National courts and other non-judicial bodies

In the European Union, the protection of fundamental rights is guaranteed both at national level by Member States' constitutional systems and at EU level by the Charter of Fundamental Rights of the European Union.

The European Court of Human Rights in Strasbourg, which is not an EU institution but an organ of the Council of Europe, provides an additional layer of protection in case of alleged violations of the rights set out in the European Convention on Human Rights.

The EU Charter of Fundamental Rights sets out a series of individual rights and freedoms. It entrenches the rights developed in the case law of the Court of Justice of the EU, found in the European Convention on Human Rights, as well as other rights and principles resulting from the constitutional traditions of EU Member States and other international instruments.

Drawn up by government representatives and parliamentarians from all EU countries, the Charter sets out fundamental rights – such as freedom of expression or religion, as well as economic and social rights – reflecting Europe's common values and constitutional heritage. The Charter also contains newer, so-called "third generation" rights, such as the right to data protection and the right to good administration.

If you consider that your fundamental rights have been violated, you have the possibility to seek help from various institutions or authorities in the Member States, or, under certain conditions, at EU level.

This section provides information on the institutions to contact in cases of violation of fundamental rights. Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

At national level

The Charter of Fundamental Rights of the European Union applies to Member States only when they are implementing EU law. The public authorities of the Member States – legislative, executive and judicial – are only bound to comply with the Charter when implementing EU law, notably when they are applying EU regulations or decisions or implementing EU directives. Judges in the Member States, under the guidance of the Court of Justice, have the power to ensure that the Charter is respected by the Member States only when they are implementing EU law.

If a situation does not relate to EU law, it is up to national authorities, including the courts, to enforce fundamental rights. Where the Charter does not apply, fundamental rights continue to be guaranteed at national level according to the national constitutional systems. Member States have extensive national rules on fundamental rights, the respect of which is guaranteed by national courts.

All Member States have made commitments under the European Convention of Human Rights, independently of their obligations under EU law. Therefore, as a last resort, and after exhausting all remedies available at national level, individuals may bring an action at the European Court of Human Rights in Strasbourg for violation by a Member State of a fundamental right guaranteed by the European Convention on Human Rights.

The European Court of Human Rights has designed an admissibility checklist in order to help potential applicants work out for themselves whether there may be obstacles to their complaints being examined by the Court.

At EU level

The role of the European Commission

The EU Charter of Fundamental Rights applies to all actions by EU institutions. The role of the Commission is to ensure that its legislative proposals respect the Charter. All EU institutions (and notably the European Parliament and the Council) are responsible for respecting the Charter throughout the legislative process.

The Charter applies to Member States only when they are implementing EU law. If an individual considers that a national authority has violated the Charter when implementing EU law, he can complain to the Commission, which has the power to start infringement proceedings against the Member State.

The Commission is not a judicial body or a court of appeal against the decisions of national or international courts. Nor does it, as a matter of principle, examine the merits of an individual case, except if this is relevant to carry out its task of ensuring that the Member States apply EU law correctly. In particular, if it detects a wider problem, the Commission can contact the national authorities to have it fixed, and ultimately it can take a Member State to the Court of Justice. The objective of these proceedings is to ensure that the national law in question - or a practice by national administrations or courts - is aligned with the requirements of EU law.

The Court of Justice of the European Union

The Court of Justice in Luxembourg is an institution of the European Union. It is the final authority in relation to the Treaties, the Charter and EU law. It makes sure that they are interpreted and applied in the same way across the Union, and that EU institutions and the Member States do what EU law requires of them.

When individuals or businesses consider that an act of the EU institutions directly affecting them violates their fundamental rights, they can bring their case before the Court of Justice, which subject to certain conditions has the power to annul such act. However, an individual cannot bring an action against another person (natural or legal) or against a Member State before the Court of Justice.

The European Court of Human Rights

The entry into force of the Lisbon Treaty requires the European Union to accede to the European Convention on Human Rights. When this process is completed, individuals who consider their human rights have been violated by the EU, after exhausting all remedies available at national level, will also be able to bring their case in front of the European Court of Human Rights. This will introduce an additional judicial control in terms of protecting fundamental rights in the EU.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Belgium

Bíróságok

Ombudsmanok

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Bíróságok

A jogok, így az emberi jogok gyakorlására vonatkozó mindenféle jogvita a belga bíróságok elé terjeszthető. Az eljárást magánszemélyek és hatóságok is kezdeményezhetik.

A jogsértés jellegétől és súlyosságától vagy a felek jogállásától (kereskedő, újságíró stb.) függ, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Az Alkotmánybíróság (Cour constitutionnelle/Grondwettelijk Hof) dönt arról, hogy a jogszabályok megfelelnek-e az Alkotmány következő cikkeinek:

  • II. cím, 8–32. cikk („Belga állampolgárok és jogaik”);
  • 170. és 172. cikk (jogszerű és méltányos adók);
  • 191. cikk (a külföldi állampolgárok védelme).

A bíróságok szervezetéről, illetve hatásköréről és illetékességéről a portál következő weboldalain található további információ:

Kapcsolódó linkek:

Ombudsmanok

Az ombudsmanok független ellenőrző szervek, amelyeket a szövetségi vagy a Belgiumot alkotó közösségek és régiók parlamentjei annak érdekében hoztak létre, hogy megvizsgálják a polgárok által a közigazgatási szervek intézkedéseivel vagy e szervek működésével kapcsolatban benyújtott panaszokat. Ezen általános keretek között kérhető az ombudsmanoktól az emberi jogokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó panaszok kivizsgálása. Az ombudsmanok ellenőrzik, hogy a közigazgatási szervek az emberi jogok védelmére szolgáló rendelkezésekkel, valamint a helyes hivatali magatartás normáival összhangban járnak-e el.

Az ombudsmanokat nem szabad összetéveszteni a polgári vagy büntetőeljárásokban magánközvetítést végző szervekkel.

Az ombudsmanokhoz bárki fordulhat, aki panaszt kíván tenni valamely közigazgatási szervvel szemben. Eljárásuk ingyenes, és széles körű vizsgálati jogkörökkel rendelkeznek.

Az ombudsmanok az érintett közigazgatási szervvel együttműködve megkísérlik rendezni a panaszokat; ajánlásokat tesznek a szerv részére a feltárt problémák orvoslására. Tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek közzé.

Az érintett közigazgatási szervtől függ, hogy melyik ombudsman rendelkezik hatáskörrel az adott ügyben.

Szövetségi ügyekben a A link új ablakot nyit megszövetségi ombudsmanhoz (Médiateur fédéral/federale Ombudsman) kell fordulni.

A régiók és közösségek hatáskörébe tartozó ügyekben a következő szervekhez lehet fordulni:

Emellett gyermekjogi ombudsmanok is működnek:

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Esélyegyenlőségért felelős szervek

Esélyegyenlőségért és rasszizmus elleni küzdelemért felelős központ

Az A link új ablakot nyit megesélyegyenlőségért és rasszizmus elleni küzdelemért felelős központ (Centre pour l’égalité des chances et la lutte contre le racisme/Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding) feladatai közé tartozik az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a megkülönböztetés, kirekesztés, korlátozás vagy előnyben részesítés minden formája elleni küzdelem, ha az a következőkön alapul: állampolgárság, faji hovatartozás, bőrszín, társadalmi származás, nemzeti vagy etnikai származás, szexuális irányultság, családi állapot, születés, vagyoni helyzet, életkor, vallás vagy világnézeti meggyőződés, jelenlegi vagy jövőbeli egészségi állapot, fogyatékosság, politikai meggyőződés, fizikai vagy genetikai jellemzők, szociális háttér.

A Központhoz fordulhat:

  • bárki, akinek kérdései vannak a hátrányos megkülönböztetéssel, a rasszizmussal, a külföldi állampolgárok tartózkodásával vagy alapvető jogaival kapcsolatban, illetve véleményt akar azokról kérni;
  • bárki, aki hátrányos megkülönböztetés vagy rasszizmus áldozata vagy tanúja volt.

A Központ első szintű szolgálata ad egy első választ, és szükség esetén a további intézkedések érdekében kiegészítő információkat gyűjt.

Ha mélyrehatóbb elemzés vagy vizsgálat szükséges, vagy harmadik személyekhez kell fordulni a kérelem feldolgozása érdekében, az ügyet továbbítják a Központ háttérszolgálatánál dolgozó szakértőhöz.

Amennyiben az elemzés azt állapítja meg, hogy az ügy nem tartozik a Központ hatáskörébe, értesítik az érintett felet, és amennyiben lehetséges, átirányítják egy másik szervhez vagy személyhez, amely foglalkozni tud a kérelemmel (közigazgatási szerv, első vagy második szintű segítségnyújtással foglalkozó magán- vagy közszolgáltató, rendőrség vagy ügyvéd).

A Központhoz közvetlenül lehet fordulni. A Központ honlapján emellett megtalálható A link új ablakot nyit megszámos szakosodott vagy helyi szinten működő egyesület vagy intézmény címe, amelyekkel a Központ együttműködési megállapodást kötött, és amelyekhez szintén lehet fordulni hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekben.

Centre pour l’égalité des chances et la lutte contre le racisme/
Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding
Rue Royale/Koningsstraat 138
1000 Brüsszel
Tel.: (+32) 800 12 800 – (ingyenes információs vonal)
(+32) 2 212 30 00

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megEsélyegyenlőségért és rasszizmus elleni küzdelemért felelős központ

Nők és férfiak közötti egyenlőségért felelős intézet

A A link új ablakot nyit megNők és férfiak közötti egyenlőséggel foglalkozó intézet (Institut pour l’égalité des femmes et des hommes/Instituut voor de Gelijkheid van Vrouwen en Mannen) független állami szerv, amely előmozdítja a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és küzdelmet folytat a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen.

Az Intézet jogi segítséget nyújthat, valamint jogi eljárásokat indíthat a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetéssel vagy a transzszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben.

Az Intézethez A link új ablakot nyit megonline űrlapon vagy a következő elérhetőségeken lehet fordulni:

Institut pour l'égalité des femmes et des hommes/
Instituut voor de Gelijkheid van Vrouwen en Mannen
Rue Ernest Blerot/Ernest Blerotstraat 1
1070 Brüsszel
Tel.: (+32) 800 12 800 – (ingyenes információs vonal)
(+32) 2 233 42 65
Fax: (+32) 2 233 40 32
E-mail: A link új ablakot nyit megegalite.hommesfemmes@iefh.belgique.be

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megNők és férfiak közötti egyenlőségért felelős intézet

  • A Magánélet Védelmének Bizottsága

A Magánélet Védelmének Bizottsága (Commission de la protection de la vie privée/Commisie voor de bescherming van de persoonlijke levenssfeer) egy független bizottság, amelyet az 1992. december 8-i adatvédelmi törvény elfogadását követően a Képviselőház égisze alatt hoztak létre. Így a Bizottság nem felel az igazságügy-miniszternek.

A Magánélet Védelmének Bizottsága egy független felügyeleti hatóság, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a személyes adatok feldolgozása során a magánélet tiszteletben tartását.

A Bizottság különböző feladatai öt fő tevékenységi területre oszthatók: segítségnyújtás, tájékoztatás, panaszkezelés, vélemények és ajánlások, valamint végrehajtás.

- Segítségnyújtás: ez a tevékenységi kör szorosan kapcsolódik a tájékoztatási funkcióhoz. A Magánélet Védelmének Bizottsága segítséget nyújt bárki – a hatóságok, a magánszektor, a lakosság vagy az adatkezelők (függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyek) – számára.

A Bizottság e téren felmerülő feladatai a következők: kérelemre tájékoztatás nyújtása bárkinek, függetlenül attól, hogy érintett vagy adatkezelő; a hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog gyakorlása; bejelentések feldolgozása; az állami nyilvántartás naprakészen tartása; a panaszkezelés részeként tájékoztatás nyújtása; az egyének vagy az adatkezelők által kért információk megadása; évente jelentés tétele a Parlamentnek.

A Bizottság segítséget nyújt mind az állami szervek, mind az adatkezelők részére kérésre előzetes informális konzultációk szervezése révén annak biztosítása érdekében, hogy a magánélet védelmére vonatkozó követelményeket figyelembe vegyék a projektek kidolgozása során. A Bizottság továbbá segíti az érintetteket abban, hogy gyakorolhassák jogaikat, különösen oly módon, hogy tájékoztatja őket jogaikról és a követendő eljárásról. A nemzetközi adatcsere keretében a Bizottság támogatást nyújt a határokon átnyúló tevékenységekben érintett szervezeteknek. Csakúgy, mint nemzeti szinten, a Bizottság segítséget nyújt a határokon átnyúló adattovábbítás során valamennyi érintettnek.

- Tájékoztatás: a Magánélet Védelmének Bizottsága tájékoztatást nyújt a hatóságok, az érintettek és az adatkezelők számára.

Ez a tevékenységi terület az alábbiakat foglalja magában: éves jelentéstétel a Parlamentnek és gazdálkodási terv készítése; belső eljárási szabályok; állami nyilvántartás vezetése; valamint általában a nyilvánosság tájékoztatása (honlap, konferenciák, ügyfélközpontú válaszok, figyelemfelkeltés stb.). Megjegyzendő továbbá, hogy a különböző tevékenységi területeken belül a Bizottság működése nem feltétlenül korlátozódik belföldre, hanem gyakran nemzetközi szinten is eljár, ahol kulcsfontosságú szerepet játszik a tájékoztatás nyújtásában és a tudatosság növelésében.

- Panaszkezelés: ha az érintett panaszt nyújt be, a Magánélet Védelmének Bizottsága közvetítőként jár el.

Ha az adatkezelők megsértik az érintettek jogait, a Bizottság az érintett kérésére ezen jogok (tiltakozáshoz, helyesbítéshez, közvetett hozzáféréshez való jog stb.) érvényesítése érdekében eljár. A Bizottság e célból felhasználja az összes rendelkezésére álló eszközt (ügyész előtt tett nyilatkozat, polgári bíróságok előtti kereset stb.). Az adatvédelemmel kapcsolatos, határokon átnyúló bűncselekmények esetében a Bizottság közreműködik a nemzetközi nyomozásokban, amelyek valamennyi illetékes adatvédelmi hatóság együttműködését igénylik a gyakorlati megoldások megtalálása érdekében.

- Vélemények: a Magánélet Védelmének Bizottsága véleményeket bocsát ki jogszabályokkal és előírásokkal kapcsolatban.

A Bizottság ezen a területen végzett tevékenységei elsősorban a hatóságokat és más felelős szerveket érinti: véleményeket és ajánlásokat ad ki az adatvédelmi szempontokat tartalmazó jogszabálytervezetekről. A nemzeti és nemzetközi munkacsoportokban (például a 29. cikk szerinti munkacsoport, a berlini csoport, az adatvédelmi és a magánélet védelmével foglalkozó biztosok konferenciája, a magánélet védelmével foglalkozó egyéb felügyeleti hatóságok stb.) való részvétele és a hasonló tevékenységet folytató külföldi szervezetekkel való kapcsolata révén a Bizottság részt vesz a magánélet védelmével kapcsolatos döntéshozatalban.

- Végrehajtás: a Magánélet Védelmének Bizottsága biztosítja az adatvédelmi jogszabályok betartását.

A Bizottság feladata, hogy bármely ágazatban működő szervezetek mint adatkezelők részére a személyes adatok fogadására, feldolgozására és továbbítására vonatkozó engedély megadása. A Bizottság felügyeli és ellenőrzi ezeket az adatkezelőket, ajánlásokat tesz, és vizsgálja az általuk elfogadott biztonsági intézkedéseket.

Minden tájékoztatás és segítségnyújtás iránti kérelmet és panaszt közvetlenül a Magánélet Védelmének Bizottságához lehet benyújtani postai úton, telefonon vagy e-mailben az alábbi elérhetőségeken keresztül:

Commission de la protection de la vie privée/
Commissie voor de bescherming van de persoonlijke levenssfeer

Rue de la Presse/Drukpersstraat 35
1000 Brüsszel
Tel.: (+32) 2 274 48 00
Fax: (+32) 2 274 48 35
A link új ablakot nyit megcommission@privacycommission.be

A Magánélet Védelmének Bizottságának hivatali helyiségei nyitva állnak a lakosság számára hivatali időben, de csak előzetes bejelentkezést követően. Első szintű segítségnyújtásért, kérjük, hívja a +32 2 274 48 79 telefonszámot, vagy töltse ki az A link új ablakot nyit megonline kapcsolatfelvételi űrlapot.

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megMagánélet Védelmének Bizottsága

  • Esélyegyenlőségért felelős egyéb szervek

Börtönfelügyeleti bizottságok

A börtönfelügyeleti bizottságok (commissions de surveillance des établissements pénitentiaires/commissies van toezicht op het gevangeniswezen) végzik a fogvatartottakkal szemben alkalmazott bánásmód feletti külső ellenőrzést. A fogvatartottak panaszait továbbítják a büntetés-végrehajtási szerveknek vagy az igazságügy-miniszternek a megoldás megtalálása érdekében.

Minden büntetés-végrehajtási intézetben működik felügyeleti bizottság. Az egyes bizottságok a lakosság civil társadalmat képviselő tagjaiból, valamint legalább egy orvosból és legalább egy ügyvédből állnak, elnökük pedig egy bíró. A Központi Felügyeleti Bizottság (Conseil central de surveillance pénitentiaire/Centrale toezichtsraad voor de gevangeniswezen) koordinálja a helyi bizottságok munkáját, és véleményeket bocsát ki az igazságügy-miniszter számára a fogvatartottakkal szemben alkalmazott bánásmódról, akár annak kérésére, akár hivatalból.

Kapcsolódó linkek:

Panaszbizottság (a fogvatartási központokban, idegenrendészeti szállásokon vagy őrzött központokban elhelyezett külföldi állampolgárok ügyeiben).

A Panaszbizottság (Commission des plaintes/Klachtencommissie) a fogvatartási központokban, idegenrendészeti szállásokon vagy őrzött központokban elhelyezett külföldi állampolgárok egyedi panaszait kezeli, amelyek az elhelyezési feltételeikre, különösen a központokban és szállásokon felmerülő körülményekre vonatkoznak, és a 2002. augusztus 2-i királyi rendeletben (fogvatartási központok), a 2009. június 8-i királyi rendeletben (őrzött központok) és a 2009. május 14-i rendeletben (idegenrendészeti szállások) meghatározott jogokat és kötelezettségeket érintik.

Az e létesítményekben elhelyezett egyének lehetnek jogellenesen tartózkodó külföldiek, olyan személyek, akiknek menedékjog iránti kérelmét elutasították, vagy olyan külföldi állampolgárok, akik nem felelnek meg a belépésre vagy a tartózkodásra vonatkozó szabályoknak.

A határozatot megtámadni kívánó panaszosok jogorvoslatot terjeszthetnek az Államtanács elé.

A Bizottság a következő címen érhető el:

Secrétariat permanent de la Commission des plaintes/Permanent secretariaat van de Klachtencommissie
Service Public Fédéral Intérieur/Federale Overheidsdienst Binnenlandse Zaken
Rue de Louvain/Leuvenseweg 1
1000 Brüsszel

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megSzövetségi Belügyi Szolgálat

Állandó Rendőrségi Felügyeleti Bizottság

Az A link új ablakot nyit megÁllandó Rendőrségi Felügyeleti Bizottság (Comité permanent de contrôle des services de police/Vast Comité van Toezicht op de politiediensten – „Comité P”) a rendőrség külső felügyeleti szerve, amely a Parlamentnek tesz jelentést. A Bizottság felügyeleti tevékenységének középpontjában az Alkotmány és a jogszabályok által az egyéneknek biztosított jogok védelme, valamint a rendőrség koordinálása és hatékonysága áll.

Bármely rendőri intézkedéssel érintett személy terjeszthet elő panaszt, jelenthet be valamely esetet, vagy nyújthat be bármilyen más információt a Bizottságnak.

A rendőrség bármely tagja is nyújthat be panaszt vagy jelenthet be valamely esetet – felettese előzetes engedélye nélkül – a Bizottságnak, és ezért nem büntethető.

A panaszok A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatványon nyújthatók be.

A Bizottsághoz a következő elérhetőségeken lehet fordulni:

Comité permanent de contrôle des services de police/Vast Comité van Toezicht op de politiediensten

Rue de la Presse/Drukpersstraat 35/1
1000 Brüsszel
Tel.: (+32) 2 286 28 11
Fax: +32 2 286 28 99
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@comitep.be

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megÁllandó Rendőrségi Felügyeleti Bizottság

Egyéb

Első szintű állampolgári tanácsadó szolgálat

Az első szintű állampolgári tanácsadó szolgálat (accueil social de première ligne/sociale eerstelijnswerking) a lakosságnak nyújt tájékoztatást az igazságszolgáltatási rendszer egyes nagyon sajátos területeit érintő kérdésekkel vagy problémákkal kapcsolatban.

  • Polgári jog: különélés, válás, szülői felügyelettel kapcsolatos általános tájékoztatás, a gyermek elsődleges, másodlagos vagy váltakozó lakóhelye, kapcsolattartáshoz való jog.
  • Büntetőjog: közvetítés büntetőügyekben, az előzetes fogvatartás alternatívái, próbára bocsátás, közérdekű munka, feltételes szabadságra bocsátás, kényszergyógykezelésből való ideiglenes elbocsátás a társadalom védelme érdekében, rehabilitáció, kegyelem, elektronikus felügyelet, eltávozás, felfüggesztett büntetés, korlátozott fogvatartás, ideiglenes szabadlábra helyezés kitoloncolás vagy kiadatás céljából, ideiglenes szabadlábra helyezés egészségügyi okokból, szabadságvesztés bírói átváltoztatása közérdekű munkára.
  • A bűncselekmények áldozatai számára nyújtott tájékoztatás: a magánfelek/sérelmet szenvedett felek jogai.
  • Általános tájékoztatás a polgári és büntetőeljárásokról.

A A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Szolgálat címjegyzéke tartalmazza a közösségi igazságügyi központokat (maisons de justice/justitiehuizen) és elérhetőségüket.

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megA Szövetségi Igazságügyi Szolgálat közleménye az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről Belgiumban

Első és második szintű jogi segítségnyújtás és költségmentesség

Az első szintű jogi segítségnyújtás (aide juridique de première ligne/eerstelijnsbijstand) gyakorlati vagy jogi tájékoztatásból, illetve egy rövid konzultáció során adott első jogi véleményből áll. Az első szintű jogi segítségnyújtást a jogászi hivatás képviselői, rendszerint ügyvédek végzik.

A második szintű jogi segítségnyújtás azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett kijelölnek egy ügyvédet, aki ingyenesen vagy kedvezményes díj ellenében jár el. Ez nem jelent az eljárási költségek (végrehajtók, szakértők, másolatok stb.) alóli teljes vagy részleges mentességet, erre azonban a költségmentesség kiterjedhet.

A költségmentességben részesülő személyek részben vagy egészben mentesülnek a bírósági vagy bíróságon kívüli eljárási költségek megfizetése alól, ha nem rendelkeznek annak megfizetéséhez elegendő jövedelemmel.

További információkért lásd az európai igazságügyi portál belgiumi eljárási költségekkel kapcsolatos weboldalát.

Kapcsolódó link:

Az erőszakos szándékos cselekmények áldozatainak és az őket segítő személyeknek pénzügyi támogatást nyújtó bizottság

Törvény írja elő az erőszakos szándékos cselekmények áldozatainak és az őket segítő személyeknek, valamint bizonyos esetekben a hozzátartozóiknak állami pénzügyi támogatás nyújtását.

A Bizottsághoz közvetlenül lehet fordulni, de a kérelmek ügyvéden vagy a szociális segítségnyújtási szolgáltatók áldozatsegítő vonalain keresztül is előterjeszthetők, amelyek listája a A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Szolgálat weboldalán érhető el (lásd: Index, Igazságszolgáltatás A-tól Z-ig, az áldozatoknak nyújtott pénzügyi támogatás).

A Bizottság a következő címen érhető el:

Service public fédéral de la Justice/Federale overheidsdienst Justitie
Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence et aux sauveteurs occasionnels/Commissie voor Financiële Hulp aan Slachtoffers van Opzettelijke Gewelddaden en aan de Occasionele Redders
Boulevard de Waterloo/Waterlose Steenweg 115
Tel.: (+32) 2 542 72 07
(+32) 2 542 72 08
A link új ablakot nyit megcommission.victimes@just.fgov.be

További információkért lásd az európai igazságügyi portál áldozatok jogaival kapcsolatos weboldalát.

Kapcsolódó link:

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Szolgálat

Utolsó frissítés: 18/12/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Bulgária

Nemzeti bíróságok

Az alapvető jogok védelmének nemzeti szervezetei

Ombudsman

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb intézmények

Nemzeti bíróságok

Bármelyik bolgár bíró tárgyalhat elsőfokú bíróként az Európai Unió alapvető jogokra vonatkozó jogával összefüggő ügyeket, mivel az Alapjogi Charta része az elsődleges európai jognak (ugyanolyan körben alkalmazandó, mint a Lisszaboni Szerződés). Ezáltal a bolgár állampolgárok a regionális bírósághoz (Окръжен съд) fordulhatnak és hivatkozhatnak a Chartára, amennyiben megítélésük szerint megfosztották őket alapvető jogaiktól. A bolgár bíróságok azonos hatáskörrel rendelkeznek a bolgár alkotmányban szereplő alapvető jogokkal kapcsolatban és minden olyan nemzetközi szerződés tekintetében, amelynek Bulgária tagja.

A közigazgatási határozatokkal szemben panaszok a közigazgatási bíróságokhoz, és a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz nyújthatók be.

Minden bolgár bíróság rendelkezik saját honlappal, amely bemutatja szervezetét és működését. A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Висшия съдебен съвет) honlapján részletes lista található a bolgár bíróságokról, azok címével és honlapjával (csak bolgár nyelven).

Az alapvető jogok védelmének nemzeti szervezetei

Lásd lent az „Ombudsman” részt.

Ombudsman

A Bolgár Köztársaság ombudsmanja (Омбудсман на Република България)

Cím:

Ul. George Washington No 22
Sofia 1202, Bulgaria
Tel. +359 2 810 69 55
E-mail: A link új ablakot nyit megpriemna@ombudsman.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.ombudsman.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Az ombudsman törvény által biztosított eszközei révén vizsgálatot folytat le annak megállapítására, hogy az állami és önkormányzati hatóságok, illetve azok igazgatási szervei, valamint a közszolgáltatást nyújtó személyek tevékenységük vagy mulasztásuk során megsértették-e az állampolgárok jogait és szabadságait. Az ombudsman hatásköre széleskörű, magában foglalja az összes politikai, gazdasági, polgári, szociális, kulturális és egyéb állampolgári jogot. Az ombudsman olyan intézmény, amely biztosítja valamennyi állampolgár jogainak védelmét, ideérve a gyermekeket, a fogyatékossággal élőket, a kisebbségeket és a külföldi állampolgárokat stb.

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Az ombudsmannak címzett panaszokat postán, személyesen, e-mailben vagy akár szóban lehet előterjeszteni, és azokat egy tisztviselő hivatalosan nyilvántartásba veszi. A panaszokat a fogadó részleg (priemna) és a nyilvántartás (delovodstvo) kezeli. A 2006. január 5. óta működő fogadó részleg minden nap nyitva tart. A részlegen dolgozó szakértők személyesen vagy telefonon járnak el az állampolgárok ügyeiben. Az ombudsman továbbá előzetes bejelentkezést követően minden csütörtökön 9 és 12:30 óra között személyesen is fogadja az állampolgárokat.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

Állampolgárságra, nemre, politikai meggyőződésre vagy vallásra való tekintet nélkül valamennyi állampolgár panasszal fordulhat az ombudsmanhoz, vagy bejelentéseket tehet. A névtelen vagy két évnél korábbi eseményekre vonatkozó panaszokat és bejelentéseket nem vizsgálják. Az ombudsman közérdekből hivatalból is indíthat vizsgálatot.

A panaszokat nyilvántartásba veszik, majd az ombudsmani hivatal vezetője továbbítja azokat a panasz jellege szerinti megfelelő részleghez. A részleg vezetője kijelöli az ügyintézőt, akinek egy hónap áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására. Az alaposabb vizsgálatot igénylő ügyeknél a határidő három hónappal meghosszabbodik. Az ügyintéző további tájékoztatást kérhet a panaszostól, illetve felhívhatja az illetékes közigazgatási hatóságot a szükséges lépések megtételére vagy tájékoztatás nyújtására. Az országos és önkormányzati hatóságoknak, illetve igazgatási szerveiknek, a jogi személyeknek és a nyilvánosság tagjainak önkéntes tájékoztatást kell nyújtani a rendelkezésükre álló információról, illetve a megküldött panaszokkal kapcsolatban együtt kell működniük az ombudsmannal. Ha a panasz olyan ügyre vonatkozik, amely magasabb közigazgatási szervhez vagy más szakosodott intézményhez (bizottsághoz vagy ügynökséghez) tartozhat, az ombudsman javasolhatja a panaszosnak, hogy lépjen kapcsolatba az érintett intézménnyel, kivéve, ha az ügyben az ombudsman vizsgálata is szükséges. Amennyiben az ügy nem tartozik az ombudsman hatáskörébe, vizsgálat helyett az ombudsman ennek megfelelően értesíti a panaszost, és tanácsolhatja neki, hogy lépjen kapcsolatba a megfelelő hatósággal. Amennyiben a panaszos hozzájárul, az ombudsman a panaszt továbbíthatja ehhez a hatósághoz.

Az ombudsman a panaszosnak és a bepanaszolt szervnek vagy személynek címzett közvetítői ajánlat megküldésével az ügy békés megoldása érdekében bármikor felajánlhatja közvetítői eljárás lefolytatását. Amennyiben mindketten elfogadják, az ombudsman minden lehetséges módon segítséget nyújt a vita megoldásához, például azáltal, hogy kapcsolatot alakít ki a felek között, vagy segítséget nyújt tárgyalásaikhoz.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A vizsgálat során feltárt megállapításoktól függően a panaszosnak nyújtott válaszon túlmenően az ombudsman ajánlásokat fogalmazhat meg az illetékes hatóság számára azon intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket az a személy jogainak megsértéséhez vezető okok vagy gyakorlat felszámolása érdekében foganatosíthat. Az ombudsman gyakran bocsát ki véleményeket meghatározott problémákkal kapcsolatban, amelyeket azután közzétesznek a honlapon, és továbbítanak az illetékes hatóságnak és a médiának. Amennyiben a probléma a fennálló jogi szabályozásban keresendő, az ombudsman a megfelelő törvénymódosítások megtétele érdekében ajánlásokat fogalmazhat meg az Országgyűlés, illetve a Miniszterek Tanácsa számára. Amennyiben valamilyen jogszabály alkotmányellenes, illetve polgári jogokat és szabadságokat sért, az ombudsman hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügyet az Alkotmánybírósághoz továbbítsa annak eldöntésére, hogy valóban ez-e a helyzet. Amennyiben továbbá az ítélkezési gyakorlatban áll fenn ellentmondás, az ombudsmannak joga van az ügyben értelmező végzés meghozatala érdekében eljárást indítani a Legfelsőbb Semmítőszék vagy pedig a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt.

Szakosodott emberi jogi szervek

Nemzeti Esélyegyenlőségi Hatóság (Орган по въпросите на равенството)

1. Megkülönböztetés Elleni Bizottság (Комисия за защита от дискриминация)

Cím:

Bul. Dragan Tsankov No 35
Sofia 1125, Bulgaria
Tel.: + 359 2 807 30 30
Fax: + 359 2 807 30 58
E-mail: A link új ablakot nyit megkzd@kzd.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.kzd-nondiscrimination.com/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Megkülönböztetés Elleni Bizottság (Комисия за защита от дискриминация)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A Megkülönböztetés Elleni Bizottság előtti eljárás:

  • az érintett személy vagy személyek írásbeli panasza alapján;
  • a Megkülönböztetés Elleni Bizottság saját kezdeményezésére;
  • természetes vagy jogi személyektől, az államtól vagy közintézményektől kapott információ alapján indítható.

A panasz vagy bejelentés a sérelem elkövetésétől számított három éven belül terjeszthető a Megkülönböztetés Elleni Bizottság elé. Három év elteltével a panaszt nem vizsgálják ki, ha pedig a vizsgálat már folyamatban van, az ügyet lezárják. Ha az ügyet már bíróság elé terjesztették, a Bizottság nem indít eljárást. Amennyiben a panaszt vagy bejelentést visszavonják, vagy a panaszos nem orvosolja a hiányokat a Bizottság által megállapított határidőn belül, az ügyet lezárják.

A panasznak tartalmaznia kell:

  • a panaszos nevét;
  • a panaszos levelezési és állandó lakcímét;
  • a panasz alapjául szolgáló körülmények leírását: személyes minőségben elkövetett ügyek esetében azt, hogy milyen tevékenységet vagy mulasztást mikor, hol és ki követett el, az alperes munkavállalóinak esetében pedig azt, hogy milyen törvényes vagy szerződéses kötelezettségből származó és tevékenységükkel kapcsolatos tevékenység vagy mulasztás miatt vonható az alperes az elkövetett diszkrimináció miatt felelősségre;
  • a kért jogorvoslat meghatározott adatait. A panasznak a Megkülönböztetés Elleni Bizottság hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről szóló törvényben meghatározott hatáskörébe kell tartoznia. A panaszosoknak olyan bizonyítékot – például írásbeli dokumentumokat vagy egyéb konkrét bizonyítékokat – kell szolgáltatniuk, amelyet álláspontjuk szerint a Megkülönböztetés Elleni Bizottságnak meg kell vizsgálnia (megjelölve például a tanúként megidézni kívánt személyeket, valamint az eljárásban részt nem vevő harmadik személyek birtokában lévő írásos bizonyítékok helyét);
  • a keltezést, és a panaszos és/vagy képviselőjének aláírását.
  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A Megkülönböztetés Elleni Bizottság elnöke az aktát szignálja a szóban forgó hátrányos megkülönböztetés típusa szerinti albizottságnak. Az albizottság elnököt és előadót jelöl ki tagjai közül. Az előadó összegyűjti a tényállás alátámasztásához szükséges írásbeli bizonyítékokat. A vizsgálatot 30 napon belül kell lefolytatni. Bonyolult ügyekben a Megkülönböztetés Elleni Bizottság elnöke ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja. Amikor a vizsgálat lezárult, az előadó ismerteti megállapításait az albizottság elnökével. Az elnök időpontot tűz ki a nyilvános meghallgatásra, és felhívja a feleket, hogy azon jelenjenek meg.

A Megkülönböztetés Elleni Bizottságnak joga van:

  • a vizsgálattal kapcsolatban dokumentumokat és tájékoztatást kérni;
  • a vizsgálat alatt állóktól felvilágosítást kérni;
  • tanúkat meghallgatni.

Megkeresés esetén valamennyi magánszemély, állami és helyi hatóság köteles a Megkülönböztetés Elleni Bizottsággal tájékoztatás és felvilágosítás nyújtása, valamint dokumentumok rendelkezésre bocsátása révén együttműködni. Az együttműködés megtagadása bírság kiszabását vonja maga után.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Az első ülésen az albizottság elnöke felhívja a feleket, hogy jogvitájukat békésen oldják meg. Amennyiben ennek eleget tesznek, az így létrejött megállapodást határozattal jóváhagyják, és az ügyet lezárják. Amennyiben a feleknek részben sikerül megállapodniuk, az eljárás folytatódik arra a részre tekintettel, amelyben nem sikerült megállapodásra jutni. A megállapodás végrehajtható, az annak való megfelelést pedig a Bizottság felügyeli.

Amennyiben nem születik megállapodás, a Megkülönböztetés Elleni Bizottság a nyilvános meghallgatást követő 14 napon belül dönt az ügy érdemében.

Döntésében a Megkülönböztetés Elleni Bizottság:

  • megállapíthatja jogsértés megtörténtét vagy meg nem történtét;
  • megállapíthatja, ki követte el a jogsértést és ki az áldozat;
  • bírságot szabhat ki és/vagy kötelező közigazgatási intézkedéseket rendelhet el, amennyiben megállapítja a jogsértés elkövetését;

A Megkülönböztetés Elleni Bizottság az alábbi kötelező közigazgatási intézkedéseket foganatosíthatja:

  • kötelező utasításokat adhat a munkáltatóknak vagy köztisztviselőknek a hátrányosan megkülönbözető jogszabályok jogsértéseinek javítására;
  • felfüggesztheti a munkáltató azon döntését vagy szabályzatát, amely hátrányos megkülönböztetést eredményez vagy eredményezhet.

A Megkülönböztetés Elleni Bizottság a jogszabályoknak megfelelően kényszeríti ki a döntéseinek való megfelelést.

A Megkülönböztetés Elleni Bizottság döntéseivel szemben a Szófiai Városi Közigazgatási Bírósághoz lehet 14 napon belül fellebbezést benyújtani.

2. Nemek Közötti Egyenlőség Nemzeti Tanácsa (Националния съвет по равнопоставеността на жените и мъжете към Министерския съвет)

Cím:

Miniszterek Tanácsa
bul. Dondukov No 1
Sofia 1594, Bulgaria
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://saveti.government.bg/web/cc_19/1
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Nemek Közötti Egyenlőség Nemzeti Tanácsa (Националния съвет по равнопоставеността на жените и мъжете към Министерския съвет)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A Nemek Közötti Egyenlőség Nemzeti Tanácsa biztosítja a kormányzati szervek, és a nem kormányzati szervezetek együttműködését a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti politika kidolgozásában és végrehajtásában, a konzultációk elősegítése, az együttműködés és a koordináció révén.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A Nemek Közötti Egyenlőség Nemzeti Tanácsa:

  • tanácsot nyújt a Miniszterek Tanácsának;
  • megvizsgálja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos törvénytervezeteket és más jogi aktusukat, illetve véleményezi azokat;
  • megvizsgálja a Miniszterek Tanácsának döntéstervezeteit, és véleményezi azokat a nemi egyenlőséggel kapcsolatos politikáknak való megfelelőség szempontjából;
  • összehangolja az állami szervek és a nem kormányzati szervek nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeit, valamint Bulgária e területen fennálló nemzetközi kötelezettségeit;
  • önállóan, vagy a Megkülönböztetés Elleni Bizottsággal együttesen javaslatokat tesz a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti politikai intézkedésekre;
  • kapcsolatot tart külföldi partnereivel, valamint a hasonló feladatokat ellátó és hasonló területen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel;
  • segíti a szociális partnereket és a nem kormányzati szervezeteket a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti és regionális politikák végrehajtásában, valamint a családi/szülői kötelezettségek szakmai tevékenységgel kapcsolatos összehangolását, továbbá nyomon követi az eredményeket;
  • kutatásokat szervez a tevékenységét befolyásoló kérdésekben.
  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti politikák fejlesztése és végrehajtása.

Adatvédelmi szerv

1. Adatvédelmi Bizottság (Комисията за защита на личните данни)

Cím:

Bul. Prof. Tsvetan Lazarov No 2
Sofia 1592, Bulgaria
Tel. + 359 2 91 53 518
Fax: + 359 2 91 53 525
E-mail: A link új ablakot nyit megkzld@cpdp.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.cpdp.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Adatvédelmi Bizottság (Комисията за защита на личните данни)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Az Adatvédelmi Bizottság segítséget nyújt a kormányzatnak az adatvédelmi politikái végrehajtása során.

Hatáskörrel rendelkezik a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt jogok megsértése esetén előterjesztett panaszok kivizsgálására.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglalt adatainak sérelme esetén a tudomásszerzéstől számított egy éven belül, de legkésőbb a bekövetkezéstől számított öt éven belül bejelentést tegyen az Adatvédelmi Bizottságnak. Bizottságnak történő benyújtását követően a panasz a jogi eljárások és felügyeleti igazgatósághoz kerül, amely véleményt ad a Bizottságnak a panasz minősítéséről és elfogadhatóságáról. A Bizottság ezt követően zárt ülésen dönt a panasz elfogadhatóságáról, valamint a követendő eljárásról. A Bizottság vizsgálatot indíthat, bizonyítékot gyűjthet, illetve beszerezheti harmadik személyek véleményét. Amennyiben a panasz elfogadható, a feleket megfelelően értesítik, és kitűzik a nyilvános tárgyalás napját. A feleket a többi érintettel együtt felkérik a személyes megjelenésre. A Bizottság a panasz kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt. A döntés másolatát valamennyi érintett félnek és más érintett személynek meg kell küldeni. A Bizottság kötelező utasítást adhat a sérelmet elkövető félnek, határidőt tűzhet a jogsérelem okának megszüntetésére, továbbá közigazgatási bírságot szabhat ki. A határozattal szemben a kézbesítést követő 14 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A lakosság, jogi személyek és kormányzati szervek felkérhetik a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos jogszabálytervezetekről.

A Bizottság kötelező instrukciókat fogalmazhat meg a személyes adatkezelők számára,

továbbá a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények megsértése esetén ideiglenesen megtilthatja az adatkezelést.

Egyéb szakhatóságok

1. Etnikai Kisebbségek és az Integráció Nemzeti Tanácsa (Националния съвет по етническите и интеграционните въпроси към Министерски съвет)

Cím:

Miniszterek Tanácsa
bul. Dondukov No 1
Sofia 1594, Bulgaria
Tel. +359 2 940 36 22
Fax: +359 2 940 21 18
E-mail: A link új ablakot nyit megRositsa.Ivanova@government.bg – a NSSIEV titkársága
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.nccedi.government.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Etnikai Kisebbségek és az Integráció Nemzeti Tanácsa (Националния съвет по етническите и интеграционните въпроси към Министерски съвет)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Valamennyi etnikai jellegű kérdésben ez a szerv és annak titkársága jár el.

Noha a titkárságnak nincsen a panaszok vagy kérelmek kezelésére szakosodott részlege, a szakértői szükség esetén eljárnak.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

Az Etnikai Kisebbségek és az Integráció Nemzeti Tanácsa tanácsadó és koordinatív testület, amely a Minisztertanácsot segíti az etnikai kisebbségekkel és integrációjukkal kapcsolatos politikák kialakításában és végrehajtásában.

Elősegíti az állami szervek és az etnikai kisebbségek érdekeit védő, valamint az etnikumok közötti kapcsolatokat előmozdító nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést.

Emellett koordinálja és felügyeli a roma integráció évtizedéről (2005–2015) szóló nemzeti cselekvési terv, valamint a roma integráció évtizedére tekintettel valamennyi állami szerv működési körének megfelelően vállalt kötelezettségek végrehajtását.

Minden megyében van etnikai kisebbségi és integrációs tanács, amely együttműködik a megyei kormányzóval. Ezek konzultatív és koordináló szervek, amelyek körzeti szinten segítik az etnikai és integrációs kérdésekkel kapcsolatos politikák végrehajtását.

A városi, községi tanácsok szintén létrehozhatják saját helyi etnikai kisebbségi és integrációs tanácsaikat.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Széleskörű közigazgatási feladatai mellett az Etnikai Kisebbségek és az Integráció Nemzeti Tanácsa felel a működési kapcsolatok fenntartásáért, valamint módszertani segítséget nyújt az etnikai és integrációs kérdésekben történő együttműködés megyei és helyi tanácsainak.

2. Fogyatékossággal élő Személyek Ügynöksége (Агенция за хора с увреждания)

Cím:

Ul. Sofroni Vrachanski No 104-106
Sofia 1233, Bulgaria

Tel. +359 2 940 80 95; 832 90 73

Fax: +359 2 832 41 62

E-mail: A link új ablakot nyit megahu@mlsp.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://ahu.mlsp.government.bg
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Fogyatékossággal élő Személyek Ügynöksége (Агенция за хора с увреждания)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Az Ügynökség főként gyógyászati eszközöket és segédeszközöket beszállítók, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmére szakosodott, fogyatékossággal élők által vagy számára működtetett cégek nyilvántartásba vételével foglalkozik. Emellett számos, Ügynökség által finanszírozott programmal kapcsolatot projektet irányít.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A kérelmeket a „Dokman” automatizált információs rendszerben rögzítik, majd az igazgató továbbítja azokat az Ügynökség hivatalának vezetőjéhez és igazgatóihoz, akik szignálják azokat a megfelelő ügyintézőknek.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A kérelmet teljesítik, vagy válaszolnak.

3. Állami Gyermekvédelmi Ügynökség (Държавната агенция за закрила на детето)

Cím:

Ul. Triaditsa No 2
Sofia 1051, Bulgaria
Tel. +359 2 933 90 10, +359 2 933 90 16
Fax: +359 2 980 24 15
E-mail: A link új ablakot nyit megsacp@sacp.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://sacp.government.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Állami Gyermekvédelmi Ügynökség (Държавната агенция за закрила на детето)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezményében rögzített gyermekjogokat Bulgária a 2000-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény, valamint a 2001-ben alapított Állami Gyermekvédelmi Ügynökség révén biztosítja. Ezáltal Bulgária elkötelezett amellett, hogy megfelelő segítséget nyújtson a szülők és gyámok számára, illetve, hogy biztosítsa az infrastruktúrát a gyermekgondozó intézmények és szolgáltatások számára.

Bulgáriában a gyermekvédelem a következő szervek feladata:

  • az Állami Gyermekvédelmi Ügynökség (Държавната агенция за закрила на детето) elnöke, akit az Ügynökség segít hatásköre gyakorlásában;
  • szociális szolgáltatások ágazati irodái;
  • miniszterek az alábbi területeken: Munka és szociálpolitika; Belügy; Oktatás, Fiatalság és Tudomány; Igazságügy; Külügy; Kultúra; Egészségügy; illetve a polgármesterek helyi szinten.
  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A gyermekvédelmi törvény különleges védelmet biztosít a veszélyben lévő gyermekeknek, továbbá szabályozza valamennyi gyermek erőszakkal szembeni védelemre való jogát, ideértve a védelmet attól, hogy olyan tevékenységek végzésére kényszerítsék, amelyek ártalmasak egészségére, vagy fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésére vagy oktatási előmenetelére; attól, hogy vele szemben méltóságát sértő gyermeknevelési módszereket alkalmazzanak, vagy fizikai, szellemi vagy más formájú erőszaknak, valamint az érdekeikkel ellentétes befolyásnak legyenek kitéve; attól, hogy koldulásra, prostitúcióra, pornográfia terjesztésére, jogellenes jövedelmek begyűjtésére használják fel, vagy szexuálisan zaklassák. .

Bulgáriában az alábbi gyermekvédelmi intézkedések léteznek:

  • a családi környezeten belül: tanácsadás, segítségnyújtás, jogi segítségnyújtás, pszichológiai tanácsadás és szociális szolgáltatások. Ezeket az intézkedéseket a gyermek szüleinek, gyámjának, gondozóinak, illetve magának a gyermeknek a kérésére, illetve saját kezdeményezésből a Szociális Szolgáltatások Ügynöksége alkalmazza. A szolgáltatásokat a Szociális Szolgáltatások Ügynöksége vagy más szolgáltatók nyújtják;
  • a családi környezeten kívül: a gyermek rokon családnál, közeli barátok családjánál vagy nevelőszülőknél történő elhelyezése, valamint a gyermek lakóhelyén, vagy szakosított intézményben nyújtott szociális szolgáltatások. Az ilyen típusú intézkedéseket a bíróság rendeli el. Amíg a bíróság meghozza döntését, a Szociális Szolgáltatások Ügynöksége gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről;
  • a gyermeket csak akkor helyezik el szakosított intézményben, ha a családi környezetben való elhelyezésére irányuló minden kísérlet kudarcot vallott.
  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Az Állami Gyermekvédelmi Ügynökség a gyermekek jogait a következő módokon biztosítja:

  • vizsgálatot folytat le annak érdekében, hogy meggyőződjön a gyermekek jogai védelmének megvalósulásáról valamennyi állami- és magániskolában, óvodában, gyermekgondozó központban vagy azok szolgáltató részlegeiben, a Szociális Szolgáltatások helyi irodáiban, a gyermekek részére szociális szolgáltatás nyújtóknál, valamint a gyermekvédelem területén működő nem kormányzati szervekben;
  • a gyermekeknek különleges ellátást nyújtó központok ellenőrzése;
  • a minimumkövetelmények érvényesítése a szociális szolgáltatások területén. Ezek érvényesítése érdekében az Ügynökség kötelező utasításokat ad a jogsértések orvoslására. A kötelező utasítások elmulasztása bírság vagy pénzügyi szankció kiszabását vonja maga után, amit hosszú eljárás előz meg. Amennyiben a vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a gyermekek jogait megsértették, az Ügynökség először kötelező utasítást (egyedi ügyben hozott közigazgatási aktust) bocsát ki, amely ellen 14 napos törvényes határidőn belül bíróság előtt fellebbezésnek van helye. Amennyiben fellebbezésre nem kerül sor, a kötelező utasítás hatályba lép. Amennyiben az utasítás lejár, a sérelmet elkövető félnek tájékoztatnia kell az Ügynökséget arról, hogy az utasításnak eleget tett.

4. Állami Menekültügyi Ügynökség (Държавната агенция за закрила на детето)

Cím:

Bul. Knyaginya Maria Luiza No 114 B
Serdika
1233 Sofia; Bulgaria
Tel.: +359 2 80 80 901 – elnök
Fax: +359 2 295 59 905
E-mail: A link új ablakot nyit megsar@saref.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.aref.government.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Állami Menekültügyi Ügynökség (Държавната агенция за закрила на детето)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A menedékjogok és családegyesítés iránti kérelmek a menedékjogról és a menekültekről szóló törvénynek megfelelően kerülnek vizsgálatra (a 34. cikk rendelkezik a családegyesítésről). Az említett törvény értelmében a menedékjoggal és a családegyesítéssel kapcsolatos minden határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani. Minden más kérelemre az Ügynökségnek a védelem megadására vonatkozó belső eljárási szabályai irányadók.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

Bulgáriában a menedékkérők, menekültek, továbbá humanitárius jogállást (kiegészítő védelmet) kérő személyek jogait szabályozó legfőbb jogszabály a menedékjogról és a menekültekről szóló törvény. Ez a törvény a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel, valamint a Bulgáriában elő külföldiekről szóló törvénnyel együtt képezi a bolgár menedékrendszer jogi szabályozási keretét.

A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény szerint négyfajta különleges védelem létezik:

  • menedékjog: ezt Bulgária köztársasági elnöke adja meg azon külföldi állampolgároknak, akiket meggyőződésük, vagy a nemzetközileg elismert jogok és szabadságok támogatását célzó cselekményeik miatt üldöznek;
  • menekültstátusz;
  • humanitárius jogállás (amely egyenértékű a kvalifikációs irányelv – a 2004/83/EK irányelv – 15. cikke szerinti kiegészítő védelemmel);
  • ideiglenes védelem: ezt meghatározott feltételek mellett jelentős menekülthullámok esetén adják meg;
  • Az Állami Menekültügyi Ügynökség jár el a menekült vagy humanitárius jogállással kapcsolatos kérelmek vizsgálata során. Elnöke az egyetlen olyan tisztviselő, aki Bulgáriában menekült jogállást vagy humanitárius jogállást biztosíthat.

Jelenleg minden menekült jogállás iránti kérelmet a Szófiában és a Nova Zagora melletti Banya faluban található menekültügyi központokban dolgoznak fel.

A menedékkérőknek személyesen kell megjelenniük az Ügynökségen. A határon vagy más hatóságnál előterjesztett kérelmeket megfelelően továbbítani kell az Ügynökséghez.

A menedékkérőket azon a napon veszik nyilvántartásba, amikor kérelmüket benyújtották az Ügynökséghez.

Az Ügynökségnek tájékoztatnia kell a menedékkérőket az eljárásról, jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a jogi és szociális segítséget nyújtó szervezetekről. E tájékoztatást olyan nyelven kell megadni, amelyet megértenek, és azt egy tolmács felolvassa nekik, mielőtt nyilvántartásba vennék a kérelmüket. Minderről ezen a nyelven másolatot kell kapniuk. A menedékkérőknek ki kell tölteniük egy formanyomtatványt, amelyen kizárólag biológiai jellemzőiket rögzítik. A kérelmet ezt követően a dublini eljárásnak megfelelően kezelik. A menedékkérő ujjnyomatait az Eurodac rendszerbe való bevitel céljából rögzítik, továbbá feltesznek neki néhány szokásos kérdést az utazásával kapcsolatban.

Amennyiben Bulgária jár el a kérelem feldolgozása során, azt gyorsított eljárásban kell elbírálni, amelynek keretében a kérelmezőt átvilágító részleg (az elnök megbízottja) hozza meg a döntést. E részleg megtagadhatja a menedékjogot, amennyiben az ügy nem felel meg a menedékjogról és a menekültekről szóló törvényben rögzített feltételeknek, lezárhatja az ügyet, vagy továbbíthatja az iratokat a rendes eljárás szerinti további vizsgálat céljából.

Amennyiben három napon belül nem születik döntés, a kérelmet automatikusan a rendes eljárás szerint vizsgálják. Az átvilágító részleg döntését jóvá kell hagyniuk a hatáskörrel rendelkező tisztségviselőknek. Amennyiben szükséges, az iratokat vissza lehet küldeni további vizsgálat céljából. Miután a határozatot jóváhagyták, azt hivatalosan írásba foglalják, a módszertani részleg jóváhagyja, meghatározott tisztségviselők aláírják, és előterjesztik aláírásra az Ügynökség elnökéhez.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A menekült jogállás, a humanitárius jogállás megadása, vagy a menedékjog iránti kérelem elutasítása.

5. Emberi Jogi és Rendőrségi Etikai Állandó Bizottság (Постоянна комисия по правата на човека и полицейската етика)

Cím:

Belügyminisztérium
Ul 6 Septemvri No 29
Sofia 1000, Bulgaria
Tel.: + 359 2 982 50 00 – (központ)
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.mvr.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Emberi Jogi és Rendőrségi Etikai Állandó Bizottság (Постоянна комисия по правата на човека и полицейската етика)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

E Bizottság összekötő szerepet tölt be a Belügyminisztérium és a civil társadalom szervezetei között, és mint ilyen, fontos szerepet játszik. Irodákkal rendelkezik a Minisztérium helyi hivatalain belül.

A Bizottság megvizsgál valamennyi emberi jogok védelmével kapcsolatos olyan anyagot, amelyet a Minisztérium részlegei kapnak kézhez.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A Bizottság munkája során aktívan együttműködik a civil társadalom szervezeteivel, ösztönzi a pozitív rendőrségi gyakorlatok megvalósítását, valamint érvényesíti Bulgária uniós tagságából származó kötelezettségeinek való megfelelést. A Bizottság az évente felülvizsgálatra kerülő munkatervének megfelelően működik. Éves munkaterve a következő tevékenységeket tartalmazza:

  • a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának tanulmányozása és javító javaslatok megfogalmazása;
  • az etikus magatartás és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése a mindennapi rendőri munkában;
  • emberi jogi képzés nyújtása rendőrök számára.
  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.
  • a rendőrség őrizetében lévő gyanúsítottak jogait tiszteletben tartják;
  • betartják az etikai kódexet;
  • ellenőrzéseket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy betartják – a többek között a rendőri etikára és az emberi jogokra vonatkozó – jogszabályokat, illetve a minisztérium által meghatározott szabályokat és előírásokat.

6. Az Országgyűlés Emberi jogi, Vallási, Állampolgári Panaszokkal és Kérelmekkel Kapcsolatos Bizottsága (Комисия по правата на човека, вероизповеданията, жалбите и петициите на гражданите към Народното събрание)

Cím:

Pl. Narodno Sabranie No 2 (Hemicycle)
Pl. Knyaz Aleksandar I No 1 (országgyűlési képviselők bizottságai és kabinetjei)
Sofia 1169, Bulgaria
Központi szám: +359 2 939 39
Fax: +359 2 981 31 31

E-mail: A link új ablakot nyit meginfocenter@parliament.bg
E-mail: A link új ablakot nyit meghumanrights@parliament.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.parliament.bg

  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Az Országgyűlés Emberi jogi, Vallási, Állampolgári Panaszokkal és Kérelmekkel Kapcsolatos Bizottsága (Комисия по правата на човека, вероизповеданията, жалбите и петициите на гражданите към Народното събрание)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A Bizottság tevékenységi körébe az emberi jogokkal és vallással kapcsolatos jogalkotás, valamint egyéb ügyek –, így az állampolgárok, nem kormányzati szervek, egyesületek és alapítványok panaszok, kérelmek, bejelentések, petíciók, javaslatok stb. formájában előterjesztett kérdéseinek – elbírálása tartozik.

Ezek tárgya igen sokrétű, és kiterjed a társadalom minden olyan vetületére, amellyel nem a bíróságok foglalkoznak. A legtöbb panasz szociális problémákkal kapcsolatos, ezt követik a bírósági rendszerrel, fogyasztói jogokkal, belügyminisztérium alá tartozó hatóságok tevékenységeivel és mulasztásaival, általános és részletes várostervezési döntésekkel, jogellenes építéssel, illetve a mezőgazdasági és erődgazdasági telek tulajdonjogának helyreállításával kapcsolatos panaszok. Oktatási és egészségügyi kérdésekben, helyi hatóságok és önkormányzati szervek tevékenységeivel és mulasztásaival, vallási kérdésekkel, állami hatóságok tevékenységével, hátrányos megkülönböztetéssel, etnikai kisebbségi kérdésekkel stb. kapcsolatos panaszokra vonatkozóan együttműködésre törekednek.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A Bizottság a bolgár parlament közvetlen kapcsolata az ország polgáraival. Szerepe pontosan meg van határozva. A Bizottság eljárási szabályai részletesen meghatározzák, hogyan kell nyilvántartásba venni, továbbítani és archiválni a Bizottságnak postán vagy e-mailben megküldött és/vagy az Országgyűlés hivatala által kézhez vett nagy számú panaszt, kérelmet, petíciót és javaslatot. Minden dokumentum hivatkozási számot kap, rögzítik egy különleges nyilvántartásban, és szignálják egy ügyintézőre, aki megvizsgálja, és megválaszolja azt, illetve, ha szükséges, kellő időben továbbítja az ügyet a megfelelő hatósághoz. A Bizottság különös figyelmet szentel azoknak a helyi és országos hatóságoknak, amelyek nem tartják be a közigazgatási eljárásról szóló törvényben számukra előírt kötelező válaszadási határidőket. A Bizottság ügyintézői emellett telefonon tanácsot adnak az eljárási jogokról, valamint elmagyarázzák, hogy milyen esetekben tudnak segítséget nyújtani.

A névtelen petíciókat nem vizsgálják meg.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Az állampolgároknak tanácsot adnak és segítséget nyújtanak a bolgár alkotmányban rögzített polgári jogaik védelme érdekében.

7. Az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Főigazgatósága (Главна дирекция „Изпълнение на наказанията”)

Cím:

Bul. General N. Stoletov No 21
Sofia 1309, Bulgaria
Tel.: + 359 2 813 91 90
Fax: +359 2 931 15 74
E-mail: A link új ablakot nyit megmailto:gdin_ias@abv.bg; A link új ablakot nyit meggdin@gdin.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.gdin.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Főigazgatósága (Главна дирекция „Изпълнение на наказанията”)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A fogvatartottaktól érkező panaszok főként a fegyelmi intézkedésekre, a más intézménybe történő átszállításra, a fogvatartás körülményeire, az életkörülményekre, az egészségügyi ellátásra és a létesítmény személyzetének magatartására vonatkoznak.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A büntetés-végrehajtásról és fogvatartásról szóló törvény 101. cikke által előírt fegyelmi intézkedésekkel szemben a közlést követő hét napon belül fellebbezést lehet benyújtani a büntetés-végrehajtás főigazgatójához, amennyiben arról a büntetés-végrehajtási intézet vagy egyéb fogvatartó intézet igazgatója döntött, illetve az igazságügyi miniszterhez, ha arról a főigazgató döntött. A magánelzárással szemben az intézet székhelye szerint illetékes kerületi bírósághoz lehet fellebbezni, a közléstől számított három napon belül.

A csoporttevékenységekben való részvételt kizáró, két hónapot meghaladó tartamú magánelzárást (a törvény 120. cikke) a büntetés-végrehajtás főigazgatója szabhatja ki, és azzal szemben az illetékes megyei bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani, a közlést követő három napon belül.

Az átszállításokat a büntetés-végrehajtás főigazgatója rendeli el, és azokkal szemben az igazságügyi miniszterhez lehet fellebbezni, a közléstől számított 14 napon belül.

A szigorúbb fogvatartási feltételeket előíró határozatokat a Büntetés-végrehajtási Bizottság (a törvény 74. cikkének (1) bekezdése) hozza meg, és azokkal szemben az intézmény székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz lehet fellebbezni a közléstől számított 14 napon belül.

Az állam és a helyi önkormányzatok által okozott kárért való felelősségről szóló törvény 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az életkörülményekkel, gyógyászati ellátással, valamint a létesítmény személyzetének magatartásával kapcsolatos panaszokat a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban a közigazgatási bíróságok tárgyalják. A határozatokkal szemben egyszer lehet fellebbezni. A hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény 71. cikkének (1) bekezdése szerinti követeléseket a kerületi bíróság, vagy a Megkülönböztetés Elleni Bizottság tárgyalja. Ezt az eljárást a polgári perrendtartás szabályozza, és a határozatokkal szemben két alkalommal lehet fellebbezni. A Bizottság határozatait a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt lehet megtámadni, a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Miután hatályba lépnek, a közigazgatási határozatok és a bírósági döntések kötelezőek, és azokat a főigazgatóság, illetve regionális főosztályai hajtják végre.

8. Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Nemzeti Bizottsága (Национална комисия за борба с трафика на хора към Министерския съвет)

Cím:

Blvd G. M. Dimitrov No 52, 1797 Sofia, Bulgaria
Tel. + 359 2 807 80 50
Fax: + 359 2 807 80 59
E-mail: A link új ablakot nyit megoffice@antitraffic.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://antitraffic.government.bg/
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Nemzeti Bizottsága (Национална комисия за борба с трафика на хора към Министерския съвет)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bejelentést a Bizottság titkárságán maguk az áldozatok, vagy a nevükben eljáró személyek tehetnek.

A Bizottság emellett kivizsgálja a lakosságtól érkező, igazgatási működésével kapcsolatos panaszokat is. Az ilyen panaszok elbírálásának határidejét törvény állapítja meg.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A Bizottság a bejelentéseket továbbítja a hatáskörrel rendelkező kormányzati szolgálatnak, figyelemmel kísérés, vizsgálat és/vagy feltárás céljából. Az emberkereskedelemről szóló törvény 20. cikke alapján az áldozatokat megilleti az anonimitás joga, személyes jogaik pedig védelemben részesülnek. Amennyiben az áldozat kiskorú, a Bizottságnak egyidejűleg értesítenie kell az Állami Gyermekvédelmi Ügynökséget is, amely megteszi a gyermekvédelmi törvény által előírt intézkedéseket.

Az emberkereskedelemről szóló törvény 4. cikkének (4) bekezdése értelmében az emberkereskedelem területén működő, Bulgáriában székhellyel rendelkező non-profit jogi személyek és nemzetközi szervezetek képviselői részt vehetnek a Bizottság találkozóin. Ennek érdekében írásbeli kérelmet és bizonyos igazoló dokumentációt kell előterjeszteniük a Bizottság belső szabályzatának 12. cikke értelmében.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Amennyiben a benyújtott dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a Bizottság felhívhatja a kérelmezőt azok meghatározott határidőn belüli pótlására vagy javítására. A kérelem és az igazoló dokumentáció kézhezvételét követő 30 napon belül a Bizottság elnöke vagy felhatalmazott tisztviselője döntést hoz, amely a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt fellebbezhető.

9. A Fiatalkori Bűnözéssel Foglalkozó Központi Bizottság (Централната комисия за борба срещу противообществените прояви на малолетните и непълнолетните към Министерския съвет)

Cím:

Bul. Knyaz Dondukov No 9, 4. emelet
Sofia 1000, Bulgaria
Tel.: + 359 2 981 11 33
Fax: +359 2 987 40 01
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.ckbppmn.government.bg/obshti/funktzii.html
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

A Fiatalkori Bűnözéssel Foglalkozó Központi Bizottság (Централната комисия за борба срещу противообществените прояви на малолетните и непълнолетните към Министерския съвет)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A Bizottság tevékenysége körében:

  • a fiatalkori bűnözés megelőzése, illetve az ellene folyó küzdelem érdekében összehangolja a kormányzati szervek és a nonprofit jogi személyek munkáját;
  • irányítja és felügyeli az ország fiatalkori bűnözéssel foglalkozó bizottságainak munkáját;
  • statisztikai adatokat gyűjt és elemez, tanulmányozza a trendeket és előrejelzéseket készít;
  • részt vesz a fiatalkorúak problémáira vonatkozó jogszabályok előkészítésében;
  • gondoskodik a problémás serdülőkori viselkedésre való figyelemfelhívásról;

tájékoztatja a nyilvánosságot azokról a helyzetekről, amelyek bűnöző magatartást válthatnak ki, a szükséges oktatási intézkedésekről, az ország fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos állapotáról, valamint azokról az irányokról, amelyekben az fejlődik.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A fiatalkori bűnözéssel foglalkozó helyi bizottságok feladata községi/városi szinten a fiatalkori antiszociális magatartás megelőzését és csökkentését célzó erőfeszítések megszervezése, irányítása és ellenőrzése.

Emellett hatáskörrel rendelkeznek a fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálására. A büntető törvénykönyv egyik fejezetének címe „A Fiatalkorúakra vonatkozó különös rendelkezések”, amely megfelel az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye 40. cikkének és a pekingi szabályok 11. szabályának. A fejezet értelmében a fiatalkorú bűnözésről szóló törvény 13. cikkében rögzített oktatási intézkedések elsőbbséget élveznek. Az ilyen intézkedéseket a büntető igazságszolgáltatási rendszeren kívül hozzák meg, és tisztán nevelési és szociális célokat szolgálnak. Ezen intézkedések közé tartozik a tanácsadás a magatartási problémák kezelése érdekében, a fokozottabb szülői részvétel ösztönzése és a hivatásos nevelők által nyújtott támogatás.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A megfelelő intézkedéseket a problémás magatartás okainak elemzése után hozzák meg. Amennyiben elhanyagolásról van szó, szülőkkel kapcsolatos intézkedések is hozhatók.

10. Nemzeti Jogi segítségnyújtó Hivatal (Национално бюро за правна помощ)

Cím:

Ul. Razvigor No 1
Sofia 1421, Bulgaria
Tel.: +359 2 81 93 200
Fax: + 359 2 865 48 12
E-mail: A link új ablakot nyit megnbpp@nbpp.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://mjs.bg
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Nemzeti Jogi segítségnyújtó Hivatal (Национално бюро за правна помощ)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket az Iroda elnökéhez kell benyújtani.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

A költségmentességre való jogosultsághoz a kérelmezőknek:

  • havi szociális juttatásokban kell részesülniük, vagy ilyenekre jogosultnak kell lenniük;
  • szakosított szociális intézményben elhelyezettnek kell lenniük, vagy pedig
  • a gyermekvédelmi törvény alapján gyermeket felügyelő nevelő családoknak, rokonoknak vagy közeli barátoknak kell lenniük;

A kérelmezőnek az alábbi dokumentumok egyikét kell benyújtania:

  • a helyi (szociális szolgáltatások igazgatóságaként is ismert) Szociális Szolgáltatások Ügynökségének elnökétől származó eredeti nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a kérelem idejében a kérelmező a szociális segélyről szóló törvény végrehajtó rendelkezéseinek 9. cikkében foglalt havi szociális juttatásokban részesül;

vagy

  • a helyi Szociális Szolgáltatások Ügynöksége igazgatójának eredeti nyilatkozata, amely igazolja, hogy a kérelmező jogosult a havi szociális juttatásra;

valamint

  • A kérelmezőnek emellett nyilatkozatot kell benyújtania családja pénzügyi forrásairól.
  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A hivatal elnöke dönt a költségmentesség odaítélésről vagy elutasításáról.

A döntése ellen a Szófiai Városi Közigazgatási Bíróság előtt a közigazgatási eljárásról szóló törvénynek megfelelően van helye fellebbezésnek.

11. Bűncselekmények Áldozatait Segítő és Kártalanító Nemzeti Tanács (Национален съвет за подпомагане и компенсация на пострадали от престъпления)

Cím:

Igazságügyi Minisztérium
ul. Slavyanska No 1
Sofia 1040, Bulgaria
Tel.: + 359 2 9 237 359
Fax: +359 2 980 62 93
E-mail: A link új ablakot nyit megcompensation@justice.government.bg
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.compensation.bg
  • A jogsértés alapján benyújtott kérelmeket/panaszokat/követeléseket fogadó szervezeti egység/szervezet neve (ha van ilyen);

Bűncselekmények Áldozatait Segítő és Kártalanító Nemzeti Tanács (Национален съвет за подпомагане и компенсация на пострадали от престъпления)

  • Az intézmény által vizsgált kérelmek/panaszok/követelések rövid leírása;

A Tanács bírálja el a bűncselekmények áldozatainak megsegítéséről és kártalanításáról szóló törvény által meghatározott pénzügyi kártalanítással kapcsolatos kérelmeket. A kártalanításra való jogosultság feltétele, hogy az áldozat anyagi kárt szenvedett terrorcselekmény; emberölés; szándékosan súlyos testi sértés; az áldozat egészségét súlyosan károsító nemi erőszak vagy szexuális támadás; emberkereskedelem; szervezett bűnözés keretében elkövetett bűntettek; halált vagy súlyos testi sértést okozó egyéb előre megfontolt szándékú, súlyos bűntettek (a törvény 3. cikkének (3) bekezdése) következtében. A törvény hatálya a 2005. június 30. után elkövetett bűncselekményekre terjed ki. A törvény a következő, közvetlenül bűncselekménnyel okozott károkért való kártalanításról rendelkezik:

1. a nemzeti egészségbiztosítási alap által nem fedezett orvosi költségek;

2. kiesett jövedelem;

3. jogi költségek;

4. kiesett megélhetési források;

5. temetési költségek;

6. egyéb anyagi károk.

Okirati bizonyítékok benyújtása kötelező.

  • A kérelmek/panaszok/követelések kivizsgálására vonatkozó eljárás rövid leírása;

Az áldozatok támogatásáról és kártalanításáról szóló törvény 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt bűncselekmények áldozatai a törvény 12. cikkében felsorolt bírósági szervek jogi aktusának jogerőre emelkedését követő két hónapon belül terjeszthetnek elő pénzügyi kártalanítás iránti kérelmet a megyei kormányzójuk vagy a Tanács előtt. A Tanács a hozzá való beérkezést követő három hónapon belül köteles megvizsgálni az igényt.

  • Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

A Tanács legalább háromhavonta ülésezik annak érdekében, hogy döntsön a kártalanítási igényekről. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza, az elfogadást vagy elutasítást indokolni köteles, és a határozattal szemben nem lehet fellebbezni.

Egyéb intézmények

Civil szervezetek adatbázisa – A link új ablakot nyit meghttp://www.ngobg.info/bg/search/advanced.html

Utolsó frissítés: 20/07/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Csehország

Nemzeti bíróságok

A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekre első fokon általában az alperesre (azaz a hátrányos megkülönböztetéssel vádolt személy) illetékes helyi bíróság illetékes. Miután minden rendes fellebbezési jogot kimerítettek, az A link új ablakot nyit megAlkotmánybírósághoz lehet egyéni alkotmányjogi panaszt benyújtani.

Alkotmánybíróság (Ústavní soud)

Joštova 8, 660 83 Brno 2

Tel. (+420) 542162111
Fax: (+420) 542161309, (+420) 542161169

E-mail: A link új ablakot nyit megpodani@usoud.cz

Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság védelmét ellátó bírósági szerv. Jogállását és hatásköreit a Cseh Köztársaság alkotmánya rögzíti. Az Alkotmánybíróság nem képezi az általános bírósági rendszer részét. Fő feladata az alkotmányosság, valamint az Alkotmányban, az Alapjogok és Alapvető Szabadságok Chartájában, a Cseh Köztársaság egyéb alkotmányos törvényeiben megállapított alapvető jogok és szabadságok védelme, valamint annak biztosítása, hogy az államhatalmat alkotmányos módon gyakorolják.

Az Alkotmány 87. cikke alapján az Alkotmánybíróság elbírálja –többek között – a jogi vagy természetes személyek által az állami szervek olyan jogerős és végrehajtható határozataival, valamint egyéb intézkedéseivel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszokat, amelyek az Alkotmány által biztosított alapvető jogaikat és szabadságaikat érintik. Az Alkotmánybíróság határozatai jogerősek, és azokkal szemben fellebbezés nem terjeszthető elő.

A bíróság honlapján található egy útmutató az A link új ablakot nyit megalkotmányos panaszeljárásra vonatkozóan, amely alapvető információkat tartalmaz az eljárásról.

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Az alapvető emberi jogok megsértését vizsgáló legfőbb nemzeti emberi jogi szervezet az alapvető jogok biztosa (Veřejný ochránce práv) (lásd alább).

Kormányzati szinten az emberi jogok az emberi jogokért, esélyegyenlőségért és jogalkotásért felelős miniszter hatáskörébe tartoznak (Ministr pro lidská práva, rovné příležitosti a legislativu); az emberi jogokkal foglalkozó egyéb szervek közé tartozik az emberi jogokért felelős kormánytanács, a nemek közötti egyenlőségért felelős kormánytanács, a nemzeti kisebbségekért felelős kormánytanács és a fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánybizottság, amelyek a kormány tanácsadó testületeiként működnek.

Alapvető jogok biztosa (Veřejný ochránce práv)

A link új ablakot nyit megAlapvető jogok biztosa

Údolní 39
Brno, 602 00

Telefon: +420 542 542 111
Fax: +420 542 542 112

E-mail: A link új ablakot nyit megpodatelna@ochrance.cz

Az Alapvető jogok biztosa a közigazgatáson kívüli önálló, független és pártatlan állami szerv. Emiatt nem minősül közhatalmi szervnek. Védi az embereket az állami szervek és egyéb intézmények eljárásával szemben, amennyiben:

  • az eljárás jogellenes,
  • az eljárás jogszerű, de egyéb hibában szenved vagy helytelen, és ezért ellentétes a demokratikus jogállamiság és a gondos ügyintézés elvével,
  • a szerv nem jár el.

