Az oldal fordítása jelenleg folyamatban van. Köszönjük szíves megértését

Insolvency/backruptcy

Fizetésképtelenség/csőd - Bulgária

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bulgáriában nincsen a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó külön jogszabály. A fizetésképtelenségre vonatkozó általános rendelkezések a kereskedelmi törvény fizetésképtelenségről szóló fejezetében találhatóak. A bankok és biztosítók fizetésképtelenségére a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvényben és a biztosítási törvénykönyvben lefektetett különös rendelkezések vonatkoznak.

A fizetésképtelenségi eljárást fizetésképtelen kereskedőkkel szemben indítják meg. Fizetésképtelenségi eljárás indítható túlzottan eladósodott korlátolt felelősségű társasággal, részvénytársasággal, vagy betéti részvénytársasággal szemben is.

Fizetésképtelenségi eljárás indítható olyan személlyel szemben is, aki fizetésképtelen adóson keresztül leplezett módon kereskedik. A fizetésképtelenségi eljárás kereskedelmi vállalkozással szembeni megindításakor úgy kell tekinteni, hogy az eljárás azzal egyidejűleg a korlátlan felelősséggel rendelkező partnerrel szemben is megindult.

Fizetésképtelenségi eljárás indítható az olyan önálló vállalkozóval szemben is, aki elhunyt vagy akit töröltek a cégnyilvántartásból, amennyiben a halálakor fizetésképtelen volt vagy a nyilvántartásból már törlésre került. Fizetésképtelenségi eljárás indítható a korlátlan felelősséggel rendelkező partnerekkel szemben is, még abban az esetben is, ha a szóban forgó partner elhunyt vagy törölték a cégnyilvántartásból. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem az adós halála vagy a cégnyilvántartásból való törlése időpontjától számított egy éven belül terjeszthető elő.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítható a felszámolás alatt lévő fizetésképtelen gazdasági társaságokkal szemben is. A bankokkal és biztosítókkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásra külön jogszabályban meghatározott szabályok és eljárás vonatkozik.

Külön jogszabály vonatkozik az olyan kereskedő fizetésképtelenségével kapcsolatos ügyekre, amely állami monopóliumot gyakorló állami vállalat vagy különös jogszabály alapján létrehozott állami vállalat. Nem indítható fizetésképtelenségi eljárás olyan kereskedővel szemben, amely állami monopóliumot gyakorló állami vállalat vagy különös jogszabály alapján létrehozott állami vállalat.

A nemzeti jog az önálló vállalkozók kivételével nem tartalmaz a természetes személyekkel szembeni fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

A bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgária területén jelentős vagyonnal rendelkezik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására valamennyi kereskedő tekintetében az alábbi előfeltételek vonatkoznak:

(1) Az adósnak kereskedőnek kell lennie.

Fizetésképtelenségi eljárás nem csak kereskedővel szemben indítható, hanem olyan személlyel szemben is, aki fizetésképtelen adóson keresztül leplezett módon kereskedik, illetve korlátlan felelősséggel rendelkező partnerrel szemben is megindítható, akkor is, ha e személyek elhunytak vagy a nyilvántartásból törlésre kerültek, valamint az elhunyt vagy a nyilvántartásból törölt önálló vállalkozóval szemben.

A kereskedelmi törvény 612. cikke szerint nem indítható fizetésképtelenségi eljárás olyan állami vállalattal szemben, amely állami monopóliumot gyakorol vagy amelyet különös jogszabály alapján hoztak létre.

(2) A kérelmet a kereskedelmi törvény 625. cikkében és a 742. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott személyek egyikének kell benyújtania, ilyen személy: az adós, a felszámoló vagy az adós hitelezője üzleti tranzakció esetében, a Nemzeti Adóhivatal ( a központi kormányzattal vagy önkormányzatokkal szemben fennálló, az adós üzleti tevékenységéből eredő köztartozás esetében vagy önálló kormányzati követelés formáját öltő tartozás esetében), az általános munkaügyi felügyeleti és végrehajtó ügynökség , ha az alkalmazottak, illetve a munkavállalók legalább egyharmadának fizetendő munkabér vagy díjazás esedékessé vált és azt több mint két hónapja nem fizették meg, vagy a társaság irányító szervének tagja (túlzott eladósodás esetén).

Az adósnak a fizetésképtelenné válása vagy a túlzott eladósodása esetén a fizetésképtelenségi eljárást 30 napos határidőn belül kell megindítania. Önálló vállalkozó esetében a kérelmet az önálló vállalkozó vagy a jogutódja terjesztheti elő. Gazdasági társaság adós esetében a kérelmet az irányító szerv, valamelyik korlátlan felelősséggel rendelkező partner vagy a társaság képviselője vagy a bíróság által kijelölt felszámoló nyújthatja be. Ebben az esetben a kérelemhez az alábbiakat szükséges mellékelni:

  • a legutolsó, bejegyzett könyvvizsgáló által hitelesített éves pénzügyi beszámoló és a kérelem benyújtása időpontja szerinti mérleg másolata, feltéve, hogy a kereskedőt jogszabály pénzügyi beszámoló és mérleg készítésére kötelezi;
  • a vagyontárgyak és pénzbeli kötelezettségekről készített leltár és leírás a kérelem benyújtásának időpontja szerint;
  • a hitelezők listája, amely tartalmazza a hitelezők címét, a követeléseik típusát és összegét, és a követeléseik fedezetét;
  • az önálló vállalkozó és a korlátlan felelősséggel rendelkező tag személyes és házassági vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyainak listája;
  • annak igazolása, hogy a Nemzeti Adóhivatalt értesítették a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról;
  • a jogi képviselőnek adott kifejezett meghatalmazás, amennyiben a kérelmet meghatalmazott nyújtja be.

Amennyiben a kérelmet hitelező terjeszti elő vagy az általános munkaügyi felügyeleti és végrehajtó ügynökség, a hitelező követelését és az adós állítólagos fizetésképtelenségét alátámasztó összes bizonyítékot csatolni kell a kérelemhez. A hitelezőnek szintén csatolnia kell az illetékbélyeg számláját annak igazolásával együtt, hogy a Nemzeti Adóhivatalt értesítették a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról.

(3) A végrehajthatóság feltételei:

  • az adós kereskedelmi ügylethez kapcsolódó vagy abból eredő pénzügyi kötelezettsége, ideértve a szóban forgó ügylet érvényességét, teljesítését, nem teljesítését, megszüntetését, hatályon kívül helyezését és semmisségét vagy a megszüntetése következményeit;
  • a központi kormányzattal vagy önkormányzatokkal szemben fennálló, az adós kereskedelmi tevékenységéből eredő köztartozás;
  • vagy önálló kormányzati követelésből eredő tartozás;
  • vagy az alkalmazottak és munkavállalók legalább egyharmadának fizetendő és több mint két hónapja esedékes munkabér vagy díjazás kifizetésére vonatkozó kötelezettség.

„Kereskedelmi ügylet” a kereskedő által a tevékenysége gyakorlása során lebonyolított ügylet, ideértve a kereskedelmi törvény 1. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten meghatározott ügyleteket (áruk vagy egyéb cikkek vásárlása viszonteladás céljából eredeti, feldolgozott vagy végtermék formájában, saját előállítású termékek értékesítése, értékpapír-vásárlás viszonteladás céljából, kereskedelmi ügynöki és közvetítői tevékenység, bizomány, szállítmányozási és fuvarozási ügyletek, biztosítási ügyletek, banki és devizaügyletek, váltók, saját váltók és csekkek, raktározási ügyletek, engedélyezési ügyletek, árufelügyelet, szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyletek, szállodaüzemeltetés, idegenforgalmi, reklám-, információs, előadói és szórakoztatóipari tevékenység és egyéb szolgáltatások, ingatlan vásárlása, építése vagy berendezése értékesítés vagy bérbeadás céljából), függetlenül az adott ügyleteket lebonyolító személyek eljárási minőségétől. Kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy a kereskedő az ügyletet a tevékenysége gyakorlása keretében bonyolította le.

A központi kormányzat és az önkormányzatok különböző típusú közjogi követeléseiről az adóeljárásról és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 162. cikkének (2) bekezdése rendelkezik. Ezek a következők:

  • adók, beleértve a jövedéki adót és a vámokat, kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb, az állami költségvetésbe befizetendő hozzájárulások;
  • egyéb fizetési kötelezettségek, amelyek alapját és összegét jogszabály határozza meg;
  • jogszabályban előírt illetékek és önkormányzati adók;
  • a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő módon történt társadalombiztosítási kiadások;
  • az állam részére zár alá vett vagyontárgyak pénzbeni megfelelője, bírságok és pénzbüntetések, valamint az állam részére elkobzott és lefoglalt készpénz;
  • a központi kormányzat vagy az önkormányzatok számára jogerős bírósági határozatban megítélt pénzösszegből eredő tartozás, valamint az Európai Bizottság jogellenesen nyújtott állami támogatás visszaköveteléséről hozott határozatából eredő tartozás;
  • szabálysértési határozatból eredő tartozás;
  • előcsatlakozási pénzügyi eszközök, operatív programok, az Európai Unió strukturális alapjai és Kohéziós Alapjai, az európai mezőgazdasági alapok, az Európai Halászati Alap, a Schengeni Támogatás és az átmeneti támogatási eszköz társfinanszírozásával megvalósuló projektek keretében jogosulatlanul fizetett vagy túlfizetett összegek, valamint jogellenesen felvett vagy jogellenesen kifizetett összegek, ideértve a vonatkozó nemzeti társfinanszírozást, amely összegek közigazgatási határozat alapján visszakövetelhetők, valamint egyéb, nemzeti és európai uniós jogszabályokban meghatározott bírságok és pénzbüntetések;
  • a fenti követelések után járó kamat.

A közjogi követelések magukban foglalják az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank vagyoni kötelezettséget megállapító határozata alapján az Európai Unió költségvetésébe befizetendő követeléseket, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 256. cikke alapján végrehajthatók, valamint az Európai Unió tagállamainak követeléseit, amelyek pénzeszköz, illetve az elkobzott vagy lefoglalt vagyontárgy pénzbeli megfelelőjének elkobzásáról vagy lefoglalásáról hozott jogerős határozat alapján végrehajthatók, valamint az Európai Unió valamely másik tagállamában hozott, pénzügyi szankció kiszabásáról szóló határozat alapján végrehajthatók, amennyiben e határozatok Bulgáriában elismerésre kerülnek és végrehajthatók.

Függetlenül attól, hogy a követelés kereskedelmi ügyletből ered vagy pedig közjogi eredetű, meg kell erősíteni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet elbíráló bírósági határozat időpontjában a követelés érvényes és létező.

(4) Fizetésképtelenségi eljárás fizetésképtelen kereskedővel szemben indítható. Fizetésképtelenségi eljárás indítható túlzottan eladósodott korlátolt felelősségű társasággal (дружество с ограничена отговорност), részvénytársasággal (акционерно дружество) vagy korlátolt felelősségű részvénytársasággal (командитно дружество с акции) szemben is. A fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás objektív ténybeli körülmények, amelyek jogi fogalommeghatározása megtalálható a kereskedelmi törvényben.

A kereskedő fizetésképtelen, ha nem képes megfizetni az alábbiakat:

  • kereskedelmi ügyletből eredő vagy azzal kapcsolatos, esedékessé vált vagyoni kötelezettséget, ideértve a szóban forgó ügylet érvényességét, teljesítését, nem teljesítését, megszüntetését, hatályon kívül helyezését és semmisségét vagy a megszüntetése következményeit;
  • a kereskedő kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban felmerülő, a központi kormányzattal vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló köztartozást;
  • önálló állami követelés formáját öltő kötelezettséget;
  • vagy az alkalmazottak és munkavállalók legalább egyharmadának fizetendő és több mint két hónapja esedékes munkabér vagy díjazás kifizetésére vonatkozó kötelezettséget.

A kereskedőről akkor feltételezhető, hogy nem képes megfizetni az első kategóriába eső valamely esedékessé vált tartozást, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőzően e kereskedő a cégnyilvántartásban való közzététel céljából elmulasztotta benyújtani az utolsó három évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit.

Az adóst fizetésképtelennek tekintik, ha felfüggesztett kifizetései vannak. Akkor is úgy kell tekinteni, hogy az adósnak felfüggesztett kifizetései vannak, ha bizonyos hitelezők számára a tartozását részben vagy egészben megfizette. A fizetésképtelenség akkor is feltételezhető, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtó hitelező által beszerzett jogerős határozat alapján indult végrehajtási eljárás során a tartozást, onnantól számított 6 hónapon belül, hogy az adós az önkéntes fizetésre vonatkozó felszólítást vagy értesítést kézhez vette, részben vagy egészben nem fizették meg.

A gazdasági társaság túlzottan eladósodottnak minősül, ha a vagyona nem elegendő a tartozásai fedezéséhez.

(5) Az adós nem átmeneti nehézségekkel küzd, hanem objektív szempontból és tartósan fizetésképtelen és túlzottan eladósodott.

A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására az a megyei bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem megindításakor a kereskedő székhelye található. Az adós vagy a felszámoló által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság zárt tárgyaláson haladéktalanul tárgyalja, és értesítést tesz közzé a cégnyilvántartásban. A hitelező által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 14 napon belül zárt tárgyaláson tárgyalja, amelyen a hitelezőnek és a kérelmezőnek a bíróság idézésére meg kell jelenniük. A bíróság az adós vagy a felszámoló által benyújtott fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárást felfüggeszti, amennyiben mire elbírálja a kérelmet valamely hitelező fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet terjeszt elő. A hitelező által benyújtott kérelem alapján indult eljárás során tartott első tárgyalás berekesztéséig más hitelezők is félnek minősülhetnek, kifogást emelhetnek és írásbeli bizonyítékot terjeszthetnek elő. A bíróság a kérelem benyújtása napján ügyszámmal látja el a kérelmet, és kijelöli a határidőt, amelyen belül a kérelmet el kell bírálnia. A hivatkozott határidő a három hónapot nem haladhatja meg.

A kérelem elbírálását megelőzően a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a hitelező indítványára vagy saját hatáskörében eljárva a következő megelőző és elővigyázatossági intézkedéseket rendelheti el, amennyiben azok az adós vagyonának megóvása érdekében szükségesek:

  • csődgondnok kijelölése;
  • letiltással, lefoglalással járó biztosítási intézkedés vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés engedélyezése;
  • az adós vagyonával szemben elrendelt végrehajtási eljárás felfüggesztése, kivéve az adózási és társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv alapján indult végrehajtási eljárást;
  • az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak megóvását szolgáló, jogszabályban előírt intézkedések engedélyezése;
  • az adós személyes vagyontárgyainak és használati tárgyainak tárolására szolgáló helyiség, felszerelés, szállítójármű stb. lepecsételése, kivéve a lakhatásra szolgáló helyiségeket és egyéb tereket, amelyek az adós további működéséhez vagy romlandó áruk tárolásához szükségesek.

A hitelező által indítványozott intézkedéseket a bíróság abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben a hitelező az indítványát írásbeli bizonyítékkal hitelt érdemlően alátámasztja és/vagy a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújt, hogy megtérítse az adóst ért bármely kárt, amennyiben később megállapítást nyer, hogy az adós nem fizetésképtelen, illetve nincs túlzottan eladósodva. Az elővigyázatossági intézkedések a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon valamennyi hitelezőjének érdekét szolgálják, és a bíróság ezeket az intézkedéseket megszüntetheti, amennyiben a vagyon megóvása és a hitelezők jogainak biztosítása érdekében többé nincsen rájuk szükség.

A határozatról értesítik az intézkedéssel érintett felet, valamint az elrendelését indítványozó felet. Az intézkedés azonnal végrehajtható, és azzal szemben az értesítés kézbesítésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. Az elővigyázatossági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalának napjától megszűntnek kell tekinteni. Az elővigyázatossági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat meghozatalának napjáig kell alkalmazni.

Amennyiben a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítást nyer, a bíróság a kereskedelmi törvény 630. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott határozattal megállapítja a fizetésképtelenséget vagy a túlzott eladósodást, meghatározza annak kezdő dátumát, megindítja a fizetésképtelenségi eljárást, kijelöli az ideiglenes csődgondnokot, biztosítási intézkedést engedélyez letiltás, lefoglalás vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés formájában, valamint legkésőbb a határozathozataltól számított egy hónapon belüli időpontra kitűzi az első hitelezői gyűlés időpontját.

Amennyiben nyilvánvaló, hogy a további működés károsítani fogja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, a bíróság az adós vagy a csődgondnok, a nemzeti adóhivatal vagy a hitelező indítványára az adóst a kereskedelmi törvény 630. cikkének (2) bekezdésében foglalt határozattal fizetésképtelenné nyilváníthatja, és elrendelheti a kereskedelmi tevékenysége beszüntetését a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat meghozatalának napjától vagy pedig egy későbbi, azonban a helyreállítási tervre vonatkozó javaslattételi határidőt megelőző időponttól kezdődően. A víz- és csatornarendszer üzemeltetőjével szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalakor a bíróság az üzemeltetőt mindaddig nem kötelezheti a tevékenysége beszüntetésére, amíg új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelöltek ki.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozat valamennyi félre nézve kötelező.

Azt követően, hogy a bíróság megindította a fizetésképtelenségi eljárást vagy megelőző, illetve elővigyázatossági intézkedéseket rendelt el, az adós a csődgondnok felügyelete alatt folytatja a kereskedést és új szerződést csak a csődgondnok előzetes jóváhagyásával és azzal a feltétellel köthet, hogy továbbra is eleget tesz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozatban elrendelt intézkedéseknek. A bíróság megfoszthatja az adóst a vagyontárgyai feletti rendelkezés, valamint az elidegenítésének jogától, és e joggal a csődgondnokot ruházhatja fel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adós magatartása hátrányosan érinti a hitelezők érdekét.

A bíróság a kereskedelmi törvény 631. cikkében foglalt határozattal elutasítja a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet, amennyiben megállapítja, hogy az adós nehézségei átmeneti jellegűek, illetve a vagyontárgyai a hitelezők érdekeinek sérelme nélkül elegendőek az adósságai fedezéséhez.

Amennyiben a rendelkezésre álló vagyontárgyak nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezésére és a költségeket előzetesen nem fizették meg, a bíróság a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozatban megállapítja a fizetésképtelenséget vagy a túlzott eladósodás tényét, megindítja a fizetésképtelenségi eljárást, biztosítási intézkedést engedélyez letiltás, lefoglalás vagy egyéb elővigyázatossági intézkedés formájában, elrendeli, hogy a gazdasági társaság szüntesse be a kereskedelmi tevékenységét, az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja és felfüggeszti az eljárást, anélkül, hogy elrendelné a kereskedő cégnyilvántartásból való törlését. A felfüggesztett eljárás az adós vagy a hitelező által a fenti határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy éven belül előterjesztett kérelme alapján újból megindítható. Az eljárás újból megindítható, amennyiben a kérelmező képes igazolni, hogy elégséges vagyon áll rendelkezésre, vagy pedig letétbe helyezi az induló költségek fedezetét biztosító összeget. Amennyiben egyik fél sem kezdeményezi az eljárás folytatását, a bíróság megszünteti az eljárást és elrendeli a kereskedő törlését a cégnyilvántartásból. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak arra az esetre, ahol az eljárás során megállapítást nyer, hogy az adós rendelkezésre álló vagyontárgyai nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez.

A kereskedelmi törvény 630. és 632. cikke alapján hozott határozatokkal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésüktől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben pedig, összhangban a polgári perrendtartásban előírt eljárással, a közlésétől számított 7 napon belül nyújtható be fellebbezés. A 630. cikk alapján hozott határozat azonnal végrehajtható.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása napjának a kereskedelmi törvény 630. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának napja tekintendő. A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat megsemmisítése esetén a letiltást és a lefoglalást megszűntnek kell tekinteni, az adós jogai helyreállnak, a csődgondnok jogkörei pedig a jogerős határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésének napjától megszűnnek.

A bíróság a vállalkozás helyreállítási tervét a határozatában elutasítja vagy jóváhagyja. Amennyiben a helyreállítási tervet jóváhagyja, a bíróság megszünteti a fizetésképtelenségi eljárást és kijelöli a tervben javasolt vagy a hitelezői gyűlés által választott felügyeleti szervet. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A bíróság a kereskedelmi törvény 710. cikkében foglalt határozattal az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja, amennyiben a vonatkozó törvényi határidőn belül nem javasoltak helyreállítási tervet vagy a javasolt tervet nem fogadták el vagy hagyták jóvá. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a kereskedelmi törvény 630. cikkének (2) bekezdésében, 632. cikkének (1) bekezdésében és 709. cikkének (1) bekezdésében foglalt esetekre (az eljárás folytatása, amennyiben az adós elmulasztja a helyreállítási terv szerinti kötelezettségei teljesítését). A bíróság ugyanazzal a határozattal fizetésképtelenné nyilvánítja az adóst, elrendeli, hogy a fizetésképtelen vállalkozás szüntesse be a kereskedelmi tevékenységét, az adós vagyontárgyai tekintetében általános jelleggel engedélyezi a letiltást és lefoglalást, a jogi személy adós irányító szerveinek jogköreit megszünteti, megfosztja az adóst a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti rendelkezés és elidegenítésének jogától, valamint elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyoneszközök pénzzé tételét és a bevétel felosztását. A fizetésképtelenséget megállapító határozat valamennyi fél vonatkozásában alkalmazandó, és azt a cégnyilvántartásba be kell jegyezni. E határozat azonnal végrehajtható, és azzal szemben a bejegyzéstől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A fizetésképtelenséget kimondó határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésének napjától az adós ingatlanvagyonát, ingó vagyonát és jóhiszemű harmadik felekkel szemben fennálló követeléseit lefoglaltnak kell tekinteni. Az adós tulajdonában álló ingatlanvagyon és hajók lefoglalását a cégnyilvántartásba bejegyzett, az adós fizetésképtelenségét kimondó határozat alapján bejegyzik a közjegyzői nyilvántartásba vagy hajózási nyilvántartásba. A fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalának napjától az adós valamennyi pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettsége vele szemben végrehajthatóvá válik. A nem pénzbeli követelések pénzben kifejezett piaci értékét a határozathozatalkor határozzák meg. A nem pénzbeli kötelezettségeket a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat meghozatalának időpontjában fennálló piaci értékük alapján váltják át pénzösszegre.

A fizetésképtelenséget megállapító külföldi bírósági határozatokat Bulgáriában kölcsönösség alapján ismerik el, amennyiben azokat annak az államnak valamely szerve bocsátotta ki, amelyben az adós székhelye található. Az adós, a külföldi bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a hitelező kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. Ebben az esetben a határozat kizárólag az adós Bulgáriában található vagyontárgyaira vonatkozik.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat időpontjától kezdődően az adós vagyona fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonná alakul, amelyből valamennyi, kereskedelmi és nem kereskedelmi tartozásból eredő hitelezői követelés kielégítést kell hogy nyerjen.

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az alábbiakat foglalja magában:

  • a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat időpontjában az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakat;
  • az adós által a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően szerzett vagyontárgyakat;
  • az önálló vállalkozó adós vagyona magában foglalja a személyes vagyontárgyak felét, a személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos vagyoni jogokat és a házastársi vagyon részét képező készpénzbetéteket;
  • a korlátlan felelősséggel rendelkező tag adós vagyona magában foglalja a személyes vagyontárgyak felét, a személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos vagyoni jogokat és a házastársi vagyon részét képező készpénzbetéteket.

A korlátolt felelősséggel rendelkező tag által nem befizetett vagy nem szolgáltatott tőkét vagy hozzájárulást a csődgondnok beszedi, hogy az a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezze. Az adós bármely további újonnan beszedett követelését, a vagyontárgyai értékesítéséből befolyt bevételt és a hitelezőknek járó azon összegeket, amelyekről a hitelezők lemondtak, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba kell sorolni.

Amennyiben valamely elzálogosított vagy biztosítékul adott vagyontárgy vételára meghaladja a biztosított követelést, beleértve a felhalmozott kamatot, az összeg fennmaradó részét a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolják. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak azokra a hitelezőkre, akiknek engedélyezték, hogy a biztosítékot maguknál tartsák.

Amennyiben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében valamely ügyletet érvénytelenített, a harmadik fél által nyújtott vagyontárgyakat visszajuttatják, és amennyiben az ilyen vagyontárgyak nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét vagy pénztartozás esetén, e harmadik fél az eljárásban hitelezőnek minősül.

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően köztartozás biztosítására elrendelt elővigyázatossági intézkedésekkel érintett vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel, vagy a bevétel, amellyel szemben köztartozás behajtása érdekében végrehajtási eljárás van folyamatban meghaladja a követelés összegét, beleértve a felhalmozott kamatot és a felmerült végrehajtási költségeket, a hatósági végrehajtó a fennmaradó összeget átutalja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bankszámlájára. Amennyiben a hatósági végrehajtó a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem értékesíti a vagyontárgyakat, a vagyon a hatósági végrehajtótól a csődgondnokhoz kerül és a fizetésképtelenségi eljárás során kerül értékesítésre. Amennyiben valamely hitelező javára kifizetés történik a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időpontja és a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat bejegyzésének időpontja között, a kifizetett összeget visszajuttatják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Amennyiben lépéseket tesznek valamely biztosíték érvényesítése iránt a biztosított hitelező javára, a bevételnek a biztosíték összegét meghaladó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba nem tartoznak bele az alábbiak:

  • az adós és a korlátlan felelősséggel rendelkező tag nem lefoglalható vagyontárgyai;
  • a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 22h. cikkében és 63a. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott pénzügyi biztosítékok;
  • a víz- és csatornarendszer üzemeltetőinek az elsődleges tevékenységük ellátásához szükséges vagyontárgyai, mindaddig, amíg az érintett területen új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelölnek ki;
  • a hulladékkezelésről szóló törvény 60. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott bankszámlán letétbe helyezett összegek.

A nemzeti jog alapján (a polgári perrendtartás 444–447. cikke) a természetes személy adós személyes vagyontárgyainak alábbi elemei nem vonhatók végrehajtás alá:

  • az adós és családja általi rendeltetésszerű használatra szánt tárgyak a miniszterek tanácsa által elfogadott listában meghatározottak szerint;
  • az adós és családja létfenntartásához szükséges, egy hónapra elegendő élelmiszer vagy, mezőgazdasági termelők esetében, a következő aratásig vagy más mezőgazdasági termékek esetében az aratásnak megfelelő mezőgazdasági eseményig szükséges élelmiszer;
  • a fűtéshez, főzéshez és világításhoz szükséges, három hónapra elegendő tüzelőanyag;
  • a nélkülözhetetlen személyes vagyontárgyaknak minősülő gépek, szerszámok, eszközök és könyvek, amelyek lehetővé teszik a szabadúszó szakember vagy iparos számára a szakmája gyakorlásának folytatását;
  • a mezőgazdasági termelő adós földterülete, így különösen: legfeljebb 0,5 ha alapterületű kert és szőlőültetvény vagy legfeljebb 3 ha alapterületű mező, beleértve a szükséges mezőgazdasági gépeket, eszközöket, műtrágyát, növényvédelmi szereket és vetésre szánt magokat egy év időtartamra;
  • egy csapat igavonó állat, egy tehén és öt kisméretű haszonállat, tíz méhkas és a háziszárnyasok, ideértve a szükséges takarmányt az új betakarításig vagy ameddig nem lehet őket kihajtani a legelőre;
  • az adós otthona, amennyiben sem ő, sem a vele egy fedél alatt élő családtagja nem rendelkezik másik otthonnal, függetlenül attól, hogy az adós benne él-e. Amennyiben az adós lakhatását szolgáló lakóingatlan meghaladja az adós és családtagjainak a miniszteri tanács rendeletében meghatározott lakhatási szükségleteit, a tulajdonjogról szóló törvény 39. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a többletet értékesítésre kínálják fel;
  • egyéb nem lefoglalható vagyontárgyak és más jogszabály alapján végrehajtás alá nem vonható követelések.

A fenti tilalmak nem vonatkoznak a hitelezőkre a zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyak tekintetében, amennyiben a zálogjog vagy jelzálogjog alapján a kérelmező a hitelező. E tilalmak az adós földterülete és lakóingatlana tekintetében nem vonatkoznak:

  • az olyan adósra, akit tartásdíj fizetési kötelezettség, kártérítési jog alapján megítélt kártérítés fizetési kötelezettség terhel, valamint akinek pénzügyi hiányt kell orvosolnia;
  • egyes adósokra jogszabályban kifejezetten meghatározott egyéb esetekben.

Az adós munkabérére vagy munkából eredő egyéb díjazására, vagy a minimálbér összegét meghaladó nyugdíjára irányuló végrehajtás esetén a következő összegek vonhatók le:

  1. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme meghaladja a minimálbér összegét, nem haladja meg azonban a minimálbér kétszeresét: az összeg egyharmada, ha nincsen gyermeke, és az összeg egynegyede, ha eltartott gyermeke van;
  2. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét, nem haladja meg azonban a minimálbér négyszeresét: az összeg fele, ha nincsen gyermeke, és az összeg egyharmada, ha eltartott gyermeke van;
  3. amennyiben a fenti költségek megfizetésére kötelezett személy jövedelme meghaladja a minimálbér négyszeresét: a minimálbér kétszeresét meghaladó összeg, ha nincsen gyermeke, és a minimálbér két és félszeresét meghaladó összeg, ha eltartott gyermeke van;

Ezekben az esetekben a havi munkabért vagy díjazást az adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok levonását követően számítják ki. Ezek a korlátozások ugyanakkor nem vonatkoznak a tartásdíjjal kapcsolatos követelésekre. Ebben az esetben a tartásdíjként megítélt összeg teljes egészében levonásra kerül, és a tartásdíjhátralék megfizetésére kötelezett személy egyéb tartozásai miatt a munkabérét vagy munkából eredő egyéb díjazását vagy nyugdíját érintő levonásokat a teljes jövedelme fennmaradó részéből kell eszközölni. A tartásdíj iránti követelések nem vonhatók végrehajtás alá. Ösztöndíj kizárólag a tartásdíjjal kapcsolatos követelések esetében vonható végrehajtás alá.

A természetes személy adós érvényesen nem mondhat le a személyes vagyontárgyait, a munkabérét vagy munkából eredő egyéb díjazását vagy a nyugdíját megillető védelemről.

A földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 22h. cikke és 63a. cikkének (2) bekezdése határozza meg a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó azon követelményeket, amelyeket az üzemeltetőnek, az engedély tulajdonosának vagy a koncessziós jogosultnak a tevékenysége hatósági engedély szerinti megkezdését megelőzően az energiaügyi miniszternek be kell nyújtania, különösen az alábbiakat: az energiaügyi miniszter javára nyújtott visszavonhatatlan bankgarancia; vagyonkezelői számla az üzemeltető által megjelölt és az energiaügyi miniszter számára elfogadható bankban; biztosítási kötvény, amely az energiaügyi minisztert jelöli meg kedvezményezettként; okiratba foglalt akkreditív, amely alapján pénzeszköz kizárólag a megjelölt tevékenységek elvégzése érdekében hívható le vagy más, az energiaügyi miniszterrel egyeztetett törvényi biztosíték.

A hulladékkezelésről szóló törvény 60. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a hulladéklerakó bezárása és utógondozása jövőbeni költségeinek fedezésére nyújtandó biztosítékokra vonatkozó követelményeket: havi levonások, amelyeket annak a Regionális Környezetvédelmi és Vízellenőrző Szolgálatnak (RIOSV) a vagyonkezelői számlájára kell befizetni, amely a hulladéklerakó helye szerinti területért felelős; havi levonások, amelyeket egy különös rendeltetésű számlára kell befizetni, amely számlát mindaddig zárolják, amíg a hulladéklerakó bezárásával és utógondozásával kapcsolatos valamennyi intézkedést be nem fejezték, kivéve, ha a letétbe helyezett pénzeszközök használatát kifejezetten engedélyezték, vagy az azért a területért felelős illetékes RIOSV javára nyújtott bankgarancia, amelyen a hulladéklerakó található.

Az utolsó hitelezői gyűlés határozatot fogad el a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesíthetetlen vagyontárgyai tekintetében, és dönthet úgy, hogy az adósnak visszaszolgáltatják az elhanyagolható értékkel bíró személyes vagyontárgyakat, illetve azokat a követeléseket, amely behajtása indokolatlanul nehéz lenne.

Az összes tartozás teljes körű kifizetését követően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét visszaszolgáltatják az adós részére.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Az adóst és a csődgondnokot a fizetésképtelenségi eljárás során a következő jogok illetik meg:

  • kifogást emelhetnek a felszámoló által készített mérleggel és jelentéssel szemben, amennyiben az eljárás felszámolás alatt álló gazdasági társaság ellen indult meg. A bíróság a kifogás tárgyában 14 napon belül határoz, e határozatával szemben fellebbezés nem terjeszthető elő;
  • kérhetik, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és utasítsa az adóst a kereskedelmi tevékenysége beszüntetésére a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat időpontjától vagy pedig későbbi időponttól kezdődően, amely dátumnak azonban meg kell előznie a helyreállítási terv javaslatára vonatkozó határidő leteltét, amennyiben egyértelmű, hogy a tevékenység folytatása a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon sérelmével járna;
  • kérhetik, hogy a bíróság engedélyezze a jogszabályban rögzített elővigyázatossági intézkedéseket az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak biztosítása érdekében;
  • helyreállítási tervet javasolhatnak;
  • kérhetik, hogy a bíróság hívjon össze hitelezői gyűlést.

