More and more disputes are being brought to court. As a result, this has meant not only longer waiting periods for disputes to be resolved, but it has also pushed up legal costs to such levels that they can often be disproportionate to the value of the dispute.

Mediation is in most cases faster and, therefore, usually cheaper than ordinary court proceedings. This is especially true in countries where the court system has substantial backlogs and the average court proceeding takes several years.

This is why, despite the diversity in areas and methods of mediation throughout the European Union, there is an increasing interest for in this means of resolving disputes as an alternative to judicial decisions.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Belgium

Per indítása helyett miért ne oldanánk meg a konfliktust közvetítéssel (mediációval)? A közvetítés alternatív vitarendezési mód, ahol egy közvetítő segíti a feleket a megegyezésben. Belgiumban a kormány és az érintett szakemberek fogékonyak a közvetítés előnyeire.

Kihez kell fordulni?

A Szövetségi Közvetítési Bizottság.

Noha a Szövetségi Közvetítési Bizottság maga nem végez közvetítést, de szabályozza a szakmát, és naprakész nyilvántartást vezet a minősített közvetítőkről.

A Bizottság titkársága flamand és francia nyelveken ad felvilágosítást. A Bizottság e-mail útján és postai úton is elérhető az alábbi címen:

A Szövetségi Közvetítési Bizottság (a közvetítők minősítése által) biztosítja a közvetítés minőségét és fejlesztését.

A közvetítők listája flamand és francia nyelveken áll rendelkezésre.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés a következő területeken vehető igénybe:

• polgári jog (beleértve a családi jogvitákat),
• kereskedelmi jog,
• munkajog,
• létezik büntetőjogi és kártérítési közvetítés is, de e területek nem tartoznak a Szövetségi Közvetítési Bizottság hatáskörébe.

A közvetítés leggyakoribb területe a polgári jog, pontosabban a családi ügyek.

Melyek a követendő szabályok?

A közvetítés igénybevétele a felek önkéntes döntésén alapul, és az eljárás sikertelensége esetén nem von büntetést maga után.

Nemrégiben bevezetett családjogi rendelkezések szerint a bíró köteles tájékoztatni a feleket a közvetítés létéről és lehetőségéről.

Létezik közvetítői „Magatartási Kódex”, amely flamand és francia nyelveken áll rendelkezésre.

Tájékoztatás és képzés

Számos információ áll rendelkezésre az internetes honlapon flamand és francia nyelveken, ahol tájékoztatást adnak a közvetítés különböző ismérveiről (a közvetítés lefolyása, költsége, címek stb.).

Szakmabeliek rovata

Az internetes honlap e része tájékoztatást ad a közvetítők minősítési szempontjairól és képesítési feltételeiről.

A Szövetségi Közvetítési Bizottság szabályozta a közvetítők képzését, de magát a képzést a magánszektor nyújtja.

A képzési program egy 60 órás közös törzsanyagot foglal magában, amely legalább 25 óra elméleti képzésre és legalább 25 óra gyakorlati képzésre oszlik.

• A közös törzsanyag a közvetítés általános elveit (etika / filozófia), a különböző alternatív vitarendezési módok tanulmányozását, az alkalmazandó jogot, valamint a közvetítés szociológiai, pszichológiai vetületit és a közvetítés folyamatát fedi le.
• A gyakorlati képzési rész lefedi a program témaköreit, és szerepjátékokon keresztül fejleszti a tárgyalási és kommunikációs készséget.

A közös törzsanyagon kívül a képzés a különböző közvetítési típusokra jellemző tárgyakat is tartalmaz (legalább 30 órát, amely szabadon osztható fel az elméleti és gyakorlati képzési formák között).

Vannak a családi, a polgári, a kereskedelmi és társasági közvetítéssel foglalkozó speciális tárgyak is.

Minősítési szempontok

• a közvetítők minősítési szempontjai,
• a közvetítői minősítés elnyerése céljából beadott pályázati anyagra vonatkozó Iránymutatások a 2005. február 21-i törvény alapján,
• a közvetítői elismerési kérelem jegyzéke (Word).

Képzési szempontok/ továbbképzés

Alapképzés

• A képzőközpontok és a minősített közvetítők képzésének feltételeit és minősítési eljárásait rögzítő, 2007. február 1-i határozat
• A Szövetségi Közvetítési Bizottság által minősített közvetítőképző intézmények

Továbbképzés

• A minősített közvetítők továbbképzési köztelezettségeit, és a kapcsolódó képzési programok minősítési szempontjait meghatározó, 2008. december 18-i határozat

Magatartási Kódex

• A minősített közvetítő magatartási kódexe (Word)

Panaszkezelés

• A minősítés-visszavonási eljárásról, a magatartási kódexből következő szankciók meghatározásáról és a szankciók alkalmazására vonatkozó eljárásról szóló határozat

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes. A közvetítő tiszteletdíja a magánközvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi. A tiszteletdíj összegét törvény nem szabályozza. Általában a felek fele-fele arányban fizetik ki a tiszteletdíjat.

A közvetítő tiszteletdíjának kifizetésére segély is igénybe vehető, amennyiben az adott fél szerény jövedelemmel rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a közvetítő minősített.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK európai irányelv értelmében lehetséges a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodás végrehajtásának kérelmezése. A tagállamok megjelölik az ilyen típusú kérelmek befogadására hatáskörrel rendelkező bíróságokat vagy más hatóságokat. Belgium még nem adta meg ezt az információt.

Ugyanakkor a Bírósági Szabályzat 1733. és 1736. cikkeinek értelmében lehetőség van a közvetítés útján létrejött megállapodás bíróság általi jóváhagyására, amellyel a megállapodás hitelessé és végrehajthatóvá válik. Formailag ebben az esetben a megállapodás ítéletté válik.

A jóváhagyásnak létezik egy alternatívája is. A közvetítés útján létrejött megállapodás közjegyző által közjegyzői okiratba is foglalható. A megállapodás ebben az esetben bírósághoz fordulás nélkül is hitelessé és végrehajthatóvá válik. Erre csak a felek egyetértése esetén van lehetőség.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat

Szövetségi Közvetítési Bizottság

Kihez kell fordulni?

A bolgár Igazságügyi Minisztérium létrehozott egy közvetítői nyilvántartást a közhasznú szolgáltatásokat kínáló nonprofit vállalati testületek központi nyilvántartásának részeként.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról elérhetők a következők:

• A közvetítők jegyzéke
• A közvetítők képzésével foglalkozó magánszervezetek

Mely területen megengedett és/vagy a leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítés megengedett a jog számos területén. Ezeket a területeket azonban nem szabályozza vagy korlátozza jogszabály. A legutóbbi időkig a legtöbb bejegyzett közvetítő kereskedelmi és üzleti közvetítésre specializálódott.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A közvetítői eljárás teljes mértékben önkéntes. Noha alternatív vitarendezési módot kínál a bíróság elkerülésével, nem előfeltétele a bírósági eljárás megindításának.

Nincs olyan konkrét magatartási kódex, amely a közvetítőkre vonatkozna. Azonban a közvetítésről szóló törvény, és a 2007. március 15-i 2. sz. rendelet, amely megállapítja a közvetítők képzésével foglalkozó szervezetek jóváhagyására vonatkozó feltételeket és eljárást, tartalmaz az etikai normákra vonatkozó rendelkezéseket

Tájékoztatás és képzés

A közvetítők képzésével foglalkozó szervezetek a magánszektorban működnek.

A képzési szemináriumok témái közé tartoznak a jogi eljárások és a közvetítők magatartására vonatkozó etikai szabályok, valamint a közvetítésről szóló törvényben és a 2007. március 15-i 2. sz. rendeletben megállapított eljárás.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítésért díjat kell fizetni. A fizetendő összeg a közvetítő és az érintett felek megállapodásának tárgya.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A 2008/52/EK irányelv értelmében (amely a határon átnyúló viták megoldásának alternatív formájaként a közvetítést ösztönzi és támogatja az Eu-ban), lehetővé kell tenni, hogy kérelmezni lehessen, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalma végrehajtható legyen.

A 2008/52/EK irányelvnek a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások végrehajthatóságról szóló rendelkezéseit a közvetítésről szóló törvény ültette át.

A tagállamok ezt kommunikálni fogják azon bíróságok és más hatóságok felé, amelyek az ilyen kérelmek fogadására illetékesek.

Kihez fordulhatok?

Büntetőügyekben a közvetítés célja a bűncselekmény következményeinek az elkövető és a sértett közötti rendezése; e tekintetben a közvetítésért felelős központi szerv a Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelõi és Közvetítői Szolgálata (Probační a mediační služba ČR). A szolgálatért a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma felel.

Ha polgári ügyben kíván közvetítést igénybe venni, forduljon az ilyen szolgáltatást nyújtó közvetítők valamelyikéhez. A Cseh Köztársaságban dolgozó közvetítők elérhetőségét a különböző honlapokon a „közvetítés” (mediáció) keresőszó beírásával találja meg.

Közvetítői jegyzék található például a Cseh Közvetítői Egyesület, a Cseh Ügyvédi Kamara és a Cseh Köztársaság Választottbírósági és Közvetítői Egyesületének weboldalán. A Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálata az érintett körzeti bíróságok illetékességi területe szerint jár el; elérhetőségei megtalálhatók a Szolgálat weboldalán.

A közvetítésről szóló 202/2012 sz. törvény alapján nyilvántartásba vett, a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által fenntartott közvetítők névjegyzéke itt érhető el.

A közvetítés területén számos egyéb nem kormányzati szervezet és testület tevékenykedik.

Mely területeken vehető igénybe, illetve mely területeken folyamodnak leggyakrabban közvetítéshez?

A közvetítés a jog minden területén igénybe vehető – például a családjog, a kereskedelmi jog és a bűntetőjog területén –, kivéve, ahol ezt jogszabály kizárja. A polgári perrendtartás szerint a bíróság elnöke – észszerűnek és megfelelőnek vélt esetben – arra kötelezheti az eljárásban részes feleket, hogy közvetítő jelenlétében tartsanak egy háromórás, előzetes egyeztetést. Ilyenkor az eljárás legfeljebb három hónapra felfüggeszthető.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Igen, a közvetítést a közvetítésről szóló 202/2012 sz. törvény és – büntetőeljárások esetén – a Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálatáról szóló, 257/2000 sz. törvény szabályozza.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítésről szóló 202/2012 sz. törvény értelmében tevékenykedő bejegyzett közvetítőknek sikeres szakmai vizsgát kell tenniük az Igazságügyi Minisztérium által kinevezett bizottság előtt. A Cseh Köztársaság Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálatáról szóló, 257/2000 sz. törvényében meghatározott feladatkörben tevékenykedő közvetítőknek sikeres képesítővizsgát kell tenniük.

A büntető igazságszolgáltatási rendszerben tevékenykedő közvetítők képzését a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat biztosítja; a büntetőjogon kívüli közvetítés terén számos testület és oktatási intézmény kínál képzést.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat által nyújtott közvetítés ingyenes, vagy az állam viseli a költségeket.

Ha egy polgári ügyben a bíróság felfüggeszti az eljárást, és a feleket – közvetítő részvételével zajló – előzetes egyeztetés tartására kötelezi, a közvetítői egyeztetés első három órájáért a végrehajtási szabályokban meghatározott díjat kell fizetni (minden megkezdett óráért 400 CZK összeget), amelyet a felek egyenlő arányban viselnek (ha a felek mentességet élveznek a bírósági díjak fizetése alól, akkor a díjat az állam fizeti). Ha a közvetítés időtartama meghaladja a három órát, a további költségeket a felek egyenlő arányban viselik, a közvetítő és a közvetítésben (vagyis az eljárásban) érintett felek által közösen meghatározott összeghatárig.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen. Polgári ügyben a közvetítői eljárás felei közötti megállapodás a további eljárás keretében jóváhagyásra benyújtható a bírósághoz. A büntetőeljárás keretében a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat által végzett közvetítés eredményét az ügyész és a bíróság is figyelembe veheti a konkrét ügyben történő döntéshozatalkor.

Közvetítés polgári jogi ügyekben

Az igazságszolgáltatási törvény 27. fejezete rögzíti a járási bíróságok, a felsőbíróságok, illetve a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság előtt folyamatban lévő polgári jogi ügyekben történő bírósági közvetítés szabályait.

A felek kérésére a bíróság bírósági közvetítőt jelölhet ki, aki segít a feleknek abban, hogy közös megegyezéssel rendezzék a köztük lévő vitás kérdést (bírósági közvetítés).

Az eljárás célja, hogy lehetőséget biztosítson a bíróság elé vitt ügyekben részes feleknek, hogy amennyiben úgy kívánják, a hagyományos, a hatályos jogon alapuló bírósági egyeztető eljárástól vagy a bírósági ítélettől eltérő módon próbálják meg rendezni a vitás kérdést. A bírósági közvetítés lehetőséget teremt a vitás kérdés közös megegyezéssel történő rendezésére, ez mindkét fél számára kielégítőbb megoldás, mivel a közvetítés során kidolgozott megállapodás esetében nagyobb befolyásuk van az események alakulására, és figyelembe tudják venni a háttérben meghúzódó érdekeiket, szükségletüket és a megegyezést követő időt.

A közvetítő lehet a szóban forgó bíróság egy, a közvetítői szerep betöltésére kijelölt bírája vagy tisztviselője, vagy olyan ügyvéd, akit a Bírósági Igazgatóság a közvetítői szerep betöltésére az érintett felsőbírósági körzetben kijelölt.

A közvetítő a felekkel konzultálva határozza meg a közvetítés menetét. A felek beleegyezésével a közvetítő külön-külön is tarthat velük megbeszéléseket.

Hacsak másképpen nem állapodnak meg, a felek mindegyike maga viseli saját bírósági közvetítési költségeit.

Amennyiben a közvetítés eredményeként közös megegyezés jön létre, erről hivatalos feljegyzés készíthető, amelyet követően az ügyet le lehet zárni.

Az igazságszolgáltatási törvény  478. cikke (1) bekezdésének második pontja értelmében a bíróság vagy más hatóság előtti megállapodás végrehajtható, amennyiben a jog lehetővé teszi a bírósági határozatok végrehajtását.

A 478. cikk (1) bekezdésének negyedik pontja értelmében a bíróságon kívüli, rendezetlen tartozásokra vonatkozó írásos megállapodás is végrehajtható, amennyiben a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az végrehajtás alapjául szolgálhat.

Az igazságszolgáltatási törvény a következő oldalon található meg: A joggal kapcsolatos információk.

Közvetítés büntetőügyekben

A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló, 2009. június 12-i 467. sz. törvény, amely 2010. január 1-jén lép hatályba, országos szintű, állandó rendszert vezet be a büntetőügyekben történő konfliktusrendezésre.

Minden rendőrségi körzet rendőrbiztosa konfliktusrendezési tanácsot állít fel, ahol a bűncselekményt követően az áldozat és az elkövető semleges közvetítő jelenlétében találkozhat.

Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha a felek beleegyeznek a részvételbe. A gyermekek és 18 év alatti fiatalkorúak azonban csak törvényes képviselőjük beleegyezésével vehetnek részt a közvetítésben. Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha az elkövető a lényegi pontok tekintetében beismerte a bűncselekmény elkövetését.

A közvetítő – a felekkel való egyeztetést követően – meghatározza a konfliktusrendezési tanács menetrendjét. A konfliktusrendezés során a közvetítő segít a feleknek a bűncselekmény megvitatásában, és segíthet nekik bármely megállapodás kidolgozásában, amelyet a felek kötni kívánnak.

A konfliktusrendezés keretében történő közvetítés nem helyettesíti a bűncselekmény elkövetéséért járó büntetést vagy egyéb jogi következményt.

A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló törvény a következő oldalon található meg: A joggal kapcsolatos információk.

Kihez fordulhat?

Polgári jogi ügyekben az ügyben eljáró bírósághoz fordulhat. Az adott bíróság elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: Domstolsstyrelsen (Bírósági Igazgatóság).

Büntetőjogi ügyekben az ügyben eljáró körzeti  rendőrséghez fordulhat. Az adott rendőrségi körzet elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: Dán Országos Rendőrség.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Lásd fent.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Lásd fent.

Tájékoztatás és képzés

Lásd fent.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Lásd fent.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Lásd fent.

Kihez kell fordulni?

Közvetítői szolgáltatásokat számos szervezet nyújt. A teljesség igénye nélkül a nagyobb egyesületek közé tartoznak a következők:

• Családjogi Közvetítők Szövetségi Munkaközössége (Bundes-Arbeitsgemeinschaft für Familien-Mediation e.V. [BAFM]: Fritschestraße 22, 10585 Berlin, Németország)
• Közvetítők Országos Szövetsége (Bundesverband Mediation e.V. [BM]: Wittestraße 30K, 13509 Berlin, Németország)
• Gazdasági és Munkaügyi Közvetítők Országos Szövetsége (Bundesverband Mediation in Wirtschaft und Arbeitswelt e.V. [BMWA]: Prinzregentenstraße 1, 86150 Augsburg, Németország)
• Közvetítői Központ (Centrale für Mediation GmbH & Co.KG [CfM]: Gustav-Heinemann-Ufer 58, 50968 Köln, Németország)
• Német Ügyvédi Kamara (a Német Ügyvédi Kamara közvetítői munkacsoportja [Arbeitsgemeinschaft Mediation im Deutschen Anwaltverein], Littenstraße 11, 10179 Berlin, Németország)
• Német Közvetítői Szövetség (Deutsche Gesellschaft für Mediation [DGM], Friedrich-Ebert-Straße 10, 59425 Unna, Németország)
• Német Közvetítői Fórum (Deutsches Forum für Mediation [DFfM], Hohe Straße 11, 04107 Lipcse, Németország)
• A családi konfliktusokkal és a gyermekrablással foglalkozó Nemzetközi Közvetítői Központ (Internationales Mediationszentrum für Familienkonflikte und Kindesentführung e.V. [MiKK], Fasanenstraße 12, 10623 Berlin, Németország)

Ezek az egyesületek segítenek a közvetítőt igénybe venni kívánó feleknek megtalálni a megfelelő közvetítőt.

Mely területeken megengedett és/vagy legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés főszabályként minden olyan esetben megengedett, amikor a felek vitás és egyéb ügyeinek rendezésére a törvény nem írja elő a bírósági út kötelező igénybevételét. A közvetítés a családjog, az öröklési jog és a kereskedelmi jog területén a leggyakoribb.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Németországban 2012. július 26-án lépett hatályba a közvetítési törvény (Mediationsgesetz) (a közvetítés és a bíróságon kívüli egyéb vitarendezési eljárások előmozdításáról szóló, 2012. július 21-i törvény, Szövetségi Törvénytár [Bundesgesetzblatt] I¸ 1577. o.) 1. cikke). Németországban ez a törvény szabályozta először a közvetítést. A törvény emellett átülteti az európai közvetítési irányelvet (a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 136., 2008.5.24., 3. o.). A közvetítésről szóló törvény túlhalad az európai irányelv előírásain: az irányelv csak a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi jogvitákra vonatkozik, a közvetítésről szóló törvény hatálya azonban a Németországban végzett valamennyi közvetítési tevékenységre kiterjed, függetlenül a vita típusától és a felek lakóhelyétől.

A német közvetítésről szóló törvény csak általános alapelveket rögzít. A közvetítési eljárás során a közvetítőknek és a feleknek jelentős mozgástérrel kell rendelkezniük. A törvény először meghatározza a „közvetítés” és a „közvetítő” fogalmát, hogy a közvetítést elhatárolja a többi vitarendezési eljárástól. Eszerint a közvetítés olyan strukturált eljárás, amelynek során a felek önként és a saját felelősségükre, egy vagy több közvetítő segítségével tesznek kísérletet vitájuk kölcsönös rendezésére. A közvetítők döntési jogkörrel nem rendelkező, független és pártatlan személyek, akik végigvezetik a feleket a közvetítési eljáráson. A törvény szándékosan nem határozza meg a közvetítési eljárás lefolytatásának részletes szabályait. Ugyanakkor a közvetítők függetlenségének és semlegességének biztosítása érdekében különböző nyilatkozattételi kötelezettségeket és a tevékenységre vonatkozó korlátozásokat ír elő. Emellett a törvény kifejezetten rendelkezik a közvetítők és segítőik titoktartási kötelezettségéről.

A törvény a kölcsönös vitarendezés előmozdítása érdekében különböző ösztönzőket illeszt be az egyes eljárási törvénykönyvekbe, többek között a polgári perrendtartásba (Zivilprozessordnung). Így ha a felek polgári bíróság előtt keresetet indítanak, nyilatkozniuk kell arról, hogy megkísérelték-e a vitát – például közvetítés útján – bíróságon kívül rendezni, és hogy véleményük szerint szól-e valami egy ilyen eljárás ellen. A bíróság javasolhatja továbbá a feleknek a közvetítői eljárás vagy egyéb bíróságon kívüli vitarendezési eljárás igénybevételét, és ha a felek ezt nem fogadják el, a bíróság felfüggesztheti az eljárást. A közvetítési eljárásban jelenleg nem vehető igénybe költségmentesség. A § polgári perrendtartás 278. szakaszának (5) bekezdése értelmében a bíróság a békéltetési eljárás és a peren kívüli egyezség további megkísérlése céljából a feleket békéltető bíróhoz (Güterichter) utalhatja. A békéltető bírót kifejezetten erre a célra jelölik ki, és nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel. A békéltető bíró a vitarendezés valamennyi módját igénybe veheti, beleértve a közvetítést is.

A szövetségi kormány 2017. július 20-i jelentésével eleget tett azon jogi kötelezettségének, hogy a törvény hatálybalépése után öt évvel köteles a Bundestag részére jelentést tenni a törvény hatásairól. A jelentés itt érhető el. A jelentésből az derül ki, hogy a közvetítést Németországban a vitarendezés alternatív eszközeként még nem alkalmazzák a kívánatos mértékben. A jelentés szerint nincs azonnali szükség jogalkotási intézkedések elfogadására. A jelentésben foglalt megállapítások alapján a szövetségi kormány mindazonáltal meg fogja vizsgálni, hogy miként érhető el hatékonyabban a közvetítésről szóló törvény által kitűzött, a közvetítés előmozdítására irányuló célkitűzés.

Tájékoztatás és képzés

Általános tájékoztatás a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium der Justiz) weboldalán érhető el.

A jogszabályok nem határozzák meg a közvetítők szakmai hátterét, és bárki jogosult lehet a közvetítői tevékenység gyakorlására. A közvetítőnek saját felelőssége alapján kell gondoskodnia saját maga megfelelő képzéséről és továbbképzéséről. Így szerezheti meg az ahhoz szükséges ismereteket és tapasztalatot, hogy a feleket megbízható módon tudja végigvezetni a közvetítési eljáráson. A törvény rögzíti, hogy főszabály szerint milyen ismeretekre, kompetenciákra és módszerekre kell kiterjednie a megfelelő előzetes képzésnek. Aki ezeket a feltételeket teljesíti, az eljárhat közvetítőként. Nincs előírva sem meghatározott alsó korhatár betöltése, sem egyetemi szintű alapképzés megszerzése.

Ha a felek biztosak szeretnének lenni abban, hogy a közvetítő megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, szakképzett közvetítőt („zertifizierten” Mediator) is választhatnak. Ennek érdekében a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium saját hatáskörben jogszabályt bocsátott ki, és elfogadta a szakképzett közvetítők képzéséről és továbbképzéséről szóló rendeletet (Verordnung über die Aus- und Fortbildung von zertifizierten Mediatoren), amelyben részletesen meghatározta a szakképzett közvetítők képzésére és továbbképzésére vonatkozó feltételeket, valamint a képzési és továbbképzési intézményekre vonatkozó követelményeket.

Erre irányuló hivatalos kezdeményezés eddig nem történt.

Közvetítői képzést egyesületek, szervezetek, egyetemek, vállalkozások és magánszemélyek nyújtanak.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítésért díjat kell fizetni. A fizetendő összeg a konkrét közvetítő és az érintett felek megállapodásának tárgya.

A közvetítés díjára vonatkozóan nincsenek szabályok, és statisztikák sem állnak rendelkezésre e tekintetben. A 80 és 250 euró közötti óradíj reálisnak tekinthető.

Végrehajtható-e a közvetítési megállapodás?

A közvetítés eredményeként létrejött megállapodás főszabály szerint ügyvéd vagy közjegyző segítségével végrehajthatónak nyilvánítható (mint ügyvéd előtt kötött egyezség vagy közjegyzői okirat, §§ a polgári perrendtartás 796a–796c. szakasza, valamint 794. szakasza (1) bekezdésének 5. pontja alapján).

Kapcsolódó linkek

Családjogi Közvetítők Szövetségi Munkaközössége

Német Közvetítők Országos Szövetsége

Gazdasági és Munkaügyi Közvetítők Országos Szövetsége

Közvetítői Központ

Német Ügyvédi Kamara

Kihez kell fordulni?

A békéltetés a békéltető vagy a békéltető testület polgári ügyekben végzett tevékenységét jelenti. A békéltetést a békéltetésről szóló törvény szabályozza. A békéltetésről szóló törvényt a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv észt jogba történő átültetése érdekében fogadták el.

A békéltetésről szóló törvény szerint békéltető lehet bármely olyan természetes személy, akit a felek felkértek arra, hogy békéltetőként eljárjon. Ügyvédek és közjegyzők is eljárhatnak békéltetőként. A külön törvény szerint a békéltetéssel állami vagy helyi önkormányzati szerv is megbízható.

A közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található.

A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán található.

