvallomás, az okirati bizonyíték és a szakértői vélemény.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíró a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást írásbeli kereset alapján indítja meg. A keresetet és az ahhoz csatolt dokumentumok másolatát, valamint az észrevételek megtételére lehetőséget biztosító formanyomtatványt megküldik az alperesnek; az alperesnek 30 nap áll rendelkezésére bármely észrevétel megküldésére. A bíróság arról is tájékoztatja az alperest, hogy ha nem tesz észrevételt, az nem akadályozza az ügy elbírálását, valamint arról, hogy az alperes teljes körű bírósági tárgyalást kérhet. Amikor a bíróság megküldi a dokumentumokat a feleknek, ismerteti eljárási jogaikat, tájékoztatja őket az ügyet vizsgáló bíróság összetételéről, és kifejti, hogy a felek hogyan élhetnek kifogással valamely bíróval szemben. A polgári eljárásról szóló törvény eljárási jogokat biztosít a felek számára az ügy tárgyalásra való előkészítését illetően; e jogokat az ügy elbírálására kitűzött napot megelőzően legkésőbb hét nappal gyakorolhatják.

Az alperes a kormány által jóváhagyott nyomtatványon nyújthatja be észrevételeit. E nyomtatvány egyike a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendelet mellékletében szereplő mintáknak (a nyomtatvány elérhető a lett bírósági portálon: http://likumi.lv/doc.php?id=237849). Észrevételeiben az alperesnek a következőkre kell kitérnie:

1. a bíróság neve, ahova az észrevételt benyújtják;
2. a felperes családi és utóneve, személyi azonosító száma, bejelentett lakcíme, ennek hiányában a felperes tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye;
3. az alperes családi és utóneve, személyi azonosító száma és bejelentett lakóhelye vagy bármely más bejelentett címe, ennek hiányában a tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; emellett az alperes más kapcsolattartási címet is megadhat a bíróságnak;
4. az ügyszám és a követelés tárgya;
5. nyilatkozat arról, hogy elfogadja-e a követelést teljes egészében vagy részben;
6. a követeléssel szembeni kifogásai, azok indokai és az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések;
7. a követeléssel szembeni kifogást alátámasztó bizonyítékok;
8. a bíróságtól bizonyításfelvétel kérésére irányuló beadványok;
9. az alperes kéri-e az eljárási költségek megtérítését;

10.  az alperes kéri-e az ügy vitelével kapcsolatos költségek megtérítését; ehhez fel kell tüntetnie az összeget és mellékelnie az azt alátámasztó dokumentumokat;

11.  az alperes kéri-e, hogy az ügyet bírósági tárgyaláson bírálják el;

12.  bármely más körülmény, amelyet az alperes lényegesnek tart az ügy elbírálása szempontjából;

13.  bármilyen más kérelem;

14.  az észrevételhez csatolt dokumentumok listája;

15.  az észrevételek megszövegezésének időpontja és helye.

Az alperes a kereset számára történő megküldésétől számított 30 napon belül viszontkeresettel élhet, ha: 1) az eredeti keresetben és a viszontkeresetben foglalt követelések kölcsönösen beszámíthatók; 2) azzal, hogy a bíróság helyt ad a viszontkeresetnek, egyúttal elutasítja az eredeti keresetben foglalt követelések egészét vagy egy részét; 3) a viszontkereset és a kereset összefüggenek, és az ügyet gyorsabban és pontosabban el lehet intézni, ha együttesen vizsgálják a kettőt. Az ügy elbírálására a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás szerint kerül sor, ha a viszontkereset tárgya is kis értékű követelés, azaz a megengedhető felső határon belül marad, és a keresetet az ügytípusnak megfelelően szerkesztik meg.

Ha a viszontkereset tárgyát képező összeg meghaladja a kis értékű követelésekre vonatkozó felső határt, vagy ha a viszontkereset nem pénz vagy tartásdíj behajtására irányul, a bíróság az ügyet a rendes bírósági eljárás szerint bírálja el.

Ha a felek nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő elbírálását, és a bíróság szerint nem szükséges a tárgyalás, a kis értékű követeléseket írásbeli eljárásban bírálják el, a feleket pedig időben értesítik arról, hogy az ítélet mely napon szerezhető be a bíróság titkárságán. Ez az időpont azt a napot jelöli, amikor a teljes ítélet elkészül.

A bíróság a rendes bírósági eljárás szerint tárgyaláson vizsgálja meg az ügyet, ha bármelyik fél ezt kéri, vagy ha a bíróság úgy véli, tárgyalásra van szükség.

Ha egy személy lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, és címe ismert, a bírósági iratokat a Lettországra kötelező nemzetközi jogi és európai uniós jogi aktusok szerint adják át és kézbesítik, különösen a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkében megállapított eljárással összhangban.

1.7 Az ítélet tartalma

A bírósági ítélet közlése úgy történik, hogy az ítélet egy példányát közvetlenül annak megszövegezése után átadják a feleknek.

Az ítélet példánya a polgári eljárásról szóló törvényben foglalt, az igazságszolgáltatási dokumentumok átadására és kézbesítésére irányadó eljárásokkal összhangban megküldhető postán vagy lehetőség szerint más módon is. Az ítélet példányát a teljes ítélet elkészültét követően haladéktalanul meg kel küldeni. A határidőket nem érinti az a nap, amelyiken az ítéletet kézhez veszik.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ítéletnek meg kell felelnie a polgári eljárásról szóló törvényben az ítéletek tartalmára vonatkozóan meghatározott általános rendelkezéseknek. Az ítélet négy részből áll:

1. A bevezető rész kimondja, hogy az ítéletet a Lett Köztársaság nevében hozták, és feltünteti azt a dátumot, amikor az ítélet megszületik, az ítélkező bíróság nevét, összetételét, a tárgyaláson jelen lévő bírósági tisztviselőt, a feleket és a vita tárgyát.
2. A leíró rész bemutatja a felperes által előterjesztett követelést, az alperes által benyújtott viszontkeresetet, a kifogásokat és a felek által tett észrevételek érdemét.
3. Az ítélet indokolása tartalmazza az ügyben megállapított tényállást, a bíróság megállapításainak alapjául szolgáló bizonyítékokat és egyes bizonyítékok elutasításának okait. Ebben a részben szerepelnek a bíróság által alkalmazott jogszabályok, a tények bíróság általi értékelése és a bíróságnak a követelés megalapozottságát vagy meg nem alapozottságát érintő megállapításai. Ha az alperes teljes egészében elfogadja a követelést, az ítélet indokolása csak a bíróság által alkalmazott jogszabályokat tünteti fel.
4. A rendelkező rész mondja ki, hogy a bíróság helyt ad-e a keresetnek teljes egészében vagy részben, vagy azt elutasítja teljes egészében vagy részben, és kifejti az ítélet lényegét. Meghatározza azt is, hogy kiknek és milyen arányban kell viselniük az eljárási költségeket, az ítélet önkéntes végrehajtására nyitva álló határidőt, a jogorvoslati határidőket és eljárásokat, valamint a teljes ítélet megszövegezésének napját.

Az ügyben részt vevő felek a polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott jogorvoslati okokból élhetnek jogorvoslattal a kis értékű követelések tárgyában hozott ítélettel szemben.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelésekre a bírósági költségek megfizetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Az ítéletben a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél minden eljárási költségének megfizetésére. Ha a keresetnek csak részben adnak helyt, az alperes a felperes bírósági költségeit csak azon követelések tekintetében köteles megfizetni, amelyeknek helyt adtak, a felperesnek pedig az elutasított követelések arányában meg kell fizetnie az alperes eljárási költségeit. Az illetéket (valsts nodeva) nem térítik vissza olyan másodlagos kifogás (blakus sūdzība) esetében, amelyet bírósági határozat ellen, vagy ha az ítéletet valaki távollétében hozták meg, az eljárás újraindítását és az ügy újratárgyalását érintő kérelem kapcsán nyújtottak be.

Ha a felperes eláll a keresettől, meg kell térítenie az alperes eljárási költségeit. Ebben az esetben az alperes nem téríti meg a felperes bírósági költségeit, ha azonban a felperes azért áll el a keresettől, mert annak benyújtása után az alperes önként kielégíti a követelést, a bíróság a felperes kérésére elrendelheti, hogy az alperes térítse meg a felperes bírósági költségeit.

Hasonlóképpen, ha a keresetet nem bírálják el, a bíróság az alperes kérelmére elrendelheti, hogy a felperes fizesse meg az alperes eljárási költségeit.

Ha a felperes mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, az alperes kötelezhető az eljárási költségek államnak való megfizetésére abban az arányban, amelyben a keresetnek helyt adtak.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az első fokú bíróság ítéletével szemben fellebbezés (apelācija) nyújtható be, ha:

• a bíróság helytelenül értelmezte vagy alkalmazta az anyagi jog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
• a bíróság megsértette az eljárásjog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
• a bíróság helytelen ténymegállapításokat tett, vagy helytelenül értékelt egy bizonyítékot, vagy helytelen jogi értékelést adott az ügy körülményeiről, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el.

Ha a kis értékű követelésről írásbeli eljárásban határoztak, az ítélet megfellebbezésére nyitva álló határidő az ítélet megszövegezésének napjától indul.

A polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott pontokon felül az ítélet hibájára vonatkozó fellebbezésben fel kell tüntetni a következőket:

• az elsőfokú bíróság az anyagi jog mely szabályát értelmezte vagy alkalmazta helytelenül, vagy az eljárásjog mely szabályát sértette meg, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására;
• az elsőfokú bíróság mely ténymegállapításai nem helytállóak, melyek a helytelenül értékelt bizonyítékok, miből derül ki, hogy az ügy körülményeinek jogi értékelése hibás, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására.

Az elsőfokú bíróság bírája dönt arról, hogy a fellebbezés tárgyában eljárnak-e a továbbiakban: ha a fellebbezés nem felel meg a polgári eljárásról szóló törvény követelményeinek, vagy ha nem csatoltak minden szükséges másolatot, vagy nem adták át a fellebbezésnek és a csatolt dokumentumok másolatának megfelelően hitelesített fordításait, holott az elő van írva, a bíró hiánypótlási határidőt tűz.

Ha a hiányosságokat a határidőn belül pótolják, a fellebbezést azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amikor azt először előterjesztették. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna, és azt visszaküldik a fellebbezés benyújtójának.

Ha a fellebbezés nincs aláírva, vagy ha azt arra nem jogosult személy terjesztette elő, vagy ha nem fizették meg a fellebbezési illetéket, a bíróság nem fogadja be a fellebbezést, és visszaküldi azt a benyújtónak. A fellebbezés befogadását elutasító határozatot nem lehet megtámadni.

Miután meggyőződött arról, hogy mindenki a fellebbezés benyújtására irányadó eljárásoknak megfelelően járt el, a fellebbviteli bíróság bírája a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a fellebbezési eljárás megindításáról; ezt a határozatot adott esetben három bíróból álló tanács hozza meg.

Feltéve, hogy a fellebbezésnek legalább egy lehetséges oka fennáll, a bíró határozatot hoz a fellebbezési eljárás megindításáról, haladéktalanul értesíti a feleket, és feltünteti az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidőt.

Ha a fellebbezés tárgyában határozathozatalra kijelölt bíró úgy látja, hogy a fellebbezési eljárást nem lehet megindítani, a kérdést három bíróból álló tanács dönti el.

Ha a három bíró közül legalább az egyik úgy véli, hogy a fellebbezési eljárás megindításának legalább egy lehetséges oka fennáll, a bírók határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket.

Ha a bírák egyhangúlag azon az állásponton vannak, hogy a fellebbezési eljárás megindításának egyik indoka sem áll fenn, határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításának elutasításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket. Ezt a határozatot végleges határozat (rezolūcija) formában hozzák meg, amelyet nem lehet megtámadni.

Miután a fellebbviteli bíróság értesítette őket az eljárás megindításáról, a felek az értesítéstől számítva 20 napon belül, írásbeli észrevételeket tehetnek a fellebbezésre, amelyet a felek számával megegyező példányban kell benyújtaniuk.

A fellebbviteli eljárás megindításáról szóló értesítést követően valamely fél 20 napon belül nyújthat be csatlakozó fellebbezést. A csatlakozó fellebbezés beérkezését követően a bíróság másolatot küld arról a többi félnek.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben a fellebbezéseket többnyire írásban bírálják el; a feleket kellő időben értesítik arról, hogy az ítélet mikor vehető át a bíróság titkárságán, továbbá tájékoztatják őket a bíróság összetételéről és arról, hogy joguk van kifogást emelni valamelyik bíró ellen. Úgy kell tekinteni, hogy az ítélet elkészültének napja az a nap, amikor annak egy példányát át lehet venni a bíróság titkárságán. Ha azonban a bíróság szükségesnek ítéli, a kis értékű követeléssel kapcsolatos fellebbezés tárgyalással is elbírálható.

A fellebbviteli bíróság ítélete jogkérdésben nem támadható meg, és kihirdetésével, illetve ha írásban hozzák meg, akkor megszövegezésének napján jogerőssé válik.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A Litván Köztársaság Polgári Perrendtartása (Civilinio proceso kodeksas) IV. részének XXIV. fejezete szabályozza a kis értékű követelések nemzeti eljárását.

Az európai kis értékű követelések tekintetében a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint járnak el, és az európai kis értékű követeléseket az általános vitarendezési eljárási szabályok szerint tárgyalják, a Litván Köztársaságnak a polgári eljárásokra vonatkozó európai uniós és nemzetközi jogot átültető törvényében (Civilinį procesą reglamentuojančių Europos Sąjungos ir tarptautinės teisės aktų įgyvendinimo įstatymas) foglalt kivételekkel.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelések nemzeti eljárása és a kis értékű követelések európai eljárása alkalmazandó a 2 000 eurót meg nem haladó polgári követelésekre.

A kis értékű követelések európai eljárása alkalmazandó a 2 000 eurót meg nem haladó polgári követelésekre. Az eljárás nem alkalmazandó a következőkre vonatkozó ügyekben: természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége; házassági vagyonjogon, tartási kötelezettségeken, valamint végrendeleten és öröklésen alapuló jogok; csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások; társadalombiztosítás, választottbíráskodás, munkajog, ingatlan bérlete, a pénzbeli követelésekre irányuló keresetek kivételével, továbbá a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás 2009. január 1-je óta alkalmazandó. Az európai kis értékű követeléseket a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásában szereplő területi illetékességi szabályok szerinti kerületi bíróságok tárgyalják, vagyis a városok vagy kerületek kerületi bíróságai.

A 861/2007/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében és 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott esetekben a bíróságnak tájékoztatnia kell a felperest/alperest arról, hogy a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásában szereplő követelményeknek megfelelően a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 14 napon belül keresetet/viszontkeresetet terjeszthet elő. Ha a felperes/alperes nem terjeszti elő az e cikk (1) bekezdése szerinti határidőn belül a bíróság előtt a megfelelően kitöltött keresetet/viszontkeresetet, úgy tekintik, hogy a kérelmet nem nyújtották be, és bírósági végzéssel visszaküldik azt a felperesnek/alperesnek. Az ilyen végzéssel szemben külön fellebbezés nyújtható be.

1.3 Nyomtatványok

A formanyomtatványok a bíróságokon és a litván bíróságok elektronikus szolgáltatási portálján.

