Standard forms have been drawn up for the European Payment Order and are available here in all languages. This link will also provide more information about which courts can issue a European Payment Order and where the application forms should be sent.

To start the procedure, Form A must be filled in, giving all the details of the parties and the nature and amount of the claim. The court will examine the application, and if the form is correctly filled in, the court should issue the European Payment Order within 30 days.

The European Payment Order must then be served on the defendant by the court. S/he can either pay the amount of the claim, or contest it. S/he has 30 days to lodge any statement of opposition to the European Payment Order. If this happens, the case may, subject to a choice of the claimant, either be transferred to the normal civil law courts to be dealt with under national law; or dealt with in accordance with a European Small Claims Procedure, or discontinued.

If there is no statement of opposition by the defendant, the European Payment Order will become automatically enforceable. A copy of the European Payment Order, and if necessary a translation, must be sent to the enforcement authorities of the Member State where it needs to be enforced. Enforcement takes place in accordance with the national rules and procedures of the Member State where the European Payment Order is being enforced. For details on the enforcement, please consult the relevant section.

Please note that the guide does not reflect two amendments that entered into force on 14 July 2017. The first amendment adds an option of continuation of the proceedings in a case of lodging a statement of opposition in accordance with the rules of Regulation (EC) 861/2007 establishing a European Small Claims Procedure. The second amendment extends the application of the European Small Claims Procedure to claims of a value up to 5000 euro.

For further information in this regard please consult the new text of Article 17 of the Regulation as well as Article 2 of Regulation (EC) 861/2007, as amended by Regulation (EU) 2015/2421.

Related link

Practice Guide for the application of the Regulation on the European Order for Payment  (5809 Kb) 

European payment order – notifications of the Member States and a search tool helping to identify competent court(s)/authority(ies)

Please note that there are also national order for payment procedures. You can obtain information about such national procedures by selecting the relevant country's flag.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Belgiumban létezik gyorsított eljárás a fizetési meghagyások vonatkozásában (procédure sommaire d’injonction de payer/summiere rechtspleging om betaling te bevelen). Ez a bíróságokról szóló törvénykönyv (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 1338–1344. cikkében szabályozott egyszerűsített eljárás bizonyos típusú ügyekben kis összegek követelésére irányul.

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogszabályok elérhetők a Szövetségi Igazságügyi Szolgálat weboldalán:

• Kattintson a Législation belge – Législation consolidée et index législatif/Belgische wetgeving – Geconsolideerde wetgeving en wetgevingsindex (Belga jogszabályok – Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok és jogszabályi index) linkre az oldal alján a baloldalon.
• Kattintson a Législation belge/Belgische wetgeving (Belga jogszabályok) linkre.
• Válassza ki a CODE JUDICIAIRE/GERECHTELIJK WETBOEK (a bíróságokról szóló törvénykönyv) listaelemet a Nature juridique/Juridische aard (A jogszabály típusa) listából.
• A Mot(s)/Woord(en) (kifejezés[ek]) mezőbe írja be az alábbi számot: 664.
• Kattintson a Recherche/Opzoeking (Keresés), majd a Liste/Lijst (Lista) gombra.
• Kattintson a Détail/Detail (Részletek) gombra.
• Keresse meg a Chapitre XV/Hoofdstuk XV (XV. fejezet) elemet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Csak pénzbeli követelések esetén alkalmazható.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1338. cikke értelmében csak az 1860 euró összeget nem meghaladó számszerűsített követelések esetén alkalmazható ez az eljárás.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása teljesen opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1344. cikke értelmében a gyorsított fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó szabályok csak abban az esetben alkalmazandók, ha az adós rendelkezik lakóhellyel (domicile/woonplaats) vagy tartózkodási hellyel (résidence/verblijfplaats) Belgiumban.

1.2 Illetékes bíróság

Ez az eljárás alkalmazható a békebíróságokon (juge de paix/vrederechter), amennyiben a bíróság hatáskörrel rendelkezik az ügyben (a békebíróságok hatáskörének részleteit illetően lásd a „Bíróságok – Belgium” című témakört.) A bíróságokról szóló törvénykönyv 1338. cikkében hivatkozott jogviták kapcsán ez az eljárás a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel) vagy a rendészeti bíróság (tribunal de police/politierechtbank) hatáskörébe tartozó bármely követelés esetében is alkalmazható.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs az eljárások kezdeményezéséhez használandó formanyomtatvány. A törvény azonban több feltételt is meghatároz a fizetési felszólításban és a bíróság elé terjesztett kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozóan.

Mielőtt bírósághoz fordulna, a hitelezőnek fizetési felszólítást (sommation de payer/aanmaning tot betaling) kell küldenie az adósnak. E kötelezettség a bíróságokról szóló törvénykönyv 1339. cikkében szerepel. A fizetési felszólítás az adósnak bírósági végrehajtói (huissier de justice/gerechtsdeurwaarder) idézés vagy tértivevényes ajánlott levél formájában kézbesíthető. Az 1339. cikk azt is előírja, milyen információkat kell feltüntetni a felszólításban ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen. Ezek a következők:

• a bíróságokról szóló törvénykönyv gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokról szóló fejezete vonatkozó cikkeinek szövege;
• hivatalos felszólítás a fizetési felszólítás elküldését vagy az adósnak történő kézbesítését követő 15 napon belül történő fizetésre;
• a követelt összeg;
• annak a bíróságnak a megjelölése, amely elé a követelést az adós általi fizetés elmaradása esetén terjesztik.

A felszólításban megállapított 15 napos időtartam lejáratától számított 15 napon belül kérelemben (requête/verzoekschrift) követelést kell benyújtani a bírósághoz 2 példányban. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1340. cikke rögzíti, hogy milyen információknak kell szerepelniük a kérelemben:

• dátum (év, hó, nap);
• a kérelmező vezetékneve, keresztneve, foglalkozása, címe vagy lakóhelye, illetve adott esetben a jogi képviselőjének vezetékneve, keresztneve, címe vagy lakóhelye és státusza;
• a kért intézkedés és a követelés összegének részletezése, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint a követelés alapja;
• az eljáró bíróság adatai;
• a fél ügyvédjének aláírása.

A kérelmező belátása szerint azt is feltüntetheti a kérelemben, miért ellenzi a fizetés elhalasztását.

A kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

• a követelés alapját képező dokumentum fénymásolata;
• a fizetési felszólítás bírósági végrehajtói kézbesítésének igazolása vagy a tértivevényes ajánlott levél másolata, illetve az eredeti levél az arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a címzett nem vette át a levelet vagy nem kereste azt a postán, valamint az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az adós a lakcím-nyilvántartásban a feltüntetett címen van nyilvántartva.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kérelem egyik kötelező kelléke az ügyvéd aláírása. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1342. cikke azt is előírja, hogy a meghagyás másolatát rendes küldeményként továbbítani kell a kérelmező ügyvédjének. Kizárólag ezek a jogszabályi előírások teszik kötelezővé ügyvéd igénybevételét.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmet észszerű mértékben részletezni kell. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1340. cikke első bekezdésének harmadik albekezdése azt írja, hogy a kérelemben meg kell jelölni a kért intézkedést és részletezni kell a követelés összegét, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint meg kell jelölni a követelés alapját.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Az 1338. cikk értelmében a követelést az adóstól származó írásos dokumentummal kell alátámasztani. A dokumentumban azonban nem kell szerepelnie az adósság elismerésének.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a bíróság zárt ülésen (en chambre du conseil/in raadkamer) hozott határozatával helyt ad annak, vagy elutasítja azt. A bíróság engedélyezheti a fizetés elhalasztását, vagy csak részben is helyt adhat a követelésnek (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1342. cikkét). A bíróság hozzáfér az adósság különböző összetevőivel kapcsolatos információkhoz, és dönthet úgy, hogy egyeseket közülük elutasít. Figyelembe veheti az időközben visszafizetett összegeket. A bíróság az egész követelést elutasíthatja, ha az nem felel meg az előírt feltételeknek (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1338–1344. cikkét).

Amennyiben a bíróság egészben vagy részben helyt ad a követelésnek, a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír.

A hitelező ilyenkor köteles kézbesíteni a bíróság határozatát az adósnak.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (2) bekezdése szerint a határozat kézbesítéséről szóló feljegyzésnek a semmiség terhe mellett tartalmaznia kell a következőket:

• a kérelem másolata;
• az adós számára az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő;
• annak a bíróságnak az adatai, amelyhez az ellentmondást be kell nyújtani, valamint az ezzel kapcsolatos alaki követelmények.

Emellett figyelmeztetni kell az adóst, hogy ha nem terjeszt elő ellentmondást a megadott határidőn belül, minden jogi eszköz felhasználható vele szemben a követelt összeg visszafizettetése érdekében.

Amennyiben az adós nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést a megadott határidőn belül, a határozat jogerőre emelkedik.

1.5 Jogorvoslat

Fellebbezés a hitelező részéről

A hitelező fellebbezési lehetőségeit a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (4) bekezdése szabályozza. A hitelező nem nyújthat be fellebbezést kérelme elutasítása, illetve az annak való részleges helyt adás esetén. Ugyanakkor rendes (nem gyorsított) eljárás keretében újra előterjesztheti követelését. Ha a bíróság részben helyt ad a követelésnek, a hitelező azt nem terjesztheti újra elő a rendes eljárás keretében azt követően, hogy a végzést kézbesítette az adósnak.

Az adós által benyújtott ellentmondás vagy fellebbezés

Az adós kétféleképpen támadhatja meg a határozatot: fellebbezést (appel/hoger beroep) terjeszthet elő egy felsőbb bírósághoz, vagy ellentmondással (opposition/verzet) élhet a meghagyást kibocsátó bíróságnál (mivel a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír, amennyiben részben vagy egészben helyt ad a hitelező követelésének – lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (4) bekezdését). Az eljárás kezdeményezésére mindkét esetben az ítélet kézbesítésétől számított 1 hónap áll rendelkezésre (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1048. és 1051. cikkét). Ezt a határidőt meghosszabbítják, ha valamelyik fél nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel (domicile élu/gekozen woonplaats) Belgiumban.

Az ellentmondásra és a fellebbezésre a rendes szabályokat kell alkalmazni, a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében szereplő kivétellel, amely szerint: a (bírósági végrehajtó általi kézbesítést előíró) 1047. cikk alóli kivételként az ellentmondás benyújtható kérelem formájában a bíróság hivatalánál (greffe/griffie) az érintett felek és ügyvédek számának megfelelő számú példányban. A hivatalvezető (greffier/griffier) ezt követően különleges ajánlott levélben (pli judiciaire/gerechtsbrief) értesíti a hitelezőt és az ügyvédjét az ellentmondásról.

Az ellentmondásban semmisség terhe mellett fel kell tüntetni az alábbiakat:

• dátum (év, hó, nap);
• az ellentmondással élő fél vezetékneve, keresztneve, foglalkozása, címe vagy lakóhelye;
• az ellentmondással élő fél ügyvédjének vezetékneve, keresztneve, címe vagy lakóhelye;
• a vitatott végzés adatai;
• az ellentmondással élő fél jogalapjai.

Ezután a hivatalvezető megidézi a feleket a bíróság által kitűzött meghallgatásra.

1.6 Ellentmondás

Gyorsított eljárásban a belga törvények nem biztosítanak kifejezetten lehetőséget ellenkérelem előterjesztésére.

Az adós szolgáltathat információkat a békebíróságnak, de ez nem változtat azon, hogy a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ahogy fent kiemelésre került, ellenkérelem nem terjeszthető elő. A gyorsított eljárás attól függetlenül folytatódik, hogy az adós védekezik-e, vagy sem.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Lásd az 1.7. kérdésre adott választ.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartás 37. fejezete – „Végrehajtási eljárások” (Állami Közlöny, 59. szám, 2007. július 20.; legutóbb az Állami Közlöny 86/2017. számában módosítva) egyszerűsített eljárást ír elő, amelynek révén a felperesek behajthatják követeléseiket, amennyiben az alperes valószínűleg nem vitatja a keresetet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A polgári perrendtartás 410. cikke alapján végrehajtható okirat a hitelezők kérelmére a következő követelésekre bocsátható ki:

• pénzösszegre vagy helyettesítő dologra vonatkozó követelések – amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik;
• az adós részére azzal a feltétellel átadott ingóságok, hogy azokat visszaszolgáltatja, vagy amelyek biztosítékként szolgáltak, vagy azokat az adós azzal a feltétellel engedte át, hogy a tulajdonjog átszáll – amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

A kérelem meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartás 127. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 128. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, és fel kell tüntetni benne a bankszámlát vagy más fizetési módot.

Ezenkívül a polgári perrendtartás 417. cikke kifejezetten előírja, hogy a kérelmező akkor is kérheti a végrehajtható okirat kiállítását, ha a követelés, függetlenül annak értékétől, a következők valamelyikét érinti:

• közigazgatási hatósági aktus, amely esetében a polgári bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a végrehajtás elrendelésére;
• számlákra vonatkozó dokumentumok vagy számlakivonatok, amelyeken kormányszervek, önkormányzatok illetve bankok követelései alapulnak;
• közjegyzői okirat, egyezség vagy más, közjegyző által hitelesített aláírással ellátott szerződés az abban foglalt pénzösszegek vagy más helyettesítő dolgok kifizetésére vonatkozó kötelezettségek, valamint konkrét dolgok átadására vonatkozó kötelezettségek tekintetében;
• kivonat a különleges zálogjogi nyilvántartásból a bejegyzett biztosítékról, és a biztosítéknak minősülő dolgok átruházása esetén a végrehajtás kezdeményezéséről;
• kivonat a különleges zálogjogi nyilvántartásból a bejegyzett részletre vásárlási szerződésről, illetve az eladott vagy lízingelt áruk visszaszolgáltatása esetén a lízingszerződésről;
• a kötelezettségekről és szerződésekről szóló törvény 160. cikkén és 173. cikkének (3) bekezdésén alapuló zálogszerződés vagy jelzálog-megállapodás;
• magán, állami vagy önkormányzati követelés létrehozására irányuló érvényes okirat, amely a polgári perrendtartás szerinti eljárásban végrehajtható;
• kellékszavatossági hibával kapcsolatos közlés;
• saját váltó, idegen váltó vagy ezekkel egyenértékű biztosíték, illetve kötvény vagy kamatszelvény.

Amennyiben a kérelemhez csatolták a polgári perrendtartás 417. cikke szerinti, a követelés alapjául szolgáló iratot, a hitelező kérheti a bíróságtól a végrehajtás azonnali elrendelését és végrehajtható okirat kibocsátását.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Amennyiben a követelés a polgári perrendtartás 417. cikkében meghatározott okiratok valamelyikén alapul, a követelés értékének nincs felső határa.

A pénzkövetelésekre, helyettesítő dolgokra vonatkozó követelésekre, ingók átruházására vonatkozó egyéb rendelkezések alapján a végrehajtható okirat csak abban az esetben bocsátható ki, amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A kerületi bíróság hatáskörébe tartoznak a 25 000 BGN-t meg nem haladó értékű, polgári és kereskedelmi ügyekből származó követelések, továbbá valamennyi tartással kapcsolatos követelés, munkaügyi jogvita és kellékszavatossággal kapcsolatos követelés.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni. A végrehajtható okirat kibocsátásával kapcsolatos feltételek fennállta esetén sem köteles a jogosult a jogérvényesítés ezen módját alkalmazni, hanem követelését a rendes eljárási szabályok szerint érvényesítheti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Végrehajtható okirat kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kötelezettnek nincsen állandó lakcíme, tartózkodási helye, vagy székhelye, illetve telephelye a Bolgár Köztársaság területén.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet a kötelezett állandó lakhelye vagy székhelye szerinti kerületi bíróságnál kell előterjeszteni, a bíróság pedig három napon belül intézkedik illetékességének hivatalos vizsgálata iránt. Ha a bíróság megállapítja illetékességének hiányát, továbbítja az ügyet az illetékes bírósághoz.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az igazságügyi miniszter által jóváhagyott kérelmező formanyomtatványokat kell igénybe venni. A kérelmek a végrehajtható okirattal kapcsolatos formanyomtatványok jóváhagyásáról, végrehajtható okirat kibocsátására irányuló kérelmekről és egyéb vonatkozó iratokról szóló, 2008. február 20-i 6. sz. igazságügyi miniszteri rendelet mellékletét képezik (a polgári perrendtartás 425. cikke).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemnek tartalmaznia kell a követelést megalapozó körülményeket, illetve a kérelem lényegét.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A polgári perrendtartás 410. cikke értelmében a kérelemhez nem szükséges a követelést megalapozó bizonyítékokat csatolni. A kérelmező csatolhat ilyen bizonyítékot, azonban erre nem köteles, mert az eljárás mindössze annak eldöntésére irányul, hogy a követelés vitatható-e. A kérelmezőnek elegendő azt állítania, hogy a követelése fennáll. Amennyiben a kötelezett vitatja a végrehajtási okiratot, peres eljárásban kerül sor a követelés fennállásának megállapítására. Meghatalmazott által történő előterjesztés esetén a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást, valamint adott esetben a megfizetett illetékbélyeggel és eljárási költségekkel kapcsolatos bizonylatot.

1.4 A kérelem elutasítása

A polgári perrendtartás 410. cikke alapján a végrehajtható okirat kibocsátására irányuló kérelmet a következő esetekben utasítja el a bíróság:

• amennyiben a követelés nem felel meg a polgári perrendtartás 410. cikkében meghatározott követelményeknek, vagyis nem 25 000 BGN-t meg nem haladó értékű pénzkövetelésre vagy helyettesíthető dologra irányuló követelésre vonatkozik, vagy nem a polgári perrendtartás 410. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt kategóriába eső ingó átadására vonatkozik; amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszerűség követelményeinek, úgy a kérelem nem állja meg a helyét és azonnal el kell utasítani. Kivételes esetben, amennyiben a kérelmező nem a jóváhagyott formanyomtatványt használta, vagy helytelen formanyomtatványt használt, a bíróság felszólíthatja e hiányok pótlására a (polgári perrendtartás 425. cikkének (2) bekezdésében foglalt) megfelelő formanyomtatvány felhíváshoz való csatolásával egyidejűleg.
• amennyiben a követelés közerkölcsöt sért vagy jogszabályba ütközik.
• amennyiben a kötelezett nem rendelkezik a Bolgár Köztársaság területén állandó lakcímmel vagy székhellyel, vagy amennyiben nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén.

1.5 Jogorvoslat

A végrehajtható okirat a költségekre vonatkozó részt leszámítva a felek által nem támadható meg fellebbezéssel. A kérelmet részben vagy egészben elutasító végzést a kérelmező a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező regionális bíróság előtt fellebbezéssel megtámadhatja, amelynek kézbesítésre szánt másolatát nem kell előterjeszteni. Ugyancsak fellebbezhető az az azonnali végrehajtást elrendelő végzés, amelyet a bíróság a polgári perrendtartás 417. cikkének megfelelően előterjesztett okiratok esetében hozott. Az azonnali végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezést a végrehajtható okirat elleni ellentmondással együtt kell előterjeszteni, és az csak a polgári perrendtartás 417. cikkében meghatározott okiratokban tett ténymegállapításokon alapulhat.

1.6 Ellentmondás

Miután az adósok kézhez kapták a végrehajtható okiratot, két héten belül írásban kifogást emelhetnek vele vagy annak egy részével szemben, és nincs szükség indokolásra, kivéve a polgári perrendtartás 414a. cikkében említett alábbi eseteket:

– kötelezettségüknek eleget tettek

– nem merültek fel költségek, mivel magatartásuk nem vezetett a követelés benyújtásához. Ilyen esetekben a kifogást három napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek észrevételek megtételére. Ha a kérelmező nem nyújt be észrevételeket, a bíróság részben vagy egészben érvényteleníti a fizetési meghagyást, beleértve a költségekre vonatkozó részt is. Ha a végrehajtási lapot a végrehajtható okirat alapján bocsátották ki, azt a polgári perrendtartás 208. cikke alapján is érvénytelenítik.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az adós határidőn belül ellentmondást nyújt be, a végrehajtható okiratnak a polgári perrendtartás 47. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek szerinti kézbesítése esetén (a cím megjelölésével), és ha a bíróság megtagadta a végrehajtható okirat kiállítását, a bíróság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy egy hónapon belül keresetet nyújthat be követelésének megállapítására, az esedékes állami illeték megfizetésével, és elrendeli a végrehajtás felfüggesztését, ha a polgári perrendtartás 418. cikke alapján végrehajtási lapot bocsátott ki. Amennyiben a kérelmező nem terjeszt elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a megállapított határidőn belül megállapítási keresetet nyújtott be, a bíróság a fizetési meghagyást teljes egészében, vagy abban a részében, amelyre nézve keresetet nem indítottak, hatályon kívül helyezi.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A polgári perrendtartás 416. cikke értelmében, ha határidőben nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy az ellentmondást visszavonják, a végrehajtható okirat jogerőre emelkedik, és annak alapján a bíróság végrehajtási lapot bocsát ki, amelynek tényét az okiraton is feltünteti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtható okiratról való tudomásszerzést követő egy hónapon belül az az adós, aki nem kapott lehetőséget a követelés vitatására, a fellebbviteli bíróságon ellentmondást terjeszthet elő, ha:

• a végrehajtható okiratot nem kézbesítették részére szabályszerűen;
• a végrehajtható okiratot nem személyesen neki kézbesítették, vagy a kézbesítés napján nem rendelkezett a Bolgár Köztársaság területén rendszeres tartózkodási hellyel
• az adós előre nem látható különleges körülmények miatt nem tudott időben tudomást szerezni a végrehajtható okirat kézbesítéséről;
• az adós bizonyos előre nem látható körülmények miatt, amelyek leküzdhetetlennek bizonyultak, nem tudott ellentmondást benyújtani.

Ezen ellentmondás előterjesztésének az okirat végrehajtására nincsen halasztó hatálya, azonban a bíróság a kötelezett kérelmére elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben a kötelezett megfelelő biztosítékot adott (a polgári perrendtartás 423. cikkének (2) bekezdése).

A bíróság a fent említett feltételek fennállása esetén az ellentmondásnak helyt ad. Amennyiben a fellebbviteli bíróság arra tekintettel ad helyt az ellentmondásnak, hogy a kötelezett nem rendelkezik állandó lakcímmel, székhellyel a Bolgár Köztársaság területén, vagy nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén, a bíróság hatályon kívül helyezi a végrehajtható okiratot és az annak alapján kibocsátott végrehajtási lapot. Egyebekben, ha a fellebbviteli bíróság helyt ad az ellentmondásnak, a kibocsátott okirat végrehajtását felfüggeszti, és az ügyet visszautalja a kerületi bírósághoz, értesítve a kérelmezőt, hogy követelése érvényesítésére egy hónapon belül az illetékbélyegen lerótt eljárási költség megfizetésével pert indíthat (a polgári perrendtartás 423. cikkének (3) bekezdése).

Egyebekben a kötelezett peres eljárásban vitathatja a követelést, amelyre tekintettel a végrehajtható okirat kibocsátásra került, amennyiben olyan új tények vagy az ügy eldöntése szempontjából alapvető fontosságú bizonyítékok merültek fel, amelyekről az ellentmondás előterjesztésekor nem lehetett tudomása, vagy amelyeket ezen határidőn belül nem tudott volna megszerezni. A keresetet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amelyen a kötelezett az új körülményről tudomást szerzett, vagy amelyen az új írásos bizonyíték megszerzésére képessé vált, azonban ez a határidő nem lehet hosszabb, mint a követelés kötelező beszedésének befejezésétől számított egy év (a polgári perrendtartás 424. cikke).

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A Cseh Köztársaságban az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott európai fizetési meghagyásos eljáráson kívül három másik hasonló jellegű eljárás létezik – a fizetési meghagyásos eljárás, az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, illetve a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyásos eljárás (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény (občanský soudní řád) 172–175. szakaszainak rendelkezései).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Fizetési meghagyás a kérelmező kifejezett kérelmének hiányában is kibocsátható pénzbeli kötelezettség teljesítésére irányuló kereset alapján, ha a kérelmező által állított és alátámasztott tények alapján fennáll a jogosultság. Az ügy fizetési meghagyás kibocsátása útján való eldöntése mindig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik; ha a bíróság fizetési meghagyást nem bocsát ki, kitűzi a tárgyalást. Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 172. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának kizárólag a kérelmező erre megszabott elektronikus formanyomtatványon benyújtott, hitelesített elektronikus aláírással ellátott és 1 000 000 CZK-t meg nem haladó értékű fennálló követelést tartalmazó kérelme alapján van helye; a követelés összegébe a kamatok és járulékok nem számítanak bele. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

A váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyással váltóból vagy csekkből eredő jogosultságok érvényesíthetők. A formai követelmények teljesítése esetén a bíróság köteles gyorsított eljárásban kibocsátani a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást. Csak a kérelmező kérelme alapján bocsátható ki váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás, amely akkor is kibocsátható, ha azt külföldre kell kézbesíteni. Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak személyen kézbesíthető a kötelezettnek; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye.

Az európai fizetési meghagyási eljárás célja meghatározott összegű, nem vitatott pénzkövetelések érvényesítése. A nem vitatott pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem kitöltésének idején. A követelés érvényesítéséhez az A formanyomtatványt kell kitölteni, amely a felekkel, valamint a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza. A bíróság a kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a formanyomtatvány helyesen került kitöltésre, 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás formájában hozott döntés csak pénzkövetelésre tekintettel hozható.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak a váltóból vagy csekkből fakadó pénzügyi kötelezettség teljesítésére tekintettel bocsátható ki.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A legfeljebb 1 000 000 CZK összegű (plusz kamatok és járulékok) értékhatár elektronikus fizetési meghagyás esetén alkalmazandó; nincsen felső értékhatár európai fizetési meghagyás vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás nem kötelező; a kérelmező pénzkövetelését rendes polgári eljárásban is érvényesítheti. Azonban ha a kérelmező „rendes” eljárást kezdeményez, és a keresettel érvényesített jog tekintetében fennállnak a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei, a bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthatja a fizetési meghagyást. Elektronikus fizetési meghagyás, európai fizetési meghagyás, valamint váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásának csak a kérelmező kérelme alapján van helye.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyás és elektronikus fizetési meghagyás nem bocsátható ki, amennyiben azt külföldön tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja le.

Ha a Cseh Köztársaságba kell kézbesíteni a Cseh Köztársaság bírósága vagy egy másik tagállam bírósága által kibocsátott európai fizetési meghagyást, azt személyesen kell a kötelezettnek kézbesíteni; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései).

1.2 Illetékes bíróság

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala az illetékességgel rendelkező járásbíróság (okresní soud) hatáskörébe tartozik. Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala mindig regionális bíróság (krajský soud) hatáskörébe tartozik (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 9. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos joghatóságot illetően lásd az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkét.

1.3 Formai követelmények

Fizetési meghagyás, illetve váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemre nincsen előírt formanyomtatvány.

A bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthat fizetési meghagyást; ez nem vonatkozik az elektronikus fizetési meghagyásra és a váltón illetve csekken alapuló fizetési meghagyásra.

A keresetnek vagy a fizetési meghagyás, illetve váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek ezáltal csak a bírósági beadványokra vonatkozó általános követelményeknek kell megfelelniük – amennyiben bizonyos típusú beadványokra nézve jogszabály nem ír elő egyéb különleges kellékeket, a beadványnak legalább az alábbiakat meg kell jelölnie: a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, az előterjesztő személyt, az ügy tárgyát és a kereseti kérelmet, valamint a beadványt aláírással és dátummal kell ellátni. Az aláírás és keltezés kötelezettsége nem vonatkozik a különös rendelkezéseknek megfelelő formátumban előterjesztendő elektronikus beadványokra. A beadványt írásba kell foglalni, és azt vagy papíralapon vagy nyilvános adathálózaton keresztül, illetve faxon elektronikus formában kell előterjeszteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (1) és (4) bekezdésének rendelkezései). Elektronikus formában vagy faxon előterjesztett beadványokhoz három napon belül csatolni kell azok eredeti változatát, vagy egy azonos megszövegezésű írásbeli beadványt. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az akkreditált hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítvány alapján minősített elektronikus aláírással ellátott beadványokra (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet csak az előírt elektronikus formanyomtatványon lehet előterjeszteni (a formanyomtatvány elérhető a következő linken https://www.justice.cz/). Az általános követelményeken túl (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (4) bekezdésének rendelkezései) a kérelemben fel kell tüntetni a felek vezeték-, illetve keresztneveit, lakcímét, (esettől függően) a felek személyi azonosító számait vagy azonosító számait (jogi személy nevét vagy cégnevét, illetve bejegyzett székhelyét, azonosító számát, tisztségviselő vagy a tisztségviselőt bíróság előtt képviselő érintett szervezeti egység kijelölését), illetve adott esetben a felek képviselőinek nevét, a jogilag releváns tények leírását, a kérelmező bizonyítási indítványainak megjelölését, illetve a kérelemnek világosan tartalmaznia kell a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 79. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései). A kérelemben fel kell tüntetni a természetes személy születési idejét, a jogi személyek azonosító számát vagy az ügyvezető azonosítóját (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései). A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni.

Európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletéhez csatolt A formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatványban fel kell tüntetni a felekkel, és a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kizárólag európai fizetési meghagyás esetén. A formanyomtatvány elérhető a következő linken: https://www.justice.cz/. A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni. (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott formai követelményekkel kapcsolatban lásd a fenti 1.3. szakaszt.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kizárólag akkor bocsátható ki, hogy az érvényesíteni kívánt követelés a fél által állított és alátámasztott tények alapján fennáll (lásd az 1.3.4. szakaszt). Az érvényesíteni kívánt követelés fél által állított és alátámasztott tények alapján való fennállására akkor lehet következtetni, ha a jogilag releváns tények leírásához csatolták az azokat megfelelően alátámasztó bizonyítékokat, és ezek alapján a kérelmező által érvényesíteni kívánt jog tényei bírósági vizsgálat tárgyai lehetnek. Az ügy körülményeit azok teljességében kell bemutatni annak érdekében, hogy az azokból eredő érvényesíteni kívánt jogosultság (illetve alkalmazandó jogszabály) megállapítható legyen; ezen túlmenően a kérelmezőnek valamennyi olyan tény fennállását állítania kell, amelyhez jogszabály jogok és kötelezettségek létrejöttét, módosulását vagy megszűnését fűzi, illetve valamennyi tényt megfelelően bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárásban a kérelmezőnek rendelkezésre kell bocsátania az olyan eredeti váltót vagy csekket is, amelynek hitelessége ésszerűen nem vitatott, illetve a jogosultság gyakorlásához szükséges egyéb dokumentumokat is elő kell terjesztenie.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Amennyiben az eljárás jellege azt megkívánja, a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó okirati bizonyítékokat kell előterjeszteni. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetén az okirati bizonyítékokat elektronikus formában kell csatolni. Váltón (vagy csekken) alapuló fizetési meghagyás iránti kérelemhez csatolni kell az eredeti váltót vagy csekket. A kérelmező különböző bizonyítékok csatolásárára vonatkozó jogosultsága nem esik semmilyen terjedelmi korlátozás alá.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben fizetési meghagyás kibocsátásnak nincs helye, a bíróság az erre irányuló kérelmet nem utasítja vissza, hanem az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja (így különösen kitűzi a tárgyalást). Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelmező nem pénzkövetelést érvényesít, illetve ha a fizetési meghagyást külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni.

A bíróság az elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet elutasítja, amennyiben az nem tartalmazza a törvényben előírt valamennyi kelléket, vagy ha az érthetetlen, ellentmondásos, és ezek a hibák az eljárás lefolytatását lehetetlenné teszik. Ebben az esetben a bíróság nem hívja fel a kérelmezőt beadványának javítására vagy kiegészítésére.

Amennyiben a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem lehet helyt adni, a bíróság kitűzni a tárgyalást.

1.5 Jogorvoslat

A bíróság nem hoz fizetési meghagyást, elektronikus fizetési meghagyást vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályon kívül helyező végzést; ezért a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése elleni fellebbezés kérdése nem merül fel.

