Summary of criminal proceedings

Pre-trial / institution of criminal proceedings

This part of the process begins when the Prosecutor is notified that a crime has probably been committed. It continues with criminal proceedings being launched and ends either with the accused person being committed to stand trial or any charges being withdrawn.

This stage is aimed at clarifying the case as far as possible in order to determine whether there are strong indications that the defendant has committed the crime, so as to commit them or not for trial by the competent court.

Court hearing

At this stage, the case is tried until a verdict is reached and handed down.

Remedies

This refers to the legal means provided to a person to enable them to challenge a ruling of a criminal court.

Such means are:

• an appeal, with a view to amending or quashing the disputed ruling on factual or legal grounds;
• a fresh trial of the case, and a partial or full annulment of the disputed ruling on legal grounds.

You can find more detailed information on all of these stages in the process and on your rights in the following factsheets. This information is not a substitute for legal advice and is intended to be for general guidance only.

If you are the victim of a crime, you can find full information on your rights here.

Role of the European Commission

The European Commission plays no part in the procedures for criminal prosecutions adopted in the various Member States and cannot assist you if you wish to file a complaint. Information is provided in these factsheets on how to complain and to whom.

Click on the links below to find the information that you need.

1 - My rights during an investigation

2 - My rights during trial

3 - My rights after trial

A. Ha külföldi állampolgár vagyok, ez befolyásolja a nyomozást?

Nem. Görögországban minden személy élete, becsülete és szabadsága teljes körű védelmet élvez, nemzetiség, faj, nyelv, vallási vagy politikai meggyőződés alapján történő megkülönböztetés nélkül.

B. Melyek a nyomozás szakaszai?

i. Bizonyítékgyűjtési szakasz / A nyomozók hatásköre

Az előzetes vizsgálat célja, hogy összegyűjtse a szükséges bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy indítsanak-e büntetőeljárást.

ii. Rendőrségi őrizet

Bárkit, akit bűncselekmény elkövetése közben vagy elfogatóparancs alapján őrizetbe vesznek, legkésőbb 24 órával az őrizetbe vételét követően az illetékes nyomozási bíró elé kell állítani. Ha az őrizetbe vételre a nyomozási bíró székhelyétől eltérő helyen került sor, a személyt az átadásához feltétlenül szükséges időn belül a bíróság elé kell állítani. A nyomozási bírónak az őrizetbe vett személy bíróság elé állításától számított három napon belül szabadon kell engednie, vagy ki kell adnia a letartóztatási parancsot. A bíróság elé állított személy kérelmére ez az időtartam két nappal meghosszabbítható.

iii. Meghallgatás

A főnyomozás célja a szükséges bizonyítékok összegyűjtése annak megállapítása érdekében, hogy bűncselekményt követtek-e el, és annak eldöntése, hogy az adott személyt bíróság elé kell-e állítani a bűncselekmény miatt.

iv. Előzetes letartóztatás

Az ideiglenes őrizetbe vétel csak akkor megengedett, ha a vádlott ellen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás, és nincs ismert tartózkodási helye az országban, vagy a szökést előkészítő intézkedéseket tett, vagy korábban elszökött vagy szökevény volt, vagy bűnösnek találták az őrizetből való szökésben vagy a tartózkodási korlátozások megsértésében, és ilyen körülmények között egyértelműen szökni szándékozik, vagy a hasonló bűncselekmények miatt korábban jogerősen elítélt vádlottról joggal feltételezhető, hogy szabadlábra kerülése esetén nagy valószínűséggel további bűncselekményeket követne el. Ha a bűncselekmény, amellyel a személyt vádolják, a törvény szerint életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 15 évig terjedő ideiglenes szabadságvesztéssel büntetendő, vagy ha a bűncselekményt ismételten vagy bűnszervezet vagy terrorista szervezet keretében követték el, vagy ha a sértettek száma nagy, akkor is elrendelhető az ideiglenes őrizet, ha a cselekmény sajátos jellemzőire tekintettel az érintett személyről indokoltan feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén nagy valószínűséggel további bűncselekményeket követne el. A cselekmény jogi súlya önmagában nem elegendő az ideiglenes őrizet elrendeléséhez.

C. Milyen jogaim vannak a nyomozás során?

i. Milyen jogaim vannak a tolmácsolás és fordítás tekintetében?

Azok a gyanúsítottak vagy terheltek, akik nem beszélik vagy nem értik elég jól a görög nyelvet, jogosultak tolmácsolásra és minden lényeges eljárási irat írásbeli fordítására.

ii. Milyen jogaim vannak a tájékoztatáshoz és az ügyiratokhoz való hozzáféréshez?

Amint a terheltet beidézik, hogy jelenjen meg a saját védelme érdekében, a nyomozási bírónak tájékoztatnia kell a vádirat tartalmáról és a nyomozati iratokról. A terheltnek vagy védőjének joga van továbbá a vádirat és a nyomozati iratok tanulmányozására. A vádirat és a nyomozati iratok másolatai a terhelt részére írásbeli kérésére és költségére átadhatók.

iii. Milyen jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak, és hogy egy harmadik személyt tájékoztassanak a helyzetemről?