1.4 Segítségnyújtás

Nem kötelező jogi képviselő/ügyvéd jelenléte. A bíróságok a formanyomtatványok kitöltésében segítséget nyújtanak, de érdemben nem adnak tanácsot a követelésről. A 861/2007/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szabályozza a jogi eljárásokban résztvevő felek számára az elsődleges állami kezességgel nyújtott költségmentességet biztosító szervek által nyújtott gyakorlati segítséget és tájékoztatást.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítást a Polgári Perrendtartás II. részének XIII. fejezete szabályozza.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelések nemzeti eljárása szerint az ügyben eljáró bíróság maga határozhat az ügy elbírálásának formájáról és eljárásáról. Tárgyalás tartható, ha legalább az egyik fél erre irányuló kérelmet nyújtott be. Az írásbeli eljárás keretében az ügyben részt vevő feleket nem idézik, és nem vesznek részt a bírósági tárgyaláson. Az ügyben részt vevő feleket a Polgári Perrendtartás 133. cikkének (3) bekezdése szerint tájékoztatják az írásbeli eljárásról. Ha az ügyet érdemben írásbeli eljárásban tárgyalják, a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyéről, valamint a bírósági tanács összetételéről külön honlapon nyújtanak információt a tárgyalás napját legkevesebb hét nappal megelőzően, kivéve a Perrendtartásban meghatározott eseteket, amikor a feleket más eljárásban értesítik. A hivatkozott információt a bíróság hivatala is rendelkezésre bocsátja.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelések nemzeti eljárása szerint a bírósági határozatban szerepelnie kell bevezető és rendelkező résznek, és rövid indokolást kell tartalmaznia.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelések esetében a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartása 80. cikke (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott összegű bírósági illeték (žyminis mokestis) fizetendő. Ez a követelésért fizetendő díj egynegyedét teszi ki, de nem lehet kevesebb mint 10 EUR.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A törvény 29. cikke szerint a kis értékű követelések európai eljárása keretében a litván bíróságok által hozott határozatok fellebbezéssel megtámadhatók. A fellebbviteli eljárásra a Litván Köztársaság Polgári Perrendtartásának 301–333. cikke alkalmazandó. A Perrendtartás 307. cikkének (1) bekezdésével összhangban, amennyiben van jogalapja, a bírósági határozat keltétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a fellebbezést.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 2007. július 11-i 861/2007/EK rendeletben szabályozott kis értékű követelések európai eljárása mellett a luxemburgi jog szerint létezik egy fizetési meghagyás (ordonnance de paiement) elnevezésű egyszerűsített eljárás, amely a (kamatok és költségek nélkül) legfeljebb 15 000 EUR összegű követelések behajtására szolgál.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Fizetési meghagyásos eljárás indítható a legfeljebb 15 000 EUR összegű pénzbeli tartozások behajtására, ha az adós luxemburgi lakóhellyel rendelkezik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele fakultatív, mivel a hitelező az adós békebíróság elé történő beidézését (citation) is kérelmezheti.

A békebíróságon tárgyalt fizetési meghagyásos eljárás és az ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelem között az az egyik különbség, hogy a békebíróság előtt lefolytatott eljárás során ítélet (jugement) is hozható, a kerületi bírósági eljárás azonban kizárólag bírósági végzéssel (ordonnance) zárulhat.

1.3 Nyomtatványok

A fizetési meghagyás iránti kérelem szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattal nyújtható be a békebíróság hivatalánál.

A keresetnek a semmisség terhe mellett tartalmaznia kell a felperes és az alperes vezetéknevét, keresztnevét, foglalkozását, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, az indokolást, a követelt összeget és a feltételes fizetési meghagyás iránti kérelmet.

A hitelezőnek mellékelnie kell vagy be kell nyújtania a tartozás fennállását, összegét és megalapozottságát bizonyító valamennyi dokumentumot.

A szövegek összehasonlítása azt mutatja, hogy a békebíróság által tárgyalt keresetek indokolása rövidebb, mert ebben az esetben elegendő megnevezni a tartozás összegét és eredetét.

1.4 Segítségnyújtás

A jogszabályok nem kötelezik a bírósági végrehajtókat vagy a bíróságokat arra, hogy segítséget nyújtsanak a feleknek.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás általános szabályai alkalmazandók. Lásd: „Bizonyításfelvétel – Luxemburg”.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha az adós kifogással él, és a hitelező folytatni kívánja az eljárást, a követelés tárgyában nyilvános tárgyalást kell tartani.

1.7 Az ítélet tartalma

A fizetési meghagyásos ügyekben hozott ítéletekre ugyanazok az elvek és szabályok vonatkoznak, mint a rendes eljárások során hozott ítéletekre.

1.8 A költségek megtérítése

A luxemburgi jog szerint általában a pervesztes félnek kell megtérítenie a költségeket, de a bíróság olyan indokolással ellátott egyedi határozatot is hozhat, amely szerint a költségek egészét vagy egy részét a másik félnek kell megtérítenie. Ha a pernyertes félnek költségei merültek fel az eljárás során, igényelheti, hogy a másik fél térítse meg azokat.

A más országokban alkalmazott szabállyal ellentétben az ügyvédi költségeket nem térítik meg rendszeresen. A luxemburgi jog szerint az új polgári perrendtartás 238. cikkében említett költségek magukban foglalják a bírósági végrehajtók és a szakértők költségeit, a tanúknak fizetett költségtérítést, a fordítás díját stb., de az ügyvédi költségeket nem.

A bíróság átalányösszeget ítélhet meg a pernyertes félnek a perköltségek, többek között az ügyvédi költségek fedezésére. Ez különösen akkor fordul elő, ha méltánytalan lenne az egyik felet a nála felmerülő, azonban költségként el nem számolt kiadások viselésére kötelezni; a bíró a mérlegelési jogkörében elrendelheti, hogy a másik fél fizesse ki ezeket a költségeket.

A bíróság mérlegelése szerint dönt a perköltség megítéléséről és annak összegéről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fizetési meghagyásos ügyekben az általános szabályok alkalmazandók. A békebíró ítélete ellen fellebbezés nyújtható be, ha az érintett összeg meghaladja a 2 000 EUR-t.

Kapcsolódó hivatkozások

LEGILUX

https://justice.public.lu/fr.html

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljáráson kívül (melynek a rendeletben nem szabályozott kérdéseit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 598-602. §-ai szabályozzák), a hatályos magyar jogban 2018. január 1-től nem létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás. Korábban létezett: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályozta (ún. kisértékű perek), azonban ezt a törvényt hatályon kívül helyezte 2018. január 1-jével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény. Ez azt jelenti, hogy a 2018. január 1-jét követően már nem léteznek speciális szabályok a kis értékű követelésekre a magyar polgári eljárásjogban, a kis értékű követelések érvényesítése esetén is az általános szabályok szerint kell eljárni. Azonban a 2018. január 1-jét megelőzően indult eljárásokban a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint kell eljárni. A további információk tehát csak a még folyamatban lévő, 2018. január 1-jét megelőzően indult ügyekre vonatkoznak.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egymillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként fizetési meghagyásos eljárást követnek, azaz ha

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasítja, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít;

1.2 Az eljárás alkalmazása

Járásbíróságok alkalmazzák.

1.3 Nyomtatványok

A keresetlevélre nincs, azonban az azt megelőző – a közjegyző hatáskörébe tartozó – fizetési meghagyásos eljárásra van a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján, illetve a közjegyző irodájában elérhető nyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

Elérhető. Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg a perben. A felet az illetékekről szóló törvény szerint megilletheti még illetékkedvezmény (illetékmentesség vagy illeték feljegyzési jog) is, a rászorult természetes személy pedig a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerint jogi segítő, illetve pártfogó ügyvéd igénybe vételére is jogosult, ha az a jogainak hatékony érvényesítése érdekében szükséges.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes részletes tényelőadását és bizonyítékait legkésőbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az alperessel. A fél a bizonyítási indítványait legkésőbb az első tárgyalási napon terjesztheti elő. Ez alól kivételt jelent az, hogy a fél bizonyítási indítványát a per folyamán bármikor előterjesztheti, ha abba az ellenfél beleegyezik, vagy ha abban olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az indítvány előterjesztésére egyébként nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amely jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja.

Keresetváltoztatás, vagy viszontkereset-indítás esetén az erre vonatkozó bizonyítási indítványt a fél akkor is előterjesztheti, amikor a keresetváltoztatás (viszontkereset-indítás) történt, beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg lehet előterjeszteni. E rendelkezésekkel ellentétesen előterjesztett bizonyítási indítványt a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni. Egyebekben a bizonyítás általános szabályai érvényesülnek.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíróság tárgyalást is tart.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmára az általános szabályok irányadóak azzal, hogy a feleket az ítéletben a rendelkező részt követően tájékoztatni kell a fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről is.

1.8 A költségek megtérítése

Az általános szabályok szerint a „vesztes fizet” főszabálya érvényesül.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fellebbezési lehetőség több szempontból is korlátozott, így a legfontosabb, hogy fellebbezésre csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A fellebbezés benyújtására, határidejére az általános szabályok vonatkoznak: azt az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál és azt az illetékes törvényszék bírálja el.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást Málta törvényeinek 380. fejezete (a kisértékű követelések bíróságáról szóló törvény), valamint a 380.01., 380.02. és 380.03. számú másodlagos jogszabály szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

E bíróság [Tribunal għal Talbiet Żgħar] hatásköre csak az 5 000 EUR-t meg nem haladó pénzbeli követelésekkel kapcsolatos eljárásra és határozathozatalra korlátozódik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás megindításához a követelést benyújtó fél kitölti a szükséges formanyomtatványt, követelését benyújtja a bíróság hivatalához, befizeti az illetéket, és felkéri a bíróságot, hogy az alperes részére kézbesítse követelését. Az alperesnek a követelésről szóló értesítés kézbesítésétől számítva tizennyolc nap áll rendelkezésére a válaszadásra. Viszontkereset benyújtására is van lehetőség. Ha az alperes úgy találja, hogy a felperes követelését másik személynek kell teljesítenie, meg kell neveznie ezt a személyt. Ezután a bíróság hivatalvezetője értesíti a feleket a tárgyalás napjáról és időpontjáról. A bíróságon folytatott eljárást a kis értékű követelések ügyében eljáró bíró vezeti, ahogyan azt az igazságosság és méltányosság szabályaival összhangban jónak látja. A kis értékű követelések ügyében eljáró bírónak kell gondoskodnia arról, hogy az ügyet lehetőség szerint minél előbb tárgyalásra tűzzék, és abban még a tárgyalás napján határozat szülessen, és ne legyen szükség egynél több tárgyalásra. Az általa megfelelőnek tartott bármely módon gyűjthet információt, nem köthetik a legjobb bizonyítékra vagy a másodkézből vett bizonyítékra vonatkozó szabályok, ha úgy találja, hogy a benyújtott bizonyítékok eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy a tárgyalt ügyben határozatot hozzon. Lehetőség szerint tartózkodnia kell attól, hogy szakértői bizonyítást rendeljen el és szakértőt nevezzen ki. Polgári jogi hatáskör tekintetében a törvényszéki bírákéval megegyező hatáskörökkel kell rendelkeznie, elsősorban a tanúk idézésére és eskütételére vonatkozóan.

1.3 Nyomtatványok

A követeléssel élő félnek formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyet a 380.01. számú másodlagos jogszabály (a kisértékű követelések bíróságáról szóló törvény) első melléklete tartalmaz. Az alperes válaszát formanyomtatvány kitöltésével nyújthatja be, amelyet szintén az előbbiekben említett másodlagos jogszabály első melléklete tartalmaz.

1.4 Segítségnyújtás

A feleknek bárki nyújthat segítséget, nincs feltétlenül szükség ügyvédi vagy segédügyvédi képviseletre.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A felek szóban, írásban vagy akár mindkét módon nyújthatnak be bizonyítékokat. A tanút a tárgyalás előtt legkésőbb három nappal, megadott időpontra beidézhetik a bíróságra, bizonyítás vagy dokumentumok benyújtásának céljából. Ha a szabályszerűen beidézett tanú nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság elrendelheti, hogy a tanút más időpontban elővezessék.

1.6 Írásbeli eljárás

A követelés és a válasz benyújtása írásban történik. A bizonyíték lehet okirati bizonyíték. A bíróság előtt azonban a kijelölt napon kötelező megjelenni.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelések ügyében eljáró bíró határozatában felsorolja azokat a fő tényeket, amelyek alapján határozatát meghozta. A határozatban a költségekről is dönt.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelések ügyében eljáró bíró határozatában megállapítja, hogy az egyes felek milyen arányban viselik a költségeket. A pervesztes fél köteles azon fél költségeit megtéríteni, aki pernyertes lett, kivéve, ha bizonyos különleges körülmények ettől eltérő költségviselést indokolnak. A költségeket a költségek megtérítésében részesülő fél részéről az ügy kapcsán felmerült tényleges kiadásokra kell korlátozni. Komolytalan és rosszhiszemű követelés esetén a bíróság a követelést benyújtó felet kötelezheti arra, hogy az alperes javára legalább 250 EUR, legfeljebb 1 250 EUR összegű büntetést fizessen polgári jogi tartozás formájában.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A bíróság határozata ellen a fellebbviteli bíróságnál, annak alsóbb szintű hatásköre keretében lehet fellebbezést kérelmezni. A fellebbezést a bíróság hivatalánál kell benyújtani, a kis értékű követelések ügyében eljáró bíró által kihirdetett határozat keltétől számított húsz napon belül.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozó szokásos eljárás a járási bíróság (sector kanton van de rechtbank) előtti tárgyalásos eljárás. Ez rendes tárgyalásos eljárás eljárási egyszerűsítésekkel. Ha a járási bíróság bírálja el az ügyet, nem szükséges ügyvéd igénybevétele, hanem választható a személyes eljárás.

Uniós határokon átnyúló ügyekben alkalmazható a kis értékű követelések európai eljárása is. A kis értékű követelések európai eljárása alkalmazható

• másik társaság;
• valamely szervezet;
• a megbízó ügyfél tartozása esetén.

A holland jog részét képezi a kis értékű követelések európai eljárásának végrehajtásáról szóló törvény (a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet átültetéséről szóló, 2009. május 29-i törvény).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A járási bíróság jár el a következő esetekben:

• a legfeljebb 25 000 euró értékű követelésekre vonatkozó ügyek;
• a meghatározatlan értékű követelésekre vonatkozó ügyek, ha az érték vélhetően nem haladja meg a 25 000 eurót.

A járási bíróság bírálja el továbbá a munkajoggal, bérleti jogviszonnyal, fogyasztási cikkek adásvételével és fogyasztói hitelekkel kapcsolatos ügyeket, a közlekedési bírságokkal szemben benyújtott fellebbezéseket és a csekély súlyú bűncselekményeket érintő ügyeket. E bíróság foglalkozik a vagyonkezeléssel, a gyámsággal, a gondnoksággal és az örökségről való lemondással vagy annak elfogadásával is. Itt tekintheti meg a járási bíróság előtti, egyszerűsített eljárásra vonatkozó egyéb információkat.

A járási bíróság jár el az európai kis értékű követelésekre vonatkozó ügyekben is. A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó felső értékhatárt a 861/2007/EK rendelet 5 000 euró összegben határozza meg.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A járási bíróságok esetében nincs külön eljárás. Főszabály szerint a tárgyalásos eljárás szabályai alkalmazandók a körzeti bíróságra és a járási bíróságra is. Fontos különbség, hogy a járási bíróság előtti ügyekben a felek maguk adhatják elő érveiket, míg egyéb ügyekben (a körzeti bíróság előtt) kötelező a felek ügyvéd általi képviselete. Lásd a lenti 1.4. pontot. Emellett a járási bíróságokon egyesbíró jár el, vagyis egy bíró ítélkezik.