1.6 Ellentmondás

Fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás ellen ellentmondás terjeszthető elő. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül terjesztheti elő. Elektronikus fizetési meghagyás elleni ellentmondás minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus formanyomtatványon is előterjeszthető. Az ellentmondást nem szükséges indokolni, azonban annak meg kell felelnie a bírósági beadványokra előírt általános követelményeknek, vagyis különösen szerepelnie kell rajta aláírásnak és keltezésnek, a beadványból egyértelműnek kell lennie a beadvánnyal megkeresett bíróságnak, illetve tartalmaznia kell az előterjesztő nevét, az ügyet és a kérelmet.

Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás elleni ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A kötelezettnek kifogásában a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyással szembeni valamennyi kifogását elő kell adnia.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kötelezett vagy megfizeti a követelt összeget vagy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt 30 napon belül benyújtott ellentmondásával vitathatja a követelést; az ellentmondás benyújtásához a kötelezettnek az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet F formanyomtatványát kell használnia. Az ügyet a rendes bírósághoz kell áttenni, és az eljárást a nemzeti jogszabályok szerint kell lefolytatni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha akár a kötelezettek egyike is határidőn belül előterjeszti az ellentmondást, a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás teljes mértékben hatályát veszti, a bíróság kitűzi a tárgyalást, és az eljárás a rendes polgári per szabályai szerint folytatódik tovább.

Amennyiben a kötelezett váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás ellen terjeszt elő határidőn belül kifogást, a bíróság megvitatása érdekében ugyancsak kitűzi a tárgyalást. A kifogásokat követő eljárás kimenetelétől függően a bíróság ítélettel határoz, amelyben a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályában fenntartja (amennyiben az ellentmondás alaptalannak bizonyult), vagy azt ítéletével részben vagy egészben hatályon kívül helyezi (amennyiben az ellentmondás részben vagy egészben megalapozottnak bizonyult). Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A fizetési meghagyás és az elektronikus fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondástól eltérően a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kifogás előterjesztésével nem veszti hatályát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás és európai fizetési meghagyás a végrehajtható ítélet hatályával rendelkezik. Amennyiben a kötelezett elmulasztja kifogás előterjesztését, vagy azt visszavonja a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén, utóbbi ugyancsak végrehajtható ítélet hatályával fog rendelkezni.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Kérelemre a bíróság a fizetési meghagyást, az elektronikus fizetési meghagyás, valamint a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást jogerősítési, illetve végrehajtási záradékkal látja el. Az ilyen záradékkal ellátott fizetési meghagyás végrehajtható okiratnak minősül.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás során, amennyiben a kötelezett elmulasztja határidőn belül ellentmondás előterjesztését, az európai fizetési meghagyás automatikusan végrehajthatóvá válik. A végrehajtásra annak a tagállamnak a nemzeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, amelyben az európai fizetési meghagyást végre kell hajtani.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondással, illetve kifogással meg nem támadott, és jogerős ítélet hatályával rendelkező fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás vitatására nincsen jogszerű jogorvoslat. Törvényben meghatározott esetben a kötelezett csak rendkívüli jogorvoslattal élhet, méghozzá beszámítási kifogással, végrehajtható fizetési meghagyás esetén pedig perújítással is (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 228. szakasza (2) bekezdésének és 229. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére rendelkezésre álló 30 napos határidő lejártával a kötelezett ellentmondás előterjesztésének hiányában az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérheti az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében foglalt feltételek mellett. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás a meghagyást kibocsátó bíróság joghatóságába tartozik. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelem a kötelezett egyetlen rendelkezésére álló jogorvoslat a végrehajtható európai fizetési meghagyással szemben abban az államban, amelyben a fizetési meghagyást kibocsátották. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos döntést (végzést) a felperesnek és az alperesnek egyaránt kézbesíteni kell (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (2) és (3) bekezdésének rendelkezései).

Kapcsolódó linkek

https://www.justice.cz/

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Igen. A Polgári perrendtartás rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren) olyan pénzbeli követelések behajtása céljából, amelyek nem feltétlenül vitatottak. A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 688. és azt követő szakaszai rendelkeznek róla.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Ez az eljárás főszabály szerint meghatározott pénzösszeg euróban történő megfizetésével kapcsolatos követelések esetében alkalmazható.

Az alábbi esetekben azonban nem alkalmazható:

• a jegybanki alapkamatnál több mint 12 százalékponttal magasabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések esetében,
• még nem teljesített kötelezettségek teljesítésétől függő követelések esetében,
• ha a fizetési meghagyást hirdetményi úton kézbesítik, mert az alperes címe ismeretlen.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés értékére vonatkozóan nincs felső határ.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása a hitelező számára szabadon választható. A hitelező eldöntheti, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy rendes eljárást kezdeményez-e.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A német fizetési meghagyásos eljárás elvileg akkor is alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban él. Meg kell jegyezni azonban, hogy a német Polgári perrendtartás 688. szakaszának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a fizetési meghagyást külföldre kellene kézbesíteni, fizetési meghagyásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény (Anerkennungs- und Vollstreckungsausführungsgesetz) ezt megengedi. Ez jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra és Izraelre vonatkozik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában kizárólag az a járásbíróság (Amtsgericht) rendelkezik hatáskörrel, amely általános illetékességgel rendelkezik a kérelmezőre nézve. Ezt a lakóhely, illetve jogi személyek esetében a bejegyzett székhely határozza meg. Ugyanakkor több német szövetségi tartományban központi bíróságokat hoztak létre a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására (Mahngerichte) (ilyen például Berlinben a weddingi járásbíróság). Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban az adott szövetségi tartományon belül több járásbíróságra vagy akár egyetlen járásbíróságra koncentrálódik az illetékesség. Ilyen esetekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes és a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában hatáskörrel rendelkező központi bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

Ha a kérelmezőre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor a berlini weddingi járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha az alperesre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor az a járásbíróság illetékes, amely a peres eljárásban illetékes lenne, függetlenül attól, hogy az ügy tárgya alapján rendelkezne-e hatáskörrel (a járásbíróságok főszabály szerint csak 5 000 EUR-nál alacsonyabb perértékű ügyekben rendelkeznek hatáskörrel). Egyes szövetségi tartományokban ebben az esetben is létezhetnek fizetési meghagyásos eljárásokat lefolytató központi bíróságok.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatvány használata abban az esetben kötelező, ha az adott nyilatkozat vagy kérelem benyújtására létezik ilyen formanyomtatvány. Ez a helyzet például a fizetési meghagyás kiadását és végrehajtását elrendelő határozat kibocsátása iránti kérelmek esetén.

A fizetési meghagyásos eljárás valamennyi szövetségi tartományban automatizált. Az erre irányuló kérelmek papíralapú formanyomtatványon vagy elektronikus adatcsere útján nyújthatók be. Több szoftvergyártó kínál az automatizált bírósági fizetési meghagyásos eljárásokban használható, a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló programokat. Néhány járásbíróság esetében a kérelmek interneten keresztül is benyújthatók.

A fizetési meghagyásos eljárásoknál használt papíralapú formanyomtatványok a papírboltokban szerezhetők be.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem szükséges részletesen ismertetni a követelés jogalapját. Csak a követelés rövid meghatározására és a követelt összeg feltüntetésére van szükség. Ehhez a fizetési meghagyásos eljárásnál használt formanyomtatvány mezőit kell kitölteni. A főköveteléseket és a mellékköveteléseket külön, egyenként kell felsorolni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A benyújtott követelések vonatkozásában nem kell okirati bizonyítékot benyújtani.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításra kerül, ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha az adott bíróság nem illetékes, vagy ha a fizetési meghagyás iránti kérelem nem felel meg az alaki követelményeknek. A kérelem akkor is elutasításra kerül, ha fizetési meghagyás csak a követelés egy részét illetően bocsátható ki. A kérelmezőt meg kell hallgatni a kérelem elutasítása előtt.

A fizetési meghagyás kibocsátásának elrendelése előtt a bíróság nem vizsgálja meg, hogy jogos-e a követelés.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás elutasítása ellen főszabály szerint nem lehet fellebbezéssel élni. Azonnali ellentmondásra (sofortige Beschwerde) csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet kizárólag gépileg olvasható formában küldték el, és azon az alapon utasították el, hogy a bíróság elektronikus feldolgozórendszere azt valószínűleg nem képes kezelni, azonban ez a rendelkezés a gyakorlatban nem játszik meghatározó szerepet.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, és az kézbesítésre került az alperes részére, akkor az alperesnek két hét áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ellentmondással azonban e határidő lejártát követően is lehet élni mindaddig, amíg a bíróság a végrehajtás tárgyában nem bocsát ki határozatot.

A fizetési meghagyás kézbesítésekor az alperes kap egy formanyomtatványt, amelyen ellentmondással élhet a fizetési meghagyás ellen. A formanyomtatvány használata nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy az ellentmondás más formában is benyújtható; az az egyetlen formai követelmény, hogy azt írásban kell megtenni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes a határidőn belül megtámadja a követelést, nem bocsátható ki végrehajtási határozat és a fizetési meghagyás tárgyát képező követelés nem hajtható végre. Az ügyet azonban nem fogják automatikusan rendes eljárás keretében tárgyalni. A rendes eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani, amit a fizetési meghagyásos eljárásban részt vevő felperes vagy alperes egyaránt megtehet. A felperes azonnal benyújthatja a kérelmet, amint tudomást szerez az ellentmondásról, vagy elővigyázatosságból már a fizetési meghagyáshoz is csatolhatja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság kérelemre végrehajtási határozatot hoz. A kérelem csak az ellentmondás benyújtására szolgáló határidő lejártát követően nyújtható be, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fizetési meghagyás alapján sor került-e bármilyen kifizetésre, és ha igen, milyen összegűre. Ha a követelést részben már teljesítették, a kérelmezőnek ennek megfelelően csökkentenie kell a követelés összegét.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtási határozat ideiglenesen végrehajtható mulasztási ítéletnek felel meg. Ellentmondással a kézbesítést követő két héten belül lehet élni.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Igen. A polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik, TsMS) 49. fejezete szabályozza a fizetési meghagyás esetén alkalmazott gyorsított eljárást.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Ez az eljárás magánjogi jogviszonyból eredő, meghatározott pénzösszeg megfizetése iránti követelésekre vonatkozik.

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható szerződésen kívüli követelésekre, az alábbiak kivételével:

• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (liikluskindlustuse seadus) alapján támasztott követelések,
• olyan követelések, amikor az adós kötelmi elismervényt állított ki, vagy teljesítésre kötelező egyéb megállapodást kötöttek.

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, amennyiben:

• a kérelem benyújtásának időpontjában a követelés még nem vált esedékessé, kivéve a késedelmes fizetés miatt kiszabott bírságokkal kapcsolatos járulékos követeléseket, vagy a követelés benyújtása kölcsönös kötelezettség teljesítésétől függ, és ezt a kötelezettséget még nem teljesítették;
• a követelés nem vagyoni kár megtérítésére irányul;
• a követelést csődeljárás alatt álló kötelezett ellen nyújtották be;
• több adóssal szemben benyújtott követelés, amely nem ugyanazon jogalapból vagy kötelezettségből ered.

Fizetési meghagyás esetén nem alkalmazható gyorsított eljárás a mellékkövetelések esetében, amennyiben azok meghaladják a főkövetelés értékét.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen. Igen. A gyorsított fizetési meghagyásos eljárások nem vonatkoznak a 8 000 eurót meghaladó követelésekre. Ez az összeg magában foglalja a fő- és a mellékkövetelést is.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Fizetési meghagyás esetén a gyorsított eljárás alkalmazása választható. A hitelező dönthet úgy, hogy ebben az adott ügyben gyorsított eljárást kíván kérelmezni, vagy rendes eljárást kezdeményez.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen. A nemzeti jogszabályok nem korlátozzák a gyorsított eljárás alkalmazhatóságát a más országban lakóhellyel rendelkező alperessel szembeni fizetési meghagyás esetében. Az Európai Unióban az alperesre vonatkozó joghatóságot az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kell meghatározni.

1.2 Illetékes bíróság

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárások iránti kérelmeket a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bíróságának fizetési meghagyásokkal foglalkozó részlegéhez (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja maksekäsu osakond) kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A fizetési meghagyás esetében a gyorsított eljárást elektronikus formában folytatják le, ezért az ilyen eljárás iránti kérelmeket csak az Avalik E-toimik portálon, vagy az X-tee információs rendszerek adatcsere-felületén keresztül lehet a bírósághoz benyújtani.

A beadványokat az E-toimik portálon keresztül lehet benyújtani a következő weboldalon: https://www.e-toimik.ee/

A TsMS 485. cikkének (2) bekezdése értelmében a fizetési felszólításhoz mellékelt formanyomtatványon vagy egyéb formában ellentmondás nyújtható be. A formanyomtatvány megtalálható: Riigi Teataja (Hivatalos Lap).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem kötelező képviselőt kijelölni.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Fizetési meghagyás esetén a gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a követelés jogalapját képező körülmények, valamint a kérelmező által a kereseti követelés alátámasztása érdekében beterjesztendő bizonyítékok rövid leírását. A követelésnek tényeken kell alapulnia, és azt igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A követelés egyértelműen megalapozatlannak minősül, ha a fizetési meghagyás alapjaként a kérelemben feltüntetett körülményeket tekintve a követelés jogilag nem teljesíthető.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem szükséges okirati bizonyítékokat csatolni a követelés benyújtásának alátámasztására. Ugyanakkor a kérelemnek tartalmaznia kell annak a bizonyítéknak a rövid leírását, amelyet a kérelmező be tudna terjeszteni a kereseti követelés alátámasztására.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a fizetési meghagyásos ügyben gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet elutasítja, amennyiben:

1. a polgári perrendtartás értelmében a konkrét fizetési követelés tekintetében nincs lehetőség gyorsított eljárásra;
2. a kérelem nem felel meg a polgári perrendtartásban meghatározott követelményeknek;
3. ha a fizetési felszólítást nem kézbesítették az adósnak észszerű időn belül és az nem kézbesíthető hirdetmény útján, valamint a kérelmező ellentmondás bejelentése esetére kifejezetten kérte az eljárás megszüntetését;
4. a kérelmező az előírt határidőn belül nem tájékoztatja a bíróságot az eljárásban részt vevő fél részére történt kézbesítés eredményéről;
5. az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény válik nyilvánvalóvá.

1.5 Jogorvoslat

A bíróságnak a fizetési meghagyásos ügyben gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet elutasító határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A kérelem elutasítása nem korlátozza a kérelmező azon jogát, hogy kereseti kérelmet vagy gyorsított fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet nyújtson be.

1.6 Ellentmondás

Az adós 15 napon belül, vagy, a fizetési javaslat külföldön történő kézbesítése esetén 30 napon belül kifogást nyújthat be a követelés vagy annak egy része ellen a fizetési javaslatot kibocsátó bírósághoz.

Az ellentmondás a fizetési felszólításhoz mellékelt formanyomtatványon vagy egyéb formában nyújtható be. Az ellentmondáshoz bizonyítékokat nem kell csatolni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az adós az előírt határidőn belül kifogást nyújt be a fizetési javaslattal szemben, az a bíróság, amelyik a fizetési javaslatot készítette, folytatja az ügy tárgyalását, vagy a gyorsított eljárás iránti kérelemben megjelölt bíróság elé, illetve az érintett felek együttes kérelmében megjelölt bíróság elé utalja az ügyet. Lakás tulajdonjogával vagy közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben a kérvény alapján indított eljárások folytatódnak, kivéve, ha a kérvényező eljárási cselekmény elvégzését vagy az eljárás megszüntetését kérte. A keresetet abban az időpontban kell benyújtottnak tekinteni, amikor a fizetési meghagyás tekintetében a gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet benyújtják.

Ha a kérelmező kifejezetten kérte az eljárás megszüntetését ellentmondás benyújtása esetén, az eljárást megszüntetik.

Ha az adós a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondásban részben elismeri a kérelmező követelését, az ügyben eljáró bíróság határozati úton fizetési felhívást bocsát ki az adós által elismert összegre, a fizetési meghagyásban vagy keresetben követelt fennmaradó összeg tárgyában pedig folytatja az eljárást.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha az adós nem fizeti meg a fizetési felszólításban szereplő összeget és nem jelent be időben ellentmondást a fizetési meghagyással szemben, a bíróság határozati úton fizetési meghagyást bocsát ki a behajtandó összegre.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyáson tájékoztatni kell az adóst arról, hogy joga van 15 napon belül, vagy a fizetési meghagyás külföldre történő kézbesítése esetén 30 napon belül fellebbezni a határozat ellen. Tájékoztatni kell az adóst arról is, hogy a határozat ellen csak az alábbi körülmények egyikének fennállása esetén nyújtható be fellebbezés:

1. a fizetési meghagyást nem aláírás ellenében történő személyes átvétellel vagy elektronikus úton kézbesítették, és a kézbesítés adós önhibáján kívül álló okból nem történt meg időben, és ezért az adós nem tudta időben bejelenteni az ellentmondást;
2. az adós önhibáján kívül nem tudta időben bejelenteni az ellentmondást a fizetési meghagyással szemben;
3. a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás előfeltételei nem teljesültek, vagy a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás feltételeit valamely más módon megsértették, vagy a követelés, amellyel összefüggésben a gyorsított eljárást kérik, egyértelműen megalapozatlan.

Az adós jogi képviselője vagy egyetemes jogutódja fellebbezést nyújthat be a fizetési meghagyás ellen legkésőbb 2 hónappal azután, hogy tudomást szerzett róla, amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a bírósági határozathozatal idején fennálltak a felfüggesztési okok, de a bíróságnak azokról nem volt vagy nem lehetett tudomása. A végzés ellen a fent ismertetett körülmények valamelyikének fennállása alapján lehet fellebbezéssel élni.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Írországban nem létezik kifejezett „fizetési meghagyásos” eljárás, azonban a felperes, akinek pénzköveteléssel tartoznak, illetve akinek követelése egyszerűen számszerűsíthető azt mulasztási ítélettel érvényesítheti.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy a felperes keresetével szemben ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben az eredeti követelés lejárt vagy meghatározott összegre vonatkozik, a követelés összegétől függően a Felsőbíróság Központi Irodája vagy a Körzeti Bíróság Hivatala a jogerős ítéletet nyilvántartásba veheti (a kis értékű követeléseket, pl. pénzkölcsön ügyeket kivéve, amely esetekben a felperesnek mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet kell előterjesztenie vagy pedig kérnie kell a bíróságtól a neki kedvező ítélet meghozatalát). Más szavakkal tartozás teljesítésére irányuló egyértelmű ügyekben a felperes/kérelmező bírósági eljárás kezdeményezésének kötelezettsége nélkül kérheti mulasztási ítélet meghozatalát, illetve közigazgatási eljárás során kérheti a hatáskörrel rendelkező bírósági hivataltól határozat meghozatalát.

Amennyiben a követelés nem meghatározott pénzösszegre irányul, a felperesnek bíróság előtt keresetet kell indítania ítélet meghozatala iránt, és bírósági eljárás lefolytatása nélkül nem hozható ítélet.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Mulasztási ítélet csaknem valamennyi típusú ügyben hozható. Az eljárás nem korlátozódik kizárólag szerződéses- illetve pénzkövetelésekre, azonban a rendszer ezekben az ügyekben sokkal egyszerűbben működik. A fő kivételek a pénzkölcsön-ügyletek.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális, a felperesnek a neki kedvező mulasztási ítélet meghozatala érdekében az alábbi lépéseket kell megtennie: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatalnál kell előterjesztenie a szükséges dokumentumokat, vagy kérelmét és az eskü alatt tett nyilatkozatát kell az alperesnek megküldenie. Ha az alperes a felperes kérelmére elmulaszt választ előterjeszteni és a felperes nem mulasztási ítélet meghozatala iránti eljárás keretében jár el, akkor a felperes számára az egyetlen lehetőség a követelés érvényesítésének megszüntetése.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az Írország és más tagállamok közötti határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló országok közötti egyezmények (a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet, amelyet felváltott az 1215/2012/EU rendelet), illetve más hasonló, harmadik államokkal kötött egyezmények alapján az eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az alperes más állam joghatósága alá tartozik. Amennyiben az alperes más állam joghatósága alá eső területén tartózkodik, a felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a más joghatóság területére vonatkozó kézbesítési szabályoknak megfelelően történjen az alperes részére a kézbesítés. Amennyiben a más állam joghatósága alá tartozó alperes a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy nem terjeszt elő ellenkérelmet, a felperes a bíróságtól az általános szabályok szerint kérheti mulasztási ítélet meghozatalát.

1.2 Illetékes bíróság

A bíróság hatáskörét az érintett követelés jellege vagy értéke határozza meg. A felperesnek az előtt a bíróság előtt kell kérelmet előterjesztenie, amely előtt az eljárást megindította, és amely bíróság megállapíthatja, hogy az alperes a tárgyaláson megjelent-e, ellenkérelmet előterjesztett-e, illetve az ezek megtételére megszabott határidő eltelt-e. Amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), a felperes a körzeti bíróság előtt érvényesítheti keresetét. Amennyiben a követelés értéke ennél magasabb, a keresetet a Felsőbíróság előtt kell indítani. Amennyiben a követelés értéke 15 000 EUR alatti, a keresetet a kerületi bíróság elé kell terjeszteni. Amennyiben a követelés értéke 2 000 EUR-nál kevesebb, az eljárást a kis értékű követelések eljárása szabályai szerint lehet lefolytatni.

1.3 Formai követelmények

A felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a perrendtartásnak megfelelő eljárást folytasson. A beadványokat a felperesnek kell az alperes számára kézbesíteni. Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben a követelés lejárt összegre irányul, a felperesnek csupán fizetési felszólítást kell küldenie, amely után a felperes általában jogosult ítéletre, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatal bírósági határozat, illetve bírósági eljárásra irányuló kérelem nélkül hoz meg. Az eljáró bírósági hivatal személyzetének tagja ezt követően megvizsgálja, hogy az alperes a követelést elismerte-e, hogy az ennek megtételére előírt határidő lejárt-e, illetve hogy a felperes ellátta-e a hivatalt a szükséges bizonyítékokkal, ideértve a kézbesítési igazolást, illetve az esedékes tartozás összegét megjelölő esküvel alátámasztott nyilatkozatot.

Amennyiben a követelés határozatlan összegre irányul, vagy a követelés összege nem számszerűsíthető, a felperesnek mulasztási ítélet meghozatalát kell kérnie a bíróságtól.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen. A Felsőbíróság előtti, tárgyalás elmulasztása miatt mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat a felsőbíróságok 1986. évi eljárási szabályzatának 13. utasítása tartalmazza (módosításokkal), az ellenkérelem elmulasztása miatti mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat pedig a 27. utasítás. A körzeti bíróság elé terjesztett, mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet megfelelő iratokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák magát az eredeti, követelést tartalmazó iratot, valamint a követelés kézbesítésére vonatkozó jognyilatkozatot is. Ezen túlmenően a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet a körzeti bíróságok 2001. évi eljárási szabályzatának mellékletében található formanyomtatvány-jegyzék 9. és 10. formanyomtatványainak megfelelően kell elkészíteni. A formanyomtatvány elérhető a szabályzathoz csatolt mellékletben.

Ehhez hasonlóan a körzeti bíróság formanyomtatványai a kerületi bíróságok eljárási szabályzatának mellékleteiben érhetők el.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem. Ugyanakkor amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), úgy annak elbírálása a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik, és amennyiben az ügy bonyolultsága azt indokolja, úgy jogi képviselő részvétele ajánlott, azonban ez nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetnek tartalmaznia kell a felek nevét, címét, és adott esetben foglalkozását. A keresetnek tartalmaznia kell a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, illetve valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Az eredeti követelésben a felperesnek/kérelmezőnek valamennyi, a követelés elbírálása szempontjából jelentős adatot fel kell tüntetnie, így a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet, illetve amennyiben az az ügy elbírálása szempontjából jelentős, illetve a követelés jellegétől függően bármely más jelentős tény leírását, ideértve az elszenvedett sérülést vagy veszteséget, a kapott kezelést, illetve az események valamennyi hátrányos következményét.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelmező nem tett eleget a bíróság eljárási szabályzatában foglaltaknak. Ha például nem tettek eleget az iratkézbesítési szabályoknak, akkor nem lehet helyt adnia mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelemnek.

1.5 Jogorvoslat

Ha a bíróság nem hozott a felperesnek kedvező mulasztási ítéletet, ennek oka általában arra vezethető vissza, hogy a felperes nem a bíróság eljárási szabályainak megfelelően járt el, így elképzelhető, hogy a felperesnek a bírósági eljárási szabályoknak megfelelően benyújtott új keresettel új eljárást kell kezdeményeznie az alperessel szemben.

Az alperes kérheti a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését. Annak érdekében, hogy bíróság a mulasztási ítélet elleni fellebbezésnek helyt adjon, az alperesnek indokolnia kell a bíróság előtt a mulasztásának, vagy távolmaradásának indokát, illetve bizonyítania kell a bíróság előtt, hogy mulasztásának indokai megalapozottak. Amennyiben a bíróság az ítélet elleni fellebbezésnek helyt ad, az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az alperes érdemben védekezhet.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben a bíróság megítélése szerint az ítéletet hatályon kívül lehetne helyezni, az alperes ellenkérelmet terjeszthet elő és az ügy az általános szabályok szerint folytatódik tovább.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben az alperes az ügy jellegétől függően a törvény vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül előterjeszti ellenkérelmét, az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik tovább. Szükség esetén a bíróság határozza meg az eljárás további irányát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az alperesi ellenkérelem hiánya a felperesnek kedvező mulasztási ítélet meghozatalát eredményezheti.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet végrehajtható ítélet. Lásd a fenti 1.3.d) kérdésre adott válaszokat.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes kérheti a bíróságtól az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. A kérelmet ugyanaz a bíróság bírálja el. A bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezheti, amennyiben megítélése szerint ennek megtétele igazságos lenne, vagy amennyiben az ítélet meghozatala során valami szabálytalanság merült fel, illetve amennyiben bebizonyosodik, hogy az alperes a kereset ellen érdemben védekezhet. Az ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést visszautasító végzés ellen a felek bármelyike fellebbezéssel élhet.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátásra. A hatályos polgári perrendtartás, vagyis a módosított 503/1985. sz. elnöki rendelet 623–634. cikkei alkalmazandók.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Polgári és kereskedelmi ügyekben: a magánjog által szabályozott jogvitákban, amennyiben azokat jogszabály nem rendeli más bíróság hatáskörébe (a polgári perrendtartás 1. cikke)

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Pénzkövetelések, biztosítékból származó követelések, azaz csekken, idegen vagy saját váltón alapuló követelések, amennyiben a követelés fennállását hiteles közokirat vagy magánokirat tanúsítja, és ha a követelés összege euróban vagy más külföldi valutában kifejezhető (a polgári perrendtartás 623. cikke).

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét tekintve nincs felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás opcionális, tekintettel arra, hogy a hitelező mindig indíthat rendes eljárást, amely során követelését megtárgyalják és azt követően ítéletet hoznak annak tárgyában, ellentétben a fizetéses meghagyásos eljárással, amelyben nem ítéletnek, hanem végrehajtható okiratnak minősülő fizetési meghagyást bocsátanak ki (a polgári perrendtartás 631. cikke).

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, fizetési meghagyás nem bocsátható ki, ha azt külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy számára kellene kézbesíteni (ellenkező esetben a fizetési meghagyás semmis), kivéve ha ez a személy jogszerűen eljárva a perbeli képviselet ellátására képviselőt nevezett ki Görögországban (a polgári perrendtartás 624. cikke). Kézbesítés helyszínének minősül az a hely, ahol a kötelezett a kézbesítés idején fizikailag (corpore) jelen van.

1.2 Illetékes bíróság

Igazságügyi tisztviselő jár el a húszezer eurót (20 000 EUR) meg nem haladó pénzkövetelések esetén, az összes többi pénzkövetelés esetén pedig az első fokú bíróság. A ratione loci illetékesség alapján eljáró bíróság az általános illetékesség szabályai, azaz a polgári perrendtartás 22–41. cikkei alapján kerül meghatározásra. Ezen rendelkezések értelmében például az adós tartózkodási helye, a tartozás alapjául szolgáló okirat (pl. csekk) kibocsátásának helye, vagy a váltó elfogadásának vagy kifizetésnek helye szerinti bíróság (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság) rendelkezik illetékességgel.

1.3 Formai követelmények

A kérelmet az alábbiaknak megfelelően kell előterjeszteni:

A) szóban az igazságügyi tisztviselő előtt az erre meghatározott beadvány elkészítésével (a polgári perrendtartás 215. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) bekezdése), anélkül, hogy ez kizárná írásbeli kérelem előterjesztésének lehetőségét, vagy

B) írásban kötelezően az elsőfokú bíróság bírójához az elsőfokú bíróság hivatalához címzett írásbeli kérelem alapján, amelynek tartalmaznia kell:

1. a bíróságot, amelynek a kérelmet címezik (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság);
2. a beadvány típusát, például „fizetési meghagyás iránti kérelem”;
3. valamennyi fél nevét, vezetéknevét és lakcímét; a hitelezőt és adóst és/vagy ezek jogi képviselőit, illetve jogi személyek esetén cégnevüket és székhelyüket;
4. a kérelem tárgyát világos, meghatározott, pontos és olvasható módon, görög nyelven, idegen nyelvű dokumentumok, például idegen nyelvű számlák esetén csatolni kell azok hiteles fordítását is;
5. a keltezést, a felek vagy azok jogi képviselőinek vagy meghatalmazottjainak aláírását továbbá kötelező ügyvédi képviselet esetén az ügyvéd aláírását;
6. a lakcímet, különösen a kérelmet előterjesztő fél, jogi képviselője, vagy meghatalmazottja tartózkodási helyének, irodahelységének vagy üzlethelységének utcanevét és házszámát;
7. a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet; továbbá
8. a kérelmet és a pénz, illetve biztosíték pontos összegét kamatokkal együtt (a polgári perrendtartás 118. cikkével és 119. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) és (2) bekezdése).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Szabványosított formanyomtatvány használata nem kötelező.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, ha a kérelmet az elsőfokú bíróság előtt terjesztik elő, és a benne foglalt követelés a húszezer eurót (20 000 EUR) meghaladja, illetve ha a kérelmet a kerületi polgári bíróság előtt terjesztik elő és a követelés tizenkétezer euró (12 000 EUR) és húszezer euró (20 000 EUR) közé esik.

Amennyiben a kérelmet a kerületi polgári bírósági előtt terjesztik elő, és a követelés összege a tizenkétezer eurót (12 000 EUR) nem haladja meg, a fél felperesként vagy alperesként ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat (a polgári perrendtartás 94. cikke).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek legalább nagyon röviden utalnia kell a jogcímre, amelyből a követelés (tartozás) származik, például arra, hogy kölcsönszerződésből, adásvételi-szerződésből, bérleti szerződésből, vagy fennálló csekkből származik a követelés. A szerződés vagy jogi aktus típusa általában egyúttal a fizetésnek, illetve a tartozás esedékességének is jogalapját képezi, például egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, amikorra az adósnak meg kellett volna fizetnie a kért összeget, és ezt elmulasztotta. A kérelemben emellett fel kell sorolni azokat a csatolt dokumentumokat, amelyekből a kérelem szerint a követelés típusa és összege megállapítható.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyás tárgyává tett követelés fennállta csak okiratokkal bizonyítható, tekintettel arra, hogy az eljárás során tanúk meghallgatásának nincs helye. Ezeket a dokumentumokat a kérelemmel együtt kell előterjeszteni, és a bíróság hivatalában kell őket az ellentmondásra megszabott határidő lejáratáig rendelkezésre tartani, így a felet, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották – a tartozás adósát – tájékoztatni tudják arról. A polgári perrendtartás 432-465. cikke szerint bizonyító erővel rendelkező valamennyi (köz- és magán-) okiratot – ideértve a biztosítékokat (pl. csekket, váltót) is – bizonyítékként kell elfogadni. Ezeknek az okiratoknak egyértelműen kell tartalmazniuk a hitelező – jogosult – jogképességét és adatait (teljes nevét), az adós jogképességét és adatait, valamint a követelés indokait és összegét.