Kapcsolatba léphet a következő nem kormányzati szervezetekkel:

• A Közvetítők Észtországi Egyesülete észt és angol nyelven is tájékoztatást nyújt.
• Az Észt Gyermekjóléti Unió a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozó nonprofit szervezet. Tevékenységei közé tartozik a különválást vagy a házasság felbontását tervező szülőknek való tanácsadás, amelynek során arra ösztönzik őket, hogy gyermekeik érdekeinek védelme érdekében vegyék igénybe békéltetők szolgáltatásait. Az Unió képzéseket szervez a családjogi közvetítés témakörében.
• Az Észt Biztosítási Egyesület keretében megkezdte működését egy biztosítási közvetítő, aki a biztosítottak és a biztosítók vagy biztosítási ügynökök közötti vitákkal foglalkozik.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül létrehozott Szerzői Jogi Bizottság a békéltetésről szóló törvény 19. szakasza értelmében vett békéltető testület. A Bizottság a szerzői jogi védelem alatt álló művek vagy a szomszédos jogok által védett teljesítmények bizonyos esetekben történő szabad felhasználását megengedő intézkedések iránti kérelmekkel foglalkozik.

A kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szerint kollektív munkaügyi vita (kollektív szerződés rendelkezéseivel kapcsolatos vita) esetén a felek jogosultak állami békéltetőhöz fordulni. Az állami békéltető olyan pártatlan szakértő, aki a munkaügyi vita feleit segíti egyezség elérésében. A kollektív munkaügyi viták állami békéltetője Meelis Virkebau – e-mail: meelis.virkebau@riikliklepitaja.ee. További tájékoztatást az állami békéltető weboldalán találhat.

Bizonyos eljárásokban közvetítő lehet az igazságügyi biztos is. Bár az „ombudsman” fogalmát az igazságügyi biztosról szóló törvény nem használja, az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman feladatait is. Ennek keretében vizsgálja, hogy a kormányzati szervek tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a megfelelő kormányzás elvét, továbbá vizsgálja a helyi önkormányzatokat, a közjogi jogi személyeket és a közfeladatokat ellátó magánszerveket. 2011 óta az igazságügyi biztos ellátja továbbá a gyermek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerinti gyermekjogi ombudsman feladatait is, valamint békéltetést végez a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákban. További információk találhatók az igazságügyi biztos hivatalának weboldalán.

Mely területen megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárás általában minden olyan polgári jogvita megoldására igénybe vehető, amelynek tárgya alkalmas a békéltetésre. Békéltetési eljárás érhető el azon polgári jogi viták esetében, amelyek magánjogi jogviszonyt érintenek, és amelyeket a megyei bíróság bírál el. Bár összehasonlító statisztikák nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy a közvetítés a családjog területén gyakoribb.

Az igazságügyi biztos oldja meg a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó jogvitákat, amennyiben valamely magánszemély olyan nyilatkozatot terjeszt elő, amely szerint őt nem, faj, nemzetiség (etnikai származás), bőrszín, nyelv, származás, vallás, politikai vagy egyéb nézet, anyagi vagy szociális helyzet, életkor, fogyatékosság, szexuális beállítottság vagy a törvényben meghatározott egyéb jellemző alapján hátrányos megkülönböztetés érte. Az alapvető jogok megsértése esetén közvetítők is eljárhatnak.

Állami békéltető jár el békéltetőként a kollektív munkaügyi vitákban.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Az észt jog szerint a békéltetés igénybevétele általában önkéntes. A békéltetésre irányadó szabályok és a békéltetés során született megállapodás végrehajtásának feltételei a békéltetésről szóló törvényben találhatók.

Az észt polgári perrendtartás tartalmaz egy különös szabályt a bíró olyan helyzetekben megvalósított békéltető tevékenységéről, amikor valamelyik szülő megsérti a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó végzést. A perrendtartás 563. szakaszának megfelelően az egyik szülő kérelmére a bíróság mindkét szülőt maga elé idézheti annak érdekében, hogy az ilyen jogvitát egyezséggel rendezzék. A bíróság személyes megjelenésre kötelezi a szülőket, és tájékoztatja őket a távolmaradás lehetséges jogkövetkezményeiről (bírság vagy elzárás).

A polgári perrendtartás emellett kimondja, hogy amennyiben az ügy tényállása, illetve az addig lefolyt eljárás alapján a bíróság az ügy megoldása érdekében szükségesnek ítéli, arra kötelezheti a feleket, hogy vegyenek részt a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásban.

Az Észt Biztosítási Egyesület biztosítási békéltetőjének eljárási szabályzata elérhető az interneten.

Az igazságügyi biztos segítségével végzett békéltetést az igazságügyi biztosról szóló törvény szabályozza. A kollektív munkaügyi viták elintézését, az állami békéltető tevékenységét, valamint az eljárásban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit a kollektív munkaügyi viták rendezéséről szóló törvény szabályozza.

A Szerzői Jogi Bizottság által lefolytatott békéltetési eljárás sajátos jellemzői a szerzői jogi törvényben találhatók.

Tájékoztatás és képzés

A békéltetésről szóló törvény alapján eljáró békéltetőkkel kapcsolatos tájékoztatás (ideértve a közjegyzőket és az ügyvédeket is) a békéltetőként eljáró személyek weboldalán érhető el. A közjegyzők listája a Közjegyzői Kamara weboldalán található. A békéltetőként is eljáró ügyvédek listája az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán található.

Az igazságügyi biztos gyermekjogi ombudsmani minőségében végzett békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az igazságügyi biztos weboldalán található. A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó információk az igazságügyi biztos weboldalán is megtalálhatók.

Az állami békéltető békéltetői tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás az állami békéltető weboldalán található meg.

A közvetítők képzését a magánszféra (pl. a Közvetítők Egyesülete) végzi. A közvetítők képzésére nem vonatkoznak külön szabályok.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A békéltetésről szóló törvény alapján a békéltetés nem ingyenes: a békéltetés költsége a békéltető és az érintett felek közötti megállapodás tárgya.

Azokban az esetekben, amelyekben a bíróság javasolja az eljárásban részt vevő feleknek, hogy forduljanak békéltetőhöz, vagy elrendeli, hogy a felek a békéltetésről szóló törvény szerinti békéltetési eljárásnak megfelelően járjanak el, minden olyan fél, aki nem képes a békéltetési eljárás költségeinek viselésére, illetve azok viselésére csak részben vagy részletfizetés útján képes, kérelmezheti, hogy költségmentesség keretében az Észt Köztársaság költségére részben vagy egészben mentesítsék a békéltetési eljárás költségeinek megfizetése alól.

Amennyiben az igazságügyi biztos jár el békéltetőként, nem kell díjat fizetni. Ugyanakkor felmerülhetnek egyéb költségek a békéltetési eljárással összefüggésben. Az igazságügyi biztos dönt arról, hogy kinek kell viselnie ezeket a költségeket.

A kollektív munkaügyi vita állami közvetítő részvételével való megoldása szintén ingyenes. A kollektív munkaügyi vita megoldása során felmerült költségeket a vétkes fél viseli, vagy azokat a felek megállapodása alapján osztják meg.

Az Észt Biztosítási Egyesület ajánlatkérője által felszámított igazgatási díj 50 euró, a biztosítási békéltető díja pedig legfeljebb 160 euró. A társadalombiztosítási járulékokkal és a munkanélküliségi biztosítás járulékaival együtt ez összesen 214,08 eurót tesz ki. A békéltetés sikertelensége esetén a biztosítási békéltető díjának csak a felét kell megfizetni.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A békéltetésről szóló törvény szerint a békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást azt követően lehet végrehajtani, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló megfelelő eljárást kérelemre lefolytatták (a polgári perrendtartás 627.¹ vagy 627.² szakasza). A közjegyző vagy ügyvéd által lefolytatott békéltetési eljárás eredményeként megkötött megállapodást a közjegyzői okiratokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően közjegyző is végrehajthatóvá nyilváníthatja. A gyermekekkel való kapcsolattartási jogra irányuló eljárásokban született megállapodások végrehajthatóságára vonatkozó különös szabályok a polgári perrendtartás 563. szakaszában találhatók.

Az igazságügyi biztos által jóváhagyott békéltetési eljárás eredményeként létrejött összes megállapodás végrehajtható.

Az állami békéltető segítségével kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében megkötött megállapodás mindkét félre nézve kötelező, és az aláírásának napjától hatályos, kivéve, ha a felek ettől eltérő hatálybalépési időpontban állapodtak meg. Az ilyen jellegű megállapodások azonban nem minősülnek végrehajtható jogcímnek.

A mediációs tevékenységről szóló 2017. évi törvény (Mediation Act 2017) 2018. január 1-jén lépett hatályba.  A bírósági eljárás alternatívájaként a törvény átfogó jogszabályi keretrendelkezéseket tartalmaz a viták mediáció útján való rendezésére. A törvény alapvető célja a mediációs tevékenység népszerűsítése és elősegítése, a bírósági eljárások működőképes, hatékony és eredményes alternatívájaként, ezáltal csökkentve a jogi költségeket, felgyorsítva a viták rendezését, és enyhítve a bírósági eljárások gyakori kísérőit: a stresszt és az elmérgesedett viszályt.

A törvény:

• általános elveket határoz meg a szakképzett mediátorok által végzett mediáció tekintetében – 6–8. szakasz;
• eljárási szabályzatot vezet be a szakképzett mediátorok által végzett mediáció esetén – 9. szakasz;
• rendelkezik a feleknek a mediáció során folytatott kommunikációjának bizalmas jellegéről – 10. szakasz;
• rendelkezik egy az ágazat fejlődését felügyelő mediációs tanács lehetséges jövőbeli létrehozásáról – 12. szakasz;
• bevezeti az ügyvédek és jogtanácsosok azon kötelezettségét, hogy javasolják a vitában részt vevő feleknek a mediációt mint vitarendezési eszközt – 14. és 15. szakasz:
• előírja, hogy a bíróság akár a saját, akár a felek kezdeményezésére felkérheti a feleket a mediáció vitarendezési eszközként való fontolóra vételére – 16. szakasz;
• rendelkezik a mediációnak az elévülési időre kifejtett hatásáról – 18. szakasz;
• előírja, hogy a bíróság – amennyiben megfelelőnek ítéli meg – a törvény 16. pontjában említett költségmegosztások elbírálása során vegye figyelembe, ha az eljárásban részt vevő felek bármelyike indokolatlanul visszautasítja vagy elmulasztja a mediáció fontolóra vételét vagy az azon való részvételt, amennyiben a bíróság a 16. szakasz értelmében felhívta erre – 20. és 21. szakasz;

A törvény hatálya alá tartozik az összes olyan polgári eljárás, amelyet bíróság előtt lehet megindítani, a törvény 3. szakaszában felsorolt pár kivételtől eltekintve.

Kihez kell fordulni?

Görögországban a következő szervek nyújtanak közvetítési szolgáltatásokat:

• A 2008/52/EK irányelvet átültető 4640/2019. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat 190. sz., 2019) szerint a közvetítőknek a következőknek kell megfelelniük: a) felsőfokú végzettséggel vagy valamely nemzetközi szinten elismert intézmény azzal egyenértékű oklevelével kell rendelkezniük; b) el kell végezniük a Központi Közvetítési Testület által elismert valamely közvetítői képzést nyújtó szervezet képzését, vagy akkreditált diplomával kell rendelkezniük egy másik uniós tagállamból; és c) rendelkezniük kell a Központi Közvetítési Testület akkreditációjával, és szerepelniük kell a közvetítői jegyzékben. A közvetítés területén szerzett doktori fokozattal vagy annak megfelelő külföldi diplomával rendelkező személyeknek az akkreditáláshoz nem kell elvégezniük a közvetítői képzést nyújtó szervezetek továbbképzését, hanem azonnal részt vehetnek az akkreditációs vizsgán. Az állami, önkormányzati vagy bírósági tisztségviselők, a közjogi jogi személyek és intézmények munkavállalói, valamint a bírósági végrehajtók és a hivatalos személyek nem gyakorolhatják a közvetítői foglalkozást. A hivatalos személyek és a közjogi jogi személyek munkavállalói kizárólag a munkájukkal összefüggésben és annak érdekében járhatnak el akkreditált közvetítőként.
• A közvetítőjelöltek évente legalább kétszer vizsgáznak a Központi Közvetítési Testület által kijelölt vizsgabizottság előtt. A vizsgák szóbeli és írásbeli teszteket, valamint szimulációs gyakorlatokon alapuló értékelést foglalnak magukban.
• A vizsgabizottság határozza meg, hogy hol, mikor és hogyan kerül sor a vizsgákra. Döntését közli az engedélyezett képzésszolgáltatókkal, és az Igazságügyi Minisztérium weboldalán legalább 30 nappal előre közzéteszi.
• A Központi Közvetítési Testület elektronikus formában hozza létre és vezeti a közvetítői jegyzékeket, amelyek elérhetők az Igazságügyi Minisztérium weboldalán; a következők tartoznak ide: a) az általános közvetítői jegyzék, amely szigorúan betűrendben sorolja fel az ország akkreditált közvetítőit; és b) a speciális közvetítői jegyzék, amely az elsőfokú bíróságok körzetei szerint sorolja fel az akkreditált közvetítőket.
• A Központi Közvetítési Testület a vizsgákat követően akkreditálja és bejegyzi a közvetítőket a közvetítői jegyzékekbe. Azok a közvetítők, akik már akkreditáltak voltak a 4640/2019. törvény hatálybalépésekor, továbbra is megőrzik az akkreditációjukat.
• A Munkaügyi, Szociális Biztonsági és Jóléti Minisztérium által nyújtott állami szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók hivatalos meghallgatást kérelmezzenek a munkaügyi vitákban. Az eljárást a Munkaügyi Felügyelőség (Epitheorisi Ergasias) folytatja le. Egy szakosított felügyelő kitűzi a meghallgatás időpontját, amelyen a munkáltató kifejtheti az álláspontját. Ez a meghallgatás független a bírósági eljárásoktól.
• A fogyasztóvédelmi ombudsman (Sinigoros tou Katanaloti) a Regionális Fejlesztési és Versenyképességi Minisztérium alatt működő független hatóság. Az ombudsman a fogyasztói jogviták megegyezésen alapuló rendezésével foglalkozó, nem bírói szerv, és egyben a kormány mellett működő tanácsadó intézmény is, amely a hatáskörébe tartozó problémák megoldásával foglalkozik. Az ombudsman ezenkívül felügyeli a helyi önkormányzatok (Nomarchiakes Aftodioikiseis) békés vitarendezési testületeit (Epitropes Filikou Diakanonismou), amelyek akkor járhatnak el, ha nincs folyamatban párhuzamos bírósági eljárás.

Mely területen megengedett és/vagy a leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítői eljárás folyamatban lévő vagy jövőbeli, belföldi vagy határokon átnyúló polgári és kereskedelmi jogviták esetében alkalmazható, feltéve, hogy az érintett felek az anyagi jogi rendelkezések szerint jogosultak a jogvita tárgyának rendezésére.

Ezenkívül a következő magánjogi jogviták esetében kötelező közvetítői eljárást alkalmazni, melynek hiányában nem kerül sor a kereset elbírálására:

a) az emeletek vagy lakások tulajdonosai között az emelet tulajdoni viszonyaiból eredő jogviták; az egyszerű és az összetett közös tulajdonnal kapcsolatos jogviták; az emeletek és a közös tulajdon kezelői, illetve az emeletek, a lakások és a közös tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosai közötti jogviták; valamint a polgári törvénykönyv 1003–1031. cikke által szabályozott jogviták;

b) a gépjárműveket érő károk miatt keletkező kártérítési igényekkel kapcsolatos jogviták a kártérítés kedvezményezettjei vagy azok jogutódai és a kártérítésre kötelezettek vagy azok jogutódai között, valamint a gépjármű-biztosítási szerződés alapján benyújtott kárigénnyel kapcsolatos jogviták a biztosítótársaságok és szerződő feleik vagy azok jogutódai között, kivéve, ha a káresemény halált vagy testi sérülést okozott;

c) a polgári perrendtartás 22A. cikke szerinti díjakkal kapcsolatos jogviták;

d) családjogi jogviták, kivéve a polgári perrendtartás 592. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltakat;

e) a betegek vagy azok hozzátartozói által orvosokkal szemben érvényesített, az orvosi tevékenység végzése során keletkező kártérítési igényekkel kapcsolatos jogviták;

f) a védjegyek, a szabadalmak vagy a formatervezési minták megsértéséből eredő jogviták;

g) a tőzsdei szerződésekkel kapcsolatos jogviták.

• a munkajog területén, valamint a fogyasztói jogviták rendezése során, a fentieknek megfelelően;
• a kapcsolati erőszak áldozataival kapcsolatos ügyekben (3500/2006. törvény);
• a 3094/2010. törvényben rögzített egyes bűncselekmények esetében.

Vannak-e sajátos szabályok ezen a téren?

- A 4640/2019. törvényben foglalt jogvitákkal kapcsolatban az alábbi esetekben megengedett a közvetítés alkalmazása:

1. ha a felek a jogvita felmerülése után beleegyeznek a közvetítői eljárás alkalmazásába;
2. ha a feleket felhívják a közvetítői eljárás alkalmazására, és ahhoz hozzájárulnak;
3. ha a közvetítői eljárás alkalmazását egy másik tagállam igazságügyi hatósága rendeli el, és az nem sérti az erkölcsöt vagy a közrendet;
4. ha a közvetítői eljárás alkalmazását jogszabály írja elő;
5. ha a felek közötti írásbeli megállapodásban a közvetítésről szóló rendelkezés szerepel.

– Ha a bíróság előtt olyan magánjogi jogvita van folyamatban, amelyben közvetítés alkalmazható, a bíróság – szabad belátása szerint, megfelelően mérlegelve az ügy összes körülményét – az eljárás bármely szakaszában felhívhatja a feleket arra, hogy a jogvita elintézéséhez vegyék igénybe a közvetítői eljárást. Ha a felek ebbe beleegyeznek, az erről szóló írásbeli megállapodást rögzíteni kell a bírósági jegyzőkönyvben. Ebben az esetben a bíróság köteles elhalasztani az ügy tárgyalását, és köteles azt legalább három és legkésőbb hat hónappal későbbi időpontra kitűzni, nem számítva az ítélkezési szüneteket. A közvetítés igénybevételének egyéb esetei is ezzel a következménnyel járnak, ha az ügy tárgyalása folyamatban van. Ha a felek vagy az egyik fél képviselőn keresztül jelenik meg a bíróság előtt, a képviselő meghatalmazása a jogvita közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos megállapodásra is kiterjed.

– Ha egy magánjogi jogvitát közvetítői eljárásra utalnak, az nem képezi akadályát annak, hogy az adott jogvitában a polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően ideiglenes intézkedést alkalmazzanak. Az ideiglenes intézkedést elrendelő bíró a polgári perrendtartás 693. cikkének (1) bekezdése szerint legalább három hónapos határidőt tűzhet az alapügyben történő keresetindításra.

– Az elsőfokú bíróság ügyésze (Eisangeleas Protodikon) az 1756/1988. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 35. szám, 1988) 25. cikkének (4) bekezdése szerint a feladatkörével összefüggésben jogosult arra, hogy javasolja a feleknek a közvetítői eljárás igénybevételét, ha arra lehetőség van.

– A felek közvetítői eljárás igénybevételéről szóló megállapodására az anyagi szerződési jog rendelkezései irányadók, és a megállapodásban meg kell határozni a szóban forgó eljárás tárgyát.

– A felek a jogi képviselőikkel együtt vesznek részt a közvetítői eljáráson, kivéve a fogyasztói és a kisebb jogvitákat, amelyek esetében megengedett a felek személyes megjelenése. Szükség esetén – a felek és a közvetítő hozzájárulásával – harmadik személyek is részt vehetnek az eljárásban.

– A közvetítőt a felek vagy az összes fél – köztük a közvetítői központok – által együttesen kiválasztott harmadik személy jelöli ki. Egy közvetítő jár el, kivéve, ha a felek írásban megállapodnak arról, hogy egynél több közvetítő járjon el.

– A közvetítés időpontját, helyét és az eljárás egyéb részleteit a közvetítő a felekkel egyeztetve állapítja meg. Ha nincs lehetőség arra, hogy mindkét fél és a közvetítő fizikailag megjelenjen ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban, a közvetítés telekonferencia útján is lefolytatható valamely számítógépes vagy egyéb telekonferencia-rendszer segítségével, amelyhez a jogvitában szereplő felek hozzáférnek.

– Feladataik teljesítése során a közvetítők minden féllel kommunikálhatnak, és mindegyikükkel találkozhatnak, akár külön-külön, akár együttesen is. A közvetítő az egyik féllel tartott találkozón megszerzett információt csak az adott információt közlő fél hozzájárulásával adhatja tovább a másik félnek.

– A közvetítői eljárás főszabály szerint bizalmas, nem készül róla jegyzőkönyv, és olyan módon kell lefolytatni, hogy ne sérüljön annak bizalmas jellege, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. Az eljárás megkezdése előtt minden érintett fél köteles írásban vállalni, hogy a közvetítői eljárást bizalmasan kezeli. Ez a kötelezettség az eljárásban részt vevő harmadik személyekre is vonatkozik. Ha szeretnék, a felek írásban vállalhatják, hogy a közvetítés során esetleg létrejövő megállapodásuk tartalmát bizalmasan kezelik, kivéve, ha a megállapodás végrehajtásához szükséges annak a 8. cikk (4) bekezdése szerinti bejelentése, illetve ha arra közrendi okból van szükség.

– Ha a jogvitát bíróság vagy választottbíróság elé viszik, a közvetítő, a felek, a felek jogi képviselői és a közvetítői eljárásban bármilyen módon részt vevő személyek nem hallgathatók meg tanúként, és az említett személyek nem közölhetnek olyan információt, amely a közvetítői eljárásból ered vagy azzal kapcsolatos, azaz nem hivatkozhatnak a felek megbeszéléseire, nyilatkozataira és javaslataira, valamint a közvetítő véleményére, kivéve, ha az közrendi okból, elsősorban a kiskorúak védelmének biztosítása, illetve valamely személy testi épségét vagy mentális egészségét fenyegető veszélyek elkerülése érdekében szükséges.

– Feladataik teljesítése során a közvetítők kizárólag a szándékos kötelességszegésért tartoznak polgári jogi felelősséggel.

Az alternatív vitarendezés (ADR) gyakorlati alkalmazása

A választottbíráskodás az egyetlen alternatív vitarendezési mechanizmus, amely Görögországban működőképesnek tekinthető:

A görög csődtörvény 99. és köv. cikkei szerint valamely természetes vagy jogi személy által a csődbírósághoz (ptocheftiko dikastirio) benyújtott kérelemre közvetítő jelölhető ki a békéltetési eljárás érdekében.

A csődbíróság értékeli a kérelem indokoltságát, és a szakértők jegyzékéből közvetítőt jelölhet ki. A közvetítőnek az a feladata, hogy az adós vállalkozásának megmentése érdekében minden megfelelő eszközt felhasználjon ahhoz, hogy megállapodás szülessen az adós és a hitelezők (jogszabályban meghatározott) többsége között.

A közvetítő az adós gazdasági tevékenységére vonatkozó minden olyan információt lekérhet a hitel- és a pénzintézetektől, amely hozzájárulhat a közvetítői eljárás sikerességéhez.

Ha nem sikerül megállapodást kötni, a közvetítő haladéktalanul értesíti a bíróság elnökét, aki eljárást kezdeményez a csődbíróság előtt. A közvetítő feladata itt ér véget.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítés megvalósításával kapcsolatos problémák kezeléséért a Központi Közvetítési Testület felel.

A Központi Közvetítési Testület saját belátása szerint alegységeket hozhat létre a 4640/2019. törvény alkalmazásából eredő problémák gyors kivizsgálása és megoldása érdekében. A fent említett alegységek a Központi Közvetítési Testület tagjaiból állnak, és a tagok egynél több alegységben is részt vehetnek. Ezeket az alegységeket a Központi Közvetítési Testület kifejezetten felhatalmazza arra, hogy véglegesen lezárják az általuk elvállalt ügyeket, kivéve, ha a 4640/2019. törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Központi Közvetítési Testület teljes ülése felel azok végleges lezárásáért.

A Központi Közvetítési Testület minden esetben négy alegységből áll, amelyek megbízatása két évre szól, és amelyek a következő feladatokkal rendelkeznek:

1. a közvetítők jegyzékével foglalkozó testület felel a közvetítők jegyzékének vezetéséért, az általa vezetett jegyzékekkel kapcsolatos ügyekért és a kapcsolódó aktusok kiadásáért, valamint az éves tevékenységi jelentések összegyűjtéséért;
2. az etikai és fegyelmi ellenőrző testület felel a 4640/2019. törvényből eredő kötelezettségek közvetítőkkel történő betartatásért, a fegyelmi jog alkalmazásáért és a fegyelmi szankciók kiszabásáért;
3. a képzésszolgáltatók ellenőrzésével foglalkozó testület felel a közvetítők képzési intézményeivel kapcsolatos ügyekért;
4. a vizsgabizottság felel az írásbeli és a szóbeli vizsgák lebonyolításáért, valamint az akkreditáció megszerzése érdekében a vizsgákon részt vevő közvetítők értékeléséért.

A Központi Közvetítési Testület indokolással ellátott külön határozatát követően megadott engedély alapján működő közvetítői képzést szolgáltató szervezet („Szolgáltató”):

A Központi Közvetítési Testület indokolással ellátott külön határozatát követően megadott engedély alapján működő közvetítői képzést szolgáltató szervezet („Szolgáltató”):

A. A magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, melynek létrehozására a következők jogosultak:

1. egy ügyvédi kamara önállóan vagy több ügyvédi kamara közösen;
2. egy vagy több ügyvédi kamara tudományos, oktatási vagy szakmai szervezetekkel, illetve kamarákkal együttműködésben.

Az a) és a b) esetben lehetőség van együttműködni olyan jó hírnevű, nemzetközileg elismert külföldi képzésszolgáltatókkal, amelyek tapasztaltak a közvetítői képzések terén, valamint általánosabban a vitarendezés alternatív módszerei, illetve a közvetítés lefolytatása terén.