A kis értékű követelések európai eljárására a kérelemre induló eljárás szabályai alkalmazandók.

1.3 Nyomtatványok

A járási bíróság előtti eljárások rendszerint keresettel indulnak. A kereset legfontosabb része a kereseti kérelem (maga a követelés) és annak indokolása (a kereseti kérelem alapjául szolgáló tények és jogok).

A járási bíróságok előtti eljárás néhány sajátossága:

1. az alperest az A körzeti bíróságra idézik, de az alperesnek az A bíróság székhelyén eljáró járási bíróság vagy az A bíróság külön kijelölt járási bírósága előtt kell megjelennie.
2. ha a felperest meghatalmazott képviselő képviseli az eljárásban, a meghatalmazott képviselő nevét és címét fel kell tüntetni a keresetben.

A kis értékű követelések európai eljárásában a keresetet az A formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani. A kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.

1.4 Segítségnyújtás

A járási bíróság előtti ügyekben a felek maguk adhatják elő érveiket. Ez azt jelenti, hogy nincs kötelező ügyvédi általi képviselet. Támogatást nyújthat olyan meghatalmazott képviselő is, aki nem szükségszerűen ügyvéd. Az ügyvédi jogi képviselet költségeinek megtérítése tekintetében lásd továbbá a lenti 1.8. pontot.

Hasonlóképpen az európai eljárásban sem kötelező a felek ügyvéd vagy más jogi tanácsadó általi képviselete.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. A bizonyításra vonatkozó holland joggal összhangban a bíró főszabály szerint szabadon értékeli a benyújtott bizonyítékot. A fent hivatkozott 861/2007/EK rendelet 9. cikke szabályozza az európai eljárásra vonatkozó bizonyításfelvételt.

1.6 Írásbeli eljárás

A járási bíróságok előtti polgári ügyekre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok (Landelijk Procesreglement voor rolzaken kanton) az irányadóak. Az írásos dokumentumokat a körzeti bíróság hivatalához lehet benyújtani a tárgyalás kitűzését megelőzően vagy a tárgyaláson. A nyilatkozatokat és válaszokat szóban lehet előadni a járási bíróság előtt. Az európai eljárás írásbeli eljárás, bár tárgyalás tartható, ha azt a bíró szükségesnek tartja, vagy valamelyik fél kéri.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítéletnek a következőket kell tartalmaznia:

• a felek és meghatalmazott képviselőik vagy ügyvédeik neve és címe;
• a felek által képviselt álláspont;
• az eljárás menete;
• a kereseti kérelemből és a felek nyilatkozataiból levont következtetés;
• a határozat indokolása, a tényállás és a bíró megfontolásainak bemutatása;
• a bíróság végleges döntése;
• a bíró neve;
• a költségek viselése;
• az ítélethozatal napja.

Az ítéletet a bíró aláírja.

1.8 A költségek megtérítése

A járási bíróság előtt indított eljárás esetén a következő költségek merülhetnek fel: a bírósági nyilvántartásbavételi illeték, a bíróság által megítélt költségek viselése és a jogi segítségnyújtás költségei.

A bírósági nyilvántartásbavételi illetéket a kereset bírósághoz való benyújtásakor kell megfizetni. Az összeg az ügy jellegétől függ. A gyakorlatban a fél ügyvédje megelőlegezi ezt az összeget, és később számítja fel vele szemben. A bíróság a pervesztes felet a másik fél költségeinek megtérítésére kötelezheti. Amennyiben egyik fél sem pernyertes teljes mértékben, mindenki a saját költségeit viseli. A bíróság által megítélt költségek magukban foglalhatják a jogi segítségnyújtás költségei mellett a tanúk, szakértők költségeit is, az utazási és tartózkodási költségeket, a kivonatok költségeit és egyéb bíróságon kívül felmerült költségeket is.

A holland jog szerint a nehezebb anyagi helyzetben lévő fél kérheti a jogi segítségnyújtás költségeihez való hozzájárulást. A járási bíróságok előtt nem minden esetben van lehetőség támogatott jogi segítségnyújtásra. Támogatott jogi segítségnyújtás esetén pénzügyi helyzetétől függően a fél maga is hozzájárul a jogi segítségnyújtás költségeihez. A jogi segítségnyújtás költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet ügyvéd terjeszti a Költségmentességi Tanács (Raad voor rechtsbijstand) elé. Ezt a költségmentességről szóló törvény (Wet op de Rechtsbijstand) szabályozza. E törvény III. A. fejezete tartalmazza az uniós határon átnyúló jogviták esetén rendelkezésre álló költségmentességre vonatkozó szabályokat.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A járási bíróság által hozott ítéletekkel szemben fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz. Csak akkor nyújtható be fellebbezés, ha a követelés összege meghaladja az 1750 eurót. Fellebbezni az ítélet kézbesítésének időpontjától számított 3 hónapon belül lehet. A járási bíróság által a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletekkel szemben fellebbezés nyújtható be.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az osztrák jogban nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás. A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv (ZPO) ugyanakkor rendelkezik a kerületi bíróságokon bizonyos ügyekben lefolytatható egyszerűsített vagy különös eljárási szabályokról.

E különös eljárási rendelkezések némelyike kizárólag a legfeljebb 1 000 EUR (lásd az 1.5. pontot) vagy 2 700 EUR (lásd az 1.9. pontot) összegű kis értékű követelésekre vonatkozik.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az osztrák eljárásjogban a kis értékű követelésekre vonatkozó különös szabályok alkalmazása kötelező, és azt a felek nem zárhatják ki.

Ennélfogva sem a bíróság, sem a felek nem térhetnek át a „rendes” eljárásra.

1.3 Nyomtatványok

Mivel Ausztriában nincs a kis értékű követelésekre vonatkozó különös eljárás, az ilyen követelésekre nem rendszeresítettek külön formanyomtatványt.

1.4 Segítségnyújtás

A legfeljebb 5 000 EUR összegű pertárgyérték esetében nem kötelező a jogi képviselet Ausztriában. A bírák kötelesek segítséget nyújtani a jogi képviselettel nem rendelkező feleknek, azaz tájékoztatniuk kell a feleket az eljárásbeli jogaikról és kötelezettségeikről, valamint eljárási cselekményeik és mulasztásaik jogi következményeiről. A jogi képviselettel nem rendelkező felek szóban is jegyzőkönyvbe mondhatják keresetüket az illetékes kerületi bíróságon vagy a lakóhelyük szerinti kerületi bíróságon. Ha a jogi képviselettel nem rendelkező fél írásos beadványa nem megfelelő, úgy a bírónak meg kell adnia a fél részére a megfelelő felvilágosítást és útmutatást. Ez nem veszélyeztetheti a bíró pártatlanságát.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A legfeljebb 1 000 EUR összegű követelések esetében a bíróság mellőzheti a fél által előterjesztett bizonyítékokat, ha valamennyi releváns körülmény teljes feltárása aránytalan nehézségekkel járna. A bírónak ugyanakkor ebben az esetben is jóhiszeműen, a teljes eljárás kimenetele alapján, az önkényt mellőzve kell határoznia. E határozat jogorvoslati úton felülvizsgálható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az osztrák jog nem teszi lehetővé, hogy kizárólag írásbeli eljárásra kerüljön sor. A polgári eljárásjog például a közvetlenség elve alapján (sachlicher Unmittelbarkeitsgrundsatz: a tényekre vonatkozó közvetlen bizonyítékokat előnyben kell részesíteni a pusztán közvetett bizonyítékokkal szemben) az okirati bizonyítékként benyújtott írásbeli tanúvallomásokat nem fogadja el.

1.7 Az ítélet tartalma

A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv értelmében az ítélet szóbeli kihirdetésekor az ítélet írásbeli példányára kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak függetlenül a pertárgyértéktől. Ha az ítéletet a felek jelenlétében szóban hirdették ki, és határidőn belül egyik fél sem nyújtott be fellebbezést az ítélettel szemben, úgy a bíróság „a határozat rövidített példányát” is kiadhatja, amely a határozat legfontosabb indokaira korlátozódik.

1.8 A költségek megtérítése

Az osztrák jog szerint a polgári eljárásban a költségviselés alapvetően a pernyertesség mértéke szerint alakul. A bírósági illetékek és az ügyvédi költségek is közvetlenül a pertárgyértéktől függnek. Ez főszabályként azt jelenti, hogy az alacsonyabb pertárgyérték alacsonyabb bírósági és ügyvédi költségekkel jár. Mivel a költségeket jogi aktusokban és rendeletekben, díjszabás formájában állapítják meg, a kis értékű követelések esetében a költségek alacsony szinten tarthatók. Az ilyen követelésekkel kapcsolatban ugyanakkor nincsenek költségekre vonatkozó különös szabályok.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az osztrák jog a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban csak korlátozott fellebbezési jogot tesz lehetővé. A fellebbezés az első fokon előterjesztett, 2 700 EUR pertárgyértékig terjedő követeléseknél csak az ügy téves jogi értékelése és érvénytelenség (a legsúlyosabb eljárási hiányosságok) esetén lehetséges. Más súlyos eljárási hiba esetén nincs lehetőség jogorvoslatra. Ugyanígy nincs lehetőség jogorvoslatra az elsőfokú bíróság által tett téves ténymegállapítások esetén (például a bizonyítékok téves értékelése alapján). Egyebekben a „rendes” eljárási szabályokat kell alkalmazni.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A lengyel jogban létezik egyszerűsített eljárás. A polgári perrendtartás 505¹ – 505¹⁴ cikke szabályozza.

Az egyszerűsített eljárásban a bírósági eljárások gyorsításával és egyszerűsítésével, valamint a felekkel szemben szigorúbb formai követelmények bevezetésével és fegyelmezettebb magatartásra kötelezésükkel korszerűsítik és optimalizálják a bizonyítási és a fellebbviteli eljárásokat.

A lengyel polgári perrendtartás tartalmazza a kis értékű követelések európai eljárását. Az eljárást a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be azzal a céllal, hogy korszerűsítse és egyszerűsítse a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott eljárásokat. A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. A rendeletet a lengyel jogba a polgári perrendtartás 505²¹ – 505^27a cikke ültette át.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerűsített eljárást az alábbi, a járásbíróságok (sądy rejonowe) hatáskörébe tartozó esetekben kell alkalmazni:

• szerződés alapján fennálló követelések, ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget, jótállási vagy szavatossági igényen alapuló követelések, vagy fogyasztói adásvételi szerződésnek meg nem felelő fogyasztási cikk alkalmatlanságából eredő követelések, ha a szerződés tárgyának értéke nem haladja meg a fenti összeget;
• a követelés értékétől függetlenül: lakás bérleti díjának és a bérlők által fizetendő díjak megfizetése iránti követelések valamint szövetkezeti lakás használatáért járó díjak megfizetése iránti követelések.

A legfelsőbb bíróság (Sąd Najwyższy) ítélkezési gyakorlata szerint a kötelezettség nemteljesítéséből vagy elégtelen teljesítéséből fakadó követeléseket egyszerűsített eljárásban kell elbírálni, ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget. Ha a felperes 20 000 PLN összeget el nem érő követelést kíván érvényesíteni, amely olyan követelésből fennmaradt összeg, amelyet már 20 000 PLN összeget meghaladó mértékben kielégítettek, ezt a követelést is egyszerűsített eljárásban kell elbírálni. A „szerződés alapján fennálló” kifejezés azt jelenti, hogy egyszerűsített eljárásban nem bírálható el olyan követelés, amely jogellenes magatartásból, jogalap nélküli gazdagodásból és ingatlantulajdon, közös tulajdon vagy jogközösség fennállásából, vagy olyan más tulajdonjog fennállásából ered, amelynek megszerzése vagy gyakorlása fizetési kötelezettségre adhat okot. A szerződéstől eltérő jogi aktusokból eredő követeléseket szintén nem lehet ilyen eljárásban elbírálni: ilyenek az egyoldalú jogügyletek, a megbízás nélküli ügyvitel, a kötelesrész iránti igény, valamint a közigazgatási határozatból vagy közvetlenül jogszabályból fakadó kötelezettségek.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazható természetes és jogi személyek vagy vállalkozások, munkavállalók és munkáltatók részvételével folyó ügyekben. Tehát az eljárást igénybe venni kívánó jogalany típusa nem korlátozza az eljárás alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy munkaügyi vagy gazdasági jellegű kérdések is elbírálhatók egyszerűsített eljárásban.

A kis értékű követelések európai eljárása a járásbíróságok és a törvényszékek („sądy okręgowe”) hatáskörébe tartozik, valamint a polgári perrendtartásban (a polgári perrendtartás 17. cikkével és 505. cikkének (22) bekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikke) meghatározott illetékességi szabály alapján igazságszolgáltatás tisztviselő is eljárhat.

A fent hivatkozott irányelvvel összhangban a kis értékű követelések a polgári és kereskedelmi ügyekben (a fogyasztói ügyeket is ideértve) felmerülő követelések, amelyekben a követelés értéke a kamatok és a költségek nélkül nem haladja meg az 5 000 eurót (az eljárás megindítása iránti kérelem hatáskörrel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor).

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az 505³ cikk értelmében egy egyszerűsített eljárásban csak egy igény érvényesíthető. Több követelést csak akkor lehet egy kérelembe foglalni, ha ugyanazon szerződésből vagy azonos típusú szerződésekből fakadnak. Ha több követelést jogellenesen foglaltak egyetlen keresetbe, a bíró felszólítja a felet e formai hiba kijavítására, ennek hiányában pedig a polgári perrendtartás 130¹ cikke alapján elutasítja a keresetet. Ha a felperes valamely követelés egy részét kívánja érvényesíteni, az ügyet akkor bírálják el egyszerűsített eljárásban, ha ez az eljárás megfelelő lesz a felperes által előadott tényállásból fakadó teljes követelés tekintetében. Az egyszerűsített eljárás keretében nem lehet megváltoztatni a keresetet. A viszontkereset és a beszámítás akkor megengedhető, ha e követeléseket el lehet bírálni egyszerűsített eljárásban. Nincs lehetőség elsődleges beavatkozásra, másodlagos beavatkozásra, harmadik felek perbevonására és a felek személyében bekövetkező változásra.

Az ügyek egyszerűsített eljárásban történő tárgyalása független a felek kívánságától, ami azt jelenti, hogy ez az eljárás kötelező.

1.3 Nyomtatványok

A polgári perrendtartás (a 125. cikk (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 505² cikke) értelmében hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni minden beadványt, beleértve a keresetlevelet, az ellenkérelmet, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet, vagy az egyszerűsített eljárásban felajánlott bizonyítékot tartalmazó előterjesztést.

A hivatalos formanyomtatványok hozzáférhetők az önkormányzati hivatalokban, a bíróságok hivatalaiban és az Igazságügyi Minisztérium honlapján (http://bip.ms.gov.pl/pl/formularze). A kötelező formanyomtatvány mellőzése alaki hibának minősül.

A polgári perrendtartás általános rendelkezései (annak 130. cikke) szerint, ha valamely hivatalos formanyomtatványon előterjesztendő beadványt más módon nyújtottak be, vagy más alaki feltétel nemteljesítése miatt a beadvány nem feldolgozható, a bíró felszólítja a felet a szabálytalanságok egy héten belül való orvoslásátra, és a beadványt visszaküldi ennek a félnek. A szabálytalanság orvoslására irányuló felszólításban meg kell jelölni a beadványban fellelhető valamennyi szabálytalanságot. Ha a fél nem tesz eleget a felhívásnak a határidő elteltéig vagy ismét szabálytalan beadványt nyújt be, a bíró elrendeli a beadvány elutasítását.