Az olyan közokiratnak nem minősülő iratot, amelynek – annak érdekében, hogy bizonyító erővel rendelkezzen – a polgári perrendtartás 443. cikke alapján tartalmaznia kell a kibocsátója aláírását, magánokiratnak kell tekinteni, és az ilyen okiratból származó szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállaló személyt pedig kibocsátónak kell tekinteni.

Valamennyi olyan okiratot, amelyet hivatalos személy, vagy közszolgáltatást végző személy megfelelő formában állít ki közokiratnak kell tekinteni (ilyen pl. a hitelesítéssel ellátott létesítő okirat).

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmet el kell utasítani:

A) amennyiben a törvényes követelményeknek nem felel meg, így különösen a követelést, az összegét, a kötelezettet vagy a kedvezményezettet a csatolt iratok nem bizonyítják közvetlenül és egyértelműen, vagy

B) amennyiben a kérelmező nem terjeszti elő a bíróság által kért indokolást, vagy elmulasztja a kérelme megfelelő kitöltésére vonatkozó ajánlások betartását, hiánypótlás teljesítését, vagy a csatolt magánokiratokon foglalt aláírások hitelességének igazolását (a polgári perrendtartás 628. és 627. cikkei). Tekintettel arra, hogy a bíróság további adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátását és hiányok pótlását kérheti a kérelmezőtől, amennyiben az elmulasztja ezeket megtenni, a kérelmet ezen az alapon el kell utasítani.

Az elutasítást rá kell vezetni a kérelemre, az elutasítás okára pedig röviden utalni kell. Mindez azt jelenti, hogy az eljáró bíróság nem hoz határozatot, így az elutasításra vonatkozó megjegyzése fellebbezéssel nem támadható meg. Természetesen a kérelmező/hitelező követelését rendes keresettel továbbra is érvényesítheti (lásd fent 1.1.3.), vagy új fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszthet elő (a polgári perrendtartás 628. cikkének (3) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

Nincs helye fellebbezésnek a fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítása esetén.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben helyt adnak a fizetési meghagyás iránti kérelemnek és a fizetési meghagyást kibocsátják, a kötelezett, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották, a kézhezvételétől számított tizenöt (15) munkanapon belül ellentmondással élhet a fizetési meghagyással szemben (a polgári perrendtartás 632. cikkének (1) bekezdése). Ellentmondásnak a fizetési meghagyás kézbesítése előtt is helye van.

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a kerületi bíróság vagy elsőfokú bíróság, amely a fizetési meghagyást kibocsátotta.

Az ellentmondást (a polgári perrendtartás 632. cikkének (2) bekezdése) a polgári perrendtartás 643, 649, és 650. cikkeinek együttes értelmezése alapján kell elbírálni – amelyek a tartozás és bérlői jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére írnak elő különös rendelkezéseket – azoknak az általános eljárási szabályoknak a figyelembevételével, amelyek a fenti rendelkezésekkel nem állnak ellentétben (a polgári perrendtartás 591. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Az ellentmondást, amelyet a fent említett tizenöt (15) napos határidőn belül kell előterjeszteni, és amelyet ezen határidőn túlmenő benyújtás esetén elkell utasítani, vagy a fizetési meghagyásban feltüntetett, fizetési meghagyás iránti kérelmet aláíró ügyvédnek, vagy a fizetési meghagyás kötelezettjének címére kell kézbesíteni, kivéve ha a lakcím változását törvényes úton bejelentették (a polgári perrendtartás 632. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztésének nincsen halasztó hatálya a fizetési meghagyás végrehajtására, tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás közvetlenül végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Ugyanakkor a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság a polgári perrendtartás 686 cikke szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésével, illetve a fizetési meghagyás kötelezettje kérelmének előterjesztését követően biztosíték letétele mellett vagy annak hiányában, vagy feltételekkel elrendelheti a felfüggesztést a kötelezően előterjesztendő ellentmondásra vonatkozó határozat meghozataláig.

A fizetési meghagyás végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek az alábbi feltételek mellett lehet helyt adni: a) az ellentmondás határidőn belüli előterjesztése esetén, és b) amennyiben az ellentmondás eredményessége legalább egy jogalap fennállása alapján valószínűsíthető.

A felfüggesztést elrendelő határozat a fizetési meghagyást végrehajtható jellegétől megfosztja, és végrehajthatóságát gyengíti.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben az ellentmondást határidőben (a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül) nem terjesztették elő, a fél, akinek az érdekében a fizetési meghagyást kibocsátották még egyszer kérheti a meghagyás kötelezett részére történő teljesítését, aki e második alkalommal is ellentmondással élhet. Ilyenkor az utóbbi fél az új kézbesítéstől számított tíz munkanapon belül élhet ellentmondással. Ebben az esetben a fent (lásd az 1.7. pontban) említett felfüggesztés nem rendelhető el.

Amennyiben a tíz napos határidőt is elmulasztják, a fizetési meghagyás ítélt dologként jogerőre emelkedik, aminek értelmében a fizetési meghagyásban megállapított, alapul szolgáló történeti és jogi tényállás szerint nemcsak a fizetési meghagyás, hanem a benne foglalt követelés is teljes egészében érvényes.

A kellő időben ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás megváltoztatásának csak a rendkívüli jogorvoslatnak minősülő perújítás esetén lehet helye. Perújításnak csak szűk körben, alaki okokból (a polgári perrendtartás 633. cikkének (2) bekezdése és 544. cikke) és csak a polgári perrendtartás 544. cikkének (3) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül van helye a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás a kibocsátása napjától kezdve végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Nincs szükség tehát további eljárási cselekményre ahhoz, hogy a fizetési meghagyás végrehajtható legyen, azaz ha a végrehajtást nem függesztik fel, a végrehajtási eljárás az alábbiak szerint elrendelhető:

A végrehajtási tanúsítványt az eredeti fizetési meghagyásra vezetik, nevezetesen „A görög nép nevében” mondatot a fizetési meghagyás szövegének elejéhez, a „Bármely végrehajtó köteles ennek a döntésnek a végrehajtására” mondatot pedig a végéhez toldják hozzá, erről hivatalos másolatot (végrehajtható okiratot) állítanak ki, és a fizetési meghagyásban foglalt összeg megfizetésére szóló utasítást (felhívást) megfelelően kézbesítik a kötelezett számára.

Mindazonáltal, ha a fizetési meghagyást a kibocsátásától számítva két (2) hónapon belül nem kézbesítik, az hatályát veszti (a polgári perrendtartás 630A. cikke)

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondás folytán hozott ítélet nem jogerős, hanem fellebbezéssel megtámadható.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Igen, létezik fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás fő célja a követelésvédelem. Végrehajtható határozatot eredményez azon tartozások behajtására, amelyek megfelelnek a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

A bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása és a határozathozatal az eljárásjogi jogszabályokban foglalt eljárások szerint.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyás biztos, lejárt és meghatározott összegű pénzkövetelés érvényesítése céljából bocsátható ki. 2011. október 31. óta az összeget illetően nincs korlátozás. A követelés fennállását az alábbi módok valamelyikén kell bizonyítani:

a) a kötelezett által aláírt, lepecsételt, ismertető jeggyel, védjeggyel vagy bármilyen más fizikai vagy elektronikus jelzéssel ellátott okirattal annak formájára, típusára, fizikai hordozójára tekintet nélkül.

b) számlákkal, teljesítési igazolásokkal, tanúsítványokkal, táviratokkal, faxokkal vagy bármilyen más olyan irattal, amelyet arra tekintet nélkül, hogy egyoldalúan a hitelező állította ki, rendszeresen használnak követelések és tartozások dokumentálására olyan jogviszonyokban, mint amilyen a hitelező és az adós között fennáll.

c) ha a tartozást rögzítő irattal egyidejűleg a felek korábbi hosszú távú jogviszonyának fennállását bizonyító kereskedelmi okiratok kerültek kiállításra.

d) közös tulajdonnal (propiedad horizontal) kapcsolatos eljárásokban a társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradását megállapító okirattal bizonyítandó a tartozás fennállása.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, 2011. október 31. óta nincsen értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, a társtulajdonosok vagy társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradásával kapcsolatos tartozások kivételével, mivel ezekben az esetekben a kérelmező választása szerint az ingatlan helyének bírósága is rendelkezik joghatósággal és hatáskörrel.

1.2 Illetékes bíróság

Az adós lakóhelye illetve tartózkodási helye szerinti elsőfokú bíróság, illetve az a bíróság, amely a városi ingatlanok közös tulajdonjogára vonatkozó szabályozás szerinti városi ingatlan területén működik.

1.3 Formai követelmények

A kérelmezőnek a hitelezőt és az adóst megjelölő írásbeli kérelmet kell előterjesztenie, amelyben röviden fel kell tüntetnie a követelés alapját, valamint annak összegét.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem kötelező, de a bíróságok hivatalaiban vagy az Általános Eljárási Szolgálatnál elérhetők szabványosított formanyomtatványok. A formanyomtatvány az alábbi linkre kattintva letölthető formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása esetén jogi képviselő igénybevétele nem kötelező. Amennyiben a kérelmező jogi képviselőt kíván igénybe venni, úgy az ellenérdekű felet erről értesíteni kell, hogy saját védelme érdekében meg tudja tenni az általa szükségesnek tartott lépéseket.

A kötelezett ellentmondása vagy végrehajtási eljárás esetén jogi képviselő igénybevétele kötelező, ha a követelés meghaladja a 2 000 EUR-t.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés létrejöttének okát röviden fel kell tüntetni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Lásd a fenti 1.1.1. szakaszt.

1.4 A kérelem elutasítása

Az illetékességgel, meggyőző bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával, valamint az eljárási hiányosságok pótlásával kapcsolatos fenti követelmények elmulasztása esetén a bíróság a kérelmet elutasítja. A kérelmet elutasító határozattal szemben a tartományi bíróság (Audiencia Provincial) előtt lehet fellebbezni.

Kereskedő és fogyasztó közötti szerződések esetén a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Ha a bíróság a felek meghallgatása alapján tisztességtelen szerződési feltételek meglétét állapítja meg, meghatározza ennek jogkövetkezményeit. Ilyen jogkövetkezmény lehet a követelés elfogadhatatlansága, vagy az, hogy az eljárást a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazása nélkül kell folytatni. E határozattal szemben a tartományi bíróság előtt lehet fellebbezni.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító határozattal szemben a tartományi bíróság előtt lehet fellebbezni. A fellebbezést 20 napon belül az eredetileg eljárt bíróság előtt kell előterjeszteni.

1.6 Ellentmondás

Az adós a fizetési felszólítás napjától számított 20 napon belül, ez után a határidő lejártát követő napon délután 3 óráig köteles a tartozást megfizetni, vagy ellentmondást előterjeszteni. Az ellentmondást írásban kell előterjeszteni. A bíróságon az ellentmondás szóbeli előadásának nincs helye. Amennyiben a követelés összege meghaladja a 2 000 EUR-t, az ellentmondást jogi képviselő aláírásával kell ellátni. Nincsenek különös fellebbezési jogalapok, azaz az adós akár anyagi, akár pusztán formális vagy eljárásjogi okokra is hivatkozhat.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a követelés összege nem haladja meg a 6 000 EUR-t, a bírósági végrehajtó végzést hoz a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetéséről és arról, hogy az ügynek gyorsított eljárás szerint kell tovább folytatódnia. Az ellentmondásról szóló értesítést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, akinek 10 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Az ellentmondásban, illetve ellenkérelemben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

Amennyiben a követelés összege meghaladja a 6 000 EUR-t, és a kérelmező az ellentmondás kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem terjeszti elő a megfelelő kérelmet, az eljárást meg kell szüntetni és a kérelmezőt kötelezni kell a költségek megfizetésére.

Amennyiben a kérelmező a kérelmet előterjeszti, azt kézbesíteni kell a kötelezettnek, akinek 20 napja van annak vitatására, az eljárás pedig az általános eljárási szabályok szerint folytatódik tovább.

Amennyiben a követelés meghaladja a 6 000 EUR-t, a bíróság egy hónapos határidőt ír elő a hitelező részére, amelyen belül a követelését az általános eljárási szabályok szerint érvényesítheti.

Amennyiben az ellentmondásban előterjesztett érvelés fényében a hitelező nem kívánja az eljárást az általános eljárási szabályok szerint folytatni, kifejezetten el kell állnia a követeléstől.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben az adós nem válaszol a fizetési meghagyásra, vagy a tárgyalást elmulasztja, a bírósági végrehajtó a fizetési meghagyásos eljárást megszüntető végzést hoz, és erről a hitelezőt értesíti annak érdekében, hogy az végrehajtási eljárást kezdeményezhessen, amit egy egyszerű kérelem előterjesztésével is megtehet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A hitelezőnek végrehajtás iránti kérelmet kell előterjesztenie. Amennyiben a követelt összeg meghaladja a 2 000 EUR-t, a kérelmet ügyvéd és perbeli képviselő aláírásával kell ellátni.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Nincs helye fellebbezésnek. Az egyetlen lehetőség a végrehajtási intézkedéssel szembeni kifogás előterjesztése különös ok alapján.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartásról szóló törvény 1405–1425. cikkei rendelkeznek a „procédure d’injonction de payer” néven ismert egyszerűsített fizetési meghagyásos eljárásról.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az ilyen jellegű eljárás az adós vagy az érintett adósok valamelyikének tartózkodási helye szerint illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítható, ami kizárja eljárás indítását, ha az egyetlen adós külföldön él.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet az annak alapjául szolgáló ügy tárgyától függően hatáskörrel rendelkező különös hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal d’instance), a helyi bíróság (juridiction de proximité), a kereskedelmi bíróság elnöke (tribunal de commerce) vagy 2003. január 1-jétől kezdődően az általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnöke előtt kell előterjeszteni.

Az adós vagy az adósok egyikének – akik ellen az eljárás megindították – tartózkodási helye szerinti bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ez közrendi (ordre public) szabály, és a bíróságnak hivatalból kell észlelnie hatáskörének vagy illetékességének hiányát.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az alaki követelmények tartalmazzák azoknak az információknak a listáját, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell:

• a hitelezők és adósok kereszt- és vezetéknevét, foglalkozását, lakcímét (domiciles), jogi személy esetén pedig annak formáját, nevét és székhelyét;
• a követelt összeg pontos megjelölését, illetve az összetevőinek lebontását a jogalapok feltüntetésével.

Az erre szolgáló formanyomtatvány igénybevétele ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján, illetve valamennyi érintett bíróság hivatalában (greffe) elérhető ez az ún. CERFA formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kérelmet akár a hitelező, akár annak bármely képviselője előterjesztheti.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelem előterjesztésének indokait nem kell részletesen bemutatni, elég összefoglalóan (lásd a fenti 1.3.1. szakaszban adott választ).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kérelmet a követelést alátámasztó dokumentumokkal együtt kell előterjeszteni (számlák, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, hitelszerződés, nyilatkozatok stb.). A polgári peres eljárást szabályozó általános szabályok alkalmazandók.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell a kérelem megalapozottságát, és az részben vagy egészben elutasítható, amennyiben a követelés nem tűnik megalapozottnak.

1.5 Jogorvoslat

A kérelem elutasítása esetén a hitelező nem terjeszthet elő fellebbezést, ugyanakkor az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat, például tartozás megfizetése iránt.

1.6 Ellentmondás

Az adós a fizetési meghagyást kibocsátó bírósági hivatalánál személyesen, vagy ugyanennek a hivatalnak címzett ajánlott levelével a fizetési meghagyással szemben egy hónapon belül ellentmondással (former opposition) élhet. Erre az ellentmondásra nincs további követelmény meghatározva.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztése megindítja a peres eljárást. A bíróság hivatala a tárgyalásra valamennyi felet idézi (azokat is, akik nem nyújtottak be ellentmondást). A bíróság a hatáskörén belül nem csak az eredeti kérelmet, hanem az összes mellékkérelmet és érdemi ellenkérelmet is vizsgálja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az értesítés kézbesítésétől számított egy hónap elteltével a hitelező a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hivatalától kérheti a meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátását. Erre a kérelemre nincsenek alaki követelmények meghatározva (a hitelező egyszerűen tehet egy nyilatkozatot, vagy küldhet postai úton levelet). A fizetési meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátása ugyanazokat a joghatásokat váltja ki, mint a peres eljárásban hozott ítélet.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ez a döntés rendes fellebbezés (appel) útján, vagy jogkérdésben a Semmítőszék előtti perorvoslattal (pourvoi en cassation) nem támadható meg. Egyedül az az eljárás támadható meg jogkérdésben a Semmítőszék előtt perorvoslattal, ahogyan a bíróság hivatala a meghagyást végrehajtási záradékkal ellátta.

Kapcsolódó linkek

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

Legifrance honlap

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Európai fizetési meghagyás - Horvátország

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A Horvát Köztárságban alkalmazzák az európai fizetési meghagyásos eljárást, a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást pedig a polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye], 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 25/13, 89/14 és 70/19. szám), illetve az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem és az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás módjára vonatkozó szabályzat (Pravilnik o načinu podnošenja zahtjeva za izdavanje europskog platnog naloga i prigovora protiv europskog platnog naloga) (NN 124/13. sz.) szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az európai fizetési meghagyásos eljárás olyan meghatározott összegű pénzkövetelések behajtására vonatkozik, amelyek az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésének idején már esedékessé váltak. Az európai fizetési meghagyásos eljárást az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre, és az említett rendelet határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó az eljárás bíróság típusára való tekintet nélkül a rendeletben előírt eltérések mellett.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Pénzköveteléssel kapcsolatos követelésekre. A követelés tárgya csak olyan szerződéses vagy szerződésen kívüli igény lehet, amelynek értéke számszerűsített.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nem kötelező, tekintettel arra, hogy a kérelmező a kötelező jogszabályi előírások keretei között és a közerkölcs tiszteletben tartása mellett szabadon dönthet követelése érvényesítésének módjáról. A bíróság akkor is kibocsátja a fizetési meghagyást, ha a kérelmező nem terjeszt elő ez iránt a követelésével együtt kérelmet, amennyiben a meghagyás kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak. Ezáltal a fizetési meghagyás kibocsátása a bíróság számára kötelező, ha annak feltételei fennállnak.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Az 1896/2006/EK rendelet szerinti európai fizetési meghagyás kibocsátására és felülvizsgálatára – valamint a végrehajthatósági igazolás kiállítására – irányuló kérelmekről az alperes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerint a városi bíróság (općinski sud), illetve a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben a kereskedelmi bíróság (trgovački sud) dönt.

1.3 Formai követelmények

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás kizárólag géppel olvasható formátumban terjeszthető elő, amennyiben a bíróság megítélése szerint ezek a beadványok géppel való feldolgozásra alkalmasak. A kérelmet papíralapon, vagy bármilyen bíróság által elfogadott kommunikációs eszközzel elő lehet terjeszteni.

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésének módját az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem és az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás módjára vonatkozó szabályzat határozza meg, amely 2013. október 17-én lépett hatályba.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt csak az 1896/2006/EK rendeletben előírt formanyomtatványokon terjeszthető elő. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése során szabványosított formanyomtatvány használata tehát kötelező, amely formanyomtatványok az e-Justice portál honlapjáról letölthetők.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A felek bármelyike, legyen természetes vagy jogi személy, szabadon dönthet arról, hogy az eljárás során igénybe vesz-e meghatalmazottat vagy közvetítőt, rendszerint ügyvédet. Ez azt jelenti, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A félnek géppel olvasható formában kell kitöltenie az A. formanyomtatványt (európai fizetési meghagyás iránti kérelem), amely lehetővé teszi a fél számára, hogy szükség esetén kiegészítő nyilatkozatokat és további információkat nyújtson be a követelés részletesebb kifejtése érdekében.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Az A formanyomtatvány 10. pontja lehetővé teszi a fél számára bizonyítékok csatolását, és annak leírását, amire a bizonyíték utal. A bizonyítást és a bizonyításfelvételt a polgári perrendtartásról szóló törvény 219–271. cikkei szabályozzák, és a bíróság dönt arról, hogy a benyújtott bizonyítékok közül melyeket használja fel a tényállás megállapítására. A bíróság továbbá saját meggyőződése szerint eljárva dönti el, mely tényeket kell – az egyes bizonyítékok külön-külön és együttesen történő alapos és gondos értékelése alapján, a teljes eljárás eredményessége érdekében – bizonyítottnak tekinteni.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmek elutasítására a polgári perrendtartásról szóló törvény 109. cikkében meghatározott általános szabályt kell alkalmazni. E cikk értelmében, amennyiben a kérelem érthetetlen, vagy nem tartalmaz minden adatot ahhoz, hogy az alapján el lehessen járni, a bíróság az előterjesztő felet hiánypótlásra hívja fel – például arra, hogy a kérelmet az utasításainak megfelelően módosítsa –, és a kérelmet a hiánypótlás vagy módosítás céljából visszaadja. A beadványt visszavontnak kell tekinteni, amennyiben azt határidőn belül a bíróság utasításainak megfelelően javítva nem nyújtják be újra. A beadványt elutasítják, ha azt ismét javítás vagy módosítás nélkül nyújtják be.

1.5 Jogorvoslat

Európai fizetési meghagyás előterjesztése esetén a kötelezett rendelkezésére álló jogorvoslat az ellentmondás. Ezen túlmenően a felek az 1896/2006/EK rendelet 20. cikke alapján kivételes esetekben felülvizsgálhatják az európai fizetési meghagyást, az abban meghatározott feltételek mellett.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság ellen az F. formanyomtatvány előterjesztésével ellentmondással élhet, amelyet az európai fizetési meghagyással együtt kézbesítenek számára. Az ellentmondást az európai fizetési meghagyás alperesnek történő kézbesítését követő 30 napon belül kell előterjeszteni, és abban az alperesnek elő kell adnia, hogy a követelést vitatja, anélkül, hogy ennek okait fel kéne tüntetnie.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes az 1896/2006/EK rendelet 16. cikke szerinti európai fizetési meghagyással szemben ellentmondást nyújt be, a további eljárást a kis értékű követelések európai eljárásának a 861/2007/EK rendeletben meghatározott szabályai szerint kell lefolytatni, ha az alkalmazható, ha pedig nem, akkor a polgári perrendtartásról szóló törvény fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra vonatkozó rendelkezései szerint (445a. cikk, 451–456. cikk), figyelembe véve az 1896/2006/EK rendelet 17. cikkét.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a bírósághoz a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nem nyújtanak be ellentmondást, figyelembe véve az ellentmondás kézhezvételére rendelkezésre álló megfelelő határidőt, a bíróság a G. formanyomtatvány felhasználásával megállapítja az európai fizetési meghagyás végrehajthatóságát.

Az Európai Unió területén lévő bíróság által kibocsátott végrehajtható európai fizetési meghagyás (az 1896/2006/EK rendelet 18. és 19. cikke) olyan végrehajtási eszköz, amellyel a Horvát Köztársaságban ugyanúgy lehet végrehajtást kérni, mint egy horvát bíróság végrehajtási határozata alapján.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Főszabály szerint a kérelmezőnek a végrehajtási tanúsítvány kiállítását a bíróságtól kell kérnie, a bíróság pedig a G. formanyomtatvány használatával végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes kérheti a Horvátországban kibocsátott európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló törvény 507n. cikke alapján, figyelembe véve az 1896/2006/EK rendelet 20. cikkét. A kérelemről döntő bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a végrehajtás elhalasztására vonatkozó végrehajtási eljárás megfelelő szabályainak alkalmazásával elhalaszthatja. Az európai fizetési meghagyásban foglalt követeléssel kapcsolatos okok esetén a végrehajtó okirat elleni fellebbezésre csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben ezek az okok a meghagyás kézbesítését követően merültek fel, és amennyiben azokat az ellentmondásban az 1896/2006/EK rendelet 16. cikkének megfelelően már nem lehetett előadni.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az olasz polgári perrendtartás (Codice di procedura civile) a gyorsított eljárások között a fizetési meghagyásos eljárásról (procedimento di ingiunzione) (633. és azt követő szakaszok) is rendelkezik. Ez ex parte eljárás, mivel a bíróság a hitelező kérelméről anélkül határoz, hogy az adóst meghallgatná, vagy hogy lehetőséget biztosítana neki válasz vagy észrevétel benyújtására.

Az adóst csak azt követően hallgatják meg, ha a fizetési meghagyást támadja.

A fizetési meghagyást csak bizonyos követelések (pénzösszeg kifizetésére vagy adott mennyiségű helyettesíthető termék leszállítására irányuló követelések stb.) esetében lehet kérni, amelyekre a Polgári Törvénykönyvben (Codice civile) megállapított egyes feltételek vonatkoznak, pl. a hitelező köteles írásbeli bizonyítékkal alátámasztani a követelését.

Ha a bíróság a tárgyaláson a követelést megalapozottnak találja, utasítja az adóst, hogy az összeget bizonyos határidőn – általában 40 napon – belül fizesse meg, ugyanakkor arról is tájékoztatja az adóst, hogy ugyanazon határidőn belül megtámadhatja a meghagyást, és ha nem nyújt be kifogást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az eljárás a hitelezők által benyújtott, a nekik járó pénz megfizetésére vagy adott mennyiségű helyettesíthető áru leszállítására irányuló követelésekre, vagy adott ingó vagyontárgy átvételére jogosult személy által indított követelésekre vonatkozik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Amennyiben az eljárás pénz megfizetésére irányuló követelésre vonatkozik, az összeget pontosan meg kell határozni. Ez végeredményben kizárja annak lehetőségét, hogy a fizetési meghagyást szerződésen kívüli követelések, például jogellenes cselekmény következtében elszenvedett kár fejében követelt kártérítés esetén érvényesítsék.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, nincs felső határ. Fizetési meghagyást bármilyen értékű követelés esetében lehet kérni.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás szabadon választható. A hitelező bármikor dönthet rendes kereset benyújtása mellett.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyást annál a békebírónál (giudice di pace) vagy elsőfokú bíróságnál (tribunale) kell kérni, amely a rendes eljárásokban is hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne. A békebíró csak a kis értékű követelések esetében járhat el, a polgári perrendtartás 7. szakaszában említett feltételek szerint. Amennyiben a kérelmet az elsőfokú bírósághoz nyújtják be, a bíróság egyesbíróként ülésezik.

Jogi szolgáltatások díjával kapcsolatos követelések – akár peres vagy peren kívüli eljárással kapcsolatban – vagy ügyvédek, bírósági végrehajtók, illetve bármely más, bírósági eljárás során nyújtott szolgáltatásokat teljesítő személy részére fizetendő költségek megtérítése esetén az a bíróság jár el, amely a hitelező követelésében említett ügyben eljárt.

Az ügyvédek fizetési meghagyást kérhetnek ügyfeleikkel szemben az ügyvédi kamarai regisztrációjuk helye szerint illetékes bíróságnál (consiglio dell'ordine). Hasonlóképpen a közjegyzők is nyújthatnak be követelést a közjegyzői kamarai regisztrációjuk helye szerinti illetékes bíróságon (consiglio notarile) (lásd még a „Hatáskör és illetékesség” részt).

1.3 Formai követelmények

A fizetési követelésnek tartalmaznia kell a polgári perrendtartás 638. szakaszában meghatározott információkat, és azt mellékleteivel együtt a bíróság hivatalán kell benyújtani. A (2012. december 17-i 221. sz. törvénnyel törvénnyé emelt) 2012. október 18-i 179. sz. törvényerejű rendelet 16a. cikke értelmében. „2014. június 30-tól a polgári perrendtartás IV. könyve I címének I. fejezetében hivatkozott bíróság előtt zajló eljárásokban az intézkedéseknek, valamint a felek beadványainak és iratainak iktatása kizárólag elektronikus úton történik (kivéve a kifogásokat)”. Ezért 2014. június 30-át követően minden ex-parte eljárásban benyújtott kérelem esetén a papíralapú beadvány elfogadhatatlannak minősül. Az 1896/2006/EK rendelet szerinti európai fizetési meghagyásokra a 179/2012. sz. törvényerejű rendelet 16a. cikke nem alkalmazandó; ezért az ilyen meghagyásra irányuló kérelmeket papíron, és nem elektronikus úton kell benyújtani.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem, nincs külön formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Főszabály szerint igen. Ugyanakkor bizonyos esetekben a felperesek képviselhetik saját magukat a bíróságon. Az egyik ilyen lehetséges eset, amikor a követelést a békebíró tárgyalja, és az összege legfeljebb 1 100 EUR; egy másik, amikor a jogosult képesítésének megfelelően az ügyben eljáró bíróságon ügyvédként járhat el.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemben fel kell tüntetni a követelést és az azt alátámasztó indokokat. A követelés indokait nem kell részletesen kifejteni, elegendő a vonatkozó tények és dokumentumok összefoglaló leírása.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. A követelésre vonatkozó írásos bizonyíték különösen magában foglalja az átvételi elismervényeket és az írásban tett egyoldalú ígéreteket. Amennyiben a követelés termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, és ezt üzleti vállalkozás nyújtotta egy másik vállalkozás, vagy szakmai vagy üzleti tevékenységet nem végző személy részére, a követelésre vonatkozó írásos bizonyíték tartalmazhatja a hitelező vállalkozás hiteles számlakivonatait, feltéve, hogy azokat a törvény által előírt, megfelelő módon vezetik. A kibocsátott kereskedelmi számlák is megfelelő írásos bizonyítékot szolgáltathatnak a követelésre vonatkozóan, feltéve, hogy mellékelik azokhoz a jogosult számlanyilvántartásából a bélyegzővel ellátott másolatot.

Az alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatos különös szabályok vonatkoznak az ügyvédek, közjegyzők és egyéb szakmák képviselői által benyújtott díjfizetési és költségtérítési követelésekre, valamint az állam és a közigazgatási szervek követeléseire.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a bíróság megállapítja, hogy a követelést nem támasztották alá megfelelően, akkor a bíróság tisztviselőjén keresztül tájékoztatja a jogosultat, és további bizonyíték benyújtására kéri fel. Ha a jogosult nem válaszol vagy nem vonja vissza a kérelmet, vagy ha a kérelem nem fogadható el, a bíróság indokolással ellátott határozatában elutasítja azt.

Ebben az esetben a követelést újra be kell nyújtani, különleges vagy rendes eljárás keretében.

1.5 Jogorvoslat

Az elutasító végzés nem támadható meg sem rendes fellebbezéssel, sem a Semmítőszéken benyújtott jogorvoslati kérelemmel.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság elfogadja a kérelmet, és kibocsájtja a fizetési meghagyást, azt kézbesíteni kell az alperesnek. Olaszországban a határozathozatal napjától számított 60 napon belül kell kézbesíteni, míg 90 napon belül, ha a kézbesítés Olaszországon kívül történik.

A fizetési meghagyás kézhezvételétől a kötelezettnek 40 napja van a követelést vitatni.

Kellően indokolt esetben az ellentmondás benyújtási határideje 10 napra csökkenthető vagy 60 napra növelhető. Ha a kötelezett másik uniós tagállamban él, a határidő 50 nap, amely 20 napra csökkenthető. Ha a kötelezett nem uniós tagállamban él, a határidő 60 nap, amely 30 napra csökkenthető vagy 120 napra növelhető.

A kötelezett a határidő lejárta után is megtámadhatja a követelést, ha bizonyítani tudja, hogy a meghagyás hibás kézbesítése, előre nem látható esemény vagy vis maior következtében nem értesült arról időben. Az első végrehajtási intézkedéstől számított 10 nap elteltével már nem lehet kifogással élni.

A meghagyás elleni ellentmondással lehet élni (opposizione) a meghagyást kibocsátó bíróságnál, amelyhez a jogosult számára idézést (citazione) kell kézbesíteni a kérelemben megadott címre. A meghagyással szembeni ellentmondást tartalmazó idézésnek az idézésekben általában szokásos információkat kell tartalmaznia. Az ellentmondást benyújtó félnek különösen a követeléssel szembeni ellentmondás indokait kell kifejtenie.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ilyen jellegű ellentmondás rendes bírósági eljárást von maga után, amelyben a bíróság megvizsgálja a fizetési követelés érvényességét.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett az előírt határidőn belül nem él ellentmondással, vagy ha nem jelenik meg a bíróság előtt, a meghagyást elrendelő bíróság a jogosult kérésére azt végrehajthatóvá nyilvánítja.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Négy lehetséges forgatókönyv létezik.