B. Valamely felsőoktatási intézménynek az oktatással és az egész életen át tartó tanulással foglalkozó központja (KEDIVIM), amely megfelelő tantervvel rendelkezik, és amelynek működését kizárólag a felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó hatályos rendelkezések szabályozzák, feltéve, hogy a központ a 4640/2019. törvény valamennyi feltételének megfelel a közvetítés tárgyát oktató személyek képesítése, valamint az oktatók és a hallgatók minimális száma tekintetében.

C. Olyan természetes személy, illetve a hatályos görög jogszabályok vagy valamely tagállam joga szerint létrejött olyan jogi személy, akinek/amelynek az elsődleges célja a közvetítésre és a vitarendezés egyéb alternatív módjaira vonatkozó képzés nyújtása.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

1. A közvetítő díjazását a közvetítő és a felek szabadon állapítják meg a közöttük létrejött írásbeli megállapodásban.
2. Írásbeli megállapodás hiányában a közvetítő díjazását a következők szerint kell megállapítani: a) a kötelező közvetítés eseteiben a közvetítést kezdeményező fél a kötelező első találkozóért előre megfizet a közvetítőnek 50,00 eurót. Ezt az összeget a felek egyenlő arányban viselik. Ha a jogvita bíróság elé kerül, azt a felet, aki a jogszerű idézés ellenére nem jelent meg a közvetítői eljáráson, vagy nem fizette meg a közvetítőnek a kötelező első meghallgatásért járó díjat, a polgári perrendtartás 176. és köv. cikkei alapján utasítják arra, hogy teljeskörűen fizesse meg a közvetítést kezdeményező fél által a kötelező első találkozóért kifizetett összeget. Ez az összeg a tárgyalás kimenetelétől függetlenül bírósági eljárási költségnek minősül; b) a kötelező első meghallgatást követően a közvetítés minden órája után 80,00 euró minimumdíjat kell megfizetni, amelyet a felek egyenlő arányban viselnek. A közvetítő köteles teljeskörűen tájékoztatni a feleket a díjairól.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítést követően a közvetítő, a felek és a felek képviselői aláírják a közvetítésről készült jegyzőkönyvet. Ha a közvetítés eredménytelen, a közvetítésről készült jegyzőkönyvet a közvetítő egyedül is aláírhatja. A megállapodásról készült jegyzőkönyvet bármelyik fél bármikor benyújthatja azon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hivatalához, amely előtt az ügy folyamatban van, vagy amely előtt eljárást fognak indítani. A közvetítésről készült jegyzőkönyv bírósághoz történő benyújtása után ugyanazon jogvita tárgyában a bíróság nem fogadhat be keresetet, amennyiben annak tárgya a felek közötti megállapodás hatálya alá tartozik, ha pedig tárgyalás van folyamatban, azt meg kell szüntetni.

Az illetékes bíróság hivatalához történő benyújtását követően a közvetítésről készült jegyzőkönyv a polgári perrendtartás 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint végrehajtható okiratnak minősül, feltéve, hogy a megállapodás végrehajtás tárgyát képezheti. Az illetékes bíróság bírája vagy elnöke díjmentesen kiállítja a hivatalos másolatot.

Ha a közvetítésről készült jegyzőkönyvben foglalt megállapodás olyan jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyekhez a jogszabályok közjegyzői okiratot írnak elő, akkor ennek megfelelően közjegyzői okiratra van szükség. Ebben az esetben az említett közjegyzői okiratok elkészítésére és másolataira vonatkozó előírások alkalmazandók.

Az illetékes bírósághoz történő benyújtását követően a közvetítésről készült jegyzőkönyv a polgári perrendtartás 293. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint hivatalos dokumentumként felhasználható a jelzáloghitelek bejegyzéséhez vagy törléséhez.

A közvetítő által a feleknek elküldött, a kötelező első meghallgatás megtartásáról szóló írásbeli értesítés vagy az 5. cikk szerinti közvetítői eljárás önkéntes igénybevételére vonatkozó megállapodás a közvetítői eljárás időtartamára felfüggeszti a követelésekre és a jogokra vonatkozó elévülési időt – ha a szóban forgó időszakok az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően már elkezdődtek –, valamint a polgári perrendtartás 237. és 238. cikkében megállapított eljárási határidőket is.

A polgári törvénykönyv 261., 262. és 263. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül a követelésekre és a jogokra vonatkozó felfüggesztett anyagi jogi elévülési idő a megállapodásra tett sikertelen kísérlet jegyzőkönyvbe foglalását követő napon, az egyik fél közvetítői eljárástól történő visszalépéséről szóló nyilatkozatának a másik fél és a közvetítő részére történő kézbesítését követő napon, illetve a közvetítői eljárás bármilyen módon történő lezárását vagy megszüntetését követő napon újrakezdődik.

Kapcsolódó linkek

Athéni Ügyvédi Kamara

Munkaügyi és Szociális Minisztérium

A fogyasztóvédelemmel foglalkozó ombudsman

Igazságügyi Minisztérium

Görög Közvetítési és Választottbírósági Központ

The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Spanyolország

Az utóbbi években a spanyol igazságszolgáltatást egyre inkább hátráltatja a peres eljárások számának növekedése, amely nehezíti az igazságügyi rendszer zavartalan működését.

Ezért jelenleg is zajlik a jelenlegi modellnél hatékonyabb vitarendezési alternatívák keresése.

A választottbíráskodás és a békéltetés mellett az egyik lehetséges megoldás a közvetítés (mediáció).

Kihez kell fordulni?

Lásd a „Hogyan találhatok közvetítőt Spanyolországban?” című részt.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló, 2012. július 6-i 5/2012. sz. törvény ültette át a spanyol jogba. Ez a törvény az autonóm közösségek által elfogadott rendelkezések sérelme nélkül megállapítja a közvetítési gyakorlat minimális szabályozási keretét.

Közvetítés a munkajog területén

Munkajogi kérdésekben nagyon gyakori, hogy a felek közvetítőhöz fordulnak. Bizonyos esetekben még a bírósági eljárás előtt kötelező sort keríteni a közvetítési kísérletre. A kollektív munkaügyi vitáknál jellemzően közvetítést vesznek igénybe, míg egyes autonóm közösségekben az egyéni vitás ügyekben is kérhetik közvetítő közbenjárását.

Az autonóm közösségekben e kérdésekkel a munkaügyi mediációs testületek foglalkoznak. Azokban a vitás esetekben, amelyek nem tartoznak az autonóm közösségek testületeinek hatáskörébe, a nemzeti szintű Országos Mediációs és Választottbíráskodási Szolgálat (Servicio Interconfederal de Mediación y Arbitraje, SIMA) nyújt ingyenes közvetítő szolgáltatást.

A munkaügyi bíróságokról szóló 36/2011. sz. törvény újonnan bevezetett általános szabályként előírja, hogy minden keresethez be kell nyújtani egy igazolást az egyeztetés vagy a mediáció előzetes megkísérléséről. E kísérletre az illetékes közigazgatási szolgálat, a Mediációs, Választottbíráskodási és Egyeztetési Szolgálat (Servicio de Mediación, Arbitraje y Conciliación, SMAC), vagy az esetleges kollektív megállapodás szerinti, e funkciót betöltő testület előtt lehet sort keríteni. A vonatkozó törvénycikk ugyanakkor bizonyos eljárásokat mentesít ezen előírás alól.

A 36/2011. sz. törvény nem csupán a peres eljárás előtti egyeztetés, hanem a megindított bírósági eljárás kapcsán is kifejezetten utal a mediáció lehetőségére.

Közvetítés a polgári és a családjog területén

A polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló 5/2012. sz. törvény módot ad arra, hogy a feleket az előzetes meghallgatás során tájékoztassák a jogvita rendezése céljából rendelkezésükre álló közvetítés lehetőségéről. A bíróság az eljárás célját figyelembe véve fel is hívhatja a feleket egy olyan megállapodás elérésére, amely szükségtelenné tenné a bírósági eljárás folytatását, illetve engedélyezheti, hogy a felek a közvetítés vagy a választottbíráskodás igénybevétele érdekében az eljárás szüneteltetését kérjék.

Az 5/2012. sz. törvény lényeges változást hozott e jogi területen, mivel a polgári perrendtartásba kifejezett utalást emelt be a közvetítésre mint az eljárást lezáró nem bírósági módszerek egyikére.

A spanyol mediációs rendszerben a családjog az a terület, ahol a közvetítés folyamata a leginkább strukturált és maximálisan fejlettnek mondható.

Központi kormányzati szinten a 15/2005. sz. törvény hozott jelentős előrelépést, mivel a közvetítést a családjogi viták rendezésére szolgáló önkéntes alternatív eszköznek ismeri el, és az önrendelkezést tartja a spanyol jogrendszer egyik legértékesebb elemének: rendelkezése szerint a felek bármikor kérhetik a bíróságtól az eljárás szüneteltetését annak érdekében, hogy családi mediációt vegyenek igénybe és kísérletet tegyenek a jogvita megállapodással történő megoldására.

Emellett a polgári perrendtartási törvény is lehetőséget ad arra, hogy a felek közvetítés igénybevétele céljából közös megegyezéssel az eljárás szüneteltetését kérjék. Nem írja elő ugyanakkor, hogy a bíróság eleve függessze fel az eljárást annak érdekében, hogy a feleket a megfelelő helyre irányítsa információkért, és nem is javasol ilyen lépést.

A családjog területén nyújtott közvetítési szolgáltatások az egyes autonóm területeken jelentősen eltérnek egymástól, sőt egy autonóm közösségen belül, a települések között is nagy különbségek tapasztalhatók e téren. Egyes autonóm közösségekben (például Katalóniában) maga az autonóm közösség nyújtja a szolgáltatást, míg máshol ezt az önkormányzatok (Ayuntamientos) szervezik.

Az autonóm közösségek, egyetemek, helyi önkormányzatok és szövetségek segítségével a különböző spanyol bíróságokon indított mediációs kezdeményezéseket a Bírói Testületek Általános Tanácsa (Consejo General del Poder Judicial) támogatja és felügyeli.

Közvetítés a büntetőjog területén

A büntetőjog területén a közvetítés célja egyrészt az elkövető visszavezetése a társadalomba, másrészt a sértettnek okozott károk megtérítése.

A fiatalkorúakra (14–18 év) vonatkozó büntető igazságszolgáltatás területén a közvetítés – a fiatalkorúak átnevelésének eszközeként – kifejezetten kötelező. Ezen a területen a közvetítést a fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészség (Fiscalía de Menores) támogató csoportjai végzik, bár e tevékenységet az autonóm közösségek szervezetei és más testületek (például szövetségek) is végezhetik.

A felnőttekre vonatkozó büntető igazságszolgáltatás területén nincs mediációról szóló rendelkezés; a gyakorlatban azonban egyes tartományokban folytatnak közvetítést egyrészt a büntetőjog és a büntetőeljárás vádalkut és a büntetésnek a kár megtérítésével összefüggő csökkentését lehetővé tevő szabályai alapján, másrészt az alkalmazható nemzetközi jogszabályok alapján.

A közvetítést általában kisebb súlyú cselekmények, pl. szabálysértések esetében alkalmazzák, bár ha a körülmények indokolják, bűncselekmények esetén is alkalmazható.

Ami a családon belüli erőszakot illeti, a nemi alapú erőszakkal szembeni átfogó védelmi intézkedésekről szóló 1/2004. sz. sarkalatos törvény a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos ügyekben kifejezetten tiltja a közvetítést. Mindazonáltal egyre többen támogatják a mediációt e jogterületen is, mivel célszerű lenne mindig az egyedi eset körülményeit kell vizsgálni annak megítéléséhez, hogy a közvetítés helyénvaló-e vagy sem. E tekintetben a Bírói Testületek Általános Tanácsa 2001. évi, családon belüli nemi alapú erőszakról szóló jelentése kiemelte, hogy a családon belüli erőszakhoz kapcsolódó vétségeket vagy bűncselekményeket polgári jogi bíróság elé kell utalni.

A spanyol büntetőbíróságokon (Juzgados de Instrucción, Juzgados de lo Penal, Audiencias Provinciales) indított mediációs kezdeményezéseket a Bírói Testületek Általános Tanácsa támogatja és felügyeli. A legtöbb közvetítési eljárásra eddig Katalóniában és Baszkföldön került sor.

Közvetítés a vitatott közigazgatási eljárások területén

A vitatott közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem rendelkezik kifejezetten a harmadik fél által elősegített alternatív vitarendezési eszköz használatáról, de nem is tiltja azt.

A törvény viszont a szükségtelen bírósági eljárások számának csökkentése és a jelentős számú jogvita olcsó és gyors módon történő rendezésének elősegítése érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a közigazgatási tevékenységek jogszerűségét egyéb, a bírósági eljárást kiegészítő módon is felül lehessen vizsgálni.

A polgári jogi, kereskedelmi jogi, büntetőjogi, családjogi és munkajogi bíróságok keretein belül közvetítési szolgáltatást nyújtó igazságügyi szervekről, valamint a különböző szakmai szövetségek által biztosított bíróságon kívüli közvetítési szolgáltatásokról az Igazságügyi Portál ad tájékoztatást.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítést többnyire egy titoktartásra kötelezett, pártatlan harmadik fél hajtja végre.

A felek ügyvédeik bevonásával dönthetnek a közvetítés igénybevételéről, majd erről tájékoztatják a bíróságot, vagy a bíróság keresheti meg őket, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy közvetítés tárgya lehet.

Büntetőügyek esetében általában először az elkövetőnek ajánlják fel a közvetítést, és az ő hozzájárulása esetén ajánlják fel ez a sértettnek is.

Tájékoztatás és képzés

A polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló 5/2012. sz. törvény előírja, hogy a közvetítőnek az egyetemi végzettségen vagy felsőfokú szakképesítésen túl a megfelelően akkreditált intézmények célzott tanfolyamán szerzett speciális képzettséggel is rendelkeznie kell, amelynek megszerzésével az ország egész területén végezhet közvetítési tevékenységet.

A családjog területén csak néhány autonóm közösség bizonyos törvényei és rendeletei tartalmaznak rendelkezéseket a közvetítési tevékenységhez szükséges képzésről. A közvetítőknek általában egyetemi diplomával kell rendelkezniük, amely mellett mintegy 100–300, főként gyakorlati órából álló mediátor-szakképzést kell végezniük.

A mediátor-szakképzést általában az egyetemek és a szakmai kamarák (pl. pszichológusi vagy ügyvédi kamara) biztosítják.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A bírósághoz kapcsolódó közvetítés általában költségmentes.

Az autonóm közösségek és a SIMA által munkaügyi ügyekben nyújtott szolgáltatások szintén költségmentesek.

A családjog területén a bíróságokkal együttműködő intézmények által nyújtott szolgáltatások általában díjmentesek. Katalóniában a költségmentességre nem jogosult személyek számára a közvetítési eljárás árát szabályzat rögzíti.

A büntetőjog területén az állami szervezetek által nyújtott közvetítés díjmentes.

A bírósághoz kapcsolódó közvetítéstől eltekintve, a felek szabadon fordulhatnak közvetítőhöz, a tiszteletdíjról a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítés költségei kapcsán az 5/2012. sz. törvény kifejezetten előírja, hogy eltérő megállapodás hiányában a költségeket egyenlő arányban osztják fel a felek között, függetlenül attól, hogy a közvetítés megállapodással végződött, vagy sem.

A bíróságon kívüli vitarendezés előmozdítása érdekében az igazságszolgáltatás és a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Intézet által alkalmazott díjakról szóló 10/2012. sz. törvény a díjak visszatérítéséről rendelkezik abban az esetben, ha a bíróságon kívüli vitarendezéssel megtakarítható a nyújtott szolgáltatások költségeinek egy része.

Végrehajthatóvá lehet-e tenni a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást?

Az 5/2012. sz. törvény értelmében a felek a közvetítési eljárás révén elért megállapodást okiratba foglaltathatják.

Ha a közvetítéssel elért megállapodást más államban kell alkalmazni, akkor a megállapodásnak meg kell felelnie a Spanyolország által alkalmazott nemzetközi egyezmények követelményeinek és az európai uniós szabályoknak.

Ha a megállapodás a bírósági eljárás megindulása után lefolytatott közvetítés során jött létre, a feleknek a polgári perrendtartási törvény értelmében kérniük kell a bíróságot a megállapodás jóváhagyására.

A közvetítéssel elért megállapodás érvényre juttatása a feleknek a megállapodás tárgyával kapcsolatos cselekvési szabadságától függ.

Kapcsolódó linkek

SPANYOL ORSZÁGOS MEDIÁCIÓS ÉS VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSI SZOLGÁLAT

Kihez kell fordulni?

Franciaországban nincs olyan központi vagy kormányzati hatóság, amely a közvetítői hivatás szabályozásáért felel.

A közvetítésre vonatkozóan nincs hivatalos országos honlap. A www.justice.fr oldala és a vállalkozások közvetítői szolgálatának a weboldala azonban tartalmaz egy közvetítéssel foglalkozó részt: https://www.economie.gouv.fr/mediateur-des-entreprises, valamint a közigazgatási ügyekben történő közvetítésre vonatkozóan a service-public.fr weboldalon is találhatók ilyen információk.

Minden fellebbviteli bíróság közzéteszi a polgári, a szociális és a kereskedelmi ügyekben eljáró közvetítők jegyzékét. Ezeket a jegyzékeket a 21. századi igazságszolgáltatási rendszer korszerűsítéséről szóló, 2016. november 18-i 2016-1547. sz. törvény 8. cikke hozta létre. Ezek fő célja a bírák tájékoztatása, de a peres felek azokról bármilyen módon tájékoztathatók. A jegyzékek az illetékes fellebbviteli bíróságok weboldalain érhetők el.

Mely területen megengedett és/vagy a leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A felek bármikor és bármely jogterületen közvetítést kezdeményezhetnek, kivéve azokat a területeket, amelyek a »közrendi szabályok hatálya alá tartoznak«. Például a közvetítés nem használható a házasságra vagy a házasság felbontására vonatkozó, kötelező szabályok megkerülésére.

A közvetítés számos területen alkalmazható, többek között az alábbiakon:

• szomszédjogi jogviták;
• bérbeadók és bérlők közötti jogviták;
• családjogi jogviták;
• az egyes szervezeteken belüli humánpolitikai jogviták;
• a szerződések teljesítésével vagy egyéb konfliktusokkal kapcsolatos, vállalatok közötti jogviták;
• a vállalatok és a bankrendszer közötti jogviták;
• közbeszerzési jogviták, valamint az államigazgatási szervekkel, a közintézményekkel vagy a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogviták.

Milyen szabályok vannak e téren?

A közvetítés igénybevétele

A bíróságok szervezetéről, valamint a polgári, büntető- és közigazgatási eljárásról szóló, 1995. február 8-i 95-125. sz. törvény bevezette a francia jogba a polgári jogi közvetítés intézményét.

A 2011. november 16-i 2011-1540. sz. rendelet átültette a 2008/52/EK irányelvet a francia jogba. Az irányelv olyan keretet hoz létre, amely megkönnyíti a felek számára, hogy a jogvitáikat egy harmadik fél, a közvetítő segítségével békés úton rendezzék. A rendelet kibővítette az irányelv rendelkezéseinek a hatályát annak érdekében, hogy azok ne csak a határokon átnyúló, hanem az országon belüli közvetítésre is kiterjedjenek, kivéve a munkaszerződésekkel kapcsolatos jogvitákat, valamint az állam szuverén hatáskörébe tartozó közigazgatási jogvitákat.

A 2011. november 16-i rendelet ezenkívül a közvetítés általános keretrendszerének a létrehozása érdekében módosította az 1995. február 8-i törvényt. Meghatározta a közvetítés fogalmát, rögzítette azokat a feltételeket, amelyeknek a közvetítőnek meg kell felelnie, és megerősítette a titoktartás elvét, amely elengedhetetlen a közvetítési folyamat sikeréhez.

A köztársasági elnöki rendelettel kinevezett és a gazdasági, pénzügyi és helyreállítási miniszter alárendeltségében működő vállalati közvetítő 2010 óta ingyenes és bizalmas közvetítői szolgáltatást nyújt az állami és a magánjogi érdekelt felek számára. A közvetítő ily módon részt vesz az alternatív vitarendezési módszerek fejlesztésére irányuló közérdekű célkitűzés megvalósításában. A közvetítői szolgáltatásokat a vállalkozások közötti jogvitákkal, a szerződések teljesítésével és bármilyen más konfliktussal kapcsolatban, továbbá a közbeszerzési jogviták, valamint az államigazgatási szervekkel, a közintézményekkel és a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogviták esetében lehet igénybe venni.

Végül pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénykönyv tartalmaz egy részt, amely a felek kérelmére vagy a bíróság rendelkezése alapján alkalmazott közigazgatási közvetítésről szól (lásd az L. 213-1. és azt követő cikkeket).

Közvetítés megállapodás alapján:

A felek saját elhatározásukból is igénybe vehetik valamely közvetítő szolgáltatásait. Ehhez nem kell bírósághoz fordulniuk.

Azonban ha a felek a jogvita eldöntése érdekében bírósághoz fordultak, a közöttük létrejött megállapodás alapján ezt követően is megkísérelhetik a jogvita békés úton, közvetítő segítségével történő rendezését.

Bíróság által elrendelt közvetítés:

Ha bírósági eljárás indult, „a jogvitát tárgyaló bíróság a jogvita rendezése érdekében a felek hozzájárulásával harmadik személyt jelölhet ki a felek álláspontjainak meghatározása és összevetése céljából” (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-1. cikke).

A szülői felügyelet gyakorlása vagy válóperrel kapcsolatos átmeneti intézkedések sajátos területein a bíróság azt is elrendelheti a felek számára, hogy vegyenek részt egy ingyenes és semmiféle szankcióval nem járó, közvetítési tárgyú tájékoztatáson (a polgári törvénykönyv 255. és 373-2-10. cikke).

A 2018–2022-es időszakra vonatkozó programozásról és az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról szóló, 2019. március 23-i 2019-222. sz. törvény a polgári törvénykönyv 373-2-10. cikkében bevezette a döntéshozatalt követő közvetítést:

„Amennyiben a felek nem értenek egyet, a bíróság törekszik álláspontjuk összeegyeztetésére.

Annak érdekében, hogy segítsen a szülőknek megállapodni a szülői felügyelet gyakorlásáról, a bíróság javasolhatja, hogy vegyenek részt közvetítői eljárásban, kivéve, ha arra vonatkozó állítások merülnek fel, hogy az egyik szülő erőszakosan járt el a másik szülővel vagy a gyermekkel szemben. Ha a szülők beleegyeznek a közvetítésbe, a bíróság e célból családjogi közvetítőt jelölhet ki, többek között a szülői felügyelet gyakorlásának módjáról szóló jogerős határozatban.

Ha senki nem hivatkozott arra, hogy az egyik szülő erőszakos magatartást tanúsított a másik szülővel vagy a gyermekkel szemben, a bíróság arra is utasíthatja a szülőket, hogy találkozzanak egy családjogi közvetítővel, aki tájékoztatja őket a közvetítői eljárás céljáról és menetéről”.

A bíróság közigazgatási ügyekben is javasolhatja a közvetítést: „a közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási fellebbviteli bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában a bírói tanács elnöke a felek hozzájárulásával közvetítést rendelhet el annak megkísérlése érdekében, hogy a felek megállapodjanak egymással” (a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénykönyv L. 213-1. cikke). Ezek a szabályok alkalmazandók az Államtanács – azaz a legfelsőbb közigazgatási bíróság – előtti eljárásokra is (a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénykönyv L. 114-1. cikke).

A közvetítést elrendelő rendelkezés:

Ha bírósági eljárás indult, és a felek nem járultak hozzá a közvetítéshez, „a bíróság utasíthatja a feleket arra, hogy a bíróság által meghatározott határidőn belül találkozzanak egy közvetítővel, aki tájékoztatja őket a közvetítői eljárás céljáról és menetéről […]” (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 127-1. cikke).

„Kötelező” közvetítés

A francia jogban a közelmúlt jogalkotási fejleményei kötelezővé tették a közvetítés bizonyos körülmények közötti igénybevételét.

A 21. századi igazságszolgáltatási rendszer korszerűsítéséről szóló, 2016. november 18-i 2016-1547. sz. törvény 7. cikke 11 bíróság esetében kísérleti jelleggel bevezette azt a követelményt, amely szerint a bírósághoz fordulás előtt meg kell kísérelni a családjogi közvetítői eljárást. A kísérletnek eredetileg 2019 végén kellett volna befejeződnie, de először 2020. december 31-ig, majd 2022. december 31-ig meghosszabbították.

Ha valaki módosítani kíván valamely családjogi bírósági határozatot vagy a bíróság által jóváhagyott megállapodás valamely rendelkezését, meg kell kísérelnie a családjogi közvetítést, mielőtt az üggyel ismét bírósághoz fordulna. Ha ez nem történik meg, a módosítási kérelem elfogadhatatlan lesz.

Ez a következők megváltoztatása iránti kérelmekre vonatkozik:

• a gyermek szokásos tartózkodási helye,
• láthatási jog és a gyermek adott helyen tartózkodási joga,
• a szülő hozzájárulása a kiskorú gyermek oktatásához és eltartásához,
• a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos határozatok.

Nem kötelező a családjogi közvetítés megkísérlése az ismételt bírósághoz fordulás előtt, ha:

• az egyik szülő visszaélést követ el a másik szülővel vagy a gyermekkel szemben, illetve ha a felek között létrejött megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet nyújtottak be,
• a bíróság értékelése szerint van más jogos indok arra, hogy a feleket ne kötelezzék az ismételt bírósághoz fordulást megelőzően közvetítés megkísérlésére.