Az adós és a csődgondnok intézkedéseit a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásban rögzítik, amely elektronikus formában is vezethető, és amely a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság hivatalánál hozzáférhető.

Az adós, annak képviselője és a csődgondnok nem vehetnek részt – sem közvetlenül, sem közvetítő vagy más kapcsolt fél útján – ajánlattételi eljárásban és vevőként nem vehetnek részt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó személyes vagyontárgyak vagy tulajdonjogok értékesítésére szolgáló árveréseken. Amennyiben valamely tulajdonjogot arra jogosulatlan ajánlattevő szerez meg, az adásvétel semmisnek minősül, a vevő által fizetett vételárat megtartják, és azt a hitelezői követelések kielégítésére használják fel.

Azt követően, hogy a bíróság megindította a fizetésképtelenségi eljárást vagy megelőző, illetve elővigyázatossági intézkedéseket rendelt el, az adós a csődgondnok felügyelete alatt folytatja a kereskedést és új szerződést csak a csődgondnok előzetes jóváhagyásával és azzal a feltétellel köthet, hogy továbbra is eleget tesz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását elrendelő határozatban elrendelt intézkedéseknek.

A bíróság megfoszthatja az adóst a vagyontárgyai feletti rendelkezés, valamint az elidegenítésének jogától, és e joggal a csődgondnokot ruházhatja fel, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adós magatartása hátrányosan érinti a hitelezők érdekét.

Az adós

Az adósnak a fizetésképtelenné válása vagy a túlzott eladósodása esetén a fizetésképtelenségi eljárást 30 napos határidőn belül kell megindítania. A kérelmet az adós, az adós örököse, a kereskedelmi vállalkozás irányító szerve, meghatalmazottja vagy felszámolója vagy korlátlan felelősséggel rendelkező tagja nyújthatja be. A kérelem meghatalmazott útján történő előterjesztése esetén csatolni kell a meghatalmazást. A kérelemben az adós helyreállítási tervre vonatkozó javaslattal élhet és kijelölhet egy személyt, aki megfelel a kijelölendő csődgondnokokra vonatkozó követelményeknek, arra az esetre, ha a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás megindítását.

Az adós, személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján eljárva, az összes szükséges eljárási lépést megteheti a fizetésképtelenségi eljárás, valamint a megállapítás iránti keresetekkel és az érvényesség megállapítása iránti keresetekkel összefüggésben kezdeményezett eljárások során, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyek szigorúan a csődgondnok hatáskörébe tartoznak.

Bizonyos feltételek esetén az adós és családja tartásdíjra jogosultak. A tartásdíj összegét a bíróság határozza meg, és az a fizetésképtelenségi eljárás költségének minősül.

Az adós részt vehet a hitelezői gyűlésen, amennyiben a hitelezők azt szükségesnek látják.

A bíróság az adós kérelmére megsemmisítheti a hitelezői gyűlés határozatát, amennyiben az jogellenes vagy nagy mértékben sérti egyes hitelezők érdekeit.

Az adós kifogást terjeszthet elő írásban – amelyből egy példány a csődgondnokot illeti – a csődgondnok által elismert vagy elutasított bármely követeléssel szemben az elismert vagy elutasított követeléseknek a cégnyilvántartásban való közzétételüktől számított 7 napon belül. Az adós a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet terjeszthet elő a jegyzéket jóváhagyó bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 14 napon belül, amennyiben a bíróság elutasítja az adós kifogását, amelyet a hitelező által elismert követeléssel szemben nyújtott be, vagy a bíróság valamely követelést belefoglalt az elismert követelések jegyzékébe.

Az adós a bíróságtól kérheti a kijelölt csődgondnok eltávolítását, amennyiben a csődgondnok nem látja el a feladatait, illetve a hitelezők vagy az adós érdekeit sértő módon jár el.

Az adós megtámadhatja a bíróság által a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó személyes vagyontárgyak és tulajdonjogok értékesítése során hozott átruházási intézkedést.

Az adós írásban kifogást terjeszthet elő a bíróságnál a felosztásra szolgáló számlával szemben, és megtámadhatja a számlát jóváhagyó bírósági intézkedést.

Az adós kérheti, hogy a bíróság a helyreállítási terv jóváhagyásáról rendelkező határozat meghozatalakor vagy későbbi időpontban – figyelemmel a vagyontárgyak megóvásának biztosítására és a helyreállítási terv megvalósításának lehetővé tételére – jelölje ki azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az adós a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyásával vagy, felügyeleti szerv hiányában, a bíróság előzetes jóváhagyásával értékesíthet, vagy cserélje le a felügyeleti szerv egy vagy több tagját.

A kereskedelmi törvény 740. cikke alapján az adós az eljárás bármely szakában megállapodást köthet az elismert követelésekkel rendelkező hitelezőkkel a pénzügyi követeléseik rendezése érdekében. Ebben az esetben a csődgondnok nem képviseli az adóst félként. Amennyiben az adós késedelembe esik a megállapodásban vállalt kötelezettségei tekintetében, azok a hitelezők, akiknek a követelései az összes követelés legalább 15%-át kiteszik, a fizetésképtelenségi eljárás folytatását kérhetik.

Az adós az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy éven belül kérheti a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, amennyiben igazolja, hogy elegendő eszköz áll rendelkezésre vagy letétbe helyezte a kezdeti bírósági költségek megelőlegezésére szolgáló összeget.

Az adós az eljárás felfüggesztését elrendelő határozattól számított egy éven belül kérheti a bíróságtól a felfüggesztett eljárás folytatását, amennyiben a szóban forgó időszak alatt a vitatott követelésekre elkülönített összegeket felszabadítják, vagy olyan eszközök kerülnek elő, amelyekről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással.

Az adós a helyreállítható jogai tekintetében az eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) iránti kérelemmel fordulhat a bíróság felé, amennyiben az eljárás során elismert valamennyi tartozását, beleértve a kamatokat és a felmerült költségeket, maradéktalanul kiegyenlítette. Az adós jogait az összes tartozás maradéktalan kiegyenlítésének hiányában is helyreállítják, amennyiben a fizetésképtelenséget kedvezőtlen üzleti és gazdasági fejlemények okozták. A korlátlan felelősséggel rendelkező tagok jogait azonos feltételek mellett állítják helyre. Nem nyújtható be fellebbezés a bíróság eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatával szemben. Az adós a kérelmét elutasító határozatot 7 napon belül támadhatja meg. A végleges határozatot bejegyzik a cégnyilvántartásban vezetett, a fizetésképtelen kereskedőre vonatkozó iratanyagba.

Az adós kifogással élhet a csődgondnok által a megbízatása megszűnését megelőzően készített végső jelentéssel szemben a szóban forgó jelentés bíróság elé terjesztésétől számított 7 napon belül. A bíróság 14 napon belül határoz a jelentés tárgyában, és e határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az adós a tartozásai teljes és végleges rendezését követően visszakaphatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét, amennyiben van ilyen fennmaradó rész.

A hitelező fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmének végleges határozattal való elutasítása esetén az adós – függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy – kártérítésre jogosult, amennyiben a hitelező szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járt el. Kártérítés jár minden olyan elszenvedett vagyoni vagy nem vagyoni kár után, amely közvetlen következménye a jogtalan magatartásnak. A kártérítés összege mérsékelhető, amennyiben az adós magatartása hozzájárult az elszenvedett kárhoz. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításának engedélyezése iránti kérelmet több hitelező nyújtotta be, e hitelezőket egyetemleges felelősség terheli.

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 14 napon belül a következőket kell előterjesztenie a bíróság és a csődgondnok részére:

  1. a gazdasági társaság üzleti tevékenységére és az adós vagyontárgyaira vonatkozó szükséges információkat;
  2. egy listát a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző 6 hónapban készpénzben vagy banki átutalással teljesített 1200 BGN-t meghaladó kifizetésekről;
  3. egy listát az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző tizenkét hónapos időszak alatt a kapcsolt felek részére teljesített kifizetésekről;
  4. közjegyző által hitelesített nyilatkozatot, amely felsorolja az összes személyes vagyontárgyat, tulajdonjogot és követelést, valamint az ezekért felelős adósok nevét és címét.

Az adós az erre irányuló írásbeli felszólítástól számított 7 napot belül információt szolgáltat a bíróság vagy a csődgondnok részére az eszközeiről és az üzleti tevékenységéről, beleértve minden vonatkozó dokumentumot. Az információnak a felszólítás időpontjához képest naprakésznek kell lennie. Ellenkező esetben a bíróság bírságot szab ki.

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek meg nem fizetése miatt felfüggesztő határozattól számított egy hónapon belül meg kell szüntetnie a munkavállalói és az alkalmazottai munkaszerződéseit, értesítenie kell a Nemzeti Adóhivatal illetékes helyi igazgatóságát, az említett munkavállalók és alkalmazottak tekintetében társadalombiztosítási célból ki kell bocsátania a munkatapasztalatot és a munkaviszony időtartamát igazoló szükséges dokumentumokat, össze kell állítania egy referenciadokumentumot, amely felsorolja a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalókat és az alkalmazottakat megillető garantált követelésekről szóló törvény és az e törvény végrehajtásának szabályait lefektető rendeletek alapján garantált követeléssel rendelkező személyeket, valamint át kell adnia a gazdasági társaság nyilvántartásait a Nemzeti Biztosítóintézet illetékes helyi irodájának.

Az adós legalább negyedévente jelentést nyújt be a tevékenységéről, valamint a helyreállítási terv végrehajtása iránt tett intézkedésekről a tervben megjelölt felügyeleti szerv részére, és e szervet minden olyan körülményről értesíti, amely a helyreállítást érdemben befolyásolhatja.

Az adós irányító szerveinek be kell szerezniük a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyását mielőtt döntenének az alábbiakról:

  • az adós helyreállítása;
  • a vállalkozások vagy azok jelentős részének bezárása vagy átruházása;
  • tulajdonügyletek a rutin jellegű intézkedések kivételével, valamint az adós üzleti tevékenységének irányításával kapcsolatos ügyletek;
  • az adós üzleti tevékenységének jelentős megváltoztatása;
  • jelentős szervezeti változások;
  • a helyreállítási terv végrehajtásához nélkülözhetetlen hosszú távú együttműködés kialakítása, vagy az ilyen együttműködés beszüntetése;
  • fióktelepek nyitása vagy bezárása.

A bíróság által jóváhagyott helyreállítási terv kötelező az adósra nézve, akinek haladéktalanul végre kell hajtania az előírt szervezeti változásokat.

Az adósnak tartózkodnia kell a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikkében felsorolt intézkedésektől és ügyletektől a hivatkozott törvényben meghatározott időtartamon belül és előírt feltételek szerint, ellenkező esetben ezek az intézkedéseket és ügyleteket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében érvénytelenné nyilváníthatják.

A csődgondnok

A bolgár jog alapján csődgondnok olyan természetes személy lehet, akik megfelel az alábbi követelményeknek:

  1. felnőttként nem ítélték el szándékos és büntethető bűncselekmény miatt, kivéve ha bírói mentesítéssel mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
  2. nem házastársa, illetve nem egyenesági vér szerinti rokona az adósnak vagy a hitelezőnek; nem oldalági rokona az adósnak vagy a hitelezőnek hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig;
  3. nem hitelező a fizetésképtelenségi eljárásban;
  4. nem olyan fizetésképtelen adós, akinek az eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) iránti kérelmét nem hagyták jóvá;
  5. nem áll olyan kapcsolatban az adóssal vagy valamelyik hitelezővel, amely alapján megalapozottan felmerülhet a részrehajlás gyanúja;
  6. gazdasági vagy jogi egyetemi végzettséggel és legalább hároméves vonatkozó szakmai tapasztalattal rendelkezik;
  7. a vonatkozó rendeletben meghatározott szabályok és eljárás szerint sikeres alkalmassági vizsgát tett, és felvették az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott és az Állami Közlönyben közzétett, a csődgondnokként kijelölhető szakértők listájára;
  8. nem szüntették meg a csődgondnoki megbízatását a kötelezettségei megszegése, illetve a hitelezők vagy az adós érdekeit sértő intézkedései miatt; nem törölték a Központi Bank által vezetett nyilvántartásból, illetve nem szüntették meg a megbízatását az Alap döntése alapján vagy a pénzügyminiszter javaslatára valamely kötelezettség megszegése vagy a hitelezői érdekeket hátrányosan érintő intézkedés miatt;
  9. nem tartozik a pénzintézetekről szóló törvény 65. cikke (2) bekezdésének 11. pontjában vagy a hitelintézetekről szóló törvény 103. cikke (2) bekezdésének 16. pontjában előírt intézkedések hatálya alá.

Az igazságügyi miniszter törli a csődgondnokot a listáról, amennyiben megállapítást nyer, hogy megsértette a csődgondnoki tisztségre ruházott jogköröket és kötelezettségeket, függetlenül attól, hogy a jogsértést a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság állapította-e meg, majd intézkedik a módosított lista Állami Közlönyben való közzététele iránt.

A csődgondnokra ruházott jogköröket több személy is gyakorolhatja. Ebben az esetben a döntéseket egyhangúan hozzák, az intézkedéseket pedig közösen hajtják végre, kivéve ha a hitelezők vagy – a csődgondnok feladatait ellátó felek közötti vita esetén – a bíróság másként dönt. Amennyiben a csődgondnokra ruházott jogköröket több személy gyakorolja, akik a döntéseiket egyhangúan hozzák meg és közösen járnak el, e személyek egyetemleges felelősséggel tartoznak.

A csődgondnok éves díjat köteles fizetni a folyamatos szakmai képzés érdekében. Azt a csődgondnokot, aki elmulasztja időben befizetni az előírt díjat, törlik a nyilvántartásból. Legkésőbb a csődgondnok kijelölésétől számított három napon belül, és e kijelölés megerősítését megelőzően, a csődgondnoknak szakmai felelősségbiztosítást kell kötnie a fizetésképtelenségi eljárás teljes idejére, hogy a tisztségével járó kötelezettségek megsértéséből eredő kártérítési követelésekkel szemben védve legyen.

Az igazságügyi miniszternek a gazdasági miniszterrel közösen eljárva évente tanfolyamokat kell szerveznie a csődgondnokok részére.

A kereskedelmi törvény alapján a csődgondnokok a következő kategóriákba tartoznak:

  • a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatban kijelölt ideiglenes csődgondnok;
  • elővigyázatossági intézkedésként kijelölt ideiglenes csődgondnok;
  • állandó csődgondnok, akit megválaszthat a hitelezői választmány, vagy, amennyiben a hitelezői választmány nem tud megállapodni a kijelölésről, a bíróság;
  • csődgondnok-helyettes;
  • hivatalból kirendelt (ex officio) csődgondnok, akit az állandó csődgondnok elbocsátásakor jelölnek ki és aki a feladatait az új állandó csődgondnok kijelöléséig látja el.

Az ideiglenes csődgondnok jogkörei megegyeznek az állandó csődgondnok jogköreivel. Ezen túlmenően az ideiglenes csődgondnok az alábbi dokumentumokat készíti el a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 14 napon belül:

  • az adós könyvelése alapján összeállított hitelezői listát, amelyben szerepel a követelések összege és hogy a cégnyilvántartásban és az adós könyvelésében fellelhető információk alapján mely hitelezők állnak vagy álltak kapcsolatban az adóssal a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző három évben;
  • az adós könyvelésének hiteles másolatát;
  • írásbeli jelentést a fizetésképtelenség okairól, az adós fennálló vagyonáról, a vagyona megóvása érdekében hozott intézkedésekről és a gazdasági társaság megmentésének lehetőségeiről.

Az ideiglenes csődgondnok köteles részt venni az első hitelezői választmányi ülésen.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság kijelöli az első hitelezői választmányi ülésen megválasztott csődgondnokot, amennyiben megfelel az előírt követelményeknek és közjegyző által hitelesített nyilatkozatban előzetes írásbeli hozzájárulását adta a kijelöléséhez, majd a bíróság meghatározza azt az időpontot, amelyen a csődgondnoknak meg kell kezdenie a feladatait. A csődgondnok a kijelölésekor közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújt be, amely igazolja a tisztségével járó és a kereskedelmi törvényben meghatározott feladatait érintő bizonyos jogi akadályok fennállását vagy hiányát, mint például hogy korlátolt felelősségű társaság tagja vagy részvénytársaság részvényese, egyidejűleg felszámolói és csődgondnoki feladatokat is ellát, illetve egyéb fizetett tisztségeket tölt be. A csődgondnoknak azonnal tájékoztatnia kell a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságot, ha a fenti körülmények közül bármelyik felmerül. A csődgondnoknak a bíróság által meghatározott időpontban kell betöltenie a tisztségét. Ennek elmaradása esetén a bíróság a kijelölt csődgondnokot 7 napon belül az első hitelezői gyűlés jelöltjei közül választott személlyel váltja fel. Amennyiben nem voltak alternatív jelöltek, a vonatkozó listáról jelölnek ki csődgondnokot és új hitelezői gyűlést hívnak össze. Amennyiben a hitelezői gyűlésen nem jutnak megállapodásra a csődgondnok kijelöléséről vagy díjazásáról, a csődgondnok díjazását a bíróság határozza meg.

A bíróság az alábbi esetekben menti fel a csődgondnokot a tisztségéből:

  1. A csődgondnok írásbeli kérelmére;
  2. Ha a csődgondnok cselekvőképtelenné válik;
  3. Ha a csődgondnok többé nem felel meg a jogszabályi követelményeknek;
  4. Az összes követelés teljes összegének több mint a felével rendelkező hitelezők kérésére;
  5. a hitelezői gyűlésen elfogadott határozat alapján;
  6. olyan esetekben, ahol a csődgondnok többé már nem képes gyakorolni a jogköreit;
  7. Halála esetén.

A bíróság hivatalból vagy az adós, a hitelezői választmány vagy valamelyik hitelező kérésére bármikor eltávolíthatja a csődgondnokot, amennyiben nem látja el a feladatait vagy olyan magatartást tanúsít, amely sérti a hitelező vagy az adós érdekét. A kérelemre felmentett csődgondnok az új csődgondnok kijelöléséig köteles továbbra is ellátni a feladatait. A csődgondnok felmentését elrendelő határozat azonnal végrehajtható, és az azzal szemben benyújtott fellebbezésnek nincsen halasztó hatálya. A felmentést elrendelő határozat megsemmisítése nem helyezi vissza a felmentett felet a csődgondnoki tisztségébe a fizetésképtelenségi eljárásban. A bíróság összehívja a hitelezők gyűlését, amelynek feladata, hogy új csődgondnokot válasszon. Az új csődgondnok kiválasztásáig a csődgondnok feladatait a bíróság által kijelölt hivatalból eljáró csődgondnok látja el.

A csődgondnok legkésőbb a tisztsége betöltésétől számított 3 napon belül kérelmezi az adós zár alá vett vagyontárgyai tekintetében a zár alá vétel feloldását és leltárt állít össze az adós ingatlanvagyonáról és személyes vagyontárgyairól, készpénzéről, értéktárgyairól, értékpapírjairól, szerződéseiről, követeléseiről stb., ideértve a harmadik felek birtokában lévő személyes vagyontárgyakat. A csődgondnok összeállítja a leltárt, és amennyiben későbbi időpontban egyéb vagyontárgyak kerülnek elő, további leltárt készít. A leltár összeállításának pillanatától a csődgondnok felel az abban részletezett vagyontárgyakért, kivéve, ha azokat megőrzésre átadták az adós vagy harmadik fél részére.

A csődgondnokot az alábbi jogok illetik meg:

  1. Képviselheti a vállalkozást;
  2. Intézheti az aktuális ügyeit;
  3. Felügyeli az adós üzleti tevékenységét, amennyiben az üzleti tevékenysége végzésére vonatkozó jogát korlátozták;
  4. Magához veheti és vezetheti a könyvelést, és intézheti a vállalkozás üzleti levelezést;
  5. Megkeresésekkel élhet és azonosíthatja az adós vagyontárgyait;
  6. Jogszabályban előírt esetekben kérheti azoknak a szerződéseknek a megszüntetését, felbontását vagy megsemmisítését, amelyekben az adós részes fél;
  7. Részt vehet azokban a peres eljárásokban, amelyekben a vállalkozás peres fél, valamint keresetet nyújthat be a nevében;
  8. Beszedhet az adósnak járó pénzösszeget és a bevételt külön számlán helyezi el;
  9. A bíróság engedélyével rendelkezhet az adós bankszámlán elhelyezett pénzösszegei felől, amennyiben az adós vagyontárgyaival kapcsolatos adminisztráció és azok megóvása érdekében az szükséges;
  10. Megkeresésekkel élhet az adós hitelezőinek azonosítása érdekében;
  11. Bírósági határozat alapján összehívhatja és megszervezheti a hitelezői gyűlést;
  12. Helyreállítási tervet javasolhat;
  13. Megteheti a szükséges intézkedéseket az adós más gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni érdekeltségeinek megszüntetése érdekében;
  14. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont átválthatja pénzösszegre;
  15. Egyéb, jogszabályban előírt vagy a bíróság által elrendelt intézkedéseket tehet.

Valamennyi kormányzati szerv és intézmény köteles segíteni a csődgondnokot a feladatai ellátása során.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedése napjától az adós követeléseinek kielégítéseképpen fizetett pénzösszegeket a csődgondnok veszi át.

A csődgondnok gondoskodik róla, hogy a cégnyilvántartásban közzétegyék az elismert és elutasított követelések listáját az adós pénzügyi jelentéseivel együtt, amint azokat véglegezték, és a bíróság hivatalánál hozzáférhetővé teszi őket a hitelezők és az adós számára.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon méretének növelése érdekében a csődgondnok begyűjti a korlátolt felelősségű társaságok tagjaitól a be nem fizetett részesedéseket és hozzájárulásokat, és a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben követelést nyújthat be, e követeléssel kapcsolatban pedig teljesítés iránti keresetet terjeszthet elő. Amennyiben a követelést hitelező nyújtja be, a bíróság a csődgondnokot sua sponte társ-felperesnek tekinti. A csődgondnoknak részt kell vennie az adós vagy a hitelező által a kereskedelmi törvény 694. cikke szerint benyújtott megállapítás iránti kereset alapján indult eljárásban.

A csődgondnok a bíróság engedélyének beszerzését követően intézkedik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó tulajdonjogok értékesítése iránt, felosztási táblázatot készít a rendelkezésre álló összegekről, amelyeket a kereskedelmi törvény 722. cikkének (1) bekezdése szerint követeléssel bíró hitelezők között kell felosztani a rangsorban elfoglalt helyük, az előjogaik és biztosítékaik szerint, gondoskodik róla, hogy a táblázatot bevezessék a cégnyilvántartásba, és a táblázat alapján kifizetéseket teljesít. A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket.

Amennyiben az adós az elismert követelésekkel rendelkező összes hitelező kielégítéséhez hozzájárul, a csődgondnok nem jár el az adós mint fél képviseletében.

A csődgondnok a tisztségével járó jogköreit gondosan és körültekintően köteles gyakorolni. A csődgondnok a bíróság kifejezett engedélye nélkül nem ruházhatja át a jogköreit harmadik félre. A csődgondnok nem bocsátkozhat tárgyalásba az adós nevében, sem személyesen, sem pedig kapcsolt fél útján. A csődgondnok a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból semmilyen módon nem szerezhet meg személyes vagyontárgyat vagy tulajdonjogot, sem közvetlenül, sem pedig más személy útján. Ez a korlátozás kiterjed a csődgondnok házastársára, egyenesági rokonaikra, valamint az oldalági rokonaikra hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig. A csődgondnok semmilyen olyan tényt, adatot és információt nem hozhat nyilvánosságra, amelyről a jogkörei gyakorlása, illetve a tisztségével járó feladatok ellátása során szerzett tudomást.

Amennyiben a csődgondnok nem látja el a feladatait vagy nem megfelelően látja el azokat, a bíróság legfeljebb egy havi díjazásának megfelelő bírságot szabhat ki a csődgondnokkal szemben. A csődgondnoknak a jogszabályban meghatározott kamattal megegyező összegű kártérítést kell fizetnie az átvett összegek bankba történő letétbe helyezésének bármely késedelme után. A csődgondnok kártérítési felelősséggel tartozik az adós és a hitelezők irányába minden olyan kárért, amelyet a feladatai ellátása során jogtalanul okozott.

A csődgondnok a megbízatása megszűnése esetén azonnal köteles átadni a könyvelést, a számlákat és a főkönyveket, valamint a megőrzésre átvett vagyontárgyakat az új csődgondnok vagy a bíróság által kijelölt személy részére, illetve – amennyiben a helyreállítási tervet [a hitelezői gyűlés] megfontolásra érdemesnek találta – az adós számára. A csődgondnok jogkörei a fizetésképtelenségi eljárás lezárultával megszűnnek. A csődgondnok a könyvelést és az adós fennmaradó vagyonát átadja az irányító szerve részére. A csődgondnok jogai helyreállnak, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása mellett döntenek.

2017-ben bevezették a csődgondnok-helyettes személyét. Csődgondnok-helyettes olyan természetes személy lehet, aki a csődgondnokokra vonatkozó valamennyi előírásnak megfelel, kivéve az alábbiakra vonatkozó követelményeket: Legalább kétéves vonatkozó szakmai tapasztalat; Alkalmassági vizsga sikeres teljesítése külön rendeletben meghatározott eljárás szerint; Felvétel az Igazságügyi Minisztérium által elfogadott és az Állami Közlönyben közzétett, a csődgondnokként kijelölhető szakértők listájára. A csődgondnok-helyettes semmilyen időpontban nem állhatott a pénzintézetekről szóló törvény 65. cikke (2) bekezdésének 11. pontjában vagy a hitelintézetekről szóló törvény 103. cikke (2) bekezdésének 16. pontjában előírt intézkedések hatálya alatt.

A csődgondnok-helyettesnek való kijelölés érdekében a jelentkezőknek rendeletben meghatározott eljárás szerint sikeres alkalmassági vizsgát kell tenniük. Az igazságügyi miniszter határozatban elrendeli az előírt alkalmassági feltételeket teljesítő csődgondnok-helyettesek külön listában való feltüntetését.

A csődgondnok-helyettes megtehet bizonyos intézkedéseket a csődgondnok hatáskörének keretein belül, a csődgondnok utasításai alapján és a vonatkozó eljárással összhangban eljárva (felhatalmazás alapján és a bíróság kifejezett engedélyével). A csődgondnok-helyettes aláírhat egyes a csődgondnok munkájával kapcsolatos dokumentumokat, az aláíráskor azonban fel kell tüntetnie a „helyettes” szót. A csődgondnok-helyettes és a csődgondnok egyetemlegesen felelnek minden olyan kárért, amelyet a feladataik ellátása során jogtalanul okoztak. A csődgondnok és a csődgondnok-helyettes közötti viszonyt szerződés szabályozza. Különös szabályok hiányában a csődgondnok-helyettes tevékenységére a csődgondnokra irányadó szabályok vonatkoznak.

A külföldi bíróság által hozott határozatban kijelölt csődgondnok a tisztségével járó jogait abban az országban gyakorolja, amelyben a fizetésképtelenségi eljárást megindították, mindaddig, amíg az eljárása nem jár a Bolgár Köztársaság közrendjének sérelmével. A külföldi bíróság által kijelölt csődgondnok kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. A helyreállítási terv másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban való jóváhagyásához be kell szerezni az alapeljárásban eljáró csődgondnok hozzájárulását. A csődgondnok által valamely ügylet hatályon kívül helyezése iránt az alapeljárásban vagy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban benyújtott indítvány mindkét eljárásban benyújtottnak minősül.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező követelése beszámítható a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló tartozásába, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően már mindkét tartozás fennállt, kölcsönösen végrehajthatóak és azonos fajtájúak voltak, a hitelező követelése pedig esedékessé vált. Amennyiben a hitelező követelése a fizetésképtelenségi eljárás során vagy az adós fizetésképtelenségét megállapító határozat következtében válik esedékessé, feltéve, hogy a határozat eredményeképpen mindkét tartozást azonos osztályba sorolták, a hitelező a tartozását csak azt követően számíthatja be, hogy a tartozás esedékessé vált, vagy a két tartozás azonos rangsorba került. A beszámításról szóló nyilatkozatot meg kell küldeni a csődgondnok részére.

A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében érvényteleníthető, amennyiben a hitelező követelése vagy tartozása a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, és a követelés vagy a tartozás keletkezésekor tudomással bírt arról, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, vagy hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be. Tekintet nélkül a kölcsönös tartozások keletkezésének idejére, az adós által végzett beszámítás a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítását követően, azonban a kérelem benyújtását megelőző egy évnél nem korábban, érvénytelen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, kivéve a tartozásnak azt a részét, amelyet a hitelező a vagyon pénzzé tételét követően a felosztáskor kapna.

A beszámítás érvénytelenítése iránti keresetet benyújthatja a csődgondnok, vagy, amennyiben a csődgondnok nem nyújt be ilyen keresetet, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezője a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított egy éven belül vagy a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újból megindításától számított egy éven belül. Amennyiben a tartozást a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően számították be, a beszámítás érvénytelenítése iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő a beszámítás időpontjában kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása valamennyi olyan tulajdonjogi, polgári és kereskedelmi jogvitára és választottbírósági eljárásra halasztó hatállyal bír, amelyben az adós félként jár el (az adós pénzügyi követeléseivel kapcsolatos munkaügyi jogviták kivételével). Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor valamely másik ügyben, amelyben az adós alperesként jár el, a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy megvizsgálja az adós által valamely beszámítással szemben felhozott kifogást.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az adósnak legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek meg nem fizetése miatt felfüggesztő határozattól (a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat) számított egy hónapon belül meg kell szüntetnie a munkavállalói és az alkalmazottai munkaszerződéseit, értesítenie kell a Nemzeti Adóhivatal illetékes helyi igazgatóságát, az említett munkavállalók és alkalmazottak tekintetében társadalombiztosítási célból ki kell bocsátania a munkatapasztalatot és a munkaviszony időtartamát igazoló szükséges dokumentumokat, össze kell állítania egy referenciadokumentumot, amely felsorolja a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalókat és az alkalmazottakat megillető garantált követelésekről szóló törvény és az e törvény végrehajtásának szabályait lefektető rendeletek alapján garantált követeléssel rendelkező személyeket, valamint át kell adnia a gazdasági társaság nyilvántartásait a Nemzeti Biztosítóintézet illetékes helyi irodájának.

A csődgondnok bármely szerződést, amelyben az adós részes fél, megszüntethet részleges vagy lényeges szerződésszegés miatt. A csődgondnok 15 nappal előre közli a szerződés megszüntetésére irányuló szándékát, és ezen időtartam alatt válaszolnia kell a másik fél arra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmeire, hogy a szerződés megszüntetésre kerül-e, vagy pedig érvényben marad. A szerződést megszűntnek kell tekinteni, ha a csődgondnok nem válaszol a kérelemre. A szerződés megszüntetése esetén a másik fél kártérítésre jogosult. A csődgondnoknak nem keletkezik arra vonatkozó kötelezettsége, hogy – amennyiben valamely szerződés, amely alapján az adós rendszeres időközönként kifizetést teljesít érvényben marad – rendezzen bármely olyan, e szerződés szerinti hátralékot, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedése napjától az adós követeléseinek kielégítéseképpen fizetett pénzösszegeket a csődgondnok veszi át. Az adós valamely követelésének a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, azonban a hivatkozott határozat nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történő kielégítése abban az esetben érvényes, ha a követelést kiegyenlítő fél nem tudott arról, hogy fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy, amennyiben tudott az eljárásról, a követelés kielégítésével járó gazdasági előnyt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részévé tették. A jóhiszeműséget az ellenkező bizonyításáig feltételezni kell.

A kereskedelmi törvény 646. cikke szerint az alábbi intézkedések érvénytelenek a hitelezők tekintetében, amennyiben azokat a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, a megállapított eljárási szabályok megsértésével hozták meg:

  • valamely tartozásnak a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően történő kiegyenlítése;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogon vagy személyes vagyontárgyon alapított zálogjog vagy jelzálogjog;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogot vagy személyes vagyontárgyat érintő ügylet.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elbírálását megelőzően, a hitelező kérelmére vagy hivatalból, és amennyiben ez az adós vagyonának megóvása érdekében szükséges, elrendelheti az adós vagyonára vezetett végrehajtási eljárás felfüggesztését, kivéve az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv alapján indított végrehajtási eljárást. A hitelező által indítványozott intézkedéseket a bíróság abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben a hitelező az indítványát írásbeli bizonyítékkal hitelt érdemlően alátámasztja és/vagy a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújt, hogy megtérítse az adóst ért bármely kárt, amennyiben később megállapítást nyer, hogy az adós nem fizetésképtelen, illetve nincs túlzottan eladósodva. A bíróság megszüntetheti a elővigyázatossági intézkedést, amennyiben arra a vagyon megóvása érdekében többé nincsen szükség.