A kis értékű követelések európai eljárása szerint négy egységes formanyomtatvány létezik, amelyek a fent hivatkozott rendelet mellékleteként elérhetők. Ezek a következők: a kérelem, a bíróság által a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, a válasz-formanyomtatvány és a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletre vonatkozó tanúsítvány.

1.4 Segítségnyújtás

Az egyszerűsített eljárásban a bizonyítékok koncentrálásának elve alkalmazandó. A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek követeléseit és állításait, valamint bizonyítási indítványait, amennyiben azokat a kereset, a viszontkereset vagy a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtását követően, vagy az első kitűzött tárgyalást követően terjesztik elő (kizáró rendszer), kivéve, ha a fél bizonyítja, hogy nem tudta vagy nem volt szükséges azokat korábban benyújtani (ez a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik). Erre azért van szükség, hogy az egyszerűsített eljárás gyorsan lefolytatható legyen. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz hitelt érdemlően bizonyítani a követelés összegét, mérlegelési jogkörén belül, a tényállás teljes körű figyelembevételével az ítéletben megállapíthat egy megfelelő összeget. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, az ügyet rendes eljárásban bírálják el. A bíróság tanúkat és más személyeket idézhet oly módon, ahogyan azt az egyszerűsített eljárás költségeinek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében megfelelőnek tartja. Az egyszerűsített eljárás gyorsítása érdekében a szakértői bizonyítás nem megengedett (a polgári perrendtartás 505⁶ cikke).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az egyszerűsített eljárásban a bizonyítékok koncentrálásának elve alkalmazandó. A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek követeléseit és állításait, valamint bizonyítási indítványait, amennyiben azokat a kereset, a viszontkereset vagy a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtását követően, vagy az első kitűzött tárgyalást követően terjesztik elő (kizáró rendszer), kivéve, ha a fél bizonyítja, hogy nem tudta vagy nem volt szükséges azokat korábban benyújtani (ez a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik). Erre azért van szükség, hogy az egyszerűsített eljárás gyorsan lefolytatható legyen. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz meggyőzően bizonyítani a követelés összegét, a tényállás teljes körű figyelembevételével mérlegelési mozgástere keretében megfelelő összeget határozhat meg az ítéletben. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, az ügyet rendes eljárásban bírálják el. A bíróság tanúkat és más személyeket idézhet az egyszerűsített eljárás költségeinek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében általa legalkalmasabbnak tekintett módon. Az egyszerűsített eljárás gyorsítása érdekében a szakértői bizonyítás nem megengedett (a polgári perrendtartás 505⁶ cikke).

1.6 Írásbeli eljárás

Főszabály szerint az egyszerűsített eljárás írásbeli eljárás. A felek legtöbb kérelmét külön hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az egyszerűsített eljárásban azonban szóban is előterjeszthetők a kérelmek. A felek kérhetik, hogy a bíróság közvetlenül az ítélet kihirdetését követően ismertesse az ítélet indokolását (505⁸ cikk). Az a fél, amely az ítélet kihirdetésekor jelen van a tárgyaláson, az ítélethirdetést követően tett nyilatkozattal lemondhat a fellebbezési jogáról. Ha minden fellebbezésre jogosult fél lemond a fellebbezési jogáról, az ítélet jogerőre emelkedik.

A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás (a polgári perrendtartás 505. cikkének (21) bekezdésével összefüggésben értelmezett 125. cikkének (2) bekezdése).

1.7 Az ítélet tartalma

Ha a bíróság megállapítja, hogy az ügy különösen összetett vagy különös szakértelem szükséges az elbírálásához, a polgári perrendtartás 505⁷ cikkével összhangban az ügyet ugyanez a bíróság rendes eljárásban tárgyalhatja. Ebben az esetben nem további illetéket nem kell fizetni. Az ügyet az abban elsőként eljáró bíróság vizsgálja, az egyszerűsített eljárástól eltérő megfelelő eljárás szerint. Az 505⁷ cikk szerinti bírósági határozat a tárgyaláson kerül kihirdetésre, az ellen fellebbezésnek nincs helye.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelem után a felperesnek illetéket kell fizetnie, csakúgy, mint a rendes eljárásban. Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelmek utáni illetékekre azonban eltérő, a (polgári ügyekben fizetendő) bírósági illetékekről szóló 2005. július 28-i törvény 28. cikkében található rendelkezések vonatkoznak. Az említett cikk a követelés összegétől vagy a szerződés tárgyától függő átalánydíjat határoz meg. A következő összegek esetében az alábbi illetéket fizetendők:

• – 2 000 PLN összegig: az illeték 30 PLN,
• – 2 000 PLN és 5 000 PLN közötti összeg esetében: az illeték 100 PLN,
• – 5 000 PLN és 7 500 PLN közötti összeg esetében: az illeték 250 PLN,
• – 7 500 PLN összeg felett: az illeték 300 PLN.

Az egyszerűsített eljárásban a költségviselés felek közötti megoszlására a polgári perrendtartás 98–110. cikkében szereplő általános szabályok irányadók. A polgári perrendtartás 98. cikke szerint, ha a pernyertes fél kéri, a pervesztes félnek meg kell térítenie a jogérvényesítéssel és a védekezéssel összefüggésben felmerült költségeit. A bíróság az ügyet adott fokon elbíráló valamennyi ítéletben rendelkezik a költségekről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A rendelet alapján hozott ítéleteket a fellebbviteli bíróság előtt lehet megtámadni. Ha az ítéletet a járásbíróság hozta, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani a törvényszékhez, ha pedig a törvényszék hozta az ítéletet, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani a fellebbviteli bírósághoz („sąd apelacyjny”) (a polgári perrendtartás 505. cikkének (26) és (27) bekezdésével összefüggésben értelmezett 367. és 369. cikke).

A rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén a bíróság mulasztási ítéletet hoz. Az alperes az ítéletet hozó bíróság előtt támadhatja meg a mulasztási ítéletet. Ha kedvezőtlen az ügy kimenetele, a felperes az általános szabályok (a polgári perrendtartás 339. cikkének (1) bekezdése, 342. cikke és 344. cikkének (1) bekezdése) szerint fellebbezhet.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Kis értékű követelések - Portugália

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A nemzeti jogban két különleges eljárás van a kis értékű követelésekre (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet alapján):

• a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás, amely egy gyors és egyszerűsített nyilatkozattételi eljárást jelent;
• a fizetési meghagyás, amely arra szolgál, hogy a végrehajtható okirat jogerejével ruházza fel a kis összegű tartozás nem teljesítésével kapcsolatos követelést.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Mindkét fent említett különleges eljárás alkalmazható, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

• pénzügyi kötelezettségről van szó (a tartozást készpénzben kell kiegyenlíteni)
• e kötelezettség szerződésen alapul
• az érintett összeg nem haladja meg a 15 000 eurót.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kérelmező választhat az 1. kérdésre adott válaszban körülírt eljárások közül.

1.3 Nyomtatványok

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás esetében a kereseti kérelmet és az ellenkérelmet nem szükséges eljárási iratban előadni, más szóval a beadványokat nem kell számozott pontokra tagolni. Ha a kereseti kérelmet és az ellenkérelmet jogi képviselő nyújtja be, azokat elektronikus úton kell megküldeni a bíróság informatikai támogató rendszere által e célra biztosított speciális formanyomtatványon, kivéve, ha a képviselő jogos indokra hivatkozva mellőzi a rendszer használatát. Ha a kérelmet és az ellenkérelmet a felek maguk nyújtják be, a speciális formanyomtatványt nem szükséges használni, és e beadványok a bíróságnak ajánlott postai küldeményként vagy fax útján is megküldhetők.

A fizetési meghagyás iránti kérelmet speciális formanyomtatványon kell benyújtani, amely elérhető az alábbi linken: https://www.citius.mj.pt/Portal/consultas/Injuncoes/Injuncoes.aspx. E formanyomtatvány használata kötelező, függetlenül attól, hogy azt a fél közvetlenül vagy képviselő útján nyújtja be.

A fizetési meghagyásra vonatkozó formanyomtatványt, ha azt a jogi képviselő nyújtja be, a bíróság informatikai támogató rendszerén keresztül elektronikusan kell megküldeni (kivéve, ha a képviselő jogos indokra hivatkozva mellőzi a rendszer használatát). A fizetési meghagyásra vonatkozó formanyomtatvány papír alapon is benyújtható, ha azt közvetlenül a fél nyújtja be.

1.4 Segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtási rendszer mindkét eljárásban alkalmazandó (pl. jogi képviselő kijelölése, a jogi képviselő díjazásának megfizetése, az eljárási illetékek és más hasonló díjak megfizetése).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás esetében a bizonyítékok bemutatása a következőképpen történik:

• A bizonyítékot a tárgyaláson terjesztik elő.
• Ha a követelés összege nem haladja meg az 5 000 eurót, az egyes felek legfeljebb három tanút meghallgatását kérhetik. Minden más esetben legfeljebb öt tanú meghallgatása kérhető. Egy fél bizonyítandó tényenként egyik esetben sem kérhet három tanú meghallgatásánál többet.
• A legfeljebb 5 000 euró perértékű ügyekben, ha a felek nem hatalmaztak meg jogi képviselőt, vagy a jogi képviselő nem jelent meg, a tanúk kikérdezését a bíró végzi.
• A szakértői bizonyítékot mindig egyetlen szakértő szolgáltatja.
• A bíró további bizonyítást írhat elő, ha az a megfelelő döntéshozatalhoz elengedhetetlen. Ilyen esetekben a bíró az általa megfelelőnek ítélt időpontban felfüggesztheti a tárgyalást, és annak folytatására időpontot tűz ki. A határozatot harminc napon belül meg kell hozni.

A fizetési meghagyás:

• Nincs szükség bizonyításra, ha a fizetési meghagyással szemben az értesített alperes nem terjeszt elő ellentmondást, amely esetben az illetékes bírósági tisztviselő a következő záradékkal látja el a fizetési meghagyást – „E dokumentum jogerős”.
• Ha a fizetési meghagyás ellen ellentmondást terjesztenek elő, azt a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás formájában fogják vizsgálni, és az erre vonatkozó bizonyításfelvételi eljárás lesz irányadó.
• Ha az alperes értesítése lehetetlennek bizonyul, a fizetési meghagyást a felperes ilyen irányú kérelmére rendes eljárásban vizsgálják; ellenkező esetben a bírósági tisztviselő visszaküldi a fizetési meghagyást a felperesnek.

1.6 Írásbeli eljárás

A teljes eljárás írásban történik, ha az alperest értesítették és nem terjesztett elő ellentmondást a fizetési meghagyással szemben.

A tanú, ha a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során bizonyítékot kell benyújtania, e kötelezettségének írásban is eleget tehet, ha a tényekről a feladatai ellátásának eredményeképpen szerzett tudomást.

Ilyen esetben a tanúvallomás írásban történik, azt a tanú keltezéssel és aláírásával látja el, valamint megjelöli az érintett eljárást, az ismert tényeket és azt, hogy milyen okból ismeri e tényeket.

1.7 Az ítélet tartalma

Amennyiben a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során tárgyalást tartanak, a határozatot szóban hirdetik ki és arról diktálás útján átirat készül, melynek során az indokolást röviden ismertetik.

Ha a fizetési meghagyást helybenhagyják, ilyen értelemben vett határozatot nem hoznak, a bírósági tisztviselő mindössze záradékkal látja el a végrehajtható okiratot.

1.8 A költségek megtérítése

A pernyertes fél jogi költségeit a pervesztes fél viseli a pervesztesség mértékén alapuló csúszó skála szerint. Ily módon a pernyertes fél alábbi költségei térülhetnek meg részben vagy egészben: a már kifizetett bírósági illetékek; a fél részéről olyan bizonyíték előállításával összefüggésben felmerült költség, amely bizonyítékot nem e fél kérte, illetve amelyet nem használtak fel; a bírósági végrehajtónak fizetett díjazás és az említett bírósági végrehajtó részéről felmerült kiadások (pl. ha az idézést a bírósági végrehajtó kézbesítette az alperesnek); az ügyvéd megbízási díja és az említett ügyvéd részéről felmerült kiadások.

A megtérítendő összegeket magyarázó feljegyzésben kell megjelölni. E feljegyzést a költségtérítésre jogosult félnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül kell megküldenie a bíróság, a pervesztes fél és, adott esetben, a bírósági végrehajtó részére.

A magyarázó feljegyzés a következő információkat tartalmazza:

• a fél neve, az ügyszám, a jogi képviselő vagy a bírósági végrehajtó neve;
• a fél által bírósági illetékként kifizetett összegek megjelölése;
• azon összegek megjelölése, amelyeket a fél a bírósági végrehajtó részéről előzőleg felmerült kiadások után fizetett;
• a jogi képviselőnek vagy a bírósági végrehajtónak fizetett összegek megjelölése;
• a várt összeg feltüntetése.

Fő szabály szerint, jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában, közvetlenül a pervesztes fél viseli a pernyertes fél költségeit.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során hozott határozat a fellebbviteli bíróságnak benyújtott fellebbezés útján megtámadható, feltéve, hogy a szóban forgó összeg meghaladja az 5 000 eurót, és a vitatott, 2 500 euró perértéket meghaladó határozat hátrányos a kérelmezőre nézve.

Ez a rendes fellebbezés. A nemzeti jogszabályok a rendkívüli jogorvoslatot is lehetővé teszik és szabályozzák.

A fizetési meghagyás esetében a bíróhoz kell benyújtani a fizetési meghagyás iránti kérelem bírósági tisztviselő által történő elutasításával, valamint a végrehajtási záradék kibocsátásának bírósági tisztviselő által történő megtagadásával szembeni kifogást.

Hasznos linkek:

Az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet az alábbi linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=574&tabela=leis

Az Igazságügyi Minisztérium Citius portálja az alábbi linken érhető el: https://www.citius.mj.pt/.

Figyelmeztetés

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. A vonatkozó hatályos jogi szövegeket is végig kell olvasni, mivel lehetnek bennük olyan módosítások, amelyeket a jelen tájékoztató még nem tartalmaz.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Kis értékű követelések - Románia

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A 2013. február 15-én hatályba lépett új Polgári Perrendtartás 1026–1033. cikke külön szabályozza ezt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az új Polgári Perrendtartás 1025. cikke kimondja, hogy a követelés értéke a bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 10 000 RON összeget, az összes kamat, eljárási és járulékos költség nélkül.

Hatályát tekintve (ratione materiae), a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás nem alkalmazható az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére. Az eljárás ugyancsak nem alkalmazható a következőkre vonatkozó követelésekre: családi állapot vagy természetes személyek jog- és cselekvőképessége; családi viszonyokon alapuló vagyoni jogok; öröklés; fizetésképtelenség; hitelezőkkel kötött egyezségek; fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó vagy hasonló eljárások; társadalombiztosítás; munkajog; ingatlan bérlete, az adósságokra és pénzfizetésre irányuló keresetek kivételével; választottbíráskodás; a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az új Polgári Perrendtartásban a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kiegészítő jellegű. A felperes választhat a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás és a rendes bírósági eljárás között. Ha a felperes keresetlevelet terjeszt a bíróság elé, a rendes eljárás szerint bírálják el, kivéve, ha a felperes az első tárgyalásig kifejezetten kéri a külön eljárás alkalmazását. Ha a követelés nem bírálható el a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás alapján, a bíróság tájékoztatja erről a felperest, és ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a rendes szabályok szerint bírálják azt el. Az ügyben elsőfokon eljáró hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. A területi illetékességet a rendes szabályok szerint állapítják meg.