Az első esetében a követeléssel szemben benyújtható ellentmondás határideje még nem járt le. A kérelmező kérheti a bíróságtól, hogy a meghagyást azonnali hatállyal előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítsa. Ezt a kérést csak akkor lehet teljesíteni, ha az előzetes végrehajtásra vonatkozó, a polgári perrendtartásban előírt különös feltételek teljesülnek: ha például a követelés alapja váltó vagy csekk, vagy ha a késedelmes végrehajtás súlyos sérelmet okozna a hitelezőnek. Az előzetes végrehajtás feltételeként e korai szakaszban a bíróság előírhatja a hitelező számára, hogy az adós javára valamely biztosítékot biztosítson.

A második forgatókönyv akkor következik be, amikor a fizetési meghagyást kézhez vevő adós az előírt határidőn belül elmulaszt kifogást benyújtani. Amikor ez megtörténik, a hitelező kérheti a meghagyás végrehajtását.

A harmadik forgatókönyv akkor következik be, amikor az adós ellentmondással élt, és az ügy még folyamatban van. Ebben az esetben a hitelező kérheti a meghagyás előzetes végrehajtását. A kérésnek csak akkor lehet helyt adni, ha a perrendtartásban foglalt feltételek teljesülnek (például az ellentmondást nem támasztották alá írásos bizonyítékkal). A bíróság az előzetes végrehajtást a meghagyás csupán egy részével kapcsolatban is elrendelheti, pl. az összegnek az adós által nem vitatott részére vonatkozóan. A bíróság engedélyezheti a meghagyás előzetes végrehajtását, ha a hitelező a lehetséges visszatérítés, valamint a költség- és kártérítés fedezetéül biztosítékot nyújt.

A negyedik forgatókönyv akkor következik be, ha az ellentmondást elutasítják: az elutasítás következtében a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik, ha ez korábban még nem történt meg.

A fenti forgatókönyvek bármelyike esetében végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyások a hitelező számára azt is lehetővé teszik, hogy az adós eszközeire bírósági határozaton alapuló jelzálogjogot jegyeztessen be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az a meghagyás, amely az ellentmondás benyújtásának adós általi elmulasztása következtében végrehajthatóvá vált, a törvényben előírt rendkívüli esetekben visszavonható (például ha megállapítást nyert, hogy a bíróság határozatát a később hamisnak minősített bizonyíték alapján hozta meg). Ha a fizetési meghagyás harmadik fél jogait érinti, a harmadik fél is nyújthat be ellentmondást.

Az ellentmondással kapcsolatos eljárást lezáró ítélet ellen a rendes eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban lehet fellebbezni.

Kapcsolódó hivatkozások

►The Italian Constitution (EN)

https://www.senato.it/sites/default/files/media-documents/COST_INGLESE.pdf

►Le leggi e i codici italiani

https://www.normattiva.it/?language=en

►Codice di procedura civile italiano

http://www.altalex.com/documents/codici-altalex/2015/01/02/codice-di-procedura-civile

►The Code of administrative trial (EN)

https://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/mzk3/~edisp/nsiga_4276977.pdf

►Code de justice administrative (FR)

https://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/njiz/~edisp/nsiga_4506451.pdf

► Italienische Verwaltungsprozessordnung (DE)

https://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/nda5/~edisp/nsiga_4289867.pdf

► Il sistema giudiziario italiano

https://www.csm.it/web/csm-internet/magistratura/il-sistema-giudiziario=

► Codice del processo tributario

http://def.finanze.it/DocTribFrontend/getAttoNormativoDetail.do?id=%7bECD81E71-D37B-4722-AA36-116B5BCB2232%7d

► Ministero della Giustizia

https://www.giustizia.it/giustizia

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az 1896/2006/EU rendeletben előírt eljárást kivéve – amelynek alkalmazására külön eljárási szabályzatot fogadtak el – a ciprusi jogrendszerben nem létezik egyedi nemzeti eljárás a fizetési meghagyásokra vonatkozóan.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Nem értelmezhető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem értelmezhető.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Nem értelmezhető.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem értelmezhető.

1.2 Illetékes bíróság

Nem értelmezhető.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem értelmezhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem értelmezhető.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem értelmezhető.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem értelmezhető.

1.4 A kérelem elutasítása

Nem értelmezhető.

1.5 Jogorvoslat

Nem értelmezhető.

1.6 Ellentmondás

Nem értelmezhető.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Nem értelmezhető.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Nem értelmezhető.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Nem értelmezhető.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lettországban lehetőség van a kötelezettségek nem vitatott végrehajtására (a polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilprocesa likums) 50. fejezetének 400–406. cikkei), valamint a kötelezettségek bírósági felszólításra történő végrehajtására (ugyanezen törvény 50.¹ fejezetének 406.¹–406.¹⁰ cikkei).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtása megengedett:

1. nyilvánosan bejegyzett jelzáloggal vagy kereskedelmi zálogjoggal biztosított követelésekhez kapcsolódó megállapodások alapján;
2. pénzfizetésről vagy ingóság visszaszolgáltatásáról szóló, közjegyző által hitelesített vagy azonos joghatású, határozott idejű megállapodások alapján;
3. olyan közjegyző által hitelesített vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett határozott idejű bérleti vagy haszonbérleti szerződések alapján, amelyek szerint a bérlő vagy haszonbérlő a futamidő lejárta vagy a bérleti vagy haszonbérleti díj megfizetésének elmulasztása miatt köteles a bérelt ingatlant kiüríteni, és köteles a bérleti vagy haszonbérleti díjat megfizetni;
4. olyan kifogásolt saját váltók esetében, amelyek nem közjegyzői okirat formájában készülnek.

A megjelölt kötelezettségek nem teljesíthetők nem vitatott végrehajtás keretében, ha:

1. a végrehajtás állami vagy helyi önkormányzati tulajdonra vonatkozik;
2. a kötelezettség időközben lejárt, amennyiben az időtartam vége magából a cselekményből vitathatatlanul kitűnik.

A követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtása olyan fizetési kötelezettségek esetében vehető igénybe, amelyeket okirat támaszt alá, és amelyek végrehajtása esedékes, valamint olyan visszterhes követeléseknél, amelyek áruértékesítési, áruvásárlási vagy szolgáltatási szerződés értelmében állnak fenn, amennyiben e követeléseket okirat támasztja alá, és a végrehajtásra nyitva álló határidőt nem határozták meg.

A követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtása nem vehető igénybe:

1. a nem teljesített ellenszolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések esetében;
2. ha a kötelezett bejelentett lakhelye vagy tartózkodási helye nem ismert;
3. ha a kötelezett bejelentett lakhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van;
4. ha a követelt kötbér összege meghaladja a főkövetelés összegét;
5. ha a követelt kamat összege meghaladja a főkövetelés összegét;
6. fizetési kötelezettségek esetén, ha a tartozás összege meghaladja a 15 000 eurót;
7. közös fizetési kötelezettségek esetén.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A bírósági fizetési meghagyásos végrehajtás nem megengedett olyan fizetési kötelezettségek esetében, amelyeknél a tartozás összege meghaladja a 15 000 eurót.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A követelés bírósági fizetési meghagyás úján történő érvényesítése nem vehető igénybe, ha az adós bejelentett vagy tényleges lakhelye, tartózkodási helye vagy székhelye nem Lettországban van.

1.2 Illetékes bíróság

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtása iránti kérelmeket azon kerületi/városi bíróság telekkönyvi hivatalához kell benyújtani, amely:

1. a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes, ha a kérelem pénzfizetési vagy ingó dolog visszaszolgáltatása iránti, illetve kereskedelmi zálogjoggal biztosított szerződésben előírt követeléssel kapcsolatos;
2. az ingatlan helye szerint illetékes, ha a kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be. Ha a követelés biztosítékául több ingatlan szolgál, és a kérelmek több kerületi vagy városi bíróságok ingatlan-nyilvántartási hivatalainak illetékességébe tartoznának, a kérelmet az egyik ingatlan helye szerint illetékes, a kérelmező által szabadon választott kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell elbírálnia;
3. a hajó jelzálogjog bejegyzésének helye, ha a kérelem a hajóra vonatkozó jelzálogkötelezettségen alapul.

A követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő érvényesítése iránti kérelmet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalához kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A bírósági fizetési meghagyáson alapuló kötelezettségek végrehajtása iránti kérelmeket kizárólag elektronikus úton, az online bírósági rendszerben (e-ügy portál [e-lietas portāls]) elérhető online űrlapon lehet benyújtani.

Az adós az online rendszerben elérhető online űrlapon válaszolhat, vagy a bírósági fizetési meghagyáson alapuló végrehajtás során használandó formanyomtatványokról szóló, 2009. július 21-i 792. sz. kabinetrendelet 3. melléklete szerint készítheti el válaszát. Az űrlap itt érhető el.

A polgári perrendtartásról 404. cikke alapján benyújtandó, nem vitatott kötelezettség-végrehajtás iránti kérelmekhez nem készült formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, ez nem kötelező. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartás „Képviselők” című 12. fejezete tartalmazza.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmeket nem kell részletesen megindokolni.

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtása iránti kérelemben meg kell jelölni azt a kötelezettséget és azt a jogi aktust, amelyből az származik, és amelynek a hitelező a nem vitatott eljárás útján történő végrehajtását kéri, megjelölve a fő tartozást, a kötbért és a kamatokat, valamint saját váltók esetében a kifogással kapcsolatos költségeket és a törvényben meghatározott díjazást. A nem vitatott eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a végrehajtható okiratot és annak másolatát, saját váltók esetében pedig a közjegyzői kifogást, valamint az adósnak kézbesített értesítés bizonyítékát, kivéve, ha a törvényből következik, hogy ilyen értesítésre nincs szükség.

A bírósági fizetési meghagyás alapján történő végrehajtás iránti kérelmet az online bírósági rendszerben (e-ügy portál) elérhető online űrlap kitöltésével kell benyújtani, amelyben meg kell adni a kérelmezőre és a kötelezettre vonatkozó adatokat, a fizetési kötelezettséget, a kötelezettséget alátámasztó dokumentumokat azonosító információkat és a kötelezettség végrehajtásának határidejét, a kért összeget és annak számítási módját, valamint a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a követelés nem függ egyetlen ellenérdekű fél jelenlegi vagy korábbi teljesítésétől sem.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy saját váltó esetében a kifogásolásról szóló értesítést és annak igazolását, hogy az értesítést megkapta az adós, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség ilyen értesítésre (az értesítés megtörténtét alátámasztó bizonyíték lehet végrehajtó vagy helyettese által kiállított nyilatkozat arról, hogy a címzett megtagadta az értesítés átvételét).

Követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtása esetében nem kell írásbeli bizonyítékot benyújtani a követelésről, de a kérelemben meg kell jelölni a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat. Ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondással él a fizetési kötelezettség érvényességét illetően, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. A követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtására irányuló eljárásnak a kötelezett kifogása esetén történő megszüntetéséről szóló határozat nem zárja ki a rendes bírósági eljárás útján történő keresetindítást.

1.4 A kérelem elutasítása

A kötelezettségek nem vitatott végrehajtása esetén – a kérelem és a csatolt okiratok mérlegelése alapján az egyesbíróként eljáró bíró hoz határozatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, anélkül, hogy előzetesen értesítené a kérelmezőt vagy az adóst. A bíró elutasítja a kérelmet, ha alaptalannak találja azt, a kérelemben megjelölt kötbér összege a főköveteléshez képest aránytalanul nagy, vagy az érvényesítendő okirat tisztességtelen, a fogyasztói jogokat sértő szerződéses rendelkezéseket tartalmaz.

Amennyiben bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bíróság jóváhagyja a kérelmet, de a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondást nyújt be, amelyben megtámadja a fizetési kötelezettség érvényességét, a bíró megszünteti a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítésre irányuló eljárást.

1.5 Jogorvoslat

A nem vitatottan végrehajtható követelés vagy a követelés bírósági fizetési meghagyással történő végrehajtása iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg.

Ha az adós úgy véli, hogy a kérelmező követelése érdemben megalapozatlan, a határozat megküldésétől számított három hónapon belül a hitelezővel szemben kérelmet nyújthat be a követelés vitatása érdekében. Ha az adós ilyen keresetet nyújt be, kérheti a követelés végrehajtásának felfüggesztését; ha a hitelező a végrehajtási eljárásból már kielégítést kapott, az adós kérheti követelése biztosítását.

1.6 Ellentmondás

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró egyesbíróként eljárva hoz határozatot, és a kötelezett álláspontját nem veszi figyelembe.

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró fizetési meghagyást küld a kötelezettnek, miszerint a kötelezett a kérelemben megjelölt összeget fizesse meg, vagy nyújtson be ellentmondást a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Követelések végrehajtása bírósági fizetési meghagyás útján – ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül vitatja a fizetési kötelezettség érvényességét, a követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtására vonatkozó bírósági eljárás megszűnik. Ha az adós a kérelem egy részét elfogadja, a kérelmező értesítést kap az adós válaszáról és a határidőről, amelyen belül értesítenie kell a bíróságot arról, hogy megkapta a követelés azon részét, amelynek végrehajtását a kötelezett elfogadta. Ha az adós a kérelem egy részét elfogadja, a bíró határozatot hoz az elfogadott rész végrehajtásáról, de a többi rész tekintetében a bírósági eljárás megszűnik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban megszabott határidőn belül nem nyújt be ellentmondást a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben, a bíróság az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított hét napon belül határozatot hoz, amelyben elrendeli a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség érvényesítését és a bírósági költségek megtérítését.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés: a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség végrehajtásával kapcsolatos bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat.

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés: a bíró, miután megvizsgálta a kérelem érvényességét, és megállapította annak elfogadhatóságát, határozatot hoz arról, hogy mely követelést lehet érvényesíteni, és milyen mértékben. A bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat. A bírói határozat, a végrehajtandó okirat hiteles másolatával együtt; átkerül a végrehajtási szakaszba.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A nem vitatottan végrehajtható követelés vagy a követelés bírósági fizetési meghagyással történő végrehajtása iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg; ha azonban a kötelezett úgy véli, hogy a kérelmező követelése érdemben megalapozatlan, a jogosulttal szemben keresetet nyújthat be, amelyben vitatja a követelést (követelés nem vitatott végrehajtása esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított hat hónapon belül, követelés bírósági fizetési meghagyás útján történő végrehajtása esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított három hónapon belül). Ha az adós ilyen keresetet nyújt be, kérheti a követelés végrehajtásának felfüggesztését; Ha a jogosult már kielégítést kapott, a kötelezett kérheti követelése biztosítását.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket a Litván Köztársaság polgári perrendtartásának (Lietuvos Respubklikos civilinio proceso kodeksas) XXIII. fejezetében foglalt szabályokkal együtt, az abban foglalt eltérésekkel együtt kell vizsgálni.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezetében szabályozott eljárást a hitelező pénzkövetelésre irányuló (szerződésből, kártérítésből, munkaviszonyból, tartásból stb. származó) igényével kapcsolatos ügyekben alkalmazzák.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete szerinti eljárás a hitelező választása szerint peres vagy okirati bizonyításos eljárásban is lefolytatható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete értelmében a kérelmeket nem lehet figyelembe venni, amennyiben az adós külföldön lakik vagy rendelkezik székhellyel.

Amennyiben az eljárás a hitelező kérelme alapján megindult, és a fizetési meghagyás kibocsátása után kiderül, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik, illetve munkahelye ismeretlen, a bíróság visszavonja a meghagyást és a hitelező igényét el nem bíráltnak kell tekinteni. Az ilyen bírósági végzés önálló fellebbezéssel nem támadható meg. Ilyen körülmények között a bíróság a fizetési meghagyást csak akkor vonhatja vissza, és hagyhatja a hitelező igényét elbírálatlanul, ha ezt megelőzően határidőt tűzött a hitelezőnek arra, hogy a kötelezett tartózkodási helyét vagy munkahelyét felkutassa, vagy hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a bíróság az eljárás során keletkezett iratokat más módon kézbesítse.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálása a tartózkodási hely szerinti kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

1.3 Formai követelmények

A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó általános követelmények mellett a fizetési meghagyás iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a hitelező kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát és lakcímét, illetve amennyiben a hitelező jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát, az érintett pénzügyi intézmény adatait, illetve amennyiben a kérelmet képviselő terjesztette elő, úgy a hitelező képviselőjének nevét és lakcímét;
2. az adós kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát (amennyiben az ismert), lakcímét és munkahelyét (amennyiben az ismert), illetve amennyiben az adós jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát (amennyiben az ismert), valamint az érintett pénzügyi intézmény adatait (amennyiben az ismert);
3. a követelés összegét;
4. amennyiben a követelés kamat vagy késedelmi pótlék behajtására irányul, a kamatlábat, az összeget, valamint a kamat vagy késedelmi pótlék felszámításának időszakát;
5. a követelést az annak alapjául szolgáló tényekkel és az azokat alátámasztó bizonyítékokkal együtt;
6. az adóssal szembeni ideiglenes intézkedés alkalmazására irányuló indokolt kérelmet, amennyiben az intézkedés elrendelésének feltételei fennállnak, és az adós vagyonára vonatkozó információ elérhető;
7. arra vonatkozó igazolást, hogy nem állnak fenn a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (2) bekezdésében foglalt okok (a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjában a hitelező olyan kötelezettségét (vagy kötelezettségrészét) nem teljesítette, amelyre nézve fizetési igényt támasztottak, és az adós teljesítést követel; a kötelezettség egy része nem teljesíthető és a hitelező ennek a teljesítését kéri; az adós lakóhelye vagy székhelye külföldön található; illetve az adós tartózkodási helye és munkahelye ismeretlen).
8. Az iratok listáját csatolni kell a kérelemhez.

Tartás fizetésére irányuló kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az adós születési helyét és idejét, a kedvezményezett születési idejét és tartózkodási helyét (amennyiben a kérelmet a kedvezményezettől eltérő személy terjesztette elő, úgy az övét), a havi tartás kért összegét és azt az időszakot, amelyre nézve a fizetést kérik.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az Igazságügyi Minisztérium formanyomtatványának használata ajánlott.

A fizetési meghagyás iránti kérelem formanyomtatvány-sablonja a Litván Bíróságok Elektronikus Szolgáltatási Portálján érhető el: https://e.teismas.lt/lt/public/documentstemplates/

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Ez nincs szabályozva.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyás iránti kérelemhez nem szükséges bizonyítékot csatolni.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a fizetési meghagyás iránti kérelmet az alábbi esetekben utasítja el:

A Litván Köztársaság polgári perrendtartása 137. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények esetén (a jogvita bíróság előtti polgári eljárás során nem bírálható el; a követelés nem tartozik az eljáró bíróság hatáskörébe; a kérelmet előterjesztő fél elmulasztotta a törvény által meghatározott követelésfajtákra tekintettel előírt bíróságon kívüli eljárás lefolytatását; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már jogerős bírósági vagy választottbírósági ítéletet hoztak, vagy jogerős bírósági végzés a felperes követelésről való lemondását elismeri, illetve a felek egyezségét jóváhagyja; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már eljárás van folyamatban; a felek a jogvita választottbíróság elé utalásáról kötöttek megállapodást; a kérelmet jogképességgel nem rendelkező személy terjesztette elő; a kérelmet az érintett helyett olyan személy terjesztette elő, akinek nincs felhatalmazása az eljárás lefolytatására);

– a kérelem nem felel meg a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt elfogadhatósági követelményeknek, vagy egyértelműen alaptalan.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

1.6 Ellentmondás

Az adós a hitelező kérelme vagy annak egy része ellen a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt ellentmondással élhet. Amennyiben az adós a hitelező követelésének egy részét teljesítette, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, vitathatja a követelés fennmaradó részének érvényességét.

A hitelező kérelme elleni adósi ellentmondást a fizetési meghagyás adósnak történő kézbesítésétől számított húsz napon belül írásban kell előterjeszteni. Az ellentmondásnak a beadványok tartalmára és formájára meghatározott általános követelményeknek kell megfelelnie, kivéve az ellentmondás alapjának megjelölése követelményét. Amennyiben az adós elháríthatatlan okokból a meghatározott határidő lejártát követően terjesztette elő ellenkérelmét, a bíróság az adós kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt. Az ilyen kérelmet elutasító végzés ellen az adós önálló fellebbezést nyújthat be.

1.7 Az ellentmondás joghatása

A bíróságnak az adós ellentmondásának beérkezésétől számított három munkanapon belül értesítenie kell a hitelezőt, hogy a polgári peres eljárások szabályai szerint (ideértve a joghatósági szabályokat is) keresetet nyújthat be, és hogy a bíróság értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül fizesse meg a további bírósági eljárási illetéket. A bíróság által alkalmazott ideiglenes intézkedések nem vesztik hatályukat, amíg a követelés előterjesztésére megszabott határidő le nem jár.

Amennyiben az adós a bíróság utasításai szerint a hitelező követelésének egy részét teljesíti, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, és a hitelezőnek csak a fennmaradó követelésrészét vitatja, a bíróság az alkalmazandó fejezet rendelkezéseinek megfelelően a követelésnek az adós által nem vitatott részére vonatkozóan új fizetési meghagyást bocsát ki. Amennyiben az adós csak az eljárási költségek megtérítéséről szóló részében vitatja a bíróság határozatát, a bíróság ezen költségek megtérítéséről végzéssel határoz. A hitelező a követelésének nem teljesített részére vonatkozóan az ezt szabályozó rendelkezésben meghatározott eljárás szerint keresetet indíthat.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben a hitelező tizennégy napon belül nem nyújt be a bíróságnak szabályszerű kérelmet, a hitelező kérelmét be nem nyújtottnak kell tekinteni és azt bírósági végzéssel vissza kell küldeni a hitelezőnek, a fizetési meghagyás és valamennyi alkalmazott ideiglenes intézkedés pedig hatályát veszti. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, azonban ez nem akadályozza a hitelezőt abban, hogy az általános eljárási szabályok szerint keresetet terjesszen elő.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amennyiben az adós a hitelező kérelme ellen húsz napon belül nem él ellentmondással. A fizetési meghagyás sürgősségi eljárásban nem hajtható végre.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyás fellebbezéssel vagy megsemmisítési eljárás keretében nem támadható meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Európai fizetési meghagyás - Luxemburg

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A 2006. december 12-i 1896/2006/EK rendeletben meghatározott európai fizetési meghagyásos eljárásokon túl a luxemburgi jogszabályok szerint lehetőség van a 15 000 EUR összeget meghaladó tartozások gyors behajtására úgy is, ha ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtanak be a kerületi bírósághoz. A 15 000 EUR összeget nem meghaladó követelések esetén a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás szerint valamely békebíróságon (juge de paix) járnak el. Lásd „Kis értékű követelések – Luxemburg”.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az érintett személy ideiglenes intézkedésre vonatkozó eljárást (action en référé) kezdeményezhet vagy ideiglenes fizetési meghagyás (ordonnance sur requête, provision sur requête) iránti kérelmet nyújthat be.

Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó gyorsított eljárást rendes eljárásnak kell követnie a követelés tárgyával kapcsolatban, aminek eredményeképpen az eljárások összességében költségesek.

Az ideiglenes fizetési meghagyás a behajtás leggyorsabb és leggazdaságosabb módja.

Az eljárás a behajtandó követelés összegétől függ.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az ideiglenes fizetési meghagyás akkor alkalmazható pénzügyi természetű követelések esetében, ha a tartozás (kamatok és költségek nélküli) összege meghaladja a 15 000 EUR-t.

Ideiglenes fizetési meghagyás csak luxemburgi lakóhellyel (domicile) rendelkező adós esetében hozható.

Az ideiglenes fizetési meghagyásos eljárás csak írásos dokumentumokkal alátámasztott pénzügyi természetű követelések esetén alkalmazható. Nem használható például gyors kártérítési végzés meghozatala érdekében.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Európai fizetési meghagyásos eljárás.

1.2 Illetékes bíróság

A 15 000 EUR-t meghaladó összegű ideiglenes fizetési meghagyást beszerezni kívánó hitelezőnek az adós lakóhelye (domicile) szerint illetékes kerületi bíróság elnökéhez kell benyújtania az erre irányuló kérelmét, kivéve, ha joghatóságra vonatkozó érvényes kikötésre hivatkozik. A Luxemburgi Nagyhercegségben két kerületi bíróság található, egy Luxembourg városban és egy Diekirchben.

Az általános hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazandók.

1.3 Formai követelmények

Az ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelmet a kerületi bíróság hivatalának (greffe) kell megküldeni. A kérelem a semmisség terhe mellett tartalmazza a felperes és az alperes vezetéknevét, keresztnevét, foglalkozását, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, a kérelem tárgyát, az indokolást és a kérelmet alátámasztó iratokat.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatványok nincsenek.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A hitelezőt nem kell ügyvédnek képviselnie ahhoz, hogy fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtson be.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A hitelezőnek fel kell tüntetnie a kérelem tárgyát (azaz a követelt összeget) és az indokolást (azaz miért áll fenn a pénzkövetelés). Ez az indokolás lehet rövid, de szerepelniük kell benne a releváns indokoknak. A magyarázatok hossza a gyakorlatban az ügy összetettségétől függően változik: ha az iratok egyértelműek, elegendő a rövid magyarázat.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A hitelezőknek iratokkal kell alátámasztaniuk a kérelmüket. A bíróság alapvetően ezen iratok alapján határoz arról, hogy a kérelem elfogadható-e vagy sem.

A kérelem csak „iratokkal” támasztható alá; a hitelező – az eljárás e szakaszában – nem javasolhatja, hogy más módon, például tanúk behívásával bizonyítsa a követelése megalapozottságát.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasítja a kérelmet, ha úgy ítéli meg, hogy a magyarázat nem bizonyítja megfelelően a követelés jogosságát.

A többi bírósági határozathoz hasonlóan az elutasító végzésnek is tartalmaznia kell az indokolást.

1.5 Jogorvoslat

Az elutasító végzés ellen nem nyújtható be fellebbezés. A hitelező azonban rendes bírósági eljárást vagy ideiglenes intézkedés iránti gyorsított eljárást kezdeményezhet.

1.6 Ellentmondás

Az adósnak, akinek kézbesítették az ideiglenes fizetési meghagyást, 15 nap áll a rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen azzal szemben.

Az ellentmondó fél vagy képviselője a bíróság hivatalánál írásos nyilatkozat formájában nyújthat be ellentmondást, amelyben legalább röviden ismerteti az ellentmondás indokait, és mellékel hozzá minden olyan iratot, amely alátámaszthatja azt.

A hivatalvezető bejegyzi az ellentmondást a bíróság nyilvántartásában, átvételi elismervényt bocsát ki, és tájékoztatja a felperest az ellentmondásról.

Az ellentmondás benyújtásának határideje 15 nap, de gyakorlatilag mindaddig benyújtható, amíg a hitelező nem kérelmezi a végrehajtható okiratot (titre exécutoire). Mivel ritkán fordul elő, hogy a hitelezők a 15 napos határidő lejárta után azonnal végrehajtható okirat iránti kérelmet nyújtanak be, az adósoknak gyakran több idejük van annál, mint amennyit a jogszabályok biztosítanak, de nem rendelkeznek azzal a jogbiztonsággal, mint az első 15 nap folyamán.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az adós ellentmondása felfüggeszti az eljárást, ami azt jelenti, hogy nem állítható ki azonnal végrehajtható okirat. A kézbesítés néhány jogkövetkezménye azonban továbbra is hatályos, például a kamatot továbbra is felszámolják attól a naptól, hogy a meghagyást kézbesítették az adósnak.

A bíró megvizsgálja az ellentmondást. Ha a bíró megalapozottnak találja az ellentmondást, ezt indokolással ellátott végzésben állapítja meg, és semmissé nyilvánítja a korábbi meghagyást. Ha az ellentmondás részben megalapozott, a bíró elrendeli a követelés alátámasztott részének kifizetését. Ha az ellentmondás elutasításra kerül, a bíró végzésében elmarasztalja az adóst.

Fontos megjegyezni, hogy ezen eljárás során a bíró a felek meghallgatása nélkül határozhat. A bíró beidézheti a feleket meghallgatásra, de nem kötelező nyilvános tárgyaláson meghallgatnia őket.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az adós nem jelent be ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a hitelező kérheti a bíróságtól a végrehajtható okirat (titre exécutoire) kiállítását.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A hitelező vagy a képviselője a bíróság hivatalához írásos kérelmet nyújt be, amelyet bejegyeznek a bíróság nyilvántartásába.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha az ideiglenes fizetési meghagyást személyesen kézbesítették az adósnak, a végrehajtható okirat olyan hatállyal bír, mint a mindkét fél meghallgatásával lefolytatott eljárás során hozott végzés, amellyel szemben a kézbesítést követő 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. Ha az ideiglenes fizetési meghagyást nem személyesen kézbesítették az adósnak, a végrehajtható okirat olyan hatállyal bír, mint az alperes távollétében hozott végzés, mellyel szemben a kézbesítést követő 8 napon belül tiltakozás nyújtható be.

Kapcsolódó linkek

http://www.legilux.lu/; https://justice.public.lu/fr.html

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Létezik az eljárás, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozza. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

Csak fizetési meghagyás útján vagy perindítás előtti egyezségi kísérlet útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és

b) a pénzkövetelés nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered. Ezen meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. pertárgy érték számítására, meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.

Nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Lásd az 1.1 pontban adott választ.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, 30.000.000,- HUF.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

3.000.000,- HUF alatt kötelező az 1.1 pontban adott válasz szerint, egyéb esetekben szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

A kérelmet szóban vagy papír alapon előterjesztő kérelmező ügyében az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, az elektronikus úton előterjesztett kérelmet elintéző közjegyzőt pedig automatizáltan, számítógépes program alkalmazásával jelölik ki.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Mind a papír alapú, mind az elektronikus beadványnál kötelező a formanyomtatvány használata. A MOKK honlapján lehet letölteni és az egyes közjegyzőktől is kérhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemben fel kell tüntetni:

- a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelésnek és járulékainak összegét;

- a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;

- a követelés beazonosításához szükséges adatokat.

A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye, azonban a kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.

1.4 A kérelem elutasítása

A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy

a) az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a magyar bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal;

b) a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;

c) a fizetési meghagyás kibocsátásának törvény rendelkezése alapján nincs helye;

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt, illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták;

e) a félnek nincs perbeli jogképessége;

f) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak nincs, vagy a kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha a jogosult által megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető;

g) a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;

h) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - ismételten nem lehet kézbesíteni;

i) a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető;

j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg és azt a jogosult elmulasztotta;

k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;

l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő;

m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el, vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat; vagy

n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.

Ha a meghagyást a kötelezettnek - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet a h) pont alapján vissza kell utasítani.

Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az m) pont alapján kell visszautasítani.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzéssel szemben a jogosult fellebbezhet. Általában a fellebbezést az eljáró közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék a végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok szerint nemperes eljárásban bírálja el. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ez esetben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet visszautasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az visszautasító végzést.

Egyebekben a fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen az Fmhtv. vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.

A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye, a fizetési meghagyás ellen az 1.6. pontban foglaltak szerint ellentmondással élhet a kötelezett.

Mivel a jogerős fizetési meghagyás ítélet hatályú határozat, az ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratanyagot a közjegyzőtől papír alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.

A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség. Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át (nem kereste) és ezért azt kézbesítettnek kell tekinteni, a kötelezett a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt ellentmondással élhet. Ennek feltétele, hogy az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizesse és ennek tényét a közjegyzőnél okirattal igazolja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, ezért a határidő lejártát követően a közjegyző hivatalból a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A határozat jogerős, azonban ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt törvény alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, a kötelezett ellentmondással élhet a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt.

A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye az 1.5. pontban foglaltak szerint.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A máltai jog a Máltai Törvénytár 12. fejezetének (szervezeti és polgári eljárásjogi törvénykönyv) 166A. szakaszával összhangban a nem vitatott követelésekkel kapcsolatban speciális eljárást tesz lehetővé.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Ezt az eljárást olyan keresetek esetében lehet alkalmazni, ahol a tartozás értéke legfeljebb 25 000 EUR.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A nem vitatott, számszerűsített és lejárt adósságokra vonatkozó, meghatározott cselekmény végrehajtásával nem járó, legfeljebb 25 000 EUR összegű követelések érvényesíthetők ebben az eljárásban. Ha a tartozás nem számszerűsített, a jogosult akkor járhat el e szakasz alapján, ha a követelt összeget legfeljebb 25 000 EUR-ban korlátozza, és az adósság rendezése esetére egyértelműen lemond a követelése ezen összeg feletti részéről.