A határozatról értesítik az intézkedéssel érintett felet, valamint az elrendelését indítványozó felet. Az intézkedés azonnal végrehajtható, és azzal szemben az értesítés kézbesítésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő. A fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. Az elővigyázatossági intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalának napjától megszűntnek kell tekinteni. Az elrendelt elővigyázatossági intézkedés a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat meghozatalának napjáig marad hatályban. Ettől az időponttól kezdve a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat következtében hatályát veszti.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat felfüggesztő hatállyal bír a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakra vezetett végrehajtási eljárásra, az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 193. cikkében előírt vagyontárgyak kivételével. Amennyiben valamely hitelező javára kifizetés történik a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időpontja és a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozat bejegyzésének időpontja között, a kifizetett összeget visszajuttatják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Amennyiben fennáll a hitelezői érdekek sérelmének veszélye és valamely biztosítékkal rendelkező hitelező érdekében lépéseket tesznek a biztosíték érvényesítése iránt, a bíróság azzal a feltétellel engedélyezheti az eljárás folytatását, hogy a bevételnek a biztosíték összegét meghaladó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz. Amennyiben követelést nyújtanak be és azt elismerik a fizetésképtelenségi eljárásban, az eljárás felfüggesztése megszüntetésre kerül. A végrehajtási eljárás során elrendelt letiltások és lefoglalások nem hajthatóak végre a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőinek követeléseivel szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a polgári perrendtartás vagy az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv szerinti elővigyázatossági intézkedés nem rendelhető el az adós vagyona tekintetében.

Az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyv 193. cikkében hivatkozott vagyontárgyak olyan elővigyázatossági intézkedések tárgyát képezhetik, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően indított végrehajtási eljárás során köztartozás behajtása iránt már korábban elrendeltek. A szóban forgó vagyontárgyakat a hatósági végrehajtó az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyvben foglaltak szerint értékesíti. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem elegendő a követelés teljes összegének, a felhalmozott kamat és a hatósági végrehajtási eljárás során felmerült költségek fedezéséhez, a központi kormányzat vagy az önkormányzat követelésének fennmaradó részét az általános szabályok szerint egyenlítik ki. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel meghaladja a követelés teljes összegét, a felhalmozott kamatot és a hatósági végrehajtási eljárás során felmerült költségeket, a hatósági végrehajtó a bevétel fennmaradó részét befizeti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon számlájára. Amennyiben a hatósági végrehajtó a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem értékesíti a vagyontárgyakat, a vagyon a hatósági végrehajtótól a csődgondnokhoz kerül és a fizetésképtelenségi eljárás során kerül értékesítésre.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően nem indítható peres eljárás tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi viták tekintetében bíróság vagy választottbíróság előtt, kivéve az alábbi eseteket:

  • harmadik fél jogainak védelme érdekében, aki a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonosa;
  • munkaügyi jogvita;
  • harmadik fél tulajdonában lévő vagyontárggyal biztosított pénzügyi követelés.

Az alábbi személyek megállapítás iránti keresetet nyújthatnak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján, amelyben kérhetik valamely fennálló, a fizetésképtelenségi eljárásban nem elismert követelés jóváhagyását, vagy vitathatják valamely elismert követelés fennállását:

  • az adós, amennyiben a bíróság elutasítja a csődgondnok által elismert követeléssel szemben benyújtott kifogást, vagy a szóban forgó követelést belefoglalja az elismert követelések listájába;
  • az el nem ismert követeléssel rendelkező hitelező, amennyiben a bíróság a kifogást nem veszi figyelembe, vagy kizárja a követelést az elismert követelések listájából;
  • a hitelező, amennyiben a bíróság elutasítja a kifogását, amelyet egy másik hitelező követelésének elismerésével szemben nyújtott be, vagy a bíróság egy másik hitelező követelését veszi fel az elismert követelések listájába.

Az érvényesség megállapítása iránti keresetet onnantól számított 14 napon belül kell benyújtani, hogy az elismert követelésekről szóló lista jóváhagyásáról hozott határozatot a cégnyilvántartásban közzétették. A csődgondnoknak részt kell vennie az eljárásban. A határozat jogerőre emelkedése meghatározó az adós, a csődgondnok és a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi hitelezője számára.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyak – pénzzé tételük érdekében történő – értékesítésének érvényessége polgári jogi perben támadható, amennyiben a vagyontárgyat olyan harmadik fél szerezte meg, aki nem volt jogosult ajánlatot tenni az árverés során, vagy a vételárat nem fizették meg. Az utóbbi esetben a vevő felléphet a keresettel szemben a fizetendő összeg és annak onnantól számítva felhalmozott kamatai megfizetésével, hogy az értékesített vagyontárgy vevőjévé nyilvánították.

Amennyiben a fél többé nem rendelkezik valamely tulajdonjoggal azt követően, hogy a vagyontárgyat – pénzzé tétele érdekében – értékesítették, megszerezték, a vevője pedig birtokba vette, a fél a jogorvoslat iránti igényét kizárólag tulajdoni kereset útján érvényesítheti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindulása valamennyi olyan tulajdonnal kapcsolatos polgári és kereskedelmi jogvitára és választottbírósági eljárásra halasztó hatállyal bír, amelyben az adós félként jár el, az adós pénzügyi követeléseivel kapcsolatos munkaügyi jogviták kivételével. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor valamely másik ügyben, amelyben az adós alperesként jár el, a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy megvizsgálja az adós beszámítással szemben felhozott kifogását. A felfüggesztett eljárást újból megindítják, ha a követelést elismerik a fizetésképtelenségi eljárásban, vagyis feltüntetik az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listáján.

A felfüggesztett eljárást az alábbi személyek részvételével folytatják: 1) a csődgondnok és a hitelező, amennyiben a követelés nem szerepel a csődgondnok által elismert követelések listájában vagy az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listáján, vagy 2) a csődgondnok, a hitelező és a kifogást előterjesztő fél, amennyiben a követelés szerepel a csődgondnok által elismert követelések listájában, de a követelés szerepeltetésével szemben kifogást nyújtottak be. Ebben az esetben a határozat az adósra, a csődgondnokra és az összes hitelezőre nézve meghatározó, akinek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló követelése van.

Az adóssal szemben harmadik fél tulajdona által biztosított pénzügyi követelés tekintetében folyamatban lévő eljárás nem függeszthető fel.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelező, akinek kereskedelmi ügyletből származó követelése áll fenn az adóssal szemben, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve beléphet valamely másik hitelező által benyújtott fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem alapján indult eljárásba. A kérelemben az adós helyreállítási tervre vonatkozó javaslattal is élhet, és kijelölhet egy személyt, aki megfelel a csődgondnokokra vonatkozó követelményeknek és e tisztségre kijelölhető, arra az esetre, ha a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A hitelező kérheti a bíróságtól, hogy a fizetésképtelenség megállapítása iránti kereset elbírálását megelőzően rendeljen el megelőző és elővigyázatossági intézkedést, amennyiben az az adós vagyonának megóvása érdekében szükséges.

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozás további működése hátrányosan érintené a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, a bíróság a hitelező kérelmére, a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat napjától vagy későbbi időponttól kezdődően, de még a helyreállítási terv javaslattételi határidejének letelte előtt, elrendelheti a működés beszüntetését.

Amennyiben az adós rendelkezésre álló vagyontárgyai nem elegendőek a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezéséhez, a bíróság meghatároz egy összeget, amelyet a hitelezőnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása érdekében meghatározott határidőn belül előre meg kell fizetnie. Amennyiben az adós vagyona nem elegendő vagy az induló költségeket nem előlegezték meg, a hitelező az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat bejegyzésétől számított egy éven belül kérheti a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

A hitelezők a kereskedelmi törvényben előírt feltételek teljesülése esetén vitathatják a fizetésképtelenségi eljárás során hozott bírósági határozatokat, valamint az adós irányító szervének intézkedéseit és döntéseit.

A fizetésképtelenségi eljárásban a megjelenésre idézést és az idézést az eljárásban félnek minősülő hitelezőknek a bolgár címükön kézbesítik. Amennyiben a hitelező a bíróság értesítése nélkül változtatta meg a címét, az összes idézést és iratot az ügyirathoz csatolják, és megfelelően kézbesítettnek tekintik. Amennyiben a hitelező nem rendelkezik bolgár címmel, a székhelye pedig másik országban található, köteles megjelölni egy kézbesítési címet Bulgáriában. Amennyiben nem jelölnek meg ilyen bolgár kézbesítési címet, az idézést a cégnyilvántartásban teszik közzé. A fizetésképtelenségi eljárás megindulását követően a bíróság nem vitatható eljárási cselekményei, amelyeket nem kell bejegyezni a cégnyilvántartásba, illetve amelyekről a polgári perrendtartás értelmében nem kell értesíteni a feleket, a bíróság által vezetett nyilvántartásba való bejegyzésükkel a felek számára kézbesítettnek minősülnek. Amennyiben a kereskedelmi törvény lehetővé teszi az idézések cégnyilvántartásban közzétett hirdetmény útján való kézbesítését a felek részére, a meghívást, értesítést vagy idézést legalább 7 nappal a gyűlés vagy tárgyalás tervezett időpontját megelőzően közzé kell tenni.

Az első hitelezői gyűlésen az ideiglenes csődgondnok által az adós könyvelése alapján összeállított listán szereplő hitelezők vesznek részt, és ezen az első gyűlésen e könyvelés egyes szemelvényei bemutatásra kerülnek. A hitelezők a gyűlésen személyesen vagy a hitelező képviseletére kifejezett meghatalmazás útján jogosult meghatalmazott útján vesznek részt. Természetes személy hitelező esetében a meghatalmazó aláírását a meghatalmazáson közjegyző előtt hitelesíttetni kell. A határozatokat a listán szereplő hitelezők szavazatainak egyszerű többségével fogadják el, kizárva ebből azon hitelezők szavazatait, akik az adóssal pillanatnyilag kapcsolatban állnak, azon hitelezőkét, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hároméves időszak során az adóssal kapcsolatban álltak, valamint azon hitelezőkét, akik olyan felek követeléseit szerezték meg, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hároméves időszak során az adóssal kapcsolatban álltak. Az első hitelezői gyűlés:

  • meghallgatja az ideiglenes csődgondnok által készített jelentést;
  • állandó csődgondnokot jelöl, a jelölést pedig felterjeszti a bírósághoz;
  • hitelezői választmányt választ.

Az alábbi esetekben nem kerül sor hitelezői gyűlés összehívására:

  1. A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően az adós három évig nem tette közzé az éves pénzügyi jelentéseit a cégnyilvántartásban;
  2. Az adós nem teljesíti az ideiglenes csődgondnokkal való együttműködési kötelezettségét és megtagadja a könyvelése átadását, vagy a könyvelését nyilvánvalóan nem megfelelő módon vezette.

Ebben az esetben a bíróság által kijelölt ideiglenes csődgondnok addig látja el a feladatait, amíg a hitelezői gyűlés ki nem jelöli az állandó csődgondnokot, miután a bíróság jóváhagyta a csődgondnok által elismert követeléseket.

A hitelezői gyűlés az adós, a csődgondnok, a hitelezői választmány vagy az elismert követelések teljes összegének egyötödével rendelkező hitelezők kérésére összehívható. A hitelezői gyűlést a megjelent hitelezők számától függetlenül megtartják, és azon az eljárást felügyelő bíró elnököl. A határozathozatal során minden egyes hitelező annyi szavazattal rendelkezik, amely az elismert követelések teljes összegéhez képest viszonyított saját követelése alapján őt arányosan megilleti, a szavazati jogot pedig a bíróság biztosítja. Szavazati jog adható az adóssal szemben tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi vita miatt indított továbbfolytatott perek és választottbírósági eljárások hitelezői számára, amennyiben a követelést megalapozott írásbeli bizonyítékkal támasztják alá; az el nem ismert követeléssel rendelkező hitelező számára; aki a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet nyújtott be; és az elismert követeléssel rendelkező hitelező számára is, akivel szemben a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján a követelés fennállását vitató keresetet terjesztettek elő. Nem biztosítható szavazati jog jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján felmerülő és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően fizetendő kamatra vonatkozó, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőnek, az adósnak tag vagy részvényes által nyújtott kölcsönre vonatkozó követeléssel rendelkező hitelezőnek, valamint az olyan követeléssel rendelkező hitelezőnek, amely a hitelező által az eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, az előre fizetett költségek kivételével, amikor az adós vagyona nem elegendő a kifizetett költségek fedezéséhez. A határozatokat egyszerű többséggel fogadják el, kivéve ha a kereskedelmi törvény másként rendelkezik.

A hitelezői gyűlés:

  • meghallgatja a csődgondnok tevékenységéről szóló jelentést;
  • meghallgatja a hitelezői választmány jelentését;
  • csődgondnokot választ, ha még nem választottak csődgondnokot;
  • határozat hoz a csődgondnok felmentése és pótlása tárgyában;
  • meghatározza a csődgondnok aktuális díjazását, módosítja a díjazását, és meghatározza a végső díjazását;
  • hitelezői választmányt választ, ha még nem választottak, vagy módosítja a választmány összetételét;
  • javaslatot tesz a bíróságnak az adósnak és családjának nyújtandó tartásdíj összegére;
  • meghatározza, hogy milyen módon kerüljön sor az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére, meghatározza a vagyonértékelés, valamint az értékbecslők kiválasztásának módját és feltételeit és az értékbecslők díjazását.

Amennyiben a hitelezői gyűlés nem képes dönteni a csődgondnok kijelölése felől, a kijelölést a bíróság végzi el, és amennyiben nem képes eldönteni, hogy milyen módon és milyen szabályok szerint kerüljön sor az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére, az erre vonatkozó döntést a csődgondnok hozza meg. A bíróság felmenti a csődgondnokot az összes követelés teljes összegének több mint a felével rendelkező hitelezők indítványára. A bíróság a hitelező indítványára bármikor felmentheti a csődgondnokot, amennyiben nem látja el a tisztségével járó feladatait vagy olyan magatartást tanúsít, amely sérti a hitelező vagy az adós érdekét.

A hitelezői gyűlés határozatot hozhat olyan felügyeleti szerv kijelöléséről, amely jogosult ellenőrzést gyakorolni az adós tevékenysége felett a helyreállítási terv tényleges időtartama alatt vagy rövidebb ideig, ideértve azt az esetet is, amikor a helyreállítási tervben ezt kifejezetten nem irányozták elő.

A hitelezői gyűlés egyetértésével a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon pénzzé tételének engedélyezését megelőzően is engedélyezheti a csődgondnok számára az adós személyes vagyontárgyainak értékesítését, amennyiben az ilyen személyes vagyontárgyak tekintetében a vagyon pénzzé tételének az általános eljárás szerinti elrendeléséig felmerülő tárolási költsége meghaladja azok értékét. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolt egyéb vagyontárgyakat a hitelezői gyűlés egyetértésével lehet értékesíteni, amennyiben az a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges, és egyik hitelező sem tett eleget annak a felkérésnek, hogy előre fizesse meg a költségeket.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a csődgondnok javaslata alapján és a hitelezői gyűlés által elfogadott határozat szerint eljárva engedélyezi az adós vagyonának közvetlen tárgyalás útján vagy közvetítő igénybevételével történő értékesítését, amennyiben az egészben, különálló részekként vagy önálló elemekként értékesítésre kínált személyes vagyontárgyakat és tulajdonjogokat vevők hiányában vagy a vevő elállása miatt nem sikerült értékesíteni.

A hitelezői gyűlés határozatai valamennyi hitelezőre kötelezőek, ideértve azokat a hitelezőket is, akik a gyűlésen nem voltak jelen. A bíróság a hitelező kérelmére megsemmisítheti a hitelezői gyűlés határozatát, amennyiben az jogellenes vagy nagy mértékben sérti egyes hitelezők érdekeit.

A hitelezői gyűlés legalább három és legfeljebb kilenc tagból álló hitelezői választmányt választhat. A hitelezői választmánynak olyan tagokból kell állnia, akik a biztosítékkal rendelkező és a biztosítékkal nem rendelkező hitelezőket is képviselik, a kereskedelmi törvény 616. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott hitelezők kivételével (azok a hitelezők, akiknek a követeléseit csak azt követően elégítik ki, ha az összes többi hitelező követelése már teljes egészében kiegyenlítésre került). A hitelezői választmány támogatja és felügyeli a csődgondnok tevékenységét, amelyet az adós vagyonának kezelésével összefüggésben folytat, ellenőrzéseket végez az adós cégnyilvántartásai és a rendelkezésre álló készpénzalapok tekintetében, véleményt nyilvánít az adós vállalkozása üzleti tevékenységének folytatásával, az ideiglenes és az ex officio csődgondnok díjazásával, a vagyon pénzzé tétele tekintetében hozott intézkedésekkel, valamint a csődgondnok egyéb esetekben fennálló felelősségével kapcsolatban. A hitelezői választmány tagjai a megválasztásukkor meghatározott összegű díjazásra jogosultak a hitelezői számláról.

A csődgondnok a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból semmilyen módon nem szerezhet meg személyes vagyontárgyat vagy tulajdonjogot, sem közvetlenül, sem pedig más személy útján. Ez a korlátozás kiterjed a csődgondnok házastársára, egyenesági rokonaikra, valamint az oldalági rokonaikra hatodik fokig, illetve házassági rokonság alapján harmadik fokig.

A tulajdonnal kapcsolatos polgári vagy kereskedelmi jogi vita miatt indított és felfüggesztett pert, illetve választottbírósági eljárást, amelyben az adós félként jár el, újból megindítják és az eljárást a csődgondnok és a hitelező részvételével folytatják, amennyiben a követelés nem szerepel a csődgondnok által elismert követelések listáján, vagy a bíróság által vagy a csődgondnok, a hitelező és a kifogást benyújtó fél által jóváhagyott követelések listáján, illetve ha a követelést felvették a csődgondnok által elismert követelések listájára, a listán való szerepeltetésével szemben azonban kifogást terjesztettek elő.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a hitelező indítványára engedélyezheti a jogszabályban rögzített elővigyázatossági intézkedéseket az adós rendelkezésre álló vagyontárgyainak biztosítása érdekében.

A hitelező a kereskedelmi törvény 645. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén beszámíthatja az adóssal szemben fennálló tartozását. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon méretének növelése érdekében a csődgondnok a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 135. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben peres eljárást kezdeményezhet, a követelésekkel kapcsolatban pedig teljesítés iránti keresetet terjeszthet elő. Amennyiben valamely követelést egy hitelező már benyújtott, azonos követelés tekintetében második előterjesztés nem engedélyezhető. A második hitelező azonban kérheti a bíróságtól, hogy minősítse társ-felperesnek az ügyben tartott első tárgyalást megelőzően.

A hitelező megkérheti a csődgondnokot, hogy mutassa be a nyilvántartást és a konzultációs jelentést, és készítsen egy külön jelentést azokról az érdeklődésre számot tartó ügyekről, amelyekkel a jelentés a vonatkozó időszak tekintetében nem foglalkozott. A hitelező kifogással élhet a csődgondnok által a felmentésével összefüggésben készített írásbeli jelentésével szemben, a jelentés benyújtásától számított 7 napon belül.

A hitelezők a követeléseiket írásban nyújthatják be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak. A bíróságnak írásbeli kifogást nyújthatnak be a követelésekkel szemben, akár elismerte azokat a csődgondnok, akár nem, a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, illetve megállapítás iránti keresetet terjeszthetnek elő a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján a lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 14 napon belül.

A hitelezők a követeléseiket írásban nyújthatják be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak. A bíróságnak írásbeli kifogást nyújthatnak be a követelésekkel szemben, akár elismerte azokat a csődgondnok, akár nem, a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, és ezt követően megállapítás iránti keresetet terjeszthetnek elő a lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül, amelyben az el nem ismert követelések érvényesítését kérelmezik vagy az elismert követelések fennállását támadják.

A biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők és a nem biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők helyreállítási tervre vonatkozó javaslatot tehetnek, az alábbi hitelezők kivételével: akinek a követelése nem biztosított tartozáson fennálló törvényes kamat vagy szerződéses kamat alapján keletkezett, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően vált esedékessé; olyan hitelező, akinek a követelése az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsönön alapul; az olyan követeléssel rendelkező hitelező, amely a hitelező által a fizetésképtelenségi eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, az előre fizetett költségek kivételével, amikor az adós vagyona nem elegendő azok fedezéséhez.

Az elismert követeléssel vagy a bíróság által elfogadott szavazati joggal rendelkező hitelező az adós fizetésképtelen vállalkozásának üzleti tevékenységét irányító személyek számára helyreállítási tervet javasolhat és szavazhat is arról (ideértve a távollétében, aláírásával ellátott közjegyző előtt hitelesített irat útján). A hitelezők, beleértve az el nem ismert követelésekkel rendelkező hitelezőket, amelyek tekintetében a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet nyújtottak be a bírósághoz, az elfogadott tervvel szemben kifogást nyújthatnak be a terv elfogadásától számított 7 napon belül.

Amennyiben az adós elmulasztja teljesíteni a tervben rögzített kötelezettségeit, a terv alapján átváltott követelések teljes összegének legalább 15%-ával rendelkező hitelezők kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

A hitelező írásbeli kifogással élhet a felosztási táblázattal szemben, majd fellebbezést nyújthat be a bírósághoz a táblázatot jóváhagyó határozattal szemben.

Amennyiben az adós nem tartja be a hitelezőkkel a kereskedelmi törvény 740. cikke alapján kötött bíróságon kívüli megállapodásban foglaltakat, az összes követelés teljes összegének legalább 15%-ával rendelkező hitelezők kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását.

Az adós, vagy valamely elismert követeléssel rendelkező vagy polgári perben jóváhagyott követeléssel rendelkező hitelező az eljárás felfüggesztését elrendelő bírósági határozattól számított egy éven belül kérheti a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását, amennyiben a szóban forgó időszak alatt a vitatott követelésekre elkülönített összegeket felszabadítják, vagy olyan vagyontárgyak kerülnek elő, amelyek létezéséről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással.

Onnantól számított egy hónapon belül, hogy az adós eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmét a cégnyilvántartásban közzétették, azzal szemben bármely elismert követeléssel vagy polgári perben jóváhagyott követeléssel rendelkező hitelező kifogást nyújthat be.

A hitelező kérelmére a bolgár bíróság másodlagos fizetésképtelenségi eljárást indíthat a külföldi bíróság által fizetésképtelenné nyilvánított kereskedővel szemben, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik. Az a hitelező, aki az alapeljárásban részleges kifizetésben részesült, a másodlagos eljárásban részt vesz a vagyon felosztásában, amennyiben a rész, amit kapna, meghaladja azt, amit a másodlagos eljárásban a többi hitelező között fel kell osztani.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődgondnok a következő jogkörökkel rendelkezik: tudakozódhat és azonosíthatja az adóshoz tartozó vagyont; részt vehet az adóssal szemben indult perekben, vagy keresetet nyújthat be az adós nevében; jogszabályban előírt esetekben kérheti azoknak a szerződéseknek a megszüntetését, felbontását vagy megsemmisítését, amelyekben az adós részes fél; beszedheti az adósnak járó pénzösszegeket, a bevételt pedig külön számlán helyezi el; a bíróság engedélyével rendelkezhet az adós bankszámlán elhelyezett pénzösszegei felől, amennyiben az adós vagyontárgyaival kapcsolatos adminisztráció és azok megóvása érdekében az szükséges; valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba foglalt vagyontárgyakat készpénzzé teheti.

A csődgondnok a bíróság engedélyének beszerzését követően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba sorolt személyes vagyont és tulajdonjogokat egy egészként, külön részekként vagy önálló elemekként és jogokként értékesíti a hitelezői gyűlés által elfogadott határozattal összhangban. Amennyiben nem született ilyen határozat, a csődgondnok dönt a vagyontárgyak pénzzé tételének módjáról és az ennek során alkalmazandó eljárásról, valamint az e vagyontárgyaknak a kiválasztott értékbecslők által történő értékelésére irányadó szabályokról.

A csődgondnok az értékesítésről szóló értesítést készít, amely tartalmazza az adósra vonatkozó információkat, az értékesítésre kínált vagyon leírását, az értékesítésre irányadó eljárást és szabályokat, az értékesítés helyét és dátumát, valamint időpontját, az ajánlattételre vonatkozó határidőt az adott nap során, valamint az értékesítésre kínált vagyon becsértékét. A csődgondnok az értesítést jól láthatóan elhelyezi annak az önkormányzatnak az épületében, amelynek a területén az adós vállalkozásának székhelye található, valamint az adós székhelyének helyiségében, az árverés értesítésben szereplő dátumát megelőző legalább 14 nappal korábban. Ezen felül a csődgondnok jegyzőkönyvet készít, amelyben részletezi a fenti intézkedéseket, és gondoskodik róla, hogy a jegyzőkönyvet a Gazdasági Minisztérium külön közlönyében közzétegyék az árverés értesítésben szereplő dátumát megelőző legalább 14 nappal korábban.

Az árverésre a csődgondnok irodájában vagy az adós vállalkozása székhelyének címén kerül sor, az értesítésben megjelölt dátumon. Az ajánlattevők, akik részt kívánnak venni az árverésen, a becsérték 10%-ának megfelelő összegű előleget kötelesek letétbe helyezni. Az egyes ajánlattevőknek az ajánlott vételárat számmal és betűvel is meg kell jelölniük, és az ajánlatot, a letétbe helyezett összegről kiállított elismervénnyel együtt, zárt borítékban kell benyújtaniuk. Az ajánlatokat a kijelölt határidőn belül a csődgondnoknak nyújtják be az árverés napján, ezt követően az ajánlatokat egy külön nyilvántartásban rögzítik, abban a sorrendben, ahogyan beérkeztek. A kijelölt határidő leteltét követően a csődgondnok ismerteti a kapott ajánlatokat a rész vevő ajánlattevők jelenlétében, és külön feljegyzést készít az eljárásról. A jogosulatlanul eljáró ajánlattevőtől érkezett ajánlat, és a becsértéknél alacsonyabb összeget kínáló ajánlat, amennyiben volt ilyen, semmis. A vagyontárgyat a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevőnek adják el. Amennyiben a legmagasabb vételárat egynél több ajánlattevő ajánlotta, a vevőt árverés útján határozzák meg, amelyet a csődgondnok haladéktalanul megtart a részt vevő ajánlattevők jelenlétében. A nyertes ajánlattevőt rögzítik a csődgondnok által készített jegyzőkönyvben, amelyet ezt követően a csődgondnok és valamennyi ajánlattevő aláír. A vevőnek az árverés napjától számított 7 napon belül kell kifizetnie a vételárat, miután levonta az előre kifizetett 10% letéti összeget. Amennyiben a vevő elismert követeléssel rendelkező hitelező vagy biztosítékkal rendelkező hitelező, a csődgondnok felosztási kimutatást készít, amely megjelöli a vevő által fizetendő vételárból való részesedést, amelyet a többi hitelező követelésének kielégítése érdekében visszatartanak, és a hitelező követelésével szemben beszámítandó vételárból való részesedést. Ebben az esetben a vevőnek a felosztási kimutatásban foglaltak szerint, a kimutatás hatályba lépésétől számított 7 napon belül meg kell fizetnie a többi hitelező követelésének kielégítése érdekében visszatartandó összegeket, vagy, amennyiben nincsen más hitelező, azt az összeget, amellyel a fizetendő vételár meghaladja a követelését. Amennyiben a vételárat nem fizetik meg 7 napon belül, a csődgondnok a vagyontárgyat annak az ajánlattevőnek kínálja fel, aki a második legmagasabb ajánlatot tette, kivéve, ha már felvette a letétbe helyezett összeget. A csődgondnok a szóban forgó ajánlattevő egyetértésével ezután őt nyilvánítja vevőnek. A csődgondnok szükség esetén addig ismétli ezt az eljárást, amíg a vagyontárgyat valamennyi olyan ajánlattevőnek fel nem kínálta, aki a becsértéket elérő ajánlatot tett.

Amennyiben nincsenek ajánlattevők, nem érkeztek érvényes ajánlatok, vagy a vevő nem fizette meg a vételárat, új árverési értesítést tesznek közzé és nyílt árverést szerveznek, ahol az induló vételár a becsérték 80%-ának felel meg. Az ajánlatokat ajánlattételi listában rögzítik, a licitlépcsőt pedig a csődgondnok határozza meg, amit az értesítésben meg kell jelölni.

Amikor a megállapított vevő a fizetendő összeget határidőben megfizeti, a bíróság a kifizetést követő napon a birtokba lépésről szóló határozatot hoz a vevő részére. Az árverés többi ajánlattevője és az adós a fellebbviteli bíróság előtt megtámadhatja ezt a határozatot. Amennyiben a birtokba lépésről hozott határozatot érvénytelenítik vagy az árverést semmisnek nyilvánítják, új értesítés közzétételét követően új árverést szerveznek.

A vevő a csődgondnok révén megszerzi a tulajdonjogot a birtokba lépésről hozott hatályos határozat, valamint az arra vonatkozó elismervény alapján, hogy megfizette az előírt vagyonátruházási illetéket. A tulajdonjog elvesztésének kockázatát a vevő viseli, és a vagyontárgy megóvásának költségeit, amíg a vevő birtokba nem lép, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik.

Amennyiben közös tulajdonnal szemben indult végrehajtási eljárás néhány tulajdonos tartozásával kapcsolatban, a tulajdont mint egészt írják körbe, de csak azt az eszmei részét értékesítik, amellyel az adós tartozik. A vagyontárgy eladható teljes egészében a többi tulajdonostárs kifejezett írásbeli hozzájárulásával.

Az olyan vagyontárgy értékesítése esetén, amelyet az adós zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt meg valamely másik fél tartozásának biztosítása érdekében, vagy amelyet zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelten szerzett meg, a csődgondnok értesíti a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az árverés időpontjáról. Külön felosztási kimutatást készítenek, amelyben feltüntetik az ilyen vagyontárgy értékesítéséből a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek fizetendő összegeket. A csődgondnok elkülöníti a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek a felosztási kimutatás alapján fizetendő összeget, amelyet a tartozás tekintetében hozott végrehajtási intézkedés vagy olyan tanúsítvány ellenében ad át, amely igazolja, hogy a követelést a fizetésképtelenségi eljárásban elismerték. A csődgondnok elkülöníti a biztosítékkal rendelkező hitelezőnek fizetendő összeget, akinek zálogjoggal biztosított tartozáson alapuló követelése van, amennyiben a vonatkozó nyilvántartásból származó tanúsítvánnyal igazolják, hogy a zálogjogot bejegyezték, valamint bemutatnak egy közjegyző előtt hitelesített, a hitelező által aláírt nyilatkozatot, amely igazolja a biztosítékkal rendelkező kölcsön aktuális összegét.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a csődgondnok javaslata alapján és a hitelezői gyűlés által elfogadott határozat szerint eljárva engedélyezi az adós vagyonának közvetlen tárgyalás útján vagy közvetítő igénybevételével történő értékesítését, amennyiben az egészben, különálló részekként vagy önálló elemekként értékesítésre kínált személyes vagyontárgyakat és tulajdonjogokat vevők hiányában vagy a vevő elállása miatt nem sikerült értékesíteni. A vételár nem lehet alacsonyabb a becsérték 80%-ánál. Az adós tulajdonában lévő, más gazdasági társaságokban fennálló részesedések megszerzésére vonatkozó ajánlatot először a többi taggal kell közölni. Amennyiben az ajánlatot egy hónapon belül nem fogadják el, a részesedéseket értékesítik. Ebben az esetben a részesedésszerzési árat onnantól számított 60 hónapot meg nem haladó határidő alatt kell megfizetni, hogy a vevő kiválasztásra került és a teljes vételár kifizetését követően szerződést kötöttek.

Amennyiben az adós tulajdonában lévő lakóegységeket az adós munkavállalóinak és alkalmazottainak adják bérbe a hitelezői gyűlés által e lakóegységek pénzzé tételére irányadó szabályokról és eljárásról hozott határozat időpontjában, a csődgondnoknak ezeket a lakóegységeket először a munkavállalóknak és alkalmazottaknak kell megvételre felkínálnia, vagy olyan más személyeknek, akiknek az adóssal fennálló munkaviszonyból eredő követeléseik vannak, kivéve, ha a szóban forgó vagyontárgyak tekintetében peres eljárás van folyamatban. A csődgondnok írásbeli meghívást küld minden egyes személynek, amelyben leírását adja a vagyontárgynak, megjelöli a becsértéket, a fizetési határidőt, amely nem lehet rövidebb 30 napnál, nem haladhatja meg azonban a 60 napot, és a bankszámlát, amelyre a pénzösszeget be kell fizetni. A feleknek 14 napon belül kell válaszolniuk az értesítésre, és tájékoztatniuk kell a csődgondnokot arról, hogy a megszabott határidőn belül meg kívánják-e venni a vagyontárgyat az értékbecslésben megjelölt vételáron. A vételár megfizetése esetén a munkavállalók és az alkalmazottak beszámíthatják a követeléseiket, amelyek a nekik járó és az adós által részükre nem kifizetett munkabéren alapulnak. Az adásvételi szerződést tulajdoni jogcímet igazoló okirat formájában készítik el, amelyet a csődgondnok eladói minőségében eljárva ír alá. Az értékesítéssel kapcsolatos költségeket az eladó viseli.

A csődgondnok elrendeli, hogy a hitelező vagy harmadik fél birtokában lévő zálogjoggal terhelt személyes vagyontárgyat adják át, és azt a kereskedelmi törvény negyvenhatodik fejezetében lefektetett eljárás szerint értékesíti, kivéve, ha jogszabály lehetővé teszi, hogy az értékesítés iránt a hitelező bírósági beavatkozás nélkül intézkedjen.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi eljárás során a következő követelések nyújthatók be:

  • zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított tartozásra vonatkozó követelés, vagy lefoglalt vagy letiltott tartozásra vonatkozó követelés, amelyet a zálogjogról szóló törvényben foglaltak szerint nyilvántartásba vettek;
  • olyan követelés, amelynek tekintetében érvényesítik a zálogjogot;
  • a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek (az előterjesztéskor fizetendő illetékbélyeg és minden más költség, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lépéséig felmerül; a csődgondnok díjazása; a munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben az adós vállalkozása nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét; a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek; valamint az adós és a családja részére megítélt tartásdíj);
  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően fennálló munkaszerződésekből eredő követelések;
  • az adós által harmadik fél részére fizetendő, törvényben előírt kártérítés;
  • a központi kormányzatnak vagy önkormányzatnak fizetendő köztartozás, többek között adók, vámok, illetékek és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások formájában, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merültek fel;
  • követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően merültek fel, és amelyeket az esedékességük időpontjában nem fizettek meg;
  • bármely további nem biztosított követelés, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merült fel;
  • a nem biztosított tartozáson fennálló törvényes vagy szerződéses kamat, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékes;
  • az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsön;
  • adományok;
  • a hitelezők részéről a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben felmerült költségek, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előrefizetett induló perköltségek).