1.3 Nyomtatványok

Az igazságügyi miniszter Polgári Perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 1025–1032. cikkében szereplő, a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban alkalmazandó formanyomtatványok jóváhagyásáról szóló, 2013. január 29-i 359/C. sz. rendelete kötelezően alkalmazandó egységesített formanyomtatvány alkalmazását írja elő a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban. Az egységesített formanyomtatványok a következők: a keresetlevél, a keresetlevél módosítását és/vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, és a válasz-formanyomtatvány.

1.4 Segítségnyújtás

A bíró aktív részvételének keretein belül biztosított, nem vonatkozik rá külön rendelkezés ilyen típusú ügyekben.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A felek nyilatkozata mellett a bíróság más bizonyítékot is elfogadhat. Azonban a benyújtott kereset vagy viszontkereset értékéhez képest aránytalanul drágán kezelhető bizonyíték nem elfogadható.

1.6 Írásbeli eljárás

Az új Polgári Perrendtartás 1028. és azt követő cikkei megállapítják, hogy a felperes a keresetlevél kitöltésével, és annak levélben vagy a továbbítást és kézbesítési igazolást biztosító bármely módon való, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz való benyújtásával vagy elküldésével indítja meg a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást. A felperes által felhasználni kívánt beadványok másolatait ugyancsak a keresetlevéllel kell benyújtani vagy elküldeni. Ha a felperes által benyújtott információ nem elég egyértelmű vagy lényegtelen, vagy nem töltötték ki pontosan a keresetlevelet, a bíróság lehetőséget kínál a felperesnek a formanyomtatvány kiegészítésére vagy kijavítására, vagy további információ vagy iratok benyújtására, kivéve azokat az eseteket, amikor a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. A követelést elutasítják, ha nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. Ha a felperes nem egészíti ki vagy javítja ki a bíróság által előírt határidőn belül a keresetlevelet, a keresetet elutasítják.

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás írásbeli eljárás, és teljes mértékben bírósági tanácsok előtt zajlik. A bíróság megjelenésre szólíthatja fel a feleket, ha úgy véli, hogy szükség van személyes jelenlétükre, vagy bármelyik fél ezt kéri. A bíróság elutasíthatja az erre irányuló kérelmet, ha úgy véli, hogy az ügy körülményeire tekintettel nincs szükség meghallgatásra. Az elutasítás indokolását írásban közlik, és azt nem lehet megtámadni.

Megfelelően kitöltött keresetlevél beérkezését követően a bíróság válasz-formanyomtatványt küld az alperesnek, és mellékeli hozzá a keresetlevelet és a felperes beadványainak másolatait. Az alperesnek az iratkézbesítéstől számított 30 napon belül be kell nyújtania válaszát, valamint az általa felhasználni kívánt iratok másolatait. Az alperes a válasz-formanyomtatvány mellőzésével, bármely megfelelő módon válaszolhat. A bíróság késedelem nélkül kézbesíti a felperesnek az alperes válaszának, adott esetben a viszontkeresetnek és az alperes beadványainak másolatát. Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperesnek annak kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a megfelelően kitöltött válasz-formanyomtatványt, vagy kell bármely más módon válaszolni . Az ezen eljárásban el nem bírálható viszontkeresetet külön kezelik és a rendes jog szerint bírálják el. A bíróság elrendelheti, hogy a felek bocsássanak rendelkezésre további információt az ebből a célból meghatározott határidőn belül, amely nem lehet több, mint az alperes vagy adott esetben a felperes válaszának kézhezvételétől számított 30 nap. Ha a bíróság határnapot jelölt meg a feleknek a bíróság előtti megjelenésre, idézésben kell értesíteni őket. Bármely esetben, amikor a bíróság határidőt ír elő valamely eljárási aktus megtételére, tájékoztatja az érdekelt felet a határidő elmulasztásának következményeiről.

A bíróság valamennyi információ beérkezését, vagy adott esetben a tárgyalást követő 30 napon belül ítélkezik. Ha az érdekelt féltől nem érkezik határidőben válasz, a bíróság az ügyiratok alapján hoz ítéletet a főkövetelésről vagy a viszontkeresetről. Az első fokon eljáró bíróság ítélete meghozatalának napjától végrehajtható, és kézbesítik a feleknek.

1.7 Az ítélet tartalma

Nem.

1.8 A költségek megtérítése

Az új Polgári Perrendtartás 1031. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megfizetni a perköltséget. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél szükségtelen kiadásait vagy a követelés értékéhez képest aránytalan kiadásokat.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az új Polgári Perrendtartás 1032. cikke szerint a bíróság ítéletével szemben csak a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a bíróság előtt. Indokolt esetben a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, feltéve, hogy a vitatott érték 10%-ának megfelelő biztosítékot rendelkezésre bocsátják. A fellebbviteli bíróság határozatát kézbesítik a feleknek, és az jogerős.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A szlovén jogszabályok a kis értékű követelésekre vonatkozóan külön eljárást írnak elő, amelyet a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) 30. fejezete szabályoz.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A polgári perrendtartás rendelkezései értelmében a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 2 000 EUR-t. Kereskedelmi jogviták esetében a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita az, amelyben a követelt összeg nem haladja meg a 4 000 EUR-t. A kis értékű követelések fogalma olyan jogvitákra is kiterjed, ahol a követelés nem vagyoni jellegű, és a felperes kijelenti a keresetben, hogy a követelés teljesítése helyett hajlandó elfogadni a 2 000 EUR-t (kereskedelmi jogvitákban 4 000 EUR-t) nem meghaladó pénzösszeget, valamint ahol a követelés tárgya valamely ingóság átadása, amennyiben a felperes által a keresetben megjelölt összeg nem haladja meg a 2 000 EUR-t (kereskedelmi jogvitákban a 4 000 EUR-t). A kis értékű követelésekre vonatkozó jogviták nem terjednek ki a következőkre: a tulajdonra vonatkozó jogviták, a szerzői jogi jogviták, a találmányok és védjegyek használatára vagy védelmére, vagy a kereskedelmi név használati jogára vonatkozó jogviták, versenyjogi jogviták vagy a birtokháborítási jogviták.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazását az 1.1. pont ismerteti. A kis értékű követelések eljárását a helyi bíróságon (okrajno sodišče) folytatják le, kivéve a kereskedelmi jogvitákat, amelyekben a kerületi bíróság (okrožna sodišče) határoz.

1.3 Nyomtatványok

Formanyomtatványok csak azon kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásoknál léteznek, amelyeket valamely fél hiteles dokumentum alapján kezdeményezett. A kitöltött űrlapot elektronikus úton a következő címre lehet benyújtani: https://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html. Ez a hiteles dokumentumon alapuló végrehajtási eljárást takarja, amely kellően megindokolt panasz benyújtását követően ugyanúgy folytatódik, mint a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén alkalmazandó eljárás. Ezt leszámítva nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány a kis értékű követelésekre vonatkozóan, amely segíthetné a feleket a jogvita elindításában.

Az elektronikus úton benyújtott kérelmekre vonatkozó részletesebb információk az „Automatikus feldolgozás” című részben találhatók.

1.4 Segítségnyújtás

A felek költségmentességet igényelhetnek, amely akkor jár nekik, ha megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o brezplačni pravni pomoči, ZBPP) megállapított feltételeknek.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárások során a felperesnek a keresetben valamennyi tényt fel kell sorolnia, és valamennyi bizonyítékot elő kell terjesztenie, míg az alperes ezt az ellenkérelemben köteles megtenni. Ekkor mindkét fél egy-egy előkészítő iratot nyújthat be. A későbbi írásbeli beadványokban benyújtott tényeket és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyják. Az ellenkérelem és az előkészítő iratok benyújtásának határideje nyolc nap.

1.6 Írásbeli eljárás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokat írásban benyújtott kereset alapján folytatják le. A bíróság korlátozhatja a bizonyításfelvétel időtartamát és terjedelmét, és saját belátása szerint folytathatja le az eljárást annak érdekében, hogy megteremtse az egyensúlyt a felek jogainak megfelelő védelme, valamint az eljárás meggyorsításának és a költségek mérséklésének célkitűzése között.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a határozatot közvetlenül a főtárgyalás után hirdetik ki. Az írásbeli ítélet bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és a jogi instrukciókból áll. A bíróság teljes terjedelmű vagy rövidített indoklást is alkalmazhat az írásbeli ítéletében.

1.8 A költségek megtérítése

Az eljárás költségeit az adott fél pernyertessége függvényében állapítják meg – azaz a pervesztes fél köteles megtéríteni a másik fél költségeit.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az elsőfokú ítélet vagy a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvita lezárásaként hozott végzés ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. Az ítélet és a végzés csak a polgári perrendtartásról szóló törvény 339. cikkének második bekezdésében említett polgári eljárásjogi rendelkezések súlyos megsértése, valamint az anyagi jog megsértése alapján támadható meg. A kis értékű kereskedelmi követelésekre vonatkozó eljárásokban csak a fellebbezési szándékát bejelentett fél fellebbezhet az ítélet ellen. A kis értékű követelésekre vonatkozó jogviták esetében nincs felülvizsgálati eljárás, és az eljárás megismétlését is csak korlátozott okok alapján lehet elrendelni.

Kapcsolódó hivatkozások

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.sodisce.si/

https://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

http://www.pisrs.si/Pis.web/

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A kis értékű követelésekre vonatkozóan nincs külön eljárás, a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók. Nem kerül sor tárgyalásra a 2000 EUR-t nem meghaladó követelések esetében, ha azok csak egyszerű vizsgálatot igényelnek.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az eljárásra a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás kérelemre indul az eljárás megindítására irányuló kérelmek egyes típusaira vonatkozó szokásos eljárás szerint.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön nyomtatványok előírva.

1.4 Segítségnyújtás

A felek a bíróságok arra vonatkozó általános kötelezettségével összhangban kapnak segítséget, hogy mindenkor tájékoztatniuk kell a feleket eljárási jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az ügyvédválasztás és a Költségmentességi Központtal (Centrum právnej pomoci) való kapcsolatfelvétel lehetőségéről.

https://www.centrumpravnejpomoci.sk

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az eljárásra a polgári eljárásra vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.

1.6 Írásbeli eljárás

Rendszerint ugyanúgy zajlik, mint a többi polgári eljárásban.

1.7 Az ítélet tartalma

Rendszerint ugyanaz, mint a többi polgári eljárásban.

1.8 A költségek megtérítése

Rendszerint ugyanúgy zajlik, mint a többi polgári eljárásban.

A bíróság a félnek a pernyertessége függvényében ítéli meg a perköltséget. Ha a fél csak részben lett pernyertes, a bíróság arányosan ítéli meg a perköltséget, vagy úgy határoz, hogy egyik fél sem jogosult a perköltség megtérítésére. Ha az egyik felet perbeli felelősség terheli az eljárás megszakadásáért, a bíróság a másik félnek ítéli meg a perköltséget. Ha az egyik fél felelős az eljárás azon költségeiért, amelyek máskülönben nem merültek volna fel, a bíróság ezeket a költségeket a másik félnek ítéli meg. Kivételes körülmények között, különös figyelmet igénylő indokok alapján a bíróság úgy határoz, hogy nem ítéli meg a perköltséget.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A fél a polgári eljárásokban szokásos módon élhet fellebbezéssel az ítélet ellen. A fellebbezés a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vitatott határozatot meghozó bírósághoz.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Finnország jelenleg hatályos jogszabályai nem tartalmaznak a felperes által követelt pénzösszegtől függő eljárási szabályokat. Egy adott ügyben azonban az ügy jellegétől függően elrendelhetik a megfelelő eljárási formát. Egy ügy csak akkor megy át a teljes jogi eljárás összes szakaszán, ha megvan a jogalapja, és az érdekelt felek ezt kívánják. Az ügyben például határozhat egyesbíró, akár szóbeli előkészítő tárgyalás nélkül, vagy akár kizárólag írásbeli eljárás útján. A nemperes polgári ügyeknek is megvan a saját külön eljárásuk. A nem vitatott követelések kezelése tekintetében lásd a „Fizetési meghagyásos eljárások – Finnország” és az „Automatikus feldolgozás – Finnország” oldalakat.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Mint már fentebb említettük, a követelés pénzbeli értéke nem számít. Az eljárás formája az ügy jellegétől függ.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Polgári jogi eljárást írásos kereseti kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni a kerületi bíróságon (käräjäoikeus). A nem vitatott követeléseknél elektronikus kérelem benyújtására is van mód (lásd: „Fizetési meghagyásos eljárás – Finnország”).

1.3 Nyomtatványok

A valamely kerületi bíróság határozata elleni fellebbezési szándék benyújtására szolgáló nyomtatványon kívül nem léteznek országos szinten használt formanyomtatványok. Bizonyos levelezési formákra egyes kerületi bíróságok kidolgoztak formanyomtatványokat; ezek általában kérelem benyújtásához vagy válaszadáshoz használandó formanyomtatványok. Nincs kötelezően használandó formanyomtatvány.

A nem vitatott követeléseket elektronikus kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon is be lehet terjeszteni (lásd: „Fizetési meghagyásos eljárás – Finnország”).

1.4 Segítségnyújtás

A bírósági hivatalok szükség esetén adhatnak tájékoztatást az eljárásról.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Ha a követelést nem vitatják, nincs szükség bizonyítékokra. Teljes mértékben írásbeli eljárás alkalmazása esetén csak az írásos bizonyítékokat kell vizsgálni. Kis értékű követelések esetében a bizonyításfelvételre nem vonatkoznak külön szabályok.

1.6 Írásbeli eljárás

Egy adott ügyet akár szóbeli tárgyalás nélkül, pusztán az írásos bizonyítékok alapján is meg lehet oldani. A nemperes ügyek kezelése mindig így zajlik. A vitatott követeléseket akkor lehet kizárólag írásos bizonyítékok alapján kezelni, ha az ügy jellege alapján nem szükséges főtárgyalást tartani, és az érdekelt felek egyike sem ellenzi az írásbeli eljárás alkalmazását.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű követelésekkel kapcsolatban hozott határozatok tartalmára nem vonatkoznak külön rendelkezések.

1.8 A költségek megtérítése

Általános szabály, hogy a pervesztes félnek kell megfizetnie az ellenérdekelt fél részéről az üggyel kapcsolatos szükséges lépések megtétele során felmerült ésszerű jogi költségeket. Ugyanakkor a megtérítendő költségek tekintetében felső értékhatárt állapítottak meg a nem vitatott követelésekre és a lakbérrel kapcsolatos ügyekre vonatkozóan. Ezekben az esetekben a pervesztes alperes által a felperes részére fizetendő maximális összeget egy költségtáblázat alapján számítják ki.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az ügy jellege nincs hatással a fellebbezési jogra. A fellebbezési eljárás minden esetben ugyanaz. Valamely kerületi bíróság határozata elleni fellebbezési szándékról szóló nyilatkozatot adott határidőn belül kell benyújtani, a fellebbezés ügyében a fellebbviteli bíróságok (hovioikeus) járnak el.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Igen, létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást a rendes elsőfokú bíróság (a kerületi bíróság, azaz tingsrätt) akkor alkalmazza, ha a felperes követelése egy bizonyos küszöbértéknél alacsonyabb. A küszöbérték jelenleg (2019-től) 23 250 SEK. A küszöbérték nem jogszabályban megállapított összeg, hanem az árak alakulásához igazodó ún. alapösszeg alapján kerül kiszámításra.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás alkalmazásának lehetősége nem korlátozódik bizonyos ügytípusokra, például a fogyasztói jogvitákra. A vonatkozó feltételek a következők: az ügynek polgári ügynek kell lennie, a perértéknek pedig a küszöbértéknél alacsonyabbnak kell lennie. Az eljárás családjogi ügyekben nem alkalmazható.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelések európai eljárásának megindítására szolgáló formanyomtatvány elérhető a Svéd Nemzeti Bírósági Hivatal (Domstolsverket) weboldalán.