A jogosult csak akkor járhat el e szakasz szerint, ha a kötelezett Máltán tartózkodik, nem kiskorú vagy jogszabály alapján nem minősül cselekvőképtelennek, és a tartozás nem nyugvó hagyatékból származik.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, a felső határ 25 000 EUR.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, az eljárásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett Máltán tartózkodik.

1.2 Illetékes bíróság

Ezen eljárás esetében az illetékes bíróság a máltai vagy a gozói törvényszék (alsóbírósági hatáskör).

1.3 Formai követelmények

A jogosult fizetési meghagyás megküldésével kezdeményezheti az eljárást, amelynek tartalmát esküjével megerősíti. A fizetési meghagyást kézbesíteni kell a kötelezett részére, egyértelműen meg kell határozni benne a követelés okát, azt, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és le kell benne írni a követelést alátámasztó tényeket, ezek hiányában a követelés érvénytelen. Az érvényes fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a kötelezettnek szóló figyelmeztetést is, amely szerint ha a kézbesítésétől számított harminc napon belül nem válaszol az aktához csatolandó, a követelést elutasító ellentmondás útján, a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs formanyomtatvány. Kötelező azonban a fizetési meghagyás elejére a következő szöveget beilleszteni:

„Ezt a fizetési meghagyást a 12. fejezet 166A szakaszával összhangban küldték, és amennyiben harminc (30) napon belül nem válaszol rá, végrehajthatóvá válik. Ezért az Ön érdekében javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez vagy segédügyvédhez.”

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, a fizetési meghagyást ügyvédnek kell aláírnia. A követelést vitatni kívánó kötelezett számára azonban nem szükséges ügyvédi vagy segédügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját részletesen le kell írni. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a követelés alapját, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és a követelés ténybeli okaira vonatkozó nyilatkozatot, ennek hiányában ugyanis érvénytelen lesz.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem, a törvény nem írja elő a kérdéses követelésre vonatkozó írásos bizonyíték benyújtását. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a követelés ténybeli alapjáról eskü alatt kell nyilatkozatot tenni.

1.4 A kérelem elutasítása

Fizetési meghagyásos eljárás nem kereset benyújtásával, hanem fizetési meghagyással indítható. Ezért a bíróság nem utasíthatja el a követelést, ha azt a kötelezett ellentmondással nem támadja meg. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosult a neki fizetendő összeget e fizetési meghagyással nem tudja behajtani, így pert kell indítania. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, a fizetési meghagyást nem lehet újra felhasználni a kötelezettel szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a kötelezett részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.5 Jogorvoslat

Ebben az eljárásban nincs mód a fellebbezésre. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosultnak pert kell indítania. Ha azonban a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem nyújt be ellentmondást, a meghagyás végrehajthatóvá válik. A kötelezett ebben a szakaszban a végrehajtható határozatnak vagy más igazságszolgáltatási aktusnak az első kézbesítésétől számított húsz napon belül ellentmondhat. A végrehajtható határozatot visszavonják, és semmissé nyilvánítják, ha a bíróság meggyőződött az alábbiakról:

i. a kötelezett nem szerzett tudomást az említett fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

ii. a fizetési meghagyás nem tartalmazta a jogszabályban előírt elemeket (lásd fent).

1.6 Ellentmondás

Ha a kötelezett megkapja a fizetési meghagyást, módja nyílik arra, hogy elutasítsa a jogosult követelését.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett ellentmondással él a meghagyással szemben, a jogosult nem folytathatja ezt az eljárást. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, az ebben a részben leírt eljárást nem lehet újraindítani vele szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ellentmondás hiányában a jogosult végrehajtható jogcím megszerzése érdekében folytathatja az eljárást.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ennek az eljárásnak megfelelően benyújtott (és ellentmondással meg nem támadott) fizetési meghagyást be kell jegyeztetni. A fizetési meghagyás végrehajtható jogcímként történő bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a bíróság hivatalvezetőjéhez a fizetési meghagyás hiteles másolatát, a kézbesítési igazolással és az arra érkezett valamennyi válaszlevéllel együtt (ha volt ilyen).

A (2) bekezdésben felsorolt iratok kézhezvételekor a hivatalvezető megvizsgálja a benyújtott iratokat, és ellenőrzi, hogy a kötelezett a megállapított határidőn belül nyújtott-e be ellentmondást. Ha meggyőződött arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajthatóként történő bejegyzéséhez szükséges feltételek teljesülnek, köteles a benyújtott iratokat nyilvántartásba (a végrehajtható fizetési meghagyások nyilvántartásába) venni, amely nyilvántartást a hivatalvezető a 166A. szakasz alkalmazása céljából vezeti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Fellebbezésnek helye nincs, azonban az e részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított végrehajthatóság visszavonható, és semmisnek minősíthető, ha a kötelezett kérelmet nyújt be a máltai vagy a gozói törvényszékhez a végrehajtási határozat vagy egyéb, ugyanilyen jogcímen kiadott igazságszolgáltatási aktus első kézbesítésétől számított 20 napon belül, és a bíróság meggyőződik arról, hogy:

a) a kötelezett nem szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

b) a fizetési meghagyás nem tartalmazta az összes előírt elemet.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Hollandiában megkülönböztetik az európai fizetési meghagyásos eljárást és a követelésbehajtásra és egyéb igények érvényesítésére irányuló eljárást. Az utóbbival kapcsolatos információért lásd a „Kis értékű követelések” címet.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás (az 1896/2006/EK rendelet, amely 2008. december 12-én lépett hatályba) szabványosított formanyomtatványon alapuló egységes eljárás keretében teszi lehetővé nem vitatott, határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő követelések érvényesítését (http://www.overheid.nl/).

Határon átnyúló a jogvita, ha legalább a felek egyike a tagállam eljáró bíróságától eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. Az európai fizetési meghagyásos eljárást olyan meghatározott összegű pénzkövetelések behajtására hozták létre, amelyek az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésének idején már esedékessé váltak.

A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. Hollandia az európai fizetési meghagyásos eljárás Hollandiában történő végrehajtása érdekében elfogadta az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendelet végrehajtásáról szóló, 2009. május 29-i törvényt (Uitvoeringswet (EBB-Vo)).

Hollandiában nem létezik nem vitatott, belföldi pénzkövetelések behajtására irányuló egységes eljárás. A fizetési meghagyást 1991 végén a körzeti bíróság előtti eljárás bevezetésével helyezték hatályon kívül. Ezekben az esetekben a passzív adóssal szemben jogait érvényesítő fél gyorsított eljárásban járhat el. Lásd a „Kis értékű követelések”, illetve a „Hogyan kell eljárni?” címeket.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében a 2 000 EUR-t meghaladó követelések érvényesíthetők.

Az eljárás során az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet írásban, formanyomtatvány használatával kell előterjeszteni. A formanyomtatványok valamennyi hivatalos nyelven az Elektronikus formanyomtatványok menüpont alatt elérhetők az európai e-Justice portálon (https://e-justice.europa.eu).

Hollandiában a hágai kerületi bíróság (Rechtbank) a kijelölt bíróság, amelynek hatáskörébe tartozik az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek elbírálása. Hollandia azt választotta, hogy az eljárásban csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el. Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet elbíráló bíróság eljárás költségeket számít fel. A hatályos eljárási költségekkel kapcsolatos további információhoz lásd: http://www.rechtspraak.nl/.

Európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelem

Az európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet a hágai kerületi bíróságnál az A formanyomtatványon kell előterjeszteni (https://e-justice.europa.eu).

Amennyiben az A formanyomtatvány hiányos, a bíróság a B formanyomtatvány használatával hívja fel a kérelmezőt a kérelem meghatározott időn belüli kiegészítésére vagy kijavítására.

Amennyiben a kérelem csak néhány előírt feltételt tartalmaz, a bíróság a C formanyomtatvány használatával javasolja a kérelmező eredeti kérelmének módosítását. A kérelmezőnek erre a javaslatra a bíróság által megszabott határidőn belül választ kell adnia. Amennyiben a kérelmező elfogadja a javaslatot, a bíróság a kérelem elfogadott részére nézve kibocsátja az európai fizetési meghagyást. A kérelmező választása szerint megkísérelheti követelése fennmaradó részének nemzeti jog szerinti behajtását. Amennyiben a kérelmező a bíróság által megszabott határidőn belül nem ad választ, vagy az eredeti kérelmére tekintettel javasolt módosításokat elutasítja, a bíróság a kérelmet a teljes egészében elutasítja. Amennyiben a kérelem valamennyi feltételnek megfelel, a bíróság 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást (az E formanyomtatvány használatával).

Az európai fizetési meghagyásos eljárással szemben előterjeszthető ellentmondás

A bíróság az európai fizetési meghagyásról annak tértivevényes ajánlott levélként történő megküldésével vagy végrehajtói kézbesítésével értesíti a kötelezettet. A kötelezettet tájékoztatni kell az alábbi lehetőségekről:

• hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeget a kérelmező részére fizesse meg, vagy
• hogy a fizetési meghagyás kötelezettnek való kézbesítésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 30 napon belül az F formanyomtatvány használatával terjesszen elő ellentmondást.

Az ellentmondás előterjesztésével az európai fizetési meghagyásos eljárás befejeződik. Az eljárás ezek után a nemzeti eljárásjog szabályai szerint folytatódik tovább (lásd az 1.7. szakaszt). Amennyiben a kötelezett határidőn belül nem terjeszt elő ellentmondást, a bíróság (a G formanyomtatvány használatával) az európai fizetési meghagyást végrehajthatónak nyilvánítja, és az erről szóló tanúsítványt megküldi a kérelmezőnek.

A kibocsátó tagállamban végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyást valamennyi tagállamban elismerik, és az valamennyi tagállamban végrehajtási tanúsítvány kiállítása nélkül végrehajtható.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az európai fizetési meghagyást polgári és kereskedelmi ügyekből származó lejárt, határon átnyúló jellegű pénzkövetelések érvényesítésére lehet kibocsátani (lásd továbbá az 1.1.1 szakaszt). Határon átnyúló a követelés, ha a hitelező és a kötelezett különböző EU tagállamokban lakik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az európai fizetési meghagyás tárgyi hatálya a polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki. Az alábbi ügyek esetén nincs helye európai fizetési meghagyás kibocsátásának:

• adóügyek;
• vámügyek;
• közigazgatási ügyek;
• államfelelősséggel kapcsolatos ügyek;
• felszámolási eljárással, házassági vagyonjoggal, öröklési joggal vagy társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek; és
• szerződésen kívüli (különösen jogellenes cselekményeken alapuló) kötelezettségekkel kapcsolatos ügyek, kivéve ha arról a felek szerződésben rendelkeznek, vagy tartozáselismerésre került sor, vagy közös tulajdonból eredő nem vitatott követeléssel kapcsolatosak.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásra és a nemzeti követelésbehajtással kapcsolatos eljárásra nincsen felső értékhatár meghatározva.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Ha az ítéletet nem uniós államban kell végrehajtani, akkor ennek az államnak a nemzeti magánjogi szabályaitól függ a kérdés, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatható-e, és ha igen, végrehajtható-e az európai fizetési meghagyás. Bizonyos esetekben végrehajtási tanúsítvány (exequatur) kiállításának van helye.

1.2 Illetékes bíróság

Hollandiában a hágai kerületi bíróság a kijelölt bíróság, amelynek hatáskörébe tartozik az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek elbírálása. Hollandia azt választotta, hogy az eljárásban csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el. A kérelmezőnek az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell lerónia az eljárási illetéket. A hatályos eljárási költségekkel kapcsolatos további információhoz lásd: http://www.rechtspraak.nl/.

1.3 Formai követelmények

Az európai fizetési meghagyást mielőbb, de minden esetben legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kibocsátani.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet az A formanyomtatványon kell előterjeszteni (https://e-justice.europa.eu). Hollandia választása szerint csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el.

A kérelmet papíralapon, vagy bármilyen bíróság által elfogadott kommunikációs eszközzel elő lehet terjeszteni.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a feleknek és annak a bíróságnak az adatait, amelynek a kérelmet címezik;

b) a követelés összegét;

c) amennyiben a követelésre kamatot kérnek: a kamatlábat és az időszakot, amelyre a kamatot kérték;

d) a jogalapot, ideérve a követelés alapjául szolgáló körülmények ismertetését;

e) a bizonyítékok ismertetését;

f) a joghatóság megalapozását; és

g) az ügy határon átnyúló jellegét.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásnál a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy jogszerűen és jóhiszeműen töltötte ki az A formanyomtatványt. Az európai fizetési meghagyást kizárólag a kérelmező által előadott információk alapján bocsátják ki, azok bírósági felülvizsgálata nélkül.

A kötelezettet az európai fizetési meghagyásról annak tértivevényes ajánlott levélként történő megküldésével vagy végrehajtói kézbesítésével kell értesíteni. A tértivevény bíróság hivatalának történő visszaküldésével a bíróság megállapítja, hogy az európai fizetési meghagyás ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánítható-e. Amennyiben a meghagyást végrehajtói kézbesítéssel kézbesítik, a bíróság erre a célra megbízza a végrehajtót.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen, az európai fizetési meghagyásos eljárásban formanyomtatvány használata kötelező. A formanyomtatványok letölthetők a https://e-justice.europa.eu oldalon.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet, és a feleknek nem kell megjelenniük a bíróságon. Hollandiában követelés behajtására irányuló eljárásban az eljárás típusától és a követelés összegétől függ a jogi képviselet kötelező jellege. Lásd a „Kis értékű követelések” és a „Bíróság előtti jogérvényesítés” címeket.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban használt A formanyomtatványon fel kell tüntetni a követelés okát és a követelést megalapozó bizonyítékok leírását, azonban szükségtelen részletesebb leírás.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Főszabály szerint az európai fizetési meghagyásos eljárásban szükségtelen a követelés további indokolása és bizonyítása. Az A formanyomtatványban meg kell jelölni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmet el kell utasítani, amennyiben az nem felel meg az előírt követelményeknek. Amennyiben az európai fizetési meghagyás iránti kérelem bizonyos meghatározott feltételeknek megfelel, a kérelmezőnek lehetőséget kell adni arra, hogy kérelmét kiegészítse, kijavítsa vagy a bíróság által javasolt módosításokat elfogadja. Amennyiben a kérelmező a bíróság által megszabott határidőn belül nem ad választ, vagy a bíróság javaslatát elutasítja, az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet teljes egészében el kell utasítani. A kérelem elutasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A kérelmező azonban követelése érvényesítésére újabb európai fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a tagállam jogszabályaiban meghatározott más eljárást indíthat.

1.5 Jogorvoslat

Fellebbezésnek nincs helye. A kötelezett azonban felülvizsgálatot kérhet. További információért lásd a 1.8. szakaszt. Hollandiai eljárásokban főszabály szerint biztosított a fellebbezéshez való jog.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől vagy az arról való értesítéstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az ellentmondást. Ellentmondását az F formanyomtatvánnyal (https://e-justice.europa.eu) terjesztheti elő, amelyben a követelést elegendő csak vitatnia. További indokolás és bizonyítás nem szükséges.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett ellentmondását az F formanyomtatvány használatával kellő időn (30 napon) belül terjeszti elő, az európai fizetési meghagyásos eljárás befejeződik. Az eljárás a rendes polgári peres eljárások szabályai szerint folytatódik tovább, kivéve ha európai fizetési meghagyás iránti kérelmének mellékletében a kérelmező kizárta követelésének rendes polgári peres eljárásra utalását. A kérelmező ezt az eljárás későbbi szakaszában is megteheti, azonban azt még a fizetési meghagyás kibocsátása előtt kell kérnie (az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben a kötelezett 30 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, a bíróság a G formanyomtatvány használatával az európai fizetési meghagyást hivatalból végrehajthatóvá nyilvánítja, és a végrehajtható európai fizetési meghagyást megküldi a kérelmezőnek. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás további végrehajtási tanúsítvány kiállítása nélkül végrehajtható valamennyi tagállamban. Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendeletet végrehajtó törvény 9. cikke alapján a kötelezett felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő (lásd a 1.8.2 szakaszt is).

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtó tagállam nemzeti jogszabályai rendelkeznek az európai fizetési meghagyás végrehajtásáról. A kibocsátó bíróság európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánító tanúsítványának másolatát meg kell küldeni a bíróságnak vagy a végrehajtó hatóságnak. A tanúsítványnak meg kell felelnie a hitelesség megállapításához szükséges követelményeknek. Az európai fizetési meghagyás holland fordítását ugyancsak meg kell küldeni.

A végrehajtási szakaszban csak a kötelezett kérelme esetén lehet helye a végrehajtás megszüntetésének. Megszüntetésnek lehet helye abban az esetben, ha az európai fizetési meghagyás ellentmond valamely más tagállamban vagy harmadik országban korábban hozott döntésnek vagy meghagyásnak. A korábbi döntésnek (vagy meghagyásnak) ugyanazon ügyre kell vonatkoznia, meg kell felelnie a végrehajtás tagállamában meghatározott követelményeknek, illetve további feltétel, hogy a kibocsátás tagállamában az ellentmondásra bírósági eljárásban nem lehetett hivatkozni.

A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a kötelezett már teljesítette az európai fizetési meghagyásban foglalt összeget. Az európai fizetési meghagyás érdemi bírósági felülvizsgálatának semmilyen esetben nincs helye.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az európai fizetési meghagyás jogerős, kivéve ha a kötelezett felülvizsgálatot kér.

A felülvizsgálatról az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet végrehajtásáról szóló törvény 9. cikke rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a kötelezett akár az ellentmondás előterjesztésére megállapított 30 napos határidő lejártát követően is kérheti a kibocsátó bíróságától az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát. A kérelmet a fizetési meghagyás kötelezettnek történő értesítésétől, az ellentmondás előadását akadályozó rendkívüli körülmények megszűnésétől, vagy attól számított 4 héten belül kell előterjeszteni, hogy a kötelezett az európai fizetési meghagyás téves kibocsátásról tudomást szerzett.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az osztrák polgári perrendtartás rendelkezik a gyakorlatban bevált, fizetési igényekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren). Ausztriában a fizetési követelések túlnyomó többségének feldolgozása az interneten keresztül, egyszerűsített és gyorsított fizetési meghagyásos eljárás keretében történik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás a kifizetési kérelmekre korlátozódik, kivéve azokat, amelyekről különleges „peren kívüli” eljárás (Ausserstreitverfahren) keretében döntenek. A fizetési meghagyásos eljárás összeegyeztethetetlen ezeknek az eljárásoknak az alapelvével; a bíróságnak ezekben az eljárásokban hivatalból, a felek indítványaitól függetlenül kell tisztáznia valamennyi, a döntéseihez mérvadó tényt. A társadalombiztosítási ügyek, valamint a váltón vagy csekken alapuló követeléssel kapcsolatos ügyek eljárási sajátosságaik miatt fizetési meghagyásos eljárásban ugyancsak nem érvényesíthetők.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 2009. július 1. óta 75 000 EUR. Az e perértékhatárt meghaladó követeléseket rendes polgári eljárásban, előkészítő irat formájában kell benyújtani.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fenti perértékhatárt nem meghaladó összegű követelések esetében Ausztriában kötelező a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha a kötelezett lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye külföldön található. Az ilyen jogvitákat „rendes” polgári eljárásban kell rendezni. A követeléstől függően az illetékes bíróság vagy felszólítja a kötelezettet, hogy négy héten belül terjessze elő a kereseti ellenkérelmet, vagy tárgyalási határnapot tűz ki.

Alternatív megoldásként a más tagállamban tartózkodó kötelezettel szembeni kifizetési követeléseket az európai fizetési meghagyásos eljárásban lehet végrehajtani.

1.2 Illetékes bíróság

A legfeljebb 15 000 EUR összegű kifizetési követeléseket (2013. január 1. óta) a járásbíróság (Bezirksgericht) előtt kell érvényesíteni. A 15 000 EUR feletti követeléseket az elsőfokú bíróságok előtt kell érvényesíteni, kivéve, ha azok a járásbíróságok különleges hatáskörébe tartoznak.

A nemzeti jogszabályok szerint a fizetési meghagyásos eljárásban az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, így nincsenek külön illetékességi szabályok. Az osztrák illetékességi szabályokért lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót. Az adott polgári ügyben illetékességgel rendelkező bíróságra vonatkozó információt az osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldala tartalmazza az „e-kormányzás” menüpont alatt (Gerichtssuche).

A kereskedelmi jogvitákkal foglalkozó bécsi járásbíróság (Bezirksgericht für Handelssachen) kizárólagos illetékességgel rendelkezik Ausztriában az európai fizetési meghagyásos eljárás tekintetében.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kifizetési kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani. Az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban két különböző nyomtatvány használatos attól függően, hogy a kifizetési kérelem érvényesítése a „rendes” fizetési meghagyásos eljárásban történik, munkaügyi bíróság előtti fizetési meghagyásos eljárásban vagy az európai fizetési meghagyásos eljárásban. A nyomtatványok letölthetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapjáról a Bürgerservice menüpont alatt, de online is kitölthetők.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az 5 000 EUR-t meghaladó perérték esetén a fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtó jogosultnak jogi képviselettel kell rendelkeznie. Ez nem vonatkozik azokra az ügyekre, amelyek a törvény értelmében perértékre tekintet nélkül a járásbírósághoz (azaz a tárgyi illetékességgel rendelkező bírósághoz) tartoznak. Ebben az esetben a kötelező ügyvédi képviselet viszonylagos követelmény: a felek felléphetnek személyesen, ha azonban képviseltetik magukat, az csak ügyvéd útján lehetséges.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás iránti kérelem tartalmi követelményei alapvetően nem különböznek a „rendes” eljárásban előterjesztett kereset tartalmi követelményeitől. A felperesnek a fizetési meghagyás iránti kérelemben mindazonáltal nem kell megjelölnie a követelés alapjául szolgáló jogalapot. A követelés alátámasztására szolgáló körülményeket azonban annyira részletezni kell, hogy a követelés egyéniesíthető, illetve azok alapján egy meghatározott kérelem megállapítható legyen (a kérelem „megalapozottsága”).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Ausztriában a fizetési meghagyásos eljárásban nincs bizonyítási kötelezettség. Éppen ezért a fizetési meghagyás iránti kérelemnek nem feltétele, hogy az előadott követeléshez bizonyítékként okiratot csatoljanak. Ha azonban a felperes csalárd módon, a kérelemben megjelölt valótlan vagy hiányos adatokkal érte el, vagy próbálta elérni a fizetési meghagyás kibocsátását, ez az osztrák perrendtartás szerint pénzbírsággal sújtható.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság csupán a kérelem gyorsított értékelését végzi el. A bíróság a kérelem tartalmi helyességét nem vizsgálja, csak a követelés jogi megalapozottságát. Ha a fizetési meghagyás iránti kérelem a formai és tartalmi követelményeknek megfelel (ha meghatározott kérelmet tartalmaz, tényállítást, amelyből a kérelem levezethető, a bizonyítékok megjelölését, az illetékességre utaló adatokat és a követelés megfelelően azonosítható) a bíróság kibocsátja a fizetési meghagyást. Az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem formai okokból történő elutasításáról nem rendelkezik. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a fizetési meghagyás követelményei nem teljesülnek, azonnal megindítja „rendes” eljárást; de a kérelmet nem utasítja el. Amennyiben csak meghatározott formai hiányosságok vannak, úgy a bíróság mindenekelőtt hiánypótlási eljárást rendelhet el, amelyben a felperest a hiányok pótlására hívja fel.

1.5 Jogorvoslat

Minthogy az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító döntést nem ismeri, hanem automatikusan a „rendes” eljárásra való áttérést rendeli el, nincs szükség jogorvoslatra.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás kibocsátásával szembeni ellentmondás határideje négy hét, amely a fizetési meghagyás írásos példányának a kötelezett részére való kézbesítésével kezdődik. A bíróság a határidőt nem hosszabbíthatja meg, és nem is rövidítheti le.

Az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyások (15 000 és 75 000 EUR közötti perérték esetén) elleni ellentmondások tartalmának a kereseti ellenkérelem tartalmával kell megegyezniük. Az ellentmondásnak eszerint meghatározott kérelmet kell tartalmaznia, az ellentmondás alapjául szolgáló tények és körülmények leírását, továbbá a bizonyítási eszközöket, amelyekre az alperes az állításait alapítja. Az ellentmondás előterjesztéséhez kötelező az ügyvédi képviselet.

A járásbíróság előtti eljárásban (15 000 EUR-t meg nem haladó perérték, vagy tárgyi illetékesség esetén 75 000 EUR perértékig) az ellentmondás előterjesztéséhez az ügyvédi képviselet nem kötelező. Ilyen eljárásoknál az írásos ellentmondáshoz elegendő, ha a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál az általa aláírt beadványban közli, hogy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást kíván előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság előtti eljárásokhoz hasonlóan itt sem kell megindokolni az ellentmondást. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságon vagy a tartózkodási helye szerinti járásbíróság előtt szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett az ellentmondást határidőben terjeszti elő, a fizetési meghagyás hatályát veszti, a bíróság fellebbezést automatikusan a „rendes” eljárásra utalja, és meghallgatja a keresetben foglalt állításokat, valamint az ezekkel szemben emelt kifogásokat.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A fizetési meghagyásos eljárás Ausztriában egy lépésből áll. Ha az alperes nem vagy a határidőn túl vitatja a fizetési meghagyást, az automatikusan végrehajthatóvá válik anélkül, hogy a felperesnek újabb kérelmet kellene benyújtania. A törvény második bíróság általi döntésről nem rendelkezik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság a fizetési meghagyás végrehajthatóságát hivatalból állapítja meg. A jogosult a végrehajtható fizetési meghagyás hiteles másolatával végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás keretében kiadott fizetési meghagyásokat csak ellentmondás benyújtásával lehet megtámadni. A kötelezettnek nincs egyéb jogorvoslati lehetősége. A fizetési meghagyás költségekre vonatkozó rendelkezését a kézbesítéstől számított 14 napon belül a jogosult és a kötelezett panasszal megtámadhatja (Kostenrekurs). A kötelezett a fizetési meghagyás jelentős kézbesítési hiányosságai miatt határidő nélkül kérheti a végrehajthatóvá nyilvánítás hatályon kívül helyezését. Ha a kötelezettet elháríthatatlan és előreláthatatlan események akadályozták abban, hogy az ellentmondást határidőben terjessze elő, az ellentmondás határidejének elmulasztását okozó akadály elhárulását követő 14 napon belül kérheti a megelőző állapot helyreállítását.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A bíróság fizetési meghagyást bocsát ki, ha a kérelmező pénzkövetelés vagy más helyettesíthető szolgáltatás iránt kíván igényt érvényesíteni.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Fizetési meghagyás a követelés összegétől függetlenül kibocsátható.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás opcionális. A bíróság fizetési meghagyást a kérelmező keresetlevelében tett írásbeli kérelme esetén bocsát ki.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyásos eljárásnak nincs helye, amennyiben a fizetési meghagyást a kötelezett számára Lengyelországban nem lehet kézbesíteni.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás a kerületi (rejonowy) és a regionális (okręgowy) bíróságok hatáskörébe tartozik.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet (przymus adwokacki).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetlevélnek tartalmaznia a pontosan megjelölt követelést és az azt alátámasztó tényeket.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A követelést alátámasztó tényeket a következő iratok keresetlevélhez való csatolásával kell bizonyítani:

a) okirat;

b) az adós által elfogadott számla;

c) az adósnak címzett fizetési felszólítás és az adós tartozás elismeréséről szóló írásbeli jognyilatkozata;

d) az adós által elfogadott fizetési felszólítás, amelyet a bank a bankszámla-egyenlegen rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt behajthatatlanságra tekintettel küldött vissza.

A bíróság ugyancsak fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezett ellen megfelelően kitöltött váltó, csekk, opciós utalvány vagy tartozáselismerés alapján, amennyiben azok hitelességéhez és tartalmához nem fér kétség.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a kérelmet elutasítja:

1. ha bírósági eljárásnak nincs helye;
2. ha ugyanazon felek között ugyanazon ügy elbírálása iránt eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában már érdemi döntést hoztak;
3. ha a felek egyikének nincs perbeli jogképessége, vagy ha a kérelmezőnek nincs perbeli cselekvőképessége és nincs nevében eljáró törvényes képviselője, vagy pedig ha a kérelmező szervezeti egysége irányító szerveinek összetételében olyan mértékű hiány áll fenn, hogy a kérelmező eljárás lefolytatására nem képes.

1.5 Jogorvoslat

Lásd az 1.6. pontot.

1.6 Ellentmondás

Az írásbeli ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bírósághoz kell előterjeszteni. Az ellentmondásban a kötelezettnek elő kell adnia, hogy a meghagyást részben vagy egészben vitatja-e, be kell mutatnia jogi érvelését – amelyet az ügy érdemi részére vonatkozó vitát megelőzően kell előterjesztenie, és aminek elmulasztásával elveszti ezen jogi érvek előadására való jogát –, illetve a tényeket és bizonyítékokat. A bíróság az elkésetten előterjesztett indítványokat és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja, kivéve ha a fél igazolja, hogy azok ellentmondás részeként történő előterjesztésének elmulasztásában vétkesség nem terheli, vagy hogy az elkésetten előterjesztett indítványok és bizonyítékok elfogadása az ügy tárgyalását nem késlelteti, vagy hogy egyéb rendkívüli körülmények álltak fenn.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás megfelelő előterjesztése esetén a bíróság kitűzi a tárgyalás időpontját, és elrendeli az ellentmondás kérelmezőnek történő kézbesítését.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A fizetési meghagyás kibocsátásától kezdődően egyfajta biztosítékot (tytuł zabezpieczenia) képez, és végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül végrehajtható.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ellentmondás előterjesztésére meghatározott határidő lejártát követően a fizetési meghagyás további alakiságok nélkül végrehajtható.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Európai fizetési meghagyás - Portugália

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás a következőkre vonatkozik:

• az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelet 1. cikke szerinti, a 15 000 EUR-t meg nem haladó értékű szerződésekből eredő pénzügyi kötelezettségekre.
• A 2013. május 10-i 62/20213. sz. törvényerejű rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a kereskedelmi ügyletek („a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a közintézmények közötti, ellenszolgáltatás fejében történő áruszállításra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló ügylet”) esetében értéktől függetlenül a késedelmes fizetésre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A szerződésekből eredő követelések esetében a felső határ 15 000 EUR.

A kereskedelmi ügyletekből eredő követelések esetén nincs felső összeghatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen, a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogi szabályok alkalmazandók azokra az esetekre, amikor az alperes Portugálián kívül él.

1.2 Illetékes bíróság

Portugáliában a fizetési meghagyás iránti kérelmet a következő címen lehet benyújtani:

• A kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság hivatala (az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat [Regime de Procedimentos] 8. cikke);
• Az adós lakhelye szerinti bíróság hivatala (az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 8. cikke);
• A Nemzeti Fizetési Meghagyási Hivatal (Balcão Nacional de Injunções) (BNI) nyilvántartása – elérhetősége a következő.

1.3 Formai követelmények

• A fizetési meghagyás iránti kérelem formai követelményeit és tartalmát az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 10. cikke határozza meg;
• Ami a fizetési meghagyás iránti kérelem formátumát illeti, a 2008. május 4-i 220-A/2008. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke a következő formátumokat írja elő:

1. elektronikus formában, a CITIUS informatikai rendszerben elérhető űrlap kitöltésével és elküldésével, vagy az elektronikus fájl CITIUS-on keresztül történő elküldésével;

2. papíralapon, a bíróság hivatalába kézbesítve.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen, a 2020. január 28-i 21/2020. számú miniszteri végrehajtási rendelet kötelező formanyomtatványt ír elő. A formanyomtatvány az alábbi linkre kattintva letölthető.

A papíralapú kérelem befogadására jogosult bírósági hivatalok kérelemre elérhetővé tehetik az egységes formanyomtatványt a polgárok részére.