A terheltnek joga van ahhoz, hogy védőügyvéd képviselje, még a tanúkkal vagy más vádlottakkal folytatott keresztkérdések során is. A terheltet semmilyen körülmények között nem tilthatják el attól, hogy kommunikáljon a védőjével. Az ilyen kommunikáció szigorúan bizalmas.

iv. Milyen jogom van a költségmentességhez?

A gyanúsítottaknak vagy terhelteknek a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban joguk van a költségmentességhez, beleértve a jogi tanácsadást és segítségnyújtást, valamint a bírósági képviseletet.

v. Amiről tudni kell:

a) Az ártatlanság vélelme

A gyanúsítottakat és terhelteket mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnösségük a törvénynek megfelelően be nem bizonyosodik.

b. A hallgatáshoz és az önmagára nézve terhelő vallomás tételének mellőzéséhez való jog

A gyanúsítottaknak és terhelteknek joguk van hallgatni és joguk van önmagukra nézve terhelő vallomást nem tenni. E jog gyakorlása nem használható fel az adott gyanúsított vagy terhelt ellen.

c. Bizonyítási teher

A terheltnek nem kell bizonyítania azokat a tényeket, amelyekre a védekezésében hivatkozik. A bírák és az ügyészek kötelesek alaposan megvizsgálni a vádlott által felhozott tényeket vagy bizonyítékokat, ha azok hasznosak az igazság kiderítése szempontjából. A bűnösséggel kapcsolatos minden kétséget a gyanúsított vagy terhelt javára kell értékelni.

vi. Melyek a gyermekekre vonatkozó különleges biztosítékok?

A személyi vagy szexuális szabadsága elleni egyes bűncselekmények áldozatává vált kiskorúnak joga van ahhoz, hogy jelen legyen minden nyomozati cselekménynél, és hozzáférjen az ügy összes anyagához, még akkor is, ha nem jelenik meg a bíróságon a vád alátámasztására.

vii. Melyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyanúsítottakra vonatkozó különleges biztosítékok?

A kiszolgáltatott személyeket tájékoztatják jogaikról, megfelelően figyelembe véve sajátos szükségleteiket. Mindig tájékoztatják őket az ilyen jogokról való lemondás következményeiről.

D. Milyen jogi határidők vannak a nyomozás során?

Az éjszaka az október 1. és március 31. közötti időszakban este 8 órától reggel 6 óráig, az április 1. és szeptember 30. közötti időszakban pedig este 9 órától reggel 5 óráig tart.

E. Milyen előkészületek előzik meg a tárgyalást, ideértve az előzetes letartóztatás alternatíváit, valamint a származás szerinti államba történő átszállításra vonatkozó lehetőségeket (igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozat)?

Elektronikus megfigyeléssel történő házi őrizet elrendelhető. Ez azt jelenti, hogy a vádlottnak megtiltják, hogy elhagyjon egy meghatározott épületet vagy épületegyüttest, amelyet a nyomozási bíró végzésében megjelöltek, és amely bizonyítottan a tartózkodási vagy lakóhelye.

A. Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalásra a területi illetékességgel rendelkező bíróság helyiségében kerül sor. A tárgyalás helyszíne a közrendet fenyegető súlyos veszély esetén megváltoztatható.

B. A vád módosítható? Amennyiben igen, miként érvényesül e tekintetben a tájékoztatáshoz való jogom?

A vád nem módosítható. A terhelt vagy a védője jogosult a vádirat és a nyomozati iratok tanulmányozására.

C. Milyen jogaim vannak a bíróság előtt történő megjelenés során?

i. Köteles vagyok-e megjelenni a bíróságon? Milyen feltételekkel maradhatok távol a bírósági tárgyalás alatt?

A terheltnek személyesen kell megjelennie a tárgyaláson, és mind a szabálysértés, mind a bűncselekmény miatt indított eljárásokban ügyvédet is megbízhat a védelmére.

ii. Milyen jogaim vannak a tolmácshoz és az iratok lefordításához?

A büntetőeljárás bármely szakaszában, ha olyan gyanúsítottat, terheltet vagy tanút hallgatnak meg, aki nem beszél vagy nem ért kellően jól görögül, haladéktalanul tolmácsolást kell biztosítani. Szükség esetén a büntetőeljárás minden szakaszában tolmácsolás áll rendelkezésre a terheltek és védőik közötti kommunikációhoz.

iii. Van-e jogom ügyvédhez?