1.4 Segítségnyújtás

Az eljárás megindításával kapcsolatban a kerületi bíróságok nyújtanak segítséget. A hatóságokat jogszabályban előírt általános szolgáltatási kötelezettség terheli. E kötelezettség azt jelenti, hogy az emberek telefonon vagy személyesen is megkereshetik a kerületi bíróságot, és ott általános tájékoztatást kaphatnak a megfelelő eljárásokról és szabályokról. A bírói tanács elnöke szintén köteles gondoskodni arról, hogy az érintett vitás kérdéseket tisztázzák, és hogy a felek az ügy előkészítése során – az ügy jellegétől függően – megjelöljék, mire kívánnak hivatkozni az ügyben. A gyakorlatban a bíró kiegészítő kérdések és megjegyzések útján látja el feladatát.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű jogvitákra nem vonatkoznak külön szabályok. Vagyis mind szóbeli, mind írásbeli bizonyítékok benyújtására lehetőség van. Az írásbeli tanúvallomás csak különleges helyzetekben megengedett. A polgári perek keretében lefolytatott bizonyításra vonatkozó svéd jogszabályokról itt talál további tájékoztatást.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíróság pusztán írásbeli eljárás útján is ítéletet hozhat. Ezt a lehetőséget akkor alkalmazzák, ha az ügy vizsgálata szempontjából nincs szükség szóbeli eljárásra, vagy ha egyik fél sem kérelmezi a szóbeli eljárást.

1.7 Az ítélet tartalma

A kis értékű ügyekben történő ítélethozatalra nem vonatkoznak külön szabályok. Az alábbiak valamennyi polgári eljárásra, így a kis értékű ügyekben hozott ítéletekre is érvényesek. Az ítéletet írásban kell meghozni, és annak külön részekre bontva az alábbi információkat kell tartalmaznia: a bíróság neve, az ítélethozatal dátuma és helye, a felek és képviselőik vagy ügyvédeik neve, az ítélet rendelkező része, az érintett felek állításai, beadványai és az azok alapjául szolgáló körülmények, valamint az ítélet indokolása, ideértve az arra vonatkozó információkat, hogy az ügyben mi nyert bizonyítást.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű ügyek legfontosabb jellemzői a költségekre vonatkozó különös szabályok. A pernyertes fél csak a következő költségek megtérítésére jogosult: adott bíróságon alkalmanként egyórányi jogi tanácsadás, valamint a bírósági tárgyalással kapcsolatos kereseti illeték, utazási és ellátási költségek, a tanúktól beszerzett bizonyítékok költségei, valamint az iratok lefordításának költségei. E költségek megtérítését akkor ítélik meg a pernyertes fél részére, ha a költségeket indokoltan, jogainak érvényesítése céljából igényli. A jogi képviselők díjazását tehát legfeljebb egyórányi jogi tanácsadásnak megfelelő összegig térítik meg.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az alacsonyabb fokú bíróság által hozott ítélet ellen magasabb fokú bíróságnál lehet fellebbezni.

A fellebbezést először engedélyezni kell ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság (hovrätt) megvizsgálhassa a kerületi bíróság által hozott ítéletet. A fellebbezés csak akkor engedélyezhető, ha a fellebbezés magasabb fokú bíróság általi vizsgálata a jogalkalmazás szempontjából fontos, ha indokolt a kerületi bíróság által meghozott döntés megváltoztatása, vagy ha a fellebbezésnek egyéb különös okai vannak. A kerületi bíróság által hozott ítélettel szemben fellebbezni kívánó félnek a fellebbezést írásban kell benyújtania, és azt a kerületi bíróságnak az ítélethozatalt követő három héten belül meg kell kapnia.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

10 000 font az a küszöbérték, amely alatt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kezdeményezhető. Mindazonáltal a vitatott összeg nem az egyetlen figyelembe vett tényező. Az egyéb szempontok között szerepel a követelés típusa, valamint az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértéke és jellege. Bizonyos körülmények között a 10 000 fontnál nagyobb értékű, egyszerű ügyek is elbírálhatók a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás keretében, amennyiben mind a felperes, mind az alperes hozzájárul ehhez.

A felperes és az alperes véleményének figyelembevétele mellett a bíróság a következő tényezőket veszi figyelembe annak eldöntésekor, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban (small claims track), vagy inkább rendes bírósági eljárásban bírálják-e el:

• a vitatott összeg – amely általában nem haladhatja meg a 10 000 fontot,
• a követelés típusa – ezek általában fogyasztói követelések (pl. értékesített áruk, hibás áruk vagy kivitelezés), balesettel összefüggő követelések, az árukra vonatkozó tulajdonjoggal kapcsolatos viták, valamint a bérbeadók és a bérlők között a birtokláson kívül a javításokkal, a letétbe helyezett kaucióval, a bérleti díjak hátralékával stb. kapcsolatban felmerülő viták.

A bíróság figyelembe veszi az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértékét és jellegét, amikor arról dönt, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárásában kell-e elbírálni. A bíróságnak szem előtt kell tartania, hogy ennek az eljárásnak kellően egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy az emberek, amennyiben kívánják, ügyvéd igénybevétele nélkül intézhessék saját ügyeiket. A kereset alapján csak minimális előkészítésre van szükség például a zárótárgyaláshoz. A kis értékű követelések eljárása alá tartozó ügyekben általában nem vesz részt sok tanú, vagy azok nem érintenek nehéz jogi kérdéseket.

Ha a követelés összege kevesebb, mint 10 000 font, de személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal kapcsolatos igényt érint, az ügyet nem a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, kivéve, ha a személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal összefüggésben követelt összegek egyike sem haladja meg az 1000 fontot.

Azokban az esetekben, amikor a kis értékű követelések eljárását követve 10 000 fontnál nagyobb értékű ügyeket tárgyalnak, a költségekre vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazandók. Ilyen esetekben a pernyertes fél a pervesztes féllel szemben követelheti a költségek – az ügyvédi költségeket is beleértve – megfizetését. Ezek a költségek ugyanakkor nem lehetnek magasabbak, mint amelyeket akkor ítéltek volna meg, ha az ügyet gyorsított eljárásban bírálták volna el. A költségekre vonatkozóan további információk később találhatók. A különböző eljárástípusokra vonatkozóan több információ a How to proceed oldalon érhető el.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Míg a legtöbb esetben a legfeljebb 10 000 font értékű ügyeket a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, ez nem automatikus. A bíróság figyelembe veszi a peres felek véleményét, amikor a lefolytatandó eljárásról dönt. Annak ellenére, hogy a vitatott összeg kevesebb, mint 10 000 font, a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett rendes bírósági eljárásban tárgyalja.

Ha a követelést vitatják (vagy azzal szemben ellenkérelmet nyújtanak be), a felperesnek megküldik az alperes ellenkérelmének egy példányát, ha pedig a peres fél személyesen jár el, az útmutató kérdőívet tartalmazó 180-as formanyomtatvány egy példányát. A felek által a kérdőívekben megadott információk segítenek a bíróságnak annak eldöntésében, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás az ügyben. Ha a felperes úgy ítéli meg, hogy az ügyet kis értékű követelésként kell kezelni a kis értékű követelések eljárásában, ezt a kérdőívben fel kell tüntetnie. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a felperes és az alperes álláspontját is figyelembe veszi, a bíróság maga köteles eldönteni, hogy az ügyet milyen eljárásban tárgyalják.

A fent leírtak szerint a bíróság dönthet úgy, hogy rendes eljárásban tárgyalja a 10 000 fontnál kisebb értékű ügyet. Ezt a döntést az eljárás elején kell meghozni.

A bíróságnak mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett mégis a rendes eljárásban tárgyalja, amennyiben azt tartja megfelelőnek. Ha a keresetet a kis értékű követelések eljárásában tárgyalják, majd ezt követően egy másik eljárás keretében, a kis értékű követelések eljárására vonatkozó költségekkel kapcsolatos szabályok az új eljárás megindítását követően nem alkalmazhatók. A gyorsított vagy a többsebességes eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályokat az új eljárás megindításának napjától kell alkalmazni.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban meghatározott formanyomtatványokat alkalmaznak, és azokat kötelező használni.

A kereset benyújtásához a felperesnek ki kell töltenie az N1 formanyomtatványt, amely kitöltési útmutatóval együtt elérhető. A formanyomtatvány kitöltését követően a felperesnek egy másolatot kell készítenie saját magának, egyet a bíróság és egyet-egyet minden alperes részére. A bíróság minden alperesnek küld egy másolatot. További információ a How to proceed oldalon érhető el.

Ahogyan az korábban említésre került, a követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtása esetén a bíróság annak egy példányát megküldi a felperes részére, ha pedig a peres fél személyesen jár el, az N180 formanyomtatvány egy példányáthttp://formfinder.hmctsformfinder.justice.gov.uk/n180-eng.pdf a felperes és az alperes(ek) részére.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy az ügyet kis értékű követelések eljárásában kell elbírálni, a bíróság elküldi a feleknek az N157 formanyomtatványt (értesítés az ügynek a kis értékű követelések elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság részére történő kiosztásáról), amely tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Ha a vitatott összeg meghaladja a 10 000 fontot, de mindkét fél egyetért a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bírálják el, a bíróság megküldi az N160 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban – a felek egyetértésével – történő tárgyalásról). Ez is tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kereset elbírálására kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján és tárgyalás tartása nélkül kerül sor, a bíróság elküldi a feleknek az N159 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás tárgyalás tartása nélkül történő lefolytatásáról). Ebben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti.

Ha az egyik fél elmulasztja a tárgyalást, de egyik fél sem volt jelen vagy képviseltette magát e tárgyaláson, az ítélet hatályon kívül helyezésére az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés) kell alkalmazni.

1.4 Segítségnyújtás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást olyan egyszerűként alakították ki, hogy a saját magukat képviselő személyek (személyesen eljáró peres felek) könnyen megértsék az eljárást. Ha a felperes vagy az alperes személyesen jár el, a bíró ezt figyelembe veszi, és úgy folytatja le az eljárást, hogy a személyesen eljáró peres fél megértse, mi történik, és mi szükséges a felek részéről eljárási szempontból.

Ha a felperes vagy az alperes úgy dönt, hogy nem vesz igénybe ügyvédet, a tárgyaláson olyan kísérővel is részt vehet a tárgyaláson, aki az ő nevében felszólalhat. Ezt a személyt „laikus képviselőnek” nevezik, és a peres fél ilyenként bárkit választhat, például házastársat, rokont, barátot vagy tanácsadót. Amennyiben lehetséges, a laikus képviselő nem lehet tanú. A laikus képviselő nem vehet részt a bírósági tárgyaláson az általa képviselt személy nélkül, kivéve, ha a peres fél a bíróságtól engedélyt kapott arra, hogy a laikus képviselő távollétében képviselje őt.

A tanácsadó ügynökségeknek nehézségei lehetnek a tárgyaláson laikus képviselőként eljáró személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, ezért tanácsos, ha a peres fél a lehető leghamarabb felveszi velük a kapcsolatot, ha a segítségükre van szüksége. A tanácsadó ügynökségek tájékoztatják a feleket arról, hogy tudnak-e segítséget nyújtani. Egyes laikus képviselők díjazást is kérhetnek, és a peres félnek meg kell győződnie arról, hogy pontosan tudja, mennyi lesz ez a díjazás. A bíróság a nem megfelelő magatartást tanúsító laikus képviselőt utasíthatja arra, hogy hagyja el a tárgyalótermet.

A peres fél felel az általa kijelölt laikus képviselő díjazásának megfizetéséért, még pernyertessége esetén is. Ennélfogva mérlegelniük kell, hogy a követelés összegére tekintettel megér-e ez ennyi költséget. Emellett a segítségnyújtásért felelős laikus képviselők nem tartozhatnak szakmai szervezethez, és ha a peres fél nem elégedett az általuk nyújtott segítséggel, nincs olyan szabályozó testület vagy szervezet, amelynél panaszt tehetnének.

A Citizens' Advice Bureau (állampolgárokat segítő tanácsadó testület) vagy a tanácsadó központok is segíthetik a peres feleket.

Az internet a Money Claim Online felületen keresztül használható a kereset benyújtására. A Money Claim Online felülettel kapcsolatban rendelkezésre áll ügyfélszolgálati támogatás, ha további segítségre van szükség.

További segítség érhető el a fogyatékossággal élő személyek részére. Ha a peres fél olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely megnehezíti a bírósághoz fordulást vagy a bírósággal való kapcsolattartást, e peres félnek kapcsolatba kell lépnie az érintett bírósággal, amely további segítséget nyújthat.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések eljárása sokkal kevésbé formális jellegű, és a bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesek. A kis értékű követelések eljárása keretében egyszerűbb esetekkel foglalkoznak, amelyek kisebb összegekre vonatkoznak. Ennek megfelelően a bíróság a tárgyaláson bármilyen eljárási módszert elfogadhat, amelyet igazságosnak tart. A bíróságnak nem kell eskü alatt tett bizonyítékokat felhasználnia, és a bíróság dönthet úgy, hogy korlátozza az ellenbizonyítást, ha ezt megfelelőnek tartja. A bíróságnak ugyanakkor meg kell indokolnia az ellenbizonyítás korlátozására vonatkozó döntését. A bíróság dönthet úgy, hogy mielőtt más személynek erre engedélyt adna, valamelyik vagy az összes tanúhoz maga intéz kérdéseket.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereset tárgyalás tartása nélkül, csak írásbeli bizonyítékok felhasználásával is elbírálható, a bíróság az N159 formanyomtatvány felhasználásával értesíti a peres feleket (lásd fent). Ebben az értesítésben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti. Ha egyik fél sem kifogásolja a bíróságnak a tárgyalás mellőzésére vonatkozó döntését, az ügyet kizárólag az iratok alapján bírálják el.

1.7 Az ítélet tartalma

Angliában és Walesben a bírósági ítéletek általában csak a bíróság határozatát és a feleket kötelező döntéseit tartalmazzák. A bíróságnak ugyanakkor fel kell jegyeznie az ítélet főbb indokait, kivéve, ha azokat a bíróság szóban adja elő, és ezt magnószalagon rögzítik. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy rövid és egyszerű indokolást adjon, amennyire azt az ügy jellege megengedi. Ezt általában szóban teszi meg a tárgyaláson, de később ezt írásban vagy egy számára e célból előre meghatározott tárgyaláson is megteheti. Ha a bíróság tárgyalás tartása nélkül döntött az ügyről, köteles feljegyzést készíteni az indokairól, és a bíróság erről másolatot küld a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére vonatkozóan korlátozások állnak fenn. Jelenleg a pernyertes fél a következő költségek megtérítését követelheti:

• Az általa fizetett bírósági eljárási illetékek;
• Legfeljebb 260 font a jogi tanácsadásért, ha a követelés magában foglalja a tevékenységtől való eltiltás iránti kérelmet (valamely személy valamely tevékenységtől való eltiltása) vagy a meghatározott tevékenység elvégzésére vonatkozó utasítást (valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való utasítása, például a bérbeadó javítások elvégzésére való kötelezése), ezen kategóriákon kívül jogi költség nem téríthető meg;
• Naponta legfeljebb 95 font a pernyertes fél és bármely tanúja részére a bírósági tárgyaláson való megjelenése miatt elmaradt kereset címén;
• Észszerű költségek a fél vagy a tanúk további utazásának és éjszakai tartózkodásának fedezésére;
• Ha a bíróság engedélyezte a szakértő bevonását, és az azt kezdeményező fél ezt követően megnyeri a pert, a bíró felszólíthatja a pervesztes felet, hogy fizessen egy bizonyos összeget a költségek fedezésére. A bíróság ugyanakkor nem engedélyezhet 750 fontnál nagyobb összeget szakértő bevonására. Ez nem fedezi minden esetben a szakértői díjak teljes összegét, különösen, ha a szakértő jelentést készít, és részt vesz a bírósági tárgyaláson;
• A bíróság további költségek megfizetésére kötelezheti az észszerűtlen magatartást tanúsító feleket;
• Ha a követelés pénzbeli értéke meghaladja a kis értékű követelések eljárásának küszöbértékét, de a bíróság a keresetnek a kis értékű követelések eljárásában való elbírálásáról döntött, a költségeket ezen eljárásnak megfelelően értékelik, hacsak a felek nem állapodnak meg abban, hogy a gyorsított eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

További információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ha a pervesztes fél a bíróság határozatával szemben fellebbezést kíván benyújtani, ehhez engedélyre van szüksége. Ha ez a fél/peres fél részt vesz azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot meghozták, a tárgyalás végén kérelmezheti ezen engedélyt a bíróságtól.