A biztos az alábbi szervek eljárásával szemben benyújtott panaszok vizsgálatára jogosult:

  • minisztériumok és országos hatáskörű más közigazgatási hatóságok, valamint e szervek irányítása alá tartozó közigazgatási hatóságok,
  • területi önkormányzati szervek (azaz az önkormányzatok és a régiók), de csak államigazgatási cselekmények végzése esetén, nem pedig saját hatáskörük gyakorlásakor (önigazgatás),
  • a Cseh Nemzeti Bank, amennyiben közigazgatási hatóságként jár el,
  • Rádiós és Televíziós Műsorszolgáltatási Tanács,
  • a Cseh Köztársaság rendőrsége, a büntetőeljárásokban folytatott nyomozások kivételével,
  • a Cseh Köztársaság hadserege és a várőrség,
  • a Cseh Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szolgálata,
  • az őrizetben lévő személyek fogva tartására, a szabadságvesztés-büntetés letöltésére, a bírósági vagy intézményi gondozásra és a bíróság által elrendelt orvosi kezelésre használt létesítmények,
  • egészségbiztosítók,
  • bírósági és ügyészségi szervek államigazgatási cselekmények végzése esetén (különösen eljárási késedelmek, a bíróságok mulasztása és a bírák nem megfelelő eljárása tekintetében), nem pedig a bíróság vagy az ügyész tényleges döntésével kapcsolatos panaszok esetében.

2006 óta az alapvető jogok biztosa felügyeli a fogvatartottak jogainak védelmét is.

Az alapvető jogok biztosa nem jogosult beavatkozni magánjogi jogviszonyokba vagy jogvitákba (beleértve a munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat, még akkor sem, ha a munkáltató állami hatóság). Az egyetlen kivétel a megkülönböztető magatartással kapcsolatos panaszokra vonatkozik – ezekben az esetekben az biztos a magánjog területén is beavatkozhat.

A biztos független vizsgálatokat végezhet, de nem járhat el államigazgatási szervek helyett, és nem semmisítheti meg vagy változtathatja meg határozataikat. Ha azonban szabálytalanságot tapasztal, felkérheti a hatóságokat vagy intézményeket, hogy orvosolják azt.

Ha egy államigazgatási szerv vagy szabadságukban korlátozott személyeket fogva tartó létesítmény nem teljesíti a biztossal való együttműködési kötelezettségét, vagy a szabálytalanság megállapítását követően nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a biztos teljes körűen tájékoztathatja a nyilvánosságot az ügyről.

A nyilvánosságra hozatal a biztos számára jogszabályban biztosított szankció. Ilyen esetekben a biztos közölheti a nyilvánossággal azoknak a személyeknek a teljes nevét is, akik a hibát elkövető hatóság nevében jártak el.

Az alapvető jogok biztosához a jogai védelmét kérő személy vagy jogi képviselője nyújthat be panaszt. Ha a panaszt egy másik személy nevében nyújtják be, a képviseletet írásbeli meghatalmazással vagy más, a meghatalmazás terjedelmét feltüntető dokumentummal kell igazolni.

A panasz kötelező tartalmi elemei:

  • a panaszos vezetékneve, keresztneve, címe és telefonszáma, jogi személy esetén neve, székhelye és a képviseletére jogosult személy,
  • a probléma lényeges körülményeinek ismertetése, beleértve annak feltüntetését, hogy az üggyel fordultak-e más szervhez, és az milyen eredménnyel járt,
  • azon hatóság(ok) megjelölése, amely(ek) ellen a panaszt előterjesztették,
  • annak bizonyítéka, hogy a panaszos sikertelenül kért jogorvoslatot a panasszal érintett hatóságtól,
  • ha az ügyben bármilyen határozatot hoztak, a panaszosnak csatolnia kell annak másolatát,
  • valamint az ügyhöz kapcsolódó és fontos információkat tartalmazó dokumentumok másolatát.

A vizsgálatok időtartama és a panaszok elintézése változó, és mindig az eset körülményeitől és összetettségétől függ. A törvény nem ír elő határidőt a biztos részére; A biztos megpróbálja a hatáskörébe tartozó valamennyi panaszt a lehető legrövidebb időn belül elintézni.

Nincs lehetőség jogorvoslatra (fellebbezésre) a panasz biztos általi elintézésének és elbírálásának módja ellen.

A panasz a következő módokon nyújtható be:

Írásban – lehetőleg a kinyomtatott A link új ablakot nyit megpanaszbejelentő űrlapon postai úton a következő címen: Veřejný ochránce práv, Údolní 39, 602 00 Brno. A kérelem levélben is benyújtható.

E-mailben (nem szükséges elektronikus aláírással ellátni) a A link új ablakot nyit megpodatelna@ochrance.cz e-mail-címre küldve, ismertetve az ügy lényegét, de ajánlottabb a A link új ablakot nyit megpanaszbejelentő űrlap kitöltése és annak elküldése e-mailben.

Adatdoboz – az alapvető jogok biztosa hivatalának azonosítója jz5adky. Az adatüzenet tartalmazhat kitöltött panaszbejelentő űrlapot vagy az üggyel kapcsolatos fontos információkat tartalmazó levelet.

Egy elektronikus állománytovábbítási szolgáltató által biztosított interaktív A link új ablakot nyit megonline űrlap használatával, amely biztosítja, hogy a panasz tartalmazza az összes szükséges adatot.

Az alapvető jogok biztosa hivatalának nyilvántartó irodájához (Údolní 39, Brno) történő személyes kézbesítéssel, hétköznap 8.00 és 16.00 óra között. Itt nem csak írásban (papíron), hanem adathordozón is benyújtható a panasz, csatolmányaival együtt.

Személyesen jegyzőkönyvbe mondva – hétköznaponként 8.00 és 16.00 óra között személyesen szóban is bejelenthető a panasz az alapvető jogok biztosa hivatalának panaszirodájában, ahol a panasz a hivatal jogászával megvitatható és azt írásban rögzíti.

Szakosodott emberi jogi szervek

Az alapvető jogok biztosa és a gyermekek által benyújtott panaszok

A Cseh Köztársaságban nincs gyermekjogi ombudsman; az alapvető jogok biztosa azonban vizsgálja a gyermekek által a jogaik és érdekeik védelme tekintetében benyújtott panaszokat.

A link új ablakot nyit megAlapvető jogok biztosa

Údolní 39
Brno, 602 00

Telefon: +420 542 542 888
Fax: +420 542 542 112

E-mail: A link új ablakot nyit megdeti@ochrance.cz

A gyermekek az alábbi módokon fordulhatnak az alapvető jogok biztosához: egyszerű levélben, amelyet postai úton vagy személyesen nyújthatnak be az alapvető jogok biztosához (Veřejná ochránkyně práv), az Údolní 39, 602 00 Brno címen, az útmutató szerint kitöltött A link új ablakot nyit meginteraktív űrlapon, a A link új ablakot nyit megdeti@ochrance.cz e-mail-címre küldött e-mailben, vagy a gyermek a panaszt személyesen szóban bejelentheti az alapvető jogok biztosának hivatalánál, ahol a panaszt a hivatal jogásza megvitatja a gyermekkel és azt írásban rögzíti.

A panasznak különösen a következőket kell egyértelműen tartalmaznia:

  • kivel vagy mivel szemben terjeszt elő panaszt a gyermek (beleértve legalább azon hatóság vagy más intézmény vagy személy nevét, aki/amely a gyermek ügyével foglalkozott),
  • a gyermek vezeték- és keresztneve, születési ideje és lakóhelye,
  • a probléma ismertetése,
  • elérhetőség, azaz telefonszám, e-mail és levelezési cím.

A biztos különösen az alábbi esetekben nyújthat segítséget a gyermeknek:

  • szociális munkás szakmai mulasztása,
  • ha bírósági eljárás elhúzódik,
  • ha a bíró nem megfelelő módon viselkedik,
  • ha a gyermeket az iskolában zaklatják,
  • ha a gyermeket nem vették fel az iskolába,
  • a gyermekotthon szokatlanul szigorú rendszere, ott történt zaklatás stb. esetén,
  • ha a gyermek szülei nem kapták meg szociális ellátást,
  • ha a gyermek nagyszüleinek nyugdíját a hatóságok helytelenül számolták ki,
  • ha az építési hatóság nem foglalkozik egy épület rossz (konstrukciós és műszaki) állapotával, vagy egy szomszéd engedély nélkül építkezik,
  • ha a hatóságok nem foglalkoznak egy illegális hulladéklerakóval,
  • ha egy nem működő termékre vonatkozó panaszt nem rendeztek.

Ezzel szemben az alapvető jogok biztosa nem jogosult különösen az alábbiakra:

  • bíróság döntésének megváltoztatása,
  • beavatkozás a Cseh Köztársaság rendőrsége által folytatott nyomozásba (e tekintetben a rendőrség tevékenységét felügyelő ügyészség rendelkezik bizonyos hatáskörökkel),
  • beavatkozás magánszemélyek közötti jogvitába (például a szomszédok között földterülettel kapcsolatos vitákba, a szülők vagy más családtagok közötti vitákba stb.) – ezekkel az ügyekkel bírósághoz kell fordulni.

Hátrányos megkülönböztetés áldozatai részére segítséget nyújtó intézmények

Alapvető jogok biztosa

Údolní 39
Brno, 602 00

Telefon: +420 542 542 111
Fax: +420 542 542 112

E-mail: A link új ablakot nyit megpodatelna@ochrance.cz

A biztos az alapvető jogok biztosáról szóló törvény (zákon o veřejném ochránci práv) alapján módszertani segítséget nyújt a hátrányos megkülönböztetés áldozatai részére:

  • a biztos megvizsgálja, hogy a szóban forgó magatartás ténylegesen hátrányos megkülönböztetést jelent-e a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény (antidiskriminační zákon) értelmében,
  • tanácsot ad a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak arról, hogyan kell eljárni, kihez kell fordulni és hogyan kell panaszt benyújtani hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos eljárás kezdeményezéséhez.

A hátrányos megkülönböztetés kivizsgálására irányuló indítvány biztos részére történő benyújtásakor a kérelmezőnek a lehető legpontosabban meg kell határoznia az állított megkülönböztető magatartást, és csatolni kell az indítványhoz minden olyan bizonyítékot, amely bizonyíthatja a hátrányos megkülönböztetést.

Adatvédelmi Hatóság (Úřad pro ochranu osobních údajů)

A link új ablakot nyit megAdatvédelmi Hatóság

Pplk. Sochora 27
170 00 Prague 7

Telefon: +420 234 665 111

Fax: +420 234 665 444

E-mail: A link új ablakot nyit megposta@uoou.cz

Az Adatvédelmi Hatóság független szerv, amely:

  • felügyeli a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek betartását,
  • nyilvántartást vezet a személyes adatok kezelésére kiadott engedélyekről,
  • kivizsgálja a polgárok jogsértéssel kapcsolatos panaszait,
  • konzultációt folytat a személyes adatok védelméről.

A Hatóság tevékenységeit a személyes adatok védelméről és egyes törvények módosításáról szóló 101/2000. sz. törvény és egyes más törvények határozzák meg.

A személyes adatok védelméről szóló törvény célja a magánéletbe való jogosulatlan beavatkozással és a személyes adatok jogosulatlan gyűjtésével, közzétételével vagy a személyes adatokkal való egyéb visszaéléssel szembeni védelemmel kapcsolatban az Alapjogok és Alapvető Szabadságok Chartája által az egyének részére biztosított jog érvényesítése.

A Hatósághoz fordulhat bárki, aki észleli vagy megalapozottan feltételezi, hogy személyes adatait a magánélet védelméhez való jog vagy a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésével kezelik (például, ha a kezelt személyes adatok tévesek, vagy az adatkezelés túlterjed azon a célon, amelyre azokat kérték).

A személyes adatok védelméről szóló törvény feltételezett megsértésével kapcsolatos panasznak a következőket kell tartalmaznia:

  • a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésével gyanúsított jogalany megnevezése,
  • a személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvénybe ütköző feldolgozásával kapcsolatos tevékenység ismertetése,
  • a személyes adatok védelméről szóló törvénybe ütközően feldolgozott személyes adatok (vagy legalább azok kategóriáinak) feltüntetése,
  • azon dokumentumok vagy egyéb anyagok (vagy azok másolata), amelyek igazolják a bejelentő (a panaszos) és a személyes adatokat tévesen feldolgozó jogalany közötti kapcsolatot,
  • azon dokumentumok vagy egyéb anyagok (vagy azok másolata), amelyekből a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértése megállapítható,
  • a rendelkezésre álló forrásokra való minden olyan hivatkozás megadása, amelyek bizonyíthatják az ismertetett tényeket,
  • a bejelentő (panaszos) elérhetősége.

A panasz névtelenül vagy elektronikus úton is benyújtható a hivatalhoz.

A panaszos az esetleges közigazgatási eljárásban nem vesz részt félként, de tanúként meghallgatható.

Egyéb szakhatóságok

Az alapvető jogok biztosa az elsődleges hatóság, amelyhez a természetes személyek az alapvető emberi jogok megsértése esetén fordulhatnak. Az ezen a területen eljáró egyéb hatóságok különösen a következők:

A Belügyminisztérium Menekültügyi Támogatási Hivatala (Správa uprchlických zařízení Ministerstva vnitra)

A link új ablakot nyit meghttp://www.suz.cz/

Lhotecká 7
143 01 Prague 12

Telefon: +420 974 827 118

Fax: +420 974 827 280

E-mail: A link új ablakot nyit megpodatelna@suz.cz

A Menekültügyi Támogatási Hivatal a közrendért és biztonságért felelős belügyminiszter-helyettesnek (náměstek ministra vnitra pro veřejný pořádek a bezpečnost) felelős állami szerv. Együttműködik kormányzati és nemzetközi intézményekkel, helyi önkormányzati szervekkel és nem kormányzati szervezetekkel. Feladata egyben a külföldiek fogva tartására szolgáló létesítmények működtetése, és 2009 óta működteti a külföldiek regionális fővárosokba való beilleszkedését támogató központok hálózatát.
A Cseh Köztársaságban a Menekültügyi Támogatási Hivatal révén biztosítanak elhelyezést és más ellátást a menedékkérők, a menekültek és a fogva tartott külföldiek részére a külföldi állampolgárok Cseh Köztársaságban való tartózkodásáról szóló 326/1999. sz. törvény és a menedékjogról szóló 325/1999. sz. törvény alapján. Célja, hogy e személyek számára megfelelő és méltó feltételeket biztosítson.

Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Tanácsa (Národní rada osob se zdravotním postižením ČR, z.s.)

Partyzánská 7
170 00 Prague 7 - Holešovice
Telefon: 266 753 421
E-mail: A link új ablakot nyit megnrzpcr@nrzp.cz

A Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Tanácsát 2014. december 11. óta tartják nyilván a fogyatékossággal élők érdekeit az állami és közintézményekkel való kapcsolattartás során képviselő nemzeti szövetségként. A Tanács szerepe az, hogy hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjához és emberi jogaik következetes védelméhez. A Tanács a fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánybizottság legfőbb tanácsadó testülete.

Feladatai különösen az alábbiak:

  • a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek koordinálása a közös érdekű ügyekben,
  • a nyilvánosság tájékoztatása a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekről,
  • a fogyatékossággal élőkkel szembeni megkülönböztetés eseteinek nyomon követése,
  • a fogyatékossággal élők életminőségének javítását célzó projektek végrehajtása,
  • a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségével kapcsolatos tervezés regionális szinten,
  • a szociális szaktanácsadó központok országos hálózatának működtetése,
  • kiadványok, magazinok és tájékoztató anyagok kiadása.

Egyéb

Számos olyan nonprofit szervezet létezik Csehországban, amely emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, és segíti az embereket e jogok megsértése esetén.

Külföldiek Integrációs Központja (Centrum pro integraci cizinců, o.p.s.)

A link új ablakot nyit meghttps://www.cicops.cz/en/

Pernerova 32/10, 186 00, Prague 8
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@cicpraha.org

A Külföldiek Integrációs Központja egy 2003-ban létrehozott civil szervezet, amely segítséget nyújt a külföldi állampolgárok cseh társadalomba való integrációjához.

A Központ feladata mozgó szociális szolgáltatások, valamint oktatási programok nyújtása a tartósan vagy véglegesen a Cseh Köztársaságban tartózkodó külföldiek számára. A Központ valamennyi cseh régióban rendelkezik fiókokkal, de Prágára és Közép-Csehországra összpontosít. A szervezet a szociális szolgáltatásokról szóló törvény (zákon o sociálních službách) értelmében nyilvántartásba vett szociális szolgáltató, és az önkéntes szolgálatról szóló törvény (zákon o dobrovolnické službě) alapján akkreditált szervezet.

A szervezet fő tevékenységei a következők:

  • szociális tanácsadás bevándorlók számára: a véglegesen vagy tartósan Csehországban tartózkodó külföldi állampolgárok és nemzetközi, illetve kiegészítő védelem alatt állók részére,
  • foglalkoztatási tanácsadás, valamint olyan programok és tevékenységek kidolgozása a bevándorlók számára, amelyek segítik őket a munkaerőpiacra való belépésben,
  • alacsony szintű (nyitott) cseh nyelvtanfolyamok és más cseh szakképzések szervezése a külföldiek részére, beleértve új és progresszív tanítási módszerek kidolgozását,
  • más oktatási tevékenységek szervezése (cseh és idegennyelvi tanárok oktatása, idegen nyelvek oktatása, pedagógusok továbbképzése, mentorálás, számítógépes tanfolyamok stb.),
  • önkéntesi program – mentorálás az ügyfelek és az önkéntesek egyéni együttműködésének formájában, valamint szabadidős és szociális tevékenységek, találkozók, megbeszélések, tematikus esték stb. szervezése),
  • tájékoztató tevékenységek: szemináriumok, tájékoztató anyagok.

Valamennyi program célja, hogy lehetővé tegye a Cseh Köztársaságban élő bevándorlók számára, hogy független és méltóságteljes életet éljenek ebben az országban, egyidejűleg biztosítva, hogy tiszteletben tartsák és ismerjék a helyi jogszabályokat, valamint a pusztán személyközi magatartási és viselkedési normákat. Elősegítik az egyes migránsok számára a befogadó társadalom egyénileg történő megértését, és számukra a segítséget és tiszteletet a társadalom részéről.

Utolsó frissítés: 16/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Németország

Nemzeti bíróságok

Minden hatóság köteles tiszteletben tartani az alapvető jogokat. Mindenki jogorvoslatért folyamodhat, aki úgy érzi, hogy megsértették az alapvető jogait.

Aki úgy véli, hogy egy őt érintő konkrét jogszabályi rendelkezés sérti a német alaptörvényt (Grundgesetz), szakosított bíróság elé viheti az ügyet. Ha a szakosított bíróság egyetért, az adott jogszabályi rendelkezést a Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) elé utalja annak érdekében, hogy az konkrét normakontroll keretében határozatot hozzon. Ha a szakosított bíróság nem követi a határozatot, a bírósági jogorvoslatok kimerítése után alkotmányjogi panasz nyújtható be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz.

Ha a megtámadott törvény vagy jogszabályi rendelkezés uniós jogszabályt hajt végre, az érintett személy az Alapjogi Charta megsértésére hivatkozva szakosított bírósághoz fordulhat az ügyben. A szakosított bíróság az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseket köteles az Európai Unió Bírósága elé utalni (az EUMSZ 267. cikke). Ennek elmulasztása miatt alkotmányjogi panasz (Verfassungsbeschwerde) nyújtható be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz az alaptörvény 101. cikke (1) bekezdésének második mondatában rögzített jogszerű eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozva. A Szövetségi Alkotmánybíróság az uniós jog által meghatározott ügyekkel kapcsolatos alkotmányjogi panaszok vizsgálatakor a felülvizsgálat közvetlen mércéjeként használja az Alapjogi Chartát.

A Szövetségi Alkotmánybíróság határozataival szemben nem terjeszthető elő fellebbezés, és azok minden egyéb állami szervre nézve kötelezőek.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht)

A Szövetségi Alkotmánybíróság az alaptörvény őre. Feladatai közé tartozik az alaptörvény kötelező erejű értelmezése, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása. A Szövetségi Alkotmánybíróság olyan autonóm szövetségi bíróság, amely minden egyéb alkotmányos szervtől független alkotmányos testület.

A Szövetségi Alkotmánybíróság (többek között) az alaptörvény 93. cikke (1) bekezdésének 4a. pontja szerint dönt az alkotmányjogi panaszokról, amelyek benyújtására minden olyan természetes vagy jogi személy jogosult, aki azt állítja, hogy egy német hatóság megsértette valamely alapvető jogát (lásd az alaptörvény 1–19. cikkét) vagy az alapvető jogokkal egyenértékű jogát (az alaptörvény 20. cikkének (4) bekezdése, valamint 33., 38., 101. és 104. cikke).

Az alkotmányjogi panasz nem a szakosított alacsonyabb szintű bíróságok előtt folytatott eljárás meghosszabbítása, hanem egy rendkívüli jogorvoslat, melynek keretében csak a kifejezetten alkotmányjogi jogsértéseket vizsgálják. Az ezzel kapcsolatos részletek az alaptörvény A link új ablakot nyit meg93. cikke (1) bekezdésének 4a. és 4b. pontjában, valamint a Szövetségi Alkotmánybíróságról szóló törvény (BundesverfassungsgerichtsgesetzA link új ablakot nyit meg90. cikkében és azt követő cikkeiben találhatók.

A Szövetségi Alkotmánybíróság egy A link új ablakot nyit megtájékoztatóban foglalta össze az alkotmányjogi panaszra vonatkozó információkat, különösen azt, hogy annak milyen információkat kell tartalmaznia.

A Szövetségi Alkotmánybíróság elérhetőségei:

PO Box 1771
76006 Karlsruhe

Telefon: (+49)(0)721 9101 - 0
Fax: (+49)(0)721 9101 - 382

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.bundesverfassungsgericht.de/DE/Homepage/homepage_node.html

Nemzeti emberi jogi intézmények

A Német Emberi Jogi Intézet (Deutsche Institut für Menschenrechte)

A Német Emberi Jogi Intézet Németország független nemzeti emberi jogi intézménye (a DIMR törvény – az Intézetről szóló törvény – 1. cikke). Annak biztosítására törekszik, hogy Németország mind belföldön, mind nemzetközi kapcsolatai során tiszteletben tartsa és előmozdítsa az emberi jogokat. Az Intézet ezenkívül támogatja és figyelemmel kíséri a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását, melynek érdekében nyomonkövetési mechanizmusokat vezetett be.

Az Intézet kizárólag az emberi jogok mellett kötelezte el magát, és politikailag független. A Német Emberi Jogi Intézet jogállásáról és feladatköréről szóló 2015. évi törvény (Gesetz über die Rechtsstellung und Aufgaben des Deutschen Instituts für Menschenrechte) rendelkezik az Intézet jogállásáról, feladatairól és finanszírozásáról. Az Intézet nonprofit szervezetként működik, és finanszírozását a német alsóház (Bundestag), valamint az egyes projektek esetében külső finanszírozási források biztosítják.

Az Intézet feladatköre nem terjed ki az emberi jogi jogsértések által érintett személyek kérelmei ügyében történő eljárásra. Azonban minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy információt nyújtson a megfelelő tanácsadó szolgálatokról.

A Német Emberi Jogi Intézet elérhetőségei:

Zimmerstraße 26/27
10969 Berlin

Telefon: (+49)(0)30 259 359 - 0
Fax (+49)(0)30 259 359 - 59


E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@institut-fuer-menschenrechte.de
Weboldal: A link új ablakot nyit meghttps://www.institut-fuer-menschenrechte.de/

Szakosodott emberi jogi szervek

A Szövetségi Antidiszkriminációs Hivatal (Antidiskriminierungsstelle des Bundes)

A Szövetségi Antidiszkriminációs Hivatal – melynek irodája a Szövetségi Családügyi, Idősügyi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztériumban található – a hátrányos megkülönböztetés által érintett személyek független kapcsolattartó pontja. Feladatairól az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény (Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz – AGG) rendelkezik. Az Antidiszkriminációs Hivatal kapcsolattartó pontként szolgál minden olyan személy számára, aki úgy érzi, hogy faji vagy etnikai származása, neme, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, életkora vagy szexuális irányultsága alapján hátrányos megkülönböztetés érte.

A Szövetségi Antidiszkriminációs Hivatal jogszabályban előírt feladatai a következők:

  • tájékoztatás, tanácsadás és – kérelemre – segítségnyújtás a felek közötti jogvita egyezség útján történő rendezéséhez, melynek érdekében szükség esetén továbbutalja az ügyet a hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozó helyi tanácsadó központokhoz;
  • közönségkapcsolatok;
  • a hátrányos megkülönböztetés megelőzését célzó intézkedések;
  • tudományos vizsgálatok lefolytatása;
  • rendszeres jelentések, valamint a hátrányos megkülönböztetés felszámolására és megelőzésére irányuló javaslatok benyújtása a német Bundestaghoz.

Azok, akik úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket, illetve kérdéseik vannak az AGG-vel kapcsolatban, telefonon, e-mailben, postai úton vagy az elektronikus kapcsolatfelvételi űrlap segítségével léphetnek kapcsolatba a Szövetségi Antidiszkriminációs Hivatallal. A vállalkozások számára a A link új ablakot nyit meghttp://www.antidiskriminierungsstelle.de/ weboldalon érhető el iránymutatás, amely választ ad az AGG gazdasági társaságoknál történő végrehajtásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.

A Szövetségi Antidiszkriminációs Hivatal elérhetőségei:

Glinkastraße 24
10117 Berlin

Telefon: (+49)(0)30 18 555 - 1855

A tanácsadás e-mail-címe: A link új ablakot nyit megberatung@ads.bund.de
Az általános megkeresések esetén használandó e-mail-cím: A link új ablakot nyit megpoststelle@ads.bund.de
Weboldal: A link új ablakot nyit meghttp://www.antidiskriminierungsstelle.de/

Az adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos (Der Bundesbeauftragte für den Datenschutz und die Informationsfreiheit – BfDI)

Az adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos (BfDI) az adatvédelemért szövetségi szinten felelős autonóm és független felügyeleti hatóság. A BfDI feladatait az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 57. cikke és a szövetségi adatvédelmi törvény (Bundesdatenschutzgesetz – BDSG) 14. cikke állapítja meg. Főbb feladatai a következők:

  • a GDPR, a BDSG és az adatvédelemre vonatkozó egyéb rendelkezések nyomon követése és érvényesítése;
  • figyelemfelhívás és a nyilvánosság tájékoztatása a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról;
  • az adatvédelemmel kapcsolatos jogalkotási és közigazgatási intézkedésekre vonatkozó tanácsadás a német Bundestagnak és a felsőháznak (Bundesrat), a szövetségi kormánynak, valamint más intézményeknek és bizottságoknak;
  • az adatkezelők körében végzett tudatosságnövelés, valamint tanácsadás az adatkezelőknek a felelősségi körükre, valamint a GDPR-ból, a BDSG-ből és az egyéb adatvédelmi rendelkezésekből eredő kötelezettségeikre vonatkozóan;
  • az érintettek vagy az adatvédelmi szervezetek panaszainak kezelése;
  • együttműködés Németország és Európa egyéb felügyeleti hatóságaival, információcsere és kölcsönös segítségnyújtás;
  • vizsgálatok és ellenőrzések lefolytatása;
  • az Európai Adatvédelmi Testület munkájához történő hozzájárulás.

A BfDI ezenkívül véleményt adhat ki a német Bundestag vagy annak bizottságai, a Bundesrat, a szövetségi kormány, más szervek és hivatalok, valamint a nyilvánosság számára. A német Bundestag, annak valamely bizottsága vagy a szövetségi kormány kérelmére a BfDI a szövetségi kormány hatóságainak adatvédelemmel kapcsolatos folyamataira vonatkozó információkat is megvizsgálja.

A GDPR 77. cikke szerint vagy – a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv alkalmazási körében – a BDSG 60. cikke szerint minden olyan személy jogosult panaszt tenni a BfDI-nél, aki úgy véli, hogy a BfDI felügyelete alá tartozó valamely szerv megsértette a jogait.

Az adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos elérhetőségei:

Graurheindorferstraße 153
53117 Bonn

Telefon:(+49)(0)228 997799 - 0
Fax: (+49)(0)228 997799 - 5550

E-mail: A link új ablakot nyit megpoststelle@bfdi.bund.de
Weboldal: A link új ablakot nyit meghttp://www.bfdi.bund.de

A BfDI megkereséséhez, a panasztételhez és az adatvédelmi incidensek bejelentéséhez online űrlapok is használhatók.

Ezenkívül a tartományok (Länder) közszférával és magánszférával, műsorszolgáltatókkal és egyházakkal foglalkozó adatvédelmi tisztviselőinek, valamint az Európában és a világ egyéb részeiben működő adatvédelmi tisztviselőknek az elérhetőségei is megtalálhatók a A link új ablakot nyit megBFDI weboldalán.

Utolsó frissítés: 17/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Észtország

Nemzeti bíróságok

Megyei bíróságok, közigazgatási bíróságok, körzeti bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság

A bíróságok elérhetőségei megtalálhatók a bíróságok A link új ablakot nyit megweboldalán, ahol további információk is elérhetők.

Elsőfokú bíróságként a megyei bíróságok tárgyalnak minden polgári, büntető- és szabálysértési ügyet. A megyei bírósági határozatok ellen a körzeti bírósághoz nyújtható be fellebbezés. Észtországban négy megyei bíróság létezik: a Harju megyei bíróság, a Viru megyei bíróság, a Tartu megyei bíróság és a Pärnu megyei bíróság.

A közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el a közigazgatási ügyekben. A közigazgatási bíróságok hatásköréről, a közigazgatási bíróságok előtti perindításról és a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályokról A link új ablakot nyit mega közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyv rendelkezik. Észtországban két körzeti bíróság létezik: a tallinni közigazgatási bíróság és a tartui közigazgatási bíróság.

A körzeti bíróságok másodfokú bíróságként megvizsgálják a megyei és a körzeti bíróságok határozatait, az azokkal szemben benyújtott panaszok vagy fellebbezések alapján. Az ügyek vizsgálata során a körzeti bíróságok testületben járnak el, azaz a fellebbezésekről három bíróból álló tanácsban döntenek. Észtországban két körzeti bíróság létezik: a tallinni körzeti bíróság és a tartui körzeti bíróság.

Észtország legmagasabb szintű bírósága a Legfelsőbb Bíróság. Észtország alkotmánya szerint a Legfelsőbb Bíróság semmítőszékként és alkotmánybíróságként működik. A Legfelsőbb Bíróság hatáskörét a A link új ablakot nyit megbíróságokról szóló törvény állapítja meg. A Legfelsőbb Bíróság felel a következőkért:

  • az alkotmányossági felülvizsgálatok elvégzése;
  • a bírósági határozatok felülvizsgálata;
  • a felülvizsgálat iránti kérelmek megvizsgálása;
  • a jogszabályból eredő egyéb feladatok ellátása.

Minden olyan fél jogosult felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz, aki elégedetlen valamely alacsonyabb szintű bíróság határozatával. A Legfelsőbb Bíróság abban az esetben fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha az abban előadott okok arra utalnak, hogy valamely alacsonyabb szintű bíróság tévesen alkalmazott egy anyagi jogi jogszabályt, vagy súlyosan megsértett egy eljárási szabályt, és előfordulhat, hogy ez helytelen döntéshez vezetett.

Ha valaki úgy véli, hogy egy közjogi jogi személy (például az állam vagy a helyi önkormányzat) közigazgatási aktus vagy eljárás révén megsértette a jogait, vagy korlátozta a szabadságát, az ügyet közigazgatási bíróság elé terjesztheti. A tulajdonjogi viszonyok reformjával, a földreformmal, a közszolgáltatásokkal, az adóigazgatással, az állampolgársági és a migrációs kérdésekkel, valamint a közbeszerzéssel, az állami tulajdonnal, az építésüggyel és az állami felelősséggel kapcsolatos jogviták a körzeti bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A polgári jogi jogsértésekhez kapcsolódó ügyeket – így a szerződéses jogvitákat, a családjogi ügyeket, az öröklési jogi és a tulajdonjogi ügyeket, a vállalkozások és a non-profit szervezetek tevékenységével és vezetésével kapcsolatos ügyeket, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket, csődügyeket, valamint a munkajogi kérdéseket – megyei bíróság elé lehet terjeszteni.

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

2019. január 1. óta az igazságügyi biztos felel az emberi jogok védelméért és előmozdításáért, az ENSZ-közgyűlés 48/134. sz., az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó nemzeti intézményekről szóló határozatának (1993. december 20.) megfelelően. A nemzeti emberi jogi szervek jogosultak arra, hogy hivatalos nemzetközi akkreditációt kérelmezzenek. Az igazságügyi biztos hivatalosan kezdeményezte az akkreditációs eljárás megindítását, azonban 2020. szeptember 30-ig az eljárás még nem fejeződött be.

Ombudsman

Az ombudsman feladatkörét az igazságügyi biztos látja el.

Az A link új ablakot nyit megigazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman funkcióit, őrködik a jogalkotási aktusok alkotmányossága és jogszerűsége felett, valamint ellátja a gyermekjogi ombudsman feladatait is.

Ombudsmani minőségében az igazságügyi biztos figyelemmel kíséri a közfeladatokat ellátó hatóságok tevékenységét, és vizsgálja, hogy az állami hatóságok tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a helyes közigazgatási gyakorlatot. Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy:

  • az állami szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a helyi önkormányzati szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a közjogi jogi személyek szerveinek vagy hatóságainak, valamint a közfeladatot ellátó magánjogi jogalanyok tevékenységét.

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy ellenőrizze a közfeladatot ellátó hatóságok tevékenységét.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy közfeladatot ellátó hatóság tevékenysége jogellenes, véleményt küld a hatóságnak, amelyben megállapítja a jogsértés módját, és ha szükséges, ajánlást tesz a jogszerű és helyes közigazgatási gyakorlat követésére, vagy javaslatot tesz a jogsértés orvoslására. A vélemény kibocsátása előtt az igazságügyi biztos mindkét esetben értékeli, hogy a hatóság jogszerűen járt-e el, valamint azt, hogy az adott személlyel folytatott kommunikáció megfelel-e a helyes közigazgatási gyakorlatnak. Véleményében az igazságügyi biztos bírálatot vagy állásfoglalást fogalmazhat meg, valamint célzott javaslatokat tehet a jogsértés orvoslására.

Igazságügyi biztos:

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy vizsgálja meg, hogy egy törvény vagy más jogszabály összhangban van-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal. Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint a helyi önkormányzatok által kibocsátott jogszabályok összhangban vannak-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal.

Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy:

  • a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal;
  • a kormányrendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a miniszteri rendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • az önkormányzati képviselő-testületek, illetve a községi és városi önkormányzatok rendeletei összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a közjogi személyek által kibocsátott jogalkotási aktusok jogszerűek-e.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy jogalkotási aktus alkotmányellenes, vagy nincs összhangban más jogszabályokkal:

  • javaslatot tesz az aktus kibocsátójának arra, hogy 20 napon belül hozza összhangba az aktust az alkotmánnyal, illetve a vonatkozó jogszabályokkal.
    Amennyiben a javaslatot figyelmen kívül hagyják, az igazságügyi biztos a Legfelsőbb Bíróságtól kérelmezi, hogy állapítsa meg a jogalkotási aktus érvénytelenségét;
  • jelentést nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben felhívja a figyelmét a jogszabállyal kapcsolatos problémákra.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman (az igazságügyi biztos által ellátott feladatkör)

Az igazságügyi biztos látja el a gyermekek jogainak védelmével és előmozdításával kapcsolatos feladatokat a gyermek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerint.

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

A gyermek- és ifjúsági jogokkal foglalkozó részlegen dolgozó tanácsadók feladata főként a következőkből áll:

  • a gyermekjogokra vonatkozó kérelmek kezelése az alkotmányossági felülvizsgálattal és az ombudsmannal kapcsolatos ügyekben;
  • a gyermekgondozási létesítményekben tett látogatások előkészítése és lefolytatása;
  • beadványok és vélemények előkészítése az alkotmányossági felülvizsgálattal összefüggő ügyekben;
  • a gyermekek emberi jogaival kapcsolatos oktatás, valamint a figyelem felhívása az ENSZ gyermekjogi egyezményére, továbbá a gyermekjogokkal kapcsolatos figyelemfelhívás és képzések;
  • felmérések és tanulmányok készítése a gyermekjogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos témakörökben;
  • az együttműködés megszervezése a gyermek- és ifjúsági szervezetek, a civil egyesületek, a nem kormányzati szervezetek, a szakmai szövetségek, valamint a tudományos szervezetek és a hatóságok között.

A fentiek mellett az igazságügyi biztos:

  • az alkotmány és más jogszabályok alapján rendezi a magánjogi felek közötti, hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákat;
  • a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének 3. cikkében meghatározott nemzeti megelőző szervként jár el;
  • figyelemmel kíséri, hogy a végrehajtó állam hatóságai tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat és szabadságokat a személyes adatok és más kapcsolódó információk titkos gyűjtésének, kezelésének, felhasználásának és felügyeletének megszervezése során;
  • elvégzi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának előmozdításával és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat, az egyezmény 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

Esélyegyenlőségi testület

A link új ablakot nyit megA nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosaRoosikrantsi 8b, 10119 Tallinn, Észtország

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján eljáró független és pártatlan szakértő. A biztos feladata az e két törvény előírásainak való megfelelés felügyelete. A biztos tanácsot és támogatást nyújt a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó ügyekben érintett embereknek, valamint szakvéleményt ad a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben.

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa:

  • fogadja az egyéni kérelmeket, és véleményeket ad ki a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő esetekben;
  • elemzi a jogszabályok által a férfiak és a nők helyzetére, valamint a társadalom kisebbségi csoportjaihoz tartozó személyek helyzetére gyakorolt hatást;
  • jogszabály-módosítási javaslatokat tesz a kormánynak, a kormányzati szerveknek, a helyi önkormányzatoknak és a helyi önkormányzati szerveknek;
  • tanácsot és tájékoztatást ad a kormánynak, a kormányzati szerveknek és a helyi önkormányzati szerveknek a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény végrehajtását illető kérdésekben;
  • intézkedéseket fogad el a nemek közötti egyenlőség, valamint a nőkkel és a férfiakkal történő egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében.

A biztos véleményt ad ki a hátrányos megkülönböztetés áldozatai, valamint olyan személyek számára, akiknek jogos érdeke fűződik az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséhez. E vélemények célja olyan értékelés kialakítása, amely a nemek közötti egyenlőségről szóló törvénnyel, az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel és az Észt Köztársaságra kötelező nemzetközi egyezményekkel együttesen lehetővé teszi annak eldöntését, hogy a szóban forgó jogviszonyban megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét.

A vélemény kibocsátása érdekében kérelmet kell benyújtani a biztoshoz, amelynek tartalmaznia kell azon tények leírását, amely alapján arra lehet következtetni, hogy hátrányos megkülönböztetés történt. A vélemény kiadásának érdekében a biztos jogosult tájékoztatást kérni minden olyan személytől, aki a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tények megállapításához szükséges információkkal rendelkezhet, továbbá írásbeli magyarázatot kérhet az állítólagos hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tényekre vonatkozóan, valamint az általa megjelölt határidőn belül dokumentumok, vagy azok másolatának benyújtását írhatja elő.

Adatvédelmi testület

A link új ablakot nyit megAdatvédelmi Felügyelet, Tatari 39, 10134 Tallinn, Észtország

Az Adatvédelmi Felügyelet védi a következő alkotmányos jogokat:

  • a közfeladatok ellátásáról történő tájékoztatáshoz való jog;
  • a magánélethez való jog a személyes adatok védelmével kapcsolatban;
  • az érintettek joga a saját adataikhoz való hozzáféréshez.

Ha a személyes adatok kezelése vagy a közérdekű információhoz való hozzáférés engedélyezése során valakinek megsértik a jogait, az érintett személy az Adatvédelmi Felügyelethez fordulhat.

Ha egy adott gazdasági társaságon vagy szerven belül megsértik a személyes adatok kezelésére vonatkozó követelményeket, tájékoztatni kell az Adatvédelmi Felügyeletet. Ez azonban nem szükséges, ha az előírások megszegése várhatóan nem jelent veszélyt a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Az Adatvédelmi Felügyelettel az érintett gazdasági társaság vagy szerv adatvédelmi tisztviselőjének elérhetőségeit is közölni kell.

Az Adatvédelmi Felügyelet legegyszerűbben a weboldalán (A link új ablakot nyit meghttps://www.aki.ee/en/contacts) keresztül érhető el.

Egyéb szakosodott szervek

Nincsenek egyéb szakosodott szervek.

Egyéb

Észt Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megÉszt Ügyvédi KamaraRävala pst 3, 10143 Tallinn, Észtország

Az Észt Ügyvédi Kamara az észt ügyvédek szervezete, akiknek fő tevékenysége a jogi tanácsadás a polgárok számára. Az Észt Ügyvédi Kamara az ügyvédek 1919. június 14-én megalakult szakmai szervezete, amely az önkormányzati igazgatás elvén alapul, és a magán- és a közérdek szolgálatában szervezi a jogi szolgáltatások nyújtását. Az Észt Ügyvédi Kamara tevékenysége felöleli az ügyvédek szakmai továbbképzésének szervezését, a jogászokkal, állami hatóságokkal és számos helyi és külföldi szervezettel való kapcsolattartást, továbbá az aktív részvételt a jogszabály-előkészítésben. A kamara emellett szervezi egy közjogi és magánjogi feladat ellátását: védelmet, illetve polgári és közigazgatási ügyekben képviseletet biztosít az állam költségén.

Általában A link új ablakot nyit megkérelmet kell benyújtani annak érdekében, hogy valaki állami jogi segítségnyújtásban részesüljön. Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet általában a bírósághoz nyújtják be. Amennyiben az érintett olyan büntetőügy gyanúsítottja, amelyben a védő részvétele nem kötelező, az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet továbbítják a nyomozóhatósághoz, vagy az ügyészséghez.

Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet észt nyelven kell benyújtani. A kérelem angolul is benyújtható, ha az állami segítségnyújtást kérő személy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkező természetes személy, az Európai Unió egy másik tagállamának állampolgára, vagy az Európai Unió egy másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy.

A nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság felhívására az Észt Ügyvédi Kamara az állami jogi segítségnyújtás biztosítása érdekében kijelöl egy ügyvédet. Általában az adott személy nem jogosult megválasztani azt az ügyvédet, aki az állami jogi segítségnyújtást biztosítja. Ugyanakkor e személynek joga van oly módon állami jogi segítségnyújtást kérni, hogy azt egy meghatározott ügyvéd nyújtsa neki, ha az adott ügyvéd vállalja az állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Ebben az esetben a hozzájáruló ügyvéd nevét azonnal fel kell tüntetni az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelemben.

Az olyan eljárásokban, amelyekben ügyvéd részvétele kötelező, az érintettnek semmit nem kell tennie ahhoz, hogy állami jogi segítségnyújtásban részesüljön (kivéve, ha maga hatalmazott meg ügyvédet) – az eljárást vezető hivatalos személy köteles gondoskodni ügyvéd kijelöléséről az érintett számára, és az érintettnek nem kell kérelmet benyújtania.

Utolsó frissítés: 22/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Írország

Nemzeti emberi jogi intézmények

Az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (The Irish Human Rights & Equality Commission)

Cím:

16-22 Green Street,
Rotunda,
Dublin 7,
D07 CR20

Tel.: + 353 (0) 1 8589601 – Hétfőtől péntekig 9:00 és 13:00 óra, valamint 14:00 és 17:00 óra között hívható.
Fax: + 353 (0) 1 8589609

E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@ihrec.ie

Az Ír Emberi Jogi Bizottság és az Esélyegyenlőségi Hivatal 2013-as összeolvadása után jött létre az A link új ablakot nyit megÍr Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (IHREC). Az IHREC független, jogszabályon alapuló szervezetként jött létre. Célja az emberi jogok és az egyenlőség védelme és előmozdítása, valamint az emberi jogok, az egyenlőség tiszteletben tartása és az interkulturális megértés írországi kultúrája fejlődésének előmozdítása.

A bizottság feladatai a következők:

  • az emberi jogok és az egyenlőség védelme és előmozdítása,
  • az emberi jogok, az egyenlőség tiszteletben tartása és az interkulturális megértés kultúrája fejlődésének előmozdítása az országban,
  • az emberi jogok és az egyenlőség jelentősége megértésének és az azzal kapcsolatos tudatosságnak az előmozdítása az országban,
  • az interkulturális kapcsolatokra vonatkozó helyes gyakorlatok ösztönzése, a tolerancia és a sokféleség elfogadásának az előmozdítása az országban, valamint a személyek szabadsága és méltósága tiszteletben tartásának az ösztönzése, továbbá
  • az emberi jogok megsértésének, a megkülönböztetésnek és a tiltott magatartásoknak felszámolására törekvés.

A bizottság felülvizsgálhatja továbbá az emberi jogok és az egyenlőség védelmével kapcsolatos írországi jogszabályok és gyakorlat megfelelőségét és hatékonyságát. Ezt teheti saját kezdeményezésre vagy miniszteri felkérésre, így bármely jogalkotási javaslatot megvizsgálhat és jelentést tehet az emberi jogokra vagy az egyenlőségre gyakorolt bármely hatásra vonatkozó álláspontjáról. A bizottság – szintén saját kezdeményezésre vagy a kormányzat felkérésére – az általa megfelelőnek tartott ajánlásokat tehet azon intézkedések vonatkozásában, amelyeket a bizottság szerint meg kell hozni az emberi jogok és az egyenlőség írországi megerősítésére, védelmére és fenntartására.

Ami a jogi ügyeket illeti, a bizottságnak az a feladata, hogy törekedjen az emberi jogok megsértésének, a megkülönböztetésnek és a tiltott magatartásoknak a felszámolására. Az IHREC kérheti továbbá a Felső Bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti amicus curiae megjelenést a bíróság előtt zajló eljárásban bármely személy emberi jogaival vagy egyenlőségi jogaival kapcsolatos ügyben, és amennyiben ezt a lehetőséget megítélik neki, amicus curiae megjelenhet a bíróság előtt (ennek a lehetőségnek a biztosítása az említett bíróságok kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozik).

Az IHREC gyakorlati segítséget is nyújt, ideértve adott esetben – a 40. szakasszal összhangban, ha úgy tartja megfelelőnek – a jogi segítségnyújtást is személyeknek jogaik érvényesítéséhez. A 2003. évi 41. vagy 19. szakasza értelmében az IHREC adott esetben eljárást is kezdeményezhet, ha úgy tartja megfelelőnek. Az IHREC hatáskörrel rendelkezik a 35. szakasz értelmében és annak megfelelően lefolytatott vizsgálatokra. A bizottság az általa megfelelőnek tartott módon jelentéseket készíthet és tehet közzé, ideértve a bármilyen elvégzett, finanszírozott, megrendelt vagy általa támogatott kutatásról készült jelentéseket is.

Az IHREC arra törekszik, hogy változásokat érjen el, és kutatási és oktatási tevékenységeket támogathat, végezhet, rendelhet meg, vagy ezekhez pénzügyi vagy más jellegű támogatást nyújthat. Az IHREC emberi jogi és egyenlőségi kérdésekkel kapcsolatos oktatás és képzés biztosítását teheti lehetővé vagy ehhez támogatást nyújthat. Akár saját kezdeményezésre, akár a miniszter kérésére, az IHREC a migránsok és más kisebbségek integrációjának, az egyenlőség (ideértve a nemek közötti egyenlőség), valamint a sokszínűség és a kulturális különbségek tiszteletben tartását előmozdító tevékenységi programokat és projekteket készíthet, támogathat vagy rendelhet meg, illetve ezekhez pénzügyi vagy más jellegű támogatást nyújthat. Az IHREC egyenlőségi felülvizsgálatokat végezhet és cselekvési terveket készíthet vagy adott esetben másokat felhívhat ezek készítésére.

Gyermekjogi ombudsman

Cím:

A gyermekjogi ombudsman hivatala (Ombudsman for Children’s Office)
Millennium House
52-56 Great Strand Street
Dublin 1
Írország

Telefon: 01 865 6800

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.oco.ie/
E-mail: A link új ablakot nyit megococomplaint@oco.ie


Feladatok: A gyermekjogi ombudsman hivatala (OCO) független, jogszabályon alapuló szervezet, amelyet 2004-ben alapítottak annak érdekében, hogy előmozdítsa és védje a gyermekek, valamint 18 éves koruk betöltéséig a fiatalok jogait és jólétét Írországban. Az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményekről szóló párizsi alapelvei értelmében vett nemzeti emberi jogi intézmény. Az OCO munkáját Írország nemzetközi emberi jogi kötelezettségei vezérlik, különösen a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményében szereplő kötelezettségek.

A gyermekjogi ombudsman feladatait függetlenül látja el, és közvetlenül az Oireachtasnak (parlament) számol be.

A gyermekjogi ombudsman hivatalának feladatait a gyermekjogi ombudsmanról szóló 2002. évi törvény határozza meg. A fő feladatok a következők:

  • Független, pártatlan és ingyenes panaszkezelési mechanizmus biztosítása a gyermekek és fiatalok, illetve a nevükben eljáró felnőttek által tett, közintézményekkel, iskolákkal vagy kórházakkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására;
  • A gyermekekkel kapcsolatos jogszabályokat és szakpolitikát érintő tanácsadás a kormány miniszterei számára;
  • A közintézmények ösztönzése arra, hogy a gyermekek érdekében javítsák gyakorlataikat és eljárásaikat;
  • A figyelem felhívása a gyermekek és a fiatalok számára fontos kérdésekre; és
  • A gyermekjogokkal és a gyermekek jólétével kapcsolatos kérdések, és e jogok érvényesítésének módját érintő tudatosság előmozdítása.

A hivatal panaszkezelési feladata tekintetében a 2002. évi törvény meghatározza a panaszok kivizsgálásának és a vizsgálatok lefolytatásának a hivatali visszásságokra vonatkozó egységes jogalapjait. Az előzetes vizsgálatok, illetve a vizsgálatok a gyermekjogi ombudsman hivatalához érkezett panasz, valamint a gyermekjogi ombudsman saját kezdeményezése alapján is lefolytathatók.

Tekintettel arra, hogy a gyermekjogi ombudsman által folytatott vizsgálat tárgyának az adott cselekmény gyermekre gyakorolt hatásának kell lennie, valamint, hogy maguk a gyermekek is benyújthatnak panaszt a hivatalhoz, a törvény különös rendelkezéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a gyermekek különleges sebezhetőségét:

  • A gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételére irányuló kötelezettség
  • A gyermek kívánságainak megfelelő figyelembevételére irányuló kötelezettség.

Eljárások: Miután a panaszt benyújtották a gyermekjogi ombudsman hivatalához, azt megvizsgálják az elfogadhatóság értékelése céljából, illetve annak meghatározása érdekében, hogy a panasz jellege annak gyorsított vizsgálatát igényli-e.

Az OCO mindig arra törekszik, hogy a panaszokat helyi szinten, a lehető legkorábbi szakaszban megoldják, és köteles lehetővé tenni a bepanaszolt közintézmény számára, hogy első fokon próbálja meg megoldani a panaszos jogsérelmét.

Amennyiben a panasz elfogadható, megkezdődik az előzetes vizsgálat szakasza. Amennyiben az előzetes vizsgálat eredményeként az OCO úgy véli, hogy a vizsgálat indokolt, megkezdheti a panasz alaposabb vizsgálatát.

Az OCO panaszokkal kapcsolatos eljárásáról további információk a következő címen érhetők el: A link új ablakot nyit meghttps://www.oco.ie/complaints/

Eredmény: A vizsgálat befejezését követően a gyermekjogi ombudsman a megállapításai alapján ajánlásokat tehet az érintett közintézménynek, iskolának vagy kórháznak. Ezek az ajánlások vonatkozhatnak a szóban forgó gyermek(ek) helyzetének javítására, és/vagy arra, hogy a gyermekek érdekében átfogóbb, rendszerszintű változtatásokat hajtsanak végre.

Az ajánlások jogilag nem kötelezőek, ugyanakkor az OCO egyik jogszabályban meghatározott hatáskörében különleges jelentést terjeszthet az Oireachtas (parlament) elé, amennyiben az adott közintézmény nem fogadja el az OCO ajánlásait.

Ombudsmanok

Cím:

Office of the Ombudsman, 
6 Earlsfort Terrace,
Dublin 2

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.ombudsman.ie/
E-mail: A link új ablakot nyit megcommunications@ombudsman.ie

Tel.: +353 (0) 1 639 5600

A feldolgozott kérelmek fajtái

Az ombudsmanhoz a következőkkel kapcsolatos panaszok nyújthatók be:

  • kormányzati szervek,
  • helyi önkormányzatok,
  • az Egészségügyi Szolgálat Igazgatósága (Health Service Executive, HSE),
  • olyan ügynökségek – például jótékonysági szervezetek és önkéntes szervezetek –, amelyek a HSE nevében egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtanak,
  • az An Post (állami posta), és
  • a 2005. évi fogyatékosságról szóló törvény alkalmazásában valamennyi, e törvény hatálya alá tartozó közintézmény.

A kérelem benyújtását követő eljárás
Az érintett közintézménytől jelentés benyújtását kérhetik. Amennyiben szükséges, megvizsgálhatják az aktákat és iratokat, valamint meghallgathatják a tisztviselőket. Az ombudsman hivatal ezt követően dönt arról, hogy:

  • megalapozott-e az Ön panasza, és
  • hátrányt szenvedett-e a közintézmény cselekménye vagy határozata folytán.

A panaszokat a legtöbb esetben informálisan kezelik. Az ombudsman hivatala a problémát megvitathatja közvetlenül a közintézménnyel, vagy megvizsgálhatja a releváns iratokat. A bonyolultabb ügyek részletes vizsgálatot igényelhetnek. A panaszosoknak emellett rendelkezésére áll egy belső jogorvoslati eljárás, amennyiben elégedetlenek a panasztétel eredményével.

Az eljárás lehetséges eredményei

Ha az ombudsman hivatala megállapítja, hogy a közintézmény tisztességtelen vagy helytelen fellépése miatt Ön hátrányt szenvedett, és a közintézmény nem tett lépéseket ennek jóvátétele érdekében, javasolhatja számára, hogy orvosolja az Ön által elszenvedett sérelmet. Az ombudsman hivatala – ha szükségesnek tartja – felhívhatja a szervezetet a következőkre:

  • vizsgálja felül cselekményét,
  • változtassa meg döntését és/vagy,
  • nyújtson Önnek:
    • magyarázatot,
    • bocsánatkérést, és/vagy
    • pénzügyi kártérítést.

Amennyiben az ombudsman hivatala úgy dönt, hogy panaszának nem lehet helyt adni, ismerteti Önnel e megállapításának indokait.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman

Lásd a Nemzeti emberi jogi intézmények című részt.

Adatvédelmi szerv

Az adatvédelmi biztos hivatala (Office of the Data Protection Commissioner)

21 Fitzwilliam Square South,
Dublin 2,
D02 RD28

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.dataprotection.ie/

Az adatvédelmi biztos hivatala felel az adatvédelemről szóló 1988. és 2003. évi törvényekben meghatározott, egyéneket megillető jogok védelméért, valamint az adatvédelmi kötelezettségek érvényesítéséért az adatkezelőkkel szemben.

Azok a személyek, akik úgy vélik, hogy megsértették jogaikat, panaszt nyújthatnak be a biztoshoz, aki kivizsgálja az ügyet, és megtesz minden lépést, amely annak megoldásához szükséges. A polgárok írásban fordulhatnak az adatvédelmi biztoshoz, részletesen tájékoztatva őt a panaszuk alapjául szolgáló eseményről. Egyértelműen meg kell jelölniük a bepanaszolt szervezetet vagy egyént, továbbá azokat a lépéseket, amelyeket annak érdekében tettek, hogy a szervezet foglalkozzon az üggyel, valamint, hogy milyen választ kaptak a szervezettől. A szervezettel folytatott levelezés másolatát és a bizonyítékokat is csatolni kell.  Az adatvédelmi biztos hivatala ezt követően konzultál az ügyről a szervezettel.

A panasz jellegétől függően az adatvédelmi biztos először megpróbálhat minden fél számára elfogadható megoldást találni. Olyan ügyekben, amelyek békés rendezése nem lehetséges, az adatvédelmi biztos teljes körűen kivizsgálja a tényeket, mielőtt meghozná hivatalos határozatát. Amikor a vizsgálat befejeződött, a biztos levélben tájékoztatja a feleket döntéséről. Az elektronikus kommunikációról szóló rendelet (a 2008. évi SI 526 által módosított 2003. évi SI 535) megsértésére vonatkozó panaszok esetén a biztos dönthet úgy is, hogy vádat emel az érintett szervezet ellen.

Más szakosodott szervek

i. Az Emberkereskedelem Elleni Csoport (Anti-Human Trafficking Unit)

Department of Justice
A büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó szakpolitika
Az emberkereskedelemre vonatkozó szakpolitika
Közösségi biztonságpolitika, valamint a gazdasági, a határokon átnyúló és a szervezett bűnözésre vonatkozó szakpolitika
51 St Stephen's Green
Dublin, D02 HK52

Telefon: +353 1 602 8202

E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@justice.ie

Az emberkereskedelemmel foglalkozó nyomozó és koordinációs egység (Human Trafficking Investigation and Co-ordination Unit),

An Garda Síochána (Írország nemzeti rendőrsége)

Garda Nemzeti Védelmi Szolgálati Iroda (Garda National Protective Service Bureau),
Harcourt St
Saint Kevin's
Dublin

Telefon: +353 1 666 0000

E-mail: A link új ablakot nyit megblueblindfold@garda.ie
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.garda.ie/Controller.aspx?Page=5416&Lang=1
  • az intézmény által kezelt kérelmek típusainak rövid bemutatása
    Az írországi emberkereskedelemi ügyekre vonatkozó információkérések.

ii. Nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bírósága (International Protection Appeals Tribunal)

International Protection Appeals Tribunal,
7 Hanover Street East,
Dublin 2.

Feladatok: A nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bírósága (International Protection Appeals Tribunal) olyan független szerv, amely a menekültügyi kérelmekkel foglalkozó biztos hivatala (Office of the Refugee Applications Commissioner) által kiadott, a menekült jogállás elutasítására vonatkozó ajánlás ellen benyújtott fellebbezésekről dönt a menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyekben. A nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bírósága ezenkívül a menekültügyi kérelmekkel foglalkozó biztos hivatala által a „Dublin II” rendelet alapján hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában is dönt.

Eljárások:

Az a menedékkérő, akinek a nemzetközi védelem iránti kérelmét a nemzetközi védelemmel foglalkozó hivatal (International Protection Office) elutasította, fellebbezést nyújthat be a határozat ellen a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bíróságához. Az elutasító levél tájékoztatást tartalmaz arról, hogy Ön fellebbezhet-e, valamint meghatározza a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt.

Az elutasító levéllel együtt a fellebbezés formanyomtatványát is megkapja. Ha nem kapta meg a fellebbezés formanyomtatványát, erről az A link új ablakot nyit megoldalról letöltheti.

A nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyek fellebbviteli bírósága a beérkezett fellebbezéseket időrendben dolgozza fel, és értesíti Önt, ha kitűzte a fellebbezése tárgyalási időpontját.

A fellebbezés benyújtása előtt a következőket kell megtennie:

  • Ki kell töltenie az adott fellebbezés típusának megfelelő formanyomtatványt.
  • A fellebbezést a nemzetközi védelemmel foglalkozó hivatal elutasító levelében megadott határidőn belül kell benyújtania.
  • A fellebbezési formanyomtatványt teljeskörűen ki kell töltenie, és alá kell írnia.

A fellebbezési formanyomtatványt az alábbi módon nyújthatja be:

Postai úton a következő címre:
The International Protection Appeals Tribunal
6/7 Hanover Street East
Dublin D02 W320
Tel.: +353 (0) 1 474 8400

Szkennelve, a következő e-mail-címre: A link új ablakot nyit meginfo@protectionappeals.ie

A menekültügyi kérelmek biztosa negatív ajánlásának kibocsátásától kezdve Ön meghatározott határidőn belül fellebbezhet. Ugyanakkor ez az időtartam eltérően alakul azon megállapításoktól függően, amelyeket a menekültügyi kérelmek biztosa az Ön ügyében tett. Így 15, 10 vagy 4 munkanap állhat rendelkezésére a fellebbezéshez. A fellebbezésre nyitva álló határidőről a menekültügyi kérelmek biztosának leveléből szerezhet információt, amelyben arról tájékoztatta, hogy olyan ajánlást tett, hogy Önnek ne biztosítsanak menekült jogállást.

A fellebbezési formanyomtatvány kitöltését követően küldje el azt a következő címre:

The Chairperson
International Protection Appeals Tribunal
6/7 Hanover Street East
Dublin 2

Fax: 00353 1 4748410

Bizonyosodjon meg arról, hogy az elküldött levél/fax vételét visszaigazolták.

Eredmény: Ha a jogorvoslati kérelmének helyt adnak, ez azt jelenti, hogy a Törvényszék tagja arra tett ajánlást, hogy Önnek biztosítsanak menekült jogállást. Erről a döntésről írásban értesítik. Ezt követően az iratokat továbbítják az Igazságügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium miniszteri határozatokkal foglalkozó egységének.

Ha jogorvoslati kérelmének nem adnak helyt, ez azt jelenti, hogy a Törvényszék tagja arra tett ajánlást, hogy Önnek ne biztosítsanak menekült jogállást. Erről a döntésről írásban értesítik. Ezt követően az iratokat továbbítják az Igazságügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium hazatelepüléssel foglalkozó egységének.

iii. Garda (rendőrségi) ombudsman (Garda (Police) Ombudsman)

Rendőrségi ombudsmani bizottság (The Garda Síochána Ombudsman Commission)

150 Abbey Street Upper,
Dublin 1,
Írország

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.gardaombudsman.ie/

Az intézmény által feldolgozott kérelmek/rövid leírása:

A szervezet a Garda Síochána (az ír rendőrség) tagjai magatartásával kapcsolatos panaszokkal és beadványokkal foglalkozhat. A panaszokban szereplő leggyakoribb állítások a hatalommal való visszaélésre, udvariatlanságra, bántalmazásra, illetve a kötelezettség elmulasztására vonatkoznak.
A jelentések halálesetekre vagy súlyos sérülésekre vonatkoznak.

A szervezet az állampolgároktól fogadhat panaszokat (a Garda Síochána aktív tagjaitól nem), hivatali helyiségben személyesen, elektronikus úton, telefonon, levélben, a Garda bármelyik őrszobáján keresztül, illetve a bizottság bármely tagja személyesen. A szervezet a Garda Síochána főkapitányától is fogadhat beadványokat, bármely olyan ügyben, amely a Garda Síochána főkapitánya szerint arra utal, hogy a Garda Síochána valamelyik tagjának magatartása valaki halálát vagy súlyos sérülését okozhatta. A bizottság panasz beérkezése nélkül is indíthat vizsgálatot, ha álláspontja szerint ez a közérdeket szolgálja.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása:

A panasz beérkezését követően döntenek arról, hogy az a jogszabályok alapján elfogadható-e vagy sem. Amennyiben elfogadhatatlannak tekintik, nem kerül sor vizsgálatra.
Amennyiben a panaszt elfogadhatónak tekintik, szükség esetén a panaszos és a Garda Síochána bepanaszolt tagjának hozzájárulásával kísérletet lehet tenni informális megoldás megtalálására. Egyéb esetekben a Garda Síochána 2007. évi (fegyelmi) szabályzata esetleges megsértéseként, illetve esetleges bűncselekményként vizsgálják ki a panaszt. Az érdekelt felek jogosultak tájékoztatást kapni a vizsgálat előrehaladásáról és eredményeiről.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása:

A panaszt elfogadhatatlannak tekinthetik.

A vizsgálat bármikor lezárható, ha a panasz elfogadhatónak nyilvánítását követően kapott információk alapján a bizottság úgy ítéli meg, hogy a panasz komolytalan vagy zaklató jellegű; ha a bizottság úgy véli, hogy szándékosan tettek hamis vagy félrevezető panaszt; vagy, figyelemmel valamennyi körülményre, a bizottság úgy ítéli meg, hogy a további vizsgálat nem szükséges, vagy észszerűen nem kivitelezhető.

A vizsgálat eredményeként a Garda tagjával szemben szankció alkalmazható.

A vizsgálat eredményeként a Garda tagjával szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető, valamint szankció alkalmazható.

Az iratok megküldhetők az ügyészség igazgatójának, és vádemelési utasítás bocsátható ki. Ilyen esetben bírósági tárgyalásra kerülhet sor.

Utolsó frissítés: 24/04/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Görögország

Nemzeti bíróságok

Görögországban nincs olyan különleges hatáskörrel rendelkező bíróság, amelytől jogorvoslatot lehetne kérni az alapvető jogok megsértése esetén. A jogsértés jellegétől függően jogorvoslatot a nemzeti polgári, büntető- vagy közigazgatási bíróságoktól lehet kérni.

Azt, hogy sor került-e alapvető jog megsértésére, a nemzeti anyagi jog alapján döntik el. A joghatósággal rendelkező (polgári, büntető- vagy közigazgatási) bíróság előtt követendő eljárást a nemzeti (polgári, büntető- vagy közigazgatási) eljárásjog határozza meg.

A releváns eljárás eredményeként hozott ítélet vagy elutasítja a keresetet, vagy, ha az jogerős, közvetlenül végrehajtható.

Szakosodott emberi jogi szervek

A görög Nemzeti Emberi Jogi Bizottság

Neofitou Vamva 6
10674 Athens, Greece

A Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot nemrégiben hozták létre az Egyesült Nemzetek szabályai és a párizsi elvek alapján, mint a kormányzat független emberi jogi tanácsadó szervét. Harminckét szervezet (független hatóságok, jog- és természettudományi egyetemi karok, szakszervezetek, nem kormányzati szervezetek, politikai pártok és minisztériumok) által kijelölt tagokból áll.

A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság célja, hogy folyamatosan jelezze minden kormányzati szerv számára, ha bármely, Görögország területén tartózkodó személy emberi jogainak védelme válik szükségessé.

A Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot létrehozó törvény (a módosított, jelenleg hatályos 2667/1998. sz. törvény) értelmében a szervezet a következő fontosabb feladatokat látja el:

  1. megvizsgálja a kormány vagy a parlamenti elnökök értekezlete által felvetett, illetve a parlamenti képviselők vagy nem kormányzati szervezetek által az emberi jogok védelmével kapcsolatban előterjesztett kérdéseket;
  2. az emberi jog hatékonyabb védelmét előmozdító jogalkotási, közigazgatási vagy egyéb intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat és javaslatokat terjeszt elő, tanulmányokat készít, valamint jelentéseket és véleményeket nyújt be;
  3. kezdeményezéseket dolgoz ki annak érdekében, hogy fokozza a nyilvánosság és a média ismereteit az emberi jogokkal kapcsolatos témákban;
  4. kezdeményezéseket tesz annak érdekében, hogy előmozdítsa az emberi jogok tiszteletben tartását az oktatási rendszerben;
  5. folyamatos kapcsolatot és együttműködést tart fenn nemzetközi szervezetekkel, más országokban működő hasonló szervezetetekkel, valamint nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervekkel;
  6. véleményt ad azokról a nemzeti jelentésekről, amelyeket emberi jogi témákban a nemzetközi szervezetek elé kell terjeszteni;
  7. minden alkalmas eszközzel terjeszti a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság állásfoglalásait;
  8. évente jelentés készítése az emberi jogok védelméről;
  9. emberi jogi dokumentációs központot szervez; valamint
  10. vizsgálja a görög jogszabályoknak az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi jogi rendelkezésekhez való hozzáigazítását és véleményt nyilvánít az illetékes állami szervek számára.

Az ombudsman

Az ombudsman független, az Alkotmányban rögzített hatóság. Az ombudsman intézményét a 2477/97. sz. törvény hozta létre, és 1998. október 1. óta működik. Működésének jogi hátterét a 3094/03. sz. törvény biztosítja. Az ombudsman eljárása díjmentes.

Az ombudsman kivizsgálja azokat az egyedi közigazgatási aktusokat vagy mulasztásokat, valamint a közjogi szervek olyan hivatali intézkedéseit, amelyek természetes vagy jogi személyek jogait vagy jogos érdekeit sértik.

Bármely polgárnak, mielőtt az ombudsmanhoz fordulna, először az ügyben érintett közintézménnyel kell kapcsolatba lépnie. A polgár csak akkor nyújthat be panaszt az ombudsmanhoz, ha e kapcsolatfelvétel révén nem sikerült megoldani a problémát.

Az ombudsman feladata, hogy közvetítsen a polgárok és a közintézmények között annak érdekében, hogy megvédje az állampolgári jogokat, küzdjön a hivatali visszásságok ellen és fenntartsa a jogállamiságot.

Közvetítőként az ombudsman tanácsokat ad és ajánlásokat tesz a közigazgatási hatóságoknak. Az ombudsman nem szab ki szankciót és nem semmisíti meg a jogellenes közigazgatási aktusokat.

Hadziyanni Mexi 5
11528 Athens, Greece

Szakosodott emberi jogi szervek

Az ombudsman eljárása gyermekjogi ügyekben

Az ombudsman (lásd fenn) vizsgálja a közigazgatási hatóságok és magánszemélyek azon intézkedéseit és mulasztásait is, amelyek a gyermekek jogait sértik.

A gyermekek jogainak védelme érdekében az ombudsman hatáskörrel rendelkezik a gyermekek jogait sértő olyan cselekmények tekintetében is, amelyek magánjogi jogalanyoknak – jogi és természetes személyeknek – felróhatók.

Az egyenlő bánásmód elvének előmozdításáért hivatalosan felelős szervek

I. A 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvet és a 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet átültető 3304/2005. sz. törvény az ombudsmant, az egyenlő bánásmóddal foglalkozó bizottságot és a munkaügyi felügyelőséget (SEPE) jelölte ki az egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervekként, és meghatározta feladataikat.

Konkrétan:

  1. Az ombudsman feladata az egyenlő bánásmód elvének védelme olyan esetekben, amikor azt közigazgatási hatóságok sértik meg. A „közigazgatási hatóság” kifejezés itt a 3094/2003. sz. törvény (Hivatalos Közlöny, I. sorozat, 10. szám) 3. cikkének (1) bekezdésében, az „Ombudsman és egyéb rendelkezések” cím alatt említett hatóságokra utal.
  2. Az egyenlő bánásmóddal foglalkozó bizottság feladata az egyenlő bánásmód elve érvényesülésének előmozdítása, ha ezt az elvet a fent említettektől eltérő természetes vagy jogi személyek sértik meg, kivéve a foglalkoztatással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyeket.
  3. A foglalkoztatással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyekben a munkaügyi felügyelőség (SEPE) feladata az egyenlő bánásmód elvének védelme, ha ezt az elvet az első bekezdésben említettektől eltérő természetes vagy jogi személyek sértik meg.

ΙΙ. A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és «munkavégzés terén történő megvalósításáról szóló 3896/2010. sz. törvény (Hivatalos Közlöny, I. sorozat, 207. szám, 2010. december 8.) – A jelenlegi jogszabályoknak a 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, és egyéb vonatkozó »rendelkezésekkel való harmonizációja nyomán tiltott a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés minden közvetlen vagy közvetett formája.

A törvény célja a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve érvényesülésének biztosítása a foglalkoztatás és munkavégzés terén, a következők tekintetében:

  1. hozzáférés a foglalkoztatáshoz – ideértve a szakmai előmenetelt is – és a szakképzéshez;
  2. a foglalkoztatás feltételei és a munkakörülmények, ideértve a fizetést is; valamint
  3. a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerek, a 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

Az ombudsman feladata a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve megvalósításának ellenőrzése az említett törvény (3896/2010. sz. törvény 25. cikke) hatálya alá tartozó területeken.

Görög Adatvédelmi Hatóság (Αρχή Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα)

A görög adatvédelmi hatóság független szerv, amelyet a 95/46/EK irányelvet átültető 2472/1997. sz. törvény hozott létre.

A görög adatvédelmi hatóság feladata az egyének személyiségi jogainak és magánélethez való jogának védelme Görögországban a 2472/1997. és a 3471/2006. sz. törvények rendelkezéseinek megfelelően.

A görög adatvédelmi hatóság fő célja az állampolgárok védelme a személyes adatok jogellenes kezelésével szemben, valamint segítség nyújtása számukra, amennyiben ezzel összefőggő jogaikat bármely működési téren megsértették.

A görög adatvédelmi hatóság célja emellett, hogy támogatást és iránymutatást nyújtson az adatkezelőknek törvényi kötelezettségeik teljesítéséhez, figyelemmel a görög társadalomban jelentkező új igényekre a szolgáltatások terén, valamint a modern digitális kommunikációs módszerek és hálózatok elterjedtségére.

A görög adatvédelmi hatóság hivatalból, vagy panasz alapján eljárva közigazgatási ellenőrzéseket folytat a köz- és magánszférában tárolt adatok kapcsán. Ezeket az ellenőrzéseket a felügyeleti részleg (Τμήματος των Ελεγκτών) munkatársai végzik, akiket a jelentősebb ügyekben a görög adatvédelmi hatóság tagjai segítenek. Ezek a munkatársak mint különleges vizsgálók hozzáférhetnek minden rögzített adathoz, és nem érvényesíthető velük szemben semmilyen bizalmassági korlátozás.

Az ellenőrzések keretében mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervek betartják-e a 2472/97. és a 3471/2006. sz. törvényben előírt követelményeket (az értesítés, a tájékoztatás, adott esetben egyéb kötelezettségek és bizonyítékok tekintetében). Ezt követi az informatikai rendszer vizsgálata, amely a 2472/1997. sz. törvény 6. és 10. cikkének megfelelően a rendszer alapvető jellemzőire, az adatok jellegére, valamint az adatkezelő által hozott szervezeti és technikai adatvédelmi intézkedések nyújtotta biztonság szintjére terjed ki. Az ellenőrzés befejezését követően a megállapításokról jelentést készítenek, amelyet megküldenek a görög adatvédelmi hatóságnak.

A görög adatvédelmi hatóság emellett független felügyeletet gyakorol a Schengeni Információs Rendszer nemzeti része felett, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően (2514/1997. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, I. sorozat, 140. szám); az Europol-egyezmény 23. cikke szerinti nemzeti ellenőrző szervként (2605/1998. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, I/88.); valamint az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény 17. cikke szerinti nemzeti ellenőrző szervként (2706/1999. sz. törvény, Hivatalos Közlöny, I/77.) jár el, valamint ellátja az egyéb nemzetközi megállapodásokból eredő felügyeleti feladatokat.

A görög adatvédelmi hatóság kivizsgálja a jogalkalmazással és a kérelmezők jogainak védelmével kapcsolatos panaszokat és kérdéseket, amennyiben ezeket a jogokat az adatkezelés során megsértették, és határozatokat hoz e körben. Emellett közigazgatási szankciókat szab ki az adatkezelőkre vagy képviselőikre, ha vannak, amennyiben azok megszegik a 2472/97. sz. törvényből, vagy más, az egyéneket a személyes adatok kezelése tekintetében védő rendelkezésekből fakadó kötelezettségeiket. Végül a görög adatvédelmi hatóság jelentheti az adatvédelmi jogszabályok megsértését a hatáskörrel rendelkező közigazgatási és igazságügyi hatóságoknak.