Bűncselekmények esetén a bíróság elnöke köteles védőt kirendelni azon terheltek számára, akiknek nincs védőjük. A fiatalkorúak bírájának ugyanezt kell tennie azokban az esetekben, amikor kiskorút olyan cselekménnyel vádolnak, amely nagykorúság esetén bűncselekménynek minősülne. A terhelt nem utasíthatja vissza a Bíróság elnöke által kirendelt védő(k) védelmét. Azokban az esetekben azonban, amikor egynél több védőt rendeltek ki, indokolt kérelmet nyújthatnak be, amelyben kérik a bíróságot, hogy csak egy védő kirendelését vonja vissza, miközben a többi védő továbbra is védelmet biztosít számukra.

iv. Milyen egyéb eljárási jogokról kell tudnom? (pl. gyanúsítottak bíróság előtti megjelenése)

Abban az esetben, ha a távollévő tanú nem tud megjelenni a bíróságon, a tárgyalás előtti szakaszban tett eskü alatt tett vallomását a bíróságon felolvassák, feltéve, hogy a terhelt vagy az őt képviselő védő a jegyzőkönyvben rögzítendő nyilatkozatban kifejezetten beleegyezését adta ehhez.

D. Lehetséges büntetőjogi szankciók

A szabadságvesztés határozott idejű. Kivételesen, ha a törvény kifejezetten előírja, életfogytiglani a szabadságvesztés. A határozott idejű szabadságvesztés időtartama legfeljebb tizenöt év, de nem lehet kevesebb öt évnél. A szabadságvesztés időtartama legfeljebb öt év és legkevesebb tíz nap. Eltérő rendelkezés hiányában a közérdekű munka időtartama nem több mint 720 óra és nem kevesebb mint 100 óra. A pénzbüntetés nem lehet magasabb, mint: a) 90 napi egység, ha a pénzbüntetés az egyetlen főbüntetés, vagy azt közérdekű munka büntetéssel együtt rendelik el, b) 180 napi egység, ha a büntetést szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódóan rendelik el, és c) 360 napi egység, ha a büntetést szabadságvesztés büntetéssel halmazatban rendelik el. Eltérő különös rendelkezések hiányában az egyes napi egységek összege nem lehet kevesebb mint 1 euró, és nem lehet több mint 100 euró.

A. Jogom van a bíróság határozatával szemben fellebbezéssel élni?

Igen, amennyiben az egy bíróból álló szabálysértési bíróság két hónapot meghaladó, vagy a három bíróból álló szabálysértési bíróság négy hónapot meghaladó, vagy a vegyes esküdtszék legalább két éves szabadságvesztésre ítélte, vagy az egy vagy három bíróból álló fiatalkorúak bírósága speciális fiatalkorúak fogdájában letöltendő elzárást, vagy átnevelő vagy terápiás intézkedéseket szabott ki.

B. Milyen egyéb jogorvoslati lehetőségeim vannak?

A jogerős ítélettel elítélt vádlott 15 napon belül kérheti az eljárás hatályon kívül helyezését, ha elháríthatatlan külső ok vagy más visszafordíthatatlan ok miatt nem tudta értesíteni a bíróságot kellő időben arról, hogy a tárgyaláson való megjelenésének leküzdhetetlen akadályba ütközik, és kérheti a tárgyalás felfüggesztését. A vádlott az ítélet hatályon kívül helyezését akkor is kérheti, ha a tartózkodási helye az elítélés időpontjában ismeretlen volt, de ismert volt, hogy mikor kézbesítették számára az idézést.

C. Milyen következményekkel jár, ha elítélnek?

i. Büntetett előélet

Minden büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet bejegyeznek a bűnügyi nyilvántartásba. Minden büntetést fel kell tüntetni a bírósági használatra rendelkezésre álló példányban, míg az általános használatra rendelkezésre álló nyilvántartásban 3 év után már nem szerepelnek a 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés-büntetések, az 5 évig terjedő büntetések 8 év elteltével, az 5 évet meghaladó büntetések pedig 20 év elteltével. Amint az érintett személy betölti a 80. életévét, vagy a felfüggesztési időszak lejárta után 5 évvel, a bejegyzést megsemmisítik.

ii. Büntetés végrehajtása, fogvatartott átszállítása, pártfogó felügyelet, alternatív szankciók

Ha egy személyt három évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélnek, a bíróság 1–3 év időtartamra felfüggeszti a büntetés végrehajtását, kivéve, ha kifejezetten megjelölt indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a szabadságvesztés feltétlenül szükséges annak megakadályozásához, hogy az elítélt személy új bűncselekményeket követéssen el. Görögország elismerheti és végrehajthatja az Európai Unió más tagállamában hozott ítéleteket, és szabadságvesztés-büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést szabhat ki, továbbá kérheti az Európai Unió másik tagállamától egy görög nemzeti bíróság által hozott ítélet elismerését és végrehajtását. Az elítéltnek a kibocsátó vagy a végrehajtó tagállamban kell tartózkodnia. A kettős büntethetőséget ellenőrizni kell, egyes súlyos bűncselekmények kivételével, amelyek a kibocsátó államban legfeljebb három év szabadságvesztéssel büntetendők.