A fellebbezni kívánó peres félnek megfelelő indokokkal (vagy jogalapokkal) kell rendelkeznie a fellebbezéshez. Nem kifogásolhatja a bíróság határozatát egyszerűen arra hivatkozva, hogy véleménye szerint rossz határozatot hoztak.

Ha a peres fél fellebbezést kíván benyújtani, gyorsan kell eljárnia. Korlátozott az az idő, amelyen belül a fellebbező fél fellebbezést nyújthat be.

Ha a pervesztes fél nem volt jelen, és nem is képviseltette magát a tárgyaláson, kérheti az e tárgyaláson hozott ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset újbóli tárgyalását.

Ezesetben a peres félnek az ítélet kézhezvételétől számított 14 napon belül kell benyújtania a kérelmét. A kérelem benyújtásához a bíróságtól igényelnie kell az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés).

A bíróság értesíti a feleket arról, hogy mikor kell a bíróságon megjelenniük a kérelem tárgyában a bíróság által tartott tárgyaláson.

A bíróság csak akkor ad helyt az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek, ha

a peres félnek/a félnek jó oka volt akár

• a tárgyaláson való megjelenés vagy a képviselet biztosításának elmulasztására; akár
• a bíróságnak címzett írásbeli értesítés elmulasztására;

és a félnek észszerű esélyei vannak arra, hogy pernyertes legyen a kereset újbóli tárgyalását követően.

Ha a bíróság helyt ad a fél kérelmének, és az ítéletet hatályon kívül helyezi, a bíróság új tárgyalást tűz ki a kereset tárgyában. Egyértelmű követelés esetén a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet közvetlenül a kérelem tárgyában tartott tárgyalást követően elbírálja.

Kapcsolódó linkek

Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium)

Bírósági címek

Közvetítés a kis értekű jogvitákban

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Észak-Írországban létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás. A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás célja, hogy lehetővé tegye a kis értékű követelések egyes típusainak informális elbírálását a megyei bíróságokon általában jogi képviselet igénybevételének szükségessége nélkül.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Általánosságban a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás akkor alkalmazható, ha a pénzösszeg vagy az érintett javak értéke nem haladja meg a 3000 fontot. Bizonyos típusú követelések ugyanakkor nem tartoznak az eljárás hatálya alá, például a személyi sérülésekkel, a rágalmazással vagy becsületsértéssel, a hagyatékkal vagy járadékkal, a föld tulajdonjogával, a házastársi vagyonnal és a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos követelések.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az eljárás nem kötelező, és a bíróság bizonyos körülmények között jogosult arra, hogy a kérelmet a megyei bírósághoz továbbítsa.

1.3 Nyomtatványok

A megyei bíróságokról szóló 1981. évi szabályok (Észak-Írország) [S.R.1981, 225. szám] olyan formanyomtatványokat tartalmaznak, amelyeket a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás során használni kell. Az eljárás megindításához, a kereset vitatásához és a felelősség vállalásához kapcsolódóan is előírják a formanyomtatványok alkalmazását. Van egy formanyomtatvány a mulasztási ítélet iránti kereset, valamint az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtására is.

1.4 Segítségnyújtás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás informális jellegű. A bíróság személyzete segít a szükséges formanyomtatványok kitöltésében és az eljárásra vonatkozó tájékoztatás megadásában. Jogi tanácsot azonban nem tudnak nyújtani.

A Citizens' Advice Bureau (állampolgárokat segítő tanácsadó testület) vagy a tanácsadó központok is segíthetik a peres feleket.

Ha a peres fél olyan fogyatékkal él, amely megnehezíti a bírósághoz fordulást vagy a bírósággal való kapcsolattartást, e peres félnek kapcsolatba kell lépnie a bíróság ügyfélkapcsolati munkatársával, aki további segítséget nyújthat.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések eljárása informális jellegű, és a bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesek. Ennek megfelelően a bíróság a tárgyaláson bármilyen eljárási módszert elfogadhat, amelyet igazságosnak tart. Valamennyi félnek – jogi akadályt képezve – bele kell egyeznie, hogy a bíróság eskü alatt hallgassa meg.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha az ügyet nem vitatják, és meghatározott összegre irányul, a kereset tárgyalás tartása nélkül, csak írásbeli bizonyítékok alapján is elbírálható. Ezt nevezzük mulasztási ítéletnek.

1.7 Az ítélet tartalma

A bíróság általában szóban hoz határozatot, és ismerteti indokait. Dönthet azonban az ítélet írásban történő meghozatala mellett is.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére vonatkozóan korlátozások állnak fenn. Jelenleg a bíróság a következő költségek megfizetését rendelheti el:

• Bírósági illetékek; és
• Szakértői díjak.

Ha valamelyik fél észszerűtlen magatartást tanúsít, a bíróság e felet költségviselésre kötelezheti. Ha az eljárást megfelelően megindították a megyei bíróságon, a bíróság a megfelelő költségek viseléséről határozhat.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ha a pervesztes fél jelen volt vagy képviseltette magát a tárgyaláson, fellebbezést csak olyan módon nyújthat be, ha a bírótól a határozat indokolását kéri, és a legfelsőbb bírósághoz fordul annak megállapítása érdekében, hogy a bíróság döntése jogilag helytálló volt-e.

Ha a pervesztes fél nem volt jelen és nem is képviseltette magát a tárgyaláson, és a pervesztes fél felveszi a kapcsolatot a kis értékű követelésekkel foglalkozó irodával, azt követően, hogy végzést vagy ítélet hoztak, arra hivatkozással, hogy nem vagy a válaszadáshoz nem kellő időben kapta meg a keresetet, vagy bármilyen más okból nem válaszolt időben, felhívják arra, hogy nyújtson be keresetet a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A pernyertes félnek megküldik a kereset másolatát, és felhívják, hogy 14 napon belül írásban válaszoljon rá. A bíróság, figyelembe véve a keresetet és a válaszokat, vagy:

• úgy határozhat, hogy a válasz elmulasztásának érvényes indoka van, és bírósági tárgyalás nélkül hatályon kívül helyezi az ítéletet, és útmutatást ad az ügy folytatásáról. A kis értékű követelésekkel foglalkozó iroda értesíti a feleket a bíróság döntéséről, vagy
• tárgyalást tűz ki a végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset tárgyában. A feleket értesítik a tárgyalás időpontjáról, és meghívják őket az azon való részvételre. A kis értékű követelésekkel foglalkozó iroda elküldi a felek részére a bíróságnak az ilyen típusú kereset elbírálását követően hozott határozatának másolatát.

Hasonlóképpen, ha a pervesztes fél dokumentumait a posta visszaküldi a kis értékű követelésekkel foglalkozó irodához, és egyértelmű, hogy annak nem volt tudomása a követelésről, a bíróság hivatala felkéri az eljáró bírót, hogy vonjon vissza minden meghozott végzést, és forduljon a pernyertes félhez további információk, pl. az alperes új címének bekérése érdekében.

Kapcsolódó linkek

Az eljárásra vonatkozóan további információ a Northern Ireland Courts and Tribunals Service weboldalán található.

A fogyatékkal élő peres felek részére nyújtott segítség

Egyes bírósági hivatalok kijelöltek ügyfélszolgálati munkatársakat, akik segítséget nyújthatnak. Ha nem tudnak segíteni, a fogyatékkal élő peres felek kapcsolatba léphetnek a bírósági szolgálat információs központjával a +44 300 200 7812 telefonszámon.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Skóciában 2016. november 28. előtt a Sheriff Court (körzeti bíróság) folytatta le a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást, amely egy olyan egyszerűsített eljárás volt, amelyben a pénzbeli követelések küszöbértéke 3000 font volt.

2016. november 28-tól a követelések érvényesítésének új formáját vezették be, egyszerű eljárás néven.

Az e feletti következő eljárás az úgynevezett gyorsított eljárás, amely az 5000 font értékig terjedő ügyekkel foglalkozik, és némiképp bonyolultabb, mint az egyszerű eljárás.

Egyszerű eljárás

2016. november 28-tól kezdve annak, aki 5000 font vagy annál kisebb pénzértékű olyan követelést terjeszt elő, amely pénzfizetésre, ingó vagyontárgy átadására vagy visszaszolgáltatására, illetve valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való kötelezésére irányul, az egyszerű eljárást kell alkalmaznia.

Az egyszerű eljárás olyan bírósági eljárás, amelynek célja a viták gyors, olcsó és informális megoldásának biztosítása, amennyiben a pénzbeli érték nem haladja meg az 5000 fontot.

A felperes keresetet nyújt be a Sheriff Court (körzeti bíróság) részére. Az a fél, akivel szemben a keresetet benyújtják, az alperes. A követelés tárgyában a végső döntést a sheriff (körzeti bíró) vagy a summary sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) hozza meg. Az egyszerű eljáráshoz nem kell ügyvédet igénybe venni, de aki kívánja, megteheti.

Az egyszerű eljárásról további információ a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán található.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerű eljárás lép a korábbi kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás helyébe. Ez lép a gyorsított eljárás helyébe is, de csak akkor, ha az pénzfizetésre, ingó vagyontárgy átadására vagy visszaszolgáltatására vagy valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való kötelezésére irányuló keresethez kapcsolódik.

Gyorsított eljárás megindítása iránt kereset nyújtható be a visszaszolgáltatás (a pénz vagy vagyontárgy visszaszerzése iránt indított keresettípus), az elszámolás, az örökölt vagyon visszaszerzése, átadása és az ideiglenes tartásdíj tárgyában. Ha van másodlagos fizetési követelés, annak 5000 font alatt kell lennie.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Mind az egyszerű eljárás, mind a gyorsított eljárás megindítása iránti kereset esetén követni kell a bírósági szabályokat, amelyek kötelezőek. Ezek megtalálhatók a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán.

1.3 Nyomtatványok

Vannak meghatározott formanyomtatványok az egyszerű eljárás és a gyorsított eljárás minden szakaszára vonatkozóan, pl. keresetlevél/keresetindításra irányuló kérelem, határozat/fizetési meghagyás. Az egyszerű eljárásra vonatkozó 2016. évi és a gyorsított eljárásra vonatkozó 2012. évi szabályokban szereplő formanyomtatványok kötelezően alkalmazandók. Ezek a formanyomtatványok megtalálhatók a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán.

1.4 Segítségnyújtás

A Sheriff Clerk's Office (a körzeti bíróság hivatala) segíthet a formanyomtatvány (3A formanyomtatvány) kitöltésében, és olyan tanácsadó ügynökségek is segítséget nyújtanak, mint a Citizens Advice Bureau (állampolgárokat segítő testület). Ha az egyszerű eljárásra vonatkozóan további információkra van szükség, akkor lépjen kapcsolatba a felperes lakóhelye szerinti Sheriff Court hivatalával.

A skót Sheriff Courtra vonatkozó információk a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán találhatók.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az egyszerű eljárás során a tárgyalásokat a formalitást oly mértékben mellőzve kell megtartani, amennyire a kereset körülményei megengedik. A Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) elmagyarázza a használt jogi fogalmakat vagy kifejezéseket. A bíróság részére dokumentumok és egyéb bizonyítékok nyújthatók be, és az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályok meghatározzák az e célra szolgáló eljárási szabályokat, ideértve azt, hogy mit kell megküldeni a felperes vagy az alperes részére, valamint a dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok benyújtásának esetleges határidejét is.

1.6 Írásbeli eljárás

Az eljárást kizárólag írásban folytatják le, ha nem nyújtanak be ellenkérelmet. Ellenkérelem esetén ugyanakkor az ügy megkövetelheti tárgyalás tartását, vagy más esetben a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) dönthet úgy, hogy tárgyalás tartása nélkül hoz határozatot.

A Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) dönthet úgy, hogy megvitatja az ügy kezelésének módját. Az ügy kezelésének módjára vonatkozó egyeztetésre a tárgyalóteremben vagy bármely, a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) által meghatározott más helyen kerül sor. A Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) arról is dönthet, hogy a megbeszélés miként zajlik majd, például videokonferencia, konferenciahívás útján vagy bármilyen más általa kiválasztott formában.

1.7 Az ítélet tartalma

A tárgyalás végén a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) ott és akkor határozhat, vagy időt kérhet az ügy megfontolásához, mielőtt határozatot hozna. Ha a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) időt kér a határozathozatal előtt az ügy megfontolásához, a határozatát a tárgyalás napjától számított 4 héten belül meg kell hoznia.

Ha a felek jelenlétében hoz határoz, a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) köteles előadni a határozat indokait. Ha időt kér a határozathozatalt megelőzően az ügy megfontolásához, jegyzetet kell készítenie, amelyben meg kell jelölnie a határozat indokait.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerű eljárás megindítása iránti keresettel összefüggésben rendszerint nem kerül sor a költségviselés megállapítására, amelyben a követelés értéke legfeljebb 300 font.

Ha ez az érték nagyobb, mint 300 font, de legfeljebb 1500 font, a bíróság által a pernyertes fél javára normál esetben megítélhető költségek maximális összege nem haladhatja meg a 150 fontot.

Ha az érték nagyobb, mint 1500 font, de legfeljebb 3000 font, a bíróság által a pernyertes fél javára normál esetben megítélhető költségek maximális összege nem haladhatja meg a követelés értékének 10%-át.

Azoknál a követeléseknél, amelyek értéke 3001 és 5000 font között van, ugyanúgy érvényes az az általános szabály, hogy a pervesztes fél viseli a pernyertes fél költségeit. Ha az egyik félnek van ügyvédje, ezek a költségek magasabbak lehetnek. A költségekre vonatkozóan további információ a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán található.

A gyorsított eljárás iránti kereset esetében nincsenek ilyen korlátozások, és a költségekre vonatkozó elszámolást rendszerint a Sheriff Clerk (a körzeti bíróság hivatalnoka) értékeli, amelyet ezt követően a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) hagy jóvá.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az egyszerű eljárásban hozott határozattal szemben fellebbezés nyújtható be. A Sheriff Appeal Courthoz (körzeti fellebbviteli bírósághoz) benyújtott fellebbezést a 16A formanyomtatványon kell benyújtani az egyszerű eljárásban benyújtott keresetet elbíráló bírósághoz az azt követő 4 héten belül, hogy a Sheriff Clerk (a körzeti bíróság hivatalnoka) megküldte a határozat formanyomtatványt a pernyertes fél részére. A gyorsított eljárásban benyújtott fellebbezésre vonatkozóan külön rendelkezések alkalmazandók, és további információ a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán található.