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően felmerült követeléssel rendelkező hitelezők az esedékesség napján részesülnek kifizetésben, amennyiben pedig nem részesülnek kifizetésben, a követeléseiket a kereskedelmi törvény 722. cikkének (1) bekezdésében lefektetett eljárás szerint elégítik ki.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezőknek a követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy hónapon belül kell benyújtaniuk a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósághoz, ennek során meg kell jelölniük a követelés jogalapját és összegét, az előjogokat és biztosítékokat, a kézbesítési címüket, valamint írásbeli bizonyítékot kell előterjeszteniük.

A csődgondnok legkésőbb az egyhónapos időtartam leteltét követő 7 napon belül a következő iratokat készíti el:

  • egy listát a benyújtott követelésekről, amelyen a követelések az érkezésük sorrendjében szerepelnek, és amely megjelöli az egyes követelések jogalapját és összegét, az előjogokat és biztosítékokat, valamint a benyújtás időpontját;
  • egy listát azokról a követelésekről, amelyeket a csődgondnoknak hivatalból fel kell tüntetnie a listán, különösen: a munkavállalók vagy alkalmazottak követelései, amelyek az adóssal fennálló munkaviszonyukból erednek, valamint a hatályossá vált határozatban megállapított köztartozások;
  • listát a benyújtott el nem ismert követelésekről.

A határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egyhónapos időtartam leteltét követően, azonban nem később, mint a határidő lejártát követő két hónapon belül benyújtott követeléseket hozzáadják a benyújtott követelések listájához, és azokat a jogszabályban előírt eljárás szerint ismerik el. A második határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi eljárás megindulásáig felmerült tartozások tekintetében követelés már nem terjeszthető elő.

A felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása esetén a követelések benyújtására nyitva álló határidő a kereskedelmi törvény 632. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat (a felfüggesztett fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindításáról hozott határozat) bejegyzésének napján kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárás megindulását követően, de a helyreállítási terv elfogadását megelőzően felmerült és határidőben nem rendezett tartozásra vonatkozó követelést azonos eljárás szerint kell benyújtani, amelyet a csődgondnok által készített kiegészítő listához adnak hozzá.

A csődgondnok intézkedik aziránt, hogy a listákat haladéktalanul közzétegyék a cégnyilvántartásban, valamint hozzáférhetővé teszi őket a hitelezők és az adós számára a bíróság hivatalánál.

Az adós, valamint bármely hitelező írásbeli kifogást nyújthat be a bírósághoz, amelyből egy példányt megküld a csődgondnok részére, valamely elismert vagy el nem ismert követeléssel szemben a lista cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül. Nem vitatható az a követelés, amelyet a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően – amely fizetésképtelenségi eljárás a csődgondnok részvételével zajlott – hozott érvényes határozat megerősített.

Amennyiben nem érkezik kifogás a listákkal szemben, a bíróság zárt ülésen hivatalból jóváhagyja az elismert és bejegyzett követelések listáját a hétnapos határidő leteltét követően azonnal. Amennyiben kifogást nyújtanak be a listákkal szemben, a bíróság nyilvános tárgyaláson vizsgálja őket, amelyre idézte a csődgondnokot, az adóst, a vitatott elismert vagy el nem ismert követeléssel rendelkező hitelezőt, valamint a követeléssel szemben kifogást benyújtó hitelezőt. Lehetőség szerint az összes kifogást egyetlen tárgyaláson bírálják el. Amennyiben úgy találják, hogy valamely kifogás érdemi, a bíróság a szükséges módosítás elvégzését követően hagyja jóvá a listát. Amennyiben nem ez a helyzet, a bíróság a kifogásokat a tárgyalástól számított 14 napon belül elutasítja. A lista jóváhagyásáról hozott bírósági határozatot a cégnyilvántartásban közzéteszik, és azzal szemben fellebbezésnek nincsen helye.

A hitelező, aki a határozat cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított egyhónapos időtartam leteltét követően, azonban nem később, mint a fenti határidő lejártát követő két hónapon belül nyújtotta be a követelését, nem támadhatja meg az elismert vagy el nem ismert követelést, illetve nem követelheti a tartozás rendezését a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részéből, ha a vagyont már átváltották pénzre.

A később benyújtott és a jogszabályban előírt eljárással összhangban elismert követeléseket hozzáadják a bíróság által jóváhagyott listához.

A hitelező vagy az adós, aki elutasított kifogást nyújtott be a csődgondnok által készített listával szemben, és a hitelező, akinek a követelését kizárták az elismert követelések listájából, vagy a hitelező és az adós olyan követelés tekintetében, amelyet a bíróság által elfogadott kifogás alapján adtak hozzá az elismert követelések listájához, az elismert követelések listáját jóváhagyó határozat cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül keresetet nyújthat be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján, amelyben el nem ismert követelés érvényesítését vagy elismert követelés érvénytelenítését kérheti. A határozat jogerőre emelkedése meghatározó az adós, a csődgondnok és a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi hitelezője számára.

A fizetésképtelenségi eljárásban elismert követelésnek olyan követelés minősül, amelyet belefoglaltak az elismert követelések bíróság által jóváhagyott listájába, kivéve azokat a követeléseket, amelyeket a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján érvényesség megállapítása iránti keresettel támadnak.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A kereskedelmi törvény alapján a felosztást akkor engedélyezik, amikor a vagyon pénzzé tétele következtében elegendő bevétel áll rendelkezésre.

A csődgondnok táblázatot készít a rendelkezésre álló pénzösszeg hitelezők közötti felosztásához, melynek során figyelemmel van a rangsor szerinti kielégítési elsőbbségre, az előjogokra és biztosítékokra. A felosztási táblázat mindaddig nem teljes, amíg az összes követelést teljesen ki nem fizették vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon egészét pénzzé nem tették, a nem értékesíthető személyes vagyontárgyak kivételével. A felosztási táblázatot 14 napra jól láthatóan ki kell függeszteni a bíróság nyilvánosság számára hozzáférhető helyiségében egy erre a célra kijelölt hirdetőtáblán. A felosztási táblázatot közzéteszik a cégnyilvántartásban. A fenti határidőn belül a hitelezői választmány és bármely hitelező írásbeli kifogást nyújthat be a bírósághoz a felosztási táblázattal szemben. A bíróság a táblázat jogszerűségét hivatalból vagy a jogszerűséget vitató kifogás alapján vizsgálja, és a felosztási táblázatot a jogszerűség megállapítását és az esetlegesen szükséges módosítások elvégzését követően hagyja jóvá. A felosztási táblázatot jóváhagyó határozatot és az azzal szemben benyújtott kifogásokat a cégnyilvántartásban közzé kell tenni, ezáltal értesítve róluk a hitelezőket és az adóst. A felosztási táblázatot jóváhagyó határozatot megtámadhatja a csődgondnok, a hitelezői választmány vagy a hitelező, függetlenül attól, hogy ez a hitelező nyújtott-e be kifogást azzal a határozattal szemben, amellyel a bíróság megsemmisítette vagy módosította a felosztási táblázatot. A bíróság által jóváhagyott táblázat szerinti felosztásokat a csődgondnok végzi el.

A követeléseknek a pénzzé tett vagyonból teljesített felosztások révén történő kielégítése érdekében a kereskedelmi törvény 722. cikkében foglalt alábbi eljárást alkalmazzák:

  1. zálogjoggal vagy jelzáloggal, letiltással vagy lefoglalással biztosított követelések, amelyeket a zálogjogi törvény alapján nyilvántartásba vettek – a biztosítékok értékesítéséből származó bevételből;
  2. követelések, amelyek tekintetében a zálogjogot érvényesítik – a zálogjog tárgyát képező vagyontárgy értékéből;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek (az előterjesztéskor fizetendő illetékbélyeg és minden más költség, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat hatályba lépéséig felmerül; a csődgondnok díjazása; a munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben az adós vállalkozása nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét; a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek; valamint az adós és a családja részére megítélt tartásdíj);
  4. a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően fennálló munkaszerződésekből eredő követelések;
  5. az adós által harmadik fél részére fizetendő, törvényben előírt kártérítés;
  6. a központi kormányzatnak vagy önkormányzatnak fizetendő köztartozás, többek között adók, vámok, illetékek és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások formájában, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merültek fel;
  7. követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően merültek fel, és amelyeket az esedékességük időpontjában nem fizettek meg;
  8. bármely további nem biztosított követelés, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően merült fel;
  9. a nem biztosított tartozáson fennálló törvényes vagy szerződéses kamat, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékes;
  10. az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsön;
  11. adományok;
  12. a hitelezők részéről a fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben felmerült költségek, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előrefizetett induló perköltségek).

Amennyiben a harmadik albekezdéstől a tizenkettedik albekezdésig tartó rendelkezésekben hivatkozott követelések teljes körű kielégítésére nem áll rendelkezése elegendő forrás, az egyes hitelezői osztályok arányos felosztásban részesülnek. Amennyiben a központi kormányzat számos azonos osztályba tartozó követelést nyújtott be és ezeket elismerték, az egyes összegeket egy összegben utalják át a vagyon felosztására szolgáló számláról, és miután az összeg megérkezett, azt a Nemzeti Adóhivatal az adóeljárásól és a társadalombiztosítási eljárásról szóló törvénykönyvvel összhangban felosztja. A Nemzeti Adóhivatal haladéktalanul értesíti a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságot és a csődgondnokot erről a felosztásról.

Az a követelés, amely nem biztosított tartozáson fennálló törvényes kamat vagy szerződéses kamat alapján keletkezett és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően vált esedékessé; az adósnak üzleti partner vagy részvényes által nyújtott kölcsönből eredő tartozás tekintetében felmerülő követelés; a hitelezői követelés, amely a hitelező által a fizetésképtelenségi eljárás során nyújtott adományokból vagy elszenvedett költségekből keletkezett, a kereskedelmi törvény 629b. cikkében foglalt költségek kivételével (előre fizetett induló perköltségek) kizárólag azt követően nyerhet kielégítést, hogy az összes többi hitelezői követelést teljes egészében kiegyenlítették. Azt a hitelezőt, aki felosztást követően nyújtott be követelést, azon hitelezők listájához adják hozzá, akik későbbi felosztásokból kiegyenlítendő követelésekkel rendelkeznek, arra azonban nem szerez jogosultságot, hogy a követelése azáltal nyerjen kielégítést, hogy a későbbi felosztások során a pénzzé tett vagyonból nagyobb részesedést kap annak ellentételezéseként, amiért a korábbi felosztásokból nem részesült.

A biztosítékkal rendelkező hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás során megőrzik a biztosítékaikat. Az ő követeléseik nyernek először kielégítést, ez az előjog azonban kizárólag a birtokolt biztosíték értékesítéséből származó bevételre vonatkozik. Amennyiben a zálogjoggal vagy jelzáloggal terhelt személyes vagyontárgy vételára nem elegendő a tartozás teljes összegének fedezéséhez, a felhalmozott kamattal együtt, a hitelező a felosztásban biztosítékkal nem rendelkező hitelezőként vesz részt. Amennyiben valamely zálogjoggal vagy jelzáloggal terhelt személyes vagyontárgy vételára meghaladja a biztosított tartozást, beleértve a felhalmozott kamatot, az összeg fennmaradó részét hozzáadják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz. Ez a szabály irányadó a zálogjoggal rendelkező hitelezők követeléseinek rendezésére is.

A hitelező, akinek a követelése részleges kielégítést nyert az alapeljárásban, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság nyilvánította fizetésképtelenné, részt vesz a bolgár bíróság előtt indított másodlagos eljárásban végzett vagyonfelosztásban, amennyiben a kereskedő Bulgáriában jelentős vagyonnal rendelkezik, és a részesedés, amit a hitelező a vagyonfelosztásból kapna a másodlagos eljárásban meghaladja a többi hitelező részesedését, amit ugyanabban az eljárásban kapnának. A vagyonfelosztást követően a másodlagos eljárásban fennmaradó vagyont átcsoportosítják az alapeljárásba bevont vagyonba.

A halasztással érintett követelést a kezdő felosztásba mint vitatott követelést veszik be, és a kiegyenlítése érdekében a felosztásra szolgáló számlán tartalékot különítenek el. A követelést kizárják a végső felosztásból, amennyiben a halasztás feltételei továbbra is érvényesek. Az önkényes feltételhez kötött követelést azonban bevonják a felosztásba, és feltételhez nem kötött követelésként rendezik.

A polgári perben vitatott követelés összegére szintén tartalékot különítenek el a felosztásra szolgáló számlán. Amennyiben csak a biztosítékot vagy az előjogot vitatják, a követelést a jogvita elbírálásáig ideiglenesen bevonják a felosztásba mint nem biztosított követelést, és olyan összegű tartalékot különítenek el a felosztásra szolgáló számlán, mint amit a hitelező biztosított követelés után kapna. Tartalékot kell képezni a helyreállítási tervben, vagy a pénzzé tett vagyon felosztásakor a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján érvényesség megállapítása iránti keresettel támadott el nem ismert követelések tekintetében.

A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket. Az adós a tartozásai teljes és végleges rendezését követően visszakaphatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradó részét, amennyiben van ilyen fennmaradó rész.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A bíróság az alábbi esetekben elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás befejezését:

  • amennyiben a kereskedelmi törvény 632. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat (a fizetésképtelenségi eljárást felfüggesztő határozat, ha a rendelkezésre álló vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez és az eljárás során nem fizették meg az induló költségeket) bejegyzésétől számított egy éven belül nem kérték az eljárás folytatását;
  • kimerült a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon;
  • az összes követelést kielégítették;
  • jóváhagyták a helyreállítási tervet;
  • megállapodás jött létre az adós és az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelező között, amennyiben a megállapodás megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak és nem nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján megállapítás iránti keresetet valamely nem létező elismert követelés tekintetében.

Az első három esetben az eljárás lezárásáról hozott határozatban a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elrendeli a kereskedő törlését, kivéve, ha rendezték az összes hitelezői követelést és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban még vannak nem értékesített vagyontárgyak. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A fizetésképtelenségi eljárást nem zárják le, ha az adós pénzbeli kötelezettségeit harmadik felek biztosítékaival biztosították és a szóban forgó biztosítékokkal szembeni végrehajtási eljárás még folyamatban van, vagy az adós félként jár el valamely folyamatban lévő perben.

A nemzeti jog alapján az adós vállalkozásának megmentését célzó átszervezés a fizetésképtelenségi főeljárás része.

A vállalati talpra állítás egy önálló, opcionális szakasza a fizetésképtelenségi eljárásnak. A talpra állítás iránti törekvéshez erre vonatkozó írásbeli kérelmet kell benyújtani a bírósághoz, amelyben a következő személyek bármelyike helyreállítási tervet javasolhat: az adós, a csődgondnok, a biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők, a nem biztosított követelések legalább egyharmadával rendelkező hitelezők; a tagok vagy részvényesek, akik az adós vállalkozásában a saját tőke legalább egyharmadával rendelkeznek; a korlátlan felelősséggel rendelkező tag vagy az adós vállalkozásánál foglalkoztatott összes munkavállaló és alkalmazott húsz százaléka.

Helyreállítási tervet (vagy helyreállítási terveket) a fizetésképtelenség megállapítása iránti kereset benyújtásától kezdve lehet javasolni onnantól számított egy hónapig, hogy az elismert követelésekről szóló listát jóváhagyó bírósági határozatot a cégnyilvántartásba bejegyezték. Az adós vagy a csődgondnok által javasolt helyreállítási tervvel kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik, minden más esetben a költségeket az a fél fedezi, aki a tervet javasolta.

A helyreállítási terv tartalmának meg kell felelnie a kereskedelmi törvény 700. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ki kell térnie olyan kérdésekre, mint például hogy milyen mértékben nyernek kielégítést a bíróság által jóváhagyott listákon – a tervre vonatkozó javaslattétel időpontjában – szereplő követelések; az egyes osztályokba tartozó követelések rendezésének módja és időkerete, a vitatott el nem ismert követelések kifizetésének garanciái, amely követelések tekintetében – a tervre vonatkozó javaslattétel időpontjában – per van folyamatban; a feltételek, amelyek szerint a közkereseti társaságok vagy betéti társaságok tagjai teljesen vagy részben mentesülnek a felelősség alól; annak meghatározása, hogy az egyes hitelezői osztályok által birtokolt követelések milyen mértékben nyernének kielégítést ahhoz a vagyonhoz képest, amelyet felosztás alapján kapnának a jogszabályban foglalt általános eljárás szerint; az egyes hitelezői osztályoknak a terv végrehajtásával összefüggésben biztosított garanciák; a terv végrehajtása érdekében hozandó irányítási, szervezeti, jogi, pénzügyi, gyakorlati és egyéb intézkedések; valamint a tervnek az adós vállalkozásánál foglalkoztatott munkavállalókra és alkalmazottakra gyakorolt hatása. A helyreállítási terv ezen túlmenően a vállalkozás életképességét helyreállítani hivatott intézkedéseket vagy ügyleteket javasolhat, ideértve a teljes vállalkozás vagy egy része értékesítését, megjelölheti az értékesítés lefolytatásának feltételeit és módját, adósság-részvény swapügyleteket, pénzbeli kötelezettségek vagy egyéb intézkedések és ügyletek megújítását (a terv kifejezetten kizárja a víz- és csatornarendszer üzemeltetőinek az elsődleges tevékenységük ellátásához szükséges vagyontárgyai értékesítését, mindaddig, amíg az érintett területen új víz- és csatornarendszer üzemeltetőt nem jelölnek ki), felügyeleti szerv kijelölését, amely jogosult ellenőrizni az adós tevékenységét a helyreállítási terv időtartama alatt vagy rövidebb ideig, fizetési haladékot vagy moratóriumot, teljes vagy részleges adósságrendezést, a társaság átszervezését vagy egyéb intézkedéseket és ügyleteket.

Amennyiben a terv megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek (a kereskedelmi törvény 700. cikkének (1) bekezdése), a bíróság határozatot hoz, amelyben a tervet a hitelezői gyűlés általi megfontolásra alkalmasnak találja, és elrendeli a gyűlés időpontját kitűző értesítés cégnyilvántartásban való közzétételét. Szükség esetén értesítést küldenek annak a félnek, aki a tervet javasolta, amelyben a tervben felfedezett hiányosságok orvoslására szólítják fel. A határozattal szemben 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

A tervről csak azok a hitelezők szavazhatnak, akik elismert vagy megerősített követeléssel rendelkeznek, vagy akiknek a bíróság szavazati jogot adott. A hitelezők külön szavaznak a jogszabályban meghatározott önálló osztályokban, és a szavazatukat a hitelező aláírásával ellátott közjegyző előtt hitelesített meghatalmazás útján anélkül is leadhatják, hogy a gyűlésen jelen lennének. A tervet minden egyes hitelezői osztály az adott osztály szavazatainak egyszerű többségével fogadja el. Az elfogadott tervvel szemben a szavazás napjától számított 7 napon belül kifogás nyújtható be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósághoz. Kifogást nyújthatnak be azok a hitelezők is, akik érvényesség megállapítása iránti kérelmet nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján. A terv elutasításra kerül, amennyiben az elismert követelésekkel rendelkező hitelezőknek több mint a fele, függetlenül a szóban forgó követelések osztályától, a terv ellen szavazott. A terv elfogadása tekintetében értesítést tesznek közzé a cégnyilvántartásban.

A bíróság jóváhagyja a helyreállítási tervet, amennyiben megfelel a kereskedelmi törvény 705. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, vagyis ha a különböző hitelezői osztályok általi elfogadására vonatkozó összes jogszabályi követelmény teljesült; a bíróság által jóváhagyott listákban szereplő elismert követelések több mint a felével rendelkező hitelezők többsége elfogadta; amennyiben a terv részleges kifizetést irányoz elő, legalább egy olyan hitelezői osztály, amely elfogadta a tervet, részleges kifizetésben fog részesülni; az azonos osztályba tartozó hitelezők azonos bánásmódban részesülnek, kivéve, ha a hátrányosan érintett hitelezők írásban lemondtak a terv elfogadásával szembeni kifogásaikról; a terv biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelező és az egyet nem értő adós ugyanolyan összegű kifizetésben részesülnek, mint amelyben akkor részesültek volna, ha a vagyont a jogszabályban meghatározott általános eljárás alapján osztották volna fel; egyetlen hitelező sem kap többet, mint amire az elismert követelése alapján jogosult; a tagoknak és részvényeseknek mindaddig nem fizetnek jövedelmet, amíg annak a hitelezői osztálynak a követeléseit, amelynek az érdekeire a terv befolyást gyakorol, teljesen és véglegesen ki nem elégítették; az önálló vállalkozó, a korlátlan felelősséggel rendelkező tag és a családtagjaik számára mindaddig nem fizethető magasabb összegű tartásdíj, mint amelyet a bíróság meghatározott, amíg annak a hitelezői osztálynak a követeléseit, amelynek az érdekeire a terv befolyást gyakorol, teljesen és véglegesen ki nem elégítették. Amennyiben a hitelezői gyűlés több tervet is elfogadott, és valamennyi terv megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, a bíróság azt a tervet hagyja jóvá, amelyet az elismert követelések több mint a felével rendelkező hitelezők fogadtak el.

A helyreállítási tervet, amennyiben a kereskedő jelentős vagyonnal rendelkezik Bulgáriában, bevezethetik a bolgár bíróság által indított másodlagos fizetésképtelenségi eljárásba, a csődgondnok azon főeljárásban adott egyetértésével, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság nyilvánította fizetésképtelenné.

A helyreállítási terv jóváhagyásáról hozott határozattal a bíróság elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás befejezését, és kijelöli a tervben javasolt vagy a hitelezői választmány által választott felügyeleti szervet. A helyreállítási terv jóváhagyásáról hozott határozat és az adós vállalkozásának talpra állítását célzó – a hitelezői gyűlés által elfogadott – terv elutasításáról hozott határozat a cégnyilvántartásban való közzétételétől számított 7 napon belül fellebbezéssel megtámadható.

A bíróság által jóváhagyott terv kötelező az adósra, valamint valamennyi olyan hitelezőre, akiknek a követelései a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült tartozással kapcsolatosak. Az egyes hitelezők végrehajtási intézkedés iránti kérelmet nyújthatnak be a polgári perrendtartás 405. cikkében lefektetett eljárás szerint az átváltott követelés végrehajtásának érdekében, függetlenül annak összegétől.

Amennyiben az adós mulaszt a helyreállítási terv végrehajtása során, azok a hitelezők, akik a terv alapján átváltott és a követelések teljes összegének legalább 15%-át megtestesítő követelésekkel rendelkeznek, vagy a bíróság által kijelölt felügyeleti szerv a bíróságtól anélkül kérheti a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, hogy a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás tényét bizonyítania kellene. Ebben az esetben a terv konverziós hatása a hitelezők jogai és biztosítékai tekintetében nem változik. A továbbfolytatott fizetésképtelenségi eljárás során nem folytatnak talpra állítási eljárást.

Amennyiben a jóváhagyott helyreállítási terv a vállalkozás egészének vagy egy részének értékesítését irányozza elő, a terv jóváhagyásáról hozott határozat hatályba lépésének napjától számított egy hónapon belül adásvételi megállapodást kell kötni. Amennyiben a jóváhagyott helyreállítási tervben meghatározott határidőn belül nem sikerül adásvételi megállapodást kötni, az egyes felek, az adásvételi megállapodás megkötésére nyitva álló egyhónapos határidő leteltétől számított egy hónapon belül kérhetik a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságtól, hogy nyilvánítsa a megállapodást létrejöttnek. Abban az esetben, ha egyik fél sem kéri, hogy a megállapodást nyilvánítsák létrejöttnek, valamely hitelező pedig kérelmet nyújtott be, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság folytatja az eljárást, és az adóst fizetésképtelenné nyilvánítja.

A helyreállítási terv elfogadásán felül a kereskedelmi törvény egy további lehetőséget biztosít az adós és a hitelezők közötti megállapodásra. Az adós az eljárás bármely szakaszában önállóan írásbeli adósságrendezési megállapodást köthet az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelezővel, anélkül, hogy őt ennek során a csődgondnok képviselné. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a bíróság elrendeli az eljárás felfüggesztését, amennyiben az elismert követelések fennállását vitató megállapítás iránti keresetet nyújtottak be a kereskedelmi törvény 694. cikkének (1) bekezdése alapján. A határozattal szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított 7 napon belül fellebbezés terjeszthető elő.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Az utolsó hitelezői gyűlés határozatot fogad el a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesíthetetlen vagyontárgyai tekintetében, és dönthet úgy, hogy az adósnak visszaszolgáltatják az elhanyagolható értékkel bíró személyes vagyontárgyakat, illetve azokat a követeléseket, amely behajtása indokolatlanul nehéz lenne. A csődgondnok, bírósági határozat alapján eljárva, bankban letétbe helyezi a be nem szedett vagy vitatott követelések érdekében a végső felosztáskor elkülönített összegeket.

A fizetésképtelenségi eljárás lezárásakor az általános zárolást és az elővigyázatossági intézkedést hivatalból megszüntetik attól a naptól kezdve, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lezárásáról hozott határozat jogerőre emelkedett.

A fizetésképtelenségi eljárás során nem benyújtott követelések és nem érvényesített jogok megszűnnek. Azok a követelések, amelyeket nem sikerült kielégíteni a fizetésképtelenségi eljárás során, megszűnnek, kivéve, ha az eljárás a kereskedelmi törvény 744. cikkének (1) bekezdésével összhangban folytatódik (amennyiben az eljárás felfüggesztésének elrendelésétől számított egy éven belül a vitatott követelések iránt elkülönített összegeket felszabadítják vagy olyan vagyontárgyak kerülnek elő, amelyek létezéséről a fizetésképtelenségi eljárás során nem bírtak tudomással).

Amennyiben az adós az elismert követeléssel rendelkező valamennyi hitelezővel adósságrendezési megállapodást kötött és a fizetésképtelenségi eljárást lezárásra került, a hitelezők a polgári jog általános szabályai szerint élhetnek jogorvoslati kérelemmel, kivéve, ha a kereskedelmi törvény ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben az adós nem tartja be az adósságrendezési megállapodásban foglaltakat, azok a hitelezők, akiknek a követelései az összes követelés legalább 15%-át kiteszik, anélkül kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás folytatását, hogy fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás tényét bizonyítaniuk kellene.

A fizetésképtelenségi eljárásnak a helyreállítási terv jóváhagyását követően történő lezárása esetén a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 110. cikke alapján új elévülési idő indul a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült kötelezettségek tekintetében a helyreállítási terv jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdőden, amennyiben a kérdéses kötelezettségek azonnal vagy attól a naptól fogva rendezhetők, amelyen a kötelezettségek esedékessé és fizetendővé váltak, feltéve ha a helyreállítási terv lehetővé teszi a halasztásukat. A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 110. cikke alapján, törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a törvényben meghatározott ötéves elévülési idő elteltével valamennyi követelés megszűnik. A fizetésképtelenségi eljárás újbóli elindítása iránti kérelem benyújtása esetén az elismert követelésekre vonatkozó, törvényben meghatározott elévülési idő az újbóli megindítás iránti eljárás idejére nyugszik. A hitelező a bíróság által jóváhagyott helyreállítási terv alapján végrehajtási intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az átváltott követelése tekintetében, függetlenül annak összegétől.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségek az alábbiakat foglalják magukban:

  • a fizetésképtelenségi eljárás tekintetében fizetendő illeték, és valamennyi egyéb költség, ami a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat jogerőre emelkedéséig felmerült;
  • a csődgondnok díjazása;
  • az adós vállalkozásánál foglalkoztatott munkavállalók és alkalmazottak követelései, amennyiben a vállalkozás nem szüntette be a kereskedelmi tevékenységét;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésével, az adminisztrációjával, a felbecsülésével és a felosztásával kapcsolatban felmerült költségek;
  • az adós és a családja részére fizetett tartásdíj;

Nem kell előre megfizetni az illetéket, ha a fizetésképtelenség megállapítása iránti keresetet az adós nyújtja be. Az illetéket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik a vagyon felosztásakor. Ha a fizetésképtelenség megállapítása iránti keresetet hitelező nyújtja be, és amikor a társhitelező az eljárásban félnek minősül, az illetéket a hitelezőtől vagy a társhitelezőnek tekintett féltől gyűjtik be.

Amennyiben az adós rendelkezésre álló vagyona nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás induló költségeinek fedezéséhez, vagy amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás során megállapítást nyer, hogy az adós rendelkezésre álló vagyona nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez, a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindítása érdekében meghatároz egy összeget, amelyet az adósnak vagy a hitelezőnek a bíróság által megszabott határidőn belül előre meg kell fizetnie. A fizetésképtelenségi eljárás induló költségeit a bíróság állapítja meg, melynek során figyelembe veszi az ideiglenes csődgondnok aktuális díjazását és a fizetésképtelenségi eljárás várható költségeit. Amennyiben az adós gazdasági társulás, a bíróság a költségek előre történő fizetéséről határoz, melynek során figyelemmel van a korlátlan felelősséggel rendelkező tagok vagyonára.

A fizetésképtelenségi eljárás megindulásakor a költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. E célból a bíróság végzésben felhatalmazhatja a csődgondnokot a szükséges rendelkezések megtételére.

Az illeték nem fizethető meg előre, amennyiben az eljárás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelésének szakaszában tart. Nem szednek be illetéket, ha a fizetésképtelenséggel kapcsolatos körülményeket bírósági ítéletek vagy végzések alapján jegyzik be a cégnyilvántartásba, illetve letiltás vagy általános zárolás bejegyzése vagy törlése esetén.

Valamely ügyletnek a kereskedelmi törvény 645., 646. és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke alapján történő érvénytelenítése iránti kérelemmel indult eljárásban az illetéket nem kell előre megfizetni, függetlenül a bíróság szintjétől. Amennyiben helyt adnak a kérelemnek, az illetéket a pervesztes féltől szedik be. A kérelem elutasítása esetén az illetéket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. Amennyiben az ügylet érvénytelenítése iránti kérelmet a csődgondnok nyújtotta be, és az elutasításra került, a harmadik fél részéről a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik.

A hitelező vagy az adós által a kereskedelmi törvény 694. cikke alapján benyújtott megállapítás iránti kereset tekintetében az illetéket nem kell előre megfizetni. A kereset elutasítása esetén a költségeket a felperesnek kell fizetnie.

A törvényben meghatározott benyújtási határidő leteltét követően, azonban nem később, mint a határidő lejártát követő két hónapon belül benyújtott hitelezői követelést hozzáadják a benyújtott követelések listájához, és azt a jogszabályban előírt eljárás szerint ismerik el. Az elismeréssel összefüggésben felmerült további költségeket a követelést benyújtó hitelező viseli.

Az adós vagy a csődgondnok által javasolt helyreállítási tervvel kapcsolatban felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik, minden más esetben a költségeket az a fél fedezi, aki a tervet javasolta. A helyreállítási terv ellenkező rendelkezése hiányában a bíróság az adóst kötelezi az illeték és a felmerült költségek megfizetésére.

A pénzzé tenni szándékozott vagyon megóvásával kapcsolatban a vevők birtokba lépéséig felmerült költségeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból fedezik. Az adós tulajdonában lévő és a munkavállalóinak és alkalmazottainak bérbe adott lakóegységek értékesítésével kapcsolatos költségeket az eladó viseli.

Az átváltott vagyon felosztásakor a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségekből eredő követeléseket a biztosított követelések, illetve azon követelések kiegyenlítését követően fizetik ki, amelyek tekintetében éltek a tartózkodás jogával.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A kereskedelmi törvény olyan garanciákat tartalmaz, amelyek védik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőit az adós által tanúsított olyan magatartástól, illetve kötött ügyletektől, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kimerítésére és a hitelezői érdekek sérelmére irányulnak. A jogszabály bevezeti a „sérelmes időszak” fogalmát – az arra vonatkozó megdönthetetlen vélelmet, hogy a hitelezői érdekek sérelmet szenvedtek, ha bizonyos intézkedéseket ebben az időszakban hoztak meg, vagy bizonyos ügyleteket ebben az időszakban kötöttek meg. A sérelmes időszak hossza annak az ügyletnek a típusától függően változik, amelyre az ártalmasság törvényi vélelme vonatkozik. Bizonyos ügyletek és intézkedések tekintetében a sérelmes időszak a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás napjával kezdődik, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy évnél azonban nem korábban, és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat napján ér véget. Más esetekben a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három évig, két évig vagy egy évig is kiterjed, és magában foglalja a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat közötti időszakot. A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően az irányadó eljárás megszegésével – például a csődgondnok előzetes hozzájárulása nélkül – hozott bizonyos intézkedések és kötött ügyletek szintén sérelmesnek minősülnek.