A 2018–2022-es időszakra vonatkozó programozásról és az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról szóló, 2019. március 23-i 2019-222. sz. törvény kötelezővé tette az alternatív vitarendezés valamely formájának, például a közvetítésnek az alkalmazását a szomszédjogi jogvitákkal vagy a rendellenes szomszédjogi károkozással kapcsolatos, 5000 eurót meg nem haladó összegek kifizetésére vonatkozó igények esetében. Az ilyen kérelmek bírósághoz való benyújtása előtt a feleknek saját belátásuk szerint kísérletet kell tenniük a jogi békéltető által lefolytatott békéltetésre, a közvetítésre vagy valamely részvételen alapuló eljárásra. Ellenkező esetben a bíróság hivatalból határozhat úgy, hogy a kereset elfogadhatatlan. A jogszabály azonban öt kivételről rendelkezik:

• ha legalább az egyik fél kéri, hogy a bíróság hagyja jóvá a megállapodást,
• ha a bírósághoz fordulás előtt fellebbezést kell benyújtani ahhoz a szervez, amely a határozatot hozta,
• ha jogos okból nem elérhető az első albekezdésben említett békés vitarendezési eszköz igénybevétele, különösen ha a jogi békéltetők észszerű időn belül nem elérhetők, vagy
• ha van olyan különös rendelkezés, amely előírja a bíróság vagy a közigazgatási hatóság számára, hogy előzetesen meg kell kísérelnie a békéltetést;
• ha a hitelező valamely kis értékű követeléssel kapcsolatban sikertelenül kezdeményezett egyszerűsített eljárást.

A közigazgatási bíróság előtt folyó jogvitákban kötelező előzetes közvetítésre kerülhet sor, amely ingyenes, és amelyet a jogviták egyes típusai tekintetében kijelölt közvetítő folytat le. Jelenleg a munkaügyi központ (Pôle emploi) határozataival és egyes köztisztviselőket érintő határozatokkal kapcsolatos jogviták esetében alkalmazandó a kötelező előzetes közvetítés (lásd az egyes közszolgálati és szociális jogviták esetében alkalmazandó kötelező előzetes közvetítői eljárásról szóló 2022. március 25-i 2022-433. sz. rendeletet).

A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás

A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 41-1. cikke szerint, ha a közvetítés alkalmasnak tűnik arra, hogy biztosítsa a sértettnek okozott kár megtérítését, hogy megszüntesse a bűncselekményből eredő károkat, vagy hogy hozzájáruljon az elkövető rehabilitációjához, az ügyész a büntetőeljárásra vonatkozó döntés meghozatala előtt saját maga vagy az ügyészség közvetítője útján, a sértett kérelmére vagy a sértett hozzájárulásával közvetítői eljárást kezdeményezhet az elkövető és a sértett között.

A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás lehetővé teszi a bűncselekmények sértettjei és elkövetői számára, hogy aktívan részt vegyenek a bűncselekményből eredő kérdések megoldásában, valamint lehetővé teszi a bűncselekményből eredő károk megtérítését. Az eljárást az ügyész által kijelölt büntetőjogi közvetítő folytatja le, aki köteles biztosítani, hogy a sértett szabadon kifejezhesse magát, előadhassa a tényeket, és ismertethesse az általa elszenvedett kárral, valamint a jóvátétellel kapcsolatos elvárásait. A sértettel történő szembesítés révén az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy mit tett, és a bűnismétlés megelőzése érdekében el kell ismernie tettei következményeit.

Ha a büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás lefolytatására az elkövető magatartása miatt nem kerül sor, az ügyész eljárást indíthat, kivéve, ha új bizonyítékok merülnek fel. A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás a kapcsolati erőszak áldozatainak védelmét célzó, 2020. július 30-i 2020-936. sz. törvény óta nem alkalmazható a büntető törvénykönyv 132-80. cikke szerinti kapcsolati erőszak esetében.

A közvetítésre irányadó szabályok

A közvetítők az EU által elfogadott kódexet alkalmazzák nemzeti etikai kódexként.

A vállalati közvetítők szintén nyilvánosan elérhető alapelveket alkalmaznak az eljárásaik során.

Az akkreditált családjogi közvetítői szolgálatok – azaz a Családtámogatási Alapból, a Mezőgazdasági Kölcsönös Támogatási Alapból és az Igazságügyi Minisztériumtól közfinanszírozásban részesülő szolgálatok – vállalják, hogy a szóban forgó szolgáltatások nyújtásával és minőségével kapcsolatban eleget tesznek bizonyos előírásoknak; ezeket az előírásokat egy nemzeti referenciakeret határozza meg.

A közigazgatási közvetítés tekintetében 2017-ben elfogadták a közigazgatási jogvitákban eljáró közvetítők etikai chartáját.

Végül pedig a fellebbviteli bíróságok közvetítőinek névjegyzékéről szóló, 2017. október 9-i 2017-1457 rendelet meghatározta a névjegyzékbe való felvétel feltételeit. Ezek a feltételek a következők:

1. a közvetítő az erkölcsi bizonyítványa 2. része alapján nem lehet büntetett előéletű vagy alkalmatlan, valamint nem állhat eltiltás hatálya alatt;
2. a közvetítő nem követett el olyan tisztességtelen vagy erkölcstelen cselekményt, amely felmentés, felfüggesztés, felmondás, illetve a közvetítői jóváhagyás vagy engedély visszavonása formájában jelentkező fegyelmi vagy közigazgatási szankciót eredményezett;
3. a közvetítéssel foglalkozó természetes és jogi személyek esetében igazolni kell, hogy az érintett személyek megfelelő képzésben részesültek, illetve megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, ezért alkalmasak arra, hogy közvetítői eljárást folytassanak le: a jogi személy tagjaként közvetítői feladatokat ellátó természetes személyeknek meg kell felelniük a természetes személyek tekintetében megállapított feltételeknek.

Tájékoztatás és képzés

A francia jogszabályok jelenleg nem írnak elő a közvetítéssel kapcsolatos speciális képzést.

A családjogi közvetítők állami oklevelet (DEMF) szerezhetnek. Az oklevél megszerzése nem feltétele a családjogi közvetítés gyakorlásának. A közvetítő azonban csak akkor dolgozhat akkreditált családjogi közvetítő szolgálatnál, ha oklevéllel rendelkezik.

Büntetőügyekben természetes személyek, valamint a megfelelően bejelentett egyesületek jogosultak közvetítői feladatokat ellátni az elsőfokú bíróságok és a fellebbviteli bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv R. 15-33-30. cikkében meghatározott eljárásoknak megfelelően. A közvetítők legalább 35 óra bevezető képzésben, a későbbiekben pedig folyamatos továbbképzésben részesülnek.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Amennyiben a felek alternatív vitarendezési módszerként – akár bírósági eljárás keretében, akár bíróságon kívül – veszik igénybe a közvetítést, közvetítői díjat kell fizetniük.

Ha valamely közszolgálati közvetítői szolgálat keretében veszik igénybe, vagy büntetőügyben rendelik el, a közvetítés ingyenes. Ez abban az esetben is így van, ha a közvetítés a közigazgatási bírósághoz benyújtott fellebbezés kötelező előfeltétele.

A közvetítők tiszteletdíja tekintetében az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet 118-9. és azt követő cikkei szerint költségmentesség biztosítható. Ezek a díjak azonban nem haladhatják meg egy fél esetében a 256 eurót, illetve valamennyi fél esetében az 512 eurót.

A bíróság által elrendelt közvetítés esetében a közvetítői díjat a perköltséget megállapító bíró határozza meg a közvetítő munkájának befejezése után, a költségekre vonatkozó jelentés vagy kimutatás benyújtását követően (az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet 119. cikke). A perköltséget megállapító bíró határozza meg a letét és a díjazás összegét (a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-6. és 131-13. cikke). Mivel a jogszabályok nem rendelkeznek pontosan meghatározott díjszabásról, a családjogi közvetítési szolgáltatások költsége változó.

Az államilag finanszírozott közvetítői szolgálatok vállalják, hogy a családok költségekhez való pénzügyi hozzájárulására nemzeti díjszabást alkalmaznak. Az egyes felek által közvetítői ülésenként viselendő pénzügyi hozzájárulás a felek jövedelmétől függően 2 és 131 euró között mozog.

Végrehajthatóvá lehet-e tenni a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást?

Amennyiben a felek megállapodásra jutnak, a megállapodás rájuk nézve ugyanúgy kötelező, mint bármely szerződés esetében.

Ha a felek szeretnék a megállapodást végrehajthatóvá nyilváníttatni, ennek érdekében ügyvédi okirat formájában benyújthatják az illetékes bírósághoz (lásd a polgári eljárásjogi törvénykönyv 1565. cikkét, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénykönyv L. 213-4. cikkét) vagy a 2021. december 22-i törvény alapján a bíróság hivatalvezetőjéhez.

Amennyiben indult bírósági eljárás, a polgári eljárásjogi törvénykönyv 131-12. cikke előírja, hogy – a felek kérelmére – az ügyet tárgyaló bíróság jóváhagyhatja a felek által hozzá benyújtott megállapodást.

A polgári végrehajtási eljárásokról szóló törvénykönyv L 111-3 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a bíróság által elrendelt vagy bíróságon kívüli közvetítés útján létrejött, a rendes bíróságok vagy a közigazgatási bíróságok által végrehajthatóvá nyilvánított megállapodások végrehajtható okiratoknak minősülnek.

A büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás tekintetében a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 41-1 5. cikke úgy rendelkezik, hogy ha az elkövető vállalta, hogy kártérítést fizet a sértettnek, a sértett e nyilatkozat alapján a polgári eljárásjogi törvénykönyv szabályai szerint fizetési meghagyásos eljárás keretében kérelmezheti a kártérítés behajtását.

A Horvát Köztársaság kormánya – az igazságügyi minisztériumon keresztül – jelentős (jogszabályi, pénzügyi és technikai) támogatást nyújt a közvetítés fejlesztéséhez és előmozdításához, amely az igazságügyi reformstratégia egyik fontos részévé vált.

Bírósági és bíróságon kívüli közvetítés

Közvetítésre valamennyi rendes és szakosított, első- és másodfokú bíróságon (városi, megyei, kereskedelmi és a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságon) az eljárás bármely szakaszában – így a fellebbezés során is – sor kerülhet. A közvetítést kizárólag az érintett bíróság bírája végzi, aki képzésben részesült a közvetítés terén, és aki a bíróság elnöke által az éves szignálás során összeállított bírói közvetítői listán szerepel. A bírói közvetítő sosem végezhet közvetítést olyan jogvitában, amelynek elbírálására ő a kijelölt bíró.

A bíróságon kívüli közvetítést sok éve eredményesen végzik a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Közvetítői Szövetség, a Horvát Ügyvédi Kamara, a Horvát Biztosítási Hivatal, valamint a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala melletti közvetítőközpontok. Ugyanakkor választott közvetítők segítségével e központokon kívül is folytatható közvetítés.

A közvetítésről szóló 18/11. törvény (Narodne novine – a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), továbbá a közvetítői nyilvántartásról, valamint a közvetítői intézményekre és közvetítőkre vonatkozó akkreditációs standardokról szóló szabályok (NN, 59/11) szerint a közvetítői nyilvántartást az igazságügyi minisztérium kezeli.

Alternatív Vitarendezési Bizottság

Az igazságügyi minisztérium létrehozta és kinevezte az Alternatív Vitarendezési Bizottságot, amelynek tagjai közé a bíróságok, az ügyészség, a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint az igazságügyi minisztérium képviselői tartoznak.

A Bizottság feladata az alternatív vitarendezés fejleményeinek nyomon követése, a meglévő programok végrehajtásának ellenőrzése, valamint az alternatív vitarendezést előmozdító intézkedésekre irányuló javaslatok tétele. A Bizottság emellett a hatáskörébe tartozó megkeresésekkel kapcsolatosan véleményt nyilvánít és válaszokat ad.

Az Alternatív Vitarendezési Bizottság 2009. november 26-i ülésén elfogadták a közvetítők etikai kódexét.

Jogszabályi keret

A közvetítést mint vitarendezési módot első alkalommal egy külön jogszabály szabályozta: a közvetítésről szóló törvény (NN 163/03, hatálybalépés napja: 2003. október 24), amely az Európa Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésre vonatkozó ajánlásaiban, valamint az Európai Uniónak a polgári és kereskedelmi jogviták alternatív rendezéséről szóló ún. zöld könyve alapelveinek némelyikét is magában foglalta. A törvényt 2009-ben módosították, majd 2011 elején új törvényt fogadtak el a közvetítésről (NN 18/11), amely a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozásának időpontjában lépett teljes körűen hatályba.

A közvetítésről szóló törvényen túl – amely e terület legfontosabb szabályozója – más jogszabályok is rendelkeznek részlegesen erről a kérdésről, a jogszabály végrehajtását pedig végrehajtási rendeletek biztosítják.

A közvetítési eljárás

A közvetítési eljárás egy jogvita egyik részes fele kezdeményezésére indul, amelyet a másik fél elfogad, vagy mindkét fél közösen kezdeményezi a jogvita békés rendezését, vagy egy harmadik fél (pl. bírósági eljárásban a bíró) indítványára veszi kezdetét.

A közvetítő olyan személy vagy személyek, akik a felek közötti megállapodás értelmében lefolytatják a közvetítést. A közvetítők kötelező képzésben vesznek részt (a sikeres közvetítés egyik alapvető eleme a közvetítő tapasztalata és készségei), és folyamatos szakmai továbbképzésben részesülnek. Az Igazságügyi Akadémia a közvetítők számára képzéseket szervező és nyújtó legfontosabb szervezet.

A közvetítés a felek által egyeztetett módon zajlik. A közvetítő a közvetítés során biztosítja a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő bánásmódot. A közvetítő a közvetítési eljárás során külön-külön is találkozhat a felekkel, és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a közvetítő az egyik féltől kapott információkat és adatokat kizárólag az érintett fél hozzájárulásával oszthatja meg a másik féllel. A közvetítő részt vehet az egyezség megszövegezésében, és ajánlásokat tehet annak tartalmára nézve.

A közvetítés útján elért egyezség az azt aláíró felekre nézve kötelező. Amennyiben a felek bizonyos kötelezettségeket vállaltak az egyezség értelmében, ezeket az előírt időben kötelesek teljesíteni. A közvetítés útján elért egyezség végrehajtható okirat, amennyiben olyan teljesítési kötelezettséget tartalmaz, amelynek tekintetében a felek megállapodásra jutottak, és amennyiben a közvetlen végrehajtást engedélyező nyilatkozatot tartalmaz (végrehajtási záradék).

A felek eltérő megállapodása hiányában minden fél saját költségeit viseli, a közvetítés költségeit pedig egyenlő arányban, vagy kifejezett jogszabályi rendelkezésnek vagy a közvetítő intézmény szabályainak megfelelően viselik.

A legtöbb közvetítési szakértő szerint bármely olyan jogvita alkalmas közvetítésre, amely a felek által szabadon gyakorolható jogokkal kapcsolatos, és ezekben az esetekben a szembenálló feleket szinte minden esetben a vita békés megoldására kell ösztönözni. A közvetítés különösen alkalmas az üzleti viták (vagyis kereskedelmi viták) rendezésére, továbbá határokon átnyúló (ahol az egyik fél az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), polgári és kereskedelmi viták esetében. Meg kell jegyezni, hogy a határokon átnyúló viták körébe nem tartoznak bele a vámügyi, adóügyi vagy közigazgatási eljárások, továbbá a hatalomgyakorlás során megvalósuló cselekményekért vagy mulasztásokért fennálló állami felelősséghez kapcsolódó viták.

További linkek

Közvetítő keresése

További információ

1. Hová lehet fordulni?

Olaszországban a 28/2010. sz. törvényerejű rendelet hozta létre a polgári és kereskedelmi közvetítői rendszert; ennek segítségével olyan jogokkal kapcsolatos jogviták rendezhetők, amelyekről a felek szabadon lemondhatnak, illetve amelyeket a felek szabadon átruházhatnak (diritti disponibili).

A közvetítői szolgáltatásokat olyan állami és magánjogi közvetítő szervezetek nyújtják, amelyek szerepelnek a közvetítő szervezetek Igazságügyi Minisztérium által vezetett nyilvántartásában (registro degli organismi di mediazione).

Az Igazságügyi Minisztérium weboldalán a közvetítésre vonatkozó valamennyi információ elérhető.

Az akkreditált közvetítő szervezetek nyilvántartása közzétételre kerül az Igazságügyi Minisztérium weboldalán.

A nyilvántartás segítségével kapcsolatba léphet az Ön által kiválasztott közvetítő szervezettel, és igénybe veheti azon közvetítők szolgáltatásait, akik tagjai ennek a szervezetnek. További információk közvetlenül az érintett szervtől szerezhetők be.

2. Mely területeken megengedett és/vagy a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítő szervezetek olyan jogokkal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogvitákban segíthetnek a peren kívüli egyezség elérésében, amelyekről a felek szabadon lemondhatnak, illetve amelyeket a felek szabadon átruházhatnak. Olaszországban a közös tulajdonnal, a dologi jogokkal, a vagyonfelosztással, az örökléssel, a családi megállapodásokkal, a bérlettel, a haszonkölcsönnel, a gazdasági társaságok bérletével, az orvosi és egészségügyi felelősséghez kapcsolódó károk megtérítésével, a sajtóban vagy más hirdetési eszközökön keresztül megvalósuló rágalmazással, valamint a biztosítási, banki és pénzügyi szerződésekkel kapcsolatos jogviták esetében a közvetítés az eljárás megindításának a feltétele. Ilyen esetekben a felet ügyvédnek kell segítenie. A közvetítői eljárás a bíróság kérésére vagy a felek által szerződésben meghatározott kötelezettség alapján is alkalmazható.

3. Vannak sajátos szabályok e téren?

A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítésre vonatkozó szabályokat jelenleg a (2013. augusztus 9-i 98. sz. törvénybe foglalt 2013. június 21-i 69. sz. törvényerejű rendelet által, ezt követően pedig a módosításokkal a 2014. november 10-i 162. sz. törvénybe foglalt 2014. szeptember 12-i 132. sz. törvényerejű rendelet, valamint a 2015. augusztus 6-i 130. sz. törvényerejű rendelet által módosított) 28/2010. sz. törvényerejű rendelet és a 180/2010. sz. miniszteri rendelet rögzíti.

4. Képzés

ennek megfelelően egyetemi diplomával vagy egy legalább hároméves egyetemi képzésnek megfelelő oklevéllel kell rendelkeznie, vagy valamely szakmai szövetség, illetve szervezet tagjának kell lennie; részt kell vennie az Igazságügyi Minisztérium által akkreditált valamely képzésszolgáltató legalább kétéves továbbképzésén; és a kétéves képzési időszak alatt legalább húsz közvetítői ügyben kell gyakornokként részt vennie.

Azokat az állami és magánjogi szervezeteket, amelyek a szükséges képzések elvégzését tanúsító bizonyítványt állítanak ki a közvetítők részére, az Igazságügyi Minisztérium abban az esetben akkreditálja, ha megfelelnek bizonyos követelményeknek.

5. Milyen költségekkel jár a közvetítés?

Az eljárás megindításának és magának a közvetítésnek a díjából álló közvetítési díj (indennità di mediazione) mértékét meghatározó szempontokat a 180/2010. sz. miniszteri rendelet 16. cikke rögzíti.

Ezeket az összegeket a rendelethez csatolt A. táblázat tartalmazza, és azok az eljárás tárgyát képező értéktől függően változnak.

6. Végrehajthatóvá lehet-e tenni a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást?

A 28/2010. sz. törvényerejű rendelet 12. cikke úgy rendelkezik, hogy ha a közvetítői eljárásban részt vevő valamennyi fél ügyvédi képviselettel jár el, a felek és az ügyvédek által aláírt megállapodás a kisajátítás (espropriazione forzata), az egyes javak átadására vonatkozó kötelezettség (esecuzione per consegna e rilascio), a pozitív és a negatív kötelezettségek teljesítése (esecuzione degli obblighi di fare e non fare), valamint a bírósági jelzálogjog (ipoteca giudiziale) bejegyzése tekintetében végrehajtható okiratnak minősül. Az ügyvédek tanúsítják és igazolják, hogy a megállapodás összhangban van a kötelező szabályokkal és a közrenddel. Egyéb esetekben valamelyik fél kérelmére a bíróság elnöke végzéssel jóváhagyja a jegyzőkönyvhöz csatolt megállapodást, miután megállapították, hogy az megfelel az alaki követelményeknek, valamint a kötelező szabályoknak és a közrendi követelményeknek. A 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említett határokon átnyúló jogvita esetében a jegyzőkönyvet annak a bíróságnak az elnöke hagyja jóvá, amelynek a körzetében a megállapodást végre kell hajtani.

7. Ingyenes-e a közvetítői adatbázishoz való hozzáférés?

Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg rendszeresen közzéteszi a weboldalán a közvetítő szervezetek és az egyes közvetítő szervezeteknél nyilvántartásba vett közvetítők jegyzékét.

Ez az 1. pontban említett weboldalon érhető el; a weboldalhoz való hozzáférés korlátlan és ingyenes.

Kihez kell fordulni?

Cipruson a közvetítéssel kapcsolatos tájékoztatásért kérjük, forduljon az Igazságügyi és Közrendvédelmi Minisztérumhoz (Ypourgeío Dikaiosýnis kai Dimosías Táxeos), a Ciprusi Ügyvédi Kamarához (Pankýprios Dikigorikós Sýllogos), a Ciprusi Kereskedelmi és Iparkamarához (Kypriako Emporikó kai Viomichanikó Epimelitírio), vagy a Ciprusi Tudományos Műszaki Kamarához (Epistimonikó Technikó Epimelitírio Kýprou).

Mely területeken megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

Amennyiben az érintett felek hozzájárulnak, bármely polgári jogvita rendezésére (akár határon átnyúló, akár nem), beleértve a kereskedelmi vitákat is, közvetítést lehet igénybe venni. A törvény nem vonatkozi sem a családjogi vitákra, sem a munkaügyi vitákra, amennyiben azok nem tartoznak a határon átnyúló vitákhoz.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A polgári ügyekben folytatott közvetítés egyes kérdéseiről szóló 2012. évi törvény (a 159(I)/2012. sz. törvény) értelmében a felek konszenzussal jelölik ki a közvetítőt. Az eljárás informális. A közvetítővel folytatott konzultáció során a felek megegyeznek a követendő eljárásról, az eljárás kötelezően bizalmas jellegéről, a közvetítő díjazásáról és a fizetési feltételkről, valamint bármely egyéb, szükségesnek ítélt kérdésről.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A törvénynek megfelelően a közvetítői eljárás kezdeményezése előtt a felek a közvetítővel folytatott konzultáció során megállapodnak bizonyos pontokban, beleértve a közvetítő díjazása megállapításának módjáról és a közvetítő kifizetésének feltételeiről, valamint az eljárás bármely egyéb költségéről. Ennek megfelelően a közvetítésnek nincs állandó költsége, az gyakorlatilag az ügy összetettségétől függ.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

Ha a felek megállapodást érnek el, azt a közvetítő írásba foglalja, és a felek együttesen, vagy az egyikük, a másik fél kifejezett hizzájárulásával, benyújtja a bírósághoz a megállapodás végrehajtására irányuló kérelmet. Ebben az esetben az ugyanolyan módon kerül végrehajtásra, mint a bíróság határozata.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Lettország

A bírósági eljárás helyett miért nem próbálja meg közvetítés segítségével megoldani a vitás kérdést? Ez egy alternatív vitarendezési (ADR) eszköz, amely során egy közvetítő segít az egymással vitában álló feleknek abban, hogy megállapodásra jussanak. Lettország kormánya és igazságügyi szereplői tudatában vannak a közvetítés előnyeinek.

Kihez fordulhat?

Lettországban a közvetítés alkalmazása a polgári jogviták rendezésében jelenleg még gyerekcipőben jár. Nincs olyan központi kormányzati szerv, amely felelős lenne a közvetítői szakma szabályozásáért.

A Közvetítési Tanács

A Közvetítési Tanács (Mediācijas padome) egy 2011. július 25-én alapított szervezet, amely több, a közvetítés területén tevékenykedő, Lettországban nyilvántartásba vett szervezetet is összefog. Célja a közvetítők számára a közös képzési szabványok kidolgozása és a képzési programok szabályozásának bevezetése, a képesítéssel rendelkező közvetítők számára magatartási kódex elkészítése és elfogadása, az ilyen képesítők képviselete, a nemzeti és helyi hatóságok számára a Tanács álláspontjának közvetítése, valamint a közvetítéssel kapcsolatos jogalkotási kérdésekben és jogi gyakorlatokra vonatkozóan véleményalkotás.

A Közvetítési Tanácsot a következő szervezetek alapították:

• „Közvetítés és AVR” (Mediācija un ADR);
• „Integrált Közvetítés Lettországban” (Integrētā mediācija Latvijā);
• „Társadalmi Integráció” (Áldozattámogató Központ) (Integrācija sabiedrībai (Cietušo atbalsta centrs));
• A Kereskedelmi Közvetítők Egyesülete (Komercmediatoru asociācija).

A „Közvetítés és AVR” szervezet

A „Közvetítés és AVR” (Mediācija un ADR) 2005. április 7-én jött létre. Céljai:

• az alternatív vitarendezési módszerek (közvetítés, békéltetés, pártatlan tényfeltárás, szakértői jelentések, választottbíróság, stb.) progresszív bevezetésének és használatának elősegítése Lettországban;
• a döntéshozatali eljárásokban való részvétel, pl. az állami szervek által felállított munkacsoportok keretében;
• a tagok szakmai képesítései erősítésének, valamint a lehető legmagasabb szintű közvetítési és AVR szolgáltatások nyújtásának elősegítése;
• az alternatív vitarendezési szakemberek együttműködésének megteremtése a közös célkitűzések elérése érdekében;
• együttműködés nemzetközi szervezetekkel, valamint más természetes és jogi személyekkel.