Ügyvédek és jogtanácsosok számára az elektronikus formanyomtatvány a CITIUS útján hozzáférhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az ügyvéd általi képviselet nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás iránti kérelemben az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 10. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint meg kell jelölni a követelés alapjául szolgáló tényeket.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem szükséges az adott követelésre vonatkozó írásos bizonyítékok benyújtása.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás iránti kérelem az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 11. cikke (1) bekezdésében megjelölt indokokkal elutasítható.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a bíróhoz, vagy ha a bíróságon egynél több bíró dolgozik, akkor az éppen hivatalban lévő bíróhoz kell benyújtani az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 11. cikkének (2) bekezdése szerint.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás határideje az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 12. cikkének (1) bekezdése szerint 15 nap.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett kifogásolja a meghagyást, az ügyet visszautalják rendes eljárásra, és a kérelem különös vagy rendes megállapítási keresetté változik az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 3. cikkében, valamint a 2013. május 10-i 62/2013. sz. törvényerejű rendelet 10. cikkének (2) és (4) bekezdésében foglalt esetekkel összhangban.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a szabályszerű értesítést követően a kötelezett nem nyújt be ellentmondást, akkor az ügyintéző a következő szavakat jegyzi fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre: „Ez az okirat végrehajthatóˮ („Este documento tem força executiva”), az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A végrehajtási záradék csatolását követően az ügyintéző a kérelmező részére elsődlegesen elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a fizetési meghagyást (az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 14. cikkének (5) bekezdése).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajthatóság elutasítása elleni fellebbezés az 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelethez csatolt eljárási szabályzat 14. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtható be a bírósághoz.

Alkalmazandó jog

• 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelet – A szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése iránti eljárás – Fizetési meghagyás
• 2013. május 10-i 62/2013. sz. törvényerejű rendelet – A kereskedelmi ügyletek késedelmes fizetése elleni intézkedésekről
• 2008. március 4-i 220-A/2008. sz. miniszteri végrehajtási rendelet – Nemzeti Fizetési Meghagyási Hivatal
• 2020. január 28-i 21/2020. sz. miniszteri végrehajtási rendelet – Fizetési meghagyás iránti kérelem mintája

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat és egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk, azok az ítélkezési gyakorlat során kialakított értelmezés alapján módosulhatnak. Noha a tájékoztató rendszeresen frissítésre kerül, mindig tájékozódni kell a hatályos szabályozásról.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A fizetési meghagyásos eljárásról a 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás rendelkezik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyásos eljárásnak van helye nem vitatott és lejárt pénzkövetelések esetén, amelyek polgári jogi szerződésből – ideérte vállalkozások és az ajánlatkérő szerv között létrejött, okiratban elismert, vagy létesítő okirat, szabályzat, illetve egyéb okirat által létrehozott megállapodást is, amelyet a felek aláírásukkal vagy más, törvényes eszközzel elismertek – származó pénzösszeg megfizetésére irányuló kötelezettségnek tekintendők. E szakasz nem terjed ki a fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelezők gyűlése által érvényesített követelésekre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetéses meghagyásos eljárás opcionális, azaz az érdekelt fél az általános eljárási szabályok szerint bíróság előtt is érvényesítheti követelését.

A fizetéses meghagyásos eljárás olyan különleges eljárás, amely az általános szabályok által rendezett eljárásnál jóval egyszerűbb, és amely olyan feltételek mellett biztosít a hitelező számára végrehajtható okiratot, amelyek eltérnek a polgári perrendtartásban meghatározott feltételektől.

Továbbá, ha az adós fizetési meghagyásban foglalt követeléssel szembeni ellenkövetelése megalapozott, a bíróság visszavonhatatlan döntésben utasíthatja el a hitelező követelésének elismerését.

A hitelező az általános szabályok szerint keresetet indíthat, ha: a bíróság elutasítja a fizetési meghagyás iránti kérelmet; a bíróság a követelés egy részére nézve bocsát ki fizetési meghagyást, amely esetben az általános szabályok szerint kereset indítható annak érdekében, hogy az adóst kötelezzék a követelés fennmaradó részének megfizetésére; a fizetési meghagyás hatályát veszti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen. Az új polgári perrendtartást nem tesz különbséget a kötelezett lakóhelye tekintetében, azaz a fizetési meghagyásos eljárásnak arra való tekintet nélkül helye lehet, hogy a kötelezett valamely másik tagállamban vagy harmadik országban lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz lehet előterjeszteni, amely az ügy érdemi elbírálására elsőfokú bíróságként hatáskörrel rendelkezik. Fizetési meghagyás esetén a bíróság hivatalból vizsgálja a hatáskörét és illetékességét.

Az eljárásra a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok (ebben az esetben fel kell tüntetni az erre a felületre mutató linket), vagy pedig eltérő rendelkezések alkalmazandók?

A fizetési meghagyásos eljárásokban a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok szerint kell meghatározni a hatáskört.

A 200 000 RON-t meg nem haladó, határozott összegű pénzkövetelések a kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak. A 200 000 RON-t meghaladó, határozott összegű pénzkövetelések a törvényszékek hatáskörébe tartoznak.

A különös, fizetési meghagyásos eljárásra meghatározott hatásköri eljárási szabályok az érték szerinti általános hatásköri szabályokkal egészülnek ki.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincsen szabványosított formanyomtatvány, azonban a hitelező/kérelmező kérelmének meg kell felelnie a minimum alaki szabályoknak, amelyek alapján annak tartalmaznia kell bizonyos információkat, nevezetesen: a hitelező nevét és lakhelyét, illetve adott esetben a cégnevét és székhelyét; a természetes személy adós nevét és lakhelyét, jogi személy adós esetén pedig cégnevét és székhelyét, illetve adott esetben a cégnyilvántartásból vagy jogi személyek nyilvántartásba bejegyzett azonosító számát, adószámát és bankszámlaszámát; a követelt összeget; a fizetési kötelezettségek ténybeli és jogi alapját, az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak, a teljesítés határidejét, illetve bármilyen olyan tényt, amely a követelés megállapításához szükséges.

A kérelemhez egyidejűleg csatolni kell a követelt összeget tartalmazó szerződést vagy más iratot, valamint a fizetési felszólítás adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyítékot. Ami a felszólítás kézbesítését illeti, a hitelezőnek végrehajtó útján vagy ajánlott küldeményként tértivevénnyel kell az adós számára kézbesítenie, az adósnak pedig az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kell megfizetnie a követelt összeget. A felszólítás megszakítja az elévülést.

A kérelmet és a csatolmányokat a felek számának megfelelő másolatban kell előterjeszteni, ezen felül pedig egy további másolatot a bíróság részére kell számításba venni.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az ügyvédi képviselet nem kötelező, de ajánlott.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemre vonatkozó minimumkövetelményeket törvény határozza meg. A hitelezőnek/kérelmezőnek fel kell tüntetnie: a követelt összeget; a fizetési kötelezettség ténybeli és jogi alapját és az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak; a teljesítés határidejét; a követelés megállapításához szükséges bármilyen egyéb tényt.

Amennyiben a késedelmi kamatra vonatkozóan a felek nem határoztak meg kamatlábat, a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb irányadó. A félév első naptári napján érvényes referencia-kamatláb irányadó az egész félévre. A követelés után az alábbi esetekben kell kamatot fizetni:

• vállalkozások által kötött szerződésnél a követelés esedékességének napjától;
• vállalkozások és szerződő hatóságok által kötött szerződéseknél anélkül, hogy az adóst értesíteni kellene arról, hogy a követelés lejárt: amennyiben a teljesítés időpontját a szerződésben rögzítették, azt az időpontot követő naptól kezdve; amennyiben a teljesítés időpontját nem rögzítették a szerződésben: azt a napot követő 30 nap elteltével, amelyen az adós a számlát kézhez kapta, vagy amennyiben ez vitatott, a dolog átvételétől vagy a szolgáltatás teljesítésétől számított 30 nap elteltével, vagy pedig ha a fizetési meghagyást a dolog/szolgáltatás átvételét megelőzően kézbesítették, a dolog/szolgáltatás átvételét követő 30 nap elteltével; amennyiben jogszabály vagy szerződés elfogadási vagy megvizsgálási eljárást ír elő az áruk vagy szolgáltatások megfelelőségének igazolására, és az adós a számlát vagy fizetési meghagyást ezen az ellenőrzési napon vagy ezt a napot megelőzően kézhez kapta, ettől a naptól számított 30 nap elteltével;
• egyéb esetekben attól az időponttól, amelyen törvény szerint az adós késedelembe esik vagy esett.

A hitelező a követelése mellett az adós kötelezettségének határidőn belüli teljesítésének elmulasztásából folyó felmerült költségeinek megfelelő egyéb kárát is felszámíthatja.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a kérelemhez csatolni kell a szerződést vagy a követelt összeg alapjául szolgáló bármilyen bizonyítékot (számlát, nyugtát, kézzel írt bizonylatot stb.). A felszólítás kötelezettnek történő kézbesítéséről szóló bizonyítékot csatolni kell a követeléshez, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani.

A jogvita rendezése érdekében a bíróság a sürgősségi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a feleket idézi a tényállás tisztázása, és az adós fizetési hajlandóságának megerősítése vagy pedig annak érdekében, hogy a felek a fizetés módjával kapcsolatban megegyezésre jussanak. Az érdekelt félnek szóló idézést tíz nappal a tárgyalás napját megelőzően kell kézbesíteni. Az adósnak szóló idézésben a hitelező követelését és annak mellékelt okiratait másolatban, a követelés bizonyítékaként kell csatolni. Az idézésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arra nézve, hogy az adós a tárgyalást megelőző legkésőbb harmadik napig ellentmondást érvényesíthet, amelynek elmulasztása esetén a bíróság az ügy egyéb körülményeire is figyelemmel úgy fogja tekinteni, hogy az adós a hitelező követelését elismeri. A hitelezőt az ellentmondásról nem értesítik, annak tartalmáról az ügy aktájából szerezhet tudomást.

Amennyiben a hitelező arról nyilatkozik, hogy a követelését teljesítették, a bíróság erről a tényről az eljárást lezáró határozatában rendelkezik, és az ügyet bejezettnek nyilvánítja. Amennyiben a hitelező és az adós a követeléssel kapcsolatban egyezségre jut, a bíróság ennek a tényét elismeri, és gyorsított döntést hoz. A gyorsított döntés jogerős és végrehajtható határozat.

Amennyiben a bíróság a beadványok és a felek nyilatkozatai alapján úgy ítéli meg, hogy a hitelező követelése megalapozott, fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben feltünteti a követelt összeget és a fizetés határidejét. Amennyiben a bíróság a bizonyítékok megvizsgálása után arra az álláspontra jutott, hogy a hitelező követelésének csak egy része megalapozott, erre a részre tekintettel bocsát ki fizetési meghagyást, amelyben a fizetés határidejét ugyancsak feltünteti. Ebben az esetben a hitelező annak érdekében, hogy az adóst kötelezze a követelés fennmaradó részének megfizetésére, az általános szabályok szerint keresetet indíthat; A fizetési határidő a meghagyás kézbesítésétől számított legalább tíz, legfeljebb 30 nap lehet. A bíróság a fizetésre nem határoz meg újabb határidőt, kivéve ha a felek ettől eltérően rendelkeznek. A meghagyást át kell adni a jelenlévő feleknek, vagy pedig a jogszabályoknak megfelelően valamennyi félnek mielőbb kézbesíteni kell.

Amennyiben az adós a követeléssel szemben nem terjeszt elő ellenkövetelést, a fizetési meghagyást a kérelem előterjesztésétől számított 45 napon belül kell kibocsátani. A határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt eljárási iratokat kellett kézbesíteni, illetve a hitelező azon késedelme, amely a kérelme módosításából vagy kiegészítéséből származott.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben az adós a követelést vitatja, a bíróság a kérelem megalapozottságát az akta iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján vizsgálja meg. Amennyiben az adós ellentmondása megalapozott, a bíróság eljárást lezáró határozatában elutasítja a hitelező kérelmét. Amennyiben a kötelezett ellentmondásában felhozott érvek alapján olyan, az ügy érdemére vonatkozó bizonyítás szükséges, amelyre nézve nem áll rendelkezésre más bizonyíték, és a kérdéses bizonyíték az általános eljárási szabályok szerint jogszerűként elfogadható lenne, a bíróság a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét eljárást befejező határozatban utasítja el. Ezt követően a hitelező az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat.

1.5 Jogorvoslat

Az adós a fizetési meghagyás átadásától vagy kézbesítésétől számított 10 napon belül eljárást indíthat a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. Ugyanezen határidőn belül a hitelező is pert indíthat a fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasító eljárást befejező határozat, illetve a részleges fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásban csak a fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatos követelmények megsértésére és adott esetben azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez. A hatályon kívül helyezés iránti eljárás elbírálása a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hatáskörébe tartozik, amely két bíróból álló tanácsban jár el. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hatályon kívül helyezés iránti keresetet részben vagy egészben megalapozottak találja, a fizetési meghagyást részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, és adott esetben erről jogerős ítéletet hoz.

Amennyiben a hitelező indított hatályon kívül helyezés iránti eljárást, és a hatáskörrel rendelkező bíróság a keresetet megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

A hatályon kívül helyezés iránti keresetet elutasító döntés jogerős.

1.6 Ellentmondás

–

1.7 Az ellentmondás joghatása

–

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás akkor is végrehajtható, ha azt hatályon kívül helyezés iránti eljárás keretében vitatják, illetve a hatályon kívül helyezés iránti eljárás befejezéséig a meghagyás ideiglenesen ítélt dolognak minősül. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha az adós nem indít hatályon kívül helyezés iránti eljárást vagy az erre irányuló keresetet elutasítják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hitelező által előterjesztett hatályon kívül helyezés iránti keresetet megalapozottnak találja, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

Az érdekelt fél az általános szabályok szerint vitathatja a fizetési meghagyás végrehajtását. A kifogásban csak a végrehajtási eljárással kapcsolatos jogszabálysértésekre, illetve azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Lásd az 1.8.1. kérdésre adott választ.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Szlovénia a következő két, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást ismeri el:

– a a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) 431–441. Cikkében szabályozott fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást,

– a hiteles okiraton (számla, váltó vagy csekk, szükség esetén ellenszámlával együtt a követelés megállapíthatósága érdekében, közokirat, számviteli nyilvántartásból származó, valamely felelős személy által igazolt kivonat, hitelesített magánokirat, foglalkoztatásból eredő jövedelemre vonatkozó írásbeli nyilatkozat) alapuló végrehajtási eljárás a ljubljanai helyi bíróság (Okrajno sodišče v Ljubljani) előtt, ahol a bíróság a hitelező kérelmére és a hiteles okirat alapján 3–4 napon belül automatizált eljárásban fizetési meghagyást bocsát ki, amelynek alapján:

1. az adós köteles a hitelező által követelt összeg megfizetésére (fizetési meghagyás vagy a végrehajtható okirat elmarasztaló része);
2. engedélyezett az adósnak a hitelező követelésében megjelölt vagyonával szembeni végrehajtás, feltéve, hogy az adós 8 napon belül nem élt ellentmondással a határozattal szemben (végrehajtás engedélyezése);
3. az adós köteles az eljárási költségek megfizetésére (lásd a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény [Zakon o izvršbi in zavarovanju, ZIZ] 23., 40c. és 41. cikkét).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás egy különleges, gyorsított eljárás, amelynek célja az esedékes pénzkövetelés érvényesítése, amennyiben a követelés fennállását olyan okirattal igazolják, amely a törvény értelmében nagyobb bizonyító erővel bír (hiteles okirat). Fizetési meghagyást belföldi és határokon átnyúló ügyekben egyaránt kibocsáthatnak.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyás alapját képező követelés csak pénzfizetési kötelezettségre irányulhat (pénzkövetelés). Csak pénzben meghatározott, szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségen alapuló követelések képezhetik a követelés tárgyát. Az egyik kivétel az üzlethelyiségek bérletének felmondása és a raktárhelyiség ebből következő kiürítése, amely esetre a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó különleges eljárás szerinti szabályok vonatkoznak. Ezt a kivételt a kereskedelmi épületekről és üzlethelyiségekről szóló törvény (Zakon o poslovnih stavbah a poslovnih prostorih) 29. cikke írja elő, amely kimondja, hogy a bérbeadó általi felmondás, valamint a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésére irányuló kérelem alapján a bíróság elrendelheti a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítését, ha a bérleti szerződés felmondásából vagy a kérelemből és a bérleti szerződésből, illetve az előző cikkben említett bizonyítékból az következik, hogy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására vagy a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítése iránti kérelem előterjesztésére.

Csak a hiteles okiraton alapuló szerződéses követelések képezhetik a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás tárgyát.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés tekintetében nincs felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a bíróság hivatalból fizetési meghagyást bocsát ki abban az esetben is, ha a kereset benyújtásakor a jogosult erre irányuló kérelmet nem nyújtott be, de a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei teljesültek, azaz a jogosult rendes keresetet nyújtott be, és nem kérelmezte fizetési meghagyás kibocsátását. A bíróság (a fizetési meghagyást bírósági titkár bocsátja ki) a jogosult kérelme nélkül is köteles tehát fizetési meghagyást kibocsátani, amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényben előírt feltételei teljesültek.

A hitelező választhat, hogy fizetésre kötelezés iránti keresetet nyújt be, és a polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetési meghagyás kibocsátását kéri, vagy a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke szerint a végrehajtás iránt elektronikus úton kérelmet nyújt be, amelynek alapján a központi bíróság automatizált eljárásban fizetési meghagyást bocsát ki.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Szlovéniában a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálására irányuló hatáskört ugyanúgy határozzák meg, mint a rendes keresetek esetében; ez azt jelenti, hogy a kerületi bíróságok (okrožna sodišča), valamint a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskörrel. A hatáskört a jogvita értékére tekintettel állapítják meg (vagy az ügy jellegére tekintettel, például kereskedelmi ügyekben). A helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak a vagyoni követelésekkel kapcsolatos azon jogviták, amelyeknél a vitatott érték nem haladja meg a 20 000 eurót. A kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak a vagyoni követelésekkel kapcsolatos azon jogviták, amelyeknél a vitatott érték meghaladja a 20 000 eurót. Csak a kerületi bíróságok jogosultak arra, hogy kereskedelmi jogi ügyekben első fokon eljárjanak és határozatot hozzanak. Kereskedelmi jogvitának az minősül, amelyekben a polgári eljárásban részt vevő egyik fél jogi személy (vállalkozás, intézmény, egyesülés). A kereskedelmi jogviták körébe tartoznak azok az ügyek is, amelyekben az egyik fél az állam vagy valamely helyi (pl. települési) önkormányzat.

Az illetékesség azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságok közül mely bíróság jár el egy adott ügyben. Az illetékességre vonatkozó általános szabály szerint a természetes vagy jogi személy elleni keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kötelezett lakóhelye vagy a jogi személy székhelye alapján illetékességgel rendelkezik. Ha az ügy külföldi természetes vagy jogi személy ellen folyik, az általános illetékességű bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területen található a természetes személy szlovéniai lakóhelye vagy a jogi személy fióktelepe. A szlovén jog emellett különleges illetékességi szabályokat is tartalmaz; ezt a jogvita tárgya és az abban részt vevő felek alapján határozzák meg.

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárás tekintetében, amelyben fizetési meghagyást bocsátanak ki, a ljubljanai helyi bíróság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.

Erről bővebben lásd a „Bírósághoz fordulás” című részben adott válaszokat.

1.3 Formai követelmények

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó két feltétel a következő: a pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelésnek hiteles okiraton kell alapulnia. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyeket minden keresetnek tartalmaznia kell: a bíróság megnevezése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakcíme, a jogi képviselők vagy meghatalmazottak neve, az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket részletező kifejezett kérelem, a felperes kérelmét alátámasztó tények, az e tényeket alátámasztó bizonyítékok, a pertárgyérték és a felperes aláírása. Ezen túlmenően a keresethez csatolni kell a hiteles okiratot (eredeti példányt vagy hitelesített másolatot).

A hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló végzésben foglalt fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke), hogy a hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló kérelmet elektronikus úton nyújtsák be, az eljárási illetéket megfizessék, és a hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló kérelem a következőket tartalmazza:

• a hitelező és adós neve, beleértve a rájuk vonatkozó azonosító adatokat (pl. adóazonosító jel, személyi azonosító szám vagy születési dátum);
• hiteles okirat;
• az adóst terhelő kötelezettség;
• a végrehajtás eszközei és tárgya;
• a végrehajtáshoz szükséges egyéb információ a végrehajtás tárgyának függvényében; és
• az arra vonatkozó kérelem, hogy a bíróság kötelezze az adóst arra, hogy a vitatott összeget, beleértve a felmerülő költségeket, 8 napon belül, a számlához, váltóhoz vagy csekkhez kapcsolódó esetekben pedig a végzés kézbesítésétől számított 3 napon belül fizesse meg.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján Szlovéniában nem előírás, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet formanyomtatványon nyújtsák be; sőt, ilyen formanyomtatvány nem is létezik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott, a fenti 1.3. pontban említett elemeket (a kereset kötelező elemei).

A hiteles okiraton alapuló, fizetési meghagyást tartalmazó végrehajtási határozat kibocsátása iránti eljárásban (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke) a kérelmet formanyomtatványon (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 29. cikkének (2) bekezdése, a végrehajtási eljárás formáira, típusaira és az automatizált végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok) elektronikus úton (https://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html) vagy írásban kell benyújtani.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásban a feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venniük (sem a polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke szerinti, sem a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke szerinti eljárásban).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetésre kötelezés iránti keresetben meg kell jelölni a tartozás alapját és mértékét, valamint fel kell tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; meg kell jelölni az összeget és a pénznemet, valamint a pénzkövetelés esedékessé válásának időpontját. Ha a követelés kamatot is tartalmaz, a kamatot is pontosan meg kell határozni (a kamatlábat és azt az időtartamot, amelyre a követelés vonatkozik). A követelés esedékessége időpontjának a hiteles okiratból világosan ki kell tűnnie.

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárásban a követelést nem szükséges egyebekben alátámasztani; a hiteles okirat megjelölése elegendő (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Nincs olyan követelmény, amely szerint kereskedelmi jogvitában a fizetési meghagyás kibocsátásához kötelező lenne a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Elegendő, ha az okirat másolatát az arra jogosult szerv vagy jogi személy hitelesíti.

Hiteles okirat az az okirat, amely nem képez végrehajtási jogcímet, de nagy mértékben valószínűsíti a követelés fennállását. Az okirat akkor hiteles, ha azt a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy más jogszabály hitelesnek minősíti. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében hiteles okiratok a következők: közokirat, az adós – erre jogosult szerv által hitelesített – aláírásával ellátott magánokirat, váltó és csekk (kifogással és ellenszámlákkal együtt, ha ezekre a követelés eredetének megállapításához szükség van), hitelesített főkönyvi kivonatok, számlák és olyan okiratok, amelyek a különös szabályozás értelmében közokiratnak minősülnek. A Szlovéniában történő felhasználás feltételeinek megfelelő külföldi okirat is hiteles okiratnak minősülhet.

Kivétel: hiteles okirat benyújtása nélkül a bíróság akkor bocsát ki a kötelezettel szemben fizetési meghagyást, ha az esedékes pénzkövetelés nem haladja meg a 2000 eurót, és a kérelemben feltüntették az adósság alapját és mértékét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; ez a kivétel nem vonatkozik a kereskedelmi jogvitákra (a polgári perrendtartásról szóló törvény 494. cikke).

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárásban, amelyben fizetési meghagyást bocsátanak ki, ténylegesen nem lehetséges hiteles okiratot csatolni (mivel az információs rendszer nem teszi azt lehetővé); a hiteles okiratra vonatkozó nyilatkozat elegendő (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke).

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ha a kibocsátás előfeltételei nem teljesülnek, azaz a pénzkövetelés még nem esedékes, és nem áll rendelkezésre a követelés eredetét igazoló hiteles okirat.

Ha a bíróság nem utasítja el a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, az eljárást a kereset alapján folytatja le.

A ljubljanai helyi bíróság elutasítja a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelmet, ha a követelés még nem esedékes, vagy az alperes fizetésképtelenné vált.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, e határozatot a jogosult az ítélet ellen benyújtott fellebbezéssel sem támadhatja meg.

A kötelezettnek a fizetési meghagyással szembeni jogorvoslati lehetősége az ellentmondás. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül ellentmondással élhet (váltóval és csekkel kapcsolatos jogviták esetén ez a határidő három nap). Az ellentmondást indokolni kell, ellenkező esetben az nem minősül megalapozottnak. Az ellentmondást elbíráló bírósági határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást csak a költségekre vonatkozó döntés tekintetében vitatja, e döntést csak a határozat elleni fellebbezés benyújtásával lehet megtámadni.

A ljubljanai helyi bíróságnak a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelmet elutasító határozatával szemben a kötelezett 8 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet a ljubljanai felsőbb bíróság bírál el.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a jogosult követelése ellen ellentmondással élhet. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondásnak tartalmaznia kell az ellentmondást alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, ellenkező esetben azt megalapozatlannak kell tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 435. cikkének (2) bekezdése). A kötelezettnek tehát az ellentmondásban ismertetnie kell a jogilag releváns tényeket, vagyis azokat a tényeket, amelyek alapján (ha valósnak bizonyulnak) a követelés elutasítható. E tényeket konkrétan és pontosan kell ismertetni.

A ljubljanai helyi bíróságnak a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelemnek helyt adó és a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő határozatával szemben 8 napon belül ellentmondással lehet élni. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondást indokolással ellátottnak kell tekinteni, ha az adós megjelöli azokat a tényeket, amelyek alapján a kérelmező követelése elutasítható (pl. hogy az adósságot megfizették), és benyújtja az ellentmondásban szereplő tényeket alátámasztó bizonyítékokat (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 61. cikke). A ljubljanai helyi bíróság határoz az ellentmondásról.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a bíróság – késedelmes benyújtás, hiányosságok vagy jogellenesség miatt – nem küldi vissza és nem utasítja el a kötelezett ellentmondását, az eljárást a keresetre vonatkozó szabályok szerint kell folytatnia.

Ha a kötelezett indokolt ellentmondással él, a bíróság határozatot hoz, amelyben megsemmisíti a fizetési meghagyást, és a határozat jogerőre emelkedését követően folytatja az érdemi elbírálást.

A felek az első érdemi tárgyaláson új tényeket ismertethetnek és új bizonyítékokat nyújthatnak be, a kötelezett pedig a fizetési meghagyás vitatott részével kapcsolatban új ellentmondással élhet.

Ha a ljubljanai helyi bíróság helyt ad a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzéssel szemben benyújtott ellentmondásnak, a bíróság megsemmisíti a végrehajtást elrendelő végzésnek a végrehajtást engedélyező és a végrehajtót megnevező részét (vagyis a bíróság nem semmisíti meg a fizetési meghagyást, hanem arról határoz, hogy a fizetési meghagyást hatályban kell-e tartani vagy azt a későbbi ítéletben meg kell-e semmisíteni).   Ezután a bíróság úgy folytatja az eljárást, mint a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén; ha nem rendelkezik hatáskörrel, megállapítja hatáskörének hiányát, és átteszi az ügyet a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A bíróság ennek során figyelembe veszi az illetékességet kikötő megállapodást, ha a hitelező kérte és meghatározta azt a végrehajtás iránti kérelmében, vagy ha a kötelezett kérte azt a végrehajtási végzéssel szembeni ellentmondásban és benyújtotta a bírósághoz. A hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelem, amely a végrehajtást elrendelő megsemmisített végzés alapját képezte, polgári keresetnek minősül (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 62. cikke).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az ellenérdekű fél nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést, a határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

Ha a kötelezett a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzéssel szemben 8 napon belül nem él ellentmondással, a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik (ezt a fizetési meghagyásra is alkalmazni kell), és a hitelezői követelés végrehajtása a kötelezettnek a jogosult végrehajtás iránti kérelmében megjelölt vagyontárgyaival szembeni végrehajtást eredményezi.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A jogosultnak kifejezetten kérnie kell a bíróságon a végrehajtási tanúsítvány kiállítását. A bírósági határozat akkor végrehajtható, ha jogerőre emelkedett, és a kötelezettségek önkéntes teljesítésének határideje lejárt (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 19. cikkének (1) bekezdése).

A ljubljanai helyi bíróság a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzés jogerejére és a végrehajthatóságára vonatkozóan hivatalból tanúsítványt állít ki, és azt megküldi a hitelezőnek és (a végrehajtást elrendelő végzéssel együtt) a végzés végrehajtásáért felelős valamennyi személynek, szervnek (végrehajtó, bank, munkáltató stb.).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be ellentmondást, vagy az ellentmondást elutasították, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és fellebbezéssel nem támadható meg.

A jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni.

A hiteles okiraton alapuló, fizetési meghagyást tartalmazó jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni (az ügy újbóli megnyitására irányuló beadvány és a jogi szempontú felülvizsgálati kérelem, a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 10. cikke).

Kapcsolódó hivatkozások

http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

http://www.pisrs.si/Pis.web/

https://www.uradni-list.si/

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.sodisce.si/

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás az úgynevezett gyorsított eljárások közé tartozik. Az eljárást a polgári perrendtartás, a 160/2015 sz. törvény (zákon č. 160/2015 Z.z. Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) 265. és azt követő cikkei szabályozzák.

Fizetési meghagyás kibocsátásának a hitelező olyan pénzkövetelésének érvényesítése érdekében lehet helye, amelynek a hitelező által előadott ténybeli alapját illetően a bíróságban nem merül fel kétség, különösen ha ezeket a tényeket okirati bizonyítékok támasztják alá. A követelésre vonatkozó döntés fizetési meghagyás formájában az alperes nyilatkozata és tárgyalás elrendelése nélkül is kibocsátható. A döntésnek felhívást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az alperes a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizesse meg a meghagyásban foglalt összeget vagy annak egy részét – ideértve az eljárási költségeket is –, vagy pedig ugyanezen határidőn belül terjesszen elő ellentmondást. Fizetési meghagyásos eljárás során az eljárási költségekre vonatkozó rendelkezés végzésnek minősül.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális az ügy hatékony és költségkímélő rendezése érdekében. Fizetési meghagyás kibocsátásának nem feltétele a kérelmező kifejezett kérelme; a bíróság akkor is fizetési meghagyást bocsáthat ki, ha kérelmező az ügy ítélettel történő elbírálását indítványozta.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Ha a fizetési meghagyást külföldre kell kézbesíteni, az európai fizetési meghagyásnak minősül. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A formanyomtatványán kell előterjeszteni.

1.2 Illetékes bíróság

Az első fokon hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. Az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kerül sor.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az eljárás során formanyomtatvány használata nem kötelező, azonban ha a kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmével együtt a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) honlapján https://www.justice.gov.sk közzétett fizetési meghagyás iránti formanyomtatványt is előterjeszt, akkor – feltéve, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényes feltételek fennállnak és az eljárási költséget megfizették – a bíróság e feltételek teljesülésétől számított 10 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az eljárás során az ügyvédi képviselet nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Ezek gyorsított eljárások, amelyekben az eljárás kizárólag a felperes által előadott tényeken alapul. A kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó tényeket megfelelően bizonyítani kell, és jogszabálynak lehetővé kell tennie a követelés teljesítését.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A követelés fennállását például szerződéssel kell bizonyítani. A követelést alátámasztó bizonyítékot minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, akkor a PP 168. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a jogvitákra vonatkozó általános eljárásnak van helye.

Ha kérelmet fogyasztói szerződésen alapuló pénzkövetelésre tekintettel terjesztették elő és a kötelezett fogyasztó, a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, ha a szerződés vagy más szerződéses dokumentumok tisztességtelen feltételeket tartalmaznak (a PP 229. cikkének (2) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátását vitató eljárásban előterjeszthető jogorvoslat az ellentmondás. Fellebbezésnek csak a döntés eljárási költségekre vonatkozó részének orvoslása végett van helye. A bíróság gyorsított eljárásban, azaz tárgyalás nélkül dönt.