A kereskedelmi törvény alapján sérelmesnek tekintett intézkedés- és ügylettípusokat kimerítő jelleggel határozták meg, és azok két kategóriába esnek: semmis és nem végrehajtható a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében.

A semmis ügyleteket a kereskedelmi törvény 646. cikkének (1) bekezdése szabályozza. A hivatkozott cikk szerint az alábbi intézkedések és ügyletek semmisek a hitelezők tekintetében, amennyiben azokat a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot követően, a megállapított eljárási szabályok megsértésével hozták/kötötték meg:

  1. a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően felmerült tartozás kiegyenlítése;
  2. a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogon vagy személyes vagyontárgyon zálogjog vagy jelzálogjog alapítása;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó jogot vagy személyes vagyontárgyat érintő ügylet.

A hátrányos intézkedések és ügyletek egyéb típusait, amelyek nem végrehajthatóvá nyilváníthatók, a kereskedelmi törvény 645. cikkének (3) bekezdése, 646. cikkének (2) bekezdése és 647. cikke, valamint a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke szabályozza. Ahhoz, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében ne legyenek végrehajthatók, a szóban forgó intézkedésekről és ügyletekről jogerőre emelkedett határozatban kell megállapítani, hogy nem végrehajthatók.

A kereskedelmi törvény 646. cikkének (2) bekezdése szerint az adós által a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdetét követően hozott alábbi intézkedések vagy kötött ügyletek nyilváníthatóak nem végrehajthatóvá a hitelezők tekintetében a vonatkozó időszakokban:

  1. valamely kötelezettség korai rendezése, függetlenül annak módjától, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző egy éven belül;
  2. az adóssal szemben fennálló korábban nem biztosított követelés biztosítása érdekében zálogjog vagy jelzálog alapítása a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző egy éven belül;
  3. valamely esedékessé és kifizetendővé vált kötelezettség adós általi rendezése, függetlenül annak módjától, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet megelőző hat hónapon belül.

Amennyiben a hitelező tudta, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, a sérelmes időszak az első két esetben két évre, a harmadik esetben pedig egy évre hosszabbodik meg. A tudomást feltételezik, amennyiben az adós és a hitelező kapcsolt felek, vagy amennyiben a hitelező tudott vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyek észszerűen arra engedtek következtetni, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott.

Az első és a harmadik esetben nem lehet hivatkozni a végrehajthatatlanságra, ha a kötelezettséget az adós rendes üzleti tevékenysége során rendezték és:

  • megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekben a felek megegyeztek, és egyenértékű áruk vagy szolgáltatások az adósnak történő egyidejű, vagy a fizetendő tartozás esedékessé válásától számított 30 napon belüli, nyújtásával kerül rá sor; vagy
  • a kifizetési követően, a hitelező azonos értékben árut vagy szolgáltatást nyújtott az adós számára.

A második esetben nem lehet hivatkozni a végrehajthatatlanságra, ha a zálogjog vagy jelzálog létrehozása:

  • az adósnak nyújtott kölcsön előtt vagy azzal egyidejűleg történt;
  • egy másik in rem biztosíték pótlására történt, amely a kereskedelmi törvény I. szakaszának 41. fejezetében foglalt szabályok alapján nem nyilvánítható végrehajthatatlanná;
  • a zálogjoggal vagy jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy megszerzése céljából nyújtott kölcsön biztosítása érdekében történt.

A kereskedelmi törvény 646. cikkének (2) bekezdése szerinti érvénytelenség nem érinti a harmadik felek azt megelőzően jóhiszeműen szerzett jogait, hogy bejegyezték azt a kérelmet, amellyel az ügylet érvénytelenítése iránti keresetet benyújtották. A rosszhiszeműséget az ellenkező bizonyításáig vélelmezik, amennyiben a harmadik fél az adós vagy annak a személynek a hozzátartozója, akivel az adós tárgyalt.

A kormány magánfelek által végrehajtható közjogi és magánjogi követelései, amelyeket az adós megfizetett, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, a fentiekben ismertetett szabályok és eljárás szerint nem érvényteleníthetők

A kereskedelmi törvény 647. cikkének (1) bekezdése szerint az adós alábbi intézkedései és ügyletei – amennyiben a megjelölt időszak során kerül rájuk sor – érvényteleníthetők a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében:

  1. ellentételezés nélküli ügylet, kivéve a szokásos adományt, amelyre az adóssal kapcsolatban álló féllel került sor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három éven belül;
  2. ellentételezés nélküli ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek;
  3. érték alatti ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  4. harmadik felek kötelezettségei tekintetében létrehozott zálogjog, jelzálog vagy személyes biztosíték a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  5. harmadik felek kötelezettségei tekintetében az adóssal kapcsolatban álló hitelező javára létrehozott zálogjog, jelzálog vagy személyes biztosíték a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül; a fizetésképtelenség vagy túlzott eladósodás kezdeténél azonban nem korábban;
  6. az adóssal kapcsolatban álló féllel kötött és a hitelezőket hátrányosan érintő ügylet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző két éven belül kötöttek.

A kereskedelmi törvény 647. cikkének (1) bekezdése szintén vonatkozik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat közötti időszak során hozott intézkedésekre és kötött ügyletekre. Az érvénytelenítés nem érinti a harmadik felek a kérelem bejegyzését megelőzően ellenszolgáltatás fejében jóhiszeműen szerzett jogait.

A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében is érvényteleníthető, amennyiben a hitelező követelése vagy az adóssal szembeni tartozása a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, és a követelés vagy a tartozás keletkezésekor tudomással bírt arról, hogy az adós fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott, vagy hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be.

Tekintet nélkül a kölcsönös tartozások keletkezésének idejére, az adós által a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás megállapítását követően, azonban a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy évnél nem korábban végzett beszámítás érvénytelen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében, kivéve a tartozásnak azt a részét, amelyet a hitelező a vagyon pénzzé tételét követően a felosztáskor kapna.

A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 135. cikke szabályozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel a csődgondnok vagy a hitelező az adós sérelmes intézkedéseinek érvénytelenítését kezdeményezheti, amennyiben ezeknek az intézkedéseknek a sérelmes volta az adós számára tudott volt. Amennyiben az intézkedés haszonszerzésre irányul, a félről, akivel az adós tárgyal, szintén feltételezik, hogy tudomással bír a hátrányról. Az érvénytelenség nem érinti a harmadik felek azt megelőzően ellentételezés fejében jóhiszeműen szerzett jogait, hogy a kérelmet, amellyel az ügylet érvénytelenítése iránti keresetet benyújtották, bejegyezték. A tudomással bírást az ellenkező bizonyításáig vélelmezik, amennyiben a harmadik fél az adós házastársa, felmenője, leszármazottja vagy testvére. Amennyiben az intézkedést a követelés felmerülése előtt hajtják végre, az intézkedés csak abban az esetben érvénytelen, ha azt az adós vagy az a fél, akivel az adós tárgyalt, a hitelezők károsításának szándékával hozta.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében hozott intézkedések vagy ügyletek semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése iránti keresetet, és a teljesítés iránti kapcsolódó kereseteket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon növelése érdekében a csődgondnok nyújthatja be, illetve amennyiben a csődgondnok ezt elmulasztja, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezője. Amennyiben a követelést hitelező nyújtja be, a bíróság a csődgondnokot sua sponte társ-felperesnek tekinti. Amennyiben valamely követelést egy hitelező már benyújtott, azonos követelés tekintetében második előterjesztés nem engedélyezhető. A második hitelező azonban kérheti a bíróságtól, hogy minősítse társ-felperesnek az ügyben tartott első tárgyalást megelőzően. A jogerős határozat az adós, a csődgondnok és valamennyi hitelező tekintetében érvényes és végrehajtható.

Amennyiben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői tekintetében valamely ügyletet semmisnek nyilvánított, a harmadik fél által nyújtott vagyontárgyakat visszajuttatják, és amennyiben az ilyen vagyontárgyak nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét vagy pénztartozás esetén, e harmadik fél az eljárásban hitelezőnek minősül.

A csődgondnok által valamely ügylet hatályon kívül helyezése iránt az alapeljárásban vagy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban, amelyben a kereskedőt külföldi bíróság fizetésképtelenné nyilvánította, vagy bolgár bíróság által indított másodlagos eljárásban, amennyiben a kereskedő jelentős vagyonnal rendelkezik Bulgáriában, benyújtott kereset mindkét eljárásban benyújtottnak minősül.

Utolsó frissítés: 17/02/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Csehország

Jogi háttér

A Cseh Köztársaságban a fizetésképtelenségi eljárásokat elsősorban a fizetésképtelenségről és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 182/2006. sz. törvény (Zákon č. 182/2006 Sb., o úpadku a způsobech jeho řešení) (a továbbiakban: a fizetésképtelenségről szóló törvény) szabályozza, amelynek hátterét a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvénykönyv (Zákon č. 99/1963 Sb., občanský soudní řád) adja.

Egy másik fontos jogszabály a felszámolókról szóló 312/2006. sz. törvény (Zákon č. 312/2006 Sb., o insolvenčních správcích), amely (a fizetésképtelenségről szóló törvénnyel együttesen) a felszámolói hivatás jogszabályi keretét alkotja.

E rendelkezések hatályos változata A link új ablakot nyit megitt található.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel és jogi személyekkel szemben is kezdeményezhető, függetlenül attól, hogy üzleti vállalkozások-e.

A fizetésképtelenségi eljárások egyes típusai (csődeljárás, reorganizáció, adósságkönnyítés) eltérnek egymástól a megcélzott jogalanyok tekintetében. Míg a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem valamennyi jogalany ellen benyújtható, a reorganizáció kizárólag üzleti vállalkozásokra vonatkozik, az adósságkönnyítés pedig elsősorban nem üzleti jogalanyokra (lásd lent).

Fizetésképtelenségi eljárás nem indítható az állammal, a helyi önkormányzatokkal, választások idején a politikai pártokkal és mozgalmakkal szemben, illetve egyes más, elsődlegesen közjogi jellegű jogalanyokkal szemben. A pénzügyi intézményekre és biztosító társaságokra különös szabályok vonatkoznak.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

A fizetésképtelenségi eljárás olyan bírósági eljárás, amely az adós fizetésképtelenségével vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetével foglalkozik, valamint azzal, hogy miként kezeljék azt. Az alapfeltétel tehát a fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállása.

Az adós a következő feltételek együttes fennállása esetén fizetésképtelen:

  • több hitelezője van,
  • 30 napnál régebben lejárt pénzbeli kötelezettségei vannak,
  • nem tudja teljesíteni kötelezettségeit.

Az adósokat többek között akkor tekintik fizetésképtelennek, ha adósságuk jelentős hányadát nem törlesztik, vagy ha az ilyen kötelezettségeket az esedékességtől számított három hónapon belül nem rendezik, illetve, ha az adóssal szemben fennálló pénzbeli követelés nem hajtható be végrehajtás vagy lefoglalás útján.

Az üzleti vállalkozásnak minősülő adós (akár természetes, akár jogi személy) akkor is fizetésképtelen, ha túlzottan eladósodott. Az adósok akkor túlzottan eladósodottak, ha több hitelezőjük van, és kötelezettségeik összege meghaladja vagyonuk értékét.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet olyan helyzet, amelyben valamennyi körülményt figyelembe véve észszerűen feltételezhető, hogy az adósok nem lesznek képesek megfelelő módon és időben teljesíteni pénzbeli kötelezettségeik lényeges részét.

A fizetésképtelenségi eljárások típusai

A cseh jog az adós fizetésképtelensége vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete kezelésének három alapvető módját különbözteti meg:

  • csődeljárás (konkurs),
  • reorganizáció (reorganizace),
  • adósságkönnyítés (oddlužení).

A fizetésképtelenségről szóló törvény nem határozza meg, hogy a fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott különböző módszerek közül egy adott adósnak melyiket kell igénybe vennie, hanem nyitva hagyja a választás lehetőségét. A felszámolási eljárás (csődeljárás) mellett létezik egy rehabilitációs elem is (reorganizáció és adósságkönnyítés). Az adós fizetésképtelenségének kezeléséhez megfelelő módszer kiválasztásánál a hitelezők számára lehetséges legjobb eredményt kell figyelembe venni.

A csődeljárás a fizetésképtelenség kezelésének általános módja, amelynek esetén a csődeljárást elrendelő végzés alapján a hitelezők megalapozott követeléseit nagyrészt a vagyon értékesítésének bevételeiből fedezik. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a ki nem elégített követelések vagy azok részei nem évülnek el. A csődeljárás módszerét alkalmazzák minden olyan esetben, ha nincs lehetőség a reorganizáció vagy az adósságkönnyítés mint enyhébb eljárások alkalmazására az adóssal szemben, vagy abban az esetben, ha az eljárás során egyértelművé válik, hogy ezek a módszerek nem folytathatók tovább.

A reorganizáció az üzleti vállalkozásnak minősülő adósok fizetésképtelenségének vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének kezelésére vehető igénybe. A reorganizáció az üzleti tevékenység átszervezésével jár. Általában az az elvárás, hogy a hitelezői igényeket folyamatosan elégítsék ki, miközben az adós vállalkozása továbbra is működik, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság által jóváhagyott reorganizációs terven alapuló, az irányítás újraélesztését célzó intézkedésekkel összhangban. A hitelezők figyelemmel kísérik a terv előrehaladását.

Az adósságkönnyítés a fizetésképtelenség vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kezelésének módja olyan adósok tekintetében, akik vagy természetes személyek (üzleti vállalkozással vagy anélkül) vagy olyan jogi személyek, amelyek nem üzleti vállalkozások. Ez a fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott módszer nyitottabb a szociális megfontolásokra, mint a gazdasági szempontokra. A cél az, hogy „új kezdetet” biztosítsanak az adósok számára, és hogy arra ösztönözzék őket, hogy aktívan vegyenek részt adósságaik visszafizetésében. Általánosságban az adósnak képesnek kell lennie legalább arra, hogy teljes mértékben fedezze a felszámoló díjazását és készkiadásait, legalább ezzel azonos összeget a többi hitelező számára, továbbá a jogszabályban előírt tartási követelések teljes összegét, valamint az adósságkönnyítés iránti kérelmet elkészítő személy tiszteletdíját. Bizonyos adósok (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülők, fiatalok vagy azok, akik egy meghatározott százalékos mértékben képesek a hitelezőket kielégíteni) rövidebb időtartamra részesülhetnek adósságkönnyítésben. Az az alapfeltevés, hogy a biztosított hitelezők követeléseit a biztosítékból fedezik. Párhuzamos cél a szociális válsághelyzetben lévő személyek rehabilitációjára fordított közkiadások csökkentése. Az adósságkönnyítés történhet a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon értékesítésével, a visszafizetés ütemezésének és fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon értékesítésének kombinációjával.

Ki indíthat fizetésképtelenségi eljárást?

A fizetésképtelenségi eljárás csak a kérelem benyújtását követően indítható meg. Az eljárás azon a napon kezdődik, amikor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem beérkezik az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságra. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet adósok és hitelezők egyaránt benyújthatják, kivéve a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetét, amelynél csak az adós nyújthatja be a kérelmet.

Az üzleti vállalkozásnak minősülő adósok (legyenek akár természetes személyek, akár jogi személyek) haladéktalanul kötelesek fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtani, miután tudomást szereztek, vagy megfelelő gondosság mellett tudomást szerezhettek volna fizetésképtelenségükről.

A csődeljárás megindítása

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság külön határozatként csődeljárást megindító végzést hoz. Kivételes esetekben e határozat összekapcsolódhat a fizetésképtelenséget megállapító határozattal (amennyiben az adós olyan személy, aki vagy amely nem vehet igénybe reorganizációt vagy adósságkönnyítést). A csődeljárás joghatásai akkor kezdődnek, amikor a csődeljárást megindító végzést közzéteszik a fizetésképtelenségi nyilvántartásban.

A reorganizáció megindítása

A reorganizáció a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság engedélyével indul el, amelyet a bíróság az adós vagy egy nyilvántartott hitelező kérelmére ad meg.

A reorganizáció a következő feltételek bármelyikének fennállása esetén engedélyezhető:

  • a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet megelőző utolsó számviteli időszakban az adós teljes évi nettó bevétele legalább 50 000 000 CZK volt, vagy
  • az adósnak legalább 50 alkalmazottja van, vagy
  • az adós a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel együtt vagy legkésőbb a fizetésképtelenséget megállapító határozat kézbesítésének időpontjában legalább a biztosított hitelezők fele (a követelések összesített összege alapján számítva) és legalább a nem biztosított hitelezők fele (szintén a követelések összesített összege alapján számítva) által támogatott reorganizációs tervet nyújt be a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak.

A reorganizáció nem megengedett, ha az adós csődeljárás alatt álló jogi személy, értékpapír-forgalmazó vagy külön jogszabály alapján árutőzsdei kereskedelemre felhatalmazott jogalany.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság akkor engedélyezi a reorganizációt, ha a megfelelő jogszabályi feltételek fennállnak. Nincs helye fellebbezésnek.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elutasítja a reorganizáció engedélyezése iránti kérelmet, ha: a) az összes körülményt figyelembe véve észszerűen feltételezhető a tisztességtelen szándék fennállása; b) a kérelmet olyan személy nyújtotta be ismételten, akinek a reorganizáció engedélyezése iránti korábbi kérelmét a bíróság már elbírálta; vagy c) a kérelmet hitelező nyújtotta be, de azt a hitelezői gyűlés nem hagyta jóvá. Az ilyen döntésekkel szemben csak a kérelem benyújtója terjeszthet elő fellebbezést.

Az adósságkönnyítés megindítása

Az adósságkönnyítés iránti kérelmet az adós nyújtja be egy formanyomtatványon, szükség esetén a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel együtt (ha valamely hitelező nem kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárást). Korlátozások érvényesülnek arra vonatkozóan, hogy az adós nevében mikor nyújthat be adósságkönnyítés kérelmet ügyvéd, közjegyző, végrehajtó, felszámoló vagy a közérdekből akkreditált személy. Az adósok maguk nyújthatják be a kérelmet, ha jogi vagy közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkeznek.

Az adósságkönnyítés iránti kérelemnek és mellékleteinek tartalmazniuk kell különösen az adós múltbeli és várható jövőbeli jövedelmére vonatkozó adatokat, a vagyonjegyzéket, valamint egy eskü alatt tett, az alábbiakra vonatkozó nyilatkozatot: a fizetésképtelenségi kérelem benyújtásakor tájékoztatták a fizetésképtelenségi eljárás során fennálló kötelezettségeiről; az adósságkönnyítés során megfelelően kifizeti a hitelezők követeléseit; minden tőle észszerűen elvárható erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy azokat teljes mértékben teljesítse; eleget tesz a fizetésképtelenségről szóló törvény és az adósságkönnyítést jóváhagyó határozat szerinti valamennyi kötelezettségének; és valamennyi jövedelmét teljes egészében be fogja vallani.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság akkor engedélyezi az adósságkönnyítést, ha teljesülnek a feltételek. Elutasítja az adósságkönnyítés iránti kérelmet, ha minden körülményt figyelembe véve észszerűen feltételezhető a tisztességtelen szándék fennállása, vagy az, hogy az adós nem képes a minimális visszafizetésre sem. A minimális visszafizetésnek teljes mértékben fedeznie kell a felszámoló javadalmazását és költségeit, a hátralékos tartásdíjtartozást és a folyamatosan fizetendő tartásdíjat, az adósságkönnyítés iránti kérelmet elkészítő személy díjazását és a biztosíték nélküli, nem elsőbbségi hitelezőknek fizetendő, meghatározott összeget. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság akkor is elutasítja az adósságkönnyítés iránti kérelmet, ha az eljárás addigi eredményei azt mutatják, hogy az adós a fizetésképtelenségi eljárásban felmerülő kötelezettségei teljesítése során gondatlanul vagy hanyagul járt el. A bíróság elutasítja a kérelmet akkor is, ha az adós a) már kapott adósságkönnyítést az elmúlt tíz évben, b) adósságkönnyítését az elmúlt öt évben tisztességtelen szándék miatt megszüntették, vagy c) a megelőző három hónapban visszavonta a kérelmét, és az eljárást megszüntették. A bíróság nem utasítja el a kérelmet a fenti okokból, ha az adós indokolt okból vállalta a kötelezettséget, vagy ha az adósság összege és a nyújtott szolgáltatás között jelentős egyensúlyhiány áll fenn. A kérelem elutasításával szemben kizárólag az adós jogosult fellebbezést benyújtani.

Mikortól fejti ki joghatásait a fizetésképtelenségi eljárás megindítása?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának joghatásai a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló közlemény fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzétételével kezdődnek (lásd lent). A fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott módszerre vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az eljárás megindításának joghatásai a fizetésképtelenségi eljárás végéig állnak fenn.

Ideiglenes intézkedések a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozataláig

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság hivatalból ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos határozata meghozataláig. Aki olyan ideiglenes intézkedés meghozatalát kéri, amelyet a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság egyébként hivatalból is meghozhat, nem köteles biztosítékot nyújtani. Az ideiglenes intézkedést kérő adós nem köteles biztosítékot nyújtani.

Ezen ideiglenes intézkedések keretében a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság többek között:

  • ideiglenes vagyonkezelőt jelölhet ki,
  • korlátozhatja a fizetésképtelenségi eljárás megindításához kapcsolódó egyes joghatásokat,
  • bármelyik, fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtó felet kötelezheti az adós által elszenvedett kár vagy egyéb veszteség fedezetére alkalmas biztosíték nyújtására.

Fizetésképtelenségi nyilvántartás

A fizetésképtelenségi eljárásokat közzéteszik az Igazságügyi Minisztérium (Ministerstvo spravedlnosti) által működtetett fizetésképtelenségi nyilvántartásban. Ez az elektronikus közigazgatási információs rendszer a A link új ablakot nyit meghttps://isir.justice.cz címen érhető el.

A fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozásának elsődleges oka, hogy a fizetésképtelenségi eljárások a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosak legyenek, annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni az előrehaladásukat. A nyilvántartást arra használják, hogy közzétegyék a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnak a fizetésképtelenségi eljárásokban és az ahhoz kapcsolódó jogvitákban hozott határozatait, a benyújtott iratokat és egyéb adatokat, amennyiben azt a fizetésképtelenségről szóló törvény előírja, vagy a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elrendeli.

A fizetésképtelenségi nyilvántartás (bizonyos adatoktól eltekintve) nyilvános, és bárki jogosult annak tanulmányozására, abból másolatok és kivonatok készítésére.

Amellett, hogy információforrásként szolgál, a fizetésképtelenségi nyilvántartás létfontosságú szerepet játszik az okiratok kézbesítésében is – a legtöbb bírósági döntés és egyéb dokumentum kézbesítésének eszköze. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló értesítés rendszerint a kérelem benyújtásától számított két órán belül megjelenik a fizetésképtelenségi nyilvántartásban (a bírósági munkaidő alatt). Ezt követően minden bírósági döntést és egyéb dokumentumot közzétesznek a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. Ez mindenki számára betekintési lehetőséget biztosít a Cseh Köztársaságban folyó fizetésképtelenségi eljárásokba.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon

Amennyiben az adós nyújtja be a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás megindításához kapcsolódó joghatások beálltakor meglévő vagyontárgyait, valamint az adós által a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett vagyontárgyakat tartalmazza.

Amennyiben a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet valamelyik hitelező nyújtja be, a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon az adósnak a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság által meghozott, az adós vagyonnal való rendelkezési jogát (részben vagy egészben) korlátozó ideiglenes intézkedés joghatásai beálltának időpontjában meglévő vagyontárgyait, az adósnak az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozatok meghozatalának időpontjában meglévő vagyontárgyait, valamint az adós által a fizetésképtelenségi eljárás során, az e határozatok joghatásainak beálltát követően szerzett vagyontárgyakat tartalmazza.

Amennyiben az adós a vagyontárgyaknak társtulajdonosa, az adós tulajdonrészét tartalmazza a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon. E vagyontárgyak akkor is a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képezik, ha azok az adós házassági közös vagyonának részei.

Az adóson kívüli személyek vagyontárgyai akkor képezik a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét, ha ezt jogszabály előírja, különösen, ha azok hatálytalan jogügyletek ellenszolgáltatásai. A vagyonértékesítés szempontjából e vagyontárgy az adós vagyona részének tekintendő.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon elsősorban készpénzből, ingóságokból és ingatlanokból, gépekből és berendezésekből, betétkönyvekből, letéti jegyekből és egyéb formájú letétekből, részvényekből, váltókból, csekkekből és egyéb értékpapírokból, részesedésekből, az adós pénzbeli és nem pénzbeli követeléseiből (beleértve a függő és a még le nem járt követeléseket is), az adós munkabéréből, fizetéséből, jutalmaiból, valamint az adós munkaviszonyra tekintettel járó díjazása helyébe lépő jövedelemből, egyéb jogokból, továbbá a pénzben kifejezhető értékkel bíró egyéb vagyontárgyakból áll. A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon kiterjed az olyan tételekre is, mint a fenti vagyonelemekhez kapcsolódó kamatok, nyereség, gyümölcsök és hasznok.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási vagy lefoglalási eljárás keretében le nem foglalható vagyontárgyak nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét. A kérdést a 99/1963. sz. törvény, vagyis a polgári perrendtartás szabályozza. Az adós vagyontárgyai közül mentesek a végrehajtás alól azok a vagyontárgyak, amelyekre az adósnak a saját maga és családtagjai anyagi szükségleteinek kielégítése és munkaköri feladatai ellátása érdekében azonnal szüksége van, valamint azok a vagyonelemek, amelyek értékesítése a jó erkölcsbe ütközne (különösen a mindennapi ruházat, a szokásos háztartási felszerelések, a jegygyűrűk és egyéb hasonló tárgyak, az egészségügyi felszerelés és az egyéb olyan vagyonelemek, amelyekre az adósnak betegség vagy fizikai fogyatékosság miatt van szüksége, az egyéni létminimum kétszeresének megfelelő összegű készpénz, valamint a kedvtelésből tartott állatok). Az adós üzleti tevékenysége során használt vagyontárgyak ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon körébe tartoznak. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonnak nem képezik részét az olyan vagyontárgyak, amelyekkel külön jogszabály alapján csak meghatározott céllal lehet rendelkezni (például központi kormányzati vagy helyi önkormányzati költségvetésből, illetve állami alapból származó céltámogatások és visszatérítendő támogatások).

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően megszerzett, illetve ezt követően rá szállt vagyontárgyak

Általános jelleggel az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően megszerzett, illetve ezt követően rá szállt vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képezik; a fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott módszertől függően ez módosulhat. Az adósok a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyontárgyakkal csak akkor rendelkezhetnek, ha ennek során tiszteletben tartják a fizetésképtelenségi eljárás konkrét szakaszának és a fizetésképtelenség kezelésére kiválasztott módszernek a követelményeit.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A felszámoló (vagyonfelügyelő) feladata és jogállása

A felszámoló (vagyonfelügyelő) elsődleges feladata, hogy kezelje az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonát, valamint a kapcsolódó és egyéb jogvitákat. A felszámoló (vagyonfelügyelő) célja az, hogy elérje a hitelezők arányos, gyors, gazdaságos és lehető legmagasabb szintű kielégítését.

A felszámolók (vagyonfelügyelők) kötelesek lelkiismeretesen és a megfelelő gondossággal ellátni feladatukat. Meg kell tenniük minden tőlük észszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék a hitelezőket. A hitelezők közös érdekeit saját érdekeik és mások érdekei elé kell helyezniük.

A csődeljárás során a felszámoló felhatalmazást kap arra, hogy rendelkezzen a vagyonnal, valamint, hogy gyakorolja az adós jogait, és teljesítse kötelezettségeit a vagyonnal kapcsolatos ügyekben. A felszámoló többek között gyakorolja a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képező részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogokat, gyakorolja a munkáltatói jogokat az adós munkavállalóival szemben, és felel az adós üzleti tevékenységének folytatásáért, könyvvezetéséért és az adózási szabályok betartásáért. A felszámoló feladata továbbá a vagyon értékesítése.

A reorganizáció során a vagyonfelügyelő elsősorban a birtokon belül maradó adós tevékenységét felügyeli, folytatja a vagyon azonosítását, és leltárt vesz fel róla, kezeli a kapcsolódó jogvitákat, összeállítja a hitelezők listáját és felveszi rá a hitelezőket, továbbá beszámol a hitelezői választmánynak. A vagyonfelügyelő jár el továbbá az adós közgyűlése vagy taggyűlése helyett.

Az adósságkönnyítési eljárás során a vagyonfelügyelő együttműködik a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósággal és a hitelezőkkel az adós és annak tevékenységének felügyelete során, értékesíti az adós vagyontárgyait, és a visszafizetés ütemezésének megfelelően felosztja a hitelezők között a havi kifizetéseket.

Az adós jogállása

A csődeljárásban az adósok elveszítik a vagyonuk feletti rendelkezésre, illetve a vagyonnal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó jogukat. E jog a felszámolóra száll át. A jogszabály erejénél fogva az ezen ügyekben az adósok által a vagyon feletti rendelkezés jogának a felszámolóra szállást követően teljesített jogügyletek hatálytalanok a hitelezőkkel szemben.

A reorganizáció során a vagyon az adós birtokában marad, de korlátozásokkal. A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonnal való rendelkezés, illetve annak kezelése szempontjából alapvető fontosságú jogügyleteket a birtokban lévő adós kizárólag a hitelezői választmány hozzájárulásával teljesítheti. Az e kötelezettséget megsértő adós felel az ezáltal a hitelezőknek okozott károkért és egyéb veszteségekért; az adós legfőbb szervének tagjai egyetemlegesen felelnek az ilyen károkért és veszteségekért. Az „alapvető fontosságú jogügyletek” olyan jogügyletek, amelyek jelentősen megváltoztatják a vagyon értékét, a hitelezők helyzetét vagy a hitelezők kielégítésének szintjét. A vagyonkezelő jár el az adós közgyűlése vagy taggyűlése helyett.

Az adósságkönnyítési eljárás során a vagyon ugyancsak az adós birtokában marad, de korlátozásokkal. Az adóst a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság, a vagyonfelügyelő és a hitelezők ellenőrzik.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Általánosságban, a beszámítást a polgári törvénykönyv szabályozza. Főszabályként, ha a feleknek azonos típusú követelései állnak fenn egymással szemben, bármelyik fél értesítheti a másik felet arról, hogy beszámítja követelését a másik fél követelésével szemben. A beszámításra onnantól kezdve lehet hivatkozni, hogy a fél jogosult mind valamely igény kielégítését követelni, mind saját tartozását megfizetni. A beszámítás eredményeként mindkét követelés megszűnik abban a mértékben, ahogy egymással megegyeznek; amennyiben teljes mértékben nem fedezik egymást, a követelés beszámítása hasonlóképpen történik, mint a teljesítés esetében. E joghatásokra akkor kerül sor, amikor a két követelés beszámításra alkalmassá válik.

A fizetésképtelenségről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában (pl. a lakóingatlan bérléséből eredő követelések határidejének meghosszabbítása) a fizetésképtelenségi eljárásban az adós és a hitelező kölcsönös követelései a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően akkor számíthatók be, ha a beszámítás jogszabályi (a polgári törvénykönyvben foglalt) feltételei a fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott módszerre vonatkozó határozat meghozatala előtt teljesültek.

A fizetésképtelenségi eljárásban beszámításra nem kerülhet sor különösen akkor, ha az adós hitelezője:

  • a beszámítható követelés tekintetében nem vált nyilvántartott hitelezővé, vagy
  • a beszámítható követelést hatálytalan jogügylet eredményeként szerezte meg, vagy
  • a beszámítható követelés megszerzésének időpontjában tudott az adós fizetésképtelenségéről, vagy
  • még meg kell fizetnie az adós lejárt követelését a hitelező beszámítható követelését meghaladó mértékben, vagy
  • a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság által elrendelt esetekben, illetve ha a bíróság ideiglenes intézkedést hozott.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Visszterhes szerződések

Amennyiben az adós a csődeljárás elrendelésének, illetve a reorganizáció vagy az adósságkönnyítés engedélyezésének időpontjában olyan visszterhes szerződés szerződő fele, beleértve az előszerződést is, amelyet a csődeljárás elrendelésének, illetve a reorganizáció vagy az adósságkönnyítés engedélyezésének időpontjában még akár az adósnak, akár a másik félnek teljesítenie kell, a következő szabályokat kell alkalmazni:

– csődeljárás vagy adósságkönnyítési eljárás során a felszámoló (vagyonkezelő) az adós helyett teljesítheti a szerződést, és teljesítést követelhet a szerződésben szereplő másik féltől, vagy megtagadhatja a teljesítést,

– reorganizáció során a birtokon belül lévő adós gyakorolja ugyanezt a jogkört a hitelezői választmány hozzájárulásával.

Csődeljárás vagy adósságkönnyítési eljárás során úgy kell tekinteni, hogy amennyiben a felszámoló (vagyonkezelő) a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalától vagy az adósságkönnyítés engedélyezésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik a szerződés teljesítéséről, akkor megtagadta a teljesítést; eddig az időpontig eltérő szerződéses rendelkezés hiányában a másik fél nem mondhatja fel a szerződést. A reorganizáció során a birtokon belül lévő adós, amennyiben a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 napon belül nem jelenti be, hogy megtagadja a teljesítést, köteles teljesíteni a visszterhes szerződést.

A szolgáltatás teljesítésére elsőként köteles másik szerződő fél megtagadhatja a teljesítést mindaddig, amíg a kölcsönös teljesítésről nem gondoskodnak, vagy azt nem biztosítják, kivéve, ha a másik fél a fizetésképtelenséget megállapító határozat közzétételét követően kötötte meg a szerződést.