A szervezet tanácsot ad a vitában álló feleknek és azok képviselőinek a szakértő kiválasztásához, valamint előadásokat és szemináriumokat is tart a közvetítés és az alternatív vitarendezés témájában. A szervezet több tagja is polgári és büntetőügyekre szakosodott gyakorló közvetítő. A tagok tárgyalásvezetési és közvetítési szakértelmükre Lettországban és külföldön tettek szert egyesült államokbeli, egyesült királysági, németországi és más államokbeli tapasztalt közvetítők és vitarendezők mellett.

Az „Integrált Közvetítés Lettországban” szervezet

Az „Integrált Közvetítés Lettországban” (Integrētā mediācija Latvijā — IMLV) 2007. augusztus 10-én alakult. Célja egy olyan társadalom megvalósítása, ahol a vitákat sikeresen tudják rendezni, ahol mindegyik fél érdekeit egyenlően képviselik, és a vitarendezési folyamat emberséges, igazságos és együttműködésen alapszik. Az IMLV a németországi Integrált Közvetítés (Integrierte Mediation) elnevezésű szervezettel szoros együttműködésben alakult. Együttműködést az oktatás, a kiegészítő képzés, a felügyelet, a közvetítési szolgáltatások bevezetése és a bevált gyakorlatok alkalmazása területén terveznek.

Az IMLV célja a közvetítés fejlődésének előmozdítása regionális, nemzeti és nemzetközi szinten az intézmények és szervezetek vitarendezési eljárásaiba, valamint szakértők munkájába és általában a társadalomba történő integrálása révén.

E cél elérése érdekében az IMLV a következő feladatokat látja el:

• az integrált közvetítés elképzelésének népszerűsítése és fejlesztése Lettországban a vitarendezés korszerű és kiemelkedő minőségű formájaként;
• szakértők, szervezetek és intézmények együttműködésének előmozdítása;
• az integrált közvetítés koncepcióinak és előnyeinek meghatározása és népszerűsítése;
• a társadalom tájékoztatása és felvilágosítása az integrált közvetítés koncepcióiról és lehetőségeiről;
• az integrált közvetítés sikereinek szélesebb körben való megismertetése;
• a közvetítésről és a közvetítés különféle területekbe történő integrálásának lehetőségeiről szóló képzés szervezése;
• tanulmányok és felmérések készítése.

Az IMLV különféle szakembereket – többek között gyakorló közvetítőket – hoz összeköttetésbe egymással, akiknek célja, hogy a munkájuk során közvetítési szaktudásokat alkalmazni tudják, és hogy a közvetítésről mint sikeres vitarendezési lehetőségről szemléletformálást végezzenek a nyilvánosság körében.

A „Társadalmi Integráció” szervezet (Áldozattámogató Központ)

A „Társadalmi Integráció” szervezet Áldozattámogató Központja 2003-ban kezdte meg működését. Fő célja a bűncselekmények sértettjeinek támogatása. A központban 2004 óta 20, a közvetítői eljárásokat jól ismerő közvetítő dolgozik, akik polgári és közigazgatási jogviták rendezésén tevékenykednek.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés több területen is igénybe vehető. Leginkább a családjogi és a kereskedelmi jogi kapcsolatok területén kialakuló polgári viták esetében veszik igénybe.

Vonatkoznak-e különleges szabályok a közvetítésre?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes.

A közvetítésben való részvétel nem előfeltétele az egyes bírósági eljárástípusok kezdeményezésének vagy folytatásának.

A közvetítők tevékenységét Lettországban nem szabályozza semmilyen külső jogszabály vagy rendelet.

Információ és képzés

Közvetítéssel foglalkozó honlap: http://www.mediacija.lv.

A „Közvetítés és AVR”, valamint a „Társadalmi Integráció” szervezet rendelkezik olyan oktatókkal, akik alapszintű közvetítési képzést tartanak a leendő közvetítők számára. Ezen túlmenően szakmai és személyes környezetben használható alapvető konfliktus oldási képességekről is szerveznek tanfolyamot.

Mennyibe kerül a közvetítés?

A polgári viták megoldására biztosított közvetítés nem ingyenes. A közvetítés díja különféle tényezőktől függ: a közvetítő képzettségétől és tapasztalatától, a vita összetettségétől, a szükséges közvetítési ülések számától és egyéb tényezőktől.

Mindazonáltal a gyermekek érdekeit és jogait érintő ügyekben a Rigai Családjogi Bíróság Kül- és Békítésügyi Testülete (Rīgas Bāriņtiesas Ārlietu un samierināšanas pārvalde) ingyenes szolgáltatást nyújt Riga város lakosai számára. A viták legtöbbször a gyermekek lakhelyével, a gyermeklátogatási jogokkal, a gyermekelhelyezéssel és a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseket érintik.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv értelmében a közvetítési eljárásban részt vevő vitás felek kérhetik a közvetítés eredményeképpen létrejött írásos megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Lettország még nem küldött ilyen jellegű tájékoztatást.

Linkek

Mediācija.lv

Kihez kell fordulni?

Nincs a közvetítés (tarpininkavimas) tekintetében felelős központi vagy kormányzati szerv, és Litvánia ilyen szerv létrehozását nem is tervezi.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Az egyeztető jellegű közvetítés (taikinamasis tarpininkavimas) polgári (azaz általános hatáskörű bíróságokon polgári eljárás keretében tárgyalt) jogvitákban alkalmazható.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés szabályozását a polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény (Civilinių ginčų taikinamojo tarpininkavimo įstatymas) tartalmazza. Ennek keretében a közvetítés igénybevétele teljesen önkéntes. Nincsenek sajátos szabályok, és a közvetítőket magatartási szabályzat sem köti.

Tájékoztatás és képzés

Nemzeti képzési programot egyelőre nem vezettek be. Azonban képzést nyújt az Igazságügyi Minisztérium (Teisingumo ministerija) képzési központja, valamint magánszervezetek is. A magánszervezetek tevékenysége nem szabályozott.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény szerint az egyeztető közvetítés ellenérték fejében vagy ingyenesen végezhető. Ha ellenérték fejében végzik, az eljárás csak azt követően kezdődhet, hogy a közvetítő az eljárásban részt vevő mindkét féllel írásbeli megállapodást kötött a fizetendő díjról és a fizetés módjáról.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv a jogvitában érintettek számára lehetővé teszi, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását kérjék. A tagállamok ezt közlik a bíróságokkal és az ilyen kérelmek intézésére illetékes más hatóságokkal.

A polgári jogi jogvitákban folytatott egyeztető közvetítésről szóló törvény szerint a jogvitában érdekelt felek választhatnak bíróságot. Ez lehet a jogvitában érintett felek lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes területi bíróság.

Kihez fordulhatok?

A közvetítőkkel kapcsolatos szabályozásért semmilyen központi szerv nem felel.

Az egyes ágazatokban (banki tevékenységek, biztosítás stb.) végzett közvetítésen kívül, valamint a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos közvetítésért felelős ombudsman és az Ombudskommittee fir t’Rechter vun de Kanner (a gyermekjogokkal foglalkozó ombudsmani bizottság) mellett a következő jogi szervezetek vesznek részt a közvetítésben:

• a Közvetítés és a Jóváhagyott Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (Association luxembourgeoise de la médiation et des médiateurs agrées – ALMA asbl);
• a polgári és kereskedelmi jogi közvetítési központ (Centre de médiation civile et commerciale – CMCC);
• a közvetítési központ (Centre de médiation) (asbl);
• a Pro Familia alapítvány által fenntartott családjóléti közvetítési központ (Centre de médiation Socio‑Familiale).

Mely területeken megengedett és/vagy a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés elsősorban a következő ügyekben alkalmazható:

• közigazgatási ügyek;
• büntetőügyek;
• családjogi ügyek;
• kereskedelmi ügyek; valamint
• szomszédok közötti jogviták.

A polgári és kereskedelmi jogi közvetítés olyan beleegyezésen alapuló, bizalmas eljárás, amelyet egy független, pártatlan és hozzáértő közvetítő folytat le. A közvetítés vonatkozhat a jogvita egészére vagy annak csupán egy részére is. Idetartozik a megállapodáson alapuló közvetítés, valamint a bíróság által előírt közvetítés is, a családjogi közvetítés pedig fontos szerepet tölt be.

A megállapodáson alapuló közvetítés (médiation conventionnelle) esetében a fél a felek előadásainak befejezéséig az eljárás bármely szakaszában javasolhatja a másik/többi félnek, hogy a bírósági, illetve választottbírósági eljárástól függetlenül vegyenek igénybe közvetítői eljárást az ügyben.

A bíróság által előírt közvetítés (médiation en justice vagy médiation judiciaire) esetében az adott polgári, kereskedelmi vagy családjogi jogvita már bíróság elé került; a bíróság bármikor közvetítői eljárásra utalhatja az ügyet, mindaddig, amíg a felek be nem fejezték az előadásaikat. Ez nem vonatkozik a semmítőszék előtti ügyekre, valamint az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásra. A bíróság hivatalból vagy a felek együttes kérelmére is felhívhatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételére. A felek hozzájárulására azonban mindkét esetben szükség van. A bíróság néhány pontosan meghatározott, családjogi kérdéseket felvető ügyben közvetítési intézkedést javasolhat a feleknek. Ilyen esetben a bíróság ingyenes tájékoztató eseményt szervez a közvetítés alapelveinek, eljárásának és hatásainak ismertetése céljából.

A büntetőügyekben a vádemelésről való döntéshozatal előtt az ügyész bizonyos feltételekkel közvetítői eljárás igénybevétele mellett dönthet, ha az várhatóan:

• jóvátételt nyújt az áldozatnak; vagy
• megoldja a bűncselekmény által okozott problémákat; vagy
• hozzájárul az elkövető rehabilitációjához.

A közvetítés igénybevétele nem zárja ki a vádemelésre vonatkozó későbbi döntést, például abban az esetben, ha megsértik a közvetítői eljárás feltételeit.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A közvetítői eljárás teljes mértékben önkéntes.

A közigazgatási ügyekben, a büntetőügyekben és az egyes ágazatokban folytatott közvetítésre külön jogszabályok irányadók.

Tájékoztatás és képzés

A büntetőügyekben eljáró közvetítők

Az 1999. május. 6-i törvény és az 1999. május 31-i nagyhercegi rendelet bevezette a büntetőügyekben alkalmazott közvetítés rendszerét. A vádemelésről történő határozathozatal előtt az ügyész közvetítés igénybevétele mellett dönthet, ha úgy véli, hogy az várhatóan jóvátételt nyújt majd az áldozatnak, megoldja a bűncselekmény által okozott problémákat, vagy hozzájárul az elkövető rehabilitációjához. Ha az ügyész a közvetítés alkalmazása mellett dönt, bárkit kijelölhet közvetítőnek, aki erre vonatkozó jóváhagyással rendelkezik.

Jóváhagyás:

Ha valaki szeretne büntetőügyekben jóváhagyott közvetítővé válni, az igazságügyi miniszterhez fordulhat, aki a legfőbb ügyésszel folytatott konzultációt követően dönt a jóváhagyásról.

A polgári és a kereskedelmi ügyekben eljáró közvetítők

Az új polgári perrendtartás új címmel történő kiegészítése révén a 2012. február 24-i törvény létrehozta a polgári és büntetőügyekben alkalmazott közvetítés nemzeti jogszabályi keretét. A törvény átülteti a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelvet (2008. május 21.). Átveszi az irányelv által a határokon átnyúló jogviták tekintetében rögzített alapelveket, és azokat a belföldi jogvitákra is alkalmazza. A törvényt kiegészíti a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely a bíróság által előírt és a családjogi közvetítés érdekében eljáró közvetítők jóváhagyásának eljárásáról, a közvetítéssel kapcsolatos speciális képzési programról és az ingyenes tájékoztató események megszervezéséről szól.

A közvetítő olyan harmadik személy, akinek az a feladata, hogy a jogvita elintézése érdekében együtt – vagy szükség esetén külön-külön – meghallgassa a feleket. A közvetítő semmilyen megoldást nem kényszerít rá a felekre, hanem arra ösztönzi őket, hogy békés úton kössenek egyezséget.

A bíróság által előírt és a családjogi közvetítési szolgáltatásokat nyújtó közvetítők jóváhagyott és nem jóváhagyott közvetítők lehetnek. A jóváhagyott közvetítő olyan természetes személy, akit az igazságügyi miniszter akkreditált e feladatkör ellátására.

A megállapodáson alapuló közvetítés, valamint a határokon átnyúló jogviták esetében a felek olyan közvetítőt is igénybe vehetnek, aki nem rendelkezik jóváhagyással.

Jóváhagyás:

A közvetítők jóváhagyása az igazságügyi miniszter felelősségi körébe tartozik. A polgári és a kereskedelmi ügyekben a közvetítőknek nincs szükségük jóváhagyásra ahhoz, hogy megállapodás alapján közvetítést végezzenek.

Minden természetes személy kérelmezheti a jóváhagyását, ha teljesíti a következőkben foglalt feltételeket: 1. a 2012. február 24-i törvény, amely a polgári és a kereskedelmi ügyekben végzett közvetítést belefoglalja az új polgári perrendtartásba; valamint 2. a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely a bíróság által előírt és a családjogi közvetítés érdekében eljáró közvetítők jóváhagyásának eljárásáról, a közvetítéssel kapcsolatos speciális képzési programról és az ingyenes tájékoztató események megszervezéséről szól.

A fent említett 2008/52/EK irányelv, valamint a közvetítésről szóló 2012. február 24-i törvény 1251-3. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerint a Luxemburgi Nagyhercegségben mentesülnek a jóváhagyás alól azok a közvetítői szolgáltatásokat nyújtó személyek, akik megfelelnek az Európai Unió valamely másik tagállamában alkalmazott, a luxemburgi feltételekkel egyenértékű vagy azokhoz lényegében hasonló feltételeknek.

A jóváhagyás határozatlan időre szól.

Az új polgári perrendtartás 1251-3. cikkének (2) bekezdése és a fent említett 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet állapítja meg azokat a feltételeket, amelyeket minden olyan természetes személynek teljesítenie kell, aki jóváhagyást kíván szerezni:

1. kötelesek garanciákat benyújtani a jó hírnevük, a szakértelmük, a képzéseik, a függetlenségük és a pártatlanságuk tekintetében;
2. be kell mutatniuk a luxemburgi rendőrségi nyilvántartásból lekért erkölcsi bizonyítványt, illetve egy hasonló dokumentumot, amelyet annak az országnak az illetékes hatóságai állítottak ki, amelyben a megelőző öt évben a lakóhelyük volt;
3. rendelkezniük kell a polgári jogokkal, és jogosultnak kell lenniük a politikai jogok gyakorlására; valamint
4. speciális közvetítői képzettséggel kell rendelkezniük a következők formájában:

• a Luxemburgi Egyetem közvetítői mesterdiplomája, illetve az Európai Unió valamely tagállamának törvényei, egyéb jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései szerint kijelölt egyetem, felsőoktatási intézmény vagy ezeknek megfelelő szintű képzést nyújtó egyéb szervezet közvetítői mesterdiplomája; vagy
• három év szakmai tapasztalat és a közvetítésre vonatkozó speciális képzés, a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően; vagy
• az Európai Unió valamely tagállama által elismert közvetítői képzés.

A Luxemburgi Egyetem speciális közvetítői képzést (mesterképzést) nyújt.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés sok esetben ingyenes. Ha díjat számítanak fel érte, azt egyértelműen jelzik.

A megállapodáson alapuló közvetítés esetében a közvetítők díjai szabad megállapodás tárgyát képezik. A díjakat és a költségeket egyenlő arányban kell elosztani a felek között, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg.

A bíróság által előírt közvetítés és a családjogi közvetítés esetében a díjakat egy nagyhercegi rendelet állapítja meg.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A polgári és a kereskedelmi közvetítésből eredő megállapodások ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, mint a bírósági határozatok. Attól függetlenül, hogy Luxemburgban vagy egy másik uniós tagállamban jöttek-e létre, a szóban forgó közvetítési megállapodások a 2008/52/EK irányelv értelmében végrehajthatók. A végrehajthatóságot a megállapodás illetékes bíróság általi részben vagy egészben történő jóváhagyása biztosítja.

Az irányelvet a 2012. február 24-i törvény ültette át, amely a közvetítést a meglévő bírósági eljárásokkal azonos szintre helyezte.

Kapcsolódó internetes oldalak

Igazságügyi Minisztérium

A Közvetítés és a Jóváhagyott Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (ALMA asbl)

Polgári és kereskedelmi jogi közvetítési központ (CMCC)

Polgári és kereskedelmi jogi közvetítési központ (CMCC asbl)

Közvetítési központ (asbl)

Családjóléti közvetítési központ

Mediátor (IM névjegyzékben szereplő közvetítő)

Kihez kell fordulni?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján az igazságügyért felelős minisztérium feladata a közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történő felvétele.

A közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek adatbázisa az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el.

A honlapon általános tájékoztatás található a felhasználók részére, illetve a honlap felvételi adatlapokat is tartalmaz közvetítők és közvetítőket foglalkoztató jogi személyek részére.A közvetítői névjegyzékben név, szakterület, nyelvismeret és megye alapján lehet keresni a közvetítőket. Jogi személyek esetében a keresések a néven, a megyén és a rövidített néven alapulnak. Továbbá 2014. március 15. napjától lehetőség van mind a közvetítők, mind pedig a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek esetében az úgynevezett „Alávetési nyilatkozatot tett” közvetítők közötti keresésre is. Ezen közvetítők az igazságügyi miniszter felé tett alávetési nyilatkozatukkal vállalták, hogy a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben foglalt kötelező közvetítői eljárás lefolytatására irányuló felkéréseket elfogadják.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogvitákra terjed ki, de kizárja a közvetítés igénybevételét a sajtóhelyreigazítási eljárásokban, a közigazgatási perekben, a gondnokság alá helyezésre, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a végrehajtási perben, az apaság és a származás megállapítására irányuló eljárásban és az alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásban.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes, de vannak bizonyos előnyei az illetékekről szóló törvény és a polgári perrendtartás vonatkozásában.

Ha a felek az első tárgyalás után közvetítésben vesznek részt, és a létrejött megállapodást az elnöklő bíró jóváhagyja, akkor csak az egyébként alkalmazandó illeték felét kell megfizetni. A közvetítőnek fizetendő díj + HÉA (de legfeljebb 50 000 forint) is levonható ebből a már csökkentett összegből. Az egyetlen megkötés az, hogy az illeték végösszege nem lehet kisebb az eredeti illetékösszeg 30%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést.

Ha a felek a polgári eljárás előtt veszik igénybe a közvetítést, akkor csak a közvetítői díj + HÉA összegével, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett illetéket kell megfizetni, amely nem lehet kevesebb az illeték eredeti összegének 50%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést, vagy ha a felek a közvetítés során elért megegyezés ellenére bírósághoz fordulnak (kivéve, ha a bírósághoz fordulás indoka az – az önkéntes teljesítés elmaradása miatt – a megállapodásban foglaltak érvényre juttatása).

A közvetítőkre vonatkozóan nincs nemzeti magatartási szabályzat, de a közvetítő egyesületek többsége betartja a közvetítők európai magatartási kódexét.

Munkajogi vitákra létezik egy speciális magatartási kódex, amelyet a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat készített.

A már megindult bírósági eljárások tekintetében egyes bíróságokon is elérhető a közvetítés, amely a felek számára illetékmentes; részletes szabályai és a bíróságok listája a bíróságok központi internetes honlapján található.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel vagy a nemzeti közvetítőképző intézménnyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre speciális angol nyelvű tájékoztató honlap.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálhatóak a szakmai alapképzéseket lebonyolító intézmények listája.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díj a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv szerint lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalmát nyilvánítsák végrehajthatóvá. A tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Lehetőség van arra, hogy a felek végrehajthatóvá nyilváníttassák a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásuk tartalmát. A bíróságtól vagy egy közjegyzőtől kérhetik a megállapodás bíróság által jóváhagyásra kerülő egyezségbe illetve közokiratba foglalását, amely azt követően végrehajtható lesz.

Kapcsolódó linkek

A magyar közvetítők adatbázisának honlapja

Kihez kell fordulni?

Máltán a közvetítésért felelős kormányzati szerv a Máltai Közvetítői Központ, amely a közvetítésről szóló 2004. évi törvény 474. fejezete alapján jött létre. A Közvetítői Központ olyan fórumot biztosít, amelyhez a jogvita közvetítő segítségével történő rendezése érdekében a jogvitában érintett felek fordulhatnak, illetve amelyhez a feleket ennek érdekében utalhatják.

A Máltai Közvetítői Központtal a hivatalvezetőn keresztül lehet felvenni a kapcsolatot, a következő címen: 158 Triq il-Merkanti, Valletta VLT 1176, Málta.

Ezenkívül a Központ a +356 23279220-ás telefonszámon és az info@mediation.mt e-mail-címen keresztül is elérhető.

A Központ a felek rendelkezésére bocsátja az általa megfelelően akkreditált közvetítők jegyzékét, és felkéri a feleket, hogy válasszanak ki a jegyzékből egy közvetítőt, aki mindkét fél számára elfogadható. Ha a felek nem tudnak megállapodni a mindkettejük számára elfogadható közvetítő személyében, a Központ azt a közvetítőt jelöli ki, akinek a neve a soron következő a jóváhagyott közvetítők jegyzékében.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére, és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés polgári jogi, családjogi, szociális, kereskedelmi és munkaügyekben alkalmazható. Megjegyzendő, hogy a családjogi közvetítői eljárás csak egyes meghatározott családjogi jogvitákra vonatkozik, így például az örökléssel kapcsolatos vagy a családi vállalkozásokból eredő jogvitákra. Nem tartozik ide a különválás és a házasság felbontása, amelyek a polgári bíróság (a családjogi kollégium) hatáskörébe tartoznak, és külön jogszabály szabályozza őket.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A közvetítés önkéntes eljárás. A felek bármely eljárásban közös kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz annak érdekében, hogy függessze fel az eljárást mindaddig, amíg megkísérlik jogvitájuk közvetítés útján történő rendezését. Ezenkívül a bíróság a közvetítés idejére hivatalból is felfüggesztheti az eljárást, és utasíthatja a feleket, hogy próbálják meg közvetítés útján rendezni a jogvitát. Megjegyzendő azonban, hogy családjogi ügyekben a közvetítés kötelező, különösen a különválással, a gyermekek láthatásával, gondozásával és felügyeletével, valamint a gyermekek és a házastárs tartásával kapcsolatos ügyekben.

A Máltai Közvetítői Központ magatartási kódexszel rendelkezik, amelynek szabályait a közvetítők a közvetítői eljárás során kötelesek betartani.

A kódex tartalmazza az alapvető betartandó rendelkezéseket. Például felhatalmazza a Központ Kormányzótanácsát arra, hogy fegyelmi eljárást indítson minden olyan közvetítő ellen, akinek a magatartása nem felel meg a kódex alapelveiben előírt magatartásnak. Ha megállapítják, hogy egy adott közvetítő megsértette a kódex valamely rendelkezését, vagy helytelenül járt el, a Kormányzótanács az általa szükségesnek ítélt időtartamra törli az érintett személyt a közvetítők jegyzékéből.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítők magatartási kódexe szerint a közvetítőknek aktívan követniük kell a közvetítési készségek elsajátítását elősegítő, időről időre elérhetővé váló oktatási és képzési lehetőségeket, és azokat igénybe kell venniük. A Máltai Közvetítői Központ időről időre képzéseket szervez a közvetítők számára. Az első ilyen – a közvetítési készségekről szóló – tanfolyam 2008 júliusában került megrendezésre. 2009. április 16. és 18. között került sor a második tanfolyamra, amely a közvetítői képességek fejlesztésére irányult, és a különválás pszichológiai, társadalmi és jogi szempontjaira összpontosított.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A díjjegyzéket a 2020. évi 365. sz. jogi közlemény által módosított 2008. évi 309. sz. jogi közlemény 2. és 4. szabályzata tartalmazza (lásd a 474.01. sz. kiegészítő jogszabályt).

A családjogi bírósághoz kapcsolódó közvetítés esetében a felek közös megegyezéssel közvetítőt választhatnak az igazságügyi miniszter által e célra kijelölt személyek jegyzékéből (amely esetben a felek viselik a közvetítés költségeit), vagy a bíróság rendel ki közvetítőt – rotációs alapon – az igazságügyi miniszter által meghatározott, a bíróság által kijelölhető személyek jegyzékéből (amely esetben a közvetítőknek járó díjat a polgári bíróságok hivatalvezetője fizeti ki).

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A 2008/52/EK irányelv értelmében lehetőséget kell biztosítani az arra vonatkozó kérelem benyújtására, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalmát nyilvánítsák végrehajthatóvá. A 2010. évi IX. törvény módosította a közvetítésről szóló 2004. évi törvényt, elsősorban a határokon átnyúló jogvitákra vonatkozó irányelv rendelkezéseinek az átültetése céljából, amelyek alkalmazását a belföldi ügyekre is kiterjesztette.

Kapcsolódó linkek

Máltai Közvetítői Központ

A közvetítésről szóló 2004. évi máltai törvény

2008/52/EK irányelv

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Hollandia

A közvetítés során a felek egy független közvetítő irányítása mellett közösen rendezik vitájukat. Az ilyen típusú, bíróságon kívüli vitarendezésnek számos előnye van. Sok esetben a közvetítésre csak rövid ideig van szükség, ami lehetővé teszi a hosszadalmas és költséges bírósági ügyek elkerülését. A közvetítés elősegíti a felek közötti kapcsolat fenntartását is, mivel együttműködnek a megoldás megtalálása érdekében.

Kihez fordulhatok?

Hollandiában több közvetítői névjegyzék létezik. A Holland Közvetítők Szövetsége (Mediatorsfederatie Nederland, MfN) vezeti a (korábban NMI-névjegyzékként ismert) közvetítői névjegyzéket. Az MfN Hollandia legnagyobb közvetítői szövetségét képviselő szövetség. A névjegyzékben csak olyan közvetítők szerepelnek, akik megfelelnek a gondosan megfontolt minőségi előírásoknak. A holland kormány az MfN normáit használja a költségmentességi rendszerben dolgozó közvetítők névjegyzékének alapjaként (a költségmentességi hivatal névjegyzéke [Raad voor Rechtsbijstand]). Létezik az ADR nemzetközi névjegyzéke is.