1.6 Ellentmondás

A jogorvoslati célú ellentmondást a meghagyást kibocsátó bírósághoz a meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül kell előterjeszteni. Az ellentmondást indokolni kell. A jogorvoslati célú ellentmondás előterjesztése illetékköteles.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett határidőn belül előterjeszti a hatáskörrel rendelkező bírósághoz az ellentmondását, a fizetési meghagyás hatályát veszti, és a bíróság kitűzi a tárgyalást.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondásra megállapított határidő elmulasztása esetén a határidő lejártával a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyást jogerősítéssel kell ellátni – azon a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság érvényességet és végrehajthatóságot igazoló bélyegét kell elhelyezni. Következésképpen végrehajtási kérelem előterjesztésének van helye.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Amennyiben a fizetési meghagyás elleni jogorvoslatra megadott törvényi határidőn belül nem terjesztik elő az ellentmondást, úgy a meghagyás jogerős ítélet hatályával bír. A végrehajtható határozatok elleni, PP szerinti rendkívüli jogorvoslatnak a törvényben megállapított valamennyi követelmény fennállása esetén van helye. Rendkívüli jogorvoslat minden esetben a körülményektől és a tényektől függően terjeszthető elő.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Finnországban létezik külön fizetési meghagyásos eljárás, amelyet kifejezetten a nem vitatott követelések behajtására alakítottak ki. Ezekben az esetekben az alperes úgynevezett mulasztási ítéletben felszólítható arra, hogy fizesse meg tartozását a felperes felé.

A kérelem a finn igazságügyi hatóságok honlapján (https://oikeus.fi/en/) keresztül elektronikus úton is benyújtható. További információkért lásd: „Automatikus feldolgozás – Finnország”.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás a pénzbeli követelések valamennyi olyan fajtája esetében alkalmazható, amelyről a felek egymással szerződésben megállapodhatnak.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, a követelés értékének nincs alsó vagy felső határa.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Elviekben nincs olyan szabály, amely előírná, hogy az alperesnek Finnországban kell élnie. Az eljárás alkalmazásához azonban elengedhetetlen, hogy valamely finn bíróság joghatósággal rendelkezzen. Például a Brüsszel I. rendelet szerinti főszabály értelmében pénzkövetelés érvényesítése esetén az alperes lakóhelye szerinti bíróságnak kell eljárnia.

1.2 Illetékes bíróság

Ilyen ügyekben az általános hatáskörű elsőfokú bíróság jár el. Finnországban ezek a bíróságok az úgynevezett kerületi bíróságok (käräjäoikeus). Az általános szabály az, hogy az illetékes bíróság az alperes lakóhelye szerinti település kerületi bírósága. A fizetési meghagyásos eljárások esetében is a bíróságok illetékességére vonatkozó szokásos rendelkezéseket kell alkalmazni (lásd: „Hatáskör és illetékesség – Finnország”).

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a következő adatokat: a követelés, annak okai (röviden), a kérelem benyújtásával kapcsolatos költségekre vonatkozó bármely követelés, valamint a felperes és az alperes elérhetőségei. A kérelmet alá kell írni.

Nincs országos szinten használandó formanyomtatvány. Egyes kerületi bíróságok adtak ki formanyomtatványokat, de ezek használata nem kötelező.

Nem vitatott követelések elektronikus formában a finn igazságügyi hatóságok honlapján (https://oikeus.fi/en/) keresztül is benyújthatók.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Sem a felperesnek, sem pedig az alperesnek nem kell ügyvédet fogadnia. Az ügyvédi segítség igénybevétele azonban mindig megengedett.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját meg kell határozni, hogy azt meg lehessen különböztetni más követelésektől.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem vitatott adósság behajtásával kapcsolatos ügyekben nincs szükség bizonyítékokra. A felperesnek csak akkor kell megfelelő bizonyítékokat benyújtania, ha az alperes vitatja a követelést.

1.4 A kérelem elutasítása

A gyakorlatban a mulasztási ítélet egyik akadálya az lehet, ha az alperes ésszerű okból vitatja a kérelemben szereplő követelést, így a követelés többé már nem tekinthető nem vitatott követelésnek. Egyéb lehetséges helyzet például az, ha a kérelmet elutasítják; ez főleg akkor fordul elő, ha a szóban forgó kerületi bíróság nem rendelkezik illetékességgel, vagy ha a felperes a felszólítás ellenére nem pótolja a kérelmével kapcsolatban megállapított hiányosságokat. Elvileg az is lehetséges, hogy a kérelmet azonnali határozatban elutasítják, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, azaz a követelésnek egyáltalán nincs jogszabályi alapja. A bíróság egyébként nem vizsgálja a követelés érvényességét.

1.5 Jogorvoslat

Ha az alperes a követelés vitatása mellett dönt, akkor a felperesnek nincs lehetősége fellebbezni azon megállapítással szemben, miszerint a követelés nem dolgozható fel nem vitatott követelésként. Ilyen körülmények között az ügyet a kerületi bíróság rendes polgári eljárás keretében dolgozza fel. A felperes azonban kérelmének elutasítása ellen fellebbezhet.

1.6 Ellentmondás

E kérdés megfogalmazása azt a rendszert tükrözi, amelyben először kiadják a „mulasztási ítéletet / fizetési meghagyást”, és az alperesnek csak azután van lehetősége ellentmondással élni. Finnországban a követelést először megküldik az alperesnek, és ha az alperes nem vitatja a követelést, meghozzák a mulasztási ítéletet.

A kerületi bíróság felszólítja az alperest, hogy meghatározott határidőn belül írásban válaszoljon a kérelemre. A határidőt, amely általában két-három hét, a kerületi bíróság állapítja meg. Az alperes válaszának tartalmaznia kell, hogy vitatja-e a követelést, és ha igen, milyen alapon. Az alperes válaszában azt is jelezheti, hogy milyen bizonyítékot kíván benyújtani, és kéri-e a költségek megtérítését. Az alperesnek fel kell tüntetnie elérhetőségeit, és alá kell írnia a válaszlevelet.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes a megadott határidőn belül ellentmondással él a követelés ellen, az többé nem tekinthető nem vitatott követelésnek, és nincs mód mulasztási ítélet kiadására. Ilyen körülmények között az ügyet automatikusan továbbküldik rendes polgári eljárásra.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha az alperes a megadott határidőn belül nem él ellentmondással, a követelt összeggel kapcsolatban mulasztási ítélet meghozatalára kerül sor. Az ítélet azonnal végrehajtható.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes fellebbviteli bíróságon (hovioikeus) nem fellebbezhet a mulasztási ítélettel szemben, de úgynevezett „helyreállítás” céljából kérelmet nyújthat be a kerületi bírósághoz. A helyreállítás iránti kérelem azt jelenti, hogy az ügy felülvizsgálat céljából visszakerül ahhoz a kerületi bírósághoz, amely a mulasztási ítéletet meghozta. A helyreállítás iránti kérelmeket a mulasztási ítéletnek az alperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Helyreállítás iránti kérelem benyújtásának hiányában a mulasztási ítélet hatályban marad.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Igen, Svédországban a Végrehajtó Hatóságtól (Kronofogdemyndigheten) lehet kérni fizetési meghagyás (betalningsföreläggande) kibocsátását. Kérelmét az alábbi címre küldje:

Kronofogdens inläsningscentral [Enforcement Authority Input Centre], Supro, Luleå, FE 7502, 105 81 Stockholm.

További információk a Végrehajtó Hatóság honlapján találhatók svéd, angol, finn, észak-sémi, lengyel, arab és fárszi nyelven.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a kötelezett pénztartozás megfizetésére irányuló kötelezettségéhez kell kapcsolódnia. A tartozásnak lejártnak kell lennie, és az ügyben lehetségesnek kell lennie a közvetítésnek.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, a kérelmek az érintett összegre tekintet nélkül elbírálhatók.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyás kibocsátását nem kötelező kérni. Ehelyett kereset is benyújtható a kerületi bírósághoz (tingsrätt).

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazásának lehetősége abból a feltételezésből indul ki, hogy a kötelezett Svédországban él, de fizetési meghagyásos eljárás külföldön élő kötelezett ellen is indítható. A Brüsszel I rendelettel (a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelettel) összhangban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján hozott határozatot más uniós tagállamban is végre lehet hajtani.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet a Végrehajtó Hatósághoz kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, aláírva kell benyújtani. A kérelemben a jogosultnak meg kell jelölnie a követelést és annak jogalapját. Fel kell tüntetni a követelés összegét, a lejárat napját és a követelt kamatot, valamint az esetlegesen megtérítendő költségeket. A kérelemnek tartalmaznia kell a felek megnevezését is.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem, de aki szeretné, letöltheti a nyomtatványt svéd és angol nyelven, a kitöltési útmutatóval együtt a Végrehajtó Hatóság honlapjáról (http://www.kronofogden.se/).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásához nincs szükség ügyvédi képviseletre. Ön felléphet a saját ügyében, képviselő vagy jogtanácsos igénybevétele nélkül is.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Az alapul szolgáló okokat kellő részletességgel meg kell jelölni, hogy a kötelezett tudja, mire vonatkozik a követelés, és eldönthesse, vitatni kívánja-e azt. Objektív módon világosnak kell lennie a követelés tartalmának, annak érdekében, hogy amikor a határozat végrehajthatóvá válik, pontosan meg lehessen állapítani, hogy mit takar.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Írásos bizonyítékokat nem kell benyújtani.

1.4 A kérelem elutasítása

A követelés megalapozottságát a fizetési meghagyás kibocsátása előtt főszabály szerint nem vizsgálják. Ha azonban feltételezhető, hogy a jogosult követelése megalapozatlan vagy indokolatlan, a kérelemmel ugyanúgy kell foglalkozni, mintha a kötelezett ellentmondással élt volna.

A hiányos kérelmet elutasíthatják.

1.5 Jogorvoslat

A svéd rendszer azon az elven alapul, hogy az ügyet nem kell vizsgálni. Ha a követelést a kötelezett vitatja, a kérelmet nem utasítják el, hanem további eljárásra a bíróság elé terjesztik. Lásd az alábbi 1.6. kérdést. Ez esetben tehát nincs olyan elutasító határozat, amely ellen fellebbezni lehetne.

Ugyanakkor ha a kérelmet az 1.4. pontban leírtakkal összhangban elutasítják, az elutasító határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás határidejét a fizetési meghagyás tartalmazza. A határidő általában a fizetési meghagyás kibocsátásától számított tíz nap. Ellentmondással írásban lehet élni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett vitatja a kérelmet, erről haladéktalanul értesítik a jogosultat. Ha a jogosult fenntartja a követelését, kérheti, hogy az ügyet utalják a körzeti bíróság elé (tingsrätt).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett a megengedett határidőn belül nem vitatja a kérelmet, annak tárgyában a Végrehajtó Hatóság a lehető legrövidebb időn belül határoz.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A Végrehajtó Hatóság határozata végrehajtható, a határozatot kiadását követően rendszerint maga a Végrehajtó Hatóság hajtja végre Svédországban, kivéve, ha a felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásakor kifejezetten kérte a végrehajtás mellőzését.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes a határozathozatal időpontjától számított egy hónapon belül kérheti az ügy újbóli megnyitását. Ebben az esetben az ügyet további eljárásra a körzeti bíróság elé utalják.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Angliában és Walesben nincsen teljes egészében a fizetési meghagyásos ügyeknek szentelt konkrét eljárás; olyan eljárás van, amelyben a felperes javára mulasztási ítéletet hozhatnak. Az európai fizetési meghagyás az Unión belüli, határokon átnyúló jogviták eseteiben áll rendelkezésre.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A mulasztási ítélethozatali eljárás Angliában és Walesben a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi. Azt követően, hogy a felperes kereseti kérelmet nyújt be (lásd: Hogyan kell eljárni? - Anglia és Wales), az alperes a keresetlevélről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles válaszolni. Ha az alperes nem terjeszt elő védekezést a keresetlevéllel szemben, a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon „mulasztási” ítéletet (azaz olyan határozatot, amely szerint az alperesnek azért kell az összeget megfizetnie, mert nem érkezett válasz). A felperes ezt köteles a 14 nap elteltét követően lehető leghamarabb megtenni. Amíg a bíróság nem kapja meg az ítélethozatal iránti kérelmet, az alperesnek még lehetősége van védekezést előterjeszteni. Ha a bíróság a felperes kérelmét megelőzően kapja meg az alperes védekezését, e védekezés elsőbbséget fog élvezni, még ha késve terjesztik is elő.

Ha a felperes a védekezés előterjesztésére nyitva álló határidő lejártától számított hat hónapon belül nem kéri az ítélet meghozatalát, az eljárást „felfüggesztik” (azaz leállítják vagy megakasztják), és az egyetlen lépés, amelyet a felperes megtehet, az az, hogy a bírótól a felfüggesztés megszüntetését kéri.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A mulasztási ítélet Angliában és Walesben a polgári bíróságok előtt az ügyek/perek szinte összes típusában meghozható. Nem korlátozódik a pénzügyi és szerződéses követelésekre. Amíg azt a bíróságra vonatkozó szabályozás (nevezetesen a Civil Procedure Rules) kifejezetten ki nem zárja, a felperes Angliában és Walesben a mulasztási ítélet meghozatalát bármely polgári perben kérheti, kivéve az áru szállítására vonatkozó követelés tekintetében, amely esetben a megállapodást a fogyasztói hitelről szóló 1974. törvény (Consumer Credit Act 1974) szabályozza.

A mulasztási ítélet meghozatalához az szükséges, hogy a felperes az eljárási követelményeknek megfelelően beszerzett bizonyítékot terjesszen elő, valamint, hogy az alperes ne tegyen eleget ezen eljárási követelményeknek.

A Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) 8. része a követelés érvényesítésére alternatív eljárás lefolytatását teszi lehetővé azokban az esetekben, amelyekben a felperes olyan kérdésben kéri a bíróság döntését, amely valószínűleg nem érinti a jogvita alapját képező lényeges tényt, vagy amikor ezen eljárás meghatározott esetekben biztosított. Ilyen körülmények között mulasztási ítélet nem áll rendelkezésre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fentiekben említetteknek megfelelően a mulasztási eljárás az általános polgári eljárás részét képezi. Számos más tagállamtól eltérően nem külön eljárás. Ezen eljárás alkalmazása szabadon választható abban az értelemben, hogy a mulasztási ítéletet nem automatikusan hozzák meg, ha az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjeszt elő érdemi védekezést. E határidő egyértelműen szerepel az alperes részére kézbesített keresetlevélen. A mulasztási ítélet meghozatalához a felperesnek mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet kell előterjesztenie. Alternatív megoldásként a felperes úgy is dönthet, hogy nem terjeszt elő keresetlevelet.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások és magánszemélyek közötti jogvitákat különböző jogszabályok szabályozzák, amelyek közül a legfontosabb a Brüsszel I. rendeletként ismert polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet.

Az európai fizetési meghagyás az Unión belüli, határokon átnyúló ügyekben megkönnyíti a hitelezők számára a nem vitatott (azaz elismert) pénztartozások behajtását; az eljárás a meglévő eljárások alternatíváját jelenti.

1.2 Illetékes bíróság

A mulasztási ítéletet mind a megyei bíróság (County Court), mind a felsőbíróság (High Court) hozhat. A felperes azon bíróságnál kérelmezheti, amelynél keresetét benyújtotta. E bíróság ezt követően ellenőrizheti, hogy az alperes nem küldött-e vissza átvételi elismervényt vagy nem terjesztett-e elő védekezést, és hogy az ezen irat előterjesztésére vonatkozó határidő lejárt-e.

Az eljárásra Anglia és Wales általános bírósági illetékességi szabályai vonatkoznak (lásd a „Joghatóság” részt). Összefoglalva, a 100 000 GBP alatti követelés (személyi sérüléssel kapcsolatos ügyekben 50 000 GBP alatti követelés) esetében az eljárás a megyei bíróság előtt indul, ha a felperes más tanácsot nem kap. A 10 000 GBP alatti követelések a kis értékű ügyekre irányadó eljárás szerint elintézhetők a megyei bíróság előtt, amely a vitarendezésre egyszerű és kötöttségeket nélkülöző módot biztosít, amelyben gyakran még ügyvéd közreműködésére sincs szükség. A 100 000 GBP-t meghaladó bármely követelés érvényesíthető a felsőbíróság vagy a megyei bíróság előtt. Az ügy jellege és összetettsége határozza meg, hogy melyik bíróság illetékes.

Az ezen bíróságokra irányadó, mulasztási ítélettel kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó további információk az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók.

1.3 Formai követelmények

A fentiekben felsorolt követelményeken felül – azaz, hogy a felperes a kereseti kérelem előterjesztése során köteles a megfelelő eljárásokat betartani, és hogy az alperes az előírt határidőn belül nem terjesztett elő védekezést – a mulasztási ítélet meghozatalára vonatkozó formai követelmények a követelés típusától függnek.

Általános értelemben, ha a követelés meghatározott összegre irányul, a felperesnek elegendő mulasztási ítélet iránti kérelmet előterjeszteni. Az ilyen kérelmeket a bíró helyett általában inkább a bíróság adminisztratív személyzete bírálja el. Ilyen esetekben a bírósági személyzet ellenőrzi, hogy az alperes nem küldött-e vissza átvételi elismervényt vagy nem terjesztett-e elő védekezést, hogy a vonatkozó határidők lejártak-e, és hogy a felperes benyújtotta-e a bírósághoz a szükséges bizonyítékokat.

Ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, a felperes köteles a bírósághoz kérelmet benyújtani. Ilyen esetekben a bíró megvizsgálja az ügyet. A bíró elbírálja, hogy szükséges-e bírósági tárgyalás, és hogy a felperes a bíró felperest megillető pénzösszeg meghatározására vonatkozó döntésének elősegítése érdekében mit köteles rendelkezésre bocsátani, azaz milyen bizonyítékokat kell benyújtania.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A követelés mindkét típusa esetében kötelező a formanyomtatvány használata.

Ha a követelés meghatározott összegre vonatkozik, és a bíróság befogadta a kérelmet, a bíróság a felperes részére elküldi az N205A - eljárás megindításáról szóló értesítés (meghatározott összeg) formanyomtatványt. E formanyomtatvány egy részét a mulasztási ítélet kérelmezéséhez a felperesnek kell kitöltenie és visszaküldenie a bíróságnak abban az esetben, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést. A formanyomtatvány kitöltési segítségként útmutató megjegyzéseket tartalmaz.

A formanyomtatvány kitöltését megelőzően a felperesnek alaposan meg kell fontolnia, hogy miként szeretné, hogy az alperes megfizesse a tartozását. A felperes lehet, hogy azt szeretné, hogy a pénzt haladéktalanul fizessék ki, azonban valószínűbb, hogy megkapja, ha az alperesnek lehetővé teszi, hogy bizonyos idő alatt részletekben fizessen. Ez az alperes körülményeitől fog függni.

Ha a felperes a követelését a Money Claim Online alkalmazásával terjesztette elő, a mulasztási ítélet iránti kérelem online is benyújtható a bírósághoz.

Ha a követelés nem meghatározott összegre irányul, a felperesnek a követelés befogadásakor a bíróságtól az N205B - eljárás megindításáról szóló értesítés (nem meghatározott összeg) formanyomtatványt kell megkapnia. E formanyomtatvány tartalmaz egy olyan részt, amelyben a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon végzést arról, hogy az alperes „felel” (felelős) a követelésért. A bíróság el fogja dönteni, hogy az alperesnek mennyit kell fizetnie. Ezt hívják „a bíróság által eldöntendő összegre vonatkozó ítélet meghozatalának”.

Az ügyek bizonyos típusai esetében keresetet kell előterjeszteni ahhoz, hogy a bíró megállapítsa, hogy hozható-e mulasztási ítélet. Idetartoznak azok az ügyek, amelyeknél a kereseti kérelmet másik joghatóság területén tartózkodó alperesnek kell kézbesíteni, és amelyeknél az állam, a korona vagy polgári eljárások alóli mentességet élvező személy vagy szervezet az alperes. Akkor is szükséges a kereset, ha a követelés gyermek vagy beteg ellen irányul, illetve ha az az egyik házastárs másik házastárssal szembeni, jogellenes károkozásból fakadó igénye. Ilyen esetekben az N244 formanyomtatványt (Application Notice) kell használni.

Számos bírósági formanyomtatvány, köztük az N244, az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el. Az összes formanyomtatvány bármelyik angliai vagy walesi bíróságon elérhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A perek valamennyi típusa esetében elmondható, hogy senki nem köteles ügyvéd tanácsát kérni, illetve nem kötelező az ügyvédi képviselet. Főszabályként azonban, ha követelése 5000 GBP-et meghaladó összegre vonatkozik, és különösen, ha bonyolult kérdéseket érint, javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni. A jogi képviselet célszerűségével kapcsolatos további részletek a Bírósághoz fordulás oldalon találhatók.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Mivel a mulasztási ítélet iránti kérelem vagy kereset Angliában és Walesben a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi, a felperesnek követelését általános módon kell előterjesztenie - Lásd a Bírósághoz fordulás oldalt. Általánosan fogalmazva, a kereseti kérelemnek tartalmaznia kell a felek adatait, a követelés rövid összefoglalását, és, ha lehetséges, a követelés tárgyát képező pénzösszegre vonatkozó nyilatkozatot, valamint azt, hogy a behajtani kívánt összeg a következő sávok valamelyikébe esik-e:

• legfeljebb 10 000 GBP
• meghaladja a 10 000 GBP-t, de nem éri el a 25 000 GBP-t
• meghaladja a 25 000 GBP-t.

Személyes veszteség vagy személyi sérülés iránti kereseti kérelmekben a felperesnek meg kell adnia, hogy:

• legfeljebb 1000 GBP
• több mint 1000 GBP megtérítését kéri-e.

Ha a felperes nem tudja meghatározni a követelés értékét, úgy kell nyilatkoznia, miszerint „nem tudom megmondani, hogy milyen összeg megtérítését szeretném”. A formanyomtatvány útmutató megjegyzéseket tartalmaz mind a felperes, mind az alperes számára.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kereseti kérelmen felül a felperesnek meg kell adnia a követelés részleteit, köztük az alábbiakat:

• a tényállás tömör leírása
• arra vonatkozó nyilatkozat (adott esetben), hogy a felperes meghatározott típusú kártérítést kér.
• a követelt kamat részletei
• a bíróságra vonatkozó szabályozásban meghatározottaknak megfelelően bármely egyéb, az adott típusú követelés érdekében tisztázandó kérdés.

Ha a bírósági személyzet mulasztási ítéletet hozhat, meg kell győződnie arról, hogy a követelés adatait közölték-e az alperessel; hogy az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjesztett-e elő védekezést; és hogy az alperes nem teljesítette-e a követelést.

Amennyiben e követelmények teljesültek, a bírósági személyzet a felperes javára meghozza a mulasztási ítéletet, amely előírja az alperes számára a fizetendő összeget, a fizetési határidőt, és a címet, ahová a pénzt el kell juttatni. Az ítélet egy-egy példányát el kell küldeni a felperesnek és az alperesnek.

Ha a fentieknek megfelelően bíró hoz határozatot, akkor, ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, dönthet úgy, hogy tárgyalás szükséges, vagy, hogy további bizonyítékra van szükség. Ezt nevezik utasításnak. Azt követően, hogy a bíró határozatot hozott, a felperes és az alperes részére kézbesítik azt. A bíró úgy rendelkezhet, hogy a követelést a kis értékű követelések eljárási rendjébe osztja be; vagy rendelkezhet úgy, hogy a követelés tekintetében záró meghallgatást tart.

A záró meghallgatáson a bíró: részletesebb utasításokat ad például a szükséges iratok és bizonyítékok tekintetében, ami segít a bírónak abban, hogy végleges döntést hozzon az összegről; vagy meghatározza az alperes által fizetendő összeget, ha egyszerű ügyről van szó, amelyhez nem szükséges hosszabb meghallgatás.

Az, hogy mi fog történni, a kártérítés valószínű összegétől függ; attól, hogy az alperes várhatóan vitatja-e a kártérítés összegét; és attól, hogy a bíró úgy gondolja-e, hogy a meghallgatáson a végső döntéshez az ügyiratok között elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.

A bíró a végső döntés meghozatala érdekében általában nem fog záró meghallgatást tartani, ha bírósághoz benyújtott írásbeli bizonyítékot a záró meghallgatás kitűzött időpontját legalább három nappal megelőzően nem küldték meg az alperesnek.

A záró meghallgatást követően a bírósági személyzet rögzíti, hogy a bíró mit állapít meg a végzésben. Másolatokat kell a felperes és az alperes részére küldeni.

A fentieken felül, ha az alperes nem Angliában és Walesben lakik, a bíróságnak a vonatkozó nemzetközi megállapodás, stb. alapján magának kell meggyőződnie arról, hogy a követelés a hatáskörébe tartozik-e; hogy más bíróság nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel; és hogy a keresetet megfelelően kézbesítették-e.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet el fogja utasítani, amennyiben a felperes nem tartotta be a bíróságra vonatkozó szabályozást. Például ha a kereseti kérelem részletei vagy annak kézbesítése nem felel meg a polgári perrendtartásnak (Civil Procedure Rules), a bíróság nem fog mulasztási ítéletet hozni. A bíróság akkor is el fogja utasítani a mulasztási ítélet iránti keresetet, ha a felperes nem terjeszti elő a bíróság meggyőzéséhez szükséges bizonyítékokat (lásd fent). Amennyiben ezen eljárási követelményeket betartják, az, hogy a bíróság a mulasztási ítélet meghozatalát megelőzően megvizsgálja-e a követelés megalapozottságát, attól függ (lásd fent), hogy a követelés meghatározott vagy nem meghatározott összegre vonatkozik-e, vagy hogy olyan követeléstípusba tartozik-e, amelyet a bíró csak kereset alapján bírálhat el (lásd az 1.3. pontot).

1.5 Jogorvoslat

A mulasztási ítélet meghozatalának elutasítására csak annak eredményeképpen kerül sor, hogy a felperes nem győzi meg a bíróságot arról, hogy a megfelelő eljárásokat követte. A felperes nem fellebbezheti meg ezt a döntést. Ha a bíróság megtagadja a mulasztási ítélet meghozatalát, a felperes a Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) eljárásaival és követelményeivel összhangban az alperessel szemben általában új kereseti kérelmet nyújthat be.

A helytelenül meghozott mulasztási ítélet az alperes kérelme alapján módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. A kérelem előterjeszthető a következők érdekében: mulasztási ítélet módosítása (azaz kisebb összegre változtatása, ha a tartozás egy részét az ítéletet megelőzően kifizették), vagy hatályon kívül helyezése (azaz megsemmisítése).

Ha a felperes okkal azt feltételezi, hogy a kereset részletei a mulasztási ítéletet megelőzően nem jutottak az alperes tudomására, kérnie kell a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a javára hozott mulasztási ítéletet.

1.6 Ellentmondás

A mulasztási eljárás akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést (lásd fent). Ha az alperes védekezést terjeszt elő, akkor az ügy rendes perként folytatódik.

Ha az alperes a mulasztási ítélet meghozatalát követően annak hatályon kívül helyezését vagy módosítását kéri, haladéktalanul kérnie kell ezt a bíróságtól. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy az indokolt, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes az előírt határidőn belül érdemi védekezést terjeszt elő, az ügy a Bírósághoz fordulás oldalon leírtaknak megfelelően rendes perként folytatódik.

Mivel a mulasztási ítélet rendszere a rendes polgári eljárás részét képezi, ilyen átalakítás Angliában és Walesben nem lehetséges. Ugyanakkor, ha a mulasztási ítéletet a sikeres megtámadást követően hatályon kívül helyezik, az ügy újból folytatódhat, vagy az alperes lehetőséget kap arra, hogy érdemi védekezést terjesszen elő. Azt, hogy mi fog történni, a bíró az ügy körülményei alapján határozza meg.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A mulasztási eljárás csak akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést. Csak ezt követően terjeszthet elő a felperes mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet arra vonatkozó döntés, hogy a felperes végrehajtást kezdeményezhet az alperessel szemben. Az ítélethozatal érdekében betartandó eljárásokat a fenti 1.3.4. pont mutatja be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fentieknek megfelelően az alperes kérheti a bíróságtól a mulasztási ítélet módosítását vagy hatályon kívül helyezését (azaz, hogy változtassa meg az ítélet rendelkezéseit, vagy egészében semmisítse azt meg). Ez nem tekinthető fellebbezésnek, mivel ugyanaz a bíróság bírálja el, amely az eredeti ügyet is elbírálta volna, ha az alperes védekezést terjesztett volna elő. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy eljárási szabálytalanságra került sor, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van, vagy az indokolt.

Bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a mulasztási ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést megtagadó határozat ellen, ehhez engedélyt kell szerezni a határozatot hozó bíróságtól vagy a fellebbviteli bíróságtól.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi minisztérium

Bírósági címek

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Észak-Írországban nincs külön „fizetési meghagyásos” eljárás. Ugyanakkor van olyan eljárás, amelyben a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti, ha az alperes nem jelzi arra vonatkozó szándékát, hogy védekezni kíván a kérelemmel szemben („mulasztási eljárás”).

Az Unión belüli, határokon átnyúló követelés esetében adott esetben lehetséges európai fizetési meghagyás vagy kis értékű követelések európai eljárásának igénybe vétele.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A mulasztási ítélethozatali eljárás Észak-Írországban a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi.

A felsőbíróság (High Court) előtt, ha a felperes keresetet terjeszt elő, az alperes köteles azt a kereset részére történő kézbesítését követő 14 napon elismerni, kivéve, ha az alperes Észak-Írországon kívül lakik, amikor is a határidők az alperes lakóhelyétől függnek, azonban ez az idézés első oldalán is feltüntetésre kerül.

A megyei bíróság (County Court) előtti magánjogi idézés (civil bill) és kis értékű ügyek esetében a határidő 21 nap. Ha az alperes nem ismeri el, hogy megkapta a követeléssel kapcsolatos iratokat, és védekezni kíván a keresettel szemben, a felperes megfelelő iratok kijelölt bírósági hivatalhoz történő benyújtásával mulasztási ítélet meghozatalát kérheti.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Észak-Írországban a következőkre vonatkozó eljárásokban kérhető mulasztási ítélet meghozatala, ugyanakkor bizonyos körülmények között a bíróság engedélyére lesz szükség:

• tartozás;
• kártérítés;
• áruk lefoglalása;
• földterület visszaszerzése.

Más esetekben az ítélethozatal érdekében kérelmet kell a bírósághoz benyújtani.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A felsőbíróság esetében a követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

A megyei bíróság polgári ügyekben általános hatáskörrel rendelkezik arra, hogy bármely kereset tárgyában döntsön, amelyben a követelt összeg vagy a követelt ingóság értéke nem haladja meg a 30 000 GBP-t.

A kis értékű követelések eljárása a megyei bírósághoz tartozik, és a 3000 GBP alatti követelésre vonatkozik.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A mulasztási eljárás az általános polgári eljárás részét képezi. Nem tekinthető külön eljárásnak. Ezen eljárás alkalmazása szabadon választható abban az értelemben, hogy a mulasztási ítéletet nem automatikusan hozzák meg, ha az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjeszt elő érdemi védekezést.

A mulasztási ítélet meghozatalához a felperesnek kérelmet vagy keresetet kell előterjesztenie. Alternatív megoldásként a felperes úgy is dönthet, hogy nem terjeszt elő keresetlevelet.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az Egyesült Királyság és más tagállamok által kötött, az országok közötti, határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó megállapodások, valamint más országokkal kötött hasonló megállapodás alapján az eljárás alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy más országban lakik.

A felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy az alperes részére megfelelő módon, az iratok Észak-Írországon kívüli kézbesítésére vonatkozó szabályokkal összhangban kézbesítse a keresetlevelet.

Ha az alperes nem terjeszt elő védekezést a keresettel szemben, a felperesnek kérnie kell a bíróságtól, hogy az általános szabályok szerint engedélyezze a mulasztási ítélet meghozatalát.

1.2 Illetékes bíróság

Észak-Írországban a mulasztási ítéletet azon bíróság hozhatja meg, amely előtt az eljárást kezdeményezték.