Amennyiben a vagyonkezelő vagy a birtokon belül lévő adós megtagadja a teljesítést, a másik fél a teljesítés megtagadásától számított 30 napon belül kérheti az ebből eredő kára megtérítését. A másik félnek a szerződés teljesítésének a csődeljárás elrendelését követő folytatásából eredő követelései a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonnal szemben fennálló követelések.

A másik fél nem követelheti a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatala előtti részteljesítés visszatérítését azon az alapon, hogy az adós a teljesítést nem viszonozta.

Meghatározott határidőt tartalmazó szerződések

Amennyiben olyan megállapodás áll fenn, amely szerint egy piaci árral rendelkező eredményt meghatározott időpontban vagy meghatározott határidőn belül kell teljesíteni, és a teljesítés vagy a határidő lejártának időpontja a csődeljárás elrendelése utánra esik, a kötelezettségvállalás teljesítését nem lehet követelni; csak a kötelezettségvállalás teljesítésének adós általi elmulasztása által okozott kár követelhető. A „kár” a kikötött ár és a piaci ár közötti különbözet, amelyet a csődeljárást elrendelő határozat hatálybalépésének napján a szerződésben a teljesítés helyeként kikötött helyen kell megfizetni. A másik fél a csődeljárás elrendelését követő harminc napon belül kérhet kártérítést, hitelezőként bejelentve igényét.

Kölcsönszerződés

Amennyiben az adós kölcsönszerződést kötött, a csődeljárás elrendelését követően a felszámoló a kölcsön visszafizetését követelheti a szerződés szerinti törlesztési időszak lejárta előtt.

Bérlet, albérlet

A bérleti és albérleti szerződésekre részletes szabályok vonatkoznak. Többek között, a csődeljárást elrendelő határozat meghozatalát követően a felszámoló a jogszabály vagy a szerződés által meghatározott időtartamon belül jogosult felmondani az adós által kötött bérleti és albérleti szerződéseket, még akkor is, ha azokat határozott időre kötötték; a felmondási idő nem haladhatja meg a három hónapot. Ez nem érinti a polgári törvénykönyv arra vonatkozó rendelkezéseit, hogy a bérbeadó mikor és milyen feltételek mellett mondhatja fel a bérleti szerződést.

Az adósnak a csődeljárás elrendelésének időpontjában még a másik fél általi elfogadására váró szerződéstervezetei

A csődeljárás elrendelésének időpontjában az adós szerződéskötésre irányuló, még el nem fogadott ajánlatai, valamint az adós által elfogadott, de még megkötendő szerződéstervezetek elenyésznek, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyont érintik. A csődeljárás elrendelésének időpontjában az adós által még el nem fogadott szerződéstervezeteket csak a felszámoló fogadhatja el.

Jogcímfenntartás

Amennyiben az adós egy vagyonelemet jogcímfenntartással adott el és azt a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt átadta a vevőnek, a vevő választhat, hogy visszaadja-e a dolgot, vagy továbbra is a szerződés teljesítését kéri. Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós jogcímfenntartással vásárol meg és vesz át egy vagyontárgyat, az eladó nem kérheti a dolog visszaszolgáltatását, amennyiben a felszámoló az eladó felhívását követően indokolatlan késedelem nélkül teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeket.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása a következő joghatásokkal jár:

  • a vagyonra vonatkozó követelésekre és egyéb jogokra nem lehet hivatkozni perindítás érdekében, amennyiben azokra az igénybejelentés keretében hivatkozni lehet,
  • az adós tulajdonában álló vagyontárgyakra vagy a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyonelemekre vonatkozó biztosítékból történő kielégítéshez való jog csak a fizetésképtelenségről szóló törvényben meghatározott feltételek mellett gyakorolható és szerezhető meg. Ez vonatkozik az ingatlant érintő bírósági vagy lefoglalással kapcsolatos zálogjognak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően javasolt alapítására is,
  • az adós vagyontárgyait, illetve a vagyonhoz tartozó egyéb vagyontárgyakat érintő végrehajtás vagy lefoglalás elrendelhető, illetve kezdeményezhető, de nem hajtható végre. A vagyon ellen irányuló követelések és az ezekkel egyenértékű követelések esetében ugyanakkor az adós vagyontárgyait érintő végrehajtás vagy lefoglalás a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság döntése alapján végrehajtható, a döntésben rögzített korlátozásokkal,
  • a határozat végrehajtása során nem gyakorolható a hitelező és az adós között létrejött megállapodásban kikötött, a bérek vagy más bérnek vagy jövedelemnek tekintett bevételek letiltására vonatkozó jog.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenséget megállapító határozatok moratóriumot eredményeznek a vagyonra vonatkozó olyan követelésekkel és egyéb jogokkal kapcsolatos bírósági és választottbírósági eljárásokban, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során be lehet jelenteni, vagy amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során bejelentettnek tekintenek, illetve a fizetésképtelenségi eljárás során ki nem elégített követelésekkel kapcsolatos bírósági és választottbírósági eljárásokban. Ellenkező rendelkezés hiányában nem folytathatók ezek az eljárások addig, amíg a fizetésképtelenséget megállapító határozat hatályban van.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők részvételével kapcsolatos elvek

A fizetésképtelenségi eljárások többek között az alábbi, a hitelezők részvételével kapcsolatos elveken alapulnak:

  • a fizetésképtelenségi eljárásokat úgy kell lefolytatni, hogy egyik felet se érje méltánytalan sérelem, és ne jusson jogellenes előnyhöz, valamint, hogy sor kerüljön a hitelezők gyors, gazdaságos és lehető legmagasabb szintű kielégítésére,
  • az azonos vagy hasonló jogállású hitelezőknek ugyanolyan lehetőségeik legyenek a fizetésképtelenségi eljárásban,
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően jóhiszeműen megszerzett hitelezői jogok a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság döntésével, illetve a felszámoló ezt követő eljárása révén nem korlátozhatók,
  • a hitelezők kötelesek tartózkodni az igényeik kielégítését a fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül célzó magatartástól, kivéve, ha jogszabály ezt lehetővé teszi.

Hitelezői szervek

A hitelezői szervek a következők:

  • a hitelezői gyűlés,
  • a hitelezői választmány (vagy a hitelezői képviselő).

A hitelezői gyűlés felel a hitelezői választmány tagjainak és póttagjainak (illetve a hitelezői képviselőnek) a megválasztásáért és visszahívásáért. A hitelezői gyűlés saját hatáskörébe vonhat bármely, a hitelezői szervek hatáskörébe tartozó kérdést. Amennyiben nem kerül sor hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő kijelölésére, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hitelezői gyűlés jár el e minőségben.

Amennyiben 50-nél több hitelezőt vettek nyilvántartásba, a hitelezői gyűlés köteles létrehozni a hitelezői választmányt. Ha nem áll fenn ilyen kötelezettség, a hitelezői képviselő átveheti a választmány helyét.

A hitelezői gyűlés hatáskörébe tartozó vagy a hitelezői gyűlés által saját hatáskörébe vont kérdések kivételével a hitelezői választmány gyakorolja a hitelezői szervek hatásköreit. Így különösen a hitelezői választmány ellenőrzi a felszámoló (vagyonkezelő) tevékenységét, továbbá jogosult arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban javaslatokat terjesszen a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elé. A hitelezői választmány védi a hitelezők közös érdekeit, valamint a felszámolóval (vagyonkezelővel) együttműködve elősegíti a fizetésképtelenségi eljárás céljának elérését. A hitelezői választmányra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a hitelezői képviselőre is.

Hitelezői kategóriák

A jog különbséget tesz biztosított és nem biztosított hitelezők között.

A biztosított hitelező olyan hitelező, akinek követelését a vagyonhoz tartozó vagyontárgyak biztosítják, zálogjog, visszatartási jog, elidegenítési korlátozás, jog bizalmi átruházása, a biztosítékra vonatkozó követelés átruházása vagy hasonló külföldi jogintézmény révén.

A biztosított hitelezők jelentős befolyást tudnak gyakorolni a fizetésképtelenségi eljárás során. Amennyiben az adós a fizetésképtelenségről szóló törvény alapján átszervezhető üzleti vállalkozás, a fizetésképtelenség kezelésére alkalmazott módszerről (csődeljárás vagy reorganizáció) szóló határozat elfogadása legalább a hitelezői gyűlésen jelenlevő biztosított hitelezők (és ugyanígy a nem biztosított hitelezők) felének szavazatát igényli, követeléseik összege alapján számítva, kivéve, ha a jelenlevő hitelezők legalább 90%-a (követeléseik összege alapján számítva) a határozat mellett szavaz. A biztosított hitelező emellett utasítást adhat a vagyon birtokában lévő személy számára, hogy miként kezelje a biztosítékot, és ez az utasítás e személy számára kötelező, feltéve, hogy az utasítások előmozdítják a gondos ügyintézést. A felszámolót is kötik a biztosított hitelezőknek a biztosíték értékesítésére vonatkozó utasításai. A felszámoló megtagadhatja az ilyen utasítások teljesítését, ha úgy ítéli meg, hogy a biztosíték tárgya kedvezőbb feltételek mellett értékesíthető, amely esetben arra kéri a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró bíróságot, hogy felügyeleti jogkörében eljárva bírálja felül az utasításokat. A vagyontárgy, jog, követelés vagy egyéb vagyonelem fizetésképtelenségi eljárás során történő értékesítésének eredményeként a biztosított hitelező követelésének biztosítéka elenyészik, még akkor is, ha a hitelező nem jelentette be a követelést.

Főszabályként a biztosított hitelezők követeléseit az eljárás bármely szakaszában az értékesítés teljes bevételéből elégítik ki a felszámoló díjának, valamint a kezelés és értékesítés költségeinek levonását követően, figyelemmel a biztosíték keletkezésének időpontjára. A biztosított hitelezők csődeljárásban felmerülő igényeinek bármely olyan része, amely kielégítetlen marad, nem jár le, hanem arányosan kerül kielégítésre a biztosíték nélküli hitelezők követeléseivel együtt.

Minden egyéb hitelező nem biztosított hitelezőnek minősül. Jogállásuk a fizetésképtelenségi eljárás során gyengébb, és követeléseik kielégítésének várható szintje a statisztikai adatok alapján rendszerint jóval alacsonyabb.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A felszámoló a csődeljárás során használhatja a vagyontárgyakat. A felszámoló felhatalmazást kap arra, hogy rendelkezzen a vagyonnal, valamint, hogy gyakorolja az adós jogait, és teljesítse kötelezettségeit a vagyonnal kapcsolatos ügyekben. A felszámoló többek között gyakorolja a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képező részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogokat, döntéseket hoz az üzleti titkokat és a titoktartás más területeit illetően, gyakorolja a munkáltatói jogokat az adós munkavállalóival szemben, és felel az adós üzleti tevékenységének folytatásáért, könyvvezetéséért és az adózási szabályok betartásáért. A felszámoló feladata továbbá a vagyon értékesítése.

A reorganizációban és az adósságkönnyítési eljárásban az adós megőrzi e jogokat, de jelentős korlátozások mellett.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A vagyon ellen irányuló követelések és az ezekkel egyenértékű követelések a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően bármikor teljes mértékben kifizethetők.

Különbséget kell tenni a következők között:

  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, illetve a moratórium bejelentését követően felmerült, vagyon ellen irányuló követelések (különösen a készkiadások és az átmeneti vagyonkezelő, az adós felszámolója, valamint a hitelezői választmány tagjai díjazásának, valamint a hitelfinanszírozásból eredő hitelezői igények megtérítése),
  • a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően felmerült, vagyon ellen irányuló követelések (különösen a készkiadások, a felszámoló díja, adók, közterhek, társadalombiztosítási járulékok, állami foglalkoztatási járulékok és állami egészségbiztosítási járulékok),
  • a vagyon ellen irányuló követelésekkel egyenértékű követelések (különösen az adós munkavállalóinak munkajogi igényei és a törvényes tartással kapcsolatos hitelezői igények).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések bejelentése

A hitelezők formanyomtatványon jelenthetik be követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságnál a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától kezdve a fizetésképtelenséget megállapító határozatban rögzített határidő lejártáig, amely valamennyi eljárástípus esetében ugyanannyi: két hónap. A határidőt követően bejelentett követeléseket a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság nem veszi figyelembe, és azokat nem rendezik a fizetésképtelenségi eljárás során. A bíróság előtt már hivatkozott követeléseket, valamint a végrehajtható követeléseket (beleértve a végrehajtás vagy lefoglalás révén érvényesítés alatt álló követeléseket is) ugyanúgy be kell jelenteni. A követelést bejelentő hitelező, illetve a nyilvántartott hitelezőnek tekintendő személy a fizetésképtelenségi eljárás során bármikor visszavonhatja a követelést.

A követelés bejelentésére irányuló kérelemben ki kell fejteni a követelés keletkezésének körülményeit és annak összegét. A követelést mindig pénzben kell számszerűsíteni, akkor is, ha nem pénzbeli vagyonelemről van szó. A követelés bejelentésére irányuló kérelemben hivatkozott minden okiratot csatolni kell a bejelentéshez. A követelés végrehajthatóságát eredeti okirattal kell igazolni.

Az elévülési idő vagy a jogvesztő határidő szempontjából a követelés bejelentésére irányuló kérelem ugyanolyan joghatásokkal jár, mint a kereset benyújtása, vagy a valamely jogra bíróság előtt történő hivatkozás; ez az időtartam azon a napon kezdődik, amikor a kérelmet benyújtották a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bírósághoz.

A hitelező felel a követelés bejelentésére irányuló kérelemben szereplő adatok pontosságáért. Amennyiben a követelés eltúlzott (több, mint 100%-kal), a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a felszámoló (vagyonkezelő) javaslatára eljárva bírságot szabhat ki, elrendelve a követelés bejelentéséhez kapcsolódó valamennyi körülmény mérlegelése és magának a követelésnek a felülvizsgálata alapján meghatározott, de legfeljebb azon összegig terjedő összeg megfizetését, amellyel a bejelentett követelés meghaladta a bizonyított tényleges értéket.

A hitelező ahhoz fűződő jogát, hogy követelését a biztosítékból elégítsék ki, figyelmen kívül kell hagyni, ha a követelést az előírt sorrendtől eltérő helyen terjeszti elő, valamint akkor is, ha felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a követelés biztosításának szintjét több, mint 100%-kal túlértékelték. Ebben az esetben a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elrendelheti, hogy a hitelező fizessen egy adott (pénzbeli) összeget azon biztosított hitelezők részére, akik ugyanazon vagyontárgyak vonatkozásában jelentettek be biztosítékkal fedezett követeléseket. E kifizetés összegét a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a követelés biztosítékból való kielégítéséhez fűződő jog gyakorlása és felülvizsgálata összes körülményének figyelembevételével állapítja meg, de az legfeljebb azon összegig terjedhet, amellyel a bejelentésben szereplő biztosíték értéke meghaladta a biztosíték bizonyított tényleges értékét.

A bejelentett igények ellenőrzése

A bejelentett igényeket először a felszámoló (vagyonkezelő) vizsgálja meg, elsődlegesen összevetve azokat a csatolt okiratokkal és az adós könyveivel, illetve a külön jogszabálynak megfelelően vezetett nyilvántartásával. Ezt követően a felszámoló (vagyonkezelő) felhívja az adóst, hogy tegyen észrevételeket a követeléseket illetően. Szükség esetén a felszámoló (vagyonkezelő) az együttműködésre kötelezett hatóságokkal együttműködve lefolytatja a követelések szükséges vizsgálatát.

Amennyiben a bejelentett követelés hibás vagy hiányos, a felszámoló (vagyonkezelő) felhívja a hitelezőt, hogy azt 15 napon belül (hosszabb határidő is megadható) javítsa ki vagy egészítse ki, és ezzel kapcsolatban tanácsokat ad a számára. A megfelelő módon és időben ki nem egészített vagy ki nem javított követeléseket a felszámoló (vagyonkezelő) a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elé terjeszti, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmet figyelmen kívül hagyják-e. A hitelezőt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

A felszámoló (vagyonkezelő) listát állít fel a bejelentett követelésekről. A biztosított hitelezők külön listán szerepelnek. Amennyiben a felszámoló (vagyonkezelő) elutasít egyes követeléseket, ennek egyértelműen ki kell tűnnie. Minden hitelező esetében fel kell tüntetni az azonosításához szükséges információkat, a követelés felmerülésének körülményeit, valamint annak összegét és ranghelyét. Ezenfelül a biztosított hitelezők esetében rögzíteni kell a biztosíték indokát és módját.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a bizonyításra irányuló tárgyalást megelőzően a bejelentett követelések listáját közzéteszi a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság emellett a fizetésképtelenségi nyilvántartásban haladéktalanul közzétesz a bejelentett követelések listáját érintő minden változást.

A bejelentett követeléseket ezt követően a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság által elrendelt, bizonyításra irányuló tárgyaláson megvizsgálják. A tárgyalás helyét és időpontját a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a fizetésképtelenséget megállapító határozatban jelöli ki. A hitelezők a bizonyításfelvételi tárgyalás végéig megváltoztathatják bejelentett követelésük összegét, amennyiben az nem biztosított követelés. Nem változtathatják meg ugyanakkor a bejelentett követelés felmerülésének indokát és annak ranghelyét.

A követelések kifogásolása

Valamennyi bejelentett követelés valódiságát, összegét és ranghelyét kifogásolhatja: a) a felszámoló (vagyonkezelő); b) az adós; vagy c) valamely nyilvántartott hitelező.

A hitelezői követelés nyilvántartott hitelező részéről történő kifogásolásának ugyanolyan formai kellékekkel kell rendelkeznie, mint a polgári perrendtartás szerinti keresetnek, és abból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a követelés valódiságát, összegét vagy ranghelyét kifogásolják. A kifogást előírt formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A fizetésképtelenségről szóló törvény a kifogás következő típusait ismeri el:

  • a követelés valódiságának vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy a követelés soha nem merült fel, vagy hogy az teljes mértékben megszűnt vagy elévült,
  • a követelés összegének vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy az adós kötelezettsége alacsonyabb, mint a bejelentett összeg (a követelést kifogásoló személynek meg kell jelölnie a követelés tényleges összegét is),
  • a követelés ranghelyének vitatása – ebben az esetben arra hivatkoznak, hogy a követelés kevésbé kedvező ranghelyet foglal el, mint amelyre a bejelentett követelésben hivatkoztak, vagy a követelés biztosítékból való kielégítéséhez fűződő jogot vitatják (a követelés ranghelyét kifogásoló személynek meg kell jelölnie a követelés kielégítésének ranghelyét is).

Amennyiben egy nyilvántartott hitelező kifogásolja egy másik nyilvántartott hitelező követelését, e hitelezők egy kiegészítő jogvita feleivé válnak. A kiegészítő jogvitában részt nem vevő, ott valamely felet támogatni kívánó felszámolót (vagyonkezelőt) beavatkozási jog illeti meg.

A kifogásolt követelések valódiságát, összegét és ranghelyét érintő jogvitákat a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság bírálja el.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyont a csődeljárás során értékesítik. Ez azt jelenti, hogy a vagyontárgyakat a hitelezők arányos kielégítése érdekében készpénzre váltják. A vagyont a felszámoló értékesíti. E lépésre csak azt követően kerülhet sor, hogy a csődeljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, és megtartották az első hitelezői gyűlést. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeknél fennáll az elenyészés vagy megromlás veszélye; a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság egyéb okokból is kivételt engedhet. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyon értékesítése teljes körűen megszünteti a végrehajtást vagy lefoglalást elrendelő végzés hatályát és a vagyontárgyak értékesítéséhez kapcsolódó egyéb hiányosságokat.

A fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon a következő módokon értékesíthető:

  • nyilvános árverés,
  • ingók és ingatlanok értékesítése a polgári perrendtartástól szóló törvénykönyv végrehajtásról szóló rendelkezései alapján,
  • a vagyontárgyak árverésen kívüli értékesítése,
  • a bírósági végrehajtó által tartott árverés.

Amennyiben a vagyon értékesítéséből származó bevétel nem elegendő valamennyi követelés kielégítéséhez, akkor először a felszámoló díját és készkiadásait rendezik, majd a moratórium során felmerült hitelezői követeléseket, a hitelfinanszírozásból eredő hitelezői igényeket, a vagyon fenntartásához és kezeléséhez kapcsolódó költségeket, az adós munkavállalóinak munkajogi igényeit, továbbá a hitelezők tartásdíj iránti igényeit és egészségkárosodásért járó kártérítéshez kapcsolódó követeléseit. Az egyéb követeléseket arányosan elégítik ki.

Miután a zárójelentést jóváhagyó határozat jogerőre emelkedett, a felszámoló végzéstervezetet nyújt be a vagyon felosztásáról a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság részére, amelyben rögzíti, hogy mekkora összeg fizetendő a bejelentett követelések felülvizsgált listáján szereplő egyes követelések után. Ennek alapján a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság végzést hoz a vagyon felosztásáról, amelyben meghatározza a hitelezők részére fizetendő összegeket. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő valamennyi hitelezőt követelésük bizonyított összege arányában kap kielégítést. A felosztást megelőzően ki kell fizetni azokat a ki nem elégített követeléseket, amelyek a csődeljárás során bármikor kielégíthetők, vagyis:

  • a vagyonnal szembeni követeléseket – a felszámoló díját és készkiadásait, az adós vagyonának fenntartásával és kezelésével kapcsolatos költségeket, az adókat, közterheket, illetékeket, társadalombiztosítási járulékokat, állami foglalkoztatási járulékokat és állami egészségbiztosítási járulékokat stb.,
  • a vagyon ellen irányuló követelésekkel egyenértékű követeléseket – az adós munkavállalóinak munkajogi igényeit, a hitelezők egészségkárosodásért járó kártérítéshez kapcsolódó követeléseit, a kormányzati követeléseket stb.,
  • a biztosított követeléseket.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárás lezárása

Miután a vagyont értékesítették, a felszámoló zárójelentést terjeszt a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elé. A zárójelentésnek ismertetnie kell a felszámoló tevékenységének általános jellemzőit, és tartalmaznia kell annak számszerűsített pénzügyi eredményeit. Számszerűen meg kell határoznia a hitelezők között felosztandó összeget, és meg kell jelölnie e hitelezőket, feltüntetve a teljes összegből való részesedéseik összegét. A zárójelentéssel együtt a felszámoló a díjáról és költségeiről szóló kimutatást terjeszt a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság elé.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság megvizsgálja a felszámoló zárójelentését és számláját, és a felszámoló meghallgatását követően kijavítja annak hibáit és hiányosságait. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a felszámoló felülvizsgált zárójelentését hirdetményi közzététel útján közli a felekkel. Miután a zárójelentést jóváhagyó határozat jogerőre emelkedett, a felszámoló végzéstervezetet nyújt be a vagyon felosztásáról a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság részére, amelyben rögzíti, hogy mekkora összeg fizetendő a bejelentett követelések felülvizsgált listáján szereplő egyes követelések után. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság végzést hoz a vagyon felosztásáról, amelyben meghatározza a hitelezők részére fizetendő összegeket. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő valamennyi hitelezőt követelésük bizonyított összege arányában kap kielégítést. A felosztásról szóló végzésben a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a végrehajtásra vonatkozóan a felosztást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított két hónapot meg nem haladó határidőt ír elő a felszámoló részére.

A csődeljárás a felszámolónak a csődeljárást elrendelő végzés végrehajtásáról szóló jelentése benyújtásával és a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság ezen eljárást lezáró határozatával ér véget. A bíróság egyes más, jogszabály által előírt esetekben is a csődeljárás lezárásáról dönt, így például ha megállapítást nyer, hogy az adós vagyona egyértelműen nem alkalmas a hitelezők kielégítésére. Amikor a csődeljárás lezárását elrendelő határozat jogerőre emelkedik, a csődeljárás véget ér.

A reorganizáció lezárása

A reorganizáció a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság azon határozatával ér véget, amelyben az tudomásul veszi a reorganizációs terv vagy annak jelentős részeinek teljesítését. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A reorganizáció a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság azon határozatával is véget érhet, amellyel jogszabályban meghatározott esetekben elrendeli a reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását, különösen akkor, ha problémák merülnek fel a reorganizációs terv jóváhagyását és az annak való megfelelést illetően. A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság nem hozhat a reorganizáció helyett csődeljárás lefolytatását elrendelő határozatot, ha a reorganizációs terv fontos elemei teljesülnek. A reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását elrendelő határozattal szemben fellebbezést az adós, a reorganizációt kérő fél, a vagyonkezelő, illetve a hitelezői választmány terjeszthet elő. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság úgy dönt, hogy elrendeli a reorganizáció helyett a csődeljárás lefolytatását, a csődeljárás megindításához fűződő joghatások beállnak, kivéve, ha a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság határozatában eltérő feltételeket állapít meg az átalakulást illetően.

Az adósságkönnyítési eljárás lezárása

Az adósságkönnyítési eljárás a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság azon határozatával ér véget, amelyben az tudomásul veszi az adósságkönnyítés végrehajtását vagy annak meghiúsulását. A határozat ellen az adós, a felszámoló vagy a hitelezők fellebbezést nyújthatnak be. Ha a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság határozatot fogad el az adósságkönnyítés végrehajtásának elismeréséről, és az adós szabályszerűen és határidőben teljesíti a jóváhagyott adósságkönnyítési módszer szerinti kötelezettségeit, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a határozatban végzéssel rendelkezik az adós adósságkönnyítési eljárásban szereplő azon követelésekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség alóli mentesítéséről, amelyeket még nem teljesített. Az említett végzés nem vonatkozik a fizetésképtelenséget megállapító határozatot követően keletkező követelésekre.

Az adósságkönnyítési eljárást a bíróság azzal is megszüntetheti, hogy megszünteti a korábban jóváhagyott adósságkönnyítést. Ezután dönt arról is, hogy vagy csődeljárás útján kezeli az adós fizetésképtelenségét, vagy pedig az adós teljes fizetésképtelensége esetén megállítja a fizetésképtelenségi eljárást. A jóváhagyott adósságkönnyítés a törvényben meghatározott esetekben visszavonható, különösen akkor, ha az adós elmulasztja teljesíteni az adósságkönnyítés feltételeit.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Az eljárás lezárását követően természetes személy vagyonára irányuló csődeljárásban (a csődeljárás lezárását követően bármikor), illetve jogi személy vagyonára irányuló csődeljárásban (a nyilvános nyilvántartásból való törlésével történő megszüntetéséig) lefoglalást vagy végrehajtást elrendelő végzés bocsátható ki olyan bizonyított és az adós által nem vitatott követelés vonatkozásában, amelyet a csődeljárás során nem elégítettek ki. Végrehajtás iránti kérelem előterjesztésénél kizárólag egy végrehajtási lapot és a csődeljárásban szóban forgó követelés érvényesítéséről szóló jelentést kell benyújtani. E jog a csődeljárás lezárását követő tíz év elteltével évül el, azzal, hogy az elévülési idő az eljárást lezáró végzés hatálybalépésének napján kezdődik.

Reorganizáció esetén a reorganizációs terv hatálybalépését követően az adóssal szemben végrehajtás, illetve lefoglalás rendelhető el, és hajtható végre a reorganizációs tervben szereplő követelés behajtása érdekében. Amennyiben ugyanakkor a követelést vitatták, a végrehajtás, illetve lefoglalás csak akkor lehetséges, ha a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság követelést megállapító határozata jogerőre emelkedett; e határozatot csatolni kell a kérelemhez.

Adósságkönnyítés esetén az adósságkönnyítési eljárás végén, a fennmaradó követelések megfizetése alóli mentesítést követően a fennmaradó követelések tekintetében a továbbiakban nem lehet végrehajtás, illetve lefoglalás révén kielégítést keresni. Nem releváns az a körülmény, hogy a hitelezőket részlegesen kielégítették az adósságkönnyítési eljárás során, vagy hogy egyáltalán bejelentették-e követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárásban.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A költségeket – különösen a felszámoló díját és készkiadásait – a vagyonból kell fedezni, vagyis azokat az adós viseli.

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon nem mindig elegendő ahhoz, hogy fedezze a költségeket, a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem elbírálását megelőzően arra kötelezheti a fizetésképtelenség megállapítását kérő felet, hogy meghatározott határidőn belül adjon előleget a fizetésképtelenségi eljárás költségeire, amennyiben az eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges, és a szükséges források más módon nem biztosíthatók. Ez akkor is alkalmazandó, ha egyértelmű, hogy az adósnak nincsen vagyona. A jogszabály felső határt állapít meg az ilyen előlegek összegét illetően. Amennyiben több fizetésképtelenség megállapítását kérő fél van, akkor egyetemlegesen kell előleget fizetniük.

Ha a vagyon nem alkalmas a költségek fedezésére, a fennmaradó részt a fizetésképtelenségi eljárás költségeire szolgáltatott előlegből fedezik, vagyis azt a kérelmező viseli.

Ha az előleg a költségeket sem fedezi, a számlát az állam fizeti, legfeljebb azonban 50 000 CZK erejéig a felszámoló díjazása és 50 000 CZK erejéig a felszámoló készkiadásai tekintetében.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós azon jogügyletei, amelyek célja a hitelezői igények kielégítésének csökkentése, vagy egyes hitelezők előnyben részesítése, nem hajthatók végre. Az adós e tekintetben fennálló bármely mulasztását is jogügyletnek kell tekinteni. Az ilyen végrehajthatatlan jogügyleteknek három kategóriája van: a) megfelelő ellenszolgáltatás nélküli jogügyletek; b) olyan előnyben részesítő jogügyletek, amelyek olyan helyzetet eredményeznek, amelyben valamelyik hitelező egy másik hitelező kárára nagyobb mértékű kielégítésben részesül, amint amelyben egyébként a csődeljárás keretében részesülne; c) olyan jogügyletek, amelyek esetén az adós szándékosan csorbítja valamelyik hitelező kielégítését, amennyiben e szándék ismert volt a másik fél számára, vagy valamennyi körülmény figyelembevételével ismertnek kellett volna lennie.

Ha a fizetésképtelenségről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az adós jogcselekményeinek végrehajthatatlanságát – ideértve a fizetésképtelenségről szóló törvény által végrehajthatatlannak minősített és az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindításához kapcsolódó joghatások beállását követően végrehajtott jogcselekmények végrehajthatatlanságát –a felszámoló adós jogcselekményeit megtámadó keresetére (megtámadási kereset) a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság állapítja meg. A felszámoló a fizetésképtelenséget megállapító határozat hatálybalépésének napjától számított egy éves határidőn belül indíthatja meg az ügylet figyelmen kívül hagyása iránti keresetet. Amennyiben a keresetet e határidőn belül nem indítják meg, az ügylet figyelmen kívül hagyásához fűződő jog megszűnik. Az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett ellenszolgáltatás az ügylet figyelmen kívül hagyása iránti keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedésének napjától a vagyon részét képezi.

A jogügylet végrehajthatatlansága nem érinti annak hatályát. A csődeljárásban ugyanakkor az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett ellenszolgáltatás a vagyon részét képezi. Amennyiben az adós részére a végrehajthatatlan jogügyletek után fizetett eredeti ellenszolgáltatás nem vonható a vagyon körébe, azzal egyenértékű kompenzációt kell szolgáltatni.

A fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróságot nem köti más bíróságnak vagy más hatóságnak a fizetésképtelenségi eljárás során hozott azon döntése, amely szerint valamely, az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelen, ahogy a más módon tett ilyen megállapítás sem. A fizetésképtelenségi eljárás során kizárólag a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság vizsgálja az említett jogcselekmények érvénytelenségét. Amennyiben jogerős ítélet ezt követően kimondja, hogy az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelen, az ellenszolgáltatás formájában megszerzett gazdasági előnyt a vagyon körébe kell vonni.

Amennyiben az adós eszközeire vagy kötelezettségeire vonatkozó jogügylet érvénytelenségét olyan bírósági ítélet mondja ki, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően emelkedik jogerőre, az ítélet alapjául szolgáló jogügyletet a fizetésképtelenségi eljárás során érvénytelennek kell tekinteni.

A követelések egyes kategóriáira vonatkozó különös szabályok

A követelések alábbi kategóriáira különös szabályok vonatkoznak:

  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását vagy a moratórium kimondását követően a vagyonnal szemben felmerült követelések,
  • a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalát követően a vagyonnal szemben felmerült követelések,
  • a vagyonnal szemben felmerült követelésekkel egyenértékű követelések,
  • másodlagos követelések,
  • az adós részvényeseinek vagy tagjainak a társaságban vagy szövetkezetben való részvételével összefüggésben felmerült követelések,
  • azok a követelések, amelyeket teljes egészében kizártak a fizetésképtelenségi eljárásban való kielégítés alól.
Utolsó frissítés: 22/05/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Németország

Bevezetés

Németországban a fizetésképtelenséget és a fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó jogszabály a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvénykönyv (Insolvenzordnung – a továbbiakban: InsO), amely 1999. január 1-jén lépett hatályba. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvénykönyv abban különbözik a többi eljárási jogszabálytól, hogy nemcsak eljárási, hanem anyagi jogi rendelkezéseket is tartalmaz. A fizetésképtelenségi eljárás megindításának joghatásait meghatározó rendelkezések például anyagi jogi jellegűek (az InsO 80–147. szakasza).

