Moving/settling abroad with children

Avoid becoming an "abducting" parent by knowing how to move across borders with your children in a lawful way

Experience shows that in many cases, the wrongful removal or failure to return (retention of) a child results from lack of knowledge on the part of the so-called abducting parent. Usually parents do not know the conditions in which they can move across borders with their children or the steps they should take when travelling abroad with their child in a lawful way.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 30/05/2023

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Belgium

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A belga jog szerint a szülői felügyelet kérdésköréhez tartozik a kiskorú tartózkodási helyének megváltoztatásához való jog. Ezért kizárólag a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló személy(ek) jogosult(ak) megváltoztatni a gyermek tartózkodási helyét.

Főszabály szerint a szülők jogállástól függetlenül, akár együtt élnek, akár nem, közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a gyermek érdekében (lásd a Polgári Törvénykönyv 373. és 374. cikkét).

Amennyiben azonban a szülők a különválás mellett döntenek, bíróság előtt kérni lehet a szülői felügyelet közös gyakorlásának elve alóli mentesítést. Ezt követően a szülői felügyelet bírósági határozat által egyik szülőre bízott gyakorlása kizárólagosnak minősül. Amennyiben az egyik szülő önállóan gyakorolja a szülői felügyeletet, ez magában foglalhatja a jogosult szülőnek a szülői felügyelet valamennyi előjogával való felruházását, ideértve a gyermek tartózkodási helye megválasztásának jogát is. A gyermeket tehát a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre lehet vinni. Ilyen körülmények között azonban a személyes kapcsolattartás joga biztosítható annak a szülőnek, aki nem gyakorolja közösen a szülői felügyeletet. A bíróság korlátozhatja a szülői felügyelet önálló gyakorlását olyan kivételek megállapításával, amelyek a gyermekkel kapcsolatos bizonyos döntések esetén a másik szülő hozzájárulását igénylik. Ilyen döntés lehet a gyermek tartózkodási helyének megválasztása, amelyet közösen kell meghozni, ha az egyik szülő önállóan gyakorolja a szülői felügyeletet.

Fontos megjegyezni azt is, hogy amennyiben olyan védelmi intézkedés vonatkozik a gyermekre, amely magában foglalja a szülői felügyelet gyakorlása feltételeinek megváltoztatását, úgy ez az intézkedés elsőbbséget élvez. Ilyen helyzetben egyik szülő sem viheti külföldre a gyermeket.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Amennyiben a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet, mindkét szülő hozzájárulására szükség van a gyermek tartózkodási helyének megváltoztatásához.

Amennyiben valamelyik szülő önállóan gyakorolja a szülői felügyeletet, meghatározott döntések kivételével – ilyen például a gyermek tartózkodási helyének megválasztása – szükséges a másik szülő hozzájárulása. Jóhiszemű harmadik felekkel szemben azonban vélelmezik a közös szülői hozzájárulást.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A gyermek tartózkodási helyére vonatkozó, a szülői felügyeletet gyakorló személyek közötti megállapodás hiányában az illetékes bíróság feladata a gyermek külföldre vitelének engedélyezése vagy tiltása.

Az illetékes bíróságot előzetesen értesíthetia közös szülői felügyeletet gyakorló valamelyik szülő arról a döntésről, amellyel nem fog egyetérteni. A közös szülői felügyeletet gyakorló szülő utólag is fellebbezhet a másik szülő már meghozott döntésével szemben.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Amennyiben csak az egyik szülő jogosult a szülői felügyelet gyakorlására, úgy csak a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő viheti külföldre üdülés céljából ideiglenesen a gyermeket.

A gyermek felett szülői felügyeletet nem gyakorló, de személyes kapcsolattartásra jogosult szülő csak a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő előzetes írásbeli engedélyével vagy az illetékes bíróság által kiállított kifejezett engedéllyel viheti külföldre a gyermeket.

Közös szülői felügyelet esetében mindkét szülő elviheti külföldre a gyermeket, ha nem született döntés a gyermek tartózkodása kérdésében. A gyermek lakóhelyét azonban nem lehet megváltoztatni.

Végül, ha bírósági határozat szabályozza a gyermek elhelyezésének kérdését, mindkét szülő csak a rendelkezésére álló megfelelő kapcsolattartási időszakban utazhat külföldre a gyermekkel, kivéve, ha a bíróság kifejezetten megtiltja ezt.

Utóbbi két esetben a nehézségek elkerülése érdekében a gyermekkel utazó szülő számára célszerű lehet beszerezni a másik szülő által aláírt utazási engedélyt.

Utolsó frissítés: 10/01/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Bulgária

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ahol a két szülő a szülői felügyeleti jogot együttesen és külön gyakorolja, közösen kell dönteniük a gyermek másik államba történő elviteléről.

Ahol a szülők nem élnek egy háztartásban, megállapodhatnak a gyermek tartózkodási helyéről, a rá vonatkozó felügyeleti jogról és a kapcsolattartásról, és a gyermek jelenlegi tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróságtól kérhetik a megállapodásuk jóváhagyását.

Ahol a szülők nem tudnak megállapodni, a vitában a gyermek jelenlegi tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróság dönt, amely a gyermek tartózkodási helyéről, a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról és a gyermekkel való kapcsolattartásról határoz.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Attól függetlenül, hogy a szülők közösen gyakorolják-e a felügyeleti jogot, vagy a bíróság jóváhagyta az egyezségüket, illetve a felügyeleti jog gyakorlását határozatában az egyik szülőnek ítélte, és meghatározta azt is, hogy a gyermek tartózkodási helye ennél a szülőnél legyen, annak a szülőnek a beleegyezése is szükséges a gyermeknek Bulgáriából történő elviteléhez, aki nem gyakorolja a felügyeleti jogot. Ezt a beleegyezést a szülő közjegyző előtt hitelesített aláírásával ellátott formában, írásban kell megadni (a bolgár személyi okmányokról szóló törvény (Zakon za bulgarskite lichni dokumenti) 76. cikkének 9. pontja).

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Amennyiben a szülők nem értenek egyet a gyermek másik államba történő elvitelével kapcsolatban, a vitát a családi törvénykönyv (Semeen kodeks – SK) 127a. cikke szerinti eljárásban bírálják el, és amennyiben a gyermek tartózkodási helyével kapcsolatban nem értenek egyet, az SK 127. cikkének (2) bekezdése, vagy az 59. cikke alkalmazandó.

Amennyiben a bíróság pótolja a külföldre utazáshoz szükséges útlevél kiállításához és a gyermek másik államba történő elviteléhez (függetlenül az utazás időtartamától) a szülő hozzájárulását, a gyermek másik tagállamba történő elviteléhez a gyermek különösen védett érdekének kell fennállnia, ami pedig szükségessé teszi, hogy az ilyen elvitelt egy meghatározott időtartamra, egy meghatározott államba vagy államok beazonosítható körébe (pl. az Európai Unió tagállamai), vagy korlátlan számú utazásra egy meghatározott időtartam alatt, de meghatározott államokba lehet engedélyezni.

A Legfelsőbb Semmítőszék Polgári Kollégiuma közgyűlésének 2016-os évre vonatkozó nyilvántartásában szereplő 1. sz. értelmező ügyben 2017. július 3-án hozott 2016. évi 1. sz. értelmező határozatban foglalt kötelező érvényű értelmezési utasításoknak megfelelően a bíróság nem helyettesítheti véglegesen a szülő hozzájárulását, és nem engedélyezheti az utazást korlátlan időre és területre.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A bolgár személyi okmányokról szóló törvény a gyermeket az utazás során nem kísérő szülő hozzájárulását írja elő közjegyző által hitelesített nyilatkozattal, függetlenül a gyermek másik államba történő elvitelének konkrét körülményeitől.

Az ilyen elvitel ideiglenes lehet, amely után a gyermek visszatér Bulgáriába anélkül, hogy a tartózkodási helyét másik államba tette volna át. Ha a gyermek kirándulás, nyaralás, rokonlátogatás, tanulmányok, kulturális vagy sportesemény, versenyek, egészségügyi ellátás stb. céljából utazik külföldre, és a felek nem értenek egyet, a bíróság értékeli a kérelem okát. Ha nincs ok azt feltételezni, hogy a gyermeket konkrét és valós veszély fenyegeti, a bíróság meghatározza az engedély paramétereit. Azokban az esetekben, amikor a gyermeket ideiglenesen egy másik államba viszik, aligha valószínű, hogy a gyermek utazási joga ütközne a szülő kapcsolattartási jogával, és még ha ilyen összeférhetetlenség fel is merülne, amennyiben a gyermek utazása mindenek felett álló érdekét szolgálja, az érintett szülőnek tűrnie kell jogainak ilyen átmeneti korlátozását.

Az elvitel célja a gyermek tartózkodási helyének másik államba történő áttétele is lehet. A gyermek másik államba történő elvitelével kapcsolatos ügyek vizsgálatakor, és ennek megfelelően a szükséges személyi okmányok kiállításakor a bíróság nem engedélyezheti, hogy az elvitelre vonatkozó engedélye a gyermek lakóhelyének áthelyezését vonja maga után, kivéve, ha az engedély iránti kérelemhez a gyermek lakóhelyének áthelyezésére irányuló kérelmet is csatolnak. A gyermek tartózkodási helyének meghatározása a gyermek családi és társadalmi környezetbe való beilleszkedéséhez fűződő mindenek felett álló érdekét tükrözi, és feltételezi a letelepedés tartós jellegét.

Utolsó frissítés: 22/07/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Csehország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Azon szülőnek, aki nem rendelkezik a másik szülőnek a gyermek külföldre viteléhez való hozzájárulásával, a bíróság hozzájárulását kell beszereznie.

Ha szülői felelősségük gyakorlása során a szülők nem jutnak megegyezésre valamely, a gyermek szempontjából – különösen a gyermek érdekére tekintettel – fontos kérdésben, a szülők egyikének kérelmére a bíróság határoz e kérdésben (a módosított 89/2012. sz. törvény [polgári törvénykönyv] 877. szakasza). A gyermek külföldre vitele szintén fontos kérdésnek minősül.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A gyermek huzamos időre (azaz nem például a nyaraláshoz hasonló alkalmakból) történő külföldre viteléhez minden esetben szükség van a másik szülő hozzájárulására, kivéve, ha e másik szülő szülői felelőssége részben vagy egészben megszűnt. A szülői hozzájárulásra attól függetlenül szükség van, hogy valamely bíróság döntött-e már a szülői felelősség (gyermekgondozás) kérdésében, vagy hogy dönteni kell-e még a gyermekgondozás kérdésében. E tekintetben nincs különbség a házas és nem házas szülők között.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a másik szülő nem járul hozzá a külföldre vitelhez, bírósági ítéletnek kell pótolnia e szülői hozzájárulást (a módosított 89/2012. sz. törvény [polgári törvénykönyv] 877. szakasza).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Nem, az ideiglenes külföldre vitel – például abból a célból, hogy a gyermek a szülők egyikével nyaralhasson – főszabály szerint nem minősül a módosított 89/2012. sz. törvény (polgári törvénykönyv) 877. szakasza szerinti fontos kérdésnek.

Utolsó frissítés: 09/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Németország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A gyermek állandó lakóhelyével összefüggő kérdést a gyermek lakóhelyének meghatározására vonatkozó joggal kapcsolatos jogi szabályok szabályozzák, és így az a gyermekről való tényleges gondoskodás részét képezi (a polgári törvénykönyv [Bürgerliches Gesetzbuch, BGB] 1631. szakaszának (1) bekezdése). A gyermek vagyonának kezeléséhez hasonlóan ez is a polgári törvénykönyv 1626. szakaszának (1) bekezdése szerinti szülői felelősség része.

Ellentétben például egy valamely szomszédos európai országban eltöltött rövid idejű nyaralással, az állandó lakóhely a polgári törvénykönyv 1687. szakasza (1) bekezdésének első mondata értelmében „nagy jelentőséggel bíró kérdés” (Angelegenheit von wesentlicher Bedeutung), amelyhez a két szülő közös megegyezése szükséges, ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot. A szülő így csak a másik szülő beleegyezésével költözhet külföldre a gyermekkel, kivéve, ha kizárólagos szülői felügyeleti joggal vagy legalábbis a lakóhely megválasztásának kizárólagos jogával rendelkezik.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot (a lakóhely megválasztásának joga), a gyermek külföldre viteléhez a másik szülő beleegyezése is szükséges (lásd még az 1. kérdésre adott választ).

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A gyermek akkor vihető jogszerűen külföldre, hogy ott éljen, ha a gyermekkel költöző szülő kizárólagos szülői felügyeleti joggal vagy legalábbis a lakóhely megválasztásának kizárólagos jogával rendelkezik.