A Holland Közvetítők Szövetségének címe:
Westblaak 140
3012 KM Rotterdam

Levelezési cím:
PO Box 21499
3001 AL Rotterdam

Telefonszám: 010 - 201 23 44
E-mail-cím: info@mediatorsfederatienl.nl

Mely területen megengedett és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítés minden esetben megengedett, leggyakrabban a polgári jogi és a közjogi ügyekben veszik igénybe. A közvetítés büntetőügyekben már évek óta lehetséges.

Vannak sajátos szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes. A jogszabályok nem írják elő a részt vevő felek számára közvetítési megállapodás megkötését, amely titoktartási és a felek képviseletére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó megállapodás. Az MfN közvetítésről szóló 2017. évi rendelete (Mediationreglement 2017) értelmében azonban az MfN közvetítő szolgáltatásait igénybe vevő feleknek közvetítési megállapodást kell aláírniuk.

Az MFN közvetítőinek be kell tartaniuk az MfN magatartási kódexét, és be kell tartaniuk annak közvetítésről szóló rendeletét. Bárki, akinek panasza van a közvetítő munkájával kapcsolatban, a Mediator Quality Foundation nevű szervezethez (Stichting Kwaliteit Mediators, SKM) fordulhat.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítők nyilvántartásába való felvételhez a közvetítőknek el kell végezniük egy elismert közvetítői alapképzést, elméleti vizsgát és értékelő vizsgát kell tenniük, és erkölcsi bizonyítványt kell bemutatniuk (Verklaring Omtrent het Gedrag, VOG).

Emellett naprakészen kell tartaniuk ismereteiket azáltal, hogy háromévente eleget tesznek bizonyos követelményeknek. Konkrétabban, háromévente legalább kilenc közvetítési ügyet kell kezelniük, összesen legalább 36 órás kapcsolattartási idővel, és legalább két közvetítési ügyet kell lezárniuk, évente összesen legalább 8 órás kapcsolattartási idővel. Az általuk háromévente kezelendő kilenc közvetítési ügy közül legalább háromnak írásbeli megállapodással kell zárulnia, és legfeljebb három esetében lehetséges a két közvetítő bevonásával történő közvetítés. Ezen túlmenően a közvetítőknek háromévente 48 PE-pontot (szakmai továbbképzést) kell szerezniük. E pontok egy részét szakértői megbeszéléseken való részvétel révén kell megszerezni. A közvetítőknek háromévente szakértői értékelésen is részt kell venniük. A szakértői értékelés minőségi intézkedés, és magában foglalja annak független, pártatlan szakértői értékelését, hogy a közvetítő szolgáltatásai elérik-e a szakembertől elvárható átlagos szintet. Más szóval a holland mediátorok nyilvántartásában szereplő közvetítőkre szigorú minőségi követelmények vonatkoznak.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A különböző közvetítők különböző óradíjakat számíthatnak fel. A közvetítői díjakat olyan tényezők befolyásolják, mint a tapasztalat, szakmai háttér és szakterület. Ezért a közvetítés megkezdése előtt tanácsos megkérdezni a közvetítőktől, hogy milyen óradíjjal dolgoznak, és milyen járulékos költségek merülhetnek fel. A közvetítőknek mindig részletezniük kell költségeiket. A közvetítés költsége a közvetítési folyamat időtartamától és a közvetítővel folytatott konzultáció gyakoriságától is függ. A közvetítő átlagosan óránként 150 euróba kerül (héa nélkül).

Ha Ön nem engedheti meg magának, hogy közvetítőt fizessen, költségmentességben részesülhet, ha megfelel bizonyos kritériumoknak. Ha Ön költségmentességre jogosult, csak rászorultsági alapú hozzájárulást fizet a költségekhez.

A közvetítés költségeivel kapcsolatos további információkért kattintson ide.

Van lehetőség a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás végrehajtására?

A jogszabályok lehetővé teszik a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen.

Kapcsolódó linkek

Holland Közvetítők Szövetsége

Közvetítési költségek

Az MfN közvetítésről szóló 2017. évi rendelete

Hová lehet fordulni?

A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium közvetítői jegyzéket vezet. Ide csak azokat a közvetítőket veszik fel, akik rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő képzettséggel.

Nincs olyan központi hatóság, amely a közvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban illetékes lenne.

Közvetítést bizonyos szakmai, illetve nem szakmai egyesületek végeznek, egyes nem kormányzati szervezetek pedig támogatást nyújtanak a közvetítőknek.

Mikor indokolt a közvetítői eljárás?

A közvetítés olyan polgári jogi ügyekben szolgálja a konfliktusok megoldását, amelyek eldöntése egyébként a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. A vitában részt vevő felek önkéntesen választhatják a közvetítést annak érdekében, hogy saját megoldást találjanak a vitára.

Bizonyos szomszédjogi viták esetén a felek, mielőtt bírósághoz fordulhatnak, kötelesek megkísérelni a vita bíróságon kívüli rendezését. Ennek érdekében az ügyet békéltető testület elé vihetik, peren kívüli egyezséget köthetnek a helyi bíróság előtt (ún. prätorischer Vergleich) vagy mediátor segítségét vehetik igénybe.

Vannak sajátos szabályok e téren?

Nincs olyan rendelet vagy magatartási kódex, amely kifejezetten a közvetítőkre vonatkozna. Bizonyos jogok és kötelezettségek csak a nyilvántartásban szereplő bejegyzett közvetítőkre vonatkoznak.

A közvetítőket nem szakterület szerint veszik jegyzékbe; tehát nem mint pl. családjogi, orvosi vagy építészeti ügyekre specializálódott közvetítők. A nyilvántartásba vett közvetítők tevékenységi körét viszont feltüntetik a nevük mellett.

Bejegyzett közvetítőként az kerülhet be a nyilvántartásba, aki sikeresen elvégezte a megfelelő képzést és megfelel a követelményeknek. A közvetítő nem védett szakmai cím, ugyanakkor a „bejegyzett közvetítő” címet jogosulatlan személyek nem használhatják.

Tájékoztatás és képzés

Itt találhat további információkat – egyebek mellett – a közvetítők ausztriai képzéséről és a nyilvántartásba vételükre vonatkozó követelményekről. Az információk csak német nyelven érhetők el.

Mennyibe kerül a közvetítés?

A közvetítés főszabály szerint nem ingyenes.

A közvetítői díj mértékét a magánközvetítő és a vitában álló felek közötti megállapodás határozza meg.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a felek számára, hogy kérjék a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodás tartalmának végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok közlik, hogy mely bíróságok vagy egyéb állami szervek illetékesek az ilyen kérelmek ügyében.

Ausztriában a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás tartalma csak akkor végrehajtható, ha azt bíróság előtti egyezség (Vergleich) formájában vagy közjegyző előtt kötik, és utóbbi esetben közjegyzői okiratba foglalják.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Lengyelország

A bírósági út helyett próbáljuk meg a jogvitákat közvetítés segítségével megoldani. A közvetítés egy alternatív vitarendezési megoldási forma, amely során a felek közvetítő segítségével kívánnak megállapodni egymással. Lengyelországban mind a kormány, mind pedig a jogászok tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.

Kihez kell fordulni?

2010-ben az Igazságügyi Minisztérium létrehozott egy, a közvetítési ügyekért felelős részleget, amely jelenleg a Nemzetközi Együttműködési és Emberi Jogi Főosztály Bűncselekemények sértettjei és a közvetítés előmozdításáért felelős osztályán belül működik. A közvetítéssel kapcsolatos tevékenységekről a háttérinformációk az Igazságügyi Minisztérium (Ministerstwo Sprawiedliwości) weboldalán találhatók.

Az elmúlt években az Igazságügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordított a lengyelországi közvetítés, valamint az alternatív vitarendezés más formáinak fejlesztésével és népszerűsítésével kapcsolatos kérdésekre, valamint arra, hogy hatékonyabbá és az állampolgárok számára hozzáférhetőbbé tegye az igazságszolgáltatást.

2010-ben a Minisztérium kezdeményezésére létrehozták a közvetítői koordinátorok hálózatát.
Jelenleg nyolc fellebbviteli bíróságon, valamennyi regionális bíróságon és hat kerületi bíróság területén összesen 120 koordinátor (bírák, pártfog felügyelők és közvetítők) tevékenykedik.

Az igazságügyi miniszter munkáját tanáccsal és véleménnyel segíti az Alternatív vitarendezést és konfliktusmegoldást segítő szociális tanács (Społeczną Radą ds. Alternatywnych Metod Rozwiązywania Konfliktów i Sporów) (a továbbiakban: alternatív vitarendezési tanács – email: adr_rada@ms.gov.pl), amely jelentős szerepet játszik a közvetítés és a a kommunikáció elképzelésének népszerűsítésében a kormányzat, az igazságszolgáltatás és a környezeti közvetítők között.

A tanácsot első alkalommal a 2005. augusztus 1-jei miniszteri rendelet nevezte ki tanácsadó testületnek a miniszter mellé a tágabb értelemben vett alternatív vita- és konfliktusrendezés kérdéseiben. A tanács első megbízatása idején elért eredményekről többek között az alábbi dokumentumok számolnak be:

• Lengyel közvetítők etikai kódexe (Kodeks Etyczny Mediatorów Polskich) (2008. május).
• A közvetítők képzési normái (Standardy Szkolenia Mediatorów) (2007. október).
• A közvetítés és a közvetítői eljárás szakmai szabályai (Standardy Prowadzenia Mediacji i Postępowania Mediacyjnego) (2006. június).

Az alternatív vitarendezési tanács második megbízatását a 2009. április 3-i (2011. július 1-jei igazságügyi miniszteri rendelettel módosított) igazságügyi miniszteri rendelettel nyerte el. Ezen időszak alatt a tanács által készített legfontosabb dokumentum a következő volt:Változások véghezvitele a rendszerben (Założenia do zmian systemowych) (2012. március).

A tanács jelenleg 23 fős, a tudomány területének képviselőiből és gyakorlott közvetítőkből áll, valamint a lentebb bemutatott civil szervezetek, akadémiai intézmények és kormányzati részlegek is képviseltetik magukat benne.

A tanács hatáskörébe mindenekelőtt a viták alternatív megoldására irányuló országos rendszer szabályainak kidolgozása tartozik, valamint:

• az alternatív vitarendezési rendszer uniós jogi előírásoknak való megfeleltetése,
• a lengyel jogrendszerben egységes közvetítői modell kidolgozása,
• a közvetítői eljárás normáinak fejlesztése,
• az alternatív vitarendezési mechanizmusok mint konfliktuskezelési megoldások előmozdítása az igazságszolgáltatás és az igazságügyi dolgozók, bűnüldöző hatóságok és az állampolgárok körében,
• intézményi környezet megteremtése, ahol az alternatív vitarendezés különféle formái kifejlődhetnek,
• ad hoc projektek felvállalása a lengyelországi közvetítés fejlesztése érdekében.

Számos civil szervezet és magáncég is fontos szerepet játszik a közvetítés népszerűsítésében és belső normáinak kidolgozásában. E szervezetek meghatározták saját képzési követelményeiket, a jövendőbeli közvetítőkkel szemben támasztott követelményeket, a közvetítési eljárás módszereit, valamint etikai és a jó szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályokat. Ezek belső szabályok és csak a szervezeti tagsággal rendelkező közvetítőkre vonatkoznak.

A legjelentősebb egyesületek közé a következők tartoznak:

• A Lengyel Közvetítési Központ (Polskie Centrum Mediacji),
• A Családjogi Közvetítők Egyesülete (Stowarzyszenie Mediatorów Rodzinnych),
• A Lengyel Közvetítők Egyesülete (Krajowe Stowarzyszenie Mediatorów),
• A Lengyelországi „Partners” Közvetítési Központ (Centrum Mediacji Partners Polska),
• A Lengyel Választottbírósági Egyesület (Polskie Stowarzyszenie Sądownictwa Polubownego),
• Az Alsó-sziléziai Közvetítési Központ (Dolnośląski Ośrodek Mediacji).

Ezeken túlmenően különböző szakmai szervezetek is intézményesített keretek között népszerűsítik a közvetítést. Ezek közé tartozik:

• A Legfelsőbb Ügyvédi Tanács Közvetítői Központja (Centrum Mediacyjne przy Naczelnej Radzie Adwokackiej).
• Az Ügyvédek Országos Egyesülete Kereskedelmi Közvetítő Központja (Centrum Mediacji Gospodarczej przy Krajowej Izbie Radców Prawnych).
• Egyes regionális ügyvédi egyesületek közvetítői központjai (Okręgowa Izba Radców Prawnych)
• Egyes regionális közjegyzői tanácsok közvetítői központjai (Okręgowa Rada Notarialna)

Civil szervezeteknek – törvényi kötelezettségeik keretein belül – és egyetemeknek is lehet állandó közvetítőik (stały mediator). Ezekről a listákról és központokról a kerületi bíróságok elnökei nyújtanak információt. A kerületi bíróságok elnökei vezetik a büntetőügyekben és a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben igénybe vehető közvetítők listáit.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítést többfajta jogvita során lehet igénybe venni. A lengyel jog szerint az alábbi típusú ügyekben vehetünk igénybe közvetítést:

• polgári jogi
• kereskedelmi jogi
• munkajogi
• családjogi
• fiatalkorúakkal kapcsolatos
• büntetőjogi
• igazságszolgáltatási, közigazgatási

A közvetítésről részletes információk találhatók az Igazságügyi Minisztérum által készített brosúrákon és tájékoztató füzetekben.

A közvetítés igénybevétele manapság a büntető és polgári eljárásokban a legelterjedtebb. 2011–2012 során a leginkább a családjog és a kereskedelmi jog területén nőtt a közvetítések száma.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés önkéntes módja a viták és konfliktusok feloldásának, alapja a következők valamelyike lehet:

• Közvetítői egyezség ( bíróságon kívüli közvetítés)
• Bírósági határozat közvetítésre felkérésről (bíróság által elrendelt közvetítés).

Ha a felek nem választanak közvetítőt, a bíróság jogosult kinevezni valakit a megfelelő képesítésekkel rendelkező személyek listájáról, hogy résztvegyen az eljárásban. Büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben a bíróság nevezi ki a közvetítőt.

A közvetítést többek között a polgári eljárásról szóló, a büntető eljárásról szóló, a fiatalkorúakat érintő ügyekben alkalmazandó eljárásról szóló, valamint a perköltségekről szóló törvény is szabályozza. Az egyes ügytípusokra vonatkozó közvetítési eljárást szabályozó alárendelt jogi aktusokat is elfogadták.

A fiatalkorúakra nézve a szabályozás meghatározza a következőket:

• a közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézményekre és személyekre vonatkozó feltételeket;
• a közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézmények és személyek regisztrációját;
• a közvetítők képzését;
• a közvetítők aktákhoz való hozzáférésének mértékét és feltételeit,
• a közvetítői eljárás folyamatáról és eredményéről való jelentés formáját és kiterjedését.

A büntetőügyekre vonatkozó szabályozás a következőket tartalmazza:

A közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézményekre és személyekre vonatkozó feltételeket.

• A közvetítői eljárások lefolytatására felhatalmazott intézmények és személyek kinevezését és elbocsátását.
• A közvetítők aktákhoz való hozzáférésének mértékét és feltételeit.
• A közvetítői eljárásban követendő módszert és eljárást.

A családjogi ügyekben további előírások vonatkoznak a közvetítők képzettségére és tapasztalataira (pszichológia, tanári képzés, szociológia vagy jog, és gyakorlati készségek a családjogi ügyekben történő közvetítés lebonyolításához).

Végrehajtási szabályok rögzítik a polgári ügyekben eljáró közvetítők díjazását és visszatéríthető költségei (lásd lentebb: Milyen költségekkel jár a közvetítés?)

Tájékoztatás és képzés

A lengyelországi közvetítésről szóló alapinformációk az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók meg, beleértve többek között a közvetítésre és a nemzetközi közvetítésre vonatkozó jogi eszközök kivonatait, valamint az alternatív vitarendezési tanács által kidolgozott dokumentumokat és ajánlásokat, valamint a közvetítést népszerűsítő poszterek elektronikus változatait is. A közvetítést népszerűsítő tevékenységekről is naprakész információk találhatók, valamint a Nemzetközi Konfliktus-feloldási Nappal kapcsolatos nemzeti és regionális szinten szervezett tevékenységekről is. A honlap egy helyre gyűjti össze a más országokról szóló információkat, jogi eszközök fordításait és jó gyakorlatokra példákat.

A közvetítési kérdések az általános jogi képzés részei, az ügyészek és bírák képzésében is helyet kapnak, továbbá a bírák és ügyészek képzési programjában is szerepel a Bírák és ügyészek Nemzeti Iskolája (Krajowa Szkola Sądownictwa i Prokuratury) keretében.

Az Igazságügyi Minisztérium által megbízott közvetítői koordinátorok felkészítése a szerepükre különböző területeken zajlott: kommunikáció, csapat menedzsment és közvetítőkkel való együttműködés.

A közvetítők a közvetítői központok, egyetemek és más szervezetek által kínált kurzusok közül választhatnak.

Az Igazságügyi Minisztérium vezeti a közvetítésről a statisztikákat, többek között:

• a bírósági közvetítésre felkérésekről,
• az elért egyezségekről,
• az egyezségek feltételeiről (büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben),
• a bíróságon kívüli közvetítési eljárások számáról (polgári jogi ügyekben).

A projektalapú tevékenységekkel kapcsolatban 2010–2011 folyamán a közvetítés különböző típusairól és azok gyakorlati használatáról szóló útmutatókat, kiadványokat és szórólapokat terjesztettek a bíróságokon, tartományi rendőr-főkapitányságokon és közvetítői központokban. Televíziós, rádiós és hirdetőtáblás kampány is zajlott a közvetítésről a lakosság tájékoztatása céljából. Az Igazságügyi Minisztérium rendszeresen frissíti és terjeszti az eljárási dokumentumokhoz és poszterekhez kapcsolódó kiadványokat és szórólapokat, amelyek ingyenesen elérhetők a Minisztérium honlapján is.

Lengyelországban öt éve tartják a Nemzetközi Konfliktus-feloldási Napját, és az igazságügyi miniszter nemzeti konferenciát szervez a téma kapcsán. Ezen kívül több tucat kisebb konferencia, esemény, szeminárium és vitarendezvény kerül megszervezésre számos városban regionális és helyi szinten az esemény megünneplése alkalmából.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítéssel kapcsolatos információk ingyenesen elérhetők az Igazságügyi Minisztérium honlapján. Kutatások szerint a közvetítés költséghatékonyabb, mint a bírósági eljárás.

A büntető eljárásokban és fiatalkorúak büntető ügyeiben alkalmazott közvetítés ingyenes, mivel ennek költségeit az állam magára vállalja. Minden más típusú ügyben a közvetítés díja általában a közvetítő és a felek megállapodásától függ. A közvetítő vállalhatja ugyanakkor, hogy pro bono alapon végzi a közvetítést.

Polgári jogi ügyekben a peres felek viselik a költségeket. A peres felek általában – ellenkező megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik a költségeket. A bírósági döntés alapján indult közvetítői eljárás esetében a közvetítő tiszteletdíjának mértéke nem ingatlannal kapcsolatos viták esetén 60 PLN (körülbelül 15 EUR) az első közvetítői ülésre, és 25 PLN (körülbelül 6 EUR) minden azt követő ülésre. Ha az eljárás ingatlannal kapcsolatos, a közvetítő tiszteletdíja a vita tárgyát képező ingatlan értékének 1%-a (nem kevesebb, mint 30 PLN (körülbelül 7,5 EUR) és nem több, mint 1000 PLN (körülbelül 250 EUR). A közvetítő jogosult költségei megtérítésére is (például a levelezés, a telefon és a helyiség bérlés költségeinek fedezésére). A költségekre az ÁFA-t rá kell számolni.

Ha a közvetítés eredményeként megállapodás születik, a bírósági költségek 75%-át visszatérítik annak a félnek, aki a bírósághoz fordult. Bontóperes és különválási ügyekben a költségek 100%-át visszatérítik.

Bíróságon kívüli közvetítés esetén a közvetítő tiszteletdíja és a költségei megtérítése a közvetítő központ számításai szerint alakul vagy a felek a mediáció megkezdése előtt megállapodnak róluk a közvetítővel. A felek akkor sem mentesülnek a közvetítő költségeinek megtérítése alól, ha a bírósági költsége megtérítése alól mentességet kapnak. A közvetítő mindkét típusú (bírósági és bíróságon kívüli) közvetítés esetén lemondhat a tiszteletdíjáról.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Polgári jogi ügyekben ha a peres felek megállapodásra jutottak, az egyezséget csatolják a jegyzőkönyvhöz. A közvetítő tájékoztatja a feleket arról, hogy az egyezség aláírásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azt a bíróságnak jóváhagyás végett benyújtsák. A közvetítő az egyezséget és a jegyzőkönyvet benyújtja a bíróságnak, a jegyzőkönyv másolatát pedig megküldi a feleknek. A bíróság azonnal folytatja az eljárást, hogy jóváhagyja vagy végrehajthatónak nyilvánítja a közvetítői egyezséget. A bíróság részben vagy egészben elutasítja az egyeség jóváhagyását vagy nem nyilvánítja azt végrehajthatónak, ha az egyezség jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, célja a törvény megkerülése, zavaros, vagy az alkalmazott jogos érdekével ellentétes ellentmondásokat tartalmaz. A bíróság által jóváhagyott és végrehajthatónak nyilvánított közvetítői egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú és végrehajtható.

A családjogi ügyekben létrejött egyezségre sor kerülhet a házastársak kibékülése kapcsán, meghatározhatja a különválás feltéteit, tisztázhatja a szülői felügyeleti vagy a gyermekkel való kapcsolattartási kérdéseket, a tartást és gyerektartást, valamint ingatlannal és lakhatással kapcsolatos kérdéseket. A szülők vagy házastársak különválása után az olyan kérdésekről is születhet egyezség, mint például az útlevél kérelmezése, a gyermek oktatásáról való döntés, más családtagokkal való kapcsolattartás és a gyermek nevén lévő ingatlan kezelése.

Polgári jogi ügyekben a közvetítői eljárás megindulása megszakítja az elévüli időt.

A büntetőügyekben és fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben a közvetítői eljárás során elért egyezség nem helyettesíti a bírósági ítéletet és nem kötelező a bíróságra nézve, de a bíróságnak figyelembe kell vennie az eljárás végén a döntés tartalmát. Az egyezségben foglalt feltételek lehetnek például: hivatalos bocsánatkérés, anyagi és nem anyagi károkért való felelősségvállalás, közösségi szolgálat, a veszteséget elszenvedett fél felé kötelezettségvállalás, a társadalom felé kötelezettségvállalás és így tovább.

A közvetítői eljárás a választottbíráskodás és a kis értékű követelésekkel foglalkozó bíróságok (julgados de paz – békebíróságok) mellett az alternatív vitarendezés (ADR) egyik mechanizmusa Portugáliában. A 2013. április 19-i 2013/29. sz. törvény (a közvetítői eljárásról szóló törvény) megállapítja a közvetítői eljárás – mint az egyik alternatív vitarendezési mechanizmus – nemzeti keretrendszerét. A törvény meghatározza a közvetítői eljárás Portugáliában általánosan – a közvetítői eljárás tárgyát képező jogvita jellegétől függetlenül – alkalmazandó alapelveit, valamint a polgári és a kereskedelmi közvetítői eljárásokra, a közvetítőkre és az állami közvetítői eljárásra vonatkozó jogi előírásokat. A közvetítői eljárásról szóló törvény a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

• „közvetítés”: az alternatív vitarendezés egyik formája, amelyet állami vagy magánszervezetek végeznek, és amely során egy jogvitában érintett két vagy több fél közvetítő segítségével igyekszik önként megegyezni;
• „közvetítő”: olyan pártatlan és független harmadik személy, aki semmilyen cselekményt nem kényszeríthet a közvetítői eljárásban részt vevő felekre, és aki az említett feleknek segítséget nyújt a vitás ügyben történő végleges megegyezéshez.

A közvetítői eljárás és a közvetítés során létrejött megállapodások bemutatása

A közvetítői eljárás igénybevétele teljes mértékben önkéntes alapon történik. A közvetítői eljárás bizalmas. A titoktartásról csak közérdekre – különösen a gyermekek legfőbb érdekének védelmére – hivatkozva lehet lemondani, illetve akkor, ha valamely személy testi vagy lelki épsége veszélyben forog, vagy ha az a közvetítői eljárás során megkötött megállapodás alkalmazásához vagy végrehajtásához szükséges, és kizárólag olyan mértékben, amely a gyakorlatban szükséges az érdekeltek megvédéséhez. A közvetítői eljárás tartalma nem használható fel bizonyítékként a bíróságon.

A közvetítői eljárás során megkötött megállapodás végrehajtható, amennyiben:

1. olyan jogvitára vonatkozik, amely közvetítői eljárás tárgyát képezheti, és a jog nem írja elő annak bíróság általi megerősítését;
2. a felek jogosultak ilyen jellegű megállapodást kötni;
3. a megállapodás a jogszabályban foglalt feltételek mellett lefolytatott közvetítői eljárás során jött létre;
4. tartalma nem sérti a közrendet;
5. az eljárás a közvetítők Igazságügyi Minisztérium által vezetett jegyzékén szereplő közvetítő részvételével ment végbe. A jegyzék itt tekinthető meg.

Az a közvetítési megállapodás, amely egy másik uniós tagállamban lefolytatott közvetítői eljárás eredményeként jött létre, és megfelel a fenti a) és d) pontnak, végrehajtható, amennyiben az adott ország jogrendszere szerint is végrehajtható.