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvénykönyv elsődleges célja az adós hitelezőinek kollektív kielégítése az adós vagyonának értékesítése és a bevétel felosztása vagy – különösen a vállalkozás folytatása érdekében – a fizetésképtelenségi tervben rögzített alternatív megállapodás elérése révén (az InsO 1. szakaszának első mondata). A „kollektív kielégítés” (gemeinschaftliche Befriedigung) azt jelenti, hogy a hitelezők főszabály szerint a követeléseik arányában kapnak kielégítést. Ezenfelül a fizetésképtelenségi eljárások célja, hogy a becsületes adósok számára lehetőséget adjanak a fennmaradó tartozásaik alóli mentesülésre (az InsO 1. szakaszának második mondata).

A hitelezőkkel való egyenlő bánásmód elvén túl a német fizetésképtelenségi eljárások meghatározó alapelve a hitelezői autonómia (Gläubigerautonomie) elve. A hitelezők széles körű jogosultságokkal rendelkeznek az eljárás alakítására, különös tekintettel az adós vagyona értékesítésének módjára. A hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás konkrét formáját is meghatározzák, mivel a rendes eljáráson kívül a törvénykönyv a biztosítékkal rendelkező és a nem elsőbbségi hitelezők számára lehetővé teszi, hogy autonómiájukat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő fizetésképtelenségi terv elkészítése útján gyakorolják abból a célból, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesítését, az érdekelt felek közötti felosztását, a fizetésképtelenségi eljárás menetét és az adósnak az eljárás befejezését követően fennmaradó helytállási kötelezettségét rendezzék. A fizetésképtelenségi terv különösen a vállalkozás szerkezetátalakítása esetén fontos, azonban a vállalkozás felszámolásának is keretet biztosíthat.

A fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó német jogszabályt az egységesség elve is jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a szerkezetátalakításról és a felszámolásról szóló törvény (Gesetz für Sanierung und Liquidation) nem rendelkezik különálló eljárástípusokról. A felszámolás és a szerkezetátalakítása is lefolytatható a rendes eljárás vagy a fizetésképtelenségi terv létrehozására irányuló eljárás útján.

A vállalkozások szerkezetátalakításával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a vállalkozások stabilizációs és szerkezetátalakítási keretéről szóló törvényre (Gesetz über den Stabilisierungs- und Restrukturierungsrahmen für Unternehmen, más néven Unternehmenungs- und -restrukturierungsgesetz vagy StaRUG), amely 2021. január 1-jén lépett hatályba. A StaRUG számos olyan eszközt biztosít, amelyek lehetővé teszik a nehéz helyzetbe került, de még nem fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott vállalkozások számára, hogy a hitelezők többsége által elfogadott szerkezetátalakítási terv alapján átszervezzék a vállalkozást anélkül, hogy az InsO szerinti fizetésképtelenségi eljárást kellene indítani ellenük. 2022. július 17. óta a StaRUG szerinti eljárások kérelemre nyilvánosan is lefolytathatók, amely esetben a StaRUG 84–86. szakaszának megfelelően az eljárásra, a bírósági tárgyalások helyére és időpontjára, valamint a bírósági határozatokra vonatkozó információk közzétételre kerülnek egy szerkezetátalakítási portálon. Ennek megfelelően a szóban forgó eljárások megfelelnek a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 rendelet (a továbbiakban: az uniós fizetésképtelenségi rendelet) 1. cikkének (1) bekezdésében a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan rögzített feltételeknek.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bármely természetes vagy jogi személy vagyona tekintetében indítható fizetésképtelenségi eljárás, akkor is, ha a szóban forgó személy nem folytat kereskedelmi vagy önálló vállalkozói szakmai tevékenységet. (Az ilyen tevékenységet nem folytató természetes személy „fogyasztónak” minősül.) Fizetésképtelenségi eljárás jogi személyiség nélküli társaság (például közkereseti társaság [offene Handelsgesellschaft] vagy betéti társaság [Kommanditgesellschaft]) vagyona, valamint önálló vagyontömeg, például hagyaték tekintetében is indítható. Közjogi jogi személyek esetében az InsO 12. szakaszában foglalt különös rendelkezés az irányadó, amely rögzíti, hogy a szövetségi kormány és a tartományok (Land) vagyonával szemben nem indítható fizetésképtelenségi eljárás (az InsO 12. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárás kizárólag kérelemre indulhat, hatóság hivatalból nem indíthatja meg. A kérelmet az adós vagy valamely hitelező terjesztheti elő. A bíróságnak és az adósnak az idő előtt vagy kizárólag károkozási célból előterjesztett kérelmekkel szembeni védelme érdekében a kérelmet előterjesztő hitelezőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy a fizetésképtelenség megállapítását megalapozó körülmények fennállnak, és hogy a hitelezőnek ténylegesen követelése van az adóssal szemben.

Tőkeegyesítő társaság fizetésképtelensége esetén az ügyvezető szerv büntetés terhe mellett köteles fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet előterjeszteni. Ezen előírás megszegése esetén a hitelezők kártérítési keresetet is indíthatnak. Ha egy válsághelyzetben levő adós felróható magatartást tanúsít, bizonyos körülmények között felmerülhet a szóban forgó adós büntetőjogi felelőssége (a büntető törvénykönyv [Strafgesetzbuch] 283. és azt követő szakaszai).

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának oka általában a fizetések teljesítésére való képtelenség. Az adós akkor fizetésképtelen, ha nincs olyan helyzetben, hogy a fizetési kötelezettségeit azok esedékessé válásakor teljesítse. A fizetésképtelenséget főszabály szerint vélelmezni kell, ha az adós beszüntette kifizetéseit (az InsO 17. szakaszának (2) bekezdése). Amennyiben az adós jogi személy vagy olyan társaság, amelyben a tagok egyike sem korlátlan felelősségű természetes személy, az eljárás túlzott mértékű eladósodottság miatt is megindítható. Túlzott mértékű eladósodottság akkor áll fenn, ha az adós vagyona már nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, kivéve, ha az adott körülmények között nagy a valószínűsége annak, hogy a vállalkozás következő 12 hónapban is fennmarad (az InsO 19. szakaszának (2) bekezdése). Amennyiben a körülmények alapján magas a vállalkozás folytatásának valószínűsége, ezt alapul kell venni az adós vagyona értékének felmérése során. A kérelem benyújtására az adós is jogosult, ha fennáll a veszélye annak, hogy rövidesen fizetésképtelenné válik (az InsO 18. szakaszának (1) bekezdése). Akkor tekinthető úgy, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az adós rövidesen fizetésképtelenné válik, ha a fennálló kötelezettségeit várhatóan nem tudja teljesíteni azok esedékessé válásakor (az InsO 18. szakaszának (2) bekezdése). Annak értékeléséhez, hogy az adóst fizetésképtelenség fenyegeti-e, általában 24 hónapos előrejelzési időtávot vesznek alapul. A fizetésképtelenségi eljárás megindításához az is szükséges, hogy az eljárás finanszírozása biztosított legyen. Ezért a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet elutasítják, ha az adós vagyona várhatóan nem fedezi az eljárás költségeit (az InsO 26. szakasza (1) bekezdésének első mondata).

A feltételek teljesülése esetén a fizetésképtelenségi ügyekben hatáskörrel rendelkező, azaz a „fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság” (Insolvenzgericht) az eljárás megindításáról szóló határozatot hoz, amelyet közzétesz. A bíróság a nyilvános hirdetményt az interneten teszi közzé (A link új ablakot nyit meghttp://www.insolvenzbekanntmachungen.de/). Az eljárás megindításáról szóló határozatban a bíróság felhívja a nem elsőbbségi hitelezőket, hogy meghatározott határidőn belül jelentsék be követeléseiket a felszámolónak. A bíróság határnapot tűz ki azon gyűlés megtartására, amelyen a hitelezők a felszámoló jelentése alapján döntenek a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatásának a menetéről, és a bejelentett követelések ellenőrzése céljából tárgyalást tűznek ki (az InsO 29. szakaszának (1) bekezdése).

A bevezetésben már említettek szerint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény nem ír elő külön eljárástípusokat a szerkezetátalakítás és a felszámolás esetére. A rendes eljáráson kívül a törvénykönyv fizetésképtelenségi terv útján is lehetővé teszi a felszámolást és a szerkezetátalakítást.

Mivel némi időbe telhet, amíg a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az eljárás megindításának a feltételei, a bíróság először meghozza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyek szükségesnek tűnnek annak megelőzéséhez, hogy az adós pénzügyi helyzetében olyan változás következzen be, amely a kérelemről szóló határozat meghozataláig hátrányos lehet a hitelezőkre nézve (az InsO 21. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A gyakorlatban a bíróság ideiglenes felszámolót (vorläufiger Insolvenzverwalter) nevez ki, akinek lehet „gyenge” vagy „erős” hatásköre. „Gyenge” hatáskörű ideiglenes felszámoló kinevezése esetén az adós rendelkezési joga megmarad, és a bíróság határozza meg a felszámoló egyedi feladatait, amelyek nem haladhatják meg az erős hatáskörű ideiglenes felszámoló feladatkörét (az InsO 22. szakasza (2) bekezdésének második mondata). A bíróság például elrendelheti, hogy az adós általi rendelkezés kizárólag a vagyonfelügyelő jóváhagyásával érvényes. Az erős hatáskörű ideiglenes felszámoló kinevezésétől eltérően a gyenge hatáskörű ideiglenes felszámoló kinevezése nem eredményezi a folyamatban lévő jogviták felfüggesztését (a Szövetségi Bíróság 1999. június 21-i II ZR 70/98 ítélete, 4. pont). Az ideiglenes felszámoló „erős” hatáskörrel rendelkezik, ha a bíróság általános jelleggel eltiltja az adóst a rendelkezéstől, vagyis az adós vagyonának kezelésére és az azzal való rendelkezésre a felszámoló jogosult (az InsO 22. szakasza (1) bekezdésének első mondata).

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (Insolvenzmasse) az eljárás megindításakor az adós tulajdonában álló, valamint az adós által az eljárás alatt (azaz az eljárás befejezéséig vagy megszüntetéséig) megszerzett eszközöket foglalja magában. Ez a vagyon nem foglalja magában az adós személyéhez szorosan kapcsolódó jogokat, valamint a lefoglalás alól mentesülő dolgokat, mivel azok önálló végrehajtási eljárásnak sem képezhetik tárgyát. Például a megszerzett jövedelem csak az adós létfenntartásához szükséges szintet meghaladó mértékben képezi részét a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak. Azok az eszközök, amelyeket a felszámoló visszaad az eljárás alá vont vagyonból, szintén az adós lefoglalás alól mentesülő eszközeinek tekintendők.

A német jogban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező eszközök kezeléséhez és az azokkal történő rendelkezéshez való jog főszabály szerint az eljárás megindításával átszáll a felszámolóra (kivétel: a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós általi vagyonkezelés [Eigenverwaltung], az InsO 270. és azt követő szakaszai), így például a felszámoló köteles biztosítékot nyújtani azoknak a hitelezőknek, akik a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós részére finanszírozást nyújtanak. A kiemelkedő jelentőségű ügyletekhez – így például a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonra nézve jelentős terhet jelentő kölcsönszerződésekhez – a felszámolónak be kell szereznie a hitelezői gyűlés vagy a hitelezői választmány hozzájárulását (az InsO 160. szakasza). A felszámoló által vállalt hitelnyújtási és egyéb kötelezettségek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik, és azokat e vagyonból elsőbbségi követelésként, vagyis a nem elsőbbségi hitelezőket megelőzően kell kielégíteni. Ez biztosítja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a szerződő partnerek hajlandóak legyenek üzletet kötni a fizetésképtelen adóssal.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás megindításával a felszámoló főszabály szerint fontos szerepet kap (kivétel: a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós által végzett vagyonkezelés), az eljárás e szakaszában a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság alapvetően felügyeleti és irányítási jogkörökkel rendelkezik (lásd az InsO 58. és 76. szakaszát) (például a fizetésképtelenségi terv létrehozására irányuló eljárásban vagy a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós által végzett vagyonkezeléssel összefüggésben biztosított külön jogkörökön felül). A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a kulcsfontosságú döntéseket (értékesítés, felszámolás, szerkezetátalakítás és fizetésképtelenségi terv) a hitelezőknek kell meghozniuk. A bíróság ugyanakkor az eljárás megindításának szakaszában különös hatáskörökkel és feladatokkal bír. Ebben a szakaszban hozza meg a bíróság az eljárás megindítására, az ideiglenes biztosítási intézkedésekre és a felszámoló kinevezésére vonatkozó határozatokat. A bíróság feladatát képezi a felszámoló felügyelete is. A bíróság a felszámoló eljárásának csak a jogszerűségét felügyeli, és nem vizsgálja annak célszerűségét, továbbá utasításokat sem adhat a felszámolónak. A fizetésképtelenségi eljárás felgyorsítása érdekében a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság határozatai csak azokban az esetekben támadhatók meg fellebbezéssel, amelyek tekintetében a törvénykönyv biztosítja az azonnali fellebbezés (sofortige Beschwerde) lehetőségét (lásd az InsO 6. szakaszának (1) bekezdését). Az azonnali fellebbezés a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróságnál vagy a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság fellebbviteli bíróságaként eljáró tartományi bíróságnál (Landgericht) szóban vagy írásban, a bíróság hivatalában (Geschäftstelle) nyújtható be. Az azonnali fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbviteli bíróság vagy a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság azonban elrendelheti a végrehajtás ideiglenes felfüggesztését.

A felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás központi szereplője. Felszámolóként kizárólag természetes személyek nevezhetők ki, jogi személyek nem (az InsO 56. szakasza (1) bekezdésének első mondata). Különösen ügyvédek, könyvelők és adótanácsadók nevezhetők ki. A fizetésképtelenségi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonának kezelésére és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jog a felszámolót illeti meg (az InsO 80. szakaszának (1) bekezdése). A felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor általa fellelt vagyonból köteles eltávolítani minden olyan vagyontárgyat, amelynek nem az adós a tulajdonosa. A felszámoló azokat a vagyontárgyakat is felveszi az adós vagyonába, amelyek a felelősségi jog alapján annak részét képezik, azonban a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor még nem szerepelnek az adós vagyontárgyai között. Az adós ily módon meghatározott vagyona minősül a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak (Insolvenzmasse, az InsO 35. szakasza), amelyet a felszámoló értékesít, és amelyből a hitelezők kielégítése történik. A felszámoló további feladatai a következőket foglalják magukban:

  • a fizetésképtelen adós munkavállalóinak járó munkabér kifizetése;
  • döntés a folyamatban levő jogviták folytatásáról, illetve befejezéséről (az InsO 85. és azt követő szakaszai), valamint arról, hogy hogyan kezelendők azok a szerződések, amelyeket még nem teljesítettek maradéktalanul (az InsO 103. és azt követő szakaszai);
  • vagyonmérleg készítése (az InsO 153. szakasza (1) bekezdésének első mondata);
  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően, valószínűsíthetően a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők hátrányára megkötött ügyletek megtámadása (az InsO 129. és azt követő szakaszai).

A felszámolót a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság felügyeli (az InsO 58. szakaszának (1) bekezdése). Létrehozása esetén a hitelezői választmány támogatja és figyelemmel kíséri a felszámoló feladatainak ellátását (az InsO 69. szakaszának első mondata).

Ha az adós vagyonával történő rendelkezés joga a felszámolót illeti meg, a felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően főszabály szerint szabadon rendelkezhet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközökkel. Korlátozás alá esnek az olyan kiemelkedő jelentőségű ügyletek, mint például a vállalkozás vagy a teljes árukészlet értékesítése. Az ehhez hasonló kiemelkedő jelentőségű ügyletekhez a hitelezők gyűlése vagy a hitelezői bizottság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyásra vonatkozó követelmény megsértése azonban nem érinti a harmadik feleket, hanem csupán a felszámoló felelősségét vonja maga után. A felszámolónak eleget kell tennie a hitelezők gyűlése által a vállalkozás felszámolása vagy az üzleti tevékenység folytatása tárgyában hozott döntésnek is (az InsO 157. és 159. szakasza).

Ha a felszámoló felróhatóan megszegi a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény alapján fennálló kötelezettségeit, az eljárásban részt vevő valamennyi féllel szemben kártérítési felelősséggel tartozik (az InsO 60. szakaszának (1) bekezdése). A törvénykönyv 60. szakaszának (1) bekezdése a következőket írja elő: „A felszámoló az e törvény alapján őt terhelő kötelezettségek felróható megsértése esetén köteles megtéríteni az eljárásban részt vevő felek kárait. A felszámolónak a gondos és lelkiismeretes felszámolótól elvárható gondossággal kell eljárnia”.

A felszámoló a tisztségének ellátásáért díjazásra, továbbá igazolt kiadásainak megtérítésére jogosult (az InsO 63. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A felszámoló díjazását a fizetésképtelenségi jogi díjazásról szóló rendelet (Insolvenzrechtsvergütungsverordnung – a továbbiakban: InsVV) szabályozza, és azt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fizetésképtelenségi eljárás lezárásakor képviselt értéke alapján kell meghatározni. A rendelet fokozatosan emelkedő átalánydíjakról rendelkezik, amelyek a felszámolói feladatok nagyságrendje és nehézsége alapján emelhetők.

Az az adós, akivel szemben a nem elsőbbségi hitelezők követeléseit érvényesítik, a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően továbbra is az értékesítendő eszközök tulajdonosa marad (az InsO 38. és 39. szakasza). Főszabály szerint az adós a teljes vagyona erejéig felel. Azonban a vagyon kezeléséhez és az azzal történő rendelkezéshez való jog a fizetésképtelenségi eljárás során a felszámolót illeti meg. Az adós kérelmére az eljárást megindító bírósági határozat a 270. és azt követő szakaszok alapján is elrendelheti a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi vagyonkezelést. Az adós köteles csatolni a kérelméhez a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi vagyonkezelés tervét, amelyről az InsO 270a. szakasza rendelkezik részletesen. A végzés akkor adható meg, ha a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi vagyonkezelés terve következetes és teljes, és nem ismertek arra utaló körülmények, hogy az adós vagyonkezelési terve alapvetően helytelen tényeken alapul (az InsO 270b. szakaszának (1) bekezdése és 270f. szakaszának (1) bekezdése). Ezenkívül a 270e. szakaszban meghatározott, a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi ideiglenes vagyonkezelés egyik megszüntetési oka sem állhat fenn (az InsO 270b. szakaszának (1) bekezdése). Főszabály szerint a fizetésképtelenségi jog általános rendelkezései erre az esetre is alkalmazandók (az InsO 270. szakasza (1) bekezdésének második mondata). A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi vagyonkezelés esetén azonban az adós továbbra is jogosult marad a vagyona kezelésére és az azzal való rendelkezésre, és ezt a jogot a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (Sachverwalter) felügyelete mellett gyakorolhatja (az InsO 270. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós általi vagyonkezelés esetén az adós és a vagyonfelügyelő között megoszlanak azok a hatáskörök, amelyek rendszerint a felszámolót illetik meg.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása az adós oldalán egy sor tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget keletkeztet. Az adós ugyanakkor az eljárásban való részvételre is jogosult.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Az InsO 94. és azt követő szakaszai foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a nem elsőbbségi hitelezők a fizetésképtelen adóssal szemben jogosultak-e a követelések beszámítására. A törvénykönyv alapvető különbséget tesz aszerint, hogy a beszámítási lehetőség már a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor is létezett-e, vagy csak azt követően merült fel. Az első esetben a beszámítás főszabály szerint elfogadható, vagyis a nem elsőbbségi hitelezőnek nem kell bejelentenie a követelését a követelések nyilvántartásába (Tabelle) történő felvétel céljából, hanem a beszámítás felszámoló részére történő bejelentése útján kielégítést nyerhet. A beszámítás bejelentése azonban érvénytelen, ha a követelés beszámításának a lehetősége valamely megtámadható ügylet eredményeként vált elérhetővé a hitelező számára (az InsO 96. szakasza (1) bekezdésének 3. pontja).

A második esetben, amelyben a beszámítási lehetőség később merül fel, az alábbi különbséget kell tenni:

Ha az eljárás megindításakor a beszámítási igény már létezett, de még nem volt esedékes, még nem irányult hasonló teljesítésre, vagy még feltételes volt, a beszámítás az eljárás megindítását követően attól az időponttól kezdve fogadható el, amikor a beszámítás említett akadálya elhárult.

Ha az eljárás megindításakor a követelés még nem létezett, vagy ha a hitelező az adóssal szembeni követelést csak az eljárás megindítását követően szerezte meg, az InsO 96. szakasza (1) bekezdésének 1. és 2. pontja szerint a beszámítás tilos, melynek következtében az adós követelheti, hogy a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit, de a hitelező csak a követelés nyilvántartásba vételét kérheti, továbbá csak arányos kielégítést kap.

Azonban ha a hitelező a követelést a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően nem valamely másik hitelezőtől szerezte, hanem arra a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően saját nevében – például a felszámolóval kötött szerződés révén – tett szert, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőjeként beszámításra jogosult.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenségi eljárás fennálló szerződésekre gyakorolt hatását a német jogban az InsO 103. és azt követő szakaszai szabályozzák. Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a fennálló szerződéses jogviszonyok megszűnhetnek vagy folytatódhatnak, illetve a felszámoló dönthet a szerződések teljesítéséről vagy megszüntetéséről.

Egyes ügyletek esetében a jog kifejezetten szabályozza a fizetésképtelenségi eljárás joghatásait (az InsO 103–118. szakasza). A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos megbízások, vállalkozási szerződések és meghatalmazások például a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor hatályukat vesztik, azonban az adós által kötött ingatlanbérleti szerződések és munkaszerződések továbbra is hatályban maradnak, és továbbra is kötelezőek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonra nézve.

Az adós és a másik fél által nem vagy nem teljes mértékben teljesített szerződések esetében az InsO 103. szakaszának (1) bekezdése lehetővé teszi a felszámoló számára, hogy döntsön a szerződés teljesítéséről. Ha a felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon terhére történő teljesítés mellett dönt, a hitelező ellenkövetelését elsőbbségi követelésként kell kielégíteni, mivel az az InsO 55. szakasza (1) bekezdésének 2. pontja alapján a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelő tartozásnak minősül. Ha a felszámoló a nemteljesítés mellett dönt, a továbbiakban semmilyen követelést nem támaszthat a szerződés alapján. A nemteljesítésből eredő kártérítési igényeiket a hitelezők kizárólag nem elsőbbségi hitelezőként, a követeléseik nyilvántartásba vétele útján érvényesíthetik (az InsO 103. szakasza (2) bekezdésének első mondata). Ha a felszámoló nem hoz döntést, a szerződő partner felhívhatja őt a döntés meghozatalára. Ebben az esetben a felszámolónak haladéktalanul nyilatkoznia kell arról, hogy szándékában áll-e kérni a szerződés teljesítését. Ha ezt elmulasztja, később nem követelheti a szerződés teljesítését. A pénzügyi szolgáltatások és a fix határidős ügyletek vonatkozásában a törvénykönyv kizárja a felszámoló választási jogát (az InsO 104. szakasza).

Ha az InsO 103–118. szakasza nem rendelkezik kifejezetten az adott szerződéses jogviszonyról, a szerződés a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően is hatályban marad.

A szerződésekben szereplő elállási záradékok alkalmazhatósága vitatott. A kiindulási pont az InsO 119. szakaszában foglalt rendelkezés, amely szerint a 103. szakasz és az azt követő szakaszok alkalmazását előzetesen kizáró vagy korlátozó megállapodások érvénytelenek. Az említett rendelkezés alapján megengedhetők azok az elállásról szóló szerződési rendelkezések, amelyek nem a fizetésképtelenségi eljárás megindításához vagy a vonatkozó kérelmek előterjesztéséhez, hanem például az adós fizetési kötelezettségének a megszegéséhez kapcsolódnak. Azonban az elállásról szóló azon szerződési rendelkezések, amelyek a fizetésképtelenséghez kapcsolódnak, problematikusak – különösen a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) 2012. november 15-i ítéletére (IX ZR 169, 11, BGHZ 195., 348.) figyelemmel. Ebben az ítéletben a bíróság egy energiaszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban megállapította, hogy az abban szereplő, az ügy tárgyát képező fizetésképtelenséggel összefüggő elállásra vonatkozó rendelkezés érvénytelen. A bíróság azonban megállapította, hogy a fizetésképtelenséggel összefüggő elállásról szóló szerződési rendelkezések önmagukban nem minősülnek érvénytelennek: a jogszabályban rögzített elállás lehetőségét tükröző elállási záradékok megengedhetők. A fizetésképtelenséggel összefüggő elállásról szóló szerződési rendelkezéseket illetően tehát nem alakult ki állandó joggyakorlat. A pénzügyi szolgáltatásokkal és határidős ügyletekkel kapcsolatos szerződésekben kikötött elállási záradékokra vonatkozóan az InsO 104. szakaszának (3) és (4) bekezdése különös szabályokat tartalmaz.

Amennyiben az adós és a hitelező a rendes jogi szabályozással összhangban az engedményezés kizárásáról joghatályosan megállapodnak, ez a megállapodás a felszámolót is köti. A kereskedelmi ügyletek esetében azonban ez az engedményezési tilalom gyakran érvénytelen, mivel a pénzkövetelés engedményezése a szerződésben rögzített engedményezési tilalom ellenére is érvényes, ha az adós és a hitelező kereskedőnek minősül (a kereskedelmi törvénykönyv [Handelsgesetzbuch] 354a. szakaszának (1) bekezdése).

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás célja az összes hitelező egyenlő kielégítése, az InsO 87. szakasza egyértelműen rögzíti, hogy a nem elsőbbségi hitelezők kizárólag az eljárásra irányadó rendelkezések alapján érvényesíthetik a követeléseiket. Ennek megfelelően a fizetésképtelenségi eljárás megindítása végrehajtási tilalommal jár, amely alapján a nem elsőbbségi hitelezők az eljárás alatt a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal és az adós egyéb vagyonával szemben sem jogosultak a követeléseik végrehajtás útján történő érvényesítésére (az InsO 89. szakaszának (1) bekezdése). A követelések érvényesítésének tilalmát a jogszabály erejénél fogva be kell tartani, ezért a már megkezdett végrehajtás automatikusan megszakad tekintet nélkül arra, hogy a hitelező tud-e az eljárás megindításáról, és hogy az adós kérte-e a végrehajtás felfüggesztését.

Az InsO 88. szakasza úgy rendelkezik, hogy az eljárás megindítása a korábbi végrehajtási intézkedésekre nézve visszaható hatállyal bír (Rückschlagsperre), és rögzíti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kérelmet megelőző hónap során vagy a kérelem előterjesztését követően folytatott végrehajtás révén megszerzett biztosítékok az eljárás megindításakor érvénytelenné válnak. Ebben az esetben is lényegtelen, hogy a hitelező tudott-e a fizetésképtelenségi eljárás megindítása céljából előterjeszteni kívánt kérelemről.

Ha a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőzően alkalmazott végrehajtási intézkedés révén szerezte meg a biztosítékot, az az InsO 88. szakaszának (1) bekezdése értelmében nem érvénytelen, azonban bizonyos körülmények fennállása esetén megtámadható (Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a IX ZR 39/03 ügyben hozott, 2004. január 22-i ítélet).

A fizetésképtelenségi eljárás megindításától kezdve az adós a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintő jogi eljárásokban nem vehet részt félként. Ez a jog a felszámolót illeti meg, aki a tisztségénél fogva a jogi eljárásokban félként járhat el. Ezért a felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező követeléseket a saját nevében érvényesítheti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Mivel a fizetésképtelen adós a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor elveszíti a perképességét, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintő, folyamatban levő perek félbeszakadnak (a polgári perrendtartás [Zivilprozessordnung – a továbbiakban: ZPO] 240. szakaszának első mondata).

Ha az adós a felperes (például olyan perben, amelyben az adós kérelmező, vagy amelyben a már végrehajtható követeléssel szemben kifogást terjeszt elő), a felszámoló folytathatja az eljárást, vagy megtagadhatja annak folytatását (az InsO 85. szakasza (1) bekezdésének első mondata). Ha a felszámoló az eljárás folytatása mellett dönt, az eljárás folytatódik. Ha a felszámoló úgy dönt, hogy nem folytatja az eljárást, az érintett vagyontárgyat ki kell adni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból, és az adós vagy az alperes kezdeményezheti a per folytatását (az InsO 85. szakaszának (2) bekezdése).

Amennyiben az adós az alperes, különbséget kell tenni a következő esetek között: ha a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a fizetésképtelenség körébe tartozó valamely követelés tárgyában per van folyamatban, gondoskodni kell a követelés nyilvántartásba vételéről (lásd az InsO 87. szakaszát). Ha a felszámoló vagy a biztosítékkal nem rendelkező hitelező kifogást emel, a követelés elbírálása a félbeszakadt eljárás folytatásával történik (az InsO 180. szakaszának (2) bekezdése).

Azonban ha a követelés nem kapcsolódik a fizetésképtelenséghez, hanem például adósságelengedésre vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelő tartozásra vonatkozik, a felszámoló vagy a felperes folytathatja a pert (az InsO 86. szakasza).

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A bevezetésben már említettek szerint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvénykönyv jelentős befolyást biztosít a hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás felett. A hitelezők a hitelezők gyűlése (Gläubigerversammlung, az InsO 74. és azt követő szakaszai) vagy a hitelezők gyűlésén által felállítható hitelezői választmányon (Gläubigerausschuss, az InsO 68. és azt követő szakaszai) keresztül gyakorolják a jogaikat. A hitelezők gyűlése a hitelezők döntéshozatalra szolgáló központi szerve, a hitelezői választmány pedig olyan testület, amelyen keresztül a hitelezők felügyeletet gyakorolnak. A hitelezők gyűlését a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság hívja össze (az InsO 74. szakasza (1) bekezdésének első mondata) és vezeti le (az InsO 76. szakaszának (1) bekezdése). A hitelezők gyűlésén jogosult részt venni az összes elsőbbségi hitelező, nem elsőbbségi hitelező, a felszámoló, a hitelezői választmány tagjai és az adós (az InsO 74. szakasza (1) bekezdésének második mondata). A hitelezők gyűlésén a határozatokat minden esetben egyszerű többséggel fogadják el, ahol a többséget nem a szavazatok száma, hanem a szavazati jogukat gyakorló hitelezők követeléseinek az összege határozza meg (az InsO 76. szakaszának (2) bekezdése). Ha egy vállalkozás mérete bizonyos küszöbértéket meghalad, a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróságnak már a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően ki kell jelölnie ideiglenes hitelezői választmányt (az InsO 22a. szakasza). A választmány részt vesz a felszámoló kijelölésében, valamint a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós általi vagyonkezelés elrendelésére vonatkozó határozat meghozatalában is (az InsO 56a. szakasza és 270b. szakaszának (3) bekezdése).

A hitelezők gyűlésének fontosságát tükrözi, hogy az meghatározza az eljárás irányát, különös tekintettel az adós vagyona értékesítésének módjára. A hitelezők gyűlésének további feladatai a következők:

  • másik felszámoló megválasztása (az InsO 57. szakaszának első mondata);
  • a felszámoló felügyelete (az InsO 66. és 79. szakasza, valamint 197. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja);
  • a vállalkozás megszüntetésére vagy folytatására vonatkozó döntés (az InsO 157. szakasza);
  • a felszámoló által megkötött egyes kiemelkedő jelentőségű ügyletek jóváhagyása (az InsO 160. szakaszának (1) bekezdése).

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A felszámolónak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközökkel kapcsolatos hatásköreit illetően lásd a fenti „Milyen hatáskörökkel rendelkezik az adós, illetve a fizetésképtelenségi szakértő?” kérdést.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

  1. Mentességre jogosult hitelezők

A mentességre jogosult hitelezők (aussonderungsberechtigte Gläubiger, „elkülönítésre jogosult hitelezők”) követelhetik valamely eszköznek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból dologi vagy kötelmi jog alapján történő kivonását (az InsO 47. szakaszának első mondata). A mentességre jogosult hitelezők nem minősülnek nem elsőbbségi hitelezőknek, ezért nem kell gondoskodniuk a követeléseik nyilvántartásba vételéről, hanem azokat a jogszabályok általános rendelkezéseivel összhangban keresettel érvényesíthetik (az InsO 47. szakaszának második mondata). A keresetet azonban nem az adóssal, hanem a felszámolóval szemben kell megindítaniuk, aki az általa betöltött tisztségnél fogva félként jár el. A mentességre való jogosultság az eszköz tulajdonjogából (feltéve, hogy a tulajdonjogot nem biztosíték céljából ruházták át, mivel ezáltal a tulajdonos csak biztosítékkal rendelkező hitelezővé válik [az InsO 51. szakaszának (1) bekezdése]) egyszerű tulajdonjog-fenntartásból, valamint kötelmi jogi helyreállítási igényből (például a bérbeadó bérlővel szembeni igényéből) is eredhet.

  1. Biztosítékkal rendelkező hitelezők

A biztosítékkal rendelkező hitelezők (absonderungsberechtigte Gläubiger, „önálló kielégítésre jogosult hitelezők”) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszköz értékesítése esetén elsőbbségi joggal rendelkeznek a kielégítésre. Ezek a hitelezők nem vesznek részt a követelések igazolására irányuló eljárásban, hanem kedvezményes elbánásban részesülnek, mivel a rangsorban mögöttük elhelyezkedő és a nem elsőbbségi hitelezőket megelőzően nyerhetnek kielégítést a szóban forgó eszközből befolyó bevételből. Az értékesítésből eredő többletbevétel a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont gyarapítja, és az egyéb hitelezők csak ebből nyerhetnek kielégítést. Az ilyen biztosítéki jog többek között ingóságot terhelő zálogból, kézizálogból vagy biztosíték révén megszerzett tulajdonjogból eredhet (az InsO 49., 50. és 51. szakasza).