Ha nem ez a helyzet áll fenn, és a szülők között vita van e kérdés tekintetében, valamelyik szülő kérelmére a családjogi bíróság (Familiengericht) a polgári törvénykönyv 1628. szakasza értelmében feljogosíthatja az egyik szülőt arra, hogy döntsön a kérdésben. A bíróság a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelően köteles határozni, a körülmények, a lehetőségek és az érintettek jogos érdekeinek figyelembevételével (a polgári törvénykönyv 1697a. szakasza).

Emellett a polgári törvénykönyv 1671. szakaszának (1) bekezdése értelmében a külön élő szülő is a családjogi bírósághoz fordulhat a kizárólagos szülői felügyeleti jog teljes egészében vagy egy adott kérdés, például a gyermek lakóhelye meghatározásának joga tekintetében való megszerzése érdekében. A bíróság helyt ad a kérelemnek, ha a másik szülő beleegyezik, feltéve, hogy a 14. életévet betöltött gyermek nem ellenzi azt, vagy ha a közös szülői felügyeleti jog megszüntetése vagy a szülői felügyeleti jognak a kérelmezőre történő részleges átruházása valószínűleg a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a szülő szabadon dönthet arról, hol lakjon a gyermeke.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A kizárólagos szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő bármikor külföldre viheti a gyermeket rövidebb időszakokra.

A szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló szülők viszont főszabály szerint közösön hozzák meg ezt a döntést (a polgári törvénykönyv 1627. szakasza). A szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló, külön élő szülőknek együtt kell dönteniük, ha a tervezett utazás nem a mindennapi élethez kapcsolódik, hanem nagy jelentőségű (a polgári törvénykönyv 1687. szakasza (1) bekezdésének első mondata). Az a szülő, akivel a gyermek általában együtt él, egyedül dönthet a mindennapi ügyekben (a polgári törvénykönyv 1687. szakasza (1) bekezdésének második mondata). A másik szülő egyedül csak a tényleges gondozással kapcsolatos kérdésekben dönthet a polgári törvénykönyv 1687. szakasza (1) bekezdésének negyedik mondata alapján. A jogszabályok nem határozzák meg, hogy mely ügyek bírnak nagy jelentőséggel, illetve melyek a mindennapi élettel vagy a tényleges gondozással kapcsolatos ügyek. E kérdésben az adott ügy körülményeinek figyelembevételével kell dönteni. Főszabályként mind az a szülő, akivel a gyermek általában együtt él, mind a kapcsolattartó szülő egyedül dönthet a rövidebb idejű külföldi utazásról, feltéve, hogy az utazás nem egy távoli vagy olyan helyre történik, ahol politikai feszültség uralkodik. A kapcsolattartó szülő ugyanakkor köteles előzetesen tájékoztatni a gyermeket elsődlegesen gondozó szülőt az utazás céljáról. A gyermeket elsődlegesen gondozó szülő egyedül dönthet a rutin orvosi kezelésekről. Ha a gyermeket ugyanakkor valamely más országba kell vinni kezelés céljából, főszabályként e kezelés már nem minősül rutin kezelésnek.

A szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülő nem dönthet arról, hol éljen a gyermeke. A kapcsolattartás időtartama alatt e szülő a polgári törvénykönyv 1687. szakasza (1) bekezdésének negyedik mondata alapján ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint a közös felügyeleti jogot gyakorló azon szülő, akivel a gyermek általában nem él együtt (az 1687. szakasz (1) bekezdésének negyedik mondata).

Utolsó frissítés: 02/11/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Észtország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Főszabály szerint a szülőket közös szülői felelősség terheli, ami azt jelenti, hogy a két szülő közösen és egyhangúlag gyakorolja a szülői felügyeletet, a gyermek általános jólétét szem előtt tartva. Fontos elv, hogy a szülők egyenlően gyakorolják a szülői felelősséget, vagyis azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik őket gyermekeik tekintetében. A szülői felelősség magában foglalja a gyermek tartózkodási helyének meghatározásához való jogot, beleértve annak kérdését is, hogy a gyermek utazhat-e külföldre.

Tehát ha a szülőket közös szülői felelősség terheli, mindkét szülő egyformán jogosult dönteni arról, hogy külföldre vihető-e a gyermek vagy sem. Ezért a gyermek – főszabályként – nem vihető külföldre a másik szülő hozzájárulása nélkül.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülőket közös szülői felelősség terheli, általános elvként minden esetben szükség van a másik szülő hozzájárulására.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a közös szülői felelősség gyakorlása során a szülők nem jutnak megegyezésre valamely, a gyermek szempontjából fontos kérdésben – amely magában foglalhatja a gyermek külföldre vitelét is, ha ez szükséges –, a bíróság feljogosíthatja az egyik szülőt az e kérdésben való döntésre.

Tehát ha az egyik szülő nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, habár arra szükség van, a másik szülő – egy konkrét esetben – engedélyt kérhet a bíróságtól a gyermek külföldre vitelére vonatkozó önálló döntéshozatalra. A bíróság ennek körében járulékos kötelezettségeket róhat arra a szülőre, akit feljogosított a konkrét esetben történő döntéshozatalra.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Ha a szülőket közös szülői felelősség terheli, ugyanazok a szabályok alkalmazandók függetlenül a gyermek tartózkodásának időtartamától vagy a tartózkodási helyére vonatkozó döntés indokától. A közös szülői felelősség megszüntetéséig, vagy amíg a bíróság nem jogosítja fel például az egyik szülőt a gyermek tartózkodási helyének meghatározására, mindkét szülő egyformán jogosult dönteni a gyermek ideiglenes vagy tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelének kérdésében.

Utolsó frissítés: 22/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Írország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha a másik szülő nem gyámja a gyermeknek, és bírósági végzés nem tiltja a gyermek külföldre vitelét a másik szülő hozzájárulása nélkül.

Ha a gyermeknek/gyermekeknek a joghatóság területéről történő elvitele előtt a bíróságokhoz nem nyújtottak be gyámsággal, felügyeleti joggal vagy láthatással kapcsolatos keresetet.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Amennyiben a másik szülő a gyermek gyámja

és/vagy

Amennyiben a gyermek külföldre vitele érinti a felügyeleti jogot és/vagy láthatási jogot

és/vagy

Amennyiben bírósági végzés kifejezetten kimondta, hogy a gyermek másik államba történő elviteléhez a másik szülő vagy bárki más, megnevezett fél hozzájárulása szükséges.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A bírósághoz kérelmet lehet benyújtani a gyermek jogszerű külföldre vitelének engedélyezése érdekében.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Igen.

Utolsó frissítés: 12/04/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Görögország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A szülő jogszerűen viheti külföldre gyermekét a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha a döntést hozó szülő kizárólagos szülői felügyeleti joggal bír, feltéve minden esetre, hogy ez nem sérti a gyermek másik szülővel való kapcsolattartási jogát.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Amennyiben mindkét szülő szülői felügyeleti joggal bír:

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a gyermek külföldre vitele szükséges, de a másik szülő ehhez nem járul hozzá, a bíróságnak kell a gyermek érdekei alapján mérlegelnie a helyzetet és döntést hoznia arról, hogy erre sor kerülhet-e.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A fent vázolt, a házastárs hozzájárulását igénylő szabályok attól függetlenül alkalmazandók, hogy a külföldre utazás kikapcsolódás céljából időszakos vagy állandó jellegű.

Utolsó frissítés: 06/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Spanyolország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha kizárólagos szülői felelősséget gyakorolnak, a szülői felelősség a szülők kiskorú gyermekeikkel kapcsolatos jogait és kötelességeit jelenti. A kapcsolat felbomlása esetén ez teljesen független a felügyeleti és láthatási jogtól.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülőket közös szülői felelősség terheli, tekintet nélkül arra, hogy melyik szülőt illeti meg a láthatási jog, és melyiket a felügyeleti jog.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a másik szülő hozzájárulására van szükség, de a szülők nem értenek egyet, és e másik szülő megtagadja a hozzájárulását, a külföldre vitelt az igazságügyi hatóságnak kell engedélyeznie.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az ideiglenes külföldre vitelre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre. A gyermek rendes egészségügyi ellátás, nyaralás stb. céljából történő külföldre vitele esetén – függetlenül attól, hogy felügyeleti vagy láthatási jogot gyakorol-e – az a szülő dönt, akinél a gyermek az adott időpontban tartózkodik, tiszteletben tartva mindeközben azt a kapcsolattartási vagy láthatási időt, amelyet a gyermeknek az egyes szülőkkel el kell töltenie. Csak a gyermekek életét érintő fontos döntéseket, mint például a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelt, kell engedélyeznie a szülői felelősség gyakorlójának.

A két szülő kölcsönös beleegyezéséről szóló igazolást, amely szerint a kiskorú elhagyja az ország területét, be lehet mutatni a polgárőrség valamely irodájánál (Puesto de la Guardia Civil) vagy valamelyik nemzeti rendőrőrsön (Comisaría de Policía Nacional). Az alábbi formanyomtatványok egyikét kell használni:

(A link új ablakot nyit meghttps://www.guardiacivil.es/documentos/pdfs/autorizacion_menor_extranjero/PRC_197953_Formulario_declaracixn_firmada_permiso_viaje_fuer.pdf o A link új ablakot nyit meghttps://sede.policia.gob.es/portalCiudadano/_es/tramites_ciudadania_documentacionviajar.php).

Utolsó frissítés: 11/03/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Franciaország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, mindegyikük utazhat a gyermekkel a másik kifejezett hozzájárulása nélkül, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. Ha azonban az egyik szülő kifejezetten megtagadja beleegyezését, és nem lehet megállapodásra jutni, a családjogi bírósághoz kell fordulni a jogvita megoldása érdekében.

Ha a szülők közös szülői felügyeletet gyakorolnak, egyikük egyedül nem dönthet úgy, hogy a másik beleegyezése nélkül a gyermekkel véglegesen külföldre költözik.

Ha az egyik szülő kizárólagos szülői felügyeletet gyakorol, a másik szülő hozzájárulása sem a nyaraláshoz, sem a külföldre költözéshez nem szükséges. Ugyanakkor a szülőnek tájékoztatnia kell a másik szülőt a polgári törvénykönyv 373. cikke (2) bekezdésének 1. pontja értelmében, amely kimondja, hogy a szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt tájékoztatni kell a gyermek életét befolyásoló fontos döntésekről.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Az ország elhagyásának kifogásolása vagy megtiltása

A gyermeknek az egyik szülő általi külföldre történő elvitele elleni tiltakozás érdekében a másik fél – amennyiben szülői felügyeletet is gyakorol – kérelmet nyújthat be a prefektúrához annak érdekében, hogy a gyermeket 15 napra eltiltsák az ország elhagyása alól, és/vagy a családjogi bírósághoz fordulhat annak megtiltása érdekében, hogy a gyermek mindkét szülő engedélye nélkül elhagyja az országot (a polgári törvénykönyv 373. cikke (2) bekezdésének 6. pontja) a gyermek felnőttkorának eléréséig, meghatározott időtartamra vagy egy új határozat meghozataláig. Az ország mindkét szülő engedélye nélküli elhagyásának tilalma megakadályozza, hogy a gyermek elhagyja az országot. A szülők azonban a bűnüldöző szerv tagja előtt tett nyilatkozattal (általában 5 nappal az utazás előtt) beleegyezésüket adhatják a gyermek által egyedül vagy az egyik szülővel tett konkrét utazáshoz. Ha az egyik szülő megtagadja a beleegyezés megadását, a másik szülő kérheti a bíróságtól az ország elhagyására vonatkozó tilalom feloldását, vagy kivételes engedély megadását a gyermek számára az ország elhagyására.

A lakóhely megváltoztatása céljából történő utazás:

Még ha nincs is kifogás a gyermekkel való külföldi utazás ellen, és nem áll fenn az ország elhagyására vonatkozó tilalom, szükség van a másik szülő hozzájárulására, ha a gyermekkel történő külföldre utazás célja a gyermek tartózkodási helyének a megváltoztatása, kivéve, ha a költözni kívánó szülő egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet. Egyedül ebben az esetben a szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül is költözhet, de tájékoztatnia kell a másik szülőt a gyermeket érintő jelentős változásról.

Ha a szülő figyelmen kívül hagyja a másik szülő hozzájárulásának hiányát, ez utóbbi a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény alapján kérheti a gyermek visszavitelét. Az eljárást abban az államban kell megindítani, ahová a gyermeket elvitték, szükség esetén az egyezmény által létrehozott központi hatóságok segítségével.

Az elvitel jellegétől függetlenül, valamint az ország elhagyására vonatkozó tilalom és a külföldre utazással szembeni tiltakozás konkrét esetein kívül az országot a gyermekkel elhagyó szülőnek nem kell bizonyítania a másik szülő kifejezett hozzájárulását, amelyet harmadik személyek tekintetében megadottnak kell tekinteni.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők egyike megtagadja az utazáshoz való hozzájárulását, a gyermekkel együtt utazni kívánó szülőnek jogában áll eljárást kezdeményezni a családjogi bíróság előtt, amely engedélyt adhat ki a gyermek országának elhagyására. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha megtiltották, hogy a gyermek mindkét szülő engedélye nélkül elhagyja az országot.