Azok a területek, amelyeken megengedett és gyakori a közvetítői eljárás igénybevétele

A polgári, a kereskedelmi, a családjogi, a munkaügyi és a büntetőügyekben alkalmazható közvetítés. Az utóbbi három területen állami közvetítői rendszer áll rendelkezésre, és minden ilyen területnek sajátos szabályai vannak.

A békebíróságok (julgados de paz) közvetítői szolgálata minden olyan jogvitában közvetíthet, amely közvetítői eljárás tárgyát képezheti, akkor is, ha az nem tartozik a békebíróságok hatáskörébe.

A közvetítők jogállása

A közvetítői eljárásról szóló törvényben külön fejezet rögzíti a közvetítők jogait és kötelezettségeit (23–29. cikk). A közvetítők ezenkívül kötelesek a közvetítők európai magatartási kódexével összhangban eljárni.

A közvetítők képzéséért semmilyen állami szerv nem felel; képzésüket az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság (Direção-Geral da Política de Justiça) által akkreditált magánszervezetek biztosítják a 2013. november 27-i 345/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendeletnek (Portaria) megfelelően.

A közvetítői eljárás költsége

Az állami családjogi közvetítői szolgálat igénybevételéhez minden érintett félnek be kell fizetnie 50 eurót, kivéve a következő helyzetekben:

• ha költségmentességet ítéltek meg;
• ha az ügyet valamely igazságügyi hatóság határozata utalta közvetítői eljárásra a gyámsági eljárás jogi kereteiről szóló törvény (Regime Geral do Processo Tutelar Cível) 24. cikke alapján;
• ha a felek kérelmére vagy hozzájárulásával valamely igazságügyi hatóság határozata, illetve valamely folyamatban lévő gyermekvédelmi eljárásban a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság közvetítői eljárásra utalta őket.

Az állami büntetőjogi közvetítői szolgálat ingyenesen igénybe vehető.

Az állami munkaügyi közvetítői szolgálat igénybevételéhez az ügyben érintett összes félnek be kell fizetnie egy 50 euró összegű díjat, a költségmentesség biztosításától függetlenül.

Az állami közvetítői szolgálatok igénybevételének említett díjain felül a szóban forgó szolgáltatások nyújtására jogosult bejegyzett közvetítők szintén díjat számítanak fel; ezek fix összegek, azonban attól függenek, hogy sikerül-e megállapodni, és hogy milyen intézkedésekre került sor a megállapodás érdekében.

Ha a békebíróságok által végzett közvetítés esetén megállapodás születik, minden fél köteles 25 euró megfizetésére.

A magán közvetítői eljárás költségeit a felek által kiválasztott közvetítő állapítja meg.

További hasznos információk

Az állami közvetítői eljárás szabályozásáért felelős kormányzati szerv az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság (DGPJ), amely az alternatív vitarendezési hivatalán (Gabinete de Resolução Alternativa de Litígios – GRAL) keresztül jár el. Az igazságügyi politikával foglalkozó főigazgatóság. A DGPJ nem nyújt tájékoztatást arról, hogy hogyan kell közvetítőt keresni, azonban vezeti az állami közvetítői szolgálatok közvetítői jegyzékét. Az állami közvetítői eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint a közvetítői eljárásra vonatkozó határozat meghozatalát követően automatikusan sor kerül a közvetítő kiválasztására.

Kihez kell fordulni?

Romániában a közvetítésről szóló 192/2006. törvény által létrehozott Közvetítési Tanács (Consiliul de Mediere) felel a közvetítés felügyeletéért. A Tanács független jogi személy, amely a köz érdekében jár el, székhelye Bukarestben található.

A 192/2006. törvény lefektette a közvetítés létrehozásának jogszabályi kereteit, amelyek között a közvetítői szakma működik.

A Közvetítési Tanács tagjait a közvetítők választják, és a romániai igazságügyi minisztérium hagyja jóvá.

A Közvetítési Tanács fő feladata az alábbi területeken történő döntéshozatal:

• a közvetítés területére vonatkozó képzési követelmények megállapítása a legjobb nemzetközi gyakorlat alapján, továbbá annak ellenőrzése, hogy a szakmabeliek ezeket betartják-e;
• a közvetítők engedélyezése és a Közvetítők Névjegyzékének kezelése és frissítése;
• a közvetítők képzési programjának jóváhagyása;
• az engedélyezett közvetítők Etikai Kódexének és a fegyelmi felelősségükre vonatkozó szabályzatnak az elfogadása;
• a Közvetítési Tanács szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
• javaslattétel a közvetítésre vonatkozó jogszabályok módosítására vagy megfeleltetésére.

A Közvetítési Tanács elérhetőségei a következők:

Cím: Cuza Vodă utca, 64, 4. szektor, Bukarest

Telefon: 004 021 315 25 28; 004 021 330 25 60; 004 021 330 25 61

Fax: 004 021 330 25 28

E-mail cím: secretariat@cmediere.ro, Consiliul_de_mediere@yahoo.com

A Közvetítők Szakmai Szervezeteinek Országos Jegyzéke

A Közvetítési Tanács létrehozta a Közvetítők Szakmai Szervezeteinek Országos Jegyzékét. A Jegyzék felsorolja azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek támogatják a közvetítést és képviselik a közvetítők szakmai érdekeit.

Az alábbi felsorolás a közvetítési szolgáltatásokat végző szakmai szervezeteket tartalmazza:

• Bukaresti Közvetítők Társasága (Asociaţia Mediatorilor Bucureşti)
• Tordai Közvetítők Központja (Asociaţia Centrul de Mediere Turda)
• Vászlói Közvetítők Kamarája (Asociatia Camera Mediatorilor Vaslui)
• Vászlói Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Vaslui)
• Galaci Közvetítők Társasága (Asociatia Mediatorilor Galaţi)
• Jászvásári Közvetítők Kamarája (Asociaţia Camera Mediatorilor Iaşi)
• Jászvásári Közvetítési és Közösségvédelmi Központ (Centrul de Mediere si Securitate Comunitara Iasi)
• Craiovai Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Craiova)
• Kolozsvári Közvetítési Központ Társaság (Asociatia Centrul de Mediere Cluj)
• Nemci Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Neamt)
• Nagyszebeni Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Sibiu)
• Konstancai Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Constanta)
• Albai [Fehér megyei] Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Alba)
• Temesvári Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Timisoara)
• Máramarosi Közvetítési és Választottbírósági Központ (Centrul de Mediere si Arbitraj Maramures)
• Bákói Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Bacau)
• Calarasi Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Calarasi)
• Jalomicai Közvetítési Központ (Centrul de Mediere Ialomita)

A közvetítők névjegyzéke

A 192/2006. törvény 12. §-a alapján az engedélyezett közvetítők a Közvetítési Tanács által vezetett és a Románia Hivatalos Közlönyének I. Részében közzétett „közvetítők névjegyzékében” kerülnek nyilvántartásba vételre.

A „közvetítők névjegyzéke” ezen kívül elérhető a Közvetítési Tanács és az igazságügyi minisztérium hivatalos honlapján.

Az engedélyezett közvetítők listája az alábbiakról tartalmaz információt:

• a közvetítők tagsága a szakmai szervezetekben,
• a diplomájukat kiadó felsőoktatási intézmény,
• az általuk elvégzett közvetítői képzési program,
• azok az idegen nyelvek, amelyeken közvetítési szolgáltatásokat nyújtanak,
• elérhetőségi adataik.

Aki érdeklődik vitája közvetítés útján való rendezése iránt, a közvetítők névjegyzékének (listájának) a bíróságokon és az igazságügyi minisztérium honlapján történő közzétételét követő egy hónapon belül kapcsolatba léphet egy közvetítővel.

A Közvetítési Tanácsot jogszabály kötelezi a közvetítők névjegyzékének (listájának) rendszeres – legalább évente egyszer történő – aktualizálására, valamint arra, hogy a változásokat közölje a bíróságokkal, helyi önkormányzati szervekkel és az igazságügyi minisztériummal.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A 192/2006. törvény 2. §-a polgári, büntető és családjogi ügyekkel kapcsolatos jogvitákban, valamint a jogszabályok rendelkezései alapján más jogterületeken is megengedi, hogy a felek közvetítőhöz forduljanak. A fogyasztóvédelmi jogviták, valamint az olyan jogokkal kapcsolatos viták, amelyekről le lehet mondani, szintén eldönthetők közvetítés útján. Azonban a személyhez fűződő jogokkal és az olyan jogokkal kapcsolatos ügyek, amelyekről nem lehet lemondani, nem képezhetik közvetítés tárgyát.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes alapon történik. A felek nem kötelesek a közvetítési szolgáltatások igénybevételére, és bármely szakaszban megszüntethetik a közvetítési eljárást. Más szóval a felek bármikor szabadon választhatnak más vitarendezési módot, vagyis bírósági vagy választottbírósági eljárást. Az érdekelt felek a bírósághoz fordulást megelőzően és a bírósági eljárás során is kapcsolatba léphetnek közvetítővel.

Azonban a közvetítésre vonatkozó több nemzeti jogszabály kötelezi a bírókat, hogy bizonyos esetekben tájékoztassák a feleket a közvetítés választásának lehetőségéről és annak előnyeiről. Más esetekben azoknak a feleknek, akik a közvetítést vagy más alternatív vitarendezési eljárást választják, pénzügyi ösztönzést kínálnak.

2007. február 17-én a Közvetítési Tanács jóváhagyta a közvetítők Etikai Kódexét. A Kódex a közvetítők névjegyzékében szereplő összes közvetítőre nézve kötelező.

Tájékoztatás és képzés

A Romániában végzett közvetítéssel kapcsolatban a legfőbb információforrás a Közvetítési Tanács honlapja.

Közvetítői képzést csak a magánszféra nyújt, azonban a Közvetítési Tanács felel a képzési programok szolgáltatóinak engedélyezéséért, annak biztosítása érdekében, hogy az összes tanfolyam azonos színvonalú képzést nyújtson.

A Közvetítési Tanács hivatalos honlapján a képzési programok szolgáltatóinak listája is megtalálható.

A tanfolyamok rendszeres időközönként indulnak. Jelenleg egy olyan képzési program működik, amely a közvetítők bevezető képzésének tekinthető (80 órás képzés). A program meghatározza a tanulmányi célokat, a program végére elsajátítandó készségeket, és az értékelés módját. A Közvetítési Tanács által engedélyezett 8 szolgáltató felel a segédanyagok és a feladatok kialakításáért, a nemzeti képzési program által meghatározott kereteken belül.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díj mértéke a magán közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

A helyi vagy az országos hatóságok jelenleg nem biztosítanak jogi vagy pénzügyi támogatást a közvetítői szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánításának kérelmezését. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Románia még nem tett eleget e tájékoztatási kötelezettségének.

The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Szlovénia

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Szlovéniában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Kihez kell fordulni?

A bírósági ügyekben folytatott alternatív vitarendezésről szóló törvény (ZARSS, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 97/09. és 40/12. sz. – ZUJF), amelyet 2009. november 19-én fogadtak el, alternatív vitarendezési program elfogadását és hatályba léptetését írja elő az elsőfokú és a másodfokú bíróságok számára annak érdekében, hogy a felek alternatív eszközöket vehessenek igénybe kereskedelmi jogi, munkaügyi, családjogi és egy polgári jogi jogviták rendezésére. A bíróságok e program keretében kötelesek lehetővé tenni a felek számára, hogy közvetítést vegyenek igénybe az alternatív vitarendezés egyéb formái mellett.

Az alternatív vitarendezési programok keretében a bíróságokon működő közvetítők központi nyilvántartását a Közigazgatási Minisztérium vezeti.

Több nem kormányzati szerv tevékenykedik a közvetítés terén:

• a Közvetítők Szlovén Szövetsége (a közvetítők címjegyzéke);
• a Jogi Tájékoztató Központon belüli Közvetítési Központ,
• a Közvetítéssel Foglalkozó Szervezetek Szlovén Szövetsége - MEDIOS (a közvetítők címjegyzéke).

Az alternatív vitarendezési tanács az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium égisze alatt működik. A tanácsot 2009. márciusban hozták létre, koordinációs és konzultatív szerepet betöltő központosított, független minisztériumi tanácsadó testületként.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés polgári jogi, családjogi, kereskedelmi, munkaügyi és más, ingatlannal kapcsolatos jogvitákban olyan követelések esetében vehető igénybe, amelyek felett a felek rendelkezhetnek és amelyeket egyezséggel rendezhetnek. A közvetítés jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában más ügyekben is megengedett.

Közvetítésre leggyakrabban polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben kerül sor.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló törvény (ZMCGZ, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 56/08. sz.) általánosságban hivatkozik a közvetítésre – vagyis a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó, és a bíróságon kívüli közvetítésről tesz említést. A törvény megállapítja a közvetítési eljárások alapvető szabályait, amelyekre nézve máskülönben önszabályozási mechanizmusok lennének irányadók. Például meghatározza a közvetítés kezdetét és végét, a közvetítővé kinevezhető személyeket, a közvetítők alapvető magatartási szabályait, a vitarendezési megállapodás formáját, a végrehajtás biztosításának lehetséges módját, stb. A felek eltérhetnek a törvény rendelkezéseitől, a közvetítő pártatlanságának elvét kimondó, valamint a közvetítésnek a jogvesztő és elévülési határidőkre gyakorolt hatását szabályozó előírások kivételével.

A Közvetítők Szlovén Szövetsége elfogadta a közvetítők magatartási szabályzatát, amely azonban csak a szövetség tagjaira vonatkozik.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel illetve a közvetítők elérhetőségeivel kapcsolatos fontos információk több nem kormányzati szervezet honlapján elérhetők, többek között az alábbiakon:

• a Közvetítők Szlovén Szövetsége,
• a Közvetítéssel Foglalkozó Szervezetek Szlovén Szövetsége - MEDIOS,
• a Jogi Tájékoztató Központon belüli Közvetítési Központ.

A közvetítők képzését különböző nem kormányzati szervezetek, valamint az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium bírósági képzési központja biztosítja.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A bíróságokon a ZARSS alapján működő közvetítés, a szülők és gyermekek közötti viszonyból származó jogviták, valamint a munkaviszony megszüntetéséből eredő munkaügyi jogviták esetén jelenleg ingyenes a felek számára; és a felek csak az ügyvédeik díját fizetik. A bíróságok minden egyéb jogvita esetén – a kereskedelmi jogviták kivételével – a közvetítés első három órája tekintetében fedezik a közvetítő díját.

A magánszervezetek különféle díjakat számíthatnak fel a közvetítésért.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeként létrejött megállapodás önmagában véve közvetlenül nem hajtható végre. A felek megállapodhatnak, hogy az egyezségi megállapodást közvetlenül végrehajtható közjegyzői okiratba, bírósági egyezségbe vagy választottbírósági ítéletbe foglalják.

Kapcsolódó linkek

• a Közvetítők Szlovén Szövetsége
• a Jogi Tájékoztató Központon belüli Közvetítési Központ.
• a Közvetítéssel Foglalkozó Szervezetek Szlovén Szövetsége - MEDIOS

Kihez fordulhatok?

A szlovák Igazságügyi Minisztérium weboldala tartalmaz egy közvetítésről szóló részt, amely csak szlovák nyelven érhető el.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére, és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítési mechanizmusokat a közvetítésről szóló, több törvényt módosító, módosított 420/2004. sz. törvény ismerteti, amely a következőket rögzíti:

• a közvetítői eljárás menetét;
• a közvetítés alapelveit; és
• a közvetítés megszervezését és joghatásait.

Ez a törvény a polgári jogi, a családjogi, a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos és a munkajogi jogvitákra vonatkozik.

A közvetítés olyan peren kívüli eljárás, amelynek során az érintett felek közvetítő segítségét veszik igénybe a szerződéses vagy egyéb jogviszonyukból eredő vita rendezése érdekében. Az eljárás során a jogvitában érintett két vagy több fél a közvetítő segítségével egyezséget köt.

§ A polgári eljárásról szóló módosított 160/2015. sz. törvény 170. szakaszának (2) bekezdése a következőket rögzíti: „Ha az adott esetben lehetséges és helyénvaló, a bíróság megkísérli a jogvita békés úton történő rendezését, illetve javasolja a feleknek, hogy közvetítés segítségével próbálják meg békés úton rendezni a jogvitát”.

Tájékoztatás és képzés

A szlovák Igazságügyi Minisztérium weboldalán a közvetítésről szóló rész szlovák nyelven nyújt tájékoztatást a közvetítésről. További információért kérjük, látogasson el az Európai Igazságügyi Hálózat weboldalára.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítésért fizetni kell. A közvetítő díjazása egyéni, és általában óradíj alapján vagy átalánydíjként kerül meghatározásra. A közvetítés üzleti tevékenységnek minősül, és nincsenek fix költségei.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodásban szereplő felek számára lehetővé teszi, hogy kérelmezzék a megállapodás tartalmának végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok erről tájékoztatják a bíróságokat és az említett kérelmek fogadására illetékes egyéb hatóságokat.

A közvetítés a jogviták bíróságon kívüli, közvetítő segítségével történő rendezésére irányuló informális, önkéntes alapú és bizalmas eljárás. A közvetítés célja, hogy annak eredményeként mindkét fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre.

A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodás elsősorban az abban szereplő felekre vonatkozik, és rájuk nézve kötelező. A megállapodás alapján a jogosult kérelmezheti a határozat bírósági végrehajtását, illetve lefoglalást kérelmezhet, amennyiben:

• a megállapodás közjegyzői okirat formájában jött létre;
• bíróság vagy választottbíróság egyezségként jóváhagyta a megállapodást.

Ha a közvetítői eljárás során nem jön létre megállapodás, az ügy bíróság előtt folytatható.

Kapcsolódó linkek

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma

Kihez kell fordulni?

A büntetőügyekben és egyes polgári ügyekben folytatott közvetítés általános igazgatása, irányítása és felügyelete a Szociális Minisztérium feladata. Az állami területi egészségügyi hivataloknak kell biztosítaniuk, hogy a közvetítési szolgáltatások az ország minden részében rendelkezésre álljanak és azokat megfelelően végrehajtsák.

A közvetítéssel kapcsolatos információk a Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) honlapján érhetők el.

A bíróságokhoz csatolt közvetítési szolgálatokat a kerületi bíróságok irányítják. Polgári jogi jogvitákban a kerületi bíróságok dönthetnek közvetítés kezdeményezéséről. A közvetítés célja, hogy segítse a jogvitában részes feleket a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálásában. A közvetítéssel elért eredmények ennélfogva általánosságban a jog szigorú alkalmazása helyett inkább azon alapulnak, ami az adott körülmények között ésszerű megoldás. A kerületi bíróságokra vonatkozóan további információk a finn Igazságügyi Minisztérium honlapján állnak rendelkezésre. Az igazságügyi közvetítésről brosúra is rendelkezésre áll.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítést polgári és büntetőügyekben egyaránt alkalmazzák.

A közvetítést a leginkább polgári jogi jogvitákban, különösen kisebb jelentőségű polgári ügyekben alkalmazzák. Nem kell azonban minden polgári jogi jogvitában bírósághoz kapcsolódó közvetítést folytatni. A fogyasztói jogvitákat például fogyasztóvédelmi tanácsadó és a Fogyasztói Panaszbizottság is kezelheti. A büntetőügyek vonatkozásában azonban külön közvetítési eljárás létezik.

A rendes bíróságok elé terjesztett polgári ügyekben és jogvitákban a bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló törvényben (663/2005. sz. törvény) meghatározottaknak megfelelően folytatható közvetítés. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés célja a jogviták békés rendezése. A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés előfeltételei a következők: az ügy legyen alkalmas a közvetítésre, és a közvetítés a felek követeléseire tekintettel megfelelő legyen. A jogvitában résztvevő valamely vagy mindkét fél benyújthat írásban közvetítés iránti kérelmet az ügy bíróság elé terjesztése előtt. A kérelmet írásban kell benyújtani, feltüntetve a jogvita tárgyát és azt, hogy a felek álláspontjai miben térnek el. Ezen túlmenően meg kell indokolni, hogy az ügy miért alkalmas a közvetítésre.

Az egyeztetés (közvetítés) olyan polgári ügyekben is alkalmazható, amelyekben legalább az egyik fél természetes személy. A polgári ügyek – a bűncselekmény miatti kártérítési igénnyel kapcsolatos ügyek kivételével – azonban csak akkor terjeszthetők egyeztetésre, ha a jogvita – az ügy tárgyára és az ügyben előterjesztett kérelmekre figyelemmel – csekély jelentőségű. A törvényben a büntetőügyekkel kapcsolatos egyeztetésre vonatkozóan előírtak megfelelő módon alkalmazandók a polgári ügyekben folytatott egyeztetés esetében is.

Az egyeztetés akkor folytatható le, ha a felek az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak. A feleknek képesnek kell lenniük az egyeztetés jelentőségének és az egyeztetési eljárás során született megoldásoknak a megértésére. Így tehát a felekkel, mielőtt hozzájárulnának az egyeztetéshez, ismertetni kell az egyeztetéssel kapcsolatos jogaikat és az egyeztetési eljárásban elfoglalt helyzetüket. Minden fél jogosult arra, hogy hozzájárulását az egyeztetési eljárás során bármikor visszavonja.

A fiatalkorúaknak az egyeztetéshez személyesen kell hozzájárulniuk. Ezen túlmenően egy fiatalkorú személy egyeztetésben való részvételéhez gyámjának vagy más jogi képviselőjének a hozzájárulására is szükség van. Cselekvőképtelen felnőttek egyeztetésben akkor vehetnek részt, ha képesek az ügy megértésére, és az eljárás lefolytatásához személyesen hozzájárulnak.

Egyeztetés olyan büntetőügyek esetében alkalmazható, amelyeket – a bűncselekmény jellege és elkövetési módja, a gyanúsított és áldozat közötti kapcsolat, valamint a bűncselekmény egészéhez kapcsolódó más kérdések figyelembe vételével – egyeztetésre alkalmasnak tartanak. Fiatalkorú áldozatokkal kapcsolatos bűncselekmények nem utalhatók egyeztetésre, ha az áldozat életkora vagy a bűncselekmény jellege okán különös védelmet igényel.

A közvetítés iránti kérelmek a közvetítési irodába érkeznek, amely a közvetítési eljárás során mindvégig együttműködik a különféle hatóságokkal. Minden egyes közvetítési ügyet egy, a közvetítési irodában dolgozó szakemberek által kiválasztott önkéntes közvetítőhöz rendelnek. A közvetítők a közvetítést és az azzal kapcsolatos gyakorlati teendőket a közvetítési irodával együttműködésben látják el. Az iroda személyzete iránymutatást biztosít a közvetítők számára, és munkájuk során felügyeli őket.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Büntetőügyekben egyeztetésre csak olyan felek között kerülhet sor, akik az egyeztetéshez személyesen és önként hozzájárultak, továbbá akik képesek megérteni az egyeztetés jelentőségét és az egyeztetési eljárás során született megoldásokat. Polgári ügyekben (bíróságokhoz kapcsolódó közvetítés) a közvetítés megindításához valamennyi fél hozzájárulása szükséges.

Finnországban nemzeti szintű közvetítői magatartási kódex, valamint a közvetítőkre vonatkozó ágazati (vagyis szakterületek szerinti, pl. családjog, egészségügy, építésügy) magatartási kódexek vannak érvényben.

Tájékoztatás és képzés

A bíróságokhoz kapcsolódó közvetítésről szóló brosúra a finn Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető.

A közvetítők számára a Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL) szervez képzéseket.

Az intézet statisztikai információkat is összeállít a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítésről, nyomon követi és lefolytatja a közvetítési tevékenységekkel kapcsolatos kutatásokat, valamint koordinálja az e területen végzett fejlesztési tevékenységeket. Ezt a munkát a büntető- és polgári ügyekben folytatott közvetítéssel foglalkozó tanácsadó testület segíti.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A büntetőügyekben folytatott közvetítés díjmentes szolgáltatás. Ennek keretében egy bűncselekmény áldozata és elkövetője pártatlan közvetítő jelenlétében találkozhatnak az áldozatnak okozott lelki és anyagi kár megvitatása, valamint a kártérítési intézkedésekben való megállapodás céljából (1016/2005. sz. törvény).

A közvetítés a felek számára kevesebb költséggel jár, mint egy tárgyalás. Minden fél csak a saját költségeit viseli, és nem köteles az ellenérdekű fél költségeinek megfizetésére. Ha a felek úgy kívánják, jogi tanácsadót vehetnek igénybe. A felek jogsegélyirodánál jogi segítségnyújtás iránt is folyamodhatnak.

A bírósági közvetítés során közvetítőként a kerületi bíróság egy bírája jár el. A jogvitákban folytatott közvetítés a bírák rendes feladatai közé tartozik. Ha az ügy valamely területre vonatkozó különleges szaktudást igényel, a közvetítő – a felek hozzájárulásával – segítőt vehet igénybe, akinek a díját a felek fizetik meg.

A bírósági közvetítésért – a bíróságok által kezelt valamennyi ügyhöz hasonlóan – díjat kell fizetni.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a jogvitában részes felek számára, hogy kérhessék a közvetítés során létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Finnország még nem közölt ilyen értelmű információt.

Kapcsolódó linkek

Az igazságügyi közvetítésről szóló brosúra, A közvetítéssel foglalkozó honlap (Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet (THL)

The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Svédország

Polgári jogi jogvita esetén ahelyett, hogy bírósághoz fordulna, választhatja a vita közvetítés útján történő megoldását is. Ez egyfajta alternatív vitarendezés, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Svédországban mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit. A közvetítést büntetőjogi ügyek esetében is alkalmazzák, de az nem képezi a büntetés részét és nem helyettesítheti a büntetőeljárást. A bűncselekmények kapcsán alkalmazott közvetítés célja, hogy az elkövető jobban érzékelje, milyen következményekkel járt az általa elkövetett bűncselekmény, az áldozat pedig lehetőséget kapjon a vele történtek feldolgozására.