Κifissias 1-3
11523 Athens, Greece

Hasznos linkek

A link új ablakot nyit megA görög Nemzeti Emberi Jogi Bizottság

A link új ablakot nyit megGörög Adatvédelmi Hatóság

A link új ablakot nyit megA görög ombudsman

Utolsó frissítés: 12/03/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Spanyolország

Nemzeti bírói szervek

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Ombudsman

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb intézmények

Nemzeti bírói szervek

Alkotmánybíróság (Tribunal Constitucional)

Elsősorban a bírók és bíróságok feladata az alapvető jogok és szabadságok érvényesülésének biztosítása; az alkotmány azonban e jogok védelme érdekében egy különleges fellebbviteli rendszerről rendelkezik: az alkotmányos jogok és szabadságok megsértése alapján benyújtott fellebbezésről, amelyet csak az A link új ablakot nyit megAlkotmánybíróság tárgyalhat. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány legfelsőbb szintű értelmezője. Egy olyan felsőbíróságról van tehát szó, amely az alkotmányos garanciákat oltalmazza, és az Alkotmányban szereplő alapvető jogok és szabadságok végső biztosítéka.

Az Alkotmánybíróságot négy módon lehet megkeresni:

  • Levélben:
    Tribunal Constitucional
    Calle Domenico Scarlatti 6
    28003 Madrid
    Spain.
  • Telefonon: +34 915508000.
  • Faxon: +34 915444088.
  • E-mailben: A link új ablakot nyit megbuzon@tribunalconstitucional.es.

További információkért látogasson el a következő weboldalakra: A link új ablakot nyit meghttps://www.tribunalconstitucional.es/en és A link új ablakot nyit meghttps://www.poderjudicial.es

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Lásd az ombudsmanról szóló részt.

Ombudsman (Defensor del Pueblo)

Az ombudsman hivatala az az intézmény, amely védi és oltalmazza a spanyol állampolgárok alapvető jogait és polgári szabadságjogait. Ennek érdekében megvizsgálhatja a hatóságok és a spanyolországi közszolgáltatásokat működtető ügynökségek, valamint a spanyol állampolgárokkal foglalkozó, külföldön működő spanyol közigazgatási szervek tevékenységét.

Jelenleg Francisco Fernandez Marugan az ombudsman.

Az igazságszolgáltatás szabálytalan működésével kapcsolatos panaszok ombudsmanhoz beérkezése esetén megküldi azokat az ügyészségnek (Ministerio Fiscal) annak érdekében, hogy az kivizsgálja azokat, és a jogszabályokkal összhangban megtegye a szükséges intézkedéseket vagy áttegye a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (Consejo General del Poder Judicial). Az ombudsman továbbá ajánlásokat is megfogalmazhat a kormánynak, amennyiben törvénymódosítás szükséges.

Az ombudsman jogosult fellebbezéseket benyújtani, alkotmányellenességre, illetve a jogok és szabadságok megsértésére hivatkozva, valamint jogosult a habeas corpus eljárás kezdeményezésére.

Az ombudsman a következő helyzetekben NEM léphet fel:

  • Amennyiben nem került sor hatósági fellépésre.
  • Magánszemélyek közötti viták esetén.
  • Amennyiben több mint egy év eltelt azóta, hogy a magánszemély tudomást szerzett a panasszal kapcsolatos tényekről.
  • Névtelen, konkrét állítást nem tartalmazó rosszhiszemű panaszok, illetve olyan panaszok, amelyek feldolgozása harmadik fél törvényes jogait sértheti.
  • Amennyiben vita van egy bírósági határozat tartalmát illetően.

Az ombudsmannal kapcsolatba lépni kívánó állampolgároknak nem kell ügyvédet vagy jogi képviselőt igénybe venniük. Az egész eljárás ingyenes.

Az eljárás panasszal kezdődik. A panaszbeadványnak, amelyet alá kell írni, tartalmaznia kell az Ön kereszt- és vezetéknevét (neveit), az elérhetőségét, valamint a panasszal kapcsolatos tények leírását, megjelölve az érintett hatóságot vagy hatóságokat.

A panaszbeadványhoz csatolni kell a szóban forgó problémával kapcsolatos legfontosabb dokumentumok másolatát. Miután a beadványt megvizsgálták, a panaszhoz rendelt ügyiratszámot tartalmazó dokumentumot küldenek a panaszosnak, arra az esetre, ha tanulmányozni kívánja az ügy iratait.

Panaszt a következő módokon lehet benyújtani:

  • Online: a weboldal „A link új ablakot nyit megPresenta tu queja” („nyújtsd be a panaszodat”) részében elérhető elektronikus nyilvántartásba belépve.
  • Személyesen: Az ombudsman központi hivatalában a Madrid, Calle Zurbano No 42. szám alatt. Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig: 9:00-14:00 óra, és hétfőtől csütörtökig: 16:00-18:00 óra (augusztusban az ügyfélfogadás délután szünetel).
  • Levélben: küldjön egy aláírt levelet a következő címre:
    Defensor del Pueblo
    Calle Zurbano, 42
    28010 Madrid
    Spain
  • Faxon: Küldjön aláírt levelet a +34 913081158 számon.

Amennyiben információra van szüksége az ombudsman hivataláról, vagy figyelemmel kívánja kísérni panaszának sorsát:

  • Közvetlenül keresse a központi hivatalt a Madrid, Calle Zurbano No 42. szám alatt.
  • E-mailben: A link új ablakot nyit megregistro@defensordelpueblo.es.
  • Telefonon:
    – 900101025 (csak Spanyolországon belül): ingyen hívható telefonszám, amelyen tájékoztatást kaphat az ombudsman hivataláról, tevékenységéről, munkájáról, illetve arról, hogy hogyan nyújthat be panaszt.
    – +34 914327900: tájékoztatás egy adott panasz sorsáról.
    A telefonos ügyfélszolgálat elérhető:
    – hétfőtől csütörtökig 9:00-14:00 és 15:00-18:00 óra között.
    – pénteken 9:00-14:00 és 16:00-18:00 óra között (augusztusban a telefonos ügyfélszolgálat délután szünetel).

További információkért látogasson el a következő weboldalra: A link új ablakot nyit meghttps://www.defensordelpueblo.es.

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Gyermekjogvédelmi ombudsman

Az ombudsman a korra tekintet nélkül biztosítja valamennyi állampolgár jogait. Emellett Spanyolország több autonóm közössége hozott létre intézményeket a kiskorúak védelmére.

A spanyol jog elismeri a kiskorúak azon jogát, hogy az ombudsman vagy azzal egyenértékű autonóm közösségi intézmény előtt panasszal éljenek.

  • Egyenlő bánásmód szervek

Az egyenlő bánásmód és a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetésmentesség előmozdításának Tanácsa (Consejo para la promoción de la igualdad de trato y no discriminación de las personas por el origen racial y étnico)

A Tanács különböző állami, autonóm közösségi és helyi hatóságokból, üzleti szervezetekből és szakszervezetekből, valamint non-profit szervezetekből áll, amelyek együttműködnek az egyenlő bánásmód és az emberek faji vagy etnikai alapú megkülönböztetésmentességének előmozdítása érdekében.

Célja az egyenlő bánásmód és az emberek faji vagy etnikai alapú megkülönböztetésmentessége elvének előmozdítása olyan területeken, mint az oktatás, az egészségügy, a társadalombiztosítási juttatásokra való jogosultság, a szociális szolgáltatások, a lakhatás, a foglalkoztatás, a képzés stb., valamint általában véve a valamennyi áru és szolgáltatás igénybevételére való jogosultság.

Ezáltal a Tanácsnak négy fő funkciója van:

  1. Független tanácsadás a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, panaszaik kezelése során.
  2. Önálló és független tanulmányok, vizsgálatok és jelentések közzététele.
  3. Megfelelő ajánlások és javaslatok tétele révén olyan intézkedések előmozdítása, amelyek hozzájárulnak az egyenlő bánásmódhoz és a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséhez.
  4. A Tanács éves tevékenységi jelentésének elkészítése, jóváhagyása és annak Egyenlő Bánásmód Minisztérium (Ministerio de Igualdad) elé terjesztése.

További információk a A link új ablakot nyit meghttps://igualdadynodiscriminacion.igualdad.gob.es és a A link új ablakot nyit meghttps://igualdadynodiscriminacion.igualdad.gob.es/contactar/home.htm weboldalon találhatók.

  • Adatvédelmi szerv

Spanyol Adatvédelmi Ügynökség (Agencia Española de Protección de Datos)

A Spanyol Adatvédelmi Ügynökség független felügyelő hatóság, amelynek feladata az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzése, valamint a személyes adatok védelmét érintő alapvető jogok garantálása és védelme.

A Spanyol Adatvédelmi Ügynökség eljár az állampolgárok kérelmeivel és panaszaival kapcsolatban, továbbá tájékoztatást nyújt a A link új ablakot nyit megLey Orgánica de Protección de Datos (az adatvédelemről szóló sarkalatos törvény) által meghatározott jogokkal kapcsolatban. Emellett támogatást és tájékoztatást nyújt az olyan formanyomtatványokat kezelő szerveknek, amelyek személyes adatokat tartalmaznak (üzleti vállalkozások, intézmények és hatóságok), annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek e törvény előírásainak.

Az érintettek tekintetében

  • Kezeli kérelmeiket és panaszaikat.
  • Tájékoztatást nyújt az említett törvényben meghatározott jogokról.
  • Elősegíti médiakampányok érvényesülését.

Az adatkezelők tekintetében

  • Kiadja az említett törvény által előírt engedélyeket.
  • Helyesbítő intézkedéseket rendel el.
  • Jogsértés esetén előírja az adatok törlését, és az adatkezelés megszüntetését.
  • Szankciókat határoz meg.
  • Szükség esetén segítséget és tájékoztatást kér.
  • Engedélyezi a nemzetközi adattovábbítást.

Bármilyen kérdés, felvilágosítás, javaslat vagy panasz kapcsán három módon lehet kapcsolatba lépni a Spanyol Adatvédelmi Ügynökséggel:

  • Levélben:
    Agencia Española de Protección de Datos
    Calle Jorge Juan 6
    28001 Madrid
    Spain
  • Telefonon: +34 912663517.
  • E-mailben: A link új ablakot nyit megciudadano@agpd.es.

További információkért látogasson el a következő weboldalra: A link új ablakot nyit meghttps://www.agpd.es/.

  • Más szakosodott szervek

Fogyatékossággal Élő Emberek Képviselőinek Spanyol Bizottsága (Comité Español de Representantes de Personas con Discapacidad)

A Fogyatékossággal Élő Emberek Képviselőinek Spanyol Bizottsága, közismertebb nevén a CERMI, a fogyatékossággal élő spanyol állampolgárok képviseleti, érdekvédelmi és fellépési fóruma. Több mint három és fél millió ember, valamint családjaik, tudatában annak, hogy hátrányos helyzetű társadalmi csoportot alkotnak, úgy döntött, hogy ernyőszervezetekben egyesül, annak érdekében, hogy előmozdítsák jogaik elismerését, és elérjék a társadalom többi részével egyenlő jogokkal és lehetőségekkel járó teljes állampolgárságot.

Bármilyen kérdés kapcsán három módon lehet kapcsolatba lépni a CERMI-vel:

  • Levélben:
    Comité Español de Representantes de Personas con Discapacidad
    Secretaría General

    Calle Recoletos, 1 Bajo
    28001 Madrid
    Spain
  • Telefonon: +34 913601678.
  • Faxon: +34 914290317.
  • E-mailben:A link új ablakot nyit megcermi@cermi.es.

További információkért látogasson el a következő weboldalra: A link új ablakot nyit meghttp://www.cermi.es/.

Vagy: A fogyatékosság állami megfigyelőközpontja A link új ablakot nyit meghttps://www.observatoriodeladiscapacidad.info.

Menedék- és Menekültügyi Hivatal (Oficina de Asilo y Refugio)

A Menedék- és Menekültügyi Hivatal (OAR) a belügyminisztérium része, feladata javaslatok előterjesztése a spanyolországi tartózkodási engedélyek megadására, a menedékjogra vonatkozó jogszabályokkal összhangban.

Emellett az OAR felelős a következőkért:

  • A hatályos nemzetközi egyezmények alapján a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős államok azonosítása érdekében a kérelmek megvizsgálása és feldolgozása.
  • A spanyolországi határállomásokon, illetve külföldi spanyol diplomáciai képviseleteken benyújtott valamennyi menedékjog iránti kérelem megvizsgálása, és azokról való döntés.

További információ kapható:

  • Levélben:
    Oficina de Asilo y Refugio
    Calle Pradillo, 40
    28002 Madrid
    Spain
  • Telefonon: +34 915372170.

További információk: A link új ablakot nyit megla sección correspondiente del Ministerio del Interior (a Belügyminisztérium illetékes főosztálya).

A Büntetés-végrehajtási Intézmények Főtitkársága (Secretaría General de Instituciones Penitenciarias)

A büntetés-végrehajtási rendszer alapvető fontosságú eleme egy ország biztonságpolitikájának és társadalompolitikájának. Az intézmény alkotmányos feladata és fő célkitűzése a büntetőjogi büntetések és intézkedések végrehajtását célzó közszolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységek felügyelete és irányítása.

További információ kapható:

  • Levélben:
    Secretaría General de Instituciones Penitenciarias
    Calle Alcalá 38-40
    28014 Madrid
    Spain
  • Telefonon: +34 913354700.
  • Faxon: +34 913354052.

További információk: A link új ablakot nyit meghttp://www.institucionpenitenciaria.es/.

Egyéb intézmények

A Spanyol Ügyvédek Általános Tanácsa (Consejo General de la Abogacía Española)

A Spanyol Ügyvédek Általános Tanácsa (CGAE) a Spanyol Ügyvédi Kamara képviseleti, koordinatív és végrehajtó szerve. Közjogi jogi személyként jogi személyiséggel, és céljai elérésére teljes jogképességgel rendelkezik.

A CGAE az a szerv, amely szabályozza az ügyvédek szakmai tevékenységét, és védi a hivatás hírnevét. Jelenleg Spanyolországban 83 ügyvédi kamara működik, amelyeknek jelenleg összesen 137 447 gyakorló ügyvéd tagja van (2016. decemberi adat szerint), valamint 10 autonóm közösségi ügyvédi kamarai tanács (Consejos Autonómicos de Colegios de Abogados) is működik.

A költségmentességhez való jog Spanyolországban az Ügyvédi Kamarák által valamennyi állampolgárnak hatékony jogvédelemhez való jogot garantáló jogi segítségnyújtó szolgálaton, börtönszolgálaton és jogi tanácsadó szolgálaton, bevándorlóknak nyújtott jogi segítségnyújtáson és tanácsadáson, börtöntanácsadáson, nőknek nyújtott jogi segítségnyújtáson és tanácsadáson, családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott segítségen, valamint időseknek nyújtott jogi segítségnyújtáson és tanácsadáson keresztül, nagyon széles körben érvényesül.

Bármilyen kérdés esetén három módon lehet kapcsolatba lépni a CGAE-vel:

  • Levélben:
    Consejo General de la Abogacía Española
    Paseo Recoletos 13
    28004 Madrid
    Spain
  • Telefonon: +34 915232593.
  • E-mailben:A link új ablakot nyit meginformacion@cgae.es.

További információkért látogasson el a következő weboldalakra: A link új ablakot nyit meghttp://www.cgae.es/ és A link új ablakot nyit meghttps://www.abogacia.es/servicios/ciudadanos/servicios-de-orientacion-juridica-gratuita.

Utolsó frissítés: 17/01/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Franciaország

Bíróságok

Nemzeti emberi jogi intézmény

Intézményesített ombudsman: emberi jogi biztos

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb szakosodott intézmények

Bíróságok

Az egyének alapvető jogait és szabadságait elsősorban a közigazgatási és rendes bíróságok biztosítják, amelyekhez a felek fordulhatnak.

Ezenkívül, a jogszabályok alkotmányosságáról döntő Alkotmánybíróság (Conseil constitutionnel) az alábbi két esetben vizsgálja felül a jogszabályokat:

  • Ki nem hirdetett jogszabályok felülvizsgálata: az organikus törvényeket elfogadásuk előtt, a Parlament kamaráinak eljárási szabályzatát hatályba lépésük előtt az Alkotmánybíróság elé kell terjeszteni. Nemzetközi kötelezettségvállalás is az Alkotmánybíróság elé terjeszthető ratifikálás vagy jóváhagyás előtt. A rendes törvények a kihirdetésük előtt az Alkotmánybíróság elé terjeszthetők.
  • Kihirdetett jogszabályok felülvizsgálata: a 2008. július 23-i alkotmánymódosítás beillesztette az Alkotmányba a 61‑1. cikket, ami létrehozta az elsőbbségi alkotmányossági kérdés (question prioritaire de constitutionalité) eljárási mechanizmusát. Ez a felülvizsgálat lehetővé teszi a polgárok számára, hogy a bírósági eljárás során megkérdőjelezzék valamely hatályos jogszabály alkotmányosságát, amely véleményük szerint sérti az Alkotmány által biztosított jogokat és szabadságokat. A bíróság az elsőbbségi alkotmányossági kérdést a Semmítőszékhez (Cour de cassation) vagy az Államtanácshoz (Conseil d'État) továbbítja. A kérdést az Államtanács vagy a Semmítőszék az Alkotmánybíróság elé terjeszti, amelynek három hónapon belül döntést kell hoznia. Ennek eredményeképpen az Alkotmánybíróság 2010. március 1-je óta az Államtanács vagy a Semmítőszék indítványát követően megvizsgálja, hogy valamely hatályos jogszabályi rendelkezés sérti-e az Alkotmány által biztosított jogokat és szabadságokat. Az Alkotmánybíróság adott esetben megsemmisítheti a szóban forgó rendelkezést.

További információk az elsőbbségi alkotmányossági kérdéssel kapcsolatban:

A bíróságok szervezetéről, valamint hatásköréről és illetékességéről az Államtanács, a Semmítőszék és az Alkotmánybíróság honlapján található információ:

Nemzeti emberi jogi intézmény

Nemzeti Emberi Jogi Tanácsadó Bizottság

A Nemzeti Emberi Jogi Tanácsadó Bizottság (Commission nationale consultative des droits de l’homme – CNCDH) francia nemzeti emberi jogi intézmény, amelyet 1947-ben hoztak létre. Független közigazgatási hatóság, a feladatait teljesen önállóan végző állami szerv (a 2007. március 5-i 2007‑292. sz. törvény értelmében). A CNCDH-t civil társadalmi szervezetek 64 vezetője és képviselője alkotja.

Feladatok

A CNCDH ösztönzi a kormány, a Parlament, az intézmények és a civil társadalom közötti párbeszédet az emberi jogok, a humanitárius jog és fellépés, valamint a rasszizmus elleni küzdelem területén.

  • Segíti azoknak a jelentéseknek az elkészítését, amelyeket Franciaországnak az emberi jogok területén fennálló szerződéses kötelezettségei alapján nemzetközi szervezetekhez kell benyújtani.
  • Elősegíti az emberi jogok oktatását.
  • Elkészíti az 1990. július 13-i törvény 2. cikkében említett, a rasszizmus elleni küzdelemről szóló nyilvános éves jelentést.
  • Hivatalból felhívhatja a hatóságok figyelmét olyan intézkedésekre, amelyek valószínűleg elősegítik az emberi jogok védelmét és előmozdítását. Humanitárius vészhelyzethez kapcsolódó kérdéseket vethet fel, és információt cserélhet az ilyen helyzetekre adott válaszokra vonatkozóan.
  • Közzéteszi az általa elfogadott véleményeket és jelentéseket.

A CNCDH a tevékenységét öt albizottságban végzi: szociális kérdések, etikai kérdések; rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet, hátrányos megkülönböztetés és sérülékeny csoportok; intézmények, igazságszolgáltatás, rendőrség, bevándorlási ügyek; európai és nemzetközi ügyek; nemzetközi humanitárius jog és humanitárius fellépés.

Cím:

Commission nationale consultative des droits de l’homme
35 Rue Saint-Dominique, 75007
Paris

További információ: A link új ablakot nyit meghttps://www.cncdh.fr

Intézményesített ombudsman: emberi jogi biztos

Az emberi jogi biztos (Défenseur des droits) független intézmény, amely 2008. július 23. óta szerepel az Alkotmányban, és a 2011‑33. sz. organikus törvény és a 2011. március 29-i 2011‑334. sz. rendes törvény hozta létre.

Feladatok

Az emberi jogi biztos feladatkörébe a következők tartoznak:

  • az egyéni jogok és szabadságok védelme a hatóságokkal fennálló kapcsolatok keretében;
  • a gyermekek érdekeinek és jogainak védelme és előmozdítása;
  • a törvény által tiltott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlőség előmozdítása;
  • a biztonsági tevékenységet folytató személyek részéről az etikai követelmények betartásának biztosítása.

Az emberi jogi biztos az alábbi négy intézmény egyesülésével jött létre: nemzeti ombudsman (Médiateur de la République), gyermekjogi biztos (Défenseur des enfants), a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemért és az egyenlőség előmozdításáért felelős főhatóság (Haute Autorité de Lutte contre les Discriminations et pour l’Egalité – HALDE) és a Nemzeti Biztonsági Etikai Bizottság (Commission Nationale de Déontologie de la Sécurité – CNDS).

Hatáskör

Az emberi jogi biztoshoz bármely, a jogaik védelmét igénylő természetes vagy jogi személy – beleértve a kiskorúakat is – jogosult panaszt benyújtani. Hivatalból is kivizsgálhatja a hatáskörébe tartozó ügyeket bármilyen körülmények között.

E feladatok ellátása érdekében az emberi jogi biztos egyrészt egyéni panaszok esetén vizsgálati és megkeresési joggal rendelkezik, amelynek keretében megkaphatja a vonatkozó dokumentumokat, kikérdezheti az egyéneket, és akár helyszíni ellenőrzéseket is végezhet. Másrészről az emberi jogi biztos indítványozhatja törvények vagy rendeletek módosítását is, és ajánlásokat tehet mind az állami, mind a magánszervek számára.

Ajánlást tehet az elé terjesztett kérdések vagy jogsértések orvoslására. Az érintett személyek vagy hatóságok kötelesek tájékoztatni az emberi jogi biztost az ajánlásai alapján tett intézkedésekről. Ha ennek nem tesznek eleget, vagy ha a biztos úgy ítéli meg, hogy az ajánlásait nem hajtották végre, akkor az érintett személy vagy hatóság részére határidő meghatározásával előírhatja a szükséges intézkedések megtételét. Ha előírásait nem hajtják végre, az emberi jogi biztos külön jelentést bocsáthat ki az érintett személy vagy hatóság részére. Ezt a jelentést nyilvánosságra hozzák.

Az emberi jogi biztos közvetítőként is segítséget nyújthat, vagy kompromisszumot javasolhat, valamint segítheti az áldozatokat a kérelmek elkészítésében és az ügyeikre vonatkozó eljárások meghatározásában.

Az emberi jogi biztos a fegyelmi eljárás megindítására jogosult hatóságok elé utalhatja azokat az elé terjesztett ügyeket, amelyek szankció kiszabását indokolhatják. Írásbeli vagy szóbeli észrevételek benyújtásával jogi eljárásokban is részt vehet a panaszost támogatva.

Szervezet

Közel 250 fő dolgozik az az emberi jogi biztos hivatalában Párizsban. Franciaország nagyvárosaiban és tengerentúli megyéiben mintegy 400 önkéntes megbízott működik együtt az állampolgárokkal, hogy segítséget nyújtsanak számukra jogaik védelmében, panaszaik benyújtásában és kérelmeik megválaszolásában. Különböző helyi, elérhető szerveződésekben, például prefektúrákban, alprefektúrákban, jogi tanácsadó központokban, jogi hozzáférési pontokon és települési helyiségekben vannak jelen. A megbízottak továbbá konzultálnak a büntetés-végrehajtási intézetekben, és együttműködnek a fogyatékossággal élő személyek megyei központjaival.

Az emberi jogi biztos a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és az egyenlőség előmozdítása, valamint a biztonsági etika területén fennálló feladatai ellátásában a biztost segítő bizottságok elnöke.

Az emberi jogi biztos javaslatára a miniszterelnök nevezi ki a biztos helyetteseit:

  • gyermekjogi biztos, aki a gyermekek jogainak védelméért és előmozdításáért felelős bizottság alelnöke;
  • a biztonsági etikaért felelős bizottság alelnökeként eljáró helyettes;
  • a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemért és az egyenlőség előmozdításáért felelős bizottság alelnökeként eljáró helyettes.

Az emberi jogi biztoshoz fordulás

Bármely természetes személy (egyén) vagy jogi személy (társaság, egyesület stb.) közvetlenül és díjmentesen fordulhat a biztoshoz, amennyiben:

  • úgy véli, hogy hátrányos megkülönböztetést érte;
  • tudomással bír arról, hogy valamely állami végrehajtó szerv (rendőrség, csendőrség, vámhatóság stb.) vagy magánvégrehajtó (biztonsági őr stb.) képviselője nem tartotta be a helyes magatartási szabályokat;
  • nehézségekkel szembesül a közigazgatási szervekkel fennálló kapcsolataiban (családtámogatási alap [Caisse d’Allocations Familiales], munkaügyi központ (Pôle Emploi], nyugdíjak stb.);
  • úgy véli, hogy a gyermekek jogait nem tartják tiszteletben.

Az emberi jogi biztoshoz gyermekek vagy 18 év alatti kiskorúak, a gyermek családtagjai vagy jogi képviselői, egészségügyi vagy szociális szolgáltatók, a gyermekek jogainak védelme érdekében létrejött egyesületek, a francia parlament tagjai, az Európai Parlament francia képviselői, valamint az emberi jogi biztossal azonos feladatokat ellátó külföldi intézmények fordulhatnak. Ez utóbbiak a Franciaországban élő francia és külföldi gyermekek, valamint a külföldön élő francia gyermekek nevében járhatnak el a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban, különösen a gyermekvédelem, egészség és fogyatékosság, büntető igazságszolgáltatás, örökbefogadás, oktatás és külföldi kiskorúak tekintetében.

Az állampolgárok panaszukat közvetlenül az emberi jogi biztoshoz nyújthatják be:

Cím:

Défenseur des droits
Libre response 71120
75342 Paris Cedex 07

További információ: A link új ablakot nyit meghttps://www.defenseurdesdroits.fr/en

Szakosodott emberi jogi szervek

Működnek más, a jogok és a szabadságok területén működő szakosodott szervek is:

Adatvédelmi felügyelő hatóság:

Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (Commission nationale de l’informatique et des libertés – CNIL)

A CNIL a francia adatvédelmi felügyeleti hatóság. Feladatait a módosított 1978. január 6-i 78‑17 sz. törvénnyel összhangban végzi.

Feladatok

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóság független közigazgatási hatóság. Különösen a következő feladatokat látja el:

  • Tájékoztatja az összes érintettet és az összes adatkezelőt jogaikról és kötelezettségeikről.
  • Biztosítja, hogy a személyes adatok feldolgozása a módosított 1978. január 6-i törvény rendelkezéseivel összhangban történjen. Az érintett adatoktól függően engedélyezi az adatfeldolgozást, véleményt bocsát ki, és fogadja az adatfeldolgozási nyilatkozatokat.
  • Fogadja a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kérelmeket, beadványokat és panaszokat, tájékoztatja a benyújtót az e tekintetben tett intézkedésekről.
  • Véleményt bocsát ki az állami szervek és adott esetben bíróságok kérésére, tanácsot ad a személyes adatok automatikus feldolgozását végző vagy végezni tervező magánszemélyeknek és szervezeteknek.
  • Haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget A link új ablakot nyit mega büntetőeljárási kódex (Code de procédure pénale) 40. cikke alapján a tudomására jutott bűncselekményekről, és észrevételeket tehet a büntetőeljárásban.
  • Külön határozatban utasíthatja egy vagy több tagját vagy főtitkárát, hogy végezzen ellenőrzést valamely adatfeldolgozással kapcsolatban, vagy gondoskodjon arról, hogy a Hatóság tisztviselői elvégezzék az ellenőrzést, és adott esetben szerezzék be a feladataihoz kapcsolódó bármely dokumentum vagy adathordozó másolatát.
  • A személyes adatok védelmével vagy feldolgozásával kapcsolatos minden törvényjavaslatról vagy rendelettervezetről, illetve minden ilyen jogszabályi rendelkezés tervezetéről egyeztetni kell a Hatósággal.

A CNIL évente nyilvános jelentést készít a feladatai ellátásáról a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére.

A CNIL-hez fordulás

Bárki a CNIL-hez fordulhat, ha nehézségekbe ütközik jogai gyakorlásában. Az érintettek jogainak és szabadságainak érvényesítése érdekében az állampolgároknak elsősorban közvetlenül az adatkezelő szervekhez kell folyamodniuk. Akadály, elégtelen válasz vagy válasz hiánya esetén online panaszt lehet benyújtani a CNIL-hez különböző témákban: internet, kereskedelmi ügy, munkaügy, telefonszolgáltatás, banki szolgáltatás és hitel.

Kapcsolódó link: A link új ablakot nyit meghttps://www.cnil.fr/fr/plaintes

Cím:

Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés
3 Place de Fontenoy - TSA 80715
75334 PARIS CEDEX 07

További információ: A link új ablakot nyit meghttps://www.cnil.fr/

Fogvatartási helyek főfelügyelője

A kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményhez fűzött, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2002. december 18-án elfogadott A link új ablakot nyit megfakultatív jegyzőkönyv ratifkálását követően a francia törvényhozás A link új ablakot nyit meg a 2007. október 30-i 2007‑1545. sz. törvényben létrehozta a fogvatartási helyek főfelügyelője (Contrôleur général des lieux de privation de liberté) intézményét. A főfelügyelő közigazgatási közigazgatási hatóság.

Feladatok

A főfelügyelő biztosítja, hogy a szabadságuktól megfosztott személyeket humánus módon kezeljék és tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, valamint megfelelő egyensúlyt teremtsenek a szabadságuktól megfosztott személyek alapvető jogainak tiszteletben tartása, illetve a közrend és közbiztonság között. Feladata, hogy megakadályozza e személyek alapvető jogainak megsértését.

Feladatköre részeként a főfelügyelő nem csak a szabadságvesztés, egyéb fogva tartás vagy kórházi ápolás feltételeit vizsgálja, hanem a személyzet és más érintett személyek munkakörülményeit is, amennyiben azok szükségszerűen befolyásolják a létesítmény működését és a szabadságuktól megfosztott személyekkel való kapcsolatok jellegét. A főfelügyelő szabadon kiválaszthatja a felkeresendő létesítményeket, és ezeket az ellenőrzéseket vagy megtervezi (ebben az esetben a létesítmény vezetőjét néhány nappal korábban értesíti a helyszíni ellenőrzésről), vagy előzetesen nem jelenti be.

Hatáskör

A főfelügyelő francia területen bárhol bármely olyan helyet felkereshet, ahol egyéneket tartanak fogva: büntetés-végrehajtási intézetek, egészségügyi intézmények, az Egészségügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös felügyelete alatt álló létesítmények, rendőrségi és csendőrségi fogdák, vámhatósági őrzött létesítmények, külföldi állampolgárokat fogva tartó közigazgatási központok és létesítmények, a kikötőkben és repülőtereken lévő várakozási zónák stb. A főfelügyelő felügyeli a külföldi állampolgárok kitoloncolásának gyakorlati végrehajtását mindaddig, amíg átadják a célország hatóságainak.

Az érintett hatóságok a helyszíni ellenőrzéssel szemben kizárólag nemzetvédelmi, közbiztonsági, természeti katasztrófákkal vagy súlyos zavarokkal kapcsolatos súlyos és kényszerítő okok esetén emelhetnek kifogást.

A főfelügyelő a helyszíni ellenőrzésről jelentést és ajánlásokat nyújt be az érintett miniszter(ek) részére, amelyek adott esetben közzétehetők. Tevékenységéről éves beszámolót nyújt be a köztársasági elnöknek és a Parlamentnek, amelyet nyilvánosságra hoznak.

A fogvatartási helyek főfelügyelőjéhez fordulás

Az állampolgárok a fogvatartási helyek főfelügyelőjéhez fordulhatnak annak érdekében, hogy olyan helyzetekről számoljanak be, amelyek véleményük szerint megsértik az alapvető jogaikat vagy a szabadságától megfosztott (vagy a szabadságtól korábban megfosztott) személy alapvető jogait, és amelyek a szabadságvesztés, őrizetbe vétel, egyéb fogva tartás vagy kórházi ápolás feltételeivel, vagy valamely szolgáltatás megszervezésével vagy működésével kapcsolatosak. A fogvatartási helyek főfelügyelője elé az ügy csak postai úton terjeszthető a következő címen:

Madame la Contrôleure générale des lieux de privation de liberté
BP 10301
75921 Paris cedex 19

A szabadságuktól megfosztott személyek, rokonaik, a létesítményben lévő személyek és a személyzet közvetlen meghallgatást is kérhetnek a főfelügyelőtől vagy valamelyik, az ellenőrzésen résztvevő felügyelőtől a létesítmény helyszíni ellenőrzése során.

Cím:

Le Contrôleur général des lieux de privation de liberté

16/18 quai de la Loire
BP 10301
75921 Paris Cedex 19

További információ: A link új ablakot nyit meghttps://www.cglpl.fr

Egyéb szakosodott intézmények

  • Az igazságszolgáltatáshoz való jog: jogi hozzáférési pontok, jogi tanácsadó központok és igazságszolgáltatási információs részlegek

Az egyéneknek a jogaikkal, a jogi eljárásokkal és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, valamint valamely jog gyakorlása érdekében történő segítségnyújtás céljából Franciaország jogi hozzáférési pontokat (points d’accès au droit), jogi tanácsadó központokat (maisons de justice et du droit) és igazságszolgáltatási információs részlegeket (antennes de justice) működtet. Ezek olyan helyben elérhető jogi szolgáltatási központok, amelyek tájékoztatják a polgárokat jogaikról, és különösen a vitarendezés bizonyos peren kívüli módszereit kínálják.

A jogi hozzáférési pontok, jogi tanácsadó központok és igazságszolgáltatási információs részlegek listája:

A link új ablakot nyit meghttp://www.annuaires.justice.gouv.fr/annuaires-12162

További információ:

A link új ablakot nyit meghttp://www.vie-publique.fr/decouverte-institutions/justice/fonctionnement/modes-alternatifs/que-sont-maisons-justice-du-droit.html

Utolsó frissítés: 09/03/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Horvátország

Nemzeti bíróságok

A bíróságok különleges szerepet töltenek be az emberi jogok védelmében. Autonómiájukat és függetlenségüket az alkotmány garantálja. Az alkotmányos jogok és szabadságok gyakorlását külön mechanizmus biztosítja: az alkotmányjogi panasz, amelyet az állampolgárok nyújthatnak be, ha úgy vélik, hogy az országos hatóságok, helyi és regionális önkormányzati szervek, valamint közjogi szervezetek a jogaik és kötelezettségei elbírálása során vagy bűncselekménnyel való gyanúsítás vagy megvádolás tekintetében megsértették az Alkotmány által biztosított emberi jogaikat vagy alapvető szabadságaikat. A panasz csak akkor nyújtható be, ha minden egyéb rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága (Ustavni sud Republike Hrvatske)
Trg svetog Marka 4
10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 6400 251
Fax: +385 1 4551 055
A link új ablakot nyit meghttps://www.usud.hr/

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovni sud Republike Hrvatske)
Trg Nikole Šubića Zrinskog 3
10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 486 22 22, +385 1 481 00 36
Fax: +385 1 481 00 35
Email: A link új ablakot nyit megvsrh@vsrh.hr
A link új ablakot nyit meghttp://www.vsrh.hr/

A link új ablakot nyit megMegyei bíróságok (Županijski sudovi)
A link új ablakot nyit megHelyi bíróságok (Općinski sudovi)

A Horvát Köztársaság Kereskedelmi Fellebbviteli Bírósága (Visoki trgovački sud Republike Hrvatske)
Berislavićeva 11, 10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 489 68 88
Fax: +385 1 487 23 29
A link új ablakot nyit meghttp://www.vtsrh.hr/
Kereskedelmi bíróságok (Trgovački sudovi) a Horvát köztársaságban PDF(192 Kb)hr

A link új ablakot nyit megKereskedelmi bíróságok

A Horvát Köztársaság Közigazgatási Fellebbviteli Bírósága (Visoki upravni sud Republike Hrvatske)
Frankopanska 16, 10 000, Zágráb
Tel.: +385 1 480 78 00
Fax: +385 1 480 79 28
A link új ablakot nyit meghttp://www.upravnisudrh.hr/

A link új ablakot nyit megKözigazgatási bíróságok (Upravni sudovi)

A Horvát Köztársaság Szabálysértési Fellebbviteli Bírósága (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske)
Ulica Augusta Šenoe 30, 10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 480 75 10
Fax: +385 1 461 12 91
E-mail: A link új ablakot nyit megpredsjednik@vpsrh.pravosudje.hr
A link új ablakot nyit meghttps://sudovi.hr/VPSRH/

Ombudsman (Pučki pravobranitelj)

Trg hrvatskih velikana 6
10 000 Zágráb
Horvátország
Tel.: +385 1 4851 855, +385 1 4851 853
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@ombudsman.hr
Fax: +385 1 6431 628

A horvát Alkotmány 93. cikke értelmében az ombudsman a Horvát Köztársaságban az Alkotmányban, az emberi jogokról és szabadságokról szóló jogszabályokban és a Horvát Köztársaság részéről aláírt nemzetközi egyezményekben meghatározott emberi jogok és szabadságok előmozdításáért és védelméért felelős szerv.

Az ombudsmant és helyetteseit a horvát parlament választja meg nyolcéves időtartamra. Az ombudsman védi a polgárokat az állami szervek vagy a közhatalmi jogosítványokkal felruházott jogalanyok intézkedéseiből eredő emberi jogi jogsértésektől. Az ombudsman hivatala a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni nemzeti megelőző mechanizmus feladatait ellátó központi szerv. E feladatok ellátása során az ombudsman független és önálló.

Hatáskörök:

Emberi jogok védelme

Az állampolgároknak joguk van panaszt benyújtani az ombudsmanhoz, ha úgy vélik, hogy jogaikat a hatóságok megsértették. Az ombudsman a panaszra reagálva és a beérkezett iratok alapján vizsgálatot végez. Valamennyi állami szerv, hatósági jogkörrel felruházott szerv, valamint helyi és regionális önkormányzati szerv – vagyis minden közjogi szerv – köteles megadni minden kért információt.

A megállapított tényállás alapján az ombudsman véleményeket, ajánlásokat és értesítéseket bocsáthat ki az illetékes hatóságoknak vagy a felügyeleti szerveknek, és szükség esetén tájékoztatja a horvát parlamentet.

Ezenkívül az ombudsman ellenőrzi, hogy a jogszabályok megfelelnek-e a horvát Alkotmánynak és az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi egyezményeknek, és jelezheti a horvát kormánynak az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának vagy elfogadásának szükségességét. Az ombudsman arra is felkérheti a horvát parlamentet, hogy hozza összhangba a szabályozást az alkotmánnyal és a jogszabályokkal, és joga van eljárást kezdeményezni a horvát alkotmánybíróságon annak vizsgálata érdekében, hogy a törvények és egyéb szabályozások megfelelnek-e a horvát alkotmánynak.

Emberi jogok előmozdítása

Az emberi jogok előmozdítása magában foglalja a kutatást és elemzést, adatbázisok és dokumentáció kialakítását és fenntartását, a nyilvánosság és az érintettek időben és rendszeresen történő tájékoztatását, a civil társadalommal, nemzetközi szervezetekkel és tudományos kutatóintézetekkel való aktív kapcsolattartást és együttműködést, valamint a jogszabályoknak a nemzetközi és az európai előírásokkal való összhangba hozását és e jogszabályok alkalmazását.

Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem központi szerve

Az ombudsman fogadja a természetes és jogi személyek panaszait, biztosítja a szükséges tájékoztatást a jogokkal és kötelezettségekkel, bírósági és egyéb védelemmel kapcsolatban, megvizsgálja az egyéni kérelmeket, és hatáskörében intézkedik a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése és a megkülönböztetett személyek jogainak védelme érdekében (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével), mindkét fél beleegyezésével peren kívüli egyezség megkötésére lehetőséget nyújtó közvetítési eljárásokat folytat le, és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban az illetékes ügyészségnél büntetőeljárást kezdeményez.

Nemzeti megelőző mechanizmus

Az ombudsman ellátja a nemzeti megelőző mechanizmus feladatait, amelynek célja a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozása minden olyan államilag felügyelt helyen, ahol a személyeket szabadságuktól megfosztják, őrizetben tartják, fogva tartják vagy befogadják, és amelyet saját akaratukból nem hagyhatnak el.

Ez azt jelenti, hogy az ombudsman hivatalának ilyen minőségben eljáró munkatársai meglátogatják a börtönöket, büntetés-végrehajtási intézeteket, egyéb fogvatartási helyeket és a mentális rendellenességekkel küzdő személyek befogadására alkalmas intézményeket, megelőző intézkedésként a szabadságuktól megfosztott vagy szabadságukban korlátozott személyek védelme érdekében.

Nemzeti emberi jogi intézmény (NEJI)

2009 óta az ombudsman az emberi jogok védelmét és előmozdítását szolgáló, az emberi jogi intézmények függetlenségi kritériumait meghatározó – ENSZ keretében kidolgozott – párizsi alapelvek értelmében A-státuszú nemzeti intézmény (NEJI) a Horvát Köztársaságban.

Ez az intézményi függetlenség legmagasabb szintje, és 2013 júliusában ítélték oda újra az ombudsman hivatalának, miután az ENSZ megvizsgálta a független státusz megőrzésével és támogatásával kapcsolatos ajánlásai végrehajtását.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekvédelmi ombudsman (pravobranitelj za djecu)

Teslina 10
10 000 Zágráb
Horvátország
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@dijete.hr
Tel.: 01/4929 669
Fax: 01/4921 277
A link új ablakot nyit meghttp://www.dijete.hr

Tevékenységek

A gyermekjogi ombudsman hivatala ellenőrzi a horvát törvényeknek és egyéb jogszabályoknak a gyermekek jogainak és érdekeinek védelme tekintetében a horvát alkotmánnyal, a gyermekek jogairól szóló egyezménnyel és más, a gyermekek jogainak és érdekeinek védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel való összhangját. A hivatal egyedi esetekben kivizsgálja a gyermekek jogainak megsértését, és tanulmányozza a gyermekek jogai és érdekei megsértésének általános előfordulását és típusait. Támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak és érdekeinek védelmét és előmozdítását. Intézkedéseket javasol a gyermekek jogainak védelmére és előmozdítására irányuló átfogó rendszer létrehozása, valamint a gyermekek érdekeit veszélyeztető káros intézkedések megelőzése érdekében. Tájékoztatja és tanácsokkal látja el a gyermekeket jogaik és érdekeik gyakorlásának és védelmének módjával kapcsolatban, együttműködik a gyermekekkel, véleménynyilvánításra ösztönzi őket, meghallgatja véleményüket, a gyermekek helyzetének javítását célzó nyilvános tevékenységeket kezdeményez és azokban részt vesz, valamint intézkedéseket javasol a gyermekek társadalomban betöltött szerepének erősítésére. A minősítés fokától függetlenül hozzáférhet a gyermekek jogaival és a gyermekek védelmével kapcsolatos minden adathoz, információhoz, intézkedéshez és dokumentumhoz, és azokba betekinthet. Jogosult ellenőrizni minden, gyermekek gondozását törvényi felhatalmazás alapján végző intézményt, állami szervet, jogi és természetes személyt, valamint minden olyan vallási közösséget, ahol gyermekek tartózkodnak, illetve ideiglenesen vagy tartósan laknak.

Ha az ombudsman hivatala megállapítja, hogy a gyermek fizikai vagy pszichikai erőszaknak, szexuális zaklatásnak, bántalmazásnak vagy kizsákmányolásnak, elhanyagolásnak vagy gondatlan bánásmódnak van kitéve, azonnal jelentenie kell az illetékes ügyészségnek, és értesítenie kell az illetékes szociális gondozóközpontot, intézkedéseket javasolva a gyermek jogainak és érdekeinek védelme érdekében. A gyermekek védelmét, gondozását, fejlesztését és jogait kutató szakértők és szakmai intézmények szakmai segítségét kérheti, akiknek/amelyeknek kellő időben kell a támogatást biztosítaniuk.

A nemek közötti egyenlőségért felelős ombudsman (Pravobraniteljica za ravnopravnost spolova)

Preobraženska 4/1
10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 48 48 100
Fax: +385 1 48 44 600
E-mail: A link új ablakot nyit megravnopravnost@prs.hr
A link új ablakot nyit meghttp://www.prs.hr

Tevékenységek

A nemek közötti egyenlőségért felelős ombudsman kezeli a nemhez, családi állapothoz vagy családi állapothoz és szexuális irányultsághoz kapcsolódó megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokat. A hivatal kivizsgálja a nemek közötti egyenlőség elvének megsértését, valamint a nemzeti hatóságok, a helyi és regionális önkormányzati szervek egységei és a közhatalmat gyakorló egyéb szervek, e szervek alkalmazottai, valamint más jogi és természetes személyek által elkövetett, magánszemélyekkel vagy egyének csoportjaival szembeni megkülönböztetési ügyeket.

Az ombudsman jogosult bejelentést, javaslatokat és ajánlásokat tenni.

Ha az ombudsman megállapítja, hogy megsértették a nemek közötti egyenlőség elvét, jogosult kezdeményezni a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát, illetve más szabályozások alkotmányosságának és jogszerűségének felülvizsgálatát.

Fogyatékossággal élő személyekért felelős ombudsman (Pravobraniteljica za osobe s invaliditetom)

Savska cesta 41/3
10 000 Zágráb
Tel.: +385 1 6102 170
Fax: +385 1 6177 901
E-mail: A link új ablakot nyit megured@posi.hr

Tevékenységek

A fogyatékossággal élő személyekért felelős ombudsman hivatala önálló nemzeti intézmény, amelynek fő feladata a Horvát Köztársaság Alkotmánya, a nemzetközi szerződések és törvények alapján a fogyatékossággal élő személyek jogainak figyelemmel kísérése és előmozdítása. A fogyatékossággal élő személyek jogainak megsértése esetén az ombudsman jogosult értesíteni, intézkedéseket javasolni, ajánlásokat tenni, tájékoztatni és beszámolót kérni a végrehajtott intézkedésekről.

Ha az ombudsman megállapítja, hogy valamely jogszabályi rendelkezés a fogyatékossággal élők vagy a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek számára hátrányos, valamilyen módon megfosztja őket, vagy kevésbé kedvező helyzetbe hozza őket a fogyatékosság nélkül élő személyekhez viszonyítva, az ombudsman javaslatot tesz a jogszabályi rendelkezés módosítására.

A fogyatékossággal élő személyekért felelős ombudsman hivatala kivizsgálja a fogyatékossággal élők és az érdekeiket képviselő személyek egyedi panaszait, a fogyatékossággal élő személyek jogainak megsértésével kapcsolatos panaszokat, valamint e problémák megoldására illetékes intézményekkel együttműködve megpróbálja elérni a legkedvezőbb megoldást. A fogyatékossággal élő személyekért felelős ombudsman tanácsadást nyújt a fogyatékossággal élők számára a jogaik és érdekeik gyakorlásával és védelmével kapcsolatban.

Személyes adatok védelme

Adatvédelmi Hatóság (Agencija za zaštitu osobnih podataka)

Martićeva 14
10 000 Zágráb

Tel.: +385 460 90 00
Fax: +385 4609-099
E-mail: A link új ablakot nyit megazop@azop.hr
A link új ablakot nyit meghttp://www.azop.hr

Az Adatvédelmi Hatóság jogi személy, feladat- és hatásköre keretében függetlenül és önállóan eljáró hatóság. A Hatóság feladata a személyes adatok védelmével kapcsolatos igazgatási és szakmai feladatok ellátása. A Hatóság hatósági jogkörében figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmét, jelzi a személyes adatok gyűjtése során elkövetett visszaéléseket, vezeti a megfelelően szabályozott adatvédelemmel rendelkező országok és nemzetközi szervezetek listáját, kivizsgálja a személyes adatok védelméről szóló törvény által biztosított jogok megsértése miatt benyújtott kérelmeket, és vezeti a személyesadat-állományokkal kapcsolatos központi nyilvántartást.

Költségmentesség

A költségmentességről szóló törvény elfogadásával az Igazságügyi Minisztérium végzi a költségmentességgel kapcsolatos rendszer létrehozásának átfogó és kihívást jelentő feladatait.

A költségmentesség rendszere a hátrányos szociális helyzetű polgárok számára lehetővé teszi a jogi képviseletet, bizonyos perekben a költségmentességet, valamint a bírósági és a közigazgatási eljárásokhoz való egyenlő hozzáférést.

A költségmentesség kedvezményezettjei

A költségmentességről szóló törvény alapján költségmentességre az alábbiak jogosultak:

  • horvát állampolgárok,
  • nem horvát állampolgár gyermekek, akik jogszabály alapján értük felelős felnőtt kísérete nélkül tartózkodnak Horvátországban,
  • viszonossági alapon ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkező külföldiek és az állandó lakóhellyel rendelkező külföldiek,
  • ideiglenes védelem alatt álló külföldi állampolgárok,
  • az illegálisan tartózkodó külföldiek és külföldiek a rövid távú tartózkodás alatt a kitoloncolási vagy kiutasítási eljárásban,
  • menedékkérők, menekült jogállású személyek és kiegészítő védelmi jogállású külföldiek, valamint a Horvátországban jogszerűen tartózkodó családtagjaik olyan eljárásokban, amelyekben külön jogszabály alapján nem biztosítanak számukra költségmentességet.

A költségmentességet nyújtók

A költségmentességről szóló törvény hatálya alá a költségmentességet biztosító alábbi jogalanyok tartoznak:

  • ügyvédek,
  • jóváhagyott egyesületek,
  • jogi klinikák,
  • megyei közigazgatási hivatalok.

A költségmentesség fajtái

A költségmentesség fajtáját tekintve lehet elsődleges költségmentesség és másodlagos költségmentesség.

Elsődleges költségmentesség

Az elsődleges költségmentesség formái a következők:

  • általános jogi tájékoztatás,
  • jogi tanácsadás,
  • beadványok készítése a közjogi szervekhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és nemzetközi szervezetekhez nemzetközi megállapodások, valamint az e szervek működésére vonatkozó szabályok alapján
  • Képviselet közjogi szervek előtti eljárásokban,
  • jogi segítségnyújtás jogviták peren kívüli rendezéséhez.

Az elsődleges költségmentességet a megyei állami közigazgatási hivatalok, a jóváhagyott egyesületek és a jogi klinikák biztosítják.
Elsődleges költségmentesség keretében a hivatalok jogosultak általános jogi tájékoztatást és jogi tanácsadást kínálni, beadványokat készíteni.

Az elsődleges költségmentességet kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges költségmentességet nyújtó szolgáltatóval.

Másodlagos költségmentesség

A másodlagos költségmentesség formái a következők:

  • jogi tanácsadás,
  • beadványok készítése a munkavállalók jogainak védelmére irányuló, a munkáltató előtt folyó eljárásban,
  • beadványok készítése peres eljárásokban,
  • képviselet bírósági eljárásokban,
  • jogi segítségnyújtás a jogvita egyezség útján történő rendezéséhez,
  • a bírósági eljárás költségei alóli mentesség,
  • az eljárási illetékek alóli mentesség.

A másodlagos költségmentességet ügyvédek nyújtják.

Az eljárás típusa tekintetében másodlagos költségmentesség a következő eljárásokban biztosítható:

  • dologi jogi eljárások, kivéve az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat,
  • munkaviszonnyal kapcsolatos eljárások,
  • családi kapcsolatokkal kapcsolatos eljárások, kivéve a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló eljárásokat, amennyiben a házastársaknak nincs közös vagy örökbe fogadott kiskorú vagy szülői felügyelet alatt álló gyermeke,
  • az eljárásokból eredő követelések behajtására vagy biztosítására irányuló végrehajtási és biztosítási eljárásokkal kapcsolatos eljárások olyan eljárások esetében, amelyben a költségmentességről szóló törvény rendelkezései alapján költségmentesség adható,
  • a jogvita egyezség útján történő rendezése,
  • kivételként minden más közigazgatási és polgári bírósági eljárásban, amennyiben a költségmentesség a kérelmezők és háztartásuk tagjai sajátos életkörülményei miatt szükséges, a költségmentességről szóló törvény alapvető céljával összhangban.

A másodlagos költségmentesség megadására irányuló eljárást a megye vagy Zágráb városa illetékes közigazgatási szervéhez benyújtott kérelemmel kell megindítani.

A költségmentességről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a költségmentességhez való jogukat gyakorolni kívánó személyeknek a kitöltött egységes költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványt a lakóhelyük szerint illetékes közigazgatási hivatalhoz kell benyújtaniuk. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásában élő nagykorú családtagok kifejezett írásbeli hozzájárulását, amelyben engedélyezik az összes vagyoni jellegű adathoz való hozzáférést, valamint az arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy vállalják az anyagi és büntetőjogi felelősséget a kérelmező állításainak valódiságát.

A formanyomtatvány letölthető az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról, vagy a megyei közigazgatási hivataloknál, városi bíróságoknál, szociális gondozó központoknál hivatali időben beszerezhető.

A kérelmek személyesen vagy ajánlott levélben történő benyújtása nem jár adminisztratív költségekkel.

A költségmentesség engedélyezése a jogi segítségnyújtás költségeinek teljes vagy részleges elengedését jelenti a kérelmező anyagi helyzetétől függően. Előfordulhat, hogy az anyagi körülményeitől függően a kedvezményezettnek bizonyos mértékben viselni kell az eljárási költségeket.

A részleges költségmentesség engedélyezése esetén az ügyvédi díj és költségek fennmaradó részét a kedvezményezett viseli, a szolgáltatás ügyvédi díjszabás és költségtérítés szerint meghatározott értéke alapján.

Az Igazságügyi Minisztérium dönt másodfokon a jogi támogatást kérelmezők fellebbezéséről, első fokon dönt az egyesületeknek és a jogi klinikáknak az költségmentességet nyújtók névjegyzékébe való felvételéről, vezeti a névjegyzéket, valamint adminisztratív és szakmai ellenőrzést végez a költségmentességet nyújtók munkája felett.

A költségmentességgel kapcsolatos információk megtalálhatók a A link új ablakot nyit megHorvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján vagy lekérhetők e-mailben: A link új ablakot nyit megtobesplatna.pravna.pomoc@pravosudje.hr, és erre a lehető legrövidebb időn belül válasz várható.

A kérdések közvetlenül a megyei állami közigazgatási hivatalokhoz intézhetők.

Határon átnyúló jogviták

Határon átnyúló jogvita az a jogvita, amelyben a költségmentességet kérelmező személynek nem a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállamban van a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

Határon átnyúló jogviták esetén költségmentességet biztosítanak polgári és kereskedelmi ügyekben, közvetítői eljárásokban, peren kívüli egyezségekben, közokiratok végrehajtásában és ezen eljárásokban történő jogi tanácsadáshoz. A határokon átnyúló jogvitákra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók az adó-, vám- és egyéb közigazgatási eljárásokban.

A kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes hivatalhoz kell benyújtania annak a kérelmezőnek, akinek a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Horvát Köztársaságban van, és egy másik tagállam bírósága előtt folyamatban lévő, határon átnyúló jogvitában kér költségmentességet. Az illetékes hivatal a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül továbbítja a kérelmet az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az Igazságügyi Minisztérium lefordítja a kérelmet és az azt alátámasztó iratokat a tagállam és az illetékes fogadó hatóság hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül továbbítja a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságához (fogadó hatóság). Ha a költségmentességet nem engedélyezik, a kérelmező viseli a fordítás költségeit.

A kérelmező közvetlenül a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam fogadó hatóságához is benyújthatja a kérelmet.

A költségmentességről szóló törvény rendelkezései alapján jogosult költségmentességre az a kérelmező, aki egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, és a Horvát Köztársaság bírósága előtt folyamatban lévő, határon átnyúló jogvitában kér költségmentességet. A Horvát Köztársaságban a költségmentesség iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztériumhoz (fogadó hatóság) a kérelmezőknek vagy azon tagállam illetékes hatóságának kell benyújtania, ahol a kérelmező lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van (áttevő hatóság). A formanyomtatványt és az alátámasztó iratokat le kell fordítani horvát nyelvre, ellenkező esetben a kérelmet elutasítják.

A kérelmet a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló, 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozatban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

Utolsó frissítés: 20/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: görög.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Ciprus

Nemzeti bíróságok

Nicosiai Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Lefkosías)
Charalampos Mouskou u.
1405 Nicosia
Ciprus

Limassoli Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Lemesoú)
Lordou Vyrona sgt. 8.
3726 Limassol
Pf. 54619
Ciprus

Lárnakai Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Lárnakas)
Artemidos sgt.
6301 Lárnaka
Pf. 40107
Ciprus

Páfoszi Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Páfou)
Neophytou u. és Nikolaidi u. sarka
8100 Páfosz
Pf. 60007
Ciprus

Famagustai Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Ammochóstou)
Sotiras u. 2.
5286 Paralimni
Ciprus

Keríniai Körzeti Bíróság (Eparchiakó Dikastírio Kerýneias)
Charalampos Mouskou u.
1405 Nicosia
Ciprus

Nemzeti emberi jogi intézmények:

Közigazgatási és emberi jogi biztos (ombudsman)

A közigazgatási és emberi jogi biztos (Epítropos Dioikíseos kai Anthropínon Dikaiomáton, más néven ombudsman) független állami tisztviselő, aki hivatalosan 1991 óta működik. A biztos az az intézmény, amely elsődlegesen felelős a közigazgatás bíróságon kívüli ellenőrzéséért és az emberi jogok védelméért.

A biztos célja elsősorban a jogszerűség biztosítása, a felelősségteljes kormányzás előmozdítása, az egyének jogainak védelme, a hivatali visszásságok elleni küzdelem, valamint általánosságban a polgárok jogainak és az emberi jogok védelme.

A biztos általában egy olyan állampolgár panaszának benyújtását követően indít vizsgálatot, akit közvetlenül és személyesen érint a kifogásolt intézkedés. A biztos azonban a minisztertanács utasítására vagy hivatalból is megvizsgálhatja az általános érdekű ügyeket.

A biztos javaslata vagy ajánlása nem kötelező. Amennyiben az érintett felek nem tesznek annak eleget, elvi kérdés merül fel. Ezt az álláspontot megerősítette a vonatkozó törvény legutóbbi módosítása, amely lehetővé tette a biztos számára, hogy konzultáljon az érintett hatósággal annak érdekében, hogy megtalálja a módját annak, hogy a hatóság elfogadja és a gyakorlatban betartsa a biztos állásfoglalását.

A közigazgatási biztos hatásköre igen széles, hiszen a fenti feladatok mellett a következő feladatokat is ellátja:

Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős szerv: Ebben a minőségében a biztos magánszemély által benyújtott panasz alapján vagy hivatalból ellenőrzi, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét faji, nemzeti vagy etnikai származás, közösséghez tartozás, nyelv, bőrszín, életkor, fogyatékosság, szexuális irányultság, vallási meggyőződés, politikai vagy más vélemény miatt a szociális védelem, a szociális biztonság, a szociális ellátások, az egészségügy, az oktatás, az egyesületekben és szakszervezetekben való részvétel, illetve az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, beleértve a lakhatást is. A biztos mind az állami, mind a magánszférában eljárhat.

Esélyegyenlőségért felelős szerv: Ebben a minőségében a biztos magánszemély által benyújtott panasz alapján vagy hivatalból ellenőrzi, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét nem vagy nemi identitás, faji, nemzeti vagy etnikai származás, közösséghez tartozás, nyelv, bőrszín, életkor, fogyatékosság, szexuális irányultság, vallási meggyőződés, politikai vagy más vélemény miatt a foglalkoztatás, a munkahelyi és a szakképzés területén, beleértve a munkaszerződést vagy a munkaviszonyra irányadó dokumentumokat, a toborzás, az elbocsátás, az újságokban megjelenő álláshirdetések stb. területén. A biztos többek között azt is vizsgálja, hogy az egyénekkel szemben nemi alapú hátrányos megkülönböztetése került-e sor az árukhoz és szolgáltatásokhoz (például oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, banki szolgáltatásokhoz vagy biztosítási szolgáltatásokhoz) való hozzáférés tekintetében. A biztos mind az állami, mind a magánszférában eljárhat.

A kínzás megelőzéséért felelős független hatóság: Ebben a minőségében a biztos szabadon felkereshet olyan helyeket, ahol az egyéneket teljesen vagy részben megfosztják szabadságuktól (például büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, pszichiátriai intézményeket vagy idősotthonokat) az életkörülmények megfigyelése és azokról való beszámolás érdekében. A cél az ilyen körülmények között élő személyek emberi méltóságának és jogainak biztosítása. A helyszíni ellenőrzések után a biztos ajánlásokat tesz mind a megállapított körülmények, mind a vonatkozó jogalkotási és intézményi keret javítására. Az illetékes hatóságok ellenőrzése és az azokkal való nyílt kommunikáció keretében a biztos ajánlásokat és javaslatokat tehet a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése érdekében. A biztos mind az állami, mind a magánszférában eljárhat.

Nemzeti emberi jogi intézmény: Ebben a minőségében a biztos véleményeket, ajánlásokat és javaslatokat terjeszt elő, amikor úgy véli, hogy valamely állami szerv megsértette vagy korlátozta az emberi jogokat. A biztos szélesebb körben is fellép az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében, és e célból kapcsolatot tart az emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel és egyéb szervezett csoportokkal.

A fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdításáért felelős független hatóság: Ebben a minőségében a biztos felelős a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Cipruson történő végrehajtásának előmozdításáért, védelméért és ellenőrzéséért.

A biztos hivatalból vagy panasz alapján megvizsgálja, hogy az állami szervek betartják-e az egyezmény rendelkezéseit, és jelentést készít a fennálló helyzet javításának módjáról. A biztos együttműködik más, ezen a területen tevékenykedő szervekkel, oktatást nyújt, növeli a tudatosságot és erősíti a fogyatékossággal élő személyek jogainak gyakorlati érvényesítését.

Ciprusi rendőrség

A ciprusi rendőrségnél hivatalokat hoztak létre és működtetnek az alapvető emberi jogok előmozdítása, védelme és megerősítése érdekében. Az alábbiakban röviden ismertetjük a hivatalok feladatait és kötelezettségeit, bemutatva a rendőrségnek az alapvető jogok védelme érdekében tett erőfeszítéseit:

  • Emberi Jogi Hivatal

Az Emberi Jogi Hivatal a Ciprusi Rendőr-főkapitányság Európai Uniós és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának irányítása alatt áll, és:

  1. felelős a különböző uniós emberi jogi intézmények döntései szerinti kötelezettségek ellenőrzéséért és végrehajtásáért a rendőrség hatáskörébe tartozó területeken;
  2. ellenőrzi az Európa Tanács által a rendőrségi fogdákban történő fogva tartás feltételeivel kapcsolatos ajánlások végrehajtását;
  3. rendszeres ellenőrzéseket végez a rendőrségi fogdákban, valamint jelentéseket és ajánlásokat tesz a fogvatartottak fogva tartásának és életkörülményeinek javításával kapcsolatban;
  4. együttműködik más kormányzati szervekkel, nem kormányzati szervezetekkel és független szervekkel az állampolgárok emberi jogainak védelmével kapcsolatos kérdésekben, és ajánlásokat tesz annak biztosítása érdekében, hogy a rendőrség betartsa a jogszabályok és a Ciprusi Köztársaság által aláírt és ratifikált egyezmények rendelkezéseit;
  5. együttműködik a Ciprusi Rendőrakadémiával az emberi jogi képzési programok tervezésében és végrehajtásában;
  6. körleveleket és kézikönyveket készíti és tesz közzé az emberi jogok védelméről és előmozdításáról.
  • Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Hivatal

A Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Hivatal a Ciprusi Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának irányítása alatt áll, és célja a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

A Hivatal főbb feladatai:

  1. biztosítja a rendőrök közötti koordinációt, felügyeletet és együttműködést a rasszista bűncselekmények és események, illetve rasszista indíttatású bűncselekmények nyomozásával és jelentésével kapcsolatban;
  2. együttműködik más, a hátrányos megkülönböztetés és a rasszizmus elleni küzdelemben részt vevő kormányzati szervekkel és nem kormányzati szervezetekkel;
  3. együttműködik a Ciprusi Rendőrakadémiával és más szervezetekkel a rendőrök továbbképzésében;
  4. kapcsolattartó hivatalként szolgál a ciprusi rendőrség és a hatékonyabb rasszizmus elleni eljárás kialakításáért felelős más szervek között;
  5. erősíti és végrehajtja a nemzetközi és uniós iránymutatásokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat.
  • A családon belüli erőszakkal és gyermekbántalmazással foglalkozó hivatal

A családon belüli erőszakkal és gyermekbántalmazással foglalkozó hivatal a Ciprusi Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának irányítása alatt áll, és elsődleges feladata a koordináció, a végrehajtás és a támogatás.

Fő feladatai az esetek vagy események figyelemmel kísérése, a bűnügyi akták tanulmányozása és ajánlások tétele, hogy hogyan kezeljék az eseteket a továbbiakban. A jogszabályok végrehajtásáért való felelőssége körében a családon belüli erőszakkal és a gyermekbántalmazással foglalkozó hivatal együttműködik az ilyen eseteket vizsgáló nyomozókkal, családügyi tanácsadókkal vagy a szociális segítségnyújtási szolgálatok tisztviselőivel, valamint más, ezen a területen felelősséggel rendelkező állami vagy nem állami tisztviselőkkel, valamint az áldozatokkal is, akik személyesen vagy telefonon fordulnak a hivatalhoz. A Ciprusi Rendőrakadémiával együttműködve a Hivatal képzéseket szervez a rendőrök számára.

  • Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal

Az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal a Ciprusi Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának irányítása alatt áll, és célja az emberkereskedelem elleni küzdelem európai és nemzetközi szinten az emberkereskedelem és a kizsákmányolás megelőzéséről és az ezek elleni küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvénnyel, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályokkal és rendőrségi kötelezettségekkel összhangban.

A Hivatal főbb feladatai:

  1. feldolgozza, elemzi és hasznosítja a küldetésével kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó információkat;
  2. koordinálja az összes igazgatóság, ügynökség, osztály tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy az országos műveleteket megfelelően ütemezzék és szervezzék meg;
  3. azonosítja az emberkereskedelem vagy a kizsákmányolás áldozatait a vonatkozó azonosító kézikönyv és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint;
  4. iránymutatást ad a rendőrök részére az emberkereskedelemről;
  5. nyomon követi az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek nyomozását, és adott esetben – függetlenül a szolgálati helyüktől – a kihallgatást végző rendőrök részére iránymutatást ad;
  6. a Bűnügyi Osztály vezetőjének utasítása alapján nyomoz az emberkereskedelem és a kizsákmányolás megelőzéséről és az ezek elleni küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvényt megsértő összetett és súlyos esetekben, együttműködve a körzeti nyomozócsoportok megfelelően képzett rendőreivel;
  7. megválaszolja más országok emberkereskedelemmel kapcsolatos jogsegélykérelmeit;
  8. statisztikai adatbázist tart fenn, jelentéseket és statisztikákat készít;
  9. végrehajtja a jogszabályokban és az emberkereskedelem elleni nemzeti cselekvési tervben meghatározott vagy a rendőrfőkapitány által rábízott egyéb feladatokat.

Az emberkereskedelem azonosított áldozatait illető jogok biztosítása és védelme érdekében a Hivatal a szociális segítségnyújtási szolgálatok mellett együttműködik olyan nem kormányzati szervezetekkel is, mint például a Ciprus Stop Trafficking, a KISA, a Caritas, a Well Spring stb.

Gyermekjogi biztos

A gyermekjogi biztos (Epítropos Prostasías ton Dikaiomáton tou Paidioú) a gyermekjogi biztosról szóló, 2007. június 22-én hatályba lépett 2007. évi törvény (74(I)/2007) alapján létrehozott intézmény. A törvény rendelkezik a biztos kinevezéséről, a biztos hivatalának létrehozásáról és működéséről, valamint az egyéb kapcsolódó ügyekről. 2014-ben a gyermekek jogainak védelméről szóló 2014. évi törvény [44(I)/2014] további kérdések kezelése érdekében módosította.

A törvény olyan fontos rendelkezéseket állapít meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztos hivatala a gyermekek jogainak védelméért és előmozdításáért felelős független nemzeti emberi jogi szervezetként működjön. A törvény széleskörű feladatokat és kötelezettségeket ír elő a biztos részére, amelyek négy pillér alapján körvonalazhatók:

  • jogalkotás, eljárások és gyakorlat ellenőrzése és figyelemmel kísérése a köz- és magánszférában;
  • a gyermekek felhatalmazása és részvétele;
  • a gyermekek és a társadalom általános szintű oktatása és tudatosságuk növelése a gyermekek jogairól;
  • a gyermekek és érdekeik képviselete az őket érintő eljárásokban.

Az első gyermekjogi biztossá Leda Koursoumbát nevezték ki. Jelenleg második ciklusát tölti.

Elérhetőség:

Apelli u. és Pavlou Nirvana u. sarka, 5. emelet, 1496

Tel.: +357 22873200
Fax: +357 22872365

Email: A link új ablakot nyit megchildcom@ccr.gov.cy
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.childcom.org.cy/

Adatvédelmi biztos

Az adatvédelmi biztos (Epítropos Prostasías Dedoménon Prosopikoú Charaktíra) a 95/46/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető, a személyes adatok feldolgozásáról (a magánszemélyek védelméről) szóló 2001. évi 112. sz. törvény (112(I)/2001) által létrehozott független felügyeleti hatóság.

A biztos felügyeli az említett törvény végrehajtását. A biztos feladatai közé tartozik ellenőrzések végzése, a törvényben előírt engedélyek kiadása és a törvény megsértéséért járó közigazgatási szankciók kiszabása. A biztos együttműködik más tagállamok illetékes hatóságaival és az Európa Tanáccsal a biztos feladatkörébe tartozó ügyek, valamint az európai polgárok magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogai tiszteletben tartásának előmozdítása tekintetében.

A biztos az Europol, az Eurojust, az Eurodac, a SIS II (schengeni információs rendszer második generációja), a VIS (vízuminformációs rendszer), a CIS (váminformációs rendszer) és az IMI (belső piaci információs rendszer) szerinti nemzeti felügyeleti hatóság.

A biztos hivatalának célja, hogy a nyilvánosság számára jobb tájékoztatást nyújtson a törvény által biztosított jogokról, és mind a köz-, mind a magánszférában magánéletbarát kultúrát fejlesszen ki.

A Munkaügyi, Szociális és Társadalombiztosítási Minisztérium fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjáért felelős főosztálya

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény mérföldkőnek számít a fogyatékosság történetében, és előírja az államok számára, hogy hozzanak meg minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme érdekében az élet minden területén. A Ciprusi Köztársaság 2011-ben ratifikálta az egyezményt, és 2013-ban elkészítette és elfogadta az első fogyatékossági nemzeti cselekvési tervet.

A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjáért felelős főosztály feladata az, hogy koordinálja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, valamint a 2013-2015. és a 2017-2020. évekre vonatkozó nemzeti fogyatékossági cselekvési tervek hatékony végrehajtását.

Ezenkívül a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjáért felelős főosztály célja a fogyatékossággal élők szociális védelme, társadalmi integrációja és foglalkoztatása. Fő feladatai különösen az alábbiak:

  • a fogyatékossággal és a funkcionalitással kapcsolatban értékeléseket végez és tanúsítványokat bocsát ki;
  • szociális juttatásokat nyújt a fogyatékossággal élő személyek számára;
  • közvetlen és közvetett szakmai rehabilitációt és egyéb támogató szolgáltatásokat nyújt.

A főosztály célja a fogyatékossággal élők életminőségének javítása, valamint reformok megtervezésén, koordinálásán és végrehajtásán keresztül új társadalmi integrációs kilátások megnyitása.

A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus

  1. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmust (Ethnikós Michanismós gia ta Dikaiómata tis Gynaíkas) 1994. február 16-án hozta létre a 40.609. sz. minisztertanácsi határozat.
  2. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus a legfontosabb szervezet valamennyi jogi területen a nők elleni, jogszabályon alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség megteremtésére irányuló kormányzati politika kialakításában és előmozdításában. Ezenkívül segíti az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvének gyakorlati érvényesítését, amely többek között a hozzáállás megváltoztatását, a nőket sokoldalú szerepükben támogató és megerősítő speciális programok előmozdítását, valamint valamennyi programba és politikába az egyenlőség integrálását követeli meg.
  3. A 2014. április 23-i 76.789. sz. minisztertanácsi határozattal összhangban a nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus tanácsának és bizottságának elnöke a nemek közötti egyenlőségért felelős biztos, és a mechanizmus főtitkárságát az Igazságügyi és Közrendi Minisztérium nemek közötti egyenlőségért felelős osztályának hivatalnokai alkotják.
  4. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus három kollektív testületből áll: a) tanács, b) nemzeti bizottság és c) tárcaközi bizottság. Főtitkársággal is rendelkezik.
  5. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus tanácsa 19 tagszervezetből áll. A tanács tagjai a női szervezetek, a szakszervezetek és más nem kormányzati szervezetek, köztük két ciprusi török női szervezet (a tanácsi tagszervezetek listája lentebb található).
  6. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus nemzeti bizottsága 69 tagszervezettel rendelkezik, köztük politikai pártok, a nők elleni erőszak és kizsákmányolás ellen küzdő szervezetek, képzésért, kutatásért, rasszizmus elleni küzdelemért és vidékfejlesztésért felelős szervezetek, szakszervezetek, békeügyi, kitelepítettek ügyével, családüggyel és gyermekekkel stb. foglalkozó szervezetek.
  7. A nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus tárcaközi bizottsága valamennyi minisztériumnak, valamint az európai programokért, koordinációért és fejlesztésért felelős főigazgatóságoknak a nők jogaiért felelős hivatalnokaiból áll.
  8. A főtitkárság előkészíti a nők jogaiért felelős nemzeti mechanizmus szerveinek üléseit, valamint adminisztratív és tudományos támogatással és útmutatással segíti a meghozott döntések végrehajtását.

Az emberi jogokkal, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségért felelős parlamenti bizottság

Az emberi jogokkal, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségért felelős parlamenti bizottság fő feladata parlamenti ellenőrzés keretében annak tanulmányozása és vizsgálata, hogy a ciprusi alkotmányt, a nemzetközi egyezményeket és a vonatkozó jogszabályokat betartják-e a Ciprusi Köztársaságban.