Hasonlóképpen, ha a gyermek elvitele ténylegesen lakóhely-változtatást jelent, annak a szülőnek, aki a gyermekkel együtt kíván költözni, utazás előtt a gyermek lakóhelye szerinti családjogi bírósághoz kell fordulnia, ha a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő megtagadja a beleegyezés megadását.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A fentieknek megfelelően különbséget kell tenni az ideiglenes elvitel és a végleges elvitel között. Utalni kell a fenti pontokra.

Utolsó frissítés: 08/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Horvátország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Azon körülmények tekintetében, amelyek között az egyik szülő a gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül jogszerűen elviheti valamely másik államba, az alábbi helyzeteket kell megkülönböztetni:

a) amikor a gyermekkel együtt élő szülő akarja jogszerűen másik államba vinni a gyermeket, illetve

b) amikor a gyermektől különélő, azonban vele személyes kapcsolatot tartó szülő akarja jogszerűen másik államba vinni a gyermeket.

a) A gyermekkel együtt élő szülő a házasság felbontását követően a gyermek felett mindennaposan gyakorolt szülői felügyelet keretében jogszerűen másik államba viheti a gyermeket (például egynapos kirándulásra), feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a másik szülőnek a családjogi törvény (Obiteljski zakon) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 103/15. és 98/19. sz.; a továbbiakban: 2015. évi ObZ) 95. és 119. cikkében foglalt, a gyermekkel való személyes kapcsolattartásra vonatkozó jogát. Ennek értelmében, függetlenül attól, hogy közösen vagy önállóan felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért, bármelyik szülő jogosult önállóan meghozni a gyermekkel kapcsolatos mindennapos döntéseket, amikor a gyermek az ő felügyelete alatt van (a 2015. évi ObZ 110. cikke). Amennyiben a házasság felbontását követően a szülők közösen felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért (a 2015. évi ObZ 104. cikke), a gyermek szempontjából fontos döntéseket egyetértésben kell meghozniuk (a 2015. évi ObZ 108. cikke). Figyelemmel arra, hogy a valamely másik országba történő alkalomszerű utazás (például egy egynapos kirándulás) nem irányul a gyermek állandó lakóhelyének vagy tartózkodási helyének a megváltoztatására, és következésképpen nem szerepel a 2015. évi ObZ 100. cikkében hivatkozott, a gyermeket megillető lényeges jogokat felsoroló kimerítő listában, a 2015. évi ObZ 99. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók. Ugyanez irányadó arra az esetre, amikor a gyermekkel a házasság felbontását követően együtt élő szülő a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot részlegesen gyakorolja (a 2015. évi ObZ 105. cikke). Amennyiben azonban a gyermekkel a házasság felbontását követően együtt élő szülő a bíróság döntése alapján kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeletet, úgy nem kell beszereznie a másik szülő hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermeket ideiglenesen másik államba vigye (a 2015. évi ObZ 105. cikkének (5) bekezdése).

b) A gyermektől a házasság felbontását követően különélő, azonban vele személyes kapcsolatot tartó szülő abban az esetben viheti jogszerűen a gyermeket másik államba, ha a másik államban való tartózkodás csak ideiglenes jellegű (például egy egynapos kirándulás), az utazásra abban az időszakban kerül sor, amikor a szülő a gyermekkel való személyes kapcsolattartásra jogosult (a 2015. évi ObZ 121. cikke), és bírósági döntés alapján nem tiltották el e joga gyakorlásától , illetve nem korlátozták annak gyakorlásában (a 2015. évi ObZ 123–126. cikke). Ennek értelmében, függetlenül attól, hogy közösen vagy önállóan felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért, bármelyik szülő jogosult önállóan meghozni a gyermekkel kapcsolatos mindennapos döntéseket, amikor a gyermek az ő felügyelete alatt van (a 2015. évi ObZ 110. cikke). Amennyiben a házasság felbontását követően a szülők közösen felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért (a 2015. évi ObZ 104. cikke), a gyermek szempontjából fontos döntéseket egyetértésben kell meghozniuk (a 2015. évi ObZ 108. cikke). Figyelemmel arra, hogy a valamely másik államban való ideiglenes tartózkodás (például egy egynapos kirándulás) abban az időszakban, amikor a szülő a gyermekkel való személyes kapcsolattartásra jogosult nem irányul a gyermek állandó lakóhelyének vagy tartózkodási helyének a megváltoztatására, és következésképpen nem szerepel a 2015. évi ObZ 100. cikkében hivatkozott, a gyermeket megillető lényeges jogokat felsoroló kimerítő listában, a 2015. évi ObZ 99. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók. Ugyanez irányadó arra az esetre, amikor a gyermekkel a házasság felbontását követően együtt élő szülő a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot részlegesen gyakorolja (a 2015. évi ObZ 105. cikke), hiszen a gyermekkel közvetlen személyes kapcsolatot tartó szülőnek jogában áll, hogy a gyermeket a mindennapok során előforduló ügyekben szabadon képviselje abban az időben, amíg a gyermek a felügyelete alatt van (a 2015. évi ObZ 110. és 112. cikke szerint, valamint összhangban a hivatkozott törvény 105. cikkének (1) bekezdésével).

Ezekben az esetekben a 2015. évi ObZ 111. cikkének rendelkezései kiemelt jelentőséggel bírnak. Mindezekre tekintettel a szülők, függetlenül attól, hogy közösen vagy önállóan gyakorolják a szülői felügyeletet, kötelesek kölcsönösen tájékoztatni egymást a gyermekkel kapcsolatos információkról, amelybe beletartozik a gyermek esetleges külföldre viteléről való tájékoztatás is. Túl azon, hogy a szülők erre jogszabálynál fogva kötelesek, az államhatárok átlépéséhez személyes és egyéb okmányok is szükségesek, és ezeket a gyermeknek, vagy bármelyik szülőnek magának kell vinnie.

Amennyiben az egyik szülő úgy érzi, hogy a másik szülő esetlegesen visszaélhet a gyermek ideiglenes elvitelével, a bíróságtól peren kívüli eljárásban kérheti a 2015. évi ObZ 418. cikkében meghatározott valamelyik intézkedés elrendelését a szülő és a gyermek közötti személyes kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak érvényesítése érdekében, vagy a 2015. évi ObZ 419. cikkében meghatározott valamelyik intézkedés elrendelését a gyermek biztonságos visszavitelének biztosítása érdekében.

A legelőnyösebb megoldás, ha a szülők egyetértésre jutnak az ilyen és ehhez hasonló ügyekben, amelyeket ezt követően rendezhetnek a közös szülői felügyeletre vonatkozó megállapodásukban (a 2015. évi ObZ 106. cikkének (3) bekezdése).

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Mindkét szülő hozzájárulására szükség van a gyermek más államba történő bármely olyan (ideiglenes) elviteléhez, amely a gyermek állandó lakóhelyének vagy ideiglenes tartózkodási helyének megváltoztatására irányul. Tekintet nélkül arra, hogy a szülők közösen felelnek-e a gyermek gondozásáért és neveléséért, vagy hogy egyikőjük részlegesen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, annak a szülőnek, aki elviszi a gyermeket és ezáltal megváltoztatja a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyét, be kell szereznie a másik szülő írásbeli hozzájárulását (a 2015. évi ObZ 100. és 108. cikke). Amennyiben azonban a gyermekkel a házasság felbontását követően együtt élő szülő kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeletet, úgy nem kell beszereznie a másik szülő hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermeket az állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyének megváltoztatása céljából másik államba vigye (a 2015. évi ObZ 105. cikkének (5) bekezdése).

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Amennyiben a szülő a gyermek elvitelével meg kívánja változtatni a gyermek állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyét és ehhez nem tudja beszerezni a másik szülő írásbeli hozzájárulását, a bíróság peren kívüli eljárásban dönt arról, hogy a szóban forgó kérdésben melyik szülő képviseli a gyermek mindenek felett álló érdekét (a 2015. évi ObZ 100. cikkének (5) bekezdése és 478. cikkének (1) bekezdése). Az említett peren kívüli eljárás kezdeményezését meg kell előznie egy kötelező peren kívüli tanácsadási eljárásnak, melynek során a Szociális Szolgáltatások Minisztériumának szakemberei megkísérelnek segítséget nyújtani a szülőknek abban, hogy egyezségre jussanak a szóban forgó kérdésben (a 2015. évi ObZ 481. cikke – peren kívüli kötelező tanácsadási eljárás, amely a 2015. évi ObZ 100. cikkének (5) bekezdésében foglalt eljárás megindításának feltétele). Amennyiben a kötelező tanácsadás során a szülők nem jutnak egyezségre, a bíróság peren kívüli eljárásban hoz döntést az adott kérdésben, melynek során különösen az alábbiakat veszi figyelembe: a gyermek életkora és véleménye, a gyermeknek a másik szülővel való személyes kapcsolattartáshoz való joga, az, hogy a szülők mennyiben szándékoznak együttműködni, illetve mutatnak készséget az együttműködésre a szülői jogaik gyakorlása során, a szülők személyes körülményei, a szülők állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye és a gyermek költözést követő címe közötti távolság, valamint az e helyek közötti közlekedési összeköttetés és a szülők szabad mozgáshoz való joga (a 2015. évi ObZ 484. cikke).

Azt ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy amennyiben a gyermek felett az egyik szülő gyakorolja a kizárólagos felügyeleti jogot, neki nem szükséges beszereznie a másik szülő hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermeket másik államba vigye a gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhelye megváltoztatásának céljából, vagyis ilyen esetben a másik szülő ellentmondása nem vált ki joghatást (a 2015. évi ObZ 105. cikkének (5) bekezdése).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az 1–3. kérdésekre adott válaszokban előadottak szerint a 2015. évi ObZ eltérően szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit, attól függően, hogy a gyermeket ideiglenesen viszik el valamely másik államba (például egy egynapos kirándulásra, amely nem veszélyezteti a másik szülő jogait), vagy pedig tartósan viszik el a gyermeket valamely másik államba a gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhelye megváltoztatásának céljából.

Utolsó frissítés: 14/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Olaszország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül vagy a másik szülő akarata ellenére akkor viheti el a gyermeket másik államba, ha a gyermeket elvinni kívánó szülő kizárólagos szülői felelősséggel rendelkezik a gyermek felett, vagy ha a bíróság valamely intézkedése engedélyezi a gyermek ilyen módon történő elvitelét.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha mindkét szülő szülői felelősséggel rendelkezik, és a gyermek feletti felügyeleti jogot közösen gyakorolják, mindkét szülő hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gyermeket másik államba vihessék.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a másik szülő nem járul hozzá a gyermek elviteléhez vagy ellenzi azt, a gyermeket elvinni kívánó szülőnek az illetékes igazságügyi hatóságtól kell erre engedélyt kérnie; ez lehet a gyermek tartózkodási helye szerinti, a szülői felügyeletet felügyelő bíróság, vagy az a bíróság, amely előtt a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárás folyamatban van.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Ha a gyermeket csak ideiglenesen kívánják külföldre vinni, meg kell vizsgálni a külföldre vitel okait. Amennyiben az csak egy rövid nyaralás, akkor az olyan mindennapos ügynek tekinthető, amelyet mindkét szülő engedélyezése nélkül is el lehet dönteni.

Ha az ideiglenes külföldre vitel jelentősebb okokon alapszik, mint például a gyermek orvosi kezelése, a szülői felelősséggel rendelkező mindkét szülő engedélye szükséges hozzá. Egyet nem értés esetén a kérdést bíróságon kell rendezni.

Utolsó frissítés: 21/07/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Ciprus

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A kizárólagos felügyeleti joggal rendelkező szülő jogszerűen elviheti gyermekét egy másik országba a másik szülő hozzájárulása nélkül.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Amennyiben a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a kiskorú gyermek felett, a másik szülő hozzájárulása szükséges a gyermek másik országba történő átviteléhez. A gyermeknek a másik szülő hozzájárulása nélküli elvitele a Büntető Törvénykönyv 154. fejezete értelmében is bűncselekmény.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Közös felügyelet esetén a gyermek a családjogi bíróság vonatkozó ítélete alapján a másik szülő hozzájárulása nélkül is elvihető másik országba.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Amennyiben a gyermek átmeneti vagy tartós elviteléhez nem járulnak hozzá, a bíróság ítélete szükséges az ügy eldöntéséhez. A hozzájárulás megadására nincs rendszeresítve külön dokumentum.