1.3 Formai követelmények

A fentiekben felsorolt követelményeken felül - azaz, hogy a felperes a kereseti kérelem előterjesztése során köteles a megfelelő eljárásokat betartani, és hogy az alperes az előírt határidőn belül nem terjesztett elő védekezést - a mulasztási ítélet meghozatalára vonatkozó formai követelmények az alábbiak:

A felsőbíróság előtt a felperes jogosult arra, hogy a tárgyalás elmulasztása miatt mulasztási ítéletet hozzanak, vagy az alperes ítélethozatalt kérelmezhet, ha a felsőbíróság megfelelő hivatalához a következő iratokat terjeszti elő:

Tárgyalás elmulasztása (Default of Appearance)

• az eredeti irat („idézés”), amellyel az eljárás megindult;
• kézbesítési igazolás, amely igazolja, hogy az eredeti keresetet kézbesítették
• esküvel alátámasztott nyilatkozat, ha a követelés lejárt összegre irányul;
• Földterület birtoklása esetén igazolás, amely szerint az ingatlan nem lakhatási célt szolgál

Ellenkérelem elmulasztása

• az eredeti irat („idézés”), amellyel az eljárás megindult;
• a perbe bocsátkozásról szóló, az alperes által kézbesített okirat másolata
• esküvel alátámasztott nyilatkozat, ha a követelés lejárt összegre irányul, vagy a felperes indokolást tartalmazó keresetlevele
• Igazolás arról, hogy ellenkérelmet nem terjesztettek elő
• Földterület birtoklása esetén igazolás, amely szerint az ingatlan nem lakhatási célt szolgál

Megyei bíróság előtt a felperes a fentiekben meghatározott iratok bírósági hivatalhoz való benyújtásával jogosult mulasztási ítélet meghozatalát kérni, ha az alperes jelzi a védekezésre vonatkozó szándékát.

Kis értékű követelés esetében „mulasztási határozatra vonatkozó kérelem” elnevezésű adott formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyet a kérelmezőnek ki kell töltenie, és az illetékes bírósági hivatalhoz be kell nyújtania.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az eljárás kezdeményezéséhez alkalmazandó, és az eljárás más szakaszainál szükséges formanyomtatványokat a következő bíróság szabályzatok tartalmazzák:

• Rules of the Court of Judicature (Northern Ireland) 1980 (a bíróságokra vonatkozó 1980. évi szabályozás [Észak-Írország]) [S.R. 1980 No. 346]
• County Court Rules (Northern Ireland) 1981 (a megyei bíróságokra vonatkozó 1981. évi szabályozás [Észak-Írország]) [S.R.1981 No. 225]

Ezek az Észak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (Northern Ireland Courts and Tribunals Service) honlapján érhetők el.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, azonban általános szabályként ajánlott jogtanácsos (solicitor) tanácsát kérni. A bírósági személyzet nem jogosult a felpereseknek vagy alpereseknek jogi tanácsot adni.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Mivel Észak-Írországban a mulasztási ítélet iránti kérelem a polgári bírósági eljárás részét képezi, a felperesnek az általános szabályok szerint kell keresetet benyújtania, és a követelés részleteit a keresetlevélbe foglalnia. A mulasztási ítélet iránti kérelemben meg kell adni a kérelem indokait.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A szóban forgó követelésre vonatkozó írásos bizonyítékok a bírósághoz a mulasztási ítélet iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett iratok részét képezik.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a felperes olyan követelés érdekében terjeszt elő keresetet az alperessel szemben, amelyben az összeget a bíróságnak kell megállapítania, és az alperes nem jelzi védekezésre vonatkozó szándékát, a felperes kérheti az ítélet meghozatalát, amely megállapítja, hogy az összeget a bíróságnak kell értékelnie. Ilyen esetekben a követelés összegét a bíró értékeli. A bíró meghatározhatja az esedékes összeget, vagy úgy is dönthet, hogy a követelés nem megalapozott.

Vannak olyan egyéb ügyek, amelyek esetében keresetet kell a bíróhoz előterjeszteni annak megállapítása érdekében, hogy hozható-e mulasztási ítélet. Ide tartoznak azok az ügyek, amelyeknél a kereseti kérelmet másik joghatóság területén tartózkodó alperesnek kell kézbesíteni, és amelyeknél az állam, a korona vagy polgári eljárások alóli mentességet élvező személy vagy szervezet az alperes.

Akkor is szükséges a kereset, ha a követelés gyermek, beteg ellen irányul, vagy ha az az egyik házastárs másik házastárssal szembeni, jogellenes károkozásból fakadó igénye.

1.5 Jogorvoslat

Az alperes kérelmezheti a mulasztási ítélet módosítását (azaz az összeg csökkentését, ha a tartozás egy részét az ítéletet megelőzően kifizették), vagy hatályon kívül helyezését (azaz megsemmisítését).

Ha a felperesnek nincs oka azt gondolni, hogy a kereset részletei az ítéletet megelőzően nem jutottak az alperes tudomására, kérnie kell a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a javára hozott mulasztási ítéletet.

1.6 Ellentmondás

Ha az alperes a mulasztási ítélet meghozatalát követően annak hatályon kívül helyezését vagy módosítását kéri, haladéktalanul kérnie kell a bíróságtól az ítélet hatályon kívül helyezését vagy módosítását.

A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy az indokolt, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes az előírt határidőn belül érdemi védekezést terjeszt elő, az ügy rendes perként folytatódik.

Ha a mulasztási ítéletet a sikeres megtámadást követően hatályon kívül helyezik, az ügy újból folytatódhat, vagy az alperes lehetőséget kap arra, hogy érdemi védekezést terjesszen elő. Azt, hogy mi fog történni, a bíró az ügy körülményeinek függvényében határozza meg.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A mulasztási eljárás csak akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést. Csak ezt követően terjeszthet elő a felperes mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet határozat, amelyet a felperes érvényesíthet az alperessel szemben. A mulasztási ítélet meghozatala érdekében betartandó eljárásokat a fenti 1.3.4. pont mutatja be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fentieknek megfelelően az alperes kérheti a bíróságtól a mulasztási ítélet módosítását vagy hatályon kívül helyezését (azaz, hogy változtassa meg az ítélet rendelkezéseit, vagy egészében semmisítse azt meg).

A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy eljárási szabálytalanságra került sor, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van, vagy az indokolt.

Kapcsolódó linkek

Az eljárásokkal kapcsolatos további információk az Észak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (Northern Ireland Courts and Tribunals Service) oldalán találhatók meg.

Cselekvőképtelen felek részére nyújtott segítség (Assistance for Disabled Litigants)

Egyes bírósági hivataloknál kijelölt ügyfélkapcsolati hivatalnokok állnak rendelkezésre, akik segíthetnek. Ha nem tudnak segíteni a cselekvőképtelen fél a +44 300 200 7812 telefonszámon kapcsolatba léphet az Észak-Írországi Bírósági és Törvényszéki Szolgálattal (Northern Ireland Courts and Tribunals Service).

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A követelések mind olyan eljáráson mennek keresztül, amelyben lehetőség van az ügyben védekezést vagy választ előterjeszteni. Ha a követelések tekintetében nem terjesztenek elő védekezést vagy azokat nem vitatják, nem kerül sor bíróságra való idézésre, és a követelések anélkül is elbírálhatók - tulajdonképpen a nem vitatott követelések tekintetében egyszerűsített eljárásra kerül sor.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Ilyen eljárás a körzeti bíróság (Sheriff Court) előtt egyszerű eljárás, gyorsított eljárás és rendes eljárás, a legfelsőbb polgári bíróság (Court of Session) előtt pedig rendes tárgyalásos eljárás formájában áll rendelkezésre.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az egyszerű eljárás a legfeljebb 5000 GBP értékű pénzkövetelésekre vonatkozik.

A gyorsított eljárás bizonyos típusú, azaz a személyi sérülésekre vonatkozó, legfeljebb 5000 GBP értékű pénzkövetelések esetében alkalmazható. Az egyszerű eljárás lépett a gyorsított eljárás helyébe, de csak abban az esetben, ha az eljárás kifizetésre, ingó vagyon átadására vagy visszaszerzésére irányuló vagy olyan keresetekhez kapcsolódik, amely meghatározott cselekvésre való kötelezésre irányul.

A rendes eljárás 5000 GBP-t meghaladó követelésekre vonatkozik.

A legfelsőbb polgári bíróság 100 000 GBP feletti követeléseket bírál el.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az egyszerű eljárás - a korlát 5000 GBP.

A gyorsított eljárás - a korlát 5000 GBP.

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás - nincs korlát.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A körzeti bíróság előtti valamennyi egyszerű, gyorsított és rendes eljárásra külön eljárási szabályok vonatkoznak, amelyet kötelező betartani. Ezenfelül a legfelsőbb polgári bíróság külön eljárással rendelkezik a rendes tárgyalásos eljárás esetében, és csak a 100 000 GBP-t meghaladó értékű követelések terjeszthetők e bíróság elé.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

Egyszerű eljárás - ha az alperes lakóhelye másik szerződő államban van, a Sheriff (körzeti bíró) nem hozhat határozatot, amíg nem bizonyították, hogy az alperes a válaszadáshoz megfelelő időben kaphatta meg a keresetlevelet, vagy hogy ennek érdekében minden szükséges lépést megtettek.

Gyorsított eljárás - ha az alperes lakóhelye másik szerződő államban van, a körzeti bíró nem hozhat határozatot, amíg nem bizonyítják, hogy az alperes a védekezés előterjesztéséhez megfelelő időben kaphatta meg az idézést, vagy hogy ennek érdekében minden szükséges lépést megtettek.

Rendes eljárás - a „Brüsszel I” rendelet állapítja meg azokat a joghatósági szabályokat, amelyeket az egyesült királysági bíróságoknak az eljárás során be kell tartaniuk, ha az alperes másik európai uniós államban lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A gyorsított és egyszerű eljárásra irányuló kérelmeket a körzeti bírósághoz kell benyújtani. A kérelmeket ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az alperes lakik, kivéve, ha eltérő illetékességi okok állapíthatók meg.

A rendes kereseti kérelmeket főszabály szerint a körzeti bírósághoz vagy a legfelsőbb polgári bírósághoz kell benyújtani. A legfelsőbb polgári bíróság illetékessége egész Skóciára kiterjed. Megismételve, ami a körzeti bíróságot illeti, a kérelmeket ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az alperes lakik, kivéve, ha eltérő illetékességi okok állapíthatók meg.

Valamennyi eljárásra külön bírósági szabályzat vonatkozik, amelyek a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján érhetők el.

1.3 Formai követelmények

Egyszerű eljárás - keresetlevéllel (3A formanyomtatvány) kell megindítani, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy megfelelő időben értesítették az alperest a követelésről, amely tartalmazza a követelés jogalapjának részleteit, valamint a termékekre vonatkozó adatokat stb., ha a követelés termékértékesítésből eredt.

Gyorsított eljárás - idézéssel (1 formanyomtatvány) kell megindítani, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy megfelelő időben értesítették az alperest a követelésről, amely tartalmazza a követelés jogalapjának részleteit, valamint a termékekre vonatkozó adatokat stb., ha a követelés termékértékesítésből eredt.

Körzeti bíróság előtti rendes eljárás - első idézéssel (initial writ) (G1 formanyomtatvány) kell megindítani. Az első idézésnek indokolást (article of condescendence) kell tartalmaznia, amely az alábbiakat foglalj magában:

a)         illetékességi ok: és

b)         a tények, amelyeken az illetékességi ok alapul.

A legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás – idézéssel kell megindítani, amelynek leírását és formanyomtatványát a legfelsőbb polgári bíróság szabályzata tartalmazza.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen, az egyszerű eljárás esetében a 3A formanyomtatványt, a gyorsított eljárás esetében pedig az 1 formanyomtatványt kell kitölteni. A rendes eljárás során a körzeti bíróság esetében per első idézéssel, a legfelsőbb polgári bíróság esetében pedig idézéssel indul. Ezek a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján, az adott eljárási formanyomtatványokra vonatkozó szabályzatnál találhatók meg.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, egyedül is benyújthat kérelmet, azonban a rendes eljárás esetében ajánlott ügyvédet (solicitor) alkalmazni, mivel az eljárás viszonylag bonyolult.

A peres fél (akit nem képvisel ügyvéd) kérheti a bíróság engedélyét ahhoz, hogy a polgári bírósági eljárásban valaki segítségét vehesse igénybe - e személy a nem hivatásos képviselő (Lay Representative). A nem hivatásos képviselőre vonatkozó további információk a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján találhatók.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Az eljárás során meg kell adni a keresettel kapcsolatos információkat, köztük a fontos időpontokat. Minél nagyobb és összetettebb a követelés, annál fontosabb a leírás.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a kérelem tartalma alapján megállapítja, hogy a tartozás esedékes. A kérelem elutasítható, ha a formanyomtatvány nem teljes, a körzeti bíró úgy véli, hogy az illetékességi ok nem áll fenn, vagy hogy a keresetet nem a megfelelő bírósághoz nyújtották be.

1.5 Jogorvoslat

Benyújthat-e fellebbezést a felperes az érintett távollétében meghozott végzés ellen? Igen.

Rendes eljárás - a fellebbezést a legfelsőbb polgári bírósághoz vagy a körzeti fellebbviteli bíróság (Sheriff Appeal Courthoz) kell benyújtani.

Gyorsított eljárás - a fellebbezést a körzeti fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani.

Egyszerű eljárás - a fellebbezést a körzeti fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani.

A legfelsőbb polgári bíróság előtt a fellebbezési eljárás neve „reclaiming” (megsemmisítési kérelem).

1.6 Ellentmondás

Gyorsított eljárás - az alperesnek 21 nap áll rendelkezésre, hogy kitöltse az ellentmondásra vonatkozó formanyomtatványt, amely tartalmazza a felperes megfelelő időben történő tájékoztatására vonatkozó nyilatkozatot.

Egyszerű eljárás - az alperesnek a válaszadásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell a kitöltött 4A válasz-formanyomtatványt a bírósághoz eljuttatnia, amelyben jelzi, hogy vitatja a követelést, vagy annak egy részét (például az alperes által a felperesnek fizetendő összeget). Az alperesnek a keresetlevéllel együtt kézbesített határidő táblázatban megadott válaszadási időpontig kell a válaszát a bírósághoz benyújtania.

A körzeti bíróság előtti rendes eljárás - az alperesnek 21 nap áll rendelkezésre, hogy védekezési szándékra vonatkozó nyilatkozatot (07 formanyomtatvány) töltsön ki, és annak egy példányát elküldje a felperes részére. Azon határidő utolsó napját, amelyen belül a védekezési szándékra vonatkozó nyilatkozatot el kell küldeni a körzeti bírósághoz, a 07 formanyomtatvány határozza meg.

A legfelsőbb polgári bíróság előtt az alperes, ha ellent kíván mondani a keresetnek, köteles „perbe bocsátkozni” oly módon, hogy az idézésen a „perbe hívástól” számított három napon belül erre vonatkozó megjegyzést tesz. A perbe hívásra az értesítési határidő lejártáig nem kerül sor. Az értesítés határideje főszabály szerint 21 nap.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Egyszerű eljárás - a körzeti bíró a választól számított 2 héten belül írásbeli végzést hoz, amely az alábbiak valamelyikére irányulhat:

a) a feleket alternatív vitarendezésre szólítja fel

b) az ügy megoldására irányuló meghallgatást rendel el

c) tárgyalást tűz ki

d) ha a körzeti bíró úgy véli, hogy tárgyalás nélkül is meghozható a határozat, jelzi erre vonatkozó szándékát

e) a körzeti bíró hatáskörében eljárva elutasítja a keresetet vagy az 1.8(11), (12) és (13) szabály alapján elbírálja az ügyet.

Gyorsított eljárás - a felek részt vesznek az első tárgyaláson, amelyen a körzeti bíró egyezségre tesz kísérletet.

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás - védekezést kell előterjeszteni, és ezt követően az ügy a peres eljárásokra vonatkozó szabályok alapján fog folytatódni, amelyet követően a felek korábbi egyezségének hiányában a felek közötti jogvitában a tények bizonyítására fog sor kerülni.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti gyorsított eljárásban tárgyalt ügyek és a rendes eljárásban tárgyalt ügyek esetében a felperes a végzés érdekében nyilatkozatot vagy indítványt tehet.

Az egyszerű eljárásban a felperes határozat iránti kérelmet nyújthat be.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A felperes határozat iránti nyilatkozatot vagy indítványt (vagy határozat iránti kérelmet) nyújthat be, és a körzeti bíró vagy bíró e nyilatkozat (vagy kérelem) alapján határozatot vagy más vonatkozó végzést hoz.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A körzeti bíró vagy a bíróság ugyan határozat hoz, azonban az alperesnek joga van a bíróságtól e határozat visszavonását kérni.

Kapcsolódó linkek

A Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján megtalálható a rendes, a gyorsított és az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályok.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Gibraltáron nincs külön „fizetési meghagyásos” eljárás. Van azonban ezzel egyenértékű eljárás, amely révén a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A mulasztási ítélethozatali eljárás Gibraltáron a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi. Azt követően, hogy a felperes kereseti kérelmet nyújt be, az alperes a keresetlevélről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles válaszolni. Ha az alperes nem terjeszt elő védekezést a keresetlevéllel szemben, a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon „mulasztási” ítéletet (azaz olyan határozatot, amely szerint az alperesnek azért kell az összeget megfizetnie, mert nem érkezett válasz). A felperes ezt köteles a 14 nap elteltét követő lehető leghamarabb megtenni. Amíg a bíróság nem kapja meg az ítélethozatal iránti kérelmet, az alperesnek még lehetősége van védekezést előterjeszteni. Ha a bíróság a felperes kérelmét megelőzően kapja meg az alperes védekezését, e védekezés elsőbbséget fog élvezni, még ha késve is terjesztik elő.

Ha a felperes a védekezés előterjesztésére nyitva álló határidő lejártától számított hat hónapon belül nem kéri az ítélet meghozatalát, az eljárást „felfüggesztik” (azaz leállítják vagy megakasztják), és az egyetlen lépés, amelyet a felperes megtehet, az az, hogy a bírótól a felfüggesztés megszüntetését kéri.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A mulasztási ítélet Gibraltáron a polgári bíróságok előtt az ügyek/perek szinte összes típusában meghozható. Nem korlátozódik a pénzügyi és szerződéses követelésekre. Gibraltáron a mulasztási ítélet meghozatalát a felperes bármely polgári eljárásban kérelmezheti, kivéve, ha azt a bírósági szabályzat (Civil Procedure Rules [polgári perrendtartás]) kifejezetten kizárja.

A mulasztási ítélet meghozatalához az szükséges, hogy a felperes az eljárási követelményeknek megfelelően beszerzett bizonyítékot terjesszen elő, valamint, hogy az alperes ne tegyen eleget ezen eljárási követelményeknek.

A Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) 8. része a követelés érvényesítésére alternatív eljárás lefolytatását teszi lehetővé azokban az esetekben, amelyekben a felperes olyan kérdésben kéri a bíróság döntését, amely valószínűleg nem érinti a jogvita alapját képező lényeges tényt, vagy amikor ezen eljárás meghatározott esetekben mgengedett. Ilyen körülmények között mulasztási ítélet nem hozható.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fentiekben említetteknek megfelelően a mulasztási eljárás az általános polgári eljárás részét képezi. Számos más tagállamtól eltérően nem külön eljárás. Ezen eljárás alkalmazása szabadon választható abban az értelemben, hogy a mulasztási ítéletet nem automatikusan hozzák meg, ha az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjeszt elő érdemi védekezést. E határidő egyértelműen szerepel az alperes részére kézbesített keresetlevélen. A mulasztási ítélet meghozatalához a felperesnek kérelmet vagy mulasztási ítélet iránti keresetet kell előterjesztenie. Alternatív megoldásként a felperes úgy is dönthet, hogy nem terjeszt elő keresetlevelet.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A tagállamok közötti határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, országok közötti egyezmények (például a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 22-i 1215/2012/EU rendelet), illetve más hasonló, harmadik államokkal kötött egyezmények alapján az eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az alperes más tagállamban vagy harmadik országban lakik. A felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy az iratok Gibraltáron kívüli kézbesítésére vonatkozó szabályokkal (például a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK tanácsi rendelettel) összhangban megfelelően kézbesítse a keresetlevelet az alperes részére. Ha az alperes nem terjeszt elő védekezést a keresettel szemben, a felperesnek az általános szabályok szerint kell a bíróságtól a mulasztási ítélet meghozatalát kérnie.

1.2 Illetékes bíróság

A Gibraltár Legfelsőbb Bírósága (Supreme Court of Gibraltar) - különböző hatáskörében eljárva - az illetékes bíróság. A Legfelsőbb Bíróság rendelkezik hatáskörrel a kis értékű követelésekre, amely a 10 000 GBP alatti követeléseket jelenti.

1.3 Formai követelmények

A fentiekben felsorolt követelményeken felül – azaz, hogy a felperes a kereseti kérelem előterjesztése során köteles a megfelelő eljárásokat betartani, és hogy az alperes az előírt határidőn belül nem terjesztett elő védekezést – a mulasztási ítélet meghozatalára vonatkozó formai követelmények a követelés típusától függnek.

Általános értelemben, ha a követelés meghatározott összegre irányul, a felperesnek elegendő mulasztási ítélet iránti kérelmet előterjesztenie. Az ilyen kérelmeket a bíró helyett általában inkább a bíróság hivatala bírálja el. Ilyen esetekben a bírósági személyzet ellenőrzi, hogy az alperes nem küldött-e vissza átvételi elismervényt vagy nem terjesztett-e elő védekezést, hogy a vonatkozó határidők lejártak-e, és hogy a felperes benyújtotta-e a bírósághoz a szükséges bizonyítékokat.

Ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, a felperes köteles a bírósághoz keresetet benyújtani. Ilyen esetekben a bíró megvizsgálja az ügyet. A bíró elbírálja, hogy szükséges-e bírósági tárgyalás, és hogy a felperes a bíró felperest megillető pénzösszeg meghatározására vonatkozó döntésének elősegítése érdekében mit köteles rendelkezésre bocsátani, azaz milyen bizonyítékokat kell benyújtania.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A követelés mindkét típusa esetében kötelező a formanyomtatvány használata.

Ha a követelés meghatározott összegre vonatkozik, és a bíróság befogadta a kérelmet, a bíróság a felperes részére elküldi az N205A - eljárás megindításáról szóló értesítés (meghatározott összeg) formanyomtatványt. E formanyomtatvány egy részét a mulasztási ítélet kérelmezéséhez a felperesnek kell kitöltenie és visszaküldenie a bíróságnak abban az esetben, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést. A formanyomtatvány kitöltési segítségként útmutató megjegyzéseket tartalmaz.

A formanyomtatvány kitöltését megelőzően a felperesnek alaposan meg kell fontolnia, hogy miként szeretné, hogy az alperes megfizesse a tartozását. A felperes lehet, hogy azt szeretné, hogy a pénzt haladéktalanul fizessék ki, azonban valószínűbb, hogy megkapja, ha az alperesnek lehetővé teszi, hogy bizonyos idő alatt részletekben fizessen. Ez az alperes körülményeitől fog függni.

Ha a követelés nem meghatározott összegre irányul, a felperesnek az eljárás megindításakor a bíróságtól az N205B - eljárás megindításáról szóló értesítés (nem meghatározott összeg) formanyomtatványt kell megkapnia. E formanyomtatvány tartalmaz egy olyan részt, amelyben a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon végzést arról, hogy az alperes „felel” (felelős) a követelésért. A bíróság el fogja dönteni, hogy az alperesnek mennyit kell fizetnie. Ezt hívják „a bíróság által eldöntendő összegre vonatkozó ítélet meghozatalának”.

Az ügyek bizonyos típusai esetében keresetet kell előterjeszteni ahhoz, hogy a bíró megállapítsa, hozható-e mulasztási ítélet. Ide tartoznak azok az ügyek, amelyeknél a kereseti kérelmet másik joghatóság területén tartózkodó alperesnek kell kézbesíteni, és amelyeknél az állam, a korona vagy polgári eljárások alóli mentességet élvező személy vagy szervezet az alperes. Akkor is szükséges a kereset, ha a követelés gyermek, beteg ellen irányul, vagy ha az az egyik házastárs másik házastárssal szembeni, jogellenes károkozásból fakadó igénye. Ilyen esetekben az N244 formanyomtatványt (Application Notice) kell használni.

További információkért, így a megfelelő formanyomtatvány példányainak beszerzése érdekében forduljon a Legfelsőbb Bíróság hivatalához (Supreme Court Registry) (277 Main Street, Gibraltar, telefonszám: [+350] 200 75608).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A perek valamennyi típusa esetében elmondható, hogy senki nem köteles ügyvéd tanácsát kérni, illetve nem kötelező az ügyvédi képviselet. Főszabály szerint azonban, ha követelése 5000 GBP-et meghaladó összegre vonatkozik, és különösen, ha bonyolult kérdéseket érint, javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni. A jogi képviselet célszerűségével kapcsolatos további részletek a Bírósághoz fordulás oldalon találhatók.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Mivel a mulasztási ítélet iránti kérelem vagy kereset Gibraltáron a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi, a felperesnek követelését általános módon kell előterjesztenie - Lásd a Hogyan kell eljárni? oldalt. Általánosan fogalmazva, a kereseti kérelemnek tartalmaznia kell a felek adatait, a követelés rövid összefoglalását, és, ha lehetséges, a követelés tárgyát képező pénzösszegre vonatkozó nyilatkozatot, és azt, hogy a behajtani kívánt összeg a következő sávok valamelyikébe esik-e:

• legfeljebb 10 000 GBP
• meghaladja a 10 000 GBP-t, de nem éri el a 15 000 GBP-t
• meghaladja a 15 000 GBP-t.

Személyes veszteség vagy személyi sérülés iránti kereseti kérelmekben a felperesnek meg kell adnia, hogy:

• legfeljebb 1000 GBP
• több mint 1000 GBP megtérítését kéri-e.

Ha a felperes nem tudja meghatározni a követelés értékét, úgy kell nyilatkoznia, miszerint „nem tudom megmondani, hogy milyen összeg megtérítését szeretném”. A keresetlevél útmutató megjegyzéseket tartalmaz mind a felperes, mind az alperes számára.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kereseti kérelmen felül a felperesnek meg kell adnia a követelés részleteit, köztük az alábbiakat:

• a tényállás tömör leírása
• arra vonatkozó nyilatkozat (adott esetben), hogy a felperes meghatározott típusú kártérítést kér
• a követelt kamat részletei
• a bíróságra vonatkozó szabályozásokban meghatározottaknak megfelelően bármely egyéb, az adott típusú követelés érdekében tisztázandó kérdés.

Ha a bírósági személyzet mulasztási ítéletet hozhat, meg kell győződnie arról, hogy a követelés adatait közölték-e az alperessel; hogy az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjesztett-e elő védekezést; és hogy az alperes nem teljesítette-e a követelést.

Amennyiben e követelmények teljesültek, a bírósági személyzet a felperes javára meghozza a mulasztási ítéletet, amely előírja az alperes számára a fizetendő összeget, a fizetési határidőt, és a címet, ahová a pénzt el kell juttatni. Az ítélet egy-egy példányát el kell küldeni a felperesnek és az alperesnek.

Ha a fentieknek megfelelően bíró hoz határozatot, akkor, ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, dönthet úgy, hogy tárgyalás szükséges, vagy hogy további bizonyítékra van szükség. Ezt nevezik utasításadásnak. Azt követően, hogy a bíró határozatot hozott, a felperes és az alperes részére kézbesítik azt. A bíró úgy rendelkezhet, hogy a követelést a kis értékű követelések eljárási rendjébe osztja be; vagy rendelkezhet úgy, hogy a követelés tekintetében záró meghallgatást tart.

A záró meghallgatáson a bíró: részletesebb utasításokat ad például a szükséges iratok és bizonyítékok tekintetében, ami segít a bírónak abban, hogy végleges döntést hozzon az összegről; vagy meghatározza az alperes által fizetendő összeget, ha egyszerű ügyről van szó, amelyhez nem szükséges hosszabb meghallgatás.

Az, hogy mi fog történni, a kártérítés valószínű összegétől függ; attól, hogy az alperes várhatóan vitatja-e a kártérítés összegét; és attól, hogy a bíró úgy gondolja-e, hogy a meghallgatáson a végső döntéshez az ügyiratok között elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.

A bíró a végső döntés meghozatala érdekében általában nem fogja igénybe venni a záró meghallgatást, kivéve, ha a bírósághoz benyújtott írásbeli bizonyítékot a záró meghallgatás kitűzött időpontját legalább három nappal megelőzően megküldték az alperesnek.

A záró meghallgatást követően a bírósági személyzet meghatározza, hogy a bíró mit állapít meg a végzésben. Másolatokat kell a felperes és az alperes részére küldeni.

A fentieken felül, ha az alperes nem Gibraltáron lakik, a bíróságnak a vonatkozó nemzetközi megállapodás, stb. alapján magának kell meggyőződnie arról, hogy a követelés a hatáskörébe tartozik-e; hogy más bíróság nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel; és hogy a keresetet megfelelően kézbesítették.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet el fogja utasítani, amennyiben a felperes nem tartotta be a bíróság szabályokat. Például ha a kereseti kérelem részletei vagy annak kézbesítése nem felel meg a polgári perrendtartásnak (Civil Procedure Rules), a bíróság nem fog mulasztási ítéletet hozni. A bíróság akkor is el fogja utasítani a mulasztási ítélet iránti keresetet, ha a felperes nem terjeszti elő a bíróság meggyőzéséhez szükséges bizonyítékokat (lásd fent). Amennyiben ezen eljárási követelményeket betartják, az, hogy a bíróság a mulasztási ítélet meghozatalát megelőzően megvizsgálja-e a követelés megalapozottságát, attól függ (lásd fent), hogy a követelés meghatározott vagy nem meghatározott összegre vonatkozik-e, vagy hogy olyan követeléstípusba tartozik-e, amelyet a bíró csak kereset alapján bírálhat el (lásd az 1.3. pontot).

1.5 Jogorvoslat

A mulasztási ítélet meghozatalának elutasítására csak annak eredményeképpen kerül sor, hogy a felperes nem győzi meg a bíróságot arról, hogy a megfelelő eljárásokat követte. A felperes nem fellebbezheti meg ezt a döntést. Ha a bíróság megtagadja a mulasztási ítélet meghozatalát, a felperes a Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) eljárásaival és követelményeivel összhangban az alperessel szemben általában új kereseti kérelmet nyújthat be.

A helytelenül meghozott mulasztási ítélet az alperes kérelme alapján módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. A kérelem előterjeszthető a következők érdekében: mulasztási ítélet módosítása (azaz kisebb összegre változtatása, ha a tartozás egy részét az ítéletet megelőzően kifizették), vagy hatályon kívül helyezése (azaz megsemmisítése).

Ha a felperes okkal feltételezi, hogy a kereset részletei a mulasztási ítéletet megelőzően nem jutottak az alperes tudomására, kérnie kell a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a javára hozott mulasztási ítéletet.

1.6 Ellentmondás

A mulasztási eljárás akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést (lásd fent). Ha az alperes védekezést terjeszt elő, akkor az ügy rendes perként folytatódik.

Ha az alperes a mulasztási ítélet meghozatalát követően annak hatályon kívül helyezését vagy módosítását kéri, haladéktalanul kérnie kell a bíróságtól az ítélet hatályon kívül helyezését vagy módosítását. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy az indokolt, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes az előírt határidőn belül érdemi védekezést terjeszt elő, az ügy a Bírósághoz fordulás oldalon leírtaknak megfelelően rendes perként folytatódik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A mulasztási eljárás csak akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést. Csak ezt követően terjeszthet elő a felperes mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet arra vonatkozó döntés, hogy a felperes végrehajtást kezdeményezhet az alperessel szemben. Az ítélethozatal érdekében betartandó eljárásokat a fenti 1.3. pont mutatja be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fentieknek megfelelően az alperes kérheti a bíróságtól a mulasztási ítélet módosítását vagy hatályon kívül helyezését (azaz, hogy változtassa meg az ítélet rendelkezéseit, vagy egészében semmisítse azt meg). Ez nem tekinthető fellebbezésnek, mivel ugyanaz a bíróság bírálja el, amely az eredeti ügyet is elbírálta volna, ha az alperes védekezést terjesztett volna elő. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy eljárási szabálytalanságra került sor, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van, vagy az indokolt.

Bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a mulasztási ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést megtagadó határozat ellen, ehhez engedélyt kell szerezni a határozatot hozó bíróságtól vagy a fellebbviteli bíróságtól.