Ennek keretében a bizottság az állampolgárok és a Ciprusi Köztársaságban élő más személyek elleni emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos ügyeket kivizsgálja, és ennek megfelelően jelentést tesz a Képviselőháznak.

Utolsó frissítés: 11/04/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Lettország

A nemzeti bíróságok

A polgári, büntető és közigazgatási ügyeket Lettországban háromszintű bírósági rendszerben bírálják el: kerületi vagy városi bíróságokon (rajonu (pilsētu) tiesas), regionális bíróságokon (apgabaltiesas) és a Legfelsőbb Bíróságon (Augstākā tiesa). A bíróságok listájához kattintson A link új ablakot nyit megide.

Ezen kívül létezik az Alkotmánybíróság (Satversmes tiesa), amely az Alkotmánynak és az A link új ablakot nyit megalkotmánybíróságról szóló törvénynek (Satversmes tiesas likums) megfelelőn hatáskörrel rendelkezik a törvények és rendeletek alkotmánnyal való összhangjával kapcsolatos ügyek, illetve más, törvény által hatáskörébe utalt ügyek elbírálására.

A A link új ablakot nyit megbíró hatalomról szóló törvény (Likums „Par tiesu varu”) értelmében az egyes ügyek tárgyalásának alapelveiről és eljárási szabályairól az A link új ablakot nyit megalkotmánybíróságról szóló törvény, aA link új ablakot nyit megpolgári perrendtartásról szóló törvény (Civilprocesa likums), a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárásról szóló törvény (Kriminālprocesa likums), illetve a A link új ablakot nyit megközigazgatási eljárásról szóló törvény (Administratīvā procesa likums) rendelkezik, amelyek szabályozzák az eljárás menetét, az eljárás során illetve végén meghozandó döntéseket, valamint a végrehajtási eljárást.

Szakosodott emberi jogi szervek

Az A link új ablakot nyit megOmbudsman Hivatala (Tiesībsarga birojs) az A link új ablakot nyit megombudsmanról szóló törvénynek (Tiesībsarga likums) megfelelően jár el

Bármely olyan személy, akinek megítélése szerint megsértették az emberi jogokat – tekintet nélkül arra, hogy saját vagy más személy jogairól van szó – vagy pedig a jó kormányzás elveit, jogosult írásbeli panasszal vagy beadvánnyal fordulni az Ombudsman Hivatalához. A panaszok fogadásával és vizsgálatával kapcsolatos eljárást az ombudsmanról szóló törvény és a panaszok kezeléséről szóló rendeletek (sūdzību izskatīšanas reglaments) szabályozzák. E rendelkezések értelmében az írásbeli panasz kézhezvételekor az ombudsmannak döntenie kell arról, hogy elfogadja vagy elutasítja-e az ügyet (a panaszt elutasítják, amennyiben az nem tartalmazza a jogsérelem szükséges adatait, vagy ha az nem tartozik az ombudsman hatáskörébe), és ennek megfelelően értesíteni kell a panaszost. Az ügyet három hónapon belül kell elbírálni. Az ügy vagy a felek megegyezésével, vagy pedig az ombudsman ajánlásával fejeződik be. Az ombudsman ajánlása nem bír jogi kötőerővel.

Az ombudsmanról szóló törvény 13. cikkének (6) bekezdése értelmében az ombudsman hivatalból is eljárást indíthat.

A Lett Köztársaság ombudsmanjának elérhetőségei:

Baznīcas ielā 25
Riga
LV-1010

Telefon: +371 67686768
Fax: 67244074

E-mail: A link új ablakot nyit megtiesibsargs@tiesibsargs.lv

Nyilvánosság számára nyitva minden nap 09:00-től 16:00-ig.

Konzultáció előzetes egyeztetés alapján. Díjtalan.

Az ombudsman eljárása gyermekjogi ügyekben

Az A link új ablakot nyit megombudsman az A link új ablakot nyit megombudsmanról szóló törvénynek megfelelően jár el. Emellett a A link új ablakot nyit meggyermekek jogairól szóló törvény (Bērnu tiesību aizsardzības likums) 65. cikkének2 (2) bekezdése értelmében az Ombudsmani Hivatal eljár a gyermekek jogait ért sérelmekkel kapcsolatos panaszok esetén is, különös tekintettel az állami és helyi hatóságok, illetve azok alkalmazottai által elkövetett jogsértésekre.

A Lett Köztársaság ombudsmanjának elérhetőségei:

Baznīcas ielā 25
Riga
LV-1010

Telefon: +371 67686768
Fax: 67244074

E-mail: A link új ablakot nyit megtiesibsargs@tiesibsargs.lv

Nyilvánosság számára nyitva minden nap 09:00-től 16:00-ig.

Konzultáció előzetes egyeztetés alapján. Díjtalan.

A A link új ablakot nyit megGyermekjogok Védelmének Állami Felügyelete (Valsts bērnu tiesību aizsardzības inspekcija) a A link új ablakot nyit meggyermekek jogairól szóló törvény 65.1 cikkének megfelelően nyomon követi és ellenőrzi a gyermekjogi tárgyú törvények és rendeletek végrehajtását.

A gyermekjogvédelmi felügyelőkkel az alábbi elérhetőségeken léphet kapcsolatba:

53 Ventspils iela
Riga
LV–1002

Telefon: +371 67359128, +371 67359133

A nyilvánosság számára nyitva hétfőnként 13:00-tól 18:00-ig és csütörtökönként 8:30-tól 14:00-ig.
Kérjük, kattintson A link új ablakot nyit megide a gyermekjogi ügyekkel kapcsolatos beadványokkal és panaszokkal kapcsolatos részletes információért.

Esélyegyenlőségi testület

Az A link új ablakot nyit megombudsman az A link új ablakot nyit megombudsmanról szóló törvénynek megfelelően jár el.

A Lett Köztársaság ombudsmanjának elérhetőségei:

25 Baznīcas ielā
Riga
LV-1010

Telefon: +371 67686768
Fax: 67244074

E-mail: A link új ablakot nyit megtiesibsargs@tiesibsargs.lv

Nyilvánosság számára nyitva minden nap 09:00-től 16:00-ig.

Konzultáció előzetes egyeztetés alapján. Díjtalan.

Adatvédelmi testület

Az A link új ablakot nyit megÁllami Adatfelügyelet (Datu valsts inspekcija, „DVI”) felügyeli a személyes adatok védelmét. A személyes adatok védelméről szóló törvény (Fizisko personu datu aizsardzības likums) előírásainak megfelelően ellenőrzi és nyomon követi az országban folytatott személyesadat-feldolgozás megfelelőségét.

A hivatalos beadványokról szóló törvény (Iesniegumu likums, hatályos: 2008. január 1-jétől) 5. cikkének (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárásról szóló törvény (hatályos: 2004. február 1-jétől) 64. cikke alapján a Felügyeletnek a kézhezvételtől számított egy hónapon belül kell az előterjesztett beadványt vagy panaszt elbírálnia és választ adnia. Ez a határidő meghosszabbítható, amennyiben a beadvány vagy panasz vizsgálatához további információ szükséges.

A Felügyelet a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogsértés esetén bírságolási jogkörrel rendelkezik. A döntése bíróság előtt megtámadható.

Az Állami Adatfelügyelet elérhetőségei:

Blaumaņa iela 11/13-15.
Riga
LV-1011

Telefon: +371 67223131
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@dvi.gov.lv

Előzetes egyeztetés alapján.

A munkatársak minden hétköznap 14:00-től 16:00-ig érhetők el telefonos konzultáció céljából.

Egyéb szakosodott szervek

Az A link új ablakot nyit megEmberi Jogok Lett Központja (Latvijas cilvēktiesību centrs, „LCC”) egy független nem kormányzati szervezet, amely emberi jogi képzéssel, emberi jogi kutatással és a nemzeti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik. A tevékenységi körébe tartozik a társadalmi integráció, a tolerancia és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a zárt intézetek, a jogi tanácsadás, a mentális betegséggel élő személyek védelme, valamint a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzése, a gyűlölet motiválta bűncselekmények és a menedékkérők.

Az Emberi Jogok Lett Központjának elérhetőségei:

13 Alberta iela
7.stāvs
Riga
LV-1010
Lettország

Telefon: +371 67039290
Fax: +371 67039291

E-mail: A link új ablakot nyit megoffice@humanrights.org.lv

Egyéb

A A link új ablakot nyit megJogi Segítségnyújtási Hatóság (Juridiskās palīdzības administrācija, „JPA”) az A link új ablakot nyit megállami jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Valsts nodrošinātās juridiskās palīdzības likums), az A link új ablakot nyit megáldozatok állami kártalanításáról szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem), illetve a A link új ablakot nyit megJogi segítségnyújtási Hatóság alapító okiratáról (Juridiskās palīdzības administrācijas nolikums) szóló 2005. november 15-i 869. számú kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Felülvizsgálja az állami jogi segítségre irányuló kérelmeket, és dönt azok odaítéléséről vagy elutasításáról, elbírálja az állami kártalanítási igényeket és dönt azok kifizetéséről vagy a kifizetések elutasításáról, megvizsgálja a magánszemélyek állami jogi segítségnyújtóként történő elismerésére irányuló kérelmeit, továbbá szerződést köt a jogi segítségnyújtással foglalkozó szolgáltatókkal, valamint a fent említett törvényeknek és rendeleteknek megfelelően ellátja a további feladatait.

Az állami jogi segítséget nyújtó szolgáltatói minőség igényléséhez szükséges formanyomtatvány elérhető a Hatóság A link új ablakot nyit meghttps://www.jpa.gov.lv/par-mums-eng című honlapján a „Juridiskās palīdzības sniedzējiem” [jogi segítséget nyújtó szolgáltatók] rész alatt.

A Jogi segítségnyújtási Hatóság elérhetőségei:

Brīvības gatve 214
Riga
LV-1039

Ingyenes hívószám: + 371 680001801, telefon: +371 67514208
Fax: +37167514209

E-mail: A link új ablakot nyit megjpa@jpa.gov.lv

Biztonságos Ház Menedék Egyesület

A Biztonságos Ház Menedék Egyesületet [A link új ablakot nyit megNVO „Patvērums »Drošā māja«”] azzal a céllal hozták létre, hogy az egyrészt az emberkereskedelem áldozatául esett személyeknek és legális bevándorlóknak – ideértve a menedékkérőket, menekülteket és védelemben részesülő személyeket is – támogató szolgáltatásokat fejlesszen annak érdekében, hogy az egyénnek a megfelelő segítséghez és védelemhez való joga érvényesülhessen, másrészt pedig hogy az emberkereskedelem áldozatául esett személyek rehabilitációját és reintegrációját elősegítése, valamint hogy – az állami és helyi hatóságok, a Lettországban és máshol a világban működő társadalmi és keresztény szervezetek közötti képzés és együttműködés interaktív formáinak fejlesztésével – támogató szolgáltatásokat nyújtson a legális bevándorlóknak. 2010 szeptemberében az egyesületet közhasznú szervezetként ismerték el. 2007 óta a szervezetnek joga van arra, hogy állami finanszírozású szociális rehabilitációs szolgáltatásokat nyújton az emberkereskedelem áldozatainak.

Elérhetőségek:

Lāčplēša iela 75 - 9/10
Riga
LV-1011

Telefon: +371 67898343, +371 28612120

E-mail: A link új ablakot nyit megdrosa.maja@gmail.com

Utolsó frissítés: 25/12/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Luxemburg

Nemzeti bíróságok

Az alapvető jogokról olyan nemzetközi dokumentumok rendelkeznek, mint az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az ENSZ-egyezmények, illetve a luxemburgi alkotmány, az európai joggal kapcsolatos ügyekben pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Az ezekben a jogi dokumentumokban rögzített alapvető jogok valamennyi nemzeti – büntető, polgári, kereskedelmi vagy közigazgatási – bíróság előtt érvényesíthetők.

Fontos megjegyezni, hogy az alapvető jogok megsértése a nemzeti – akár büntető, akár polgári – bíróság ítéleteivel, vagy pedig a határkörükbe tartozó ügyekben a kereskedelmi vagy közigazgatási bíróságok ítéleteivel szankcionálható.

A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html

A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/annuaire.html

Ombudsman (Médiateur institutionnel)

Ombudsman

Az ombudsman olyan parlamenthez (Chambre des députés) kapcsolódó intézmény, amely tevékenysége során nem fogadhat el utasításokat más hatóságtól.

Az ombudsman feladata, hogy a természetes és jogi személyektől az őket érintő, állam és a helyi önkormányzatok, valamint az állam és a helyi önkormányzatok felügyeletével működő közintézmények működésével kapcsolatos ügyekben – ide nem értve az ipari, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységeiket – érkezett panaszokat elbírálja. E körben az ombudsmanhoz olyan panaszok érkezhetnek, amely közvetlenül vagy közvetetten az emberi jogokkal kapcsolatosak.

Bármely olyan természetes vagy magánjogi személy, akinek megítélése szerint egy őt érintő ügyben az előbb felsorolt hatóság nem a hatáskörének megfelelően járt el, vagy pedig hatályos egyezményt, törvényt vagy rendelkezést sértett, egyedi írásbeli panaszában vagy az ombudsmani titkárságon előadott szóbeli nyilatkozatában kérheti, hogy az ügyet utalják az ombudsman elé.

Panasznak csak akkor lehet helye, ha az ügy megoldása érdekében szükséges megfelelő adminisztatív lépéseket az érintett szervnél már megtették.

Az ombudsman elé terjesztett panasznak a más eljárások – különösen a hatáskörrel rendelkező bíróságok előtt indított eljárások – tekintetében meghatározott határidőre nincsen halasztó hatálya.

Az ombudsman bírósági eljárásba nem avatkozhat be, és nem kifogásolhatja a bíróság döntését. Azonban ha a jogerős határozat végrehajtására nem kerül sor, az ombudsman elrendelheti, hogy az általa meghatározott időn belül az érintett szerv tegyen eleget a határozatban foglaltaknak.

A panasznak kapcsolódnia kell a panaszt előterjesztő személyt érintő meghatározott ügyhöz. A panasz nem vonatkozhat a közigazgatás általános működésére.

Ha az ombudsman álláspontja szerint a panasz megalapozott, tanácsot ad a panaszosnak és a hatóságnak, és olyan ajánlásokat fogalmaz meg a szóban forgó szolgáltatás és a panaszos tekintetében, amely álláspontja szerint lehetővé teszi a panasz békés rendezését. Az ajánlásaiban javaslatokat fogalmaz meg a szolgáltatás működési módjának javítására.

Ha az ombudsman megítélése szerint a hozzá benyújtott panasz alapján a kifogásolt határozat végrehajtása igazságtalansághoz vezet, a szóban forgó szolgáltatással kapcsolatban – a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb szabályoknak megfelelően – bármilyen olyan döntést javasolhat, amely lehetővé teszi a panaszos helyzetének méltányos elbírálását, és bármilyen olyan módosítást javasolhat, amely álláspontja szerint a döntés alapjául szolgáló jogszabályokat vagy egyéb szabályokat illetően szükséges.

Az ombudsmannak azon döntése, amelynek értelmében a panasz alapján nem jár el, bíróság előtt nem fellebbezhető meg.

Ombudsman

36, rue du Marché-aux-Herbes
L-1728 Luxembourg

Tel.: +352 26270101
Fax: +352 26270102

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.ombudsman.lu/
Email: A link új ablakot nyit meginfo@ombudsman.lu

Különleges emberi jogi szervek

Emberi Jogi Tanácsadó Bizottság (Commission consultative des droits de l'Homme)

Az Emberi Jogi Tanácsadó Bizottság (CCDH) olyan kormányzati tanácsadó szerv, amely a Luxemburgi Nagyhercegségben az emberi jogok előmozdításáért és védelméért felel. Ezen céljának fényében olyan véleményeket, tanulmányokat, állásfoglalásokat és ajánlásokat fogalmaz meg a kormány részére, amelyeket teljesen függetlenül készít valamennyi, a Luxemburgi Nagyhercegségben felmerülő általános fontosságú emberi jogi kérdés tekintetében. Véleményeiben felhívja a kormány figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyek álláspontja szerint elősegítik az emberi jogok védelmét és érvényesülését. A miniszterelnök terjeszti a parlament elé a Bizottság véleményeit, tanulmányait, állásfoglalásait és ajánlásait.

A Bizottság egy tisztán tanácsadó kormányzati szerv döntéshozatali hatáskör nélkül.

A CCDH nem rendelkezik hatáskörrel egyedi ügyek elbírálására.

Tevékenysége során a CCDH:

  • a hatáskörébe tartozó valamennyi ügyet szabadon megvizsgál tekintet nélkül arra, hogy azt a kormány terjesztette elő vagy pedig a Bizottság maga kezdeményezte valamely tagjának, bármely személynek vagy szervezetnek a javaslata alapján,
  • meghallgatja a magánszemélyeket, valamint a hatáskörébe tartozó helyzetek értékeléséhez szükséges bármilyen kapcsolódó információt vagy dokumentációt átveszi;
  • közvetlenül vagy a sajtó útján megszólítja a nyilvánosságot ,különösen véleményeinek és ajánlásainak népszerűsítése érdekében;
  • párbeszédet folytat más – bírósági és bíróságon kívüli – szervekkel, aminek célja az emberi jogok érvényesülésének elősegítése és védelme.

Emberi Jogi Tanácsadó Bizottság

71-73, rue Adolphe Fischer
L-1520 Luxembourg

Tel.: +352 26202852
Fax: +352 26202855
Fax: +352 26202855

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://ccdh.public.lu/
Email: A link új ablakot nyit meginfo@ccdh.public.lu

Gyermekügyi és ifjúsági ombudsman (Ombudsman fir Kanner a Jugendlecher [OKaJu])

Az OKaJu feladatai

A gyermekügyi és ifjúsági ombudsmani tisztség létrehozásáról szóló 2020. április 1-jei törvény szerint az ombudsman:

  1. megvizsgálja a gyermekek jogainak megsértésével kapcsolatos panaszokat; ajánlásokat tesz a bejelentett helyzet orvoslására;
  2. elemzi a meglévő rendszereket, hogy szükség esetén módosításokat javasoljon az illetékes hatóságoknak a gyermekek jogainak hosszú távú, hatékonyabb védelme és előmozdítása érdekében;
  3. jelenti a gyermekek jogainak megsértését az illetékes hatóságoknak;
  4. a gyermekek jogainak gyakorlásával kapcsolatban tanácsot ad a természetes és a jogi személyeknek;
  5. felhívja a gyermekek figyelmét a jogaikra, valamint a nyilvánosság figyelmét a gyermekek jogaira;
  6. véleményt nyilvánít minden olyan törvényjavaslatról, törvénytervezetről és nagyhercegi rendelettervezetről, amely hatással van a gyermekek jogainak védelmére;
  7. a kormány vagy a parlament kérésére a gyermekek jogaival kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánít.

Feladataik teljesítése során az OKaJU tagjai nem avatkoznak be folyamatban lévő bírósági eljárásokba.

A gyermekügyi és ifjúsági ombudsmanhoz bármely természetes vagy jogi személy írásbeli vagy szóbeli kérelmet nyújthat be a gyermekek jogainak gyakorlásával kapcsolatos tanácsadásért.

A gyermekügyi és ifjúsági ombudsman válasza a kérelem formájától függően írásbeli vagy szóbeli lehet.

Gyermekügyi és ifjúsági ombudsman

2, rue Fort Wallis
L-2714 Luxembourg

Tel.: +352 26123124
Fax: +352 26123125

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://ork.lu/index.php/en/

Egyenlő Bánásmód Központ (Centre pour l'égalité de traitement)

A tevékenységét teljesen függetlenül folytató Egyenlő Bánásmód Központ célja valamennyi ember egyenlő – fajon, etnikai származáson, nemen, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés nélküli – bánásmódjának elősegítése, elemzése és nyomon követése.

Tevékenysége során a Központ különösen:

  • jelentéseket tesz közzé, véleményeket és ajánlásokat bocsát ki, továbbá kutatásokat végez valamennyi, fent említett típusú hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdést illetően;
  • a feladatának elvégzéséhez kapcsolódó tájékoztatókat és dokumentumokat készít és bocsát rendelkezésre;
  • segítséget nyújt azoknak a személyeknek, akik úgy vélik, hogy az egyenlő bánásmódról szóló 2006. november 28-i törvény 1. cikke szerinti hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, melynek kertében tanáccsal és iránymutatással látja el őket a személyhez fűződő jogaikról, a jogszabályokról, az ítélkezési gyakorlatról és arról, hogy hogyan gyakorolhatják a jogaikat.

Azok az egyedi helyzetekkel vagy ügyekkel kapcsolatos információk, amelyek a tevékenységük ellátása során jutnak a tagok tudomására, titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ez a titoktartási kötelezettség nem képezi akadályát annak, hogy a Központ az áldozattal szemben az egyenlő bánásmódról szóló 2006. november 28-i törvény 1. cikke szerint megvalósított hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban tájékoztassa a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságokat.

A Központ tagjai tevékenységük ellátása során nem avatkozhatnak be folyamatban lévő bírósági eljárásokba.

A Központ tagjainak joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kérjenek bármely, a feladatuk végzéséhet szükséges információról, bizonyítékról vagy dokumentumról, kivéve azokat, amelyek az orvosi titoktartás vagy bármely más szakmai titoktartás körébe tartoznak.

Egyenlő Bánásmód Központ

B.P. 2026
L-1020 Luxemburg

Tel.: +352 26483033
Fax: +352 26483873

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://cet.lu/fr/
Email: A link új ablakot nyit meginfo@cet.lu

Nemzeti Adatvédelmi Bizottság (Commission nationale pour la protection des données)

A Nemzeti Adatvédelmi Bizottság egy közintézményként létrejött közigazgatási hatóság. Tevékenységét teljesen függetlenül végzi.

A kabinetnek minden évben írásos jelentést készít a tevékenységéről.

A Bizottság feladata, hogy:

  • nyomon kövesse és ellenőrizze a kezelt adat gyűjtésének és felhasználásának jogszerűségét, illetve hogy az adatkezelésért felelős személyeket tájékoztassa a kötelezettségeikről;
  • gondoskodjon arról, hogy az egyének alapvető jogait és szabadságait tiszteletben tartsák, különös tekintettel a magánéletük védelmére, illetve hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az érintettek jogairól;
  • befogadja és megvizsgálja az adatkezelés jogszerűségét ellenőrző panaszokat és kérelmeket;
  • tanácsot adjon a kormánynak – akár annak kérelme alapján, akár hivatalból – az adatkezelés és az információs technológiák fejlődése által az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartására gyakorolt hatásokról; e célból kutatásokat végezhet, valamint felméréseket és szakértői értékeléseket készíthet.

A Bizottság feladata továbbá, hogy biztosítsa az elektronikus hírközlési ágazatban a magánélet védelméről szóló 2005. május 30-án módosított törvény és végrehajtási szabályainak alkalmazását.

Bármely – saját nevében, ügyvéd, vagy meghatalmazott természetes vagy jogi személy útján eljáró személy – kérelmet terjeszthet a Bizottság elé az adatkezeléssel kapcsolatos alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása érdekében. Az érintett személyt tájékoztatják a kérelmének elbírálásáról.

Kérelmet különösen olyan személy terjeszthet a Bizottság elé, aki arra az esetre kéri az adatkezelés jogszerűségének megállapítását, amikor a hozzáféréshez való jogát tagadták meg vagy korlátozták.

A Bizottság tájékoztatja az igazsságügyi szerveket minden olyan jogsértésről, amelyről tudomást szerez.

Nemzeti Adatvédelmi Bizottság

15, Boulevard du Jazz
L-4370 Belvaux

Tel.: +352 261060-1
Fax: +352 261060-29

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://cnpd.public.lu/fr/index.html

Nemzeti Befogadási Hivatal (Office national de l'accueil [ONA])

A Nemzeti Befogadási Hivatalt (ONA) a A link új ablakot nyit meg2019. december 4-i törvény hozta létre. Az új befogadási törvény rendelkezései 2020. január 1-jén léptek hatályba.

Az ONA A link új ablakot nyit mega külföldiek Luxemburgi Nagyhercegségben történő befogadásáról és integrációjáról szóló, 2008. december 16-i módosított törvény által létrehozott Luxemburgi Befogadási és Integrációs Hivatal (Office luxembourgeois de l'accueil et de l'intégration [OLAI]) helyébe lép.

Az ONA feladatai a következők:

  1. megszervezi a nemzetközi védelemről és az ideiglenes védelemről szóló, A link új ablakot nyit meg2015. december 18-i törvényben meghatározott, nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek fogadását;
  2. kezeli a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, a menekültek és a kiegészítő védelemre jogosult személyek ideiglenes elhelyezésére fenntartott szálláshelyeket A link új ablakot nyit mega fent említett 2015. december 18-i törvényben meghatározottak szerint;
  3. együttműködik más szervekkel a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, a menekültek és a kiegészítő védelemre jogosult személyek ideiglenes elhelyezésére fenntartott szálláshelyek létrehozásában és fenntartásában;
  4. együttműködik az illetékes hatóságokkal a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó személyek, a menekültek és a kiegészítő védelemre jogosult személyek ideiglenes elhelyezésére fenntartott szálláshelyek építésének és kialakításának az előmozdítása érdekében.

E feladatok ellátása során az ONA európai és nemzetközi szervekkel működik együtt.

Kivételesen, családi, humanitárius vagy egészségügyi indokokkal kellően alátámasztott esetekben az ONA eseti támogatást nyújthat a személyek szabad mozgásáról és a bevándorlásról szóló, A link új ablakot nyit meg2008. augusztus 29-i módosított törvény 3. cikkének c) pontjában meghatározott azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik nem jogosultak a létező támogatásokra és juttatásokra.

Nemzeti Befogadási Hivatal (ONA)

5, rue Carlo Hemmer
L-1734 Luxembourg

Tel.: +352 24785700
Fax: +352 24785720

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://ona.gouvernement.lu/en/service.html
Email: A link új ablakot nyit meginfo@olai.public.lu

Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés

Bírósági információs szolgálat (Service d’accueil et d’information juridique)

Ez a – bíróságokon belül működő – szolgálat a főügyész (procureur général d’Etat) hatáskörébe tartozik. A célja az, hogy magánszemélyek megkereséseire választ adjon, és ellássa őket a jogaik terjedelmével, illetve az e jogok védelmére használható csatornákkal és erőforrásokkal kapcsolatos általános információkkal.

A szolgálat feladata, hogy:

  • magánszemélyek megkereséseire válaszoljon és a megfelelő hatósághoz irányítsa őket, biztosítva számukra a szükséges információt és technikai erőforrásokat;
  • ellássa a magánszemélyeket a felmerült problémákra vonatkozó jogaik terjedelmével, illetve az e jogok védelmére használható csatornákkal és erőforrásokkal kapcsolatos általános információkkal;
  • meghallgassa panaszaikat azokról a nehézségekről, amelyekkel jogaik gyakorlása során szembesültek, illetve javaslatokat fogalmazzon meg számukra az ezek megoldásához.

A szolgálat csak szóban nyújt információt. Írásbeli konzultációt nem biztosít.

Bírósági információs szolgálat – Luxembourg

Cité judiciaire
Bâtiment BC
L-2080 – Luxembourg

Tel.: +352 475981-345/325/600

A link új ablakot nyit megpgsin@justice.etat.lu

Bírósági információs szolgálat – Diekirch

Békebíróság (Justice de paix)

Place Joseph Bech
L-9211 – Diekirch

Tel.: +352 802315

Költségmentesség

Költségmentességben részesülhet a felperes vagy az alperes mind bírósági és bíróságon kívüli eljárások, mind peres és nemperes eljárások tekintetében. A költségmentességre való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező ne rendelkezzen elegendő jövedelemmel, azaz jövedelme ne érje el a társadalmi integrációt szolgáló jövedelmet (revenu d'insertion sociale [REVIS]). A saját, illetve a vele közös háztartásban élő személyek jövedelme és vagyona alapján meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező elégtelen jövedelemmel rendelkezik-e.

A költségmentességet megtagadják, amennyiben az igénylő kérelme nyilvánvalóan elfogadhatatlan, alaptalan, nem megfelelő, vagy amennyiben a felmerült költségek nem állnak arányban annak célkitűzéseivel.

A költségmentességet ugyancsak megtagadják, amennyiben az igénylő harmadik személytől bármilyen jogalapon a költségmentesség által fedezni kívánt költségek megtérítésének igénylésére jogosult.

A költségmentességben részesülő személy ügyvédi képviselere, valamint az ügyhöz szükséges bármely jogászi szakma tagjának segítségre jogosult az eljárások és azok végrehajtása során.

Az ügyvédi kamara elnöke (Bâtonnier de l’Ordre des avocats) vagy az általa a kamara tanácsának a kérelmező tartózkodási helye szerinti körzetben e célból kijelölt tagja dönt a költségmentesség megadásáról vagy megtagadásáról. Ha a kérelmezőnek nincs luxemburgi tartózkodási helye, az elnök vagy a kamara tanácsának az elnök által e célból kijelölt tagja hoz döntést.

Az elégtelen jövedelemmel rendelkező személyek meghallgatás útján vagy írásban fordulhatnak az elnökhöz.

Ha a rendőrség által őrizetbe vett személy úgy véli, hogy költségmentességre jogosult, és azt kérelmezi, a kérelmezőt a fogva tartása során képviselő ügyvéd nyújtja be a kérelmet az ügyvédi kamara elnökéhez.

HonlapA link új ablakot nyit meghttps://www.barreau.lu/recourir-a-un-avocat/assistance-judiciaire/

Luxemburg bírósági körzetének

A luxemburgi ügyvédi kamara elnöke
Költségmentességi osztály (Service de l'Assistance Judiciaire)
45, Allée Scheffer, L-2520 Luxembourg
L-2013 Luxembourg

Tel.: +352 467272-1

Diekirch bírósági körzetének

A diekirchi ügyvédi kamara elnöke
B.P. 68
L-9201 Diekirch

Utolsó frissítés: 25/04/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Magyarország

I. Nemzeti bíróságok

I.1. Bíróságok

I.2. Az Alkotmánybíróság

II. Nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsman

II.1. Az Alapvető Jogok Biztosa

II.2. Szakosodott emberi jogi szervek

II.2.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

II.2.2. Egyenlő Bánásmód Hatóság

II.2.3. Független Rendészeti Panasztestület

III. Egyéb

III.1. A magyar ügyészség

III.2. Áldozatsegítés

III.3. Jogi segítségnyújtás



I. Nemzeti bíróságok

I. 1. Bíróságok

1. Feladata

Magyarország Alaptörvénye szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban való ítélkezés, továbbá a közigazgatási határozatok és az önkormányzati rendeletek törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet.

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet.

2. Szervezete

Az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el.

Az egyes bírósági szintek közt nincs alá- és fölérendeltségi viszony, a hierarchiában felsőbb szinten álló bíróságoknak nincs utasítási jogkörük az alsóbb szinten lévőkkel szemben, a bírák a döntéseiket a törvényeknek és a meggyőződésüknek megfelelően hozzák.

Járásbíróságok

A legtöbb üggyel első fokon, a járásbíróságok szintjén találkozhatunk. 111 járásbíróságon folyik az ítélkezés ma Magyarországon. A budapesti illetékességű járásbíróságok elnevezése „kerületi bíróság”. Budapesten a 23 kerületben összesen 6 egyesített kerületi bíróság működik. A járásbíróságok első fokon járnak el, az elnök vezeti őket.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. Elsődleges feladatuk a közigazgatási határozatok felülvizsgálata és a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

Törvényszékek

A törvényszékek első és másodfokú bíróságként járnak el. A törvényszékekre két módon kerülhet az ügy. Az egyik mód az, hogy az első fokon (tehát a járásbíróságon vagy közigazgatási és munkaügyi bíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik érdekelt fél. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek a törvényszéken indulnak, amelyek ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. Az eljárási törvények (polgári perrendtartás, büntetőeljárásról szóló törvény) határozzák meg ezeknek az ügyeknek a körét, például azon az alapon, hogy nagy összeg a per tárgya, speciális az ügy vagy nagyon súlyos bűncselekményről van szó. Az elnök vezetése mellett a törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek.

Ítélőtáblák

Az 5 ítélőtábla a törvényszékek és a Kúria közötti szintet jelenti, létrehozataluk célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése volt. A törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket az ítélőtáblák bírálják el. Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban a büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el. Az elnök vezetésével működő ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

Kúria

A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a Kúria, melyet az elnök vezet. A legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a feladatát ún. jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak.

A Kúria

  • elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
  • elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
  • a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
  • joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
  • elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
  • dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
  • dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.

Országos Bírósági Hivatal és az Országos BÍrói Tanács

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete irányító hatásköreit, felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. A bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT) független szervként a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában.

3. Elérhetőségek

Országos Bírósági Hivatal
Cím: 1055 Budapest, Szalay u. 16.
Postacím: 1363 Budapest Pf.: 24.

Telefon: +36 (1) 354 41 00
Fax: +36 (1) 312-4453

E-mail: A link új ablakot nyit megobh@obh.birosag.hu
A link új ablakot nyit megA bíróságok honlapja

I.2. Az Alkotmánybíróság

1. Feladata

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Az Alkotmánybíróságot 1989-ben hozta létre az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság funkciójára, rendeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény rögzíti, a szervezeti és eljárási szabályok fő vonalait pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza. Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Ügyrend állapítja meg.

2. Szervezete

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület. Tagjait az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával, a megbízatás tizenkét évre szól. Alkotmánybíró lehet, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja az alkotmánybírók közül, alkotmánybírói mandátumának idejére.

Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen, öttagú tanácsban vagy egyesbíróként hozza. A teljes ülés dönt a törvények alkotmányosságáról és más jelentősebb ügyekben.

A szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatokat az Alkotmánybíróság hivatala látja el. A hivatalt a főtitkár vezeti, akit az elnök javaslatára a teljes ülés választ meg.

3. Hatáskörei

Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata

A törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – küldje meg az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági kontrollra.

Emellett a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett köteles megküldeni az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvény alaptörvény-ellenességét, a törvény nem hirdethető ki.

Az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

2012 óta ilyen eljárást a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet.

Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt.

Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

Ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, melynek alaptörvény-ellenességét észleli, a bíró, eljárását felfüggesztve, köteles kezdeményezni az alkotmánybírósági vizsgálatot. Bírói kezdeményezésre indult ügyben az Alkotmánybíróság megállapíthatja a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, illetve a konkrét ügyben – vagy akár általánosan – kizárhatja annak alkalmazhatóságát.

Az alkotmányjogi panasz

Az alkotmányjogi panasz az alapjogvédelem egyik legfontosabb eszköze. Elsősorban akkor van rá lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított alapvető jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. A jogsérelem bekövetkezhet az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán, illetve magának az ügy érdemében hozott döntésnek vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek az alaptörvény-ellenessége miatt. Kivételesen akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírósági döntés nélkül érte közvetlen alapjogsérelem. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály vagy bírói ítélet alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetőséget ad annak vizsgálatára is, hogy megfelel-e egy magyar jogszabály valamely nemzetközi szerződés rendelkezéseinek. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ügyben alkalmazni rendelt jogszabály tekintetében a bíró kezdeményezheti.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését, a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisítheti, illetőleg felhívhatja a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

További hatáskörök

Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság valamely konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi az Alaptörvény rendelkezését, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

Bárki indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát.

A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, ha alaptörvény-ellenesen működik, az Országgyűlés feloszlathatja. Ezt megelőzően a kormány kezdeményezésére az Alkotmánybíróság elvi véleményt nyilvánít az ügyben.

Az Alkotmánybíróság folytatja le a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására irányuló eljárást, ha az Országgyűlés erre vonatkozó indítványt terjeszt elő.

Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az állami és önkormányzati szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében.

Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapíthatja a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását, ebben az esetben felhívja a mulasztást elkövető szervet feladatának teljesítésére.

4. Elérhetőségek

Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35–45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.

Telefon: +36 (1) 488 31 00

A link új ablakot nyit megAz Alkotmánybíróság honlapja
A link új ablakot nyit megFacebook-oldal

II. Nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsman

II.1. Az Alapvető Jogok Biztosa (Az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi intézménye)

1. Az Alapvető Jogok Biztosánka intézménye

Magyarország Alaptörvényével összhangban az Országgyűlés elfogadta az alapvető jogok biztosára vonatkozó törvényt is, amellyel új, egységes ombudsmani rendszer született.

Az alapvető jogok biztosa kizárólag a Parlamentnek felelős. Az ombudsman az eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg. Az ombudsmant a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja, munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek.

Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény értelmében az alapvető jogok biztosa mellett két helyettes működik: a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettes, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes. Az Országgyűlés által választott biztos tesz javaslatot a helyettesek személyére, akiket szintén az Országgyűlés választ meg.

2. Az Alapvető Jogok Biztosának eljárása, intézkedései

Az ombudsman legfőbb feladata, hogy az alapjogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az ombudsman a célszerűnek tartott intézkedést – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – maga választja ki, melyek a következők lehetnek:

  • ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslására,
  • kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását,
  • indítványozhatja az Alkotmánybíróság eljárását,
  • kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát,
  • a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyészség fellépését,
  • az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, ha szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, bűncselekmény észlelése esetén pedig köteles kezdeményezni,
  • javasolhatja a jogalkotásra vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását,
  • végső intézkedésként az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjesztheti.

Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az alapvető jogok biztosa, illetve helyettesei figyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését.

Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, valamint – az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével – az ügyészség tevékenységét.

A biztos nem járhat el, ha

  • a panaszolt ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számítva több mint egy év telt el,
  • az eljárás 1989. október 23-a előtt indult,
  • a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult vagy már jogerős bírósági határozat született,
  • a beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedte fel, és annak hiányában a vizsgálat nem folytatható le.

Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

A panasz benyújtásának módja:

  • elektronikusan: www.ajbh.hu honlap „Ügyet szeretnék indítani” menüpontjának használatával, illetve a honlapon található „Intelligens űrlap” segítségével.
  • e-mailben: panasz@ajbh.hu
  • a Hivatal ügyfélszolgálatán (Budapest V. ker., Nádor u. 22.) személyesen, előzetes bejelentkezés alapján
  • postai úton: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1387 Budapest Pf. 40.

A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát.

3. Közérdekű bejelentés

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés benyújtásának módja:

  • elektronikus úton, a védett elektronikus rendszeren keresztül (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) vagy
  • a Hivatal ügyfélszolgálatán (Budapest V. ker., Nádor u. 22.) személyesen, előzetes bejelentkezés alapján.

4. OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (Optional Protocol to the Convention Against Torture – OPCAT) nemzeti megelőző mechanizmusaként Magyarországon 2015. január 1-jétől személyesen vagy munkatársai közreműködésével az alapvető jogok biztosa jár el. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatai:

  • a fogvatartási helyek preventív és bejelentésre történő látogatása
    • interjúzás a fogvatartottakkal
    • dokumentáció tanulmányozása
  • visszajelzések küldése
  • konzultáció a hatóságokkal
  • ajánlások megfogalmazása
  • jelentések készítése

5. Elérhetőségek

Cím: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
Postai cím: 1387 Budapest Pf. 40.

Telefon: (+36-1) 475-7100
Fax: (+36-1) 269-1615

E-mail: A link új ablakot nyit megpanasz@ajbh.hu
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.ajbh.hu/hu

II.2. Szakosodott emberi jogi szervek

II.2.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1. Feladata és szervezete

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogok az alkotmányos alapjogok körébe tartoznak, hiszen a magyar Alaptörvény VI. cikke kimondja:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Az 1995-2011 között működő adatvédelmi ombudsman helyett a jogalkotó létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), mely 2012. január 1-jétől kibővült hatósági eszközökkel (így például adatvédelmi bírság kiszabásával) is segíti az információs jogok érvényesülését.

A jogok lényegi tartalmáról, az adatkezelők kötelezettségeiről, a NAIH szervezetéről és eljárásáról az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) szabályai rendelkeznek, de az egyes adatkezelések részletes előírásai a vonatkozó egyéb jogszabályokban (például rendőrségi törvény, közoktatási törvény, stb.) lelhetők fel. Az Infotörvény 1. §-ában megfogalmazottak szerint a törvény célja a természetes személyek magánszférájának védelme és a közügyek átláthatóságának biztosítása.

A NAIH független, autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre és szervezetileg főosztályokra tagolódik.

2. Hatáskörei

A Hatóság fő feladata, hogy (online, írásban vagy személyesen is benyújtható) bejelentések, panaszok alapján adatvédelmi és információszabadság ügyekben vizsgálatot és hivatalból (amennyiben a lehetséges jogsértés sok embert érint vagy nagy érdeksérelmet, kárt idézhet elő) adatvédelmi hatósági eljárást folytasson le.

Emellett hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértések ügyében bírósághoz fordulhat, perbe beavatkozhat, valamint adatvédelmi nyilvántartást vezet.

Szintén hatáskörébe tartozik a vonatkozó jogszabályok véleményezése, az uniós közös adatvédelmi testületekben Magyarország képviselete és az adatkezelő kérelmére – külön fizetendő ellenérték fejében – adatvédelmi audit lefolytatása is.

3. Elérhetőségek

Cím: 1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Postai cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: (+36-1) 391-1400

E-mail: A link új ablakot nyit megugyfelszolgalat@naih.hu
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.naih.hu

II.2.2. Egyenlő Bánásmód Hatóság

1. Feladata és szervezete

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel. A hatóság autonóm államigazgatási szerv, független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg. A hatóságot a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által kilenc évre kinevezett elnök vezeti.

A hatóság elsődleges feladata és fő tevékenysége a diszkriminációs ügyekben hozzá érkező panaszok, bejelentések kivizsgálása. A hatóság munkáját az országos lefedettségű egyenlőbánásmód-referensi hálózat segíti.

A törvény értelmében az minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének (diszkriminációnak), ha valaki valamely valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül hátrányos megkülönböztetésben. A törvény meghatározza ezeknek a védett tulajdonságoknak a körét.

A törvény értelmében védett tulajdonságnak tekintendő valakinek a

  1. neme,
  2. faji hovatartozása,
  3. bőrszíne,
  4. nemzetisége,
  5. nemzetiséghez való tartozása,
  6. anyanyelve,
  7. fogyatékossága,
  8. egészségi állapota,
  9. vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  10. politikai vagy más véleménye,
  11. családi állapota,
  12. anyasága (terhessége) vagy apasága,
  13. szexuális irányultsága,
  14. nemi identitása,
  15. életkora,
  16. társadalmi származása,
  17. vagyoni helyzete,
  18. foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
  19. érdekképviselethez való tartozása,
  20. egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

A hatóság jogértelmezése szerint a felsorolásban utolsóként szereplő egyéb helyzet, tulajdonság körében a törvényi felsorolásban nem szereplő, de azokhoz jellegében hasonló tulajdonságok, jellemzők vehetőek figyelembe védett tulajdonságként.

A hatóság tehát a törvény által igen széles körben meghatározott védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket, csoportokat ért sérelmek kivizsgálásával foglalkozik. Jellemzően a jogsérelmet szenvedett személy vagy személyek kérelmére jár el, de lehetőség van arra is, hogy a hatóság előtt civil vagy érdekképviseleti szervezet kezdeményezzen eljárást valamely védett tulajdonsággal rendelkező csoportot érő, vagy fenyegető jogsérelem felmerülése esetén. A hatóság a magyar állammal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek szerveivel, a hatósági jogkört gyakorló szervezetekkel, a Magyar Honvédséggel és a rendvédelmi szervekkel szemben hivatalból is eljárhat. A hatósági vizsgálatok legjellemzőbb területei a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, az áruk forgalmazása és a szolgáltatások igénybevétele.

2. Hatáskörei

A hatóság közigazgatási eljárás keretében folytatja le vizsgálatát. Az eljárásban különleges bizonyítási szabályok érvényesülnek. A jogsérelmet szenvedett félnek (a kérelmezőnek) valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte és a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a törvényben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Amennyiben a kérelmező eleget tett valószínűsítési kötelezettségének, úgy a másik félnek (az eljárás alá vontnak) kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

A hatóság a döntése meghozatala előtt minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását, és amennyiben ez eredményre vezet, úgy az egyezséget jóváhagyja. Amennyiben a felek nem kötnek egyezséget, úgy a hatóság a lefolytatott vizsgálata alapján az ügy érdemében döntést hoz. Amennyiben a hatóság megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, szankcióként elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki és külön törvényben meghatározott további jogkövetkezményt alkalmazhat. A hatóság határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a hatóság döntését a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgálhatja felül közigazgatási per keretében.

A hatóságnak a konkrét diszkriminációs ügyek kivizsgálásán túl számos más, a törvény által megállapított feladata is van. Ezek közé tartozik például az érintettek számára történő tájékoztatás- és segítségnyújtás az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez, az egyenlő bánásmódot érintő jogszabálytervezetek véleményezése, az egyenlő bánásmódot érintő jogi szabályozásra vonatkozó javaslattétel, a közvélemény és az Országgyűlés tájékoztatása az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, együttműködés a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel, stb.

A hatóság tagja az Egyenlő Bánásmóddal Foglalkozó Szervezetek Európai Hálózatának (European Network of Equality Bodies – Equinet), ami Európa 33 országából több mint 40 olyan tagszervezetet fog össze, amelyek nemzeti egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületekként működnek a saját országukban. A hatóság munkatársai részt vesznek az Equinet tematikus munkacsoportjainak munkájában, illetve a szervezet által évente több alkalommal megrendezett képzéseken és szemináriumokon annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos nemzetközi jogfejlődés legújabb eredményeiről tájékozódjanak, illetve tapasztalatot cseréljenek a hatóságéhoz hasonló feladatokat ellátó európai szervezetek képviselőivel.

Nemzetközi kapcsolatai keretében a hatóság rendszeresen részt vesz az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights - FRA) illetve az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) rendezvényein és tematikus projektjeiben.

A hatósággal kapcsolatban részletes tájékoztatás található a hatóság honlapján.

3. Elérhetőségek

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B

telefonszáma: (+36-1) 795-2975
fax-száma: (+36-1) 795-0760

honlapja: A link új ablakot nyit meghttp://www.egyenlobanasmod.hu

II.2.3. Független Rendészeti Panasztestület

1. Feladatai és szervezete

2008-ban az Országgyűlés úgy döntött, hogy létrehozza a Független Rendészeti Panasztestületet (továbbiakban: Testület), azzal a céllal, hogy a rendőrségi eljárások elleni panaszra egy külön intézmény jöjjön létre. Ez az intézmény az Országgyűlés által 6 éves időtartamra megválasztott tagokból áll, akik jogi végzettségűek, eljárásuk során senkitől nem kötelesek utasítást elfogadni és az eljárási rendjük alapjait a törvény biztosítja.

A Testület munkájának fő jogi hátterét a Rendőrségről szóló törvény szabályozza. A Testület célja a Rendőrség hatáskörébe tartozott panaszeljárások kivizsgálása immár az alá-fölérendeltségi viszonyoktól függetlenül, alapjogvédelmi szempontból. A Testület tehát nem általánosságban, elvontan vizsgálja felül a Rendőrség működését, hanem konkrét panaszok alapján, egyedi ügyekben.

2. Hatásköre és eljárása

Ki, mikor és hogyan nyújthat be panaszindítványt?

Állampolgárságtól függetlenül minden személy:

  • akit rendőri intézkedés alá vontak, vagy akit a rendőri intézkedés érint
  • vagy akinek érdekében a szükséges rendőri intézkedést elmulasztották,
  • vagy akivel szemben a Rendőrség kényszerítő eszközt alkalmazott és úgy érzi, hogy emiatt alapvető jogai gyakorlásában korlátozták, emberi jogait megsértették,

az intézkedéstől, az intézkedés elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, – vagy ha az később jutott az érintett tudomására, akkor a tudomásszerzéstől – számított 20 napon belül személyesen, meghatalmazottja vagy jogi képviselője útján (kiskorú vagy cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselője) - postai úton (ebben az esetben a panaszosnak sajátkezű aláírásával kell ellátni a panaszbeadványt), telefaxon vagy e-mailen a Testület honlapján keresztül, illetve a Testület ügyfélfogadási idejében személyesen (előzetes telefonon történő bejelentkezés után) panaszt tehet.

Ha a panaszost a panasz határidőben történő előterjesztésében objektív akadály gátolta, akkor 6 hónapon belül lehetősége van a késedelem kimentésére, amennyiben ezt az akadályt (pl. tartós kórházi kezelés) beadványában igazolja.

Az, aki a húsz napos határidőt már elmulasztotta, de harminc nap még nem telt el a történtek (vagy a tudomásszerzés) óta, az még határidőben panasszal fordulhat annak a rendőrségi szervnek a vezetőjéhez (rendőrkapitányhoz vagy főkapitányhoz), amelynek beosztottjai vele szemben a sérelmezett intézkedést foganatosították. Ez esetben a rendőrkapitányság vezetője folytatja le a panaszeljárást.

Mit vizsgál a Testület?

  • a rendőri feladatok és utasítások teljesítésének kötelezettsége, azok megsértése vagy annak elmulasztása (különösen: intézkedési kötelezettség, arányosság, azonosíthatóság, segítségnyújtási kötelezettség, stb.),
  • a rendőri intézkedés vagy annak elmulasztása, illetőleg törvényessége (különösen: igazoltatás, ruházat- csomag- jármű-átvizsgálás, elfogás, előállítás, idegenrendészeti intézkedés, intézkedés magánlakásban, közlekedésrendészeti intézkedés, stb.),
  • a kényszerítő eszköz alkalmazása és törvényessége (különösen: testi kényszer, bilincs, vegyi eszköz, sokkoló, rendőrbot, útzár, lőfegyverhasználat, csapaterő alkalmazása, tömegoszlatás, stb.)

Mikor nem tud a Testület eljárást indítani, érdemi vizsgálatot folytatni?

Jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezik hatáskörrel, ezért nem jogosult a Testület:

  • általános észrevételeket, jobbító szándékú vagy éppen kritikus hangvételű megjegyzéseket, közérdekű bejelentéseket elbírálni;
  • szabálysértéseket kivizsgálni, a kiszabott szabálysértési és közigazgatási bírságot csökkenteni, eltörölni;
  • büntetőeljárás keretében foganatosított cselekmények törvényességét elbírálni;
  • kártérítést megítélni;
  • az intézkedő rendőrök büntetőjogi, szabálysértési vagy fegyelmi felelősségét megállapítani
  • szabálysértési vagy büntetőeljárásban született határozatok jogszerűségét felülvizsgálni.

Továbbá ha egy folyamatban lévő más – pl. büntető vagy szabálysértési – eljárás kapcsán történik kifogásolható rendőri cselekmény, ebben a folyamatban lévő eljárásban kell a panaszosnak élnie a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel, és érvényt szereznie kifogásainak, kivéve, ha a panaszos az eljárási cselekmény foganatosításának módját (pl. a tanúkihallgatás során alkalmazott hangnem, a házkutatás foganatosításának a módja) kifogásolta, ez esetben ugyanis a Testület is jogosult vizsgálatot lefolytatni.

Mit kell tudni az eljárással kapcsolatban?

A panaszos az ügyének kivizsgálása érdekében választása szerint vagy a sérelmezett intézkedést foganatosító rendőrségi szerv vezetőjéhez, vagy a Testülethez fordulhat. A panaszos tehát dönthet arról, hogy a panaszát a Rendőrség szervezetén belüli szerv (az intézkedést foganatosító szerv vezetője), vagy ezen kívül egy független szerv (a Testület) vizsgálja-e meg. Ez a rendelkezés egyben azt is hivatott szolgálni, hogy a két eljárás egymástól elkülönülhessen, és egyszerre csak az egyik lehessen folyamatban – mégpedig az, amelyiket a panaszos választotta.

A Testület továbbá jogosult a Rendőrségnél előterjesztett valamennyi panaszügyben tájékozódni, amennyiben olyan ügyet észlel, amelyben eljárásának feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti, hogy panaszát a rendőri szerv a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv a Testülettől kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni. Ezt az áttételt a panaszos maga is kezdeményezheti a rendőrségi panaszeljárás során egészen a jogerős közigazgatási határozat meghozataláig, és amennyiben az átvétel feltételei fennállnak, a továbbiakban a Testület eljárásával folytatódik a panaszügye.

A Testület előtt érdemi eljárás célja azt kideríteni, hogy a panaszbeadványban leírt rendőri intézkedések szabályszerűek, szükségesek, indokoltak és arányosak voltak-e, illetve megsértették-e a panaszos valamely alapvető jogát.

Ha a vizsgálat során megállapítható a panaszos alapvető jogainak a sérelme, akkor a Testületnek abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy az ügy összes körülményeit tekintve ez a sérelem milyen súlyú. Ha a Testület arra a következtetésre jut, hogy:

  • nem történt alapjogsérelem (pl. mert jogszerűen korlátozták a panaszos alapvető jogait), vagy
  • a rendelkezésre álló iratok miatt az előadások közötti ellentmondás feloldhatatlansága folytán az alapjogsérelem nem állapítható meg, vagy
  • történt ugyan alapjogsérelem, de csak csekély súlyú,

akkor a Testület az állásfoglalását megküldi az illetékes rendőrségi szerv vezetőjének, aki a Rendőrségre irányadó hatósági szabályok alapján – a Testület állásfoglalásában kifejtett jogi álláspontra figyelemmel – meghozza a panaszeljárásban a határozatát. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai szerint élhet a panaszos jogorvoslattal, a határozat elleni bírói felülvizsgálat lehetőségét is beleértve. A panasz előterjesztője előzetesen tiltakozhat az ellen, hogy a panaszeljárást a Testület áttegye az illetékes rendőrségi szervhez, ha például azt feltételezné, hogy ott vele szemben elfogultak, vagy félne az emiatti esetleges következményektől. Ez esetben viszont a Testület kénytelen az eljárást megszüntetni, hiszen a panaszos tiltakozása miatt azt nem lesz kihez áttenni.

Amennyiben a Testület súlyos alapjogsértést állapít meg, akkor állásfoglalását megküldi – az érintett szervtől függően – az országos rendőrfőkapitánynak, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, aki ezt követően a rá irányadó szabályok alapján – a Testület állásfoglalásában kifejtett jogi álláspontra figyelemmel – meghozza a panaszeljárásban a határozatát. Ha az eljáró szerv határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni. Természetesen az így született rendőrségi határozat ellen is jogorvoslattal lehet élni a bíróság előtt. Ezen bírósági eljárásban a Testület állásfoglalása felhasználható.

A Testület eljárására vonatkozó további részletszabályok megtalálhatóak a Testület honlapján elérhető Eljárási Szabályzatban.

3. Elérhetőségek

Levelezési cím: H-1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19.

Telefon: +36-1/441-6501
Fax: +36-1/441-6502

E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@repate.hu
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.repate.hu/index.php?lang=hu

III. Egyéb

I II.1. A magyar ügyészség

1. Az ügyészség szervezete

Magyarország ügyészsége független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Az ügyészi szervezetet az Országgyűlés által az ügyészek közül 9 évre választott, – ezért közjogilag a Parlamentnek felelős – legfőbb ügyész vezeti és irányítja, aki működéséről évente köteles beszámolni.

Magyarország ügyészi szervei a következők:

  1. a Legfőbb Ügyészség,
  2. a fellebbviteli főügyészségek,
  3. a főügyészségek,
  4. a járási ügyészségek.

Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.

A Legfőbb Ügyészség irányítása alá 5 fellebbviteli főügyészség és 21 (a fővárosi és 19 megyei, valamint a központi nyomozó) főügyészség tartozik. A főügyészségek szervezete – a Központi Nyomozó Főügyészség kivételével – alapvetően a büntetőjogi, illetőleg a közjogi tevékenység alapján tagozódik.

A fővárosi és a megyei főügyészségek irányítása alá tartozó járási és járási szintű ügyészségek azokban az ügyekben járnak el, amelyeket jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe, illetőleg ellátják az ügyészségi nyomozásokkal kapcsolatos feladatokat.

Az ügyészi szervezethez tartozik – de nem ügyészi szerv – az ügyészség tudományos és kutató intézménye, az Országos Kriminológiai Intézet, amely a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető- jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése céljából működik.

2 Az ügyészség fő feladatai

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

A legfőbb ügyész és az ügyészség

  1. törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  2. képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
  3. felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
  4. a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Az ügyészség

  1. büntetőeljárási törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
  2. felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet);
  3. törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  4. közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
  5. törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisainak végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;
  6. közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres, valamint nemperes eljárásaiban);
  7. elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;
  8. kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;
  9. ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;
  10. teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat;
  11. ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet.

Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

Az ügyészségnek az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az ügyész ezeket a hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával, valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja.

3. Elérhetőségek

Legfőbb ügyész: Dr. Polt Péter
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.

Telefonszám: +36-1354-5500

E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@mku.hu
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://mklu.hu

III.2. Áldozatsegítés

Az Áldozatsegítő Szolgálat elsősorban azon áldozatoknak nyújt segítséget, akik bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi, pszichikai (lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást) vagy vagyoni kárt szenvedtek. Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt.

1. Az eljárás

Áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi (megyei) kormányhivatalok áldozatsegítésért felelős szervezeti egységei (a továbbiakban: áldozatsegítő szolgálat) járnak el. Az áldozat érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat, azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál (A link új ablakot nyit megPDF) előterjesztheti.

Az azonnali pénzügyi segély, az áldozati státusz igazolása és a kárenyhítés iránti kérelmet formanyomtatvány (A link új ablakot nyit megKérelemnyomtatvány, A link új ablakot nyit megKérelem áldozati státusz igazolásá iránt) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt.

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek.

Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni, a kárenyhítési kérelmet – a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényben foglalt kivételekkel – a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.

Az ügyfél az áldozatsegítő szolgálat minden határozata ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az Igazságügyi Hivatalnak címezve, de az áldozatsegítő szolgálatnál terjeszthet elő.

2. A szolgáltatások

A törvény alapján a szolgáltatások az alábbiak:

  • érdekérvényesítés elősegítése: az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, így tájékoztatja büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, az egészségügyi, egészségbiztosítási, szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételének feltételeiről, ennek keretében tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és minden egyéb gyakorlati támogatást nyújt;
  • azonnali pénzügyi segély: folyamatban lévő büntetőeljárás esetén, lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, gyógyászati költségekre, valamint kegyeleti kiadásokra nyújtható a törvényben meghatározott összegben, ha a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes;
  • áldozati státusz igazolása: folyamatban lévő büntetőeljárás esetén, az áldozatsegítő szolgálat a rendőrségi iratok alapján hatósági bizonyítványban igazolja az áldozati státuszt az ügyfél számára, aki azt hatósági és egyéb eljárásokban használhatja fel, pl. okmányok kiállítása, jogi segítségnyújtás igénybevétele, stb. során;
  • tanúgondozás: a bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat, aki a bíróság olyan ügyintézője, aki a tanú részére külön jogszabályban meghatározott módon felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében;
  • védett szálláshely biztosítása: az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít;
  • állami kárenyhítés: a személy elleni erőszakos bűncselekmény súlyos sérültje, illetve halálos áldozata hozzátartozói igényelhetik, a törvényben meghatározott rászorultság esetén, egy összegben vagy havi járadékként.

3. Elérhetőségek

Éjjel-nappal működő, magyarországi hálózatokból díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonal:

+36 (1) 80 225 225

A link új ablakot nyit megÁldozatsegítő szolgálatok

Az A link új ablakot nyit megáldozatsegítéssel kapcsolatban további, részletesebb információ.

III.3. Jogi segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) fő célkitűzése az, hogy a szociálisan rászorulók számára – meghatározott körben és formában – jogaik érvényesítéséhez, jogvitáik megoldásához szakszerű jogi segítséget nyújtson.

1. Az eljárás

Jogi segítségnyújtás iránti kérelmet formanyomtatvány (A link új ablakot nyit meghttp://igazsagugyihivatal.gov.hu/dokumentumok-jogi-segitsegnyujtas) kitöltésével és aláírásával, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: területi hivatal) személyesen vagy postai úton (A link új ablakot nyit megJogi Segítségnyújtás - elérhetőségek). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

Az ügyfél a területi hivatal által kiadott (jogerős) engedélyező határozattal veheti igénybe mindazon jogi segítők (ügyvédek, ügyvédi irodák, társadalmi szervezetek) szolgáltatását, akik az Igazságügyi Hivatal által vezetett jogi segítői névjegyzékében (A link új ablakot nyit meghttp://www.kimisz.gov.hu/alaptev/nepugyvedje/nevjegyzek) szerepelnek.

Az ügyfél a Szolgálat minden határozata ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az Igazságügyi Hivatalnak címezve, de a területi hivatalnál terjeszthet elő.

2. A jogi segítségnyújtás alapvető formái

A.) Peren kívüli támogatás

  • ha jogvita eldöntése érdekében bírósági eljárás megindítására még nem került sor,
  • tanácsadás és/vagy okiratszerkesztés,
  • az ügyfél képviseletére nem jogosít, a jogi segítő az ügyfél nevében és helyett nem járhat el.

B.) Peres támogatás

  • ha per már folyamatban van bíróság előtt,
  • pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása,
  • a bűncselekmény, szabálysértés elkövetőjének nem biztosítható,
  • a sértett részére a pártfogó ügyvédi képviselet már a büntetőeljárás nyomozási és ügyészségi szakaszában is biztosítható.

C.) A Szolgálat egyszerű megítélésű ügyekben rövid, szóbeli tanácsot ad az ügyfél rászorultságának vizsgálata nélkül.

3. A rászorultsági feltételek

A.) Polgári peres és nemperes eljárásban:

  • az állam viseli a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját vagy az állam 1 évre megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját az ügyfél jogszabályban meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzete alapján,
  • az állam megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját azon ügyfél esetében, akiről az Áldozatsegítő Szolgálat külön eljárásban megállapította, hogy bűncselekmény áldozata és megfelel a jogszabályban meghatározott, jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó feltételeknek.

B.) Büntetőeljárásban:

  • az állam 1 évre megelőlegezi a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját az ügyfél jogszabályban meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzete alapján,
  • az állam megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját azon ügyfél esetében, akiről az Áldozatsegítő Szolgálat külön eljárásban megállapította, hogy bűncselekmény áldozata és megfelel a jogszabályban meghatározott, jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó feltételeknek.

C.) Közös szabályok:

Az ügyfél és a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmét az ügyfélnek a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott módon, okiratokkal kell igazolnia.

A törvényben meghatározott ügyekben nem lehet támogatást nyújtani, ilyen például szerződés készítése, kivéve ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyi vonatkozásában fennállnak annak a feltételei, a vámügyek, stb.

4. Elérhetőségek

A link új ablakot nyit megTerületi hivatalok:

A A link új ablakot nyit megjogi segítségnyújtással kapcsolatban további, részletesebb információ.

Utolsó frissítés: 30/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Málta

Nemzeti bíróságok

Ombudsman

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Nemzeti bíróságok

Cím

First Hall Civil Court (Constitutional Jurisdiction)
Constitutional Court
Courts of Justice
Republic Street,
Valletta
Málta

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

Bárki, aki azt állítja, hogy rá vonatkozóan az Alkotmány 33–45. cikkének (alapvető emberi jogok) bármely rendelkezését megsértették, megsértik, vagy várhatóan meg fogják sérteni, illetve a máltai polgári bíróság első kollégiuma által az ilyet állító személy ügyében kijelölt személy, az ugyanezen tárgykört érintő, a jogszabályok értelmében megindítható más eljárást nem érintve jogorvoslatért fordulhat a polgári bíróság első kollégiumához.

Csak a jogi értelemben közvetlenül érintett személy nyújthat be emberi jogi keresetet. Ez alapvető előírás.

Fontos kiemelni, hogy az adott személynek először ki kell merítenie minden rendelkezésre álló jogorvoslatot, vagyis a jogsértés orvoslásának egyéb megfelelő eszközeit, mielőtt jogorvoslat iránti keresetet nyújtana be az alkotmányossági hatáskörében eljáró polgári bíróság első kollégiumához.

Ennélfogva, ha valaki úgy véli, hogy alapvető emberi jogait megsértették, először ki kell merítenie a rendelkezésre álló jogorvoslatokat. Amennyiben ez az első lehetőség nem jár sikerrel, az adott személy keresetet indíthat az alkotmányossági hatáskörében eljáró polgári bíróság első kollégiuma előtt. A polgári bíróság első kollégiuma ítéletének meghozatalát követően mindkét fel fellebbezést nyújthat be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság tehát másodfokú bíróság. Az adott személy csak akkor fordulhat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, ha pervesztes lesz az Alkotmánybíróság előtt, vagy nem ért egyet, illetve nem elégedett az Alkotmánybíróság ítéletével.

A kérelmek benyújtását követő eljárás rövid leírása

Amikor a törvényszék (Magistrate’s Court) eljárásában alkotmányossági kérdés merül fel, a törvényszék megvizsgálja, hogy a kérdés felvetése nem felesleges vagy zaklató jellegű-e. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kérdés felvetése felesleges vagy zaklató jellegű, e határozatával szemben nem lehet fellebbezni. Amennyiben viszont a kérdés felvetését nem ítéli feleslegesnek vagy zaklató jellegűnek, a törvényszék a kérdést az alkotmányossági hatáskörében eljáró polgári bíróság első kollégiuma elé terjeszti. Amennyiben az adott személy úgy véli, hogy az alkotmányossági hatáskörében eljáró polgári bíróság első kollégiuma ítélete sérti őt, joga van fellebbezni az Alkotmánybírósághoz, majd az Alkotmánybíróság ítéletét követően az ügyet visszautalják a törvényszék elé.

A polgári bíróság első kollégiumához benyújtott kérelmekben röviden és egyértelműen ismertetni kell a panasz alapjául szolgáló tényállást, és meg kell jelölni az Alkotmány azon rendelkezését vagy rendelkezéseit, amelyeket állítólagosan megsértettek, megsértenek, vagy várhatóan meg fognak sérteni.

A kérelemben emellett meg kell jelölni a kérelmező által kért jogorvoslatot, azzal, hogy amennyiben a kérelemnek helyt adnak, a bíróság jogosult bármilyen más, a hatáskörébe tartozó jogorvoslatot biztosítani, amelyet inkább megfelelőnek ítél.

Fellebbezési eljárás

A polgári bíróság első kollégiuma elé terjesztett ügyekben a kérelmet haladéktalanul kézbesítik az alperesnek, és a bíróság a kérelem benyújtását, illetve az alperes határidőn belül benyújtott válaszának benyújtását, ilyen válasz hiányában a határidő leteltét követő nyolc munkanapon belül kitűzi a tárgyalást.

A fellebbezési kérelmet a fellebbezéssel érintett határozat meghozatalától számított nyolc munkanapon belül kell benyújtani, az alperes pedig a kézbesítéstől számított hat munkanapon belül nyújthat be írásbeli választ.

Az Alkotmánybíróság előtt fellebbezéssel megtámadható határozatot meghozó bíróság sürgős esetekben a felek bármelyikének közvetlenül a határozat meghozatalát követően benyújtott, vagy akár szóban előadott kérelmére lerövidítheti a fellebbezési vagy a válaszadási határidőt. Amennyiben ilyen kérelmet a felek egyike sem fogalmazott meg közvetlenül az ítélet meghozatalát követően, bármelyik fél írásban nyújthat be ilyen kérelmet, amelyről a határozatot hozó bíróság, szükség esetén a felek rövid meghallgatását követően a megfelelő végzéssel határoz.

Amennyiben az ügy tárgyalását kitűzték, a bíróság biztosítja, hogy a megfelelő és gondos igazságszolgáltatás követelményével összhangban az ügy tárgyalására és eldöntésére gyorsan sor kerüljön, az ügy tárgyalásait pedig egymást követő napokon, illetve, ha ez nem lehetséges, egymáshoz közeli időpontokban kell megtartani.

Az Alkotmány, illetve az Európai Egyezményről szóló törvény alapján zajló ügyek, valamint a sürgős tárgyalást igénylő ügyek tárgyalását szükség esetén délutánra kell kitűzni, annak érdekében, hogy ne zavarják meg a bíróság előzetesen kialakított munkarendjét, és azokat az ügy tárgyalásának berekesztéséig és az ítélethozatalig egymást követő napokon kell tárgyalni.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

1987 óta Máltán bárki, aki a polgári bíróság első kollégiuma és az Alkotmánybíróság eljárását követően nem ért egyet, illetve nem elégedett az Alkotmánybíróság ítéletével, jogosult az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjeszteni.

Míg az Alkotmánybírósághoz mind az adott személy, mind a kormány fellebbezhet, addig az ügy Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztésére csak az adott személy jogosult (az egyéni kérelemhez való jog). Ennek megfelelően a kormány nem jogosult arra, hogy az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjessze.

Ombudsman

Cím

Office of the Ombudsman
11, St Paul’s Street,
Valletta VLT 1210
Málta

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

A parlamenti ombudsman intézménye az egyén jogainak védelmére, valamint a közhatalom gyakorlásával megbízottak jogi felügyeletére vonatkozó elgondoláson alapul. Fontos eszköznek bizonyult a közigazgatás működésére vonatkozó szabályok fejlesztésében, valamint az egységes és megfelelő jogalkalmazás kialakításában. Mivel az ombudsman a parlament tisztségviselője, azáltal támogatja a parlamenti munkát, hogy figyelemmel kíséri a közigazgatás működését. Ilyen módon az ombudsman intézménye erősíti a parlament intézményét, valamint erősíti azt a demokratikus folyamatot, amelynek keretében a parlament ellenőrzi a közigazgatást.

Az ombudsman megvizsgálja azon polgárok panaszait, akik úgy vélik, hogy a végrehajtó hatalommal való szándékos vagy nem szándékos visszaélés, vagy az érintett hatóságok helytelen, ésszerűtlen vagy nem megfelelő magatartása következtében előállt hivatali visszásságok eredményeként megsértették gazdasági, szociális és kulturális jogaikat.

Az ilyen kérelmek a következőkre terjednek ki:

  • A döntések meghozatalának, a levelek megválaszolásának, valamint a polgárok jogai és jogosultságai biztosításának aránytalan és elkerülhető késedelme;
  • A szabályok és eljárások méltánytalan alkalmazása, valamint a helyes eljárások be nem tartása;
  • Olyan közigazgatási fellépés és gyakorlatok, amelyek nem állnak összhangban azzal, ahogy a hatóságok a múltban hasonló körülmények között eljártak;
  • A polgárokat közvetlenül érintő információkhoz való hozzáférés megtagadása, valamint az ésszerű tájékoztatás megtagadása;
  • Azonos helyzetben lévő polgárokkal szemben alkalmazott eltérő bánásmód;
  • A köztisztviselők részéről a polgárokkal szemben tanúsított udvariatlan viselkedés;
  • A polgárok ügyeinek kezelése során elkövetett hibák;
  • A szabályok és eljárások olyan merev és rugalmatlan alkalmazása, amely méltánytalansághoz vezet;
  • Az emberek tájékoztatásának elmulasztása esetleges fellebbezési jogukról, illetve arról, hogy hogyan fellebbezhetnek az érdekeiket esetlegesen sértő határozatokkal szemben;
  • Az állami szerv által a polgároknak okozott kár jóvátételének elmulasztása, illetve az arra való nyitottság hiánya, hogy megfelelő orvoslást nyújtsanak – mint bocsánatkérés, magyarázat és ex gratia juttatások biztosítása vonatkozó jogszabályi rendelkezések hiányában is;
  • A hatóságok azon kötelezettsége betartásának elmulasztása, hogy indokolják eljárásukat és döntéseiket azok számára, akiket azok közvetlenül érintenek;
  • A tisztességes és független eljárás elmulasztása, valamint az elfogultságtól, előítélettől és a bármilyen alapú kedvezményes elbánástól való tartózkodás elmulasztása.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

A panasz beérkezését követően az ombudsman először megállapítja, hogy a panasz elfogadható-e. Amennyiben a panasz elfogadhatatlan, a panaszost tájékoztatják arról, hogy az ombudsman nem fogja megvizsgálni az ügyet. Másfelől, ha a panasz elfogadható, vizsgálatot folytatnak az ügyben annak megállapítása érdekében, hogy valóban közigazgatási visszásságra került-e sor.

A Hivatalhoz érkező panaszokat 48 órán belül visszaigazolják, és tájékoztatják a panaszosokat az ombudsmant az ügy kezelésében segítő vizsgáló személyéről, aki konzultáció érdekében kész találkozni a panaszosokkal. A visszaigazolás emellett tájékoztatást tartalmaz a panasz feldolgozása érdekében hozandó intézkedésekről.

A panasz kivizsgálásának átlagos ideje 50-60 munkanap.

Az elfogadható esetekben az ombudsman először a tényállás megállapítása érdekében megvizsgálja azokat a körülményeket, amelyek a panasz alapjául szolgálnak.

Az ombudsman vizsgálati szándékáról tájékoztatja az érintett szervezeti egység vezetőjét, illetve az ügytől függően az érintett szervezet vezető tisztségviselőjét, vagy az érintett helyi képviselőtestület polgármesterét.

Az ombudsman belátása szerint bárkit meghallgathat, vagy bárkitől kérhet tájékoztatást, és belátása szerint bármilyen vizsgálatot végezhet. Az ombudsman jogosult tanúkat idézni, felvenni a tanú vagy a vizsgálattal érintett bármely személy eskü alatt tett vallomását, valamint kötelezni őket, hogy szolgáltassanak bizonyítékot.

Amennyiben bármely, bizonyíték szolgáltatására felhívott személy megfelelő indok nélkül megtagadja, hogy legjobb tudása szerint választ adjon az ombudsman által feltett kérdésekre, vagy megtagadja a kért dokumentumok átadását, bűncselekményt követ el. Ugyanakkor az ombudsman eljárásban bizonyítékot szolgáltató személy nem kötelezhető válaszadásra olyan kérdésekben, amelynek eredményeként büntetőeljárás alá vonható lenne. A tanúk ugyanolyan mentességekre jogosultak, mint a bíróság előtt vallomást tévő tanúk.

Szervezeti egységre, szervezetre, vagy helyi képviselőtestületre vonatkozó vizsgálat esetén az ombudsman a vizsgálat alatt vagy az után bármikor konzultációt folytathat miniszterrel, a szervezeti egység vezetőjével, a szervezet vezetőjével, polgármesterrel, és bármely más személlyel, akinek részére a vizsgálat tárgyát képező ajánlást tett.