Utolsó frissítés: 07/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Lettország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha a bíróság úgy döntött, hogy a gyermek tartózkodási helye másik államban van, a gyermeket az e másik államban történő tartós letelepedés céljából elvivő szülőnek nincs szüksége a másik szülő hozzájárulására.

A szülő jogszerűen elviheti a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha a gyermeket elvivő szülőt kizárólagos felügyeleti jog illeti meg a szülők közötti egyezség vagy bírósági ítélet alapján.

A szülő jogszerűen elviheti a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha a másik szülő felügyeleti jogát felfüggesztette a családjogi bíróság (bāriņtiesa) határozata, vagy bírósági ítélet visszavonta azt.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Az a szülő, akinek felügyeleti jogát nem függesztették fel vagy vonták vissza, jogszerűen elviheti a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából a (közös vagy kizárólagos) felügyeleti joggal rendelkező másik szülő hozzájárulásával.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a másik szülő nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából elvinni kívánó szülő kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a gyermek tartózkodási helye abban az államban van, amelybe e szülő el kívánja vinni a gyermeket.

Ha a másik szülő nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából elvinni kívánó szülő kérheti a bíróságtól, hogy adjon számára kizárólagos felügyeleti jogot.

Ha a másik szülő nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, a gyermeket egy másik államban történő tartós letelepedés céljából elvinni kívánó szülő (objektív indokok fennállása esetén) kérheti a családjogi bíróságtól a másik szülő felügyeleti jogának felfüggesztését, vagy (objektív indokok fennállása esetén) kérheti egy bíróságtól a másik szülő felügyeleti jogának visszavonását.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelt illetően lásd az előző kérdésekre adott válaszokat.

Ideiglenes külföldre vitel esetén nincs szükség a másik szülő hozzájárulására.

Utolsó frissítés: 27/04/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Litvánia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A gyermek csak ideiglenesen (pl. nyaralásra) vihető külföldre a másik szülő hozzájárulása nélkül. A tartózkodási hely szerinti állam megváltoztatásához vagy a másik szülő hozzájárulására, vagy a gyermek külföldi tartózkodási helyét megállapító bírósági ítéletre van szükség.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülők házasok, nem pedig elváltak, függetlenül attól, hogy együtt vagy külön élnek-e, mindkettejük hozzájárulására szükség van a gyermek tartózkodási helye szerinti ország megváltoztatásához.

A gyermekkel tartós letelepedés céljából történő külföldre költözéshez akkor is szükség van a másik szülő hozzájárulására, ha a szülők elváltak, és a gyermek tartózkodási helyét az egyik szülőnél jelölték ki, mert a tartózkodási hely egyik szülőnél történő kijelölése – a bíróság eltérő döntése hiányában – nem biztosít több jogot e szülő számára a gyermeket illetően.

Ha a szülők nem házasok, és a gyermek tartózkodási helyét egyiküknél sem jelölték ki, vélelmezett, hogy a szülők jogai egyenlőek, és mindkét szülő hozzájárulására szükség van a gyermek tartózkodási helye szerinti állam megváltoztatásához.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha nem szerezhető be a másik szülő hozzájárulása, a külföldre költöző szülőnek kérnie kell a bíróságtól a gyermek tartózkodási helyének kijelölését és a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását. Ha a tartózkodási hely kijelölésére már sor került, a szülőnek kérnie kell a gyermekkel való kapcsolattartás szabályainak módosítását.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A litván jogszabályok alapján a másik szülőnek nem kell hozzájárulnia a gyermek ideiglenes külföldre viteléhez.

Utolsó frissítés: 21/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Luxemburg

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Főszabály szerint a gyermek ideiglenes külföldre viteléhez egyik szülőnek sincs szüksége a másik szülő hozzájárulására. Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, mindegyikük utazhat a gyermekkel a másik kifejezett hozzájárulása nélkül. Kivételképpen akkor sincs szükség a másik szülő feltételezett vagy kifejezett hozzájárulására, ha az egyik szülő kizárólagos a szülői felügyeleti jogot gyakorol.

Ha valamelyik szülő nem rendelkezik szülői felügyeleti joggal, de láthatási joggal rendelkezik, és a gyermek nála lakhat, a gyermek ennek során történő ideiglenes külföldre viteléhez nincs szüksége a másik szülő hozzájárulására. A gyermek rövid ideig tartó (például a határ túloldalán történő vásárlás céljából) vagy hosszabb ideig tartó (például nyaralás céljából történő) ideiglenes elviteléhez nincs szükség a másik szülő hozzájárulására, feltéve, hogy az adott időszakban a gyermeket elvivő szülő a láthatási jogát gyakorolja és a gyermek nála lakhat.

A célország jogszabályi követelményeitől függ, hogy az ideiglenes elvitelhez milyen személyazonosító vagy egyéb okmányokra van szükség.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő hozzájárulására szükség van a gyermek tartós elviteléhez, valamint az ideiglenes elvitelhez abban az esetben, ha annak súlyos oka van (például komoly orvosi beavatkozás céljából). A lakóhely (domicile) vagy a szokásos tartózkodási hely (résidence) áthelyezése tartós elvitelnek minősül, így ehhez mindkét szülő hozzájárulására szükség van. Ha valamelyik szülő kizárólagos szülői felügyeleti jogot gyakorol, nincs szükség a másik szülő hozzájárulására. Azonban a másik szülő kérelmére a láthatási jog módosítható.

A bizonyíthatóság érdekében a szülői hozzájárulást írásba kell foglalni. A dokumentumot maguk a szülők is elkészíthetik. Ha a fogadó állam úgy kívánja, a szülők bíróságtól kérhetik a hozzájárulásuk jegyzőkönyvbe vételét.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha valamely szülő nem adja hozzájárulását a gyermek másik államba viteléhez, a gyermek külföldre vitelekor engedélyt kell kérni a családjogi ügyekkel foglalkozó bírótól (juge aux affaires familiales) a kerületi bíróságon (tribunal d’arrondissement).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az 1–3. szakaszban említettek szerint a rendelkezések attól függően változnak, hogy a gyermek elvitele ideiglenes vagy tartós jellegű-e.

Ha a kiskorú gyermek szülei nélkül utazik külföldre, engedéllyel kell rendelkeznie az ország elhagyására (ezzel az okirattal a szülő engedélyezi, hogy gyermeke elhagyja Luxemburg területét).

A szülők az engedélyhez szükséges formanyomtatványt az önkormányzatnál (commune) szerezhetik be. Az esetek többségében a formanyomtatványok kiadásának adminisztratív költségeit fedező illetéket kell fizetni az önkormányzatnál. Az illeték összege településenként változhat.

Bár a formanyomtatvány használata nem kötelező, sok külföldi hatóság kéri annak bemutatását, és anélkül nem engedélyezik a gyermek belépését az ország területére.

Még ha a gyermeket az egyik szülő el is kíséri, érdemes beszerezni a másik szülő hozzájárulását, mert néhány ország kérheti annak bemutatását.

Linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/
A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html

Utolsó frissítés: 11/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Magyarország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A) Általában a szülő a gyermekét nem huzamos időre, illetve nem letelepedés céljából a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viheti. Ennek esetei az alábbiak lehetnek:

  • a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot;
  • a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg;
  • a szülő az őt megillető kapcsolattartási jog keretében a kapcsolattartásra meghatározott időtartam alatt viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha a bíróság vagy gyámhatóság ettől eltérő rendelkezése folytán a másik szülő hozzájárulása szükséges.

B) A szülő a gyermeket akár huzamos időre vagy letelepedés céljából is a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viheti, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta vagy megvonta.

C) Az alábbi esetekben a gyám is jogszerűen külföldre viheti a gyermeket a szülő hozzájárulása nélkül, feltéve, hogy a gyámhatóság nem korlátozta erre vonatkozó jogosultságát:

  • nem huzamos időre, illetve nem letelepedés céljából a gyermek családba fogadása esetén;
  • amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezték el, és erre tekintettel a szülő felügyeleti joga szünetel.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A) Amennyiben a szülő huzamos időre vagy letelepedés céljából viszi külföldre a gyermeket, szükséges a másik szülő hozzájárulása. Ennek esetei az alábbiak lehetnek:

  • a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot;
  • a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg.

B) A gyermek családba fogadása esetén a gyermeket a gyám csak a szülő hozzájárulásával viheti külföldre a gyermeket huzamos időre vagy letelepedés céljából.

Huzamos időnek minősülhet a tanulmányok folytatása, a munkavégzés vagy más hasonló célból történő külföldre távozás.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a másik szülő nem adta hozzájárulását a gyermek külföldre távozásához, a szülő a gyámhivatal döntését kérheti e kérdésben. A gyámhivatalnak a gyermek külföldre vitelét engedélyező határozata ebben az esetben pótolja a másik szülő hozzájárulását.

A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülőnek a kérelméhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van (így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, a szülő jövedelemigazolását, befogadó nyilatkozatot). A környezettanulmány beszerzéséről a szülő kérelmére a gyámhivatal gondoskodik. Ha a szülő még nem kezdte meg külföldön a munkavégzést, a gyámhivatal a jövedelemigazolás helyett elfogadhatja a szülő nyilatkozatát a várható jövedelméről.

A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Amint az az 1. pontban látható, amennyiben a külföldre utazás nem huzamos időre irányul, a szülő a gyermeket külföldre viheti a másik szülő hozzájárulása nélkül is. Ebben az esetben a gyermek külföldre utazásához a határátlépéshez általában szükséges feltételek teljesítése szükséges (pl. a gyermeknek érvényes útlevéllel kell rendelkeznie).

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Málta

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A körülmények esetenként változnak, de tipikusan akkor nem kell kérni a másik szülő hozzájárulását, ha tartózkodási helye ismeretlen. A polgári törvénykönyv 56. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság bármelyik szülőt megfoszthatja a szülői felügyeleti jogoktól; ilyen esetben a gyermek felügyeletét ellátó szülőnek nem kell kérnie a jogaitól ily módon megfosztott szülő hozzájárulását.

A szülőnek ugyanakkor mindig meg kell győződnie arról, hogy a másik szülő hozzájárulása nélkül elviheti-e gyermekét egy másik államba; ehhez az illetékes bíróság – a polgári bíróság családjogi csoportja – engedélyét kell kérnie.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ahhoz, hogy egy szülő más országba vihesse gyermekét, a nemzeti jog alapján mindig szükség van a másik szülő hozzájárulására, különösen, ha a gyermek elvitele sérti a másik szülő valamely jogát. Utóbbi jogok közé tartozhat a láthatási jog, valamint a gyermek életét érintő döntések meghozatalában való részvétel joga (ide tartozik a gyermek felnevelésének helye, környezete és kultúrája). Ebben a helyzetben a hozzájárulást megtagadó szülő több okból is kifogást emelhet a gyermek elvitele ellen, például azért, mert az ellehetetlenítené a gyermekével való kapcsolattartást.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A gyermeket akkor lehet elvinni egy másik államba a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha erre az illetékes bíróság engedélyt ad.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Igen, ugyanezen szabályok vonatkoznak az ideiglenes elvitelre is. A következő szülői hozzájárulás adható:

I, the undersigned, who is the parent of __________________________________________(a kiskorú családi és utóneve, születési ideje, személyazonosító igazolványának száma) authorise that my son/daughter (válassza ki a megfelelőt) leaves the Island of Malta for the purpose of _________________ _______________________________________ (a sziget elhagyásának indoka) and that the such period shall be for an indefinite period/ for the duration of_______________(időtartam)(válassza ki a megfelelőt).

_________________________________

A szülő aláírása, családi és utóneve és személyazonosító igazolványának száma

Utolsó frissítés: 17/07/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Hollandia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Egy szülő csak akkor viheti jogszerűen külföldre a gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha kizárólagos felügyeleti jogot gyakorol a gyermek felett.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A másik szülő hozzájárulására van szükség a gyermek külföldre viteléhez, ha a szülők közös felügyeleti jogot gyakorolnak a gyermek felett.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a gyermeket külföldre kell vinni, de a gyermek felett közös felügyeleti jogot gyakorló másik szülő ehhez nem járul hozzá, a bíróságtól kérhető alternatív hozzájárulás (a holland polgári törvénykönyv [Nederlands Burgerlijk Wetboek] I. könyvének 253A. cikke).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Igen, Hollandiában ugyanazok a szabályok vonatkoznak a gyermek ideiglenes és tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelére. Kattintson ide a szükséges formanyomtatványért: „toestemming om te reizen” (hollandul)PDF(288 Kb)nl. „consent letter for minors travelling abroad” (angolul)PDF(298 Kb)en

Utolsó frissítés: 17/11/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Ausztria

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

1.1. Először is hivatkozni kell a szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó szabályozásnak az Ausztriában 2013. február 1-jén hatályba lépett, a szülő-gyermek kapcsolatra és a személyek nevére vonatkozó szabályozás módosításáról szóló 2013. évi törvény (Kindschafts- und Namensrecht-Änderungsgesetz 2013) (BGBl I 2013/15) által elvégzett átfogó módosítására. E módosítás óta a tartózkodási helyre vonatkozó szabályokat az általános polgári törvénykönyv (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB) 162. szakasza tartalmazza, jóllehet e szabályokat nem elszigetelten, hanem a szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó szabályozás egyéb rendelkezéseinek tágabb összefüggésében kell értelmezni.