Közvetítés polgári jogi ügyekben

Kihez kell fordulni?

Svédországban a közvetítői szakma szabályozására nincs központi szervezet. A közvetítéssel kapcsolatban a Svéd Nemzeti Bíróságigazgatási Szervezettől (Domstolverket) kérhető tájékoztatás. A Bíróságigazgatási Szervezet összeállította azon személyek jegyzékét, akik valamely bíróságon nyilatkozatot tettek arról, hogy hajlandóak közvetítőként fellépni – a jegyzék ugyancsak a https://www.domstol.se weboldalon található.

Kereskedelmi ügyekben a Stockholmi Kereskedelmi Kamara és a Nyugat-svédországi Kereskedelmi és Iparkamara tevékenykedik a közvetítés területén.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Számos területen nyílik lehetőség közvetítésre, de alkalmazása polgári jogi ügyekben a legelterjedtebb.

Közvetítő igénybevételére a bírósági eljárás keretében van lehetőség.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes. Nincsenek különleges szabályok, nincs például a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítőképzésre vonatkozóan nem áll rendelkezésre különleges tájékoztatás, és nincs országos képzési intézmény sem a közvetítők számára.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díjazást a magánközvetítő és a felek közötti megállapodás szabályozza. A költségeket a felek egyenlő mértékben viselik.

Közvetítés büntetőjogi ügyekben

Kihez kell fordulni?

2008. január 1. óta Svédország minden hatósága köteles felajánlani a közvetítés lehetőségét, ha a bűncselekményt 21 év alatti személy követte el. Mind a helyi hatóságok, mind pedig a rendőrség kezdeményezheti a kérdés felvetését, hogy érdekelt-e a törvénysértő a közvetítésben való részvételben.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítésre az elkövető életkorától függetlenül lehetőség van. A közvetítés a büntetőeljárás bármely szakaszában igénybe vehető. A közvetítésről szóló törvény tehát nem tartalmaz az életkorra vonatkozó felső korlátot, 2008. január 1. óta azonban Svédország minden hatóságának fel kell ajánlania a közvetítés lehetőségét, ha a bűncselekményt 21 év alatti személy követte el.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés nem a büntetés/szankció része. A közvetítés feltételei a következők:

• Igénybevétele mindkét fél számára önkéntes.
• A bűncselekményt bejelentették a rendőrségen és az elkövető elismerte részességét.
• A körülményekre tekintettel a közvetítés megfelelőnek minősül.

Tájékoztatás és képzés

A törvény értelmében a közvetítőként kiválasztott személynek kompetensnek és becsületesnek kell lennie. A közvetítőnek emellett pártatlannak kell lennie.

A közvetítésről további információt a helyi hatóságoktól vagy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól (Brottsförebyggande rådet) kaphat.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés mind az áldozat, mind az elkövető számára ingyenes.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Anglia és Wales

A bírósághoz fordulás helyett miért ne próbálná meg jogvitáját közvetítés útján rendezni? Ez egy alternatív vitarendezési (AVR) mechanizmus, melynek során egy semleges közvetítő segíti a jogvita feleit a megegyezés elérésében. Angliában és Walesben a kormányzat és a gyakorló jogászok is jól ismerik a közvetítés előnyeit, és elkötelezettek a közvetítés népszerűsítése mellett annak érdekében, hogy a felek a megfelelő ügyekben bírósághoz fordulás helyett közvetítés útján rendezzék jogvitájukat. Az egyes ügyekben (a szokásos feltételek teljesülése esetén) költségmentesség biztosítható.

Kihez kell fordulni?

Az Igazságügyi Minisztérium (Ministry of Justice) felelős a – csak Angliára és Walesre vonatkozó – polgári és családjogi közvetítési szakpolitikáért és a közvetítés népszerűsítéséért.

Polgári jogi közvetítés

Azért, hogy a közvetítés megfelelő minősége biztosítható legyen a bíróság által közvetítő elé utalt polgári jogvitákban (az Anglia és Wales joghatósága alá tartozó családjogi viták kivételével), az Igazságügyi Minisztérium, valamint a Her Majesty’s Courts and Tribunals Service (HMCTS – Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata) két olyan polgári jogi közvetítői eljárást alakított ki, amellyel a felek – a követelés értékétől függően – rendezhetik jogvitáikat. A Small Claims Mediation Service (kis értékű követelések közvetítői szolgálata) a kis értékű – általában 10 000 GBP alatti – követelések ügyeivel kapcsolatban a HMCTS által működtetett belső szolgálat. A magasabb (10 000 GBP feletti) értékű ügyekre vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium a Polgári Jogi Közvetítői Tanáccsal (Civil Mediation Council, CMC) együttműködve akkreditációs rendszert vezetett be, amelyen keresztül a közvetítői szolgáltatást nyújtó szervezetek kérelmezhetik, hogy bekerüljenek a polgári jogi közvetítői névjegyzékbe, a bíróságok pedig a megfelelő ügyekben eléjük utalják a feleket. A CMC a polgári és kereskedelmi jogi közvetítőket képviselő szervezet.

Családjogi közvetítés

A családjogi közvetítés esetében önszabályozás érvényesül, a közvetítők számos tagságon alapuló szervezethez vagy akkreditáló testülethez csatlakozhatnak. Ezek a szervek a családjogi közvetítés normáinak összehangolása érdekében, egymással együttműködve létrehozták a Családjogi Közvetítői Tanácsot (Family Mediation Council, FMC). Az FMC további feladata, hogy alapító tagszervezeteit, illetve általában a családjogi közvetítőket szakmai kérdésekben a kormánnyal szemben képviselje.

Az FMC nem kormányzati szerv, mely központi jelentőséggel bír tagszervezetei számára. Utóbbiak valamennyien nem kormányzati szervezetek/egyesületek, illetve az FMC alapító tagjai. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

• ADR Group (Alternatív Vitarendezési Csoport)
• Family Mediation Association (Családjogi Közvetítői Egyesület)
• National Family Mediation (Nemzeti Családjogi Közvetítés)
• College of Family Mediators (Családjogi Közvetítők Testülete)
• Resolution (Vitarendezés)
• The Law Society (Jogászegylet)

A kormány jelenleg nem tervezi szabályozó szerv létrehozását a polgári vagy családjogi közvetítéssel kapcsolatban.

Akkreditált polgári jogi közvetítőt az igazságügyi weboldalon elérhető polgári jogi közvetítői névjegyzékben találhat. A névjegyzékben megkeresheti a lakóhelyéhez közel működő közvetítőket. A közvetítés költsége a jogvita értékétől függő, rögzített összegű díjon alapul. A közvetítés költségeit fedezni nem tudó és a vonatkozó feltételeknek megfelelő felek részére ingyenes közvetítői szolgáltatást nyújt a LawWorks. A LawWorks elérhető a 01483 216 815 telefonszámon, vagy a LawWorks weboldalán.

A GovUK (korábbi nevén DirectGov) weboldalon elérhető a családjogi közvetítői szolgáltatások keresője: Családjogi közvetítői szolgáltatások keresője. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a családjogi közvetítői segélyvonal már nem működik.

A költségmentességről – egyebek mellett arról, hogy Ön jogosult lehet-e költségmentességre – többet megtudhat az új Költségmentességi Információs Szolgálattól, amely a Gov.UK weboldal vonatkozó check-legal-aid rovatából érhető el.https://www.gov.uk/check-legal-aid

Mely területen lehetséges és/vagy leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

A közvetítéssel számos mindennapi polgári és kereskedelmi jogvita rendezhető, ideértve a lakhatási kérdéseket, az üzleti és a munkahelyi jogvitákat, a kis értékű és egyéb követeléseket, a telekhatárokkal kapcsolatos vitákat, a munkaügyi és szerződéses jogvitákat, a személyi sérülésekkel és a gondatlansággal kapcsolatos követeléseket, valamint az olyan, közösségen belüli jogvitákat, mint a zavarással vagy zaklatással kapcsolatos problémák.

A közvetítés a családjogi vitákkal kapcsolatban is alkalmazható, ideértve a házasság felbontását és megszűnését, az élettársi kapcsolat megszűnését, valamint a gyermekekre vonatkozó törvényi előírások alkalmazását, ideértve a láthatást és az elhelyezést. A közvetítés nem korlátozódik a korábbi élettársakra vagy házastársakra. Családjogi közvetítés segítségével például olyan megállapodás is elérhető, melynek értelmében a nagyszülők továbbra is kapcsolatot tarthatnak unokáikkal.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Polgári jogi közvetítői eljárás

A polgári jogi közvetítést a törvény nem szabályozza, és az a bírósági eljárásnak sem előfeltétele. A polgári perek felei azonban kötelesek komolyan megfontolni a közvetítés lehetőségét, mielőtt bírósághoz fordulnának.

A Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal), a Felsőbíróság (High Court) és a megyei bíróságok (County Courts) polgári kollégiumainak gyakorlatát és eljárásait a polgári perrendtartás (civil procedure rules, CPR) szabályozza. A CPR eljárási kódexének elsődleges célkitűzése az, hogy segítséget nyújtson a bíróságoknak az ügyek méltányos elbírálásában. Ezen elsődleges célkitűzésnek az is része, hogy a bíróságnak aktívan kell foglalkoznia az ügyekkel. Ennek keretében az érintett feleket alternatív vitarendezési eljárás igénybevételére kell ösztönözni, ha a bíróság szerint az adott esetben ez a megfelelő eljárás.

Bár a közvetítés igénybevétele teljesen önkéntes, a polgári perrendtartás rendelkezik a megítélendő költségekkel kapcsolatos döntéshozatal során irányadó szempontokról. A bíróságnak figyelembe kell vennie a vita rendezése érdekében az eljárás előtt és közben tett esetleges erőfeszítéseket. Ha tehát a pernyertes fél korábban nem volt hajlandó elfogadni a közvetítés igénybevételére vonatkozó ésszerű javaslatot, a bíró dönthet úgy, hogy a pervesztes fél nem köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit.

Családjogi közvetítői eljárás

A családjogi közvetítés jelenleg teljesen önkéntes eljárás. 2011 áprilisa óta a felpereseknek (nemcsak az állami finanszírozásban részesülőknek) minden esetben meg kell fontolniuk a közvetítés igénybevételét, és e célból közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón (Mediation Information and Assessment Meeting – MIAM) kell részt venniük. Csak ezt követően nyújthatnak be keresetet a vonatkozó elnöki jegyzőkönyv alapján. Ha a leendő alperest erre felkérik, neki is részt kell vennie a találkozón. Ha a felperes bíróság elé viszi az ügyet, ki kell töltenie az FM1 formanyomtatványt és csatolnia kell a keresethez. Ezzel igazolja, hogy mentesült a találkozón való részvétel kötelezettsége alól, vagy részt vett a találkozón és a közvetítést nem ítélték megfelelőnek, illetve részt vett a találkozón, de az nem járt sikerrel vagy nem tudtak valamennyi kérdést rendezni.

A Family Justice Review ajánlásaira reagálva a kormány 2013 februárjában beépített egy rendelkezést a gyermekekről és a családokról szóló törvényjavaslatba, amellyel a közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón való részvételre vonatkozó jelenlegi elvárást a jogszabályi kötelezettség szintjére emelte (korlátozott kivételekkel, például a családon belüli erőszak bizonyítottsága esetén).

Az FM1 formanyomtatvány kitöltése és keresethez csatolása – mint azt fentebb említettük – szintén jogszabályi követelmény lesz. A törvényjavaslat elfogadása és rendelkezéseinek végrehajtása 2014 tavaszára várható.

Az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek alkalmazását a polgári perrendtartáshoz hasonlóan a családjogi perrendtartás (Family Procedure Rules; a bírósági eljárással kapcsolatos átfogó szabályrendszer) is ösztönzi.

A szakmai előírásoknak való megfelelés

Az angliai és walesi közvetítőket nem köti külön nemzeti szintű magatartási kódex. A CMC-akkreditációnak azonban feltétele, hogy a polgári jogi közvetítő megfeleljen egy magatartási kódexnek, amelynek mintájául az európai uniós magatartási kódex szolgál. A szakma önszabályozó, a kormánynak pedig nem feladata bármiféle önkéntes kódexnek való megfelelés ösztönzése.

Az FMC minden alapító tagja köteles gondoskodni arról, hogy tagjai (a családjogi közvetítők) megfeleljenek az FMC magatartási kódexének.

Tájékoztatás és képzés

A polgári jogi közvetítésre, a szolgáltatásokra és a díjakra vonatkozó információk elérhetők a kormány weboldaláról az Igazságügyi Minisztérium weboldalán, a polgári jogi közvetítésről szóló részben.http://civilmediation.justice.gov.uk/

A polgári jogi közvetítői névjegyzék keresője segít megtalálni azokat a közvetítőket, akik a felek számára megfelelő helyen tudnak közvetítési szolgáltatásokat nyújtani. A CMC weboldala, valamint a CMC tagszervezeteinek weboldalai további tájékoztatást nyújtanak a közvetítésről és a közvetítői szolgáltatásokról.

A családjogi közvetítői szolgáltatások keresője segítségével megtalálhatók a felhasználó lakóhelyének közelében működő közvetítők. Az FMC tagszervezeteinek weboldalai további tájékoztatást nyújtanak a közvetítői szolgáltatásokról.

Az angliai és walesi polgári jogi közvetítőknek nincs nemzeti szintű képzési szerve. A polgári jogi közvetítők képzésére a magánszférában kerül sor, önszabályozó módon. A szakma magát szabályozza, és tagjait is maga képzi.

A családjogi közvetítők szakmai háttere igen sokféle (jogi, terapeuta és szociális munkás végzettséggel egyaránt rendelkezhetnek), a törvény pedig nem írja elő, hogy külön szakképzésben részesüljenek. Az egyes tagságon alapuló / akkreditációs szervezetek azonban saját képzési és szakmai normákat állapítanak meg, és ezek tartalmazzák a képzési követelményeket. Azon közvetítőknek, akik szerződés alapján nyújtanak államilag finanszírozott közvetítést, különösen magas akkreditációs és képzési szintet kell elérniük az első közvetítői tájékoztató és értékelő találkozó lebonyolításához és a közvetítői szolgáltatások nyújtásához.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A költségek közvetítőnként változnak, az állam ezt a kérdést általános jelleggel nem szabályozza. Polgári ügyekben a közvetítés költsége a vitatott értékhez és a közvetítői eljárás várható időtartamához igazodik. Az online polgári jogi közvetítői névjegyzék segítségével nyújtott közvetítés díjai megtalálhatók az igazságügyi weboldalon. A LawWorks jótékonysági szervezet ingyenes közvetítést nyújt azoknak, akik nem tudják megfizetni a díjat. A LawWorks elérhető a 01483216815 telefonszámon, vagy a LawWorks Mediation weboldalán.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

Az Egyesült Királyságban a The Cross-Border Mediation (EU Directive) Regulations 2011 (a határokon átnyúló közvetítésről szóló uniós irányelv alapján elfogadott 2011. évi rendeletek; SI 2011/1133. sz.) útján végrehajtott 2008/52/EK irányelv értelmében a határokon átnyúló jogvita felei kérhetik a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását, amennyiben az egyik fél a jogvita időpontjában valamely tagállamban rendelkezik lakóhellyel. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Az illetékes angliai és walesi bíróságok adatai Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának honlapján érhetők el.

Ha a bíróság előtt indított polgári jogvita felei a közvetítés eredményeképpen megállapodásra jutottak, a bíróságtól kérhetik megállapodásuk bírói jóváhagyását. Ha a bíróság méltányosnak ítéli az elért megállapodást, azt jóváhagyja. Ezzel a megállapodás jogilag kötelező erejű és végrehajtható „egyezséggé” válik.

Ha a családjogi vita felei egymás között, jogtanácsosaik vagy közvetítés útján megállapodásra jutottak, kérhetik a bíróságtól megállapodásuk jogilag kötelező erejű bírósági „egyezséggé” minősítését, feltéve, hogy a bíróság méltányosnak ítéli a szóban forgó megállapodást. Ennek valószínűsége nagyobb a pénzügyi tárgyú, mint a gyermekekkel kapcsolatos megállapodások esetében.

Kapcsolódó linkek

Polgári Jogi Közvetítői Tanács, Családjogi Közvetítői Tanács, Online polgári jogi közvetítői névjegyzék, Családjogi közvetítői szolgáltatások keresője, Közvetítők európai uniós magatartási kódexe Az FMC magatartási kódexe, LawWorks Mediation

The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Észak-Írország

A bírósághoz való fordulás helyett miért ne választaná a vita közvetítés útján történő megoldását? Ez olyan alternatív vitarendezés, amelynek révén egy közvetítő segít a vitában részes feleknek megegyezésre jutni. Észak-Írországban mind a kormány, mind a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés előnyeit.

Észak-Írországban nincs olyan minisztérium, amely felügyelné a közvetítési szolgáltatásokat. Vannak azonban közvetítő szervezetek és tanácsadói rendszerek.

Kihez kell fordulni?

Az Észak-ír Jogi Társaság (Law Society of Northern Ireland) alternatív vitarendezési szolgálatot működtet, amellyel a jogviták rendezése során biztosít közvetítési szolgáltatásokat. Ez a szolgáltatás nem korlátozódik a bíróság előtti vitákra, azaz a vita bármely szakaszában igénybe vehető.

A vitarendezési szolgálat solicitorok és barristerek testületén keresztül látja el feladatát, ezeket a szakembereket képzésben részesítik, és feljogosítják arra, hogy a vitában érintett felek nevében közvetítőként járjanak el.

Más önkéntes szervezetek, úgymint a Relate és a Barnardos, családjogi ügyekben nyújtanak tanácsadási és közvetítési szolgáltatásokat. A Munkajogi Hivatal (Labour Relations Agency) munkajogi vitákban működtet választottbírósági rendszert.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A főbb területek a polgári/kereskedelmi jogi viták és a családjogi, a munkahelyi, valamint a közösségi közvetítés.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Észak-Írország jogrendszerében nincs bírósági közvetítőrendszer. A bíróságok azonban elnapolják az ügyeket, ha van esély arra, hogy a kérdés közvetítéssel rendezhető – Észak-ír Bírósági Szolgálat (Northern Ireland Court Service)

A vitarendezési szolgálatok szabályait és eljárását az Észak-ír Jogi Társaság állapítja meg.

Tájékoztatás és képzés

A vitarendezési szolgálatot működtető solicitorok és barristerek testületét a Jogi Társaság képzi és tanúsítja.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés díja a szolgáltatótól függ, ezt az állam nem szabályozza.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítés révén elért és a felek által aláírt megállapodás a bírósághoz benyújtott kereset bíróság általi elbírálásával azonos joghatású. A megállapodás a felek közötti kötelező erejű szerződésként akkor is végrehajtható, ha bíróság előtt nem indult eljárás.

Kapcsolódó linkek

Észak-ír Jogi Társaság

Vitarendezési szolgálat

Relate

Barnardos

Munkajogi Hivatal

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Közvetítés az uniós tagállamokban - Skócia

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez egyfajta alternatív vitarendezési (AVR) módszer, ahol a közvetítő abban segít, hogy a felek megegyezésre jussanak. Skóciában mind a kormányzat, mind pedig a gyakorló jogászok jól ismerik a közvetítés lehetséges előnyeit.

Az Egyesült Királyságon belül a közvetítés a Skócia joghatósága alá tartozó területen egyedi szervezettel rendelkezik és külön rendelkezések szabályozzák.

Kihez kell fordulni?

Skóciában a közvetítéssel kapcsolatos szakpolitikáért a skót kormány Alkotmányügyi, Jogi és Bírósági Igazgatóságának Jogrendszerügyi Osztálya (Legal System Division, Constitution, Law and Courts Directorate) felel.

A közvetítéssel kapcsolatos fontosabb címek a következők:

• Skót Közvetítési Hálózat (Scottish Mediation Network), 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP
• SACRO (Közösségek megőrzése a jogsértések csökkentése révén – Safeguarding Communities Reducing Offending), 29 Albany Street, Edinburgh EH1 3QN
• Skót Közösségi Közvetítési Hálózat (Scottish Community Mediation Network) 21 Abercromby Place, Edinburgh EH3 6QE. Relationships Scotland, 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP
• Skóciai Kapcsolatok (Relationships Scotland), 18 York Place, Edinburgh, EH1 3EP

Mely területeken lehetséges és/vagy a leggyakoribb a közvetítés igénybevétele?

Közvetítés minden jogterületen igénybe vehető. A közvetítést leggyakrabban családjogi és szomszédjogi vitákban veszik igénybe. Kereskedelmi és üzleti vitákat is egyre nagyobb számban próbálnak közvetítés útján megoldani. Közvetítést kell lehetővé tenni a kiegészítő oktatási támogatási igényekkel (additional support needs) kapcsolatos vitákban, továbbá rendelkezésre kell bocsátani a békéltetés lehetőségét a fogyatékkal élőket érintő megkülönböztetések miatti panaszok (disability discrimination claims) esetében.

Vannak-e speciális szabályok e téren?

Az egyre elterjedtebb közvetítői szakma Skóciában nem tartozik kötelező jogi szabályozás alá. A közvetítés igénybevétele egyúttal semmilyen bírósági eljárás megindításának nem feltétele. A közvetítés igénybevétele teljes mértékben önkéntes.

Ugyanakkor Skóciában a közvetítésre magatartási kódex vonatkozik. A kódex figyelembe veszi az egyes területek, így például a családjog, az orvostudomány vagy építőipar szakmai eltéréseit. A skót kormány támogatja a Skót Közvetítői Hálózat (Scottish Mediation Network – SMN) és a Skót Közvetítési Nyilvántartás (Scottish Mediation Register – SMR) munkáját és fejlesztését. Skóciában az SMN minden tagja köteles a közvetítésre vonatkozó magatartási kódexet betartani. Az SMR nyilvántartásban szereplő közvetítők és közvetítői szolgáltatások feltehetően magasabb színvonalat is képviselnek. Mindkét fenti kezdeményezés honlapja díjmentes és könnyen használható, a közvetítőknek pedig be kell tartaniuk a kódexet, amennyiben meg kívánnak jelenni a honlapokon.

Hogyan kaphat tájékoztatást a közvetítésről?

A közvetítésről a Skót Közvetítői Hálózat (SMN) honlapján kaphat információt, a Skót Közvetítési Nyilvántartás (SMR) pedig arra nézve ad tájékoztatást, hogy hogyan találhat közvetítőt Skóciában. Mindkét honlap elérhető a nyilvánosság számára, és valamennyi információhoz ingyenes hozzáférést biztosít.

A Skót Közvetítési Nyilvántartás a közvetítők és közvetítői szolgáltatások független nyilvántartása. Ez a honlap a különféle közvetítéssel foglalkozó személyekre vonatkozó információkhoz biztosít ingyenes hozzáférést. A honlapot a Skót Közvetítői Hálózat (SMN) tartja fenn.

A honlapon szereplő adatokat a közvetítők legalább évente egyszer frissítik.

A Skót Közvetítési Nyilvántartás a felhasználók számára az általuk kiválasztott közvetítő szakmai hozzáértését kívánja biztosítani, annak tanúsításával, hogy az adott közvetítő eleget tesz a minimumkövetelményeknek. Ezeket a követelményeket független Követelményügyi Testület (Standards Board) határozza meg. Azok a közvetítők, akik szerepelnek az SMR-ben, használhatják a „Skót Közvetítési Nyilvántartásban szereplő közvetítő” megnevezést, valamint nevük mellett feltüntethetik az SMR logót.

Amennyiben szabályozó szervezet tanúsítja, hogy egy közvetítő teljesítette a szervezet kiegészítő ágazati követelményeit, a nyilvántartásban a közvetítő adatai mellett e szervezet „jelképe” is feltüntethető.

Tájékoztatás és képzés

Az SMN hálózat honlapján 2004 óta „közvetítői térképet” is feltüntet. Az információk megjelenítését több ízben is fejlesztették – ezt a tevékenységet a skót kormány finanszírozta. A honlap elérhetőségét számos tájékoztató füzetben és internetes hivatkozások útján is feltüntetik. Jelenleg a Skót Közvetítési Nyilvántartás feladata egységes keresési pontot biztosítani a képzett közvetítők kiválasztásához.

Az SMN iroda telefonos megkereséseket is fogad, amelyeket a megfelelő közvetítői szolgálathoz irányítanak.

Az SMR feltünteti a közvetítőik képzettségét, hogy a feleknek a közvetítő kiválasztásához több információ álljon rendelkezésre.

Skóciában a közvetítés különböző területein képzési programok is vannak. Valamennyi képzési program időtartama legalább 30 óra, és a következőkre kell kiterjednie:

• a közvetítés elvei és gyakorlata
• a közvetítési eljárás szakaszai
• etika és értékek a közvetítésben
• a viták jogi vonatkozásai (ha vannak)
• a közvetítés során hasznos kommunikációs ismeretek
• tárgyalási ismeretek és alkalmazásuk
• a konfliktusok hatásai és kezelésük módja
• az eljárások különbözősége.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés költsége közvetítőnként változik, és nem tartozik állami szabályozás alá.

Magánszemélyek részére a közvetítés általában díjmentes, ha a vita gyermekeket, szomszédok közötti vagy közösségi konfliktusokat érint, illetve ha kiegészítő oktatási támogatási igényekre vagy fogyatékkal élőket érintő megkülönböztetések miatti békéltetésre vonatkozik.

A magánközvetítők díjazása napi 200 GBP és 2000 GBP közötti.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A 2008/52/EK irányelv lehetővé teszi a vitában érintett felek számára annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejövő írásbeli megállapodás végrehajtható legyen. A tagállamok tájékoztatják erről a bíróságokat és az ilyen kérelmek átvételére jogosult egyéb hatóságokat.

Kapcsolódó linkek

Skót Közvetítői Hálózat, Skót Közvetítési Nyilvántartás, követelmények, A Skót Közvetítési Nyilvántartásban szereplő közvetítő, szabályozó szervezet