Ha a vizsgálat alatt, vagy azt követően az ombudsman úgy véli, hogy érdemi bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy bármely szervezeti egység, szervezet vagy helyi képviselőtestület tisztségviselője vagy alkalmazottja súlyos kötelezettségszegést vagy mulasztást követett el, az ügyet a megfelelő hatóság elé utalja, beleértve a rendőrséget is.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

A vizsgálat alapján az ombudsman kialakítja független véleményét arról, hogy a vizsgált cselekmény vagy határozat:

  • jogellenesnek tűnik-e
  • ésszerűtlen, igazságtalan, önkényes vagy indokolatlanul megkülönböztető-e
  • összhangban állt-e olyan jogszabállyal vagy gyakorlattal, amely ésszerűtlen, igazságtalan, önkényes vagy indokolatlanul megkülönböztető, vagy az lehet
  • részben vagy egészben jogi vagy ténybeli tévedésen alapul-e
  • megalapozatlan-e

Amennyiben az ombudsman úgy véli:-

  • hogy az ügyet a megfelelő hatóság elé kell terjeszteni további vizsgálat céljából, vagy
  • a mulasztást orvosolni kell, vagy
  • a határozatot hatályon kívül kell helyezni, vagy meg kell változtatni, vagy
  • bármely gyakorlatot, amelyen a határozat, ajánlás, aktus vagy mulasztás alapult, meg kell változtatni, vagy
  • bármely jogszabályt, amelyen a határozat, ajánlás, aktus vagy mulasztás alapult, felül kell vizsgálni, vagy
  • a határozatot indokolással kellett volna ellátni, vagy
  • bármely más lépést kell tenni,

az ombudsman véleményét és annak indokolását közli a megfelelő szervezeti egységgel, szervezettel vagy helyi képviselőtestülettel, és belátása szerint bármilyen ajánlást tehet. Ilyen esetekben kérheti a szervezeti egységtől, szervezettő vagy helyi képviselőtestülettől, hogy meghatározott időn belül értesítse az ajánlásai teljesítése érdekében tervezett lépésekről. Az ombudsman vizsgálat esetén emellett jelentéséről vagy ajánlásáról másolatot küld az érintett miniszternek, valamint helyi képviselőtestületre vonatkozó ügy esetében a polgármesternek.

Ha a jelentést követő ésszerű időn belül nem kerül sor intézkedésre, az ombudsman mérlegelési jogkörében, a szervezeti egység, szervezet vagy képviselőtestület által tett észrevételek megvizsgálása után (ha tettek ilyet), a jelentés vagy ajánlások másolatát megküldheti a miniszterelnöknek, és ezt követően belátása szerinti jelentést tehet az ügyről a képviselőháznak.

Az eljárási jogosultság hiányára való hivatkozás kivételével az ombudsman eljárása vagy ajánlása bíróság előtt nem támadható meg.

Az ombudsman általában saját kezdeményezésére jogosult vizsgálatot folytatni és véleményt adni, nincs szükség panaszra ahhoz, hogy egy adott kérdést vagy ügyet megvizsgáljon. Az ombudsman emellett jogosult ajánlásokat tenni a közigazgatás és a jogalkotó számára. Arra is jogosult, hogy ajánlást tegyen a közigazgatásnak arra, hogy változtassa meg azt a gyakorlatot, ahogy egyes ügyeket kezel, valamint a jogszabály módosítására is ajánlást tehet. Ugyanakkor az ombudsman döntése nem kötelező. Az ombudsman döntése jelentős morális és politikai súllyal bír, abban az értelemben, hogy egy független és tisztelettel övezett intézmény tesz javaslatot arra, hogy egy adott gyakorlattal hagyjanak fel vagy egy adott jogszabályt módosítsanak. Ennélfogva az ombudsman határozata végrehajtásának kikényszerítése érdekében nem lehet pert indítani vagy bírósági végzés kiadását kérni.

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Gyermekjogi ombudsman

Gyermekügyi biztos

Cím

Commissioner for Children
Centru Hidma Socjali
469, St Joseph High Rd,
Santa Venera SVR 1012
Málta

Az intézményen belül a kérelmeket fogadó szervezeti egység/szerv, ha releváns

Appogg Ügynökség

Az Ügynökség olyan minőségi szolgáltatást nyújt, amely védelmet biztosít a veszélyeztetett helyzetben lévő 18 év alatti gyermekek és serdülők számára, akiket bántalmaztak és/vagy elhanyagoltak, vagy fennáll a veszélye, hogy bántalmazzák és/vagy elhanyagolják őket.

A Gyermekvédelmi Szolgálat vizsgálja meg a lakosság, illetve a gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek részéről érkező bejelentéseket, ha azokban olyan állítás szerepel, hogy a gyermek súlyos károsodást okozó fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás és/vagy elhanyagolás áldozata, vagy fennáll ennek a veszélye.

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

A családokkal kapcsolatos panaszok között szerepeltek válásokkal és a gyermekek felügyeletével kapcsolatos ügyek. Az ilyen eljárásokban ritkán hallgatják meg a gyermekeket. Figyelemmel arra, hogy a bíróság döntése alapvető hatással lesz a gyermek életére, létfontosságú, hogy a gyermek álláspontját megfelelően vegyék figyelembe.

Az oktatásra vonatkozó panaszok között szerepelnek az iskolák közelében található veszélyes építkezési munkagépek, valamint az iskolai szállításra használt egyes minibuszok állapota.

A bírósági ítéletekre vonatkozó panaszok a gyermektartásra és felügyeltre vonatkozó ügyekben, amelyekben a szülők gyakran kifogásolnak olyan bírósági határozatokat, amelyek szerintük részrehajlóak vagy hátrányos következménnyel járnak a gyermekre nézve.

A gyermekek klubokba való belépésére vonatkozó panaszok, amelyek szerint a klubok kihasználják a gyermekeket, nem biztosítva számukra a lehetőségeket, hogy előnyre tegyenek szert a sportból, illetve részt vegyenek abban. A pályák romló állapotára vonatkozó panaszok, amelyek a helyet használó gyermekek biztonságát érintik.

Bántalmazásra vonatkozó panaszok.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

A biztos írásbeli kérelemre vagy saját kezdeményezésére vizsgálatot folytathat bármilyen, a feladatának ellátásával összefüggő célból. Ugyanakkor a biztos nem folytat vizsgálatot a gyermek és szülei, vagy gyámjai közötti konkrét egyedi konfliktusok kapcsán, beleértve a szülői felügyelet gyakorlását, vagy egyéb olyan kérdést, amely a bíróságok hatáskörébe tartozik, és az ilyen esetekben a biztos tájékoztatja a panaszost az elutasítás indokáról.

Amikor határozatot hoz egy panasz kivizsgálásáról, a biztos értesíti a panaszost e határozatról, valamint értesít minden érintett szervezeti egységet, ügynökséget vagy jogalanyt arról, hogy vizsgálatot kíván folytatni.

A biztos olyan tanácsot is adhat a panaszosnak, hogy vegyen igénybe minden közigazgatási vagy bírói jogorvoslatot.

A vizsgálat céljából a biztos a vizsgálat szempontjából releváns dokumentumok vagy információk birtokában álló személyeket felhívhatja arra, hogy nyújtsák be ezeket a dokumentumokat, illetve írásban ismertessék az információt, és/vagy meghatározott időben és helyen jelenjenek meg, és eskü alatt adjanak át információkat.

A biztos tanúkat idézhet meg, és joga van eskü alatti vallomást felvenni minden, a vizsgálattal érintett személytől, továbbá arra kötelezetheti őket, hogy adják át neki a releváns információkat. Ettől függetlenül senki sem kényszeríthető olyan információk átadására vagy dokumentumok szolgáltatására, amelyre bíróság előtt folyó polgári, vagy büntetőeljárásban nem lenne kényszeríthető.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása.

Ha a biztos vizsgálata során azt állapítja meg, hogy egy személy magatartása büntetőjogi jellegű törvényt sért vagy sérthet, a biztos azonnal bejelenti ezt a tényt a legfőbb ügyésznek.

A biztos jelentést készít és tesz közzé minden hivatalos vizsgálat megállapításairól, amelyekben szerepelteti az általa szükségesnek vagy célszerűnek tartott ajánlásokat is.

A biztos ajánlásokat tehet arra, hogy más személyeknek vagy szerveknek mit lenne szükséges vagy célszerű tenniük, és amennyiben szükségesnek tartja, ezeket az ajánlásokat azon személyek személyazonosságának felfedése nélkül közzéteheti, akikre a jelentésben hivatkozik.

Amennyiben a biztos úgy dönt, hogy ajánlásokat tesz, jelentést készít, amelyben kifejti az ajánlások indokait, és a jelentés másolatát megküldi minden olyan személynek vagy szervnek, amelynek az ajánlásokat címezte.

Amennyiben megállapítható, hogy egy adott személy vagy szerv nem felel meg az ENSZ Málta által ratifikált Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye rendelkezéseinek, a biztos megfelelőségi megjegyzés formájában ajánlásokat tehet, feltüntetve véleményét azzal kapcsolatban, hogy milyen módon nem felelnek meg az Egyezmény rendelkezéseinek, illetve, hogy mit kell tenni az azoknak való megfelelés érdekében.

Amennyiben szükségesnek tűnik, a biztos gyermekügyi hatásvizsgálatot végezhet minden határozattal vagy szakpolitikai javaslattal kapcsolatban, amely gyermeket érint. A biztos közzé is teheti a gyermekügyi hatásvizsgálatot.

  • Esélyegyenlőségi szerv

Az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottság

Cím

Flat 4, Gattard House,
National Road,
Blata l-Bajda
Málta

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

Bárki, aki úgy véli, hogy nemen, faji vagy etnikai eredeten alapuló hátrányos megkülönböztetés áldozata, panaszt tehet az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottságnál.

A Bizottság a nemen vagy családi kötelezettségeken alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kérelmekkel is foglalkozik, vagyis:-

  • ha közvetlenül vagy közvetve kedvezőtlenebb bánásmódot alkalmaznak férfiakkal és nőkkel szemben nemük vagy családi kötelezettségeik alapján
  • ha egy nővel szemben kedvezőtlenebb bánásmódot alkalmaznak tényleges vagy lehetséges terhesség, illetve szülés miatt
  • ha a szülői minőség, családi kötelezettségek, vagy egyéb, nemhez kapcsolódó ok miatt kedvezőtlenebb bánásmódot alkalmaznak férfiakkal és nőkkel szemben
  • olyan rendelkezésen, szemponton vagy gyakorlaton alapuló bánásmód, amely az egyik nemhez tartozó személyeket konkrét hátrányba hoz a másik nemhez tartozó személyekhez képest, kivéve, ha e rendelkezés, szempont, vagy gyakorlat megfelelő és szükséges, és objektív, a nemhez nem kapcsolódó tényezőkkel indokolható

A Bizottság emellett foglalkozik a foglalkoztatás során történő hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó panaszokkal, vagyis egy adott személlyel szemben közvetlenül vagy közvetve annak eldöntése során alkalmazott hátrányos megkülönböztetéssel, hogy kinek kell munkaviszonyt ajánlani, illetve milyenek a munkaviszony feltételei, vagy kinek a munkaviszonyát kell megszüntetni.

A további kérelmek között az adott személlyel szemben bankok, pénzügyi intézmények vagy biztosítók által bármely szolgáltatás nyújtása során alkalmazott hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó ügyek szerepelnek.

Az önálló vállalkozók olyan házastársaival szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, akik nem munkavállalók vagy partnerek, és akik az önálló vállalkozók tevékenységében részt vesznek, és a házastársukkal azonos, vagy azokat segítő feladatokat látnak el.

A tanfolyamon, szakképzésen vagy tanácsadáson való részvétellel, az egyetemi hallgatóknak vagy gyakornokoknak biztosított oktatási támogatással, a tanrend összeállításával és alkalmazásával, illetve a hallgatók vagy gyakornokok tudásának és készségeinek értékelésével összefüggésben egy személlyel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés.

Olyan kérelmek, amelyek tárgya a következők valamelyikében megnyilvánuló szexuális zaklatás: egy személy fizikai intimitásának megsértése; másoktól szexuális előnyök kérése; más személyre irányuló szexuális színezetű cselekmény vagy magatartás, beleértve a szóban vagy gesztusokkal tett megnyilvánulásokat, valamint az olyan írott szöveg, képek vagy egyéb anyagok előállítását, megjelenítését vagy terjesztését, amelyben a cselekmény, a kifejezések vagy a magatartás nem kívánatos a másik fél számára, és ésszerűen tekinthető számára sértőnek, megalázónak vagy megfélemlítőnek.

A hirdetések közzétételében vagy megjelenítésében megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés, vagy olyan álláshirdetések, amelyekben hátrányosan megkülönböztetik az álláskeresőket, illetve információt kérnek az álláskeresőktől magánéletükről, vagy családi terveikről.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása.

A Bizottság tagja vizsgálatot indíthat bármilyen, állítólagosan jogellenes magatartással vagy mulasztással járó ügyben, vagy olyan személyek írásos panasza alapján, akik azt állítják, hogy hátrányos megkülönböztetés áldozatai voltak.

A Bizottsághoz vizsgálat céljából előterjesztett minden esetet bizalmasan kezelnek.

A panaszok beérkezését írásban visszaigazolják.

Az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottság panaszügyi albizottsága annak érdekében ül össze, hogy megvitassa a beérkezett panaszokat, és írásban tájékoztatja azokat a feleket, akikkel szemben a panaszt benyújtották, a megfogalmazott állításokról, valamint felhívja őket, hogy ismertessék a tényekkel kapcsolatos álláspontjukat.

A vizsgálatok előmozdítása érdekében négyszemközti megbeszélések is folytathatók.

A Bizottság emellett beidézheti mindkét felet, és közvetítést végezhet annak érdekében, hogy mindkét fél hozzájárulása mellett minden érintett számára elfogadható megoldást érjen el.

Az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottság arra törekszik, hogy minden panaszt a lehető legrövidebb határidőn belül kezeljen.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

A vizsgálat lefolytatása után a Bizottság tagja a panaszt elutasíthatja.

Ha a Bizottság tagja azt állapítja meg, hogy a panasz bizonyított, és a panaszolt magatartás bűncselekményt valósít meg, feljelentést tesz a rendőrfőkapitányánál, annak érdekében, hogy az tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Amennyiben a panaszolt magatartás nem valósít meg bűncselekményt, a Bizottság tagja felhívja azt a személyt, akivel szemben a panaszt benyújtották, hogy orvosolja a helyzetet, és közvetít a panaszos, valamint az ilyen személy között az ügy rendezése érdekében.

Amennyiben az egyik személy által a másik személlyel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetésre hivatkoznak, a Bizottság jogorvoslat céljából maga is átteheti az ügyet a hatáskörrel rendelkező polgári bírósághoz, vagy a munkaügyi törvényszékhez.

  • Adatvédelmi szerv

Adatvédelmi biztos

Cím

Office of the Information and Data Protection Commissioner
Airways House, Second Floor
High Street,
Sliema SLM 1549
Málta

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

Az adatvédelem különösen relevánssá vált azóta, hogy a közigazgatási hatóságok munkájuk során nagy mennyiségű olyan információt gyűjtenek, amely magánszemélyek személyes adatának minősül. Elfogadott, hogy a hatóságokat bizonyos kötelezettségek terhelik az általuk gyűjtött információk tekintetében. E kötelezettségek célja egyrészt az egyensúly fenntartása a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alapvető emberi jognak a részét képező, mindenkit megillető azon jog között, hogy információkat adjon, kapjon és közöljön, valamint a mindenkit megillető, a magánélet és családi élet tiszteletben tartására vonatkozó jog között.

A biztos a következőkre vonatkozó panaszokat vizsgálja ki:

  • tisztességtelenül és jogellenesen kezelt személyes adatok
  • a nem a jó gyakorlatokkal összhangban kezelt személyes adatok
  • jogellenes célokra gyűjtött személyes adatok
  • az információgyűjtés céljával összeegyeztethetetlen célokból kezelt személyes adatok
  • direkt marketing célú, kéretlen kommunikáció, közismert nevén spam
  • személyes adatok továbbítása harmadik országba, az adatvédelemről szóló törvény megsértésével

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

A vizsgálat érdekében a biztos jogosult hozzáférni a kezelt személyes adatokhoz, valamint a személyes adatok kezeléséről szóló információkhoz és dokumentumokhoz.

A biztos konzultál azokkal az érdekelt felekkel, akiket a vizsgálat közvetlenül érinthet.

A biztos bárkit megidézhet az előtte való megjelenésre, valamint kötelezheti bizonyítékok szolgáltatására és dokumentumok bemutatására.

A biztos ugyanolyan jogosultsággal rendelkezik bármilyen helyiségbe való belépésre és annak átkutatására, mint amelyet bármilyen hatályos jogszabály a rendőrségre ruház. Ennélfogva szükség esetén a biztos a panasszal érintett helyiséget átkutathatja.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

A biztos polgári eljárást indíthat azokban az esetekben, ha megsértették, vagy várhatóan megsértik az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseit.

A biztos a vizsgálat során észlelt bármilyen bűncselekményről értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

A biztos elrendelheti az adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, ideiglenesen vagy véglegesen megtilthatja az adatkezelést, továbbá figyelmeztetheti az adatkezelőt.

Ha a biztos nem tud elegendő információt beszerezni annak megállapításához, hogy a személyes adatok kezelése jogszerű, megtilthatja az adatkezelő számára, hogy a tároláson kívül más módon kezelje a személyes adatokat.

Ha a biztos azt állapítja meg, hogy a személyes adatokat jogellenesen kezelték vagy kezelhetik, elrendelheti ennek kijavítását, ha pedig a kijavítást nem végzik el, vagy az ügy sürgős, megtilthatja az adatkezelő számára, hogy a tároláson kívül a továbbiakban más módon kezelje a személyes adatokat.

Ha a személyesadat-kezelő nem alkalmaz biztonsági intézkedéseket, a biztos közigazgatási bírsággal sújthatja, ha pedig az adatkezelő nem tanúsít jogkövető magatartást, a biztos eljárást indít az adatkezelő ellen.

Az ilyen közigazgatási bírságot a biztosnak polgári jogi tartozásként kell megfizetni, amely olyan módon végrehajtható, mintha a bírságösszeg megfizetését a polgári bíróság ítélete rendelte volna el.

Ha a biztos úgy dönt, hogy a személyes adatokat jogellenesen kezelték, a biztos értesítéssel kötelezi a személyesadat-kezelőt a személyes adatok törlésére.

Másfelől, ha az adatkezelő úgy véli, hogy a biztos határozata sérti jogait, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a fellebbviteli bíróságtól kérheti a biztos határozatának visszavonását.

A biztos határozatai folytán jogsérelmet szenvedő minden személy jogosult írásban fellebbezni az adatvédelmi fellebbviteli bírósághoz, az azt követő 30 napon belül, hogy a határozatról értesítették.

  • Egyéb szakosodott szervek

A Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Bizottsága

Cím

National Commission Persons with Disability
Bugeja Institute,
Braille Street,
Santa Venera SVR 1619

Az intézményen belül a kérelmeket fogadó szervezeti egység/szerv, ha releváns

Esélyegyenlőségi Megfelelési Részleg

A Fogyatékossággal Élő Személyek Nemzeti Bizottsága Titkárságán belül létrehozta az Esélyegyenlőségi Megfelelési Részleget, amelynek feladata az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint az esélyegyenlőségről szóló törvény (fogyatékossággal élő személyek) rendelkezéseinek végrehajtása, és így a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetek kivizsgálása.

  • A Részleg e területtel kapcsolatban tanácsot és információt szolgáltat.
  • Az esélyegyenlőségről szóló törvény szerinti jogaik biztosításával támogatja a fogyatékossággal élő személyeket.
  • Azon dolgozik, hogy megváltoztassa a politikát, a gyakorlatot, valamint a tudatosságot, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek tisztességesebb bánásmódban részesüljenek.
  • Nyilvántartásba veszi és kivizsgálja a fogyatékosságon alapuló állítólagos hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyeket, tárgyalás útján méltányos megoldásra törekszik, és csak végső esetben kér bírósági jogorvoslatot.

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

A fogyatékossággal élő személyek és családjaik egyre inkább tisztában vannak a jogaikkal. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy azonosítsa, kivizsgálja és megoldja a fogyatékossággal élő személyeket érintő panaszokat.

Azon kérelemtípusok, amelyekkel a Bizottság foglalkozik, a következőket ölelik fel:

  • Csökkentett munkaidőre irányuló kérelmek
  • A tanulást támogató asszisztens alkalmazásával kapcsolatos kérelmek
  • Az elérhető iskolai szállítás hiányára vonatkozó panaszok
  • A templomokhoz, színházhoz, zenei klubhoz, illemhelyekhez, bankfiókhoz, szállodákhoz, üzletekhez, éttermekhez való hozzáférés hiányához, a járdai rámpák hiányához és a megközelíthetetlen járdákhoz kapcsolódó panaszok
  • A fogyatékossággal élő személyek zaklatásával kapcsolatos panaszok
  • A felvonóberendezések hiányával kapcsolatos panaszok
  • A kézzel vezethető gépkocsik bérlési lehetőségének hiányával kapcsolatos panaszok
  • A megfelelő szállások hiányával kapcsolatos panaszok
  • Hátrányos megkülönböztetéssel járó utazási biztosítások

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

A Bizottság saját kezdeményezésű vizsgálatot indíthat bármilyen, az esélyegyenlőségről szóló törvény (fogyatékossággal élő személyek) bármely rendelkezése alapján állítólagosan jogellenes magatartással járó ügyben.

A Bizottság olyan írásos panasz alapján is vizsgálatot indíthat, amely szerint valamely személy olyan cselekményt követett el, amely az esélyegyenlőségről szóló törvény (fogyatékossággal élő személyek) bármely rendelkezése alapján jogellenes.

Ilyen panaszt bármely olyan személy benyújthat a Bizottsághoz, akinek jogát a cselekmény sértette, továbbá a szellemi fogyatékossággal élő személy szülője, gondnoka vagy családtagja is.

Ha a panaszt tenni kívánó személy segítséget kér a panasz szóbeli vagy írásbeli megfogalmazásához, a Bizottság megfelelő segítséget nyújt e személynek.

Amennyiben írásos panasz érkezett, visszaigazolást küldenek. A Részleg megvizsgálja a panaszt, és ha a panasz nem indokolható, a kérelmezőnek írásbeli tájékoztatást küldenek, a lehetséges alternatív orvoslási lehetőségek ismertetésével.

Ha a panasz indokolható, és első ránézésre megállapítható a hátrányos megkülönböztetés, a Részleg kivizsgálja a panaszt.

A panaszról értesítik a bepanaszoltat, felkérve, hogy arra tegyen észrevételeket. Ez segíti a Részleget abban, hogy ideiglenes álláspontot foglaljon el.

A bepanaszoltat felkérik, hogy terjesszen elő olyan, határidőt is tartalmazó javaslatot, amelyben feltüntetik, hogy a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséhez szükséges módosításokra hogyan és mikor kerülhet sor.

A Részleg közvetítési eljárásokat alkalmaz, a gyors és méltányos megállapodás megtárgyalása érdekében.

Ha mindez kudarcot vall, a Bizottság köteles a Választottbíráskodási Központnál, vagy a bíróságoknál jogi eljárást kezdeményezni.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

A vizsgálatokat követően a Bizottság megfelelő jogi eljárást kezdeményezhet.

Valamely személy által más személlyel szemben alkalmazott állítólagos hátrányos megkülönböztetés esetében a Bizottság az ügyet a polgári bíróság első kollégiuma elé terjesztheti. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy a jogi érdekkel rendelkező személy hátrányos megkülönböztetésen alapuló keresetet indítson a bíróság előtt, beleértve a kártérítési keresetet is.

A Bizottság törekszik a békés megoldásokra.

Menekültügyi Bizottság és Menekültügyi Fellebbezési Bizottság

Cím

Malta Emigrants’ Commission
Dar l-Emigrant,
Castille Place,
Valletta
Málta

A Kivándorlási Bizottság (Malta Emigrants’ Commission) nem kormányzati, nem nyereségérdekelt, önkéntes szervezet, amelyet annak érdekében hoztak létre, hogy ingyenes szolgáltatások, tanácsadás és védelem nyújtása révén biztosítsanak segítséget és oltalmat a nehéz helyzetben levő embereknek.

Szolgáltatásai kiterjednek minden, a migrációval érintett személyre, beleértve a bevándorlókat, a menekülteket és a turistákat is.

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

A Menekültügyi Biztos Hivatalának (Office of the Refugee Commissioner) fő feladata a menekültekről szóló törvény értelmében a menedékjog iránti kérelmek fogadása, feldolgozása, és az azokról való döntés. A Hivatal alapvető célkitűzése a jogosultsággal kapcsolatos döntésre irányuló teljesen független, tisztességes, hatékony és gyors eljárás biztosítása, ugyanakkor garantálva a kérelmek lehető legjobb minőségű tárgyalását, elemzését és elbírálását.

A befogadóállomásokon a menedékjog iránti kérelmet benyújtók nyilvántartásba vetethetik magukat a menekültügyi biztosnál, egy előzetes kérdőív megnevezésű formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatványt a zárt központokban elérhetővé teszik a bevándorlók számára, a nemzetközi védelem kérelmezéséhez való jogukra vonatkozó releváns információkkal együtt.

Az előzetes kérdőív több nyelven is elérhető, annak érdekében, hogy segítsék a bevándorlókat a formanyomtatvány kitöltésében.

A Menekültügyi Biztos Hivatalának személyzete információkat nyújt a harmadik országok állampolgárainak a menekültügyi eljárásról, és tájékoztatja őket jogaikról és kötelezettségeikről a teljes eljárás folyamán. A menedékjog iránti kérelmet benyújtókat emellett a Hivatal által biztosított tolmácsok segítik az előzetes kérdőív megfelelő kitöltése érdekében.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

Miután beérkezik a menekült jogállás elismerése iránti hivatalos kérelem, a Hivatal meghallgatja a kérelmezőt. A meghallgatásokat a Menekültügyi Biztos Hivatalának személyzete végzi, szükség esetén tolmácsok segítségével.

A menedékjog iránti kérelmet benyújtó személlyel ismertetik a kérelmező jogszabály szerinti jogait és kötelezettségeit, beleértve azt a jogot, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosához forduljon.

A kérelmezők számára biztosítják a szükséges létesítményeket, valamint azt a lehetőséget, hogy teljeskörűen ismertethessék ügyüket, azt alátámasszák az elérhető tanúvallomásokkal és okiratokkal, valamint, hogy megfelelően kifejthessék a kérelmükben előterjesztett indokokat.

A menekültügyi biztos először megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az ahhoz szükséges kritériumoknak, hogy a jogszabályok szerint menekültként ismerjék el. Azok esetében, akik menekültként való védelemre jogosultságát nem állapítják meg, a Hivatal azt is megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e a kiegészítő védelem jogszabály által meghatározott kritériumainak.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

A menekültügyi biztos ajánlását minden esetben megküldik a belügyminisztériumnak. A kérelmezők megkapják az ajánlás másolatát, valamint az ajánlás indokolását tartalmazó bizalmas feljegyzést. Negatív ajánlás esetén a kérelmezőket arról is tájékoztatják, hogy az ajánlással szemben fellebbezést nyújthatnak be a Menekültügyi Fellebbezési Bizottsághoz (Refugee Appeals Board), és ismertetik az ilyen esetben követendő eljárást.

A Menekültügyi Biztos Hivatala kétfajta védelemre irányuló ajánlást tehet, a menekült jogállásra és a kiegészítő védelemre vonatkozó ajánlást.

Amennyiben a menekültügyi biztos úgy dönt, hogy a menedékjog iránti kérelmet benyújtó személy menekültté nyilvánításának feltételei nem teljesültek, olyan ajánlást is tehet a miniszternek, hogy a kérelmezőnek nyújtson kiegészítő védelmet. Ez azokra a menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyekre vonatkozik, akiknek kérelmét elutasították, és származási országukba visszatérésük esetén súlyos sérelem elszenvedésének tényleges veszélye fenyegetné őket.

A biztos azokban az esetekben is ezt az ajánlást teszi, amikor a súlyos sérelem elszenvedésének tényleges veszélye azt követően merül fel, hogy a kiegészítő védelem nyújtásának megtagadásáról szóló határozatot hoztak.

A Menekültügyi Biztos Hivatala a belügyminisztériumnak egy további védelmi jogállásra is tehet ajánlást, ez az ideiglenes humanitárius védelem. Egy olyan közigazgatási eljárásról van szó, amelyet olyan különleges és rendkívüli körülmények között nyújtanak, amikor azon kérelmezőket, akikről az állapították meg, hogy nem jogosultak menekült jogállásra vagy kiegészítő védelemre, úgy tekintik, hogy különös humanitárius okokból ennek ellenére védelemre szorulnak.

Egyéb

Máltai Áldozatvédelem

Cím

Victim Support Malta
Dun Guzepp Gonzi Street,
Tarxien TXN 1633
Málta

Az intézmény által vizsgált kérelmek rövid leírása

A Máltai Áldozatvédelmet 2004 júniusában alapították, és 2006 júliusában vált közalapítvánnyá. A szervezet az áldozatok minden fajtájával foglalkozik, a bűncselekmények áldozataitól a családon belüli erőszak áldozataiig, a szexuális zaklatást elszenvedőktől a közeli hozzátartozójukat elveszítőkig.

A Máltai Áldozatvédelem célkitűzései:

  • a büntető, büntetésvégrehajtási és gyógykezelési rendszerekre vonatkozó eljárási információk gyűjtése és kezelése,
  • hálózatépítés a kapcsolódó ügynökségekkel, ezáltal az áldozatok és a bíróságon tanúként megjelenők számára orientációs és tanácsadó szolgáltatás nyújtása a fenti rendszerekkel való kapcsolataik során,
  • tanácsadás, és a bűncselekmények áldozatai, valamint a bíróságon tanúként megjelenők szükségleteinek figyelemmel kísérése
  • a magánszemélyek és szerveztek ösztönzése és támogatása, hogy hivatásszerűen tanulmányozzák a büntető igazságszolgáltatási rendszert és a bűnözéssel kapcsolatos kérdéseket.

A kérelem benyújtását követő eljárás rövid leírása

Bármilyen bűncselekmény áldozata, aki kapcsolatba lép a Máltai Áldozatvédelemmel, azonnal kapcsolatba kerül a koordinátorral. Amikor a koordinátor kapcsolatba kerül egy bűncselekmény áldozatával, gyors elsődleges értékelést végez. Ennek során a koordinátor felméri az ügy súlyosságát. Az áldozat nevét és telefonszámát a további felhasználás érdekében rendszerint rögzítik.

E rövid beszélgetést követően a koordinátor átadja az ügyet a professzionális képzésen átesett önkéntesek egyikének. Ezek esetében a lakosság tagjairól van szó, akik négy-hat hetes intenzív képzésen vettek részt, annak érdekében, hogy tájékoztatást és támogatást nyújtsanak a bűncselekmények áldozatainak.

Az ügy kezelésére kijelölt önkéntes a lehető leghamarabb kapcsolatba lép a bűncselekmény áldozatával, és valamennyi érintettnek megfelelő módon megszervezi az első találkozót. A találkozón az önkéntes elegendő információt szerez be az áldozattól ahhoz, hogy ki lehessen alakítani egy cselekvési tervet. Az áldozatot felkérik arra, hogy írjon alá egy hozzájáruló nyilatkozatot, annak érdekében, hogy az ügyben el lehessen járni.

Az eljárás lehetséges eredményeinek rövid leírása

Az előzetes cselekvési tervet ezt követően tanulmányozza az önkéntes és a koordinátor, és megállapítják, hogy milyen módon haladjanak előre. Az áldozatot erről megfelelően tájékoztatják. Ettől kezdve az önkéntes folyamatos és rendszeres kapcsolatban marad az áldozattal azon folyamat során, amelyben az áldozat feldolgozza az átélt bűncselekmény hatását.

A Máltai Áldozatvédelem minden intézkedését figyelemmel kíséri az igazgató, aki felügyeli a munkát és az eredményeket.

Utolsó frissítés: 16/10/2012

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Hollandia

Az alkotmány első fejezete rendelkezik az alapvető jogokról. Ezek a jogok biztosítják az állampolgárok számára azt a szabadságot, hogy az állam közbeavatkozása nélkül élhessék életüket. Az alkotmány rendelkezik továbbá a társadalmi és a politikai életben való részvétel jogairól. Az alapvető jogokra példák: véleménynyilvánítás szabadsága, személyes adatok védelméhez való jog, választójog és az egyenlő bánásmódhoz való jog.

Kétféle típusú alapvető jog létezik:

  • A „klasszikus” alapvető jogok: polgári és politikai jogok Ezek közé tartozik a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélethez való jog, a vallásszabadság, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
  • Az alapvető „szociális” jogok: gazdasági, szociális és kulturális jogok. Ezek közé tartoznak a lakhatáshoz, a társadalombiztosításhoz, az egészségügyhöz és az oktatáshoz való jog.

Az alapvető szociális jogok általában nem kényszeríthetők ki bíróság előtt, ellentétben a klasszikus alapvető jogokkal. Ennek értelmében a nyilvánosság tagja keresetet indíthat, amennyiben egy önkormányzati hatóság kellő indok nélkül kíván megtiltani egy tüntetést.

Utolsó frissítés: 14/05/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Lengyelország

NEMZETI BÍRÓSÁGOK

A lengyel Alkotmány (Konstytucja Rzeczypospolitej Polskiej) alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét egy illetékes, pártatlan és független bíróság indokolatlan késedelem nélkül tisztességes és nyilvános tárgyaláson elbírálja. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jogszabályok által biztosított jogok és szabadságok gyakorlásával kapcsolatos minden vitás kérdést a nemzeti bíróság elé lehet terjeszteni. A polgári, családjogi és fiatalkorúakra vonatkozó jogi, munkaügyi és társadalombiztosítási jogi, kereskedelmi és csődjogi, valamint a büntető- és büntetés-végrehajtási ügyeket a rendes bíróság bírálja el. A közigazgatási bíróságok a hatóságok intézkedéseinek jogszerűségét vizsgálják felül. A katonai bíróságok törvényben meghatározott esetekben a lengyel hadseregen belül rendelkeznek igazságszolgáltatási hatáskörrel, valamint törvényben meghatározott esetekben a lengyel hadsereghez nem tartozó személyek tekintetében is.

A rendes, a közigazgatási és a katonai bíróságok a kétszintű eljárások elve alapján működnek, amely során a bíróság döntésével elégedetlen fél az ítélettel szemben fellebbezést nyújthat be a felsőbb bírósághoz.

Ezenkívül a lengyel Alkotmány értelmében bárki, akinek alkotmányos jogait vagy szabadságait megsértették, alkotmányjogi panaszt nyújthat be az Alkotmánybírósághoz (Trybunał Konstytucyjny). A panaszt kizárólag ügyvéd (adwokat) vagy jogi tanácsadó (radca prawny) terjesztheti elő (kivéve bírák [A link új ablakot nyit megsędziowie], ügyészek [prokuratorzy], ügyvédek [adwokaci], jogi tanácsadók [radcowie prawni], közjegyzők [notariusze] vagy jogász oktatók vagy doktori képzést végzett jogászok a saját ügyükben), és mentes a bírósági díjak alól. A panaszok olyan jogi aktusra vonatkozhatnak, amelynek alapján a bíróság vagy hatóság jogerős döntést hozott az Alkotmányban meghatározott jogokról, szabadságokról és kötelezettségekről.

NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYEK

Ombudsman (Rzecznik Praw Obywatelskich)

Cím: Aleja Solidarności 77, 00-090 Varsó

Az ombudsman feladata az Alkotmányban és egyéb jogi aktusokban az egyének és állampolgárok jogainak és szabadságainak védelme.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ombudsmanhoz forduljon segítségért olyan esetekben, amikor a hatóságok megsértették jogait vagy szabadságait.

Az ombudsman előtti eljárás díjmentes.

A kérelem vizsgálatát követően az ombudsman:

  • eljárást indíthat;
  • jelezheti a kérelmező rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket;
  • átteheti az ügyet az illetékes szervnek;
  • nem indít eljárást.

Az eljárást megindítását követően az ombudsman:

  • maga folytathatja le a vizsgálatot;
  • felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg az egész ügyet vagy valamely részét;
  • felkérheti a Szejmet (a lengyel parlament alsóházát) arra, hogy utasítsa a Számvevőszéket (Najwyższa Izba Kontroli), hogy ellenőrizze a szóban forgó ügyet vagy valamely részét.

Az ombudsman az eljárása lefolytatása során jogosult:

  • bármely esetben helyszíni ellenőrzést végezni (előzetes értesítés nélkül is);
  • az érintett hatóságoktól bármely esetben magyarázatot és iratok rendelkezésre bocsátását kérni;
  • tájékoztatást kérni a bíróságok, az ügyészség és más bűnüldöző szervek által folytatott eljárások állásáról; az eljárás befejezése és a határozat meghozatala után kérni az ügyiratoknak az ombudsman hivatalához történő benyújtását ellenőrzés céljából;
  • szakértőt megbízni és egyéb véleményt kérni.

Az ügy kivizsgálását követően az ombudsman:

  • elmagyarázhatja a kérelmezőnek, hogy nem került sor a jogok és szabadságok megsértésére;
  • felkérheti azt a hatóságot, szervezetet vagy intézményt, amelynek intézkedése jogokat és szabadságokat sértett, a szóban forgó jogsértés orvoslására, és ezután nyomon követi az ajánlások végrehajtását;
  • felkérheti az érintett szerv felügyeletét ellátó hatóságot a jogszabályban előírt intézkedések alkalmazására;
  • eljárás megindítását kezdeményezheti, és részt vehet a folyamatban lévő polgári eljárásban;
  • kérheti a hatáskörrel rendelkező ügyészt, hogy kezdeményezzen büntetőeljárást hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén;
  • közigazgatási eljárás megindítását kezdeményezheti, panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz és részt vehet ezekben az eljárásokban;
  • büntetőeljárást kezdeményezhet, valamint indítványozhatja a jogerős határozat hatályon kívül helyezését a kisebb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben;
  • felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a jogerős határozattal szemben.

Ha az ombudsman szükségesnek tartja, a jogokkal és szabadságokkal kapcsolatos valamely jogi aktus módosítását vagy elfogadását kérheti az illetékes hatóságoktól.

SZAKOSODOTT EMBERI JOGI SZERVEK

Gyermekjogi ombudsman (Rzecznik Praw Dziecka)

Cím: ul. Przemysłowa 30/32, 00-450 Varsó

A gyermekjogi ombudsman védi a gyermekek jogait, különösen az alábbi jogokat:

  • az élethez és az egészségügyi ellátáshoz való jog;
  • a családon belüli nevelődéshez való jog;
  • a tisztességes életkörülményekhez való jog;
  • az oktatáshoz való jog;
  • a fogyatékossággal élő gyermekek jogai;
  • a gyermekek védelme az erőszakkal, a kegyetlenséggel, a kizsákmányolással, az erkölcsi hanyatlással, az elhanyagolással és a bántalmazás egyéb formájával szemben.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a gyermekjogi ombudsmanhoz forduljon segítségért a gyermekek jogainak vagy érdekeinek védelmével kapcsolatos ügyekben.

A gyermekjogi ombudsman előtti eljárás díjmentes.

A gyermekjogi ombudsman az eljárása lefolytatása során jogosult:

  • bármely esetben helyszíni ellenőrzést végezni (előzetes értesítés nélkül is);
  • az érintett szervektől magyarázatot és tájékoztatást, valamint iratok rendelkezésre bocsátását kérni;
  • szakértőt megbízni és egyéb véleményt kérni.

Az ügy kivizsgálását követően a gyermekjogi ombudsman:

  • felkérheti az illetékes szerveket, hogy lépjenek fel a gyermek érdekében;
  • fegyelmi eljárást vagy fegyelmi szankciók kiszabását kezdeményezheti, amennyiben megállapítja, hogy a szóban forgó szerv megsértette a gyermek jogait vagy érdekeit;
  • részt vehet az Alkotmánybíróság előtti, a gyermekek jogait érintő eljárásokban, amelyeket az ombudsman kérésére vagy alkotmányjogi panasz alapján indítottak;
  • a Legfelsőbb Bíróságnál (Sąd Najwyższy) indítványozhatja a gyermekek jogaira vonatkozó jogszabályok értelmezésében mutatkozó ellentétek feloldását;
  • felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be;
  • eljárás megindítását kezdeményezheti, és részt vehet a folyamatban lévő polgári eljárásban;
  • részt vehet a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásokban;
  • bűncselekmény esetén kérheti a hatáskörrel rendelkező ügyészt, hogy kezdeményezzen büntetőeljárást;
  • közigazgatási eljárás megindítását kezdeményezheti, panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz és részt vehet ezekben az eljárásokban;
  • büntetőeljárást kezdeményezhet a kisebb bűncselekmények esetén.

Ha a gyermekjogi ombudsman szükségesnek tartja, a gyermekek jogaival kapcsolatos valamely jogi aktus módosítását vagy elfogadását kérheti az illetékes hatóságoktól.

Betegjogi ombudsman (Rzecznik Praw Pacjenta)

Cím: ul. Młynarska 46, 01-171 Varsó

A betegjogi ombudsman a betegjogok védelméért felelős szerv.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a betegjogi ombudsmanhoz forduljon segítségért a betegjogok megsértése esetén.

A betegjogi ombudsman előtti eljárás díjmentes.

A kérelem vizsgálatát követően a betegjogi ombudsman:

  • eljárást indíthat;
  • jelezheti a kérelmező rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket;
  • átteheti az ügyet az illetékes szervnek;
  • nem indít eljárást.

Az eljárást megindítását követően a betegjogi ombudsman:

  • maga folytathatja le a vizsgálatot;
  • felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg az egész ügyet vagy valamely részét.

A betegjogi ombudsman az eljárása lefolytatása során jogosult:

  • bármely esetben helyszíni ellenőrzést végezni (előzetes értesítés nélkül is);
  • az érintett hatóságoktól bármely esetben magyarázatot és iratok rendelkezésre bocsátását kérni;
  • tájékoztatást kérni a bíróságok, az ügyészség és más bűnüldöző szervek által folytatott eljárások állásáról; az eljárás befejezése és a határozat meghozatala után kérni az ügyiratoknak a betegjogi ombudsman hivatalához történő benyújtását ellenőrzés céljából;
  • szakértőt megbízni és egyéb véleményt kérni.

Az ügy kivizsgálását követően az ombudsman:

  • elmagyarázhatja a kérelmezőnek, hogy nem került sor a betegjogok megsértésére;
  • felkérheti azt a hatóságot, szervezetet vagy intézményt, amelynek intézkedése betegjogokat sértett, a szóban forgó jogsértés orvoslására;
  • felkérheti az érintett szerv felügyeletét ellátó hatóságot a jogszabályban előírt intézkedések alkalmazására;
  • eljárás megindítását kezdeményezheti, és részt vehet a folyamatban lévő polgári eljárásban.

Ha a betegjogi ombudsman szükségesnek tartja, a gyermekek jogaival kapcsolatos valamely jogi aktus módosítását vagy elfogadását kérheti az illetékes hatóságoktól.

Adatvédelmi biztos (Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych)

Cím: ul. Stawki 2, 00-193 Varsó

A biztos a személyes adatok védelméért felelős szerv.

Az adatvédelmi törvény (ustawa o ochronie danych osobowych) rendelkezéseinek megsértése esetén az érintett panaszt nyújthat be a biztoshoz.

A biztos által lefolytatott közigazgatási eljárás során megvizsgálják a kérelmező személyes adatainak feldolgozását.

Az eljárás lefolytatása során a biztos, a helyettese és meghatalmazott tisztviselői jogosultak:

  • belépni a nyilvántartási rendszert tartalmazó helyiségekbe, valamint az adatfeldolgozó helyiségekbe és elvégezni a szükséges ellenőrzéseket;
  • felvilágosítást kérni, valamint beidézni és meghallgatni az egyéneket a tények megállapítása érdekében;
  • megvizsgálni az ellenőrzés tárgyához közvetlenül kapcsolódó dokumentumokat és adatokat, azokról másolatot készíteni;
  • ellenőrizni az adatok feldolgozásához használt eszközöket, adathordozókat és informatikai rendszereket;
  • szakértőt megbízni és egyéb véleményt kérni.

Az eljárás lefolytatása után a biztos– ha a szabályokat megsértették – határozatot hoz, amelyben elrendeli a jogszerűség helyreállítását, különösen a következőket:

  • a szabálytalanságok megszüntetése;
  • a személyes adatok kiegészítése, módosítása vagy helyesbítése, hozzáférhetővé tétele vagy a hozzáférhetővé tétel megszüntetése;
  • további intézkedések meghozatala a személyes adatok védelme érdekében;
  • a személyes adatok harmadik országba történő továbbításának megszüntetése;
  • adatok zárolása vagy továbbítása más szerveknek;
  • személyes adatok törlése.

A fentiektől függetlenül, az ügy vizsgálata során gyűjtött információk alapján a biztos hivatalból meghatározza, hogy gyakorolja-e a következő hatásköröket:

  • levél küldése a panasszal érintett szervezetnek;
  • a jogszabályok alapján fegyelmi vagy egyéb eljárás kezdeményezése az elkövetőkkel szemben;
  • bűnüldöző szerv értesítése bűncselekmény gyanújáról.

Ha a biztos szükségesnek tartja, a személyes adatok védelmével kapcsolatos valamely jogi aktus módosítását vagy elfogadását kérheti az illetékes hatóságoktól.

Egyenlő bánásmódért felelős kormánybiztos (Pełnomocnik Rządu ds. Równego Traktowania)

Cím: Al. Ujazdowskie 1/3, 00-583 Varsó

A kormánybiztos felelős az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos és a hátrányos megkülönböztetés elleni kormányzati politikák végrehajtásáért.

Mindenkinek joga van panaszt, kérelmet vagy beadványt benyújtani a kormánybiztoshoz.

A panasz, kérelem vagy beadvány előterjesztése díjmentes.

Ha a fenti beadványok megválaszolásához tények előzetes vizsgálata és magyarázata szükséges, a kormánybiztos összegyűjti a szükséges bizonyítékokat. E célból más hatóságtól szükséges bizonyítékokat és magyarázatot kérhet.

A panasz, a kérelem vagy a beadvány alapján indokolatlan késedelem nélkül kell eljárni:

  • panasz vagy kérelem esetén egy hónapon belül;
  • beadvány esetén három hónapon belül.

A kormánybiztos tájékoztatja a kérelmezőt az eljárás módjáról.

Ha megállapítja, hogy megsértették az egyenlő bánásmód elvét, a kormánybiztos intézkedik a jogsértés hatásainak megszüntetése vagy enyhítése érdekben.

Ha a kormánybiztos szükségesnek tartja, az egyenlő bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos valamely jogi aktus módosítását vagy elfogadását kérheti az illetékes hatóságoktól.

A fogyatékossággal élő személyekért felelős kormánybiztos (Pełnomocnik Rządu ds. Osób Niepełnosprawnych)

A kormánybiztos felügyeli a foglalkozási és szociális rehabilitációról, valamint a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásáról szóló törvényből (ustawa o rehabilitacji zawodowej i społecznej oraz zatrudnianiu osób niepełnosprawnych) eredő feladatok ellátását.

A kormánybiztos felügyeli a fogyatékossági igazolványok kiadását és a fogyatékosság mértékének meghatározását.

Mindenkinek joga van panaszt, kérelmet vagy beadványt benyújtani a kormánybiztoshoz.

Ha a fenti beadványok megválaszolásához tények előzetes vizsgálata és magyarázata szükséges, a kormánybiztos összegyűjti a szükséges bizonyítékokat. E célból más hatóságtól szükséges bizonyítékokat és magyarázatot kérhet.

A panasz, a kérelem vagy a beadvány alapján indokolatlan késedelem nélkül kell eljárni:

  • panasz vagy kérelem esetén egy hónapon belül;
  • beadvány esetén három hónapon belül.

A kormánybiztos tájékoztatja a kérelmezőt az eljárása módjáról.

Ha a felügyeleti tevékenysége keretében a kormánybiztos megállapítja, hogy alapos ok van kételkedni abban, hogy valamely határozat összhangban van az ügy tényállásával, vagy ha a határozatot jogellenesen hozták meg, felkérheti az illetékes hatóságot, hogy:

  • helyezze hatályon kívül a határozatot;
  • folytassa az eljárást.

EGYÉB SZAKOSODOTT SZERVEK

Országos Műsorszolgáltatási Tanács (Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji')

Cím: Skwer kard. S. Wyszyńskiego 9, 01-015 Varsó

Az Országos Műsorszolgáltatási Tanács biztosítja a szólásszabadságot a rádió- és televíziószolgáltatás során, védi a médiaszolgáltatók autonómiáját és a közérdeket, valamint biztosítja a rádió- és televíziószolgáltatás nyitott és plurális jellegét.

Mindenkinek joga van panaszt, kérelmet vagy beadványt benyújtani a Tanácshoz.

A panasz, kérelem vagy beadvány előterjesztése díjmentes.

Ha a panasz egy adott műsort érinti, a panaszosnak meg kell határoznia a műsor sugárzásának napját és időpontját, a csatorna nevét és a műsor címét (vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a panasz tárgyát képező műsor meghatározását).

A Tanács elnöke felkérheti a médiaszolgáltatót, hogy nyújtson be minden olyan bizonyítékot, dokumentumot és magyarázatot, amely annak megállapításához szükséges, hogy a szolgáltató a jogszabályoknak megfelelően járt-e el.

A panasz, a kérelem vagy a beadvány alapján indokolatlan késedelem nélkül kell eljárni: panasz vagy kérelem esetén egy hónapon belül, beadvány esetén három hónapon belül.

A Tanács tájékoztatja a kérelmezőt az eljárás módjáról.

A Tanács elnöke felszólíthatja a médiaszolgáltatót, hogy szüntesse meg a médiaszolgáltatást, amennyiben az jogszabályba ütközik.

Bizonyos esetekben a Tanács elnöke pénzbírságot szabhat ki a médiaszolgáltatóval szemben.

Utolsó frissítés: 23/01/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Portugália

Nemzeti bíróságok

Alapvető jogaik megsértése esetén az állampolgárok bírósághoz fordulhatnak. A portugál bíróságok (polgári és közigazgatási bíróságok) feladata az igazságszolgáltatás, az állampolgárok jogszabály által védelemben részesített jogainak és érdekeinek biztosítása, a demokratikus jogrend megsértésének megakadályozása és a köz- vagy magánjogviták rendezése (a Portugál Köztársaság Alkotmányának 202. cikke).

Az Alkotmánybíróság különös felelőssége a jogi és alkotmányos ügyekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás. A rendes jogorvoslati lehetőségek kimerülése esetén (az Alkotmánybíróságról szóló alaptörvény 70. cikkének (2) bekezdése és 72. cikke) az Alkotmánybírósághoz fordulhat az a fél, aki az eljárás során valamely alkalmazott jogszabály alkotmányellenességére hivatkozott.

További információért lásd: Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Portugália.

Nemzeti Emberi Jogi Intézmény

Ombudsman (O Provedor de Justiça)

1999 óta a portugál ombudsman a lentebb bemutatott funkciók mellett betölti a nemzeti emberi jogi intézmény szerepét is, amelynek az Egyesült Nemzetek Szervezete a párizsi alapelvekkel való teljes összhang alapján „A” státuszt biztosít.

Ezzel összhangban az ombudsman munkája magában foglalja az alapvető emberi jogok előmozdítását és védelmét, különös figyelemmel azok jogaira, akik életkoruk vagy pszichomotoros képességeik sérülése alapján a legveszélyeztetettebbek: ők a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékossággal élő személyek.

A panaszokat az ombudsmanról szóló szakaszban hivatkozott eljárással összhangban kell benyújtani és elbírálni.

Ombudsman

Az ombudsman az a jogszabályban létrehozott intézmény, akinek feladata „az állampolgárok jogainak, szabadságainak, biztosítékainak és jogos érdekeinek védelme és előmozdítása” (az 1991. április 9-i 9/91. sz. törvény 1. cikke (1) bekezdésének hatályos változata), amelyek jogellenesen sérülhetnek az állampolgárok hatóságokkal való érintkezése során. Ha nem áll rendelkezésükre más lehetőség, akár azért, mert valamennyi (közigazgatási és/vagy bírósági) jogorvoslati lehetőség kimerült, akár azért, mert lejárt a jogorvoslat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő, az ombudsmanhoz fordulhatnak, és illetékmentesen benyújthatják panaszukat álláspontjuk indokolásának bemutatásával.

A fentieknek megfelelően Portugáliában az ombudsman egyben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmény is, a Nemzeti Megelőző Mechanizmus szerepében.

2013 májusában döntött úgy a Minisztertanács, hogy az ombudsmanra osztja a Nemzeti Megelőző Mechanizmus szerepét, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezmény fakultatív jegyzőkönyve alapján. Ezzel összhangban az ombudsman feladata a zárt intézmények – börtönök, klinikák, pszichiátriai kórházak, fiatalkorúak oktatóközpontjai stb. – ellenőrző látogatása a szabadságuktól megfosztott személyek lakhatási és élelmezési körülményei minőségének nyomon követése érdekében, ennek keretében annak ellenőrzése, hogy tiszteletben tartják-e a bentlakók alapvető jogait (beleértve lehetőség szerint a magánélethez való jogot, valamint a rokonokkal és jogi képviselőkkel való jogszerű kapcsolattartás jogát), és az egyéni terápiás programok fenntartásának (vagy egyéb vonatkozásainak) biztosítása.

Panaszkezelés:

A panaszokat be lehet nyújtani levélben, faxon vagy e-mailben az ombudsmanhoz, telefonon, személyesen az ombudsman hivatalánál (A link új ablakot nyit megcímekért kattintson ide), elektronikus panaszbejelentő űrlapon (A link új ablakot nyit megkattintson ide) és bármely ügyészségen.

Az ombudsmanhoz beérkező megkeresések közül nem mind valódi panasz – gyakran fordulnak elő névtelen felvilágosítások, tájékoztatás vagy jogi tanácsadás iránti egyszerű kérelmek, vagy konkrét kérdésekre vonatkozó általános nyilatkozatok. Ezekre nem adható válasz.

A panaszok alapján eljárás indul (nem feltétlenül új eljárás, mivel a hasonló témájú panaszokat a gyorsaság és az eljárás gazdaságossága érdekében egy eljárásban kezelik), megfelelő kivizsgálással. Másszóval megteszik a szükséges intézkedéseket a tényállás megállapítása iránt, például meghallgatják azt a jogalanyt, akivel szemben a panaszt benyújtották, és magát a panaszos felet is, aki ugyancsak kérhet az ombudsmantól megbeszélési lehetőséget.

Ennek az eljárásnak a végén a panaszok alapján születhet ajánlás, javaslat, észrevétel és egyéb, az egymással szemben álló érdekek összehangolását célzó alternatív eszköz, és sor kerülhet az alkotmányosság vagy a jogszerűség felülvizsgálata iránti kérelemre is.

Az állampolgári panaszok megválaszolása mellett az ombudsman saját kezdeményezésre is indíthat eljárást a bármely módon tudomására jutott, és hatáskörébe tartozó helyzetek kivizsgálására.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogvédelmi Szervezet

A Gyermek- és Ifjúságvédelem és a Kapcsolódó Jogok Előmozdításával Foglalkozó Nemzeti Bizottság (Comissão Nacional de Promoção dos Direitos e Proteção das Crianças e Jovens - CNPDPCJ)

A Bizottság feladata, hogy segítse az állami beavatkozás megtervezését, valamint koordinálja, nyomon kövesse és értékelje az állami szervek és a közösség által a gyermekek és fiatalok jogainak védelme és előmozdítása érdekében tett intézkedéseket. Legfontosabb feladatai közé tartozik többek között a Gyermekvédelmi Bizottság és az Ifjúságvédelmi Bizottság (Comissões de Proteção de Crianças e Jovens – CPCJ) közötti koordinációs és együttműködési jegyzőkönyvek aláírásának az egész országra kiterjedő szorgalmazása.

A CPCJ-k olyan funkcionális autonómiával rendelkező hivatalos, nem igazságügyi intézmények, amelyek célja a gyermek- és ifjúsági jogok előmozdítása, és az olyan helyzetek megelőzése vagy megszüntetése, amely érintheti biztonságukat, egészségüket, képzésüket, oktatásukat vagy általános fejlődésüket. Az ügyészség (Ministério Público – MP) nyomon követi a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok munkáját, és értékeli határozataik jogszerűségét és érdemi tartalmát, szükség esetén bírósági felülvizsgálat kezdeményezésével.

A bizottságok plenáris és szűkített összetételben működnek. A plenáris bizottság feladata a gyermek- és ifjúsági jogok előmozdítására irányuló tevékenységek végrehajtása és az őket veszélyeztető helyzetek megelőzése.

A szűkített bizottság olyan helyzetekben avatkozik be, amelyekben valamely gyermek vagy fiatalkorú veszélyben van, különösen a következő feladatokat végzi: foglalkozik a védelmi bizottsághoz fordulókkal és tanácsot ad nekik; dönt arról, hogy indítsanak és folytassanak-e jogokat előmozdító és védő eljárásokat, a védelmi bizottság tudomására jutott helyzeteket előzetesen felméri, kivizsgálja az ügyeket, szükség esetén kéri a plenáris bizottsági tagok részvételét az ügyek kivizsgálásában, dönt az jogok előmozdítását és védelmét szolgáló intézkedések alkalmazásáról, valamint azok nyomon követéséről és felülvizsgálatáról (az örökbefogadásra kiválasztott személy vagy az örökbefogadást végző intézmény jóváhagyását magában foglaló intézkedések kivételével), a más jogvédő bizottságokkal való együttműködés keretében kért, jogok előmozdítására és védelmére szolgáló intézkedések kivizsgálása és nyomon követése, a plenáris bizottságnak hathavonta való jelentéstétel az érintett személyek megnevezése nélkül a meginditott eljárásokról, valamint a folyamatban lévő eljárások állásáról.

Panaszkezelés:

Postai úton, telefonon, faxon vagy e-mailen keresztül, vagy személyesen a bizottságok irodáiban bárki jelezheti veszélyes helyzet fennállását közvetlenül a CPCJ felé. A bizottságok a fekvésük helye szerinti körzeti területért felelősek. A gyermek lakóhelye szerinti területen működő védelmi bizottságok elérhetőségének listáját A link új ablakot nyit megitt találja.

A CPCJ beavatkozásához szükséges a szülők beleegyezése és jóváhagyása, és a következő intézkedések végrehajtását eredményezheti:

  • a szülők közös támogatása,
  • egy másik családtag közös támogatása,
  • a gyermek jó hírnevű személyre bízása,
  • az önálló életvitel támogatása,
  • nevelőszülői gondozás,
  • intézményi gondozásba vétel.

Az előmozdítást és védelmet szolgáló intézkedéseket jellegüktől függően a megszokott lakókörnyezetben vagy gondozásba vétel keretében hajtják végre.

Az egyenlőséggel foglalkozó szervek

Az Állampolgársággal és a Nemek közötti Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság (Comissão para a Cidadania e a Igualdade de Género - CIG)

Az Állampolgársággal és a Nemek Közötti Egyenlőséggel Foglalkozó Bizottság a férfiak és nők közötti egyenlőség elvének előmozdításáért és fenntartásáért felelős nemzeti szerv. A következő területeken végzi munkáját: állampolgári ismeretek; férfiak és nők közötti egyenlőség; az anyaság és az apaság védelemben részesítése; a nők és férfiak élet különböző területein való egyenlő részvételét ösztönző módszerek előmozdítása; a munka, a magán- és a családi élet összehangolása férfiaknál és nőknél; a családon belüli és a nemi alapú erőszak, és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az áldozatok támogatása.

A CIG igazgatási autonómiával rendelkező, az állami közigazgatás részét képező központi szolgálat. Része a Minisztertanács Elnökségének, és az állampolgári és egyenlőségi kérdésekkel foglalkozó államtitkár felügyelete alatt áll.

Felelős különösen a hátrányos megkülönböztetést vagy nemi alapú erőszakot érintő ügyekre vonatkozó panaszok befogadásáért, és adott esetben benyújtásáért, vélemények és ajánlások illetékes hatóságok vagy érintett jogalanyok részére történő kibocsátásáért.

Panaszkezelés:

A hátrányos megkülönböztetést vagy nemi alapú erőszakot érintő ügyekre vonatkozó panaszokat a CIG e-mailben, a bizottság Facebook-oldalán keresztül bejelentve, és papír alapon fogadja.

A befogadott panaszokat a belső szolgálatok elemzik és osztályozzák, és ugyanazon a csatornán keresztül közvetlenül válaszolnak a panaszosnak. A vélemények és/vagy ajánlások megküldhetők az érintett jogalanyoknak, és/vagy az ügy az illetékes hatóság (pl. ügyészség, ASAE (Autoridade de Segurança Alimentar e Económica – Élelmezésbiztonsági és Gazdasági Hatóság), ERC (Entidade Reguladora para a Comunicação Social – Média Szabályozó Hatóság) elé terjeszthető, az érintett jogalanyok másolatban történő értesítésével.

Migrációs Főbiztosság (Alto Comissariado para as Migrações - ACM)

[Az Egyenlőséggel és a Faji Megkülönböztetés Elleni Küzdelemmel Foglalkozó Bizottság (Comissão para a Igualdade e Contra a Discriminação Racial - CICDR)]

A Migrációs Főbiztosság (ACM) olyan közintézmény, amely a bevándorlók és az etnikai csoportok, különösen a roma közösségek integrációja, valamint a kultúrák, az etnikumok és a vallások közötti sokszínűség kezelése és előmozdítása érdekében olyan, a migrációval kapcsolatos ágazati és ágazatközi közpolitikák meghatározásán, végrehajtásán és értékelésén dolgozik, amelyek relevánsak a migránsok nemzeti és nemzetközi bevonzása szempontjából, valamint a világ portugál ajkú részével összefüggésben. Egyik legfontosabb feladata a bőrszínen, állampolgárságon, etnikai származáson vagy valláson alapuló megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem – függetlenül a megkülönböztetés formájától –, fellépések, kampányok vagy figyelemfelkeltő események, valamint a jogszabályban meghatározott közigazgatási szabálysértések feldolgozása révén.

Az ACM védnöksége alatt létezik az Egyenlőséggel és a Faji Megkülönböztetés Elleni Küzdelemmel Foglalkozó Bizottság (Comissão para a Igualdade e Contra a Discriminação Racial — CICDR). A bizottság célja a faji megkülönböztetés megelőzése és betiltása, valamint minden olyan személy szankcionálása, aki alapvető jogokat sért, vagy gazdasági, szociális vagy kulturális jogok gyakorlását megtagadja vagy korlátozza adott fajhoz, etnikumhoz való tartozás, bőrszín, állampolgárság, származási régió miatt, a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról és az ellene való fellépésről szóló, 2017. augusztus 26-i 93/2017. sz. törvényben megszabott feltételekkel és korlátokkal. A 93/2017. sz. törvény tiltja az abban meghatározott hátrányos megkülönböztetés minden formáját, beleértve a fajon, etnikai származáson, bőrszínen, állampolgárságon, származáson vagy származási régión alapuló több gyakorlatot.

Panaszkezelés:

A panaszokat az ACM-hez vagy közvetlenül a CICDR-hez lehet benyújtani postai úton, faxon, e-mailben vagy telefonon keresztül. Egy A link új ablakot nyit megelektronikus panaszbejelentő formanyomtatvány is elérhető a CICDR honlapján.

Az egyén által elkövetett hátrányos megkülönböztetés közigazgatási szabálysértésnek minősül, amely a szociális támogatási mutató értékének vagy kétszeresének megfelelő bírsággal sújtható. A közjogi vagy magánjogi jogi személy által elkövetett hátrányos megkülönböztetés közigazgatási szabálysértésnek minősül, amely a szociális támogatási mutató értéke négyszeresétől húszszorosáig terjedő pénzbírsággal büntethető.

A magánszemélyek, valamint a magán- és közjogi jogi személyek esetében a bírságok kiszabása nem zárja ki az ugyanazon ügyre vonatkozó esetleges polgári jogi felelősséget vagy más szankció alkalmazását.

A bizottság nyilvántartást vezet azokról a magánszemélyekről és jogi személyekről, akik/amelyek pénzbírságot és további büntetést kaptak. A bíróságoknak és a munkakörülményekkel foglalkozó hatóságnak minden olyan határozatot meg kell küldeniük a bizottságnak, amely diszkriminatív gyakorlat tényét állapítja meg. Ha a bírósági jogorvoslatra nyitva álló határidő lejárt, és nem kértek bírósági jogorvoslatot, vagy ha a bizottság határozata jogerőre emelkedett, e határozat kivonatait öt éven keresztül közzéteszik az ACM honlapján. Ezek a kivonatok tartalmazzák legalább a bűnösnek talált jogi személy nevét, a megkülönböztetés típusára és jellegére, valamint az alkalmazott bírságokra és további szankciókra vonatkozó információkat.

Adatvédelmi szerv

Portugál Adatvédelmi Hatóság (Comissão Nacional de Proteção de Dados - CNPD)

A CNPD a köztársaság nemzetgyűlésének irányítása alatt álló, független közigazgatási szerv. Feladata, hogy az emberi jogok, valamint az alkotmányban és a törvényben rögzített szabadságok és garanciák maradéktalan tiszteletben tartása mellett ellenőrizze és felügyelje a személyes adatok feldolgozását. A bizottság a személyes adatok nyomon követésével foglalkozó nemzeti hatóság. A CNPD együttműködik már államok adatvédelmi felügyeleti hatóságaival a külföldön élő személyek jogainak védelme és fenntartása érdekében.

Panaszkezelés:

A magánszemélyek személyesadat-megsértésre vonatkozó panaszait és kérelmeit írásban kell benyújtani a CNPD felé. A panaszokat elektronikus úton is be lehet nyújtani a CNPD honlapján található A link új ablakot nyit megformanyomtatvány segítségével. Szerepelni kell rajtuk a szerzők nevének, címének és aláírásának.

A panasz nyilvántartásba vételét követően megvizsgálják azt, és előzetes értékelés céljából megküldik a CNPD egyik tagjának. Ha a felvetett kérdés nem tartozik a CNPD hatáskörébe vagy nem lehet az egyén nyilatkozata jellegének megfelelő határozatot hozni, az üggyel foglalkozó tag értékelheti vagy megfelelően továbbíthatja azt.

A CNPD határozatait többséggel hozza, kötelező érvényűek, és azokkal szemben panasszal és fellebbezéssel lehet élni.

Más szakosodott szervek

Nemzeti Rehabilitációs Intézet, IP (Instituto Nacional para a Reabilitação, IP - INR, I.P.)

A Nemzeti Rehabilitációs Intézet egy integrált közintézmény, jelenleg a Munkaügyi, Szolidaritási és Szociális Biztonsági Minisztérium felügyelete alatt áll, igazgatási autonómiával és saját vagyonnal rendelkezik. Az Intézet az egyenlő lehetőségek biztosításán, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésén munkálkodik, és alapvető jogaik előmozdításával támogatja a fogyatékossággal élő személyeket.

Az INR panaszt nyújthat be a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban, a 2006. augusztus 28-i 46/2006. sz. törvény előírtak szerint, amely tiltja és szankcionálja a fogyatékosságon és a súlyos egészségügyi kockázat előzetes fennállásán alapuló hátrányos megkülönböztetést. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan cselekmény, amely bármely fogyatékosság alapján alapvető jogot sért, vagy megtagadja vagy korlátozza bárki bármely jogának gyakorlását.

Panaszkezelés:

A hátrányosan megkülönböztetőnek tekintett helyzet teljes bemutatását meg kell küldeni az Intézetnek a panaszeljárás megindításához. A panaszbejelentő formanyomtatvány letölthető a A link új ablakot nyit meghonlapról és e-mailben elküldhető az A link új ablakot nyit meginr@inr.mtsss.pt címre.

A panaszban azonosítani kell a panaszost (teljes név, személyazonosító igazolvány száma vagy állampolgári igazolvány száma, az adófizető adóazonosító jele, teljes cím, telefon vagy más elérhetőség), és egyértelműen be kell mutatni az egész tényállást. Meg kell jelölni a tanúkat, meg kell adni nevüket, címüket és elérhetőségüket, és a lehetőségekhez képest alá kell támasztani a panaszt a hátrányosan megkülönböztető aktus megtörténtét bizonyító részletekkel, bizonyítékokkal vagy iratokkal.

A panasz benyújtását követően az ügyet megküldik az illetékes közigazgatási hatóságnak (főfelügyelet, szabályozó hatóság vagy más illetékes szerv), amely ellenőrzési és/vagy szankcionálási hatáskörrel rendelkezik a vizsgálati szakaszban, amelynek során összegyűjtik a bizonyítékokat, és amelyet követően az ügyet lezárják vagy bírságot szabnak ki (bármely további büntetéssel együtt). A határozat másolatát megküldik a Nemzeti Rehabilitációs Intézet részére.

A hátrányosan megkülönböztető aktus elkövetése a garantált havi minimálbér értékének 5-30-szorosával megegyező bírság megfizetésével büntethető, attól függően, hogy természetes vagy jogi személy követte el a jogsértést.

A bűncselekmény súlyosságától és az elkövető felelősségi szintjétől függően kiegészítő büntetések szabhatók ki, ilyen például vagyontárgyak lefoglalása, foglalkozástól vagy tevékenység gyakorlásától eltiltás, hatósági támogatások vagy kedvezmények igénybevételének megtagadása, létesítmények bezárása és az ítéletek közzététele.

A munkaügyi és foglalkoztatási egyenlőségért felelős bizottság (Comissão para a Igualdade no Trabalho e no Emprego - CITE)

A CITE háromoldalú és egyenlő jogosultságokkal rendelkező felekből álló testület, igazgatási autonómiával és jogi személyiséggel rendelkezik. Előmozdítja a férfiak és nők közötti egyenlőséget és hátrányos megkülönböztetés tilalmát a munkavégzés, a foglalkoztatás és a szakképzés területén, és együttműködik az ezen a területen érvényes jogszabályok és megállapodásokban meghatározott kötelezettségek, továbbá az anyaság és apaság védelmére és a szakmai élet családi- és magánélettel való, magánszektorbeli, közszférabeli és szövetkezeti szektorbeli összeegyeztethetőségére vonatkozó kötelezettségek érvényre juttatásában.

Fő feladatai között értékeli az azzal kapcsolatban benyújtott panaszokat és tudomására jutott helyzeteket, hogy megsértették a nemek közötti egyenlőséget és hátrányos megkülönböztetés tilalmát a munkavégzés, a foglalkoztatás és a szakképzés területén biztosító jogszabályokat. Munkálkodik továbbá az anyaság és apaság védelmének és a szakmai élet családi- és magánélettel való összeegyeztethetőségének biztosításán, és ezzel kapcsolatban tájékoztatást és jogi segítséget nyújt.

Panaszkezelés:

Bárki benyújthat panaszt olyan álláshirdetéssel vagy más toborzási módszerrel kapcsolatban, amely nem biztosítja a férfiak és nők egyenlőségét a munkaerőpiacra való belépés területén.

Bármely munkavállaló benyújthat panaszt olyan esetben, ha a férfiak és nők között hátrányos megkülönböztetés történik a munkaerőpiacra való belépés, a munkavégzés, és a szakképzés területén.

A panasz benyújtható postai úton, faxon vagy e-mailben. Közölhető továbbá telefonon is az ingyenesen hívható 800 204 684 számon, vagy előzetes időpontkérés alapján a CITE irodáiban – telefonszám: 21 780 37 09.

A CITE jelenti a munkaügyi ellenőrzések elvégzéséért felelős szolgálatnak (munkakörülményeket ellenőrző hatóság) az olyan véleményeket, amelyek nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést jelentő munkaügyi gyakorlatok fennállását bizonyítják vagy feltételezik, és ez a szolgálat szabálysértési eljárást indíthat a következőkben részletezett módon.

Munkakörülményeket ellenőrző hatóság (Autoridade para as Condições do Trabalho - ACT)

A Munkakörülményeket ellenőrző Hatóság olyan állami szolgálat, amelynek célja a munkakörülmények javításának előmozdítása Portugália szárazföldi részén a magán munkaügyi kapcsolatok munkajogi szabályokkal való összhangjának nyomon követésével és valamennyi magánszektorban a munkabiztonság és a munkaegészségügy előmozdításával.

Nyomon követi továbbá valamennyi szektorban és a központi közigazgatás szervezeti egységeinél és szerveinél (közvetlen, közvetett és helyi) a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést, ideértve a közintézményeket és a személyre szabott szolgáltatások vagy közfinanszírozás nyújtására irányuló eljárásokat.

A panaszokat létesítményi hiányosságok vagy az ACT hatáskörébe tartozó rendelkezések be nem tartása esetén lehet benyújtani, ezek közé tartoznak a következők: munkabiztonsági és munkaegészségügyi feltételek; határozott idejű munkaszerződések; egyenlőtlenség és hátrányos megkülönböztetés a munkavégzés során; munkavállalók kiküldetése; a munkaidő időtartama és szervezése; a munkavállalók kollektív képviselete; be nem jelentett vagy szabálytalan munkavégzés; idénymunka; bevándorlók foglalkoztatása.

Panaszkezelés:

Bármely munkavállaló, munkavállalói képviselő vagy más érdekelt fél benyújthat panaszt az ACT honlapján elérhető A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatvány kitöltésével.

Ha feladatainak ellátása során a munkaügyi felügyelő személyesen és közvetlenül (akár az eseményt követően) megállapítja vagy bizonyítja a szabályok bírsággal szankcionálható megsértését, hivatalos jelentés készül. A személyesen nem bizonyított jogsértések esetén a munkaügyi felügyelő eseti jelentést készít, amelyet a rendelkezésre álló bizonyíték és legalább két tanú neve támaszt alá.

A jelentés elkészültét követően a jogsértéssel vádolt személyt értesítik és 15 napot biztosítanak számára a bírság önkéntes befizetésére, írásbeli válasz benyújtására az azt alátámasztó bizonyítékokkal és tanúk felsorolásával együtt, vagy személyes fellebbezésre meghallgatás iránt.

A vizsgálat elvégzésének határideje 60 nap, amely kellően indokolt esetben ugyanilyen hosszú időtartammal meghosszabbítható.

Nagyon súlyos szabálysértések vagy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett súlyos szabálysértések ismétlődése esetén kiegészítő büntetésként nyilvánosságra hozható az eset. A fent hivatkozott szabálysértések megismétlődése esetén kiszabható további kiegészítő büntetés, például a tevékenység gyakorlásának ideiglenes megtiltása, az árveréseken vagy közbeszerzésekben való részvétel jogának megvonása, vagy a büntetés közzététele, figyelembe véve a munkavállalóra gyakorolt elrettentő hatást vagy a munkáltató által megvont gazdasági előnyt.

Ha a szabálysértés kötelezettség elmulasztásából áll, a bírság megfizetése nem mentesíti az elkövetőt a kötelezettség teljesítésétől, ha továbbra is van rá lehetőség. Ha a szabálysértés pénzösszegek meg nem fizetéséből áll, az ACT a bírság mellett elrendelheti, hogy a munkavállalóknak fizetendő összegeket a bírságfizetési határidőn belül kell kifizetni.