1.2. Egy szülő mindenképpen a másik szülő hozzájárulása nélkül viheti a gyermeket külföldre akkor, ha a gyermeket külföldre vivő szülő egyrészt kizárólagos felügyeleti jogot kapott; másrészt, ha előre értesítette a másik szülőt; harmadrészt pedig, ha a másik szülő ezt követően nem tiltakozott kifejezetten észszerű időn belül, és nem kérte ennek megfelelően a bíróságtól a felügyeleti jog visszavonását vagy korlátozását. Ha a másik szülő a bírósághoz fordul, a bíróságnak döntenie kell arról, hogy jogszerű-e vagy sem a külföldre vitel. A tartózkodási hely áthelyezéséről szóló döntés biztosítása érdekében a bíróság a gyermekkel való kiutazást is megtilthatja (a peren kívüli eljárásról szóló törvény [Außerstreitgesetz – AußStrG] 107. szakasza (3) bekezdésének negyedik mondata).

A másik szülőnek figyelembe kell vennie a felügyeleti joggal nem rendelkező szülő által a külföldre költözést illetően tett nyilatkozatot, ha a nyilatkozatban kifejezésre juttatott kívánság jobban megfelel a gyermek mindenek felett álló érdekének.

Ha mindazonáltal a gyermek felett kizárólagos felügyeleti jogot gyakorló szülő nem értesítette a másik szülőt a tervezett költözésről – e szülő fontos kérdésekben köteles a másik szülőt értesíteni (az ABGB 189. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja, mindenképpen fontos kérdésnek minősül a külföldre költözés is) –, vagy a másik szülő erős tiltakozása ellenére költözik külföldre, ez (a másik szülő törvényes felügyeleti joga hiányában) nem jelenti a felügyeleti jognak a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény 3. cikke szerinti megsértését, hanem csak a szülők belső kapcsolatát szabályozó osztrák családjogi rendelkezések megsértését, ami (az egyszerű figyelmeztetéstől a felügyeleti jog átruházásáig terjedő) családjogi következményekkel járhat.

1.3. Ha mindkét szülő felügyeleti jogot kapott, amennyire csak észszerű és lehetséges, közös megegyezés alapján kell gyakorolniuk a felügyeletet (az ABGB 137. szakasza (2) bekezdésének utolsó mondata).

Különbséget kell tenni azon helyzetek között, a) amelyekben a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek háztartásában a gyermekről többnyire gondoskodnak, és b) amelyekben a gyermeket a másik szülő viszi külföldre, akinek háztartásában ennélfogva nem többnyire gondoskodnak a gyermekről. Az a szülő, akinek háztartásában nem többnyire gondoskodnak a gyermekről, minden esetben jogellenesen jár el a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény 3. cikke értelmében véve. Azon szülő esetében, akinek háztartásában a gyermekről többnyire gondoskodnak, a jogi helyzet bonyolultabb:

Az ABGB 189. szakasza (1) bekezdésének a másik szülő fontos kérdésekben történő értesítésére vonatkozó – fent hivatkozott – első mondata akkor is alkalmazandó, ha mindkét szülő felügyeleti jogot kapott (az ABGB 189. szakaszának (5) bekezdése). Azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti jogot gyakorló másik szülő értesítésének elmulasztása az ABGB 189. szakasza (1) bekezdésének első mondatával összefüggésben értelmezett 189. szakasz (5) bekezdése szerint elegendő-e önmagában a felügyeleti jognak a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény 3. cikke szerinti megsértéséhez, a szakértői álláspontok megoszlanak. Az osztrák legfelsőbb bíróság a közelmúltban megerősítette ezt (6Ob 170/16t).

Azon szülő nyilatkozatát, akinek háztartásában nem gondoskodnak a gyermekről, e tekintetben is figyelembe kell venni, ha az abban kifejezésre juttatott kívánság jobban megfelel a gyermek mindenek felett álló érdekének. Függetlenül attól, hogy a felügyeleti jognak a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény szerinti jogellenes megsértésének tekintendő-e, az értesítés elmulasztása az osztrák családjogot sértő és a fent említett következményeket kiváltó magatartásnak minősülhet a belső kapcsolatban.

1.4. Ha mindkét szülő felügyeleti jogot kapott, anélkül, hogy megállapítást nyert volna, hogy melyikük háztartásában kell többnyire gondoskodni a gyermekről, be kell szerezni a másik szülő hozzájárulását. A másik szülő hozzájárulása hiányában az illetékes gyámügyi bíróság (Pflegschaftsgericht) döntése kérhető. Határozatában a bíróságnak mind a gyermek mindenek felett álló érdekét, mind a szülők erőszakkal szembeni védelemhez, szabad mozgáshoz és szakmai tevékenység szabad folytatásához való jogát figyelembe kell vennie (az ABGB 162. szakaszának (3) bekezdése). A szülők mindazonáltal e tekintetben is csak addig jogosultak a harmadik felekkel szembeni képviseletre, amíg a (gyermek tartózkodási helyének meghatározása terén fennálló) felügyeletet nem vonták meg tőlük véglegesen vagy ideiglenesen.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Mindenképpen szükség van a másik szülő hozzájárulására, ha a gyermeket külföldre vivő szülő vagy a) nem kapott felügyeleti jogot, vagy b) felügyeleti jogot kapott ugyan, de a gyermekről többnyire nem az ő háztartásában gondoskodnak.

Azokban az esetekben, amelyekben a) az a szülő, akinek háztartásában a gyermekről többnyire gondoskodnak, vagy b) a kizárólagos felügyeletet gyakorló szülő külföldre kíván költözni a gyermekkel, e szülőnek a belső kapcsolatban eleget kell tennie az ABGB 189. szakasza szerinti értesítési kötelezettségnek (lásd az 1. kérdésre adott választ), és figyelembe kell vennie az értesített szülő véleményét, ha az jobban megfelel a gyermek mindenek felett álló érdekének.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

3.1. Ha mindkét szülő felügyeleti jogot kapott, anélkül, hogy megállapítást nyert volna, hogy melyikük háztartásában kell többnyire gondoskodni a gyermekről, a tartózkodási helyét a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre áthelyezni kívánó szülőnek az illetékes gyámügyi bírósághoz kell fordulnia. Az engedélyezésről szóló határozatában a bíróságnak mind a gyermek mindenek felett álló érdekét, mind a szülők erőszakkal szembeni védelemhez, szabad mozgáshoz és szakmai tevékenység szabad folytatásához való jogát figyelembe kell vennie (az ABGB 162. szakaszának (3) bekezdése).

3.2. Ha a gyermekkel külföldre költözni kívánó szülő egyáltalán nem kapott felügyeleti jogot, vagy ha a gyermekről többnyire nem az ő háztartásában gondoskodnak, e szülő a bíróságtól kérheti a másik szülő felügyeleti jogának visszavonását vagy korlátozását (és a felügyeleti jog rá történő – adott esetben csak részleges – átruházását). Mindenekelőtt a felügyelet megvonásánál enyhébb intézkedésként a bíróság a törvény alapján szükséges hozzájárulási és jóváhagyási jogokat is megvonhatja, vagy ha az elutasítás nem indokolt, pótolhatja is a törvény alapján szükséges hozzájárulást vagy jóváhagyást (az ABGB 181. szakaszának (1) bekezdése).

3.3. Az a felügyeleti joggal rendelkező szülő, akinek háztartásában a gyermekről többnyire gondoskodnak, köteles értesíteni a másik szülőt és lehetőséget adni számára álláspontjának kifejtésére (az ABGB 189. szakasza), az értesítés és a hozzájárulás azonban nem feltétele a kiutazásnak.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Közös felügyelet esetén a szülőknek, amennyire csak észszerű és lehetséges, az ideiglenes külföldre vitellel kapcsolatban is közös megegyezés alapján kell gyakorolniuk a felügyeletet (az ABGB 137. szakasza (2) bekezdésének utolsó mondata). E közös megegyezés bizonyítása azonban nem feltétele a kiutazásnak.

A közös megegyezés követelménye mindazonáltal teljesen jogszerűen figyelmen kívül hagyható például a külföldi nagyszülők spontán hétvégi meglátogatása esetén, ha a másik szülő egyébként sem szándékozott ezen időszakban kapcsolatot tartani a gyermekkel (ilyen esetben egyáltalán nem lenne észszerű közös megegyezést keresni).

Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a másik szülőt csak tájékoztatni kell (az ABGB 189. szakaszának (1) bekezdése), de a konkrét eset körülményeitől (pl. az utazás időtartamától, úti és egyéb céljától) függ, hogy fontos kérdésnek tekintendő-e egyáltalán az ideiglenes külföldre vitel.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Lengyelország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A szülői felügyeletet a két szülő jellemzően közösen gyakorolja. Ez a lengyel családjogi és gyámügyi törvénykönyv (kodeks rodzinny i opiekuńczy) 97. cikkének (2) bekezdéséből következik, amelynek értelmében a szülők közösen döntenek a gyermeket érintő alapvető kérdésekben, és ha nem jutnak megegyezésre, e kérdésekben a gyámügyi bíróság (sąd opiekuńczy) határoz. Csak a gyermekkel kapcsolatos, kevésbé fontos ügyekben dönthet mindkét szülő önállóan, anélkül, hogy konzultálnia kellene a másik szülővel, és be kellene szereznie a beleegyezését. A lengyel joggyakorlat a gyermek tartós letelepedés céljából, illetve ideiglenes, akár csak nyaralásra történő külföldre vitelét egyaránt fontos kérdésnek tekinti.

A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 97. cikkének (2) bekezdésére tekintettel a szülő csak akkor viheti külföldre a gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha

  1. egy lengyel bíróság határozata megfosztotta a másik szülőt a gyermek feletti szülői felügyeleti jogtól (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 111. cikke);
  2. egy lengyel bíróság határozata felfüggesztette a másik szülő szülői felügyeleti jogát (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 110. cikke);
  3. a másik szülő a gyermek felett csak korlátozott szülői felügyeleti joggal rendelkezik (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 109. cikke). A bíróság a gyermek jóllétét legjobban védő intézkedés alkalmazásával dönt arról, hogy milyen módon kell korlátozni a szülői felügyeleti jogot. A korlátozott szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő különösen megfosztható a gyermeket érintő fontos kérdésekben vagy e kérdések némelyikében történő közös döntéshozatal jogától. Ha a szülőt egy ilyen ítélet megfosztotta a gyermek szokásos tartózkodási helyére vonatkozó közös döntéshozatal jogától, nem tiltakozhat a gyermek lengyelországi szokásos tartózkodási helyének külföldre történő áthelyezése ellen.
  4. a szülőknek a gyermekre vonatkozó jogai és kötelezettségei a házasság felbontására irányuló eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 58. cikkének (1) és (1a) bekezdése), a házasság érvénytelenítésére irányuló eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 21. cikkével összhangban értelmezett 58. cikkének (1) bekezdése), vagy a különválásra irányuló eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 61 cikkének (3) (1) bekezdése) hozott ítéletet követően megváltozhatnak. Szintén ez alkalmazandó az apaság megállapítására irányuló eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 93. cikkének (2) bekezdése) hozott határozatokra, a házasság felbontására, a különválásra, a házasság érvénytelenítésére vagy a családi jogállás megállapítására irányuló eljárásban a szülői felügyelet és a szülői felügyelet gyakorlásának módjáról szóló ítélet módosítására vonatkozó eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 106. cikke) hozott határozatokra, valamint a szülők különélése esetén a szülői felügyelet egyik szülőre való ruházására irányuló eljárásban (a családjogi és gyámügyi törvénykönyv 107. cikkének (1) és (2) bekezdése) hozott határozatokra. A bíróság ilyen esetekben különösen az egyik szülőt bízhatja meg a szülői felügyelet gyakorlásával, és a másik szülő jogait a gyermekre vonatkozó meghatározott kötelezettségekre és jogokra korlátozhatja. Amennyiben a házasság felbontása tárgyában eljáró bíróság a szülői felügyelet gyakorlásával az egyik szülőt bízza meg, a másik szülő szülői felügyeletét pedig korlátozza, ebben az esetben, habár az ilyen ítélet nem fosztja meg a másik szülőt a gyermek feletti felügyeleti jogtól, ez a szülő a jogait és kötelességeit csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben azt a bíróság számára engedélyezi. Ha a bíróság a másik szülőt nem ruházza fel a gyermek tartózkodási helyéről való közös döntéshozatal jogával, úgy – fő szabály szerint – a szülői felügyelet gyakorlásával megbízott szülő önállóan jogosult dönteni a gyermek tartózkodási helye felől (lásd ugyanakkor a 2. pontot).
  5. külföldi bíróság Lengyelországban elismert ítélete megfosztotta a másik szülőt a gyermek tartózkodási helyének megváltoztatására vonatkozó döntéshozatalban való részvétel jogától.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A másik szülő hozzájárulása szükséges minden, az előző pontban fel nem sorolt esetben, nevezetesen olyan helyzetekben, amikor a szülő teljes körű szülői felügyeleti joggal rendelkezik, vagy szülői felügyeleti jogát korlátozták, de nem fosztották meg attól a jogától, hogy együtt döntsön a gyermek tartózkodási helyéről. A lengyel ítélkezési gyakorlat még ennél is tovább megy. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) a III CZP 69/71. sz. ügyben 1971. november 10-én hozott határozatában kifejtette, ahhoz, hogy egy kiskorú tartósan külföldre menjen a házasság felbontására irányuló eljárásban szülői felügyelet gyakorlásával megbízott egyik szülővel, a gyámügyi bíróság hozzájárulása szükséges, ha a gyermek felnevelésének felügyeletével megbízott másik szülő nem nyújtott be a gyermek távozásához hozzájáruló nyilatkozatot. Így ennek az ítéletnek a fényében, ha a bíróság nem ruházta át a másik szülőre – például a házasság felbontására irányuló eljárásban – a gyermek szokásos tartózkodási helyéről való közös határozathozatalhoz való jogot, ez a szülő kérheti a gyermek visszavitelét, ha nem tudná gyakorolni a gyermekkel való kapcsolatfelvételhez való jogát. A Legfelsőbb Bíróság a III CRN 19/85. sz. ügyben hozott, 1985. március 6-i határozatában megállapította, hogy a gyermek nyaralás céljából történő külföldre viteléhez, mivel az fontos kérdésnek minősül, a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő hozzájárulására, ha pedig a szülők nem tudnak megállapodni, a gyámügyi bíróság ítéletére van szükség.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ilyen esetekben a lengyelországi gyámügyi bíróságtól kell kérni a gyermek külföldre viteléhez való hozzájárulás pótlását.
Ilyen hozzájárulás iránti kérelmet azok a szülők terjeszthetnek elő, akiket nem fosztottak meg a szülői felügyelettől, vagy akiknek szülői felügyeletét nem függesztették fel. A kérelmet maguk a kérelmezők is benyújthatják: ilyen esetekben a lengyel jog nem követeli meg, hogy a feleket ügyvéd képviselje a bíróság előtt. Az ilyen kérelmek elbírálása elsőfokú bíróságként a kerületi bíróság (sąd rejonowy) (gyermek- és családjogi kollégium) hatáskörébe tartozik, az illetékesség pedig a gyermek lakó- vagy tartózkodási helyéhez igazodik.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Mint az fent említést nyert, a gyermek rövid idejű külföldre viteléhez szükség van a másik szülő hozzájárulására.

Lengyelországban nem rendszeresítettek a gyermek (tartós letelepedés céljából történő vagy ideiglenes) külföldre vitelével kapcsolatos hozzájárulási formanyomtatványokat. Hozzájárulás ezért bármilyen formában adható. Mindazonáltal tanácsosnak tűnik írásbeli hozzájárulást beszerezni, amely bizonyítékként szolgálhat az 1980. évi hágai egyezményen alapuló, a gyermek visszavitelére irányuló bármely eljárásban. Egy lengyel ügyvéd, jogi tanácsadó vagy közjegyző közreműködése hasznosnak bizonyulhat egy ilyen hozzájárulás elkészítésében.

Utolsó frissítés: 29/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Portugália

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Különösen fontos kérdésekben a szülőknek közösen kell dönteniük (a polgári törvénykönyv (Código Civil) 1901., 1902., 1911. és 1912. cikke).

Ha a szülők szétválnak (felbontják a házasságot vagy különválnak), mindketten felelősek maradnak a különösen fontos kérdésekért (a polgári törvénykönyv 1906. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha a bíróság indokolt határozatban úgy dönt, hogy a felelősséget csak az egyik szülő gyakorolja, vagy ha a felelősség közös gyakorlása nem tekinthető úgy, hogy az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja (a polgári törvénykönyv 1906. cikkének (2) bekezdése).

Nincs konkrétan meghatározva a „különösen fontos kérdések” fogalma. Azok a gyermek életének bizonyos aspektusaira vagy a gyermek alapvető jogaival kapcsolatos komoly és különleges egzisztenciális kérdésekre vonatkoznak.

A gyermek életvitele központjának helye vagy annak meghatározása, más szóval annak megválasztása, hogy a gyermek hol fog élni, különösen fontos kérdés. Mindkét szülő felelős e döntésért; ha a szülők nem értenek egyet e kérdésben, a bíróság határozza meg a gyermek lakóhelyét (a polgári törvénykönyv 1906. cikkének (5) bekezdése).

Ennélfogva az egyik szülő csak akkor viheti jogszerűen külföldre a gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül, ha kizárólagos szülői felelősséggel rendelkezik, vagy a gyermek tartózkodási helyét a bíróság határozta vagy változtatta meg, engedélyezve ezzel a külföldre vitelt.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A polgári törvénykönyv 1906. cikkének (1) bekezdése szerinti jelenlegi főszabály alapján minden esetben szükség van hozzájárulásra, ha mindkét szülő gyakorolja a felelősséget.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a szülők egyike nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, és mindkét szülő gyakorolja a felelősséget, a gyermek ilyen külföldre vitelére csak bírósági határozat alapján kerülhet sor (a polgári törvénykönyv 1906. cikkének (5) bekezdése).

Ilyen esetben az eljárást a családjogi ügyekben hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság vagy bírósági tanács előtt kell megindítani (lásd az igazságszolgáltatási rendszer szervezetéről szóló 62/2013. sz. törvény 122–125. cikkét); az eljárás a polgári jogi gyámsági eljárásra vonatkozó, a 141/2015. sz. törvényben foglalt szabályok szerint zajlik (lásd annak 3., 9. és 67. cikkét).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

A jogelmélet és az ítélkezési gyakorlat nem tekinti különösen fontos kérdésnek a nyaralás céljából történő vagy szabadidős jellegű ideiglenes külföldre vitelt, ha az nem igényli azon hely áthelyezését, ahol a gyermek életvitelének központja van. Ez alól többek között a fegyveres konfliktussal érintett országokba, a különösen veszélyes országokba vagy a járványokkal sújtott országokba történő és így a gyermek egészségét és biztonságát veszélyeztető elvitel képez kivételt.

Az orvosi ellátást az ítélkezési gyakorlat mindazonáltal különösen fontos, a két szülő egyetértését igénylő kérdésnek tekinti, a szóban forgó konkrét orvosi ellátástól és az adott ellátás által a gyermek alapvető jogaira gyakorolt káros hatásoktól függően. Ez komoly orvosi kezelést (kemoterápiát, kísérleti jellegű gyógyászati eljárásokat) vagy a gyermek kísérésének amiatt fennálló szükségességét foglalhatja magában, hogy a gyermek nem érti az orvosi személyzet által használt nyelvet, vagy az orvosi személyzet nehéznek vagy lehetetlennek tartja, hogy pontos információkat nyerjen a gyermektől a tüneteket illetően, és ezért fordításra van szükség.

Ha az ilyen jelentőségű egészségügyi ellátás a gyermek ideiglenes elvitelét teszi szükségessé, amennyiben mindkét szülő hozzájárul a kezeléshez, ez a megállapodás kiterjed a gyermek elvitelére is.

Formanyomtatványok

Az idegen- és határrendészetnek (SEF) vannak a kiskorúak külföldre vitelére vonatkozó formanyomtatványai.

Azok az alábbi linkeken találhatók meg: A link új ablakot nyit meghttps://www.sef.pt/pt/pages/conteudo-detalhe.aspx?nID=73

Irányadó jogszabályok

A link új ablakot nyit megA gyámságra vonatkozó szabályok

A link új ablakot nyit megPolgári törvénykönyv

A link új ablakot nyit megAz igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. Bár az itt szereplő információkat rendszeresen frissítik, a hatályos jogszabályokat minden esetben el kell olvasni, a bíróságok általi jogértelmezés pedig változhat az idők folyamán.

Utolsó frissítés: 09/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Románia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A román állampolgárok külföldön való szabad mozgásáról szóló 248/2005. sz. törvény 30. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a saját úti okmánnyal vagy adott esetben személyazonosító igazolvánnyal, egyszerűsített személyazonosító igazolvánnyal vagy elektronikus személyazonosító igazolvánnyal rendelkező, az egyik szülőjével külföldre utazó kiskorú anélkül hagyhatja el Románia területét, hogy szükség lenne a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatára, feltéve, hogy a kísérő szülő igazolja, hogy a gyermeket jogerős bírósági ítélet bízta rá, illetve a 2013. február 15-én vagy azt követően kezdődő ügyekben azt, hogy jogerős bírósági ítélet alapján egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet.

Akkor sincs szükség hozzájáruló nyilatkozatra, ha a másik szülőt megfosztották a szülői jogaitól, vagy adott esetben a jogszabályok szerint eltűntnek nyilvánították, feltéve, hogy a kísérő szülő erre vonatkozóan bizonyítékot szolgáltat.

Ezenkívül a 248/2005. sz. törvény 30. cikke (6) bekezdésének 1. franciabekezdése szerint a gyermek Romániából való távozásához szintén nem kell hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni a másik vagy mindkét szülőtől, illetve adott esetben attól a szülőtől, akire a kiskorút bízták, vagy aki önállóan gyakorolja a szülői felügyeletet, továbbá a túlélő házastárstól vagy annak jogi képviselőjétől, ha a célországban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román kiskorú a 248/2005. sz. törvény értelmében kísérővel utazik oda.

A határőrség mindkét szülő, a másik szülő, a túlélő szülő vagy a jogi képviselő hozzájárulásának hiányában is engedélyezi a kísérővel utazó kiskorúak Romániából való távozását, ha a kísérő szülő azzal támasztja alá a külföldi utazás szükségességét, hogy a kiskorú gyermeknek olyan Romániában elérhetetlen orvosi kezelésben kell részesülnie, amelynek hiányában élete vagy egészsége súlyos veszélynek lenne kitéve, feltéve, hogy a szülő erre vonatkozóan a román egészségügyi hatóságok által kiállított vagy hitelesített bizonyítékot mutat be, amely feltünteti az orvosi kezelés időtartamát és országát (országait). Hasonlóképpen, a határőrség kizárólag az egyik szülő hozzájárulása esetén is engedélyezi a kísérővel utazó kiskorúak Romániából való kilépését, ha a kísérő szülő a tanulmányok vagy a versenyek időtartamát és országát (országait) feltüntető megfelelő dokumentumok bemutatásával igazolja, hogy a kiskorú gyermek tanulmányok folytatása vagy hivatalos versenyeken való részvétel céljából utazik külföldre.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A másik szülő hozzájárulására van szükség a gyermek más tagállamba viteléhez, ha a szülői felelősséget mindkét szülő közösen gyakorolja.

A szülők tehát közösen és egyenlő mértékben gyakorolják a szülői felelősséget, függetlenül attól, hogy a kiskorú házasságon kívül született-e (a polgári törvénykönyv 503. cikkének (1) bekezdése).

A házasság felbontása esetén a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, kivéve, ha a bíróság ettől eltérően határoz. Alapos okból és a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel a bíróság úgy határozhat, hogy a szülői felelősséget csak az egyik szülő gyakorolhatja (a polgári törvénykönyv 397. cikke és 398. cikkének (1) bekezdése).

A 248/2005. sz. törvény 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a román kiskorú külföldre viteléhez a kísérő szülő köteles benyújtani a határőrséghez a másik szülő nyilatkozatát, amelyben az hozzájárul ahhoz, hogy a kiskorú a nyilatkozat keltétől számított legfeljebb 3 éves időtartamra külföldre utazzon.