Mindazonáltal az olyan egyszerű eljárásban, ahol nem nyújtottak be ellenkérelmet, a Sheriff (körzeti bíró) vagy a summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) határozatának visszavonása iránti kérelem nyújtható be a bírósághoz. Ez bizonyos körülmények között kezdeményezhető, és a kérelmet a 13B formanyomtatványon kell benyújtani. A határozat visszavonására vonatkozóan további információ a Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldalán található.

Kapcsolódó linkek

A Scottish Courts and Tribunals Service (a skót bíróság hivatala) weboldal tartalmazza a rendes, az egyszerű és a gyorsított eljárás szabályait.

Summary Sheriff

A Summary Sheriff (gyorsított eljárásban eljáró körzeti bíró) tisztségét a (skót) bírósági reformról szóló, 2014. évi törvény hozta létre.   Bővebb információk a Judiciary of Scotland (skót bíróságok) weboldalon találhatók.

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Gibraltáron a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) rendelkezik hatáskörrel a kis értékű követelések elbírálása tekintetében, amelyet a kis értékű követelések eljárásának is neveznek.  10 000 font az a küszöbérték, amely alatt a kis értékű követelések eljárása kezdeményezhető. Mindazonáltal a vitatott összeg nem az egyetlen figyelembe vett tényező. Az egyéb szempontok között szerepel a követelés típusa, valamint az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértéke és típusa. Bizonyos körülmények között a 10 000 fontnál nagyobb értékű, egyszerű ügyek is elbírálhatók a kis értékű követelések eljárásának keretében, amennyiben mind a felperes, mind az alperes hozzájárul ehhez.

A felperes és az alperes véleményének figyelembevétele mellett a bíróság a következő tényezőket veszi figyelembe annak eldöntésekor, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban (amely a kis értékű követelések eljárásaként ismert), vagy inkább rendes bírósági eljárásban bírálják-e el:

• A vitatott összeg – amely általában nem haladhatja meg a 10 000 fontot.
• A követelés típusa – ezek általában fogyasztói követelések (pl. értékesített áruk, hibás áruk vagy kivitelezés), balesettel összefüggő követelések, az árukra vonatkozó tulajdonjoggal kapcsolatos viták, valamint a bérbeadók és a bérlők között a kilakoltatáson kívül a javításokkal, a letétbe helyezett kaucióval, a bérleti díjak hátralékával stb. kapcsolatban felmerülő viták.

A bíróság figyelembe veszi az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértékét és típusát, amikor arról dönt, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárásában kell‑e elbírálni. A bíróságnak szem előtt kell tartania, hogy ennek az eljárásnak kellően egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy az emberek, amennyiben kívánják, ügyvéd igénybevétele nélkül intézhessék saját ügyeiket. A kereset csak minimális előkészítést igényel például a zárótárgyaláshoz. A kis értékű követelések eljárása alá tartozó ügyekben általában nem vesz részt sok tanú, vagy azok nem érintenek nehéz jogi kérdéseket.

Ha a követelés összege kevesebb, mint 10 000 font, de személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal kapcsolatos igényt érint, az ügyet nem a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, kivéve, ha a személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal összefüggésben követelt összegek egyike sem haladja meg az 1000 fontot.

Azokban az esetekben, amikor a kis értékű követelések eljárását követve 10 000 fontnál nagyobb értékű ügyeket tárgyalnak, a költségekre vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazandók. Ilyen esetekben a pernyertes fél a pervesztes féllel szemben követelheti a költségek – az ügyvédi költségeket is beleértve – megfizetését. Ezek a költségek ugyanakkor nem lehetnek magasabbak, mint amelyeket akkor ítéltek volna meg, ha az ügyet gyorsított eljárásban bírálták volna el. A költségekre vonatkozóan további információk később találhatók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Míg a legtöbb esetben a legfeljebb 10 000 font értékű ügyeket a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, ez nem automatikus. A bíróság figyelembe veszi a peres felek véleményét, amikor a lefolytatandó eljárásról dönt. Annak ellenére, hogy a vitatott összeg kevesebb, mint 10 000 font, a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett a rendes bírósági eljárásban tárgyalja.

Ha a követelést vitatják (vagy azzal szemben ellenkérelmet nyújtanak be), a felperesnek megküldik az alperes ellenkérelmének egy példányát. A feleknek ki kell tölteniük az eljárás kiválasztására vonatkozó kérdőívet is. A felek által a kérdőívekben megadott információk segítenek a bíróságnak annak eldöntésében, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás az ügyben. Ha a felperes úgy ítéli meg, hogy az ügyet kis értékű követelésként kell kezelni a kis értékű követelések eljárásában, ezt a kérdőívben fel kell tüntetnie. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a felperes és az alperes álláspontját is figyelembe veszi, a bíróság maga köteles eldönteni, hogy az ügyet milyen eljárásban tárgyalják.

A fent leírtak szerint a bíróság dönthet úgy, hogy rendes eljárásban tárgyalja a 10 000 fontnál kisebb értékű ügyet. Ezt a döntést az eljárás elején kell meghozni.

A bíróságnak mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett mégis rendes eljárásban tárgyalja, amennyiben azt tartja megfelelőnek. Ha a követelést a kis értékű követelések eljárásában tárgyalják, majd ezt követően egy másik eljárás keretében, a kis értékű követelések eljárására vonatkozó költségekkel kapcsolatos szabályok az új eljárás megindítását követően nem alkalmazhatók. A gyorsított vagy a többsebességes eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályokat az új eljárás megindításának napjától kell alkalmazni.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban meghatározott formanyomtatványokat alkalmaznak, és azokat kötelező használni.

A kereset benyújtásához a felperesnek ki kell töltenie az N1 formanyomtatványt, amely a kitöltési útmutatóval együtt elérhető mind a felperes, mind az alperes számára. A formanyomtatvány kitöltését követően a felperesnek egy másolatot kell készítenie saját magának, egyet a bíróság és egyet-egyet minden alperes részére. A bíróság minden alperesnek küld egy másolatot. További információ a Bringing a Case to Court oldalon érhető el.

Ahogyan az korábban említésre került, a követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtása esetén a bíróság annak egy példányát megküldi a felperes részére, valamint mindkét fél részére továbbítja az eljárás kiválasztására vonatkozó kérdőívet.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy az ügyet kis értékű követelések eljárásában kell elbírálni, a bíróság elküldi a feleknek az N157 formanyomtatványt (értesítés az ügynek a kis értékű követelések elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság részére történő kiosztásáról), amely tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Ha a vitatott összeg meghaladja a 10 000 fontot, de mindkét fél egyetért a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bírálják el, a bíróság megküldi az N160 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban – a felek egyetértésével – történő tárgyalásról). Ez is tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kereset elbírálására kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján és tárgyalás tartása nélkül kerül sor, a bíróság elküldi a feleknek az N159 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás tárgyalás tartása nélkül történő lefolytatásáról). Ebben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti.

Ha az egyik fél elmulasztja a tárgyalást, de egyik fél sem volt jelen vagy képviseltette magát e tárgyaláson, az ítélet hatályon kívül helyezésére az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés) kell alkalmazni.

1.4 Segítségnyújtás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást olyan egyszerűként alakították ki, hogy a saját magukat képviselő személyek (személyesen eljáró peres felek) könnyen megértsék az eljárást. Ha a felperes vagy az alperes személyesen jár el, a bíróság ezt figyelembe veszi, és úgy folytatja le az eljárást, hogy a személyesen eljáró peres fél megértse, mi történik és mi szükséges a felek részéről eljárási szempontból.

Ha a felperes vagy az alperes úgy dönt, hogy nem vesz igénybe ügyvédet, a tárgyaláson olyan kísérővel is részt vehet a tárgyaláson, aki az ő nevében felszólalhat. Ezt a személyt „laikus képviselőnek” nevezik, és a peres fél ilyenként bárkit választhat, például házastársat, rokont, barátot vagy tanácsadót. Amennyiben lehetséges, a laikus képviselő nem lehet tanú. A laikus képviselő nem vehet részt a bírósági tárgyaláson az általa képviselt személy nélkül, kivéve, ha a peres fél a bíróságtól engedélyt kapott arra, hogy a laikus képviselő távollétében képviselje őt.

A tanácsadó ügynökségeknek nehézségei lehetnek a tárgyaláson laikus képviselőként eljáró személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, ezért tanácsos, ha a peres fél a lehető leghamarabb felveszi velük a kapcsolatot, ha segítségükre van szüksége. A tanácsadó ügynökségek tájékoztatják a feleket arról, hogy tudnak-e segítséget nyújtani. Egyes laikus képviselők díjazást is kérhetnek, és a peres félnek meg kell győződnie arról, hogy pontosan tudja, mennyi lesz ez a díjazás. A bíróság a nem megfelelő magatartást tanúsító laikus képviselőt utasíthatja arra, hogy hagyja el a tárgyalótermet.

A peres fél felel az általa kijelölt laikus képviselő díjazásának megfizetéséért, még pernyertessége esetén is. Ennélfogva mérlegelniük kell, hogy a követelés összegére tekintettel megér-e ez ennyi költséget. Emellett a segítségnyújtásért felelős laikus képviselők nem tartozhatnak szakmai szervezethez, és ha a peres fél nem elégedett az általuk nyújtott segítséggel, nincs olyan szabályozó testület vagy szervezet, amelynél panaszt tehetnének.

További segítség érhető el a fogyatékossággal élő személyek részére. Ha a peres fél olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely megnehezíti a bírósághoz fordulást vagy a bírósággal való kapcsolattartás, e peres félnek kapcsolatba kell lépnie az érintett bírósággal, amely további segítséget nyújthat.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések eljárása sokkal kevésbé formális jellegű, és a bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesek. A kis értékű követelések eljárása keretében egyszerűbb esetekkel foglalkoznak, amelyek kisebb összegekre vonatkoznak. Ennek megfelelően a bíróság a tárgyaláson bármilyen eljárási módszert elfogadhat, amelyet igazságosnak tart. A bíróságnak nem kell eskü alatt tett bizonyítékokat felhasználnia, és a bíróság dönthet úgy, hogy korlátozza az ellenbizonyítást, ha ezt megfelelőnek tartja. A bíróságnak ugyanakkor meg kell indokolnia az ellenbizonyítás korlátozására vonatkozó döntését. A bíróság dönthet úgy, hogy mielőtt más személynek erre engedélyt adna, valamelyik vagy az összes tanúhoz maga intéz kérdéseket.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereset tárgyalás tartása nélkül, csak írásbeli bizonyítékok felhasználásával is elbírálható, a bíróság az N159 formanyomtatvány felhasználásával értesíti a peres feleket (lásd fent). Ebben az értesítésben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti. Ha egyik fél sem kifogásolja a bíróságnak a tárgyalás mellőzésére vonatkozó döntését, az ügyet kizárólag az iratok alapján bírálják el.

1.7 Az ítélet tartalma

A gibraltári bírósági ítéletek általában csak a bíróság határozatát és a feleket kötelező döntéseit tartalmazzák. A bíróságnak ugyanakkor fel kell jegyeznie az ítélet főbb indokait, kivéve, ha azokat a bíróság szóban adja elő, és ezt magnószalagon rögzítik. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy rövid és egyszerű indokolást adjon, amennyire azt az ügy jellege megengedi. Ezt általában szóban teszi meg a tárgyaláson, de később ezt írásban vagy egy számára e célból előre meghatározott tárgyaláson is megteheti. Ha a bíróság tárgyalás tartása nélkül döntött az ügyről, köteles feljegyzést készíteni az indokairól, és a bíróság erről másolatot küld a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére vonatkozóan korlátozások állnak fenn. Jelenleg a pernyertes fél a következő költségek megtérítését követelheti:

• Az általa fizetett bírósági eljárási illetékek;
• Legfeljebb 260 font a jogi tanácsadásért, ha a követelés magában foglalja a tevékenységtől való eltiltás iránti kérelmet (valamely személy valamely tevékenységtől való eltiltása) vagy a meghatározott tevékenység elvégzésére vonatkozó utasítást (valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való utasítása, például a bérbeadó javítások elvégzésére való kötelezése), ezen kategóriákon kívül jogi költség nem téríthető meg;
• Naponta legfeljebb 90 font a pernyertes fél és bármely tanúja részére a bírósági tárgyaláson való megjelenése miatt elmaradt kereset címén;
• Észszerű költségek a fél vagy a tanúk további utazásának és éjszakai tartózkodásának fedezésére;
• Ha a bíróság engedélyezte a szakértő bevonását, és az azt kezdeményező fél ezt követően megnyeri a pert, a bíró felszólíthatja a pervesztes felet, hogy fizessen egy bizonyos összeget a költségek fedezésére. A bíróság ugyanakkor nem engedélyezhet 200 fontnál nagyobb összeget szakértő bevonására. Ez nem fedezi minden esetben a szakértői díjak teljes összegét, különösen, ha a szakértő jelentést készít, és részt vesz a bírósági tárgyaláson;
• A bíróság további költségek megfizetésére kötelezheti az észszerűtlen magatartást tanúsító feleket;
• Ha a követelés pénzbeli értéke meghaladja a kis értékű követelések eljárásának küszöbértékét, de a bíróság a keresetnek a kis értékű követelések eljárásában való elbírálásáról döntött, a költségeket ezen eljárásnak megfelelően értékelik, hacsak a felek nem állapodnak meg abban, hogy a gyorsított eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ha a pervesztes fél a bíróság határozatával szemben fellebbezést kíván benyújtani, ehhez engedélyre van szüksége. Ha ez a fél/peres fél részt vesz azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot meghozták, a tárgyalás végén kérelmezheti ezen engedélyt a bíróságtól.

A fellebbezni kívánó peres félnek megfelelő indokokkal (vagy jogalapokkal) kell rendelkeznie a fellebbezéshez. Nem kifogásolhatja a bíróság határozatát egyszerűen arra hivatkozva, hogy véleménye szerint rossz határozatot hoztak.

Ha a peres fél fellebbezést kíván benyújtani, gyorsan kell eljárnia. Korlátozott az az idő, amelyen belül a fellebbező fél fellebbezést nyújthat be.

Ha a pervesztes fél nem volt jelen, és nem is képviseltette magát a tárgyaláson, kérheti az e tárgyaláson hozott ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset újbóli tárgyalását.

Ezesetben a peres félnek az ítélet kézhezvételétől számított 14 napon belül kell benyújtania a kérelmét. A kérelem benyújtásához a bíróságtól igényelnie kell az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés).

A bíróság értesíti a feleket arról, hogy mikor kell a bíróságon megjelenniük a kérelem tárgyában a bíróság által tartott tárgyaláson.

A bíróság csak akkor ad helyt az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek, ha

a peres félnek/a félnek jó oka volt akár

• a tárgyaláson való megjelenés vagy a képviselet biztosításának elmulasztására; akár
• a bíróságnak címzett írásbeli értesítés elmulasztására;

és a félnek észszerű esélyei vannak arra, hogy pernyertes legyen a kereset újbóli tárgyalását követően.

Ha a bíróság helyt ad a fél kérelmének, és az ítéletet hatályon kívül helyezi, a bíróság új tárgyalást tűz ki a kereset tárgyában. Egyértelmű követelés esetén a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet közvetlenül a kérelem tárgyában tartott tárgyalást követően elbírálja.