Portugál Környezetvédelmi Ügynökség (Agência Portuguesa do Ambiente - APA)

A Portugál Környezetvédelmi Ügynökség célja a többi ágazati politikával összehangolt és az ugyanazon célok érdekében munkálkodó közjogi és magánjogi szervezetekkel együttműködésben álló környezetvédelmi és fenntartható fejlődésre vonatkozó politikák integrált és részvételen alapuló igazgatására vonatkozó javaslatok előterjesztése, annak kialakítása és nyomon követése. A magas szintű környezetvédelem és -fejlesztés érdekében tevékenykedik, valamint az állampolgárok felé irányuló magas szintű szolgáltatásnyújtásért. Az Ügynökség egyben a környezeti felelősségi rendszer végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság.

A környezeti kár magában foglalja a következőket: i. a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott kár; ii. vizekben okozott kár; iii. területi károk.

A környezeti kárra vagy az ilyen jellegű közvetlen kárveszélyre vonatkozó észrevételeket közölni kell az Ügynökséggel és fel lehet kérni az eljárásra. Az észrevételt benyújtó személynek be kell nyújtania továbbá a rendelkezésére álló megfelelő információkat vagy beavatkozásokat.

Panaszkezelés:

A kérelmet bármely magánszemély vagy érdekelt fél benyújthatja postai úton vagy e-mailben. Egy A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatvány is elérhető az Ügynökség honlapján.

Az illetékes hatóság megvizsgálja az intézkedés iránti kérelmet és értesíti az érdekelt feleket annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha az illetékes hatóság megállapítja a környezeti kár fennállását és elfogadja a kérelmező kérelmét, a gazdasági szereplőt értesíti az intézkedés iránti kérelemről és arról a szándékáról, hogy a végrehajtandó intézkedésekről döntést kíván hozni.

Mezőgazdasági, Tengeri, Környezetvédelmi és Területrendezési Főfelügyelet (Inspeção-Geral da Agricultura, do Mar, do Ambiente e do Ordenamento do Território - IGAMAOT)

Az IGAMAOT az állami közigazgatás részét képező központi szolgálat, amelynek feladata igazgatási, irányítási és feladat-meghatározási szempontból az IGAMAOT tevékenységi területén belül működő szervezeti egységek és szervek felügyelete és ellenőrzése. Az élelmiszeripari szabályozás és élelmezésbiztonság területén nyomon követi a nemzeti és uniós alapokból származó támogatásokat. A környezetvédelem, a területrendezés és a természetvédelem területén biztosítja a jogszerűség folyamatos nyomon követését és értékelését.

Munkája lefedi a közszférát és a magán gazdasági szereplőket, valamint az egyes állampolgárokat a környezetvédelmi jogszabályokkal, területrendezéssel vagy természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, és a mezőgazdaság és a halászat területén a nemzeti vagy európai támogatásban részesülő kedvezményezetteket.

Az IGAMAOT a hatáskörébe tartozó aktusokhoz kapcsolódó panaszokat fogadja. A bejelentett helyzettől függően más illetékes hatóságokkal együttműködve avatkozik be a legnagyobb kockázatot jelentő ügyekben.

Panaszkezelés:

Az IGAMAOT e-irodát működtet a honlapján, amelyen keresztül a panaszokat be lehet nyújtani az A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatvány kitöltésével, amelyben részletesen be kell mutatni az észlelt helyzetet, valamint meg kell adni a panaszos nevét és elérhetőségét. A panaszos a formanyomtatvány megfelelő négyzetét bejelölve kérheti, hogy ezeket az adatokat kezeljék bizalmasan.

Az IGAMAOT-hoz benyújtott olyan panaszok, nyilatkozatok, eseményekről szóló jelentések és egyéb kérelmek, amelyek vonatkozásában a közölt információt ellenőrzéssel összefüggésben lehet vizsgálni, a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban álló különös igazgatási eljárás megindítását eredményezik.

A névtelen kérelmekkel nem foglalkoznak, kivéve, ha kellően alátámasztottak vagy dokumentáltak.

Az igazgatási eljárás során az IGAMAOT határidőt állapít meg az érintett szerveknek küldött adatkérő vagy tájékoztatásra irányuló kérelmére adandó válasz vonatkozásában.

A vizsgálat keretében továbbra is meg lehet tenni olyan lépéseket az érintett jogalanyok vonatkozásában, amelyek célja az ellenőrzés megindításáról szóló döntést lehetővé tevő információ és bizonyíték begyűjtése.

Az ügy vizsgálatát követően a bűncselekmények kötelező bejelentésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül indokolt javaslat készül a főfelügyelő részére, aki dönthet az ügy lezárásáról, nyomon követéséről, rendkívüli intézkedéseket hoz vagy az ügyet az IGAMAOT-ért felelős kormánytag elé terjeszti, aki eldönti az ügy kezelésének módját.

Igazságszolgáltatási Főfelügyelet (Inspeção-Geral dos Serviços de Justiça - IGSJ)

Az IGSJ igazgatási autonómiával rendelkező, az állami közigazgatás részét képező központi szolgálat, amelynek feladata az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó vagy annak felügyelete vagy irányítása alatt álló valamennyi jogalany, szervezeti egység és szerv felügyelete és ellenőrzése, ideértve a büntetés-végrehajtási szolgálatokat is, a jogsértések vagy szabálytalanságok helyreigazítása és a szolgálatok működésének optimalizálása érdekében.

Panaszt lehet benyújtani a jogellenesnek tekintett aktusokkal vagy mulasztásokkal, főként a közszolgáltatásokat érintő késedelmekkel kapcsolatban; elégtelen szolgáltatással kapcsolatban; a munkatársak vagy tisztviselők helytelen magatartásával kapcsolatban; létesítmények elégtelen feltételeivel kapcsolatban; és általánosságban a szolgálatok működésében tapasztalt bármely szabálytalansággal vagy hiányossággal kapcsolatban.

Panaszkezelés:

A panasz bármely különös formai követelmény betartásának mellőzésével benyújtható: személyesen, postai úton, vagy telefonon, faxon vagy e-mailben. Az erre a célra szolgáló elektronikus A link új ablakot nyit megformanyomtatvány letölthető az IGSJ honlapjáról.

Az IGSJ számára személyesen benyújtott panaszokat, eseményekről szóló jelentéseket és nyilatkozatokat az erre a célra kijelölt felügyelő fogadja.

Valamennyi benyújtott panasz ügyszámot kap. A panaszost értesítik az ügyszámról, és az IGSJ-vel való kapcsolattartás során hivatkoznia kell arra. Adott esetben a panasz összevonható folyamatban lévő ellenőrzéssel vagy vizsgálattal.

A panaszos bármely módon, az ügyszám megadásával tájékoztatást kérhet az IGSJ-től ügyének állásáról. Ha a panaszt az IGSJ honlapján keresztül nyújtották be, kezelésének menete nyomon követhető az elektronikus benyújtásnál kapott hozzáférési jelszó használatával.

A névtelen panaszokat csak akkor vizsgálják, ha az abban szereplő állításokat következetesnek és részletezettnek tartják. A panaszos nem kap tájékoztatást a vizsgálatok eredményéről, és az IGSJ honlapján keresztül sem férhet hozzá az adott ügy állására vonatkozó információhoz, mivel az ezen tájékoztatáshoz való hozzáférés feltétele a felhasználó regisztrációja.

Belügyi Főfelügyelet (Inspeção-Geral da Administração Interna - IGAI)

Az IGAI a rendőri tevékenység külső ellenőrzéséért felelős független szolgálat. A Belügyminisztérium (Ministério da Administração Interna – MAI) felügyelete alatt áll, és hatáskörébe tartozik az e minisztérium keretében működő valamennyi biztonsági szolgálat és testület [GNR (Guarda Nacional Republicana – Nemzeti Köztársasági Gárda), PSP (Polícia de Segurança Pública –- Közbiztonsági Rendőrség) és a SEF (Serviço de Estrangeiros e Fronteiras – Külföldiekkel foglalkozó és Határokat felügyelő Szolgálat)]. Magas szintű ellenőrzést és felügyeletet biztosít e szervek vonatkozásában, és védi az állampolgárok jogait, különös hangsúllyal az emberi jogok védelmére és a közrend fenntartására.

Bármely személy (portugál vagy külföldi), személyek csoportja, egyesület, társaság vagy más társas vállalkozás benyújthat panaszt jogellenesnek tekintett aktusok vagy mulasztások kapcsán, különösen ilyenek a MAI felügyelete alatt álló szervek hivatásos munkatársai által elkövetett alapvetőjog-sértésekre vonatkozó panaszok. Az ilyen jogsértések közé tartozik: a közszolgáltatásokat érintő késedelmek, elégtelen szolgáltatás, a közszolgálatban dolgozók vagy a MAI hatáskörébe tartozó más munkatársak helytelen magatartása, létesítmények elégtelen feltételei, és általánosságban a szolgálatok működésében tapasztalt bármely szabálytalanság vagy hiányosság.

Panaszkezelés:

A panasz bármely különös formai követelmény nélkül benyújtható: egyszerű levélben, személyesen, e-mailben vagy az A link új ablakot nyit megelektronikus panaszbejelentő űrlap használatával.

A panaszosnak részletesen be kell mutatnia az észlelt helyzetet, meg kell jelölnie a felelős személyt, meg kell határozni a pontos dátumot és helyszínt (utca, házszám, város, település és körzet), és lehetőség szerint csatolnia kell a jelentett helyzet megjelölését a térképen.

Ha az esemény bejelentésének időpontjában nincs lehetőség bizonyíték benyújtására, akkor azt követően a lehető leghamarabb be kell nyújtani.

Az IGAI gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi panaszt megfelelően megvizsgálják, és hogy valamennyi azonosított panaszos választ kap nyilatkozatára. Az ügyszám megadásával tájékoztatást lehet kérni az IGAI-tól az ügyek állásáról.

A névtelen panaszokat csak akkor vizsgálják, ha az abban szereplő állításokat következetesnek és részletezettnek tartják.

Oktatási és Tudományos Főfelügyelet (Inspeção-Geral da Educação e Ciência - IGEC)

Az IGEC nyomon követi az Oktatási Minisztérium vagy a megfelelő kormánytag felügyelete alatt álló szervek, szervezeti egységek és ügynökségek aktusainak jogszerűségét és szabályosságát. Ellenőrzi és felügyeli továbbá az oktatási rendszer működését az óvodai és iskolai oktatásban (alap-, közép- és felsőfokú oktatásban). Hatáskörébe tartoznak az oktatás különös formái, az iskolán kívüli oktatás, a tudomány és a technológia, valamint a minisztériumi szervek, szervezeti egységek és ügynökségek.

Az IGEC ombudsmanja biztosítja, védi és előmozdítja az állampolgárok jogait és jogos érdekeit, valamint az oktatási rendszer tisztességes és igazságos voltát. Munkájának részét képezi az oktatási rendszert igénybe vevők és annak alkalmazottai által benyújtott panaszok elemzése és kezelése, és sor kerülhet vizsgálatra vagy fegyelmi eljárásra.

Panaszkezelés:

A panasz benyújtható postai úton, faxon vagy e-mailben (A link új ablakot nyit megigec@igec.mec.pt). Az IGEC-nek címzett panasz benyújtása előtt az oktatási rendszer igénybevevői és alkalmazottai a lehetőségekhez képest kifejtik a helyzetet az iskolai klaszter/nem csoportba sorolt iskola, felsőoktatási intézmény vagy szerv/szolgálat illetékes szervei előtt.

Az ombudsman munkáját az IGEC területi vizsgálati részlegei révén végzi, amelyek az oktatási rendszer igénybevevői és alkalmazottai által benyújtott panaszok értékeléséért és az elintézésükre legmegfelelőbbnek tartott eljárás meghatározásáért felelősek. Olyan előzetes vizsgálatot is végezhetnek, amely lényegében a panasz tárgyának megállapítására és a panasz indokainak gyors és hatékony megállapítására irányul. Ha az ilyen panasz az iskolai klaszter/nem csoportba sorolt iskola vezetőjének, felsőoktatási intézmény/létesítmény rektorának/elnökének/igazgatójának vagy iskolák igazgatóinak hatáskörébe tartozik, a regionális oktatási küldötteken keresztül a panaszokat közvetlenül hozzájuk intézik. Az oktatási/tudományos szervekkel/szolgálatokkal kapcsolatos panaszokat közvetlenül az IGEC vizsgálja az érintett felek meghallgatását követően.

Az IGEC vezetőségéhez beérkezett panaszokat megküldik a területi vizsgálati részlegekhez a legmegfelelőbb eljárás megállapítása érdekében.

Az iskolai klaszter/nem csoportba sorolt iskola igazgatója és a felsőoktatási intézmény/létesítmény rektora/elnöke/igazgatója fegyelmi jogkört gyakorol az oktatók, a nem oktatással foglalkozó alkalmazottak és a tanulók tekintetében. Az iskolaigazgató a regionális oktatási küldötteken keresztül fegyelmi jogkört gyakorol az iskolai klaszter/nem csoportba sorolt iskola igazgatási és irányítási szerve tekintetében.

Amennyiben azonban egy ellenőrzés során kiderül, hogy fegyelmi vétségekre került sor, a főfelügyelő jogosult megindítani a megfelelő fegyelmi eljárást.

A vezetőséghez vagy a területi vizsgálati részlegekhez beérkezett, az Oktatási és Tudományos Minisztérium felügyeleti körén kívül eső magán jogalanyok egyéb igazgatási vonatkozásainak működésére és/vagy aktusaira vonatkozó panaszokat az illetékes központi, regionális vagy helyi kormányzati szervekhez utalják, és az érintett felet értesítik erről.

Egészségügyi Főfelügyelet (Inspeção-Geral das Atividades em Saúde - IGAS)

Az Egészségügyi Főfelügyelet az állami közigazgatás részét képező központi szolgálat, amelynek feladata az egészségügyi ellátás valamennyi területén biztosítani a jogszerűséget és a magas műszaki szinten működést, az Egészségügyi Minisztérium szervei vagy annak hatáskörébe tartozó szervek és a közszféra, magánszféra vagy a szociális ágazat szervei vonatkozásában.

A szolgáltatási szabálytalanságokat vagy működési hiányosságokat lehet jelenteni az IGAS részére, ilyenek például a következők: jogellenesnek tekintett aktusok vagy mulasztások, pénzzel vagy közvagyonnal való visszaélés, csalás vagy korrupció, valamely konkrét szolgáltató vagy létesítmény esetében az egészségügyi ellátás igénybevétele lehetőségének akadályai vagy egyenlőtlensége, az egészségügyben dolgozók vagy szakemberek kötelességszegése, stb.

Ha a bejelentett ügy nem tartozik az IGAS hatáskörébe, a megfelelően azonosított szervektől származó nyilatkozatokat vagy panaszokat továbbítják az illetékes szerv részére.

Panaszkezelés:

Bármely személy (portugál vagy külföldi), személyek csoportja, egyesület, társaság vagy más társas vállalkozás benyújthat panaszt postai úton vagy e-mailben.

A panaszt/nyilatkozatot bármikor be lehet nyújtani, és annak teljesnek és indokoltnak kell lennie, lehetőség szerint részletes tájékoztatással az érintett személyről vagy szervezetről, a tényállásról, az esemény időpontjáról és helyszínéről, tartalmaznia kell a személy azonosító adatait (név és elérhetőség), és azt, hogy a panaszt/nyilatkozatot más szervhez is benyújtották-e.

Az IGAS azokat a panaszokat/nyilatkozatokat vizsgálja, amelyekben a tények vagy aktusok megvalósulásának időpontja, módja és helyszíne, megvalósítója és az esetleges felelősség következetesnek és részletesnek bizonyul.

A panaszok/nyilatkozatok az IGAS ellenőrzési szabályzatával összhangban álló ellenőrzéshez vagy tisztázó eljáráshoz vezethetnek.
Ellenőrzési eljárások esetén minden esetben tiszteletben tartják a kontradiktórius eljárás elvét. Ez lehetővé teszi az érintett felek meghallgatását, kivéve a jogszabályban előírt eseteket, például ha ez objektív módon hátráltathatja a büntetőeljárásban folytatott nyomozást és a bizonyításfelvételt.

A megfelelően azonosított érdekelt feleket értesítik az IGAS beavatkozásának eredményéről.

Egészségügyi Szabályozó Hatóság (Entidade Reguladora da Saúde - ERS)

Az Egészségügyi Szabályozó Hatóság (ERS) független közigazgatási szerv, amelynek feladata az egészségügyi létesítmények, vagyis a gyógyszertárak kivételével a portugál szárazföldön a lakosságot ellátó, a közszféra, magánszféra vagy a szociális ágazat valamennyi egészségügyi létesítménye tevékenységének szabályozása.

A szabályozó és felügyelő szolgáltatók feladata a következőket foglalja magában: az ügyfelek, szolgáltatók és intézmények panaszainak kezelése; az egészségügyi szolgáltatók szolgáltatásaira vonatkozó ellenőrzések lefolytatása; az ügyfelek jogait veszélyeztető helyzetek vizsgálata; szabálysértési eljárások lefolytatása és bírságkiszabás; utasítások, ajánlások és vélemények kibocsátása; az egészségügyi rendszer szervezetére vonatkozó tanulmányok készítése.

Az ERS hatáskörébe tartozó panaszok az alábbiakra vonatkozhatnak:

  • hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz,
  • hátrányos megkülönböztetés,
  • az egészségügyi segítségnyújtás minősége,
  • az igazgatási segítségnyújtás minősége,
  • az ügyfelek jogai,
  • a várakozási idők személyes ügyintézésre,
  • személyes ügyintézési időpontok várakozási ideje,
  • pénzügyi kérdések,
  • jogi kérdések,
  • létesítmények minősége.

Panaszkezelés:

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevevői a közszolgáltatást nyújtó létesítményekben biztosítandó panaszkönyv segítségével tehetnek panaszt, vagy az eseményt követően közvetlenül a társaságnál vagy szolgáltatónál/értékesítőnél.

A nyilatkozatokat postai úton, telefonon, személyesen vagy az ERS honlapján elérhető online panaszkönyv segítségével közvetlenül az A link új ablakot nyit megERS portálon is be lehet nyújtani. Az ERS pontosan ugyanúgy kezeli az online panaszkönyv segítségével benyújtott panaszokat, mint az egészségügyi szolgáltatók épületeiben rendelkezésre álló hagyományos panaszkönyv útján beérkező panaszokat.

Ha a panaszos a szolgáltató épületeiben rendelkezésre álló panaszkönyvbe írta nyilatkozatát, a nyilatkozat panaszbenyújtás időpontjában átadott másolatát (kék ív) meg lehet küldeni az ERS részére. A szolgáltatónak 10 munkanapja van a panasz ERS részére történő megküldésére.

Ha az ügyfél hivatalos postai levél útján, faxon vagy e-mailben közvetlenül a szolgáltatónak címzi nyilatkozatát, az eredeti dokumentum másolatát megküldheti az ERS részére.

A panasz beérkezésekor az ERS bekéri a panaszostól az általa relevánsnak tartott nyilatkozatokat. A panasz és a benyújtott nyilatkozatok tartalmától függően az ERS a jogszabályban ráruházott jogosultságokkal összhangban megteszi az általa megfelelőnek tartott intézkedéseket. Ha a panaszt nem lehet megfelelően azonosítani vagy nem kellően következetes, az ügyet lezárják. Ha a panasz nem tartozik a hatáskörébe, az ERS tájékoztatja a panaszost az ügy kezeléséért felelős szervről és megfelelően továbbítja azt.

A Munkaügyi, Szolidaritási és Szociális Biztonsági Minisztérium Főfelügyelete (Inspeção-Geral do Ministério do Trabalho, Solidariedade e Segurança Social - IGMTSSS)

Az IGMTSSS közvetlen állami irányítás alatt álló szolgálat, és a Munkaügyi, Szolidaritási és Szociális Biztonsági Minisztérium (Ministério do Trabalho, Solidariedade e Segurança Social – MTSSS) része. Az MTSSS szolgálatainak és szerveinek vagy a megfelelő miniszterhez tartozó szolgálatoknak és szerveknek a felügyeletével foglalkozik.

Az IGMTSSS értékeli a minisztérium szervezeti egységei és szervei vagy a megfelelő miniszterhez tartozó szervezeti egységek és szervek aktusainak jogi és szabályozási megfelelőségét, és ellenőrzések segítségével értékeli teljesítményüket és irányításukat. Értékeli az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minőségét, és a feltárt hiányosságok vagy szabálytalanságok kiigazítására szolgáló változtatásokat és intézkedéseket javasol.

A Főfelügyelethez lehet intézni a minisztériumhoz tartozó szervek – beleértve a Santa Casa da Misericórdia (Irgalmas Szent Ház) intézményeit és a szociális szolidaritás területén működő magánintézményeket is – jogsértéseire vonatkozó panaszokat vagy eseménybejelentéseket.

Panaszkezelés:

A panasz benyújtható postai úton, e-mailben vagy a honlapon elérhető A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatvány segítségével. A panasz tárgyának és a tények megvalósulása időpontjának azonosítása érdekében a panasznak tartalmaznia kell az arra okot adó események rövid és egyértelmű leírását.

Élelmezésbiztonsági és Gazdasági Hatóság (Autoridade de Segurança Alimentar e Económica - ASAE)

Az ASAE az élelmezésbiztonságra és gazdasági nyomon követésre szakosodott nemzeti igazgatási hatóság. Feladata az élelmiszerláncot érintő kockázatok értékelése és közlése, és a megfelelő jogi szabályozással való összhang nyomon követésével az élelmiszeripari ágazatban és a nem élelmiszertermelő ágazatokban zajló gazdasági tevékenységek szabályozása.

Valamennyi olyan termékértékesítőnek vagy szolgáltatónak rendelkeznie kell panaszkönyvvel, aki állandó fizikai létesítményben végzi tevékenységét, közvetlenül kapcsolatban áll a nyilvánossággal, és terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt Portugáliában.

Panaszkezelés:

Ha az ügyfél nem teljesen elégedett az igénybe vett szolgáltatás vagy a termékvásárlás során, kérheti a panaszkönyvet, amelyben kifejtheti elégedetlensége okát. A szolgáltatóknak 10 munkanapon belül meg kell küldeni az ASAE részére az eredeti panaszkönyvi nyomtatványt.

A jogellenes aktusokat be lehet továbbá jelenteni az ASAE honlapján rendelkezésre álló A link új ablakot nyit megformanyomtatvány segítségével, és azok hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértések vagy bűncselekmények lehetnek.

Ha a bejelentett jogellenes aktus nem tartozik az ASAE hatáskörébe, a panaszt továbbítják az illetékes hatóságnak.

A panasznak teljesnek és megalapozottnak kell lennie, és tartalmaznia kell lehetőség szerint a tényekre vonatkozó részletes tájékoztatást és a bejelentéssel érintett szervet, a tények megvalósulásának helyét (cím és/vagy egyéb hivatkozási pont), a panasz okát és más fontos kérdést. Névtelen bejelentés esetén később nem nyújtanak további tájékoztatást.

A panasz és a vonatkozó nyilatkozatok beérkezésekor az ASAE megindítja a megfelelő eljárást, ha a panaszban szereplő tények az alkalmazandó különös szabályozásban szereplő szabálysértésre utalnak. Ellenkező esetben az ASAE értesíti a termékértékesítőt vagy szolgáltatót, aki 10 munkanapon belül benyújthatja az általa megfelelőnek tartott nyilatkozatokat.

A nyilatkozatok tartalmának és a panasz érdemének vizsgálatát követően az ASAE megküldheti a panaszt az annak érdemében illetékes másik szervnek, vagy javasolhatja a panasz kezelésének lezárását, ha nem indokolt a cselekvés.

Ha a panaszban bemutatott tények vizsgálata bírósági eljáráshoz vezet, és a helyzet megoldása érdekében minden szükséges lépést megtettek, az ASAE írásban értesíti a panaszost (ha megfelelően azonosította magát) a panaszt követően tett vagy tervezett eljárásokról vagy intézkedésekről.

Egyéb szervek

Szociális Biztonsági Intézet (Instituto de Segurança Social, I.P. [ISS])

A Szociális Biztonsági Intézet, I.P. jogszabályban biztosított különös jogállású közintézmény. Közvetett állami igazgatás alatt álló, igazgatási és pénzügyi autonómiával és saját vagyonnal rendelkező intézmény.

A jogvédelem nyújtásának biztosításáért felelős. A jogvédelem azon személyek és nonprofit szervezetek joga, akik/amelyek nem tudják megfizetni a bírósági eljáráshoz kapcsolódó költségeket elbocsátás, válás, kilakoltatás, lefoglalás stb. esetén, vagy a közös megegyezéssel történő válás peren kívüli eljárása során.

A jogvédelem a következőket foglalja magában:

Jogi tanácsadás – ügyvédi tanácsadás a konkrét esetekre vagy olyan ügyekre vonatkozó alkalmazandó jog technikai pontosítása érdekében, amelyekben megsértették valakinek a jogos személyhez fűződő érdekeit vagy jogait, vagy ezek megsértésének veszélye áll fenn (ez nem vonatkozik a nonprofit szervezetekre).

Költségmentesség – ügyvéd kirendelése és díjának megfizetése vagy a bíróság által kirendelt védő (defensor oficioso - büntető vagy közigazgatási eljárásokban a vádlotti/alperesi oldalon eljáró ügyvéd megnevezése) díjának megfizetése, a jogi költségek alóli mentesség vagy részletfizetési lehetőség biztosítása, és végrehajtási tisztviselő kirendelése (a bírósági végrehajtó minden esetben ellátja a végrehajtási tisztviselő feladatait).

A következő személyek jogosultak jogvédelemre:

  • Portugál állampolgárok és uniós polgárok.
  • A valamelyik uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek és hontalanok.
  • Uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek – ha származási országuk joga ugyanezt a jogot biztosítja a portugál állampolgároknak.
  • Az eljárás helye szerinti uniós tagállamtól eltérő tagállamban élő vagy tartózkodó személyek (határokon átnyúló jogviták).
  • Nonprofit jogi személyek – csak a jogi szolgáltatásokért fizetendő díjak és egyéb eljárási költségek, az ügyvéd kirendelése és díjának megfizetése, a bíróság által kirendelt védő díjának megfizetése és a végrehajtási tisztviselő kirendelése tekintetében biztosított mentesség formájában jogosultak költségmentességre.

Valamennyi fent felsorolt személynek bizonyítania kell, hogy képtelen az üggyel, az ügyvéd megbízásával stb. kapcsolatos költségek viselésére.

A portugál joggal összhangban azok a személyek, akik jövedelmük, vagyonuk és folyamatos háztartási kiadásaik alapján objektíve képtelenek az eljárási költségek viselésére, nehéz pénzügyi helyzetűnek minősülnek.

A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa térítésmentesen hozzáférhető a Szociális Biztonsági Intézet bármelyik ügyfélszolgálati irodájában vagy A link új ablakot nyit megelektronikus formában az Intézet honlapján.

A kérelmet személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni a Szociális Biztonsági Intézet bármelyik ügyfélszolgálati irodájához (valamennyi szükséges dokumentummal együtt).

A jogvédelemre való jogosultság ellenőrizhető a következő honlap jobb oldali oszlopában megtalálható jogvédelmi kalkulátorral: A link új ablakot nyit meghttp://www.seg-social.pt/calculo-do-valor-de-rendimento-para-efeitos-de-proteccao-juridica

További tájékoztatás a Költségmentesség oldalon olvasható.

Bűncselekmények Áldozatainak Védelmével Foglalkozó Bizottság (Comissão para a Proteção das Vítimas de Crimes)

A Bűncselekmények Áldozatainak Védelmével Foglalkozó Bizottság az Igazságügyi Minisztérium azon szerve, amely felelős az erőszakos bűncselekmények és a családon belüli erőszak áldozatai által benyújtott állami kártérítés iránti kérelmek befogadásáért, vizsgálatáért és elbírálásáért.

A kártérítési kötelezettség a bűncselekményt elkövető személyt terheli, de bizonyos esetekben az állam nyújthat kártérítést, ha az elkövető képtelen megfizetni azt vagy lehetetlen észszerű időkereten belül kártérítéshez jutni, és a kár az áldozat életszínvonalának és életminőségének jelentős romlását okozza.

A kártérítés iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított egy éven belül, vagy büntetőeljárás esetén az eljárást lezáró határozattól számított egy éven belül lehet előterjeszteni. A bűncselekmény elkövetésének időpontjában kiskorú áldozatok a nagykorúság elérésétől vagy a nagykorúsítás időpontjától számított egy éven belül nyújthatják be a kérelmet.

A kérelmet a Bizottság helyiségeiben vagy az APAV (portugál áldozatokat támogató egyesület — Associação Portuguesa de Apoio à Vítima) áldozatsegítő irodáiban rendelkezésre álló, megfelelő formában kell benyújtani. Egy A link új ablakot nyit megelektronikus formanyomtatvány is elérhető a bizottság honlapján.

A kérelem az áldozat számára költségmentes, és a kérelemhez szükséges dokumentumok és igazolások is térítésmentesen beszerezhetők.

Ha a bűncselekményt másik uniós tagállam területén követték el, a szóban forgó állam által fizetendő kártérítés iránti kérelmet be lehet nyújtani a Bűncselekmények Áldozatainak Védelmével Foglalkozó Bizottsághoz, ha a kérelmező szokásos tartózkodási helye Portugáliában van.

Utolsó frissítés: 05/02/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Románia

Nemzeti bíróságok

Ombudsman

Az emberi jogok védelme területén működő szakosodott szervek

Egyéb szakosodott szervek

Nemzeti bíróságok

Azon jogterülettől függően, amely általánosságban véve szabályozza azt a cselekményt, amely egy személy jogainak sérelmét eredményezte (vagyis polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jogvita stb.), az érintett személy az ügyet vagy közvetlenül bíróság elé terjesztheti, polgári jogi összefüggésben rendszerint kereset indításával, vagy pedig a jogszabályok által meghatározott eljárásoknak megfelelően más állami szerv elé.

A büntetőjogban az a személy, akinek jogait a büntető törvénykönyvben meghatározott cselekmény sértette, a rendőrséghez vagy az ügyészséghez fordulhat, a büntető tárgyalásra pedig a büntetőeljárás szabályainak megfelelően kerül sor.

A közigazgatási jogviták esetén a 2004. évi 554. törvénynek megfelelően bármely személy, aki arra hivatkozik, hogy jogát vagy jogos érdekét sértette valamely hatóság közigazgatási aktusa, vagy az a tény, hogy kérelmét a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem bírálták el, az illetékes közigazgatási bíróságtól kérheti az aktus megsemmisítését, a kért jog vagy jogos érdek elismerését, valamint az okozott kár megtérítését. Ugyanígy az a személy, aki arra hivatkozik, hogy egy másik jogalanyt célzó egyedi közigazgatási aktus sértette jogát vagy jogos érdekét, szintén a közigazgatási bíróság elé terjesztheti az ügyet. Főszabály szerint azt megelőzően, hogy az ügyet az illetékes közigazgatási bíróság elé terjesztené, az adott személy köteles egy (a 2004. évi 554. törvény 7. cikkében szabályozott) előzetes eljárást követni, amely abból áll, hogy az aktust kibocsátó hatóságtól vagy a hatóság felettes szervétől (amennyiben van ilyen) kéri az aktus teljes vagy részleges hatályon kívül helyezését.

A bíróságok és fent említett egyéb állami szervek hatáskörét a hatályos jogszabályok határozzák meg (például a polgári perrendtartás, a büntetőeljárásról szóló törvény, a 2004. évi 554. törvény).

Ami a bíróságok előtti eljárást illeti, főszabály szerint ezek rendes jogi eljárások, a szóban forgó jogterülettől függő sajátosságokkal (további információért lásd a csak román nyelven elérhető A link új ablakot nyit meghttps://portal.just.ro/SitePages/ghid.aspx oldalt).

A bíróságok elérhetőségére vonatkozó adatok, és további kiegészítő információk a következő címen találhatók A link új ablakot nyit megPortalul instanțelor de judecată [bírósági portál] (csak román nyelven).

Ombudsman

OMBUDSMAN

(AVOCATUL POPORULUI)

A központi iroda címe:

Strada Eugeniu Carada No 3
Sector 3
Bukarest

Térkép: A link új ablakot nyit meghttps://avp.ro/index.php/en/contact-2/

A központi iroda elérhetősége:

Telefonos ügyfélszolgálat: (+40) (0)21 3127134;
Kezelő: (+40) (0)21 3129462;
E-mail: A link új ablakot nyit megavp@avp.ro
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://avp.ro

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől csütörtökig 9:00-től 16:00 óráig, és pénteken 9:00-től 12:00 óráig a szakosodott munkatársakkal (tanácsadók és szakértők) folytatott megbeszélésekre. Az állampolgárok kérésükre időpontot kaphatnak az ombudsmanhoz és helyetteseihez is.

A regionális irodák címei:

A link új ablakot nyit megA romániai ombudsman regionális irodái

Az intézmény bemutatása (jogszabályi háttér, bemutatás, szervezet, feladatok, panaszok, eljárások)

A link új ablakot nyit meghttps://avp.ro/index.php/en/presentation/scurt-istoric/

Panaszbejelentő formanyomtatvány:

A link új ablakot nyit meghttps://avp.ro/index.php/cum-sesizez-avocatul-poporului/formularul-unei-petitii/

Az ombudsmanra vonatkozó főbb hatályos szabályok a következő rendelkezésekben szerepelnek:

  • Románia Alkotmányának 58–60. cikke, 65. cikkének (2) bekezdése, 146. cikkének a) és d) pontja;
  • a Román Közlöny 2004. szeptember 15-i 844. számának I. részében újra közzétett, az ombudsmani intézmény szervezetéről és működéséről szóló, módosított és kiegészített 1997. évi 35. törvény;
  • a Román Közlöny 2007. június 29-i 445. számában közzétett, a képviselőház és a szenátus állandó hivatalainak 2007/6. határozatával módosított, a Román Közlöny 2004. október 11-i 922. számának I. részében újra közzétett, az ombudsmani intézmény szervezetéről és működéséről szóló rendelet;
  • a Román Közlöny 2004. december 7-i 1154. számának I. részében kihirdetett, a közigazgatási fellebbezésekről szóló, módosított 2004. évi 554. törvény;
  • a Román Közlöny 2010. október 26-i 714. számának I. részében kihirdetett, az ügyintézés felgyorsítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló, módosított és kiegészített 2010. évi 202. törvény.

Az intézmény célja és jellemzői:

  1. az egyének jogainak és szabadságainak védelme a hatóságokkal fenntartott kapcsolataikban;
  2. az ombudsman minden más hatóságtól független önálló hatóság;
  3. saját költségvetéssel rendelkezik, amely szerves része az állami költségvetésnek;
  4. feladatainak ellátása során nem helyettesít más hatóságot;
  5. az ombudsman nem kaphat kötött vagy képviseleti mandátumot, és senki sem kényszerítheti az ombudsmant arra, hogy kövesse utasításait vagy parancsait;
  6. az ombudsman tevékenysége nyilvános, azonban azon személyek kérelmére, akiknek jogait és szabadságait megsértették, vagy egyéb indokolt esetben dönthet tevékenysége bizalmas jellegéről;
  7. feladatait hivatalból vagy természetes személyek, társaságok, egyesületek, illetve egyéb jogi személyek kérelmére végzi. Állampolgárságra, korra, nemre, politikai hovatartozásra vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül benyújthatók hozzá a panaszok.

Az ombudsman helyettesei

Az ombudsman munkáját a következő tevékenységi körökre szakosodott helyettesek segítik:

  1. emberi jogok, férfiak és nők esélyegyenlősége, vallások és nemzeti kisebbségek;
  2. a gyermekek, a család, a fiatalok, a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők jogai;
  3. fegyveres erők, igazságszolgáltatási rendszer, rendőrség, büntetés-végrehajtási intézmények;
  4. tulajdon, munka, szociális védelem, adók és vámok.

Ki fordulhat panasszal az ombudsmanhoz, és milyen ügyekben:

1. Azok az aktusok és cselekmények, amelyekkel kapcsolatban benyújtható panasz

A hatóságok azon közigazgatási aktusai vagy cselekményei lehetnek panasz tárgyai, amelyek az egyének jogainak és szabadságainak sérelmét eredményezhetik.

A törvény értelmében az önálló állami vállalatok aktusai szintén azon közigazgatási aktusok közé tartoznak, amelyek az ombudsman hatáskörébe tartoznak.

A közigazgatási szervek tétlenségét, valamint az aktusok késedelmes kibocsátását szintén közigazgatási aktusnak tekintik.

Az alábbiak nem tartoznak az ombudsman hatáskörébe, és amennyiben a panasz tárgyát ezek képezik, azt indokolás nélkül elutasítják:

  • a képviselőház, a szenátus vagy a parlament által kibocsátott aktusok;
  • a képviselők és szenátorok aktusai és cselekményei;
  • Románia elnökének aktusai és cselekményei;
  • a kormány aktusai és cselekményei, a jogszabályok és utasítások kivételével;
  • az Alkotmánybíróság aktusai és cselekményei;
  • a Jogalkotási Tanács elnökének aktusai és cselekményei;
  • a bírói hatalmi ág aktusai és cselekményei.

2. Ki nyújthat be panaszt az ombudsmanhoz?

Bármely természetes személy, állampolgárságra, korra, nemre, politikai hovatartozásra vagy vallási meggyőződésre tekintet nélkül benyújthat panaszt az ombudsmanhoz.

3. Az ombudsmani intézmény az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmére irányuló feladatait az állampolgároknak a hatóságokkal fenntartott kapcsolatai során:

  • a sérelmet szenvedett személy kérelmére;
  • hivatalból látja el.

4. A panasz elfogadásának és megvizsgálásának feltételei

  • a panaszt írásban kell megfogalmazni, és levélben (beleértve az e-mailt és a faxot) kell megküldeni; személyesen vagy meghatalmazott útján is benyújtható (utóbbit felszólítják személyazonossága igazolására) az intézmény székhelyén, vagy valamelyik regionális irodájában, akár meghallgatás során, akár az iroda osztályán;
  • indokolt esetben a panaszos számára lehetővé tehetik, hogy kérelmét szóban, vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül nyújtsa be; a panaszt az erre a célra kijelölt munkatársak az előírt formában rögzítik;
  • a panaszt a panaszosnak alá kell írnia;
  • a panasznak tartalmaznia kell a következőket:
    • azon személy valamennyi személyazonosításra szolgáló adatát, akinek állítólag megsértették állampolgári jogait és szabadságait (név, keresztnév, lakóhely);
    • az okozott kár leírását (a megsértett jogokat és szabadságokat, a hivatkozott cselekményeket és azok leírását);
    • az érintett hatóság vagy köztisztviselő azonosításra szolgáló adatokat;
    • a kérelem jogszabály szerinti, határidőn belüli elbírálása tekintetében a közigazgatási szerv késedelmének vagy elutasításának bizonyítékát;
    • annak kötelező megjelölését, hogy az ügyben folyamatban van vagy volt bírósági eljárás;
    • a korábban értesített hatóságok azonosítására szolgáló adatokat;
    • melléklet formájában a panasz alátámasztására alkalmas dokumentumokat;
  • az ombudsmanhoz benyújtott panasz illetékmentes.

5. Azok az esetek, amelyekben a panaszt nem lehet megvizsgálni:

  • ha a panasz tárgya nem tartozik az ombudsman hatáskörébe;
  • a névtelen panaszok (amelyeket nem vettek nyilvántartásba), illetve a más személy nevében annak hozzájárulása nélkül benyújtott panaszok;
  • az egy évvel annak időpontját követően benyújtott panaszok, hogy az állítólagos jogsértés megtörtént vagy az érintett személy tudomást szerzett az állítólagos jogsértésről;
  • a nyilvánvalóan megalapozatlan panaszokat indokolással elutasíthatják.

6. A panaszkezelés módjai:

  • Vizsgálatok – az ombudsmani intézmény jogosult saját maga vizsgálatot folytatni, a vizsgálathoz szükséges információkat és dokumentumokat kérni a közigazgatási hatóságoktól, meghallgatni a közigazgatási hatóságok vezetőit, valamint bármely köztisztviselőt, aki jogosult a panasz elbírálásához szükséges felvilágosítást megadni, valamint rögzíteni a nyilatkozataikat.
  • Ajánlások – feladatai ellátása során az ombudsmani intézmény ajánlásokat bocsát ki. A kibocsátott ajánláson keresztül az ombudsman tájékoztatja a közigazgatási hatóságokat megfelelően a közigazgatási aktusok vagy cselekmények jogellenességéről.
  • Különleges jelentések – amennyiben az ombudsmani intézmény a lefolytatott vizsgálatok során jogalkotási hiányosságokat, súlyos korrupciós eseteket vagy a nemzeti jogszabályok megsértését észleli, a megállapításait tartalmazó jelentést terjeszt a parlament két házának elnöke, vagy szükség esetén a miniszterelnök elé.
  • Az ügyfélszolgálati iroda –az ügyfélszolgálat az ombudsman központi irodájában és 14 regionális irodájában üzemel (a központi iroda telefonszáma: 021 312 7134; A link új ablakot nyit meghttps://avp.ro/index.php/contact/birouri-teritoriale/). Az állampolgárok hívásait a következő időszakokban fogadják: Hétfőtől csütörtökig 9:00-től 16:00 óráig, és pénteken 9:00-től 14:00 óráig
  • Meghallgatások – ezeket az intézmény szakosodott munkatársai tartják. Az állampolgárok kérhetnek meghallgatást az ombudsmantól és helyetteseitől is, az ombudsmani intézmény szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatnak megfelelően, illetve a regionális irodák képviselőitől is.

Az emberi jogok védelme területén működő szakosodott szervek

A gyermekek jogaival foglalkozó ombudsman

NEMZETI GYERMEKVÉDELMI ÉS ÖRÖKBEFOGADÁSI HATÓSÁG (AUTORITATEA NAȚIONALĂ PENTRU PROTECȚIA COPILULUI ȘI ADOPȚIE)

Cím:

Bulevardul G-ral Gheorghe Magheru No 7
Sector 1
010322 Bukarest

Elérhetőség:

Tel.: (+40) (0)21 3153633, (+40) (0)21 3153630, (+40) (0)21 3100789, (+40) (0)21 3100790
Fax: (+40) (0)21 3127474;
E-mail: A link új ablakot nyit megoffice@anpfdc.ro
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.copii.ro

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől csütörtökig: 8:30 – 16:30

Péntek: 8:30 – 14:00

Örökbefogadási osztály: Kedd, csütörtök: 9:00 – 12:00

Az intézmény bemutatása (jogi háttér, bemutatás, szervezet, feladatok, a szolgáltatások fajtái):

A link új ablakot nyit meghttp://www.copii.ro/despre-noi/misiune/,
A link új ablakot nyit meghttp://www.copii.ro/activity/child-protection-system/overview/?lang=en.

A Gyermekvédelmi Főosztály a Nemzeti Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság szakosodott főosztálya.

Feladatok:

  • programok előkészítése és indokolása a családvédelem, a családon belüli erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása terén;
  • a gyermekek jogai tiszteletben tartásának ellenőrzése, valamint ajánlások tétele a központi és helyi hatóságok számára a szükséges intézkedések megtételére;
  • az 1990. évi 18. törvénnyel megerősített, módosítást követően újra közzétett Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben megállapított elvek és szabályok betartásával kapcsolatos információk központi nyilvántartása és összefoglalása, valamint a Gyermekjogi Bizottság ajánlásainak végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadása;
  • a gyermekek szüleiktől való elválasztásának megakadályozásával foglalkozó szolgálatok, a gyermekek különleges védelmét ellátó szolgálatok és a gyermekvédelmi bizottságok által végzett tevékenységek módszertani szempontú koordinációja és irányítása;
  • előírások, részletes szabályok és munkamódszerek kidolgozása azon szolgálatokra vonatkozóan, amelyek feladata a gyermekek szüleiktől való elválasztásának megakadályozása, a gyermekek és fiatalok különleges védelme, valamint a család, és a családon belüli erőszak áldozatainak védelme, illetve a családon belüli erőszak elkövetőinek kezelése;
  • a gyermekek szüleiktől való elválasztásának megakadályozását, a gyermekek és fiatalok különleges védelmét, valamint a család, és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét ellátó szolgálatok engedélyezési módszertanának és értékelési szempontjainak kidolgozása, valamint e szolgálatok engedélyezése;
  • a családok, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak támogatását célzó tevékenységek, és a számukra nyújtott szolgáltatások módszertani szempontú koordinációja és irányítása.

Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek

A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM NEMZETI TANÁCSA (CONSILIUL NAȚIONAL PENTRU COMBATEREA DISCRIMINĂRII - CNCD)

A központi iroda címe:

Piata Valter Maracineanu Nos 1-3, Sector 1, 010155 Bukarest

Telefon: (+40) (0)21 3126578; (+40) (0)21 3126579
Fax: (+40) (0)21 3126585
E-mail: A link új ablakot nyit megsupport@cncd.org.ro
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.cncd.ro/

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől csütörtökig: 8:00-16:30; péntek: 8:00 – 14:00

A regionális irodák és a Kutatási Központ címei:

A link új ablakot nyit meghttps://www.cncd.ro/contact/

Az intézmény bemutatása (jogszabályi háttér, bemutatás, szervezet, feladatok, panaszok, eljárások):

A link új ablakot nyit meghttps://www.cncd.ro/ ,
A link új ablakot nyit meghttps://www.cncd.ro/proiecte,
A link új ablakot nyit meghttps://www.cncd.ro/despre-cncd-prezentare-generala/

Jogi háttér:

A Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről és annak szankcionálásáról szóló, újra közzétett A link új ablakot nyit meg137/2000. kormányrendelet alapján működik.

Az intézmény bemutatása:

A Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa (CNCD) a Parlament ellenőrzése alatt álló, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló tevékenységeket végző önálló állami hatóság. A Tanács biztosítja a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének tiszteletben tartását és alkalmazását a hatályos nemzeti jogszabályokkal, valamint azon nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeknek Románia részese. A Hátrányos Megkülönböztetés Elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzéséről és szankcionálásáról szóló, újra közzétett 137/2000. kormányrendelet alapján működik.

1. Mit kell tartalmaznia a panasznak?

A panasznak tartalmaznia kell a következő kötelező adatokat:

  • a panaszt benyújtó személy vezetéknevét és keresztnevét;
  • azt a címet, ahová a panaszos a választ várja; azt a címet, amelyen a CNCD megkeresheti a panaszost az ügy elbírálásához szükséges további információ bekérése érdekében;
  • a telefonszámot, amelyen a panaszos elérhető további információ bekérése érdekében;
  • az érdemi panaszt, amelynek tartalmaznia kell az állítólagosan hátrányos megkülönböztetéssel járó cselekmények részletes leírását;
  • a hátrányos megkülönböztetéssel járó cselekmény elkövetésével vádolt személy személyazonosításra szolgáló adatait (cím, telefonszám, ha van stb.), amelyekre a személy CNCD Végrehajtó Bizottsága elé történő idézhetősége vagy további vizsgálat elvégzése érdekében van szükség.

2. Mi történik a panasz benyújtását követően?

A panaszt nyilvántartásba veszik és továbbítják a Végrehajtó Bizottságnak elbírálásra. A panaszt az állítólagos hátrányosan megkülönböztető cselekmény megtörténtének időpontját, vagy az érintett személy arról való tudomásszerzésének időpontját követő egy évig lehet benyújtani. A hátrányos megkülönböztetést állítólag elszenvedő személy bírósághoz fordulhat a hátrányosan megkülönböztető cselekmények következményeinek orvoslása és a hátrányosan megkülönböztető cselekményt megelőző állapot helyreállítása érdekében. A panaszkezelésre rendelkezésre álló időtartam 90 nap.

A Végrehajtó Bizottság a hátrányosan megkülönböztető cselekmény megtörténtét úgy vizsgálja, hogy kötelező jelleggel idézi a feleket, bármilyen, a kézhezvétel visszaigazolását lehetővé tévő úton. A felek személyes megjelenésének elmaradása nem akadályozza a panasz elbírálását. A helytálló döntés meghozatalának biztosítása érdekében kiegészítő vizsgálatot lehet folytatni, a felek meghallgatását is beleértve.

A panaszosnak bizonyítania kell a hátrányosan megkülönböztető cselekmény megtörténtét, míg a hátrányos megkülönböztetéssel vádolt személynek azt kell bizonyítania, hogy a szóban forgó cselekmény nem jelentett hátrányos megkülönböztetést.

Az ítéletet (a Végrehajtó Bizottság határozatát) az azt követő 15 napon belül írásban közlik, hogy a Végrehajtó Bizottság ülésén elfogadta a határozatot. A felek a kézhezvételt követő 15 napon belül bíróság előtt megtámadhatják a Végrehajtó Bizottság határozatát. Mindkét fél mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

3. Melyek a hátrányosan megkülönböztető cselekmények esetén alkalmazott jogkövetkezmények?

A hátrányos megkülönböztetéssel járó cselekményekre a következő szankciók szabhatók ki:

  • figyelmeztetés;
  • 1 000 és 30 000 RON közötti bírság, ha a hátrányos megkülönböztetés természetes személyt érint;
  • 2 000 és 100 000 RON közötti bírság, ha a hátrányos megkülönböztetés személyek csoportját vagy közösséget érint

A ROMÁK NEMZETI ÜGYNÖKSÉGE (ANR)

(AGENȚIA NAȚIONALĂ PENTRU ROMI – ANR)

Elérhetőség:

Str. Splaiul Independentei No 202, 8th floor, room 23, Sector 6, Bukarest

Tel.: (+40) (0)21 3113048
Fax: (+40) (0)21 3113047
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@anr.gov.ro.
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.anr.gov.ro

A regionális és megyei irodák elérhetősége:

A link új ablakot nyit meghttp://www.anr.gov.ro/index.php/contact

Az intézmény bemutatása (feladatmeghatározás, szerkezet, eredmények):

A link új ablakot nyit meghttp://www.anr.gov.ro

Jogi háttér:

A 2005. évi 7. törvénnyel módosított formájában jóváhagyott, a Romák Nemzeti Ügynökségének létrehozásáról szóló 2004/78. kormányrendelet

A Romák Nemzeti Ügynökségének szervezetéről és működéséről szóló, módosított és kiegészített 2004/1703. határozat 3. cikkében szereplő feladatköre gyakorlása során az intézmény a következő fő feladatokat végzi:

  • a tevékenységi területén belül jogszabályban meghatározott egyéb feladatok ellátásával párhuzamosan kormánypolitikát és stratégiát készít a roma kisebbség jogainak védelme érdekében;
  • képzési tevékenységet kezdeményez és folytat a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem területén a központi és helyi közigazgatásban;
  • jóváhagyja a roma kisebbséghez tartozó személyek jogai és kötelezettségei szempontjából releváns törvénytervezeteket és egyéb jogszabály-tervezeteket;
  • figyelemmel kíséri a roma kisebbség védelmére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok alkalmazását;
  • fogadja és megvizsgálja az intézmények, szervezetek vagy magánszemélyek által küldött kérelmeket és beadványokat, valamint közli az Ügynökség szakértői véleményét;
  • kidolgozza a roma kisebbség tájékoztatására, képzésére és szakértői tanácsadására irányuló rendszert;
  • elemzi és értékeli a hatályos rendeletek és törvények esetleges hátrányosan megkülönböztető hatásait, és aktív erőfeszítéseket tesz a meglévő jogi szabályozás fejlesztése érdekében.

Feladatkörének gyakorlása során a Romák Nemzeti Ügynöksége:

  • együttműködik a minisztériumokkal és a központi és helyi közigazgatási hatóságokkal, valamint más hatóságokkal és természetes és jogi személyekkel;
  • együttműködik a romániai és külföldi kormányközi és nem kormányzati szervekkel;
  • hasznosítja a romániai és külföldi szakértői tanácsokat és javaslatokat, és a jogszabályokkal összhangban nyújtott költségvetési támogatástól vagy Romániában vagy külföldön biztosított egyéb támogatásoktól függően képzést és továbbképzést biztosít alkalmazottai számára;
  • a romák helyzetének javítása érdekében a szakosodott nem kormányzati intézményekkel és szervezetekkel együttesen fellépéseket, projekteket és ágazati programokat kezdeményez, részt vesz azokban, és népszerűsíti őket.

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKET TÁMOGATÓ NEMZETI HATÓSÁG (AUTORITATEA NATIONALĂ PENTRU PERSOANELE CU DIZABILITĂȚI)

Központi iroda címe:

Calea Victoriei No 194
Bukarest

Elérhetőség:

Tel.: (+40) (0)21 2125438; (+40) (0) 21 2125439; (+40) (0)21 3220976; (+40) (0)21 3226303; (+40) (0)213226304; (+40) (0)21 3207155
Fax: (+40) (0)21 2125443
E-mail: A link új ablakot nyit megregistratura@anph.ro

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől péntekig: 9:00 - 16:00 (telefonos megkeresésekre)

Az intézmény bemutatása (szervezet, feladatok, szervezeti és működési szabályzat):

A link új ablakot nyit meghttp://www.mmuncii.ro/j33/index.php/en/about-us

Jogi háttér:

A Fogyatékossággal Élőket Támogató Nemzeti Hatóság a központi közigazgatás jogi személyiséggel rendelkező szakosodott szerve, a Munkaügyi, Családügyi, Szociális Védelmi és Időskorúakkal foglalkozó Minisztérium alá tartozik.

A Hatóság központilag koordinálja a fogyatékossággal élő személyek különös védelmére és jogaik előmozdítására vonatkozó tevékenységet; e jogok előmozdítása érdekében politikákat, stratégiákat és szabványokat készít, valamint nyomon követi a fogyatékossággal élő személyek különös védelmére szolgáló vonatkozó szabályok alkalmazását és tevékenységeket.

A fogyatékossággal élő személyek jogait megállapító jogszabályok:

A fogyatékossággal élő személyek a következő rendelkezésekben szereplő előnyöket élvezik:

  • az egyes központi közigazgatási szintű reorganizációs intézkedések megállapításáról és egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló 2014. évi 86. sürgősségi kormányrendelet;
  • a Fogyatékossággal élőket Támogató Nemzeti Hatóság szervezetéről, működéséről és feladatairól szóló 2015. évi 50. kormányhatározat.

Adatvédelmi szerv

A SZEMÉLYESADAT-KEZELÉS NEMZETI FÜLGYELETI HATÓSÁGA

(AUTORITATEA NAȚIONALĂ DE SUPRAVEGHERE A PRELUCRĂRII DATELOR CU CARACTER PERSONAL – ANSPDCP)

Központi iroda címe:

B-dul G-ral. Gheorghe Magheru Nos 28-30, Sector 1, 010336 Bukarest

Elérhetőség:

Tel.:  (+40) (0)31 8059211; (+40) (0)31 8059212
Fax: (+40) (0)31 8059602
E-mail: A link új ablakot nyit meganspdcp@dataprotection.ro
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.dataprotection.ro

Ügyfélfogadás:

  • A Nemzeti Felügyeleti Hatóság nyilvántartása hétfőtől péntekig 9:00 és 13:00 óra között látogatható;
  • Meghallgatásokra hétfőtől péntekig 11:00 és 13:00 óra között kerülhet sor.

Az intézmény bemutatása:

A Személyesadat-kezelés Nemzeti Felügyeleti Hatósága teljesen függetlenül és pártatlanul végzi tevékenységét. A Hatóság figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelméről, és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2001. évi 677. törvény hatálya alá tartozó adatkezelés törvényességét.

Célkitűzés:

Az egyének alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a titoktartáshoz, a családi élethez és a magánélethez való jognak a védelme a személyes adatok kezelésére, és az ilyen adatok szabad áramlására tekintettel.

Jogi háttér:

A Személyes-adatkezelés Nemzeti Felügyeleti Hatóságának létrehozásáról, szervezetéről és működéséről szóló 2005. évi 102. törvény.

Feladatok (többek között):

  • fogadja és elemzi a személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentéseket;
  • a jogszabályban meghatározott helyzetekben engedélyezi a személyesadat-kezelést;
  • jogszabálysértés megállapítása esetén eldönti, hogy felfüggessze vagy megszüntesse az adatkezelést és/vagy részben vagy teljesen törölje a kezelt adatokat, az ügyet a bűnüldöző szervek elé terjessze vagy megtegye a megfelelő jogi lépéseket;
  • tájékoztatja a magánszemélyeket és/vagy a jogi személyeket arról, hogy meg kell felelniük a 2001. évi 677. törvényben megjelölt kötelezettségeknek, és követniük kell az ott meghatározott eljárásokat;
  • vezeti és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a személyesadat-kezelési nyilvántartást;
  • fogadja és elbírálja a magánszemélyek által benyújtott panaszokat, megkereséseket vagy kérelmeket, és közli az elért megoldást, vagy adott esetben a meghozott intézkedést;
  • előzetes ellenőrzést végez, amennyiben az adatkezelő olyan személyes adatokat kezel, amelyek feltehetően különös kockázatokat hordoznak az emberek jogaira és szabadságára nézve;
  • hivatalból vagy panasz vagy bejelentés alapján vizsgálatot folytat;
  • bármely személy, hatóság vagy közigazgatási szerv kérelmére ajánlásokat és jóváhagyásokat ad ki bármely, a személyes adatok kezelése tekintetében az alapvető jogok és szabadságok védelmét érintő kérdésben.

A panaszok, megkeresések, kérelmek fogadására és elbírálására vonatkozó eljárás:

Azok a személyek, akiknek személyes adatait kezelik, írásban a Felügyeleti Hatósághoz fordulhatnak, ha úgy vélik, hogy megsértették a 2001. évi 677. törvényben meghatározott jogaikat, feltéve, hogy ugyanebben az ügyben korábban nem került sor jogi lépésekre, és csak azt követően, hogy korábban megkeresték azt az adatkezelőt, akivel/amellyel szemben a panaszt benyújtották.

Az ANSPDCP-hez panaszt benyújtani kívánó személyek az intézmény honlapjáról letölthetik az esetlegesen igénybe venni kívánt formanyomtatványt.

Egyéb szakosodott szervek

KIRENDELT BÍRÓ

(JUDECĂTORUL DELEGAT)

Jogi háttér:

A bíróságok által büntetőeljárás során elrendelt büntetések és szabadságvesztéssel járó intézkedések végrehajtásáról szóló, 2013. június 2-i 254. törvény és Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának a szabadságvesztés büntetések végrehajtásának felügyeletével megbízott kirendelt bírák tevékenysége szervezési szabályainak elfogadásáról szóló 2014. évi 89. határozata.

Bemutatás és szerep:

A kirendelt bírók a romániai bírósági rendszer bírái. A bírákat évente rendeli ki a fellebbviteli bíróság elnöke minden, a fellebbviteli bíróság illetékességi területén található büntetés-végrehajtási intézethez. A szabadságvesztés büntetések végrehajtásának felügyeletére kirendelt bíró szerepe e büntetések végrehajtása jogszerűségének ellenőrzése. Az őrizetbevételi és előzetes fogvatartási központot vagy előzetes fogvatartási központot működtető büntetés-végrehajtási intézethez kirendelt bíró ellenőrzi továbbá a szabadságelvonással járó megelőző intézkedések végrehajtása jogszerűségének biztosítását is. Ugyanakkor a bíró biztosítja a szabadságvesztés büntetést töltők számára a jogszabályok által biztosított jogok tiszteletben tartását.

Panaszok:

  1. Az elítélt azon időpontot követő három napon belül, hogy tudomást szerzett a szabadságvesztéssel járó büntetés feltételeit megállapító határozatról, panaszt nyújthat be a szabadságvesztések végrehajtását felügyelő kirendelt bíróhoz a feltételek megállapításának módját illetően (a 2013. évi 254. törvény 39. cikkének (3) bekezdése).
  2. Az elítélt azon időpontot követő három napon belül, hogy tudomást szerzett a szabadságvesztéssel járó büntetés feltételeit megváltoztató bizottsági határozatról, panaszt nyújthat be a szabadságvesztések végrehajtását felügyelő kirendelt bíróhoz a hivatkozott határozat tekintetében (a 2013. évi 254. törvény 40. cikkének (11) bekezdése).
  3. Az elítélt azon időpontot követő tíz napon belül, hogy tudomást szerzett a hivatkozott jogszabályban biztosított jogok gyakorlására vonatkozó intézkedések büntetés-végrehajtási intézet igazgatása általi meghozataláról, panaszt nyújthat be a szabadságvesztések végrehajtását felügyelő kirendelt bíróhoz a hivatkozott intézkedések tekintetében (a 2013. évi 254. törvény 56. cikkének (2) bekezdése).
  4. Az elítélt azon időpontot követő három napon belül, hogy tudomást szerzett a fegyelmi bizottság által kiszabott fegyelmi büntetésről szóló határozatról, panaszt nyújthat be a szabadságvesztések végrehajtását felügyelő kirendelt bíróhoz a hivatkozott határozat tekintetében (a 2013. évi 254. törvény 104. cikkének (1) bekezdése).

Az elítélt azon időpontot követő három napon belül, hogy tudomást szerzett az őrizet feltételeit megváltoztató bizottsági határozatról, panaszt nyújthat be a szabadságvesztéssel járó intézkedések végrehajtását felügyelő kirendelt bíróhoz a hivatkozott határozat tekintetében (a 2013. évi 254. törvény 153. cikkének (8) bekezdése).

BEVÁNDORLÁSI FŐFELÜGYELŐSÉG

(INSPECTORATUL GENERAL PENTRU IMIGRĂRI)

A központi iroda címe:

Strada Lt. col. Marinescu C-tin No 15A, Sector 5, Bukarest

Tel.: (+40) (0)21 4109940

Fax: (+40) (0)21 4107501

E-mail: A link új ablakot nyit megigi@mai.gov.ro és A link új ablakot nyit megdocument.igi@mai.gov.ro - kizárólag a személyi azonosító kártya másolatának továbbítására használt cím

A Bevándorlási Főfelügyelőség különböző igazgatóságainak címe:

A link új ablakot nyit meghttps://igi.mai.gov.ro/contact/

A Bevándorlási Főfelügyelőség regionális egységei:

A link új ablakot nyit meghttps://igi.mai.gov.ro/en/contact-en/

Az intézmény bemutatása:

A Bevándorlási Főfelügyelőség a központi közigazgatás szakosodott szerveként szerveződött és folytatja működését. Jogi személyiséggel rendelkező, a Közigazgatási és Belügyminisztérium (Ministerul Administrației și Internelor) alá rendelt közintézmény.

Célkitűzés:

A Román Bevándorlási Hivatal (Oficiul Român pentru Imigrări) részeként kialakítva a Bevándorlási Főfelügyelőség jogszabályban meghatározott feladatokat lát el Románia migrációs, menekültügyi, külföldieket integráló és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtására vonatkozó politikáinak végrehajtása érdekében.

A Bevándorlási Főfelügyelőség tevékenysége közszolgálat, amely egyéni és közösségi érdekeket is szolgál, és kizárólag jogszabályi alapon és azzal összhangban támogatja az állami intézményeket.

Jogi háttér:

A Bevándorlási Főfelügyelőség szervezeti struktúrája és feladatai a módosított és kiegészített 2007. június 20-i 639. kormányhatározatban szerepelnek.

Szervezeti tekintetben a Főfelügyelőség központi igazgatóságokból, szolgálatokból és más funkcionális egységekből áll, valamint a menedékkérők elhelyezésével és kezelésével foglalkozó regionális központokból, a nyilvános őrizetbe vett külföldiek elhelyezésével foglalkozó regionális központokból, és megyei szintű intézményekből.

Feladatainak ellátása során a Bevándorlási Főfelügyelőség együttműködik a Közigazgatási és Belügyminisztériummal és más állami intézményekkel, valamint a migrációs és humanitárius védelemmel összefüggő tevékenységekben részt vevő NGO-kkal és külföldi állampolgárokkal. A jogszabályokkal összhangban megállapodásokat köt külföldi társintézményekkel és nemzetközi szervezetekkel.

Az uniós és nem uniós polgárok kategóriái, a menedékjog és bevándorlás, a jogszabályok, valamint a Bevándorlási Főfelügyelőség programjai és stratégiái tekintetében további információ olvasható az A link új ablakot nyit megintézmény honlapján.

MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉG

(INSPECȚIA MUNCII)

Az intézmény címe:

Str. Matei Voievod No 14, Sector 2, Bukarest

Tel.: (+40) (0)21 3027030

Fax: (+40) (0)21 3027064; +40 21 2520097

E-mail: A link új ablakot nyit megcomunicare@inspectiamuncii.ro

A személyi azonosító kártya másolatának továbbítására használt e-mailcím: A link új ablakot nyit megcopiedoc@inspectiamuncii.ro

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.inspectiamuncii.ro/

A Munkaügyi Felügyelőség ügyfélfogadása:

Hétfőtől csütörtökig: 8:00 – 16:30

Péntek: 8:00 – 14:00

Az intézmény bemutatása:

A Munkaügyi Felügyelőség a központi közigazgatás szakosodott szerve, a Munkaügyi, Családügyi, Szociális Védelmi és Időskorúakkal foglalkozó Minisztérium alá tartozik. Központi irodája a bukaresti körzetben van.

Az intézmény jogi személyiséggel rendelkezik, és a munkaügyi kapcsolatok, a munkabiztonság és munkaegészségügy és a piaci felügyelet területén ellenőrzést végző állami hatóság szerepét tölti be.

Az intézmény célja:

A Munkaügyi Felügyelőség feladata a munkahelyi szociális védelem biztosítása az újra közzétett Román Alkotmány 41. cikkével, az 1973. évi 284. államtanácsi határozattal ratifikált, az ipari és kereskedelmi munkaügyi ellenőrzésről szóló 1947. évi 81. ILO egyezmény, valamint az 1975. évi 83 államtanácsi határozattal ratifikált, a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésről szóló 1969. évi 129. ILO egyezmény alapján.

Jogi háttér:

Az intézményt létrehozó és szervezetére vonatkozó jogszabályok a következők:

  • a módosított és kiegészített, újra közzétett 1999. évi 108. törvény;
  • a módosított és kiegészített 2009. évi 1377. kormányhatározat.

A Munkaügyi Felügyelőség alá tartozó szervek a következők:

A Munkaügyi Felügyelőséghez benyújtható panaszokkal kapcsolatos tájékoztatás elérhető az A link új ablakot nyit megintézmény honlapján.

A közérdekű információk elérhetők az A link új ablakot nyit megintézmény honlapján.

NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ÜGYNÖKSÉG

(AGENȚIA NAȚIONALĂ PENTRU OCUPAREA FORȚEI DE MUNCĂ - ANOFM)

A központi iroda címe:

Strada Avalanșei Nos 20-22, sector 4, 040305 Bukarest

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől csütörtökig: 8:00 – 16:30

Péntek: 8:00 – 14:00

Meghallgatások:

A Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség elnökéhez minden hónap első vagy harmadik keddjén 11:00 és 12:00 óra között lehet meghallgatási időpontot foglalni. Meghallgatási időpontért a következő telefonszámot kell hívni: (+40) (0)21 3039831

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.anofm.ro/index.html?agentie=ANOFM&page=0

E-mail: A link új ablakot nyit meganofm@anofm.ro

A Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség megyei fiókjainak honlapjaira vonatkozó információ megtalálható A link új ablakot nyit megaz intézmény honlapján.

Az intézmény bemutatása:

Az Ügynökség széleskörű szolgáltatásokat kínál, ezek - többek között - a következők: foglalkoztatási tanácsadás, szakképzések, létszámcsökkentést megelőző tanácsadási szolgáltatások, szakmai gyakorlat, vállalkozásindítási tanácsadás, hátrányos csoportokhoz tartozó személyek foglalkoztatásának támogatása, és munkahelyteremtés céljából előnyös bérek biztosítása.

Egyaránt nyújt szolgáltatásokat a munkanélküliek és a vállalkozások számára.

Fő célja a foglalkoztatási arány növelése és ezzel a munkanélküliség csökkentése.

Jogi háttér:

- a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség szervezetéről és működéséről szóló 202. törvény;

- a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség alapszabályáról szóló 1610. kormányhatározat (ANOFM).

A Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség fő célja:

  • a foglalkoztatás és szakképzés területén a szociális párbeszéd intézményes keretek közötti megvalósítása;
  • a foglalkoztatás és szakképzés területén stratégiák megvalósítása;
  • az álláskereső személyek részére szociális védelmi intézkedések alkalmazása.

További információ elérhető A link új ablakot nyit megaz intézmény honlapján.

NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG

(AGENȚIA NAȚIONALĂ PENTRU PROTECȚIA MEDIULUI - ANPM)

Központi iroda:

Splaiul Independenței No 294, Block B, Sector 6, 060031 Bukarest

Tel.: (+40) (0)21 2071101; (+40) (0)21 2071102

Fax: (+40) (0) 21 2071103

E-mail: A link új ablakot nyit megoffice@anpm.ro

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.anpm.ro/

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől csütörtökig: 8:00 – 16:30

Péntek: 8:00 – 14:00

Az intézmény bemutatása:

A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség a központi közigazgatás szakosodott intézménye, a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség átszervezéséről és működéséről, valamint az alárendelt közintézményekről szóló, A link új ablakot nyit meg2012. október 17-i 1000. kormányhatározat szerint a környezetvédelem területére vonatkozó politikák és jogszabályok végrehajtására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik.

Célkitűzés:

A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség a környezetvédelem területére vonatkozó elvek biztosítására és jogszabályok végrehajtására irányuló európai és nemzetközi együttműködési keret égisze alatt végzi tevékenységét.

A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség feladata a következő:

  • a környezetvédelmi stratégiai tervezés biztosítása;
  • a környezeti tényezők nyomon követése;
  • a környezetre hatást gyakorló tevékenységek engedélyezése;
  • nemzeti és helyi szinten a környezetvédelmi jogszabályok és politikák végrehajtása;
  • az Európai Környezetvédelmi Ügynökség részére jelentések benyújtása a következő témákban: levegőminőség, éghajlatváltozás, védett területek, talaj- és vízszennyezés.

A panaszokat a 2002. évi 233. törvénnyel jóváhagyott, a panaszkezelés szabályozásáról szóló 2002. évi 27. kormányrendelettel összhangban nyilvántartásba veszik, és e-mailen keresztül lehet elküldeni az alábbi címre: A link új ablakot nyit megoffice@anpm.ro.

A névtelen panaszokkal vagy az azonosító adatokat nem tartalmazó panaszokkal nem foglalkoznak és lezárják azokat.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

(AUTORITATEA NAȚIONALĂ PENTRU PROTECȚIA CONSUMATORILOR - ANPC)

Cím:

Bulevardul Aviatorilor No 72, Sector 1, 011865 Bukarest

E-mail: A link új ablakot nyit megcabinet@anpc.ro

Ügyfélfogadás:

Hétfőtől csütörtökig: 8:00 – 16:30

Péntek: 8:00 – 14:00

Jogi háttér:

  • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetéről és működéséről szóló 2012. évi 700. kormányhatározat.

Az ANPC feladata többek között a következő:

  1. részt vesz - a vonatkozó területen feladatokat ellátó más szakosodott központi és helyi közigazgatási szervekkel és nem kormányzati fogyasztóvédelmi szervezetekkel együtt - a fogyasztóvédelmi stratégia kialakításában és biztosítja annak uniós stratégiával való összhangját;
  2. a nemzeti jogi keretet összehangolja a fogyasztóvédelmi terület uniós jogszabályaival;
  3. jóváhagyásra és elfogadásra benyújtja a kormánynak a fogyasztóvédelem területére irányuló jogszabálytervezetekre vonatkozó javaslatát a következők tekintetében: termékelőállítás, -csomagolás, -tartósítás, -tárolás, -szállítás, -behozatal és -reklám; szolgáltatásnyújtás, a pénzügyi jellegűeket is ideértve; valamint a fogyasztók és a közszolgáltatók és más közérdekű szolgáltatók közötti asszimetrikus szerződésszegési szankciók tilalma annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a fogyasztók életét, egészségét és biztonságát és ne érintsék jogaikat és jogos érdekeiket;
  4. más szakosodott közigazgatási szervekkel együtt előkészíti a fogyasztóvédelmi tevékenységek ellátásának összehangolására vonatkozó célok, feltételek és módszerek tekintetében alkalmazandó eljárásokat.

Az ANPC feladatainak teljes felsorolása megtalálható A link új ablakot nyit megaz intézmény honlapján.

Bejelentések és panaszok:

A fogyasztók a regionális és megyei fogyasztóvédelmi biztosok irodáiba vagy a Bukarest körzeti fogyasztóvédelmi biztoshoz küldhetik a bejelentéseket és panaszokat attól függően, hogy a panasszal érintett gazdasági szereplő mely adott illetékességi területen végzi üzleti tevékenységét.

Bejelentés vagy panasz benyújtásához látogassa meg az A link új ablakot nyit megINFO panaszok oldalt, ahol megtekintheti A link új ablakot nyit mega követendő eljárást panaszbenyújtás esetén és A link új ablakot nyit mega regionális és megyei fogyasztóvédelmi biztosok elérhetőségeit.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a panaszokat és bejelentéseket írásban vagy elektronikus formában kell benyújtani, a benyújtásukra sor kerülhet személyesen is.

A panaszok elektronikus formában való benyújtása történhet ezen a A link új ablakot nyit meghonlapon.

A panaszt vagy bejelentést a panaszos vagy bejelentő nevében kell benyújtani.

A panaszt/bejelentést a jogszabályban meghatározott határidőn belül kezelik (a 2002. évi 27. kormányrendelettel összhangban), feltéve, hogy mellékeltek hozzá minden alátámasztó iratot, például adóügyi bizonylatot, készpénzfizetési számlát vagy egyéb nyugtát, az érintett szerződést vagy jótállási jegyet, vagy a megfelelő egyéb dokumentumokat.

Ahhoz, hogy a panasszal foglalkozzanak a biztosok, annak eleget kell tennie a fent szereplő feltételeknek. Ellenkező esetben információ hiányában lezárják az ügyet.

NEMZETI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKSÉG

(CASA NAȚIONALĂ DE ASIGURĂRI DE SĂNĂTATE - CNAS)

Cím:

Calea Călărașilor No 248, Bl. S19, Sector 3, 030634, Bukarest

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.cnas.ro/

E-mail: A link új ablakot nyit megrelpubl1@casan.ro

Tel.: (+40) (0) 37-2309236

Fax: (+40) (0) 37-2309165

Az intézmény bemutatása:

A Nemzeti Egészségbiztosítási Ügynökség (CNAS) jogi személyiséggel rendelkező, nemzeti érdekű önálló közintézmény. Hatáskörébe tartozik a romániai szociális egészségbiztosítási rendszer állandó és összehangolt működésének biztosítása.