A nyilatkozatot Romániában közjegyzővel, külföldön pedig a román diplomáciai vagy konzuli képviseletekkel kell hitelesíttetni. Ha a nyilatkozatot külföldi hatóságokhoz nyújtják be, meg kell felelnie a felülhitelesítés jogszabályban előírt feltételeinek, vagy diplomáciai felülhitelesítéssel (apostille) kell rendelkeznie a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok hitelesítésének mellőzéséről szóló, 1961. október 5-én Hágában elfogadott egyezménynek megfelelően, kivéve az olyan országból származó okiratokat, amellyel Románia a polgári vagy családjogi ügyekben történő jogi segítségnyújtással kapcsolatos, a felülhitelesítés tekintetében mentességet biztosító szerződést, egyezményt vagy megállapodást kötött. A nyilatkozatot két példányban kell kiállítani a felek számára, amelyek közül az egyiket a kísérőnek kell magánál tartania, a másikat pedig a kiskorú útleveléhez kell csatolni.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a szülők nem értenek egyet a szülői jogok gyakorlása, illetve a szülői kötelezettségek teljesítése tekintetében, a családjogi bíróság a szülők meghallgatását követően a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelően dönt, figyelembe véve a pszichoszociális vizsgálatról szóló jelentés megállapításait (a polgári törvénykönyv 486. cikke). A bíróság ítélete tehát pótolhatja a másik szülőnek a gyermek külföldre utazásához való hozzájárulását.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Akkor van szükség a másik szülő hozzájárulására, ha a gyermekkel történő külföldre utazás célja a gyermek tartózkodási helyének a megváltoztatása, kivéve, ha a költözni kívánó szülő egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet.

A polgári törvénykönyv ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy amennyiben az érinti a szülői felügyelet vagy jogok gyakorlását, a gyermek és a vele együtt élő szülő tartózkodási helyének a megváltoztatására kizárólag a másik szülő előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Ha a szülők nem értenek egyet, a családjogi bíróság hoz döntést (a polgári törvénykönyv 497. cikke).

A 248/2005. sz. törvény nem tesz különbséget az ideiglenes és a tartós külföldre költözés között.

A 248/2005. sz. törvény végrehajtási szabályait jóváhagyó 94/2006. sz. kormányhatározat 34. cikke szerint a kiskorúak országból való távozásához szükséges nyilatkozatok mintáit a határőrség főfelügyeletének vezetője állapítja meg.

A 248/2005. sz. törvény szövege A link új ablakot nyit megitt érhető el.

Kapcsolódó fájlok

Az ország másik szülő által kísért kiskorú gyermek általi elhagyására vonatkozó szülői hozzájáruló nyilatkozat mintájaPDF(100 Kb)ro

Az ország másik felnőtt által kísért kiskorú gyermek általi elhagyására vonatkozó szülői hozzájáruló nyilatkozat mintájaPDF(194 Kb)ro

Utolsó frissítés: 14/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Szlovénia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A szülő akkor viheti a gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül jogszerűen külföldre, ha a másik szülőt szülői jogaitól vagy szerződéskötési képességétől megfosztották. Ha az egyik szülő szülői jogait vagy szerződéskötési képességét elveszíti, a szülői felügyeleti jog kizárólag a másik szülőt illeti meg (a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 115. cikke / Zakon o zakonski zvezi a družinskih razmerjih).

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A szülő minden esetben köteles a másik szülő hozzájárulását kérni, ha a gyermeket másik országba akarja vinni, kivéve, ha a szülői felügyeleti jogot kizárólag ő gyakorolja.

A házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény értelmében a szülői felügyeleti jogot az apa és az anya közösen gyakorolja (a 4. cikk harmadik bekezdése).

A szülők a szülői felügyeleti jogot közös megegyezés alapján, a gyermek érdekeivel összhangban gyakorolják (a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 113. cikkének első bekezdése). A szülői felügyeleti jog gyakorlása annak eldöntésére is kiterjed, hogy a gyermek melyik országban éljen.

Amennyiben a szülők nem élnek együtt és nem közösen felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért, úgy közös megegyezéssel, a gyermek érdekeivel összhangban döntenek (a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 113. cikkének második bekezdése) olyan kérdésekben, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a gyermek fejlődését. E kérdések közé tartozik a gyermek külföldre vitele is.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a Szociális és Munkaügyi Központ segíti őket a megegyezés elérésében. A Szociális és Munkaügyi Központ akkor is segíti a szülőket a megállapodás elérésében, ha nem tudnak megegyezni olyan kérdésekben, amelyek jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére, vagy ha nem élnek együtt és nem közösen felelnek a gyermek gondozásáért és neveléséért.

Ha a szülők még a Szociális és Munkaügyi Központ segítségével sem tudnak megállapodni olyan kérdésekben, amelyek jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére, a bíróság peren kívüli eljárás keretében, egyik vagy mindkét szülő kérésére dönt az ügyben. A javaslathoz az illetékes Szociális és Munkaügyi Központ igazolását kell csatolni, amely szerint a szülők a Központ segítségével megpróbáltak megállapodásra jutni a szülői jogok gyakorlását illetően. Mielőtt a bíróság ítéletet hoz, köteles kikérni a Szociális és Munkaügyi Központ véleményét a gyermek érdekeire vonatkozóan. A bíróság a gyermek véleményét is figyelembe veszi, ha azt maga a gyermek vagy a bizalmát élvező, általa megnevezett személy nyilvánítja ki, feltéve, hogy a gyermek képes ennek jelentőségét és következményeit megérteni.

A fentiek a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 113. cikkéből származnak.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Ha a gyermek ideiglenes elvitelével kapcsolatban merül fel a gyermek fejlődését jelentősen befolyásoló kérdés, az ideiglenes elvitelre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tartós elvitelre.

Utolsó frissítés: 05/03/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Szlovákia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Csak akkor, ha az nem huzamos idejű – például rövid ideig tartó tanulmányok folytatása, rokonlátogatás, táborozás vagy nyaralás stb. céljából történő – tartózkodást érint. Ami fontos, hogy se a gyermek, se a szülő szándéka ne a gyermek tartós külföldi letelepedésére irányuljon.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha az tartós letelepedés céljából történő külföldre költözést érint.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Feltétlenül gyámügyi bírósághoz (poručenský súd) kell fordulni, amely dönteni fog a szülői felelősség e fontos kérdésében. A bíróság hozzájárulhat a gyermek tartós letelepedés céljából történő külföldre viteléhez is.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Lásd fent. Nincsenek ilyen formanyomtatványok.

Utolsó frissítés: 22/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Finnország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A gyermek feletti felügyeletet és a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalát a gyermekfelügyeletről és a kapcsolattartási jogról szóló törvény (laki lapsen huollosta ja tapaamisoikeudesta) (361/1983) szabályozza.

Ha csak egy szülő gyakorol felügyeletet a gyermek felett, e szülő dönt a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben, beleértve azt is, hogy hol éljen a gyermek, és ennélfogva alapvetően a másik szülő hozzájárulása nélkül is külföldre viheti a gyermeket.

Ha a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a gyermek felett, közösen felelősek a felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátásáért, és együtt hozzák meg a gyermeket érintő döntéseket.

Ha a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a gyermek felett, a bíróság megoszthatja közöttük a feladatokat. Más szóval, olyan határozatot hozhat, amellyel kizárólag az egyik szülőre ruházza a döntéshozatali jogkört konkrét felügyeleti feladatokkal összefüggésben. A bíróság a felügyeletről szóló határozatban úgy rendelkezhet, hogy a szülők egyike egyedül dönthet arról, hogy hol éljen a gyermek.

Ha a bíróság úgy rendelkezett határozatában, hogy csak a felügyeleti jogot gyakorló személyek egyike dönthet arról, hogy hol éljen a gyermek, e személy a másik szülő hozzájárulása nélkül is külföldre viheti a gyermeket.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Ha a szülők közös felügyeletet gyakorolnak a gyermek felett, alapvetően egyik szülő sem viheti a gyermeket külföldre a másik szülő hozzájárulása nélkül.

Lásd az előző kérdésre adott választ is.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha az egyik szülő nem járul hozzá a gyermek külföldre viteléhez, az ügyben a bíróság döntése kérhető.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Finnországban nem léteznek az ideiglenes – például nyaralási célú – külföldre vitelre vonatkozó különös szabályok, és nincsenek a hozzájárulás megadásához használt formanyomtatványok.

A gyermekkel való kapcsolattartás joga tárgyában hozott bírósági határozat rendelkezhet arról, hogy egy szülő jogosult-e külföldre utazni a gyermekkel az ilyen kapcsolattartás ideje alatt.

Utolsó frissítés: 10/05/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Svédország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat a két szülő közösen gyakorolja, alapvetően együtt kell dönteniük a gyermek személyes ügyeivel kapcsolatos kérdésekről, így a rövid külföldi utakról és a tartós lakóhely-változtatásról is. Ha azonban a gyermek a két szülő közül csak az egyikkel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében (ideértve a rövid külföldi utakat is), feléve, hogy a másik szülővel való kapcsolattartás joga nem sérül.

Ha a felügyeleti jogokat csak az egyik szülő gyakorolja, jogában áll a másik szülő hozzájárulása nélkül a gyermeket külföldre vinni vagy a gyermekkel tartósan külföldre költözni. Ha a gyermek jogosult a másik szülővel való kapcsolattartásra, ezt a gyermek feletti felügyeleti jogokat gyakorló szülőnek figyelembe kell vennie. Ha a gyermek a másik szülővel jogosult kapcsolatot tartani, ez utóbbi szülő kérheti a gyermek új tartózkodási országában a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtását, amennyiben ez az ottani szabályok szerint lehetséges. Ez a szülő az 1980. évi Hágai Egyezmény értelmében is igényelhet láthatást, ha a gyermek tartózkodási helye szerinti ország az Egyezménynek részes fele. Ha a felügyeleti jogokat egyedül gyakorló szülő nem tartja be a láthatási jogról szóló határozat rendelkezéseit, és ily módon nem teszi lehetővé a gyermek mindkét szülővel való szoros, jó kapcsolatát, ez egy későbbi jogvita során általában befolyásolja a felügyelet kérdésének a svéd bíróság általi megítélését. A szülőknek tehát közös felelősségük a megfelelő láthatás biztosítása.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Mint az az 1. kérdésre adott válaszból látható, a felügyeleti jogokat közösen gyakorló szülők együtt dönthetnek a gyermekre vonatkozó kérdésekről, így a gyermek külföldi tartózkodásáról is. Az 1. kérdésre adott válaszból következik az is, hogy ha csak az egyik szülő gyakorolja is a felügyeleti jogokat, a rövid vagy tartós külföldi tartózkodás kapcsán adott esetben figyelemmel kell lennie a gyermek másik szülővel fennálló kapcsolattartási jogára. A gyermek jogellenes elvitele a svéd jog alapján bűncselekménynek minősülhet.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a két szülő közösen gyakorolja a gyermekfelügyeleti jogokat, bizonyos helyzetekben jogosultak egyedül dönteni a gyermek felügyeletét illetően. Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a másik szülő távollét, betegség vagy egyéb ok miatt nem tud részt venni egy olyan döntés meghozatalában, amelynek elhalasztása nehézségeket eredményezne. A gyermek jövője szempontjából alapvető fontosságú döntéseket is csak akkor lehet ilyen módon meghozni, ha ezt a gyermek érdekei megkívánják. A helyi önkormányzat szociális bizottsága a felügyeleti jogokat gyakorló egyik szülő hozzájárulása alapján is dönthet pszichiátriai vagy pszichológiai kezelésről, amennyiben ez a gyermek érdekében szükséges.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a felügyeleti jogokat egyedül gyakorló szülőre. Ha a gyermek a felügyeleti jogokat gyakorló két szülő közül csak az egyikkel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében, ideértve a rövid külföldi utakat is (lásd az 1. kérdésre adott választ). A felügyeleti jogokat a másik szülővel közösen gyakorló szülő – a helyi önkormányzat szociális bizottságának döntését követően – a másik szülő beleegyezése nélkül külföldre viheti a gyermeket pszichiátriai vagy pszichológiai kezelés céljából (lásd a 3. kérdésre adott választ).

Utolsó frissítés: 04/07/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Anglia és Wales

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Anglia és Wales joga lehetővé teszi a gyermek jogszerű elvitelét az Egyesült Királyságból. A bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzésben határozza meg, hogy a gyermek kinél lakik, illetve kinél tartózkodhat. A A link új ablakot nyit meggyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény (Children Act 1989) 13. szakaszának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gyermekre vonatkozóan a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzéssel (korábbi nevén a lakóhely megállapítására vonatkozó végzéssel, illetve a kapcsolattartási jogra vonatkozó végzéssel) rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra elvigye az Egyesült Királyságból (például nyaralás céljából).

Ez összhangban áll A link új ablakot nyit mega gyermek jogellenes elviteléről szóló 1984. évi törvény (Child Abduction Act 1984) 1. szakaszának (4) bekezdésével, amely úgy rendelkezik, hogy nem követ el bűncselekményt az a személy, aki a gyermeket az Egyesült Királyságból a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló hatályos végzés birtokában és kevesebb, mint egy hónapra viszi vagy küldi külföldre.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló hatályos végzés hiányában a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorló szülő a gyermeket a másik szülő engedélye nélkül jogszerűen elviheti az Egyesült Királyságból. A gyermek felett szülői felügyeletet nem gyakorló szülő azonban Anglia és Wales bírósága előtt bizonyos cselekményeket megtiltó végzés kibocsátásának kérelmezésével megakadályozhatja a gyermek joghatóság alóli elvitelét. E szülő a szülői felügyeletre vonatkozó bírósági végzés iránt is bírósághoz fordulhat. A „szülői felügyelet” fogalmát a gyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény 3. szakaszának (1) bekezdése határozza meg.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A gyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény 13. szakasza előírja, hogy amennyiben a gyermeket érintően nem áll rendelkezésre a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló hatályos végzés, a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló valamennyi személy írásbeli hozzájárulása vagy a bíróság engedélyének hiányában a gyermeket senki sem viheti el az Egyesült Királyságból.

A gyermek jogellenes elviteléről szóló 1984. évi törvény 1. szakasza kimondja továbbá, hogy a szülő (és bizonyos egyéb személyek, többek között a gyermek gyámja, az a személy, aki a számára kedvező, a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzés hatálya alatt áll, vagy akivel a gyermek lakik) bűncselekményt követ el (a gyermek jogellenes elvitele), ha a gyermeket megfelelő hozzájárulás (amely alatt a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló anyának és apának a hozzájárulását – vagy a fent említett bizonyos egyéb személyek hozzájárulását kell érteni) hiányában viszi el az Egyesült Királyságból.

Amennyiben nem áll rendelkezésre a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzés, a gyermek felett ugyanakkor a szülői felügyeletet egynél több személy gyakorolja, az adott gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló személy a gyermeket nem viheti el az Egyesült Királyságból a gyermek felett szintén szülői felügyeletet gyakorló személyek hozzájárulása nélkül vagy a bíróság engedélyének hiányában.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A szülő, akire vonatkozóan a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzést hoztak, és aki a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni az Egyesült Királyságból, a gyermekkel a bíróság beavatkozása nélkül jogszerűen elköltözhet, ha rendelkezik a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő vagy egyéb személy írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás megtagadása esetén kérelmet kell benyújtani a bírósághoz a gyermek Anglia és Wales területéről tartós letelepedés céljából való elvitelének engedélyezése iránt (a gyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény 13. szakaszának (1) bekezdése).

Ha nem áll rendelkezésre a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló hatályos végzés, a gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló személynek, aki a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni az Egyesült Királyságból, az engedély megadása iránt bírósághoz kell fordulnia, ha bármely, a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult személy a hozzájárulást megtagadja.

Angliában és Walesben a nemzetközi áttelepülési ügyekben elsődleges szempont és döntő tényező a gyermek érdeke. A családjogi bíróságokon eljáró bírók minden egyes ügyben figyelembe veszik az összes rendelkezésükre álló információt, mielőtt meghozzák független határozatukat. Mindenekelőtt olyan határozat meghozatalára fognak törekedni, amely az érintett gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. Az ilyen ügyek elbírálása során a bíróság elsődleges szempontként minden esetben a gyermek érdekét vizsgálja. A gyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény az Angliából és Walesből történő áttelepülési ügyekben a gyermek érdekének érvényesülése érdekében törvényi védelmet biztosít.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az 1. kérdésre adott fenti válasz tartalmazza a gyermek egy hónapot meg nem haladó időtartamra az Egyesült Királyságból történő jogszerű elvitelére vonatkozó rendelkezéseket. A gyermekre vonatkozóan a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről szóló végzéssel rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra külföldre viheti, így nincsen szüksége a másik szülő engedélyére ahhoz, hogy a gyermeket nyaralni vigye.

Utolsó frissítés: 10/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Észak-Írország

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Észak-Írország joga lehetővé teszi a gyermek jogszerű elvitelét az Egyesült Királyságból. A A link új ablakot nyit meggyermekvédelemről szóló (észak-írországi) 1995. évi rendelet (Children [Northern Ireland] Order 1995) 13. szakaszának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gyermekre vonatkozóan a tartózkodási hely (a szülői felügyelet) megállapítására vonatkozó végzéssel rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra elvigye az Egyesült Királyságból.

Ez összhangban áll A link új ablakot nyit mega gyermek jogellenes elviteléről szóló (észak-írországi) 1985. évi rendelet (Child Abduction [Northern Ireland] Order 1985) 3. cikkének (2A) bekezdésével, amely úgy rendelkezik, hogy nem követ el bűncselekményt az a személy, aki a gyermeket az Egyesült Királyságból a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés birtokában és kevesebb, mint egy hónapra viszi vagy küldi külföldre (feltéve, hogy nem bocsátottak ki a gyermek elvitelét tiltó végzést).

A tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés hiányában, az anya, aki a gyermek felett a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorolja, a gyermeket az apa engedélye nélkül jogszerűen elviheti az Egyesült Királyságból. A gyermek felett szülői felügyeletet nem gyakorló apa azonban Észak-Írország bírósága előtt bizonyos cselekményeket megtiltó végzés kibocsátását kérheti a gyermek joghatóság alóli elvitelének megakadályozása céljából. Az apa a bírósághoz a szülői felügyelet gyakorlását megállapító végzés (a „szülői felügyelet” fogalmát a gyermekvédelemről szóló (észak-írországi) 1995. évi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése határozza meg), vagy a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzés kibocsátása iránti kérelmet is előterjeszthet (a bíróságnak a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó, az apának kedvező végzés kibocsátása esetén egyúttal a szülői felügyelet gyakorlását megállapító végzést is ki kell bocsátania).

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A gyermekvédelemről szóló (észak-írországi) 1995. évi rendelet 13. cikke előírja, hogy amennyiben a gyermeket érintően rendelkezésre áll a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés, a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló valamennyi személy írásbeli hozzájárulása vagy a bíróság engedélyének hiányában a gyermeket egy hónapot meghaladó időtartamra senki sem viheti el az Egyesült Királyságból.

A gyermek jogellenes elviteléről szóló (észak-írországi) 1985. évi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy a gyermekkel kapcsolatban álló személy bűncselekményt követ el (a gyermek jogellenes elvitele), ha a gyermeket a megfelelő hozzájárulás hiányában viszi vagy küldi el az Egyesült Királyság területéről.

Amennyiben nem áll rendelkezésre a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzés, a gyermek felett ugyanakkor a szülői felügyeletet egynél több személy gyakorolja, az adott gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló személy a gyermeket nem viheti el az Egyesült Királyságból a gyermek felett szintén szülői felügyeletet gyakorló személyek hozzájárulása nélkül vagy a bíróság engedélyének hiányában.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A szülő, akire vonatkozóan a gyermek tartózkodási helyének megállapítására vonatkozó végzést hoztak, és aki a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni az Egyesült Királyságból, a gyermekkel a bíróság beavatkozása nélkül jogszerűen elköltözhet, ha rendelkezik a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő vagy egyéb személy írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás megtagadása esetén kérelmet kell benyújtani a bírósághoz a gyermek Észak-Írország területéről tartós letelepedés céljából való elvitelének engedélyezése iránt (a gyermekvédelemről szóló (észak-írországi) 1995. évi rendelet 13. cikkének (1) bekezdése).

Az Egyesült Királyságban a nemzetközi áttelepülési ügyekben elsődleges szempont és döntő tényező a gyermek érdeke. Az észak-írországi családjogi bíróságokon eljáró bírók minden egyes ügyben figyelembe veszik az összes rendelkezésükre álló információt mielőtt meghozzák független határozatukat. Mindenekelőtt olyan határozat meghozatalára fognak törekedni, amely az érintett gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

A tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzés hiányában a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló szülőnek, ha a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni az Egyesült Királyságból, minden esetben be kell szereznie a másik szülő erre vonatkozó hozzájárulását vagy a bíróság engedélyét. Ellenkező esetben a gyermek jogellenes elvitelét valósítja meg.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az 1. kérdésre adott fenti válasz tartalmazza a gyermek egy hónapot meg nem haladó időtartamra az Egyesült Királyságból történő jogszerű elvitelére vonatkozó rendelkezéseket. A gyermekre vonatkozóan a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzéssel rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra külföldre viheti, így nincsen szüksége a másik szülő engedélyére ahhoz, hogy a gyermeket nyaralni vigye.

Utolsó frissítés: 10/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Skócia

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Erre vagy a skót bíróságok kifejezett hozzájárulásával, vagy olyan esetben kerülhet sor, ha nincsen szükség a másik szülő hozzájárulására (lásd a 2. kérdésre adott alábbi választ).

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A másik szülő hozzájárulása akkor szükséges, ha a szülő a gyermek vonatkozásában „az adott időpontban” valamelyik alábbi szülői joggal „rendelkezik, illetve azt gyakorolja”:

  • Az arra vonatkozó jogot, hogy a gyermek Önnel lakjon, vagy hogy egyébként rendelkezzen a gyermek tartózkodási helyéről.
  • Ha a gyermek nem Önnel lakik, az arra vonatkozó jogot, hogy a gyermekkel rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

(Lásd az 1. kérdésre adott választ).

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Igen.

Utolsó frissítés: 09/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

A gyermekek jogszerű külföldre vitele - Gibraltár

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

A gyermekvédelemről szóló 2009. évi törvény (Children Act 2009) 30. szakasza lehetővé teszi, hogy a gyermekre vonatkozóan a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzéssel rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra elvigye Gibraltárról.

A tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés hiányában a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorló szülő a gyermeket a másik szülő engedélye nélkül jogszerűen elviheti Gibraltárról. A gyermek felett szülői felügyeletet nem gyakorló szülő azonban a bíróság előtt bizonyos cselekményeket megtiltó végzés kibocsátásának kérelmezésével megakadályozhatja a gyermek joghatóság alóli elvitelét.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

A gyermekvédelemről szóló 2009. évi törvény 30. szakasza előírja, hogy amennyiben a gyermeket érintően nem áll rendelkezésre a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés, a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló valamennyi személy írásbeli hozzájárulása vagy a bíróság engedélyének hiányában a gyermeket senki sem viheti el Gibraltárról (kivéve, ha az elvitel időtartama nem haladja meg az egy hónapot).

A bűncselekményekről szóló 2011. évi törvény 184. szakasza kimondja továbbá, hogy a szülő (és bizonyos egyéb személyek, többek között a gyermek gyámja, az a személy, aki a számára kedvező, a gyermek tartózkodási helyének megállapítására vonatkozó végzés hatálya alatt áll, vagy aki a gyermek felett a szülői felügyeletet gyakorolja) bűncselekményt követ el (a gyermek jogellenes elvitele), ha a gyermeket megfelelő hozzájárulás (amely alatt a gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló anyának és apának a hozzájárulását – vagy a fent említett bizonyos egyéb személyek hozzájárulását kell érteni) hiányában viszi el Gibraltárról.

Amennyiben nem áll rendelkezésre a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzés, a gyermek felett ugyanakkor a szülői felügyeletet egynél több személy gyakorolja, az adott gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló személy a gyermeket nem viheti el Gibraltárról a gyermek felett szintén szülői felügyeletet gyakorló személyek hozzájárulása nélkül vagy a bíróság engedélyének hiányában.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

A szülő, akire vonatkozóan a gyermek tartózkodási helyének megállapítására vonatkozó végzést hoztak, és aki a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni Gibraltárról, a gyermekkel a bíróság beavatkozása nélkül jogszerűen elköltözhet, ha rendelkezik a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő vagy egyéb személy írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás megtagadása esetén kérelmet kell benyújtani a bírósághoz a gyermek Gibraltár területéről tartós letelepedés céljából való elvitelének engedélyezése iránt (a gyermekvédelemről szóló 2009. évi törvény 30. szakasza).

A nemzetközi áttelepülési ügyekben elsődleges szempont és döntő tényező a gyermek érdeke. A bírók minden egyes ügyben figyelembe veszik az összes rendelkezésükre álló információt mielőtt meghozzák független határozatukat. Mindenekelőtt olyan határozat meghozatalára fognak törekedni, amely az érintett gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

Ha nem áll rendelkezésre a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó hatályos végzés, a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorló személynek, aki a gyermeket tartós letelepedés céljából el kívánja vinni Gibraltárról, az engedély megadása iránti bírósághoz kell fordulnia, ha bármely, a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult személy a hozzájárulást megtagadja.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Az 1. kérdésre adott fenti válasz tartalmazza a gyermek egy hónapot meg nem haladó időtartamra Gibraltárról történő jogszerű elvitelére vonatkozó rendelkezéseket. A gyermekre vonatkozóan a tartózkodási hely megállapítására vonatkozó végzéssel rendelkező személy a gyermeket egy hónapot meg nem haladó időtartamra külföldre viheti, így nincsen szüksége a másik szülő engedélyére ahhoz, hogy a gyermeket nyaralni vigye.

Utolsó frissítés: 09/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.