Jogi háttér:

  • 2002. november 20-i 150. sürgősségi kormányrendelet;
  • 2000. évi 180. sürgősségi kormányrendelet;
  • 1997. évi 145. törvény.

Célkitűzések:

Olyan szociális egészségbiztosítási rendszer kialakítása és fenntartása, amely tiszteletben tartja a biztosított személyek jogait és kielégíti szükségleteiket.

Általános célkitűzések:

  • a biztosított személyek védelemben részesítése a betegség vagy baleset esetén igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségei tekintetében;
  • annak biztosítása, hogy a biztosított személyeket univerzális, tisztességes és megkülönböztetésmentes módon biztosítják a román Egységes Szociális Egészségbiztosítási Alap hatékony igénybevételének megfelelően.

Különös célkitűzések:

  • az egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való hozzáférés biztosítása;
  • tisztességes és megkülönböztetésmentes védelem biztosítása az Egységes Szociális Egészségbiztosítási Alap hatékony igénybevételének megfelelően;
  • a biztosított személyek szolgáltatások minőségével való elégedettségének növelése;
  • a biztosított személyek tájékoztatásának javítása.

ÁLLANDÓ VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

(AUTORITATEA ELECTORALĂ PERMANENTĂ)

A központi iroda címe:

Str. Stavropoleos No 6, Sector 3, 030084 Bukarest

Tel.: (+40) (0)21-3100824

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.roaep.ro/prezentare/en/

E-mail: A link új ablakot nyit megcomunicare@roaep.ro

Az intézmény bemutatása:

Az Állandó Választási Hatóság jogi személyiséggel rendelkező önálló igazgatási intézmény, amely választási kérdésekre vonatkozó általános felhatalmazással rendelkezik. Feladata a választások és népszavazások megszervezése és lefolytatása, és annak biztosítása, hogy a politikai pártok és választási kampányok finanszírozása összhangban áll az Alkotmánnyal, a vonatkozó jogszabályokkal, és a nemzetközisé európai normákkal.

Jogi háttér:

  • az Állandó Választási Hatóság és a „Választási Szakértői” Központ szervezetére és működésére vonatkozó szabályok jóváhagyásáról szóló, 2016. június 22-i 4. határozat;
  • a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásáról szóló, újra közzétett 2006. évi 334. törvény;
  • a szenátusi és a képviselőházi választásokról, és az Állandó Választási Hatóság szervezetéről és működéséről szóló, módosított és kiegészített 2015. évi 208. törvény.

Célkitűzések:

  • jogszerű, szabad és tisztességes választási folyamatok biztosítása a humán-, pénzügyi és gazdasági erőforrások hatékony és átlátható felhasználásával;
  • a politikai pártok és a választási kampányok szabályos és átlátható finanszírozásának biztosítása;
  • a választási folyamat igazgatása integrált szemléletű megközelítésének biztosítása.

Funkciók (a felsorolás nem kimerítő):

  • stratégiai funkció: tevékenységi területén ágazati célkitűzések létrehozatalának biztosítása;
  • szabályozó funkció: a választási kérdésekhez kapcsolódó stratégiai kötelezettségek teljesítéséhez szükséges jogszabályi keret előkészítésének és jóváhagyásra benyújtásának biztosítása, valamint a választási feladatokkal megbízott valamennyi szervre és hatóságra vonatkozó normák és kötelező technikai szabályok előkészítése és jóváhagyása;
  • igazgatási funkció: a választási folyamatok megvalósításához szükséges tevékenységek és források szervezésének és összehangolásának biztosítása;
  • hatósági funkció: a kifejezetten a választási rendszerre vonatkozó szabályok és a román választási rendszer modernizálására meghatározott szabályok nyomon követésének és országos szintű alkalmazásának biztosítása, valamint annak más uniós országok választási rendszereivel való kapcsolatának biztosítása;
  • ellenőrzési funkció: a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésének és adott esetben a jogszabályban megállapított szankciók alkalmazásának biztosítása;

A többi funkcióról tájékozódhat A link új ablakot nyit megitt.

Feladatok (a felsorolás nem kimerítő):

  • a választásokat érintő logisztikai kérdésekre vonatkozó javaslatok előkészítése, amelyeket megküld a kormánynak és az érintett helyi hatóságoknak, és a javaslatok végrehajtásának nyomon követése;
  • a választókörzetek kialakítási módszerének nyomon követése és a szavazóhelyiségek és választóirodák helyszíneinek kiválasztása;
  • a szavazóhelyiségek berendezése és eszközei kellő időben történő rendelkezésre bocsátásának nyomon követése: a rendszeresített szavazóurnák és szavazófülkék, bélyegzők és bélyegzőpárnák, az urnák szállítására szolgáló tartóeszközök stb.; és e berendezés és eszközök választások közötti biztonságos tárolásának nyomon követése;
  • a választási folyamatot érintő logisztika fokozatos biztosítása érdekében a szükséges források kellő időben történő rendelkezésre bocsátását biztosító módszer nyomon követése;
  • a szavazóhelyiségek, fülkék és a választásokhoz szükséges egyéb iratok és eszközök biztonságának nyomon követése;
  • az állandó választási listák előkészítésének és nyomtatásának nyomon követése;
  • a Választási Névjegyzék aktualizálásának ellenőrzése.

A többi feladatról tájékozódhat A link új ablakot nyit megitt.

EMBERI JOGOK ROMÁNIAI INTÉZETE

(INSTITUTUL ROMÂN PENTRU DREPTURILE OMULUI - IRDO)

Cím:

B-dul Nicolae Bălcescu No 21, Sector 1, Bukarest

Tel.: (+40) (0)21-3114921

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://irdo.ro/english/index.php

E-mail A link új ablakot nyit megoffice@irdo.ro

Az intézmény bemutatása:

Az Emberi Jogok Romániai Intézete (IRDO) független nemzeti intézmény, amelynek feladatai a létrehozataláról szóló jogszabály szerint a kutatás, szakképzés, tájékoztatás és szakértői tanácsadás területére terjednek ki. A hivatkozott jogszabály biztosítja továbbá az ilyen intézmények valamennyi demokratikus államokban való létrehozatalát javasló ENSZ és Európa Tanács által meghatározott feltételekkel összhangban álló függetlenséget és pártatlanságot.

A kutatás, szakképzés, tájékoztatás és szakértői tanácsadás területére vonatkozó valamennyi különös feladatának ellátása során az Emberi Jogok Romániai Intézete folyamatosan figyelemmel van az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szerződésekben megállapított szabályokra és a nemzetközi bíróságok vonatkozó ítélkezési gyakorlatára.

Ezen túlmenően az IRDO az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó számos nemzetközi szervben figyelemreméltó jelenléttel bír.

Az Intézet szolgáltatásait valamennyi arra rászoruló személynek kínálja. Az alapdokumentumok és szakirodalmi hivatkozások szövegét térítésmentesen vagy csupán a másolási költségek megfizetése mellett rendelkezésre bocsátják.

Tudományos intézmények vagy szervek megbízhatják az Intézetet szakértői kutatómunka elvégzésével, és román és külföldi szakosodott fórumok kérésére véleményeket fogalmazhat meg. E szolgáltatások díját az Intézet vezetősége állapítja meg.

Jogi háttér:

Az Emberi Jogok Romániai Intézetének létrehozásáról szóló 1991. évi 9. törvény

Célkitűzés:

Az Intézet feladata annak biztosítása, hogy a közintézmények, a nem kormányzati szervek és a román állampolgárok kellő tájékoztatást kapjanak az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben, valamint azzal kapcsolatban, hogy más, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletben képviselt országokban hogyan biztosítják az emberi jogokat.

Az Intézet ugyanakkor igyekszik felhívni a nemzetközi szervek - és a külföldi nyilvánosság - figyelmét az emberi jogok romániai tiszteletben tartását és biztosítását célzó meglévő gyakorlati rendelkezésekre.

Az IRDO tevékenységei a következők:

  1. valamennyi felhasználó számára létrehozza, fenntartja és működteti az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények, jogszabályok, dokumentumok, tanulmányok és publikációk, valamint a szakirodalmi hivatkozások dokumentációs központját;
  2. tájékoztatja a közintézményeket, a nem kormányzati szerveket és az állampolgárokat különösen oly módon, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok területét érintő nemzetközi dokumentumokra, gyakorlatokra, beleértve szükség esetén a fordítás biztosítását is;
  3. olyan szakképzési programokat szervez, amelyeket vagy kifejezetten az emberi jogok védelmében külön feladatokat ellátó emberek szükségleteihez alakítanak, vagy amelyek célja a szélesebb körű nyilvánosság figyelmének felhívása az emberi jogi kérdésekre;
  4. rendszeresen vagy kérelemre tájékoztatást nyújt a kormány és a nem kormányzati szervek által az emberi jogok előmozdítása és biztosítása érdekében Romániában tett erőfeszítésekről és más országbeli hasonló törekvésekről, valamint a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségekről és azok teljesítésének módjáról;
  5. kérelemre dokumentumokat biztosít a parlamenti bizottságok részére a jogszabálytervezetekkel érintett emberi jogi szempontok tekintetében és a Parlament által vizsgált más kérdésekben;
  6. az emberi jogok romániai és külföldi előmozdításának és nyomon követésének különböző szempontjaira irányuló kutatásokat végez;
  7. emberi jogi kiadványt tesz közzé és biztosítja annak széles körben való terjesztését, beleértve annak más nyelvekre történő lefordítását is;
  8. közvélemény-kutatásokat szervez az emberi jogok romániai védelmével kapcsolatos különböző kérdésekben.

Az IRDO-ra vonatkozó további tájékoztatás elérhető az A link új ablakot nyit megintézmény honlapján.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Szlovénia

Nemzeti bíróságok

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/sodisca/sodni_sistem/seznam_sodisc/

A Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága (Ustavno sodišče Republike Slovenije)
Beethovnova ulica 10
1001 Ljubljana
p. p. 1713
Tel.: + 386 (01) 477 64 00; + 386 (01) 477 64 15
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@us-rs.si

A Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága (Upravno sodišče Republike Slovenije)
Fajfarjeva 33
1000 Ljubljana
Tel.: + 386 (01) 47 00 100
Fax: + 386 (01) 47 00 150
E-mail: A link új ablakot nyit megurad.uprlj@sodisce.si

A Bíróság maribori kirendeltsége
Tel.: + 386 (02) 230 20 30
Fax: + 386 (02) 230 20 48
E-mail: A link új ablakot nyit megoddelek.uprmb@sodisce.si

A Bíróság nova gorica-i kirendeltsége
Tel.: + 386 (05) 33 55 200
Fax: + 386 (05) 33 55 221
E-mail: A link új ablakot nyit megoddelek.uprng@sodisce.si

A Bíróság celjei kirendeltsége
Tel.: + 386 (03) 42 75 380
Fax: + 386 (03) 42 75 388
E-mail: A link új ablakot nyit megoddelek.uprce@sodisce.si

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Lásd: Ombudsman

Ombudsman

A Szlovén Köztársaságban az ombudsman tisztségét az emberi jogok és az alapvető szabadságok általános védelmének biztosítása érdekében hozták létre. Az ombudsmanhoz, négy helyetteséhez vagy asszisztenseihez olyan személy nyújthat be kérelmet, aki úgy véli, hogy valamely állami szerv, helyi önkormányzati szerv vagy közjogi jogi személy határozata megsértette valamely emberi jogát vagy alapvető szabadságát. Az ombudsman az emberi jogi ombudsmanról szóló 1994. évi törvény (Zakon o Varuhu človekovih pravic) alapján látja el tevékenységét.

Az ombudsman:

  • felhívhatja a jogsértést elkövető felet a jogsértés orvoslására vagy a szabálytalanság kijavítására,
  • javasolhatja kártérítés fizetését.
  • az Ön nevében és hozzájárulásával meghatározott rendelkezések vagy jogi aktusok alkotmányosságának és jogszerűségének elbírálása céljából kérelmet nyújthat be az Alkotmánybírósághoz,
  • jogsértés miatt alkotmányjogi panaszt nyújthat be.
  • törvények és egyéb rendelkezések módosítása céljából petíciót nyújthat be a kormányhoz vagy a parlamenthez;
  • tanácsot adhat a joghatósága alá tartozó valamennyi szervnek működésük és ügyfeleikkel való kapcsolataik javítása érdekében;
  • szabadon közzéteheti véleményét valamely jog vagy szabadság megsértéséhez kapcsolódó konkrét ügyről az eljárás típusától vagy az ügy adott szerv általi vizsgálatának mindenkori állásától függetlenül.

Az emberi jogi ombudsman nem járhat el az érintett állami szerv, helyi önkormányzati testület vagy közjogi jogi személy nevébena jogsértést vagy szabálytalanságot nem orvosolhatja helyettük.

A jogsértést vagy szabálytalanságot elkövető fél felelős a helyzet orvoslásáért. Az ombudsman kizárólag kivételes esetben vizsgálhat olyan ügyeket, amelyek tárgyában bírósági eljárás van folyamatban.

Az ombudsman a törvény értelmében nem jogosult a magánszektorban eljárni, tehát nem avatkozhat be például olyankor, ha a jogsértést magánvállalkozás követi el. Ilyen esetben nyomást gyakorolhat az érintett magánvállalkozás vagy magánszemély tevékenységét felügyelő állami szervekre, helyi önkormányzati testületekre vagy közjogi jogi személyekre.

Az ombudsman – nem kormányzati és humanitárius szervezetekkel együttműködve – figyelemmel kíséri a fogvatartási helyeket is, valamint a fogvatartott vagy a szabadságukban korlátozott személyekkel szembeni bánásmódot.

Az ombudsman nyomon követheti az ügyeket, figyelmeztetést bocsáthat ki és tanácsot adhat, de hatósági határozatot nem hozhat.

Az ombudsman szervezi és fogja össze a gyermekjogi képviselők munkáját, akik egy olyan önkéntes hálózat tagjai, amely minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosít az érdekképviseleti szolgáltatásokhoz.

A gyermekjogi képviselők célja a gyermek segítése abban, hogy véleményüket kifejezzék minden olyan jogi eljárásban és ügyben, amelyben érintettek, és e vélemény továbbítása az illetékes hatóságoknak és szervezeteknek, hogy azok döntéseikben a gyermek jogait és érdekeit megfelelően figyelembe vegyék. A gyermekjogi képviselő nem a gyermek törvényes képviselője. A segítségnyújtás azt jelenti, hogy pszichoszociális támogatást nyújtanak a gyermekeknek, (a számukra megfelelő módon) beszélgetnek velük óhajaikról, érzéseikről és véleményükről, az eljárásról és az eljárási cselekményekről, segítenek a megfelelő megoldás megtalálásában és elkísérik őket, amikor a jogaikról és juttatásaikról döntő testületekkel és intézményekkel találkoznak.

Elérhetőségek:

A Szlovén Köztársaság emberi jogi ombudsmanja

Dunajska cesta 56 (4. emelet)
1109 Ljubljana
Telefon: 01 475 00 50
Ingyenesen hívható segélyvonal: 080 15 30
Fax: 01 475 00 40
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@varuh-rs.si
A link új ablakot nyit meghttps://www.varuh-rs.si/

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Gyermekügyi ombudsman (Varuh otrokovih pravic)

Az ombudsmani intézmény része, az ombudsman különleges hatáskörű helyettese.

  • Esélyegyenlőségi biztos (Zagovornik načela enakosti)

Az esélyegyenlőségi biztos a hátrányos megkülönböztetés megelőzéséről és elhárításáról gondoskodik Szlovéniában.

A link új ablakot nyit megAPPEALS (COMPLAINTS): A biztos az állítólagos hátrányos megkülönböztetésen alapuló kérelmek, illetve panaszok ügyében jár el. Jogi kötőerővel nem bíró véleményeket bocsát ki arról, hogy konkrét esetekben történt-e hátrányos megkülönböztetés (például egyenlőtlen bánásmód személyes körülmények miatt). Ajánlásokat fogalmaz meg a jogsértő fél számára a jogsértés orvoslására, az okok felszámolására és a következmények kezelésére vonatkozóan. Az ilyen típusú informális közvetítés révén az esélyegyenlőségi biztos a károk elhárítására és a jövőbeli gyakorlat javítására törekszik. Ha azonban a fennálló probléma ily módon nem oldható meg, indítványozhatja hivatalos büntetőeljárás megindítását. Az esélyegyenlőségi biztos előtti eljárás díjmentes és bizalmas.

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Egyéb eljárásokban az esélyegyenlőségi biztos segítséget nyújt a hátrányos megkülönböztetés elleni jogvédelem terén, például tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, és azok hogyan vehetők igénybe más állami szervek előtti eljárásokban).

A link új ablakot nyit megTANÁCSADÁS: Az esélyegyenlőségi biztos véleményét lehet kérni arról, hogy valamely cselekmény másokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést eredményez vagy eredményezhet-e, valamint tanácsot lehet kérni tőle arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedéssel kerülhető el a hátrányos megkülönböztetés alkalmazása és hogyan biztosítható hatékonyabban az egyenlő bánásmódhoz való jog.

TÁJÉKOZTATÁS: Az esélyegyenlőségi biztos általános tájékoztatást nyújt a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban, valamint az e területen a Szlovéniában fennálló helyzetről.

Elérhetőségek:

Esélyegyenlőségi biztos (Zagovornik načela enakosti)
Železna cesta 16, 1000 Ljubljana
Telefon: +386 (0)1 / 473 55 31
E-mail: A link új ablakot nyit meggp@zagovornik-rs.si
A link új ablakot nyit meghttp://www.zagovornik.si/

A fenti honlapon található valamennyi alapvető információ teljes egészében elérhető angol, francia, német, olasz, magyar, szerb, bosnyák, albán és romani nyelven is.

A link új ablakot nyit meghttp://www.zagovornik.gov.si/si/o-zagovorniku/kdo-je-zagovornik/index.html

A link új ablakot nyit meghttp://www.zagovornik.gov.si/si/o-zagovorniku/osebna-izkaznica/index.html

  • Adatvédelmi biztos

Az adatvédelmi biztos elbírálja az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos bejelentéseket, a személyes adatok védelméről szóló 2004. évi átfogó törvény (Zakon o varstvu osebnih podatkov) rendelkezéseivel, valamint a személyes adatokkal kapcsolatos egyes konkrét kérdéseket szabályozó ágazati jogszabályok – például a személyazonosító igazolványról szóló törvény (Zakon o osebni izkaznici) – rendelkezéseivel összhangban. Az adatvédelmi biztos hivatalból is eljár, ha a személyes adatok esetleges megsértéséről szerez tudomást, továbbá bizonyos területeket bejelentés nélkül is ellenőriz. Az ellenőrzéseket nemzeti adatvédelmi felügyelők végzik, akik az adatvédelmi biztos hivatalának alkalmazásában állnak. Az adatvédelmi biztos elrendelheti bizonyos személyes adatok helyesbítését, megállapíthatja a személyes adatok jogellenes megszerzésében vagy kezelésében megnyilvánuló jogsértés megtörténtét, és szankciókat (bírságot) szabhat ki a személyes adatok kezelőivel szemben. Az adatvédelmi biztos határozatai ellen a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bíróságához lehet közigazgatási panaszt benyújtani.

Elérhetőségek:

Adatvédelmi biztos
Zaloška 59
1000 Ljubljana
Telefon: 01 230 97 30
Fax: 01 230 97 78
E-mail: A link új ablakot nyit meggp.ip@ip-rs.si
A link új ablakot nyit meghttps://www.ip-rs.si/
Utolsó frissítés: 16/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovák nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: cseh.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Szlovákia

Nemzeti bíróságok

A link új ablakot nyit megZoznam súdov

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének jogi hátterét Szlovákiában a Szlovák Köztársaság Alkotmánya biztosítja (a módosított 460/1992. törvény). A szlovák Alkotmány Szlovákia alaptörvénye, amely minden más jogszabály fölött áll. A szlovák Alkotmány második fejezete (11-54. cikk) általános védelemben részesíti az alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek közé az alapvető emberi jogok és szabadságok (ezeket a nemzetközi dokumentumok polgári jogoknak nevezik), a politikai jogok, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogai, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, a környezet és a kulturális örökség védelméhez való jog, valamint a bíróság általi és egyéb jogvédelemhez való jog tartozik. Szlovákiában nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, hitre vagy vallásra, politikai vagy más meggyőződésre, nemzeti vagy társadalmi származásra, nemzeti vagy etnikai csoporthoz tartozásra, tulajdonra, családi vagy egyéb állapotra tekintet nélkül mindenki számára biztosítják az alapvető jogokat és szabadságokat. A fenti indokok alapján senkinek sem lehet kárt okozni, és senki sem részesíthető előnyben vagy hátrányban. Senki jogait nem lehet azért megsérteni, mert úgy döntött, hogy gyakorolja alapvető jogait és szabadságait (a szlovák Alkotmány 12. cikkének (2) és (4) bekezdése). A külföldiek – a kifejezetten csak a Szlovák Köztársaság állampolgárainak biztosított jogok kivételével – Szlovákiában jogosultak az Alkotmányban biztosított alapvető emberi jogokra és szabadságokra, beleértve a menedékjogot is (a szlovák Alkotmány 52. cikkének (2) bekezdése, és 53. cikke). Az alapvető jogok és szabadságok feltételeit és korlátait, illetve a háború, konfliktusok, kivételes körülmények vagy veszélyhelyzet esetén fennálló kötelezettségek körét a háború, konfliktusok, kivételes körülmények vagy veszélyhelyzet esetén az állam biztonságáról szóló alkotmányerejű törvény (227/2002. törvény) határozza meg.

A szlovák Alkotmány 46. cikkével összhangban a törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően bárki érvényesítheti jogait független és pártatlan bíróság előtt, illetve törvényben meghatározott esetekben a Szlovák Köztársaság más hatósága előtt. A gyakorlatban számos emberi jog lehetséges, így olyan emberi jogok és alapvető szabadságok, amelyeket törvényben meg lehet határozni és olyan emberi jogok és alapvető szabadságok, amelyeket törvényben nem lehet meghatározni. Az ilyen jogok és szabadságok tartalma kiterjedhet a szlovák Alkotmány, más alkotmányerejű törvények, törvények és egyéb jogszabályok, illetve az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló, Szlovákiára kötelező nemzetközi szerződések (nemzetközi emberi jogi szabályok) által biztosított polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb jogokra. Az alapvető jogokat és szabadságokat érintő határozatok felülvizsgálatára vonatkozó jogkör nem zárható ki a bíróságok hatásköréből.

Bárki, aki azt állítja, hogy jogait megsértette egy hatóság által hozott határozat, törvény eltérő rendelkezése hiányában kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. A szlovák Alkotmány és egyéb vonatkozó jogszabályok biztosítják mindenki számára a jogot, hogy kártérítésben részesüljön a bíróság, más állami szerv vagy hatóság által hozott jogellenes határozat, vagy jogellenes hivatalos eljárás által okozott kárért. Ennek részleteit a közhatalom gyakorlása során okozott károkért való felelősségről, és egyes más törvények módosításáról szóló 514/2003. törvény tartalmazza. E törvény szabályozza az állam felelősségét az állami szervek által a közhatalom gyakorlása során okozott károkét, az helyi önkormányzatok és magasabb szintű területi önkormányzatok felelősségét a helyi hatóságok által hatáskörük gyakorlása során okozott károkért, a kártérítési igények tárgyában tartott előzetes meghallgatásokat, valamint a regresszigényhez való jogot.

Összhangban a szlovák Alkotmány fent hivatkozott 46. cikkével a polgári perrendtartás 3. §-a biztosítja az arra irányuló jogot, hogy bíróság előtt kényszerítsék ki a fenyegetett vagy megsértett jog védelmét. A polgári perrendtartás határozza meg a bíróság és a polgári peres eljárás felei által annak érdekében követendő eljárásokat, hogy biztosítsák a felek jogainak és jogos érdekeinek méltányos védelmét, valamint a jogkövető magatartást, a kötelezettségek tisztességes teljesítését, és mások jogainak tiszteletben tartását. A polgári bírósági eljárásokban a bíróságok bírálják el a jogvitákat és egyéb jogi ügyeket, illetve döntést hoznak azokban, kikényszerítik az önkéntesen végre nem hajtott határozatok végrehajtását, és biztosítják, hogy ne sértsék meg a természetes és jogi személyek jogait és jogszabály által védett érdekeit, valamint azt, hogy a jogokkal ne éljenek vissza e személyek hátrányára.
A polgári perrendtartás 7. §-ának (1) és (2) bekezdésével összhangban a polgári bírósági eljárásokban a bíróságok járnak el és bírálják el a polgári jogi, munkajogi, családjogi, kereskedelmi jogi és gazdasági jogi jogvitákat és egyéb jogi ügyeket, kivéve, ha a jogszabályok szerint ezeket más szervek tárgyalják és hoznak döntést bennük. A bíróságok emellett polgári eljárásokban vizsgálják felül a hatóságok által hozott határozatok jogszerűségét, valamint a hatósági határozatok, intézkedések és egyéb fellépések jogszerűségét, továbbá döntenek a helyi hatóságok által helyi hatósági ügyekben hozott határozatok törvényeknek való megfeleléséről, illetve, amennyiben állami hatósági feladatok végrehajtásáról van szó, a kormányrendeletekkel, miniszteri utasításokkal és egyéb központi állami hatósági utasításokkal való összhangjukról, kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy ezeket az ügyeket más szervek bírálják el, és hoznak döntést bennük. Az egyéb ügyeket a bíróságok csak akkor bírálják el polgári bírósági eljárásban, illetve akkor hoznak annak során döntést bennük, ha jogszabály így rendelkezik.

Rendes bíróságok Szlovákiában

Szlovákiában a bírósági eljárásokat független és pártatlan bíróságok folytatják le. A bírósági ügyeket minden szakaszban elválasztják az egyéb állami szervek ügyeitől.

A bírósági eljárások a kétfokú eljárás elvén alapulnak, amely szerint a bíróságok első fokon (a kerületi bíróságok által) hozott döntései ellen fellebbezést lehet benyújtani. A megfelelő törvényes jogorvoslatot jelentő fellebbezéseket magasabb szinten a másodfokú (regionális) bíróságok bírálják el.

A rendes bíróságok rendszere a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságából, a Szakosított Büntetőbíróságból, a nyolc regionális bíróságból, valamint a negyvenöt kerületi bíróságból áll, amelyek döntenek minden olyan ügyben, ami nem tartozik a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának kizárólagos hatáskörébe, vagyis döntenek a polgári és büntetőügyekben, továbbá felülvizsgálják az állami szervek által hozott határozatokat és követett eljárásokat (közigazgatási bíráskodás), amennyiben jogszabály így rendelkezik. Szlovákiában jelenleg nincsenek jogszabály által létrehozott katonai bíróságok.

Közigazgatási bíráskodás

Az állami szervek által hozott határozatok és követett eljárások felülvizsgálatát a polgári perrendtartás (a módosított 99/1963. törvény) ötödik része szabályozza.

A közigazgatási bíráskodás során a bíróságok az állami szervek által hozott határozatok és követett eljárások jogszerűségére vonatkozó panaszok vagy fellebbezések alapján végzik a felülvizsgálatot. A közigazgatási bíráskodás során a bíróságok felülvizsgálják a hatóságok, helyi hatóságok, illetve, amennyiben jogszabály alapján jogosultak határozatot hozni természetes személyek és jogi személyek jogairól és felelősségéről a közigazgatás területén, az érdekelt helyi jogalanyok és egyéb jogi személyek, valamint természetes személyek hatóságai határozatainak és eljárásainak (a továbbiakban: a közigazgatási szervek határozatai) jogszerűségét. A „közigazgatási hatóságok határozatai” az e hatóságok által közigazgatási eljárás során kibocsátott határozatok, valamint egyéb olyan határozatok, amelyek természetes vagy jogi személyek jogait és kötelezettségeit állapítják meg, módosítják vagy szüntetik meg, illetve az olyan határozatok, amelyek közvetlenül érinthetik természetes vagy jogi személyek jogait, jogos érdekeit vagy kötelezettségeit. A „közigazgatási hatóság által követett eljárás” magában foglalja a tétlenséget is. A közigazgatási bíráskodásban résztvevő bíróságok döntenek a közigazgatási hatóságok számára eljárási kötelezettség előírására irányuló indítványokról, a természetes és jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről a közigazgatás területén, valamint a 250b. és 250u. §-okban meghatározott eljárások során a határozatok alkalmazásának kikényszerítésére irányuló intézkedésekről. A közigazgatási bíráskodásban résztvevő bíróságok eljárnak a hatóságok jogellenes fellépéseivel szembeni védelem biztosítása, valamint a külföldi közigazgatási szervek határozatainak végrehajthatósága érdekében.. Választási ügyekben, és a politikai pártok és politikai mozgalmak nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróságok e rész rendelkezéseivel összhangban, és a sajátos szabályok által meghatározott mértékben járnak el, és hoznak döntéseket. Szükség esetén, összhangban e rész rendelkezéseivel, a bíróságok akkor is eljárnak és döntéseket hoznak, ha ezt sajátos rendelkezések írják elő, vagy amikor a hatóságok által hozott határozatok felülvizsgálatát Szlovákiára kötelező nemzetközi szerződések írják elő.

E különös esetek közé a következők tartoznak:

  • a közigazgatási szervek határozataival, vagy az általuk követett eljárással szemben benyújtott panaszokkal kapcsolatos intézkedések vagy határozatok;
  • a közigazgatási szervek nem jogerős határozataival szemben benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatos intézkedések vagy határozatok;
  • a hatóságok tétlenségével szembeni intézkedések;
  • a közigazgatási hatóságok jogellenes fellépéseivel szembeni intézkedések;
  • különleges intézkedések (mint a választójogi ügyekben hozott intézkedések).

A részletes szabályokat a polgári perrendtartás 244-250zg. §-ai tartalmazzák.

A bíróságoknak nincs joguk módosítani a végrehajtó hatalom által elfogadott jogszabályokat (másodlagos jogszabályok). Ugyanakkor a szlovák Alkotmány 144. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben a bíróság úgy véli, hogy a tárgyalt ügyre vonatkozó bármely más jogszabály, annak egy része vagy egy rendelkezése sérti az Alkotmányt, egy alkotmányerejű törvényt, egy „elsőbbséggel rendelkező” nemzetközi szerződést (az Alkotmány 7. cikkének (5) bekezdése alapján), vagy egy törvényt, fel kell függesztenie az eljárást, és kezdeményeznie kell az Alkotmánybíróság eljárását (a z 125. cikk (1) bekezdése alapján). Az Alkotmánybíróság határozatában szereplő jogi véleménye kötelező lesz a bíróságra. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező intézkedés nem mentesíti a bíróságot attól a kötelezettségétől, hogy az ügyben a jogszabály által előírt módon határozatot hozzon.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága
Hlavná 110
042 65 Košice 1
SZLOVÁKIA
Tel.: +421 55 7207211
Fax: +421 55 6227639 (elnök)
E-mail: A link új ablakot nyit megpodatelna@ustavnysud.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://www.ustavnysud.sk

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságát (a továbbiakban: az Alkotmánybíróság) a A link új ablakot nyit megSzlovák Köztársaság Alkotmánya (460/1992. törvény) hozta létre, mint az alkotmányosság védelmét szolgáló független bírói szervet. Hatásköreit a Szlovák Köztársaság módosított Alkotmányának 124-140. cikke határozza meg. Az Alkotmánybíróság szervezetére, a bíróság előtt követendő eljárásra és a bírái jogállására vonatkozó szabályokat a A link új ablakot nyit megmódosított 38/1993. törvény tartalmazza.

A 38/1993. törvény 79. §-a szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése hagyta jóvá az A link új ablakot nyit megAlkotmánybíróság eljárási szabályzatát (a módosított 114/1993. szabályozás), amely nagyobb részletességgel szabályozza az Alkotmánybíróság belső munkáját, az eljárások előkészítése és a döntéshozatal, a teljes ülés jogállására vonatkozó kérdések, a tanácsok, az előadó bírók, a szakértők, és az Alkotmánybíróság munkájában résztvevő más személyek, továbbá a bírák elleni indítható fegyelmi eljárások tekintetében.

A Alkotmánybíróság eljárása a következők által benyújtott kérelemre indul:

  1. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlament) tagjainak legalább egyötöde;
  2. a Szlovák Köztársaság elnöke;
  3. a Szlovák Köztársaság kormánya;
  4. döntéshozatali tevékenységével összefüggésben egy bíróság;
  5. a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze;
  6. a törvényeknek az 125. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályokkal való összhangja tekintetében az ombudsman, amennyiben azok folyamatos végrehajtása veszélyeztetheti az alapvető jogokat vagy szabadságokat, illetve a Szlovák Köztársaság által elfogadott, és a jog által előírt módon kihirdetett nemzetközi egyezményekből eredő emberi jogokat és szabadságokat;
  7. bárki, akinek jogairól döntenek, az Alkotmány 127. és 127a. cikkének megfelelően.

Az eljárás a kérelem Alkotmánybírósághoz érkezésének napján kezdődik.

A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 127a. cikke szabályozza az „alkotmányjogi panasz” intézményét, amelyet egy magánszemély vagy jogi személy nyújthat be (a továbbiakban: panaszos), aki, vagy amely azt állítja, hogy alapvető jogait vagy szabadságait sértette egy jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés, kivéve azokat az eseteket, amelyekben egy másik bíróság dönt ezen alapvető jogok és szabadságok védelméről.

Az általános adatok mellett a panaszban fel kell tüntetni:

  1. hogy a panaszos szerint mely alapvető jogokat vagy szabadságokat sértették meg;
  2. az alapvető jogokat vagy szabadságokat megsértő jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépést;
  3. azon személyt, akivel szemben a panaszt benyújtják.

A jogerős határozat vagy az intézkedést ismertető dokumentum másolatát, illetve az egyéb fellépés bizonyítékát csatolni kell a panaszhoz. Amennyiben a panaszos arányos pénzügyi kárpótlást is kér, meg kell jelölnie a kért összeget, és azokat az okokat, amely alapján a kárpótlást kéri. Az eljárás résztvevői a panaszos, valamint az a fél, akivel szemben a panaszt benyújtották. A panasz benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya.

A panaszos indítványára az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedést fogadhat el, felfüggesztve a vitatott jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés végrehajthatóságát, amennyiben ez nem ütközik jelentős közérdekbe, és amennyiben a vitatott jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés végrehajtása nem jelentene nagyobb hátrányt a panaszos számára, mint ami a végrehajthatóság felfüggesztése esetén más személyekre hárulna; az Alkotmánybíróság ennek során kötelezi azt a szervet, amely a panaszos álláspontja szerint megsértette alapvető jogait vagy szabadságait, hogy ideiglenesen tartózkodjon a jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés végrehajtásától, és kötelezi a harmadik személyeket, hogy ideiglenesen tartózkodjanak attól, hogy a jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés által nekik nyújtott engedéllyel éljenek. Az ideiglenes intézkedés legkésőbb az alapügyben hozott határozat hatályba lépésével lejár, kivéve, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy azt hamarabb megszünteti. Az ideiglenes intézkedést az Alkotmánybíróság hivatalból is megszüntetheti, ha az annak elrendelése alapjául szolgáló indokok már nem állnak fenn.

A panasz csak akkor fogadható el, ha a panaszos kimerítette a jogorvoslati lehetőségeket, illetve azokat az egyéb jogi eszközöket, amelyeket a jog ténylegesen biztosít számára alapvető jogai és szabadságai védelme érdekében, és amelyek igénybevételére a panaszos külön jogszabály alapján jogosult. Az Alkotmánybíróság akkor sem tagadja meg a panasz befogadását, ha e feltételek nem teljesülnek, ha a panaszos bizonyítja, hogy a feltételek nem teljesülésének oka különös méltányosságot érdemel. A panaszt a határozat meghozatalának, illetve az intézkedés vagy egyéb fellépés közlésének tényleges időpontjától számított két hónapon belül lehet előterjeszteni. Intézkedés vagy egyéb fellépés esetén ezt a határidőt attól naptól számítják, amikor a panaszos tudomást szerezhetett az intézkedésről vagy egyéb fellépésről.

Ha a panaszos visszavonja panaszát, az Alkotmánybíróság megszünteti az azzal kapcsolatos eljárást, kivéve, ha úgy dönt, hogy a visszavonás nem fogadható el, és különösen akkor, ha a panasz olyan jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb fellépés ellen irányul, amely a panaszos alapvető jogainak vagy szabadságainak különösen súlyos megsértését jelenti.

Az Alkotmánybíróság, ha eltérően nem dönt, a korábbi eljárásban megállapított tényállás alapján jár el.

Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, megállapításaiban megjelöli: a megsértett alapvető jogot vagy szabadságot, valamint az Alkotmány, az alkotmányjog vagy a nemzetközi egyezmény megsértett rendelkezését; továbbá az alapvető jogot vagy szabadságot sértő jogerős határozatot, intézkedést vagy egyéb fellépést. Ha az alapvető jogot vagy szabadságot határozat vagy intézkedés sértette, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi a határozatot vagy intézkedést. Az Alkotmánybíróság emellett hatályon kívül helyez minden egyéb, alapvető jogot vagy szabadságot sértő fellépést, ha a fellépés jellege ezt lehetővé teszi.

Ha az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak

  1. kötelezheti azt a felet, amely tétlenségével megsértette valamely alapvető jogot vagy szabadságot, hogy az ügyben különleges jogszabállyal összhangban járjon el;
  2. további eljárás érdekében visszautalhatja az ügyet;
  3. megtilthatja az alapvető jog vagy szabadság megsértésének folytatását; vagy
  4. kötelezheti azt a felet, amely megsértette valamely alapvető jogot vagy szabadságot, hogy állítsa helyre az alapvető jog vagy szabadság megsértését megelőző helyzetet.

Az Alkotmánybíróság ésszerű pénzügyi kárpótlást ítélhet meg annak a félnek, amelynek alapvető jogát vagy szabadságát megsértették. Amennyiben az Alkotmánybíróság ésszerű pénzügyi kárpótlást ítél meg, az a szerv, amely megsértette az alapvető jogot vagy szabadságot, az Alkotmánybíróság határozata hatályba lépésének napjától számított két hónapon belül köteles megfizetni a kárpótlást a panaszosnak. Ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyez egy jogerős határozatot, intézkedést vagy egyéb fellépést, és további eljárás érdekében visszautalja az ügyet, az ügyben a határozatot kiadó, intézkedésről döntő, vagy egyéb módon fellépő fél köteles újra megvizsgálni az ügyet, és új határozatot hozni. Ezekben az eljárásokban, illetve e folyamat során a felet köti az Alkotmánybíróság jogi álláspontja. Az ügyben a határozatot kiadó, intézkedésről döntő, vagy egyéb módon fellépő felet köti a határozat, amely közlésétől hajtható végre.

Nemzeti emberi jogi intézmények

Az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja

Kýčerského 5
811 05 Bratislava
SZLOVÁKIA
Tel.: + 421 2 20850111
+ 421 2 20850114
Fax: + 421 2 20850135
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@snslp.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://www.snslp.sk

Az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának létrehozásáról szóló, módosított 308/1993. törvénnyel hozott létre, 1994. január 1. óta működik Szlovákiában. A törvénytervezetet a Szlovák Köztársaság kormánya az 1993. június 15-i 430. szlovák kormányhatározat alapján terjesztette elő, amellyel a kormány az ENSZ egy kezdeményezése nyomán jóváhagyta a pozsonyi székhelyű „Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja létrehozására vonatkozó projektet”. Az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának létrehozásáról szóló 308/1993. szlovák nemzeti tanácsi törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2003. törvény, és az egyes területeken alkalmazott egyenlő bánásmódról, a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemről, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 365/2004. törvény (a továbbiakban: antidiszkriminációs törvény) elfogadásával a Központ feladatköre szélesebbé vált. Független szervezetről van szó, amely az emberi jogok és alapvető szabadságok területén működik, beleértve a gyermekjogokat is.

A Központ, mint független szervezet, pótolhatatlan szerepet játszik az emberi jogok és alapvető szabadságok területén, beleértve a gyermekjogokat, illetve az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását is. A Központ az egyetlen, az egyenlő jogokkal, vagyis az antidiszkriminációs törvénnyel összhangban az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásával foglalkozó szlovák intézmény (a kijelölt „nemzeti esélyegyenlőségi szerv”).

Feladatkör

A Központ jogállását és feladatkörét az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának (a továbbiakban: a Központ) létrehozásáról szóló 308/1993. módosított szlovák nemzeti tanácsi törvény határozza meg. A törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerint a Központ feladatai különösen:

  • figyelemmel kíséri és értékeli az emberi jogok tiszteletben tartását, és a külön jogszabályok szerinti egyenlő bánásmód elvének való megfelelést;
  • információkat gyűjt, és kérésre szolgáltat a Szlovák Köztársaságban tapasztalható rasszizmusról, idegengyűlöletről és antiszemitizmusról;
  • vizsgálatok és felmérések végzése az emberi jogok területén végzett információszolgáltatásról, valamint információk gyűjtése és szolgáltatása e területen;
  • a társadalmon belüli tolerancia fokozása érdekében oktatási tevékenységek előkészítése, valamint részvétel információs kampányokban;
  • jogi segítségnyújtás a hátrányos megkülönböztetés, illetve az intolerancia megnyilvánulásai áldozatai számára;
  • magánszemélyek vagy jogi szervezek kérelmére, vagy saját kezdeményezésére szakértői véleményadás a külön jogszabályok szerinti egyenlő bánásmód elvének való megfelelés tárgyában;
  • független felmérések végzése a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban;
  • jelentések és ajánlások készítése a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekben;
  • könyvtári szolgáltatások nyújtása;
  • szolgáltatásnyújtás az emberi jogok területén.

A Központ vállalja, hogy jogi tanácsokat nyújt a hátrányos megkülönböztetéssel, az intolerancia megnyilvánulásaival, valamint az egyenlő bánásmód elvének megsértésével kapcsolatos kérdésekben a Szlovák Köztársaság valamennyi lakosa számára; emellett jogosult kérelemre képviselni a feleket az egyenlő bánásmód elvének megsértésével kapcsolatos eljárásokban. A Központ minden évben jelentést ad ki az emberi jogok tiszteletben tartásáról a Szlovák Köztársaságban.

Hatáskörök

  • jogi segítségnyújtás a hátrányos megkülönböztetés és az intolerancia áldozati számára;
  • meghatalmazás alapján képviselet az egyenlő bánásmód elvének megsértésével kapcsolatos eljárásokban;
  • jogosult azt kérni a bíróságoktól, az ügyészségtől, illetve más állami hatóságoktól, helyi önkormányzati hatóságoktól, különleges érdek-szervezetektől, és más intézményektől, hogy meghatározott határidőn belül szolgáltassanak számára információt az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

Segítségnyújtás

Bármely magánszemély vagy szervezet, aki, vagy amely úgy véli, hogy a fenti intézmények valamelyikének cselekménye vagy mulasztása miatt hátrányos megkülönböztetés érte, a Központhoz fordulhat. A panasz benyújtásánál a panaszosnak fel kell tüntetnie minden releváns információt, és be kell nyújtania minden releváns dokumentumot.

Együttműködés

A Központ az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban információkat kérhet továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok – beleértve a gyermekjogokat – területén működő nem kormányzati szervektől, és megállapodást köthet velük az ilyen információk szolgáltatásának módjáról és terjedelméről.

A panasz benyújtásával kapcsolatos eljárás

Az állampolgárok panaszt a következők szerint nyújthatnak be:

  • írásban (A link új ablakot nyit megformanyomtatványon, illetve levélben, faxon vagy e-mailben küldött dokumentum révén);
  • személyesen.

Ombudsman

Ombudsman

Nevädzova 5
821 01 Bratislava
SZLOVÁKIA
Tel.: +421 2 48287401
+421 2 43634906
Fax: +421 2 48287203
E-mail: A link új ablakot nyit megsekretariat@vop.gov.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://vop.gov.sk

A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 151a. cikke (1) bekezdése szerint „az ombudsman a Szlovák Köztársaság független szerve, amely törvényben megszabott keretek között és módon védi a természetes és jogi személyek alapvető jogait és szabadságait a közigazgatási szervek és más hatóságok eljárásai során, ha ezek eljárása, határozata vagy tétlensége ellentétben áll a jogszabályokkal. Jogszabályban meghatározott esetekben az ombudsman szerepet játszhat bármely, közigazgatási szervnél dolgozó személy felelősségre vonásában, amennyiben az ilyen személy megsértette természetes személyek vagy jogi személyek alapvető emberi jogait vagy szabadságait. Valamennyi hatóság köteles megfelelő segítséget nyújtani az ombudsmannak”.

Az ombudsmanhoz bárki fordulhat, aki úgy véli, hogy egy hatóság eljárása, határozata vagy tétlensége következtében megsértették az alapvető jogokat vagy szabadságokat, a joggal vagy a demokratikus jogállam elveivel ellentétes módon. Azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyek védelmében az ombudsman szerepet játszik, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 2. címében (az alapvető emberi jogok és szabadságok a 14-25. cikkben, a politikai jogok a 26-32. cikkben, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogai a 33-34. cikkben, a gazdasági, szociális és kulturális jogok a 35-43. cikkben, a környezet és a kulturális örökség védelméhez való jog a 44-45. cikkben, a bírósághoz forduláshoz és más jogi védelemhez való jog a 46-50. cikkben, a politikai jogaik és szabadságaik gyakorlása miatt üldözött külföldi állampolgárok menedékjoga), illetve az emberi jogokról és szabadságokról szóló nemzetközi egyezményekben szerepelnek.

Az ombudsman magánszemély vagy jogi személy panasza alapján vagy hivatalból jár el. Az ombudsman nem avatkozhat bele a bíróságok döntéshozatali tevékenységébe, nem résztvevője az eljárásnak, nem terjeszthet elő kérelmet bírósági eljárás megindítására, a bírósági határozatokat nem kézbesítik neki, és nem jogosult jogorvoslattal élni. Az ombudsman nem jogosult magánszemélyek közötti jogviták eldöntésére.

Bárki nyújthat be kérelmet az ombudsmanhoz:

  • írásban (levélben, faxon, e-mailben, vagy elektronikus formanyomtatvány révén),

az ombudsmani hivatalnak megküldve

  • személyesen, vagy szóbeli panasz jegyzőkönyvbe vétele útján
  • az ombudsmani hivatal központjában, minden munkanapon 8 és 16 óra között, előzetes időpont-egyeztetés nélkül;
  • munkanapokon a szlovákiai régiókban. A regionális irodáknál előzetes időpontot kell kérni, az elérhetőségi telefonszámok valamelyikén.

A panaszban egyértelműen fel kell tüntetni a szóban forgó ügyet, azt a hatóságot, amely ellen a panasz irányul, valamint azt, hogy panasz előterjesztője mit kér.

A panasz vizsgálatának előmozdítása érdekében célszerű, ha a panasz benyújtója a rendelkezésére álló valamennyi dokumentum másolatát szintén csatolja, mint panasza bizonyítékát. Amennyiben a panasz nem az előterjesztő személyt érinti, be kell nyújtani az érintett fél írásos hozzájárulását a panasz benyújtásához, illetve egy e célból adott írásbeli meghatalmazást.

Amennyiben a panaszt benyújtó személy az ombudsmanhoz benyújtott panaszban nem adja meg vezetéknevét, keresztnevét és címét (jogi személy esetében nevét és székhelyét), akkor olyan névtelen panaszról van szó, amelyeket az ombudsman nem köteles megvizsgálni. A panaszt benyújtó személy kérheti az ombudsmantól, hogy személyazonosságát ne fedje fel. Ilyen esetekben az ombudsman a panasz olyan másolata alapján jár el, amelyben a személyes adatok nem szerepelnek. Amennyiben a panaszt benyújtó személy kérte, hogy személyazonosságát ne fedjék fel, azonban a panasz olyan jellegű, hogy azt bizonyos személyes adatok szerepeltetése nélkül nem lehet kezelni, az érintett személyt erről haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az érintett személyt arra is figyelmeztetni kell, hogy a panasz feldolgozása csak akkor folytatható, ha megadott időn belül hozzájárult bizonyos személyes információk szerepeltetéséhez.

Az ombudsman megvizsgálja a panaszt.

Amennyiben az ombudsman azt állapítja meg, hogy a panasz, figyelemmel tartalmára, a közigazgatási vagy bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályok szerinti jogorvoslati kérelem, illetve a közigazgatási bíráskodás értelmében vett kérelem vagy jogorvoslati kérelem, vagy alkotmányjogi panasz, ezt haladéktalanul közli a panasz benyújtójával, és tájékoztatja a megfelelő eljárásról.

Amennyiben az ombudsman olyan körülményekről értesül, amelyek alapján feltehető, hogy egy személyt jogellenesen tartanak őrizetben, szabadságvesztésben, katonák esetében fegyelmi őrizetben, preventív kezelésben, preventív nevelésben, intézményi kezelésben vagy intézményi nevelésben, vagy rendőrségi fogdában, haladéktalanul tájékoztatja erről az illetékes ügyészt, a külön jogszabály szerinti fellépést igénylő panasz formájában, továbbá tájékoztatja a szóban forgó intézmény vezetőjét és az érintett személyt.

Ha a panasz egy hatóság jogerős határozatának vizsgálatára vonatkozik, vagy ha az ombudsman azt állapítja meg, hogy egy hatóság jogerős határozata jogszabályellenes, vagy ellentétes más, általánosan kötelező jogi szabályozással, az ügyet fellépés érdekében az illetékes ügyészhez utalhatja, vagy más megfelelő intézkedést tehet, erről szabályszerűen tájékoztatva a panasz benyújtóját. Ugyanígy járhat el akkor is, ha a panasz olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek az ügyészség hatáskörébe tartoznak. Az ügyész a jogszabályban előírt határidőn belül köteles tájékoztatni az ombudsmant arról az intézkedésről, amelyet a jogellenesség kiküszöbölése érdekében tett.

Az ombudsman elutasítja a panaszt, ha

  1. az ügy, amelyre a panasz hivatkozik, nem tartozik a hatáskörébe;
  2. az ügyet, amelyre a panasz hivatkozik, bíróság tárgyalja, az eljárás nem szakítható félbe, vagy a bíróság az ügyben már határozatot hozott;
  3. az ügyet, amelyre a panasz hivatkozik, az ügyészség vizsgálja, vagy már megvizsgálta;
  4. az ügyben, amelyre a panasz hivatkozik, az illetékes hatóság részéről olyan fellépésre vagy határozathozatalra kerül sor, amely nem tartozik az ombudsman hatáskörébe; vagy az ügyben, amelyre a panasz hivatkozik, az illetékes hatóság olyan határozatot hozott, amely nem tartozik az ombudsman hatáskörébe;
  5. a panasz benyújtója visszavonja a panaszt. vagy jelzi, hogy nem kívánja a további vizsgálatot; vagy a 13. cikk (4) bekezdésében megjelölt adatokat nem nyújtották be vagy nem jelölték meg a megadott határidőn belül.

Az ombudsman az ügyet elutasítja, ha azt állapítja meg, hogy:

  1. a panasz nem érinti az azt benyújtó személyt, kivéve, ha e személy benyújtotta az érintett fél írásos hozzájárulását a panasz benyújtásához, illetve egy e célból adott írásbeli meghatalmazást;
  2. a panasz benyújtásának időpontjában több, mint három év eltelt a panaszban hivatkozott intézkedéstől vagy eseménytől;
  3. a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan;
  4. a panasz névtelen;
  5. a panasz olyan ügyet érint, amelyben az ombudsman már eljárt, és a megismételt panasz nem tartalmaz új tényt.

Az ombudsman tájékoztatja a panasz benyújtóját arról, hogy elutasította a panaszt, valamint az elutasítás okairól; ez nem vonatkozik a névtelen panaszokra.

Amennyiben a panasz vizsgálata során nem igazolódik be az, hogy megsértették az alapvető jogokat és szabadságokat, az ombudsman ezt írásban közli a panasz benyújtójával, valamint azon hatósággal, amelynek eljárására, döntéshozatalára, vagy tétlenségére a panasz irányult.

Amennyiben a panasz vizsgálata során beigazolódik, hogy megsértették az alapvető jogokat és szabadságokat, az ombudsman a vizsgálat megállapításait, valamint a javasolt intézkedést közli azon hatósággal, amelynek eljárására, döntéshozatalára, vagy tétlenségére a panasz irányult.

A hatóság a közlés kézhezvételétől számított 20 napon belül köteles tájékoztatni az ombudsmant a vizsgálat megállapításaival kapcsolatos álláspontjától, valamint a meghozott intézkedésekről.

Ha az ombudsman nem ért egyet a hatóság álláspontjával, vagy úgy véli, hogy a meghozott intézkedés nem megfelelő, erről tájékoztatja azon hatóság felettes szervét, amellyel szemben a panaszt benyújtották, ha pedig nincs ilyen szerv, a Szlovák Köztársaság Kormányát.

Azon hatóság felettes szerve, amellyel szemben a panaszt benyújtották, ha pedig nincs ilyen szerv, a Szlovák Köztársaság Kormánya, a (3) bekezdésnek megfelelően 20 napon belül köteles tájékoztatni az ombudsmant az ügyben általa meghozott intézkedésekről.

Ha az ombudsman úgy véli, hogy a meghozott intézkedések nem megfelelőek, erről tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát, vagy az általa meghatalmazott szervet.

A vizsgálat eredményéről, és a meghozott intézkedésekről az ombudsman írásban értesíti a panasz benyújtóját, valamint azt a személyt, akinek alapvető jogait és szabadságait a hatóságok eljárása, határozata vagy tétlensége sértette.

Szakosodott emberi jogi szervek

  • Esélyegyenlőségi szerv

Az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központja

Kýčerského 5
811 05 Bratislava
SZLOVÁKIA
Tel.: + 421 2 20850111
+ 421 2 20850114
Fax: + 421 2 20850135
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@snslp.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://www.snslp.sk
  • Adatvédelmi szerv

A Szlovák Köztársaság Adatvédelmi Hivatala (a továbbiakban: a Hivatal), mint állami szerv, szerepet játszik az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmében, személyes adataik feldolgozása során. Feladatait függetlenül, a jogszabályokkal összhangban látja el. Feladatai elsődlegesen a következők:

  • folyamatosan figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének helyzetét, az informatikai rendszerek nyilvántartásba vételét, valamint az informatikai rendszerekkel kapcsolatos nyilvántartásokat;
  • ajánlásokat tesz az adatkezelőknek a személyes adatok informatikai rendszerekben való védelmét szolgáló intézkedésekre, valamint ennek érdekében, és a hatásköre által lehetővé tett mértékben ajánlásokat ad az adatkezelők számára;
  • amennyiben kétséges, hogy a személyes adatok feldolgozásának és használatának terjedelme, tartalma és módszere arányos-e ahhoz a célhoz képest, amely érdekében azokat feldolgozzák, összhangban áll-e ezzel a céllal, illetve azok időben és érdemileg relevánsak-e e cél szempontjából, kötelező véleményeket bocsát ki;
  • kötelező véleményeket bocsát ki, amennyiben kétely merül fel a személyes adatok határokon átnyúló továbbítását illetően;
  • kötelező véleményeket bocsát ki, amennyiben kétely merül fel egy informatikai rendszer nyilvántartásba vételével kapcsolatban;
  • megvizsgálja a 45. § alapján benyújtott értesítéseket, illetve kérelemre vagy hivatalból fellép a 44a. § alapján, és a hiányosságok orvoslása érdekében intézkedéseket rendel el;
  • az e törvény által előírt kötelezettségek megsértésének gyanúja esetében bármelyik adatkezelőt vagy adatfeldolgozót felhívhatja, hogy nyújtson tájékoztatást;
  • ellenőrzi a személyes adatok feldolgozását az informatikai rendszerekben;
  • az e törvényben megállapított kötelezettségek megsértésének megállapítása esetén bírságokat szab ki;
  • értesítést küld a bűnüldöző hatóságoknak, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja áll fenn;
  • nyilvántartja az informatikai rendszereket, és közli a nyilvántartásba vétel állapotát;
  • részt vesz a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok előkészítésében;
  • a hatásköre által meghatározott körben jogszabályokat ad ki;
  • állást foglal a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos törvénytervezetekkel és egyéb jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban;
  • legalább kétévente egyszer jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé a személyes adatok védelmének helyzetéről.

Egyéb

Jogi Segítségnyújtási Központ

Námestie slobody 12
P.O. BOX 18
810 05 Bratislava 15
Tel: +421 2 49683521
+421 2 49683522
Fax: +421 2 49683520
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@centrumpravnejpomoci.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://www.centrumpravnejpomoci.sk

A Jogi Segítségnyújtási Központ 2006. január 1. óta működik a Szlovák Köztársaságban. Az anyagilag rászoruló személyek számára biztosítandó jogi segítségnyújtásról szóló 327/2005. törvénynek megfelelően pozsonyi székhelyű költségvetési szervként alapították. A Központ irodái a Szlovák Köztársaság szinte valamennyi regionális városában megtalálhatók, kivéve Nyitrát és Nagyszombatot (vagyis Pozsonyban, Besztercebányán, Zsolnán, Kassán és Eperjesen), valamint más szlovák városokban (Liptószentmiklós, Turdossin, Homonna, Galgóc, Rimaszombat, Érsekújvár, Felsővízköz).

A Központ biztosítja a jogi segítségnyújtást olyan magánszemélyek számára, akik anyagi rászorultságuk miatt nem képesek jogi szolgáltatásokat igénybe venni jogaik megfelelő érvényesítése és védelme érdekében. A Központ biztosítja a jogi segítségnyújtást a jogi előírásoknak eleget tevő magánszemélyek számára (Szlovákián belüli jogvita) polgári jogi, munkajogi és családjogi ügyekben. A határokon átnyúló jogviták esetében e törvénynek megfelelően jogi segítséget nyújt polgári jogi, munkajogi és családjogi, valamint kereskedelmi jogi ügyekben, minden olyan, jogi előírásoknak eleget tevő magánszemély számára, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye az Európai Unió valamelyik tagállamának területén van.

Az olyan esetekben, amelyekben hátrányos megkülönböztetés is felmerül, a Jogi Segítségnyújtási Központ (a továbbiakban: Központ) szerepe átfedésben van az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának szerepével, amellyel egyeztet az ilyen kérelmezőkkel kapcsolatos ügyekben. A Központ jogászai a hátrányos megkülönböztetés kérdésével elsődlegesen a munkaviszony során etnikai alapon alkalmazott hátrányos megkülönböztetéssel összefüggésben foglalkoznak.

A magánszemély akkor jogosult jogi segítségnyújtásra, ha anyagilag rászorul, a jogvita nem nyilvánvalóan felesleges, és a követelés értéke meghaladja a minimálbér értékét, kivéve azokat a jogvitákat, amelyekben a követelés értéke pénzben nem fejezhető ki. A magánszemélynek a jogi segítségnyújtásra vonatkozó fenti követelményeknek a jogi segítségnyújtás teljes tartama alatt meg kell felelnie. Ha a kérelmező jövedelme meghaladja az anyagi rászorultság jogszabályban meghatározott határát, a Központ nyújthat jogi segítséget, ha ez a kért jogi segítségnyújtás körülményei alapján szükséges.

A jogi segítségnyújtás iránti kérelmekre vonatkozó eljárás (a továbbiakban: eljárás) egy írásbeli kérelem benyújtásával kezdődik, amelyhez mellékelik azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják a kérelmező által formanyomtatványon benyújtott kérelemben szereplő tényeket. Az azt bizonyító dokumentumok, hogy a kérelmező anyagilag rászorult, nem lehetnek régebbiek három hónapnál. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező vezetéknevét, utónevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, és személyi számát. A Központ felhívására a kérelmező a Központ által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles a kérelem elbírálásához szükséges további információkat, illetve az ahhoz szükséges fontos tényekre vonatkozó dokumentumokat átadni; az erre megadott határidő nem lehet rövidebb tíz napnál. A kérelmező az eljárásban fél. A kérelmet a Központnak a kérelmező állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes irodájában nyújtják be. A kérelmező köteles teljes és pontos tájékoztatást adni a kérelemben, és az előzetes konzultáció során. A jogszabály által előírt adatokat tartalmazó kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a Központ határozatot hoz a kérelemről; ez a határidő nem hosszabbítható meg. A határozat ellen nem lehet fellebbezni. A jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek helyt adó határozatban a Központ kijelöl egy ügyvédet arra, hogy képviselje a jogosult személyt a bírósági eljárásban, amennyiben ez érdekeinek védelme érdekében szükséges. A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító határozat a külön jogszabályban meghatározott adatok mellett tartalmazza annak ismertetését, hogy amennyiben a kérelem elutasításának okai megszűnnek, a kérelmező ugyanabban az ügyben ismételten kérelmet nyújthat be. Ha a jogi segítségnyújtást a Központ határozatában annak eredményeként tagadták meg a jogosult személytől, hogy nem működött együtt, vagy a jogosult személy indokolatlanul késleltette az eljárást, a Központ ezen indokok alapján határozatában megtagadhatja, hogy ismét helyt adjon a jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek.

A 327/2005. törvény 17-21. §-a szabályozza a jogi segítségnyújtást olyan határokon átnyúló jogvitákban, amelyekben a Szlovák Köztársaság valamelyik bíróság rendelkezik joghatósággal, a 327/2005. törvény 22-24c. §-a szabályozza a jogi segítségnyújtást olyan határokon átnyúló jogvitákban, amelyekben az Európai Unió valamely, a Szlovák Köztársaságtól eltérő tagállamának valamelyik bírósága rendelkezik joghatósággal.

A Gyermekek és Fiatalok Nemzetközi Jogi Védelmének Központja

Špitálska 8
P.O. Box 57
814 99 Bratislava
Tel.: + 421 2 20463208
+421 2 20463248
Fax: + 421 2 20463258
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@cipc.gov.sk
Internet: A link új ablakot nyit meghttps://www.cipc.gov.sk

A Gyermekek és Fiatalok Nemzetközi Jogi Védelmének Központja (a továbbiakban: Központ) a Szlovák Köztársaság területén illetékes hatóság. A Központot Szlovák Köztársaság munkaügyi, szociális és családügyi minisztériuma alapította, 1993. február 1-jei hatállyal, mint közvetlenül irányított költségvetési szervét, amelynek célja, hogy jogi segítséget nyújtson gyermekek és fiatalok számára, külföldi országokkal összefüggésben.

A Központ hatáskörét a gyermekek szociális védelméről és a szociális gyámságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 305/2005. törvény határozza meg. A Központ ellátja a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi aktusai végrehajtására kijelölt szerv feladatait, vagyis:

  • a nemzetközi egyezményekkel összhangban a gyermekvédelmi intézkedések területén eljár átvevő szervként és átadó szervként;
  • a nemzetközi egyezményekkel és az Európai Unió jogi aktusaival összhangban központi szervként jár el a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban;
  • a nemzetközi egyezményekkel összhangban betölti a központi szerv szerepét a nemzetközi örökbefogadások területén;
  • a nemzetközi egyezményekkel összhangban igazolásokat állít ki;
  • külön jogszabálynak megfelelően egyéb feladatokat lát a gyermekek szociális védelmének területén, amennyiben külföldi ország is érintett;
  • ingyenes jogi tanácsokat nyújt a családjog területén, amennyiben van külföldi elem, különösen a tartással és a kiskorúak gondozásával kapcsolatban, valamint az örökbefogadás területén;
  • együttműködik a többi szerződő állam átvevő szerveivel és átadó szerveivel, a többi szerződő állam központ hatóságaival, valamint a képviseletekkel, az állami közigazgatás központi ügynökségeivel, bankokkal, külföldi bankok fiókjaival, helyi önkormányzati szervekkel, területi önkormányzati szervekkel, és akkreditált szervekkel.
Utolsó frissítés: 27/02/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Finnország

Nemzeti bíróságok

Nemzeti emberi jogi intézmények

Ombudsmanok

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Nemzeti bíróságok

A körzeti bíróságok foglalkoznak a büntető és polgári ügyekkel, valamint a beadványokkal. Az elsőfokú bíróság határozata felülvizsgálat céljából rendszerint magasabb fokú bíróság elé terjeszthető. A körzeti bíróság határozata ellen a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbviteli bíróság határozata ellen pedig a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság engedélyt ad a fellebbezésre.

A közigazgatási bíróságok foglalkoznak a hatóságok határozatai ellen benyújtott fellebbezésekkel. A közigazgatási bíróság határozata ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet fellebbezni.

A szakosított bíróságok közé tartozik a Piaci Ügyekkel Foglalkozó Bíróság, a Munkaügyi Bíróság, a Biztosítási Ügyekkel Foglalkozó Bíróság, valamint a magas rangú köztisztviselők felelősségre vonása esetén eljáró bíróság.

A bíróságok elérhetőségei a következő honlapokon találhatók meg:

A link új ablakot nyit megElérhetőségek finn nyelven
A link új ablakot nyit megElérhetőségek angol nyelven

Nemzeti emberi jogi intézmények

2012-ben önállóan működő és független emberi jogi központot hoztak létre a parlamenti ombudsman hivatalának égisze alatt. Az Emberi Jogi Központ szerepe a tájékoztatás, valamint az oktatás, képzés, kutatás és együttműködés előmozdítása az alapvető és emberi jogok területén. A Központ jelentéseket fog készíteni az alapvető és emberi jogok végrehajtásáról, valamint e jogok előmozdítása érdekében kezdeményezéseket tesz és nyilatkozatokat ad ki. Az Emberi Jogi Központ emellett részt vesz majd az alapvető és emberi jogok előmozdítását célzó nemzetközi erőfeszítésekben. Az Emberi Jogi Központ nem jár el olyan panaszokkal vagy más egyéni ügyekkel kapcsolatban, amelyek a legfelsőbb jogi felülvizsgálati szerv hatáskörébe tartoznak.

Ombudsman

A parlamenti ombudsman

A parlamenti ombudsmanhoz akkor lehet fordulni, ha felmerül annak gyanúja, hogy a hatóságok vagy tisztségviselők nem tartották be a jogszabályokat, vagy nem teljesítették a kötelezettségeiket. Például jogellenes az alapvető jogok megsértése. Bárki tehet panaszt az ombudsmannál. A panasz vonatkozhat a panaszost érintő ügyre, de arra is van lehetőség, hogy más személy nevében, vagy más személyekkel együttesen tegyenek panaszt. Az ombudsman megvizsgálja a panaszt, ha okkal feltehető, hogy egy hatóság jogellenesen járt el. A panaszok kivizsgálása ingyenes. A vizsgálat keretében az ombudsman meghallgatja a bepanaszolt személyt vagy hatóságot. Ezenfelül jelentéseket és nyilatkozatokat kér különböző hatóságoktól, továbbá szükség esetén vizsgálatok elvégzése céljából vizsgálókat küldhet ki a hivatalából. A panaszok kivizsgálása ingyenes.

Az ombudsman rendelkezésére álló különböző intézkedések közül a legsúlyosabb a büntetőeljárás megindítása hivatali bűncselekmény miatt. Ennek alternatívájaként az ombudsman hivatalos megrovást adhat az érintett tisztségviselőnek. A legtöbb esetben kifejti álláspontját arról, hogy a követett eljárás miért volt jogellenes, vagy miért járt gondatlansággal, és emlékeztetőt ad ki a helyes eljárásról. Az ombudsman továbbá javaslatot tehet a hiba kijavítására, és felhívhatja az Államtanács figyelmét a jogszabályi rendelkezésekben általa tapasztalt hiányosságokra.

A parlamenti ombudsman hivatala

Cím: Arkadiankatu 3, Helsinki
Levelezési cím: 00102 Parliament
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.oikeusasiamies.fi/en/web/guest
E-mail: A link új ablakot nyit megoikeusasiamies@eduskunta.fi
Telefon: +358 9 4321
Fax: +358 9 432 2268

Az igazságügyi biztos

Az igazságügyi biztoshoz olyan ügyben lehet fordulni, amely közvetlenül érinti a panaszost, vagy bármely más ügyben, amennyiben a panaszos úgy véli, hogy a hatóságok, tisztségviselők, vagy más közfeladatot ellátó személyek vagy szervek nem helyesen jártak el, vagy figyelmen kívül hagyták kötelezettségeiket, illetve, ha úgy véli, hogy az ügyvédi kamara egy tagja figyelmen kívül hagyta a kötelezettségeit. Emellett az is az igazságügyi biztoshoz fordulhat, aki úgy véli, hogy az Alkotmányban biztosított alapvető jogot vagy emberi jogot nem tartottak tiszteletben. A panaszokat jogi képzettséggel rendelkező munkatársak dolgozzák fel, továbbá beszerzik az összes szükséges kiegészítő dokumentációt. A panaszosnak rendszerint lehetőséget biztosítanak arra, hogy választ adjon a bepanaszolt félnek. A panaszosnak ezt követően postai úton megküldik az írásbeli döntést. Az igazságügyi biztos hivatalának szolgáltatásai ingyenesek a panaszos számára.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy eljárás jogellenes vagy helytelen volt, az igazságügyi biztos megrovásban részesíti a tisztségviselőt, vagy utasítást ad a jövőbeli helyes eljárásra. Súlyosabb esetekben elrendelheti a vádemelést a tisztségviselő ellen. Amennyiben szükségesnek tartja, az igazságügyi biztos jogosult javaslatot tenni rendelkezések vagy utasítások módosítására, bírósági ítélet hatályon kívül helyezésére, vagy egyéb rendkívüli jogorvoslat megtételére. Az igazságügyi biztos által végzett vizsgálat eredménye az is lehet, hogy a hatóság vagy a tisztségviselő maga kijavítja a hibáját.

Az igazságügyi biztos hivatala

Cím: Snellmaninkatu 1, Helsinki
Levelezési cím: PO Box 20, FIN-00023 Government
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.okv.fi/en/
E-mail: A link új ablakot nyit megkirjaamo@okv.fi
Telefon: +358 295 162 902
Fax: +358 9 1602 3975
Kapcsolattartás: A link új ablakot nyit megtiedotus@okv.fi

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman

A jogszabályok a következő feladatokat írják elő a gyermekjogi ombudsman számára:

  • A gyermekek és fiatalok jólétének figyelemmel kísérése, jogaik érvényesítése
  • A döntéshozók befolyásolása a gyermekek szempontjaira figyelemmel
  • Kapcsolatok fenntartása a gyermekekkel és a fiatalokkal, és a tőlük kapott információk továbbítása a döntéshozók számára
  • A gyermekekkel kapcsolatos információk továbbítása a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, hatóságok, valamint a nyilvánosság számára
  • A gyermekekkel kapcsolatos politika felelősei közötti együttműködés fejlesztése
  • A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény népszerűsítése.

A gyermekjogi ombudsman hivatala

Cím: Vapaudenkatu 58 A, 40100 Jyväskylä
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.lapsiasia.fi/en/
E-mail: A link új ablakot nyit meglapsiasiavaltuutettu@oikeus.fi
Telefon: +358 295 666 850
Fax: +358 14 337 4248

Az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek

Esélyegyenlőségi ombudsman

Az esélyegyenlőségi ombudsman feladata a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló törvénynek való megfelelés, valamint a hátrányos megkülönböztetés, és különösen a hátrányos megkülönböztetéssel járó álláshirdetések tilalmának ellenőrzése; a törvény céljának előmozdítása kezdeményezések, tanácsadás és iránymutatások révén; tájékoztatás nyújtása az esélyegyenlőségről szóló törvénnyel, és annak végrehajtásával kapcsolatban; valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség végrehajtásának ellenőrzése a társadalom különböző területein. Ezenfelül az esélyegyenlőségi ombudsman felügyeli a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmét.

Az esélyegyenlőségi ombudsman hivatala

Levelezési cím: PO Box 22, FIN-00023 Government
Cím: Hämeentie 3, Helsinki
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.tasa-arvo.fi/web/EN/
E-mail: A link új ablakot nyit megtasa-arvo@oikeus.fi
Telefon: +358 295 666 840
Telefonos segélyvonal: +358 295 666 842 (hétfőtől csütörtökig 9-től 11-ig és 13-tól 15-ig, pénteken 9-től 11-ig)
Fax: +358 9 1607 4582

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsman (Yhdenvertaisuusvaltuutettu)

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsman az egyenlőséget népszerűsíti és a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd. Az ombudsman független hatóság.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsmanhoz az a személy fordulhat, aki életkoron, származáson, állampolgárságon, nyelven, valláson, meggyőződésen, nézeten, politikai tevékenységen, szakszervezeti tevékenységen, családi kapcsolaton, egészségi állapoton, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, vagy e személlyel kapcsolatos más okon alapuló hátrányos megkülönböztetést tapasztalt vagy észlelt. Szintén az ombudsman feladatai közé tartozik a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok, mint például a külföldiek körülményeinek, jogainak és helyzetének előmozdítása. Az ombudsman emellett felügyeli a külföldi állampolgárok kiutasítását, valamint az emberkereskedelem nemzeti előadójaként is eljár.

A gyakorlatban szintén a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsman feladatai közé tartozik a tanácsadás, az egyedi ügyek kivizsgálása, a megbékélés előmozdítása, a képzés, az adatgyűjtés, a jogalkotás és a hatóságok eljárásának befolyásolása, valamint a jogi segítségnyújtás. Az ombudsman feladatait és jogait A link új ablakot nyit mega hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény és a A link új ablakot nyit meghátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsmanről szóló törvény tartalmazza.

A nemen és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetéssel is a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsman foglalkozik.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozó ombudsman hivatala

Levelezési cím: PO Box 24, FIN-00023 Government
Cím: Ratapihantie 9, Helsinki
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.syrjinta.fi/web/EN/
E-mail: A link új ablakot nyit megyvv@oikeus.fi
Telefon: +358 295 666 800.
Ügyfélszolgálat: +358 295 666 817 (hétköznap 10-től 12-ig, a nyári hónapok kivételével)
Fax: +358 295 666 829
Kapcsolattartás: +358 295 666 813 vagy +358 295 666 806

Adatvédelmi szerv

Az adatvédelmi ombudsman

  • ellenőrzi az adatvédelmi jogszabályok és a személyes adatok védelméről szóló egyéb jogszabályok betartását
  • felhívja a figyelmet a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra, kötelezettségekre és jogokra
  • ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez
  • közigazgatási szankciót alkalmaz az általános adatvédelmi rendelet megsértése esetén
  • véleményt bocsát ki a személyes adatok kezelésével kapcsolatban a magánszemélyeket megillető jogok és szabadságok védelmére vonatkozó jogalkotási és közigazgatási reformokról
  • véleményt bocsát ki a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértésekről
  • felügyeli a hitelezési adatok és a vállalati hitelezési adatok kezelését
  • kezeli az érintettek jogaival kapcsolatos rendelkezések kibocsátására irányuló kéréseket, valamint a személyes adatok kezelésével kapcsolatos egyéb aggályokról szóló értesítéseket
  • értesítéseket kap az adatvédelmi tisztviselőktől
  • értesítéseket kap a személyes adatok megsértéséről
  • listát készít ezekről, amennyiben adatvédelmi hatásvizsgálatra van szükség
  • előzetes egyeztetéseket folytat a kiemelt biztonsági kockázatú adatok kezelésével kapcsolatban
  • magatartási kódexeket és általános szerződési feltételeket fogad el
  • ösztönzi a tanúsítványok bevezetését, a tanúsító szervek akkreditációját, valamint foglalkozik a kibocsátott tanúsítványok visszavonásával
  • együttműködik más uniós adatvédelmi hatóságokkal egyablakos ügyintézés alapján
  • részt vesz az Európai Adatvédelmi Testület tevékenységében és döntéshozatalában, valamint indokolt esetben egyes ügyeket az Európai Adatvédelmi Testülethez irányít

Az adatvédelmi ombudsman hivatala

Levelezési cím: PO Box 800, 00531 Helsinki
Cím: Lintulahdenkuja 4, 00530
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://tietosuoja.fi/en/home
E-mail: A link új ablakot nyit megtietosuoja@om.fi
Telefon: +358 2956 66700
Telefonos segélyvonal: +358 2956 66777 (hétfőtől szerdáig 9-től 16-ig, a nyári időszak kivételével)

Egyéb

Költségmentesség

A költségmentesség célja, hogy lehetőséget nyújtson magánszemélyek számára, hogy részben vagy egészben az állam költségén professzionális jogi segítségben részesüljenek. A költségmentesség minden jogi ügyre kiterjed. Ugyanakkor a költségmentességet rendszerint nem ítélik meg, ha a kérelmező rendelkezik a jogi költségekre kiterjedő biztosítással, amely fedezi a szóban forgó ügy költségeit. Büntetőeljárásokban a vádlott bizonyos körülmények között anyagi helyzetétől függetlenül jogosult az állam által fizetett kirendelt védőre. A súlyos, erőszakos bűncselekmények vagy szexuális bűncselekmények áldozatának a jövedelmétől függetlenül biztosítható az állam által fizetett jogi képviselő a tárgyaláson. A költségmentesség nem terjed ki gazdasági társaságokra vagy vállalatokra. A külföldön zajló ügyekben a költségmentesség a jogi tanácsadás költségeit fedezi.

A bírósági eljárásokban jogi segítségnyújtást a kirendelt ügyvéd, támogató vagy más jogász biztosít; más ügyekben pedig az állami jogi segítségnyújtó hivatalban dolgozó kirendelt ügyvéd nyújt jogi segítséget. Ezek a hivatalok rendszerint ugyanazokon a településeken találhatók, mint a körzeti bíróságok. Az állami jogi segítségnyújtó hivatalok elérhetőségei a következő honlapon találhatók: A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/en/index/yhteystiedot.html.

Menekültek Tanácsadó Központja

A Menekültek Tanácsadó Központja nem kormányzati szervezet, amely jogi segítséget és tanácsot nyújt a menedékkérőknek, menekülteknek és egyéb külföldieknek Finnországban. A Központ emellett előmozdítja a menedékkérők, menekültek, és egyéb finnországi bevándorlók helyzetét, valamint figyelemmel kíséri az Európai Unió menedék- és menekültügyi politikáját.

Cím: Pasilanraitio 9 B, 00240 Helsinki
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.pakolaisneuvonta.fi/en/legal-services/
E-mail: A link új ablakot nyit megpan@pakolaisneuvonta.fi
Telefon: +358 9 2313 9300
Fax:+358 9 2313 9310
Utolsó frissítés: 27/07/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Svédország

Az alapvető jogok és az alaptörvény

A svédek jogait és szabadságait elsődlegesen három alapvető törvény védi: az alaptörvény (regeringsformen), a szólásszabadságról szóló törvény (regeringsformen) és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló sarkalatos törvény (yttrandefrihetsgrundlagen). Az alaptörvény rögzíti, hogy a végrehajtó hatalom valamennyi ember egyenlőségének, illetve az egyén szabadságának és méltóságának tiszteletben tartása mellett gyakorolható.

A bírói függetlenség és a bírósági felülvizsgálat

A bírói hatalom függetlenségét az alaptörvény rögzíti. A bíróságok kulcssszerepet töltenek be az egyén jogainak védelmében. A svéd jogrendszerben biztosított jogorvosolatok célja az alapvető jogok védelme. A jogi eljárásokban általában rendes bíróságok, általános közigazgatási bíróságok, illetve bizonyos esetekben közigazgatási hatóságok járnak el. Az, hogy melyik bíróság jár el egy alapvető jogokat érintő ügyben, több tényezőtől függ, mint például a megsértett jogtól, illetve a jogsérelem körülményeitől. Az a tény, hogy a jogot magán- vagy állami szervezet sértette meg, ugyancsak hatással lehet az ügyben eljáró bíróságra.

A svéd jogrendszerrel kapcsolatos további információk érdekében kattintson ide .

Hatóságok által biztosított segítség és információ

Számos olyan svéd hatóság létezik, amelynek feladata az alapvető jogok tiszteletben tartásának különböző módokon való biztosítása. Ezek a hatóságok különböző tevékenységeket folytatnak. Néhány közülük például csak a területükhöz tartozó jogokról szolgáltatnak információt, míg más hatóságok jogi segítséget nyújthatnak egyedi ügyekben.

Hatóságokat az Alapvető Jogok Interaktív Eszköz segítségével kereshet.

Utolsó frissítés: 09/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Anglia és Wales

Nemzeti bíróságok

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálata (Her Majesty’s Courts & Tribunals Service)

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálata felel az angliai és walesi büntető-, polgári és családjogi bíróságok és különbíróságok, valamint a nem átruházott hatáskörben eljáró skóciai és észak-írországi különbíróságok igazgatásáért. Tisztességes, hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszert biztosít, amelyet a független bíróságok valósítanak meg.

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálatának célja annak biztosítása, hogy valamennyi állampolgár eltérő szükségleteinek megfelelően, időben hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, legyen szó a bűncselekmények áldozatairól vagy tanúiról, bűncselekmények elkövetésével vádolt személyekről, adósságban lévő fogyasztókról, veszélyben lévő gyermekekről, kereskedelmi vitákba bonyolódott üzleti vállalkozásokról, illetve munkavállalói jogaikat érvényesíteni kívánó, vagy a kormányzat szervek határozatait megtámadó magánszemélyekről.

A A link új ablakot nyit megrendes bíróságok elérhetőségeiről itt találhat információkat.

A A link új ablakot nyit megkülönbíróságok elérhetőségeiről itt találhat információkat.

További információk

Polgári eljárások

  1. Angliában és Walesben a polgári eljárásokat a sérelmet szenvedett személy kezdeményezi, akit „claimant”-nek (felperes) neveznek. A sérelem valódiságának előzetes vizsgálatára nincs szükség. A polgári eljárás megindításának szokásos módja a Felsőbíróság (High Court) és megyei bíróságok előtt is a „claim form” (keresetlevél) elnevezésű dokumentum kibocsátása. A polgári eljárás korai szakaszai főként abból állnak, hogy a felek hivatalos beadványokat váltanak egymással.
  2. A polgári eljárást rendszerint félbe lehet hagyni, illetve az a felek közötti egyezséggel bármikor befejezhető. A bíróság elé terjesztett kereseteket rendszerint egy bíró tárgyalja, esküdtszék részvétele nélkül. Ha azonban a bíróság hozzájárul, a csalással, rágalmazással, becsületsértéssel, hamis váddal és jogellenes fogvatartással kapcsolatos követeléseket tartalmazó keresetek esetében fennáll a jog az esküdtszék általi tárgyalásra. Az esküdtszék ténykérdésekben, illetve a sérelmet szenvedett félnek járó kártérítésről dönt. Az ítéleteket rendszerint egyhangúan kell meghozni, ha azonban az esküdtszék nem tud konszenzusra jutni, a többségi döntések is elfogadhatók.
  3. Ha valamelyik fél megtagadja a bírósági ítélet vagy végzés teljesítését, számos végrehajtási eljárás áll rendelkezésre. Ha az ítélet pénzösszeg megfizetésére kötelezést tartalmaz, a legáltalánosabb végrehajtási módszer az adós vagyontárgyainak lefoglalása, vagy a jövedelemből való letiltás. Ha az ítélet valamilyen cselekmény elvégzésére kötelez, ennek megtagadása a bíróság megsértése miatti szabadságvesztést eredményezhet. A bíróság főszabályként a vesztes felet kötelezi az eljárás költségeinek viselésére, de a kis perértékű ügyekben a felek rendszerint maguk viselik költségeiket, ugyanakkor általában követelhetik a pervesztestől a bírósági illetékek megtérítését. Ez azt tükrözi, hogy a kis perértékű ügyekre kialakított eljárások célja, hogy a felek az ügyet ügyvédek igénybevétele nélkül rendezhessék.

Költségmentesség

  1. Az Egyesült Királyság mindhárom bírósági rendszerében működik egy átfogó mechanizmus, amelynek keretében a jogi tanácsadásra vagy bírósági képviseletre szoruló személy állami forrásokból pénzügyi támogatást kaphat. E mechanizmusokat a „legal aid” (költségmentesség) elnevezéssel jelölik, és alapvető jelentőséggel bírnak valamennyi magánszemély jogainak érvényesítésében. Az alacsony és mérsékelt jövedelmű személyek részére kialakított költségmentesség nyújtható a teljes összegre kiterjedően, vagy az adott személy pénzügyi hozzájárulása mellett. Költségmentesség megítélése esetén az eljárás az általános szabályok szerint folyik, azzal a kivétellel, hogy az adott személy és ügyvédje között nem kerül sor pénzkifizetésre; valamennyi kifizetés a költségmentességi alapon keresztül történik. A költségmentességért fennálló miniszteri felelősség Angliában és Walesben a Lord Chancellort terheli.
  2. A költségmentességi kérdések Angliában és Walesben büntető- és polgári ügyekben is a Költségmentességi Ügynökség (Legal Aid Agency – LAA) felelősségi körébe tartoznak.
  3. Ezen belül szerződéses szervezetek hálózata polgári jogi szolgáltatásokat nyújt. A polgári jogi költségmentesség engedélyezésére vonatkozó szabályok elsősorban a költségmentességről, valamint a bűnelkövetők elítéléséről és a velük szemben kiszabott szankciókról szóló 2012. évi törvényben (Legal Aid, Sentencing and Punishment of Offenders Act 2012), továbbá az e törvény alapján elfogadott másodlagos jogszabályokban és iránymutatásban találhatók. A magánszemély csak akkor részesül pénzügyi támogatásban, ha ügye a rendszer hatálya alá tartozik, és a rászorultsági és szükségességi vizsgálat ezt alátámasztja. A személyes jogi segítségnyújtás mellett az LAA segélyvonalat működtet, amely ingyenes, bizalmas és független jogi tanácsadást nyújt. Tartozással, speciális oktatási igényekkel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák esetén az ügyfeleknek 2013 áprilisa óta – bizonyos kivételekkel – egy központi telefonos segélyvonalon kell költségmentességet kérelmezniük. Ilyen esetben a segítséget telefonon nyújtják, kivéve, ha a szolgálat megítélése szerint az ügyfél erre nem alkalmas.
  4. Büntetőügyekben a gyanúsítottak és a vádlottak vehetnek igénybe költségmentességet. A költségmentességre való jogosultságot büntetőügyben az LAA határozza meg. A békebíróság (Magistrates Court) előtt folyó eljárásban a vádlott csak akkor jogosult költségmentességre, ha a pénzügyi vizsgálat ezt alátámasztja, és megállapítást nyer, hogy ez az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja. A Koronabíróság (Crown Court) előtt folyó eljárásban a tárgyalásra váró vádlottak automatikusan megfelelnek az igazságszolgáltatás érdekeire vonatkozó kritériumnak. Bár minden vádlott jogosult költségmentességre, rászorultsági vizsgálat alapján kötelezhetők arra, hogy jövedelmükből és/vagy vagyonukból hozzájáruljanak az ügy költségeihez. Ha a vádlott hozzájárulást fizetett és ezt követően felmentik, a hozzájárulást kamatokkal együtt visszakapja.
  5. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti jogait megsértették, és az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé szándékozik terjeszteni, több mechanizmus alapján is részesülhet jogi tanácsadásban és segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtási mechanizmus alapján egy adott személyt tapasztalt tárgyalóügyvéd vagy jogi tanácsadó segíthet a kérelem előkészítésének fázisában. Amennyiben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, a kérelmező közvetlenül Strasbourgból kaphat pénzügyi támogatást. A jogosultságról annak alapján döntenek, hogy a kérelmező hazájában jogosult lenne-e költségmentességre.
  6. Számos városban jogi központok nyújtanak jogi tanácsadást és látnak el jogi képviseletet, rászorultságtól függően akár ingyenesen. A különböző forrásokból, így gyakran helyi önkormányzati hatóságok által finanszírozott jogi központok rendszerint teljes munkaidőben foglalkoztatnak jogászokat, de sok központban dolgoznak szociális munkások is. Idejük nagy részét a lakhatási, foglalkoztatási, társadalombiztosítási és bevándorlási problémák kötik le. Ingyenes tanácsadás emellett elérhető a Polgári Tanácsadó Irodákban, a fogyasztói és lakhatási tanácsadó központokban, valamint a különböző önkéntes szervezetek által működtetett szakosodott tanácsadó központokban. A kormányzati támogatással működő Menekültek Jogi Központja és a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít a menedékkérőknek, a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat pedig emellett ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít azon személyeknek, akik bevándorlási ügyekben fellebbezési joggal rendelkeznek.

A bűncselekmények sértettjei

  1. A Bűncselekmények sértettjeinek gyakorlati kódexe (a továbbiakban: a sértettek kódexe) információkat tartalmaz azon segítségnyújtásra és szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket az áldozatok az eljárás egyes szakaszaiban a büntető igazságszolgáltatási szervektől Angliában és Walesben igénybe vehetnek. A sértettek kódexe egyszerű angol nyelven íródott, mivel célcsoportját a bűncselekmények áldozatai alkotják. Az áldozatok azt is megtudhatják a kódexből, hogyan tehetnek panaszt, ha nem kapják meg azt, amire az áldozatok kódexe alapján jogosultak. A Tanúk Chartájának bevezetése hasonló, de nem kötelező előírásokat tartalmaz a tanúknak nyújtandó szolgáltatások tekintetében. Észak-Írországban külön gyakorlati kódexet tettek közzé a bűncselekmények áldozatai számára, amely meghatározza egyrészt az olyan szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat, amelyekben a sértetteknek az észak-írországi büntető igazságszolgáltatási rendszerrel való kapcsolatuk során kell részesülniük, másrészt azt, hogy miként tehetnek panaszt. Ezt az az áldozatokról szóló új, kötelező erejű charta fogja felváltani. A bejelentett bűncselekmények valamennyi sértettje hozzáfér a „Bűncselekmények áldozatai” című tájékoztatóhoz, amely gyakorlati tanácsokat ad arra nézve, hogy mi a teendő egy bűncselekményt követően. A tájékoztató egyszerűen bemutatja a rendőrségi és bírósági eljárásokat, a kártérítés/kártalanítás kérelmezésének módját, valamint az igénybe vehető további segítséget.
  2. Angliában és Walesben a sértettek annak érdekében is jogosultak segítségnyújtás igénybevételére, hogy a lehetőségekhez képest kiheverjék a bűncselekmény hatásait. Az áldozatokat a rendőrség irányítja ezekhez a szolgálatokhoz, de saját maguk is felkereshetik azokat. A sértetteket támogató szolgáltatások többségét a helyi rendőrség és a bűnözéssel foglalkozó biztosok megbízásából a kormány finanszírozza.
  3. Amennyiben az ügyészség megtagadja a vádemelést, a sértettek Angliában és Walesben maguk is vádat emelhetnek, de a gyakorlatban ezt ritkán teszik meg. A sértettek a polgári bíróságok előtt is érvényesíthetik kártérítési igényeiket. A bírósági eljárás egyszerűsödött annak érdekében, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek is benyújthassanak kis értékű veszteségek vagy károk megtérítése iránti keresetet.
  4. A bíróságok ítéletükben elrendelhetik, hogy az elkövető fizessen kártérítést a sértettnek a bűncselekmény által okozott sérülésért, veszteségért vagy kárért. Angliában és Walesben a bíróságok minden esetben kötelesek megvizsgálni a kártérítés lehetőségét, és meg kell indokolniuk, ha nem ítéltek meg kártérítést. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy helyénvaló lenne pénzbírságot kiszabni és kártérítés megfizetését elrendelni, az elkövető azonban nem rendelkezik mindkettő megfizetéséhez elegendő anyagi fedezettel, a kártérítésnek kell elsőbbséget biztosítani. Szintén elsőbbséget élvez a kártérítés megfizetése a sértetti alapba történő befizetéssel szemben akkor, ha az elkövetőnek fizetési nehézségei vannak.
  5. Az Angliában, Walesben vagy Skóciában erőszakos bűncselekmény eredményeként sérülést szenvedett sértettek, amennyiben megfelelnek a lakóhellyel, állampolgársággal kapcsolatos, vagy egyéb feltételeknek, állami forrásból is kérhetnek kártalanítást, a Criminal Injuries Compensation Scheme (bűncselekménnyel okozott sérülések kártalanítási rendszere) keretében. A kártalanítatás tarifális jellegű, a kifizetések 1 000 GBP összegtől a legsúlyosabb sérülést szenvedő sértetteknek járó 500 000 GBP összegig terjednek.
  6. Észak-Írországban külön szabályozás létezik, amelyek alapján a bűncselekmény által okozott sérülésekért és a tulajdonban szándékosan okozott kárért – beleértve az elmaradt hasznot is – a kártalanítást bizonyos körülmények között állami forrásból fizethetik.

Nemzeti emberi jogi intézmények

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (Equality and Human Rights Commission)

E szervezetnek, amely Londonban, Manchesterben, Glasgowban és Cardiffban rendelkezik irodákkal, jogszabályban előírt feladata az emberi jogok előmozdítása és figyelemmel kísérése, valamint az, hogy védje, érvényesítse és mozdítsa elő az esélyegyenlőséget a következő kilenc „védett” szempontból: életkor, fogyatékosság, nem, faj, vallás és meggyőződés, terhesség és anyaság, házasság és élettársi kapcsolat, szexuális irányultság és nemváltoztatás.

A Bizottság általában nem foglalkozik egyedi ügyekkel – kivéve, ha ezek általános jelentőséggel bírnak, például jogértelmezési kérdéseket tisztáznak –, de adott esetben iránymutatást adhat Önnek arra vonatkozóan, hogy egyedi körülményei alapján hová célszerű fordulnia.

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottságot 2007. október 1-jén alapították. Feladata, hogy kiálljon az esélyegyenlőség és a mindenkit megillető emberi jogok mellett, dolgozzon a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséért, az egyenlőtlenség csökkentéséért, az emberi jogok védelméért és a közösségek közötti jó kapcsolatok kiépítéséért, biztosítva azt, hogy mindenkinek méltányos esélye legyen a társadalmi részvételre. Illetékessége kiterjed Angliára, Walesre és Skóciára, noha Skócia az emberi jogok terén saját emberi jogi bizottsággal – Skót Emberi Jogi Bizottság (Scottish Human Rights Commission) – rendelkezik. Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság egyesíti Nagy-Britannia három korábbi esélyegyenlőségi bizottságának (a faji egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a fogyatékosok jogainak bizottsága) munkáját, és felelősséget visel a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó szabályozás újabb ágaiért (életkor, szexuális irányultság, illetve vallás vagy meggyőződés), valamint az emberi jogokért. Hatásköre van az esélyegyenlőségről szóló szabályok kikényszerítésére, továbbá feladata az emberi jogokról szóló törvénynek (HRA) való megfelelés előmozdítása.

A link új ablakot nyit megEsélyegyenlőség és emberi jogok

A link új ablakot nyit megSegítségnyújtás és tanácsadás

A link új ablakot nyit megEsélyegyenlőségi tanácsadó és támogató szolgálat (EASS)

Ingyenesen hívható telefonszám: +44 808 800 0082

Szövegíró telefon hívószáma: +44 808 800 0084

Díjmentes postacím: FREEPOST EASS HELPLINE FPN6521

Ombudsman

Parlamenti és egészségügyi ombudsman

Ennek az ombudsmannak az a feladata, hogy független vizsgálatok lefolytatásával biztosítson közszolgáltatást azon panaszok tekintetében, amelyek szerint a kormányzati szervek, számos más egyesült királyságbeli közintézmény, valamint az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) nem megfelelően vagy tisztességtelenül járt el, illetve rossz minőségű szolgáltatást nyújtott.

A link új ablakot nyit megParlamenti és egészségügyi ombudsman

Az ügyfelek által hívható segélyvonal: +44 345 015 4033, elérhető hétfőtől péntekig, helyi idő szerint 8:30 és 17:30 között.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman

1. Anglia gyermekügyi biztosa (Children’s Commissioner for England)

Anglia gyermekügyi biztosa Anne Longfield OBE. A biztos és munkatársai gondoskodnak arról, hogy az ezért felelős felnőttek meghallgassák a gyermekeket és a fiatalokat.

A gyermekügyi biztos posztját a A link új ablakot nyit meggyermekekről szóló 2004. évi törvény (Children Act 2004) hozta létre; a biztos feladata, hogy 18 éves korig (gondnokság alatt álló, illetve tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok esetében 21 éves korig) képviselje a gyermekek és a fiatalok véleményét.

A link új ablakot nyit megAnglia gyermekügyi biztosa

Elérhetőségek:

Children's Commissioner for England
Sanctuary Buildings
20 Great Smith Street
London
SW1P 3BT

Telefonszám: +44 20 7783 8330

2. Wales gyermekügyi biztosa (Children’s Commissioner for Wales)

Wales gyermekügyi biztosa Sally Holland. Feladata az, hogy kiálljon a gyermekekért és a fiatalokért, és képviselje őket. Azért dolgozik, hogy a gyermekek és a fiatalok biztonságban legyenek, emellett tudatában legyenek jogaiknak, és tudjanak is élni velük. Munkája során figyelemmel kell lennie a gyermekjogokra, valamint a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre.

A link új ablakot nyit megWales gyermekügyi biztosa

Elérhetőségek:

Children's Commissioner for Wales
Oystermouth House
Phoenix Way
Llansamlet
Swansea
SA7 9FS
Telefon: +44 1792 765600
Fax: +44 1792 765601

Szervezeti célok:

  • A gyermekjogok jobb megértésének előmozdítása
  • A gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos jogszabályok, gyakorlat és szolgáltatások megfelelőségének és hatékonyságának felülvizsgálata
  • Tanácsadás a kormány és az érintett hatóságok számára a gyermekek és a fiatalok jogait és érdekeit illetően
  • A biztos feladatainak ismertetése a gyermekekkel, szüleikkel vagy gondozóikkal, és az érdekeltekkel
  • A gyermekek és a fiatalok véleményének megismerése az életüket érintő kérdésekben
  • A legjobb gyakorlatokkal összhangban álló hatékony kormányzati megoldások fenntartása és továbbfejlesztése a források hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználásának maximalizálása érdekében

Adatvédelmi szerv

1. Az információs biztos (Information Commissioner)

Az információs biztos hivatala az Egyesült Királyság független hatósága, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassa a közérdekű információkhoz való jogot, előmozdítva az állami szervek munkájának átláthatóságát és az egyének adatainak védelmét.

Elérhetőségek:

Information Commissioner's Office
Wycliffe House
Water Lane
Wilmslow
Cheshire SK9 5AF

Telefon: 0303 123 1113 (vagy 01625 545745, ha nem kíván „03”-as számot hívni, vagy +44 1625 545745, ha külföldről telefonál)

A link új ablakot nyit megAz információs biztos hivatala

2. Információs biztos – Regionális iroda

Wales

Information Commissioner's Office – Wales
Cambrian Buildings
Mount Stuart Square
Cardiff CF10 5FL
Tel.: 029 2044 8044
Fax: 029 2044 8045
E-mail: A link új ablakot nyit megwales@ico.gsi.gov.uk

Egyéb

1. GOV.UK WEBOLDAL

Az Egyesült Királyság Kormányának hivatalos weboldala a brit állampolgárok számára.

Web: A link új ablakot nyit megGOV.UK

2. Állampolgári Tanácsadó Szolgálat (Citizens Advice Service)

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat segít az embereknek jogi, pénzügyi és egyéb problémáik megoldásában; ehhez ingyenes, független és bizalmas tanácsokat nyújt, valamint befolyást gyakorol a szakpolitikák alakítására.

A link új ablakot nyit megÁllampolgári Tanácsadó Szolgálat

A link új ablakot nyit megAz Állampolgári Tanácsadó Szolgálat elérhetőségei

3. Polgári Jogi Tanácsadás (Civil Legal Advice)

A Polgári Jogi Tanácsadás (CLA) ingyenes és bizalmas tanácsadási szolgáltatás Angliában és Walesben, amelyet a költségmentességi alap finanszíroz. A következőkkel kapcsolatban nyújt költségmentes segítséget:

  • ellátással kapcsolatos fellebbezések
  • adósságok, ha az otthona forog kockán
  • speciális oktatási igények
  • lakhatás
  • hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák
  • családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott segítség és tanácsadás
  • gondozásba vett gyermekkel kapcsolatos problémák

A kérelmezőnek általános kérdéseket tesznek fel jogi problémájával és pénzügyi helyzetével kapcsolatban, hogy megállapítható legyen, jogosult-e költségmentességre. Tartozással, speciális oktatási igényekkel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák esetén az ügyfeleknek 2013 áprilisa óta – bizonyos kivételekkel – egy központi telefonos segélyvonalon kell költségmentességet kérelmezniük. Ilyen esetben a segítséget telefonon nyújtják, kivéve, ha a szolgálat megítélése szerint az ügyfél erre nem alkalmas.

Elérhetőségek:

Telefon: 0845 345 4345
Minicom: 0845 609 6677
Hétfőtől péntekig 9 órától 20 óráig
Szombaton 9 órától 12:30-ig
A link új ablakot nyit megPolgári Jogi Tanácsadás

4. Az áldozatvédelmi biztos (The Victims’ Commissioner)

A link új ablakot nyit megÁldozatvédelmi biztos

Az áldozatvédelmi biztos szerepe az áldozatok és a tanúk érdekeinek védelme, a velük való bánásmód során a jó gyakorlatok ösztönzése, valamint az áldozatoknak szóló – az általuk igénybe vehető szolgáltatásokat meghatározó – gyakorlati kódex rendszeres felülvizsgálata.

A jogszabályok szerint a biztos nem avatkozhat be egyedi ügyekbe, de tájékoztatást adhat arról, hogy hol lehet tanácsot és segítséget kapni.

5. A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (Office of the Immigration Services Commissioner)

Elérhetőségek:

5. emelet
Counting House
53 Tooley Street
London
SE1 2QN
Telefon: 0845 000 0046

A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (OISC) független, a kormányzati szervezeten kívüli közintézmény, amelyet a bevándorlásról és menedékjogról szóló, 1999. évi törvény (Immigration and Asylum Act 1999) hozott létre.

Az OISC legfontosabb feladatai:

  • a bevándorlási tanácsadók tevékenységének szabályozása
  • előírások meghatározása révén a jó gyakorlatok előmozdítása
  • a bevándorlási tanácsokat adó személyekkel kapcsolatos panaszok fogadása és kezelése
  • büntetőeljárás indítása a jogsértő tevékenységet folytató személyek ellen
  • a bevándorlási tanácsokat adó, a kijelölt szakmai testületek által szabályozott személyekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata

Az OISC nem nyújt bevándorlási tanácsokat, és nem javasol, illetve nem hagy jóvá egyedi tanácsadókat.

Az OISC együttműködik számos szervezettel, beleértve a szakmai szervezeteket, a különbíróságokat, az Egyesült Királyság határvédelmi ügynökségét és önkéntes szervezeteket.

További információkért lásd: A link új ablakot nyit megA bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala

Utolsó frissítés: 24/07/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Észak-Írország

Nemzeti bíróságok

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Ombudsman

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Nemzeti bíróságok

1. Őfelsége Bírósági és Törvényszéki Szolgálata (Her Majesty’s Courts & Tribunals Service)

Őfelsége Bírósági és Törvényszéki Szolgálata felel az angliai és walesi büntető-, polgári és családjogi bíróságok és törvényszékek, valamint a skóciai és észak-írországi át nem ruházott hatáskörben eljáró törvényszékek igazgatásáért. Gondoskodik a tisztességes, hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszerről, amelyet a független bíróság biztosít.

Őfelsége Bírósági és Törvényszéki Szolgálatának célja annak biztosítása, hogy valamennyi állampolgár eltérő szükségleteinek megfelelően megfelelő időben rendelkezzen az igazságszolgáltatáshoz való joggal, legyen szó a bűncselekmények áldozatairól vagy tanúiról, bűncselekmények elkövetésével vádolt személyekről, eladósodott fogyasztókról, veszélyeztetett gyermekekről, kereskedelmi vitákban részt vevő üzleti vállalkozásokról, munkavállalói jogaikat érvényesíteni kívánó, vagy a kormányzati szervek határozatait megtámadó magánszemélyekről.

A rendes bíróságok elérhetőségeit illetően lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.gov.uk/global/contacts/hmcts/courts/index.htm

A törvényszékek elérhetőségeit illetően lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.gov.uk/global/contacts/hmcts/tribunals/index.htm

2. Észak-írországi Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (Northern Ireland Courts and Tribunals Service)

Az Észak-írországi Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (NICTS) az észak-írországi Igazságügyi Minisztérium hivatala, amely igazgatási támogatást biztosít az észak-írországi bíróságok, a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal), a Felső Bíróság (High Court), a koronabíróság (crown court), a megyei bíróságok, a békebíróságok (magistrates’ courts) és a halottkémi bíróságok (coroner’s courts) számára. Emellett igazgatási támogatást nyújt a törvényszékek számára, a Bírósági Ítéletek Végrehajtási Hivatala révén pedig végrehajtja a polgári bíróságok ítéleteit.

Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://www.justice-ni.gov.uk/topics/courts-and-tribunals

Elérhetőség: A link új ablakot nyit meghttp://www.courtsni.gov.uk/en-GB/ContactDetails/

További információk

Polgári jogi eljárások

Észak-Írországban az eljárások hasonlítanak az angliai és walesi eljárásokhoz. A felsőbírósági eljárás keresettel, a megyei bírósági eljárás pedig magánjogi idézéssel (civil bill) vagy kis értékű követelések kérelmével indul. Ezeket az alperesnek kell kézbesíteni, akinek jogában áll a keresettel szemben védekezni. A polgári bíróságok ítéletei a Bírósági Ítéletek Végrehajtási Hivatala által irányított központosított eljárás révén hajthatók végre.

Költségmentesség

  1. Az Egyesült Királyság mindhárom joghatósági területén működik egy átfogó mechanizmus, amelynek keretében a jogi tanácsadásra vagy bírósági eljárásban képviseletre szoruló személy állami forrásokból pénzügyi támogatást kaphat. E mechanizmusokat költségmentesség elnevezéssel jelölik, és alapvető jelentőséggel bírnak valamennyi magánszemély törvényes jogainak érvényesítésében. A költségmentesség az alacsony és mérsékelt jövedelemmel rendelkező személyeket célozza, és a teljes összegre kiterjedően, vagy az adott személy pénzügyi hozzájárulása mellett nyújtható. Költségmentesség megítélése esetén az eljárás a rendes menetben folyik, kivéve, hogy az adott személy és ügyvédje között nem kerül sor pénzkifizetésre; valamennyi kifizetés a költségmentességi alapon keresztül történik.
  2. Észak-Írországban a költségmentesség biztosítása az Észak-írországi Jogi Szolgálat Bizottságának felelősségi körébe tartozik. A költségmentességre való jogosultságot a polgári és büntetőügyekben a rászorultság és az érdemek vizsgálata alapján határozzák meg.
  3. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti jogait megsértették, és az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé szándékozik terjeszteni, több mechanizmus is rendelkezésére áll a jogi tanácsadás és segítségnyújtás érdekében. A jogi tanácsadás mechanizmusa alapján egy adott személyt tapasztalt ügyvéd vagy jogtanácsos segítheti a kérelem előkészítő fázisában. Amennyiben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, a kérelmező pénzügyi támogatást kaphat közvetlenül Strasbourgból. A jogosultságról annak alapján döntenek, hogy a kérelmező hazájában jogosult lenne-e költségmentességre.
  4. Számos városi területen a jogi központok nyújtanak jogi tanácsadást és képviseletet, amely az anyagi helyzettől függően ingyenes is lehet. A különböző forrásokból, így gyakran helyi önkormányzati hatóságok által finanszírozott jogi központok rendszerint teljes munkaidőben foglalkoztatnak jogászokat, de sok központban dolgoznak szociális munkások is. Idejük nagy részét a lakhatási, foglalkoztatási, társadalombiztosítási és bevándorlási problémák foglalják le. Ingyenes tanácsadás emellett elérhető a Polgári Tanácsadó Irodákban, a fogyasztói és lakhatási tanácsadó központokban, valamint a különböző önkéntes szervezetek által működtetett szakosodott tanácsadó központokban. A kormányzati támogatással működő Menekültek Jogi Központja és a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít a menedékkérőknek, a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat pedig emellett ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít azon személyeknek, akik bevándorlási ügyekben jogorvoslati joggal rendelkeznek.

Bűncselekmények áldozatai

  1. A bíróságok ítéletükben elrendelhetik, hogy az elkövető fizessen kártérítést az áldozatoknak a bűncselekmény által okozott személyi sérülésért, veszteségért vagy kárért. Angliában és Walesben a bíróságok minden erre alkalmas esetben kötelesek megvizsgálni a kártérítés lehetőségét, és meg kell indokolniuk, ha nem ítéltek meg kártérítést. Az áldozat kárának megtérítése megelőzi a bírságot, ha a bíróság mindkettő alkalmazását vizsgálja, és a kártérítésként megállapított összeget a bírságösszeg behajtása előtt kell behajtani.
  2. Amennyiben a koronaügyészség megtagadja a vádemelést, az áldozatok Angliában és Walesben magánvádat emelhetnek, de a gyakorlatban ezt ritkán teszik meg. Az áldozatok polgári eljárásban kártérítésért is pert indíthatnak. A bírósági eljárás egyszerűsített, annak érdekében, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek is benyújthassanak kis értékű veszteség vagy kár megtérítése iránti igényeket.
  3. Bármely állampolgárságú áldozat, aki Angliában, Walesben vagy Skóciában erőszakos bűncselekmény eredményeként sérülést szenvedett, a Bűncselekménnyel Okozott Sérülések Kártalanítási Rendszerében állami forrásból is kérhet kártalanítást. A kártalanítás tarifális, az összegek 1 000 £-tól a legsúlyosabb sérülést szenvedő áldozatnak járó 500 000 £-ig terjednek.
  4. Észak-Írországban külön szabályozás létezik, amelynek alapján a bűncselekménnyel okozott sérülésekért, és a tulajdonban szándékosan okozott kárért – beleértve az elmaradt hasznot is – a kártalanítást bizonyos körülmények között állami forrásból fizethetik.
  5. Az Egyesült Királyságban három szervezet nyújt általános támogatást a bűncselekmények áldozatainak: az Áldozatsegítő Szolgálat, amely Angliát és Walest fedi le, valamint a Skóciai Áldozatsegítő Szolgálat és az Észak-írországi Áldozatsegítő Szolgálat. E szervezetek kormányzati finanszírozásban részesülnek.
  6. 1996 júniusában a kormány egy új, az áldozatokról szóló chartát tett közzé, amely később 2006 áprilisában az Áldozatokról szóló Gyakorlati Kódex formájában kötelező előírássá vált. Az áldozatok immár jogosultak arra, hogy igénybe vegyék a büntető igazságszolgáltatási szervek magas színvonalú szolgáltatásait. A Kódexből az áldozatok azt is megtudhatják, hogy miként élhetnek panasszal, ha nem részesülnek magas színvonalú szolgáltatásban. A Tanúk Chartájának bevezetése hasonló, de nem kötelező előírást tartalmaz a tanúknak nyújtandó szolgáltatások tekintetében. A bűncselekmények áldozatai kapcsán külön gyakorlati kódexet tettek közzé Észak-Írországban, amely meghatározza az előírásokat azon szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyekben az áldozatokat az észak-írországi büntető igazságszolgáltatási rendszerrel való kapcsolataik során kell részesülniük, valamint tartalmazza azt is, hogy miként tehetnek panaszt. A feljelentett bűncselekmények valamennyi áldozatának átadják a „Bűncselekmények áldozatai” című tájékoztatót, amely gyakorlati tanácsokat ad arra nézve, hogy mi a teendő egy bűncselekmény elszenvedését követően. A tájékoztató egyszerűen bemutatja a rendőrségi és bírósági eljárásokat, a kártérítés/kártalanítás igénylésének módját, valamint a további rendelkezésre álló segítséget.

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

Észak-írországi Emberi Jogi Bizottság (Northern Ireland Human Rights Commission)

Az Észak-írországi Emberi Jogi Bizottság (NIHRC) egy nemzeti emberi jogi szervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) „A” státuszú akkreditációjával rendelkezik. Az NIHRC-t az Egyesült Királyság kormánya finanszírozza, de egy független közintézmény, amely az ENSZ párizsi alapelveivel teljeskörűen összhangban működik.

Feladatunk annak biztosítása, hogy a kormány és más közintézményekmegvédik minden személy emberi jogait Észak-Írországban. Ezen túlmenően segítünk az embereknek megérteni emberi jogaikat és megismerni lehetőségeiket azok megtagadása vagy megsértése esetén.

Elérhetőség:

Temple Court
39 Melville Street
Belfast
Észak-Írország
BT1 1NA
Telefon: +44 (0)28 9024 3987
E-mail: A link új ablakot nyit meginformation@nihrc.org
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.nihrc.org/

Ombudsman

Parlamenti és egészségügyi ombudsman (Parliamentary and Health Service Ombudsman)

Ezt az ombudsmani intézményt a Parlament állította fel a magánszemélyek és a nyilvánosság támogatására.

Feladatunk az arra vonatkozó panaszok kivizsgálása, hogy magánszemélyekkel szemben tisztességtelenül jártak el vagy a kormányzati szervek, más közintézmények és Angliában a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS), vagy nem szolgálták ki őket megfelelően. Hatáskörünket jogszabály szabályozza, szolgáltatásunk pedig mindenki számára ingyenes.

Elérhetőség

Parlamenti és egészségügyi ombudsman (Parliamentary and Health Service Ombudsman)
Millbank Tower
Millbank
London
SW1P 4QP
Weboldal: A link új ablakot nyit meghttps://www.ombudsman.org.uk/

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman

Észak-Írország gyermekügyi és ifjúsági biztosa (Northern Ireland Commissioner for Children and Young People)

A gyermekügyi és ifjúsági biztos kormányzati szervnek nem minősülő közintézmény, amelyet 2003 októberében hoztak létre.

A jelenlegi biztos Koulla Yiasouma, feladata a gyermekek és fiatalok jogainak és érdekeinek előmozdítása és védelme Észak-Írországban. A biztos hatásköre kiterjed továbbá a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény bármely releváns rendelkezésére is.

A támogató főosztály a Közösségekért felelős Főosztály.

Elérhetőség:

NICCY
Equality House
7-9 Shaftesbury Square
Belfast
Észak-Írország BT2 7DP
Telefon: 028 9031 1616
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@niccy.org
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.niccy.org/

Időskorúak biztosa (Commissioner for Older People)

Az időskorúak biztosa kormányzati szervnek nem minősülő közintézmény, amelyet 2011 novemberében hoztak létre. A jelenlegi biztos Eddie Lynch, feladata az idősek érdekeinek előmozdítása és védelme Észak-Írországban.

Elérhetőség:

COPNI
Equality House
7-9 Shaftesbury Square
Belfast
Észak-Írország BT2 7DP
Telefon: 028 9089 0892
E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@copni.org
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.copni.org/

Esélyegyenlőségi Szerv

Észak-Írország Esélyegyenlőségi Bizottsága (Equality Commission for Northern Ireland)

Elérhetőség:

Equality House
7-9 Shaftesbury Square
Belfast
Észak-Írország BT 2 7DP
Telefon: 028 90 500 600
E-mail: A link új ablakot nyit meginformation@equalityni.org
Honlap:A link új ablakot nyit meghttp://www.equalityni.org/

Észak-Írország Esélyegyenlőségi Bizottsága kormányzati szervnek nem minősülő közintézmény, amelyet az Észak-Írországról szóló 1998. évi törvény alapján hoztak létre. Hatáskörünket és feladatainkat számos, az elmúlt évtizedekben hatályba léptetett jogszabály szabályozza, amelyek védelmet biztosítanak az életkor, fogyatékosság, faj, vallás és politikai vélemény, nem és szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetés ellen. Ezen túlmenően az Észak-Írországról szóló 1998. évi törvény is kötelezettségeket ró ránk a közszférabeli szervezetekre vonatkozó, törvény előtti egyenlőséggel és a jó kapcsolatokkal összefüggő feladatok tekintetében.

Támogató főosztályunk a Végrehajtó Hivatal.

Adatvédelmi szerv

1. Az információs biztos (Information Commissioner)

Az információs biztos hivatala az Egyesült Királyság független hatósága, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassa a közérdekű információkhoz való jogot, előmozdítsa az állami szervek nyitottságát, és az egyének adatainak védelmét.

Elérhetőség

Information Commissioner’s Office
Wycliffe House
Water Lane
Wilmslow
Cheshire SK9 5AF
Telefon: 0303 123 1113 (vagy 01625 545745, ha nem kíván „03”-as számot hívni, vagy +44 1625 545745, ha külföldről telefonál)
Honlap: A link új ablakot nyit meghttps://ico.org.uk/

2. Információs biztos – Regionális iroda

Észak-Írország

Az információs biztos hivatala – Észak-Írország
3rd floor, 14 Cromac Place
Belfast
Észak-Írország BT7 2JB
Telefon: 028 9026 9380
E-mail: A link új ablakot nyit megni@ico.org.uk

Egyéb

1. Directgov - WEBOLDAL

Az Egyesült Királyság Kormányának hivatalos weboldala a brit állampolgárok számára.

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.gov.uk/

2. Állampolgári Tanácsadó Szolgálat (Citizens Advice Service)

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat segít a lakosságnak jogi, pénzügyi és egyéb problémáik megoldásában, azáltal, hogy ingyenes, független és bizalmasan kezelt tanácsokat nyújt, valamint befolyást gyakorol a politikai döntéshozókra.

Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.citizensadvice.org.uk/

3. Az Észak-írországi Jogi Szolgálat Bizottsága (Northern Ireland Legal Services Commission)

Az Észak-írországi Jogi Szolgálat Bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságszolgáltatáshoz való jogról (Észak-Írország) szóló 2003. évi végzés keretében létrehozott, kormányzati szervnek nem minősülő közintézménye. David Ford igazságügyi miniszter 2014 őszén jelezte azon szándékát, hogy a bizottság hatáskörét egy, a minisztériumon belüli végrehajtó hivatalra ruházná át. Az új szervezet neve az Észak-írországi Jogi Szolgálat Hivatala lesz. A hatáskör-átruházás nem fogja alapvetően megváltoztatni általában véve a szolgáltatások nyújtását, de számos fontos kormányzati fejlesztést és a hatékonyság terén eredményeket hoz majd.

A bizottság szerepe a közfinanszírozású jogi szolgáltatások nyújtásának igazgatása a jogszabályokba foglalt költségmentességi programokkal összhangban. A törvényben előírt feltételek meglétét vizsgáljuk annak megállapítása érdekében, hogy a magánszemély jogosult-e polgári jogi ügyben költségmentességre, és ha igen, kifizetjük az ügyvédek (solicitor, barrister) által nyújtott jogi szolgáltatásokat. Bár büntetőjogi ügyekben a költségmentességről a bíróság dönt, a bizottság szintén fizeti a megfelelő nyújtott jogi szolgáltatásokat. A költségmentességi program igazgatása mellett észrevételeket teszünk az Igazságügyi Minisztérium költségmentességi reformra vonatkozó munkájának támogatására.

Elérhetőség:

The Northern Ireland Legal Services Commission
2nd Floor,
Waterfront Plaza,
8 Laganbank Road,
Mays Meadow,
Belfast
Észak-Írország BT1 3BN
Telefon: +44 (0)28 9040 8888
Honlap:A link új ablakot nyit meghttp://www.nilsc.org.uk/

A Bizottság feladata az igazságszolgáltatáshoz való méltányos és egyenlő hozzáférés előmozdítása Észak-Írországban, közpénzből finanszírozott jogi szolgáltatásai nyújtása révén.

Célja magas színvonalú, a fogyasztókra koncentráló szolgáltatások nyújtása, amelyek a leginkább rászorulókat célozzák, és a befektetett finanszírozásból értéket teremtenek.

Ügyvédei és egyéb tanácsadói:

  • segítséget nyújtanak a költségmentességre jogosult személyeknek jogaik megvédéséhez a polgári peres eljárások során
  • segítséget nyújtanak a nyomozás alá vont, vagy vádemeléssel szembesülő személyek számára.

4. Az áldozatvédelmi biztos (The Victims’ Commissioner)

Baroness Newlove of Warrington,
Victims' Commissioner for England & Wales
The Tower, 9th Floor,
102 Petty France,
London, SW1H 9AJ
E-mail: A link új ablakot nyit megvictims.commissioner@victimscommissioner.gsi.gov.uk
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://victimscommissioner.org.uk/

Az áldozatvédelmi biztos szerepe az áldozatok és tanúk érdekeinek előmozdítása, a velük való bánásmód során a bevált gyakorlatok ösztönzése, valamint az Áldozatokról szóló Gyakorlati Kódex rendszeres felülvizsgálata, amely meghatározza azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az áldozatok számíthatnak.

A biztos feladata, hogy meghallgassa az áldozatok és tanúk álláspontját, megértse a büntetőjogi rendszert az ő szempontjukból, és megpróbálja a rendelkezésre álló szolgáltatások és támogatás javítását előmozdítani.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabályok szerint a biztos nem avatkozhat be egyedi ügyekbe, de tájékoztatást adhat arról, hogy hova kell fordulni a legjobb tanácsért és támogatásért.

5. Észak-Írországi Áldozatsegítő Szolgálat (Victim Support Northern Ireland)

Elérhetőség:

Central Office
Victim Support NI
Annsgate House
3rd Floor
70/74 Ann Street
Belfast
Észak-Írország BT 1 4EH
Telefon: 028 9024 3133
E-mail: A link új ablakot nyit megbelfast@victimsupportni.org.uk

Az Észak-írországi Áldozatsegítő Szolgálat jótékonysági szervezet, amely a bármely bűncselekménnyel érintett személyeknek nyújt segítséget. Érzelmi támogatást, tájékoztatást és gyakorlati segítséget biztosítunk az áldozatoknak, tanúknak, valamint a bűncselekményekkel érintett egyéb személyeknek.

Az Észak-írországi Áldozatsegítő Szolgálat a vezető jótékonysági szervezet a bűncselekményekkel érintett személyek segítése területén. Ingyenes és bizalmas szolgáltatást nyújtunk, a bűncselekmény feljelentésétől függetlenül. Független szervezet vagyunk – nem vagyunk a rendőrség, a bíróság, vagy más igazságszolgáltatási szervezet része.

Az Észak-írországi Áldozatsegítő Szolgálat minden évben csaknem 30 000 bűncselekménnyel érintett személynek nyújt segítséget.

6. Észak-Írország büntetés-végrehajtási ombudsmanja (Prisoner Ombudsman for Northern Ireland)

Unit 2
Walled Garden
Stormont Estate
Belfast
Észak-Írország BT4 3SH
Telefon: 028 90 44 3982
Ingyenes szám: 0800 7836317
E-mail: A link új ablakot nyit megpa@prisonerombudsman.x.gsi.gov.uk
Honlap: A link új ablakot nyit meghttp://www.niprisonerombudsman.gov.uk/

A büntetés-végrehajtási ombudsmant Észak-Írország igazságügyi minisztere nevezi ki, és teljesen független Észak-Írország büntetés-végrehajtási szervezetétől.

A büntetés-végrehajtási ombudsman kivizsgálja a következőket:

  • az észak-írországi fogvatartottak panaszait
  • az észak-írországi fogvatartottakat látogatók panaszait
  • az észak-írországi büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott szabadságelvonás során bekövetkezett haláleseteket.

A jelenlegi ombudsman Tom McGonigle, akinek munkáját nyomozók csoportja és más alkalmazottak segíti.

7. A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (The Office of the Immigration Services Commissioner)

Elérhetőség:

5th Floor
21 Melville Street
London
WC1B 3HF
Telefon: 020 7211 1500

A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (OISC) független, kormányzati szervnek nem minősülő közintézmény, amelyet a bevándorlásról és menedékjogról szóló 1999. évi törvény hozott létre.

A bevándorlásról és menedékjogról szóló 1999. évi törvény, valamint az állampolgárságról, bevándorlásról és menedékjogról szóló 2002. évi törvény számos hatáskört biztosít a bevándorlási szolgálatok biztosának, így többek között a következőket:

  • megtagadhatja egy tanácsadó szabályozási programba történő belépését
  • megvonhatja egy engedéllyel rendelkező tanácsadó engedélyét
  • korlátozhatja vagy módosíthatja a tanácsadók által vállalható munka mértékét
  • egy engedéllyel rendelkező tanácsadóval szemben fegyelmi eljárást indíthat
  • távoltartási végzés vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be
  • a jogellenesen nyújtott bevándorlási tanácsadás és/vagy szolgáltatás kapcsán vádat emelhet
  • a jogellenesen hirdetett bevándorlási tanácsadás és/vagy szolgáltatás kapcsán vádat emelhet
  • beléphet egy tanácsadó létesítményébe
  • lefoglalhatja egy tanácsadó nyilvántartását

További információkért lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.oisc.gov.uk/

8. Az áldozatok és tanúk érdekeinek előmozdításával foglalkozó bizottság (Commission for Victims and Survivors)

Elérhetőség:

Commission for Victims and Survivors
Equality House
7-9 Shaftesbury Square
Belfast
BT2 7DP
Telefon: 028 9031 1000
Fax: 028 9060 7424

Az észak-írországi áldozatok és tanúk érdekeinek előmozdításával foglalkozó bizottság mélyen elkötelezett a tevékenysége és valamennyi áldozat és túlélő hozzátartozó azon joga iránt, hogy meghallgassák őket, tiszteljék őket és hozzáférhessenek a lehető legjobb szolgáltatásokhoz. Az áldozatok és tanúk érdekeinek előmozdításával foglalkozó bizottság célja a konfliktusok áldozatai és túlélő hozzátartozói életének javítása.

Feladata valamennyi áldozat és túlélő hozzátartozó szükségleteinek figyelembe vétele azáltal, hogy kiváló szolgáltatások nyújtását biztosítja, elismeri a múltjuk terhes örökégét és jobb jövőt alakít ki számukra. A bizottság tevékenységét a mindennapi munka során alkalmazott számos alapvető érték támasztja alá, és a bizottság arra törekszik, hogy megfeleljen az említett értékeknek. Ezek az értékek a következők:

  • Áldozat központúság – a bizottság valamennyi tevékenysége középpontjában az áldozatok és a túlélő hozzátartozók állnak, és a szervezet bátorítja és nagyra értékeli részvételüket.
  • Nyitottság és átláthatóság – a bizottság nyitott, őszinte, elszámoltatható és felelős munkája minden területén.
  • Egyenlőség és sokszínűség – a bizottság mindenkit egyenlően kezel és az egyenlőtlenséggel szemben pártatlansággal, függetlenséggel és integritással veszi fel a küzdelmet.
  • Tisztelet – a bizottság udvarias és szakmai megközelítéssel fogad mindenkit, aki felveszi vele a kapcsolatot.
  • Pártatlanság – a bizottság őrzi függetlenségét és kritikus távolságot tart a kormánytól és a releváns hatóságoktól.
  • Minőség biztosítása – a bizottság törekszik arra, hogy a legmagasabb színvonalon valósítsa meg valamennyi programját.

További információkért lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.cvsni.org/

Utolsó frissítés: 10/04/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek - Skócia

Skócia emberi jogi intézményei

Ombudsmanok

Szakosodott emberi jogi szervek

Egyéb

Skócia emberi jogi intézményei

Ügye egyedi körülményeinek függvényében az alább felsorolt intézményekhez fordulhat segítségért.

1. Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (Equality and Human Rights Commission)

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (a továbbiakban: EHRC) Skócia, Anglia és Wales egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szerve (a továbbiakban: NEB), feladata az egyenlő bánásmódról szóló 2010. évi törvényben (Equality Act 2010) meghatározott alábbi kilenc okon alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolása és az egyenlőség előmozdítása: életkor, fogyatékosság, nem, faj, vallás és meggyőződés, terhesség és anyaság, házasság és élettársi kapcsolat, szexuális irányultság és nemváltoztatás. Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság egy kormányfüggetlen „A” besorolású nemzeti emberi jogi szervezet, amely a Skót Emberi Jogi Bizottsággal együtt gyakorolja megbízatását az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében.

Nemzeti emberi jogi szervezetként az EHRC:

  • elősegíti a tudatosságot, az emberi jogok megértését és védelmét
  • a hatóságokat arra ösztönzi, hogy az emberi jogokról szóló törvénynek megfelelően működjenek
  • az emberi jogokkal kapcsolatban információkat szolgáltat a nyilvánosság, civil szervezetek, illetve hatóságok számára
  • figyelemmel követi az emberi jogok alakulását Nagy-Britanniában, a megállapításait és ajánlásait pedig jelenti az ENSZ, a kormány és a parlament számára
  • tanácsot nyújt a brit kormány, a parlament, a decentralizált skót és walesi hatóságok számára az emberi jogokat érintő politikák és jogszabálytervezetek kapcsán
  • az emberi jogok védelmének fejlesztése érdekében gyakorolja jogi hatásköreit

Az EHRC jogköre többek között arra terjed ki, hogy:

  • Jogi felülvizsgálatot kezdeményezzen, azaz egy olyan bírósági eljárást, amely során a bírság felülvizsgálja valamelyik közjogi szerv döntésének vagy eljárásának a jogszerűségét
  • jogszabály elfogadását megelőzően jogi felülvizsgálatot helyezzen kilátásba, amennyiben álláspontja szerint a javasolt jogszabály valamilyen csoport emberi jogait sérti
  • más személyek által indított emberi jogi eljárásokba beavatkozzon („harmadik személy” beavatkozásaként), azonban a Bizottság nem támogathat olyan egyedi emberi jogi ügyeket, amelyekben nem merül fel egyenlőségi kérdés
  • az emberi jogokkal kapcsolatos bármilyen kérdéssel kapcsolatban vizsgálatot folytasson le - amennyiben a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg valamely szervezet számára egy politika, gyakorlat vagy jogszabály megváltoztatásával vagy javításával kapcsolatban, ezeket az ajánlásokat figyelembe kell venni
  • megfelelőségi felhívást bocsásson ki, amennyiben álláspontja szerint a hatóság nem tett eleget az egyenlő bánásmódddal kapcsolatos követelményeknek - ebben a hatóságot felhívhatják a követelményeknek való megfelelésre, illetve az részletesen meghatározhatja a megfelelőség biztosításához szükséges lépéseket

A link új ablakot nyit meghttp://www.equalityhumanrights.com/

Elérhetőségek:

Equality and Human Rights Commission - Scotland Office (Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság -- Skóciai Iroda)

Telefon: 0141 288 5910

E-mail: A link új ablakot nyit megscotland@equalityhumanrights.com

A brit jelnyelvet használók méltányos alapon léphetnek kapcsolatba Bizottsággal az érdekeltek meghallgatása érdekében. További információért lépjen kapcsolatba az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottsággal (Equality and Human Rights Commission) a A link új ablakot nyit meghttp://www.equalityhumanrights.com/oldalon.

Equality Advisory Support Service (Esélyegyenlőségi tanácsadó-szolgálat)

Telefon: 0808 800 0082
Textphone telefon: 0808 800 0084

E-mail: A link új ablakot nyit megeass@mailgb.custhelp.com

Postacím: FREEPOST EASS Helpline FPN6521

A A link új ablakot nyit meghttp://www.equalityadvisoryservice.com/ weboldalon továbbá elérhető brit jelnyelvi tolmácsolás, webchat és kapcsolatfelvételi űrlap.

Nyitvatartási órák:
Hétfőtől péntekig: 09:00-19:00
Szombat: 10:00-14:00
Vasárnap és ünnepnapokon zárva.

2. Skócia Emberi Jogi Bizottsága (Scottish Human Rights Commission)

Skócia Emberi Jogi Bizottsága (a továbbiakban: SHRC) Skócia nemzeti emberi jogi szervezete, amely az Egyesült Nemzetek nemzeti intézmények státuszára vonatkozó párizsi elveinek megfelelően a legmagasabb szintű („A státuszú”) akkreditációval működik. Az SHRC független szervezet, amelyet a Skót Parlament 2008-ban arra az általános feladatra hozott létre, hogy előmozdítása minden – gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai – emberi jog ismeretének, megértésének és tiszteletben tartását Skócia egész lakossága körében, valamint hogy az emberi jogokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat ösztönözze. A Bizottság közvetlenül jelenthet az ENSZ-nek emberi jogi kérdésekben. A Bizottság hatásköreiről és jogköreiről az Skócia Emberi Jogi Bizottságáról szóló 2006. évi törvény rendelkezik.

Az SHRC hatáskörrel rendelkezik:

  • jogszabályok, politikák és gyakorlatok módosítására irányuló ajánlások megfogalmazására
  • az emberi jogok népszerűsítésére oktatáson, képzéseken és kutatások publikálásán keresztül
  • a skót hatóságok eljárásaival és gyakorlataival kapcsolatban vizsgálatok lefolytatására

Az SHRC nem kezel panaszokat, és nem működtet segélyszolgálatot magánszemélyek részére. Ugyanakkor az Emberi jogokkal kapcsolatos segítség c. kiadványa tartalmazza a tanácsadással és segítségnyújtással foglalkozó szervezetek és szolgálatok adatait.

Elérhetőségek:

Scottish Human Rights Commission
Governor's House
Regent Road
Edinburgh
EH1 3DE
Telefon: 0131 244 3550
E-mail: A link új ablakot nyit meghello@scottishhumanrights.com
Honlap: A link új ablakot nyit megScottish Human Rights Commission

Ombudsmanok

1. Skót közszolgálati ombudsman (Scottish Public Services Ombudsman)

A Skót Közszolgálati Ombudsman (SPSO) ingyenes, független és pártatlan szolgáltatást nyújt az állampolgárok és a helyi önkormányzat, illetve központi kormányzat közötti jogvitákban, a vitás ügyek rendezése és a méltánytalan helyzetek orvoslásának elősegítése érdekében. Az Ombudsmanhoz a skóciai közintézményekkel (helyi önkormányzatokkal, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal, a szociális bérlakásokat fenntartó intézményekkel, főiskolákkal és egyetemekkel, börtönökkel, a legtöbb vízközművel, a skót kormánnyal és hivatalaival, szervezeti egységeivel, valamint a skót hatóságok többségével) kapcsolatos panaszok esetén legutolsó lépcsőben lehet fordulni.

Elérhetőségek:

Ingyenes hívószám: 0800 377 7330
Telefon: 0131 225 5330

Postacím: Freepost SPSO (ingyenes, nincs szükség bélyegre)

Személyesen: 4 Melville Street, Edinburgh, EH3 7NS (ügyfélfogadás: hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken: 9:00-17:00, kedden: 10:00-17:00)

Honlap: A link új ablakot nyit megSPSO

2. Parlamenti és egészségügyi ombudsman (Parliamentary and Health Service Ombudsman)

A parlamenti és egészségügyi ombudsmanhoz az angliai nemzeti egészségügyi szolgáltatóval (NHS) és az Egyesült Királyság kormánya által nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok rendezése során, utolsó lépcsőben lehet fordulni. Az ombudsman ingyenes szolgáltatást nyújt, illetve olyan állampolgári panaszokat vizsgál, amelyekben a panaszos vélekedése szerint jogsértés történt vagy sérelem következett be, mert egy szervezet nem megfelelően vagy méltányosan járt el, vagy nem megfelelő szolgáltatást nyújtott.

Az ombudsman nem része a kormányzatnak. A Parlament hozta létre független panaszkezelő szolgálatként. Az ügyeiből származó megállapításokat a Parlament elé terjeszti, hogy az eredményesebben tudja felügyelni a közszolgáltató szerveket, valamint ezeket a tapasztalatokat szélesebb körben megosztja más intézményekkel is, hogy elősegítse a közszolgáltatások javulását. Az ombudsman az Egyesült Királyság Parlamentje felé tartozik elszámolással, működését pedig a Közigazgatási és Alkotmányügyi Bizottság felügyeli.

Az ombudsmanhoz való fordulás előtt a panaszt először ahhoz a szervezethez kell benyújtani, amellyel kapcsolatban a panasz felmerült. Ha egy brit kormányzati szervvel vagy brit állami szervezettel szemben merül fel panasz, egy parlamenti képviselővel kell felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy ő terjessze az ügyet az ombudsman elé.

Honlap: A link új ablakot nyit megOmbudsman

Elérhetőségek:

Telefon: 0345 015 4033 (hétfőtől péntekig: 08:30 -17:30)

Visszahívás kérése sms-ben: 07624 813 005

A birt jelnyelvet (BSL) használók a SignVideo szolgáltatást vehetik igénybe: A link új ablakot nyit megSignVideo

Szakosodott emberi jogi szervek

1. Skócia gyermek- és ifjúságügyi biztosa (Scotland’s Commissioner for Children and Young People)

Skócia gyermekügyi és ifjúsági biztosának (CYPCS) feladata, hogy megismertesse és megértesse a gyermekek jogait, valamint hogy segítsen a gyermekeknek, hogy érvényesíthessék jogaikat. A biztosnak jogában áll arra irányuló vizsgálatot indítani, hogy valamely szolgáltató a gyermekek és fiatalkorúak csoportját érintő döntései vagy tevékenysége során sértette-e e személyek jogait, érdekeit vagy nézeteit.

Elérhetőségek:

Skócia gyermek- és ifjúságügyi biztosa (Scotland’s Commissioner for Children and Young People)
Roseberry House
9 Haymarket Terrace
Edinburgh
EH12 5EZ
Telefon: 0131 346 5350
Ingyenes hívószám fiatalok számára: 0800 019 1179
SMS: 0770 233 5720

E-mail: A link új ablakot nyit meginbox@cypcs.org.uk
Honlap: A link új ablakot nyit megCYPCS

2. Skócia adatvédelmi biztosa (Scottish Information Commissioner)

Skócia adatvédelmi biztosának hivatala előmozdítja és biztosítja a hatóságok helyes működését, valamint a lakosság azon jogát, hogy hozzáférést kérjen a skót közigazgatási szervek kezelésében lévő adatokhoz. A biztos munkájával hozzájárul a közigazgatási szervek nyílt, átlátható és elszámoltatható működéséhez.

A biztos feladata Skócia információszabadságról szóló törvényéinek betartatása és előmozdítása, nevezetesen az alábbi törvényeké:

  • Információszabadságról szóló 2002. évi törvény (Skócia)
  • Környezeti információkról szóló 2004. évi rendelet (Skócia)
  • Az európai térinformációs infrastruktúráról szóló 2009. évi rendeletek (Skócia)

A biztos és a munkatársai:

  • kivizsgálják a bejelentéseket, és jogilag kikényszeríthető határozatokat hoznak
  • előmozdítják a bevált gyakorlatot a közigazgatási szervek körében
  • tájékoztatják a lakosságot annak jogairól

Elérhetőségek:

Scottish Information Commissioner
Kinburn Castle
Doubledykes Road
St Andrews
Fife
KY16 9DS
Telefon: 01334 464610
Fax: 01334 464611
E-mail: A link új ablakot nyit megenquiries@itspublicknowledge.info
Honlap: A link új ablakot nyit megScottish Information Commissioner

3. Skócia adatvédelmi biztosának hivatala (Information Commissioner's Office)

Az adatvédelmi biztos hivatala az Egyesült Királyság független hatósága, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassa a közérdekű információkhoz való jogot, előmozdítva az állami szervek munkájának átláthatóságát és az egyének adatainak védelmét.

Elérhetőségek:

Information Commissioner's Office
Wycliffe House
Water Lane
Wilmslow
Cheshire
SK9 5AF

Telefon: 0303 123 1113 (vagy pedig 01625 545745, amennyiben nem szeretne „03” számot hívni)
Fax: 01625 524 510

The Information Commissioner's Office Scotland45 Melville StreetEdinburghEH3 7HL

Telefon: 0131 244 9001

E-mail: A link új ablakot nyit megScotland@ico.org.uk
Honlap: A link új ablakot nyit megInformation Commissioner's Office

Egyéb szervezetek

1. Állampolgári Tanácsadó Szolgálat (Citizens Advice Service)

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat ingyenes, független és titkos tanácsadással, valamint a szakpolitikák alakítására gyakorolt befolyásolással segíti a lakosságot jogi, pénzügyi és egyéb problémáik megoldásában.

Elérhetőségek:

Állampolgári tanácsadás direkt telefonvonal: 0808 800 9060 (hétfőtől péntekig: 09:00-18:00)

Honlap: A link új ablakot nyit megÁllampolgári tanácsadás

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat eléréséhez kattintson a linkre A link új ablakot nyit meghttp://citizensadvice.org.uk/index/contact_us.htm

2. Skóciai Áldozatsegítő Szolgálat (Victim Support Scotland)

A Skóciai Áldozatsegítő Szolgálat egy önkéntes szervezet, amely bűncselekményekben érintett személyeknek nyújt segítséget. Lelki támogatást, gyakorlati segítséget, továbbá alapvető tájékoztatást nyújt az áldozatok, szemtanúk és egyéb, bűncselekményekben érintett egyéb személyek számára. A szolgáltatás ingyenes, titkos, és azt önkéntesek nyújtják közösségi alapon működő, áldozatok és fiatalkorúak számára létrehozott igazságügyi, valamint bírósági tanúsegítő szolgálatok keretében.

Skóciai Áldozatsegítő Szolgálat honlapja további információt nyújt, ideértve a kapcsolatfelvételt módját is:

A link új ablakot nyit megVictim Support Scotland

Segélyvonal: 0345 603 9213 (Hétfőtől Péntekig: 08:00-20:00)

Áldozatok Skóciai Kódexe (Victims' Code for Scotland)

Az A link új ablakot nyit megÁldozatok Skóciai Kódexe egyértelműen és egy helyen ismerteti a skót bűncselekmények áldozatainak jogait és az általuk igénybe vehető segítséget.

3. A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (Office of the Immigration Services Commissioner)

A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (a továbbiakban: OISC) független, nem kormányzati közjogi intézmény, amelyet a bevándorlásról és menedékjogról szóló 1999. évi törvény (Asylum Act 1999) alapján hoztak létre.

Az OISC legfontosabb feladatai:

  • a bevándorlási tanácsadók tevékenységének szabályozása
  • szabványok meghatározása révén a helyes gyakorlat előmozdítása
  • bevándorlással kapcsolatos tanácsot adó személyekkel kapcsolatos panaszok fogadása és kezelése
  • büntetőeljárás indítása jogsértő tevékenységet folytató személyek ellen
  • a bevándorlással kapcsolatos tanácsokat adó, valamely kijelölt szakmai testület által szabályozott személyekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata

Az OISC nem nyújt bevándorlással kapcsolatos tanácsokat, és nem javasol, illetve nem hagy jóvá egyedi tanácsadókat.

Az OISC együttműködik számos szervezettel, beleértve a szakmai szervezeteket, a szakbíróságokat, az Egyesült Királyság határvédelmi ügynökségét és önkéntes szervezeteket.

További információ: A link új ablakot nyit megA bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala

Elérhetőségek:

Office of the Immigration Services Commissioner5th Floor21 Bloomsbury StreetLondonWC1B 3HF

Telefon: 0845 000 0046

E-mail: A link új ablakot nyit meginfo@oisc.gov.uk

4. Skóciai Költségmentességi Bizottság (Scottish Legal Aid Board — SLAB)

A költségmentesség célja Skóciában, hogy olyanok számra is biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való jogot, akik nem engedhetik meg maguknak a jogi költségek megfizetését. A Skóciai Költségmentességi Bizottság jogszabályi keretek között irányítja a skót költségmentességi rendszert.

A költségmentesség igénybevételének feltétele egy olyan ügyvéddel való megállapodás, aki vállalja a költségmentes képviseletet. Az igénylő köteles igazolni, hogy a jogi segítség igénybevételét nem tudja megfizetni és ez komoly gondot okoz. Előfordulhat, hogy az ügy jogi költségeinek egy részét meg kell fizetni, vagy a költségeket később vissza kell téríteni.

Pénzügyi helyzet és a jogi segítségnyújtás típusának függvényében előfordulhat, hogy az igénylőnek semmit nem kell fizetnie.

Csak olyan jogi segítségnyújtást lehet igényelni, amelyre az igénylőnek szüksége van. A lehetőségekről az ügyvéd ad tájékoztatást.

  • A tanácsadás és segítségnyújtás keretében hozzájárulhatnak az ügyvédi tanácsadás költségeihez, például a jogokról és lehetőségekről való tájékoztatás, vagy az egyeztetésekhez és a papírmunka lebonyolításához nyújtott segítség tekintetében. A jogi segítségnyújtás nem fedezi a bírósági eljárási költségeket.

Amennyiben azonban szükséges, az ügyvéd képviselheti az ügyfelet a bíróságon a következő esetekben:

  • polgári ügyek, pl. lakhatási ügyek, válás, gyermekkel kapcsolatos jogviták, lakáshitellel kapcsolatos segítség igénylése
  • gyermek bíróság általi meghallgatása, pl. ha a fiatalkorú ügyfelet (vagy szülőjét/gondviselőjét) valamilyen ügy miatt bírósági meghallgatásra idézik
  • büntetőeljárás során, pl. ha az ügyfelet bűncselekmény elkövetésével vádolják, vagy börtönbüntetés fenyegeti

Bővebb információk, illetve a SLAB-bal való kapcsolatfelvétel az alábbi címen keresztül lehetséges:

The Scottish Legal Aid Board
Thistle House
91 Haymarket Terrace
Edinburgh,
EH12 5HE
Telefon: 0131 226 7061 (Hétfőtől Péntekig: 08:00-20:00)
Brit jelnyelv (BSL): A link új ablakot nyit megKapcsolat a Scotland BSL-lel, Skócia online jelnyelvi tolmácsszolgálatával.
E-mail: A link új ablakot nyit meggeneral@slab.org.uk
Honlap: A link új ablakot nyit megScottish Legal Aid Board

5. Gondozási Intézményfelügyelet (Care Inspectorate)

A Gondozási Intézményfelügyelet szabályozza és felügyeli a különböző skóciai gondozási szolgálatokat annak érdekében, hogy gondoskodjon azok szabályszerű működéséről. Más szabályozó szervekkel együttműködve ellenőrzi, hogy a különböző helyi szervezetek miként látják el gyermek- és felnőttgondozási feladataikat.

Elérhetőségek:

Telefon: 0345 600 9527
E-mail: A link új ablakot nyit megenquiries@careinspectorate.com
Honlap: A link új ablakot nyit megCare Inspectorate

6. Skóciai Mentális Egészségügyi Bizottság (Mental Welfare Commission Scotland)

A Bizottság védi, valamint előmozdítja a mentális betegséggel, tanulási zavarokkal, demenciával és egyéb rendellenességgel élők emberi jogait. Ezen feladatkörét egyének, illetve gondozóik felkészítésével, a mentális egészséggel és cselekvőképességgel kapcsolatos jogszabályok nyomon követésével, illetve szolgáltatók és döntéshozók befolyásolásával és felelősségre vonásával gyakorolja.

Telefonos tanácsadás: 0800 Telefonos tanácsadás: 0800 389 6809 (csak ügyfelek és gondozók részére), vagy 0131 313 8777 (szakemberek részére) (hétfőtől csütörtökig: 09:00-17:00; pénteken: 09:00-16:30)
E-mail: A link új ablakot nyit megenquiries@mwcscot.org.uk
Honlap: A link új ablakot nyit megMental Welfare Commission Scotland

További információk és segítségnyújtás

A következő szervezetek és szervek tudnak hatáskörükön belül tájékoztatást adni és segítséget nyújtani:

Az Egyesült Királyság kormányzati weboldala saját állampolgárai számára: A link új ablakot nyit megGov.UK

A Shelter lakhatási gondok esetén segít: A link új ablakot nyit megShelter Scotland

Az ACAS munkaügyi tanácsadást nyújt: A link új ablakot nyit megACAS

A Nemzeti Hitelvonal (National Debtline) hitelügyekben ad tanácsot: A link új ablakot nyit megNational Debt Line

A StepChange Debt Charity hitelügyekben ad tanácsot: A link új ablakot nyit megStep Change

A Pénzügyi Tanácsadó Szolgálat (Money Advice Service) pénzügyi tanácsadást nyújt: A link új ablakot nyit megPénzügyi Tanácsadó Szolgálat

A Law Society of Scotland segítséget nyújt a megfelelő ügyvéd megtalálásához, ideértve az emberi jogi ügyeket is: A link új ablakot nyit megLaw Society

A Skócia Gyermekjogi Központja (Scottish Child Law Centre, SCLC) gyermekek számára és gyermekek ügyében nyújt ingyenes jogi tanácsadást: A link új ablakot nyit megSCLC

A Contact a Family fogyatékkal élő gyermekek családjának nyújt támogatást és tanácsadást: A link új ablakot nyit megContact

Az állampolgári tanácsadó iroda (Citizens Advice Bureau) Szülői tanácsadási és támogatási szolgálata (Patient Advice and Support Service, PASS) betegeknek és gondozóiknak nyújt tanácsadási, tájékoztatási és támogatási szolgáltatást. A link új ablakot nyit megPASS

Skócia Mentális Egészségügyi Szervezete (The Scottish Association for Mental Health): A link új ablakot nyit megSAMH

A Care Information Scotland egy telefonos és online szolgálat, amely Skóciában élő időskorúak számára nyújt információt a gondozási szolgáltatásokról: A link új ablakot nyit megCIS

A SurvivorScotland a gyermekbántalmazást elszenvedett személyek számára megalkotott Nemzeti Stratégia alkalmazását felügyeli: A link új ablakot nyit megSurvivorScotland

Skóciában élő időskorúak telefonos segélyszolgálata: A link új ablakot nyit megAge UK Scotland

Skóciai Nők Segélyszolgálata (Scottish Women's Aid): A link új ablakot nyit megSWA

Skót Menekültügyi Tanács (Scottish Refugee Council): A link új ablakot nyit megSRC

Etnikai Kisebbségek Jogi Központja (Ethnic Minorities Law Centre): A link új ablakot nyit megEMLC

Utolsó frissítés: 17/05/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.