Ha a bevétel nem elegendő a követelések kielégítéséhez, és a biztosítékkal rendelkező hitelező a dologi jogán felül az adóssal szemben kötelmi jogi igénnyel is rendelkezik, annak nyilvántartásba vétele útján követelheti, hogy a biztosított követelés kielégítésén felül a kötelmi jogi igény is nyerjen arányos kielégítést a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból, amennyiben az nem került kielégítésre (az InsO 52. szakaszának második mondata).

  1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követeléssel rendelkező hitelezők

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon terhére követeléssel rendelkező hitelezők (Massegläubiger) nem kötelesek követeléseiket nyilvántartásba vetetni, és azokat másokét megelőzően rendezni kell. Az InsO 53. szakasza szerint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelő tartozások közé tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás költségei és az eljárás megindítását követően a felszámoló által a fizetésképtelen helyzet kezelésével kapcsolatban vállalt egyéb kötelezettségek (például a vállalkozással még munkaviszonyban álló munkavállalók munkabér-követelései vagy a felszámoló által a követelések bírósági érvényesítésével megbízott ügyvéd követelései). E követelések elsőbbségi kielégítését az indokolja, hogy a felszámoló csak akkor tudja megfelelően lefolytatni az eljárást, ha képes olyan új kötelezettségek vállalására, amelyek teljes körű teljesítése biztosított. Ezenkívül a vagyont terhelő kötelezettségek közé tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon jogalap nélküli gazdagodásából eredő kötelezettségek, valamint az ideiglenes fizetésképtelenségi eljárásból származó egyes kötelezettségek.

  1. Nem biztosított hitelezők

A követelések igazolására irányuló eljárásban (az InsO 174. szakasza (1) bekezdésének első mondata) kizárólag a nem elsőbbségi hitelezők (Insolvenzgläubiger, „fizetésképtelenségi hitelezők”) vesznek részt. Az InsO 38. szakasza szerint nem elsőbbségi hitelezőnek minősül minden olyan személyi hitelező, aki az adóssal szemben a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján megalapozott követeléssel rendelkezik. Az InsO 39. szakaszának (1) bekezdésében felsorolt, alárendelt nem elsőbbségi hitelezőknek (nachrangige Insolvenzgläubiger), kizárólag akkor kell benyújtaniuk a követeléseiket, ha arra a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság kifejezetten felhívta őket (az InsO 174. szakasza (3) bekezdésének első mondata). Az alárendelt fizetésképtelenségi követeléseket a nem elsőbbségi hitelezők egyéb követeléseit követően kell rendezni. Ezek között említhetők például a bírságok és a fizetésképtelenségi eljárás megindítása óta a nem elsőbbségi hitelezők követelései tekintetében felhalmozódott késedelmi kamatok és kötbérek.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követeléseket a felszámolónak írásban, az eljárást megindító határozatban a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság által megállapított határidőben kell bejelenteni, és meg kell jelölni a követelés jogalapját és összegét, valamint csatolni kell a követelést alátámasztó iratok másolatait (az InsO 174. szakasza (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése). Késedelmes bejelentés esetén azonban a követeléseket nem veszik figyelembe (az InsO 177. szakasza). Valamennyi fizetésképtelenségi követelést elő kell terjeszteni, függetlenül attól, hogy az alapjogviszonyra a polgári jogi vagy (például az adókötelezettségek esetében) a közjogi szabályok irányadóak-e.

A külföldi hitelezőkre a következő különös szabályok vonatkoznak: Az uniós fizetésképtelenségi rendelet 55. cikke lehetővé teszi a külföldi hitelezők számára, hogy a követeléseiket egy egységes formanyomtatvány felhasználásával terjesszék elő. A követeléseket az uniós intézmények bármelyik hivatalos nyelvén be lehet jelenteni. Azonban előfordulhat, hogy a hitelezőnek az eljárás megindításának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy a tagállam által elfogadhatónak megjelölt más nyelven elkészült fordítást kell benyújtania. Főszabály szerint a követeléseket az eljárás megindításának államában alkalmazandó jog szerinti időtartamon belül kell előterjeszteni. A külföldi hitelezők esetében ez az időtartam a fizetésképtelenségi eljárás megindításának a megindítás helye szerinti állam fizetésképtelenségi nyilvántartásában történő közzétételét követő legalább 30 nap.

A felszámoló minden szabályosan bejelentett követelést rögzít a követelések nyilvántartásában (Tabelle). Ekkor még nem ellenőrzi a követelések tartalmát. A követelések ellenőrzése, valamint összegének és ranghelyének megállapítása csak a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróságon a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson történik meg (az InsO 176. szakaszának első mondata). Ha a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson a felszámoló vagy valamely nem elsőbbségi hitelező nem terjeszt elő a követeléssel szemben kifogást, vagy az előterjesztett kifogást elutasították, a követelést elfogadottnak kell tekinteni, és a hitelező részesül a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesítéséből befolyó bevételből. Az adós által előterjesztett kifogás nem érinti a követelés megállapítását (az InsO 178. szakasza (1) bekezdésének második mondata), azonban a fizetésképtelenségi eljárás befejezését követően a nem elsőbbségi hitelezők a nyilvántartásba vétel alapján nem érvényesíthetik a fennmaradó követeléseiket, hanem az adóssal szemben önálló keresetet kell indítaniuk (az InsO 201. szakasza (2) bekezdésének első mondata).

Ha azonban a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson a felszámoló vagy egy másik nem elsőbbségi hitelező kifogást terjeszt elő, a hitelező a követelés elfogadása érdekében keresetet indíthat a kifogást előterjesztő fél ellen (az InsO 179. szakaszának (1) bekezdése). A hitelező csak akkor részesül a bevételből, ha a bíróság megállapítja, hogy a követelése megalapozott (az InsO 180. és azt követő szakaszai). A bevétel felosztása előtt a felszámoló összeállítja a vagyonfelosztási javaslatot (Verteilungsverzeichnis) (az InsO 188. szakasza). A vagyonfelosztási javaslat közzétételét követő két héten belül bizonyítani kell, hogy a követelés elfogadása érdekében kereset benyújtására került sor (az InsO 189. szakaszának (1) bekezdése). Ha ez nem következik be, a követelést nem veszik figyelembe a vagyonfelosztási javaslatban, akkor sem, ha időközben jogerősen elfogadták (az InsO 189. szakaszának (3) bekezdése). Azonban ha a bizonyíték benyújtására kellő időben sor kerül, a követelésnek megfelelő részesedést az eljárás lezárásáig vissza kell tartani a vagyonfelosztásból (az InsO 189. szakaszának (2) bekezdése). Ha a követelés elfogadására irányuló keresetet a bíróság jogerősen elutasítja, a visszatartott részesedést a többi nem elsőbbségi hitelező között kell felosztani. Ha a vitatott követelés tekintetében már létezik végrehajtható okirat, a keresetet nem a hitelezőnek, hanem a kifogást benyújtó félnek kell megindítania (az InsO 179. szakaszának (2) bekezdése). A követelést megállapító vagy a kifogásnak helyt adó ítélet nem kizárólag a felek jogviszonyában hatályos, hanem a felszámolót és az összes nem elsőbbségi hitelezőt is köti (az InsO 183. szakaszának (1) bekezdése).

Azok a nem elsőbbségi hitelezők, akik nem gondoskodtak a követeléseik nyilvántartásba vételéről, nem részesülhetnek az értékesítésből befolyó bevételből, és a követeléseiket más úton sem érvényesíthetik (az InsO 87. szakasza). A felszámolóval szembeni pénzköveteléseket elfogadhatatlanként el kell utasítani.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi terv eltérő rendelkezése hiányában a felszámoló értékesíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező eszközöket annak érdekében, hogy azokat a hitelezők között felosztható pénzeszközökké alakítsa. A felszámoló az értékesítés módját saját belátása szerint, a bevétel maximalizálásának a célját szem előtt tartva határozza meg. A lehetőségek között szerepel az adós vállalkozása vagy egyes üzemei egészének értékesítése vagy a vállalkozás feldarabolása és a vagyontárgyak külön történő értékesítése.

Az értékesítésből származó bevétel nem elsőbbségi hitelezők közti felosztását megelőzően először a biztosítékkal rendelkező hitelezőket és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonon fennálló követeléssel rendelkező hitelezőket kell kielégíteni. A bevételek felosztásának alapját a felszámoló által a követelések nyilvántartása (az InsO 188. szakasza) alapján elkészített vagyonfelosztási javaslat (Verteilungsverzeichnis) képezi (az InsO 175. szakasza). A vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a vagyonfelosztáskor figyelembe veendő összes, fizetésképtelenséggel összefüggő követelést. A bevételt ezt követően a hitelezők között a követeléseik összegének arányában kell felosztani. Az alárendelt nem elsőbbségi hitelezők a rangsorban a nem elsőbbségi hitelezők után következnek. Ezek a hitelezők csak a többi nem elsőbbségi hitelező teljes körű kielégítését követően kapnak kielégítést. Mivel a kielégítési esélyük alacsony, követeléseiket csak akkor kell benyújtaniuk, ha erre a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság ezt kéri (az InsO 174. szakaszának (3) bekezdése).

Főszabály szerint a felosztással nem kell megvárni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesítésének befejezését. Ellenkezőleg, részletfizetésre kerül sor, amint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre (az InsO 187. szakasza (2) bekezdésének első mondata). Az értékesítés befejeződésekor megtörténik a végleges vagyonfelosztás (az InsO 196. szakaszának (1) bekezdése). Ehhez a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság jóváhagyására van szükség (az InsO 196. szakaszának (2) bekezdése). Ha az összes nem elsőbbségi hitelező (köztük az alárendelt hitelezők) követelése teljeskörűen kielégíthető (ami a gyakorlatban ritkán fordul elő), a felszámoló a fennmaradó összeget átutalja az adósnak (az InsO 199. szakaszának első mondata).

Ha valamely hitelező a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszköz felett biztosított követelésre vonatkozó joggal rendelkezik, és az értékesítésből származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a követelését, a hitelező további kötelmi igényt jelenthet be, azonban csak olyan mértékben, amennyiben a biztosított követelés kielégítése meghiúsult (ehelyett a hitelező azt is megteheti, hogy lemond a biztosított követeléséről, és inkább a teljes összegre vonatkozó kötelmi igényt jelenthet be az adóssal szemben) (az InsO 52. szakaszának második mondata).

Ha egy harmadik fél kielégíti az adóssal szemben dologi jogi biztosítékkal rendelkező hitelező követelését, a szóban forgó harmadik fél nem lép automatikusan a biztosítékkal rendelkező hitelező helyébe. Bizonyos esetekben azonban a jogok és kötelezettségek átszállását jogszabály írja elő, illetve azt a felek szerződésben is kiköthetik. Ez nem minősül a fizetésképtelenségi eljárás sajátos jellemzőjének, hanem az általános jogi szabályozásból fakad. Például ha a hitelező dologi jogi biztosítékkal rendelkezik, és az adós helyett olyan harmadik féltől kap kielégítést, aki a fizetésképtelen adóssal szemben fennálló követelés tekintetében kezesként jár el, a hitelező adóssal szembeni követelése a jogok és kötelezettségek jogszabályban meghatározott átszállása révén a kezest illeti meg (a polgári törvénykönyv [Bürgerliches Gesetzbuch – BGB] 774. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A járulékos biztosítéki jogok, mint például a jelzálog vagy zálogjog vonatkozásában a polgári törvénykönyv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azok a kezesre szállnak át (a BGB 412. és 401. szakasza). A nem járulékos jellegű biztosítéki jogok, mint például a földterület követelést biztosító megterhelése jogszabály erejénél fogva nem szállnak át a kezesre. A nem járulékos jellegű biztosítékokat azonban a szerződésen alapuló követeléssel rendelkező hitelező analógia útján, a polgári törvénykönyv 412. és 401. szakaszával összhangban – a felek eltérő megállapodása hiányában – köteles átruházni a kezesre. Ezt követően a kezes a dologi jogi biztosíték tekintetében a hitelező helyébe lép.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

  1. A rendes eljárás

A végleges vagyonfelosztást követően a fizetésképtelenségi eljárást meg kell szüntetni (az InsO 200. szakaszának (1) bekezdése). A megszüntető végzés közzétételre kerül. A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésével a fizetésképtelenséggel érintett eszközök kezeléséhez és az azokkal történő rendelkezéshez való jog visszaszáll az adósra.

A fizetésképtelenségi eljárás befejezését követően a nem elsőbbségi hitelezők főszabály szerint korlátozás nélkül érvényesíthetik a fennmaradó követeléseiket az adóssal szemben, mivel a követelések csak a felosztás keretében kifizetett összegek erejéig szűntek meg. A követelés ki nem elégített részének végrehajtását illetően az InsO 201. szakaszának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nem elsőbbségi hitelezők a nyilvántartásba vételük alapján érvényesíthetik az adóssal szemben fennálló követeléseiket – a végrehajtható ítéleten alapuló végrehajtáshoz hasonlóan –, feltéve, hogy a követelések megállapítást nyertek, és azokat az adós nem vitatta a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson. Az InsO ugyanezen 201. szakaszának (2) bekezdéséből következik, hogy egyéb esetekben a hitelezőnek peres eljárásban kell érvényesítenie az adóssal szemben fennálló követelését.

A természetes személyek kivételt képeznek. A természetes személyek kérhetik a fennmaradó tartozásaik elengedését (Restschuldbefreiung, az InsO 201. szakaszának (3) bekezdése, valamint 286. és azt követő szakaszai). A fennmaradó tartozás elengedése általában 3 évnyi jó magatartást követően hagyható jóvá, amelynek során az adós az összes lefoglalható jövedelmét köteles egy vagyonkezelőre (Treuhänder) engedményezni. A tartozás elengedése az összes nem elsőbbségi hitelezőre nézve kötelező erejű, ideértve azokat is, akik nem jelentették be a követeléseiket (az InsO 301. szakaszának (1) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy a nem elsőbbségi hitelezők az adóssal szemben fennálló követelésük érvényesítésében véglegesen akadályba ütköznek (kivétel: Az InsO 302. szakaszában említett, a maradványadósság elengedése alól kizárt követelések).

Az a jogi személy, amely ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, és már nem rendelkezik vagyonnal, automatikusan törlésre kerül a cégnyilvántartásból, és megszűnik.

  1. A fizetésképtelenségi terv létrehozására irányuló eljárás

A fizetésképtelenségi terv létrehozására irányuló eljárás lehetővé teszi, hogy a biztosítékkal rendelkező és a nem elsőbbségi hitelezők maguk döntsenek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesítéséről, annak hitelezők közötti felosztásáról, az eljárások kezeléséről és az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás befejezését követően fennálló felelősségéről. Erről a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvénykönyv rendelkezéseitől eltérően fizetésképtelenségi tervben rendelkeznek (az InsO 217. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A szerkezetátalakítás és a fizetésképtelenségi terv nem egy és ugyanaz. A fizetésképtelenségi terv kiemelten fontos szerepet tölt be a vállalkozás szerkezetátalakításában, azonban a vállalkozás felszámolásához is alapul szolgálhat, és rendelkezhet például a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon értékesítéséről és annak az érintett felek közötti, a törvényben foglalt rendelkezésektől eltérő felosztásáról.

A fennmaradó tartozások elengedésének lehetősége mellett a fizetésképtelenségi terv fontos eszközt biztosít az adósnak arra, hogy az eljárás elé akadályokat gördítő hitelezőkkel szemben szavazattöbbségbe kerüljön. Az InsO 245. szakasza szerint egy adott szavazói csoport hozzájárulását bizonyos körülmények között akkor is megadottnak kell tekinteni, ha a szükséges többséget nem sikerült elérni.

Fizetésképtelenségi tervet a felszámoló vagy az adós is előterjeszthet (az InsO 218. cikke (1) bekezdésének első mondata). A fizetésképtelenségi terv deklaratív részből (darstellender Teil) és konstitutív részből (gestaltender Teil) áll (az InsO 219. cikkének első mondata). A deklaratív rész leírja, hogy mely intézkedések meghozatalára került már sor a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, és hogy milyen intézkedéseket kell még meghozni az érintett felek jogaival kapcsolatos egyezségkötés alapjainak a megállapítása érdekében (az InsO 220. cikkének (1) bekezdése). A konstitutív rész meghatározza, hogy az érintett felek jogi helyzete miként fog változni (az InsO 221. cikkének első mondata). Az InsO 217. szakaszának második mondata értelmében, ha az adós nem természetes személy, a fizetésképtelenségi tervbe bele lehet foglalni a tagsági jogokat és az adós saját tőkéjében fennálló részesedéseket is. Az InsO 225a. szakaszának (2) bekezdése lehetővé teszi az adósság-részvénycsere ügyleteket a hitelezői követelések adós saját tőkéjében fennálló társasági részesedéssé alakítása céljából. A törvény 243. és azt követő szakaszaiban rögzített szavazási mechanizmus kiemelkedő jelentőséggel bír. A fizetésképtelenségi terv konstitutív része meghatározza a különböző szavazói csoportokat. A fizetésképtelenségi terv kizárólag akkor fogadható el, ha azt az egyes hitelezői csoportokban a szavazati jogukat gyakorló hitelezők többsége (hitelezői többség) jóváhagyja, és a fizetésképtelenségi terv mellett szavazó hitelezők követeléseinek összege a szavazati jogukat gyakorló hitelezők összes követelésének felét meghaladja (az összes követelés többsége). Bizonyos körülmények között ugyanakkor a törvény a szavazók egy adott csoportja részéről a hozzájárulást megadottnak tekinti akkor is, ha a szükséges többséget nem sikerült elérni (az InsO 245. szakasza). Az „akadályozás tilalmának” (Obstruktionsverbot) az a célja, hogy az egyes hitelezők vagy részvényesek ne hiúsítsák meg a tervet. Az InsO 247. szakasza szerint a tervhez az adósnak is hozzá kell járulnia. Az adós tiltakozása azonban irreleváns, ha a terv alapján valószínűsíthetően nem kerülne rosszabb helyzetbe, mint annak hiányában, és egyetlen hitelező sem jut a követelésének teljes összegét meghaladó gazdasági értékhez.

Miután az érintett felek elfogadták a fizetésképtelenségi tervet, és ahhoz az adós hozzájárult, a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság megerősíti azt. A bíróság akkor erősíti meg a tervet, ha az összes lényeges eljárási követelmény teljesült, és egyetlen hitelező vagy részvényes sem terjesztett elő olyan kérelmet, amelyben arra hivatkozik, hogy a terv következtében rosszabb helyzetbe kerülne, mint annak hiányában (az InsO 251. szakasza). A terv ilyen tiltakozás következtében történő meghiúsulásának a megelőzése érdekében a terv konstitutív része rendelkezhet olyan forrásokról, amelyeket akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha valamelyik fél bizonyítja, hogy rosszabb helyzetbe kerülne (az InsO 251. szakaszának (3) bekezdése).

A tervet megerősítő határozat csak korlátozott mértékben támadható meg (az InsO 253. szakasza).

Ha a fizetésképtelenségi terv megerősítése már nem támadható meg, a terv eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság megszünteti a fizetésképtelenségi eljárást (az InsO 258. szakaszának (1) bekezdése). Az adós vagyonával történő rendelkezés joga visszaszáll az adósra. A terv konstitutív részében rögzített joghatások az érintett feleket attól függetlenül kötik, hogy gondoskodtak-e a követeléseik nyilvántartásba vételéről, vagy hogy érdekelt félként a fizetésképtelenségi tervvel szemben kifogást terjesztettek-e elő (az InsO 254b. szakasza). Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenségi tervben rögzített joglemondás, felfüggesztés és más hasonló rendelkezések a törvény erejénél fogva hatályosulnak, anélkül, hogy ehhez külön akaratnyilvánításra lenne szükség (az InsO 254a. szakaszának (1) bekezdése). A fizetésképtelenségi terv nem érinti a nem elsőbbségi hitelezők harmadik felekkel szembeni jogait. Ha a terv így rendelkezik, kivételt képeznek a csoporton belüli harmadik felek által nyújtott biztosítékok (gruppeninterne Drittsicherheiten), amelyeket a hitelezőnek az adóssal kapcsolatban álló vállalkozás (például leányvállalat) nyújtott a részvénytársaságokról szóló törvény (Aktiengesetz – AktG) 15. szakasza értelmében (az InsO 217. szakaszának (2) bekezdése és 223a. szakasza).

Annak biztosítása érdekében, hogy az adós eleget tegyen a fizetésképtelenségi tervben meghatározott kötelezettségeinek, a terv előírhatja, hogy a felszámolónak folyamatosan ellenőrzést kell gyakorolnia az adós felett. Az ellenőrzés ideje alatt a felszámoló évente jelentést tesz a bíróságnak és – ha van – a hitelezői választmánynak az aktuális helyzetről és a fizetésképtelenségi terv teljesítésének jövőbeli kilátásairól (az InsO 261. szakasza (2) bekezdésének első mondata).

Az említett nyomon követés elrendelésére tekintet nélkül a törvény 255. szakaszában foglalt „feléledési záradék” (Wiederauflebensklausel) célja, hogy biztosítsa a terv adós általi betartását. Ha a fizetésképtelenségi terv konstitutív része alapján a nem elsőbbségi hitelezők követeléseinek a teljesítését elhalasztották, vagy azokról részben lemondtak, a halasztás vagy a joglemondás a hitelezőre nézve a továbbiakban nem vonatkozik, ha az adós az adott hitelező tekintetében jelentős késedelembe esik a terv végrehajtásával (az InsO 255. szakaszának (1) bekezdése). Ugyanez vonatkozik az összes biztosítékkal nem rendelkező hitelezőre, ha a terv végrehajtási szakaszában új fizetésképtelenségi eljárás indul az adós vagyonára (az InsO 255. szakaszának (2) bekezdése). Az elfogadott és a követelések ellenőrzése céljából folytatott tárgyaláson az adós által nem vitatott, valamint a nyilvántartásba vétel mellett megerősített és végleges fizetésképtelenségi terv szerint fennálló követelésekkel rendelkező, nem elsőbbségi hitelezők e követeléseket az adóssal szemben úgy érvényesíthetik, mintha azok végrehajtható ítéleten alapulnának (az InsO 257. szakasza (1) bekezdésének első mondata).

Amennyiben a fizetésképtelenségi terv a vállalkozás szerkezetátalakításának alapját képezi, a vállalkozás működéséhez gyakran hitelre van szükség. A hitelezők védelme érdekében a fizetésképtelenségi terv konstitutív részének hitelplafont tartalmazhat (az InsO 264. szakasza). Ha az új hitelező követelése a hitelplafon alatt marad, a hitelplafonra vonatkozó megállapodás eredményeként a nem elsőbbségi hitelezők rangsorban az új hitelező mögé kerülnek, ha új fizetésképtelenségi eljárásra kerül sor.

A fizetésképtelenségi terv létrehozására irányuló eljárás lehetővé teszi, hogy az adós a fennmaradó tartozás elengedésére irányuló fent ismertetett eljárástól függetlenül elérje a fennmaradó tartozás elengedését. A törvénykönyv rögzíti, hogy a fizetésképtelenségi terv eltérő rendelkezése hiányában az adósok mentesülnek a hitelezőikkel szemben fennmaradó tartozásaik alól, ha a fizetésképtelenségi tervben meghatározott módon kielégítik a hitelezőket (az InsO 227. szakaszának (1) bekezdése).

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezését követően megillető jogokkal kapcsolatos részletekért tekintse meg a „Melyek a feltételei és a joghatásai a fizetésképtelenségi eljárás (különösen egyezséggel történő) befejezésének?” kérdésre adott választ.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A német jog alapján a fizetésképtelenségi eljárás költségeit a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon terhére kell megelőlegezni, és azok a nem elsőbbségi hitelezők követeléseivel szemben elsőbbséget élveznek (az InsO 53. szakasza). Az InsO 54. szakasza szerint a fizetésképtelenségi eljárás költségei magukban foglalják az eljárással összefüggő bírósági illetékeket, valamint az ideiglenes felszámolónál, a felszámolónál és a hitelezői választmány tagjainál felmerült költségeket, továbbá a felsorolt személyek díjazását.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A hitelezőkre nézve hátrányos cselekmények megelőzése érdekében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközöknek az eljárás megindítását követő megszerzése főszabály szerint semmis; ezzel szemben azok az eszközök, amelyek az eljárás megindítását követően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartoznának, főszabály szerint érvényesen megszerezhetők az eljárás megindítása előtt, azonban ezek az ügyletek bizonyos körülmények esetén megtámadhatók.

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós vagyona feletti rendelkezési jog a felszámolóra száll, a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós főszabály szerint egyáltalán nem rendelkezhet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tekintetében (a földterületek jóhiszemű megszerzését kivéve, azonban ez is megtámadható) (az InsO 81. szakasza (1) bekezdésének első mondata). Ezenkívül főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközre vonatkozóan nem szerezhetők jogok, ha az adós a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó valamely eszközről a fizetésképtelenségi eljárás megkezdése előtt rendelkezett, azonban a rendelkezés eredménye csak a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után következik be (az InsO 91. szakaszának (1) bekezdése) (ez alól a legfőbb kivételt a földterület megszerzése jelenti, az InsO 91. szakaszának (2) bekezdése). A fizetésképtelenségi eljárás megindításakor szintén hasonlóan érvénytelenné válnak az eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző hónap során vagy a kérelem előterjesztését követően végrehajtási eljárás eredményeként megszerzett biztosítéki jogok is (az InsO 88. szakaszának (1) bekezdése).

Az InsO 129. és azt követő szakaszaiból következik, hogy az eljárás megindítását követő szerzéssel ellentétben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon eljárás megindítását megelőző megszerzése főszabály szerint érvényes, azonban bizonyos körülmények esetén ez is megtámadható. A fizetésképtelen adós ügyleteinek a megtámadásához való említett jog meghatározó jelentőséggel bír a fizetésképtelenségi jog működése szempontjából, mivel lehetővé teszi, hogy a felszámoló hozzáférjen az adós vagyonából a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően kiáramló tőkéhez. Ez nagyban elősegítheti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon gyarapítását, ezáltal biztosítva, hogy a fizetésképtelenségi jog megfelelően teljesítse a hitelezők egyenlő kielégítésével és az egyes hitelezőkkel való kedvezőbb bánásmód megelőzésével kapcsolatos célkitűzését. Ha a felszámoló sikeresen gyakorolja a megtámadás jogát, az a fél, akinek a megtámadott ügyletből előnye származott, köteles visszaszolgáltatni mindent, ami az ügylet következtében a fizetésképtelen adós vagyonából elvonásra került. Ha ez természetben nem lehetséges, a felszámolónak kártérítést kell fizetnie. A felszámoló a helyreállításhoz való jog érvényesítése céljából keresetet indíthat, és a hitelezők által benyújtott ellenérdekű követelésekkel szemben is hivatkozhat erre a jogra. Ha a megtámadható ügylet kedvezményezettje visszaszolgáltatja az általa megszerzett vagyontárgyat, újra érvényesíthetővé válik az ellenkövetelése (az InsO 144. szakasza).

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött ügylet akkor támadható meg, ha az a nem elsőbbségi hitelezőket kedvezőtlen helyzetbe hozza (az InsO 129. szakasza), és a törvény 130–136. szakaszában szereplő indokok egyike fennáll. Bármely jogcselekmény, azaz joghatással járó magatartás (beleértve a mulasztást is, az InsO 129. szakaszának (2) bekezdése) megtámadható (Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a 2004. február 12-i IX ZR 98/03 ítélet, 12. pont). A törvényben foglalt eltérő rendelkezés hiányában lényegtelen, hogy az adós végzi-e a jogilag releváns cselekményt. Ezenfelül nem döntő tényező az, hogy szerződésen vagy jogszabályon alapuló joghatásról van-e szó (Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, 2013. május 7-i IX ZR 191/12 ítélet, 6. pont).

Az ügylet megtámadására különösen a következők alapján van lehetőség:

  • az adós által juttatott ingyenes előny, feltéve, hogy arra a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző négy éven belül került sor (az InsO 134. szakasza);
  • az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző tíz évben a hitelezők hátrányos helyzetbe hozatalának szándékával elvégzett cselekmények, amennyiben a másik fél tudott az adós szándékáról (az InsO 133. szakasza). A szóban forgó időszak csak 4 év, ha a cselekmény lehetővé tette a másik fél számára, hogy biztosítékot vagy kielégítést nyújtson;
  • az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző három hónapon belüli cselekménye, amely közvetlen hátrányt okoz a hitelezőknek, ha az adós már fizetésképtelen volt, és ha a másik fél tudott erről (az InsO 132. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja);
  • olyan cselekmény, amellyel olyan biztosítékot vagy kielégítést nyújtanak valamely nem elsőbbségi hitelezőnek, amelyre az nem jogosult, feltéve, hogy az adott cselekményre a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző hónapban kerül sor (az InsO 131. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja);
  • olyan cselekmény, amellyel olyan biztosítékot vagy kielégítést nyújtanak valamely nem elsőbbségi hitelezőnek, amelyre az nem jogosult, feltéve, hogy az adott cselekményre a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztését megelőző 3 hónapban kerül sor, és az adós a cselekmény időpontjában fizetésképtelen volt, a másik fél pedig tisztában volt ezzel (az InsO 130. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja).

A fenti esetekben az adós és az előnyhöz jutó hitelező büntetőjogi felelőssége is felmerülhet (a büntető törvénykönyv 283–283d. szakasza).

A fogyasztót érintő fizetésképtelenségi eljárások

A fogyasztót érintő fizetésképtelenségi eljárások (Verbraucherinsolvenzverfahren) olyan természetes személyek ügyeire vonatkoznak, akik nem folytatnak, és korábban sem folytattak önálló vállalkozói tevékenységet, valamint olyan személyek ügyeire, akik önálló vállalkozói tevékenységet folytattak, azonban a pénzügyi helyzetük egyértelmű, és nem áll fenn velük szemben munkaviszonyból eredő követelés (az InsO 304. szakasza (1) bekezdésének első mondata). A rendes fizetésképtelenségi eljárással ellentétben a középpontban a vagyon értékesítése helyett a fogyasztó tartozásának elengedése áll.

Az eljárás főként akkor tér el a rendes eljárástól, ha a kérelmet az adós egyedül vagy másokkal együtt terjeszti elő. Ebben az esetben a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló döntést egy peren kívüli szakasz előzi meg, amelynek célja, hogy egy terv alapján egyezségkötésre kerüljön sor a hitelezőkkel az adósság rendezése tekintetében (az InsO 305. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja). Ha a peren kívüli egyezség elérésére tett kísérlet sikertelen, az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet terjeszthet elő.

Ezt olyan eljárási szakasz követi, amelyben a megindított eljárást a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró bíróság felfüggeszti, és lehetőséget ad a hitelezők számára, hogy az adóssal egy adósságrendezési terv (Schuldenbereinigungsplan) alapján egyezséget kössenek. Ha az adósságrendezési terv megvalósul, a hitelezők követeléseire a továbbiakban kizárólag ez a terv az irányadó, amely a bírósági eljárás során megkötött egyezséggel (Prozessvergleich) azonos módon hajtható végre (az InsO 308. szakasza (1) bekezdésének második mondata). A fizetésképtelenségi eljárás megindítására és a fennmaradó tartozás elengedésére irányuló kérelmeket visszavontnak kell tekinteni (az InsO 308. szakaszának (2) bekezdése). Amennyiben a felek nem egyeznek meg adósságrendezési tervben, a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására kerül sor.

Utolsó frissítés: 08/09/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Észtország

Az észt jogszabályok három fizetésképtelenségi eljárást különböztetnek meg: a csődeljárást, az átszervezési eljárást és az adósságátalakítási eljárást. Jogi személyek tekintetében a csődeljárás iránti kérelem benyújtására és feldolgozására, valamint a csődeljárás lefolytatására a csődtörvény az irányadó. Az átszervezési törvény az irányadó azon átszervezési eljárásokra, amelyek segítségével jogi személyek kötelezettségeiket átalakíthatják. A természetes személyek fizetésképtelenségi eljárásának megindítására és lefolytatására a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény az irányadó, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy önfoglalkoztató-e. A természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény szabályozza a természetes személy tekintetében a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtását is. Fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel természetes személy adóssal szemben minden típusú fizetésképtelenségi eljárás megindítható: csőd megállapítása, csőd megállapítása és az adós kötelezettségeinek elengedése iránti eljárás indítása, illetve adósságátalakítási eljárás indítása. Csőd megállapítása esetén nem a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény irányadó; a csődeljárás lefolytatása a csődtörvény rendelkezései szerint történik. A jogi személyek és természetes személyek csődeljárásának lefolytatási módja hasonló. E törvények szövege elérhető észt és angol nyelven Észtország hivatalos online közzétételi oldalán, a A link új ablakot nyit megRiigi Teataján (állami közlöny) keresztül.

A csődeljárás célja a hitelezők követeléseinek az adós vagyonából történő kielégítése az adós vagyonának átruházásával vagy az adós vállalkozásának helyreállításával. A csődeljárás révén a természetes személy adósnak lehetősége van szabadulni adósságai alól. A csődeljárás folyamán azonosítják az adós fizetésképtelenségének okát.

A vállalkozás átszervezésének célja a gazdasági nehézségek leküzdése, a likviditás helyreállítása, a jövedelmezőség javítása és a fenntartható gazdálkodás biztosítása az átszervezési terv alapján hozott intézkedésekkel. Valamely vállalkozás átszervezése nem korlátozza a fizetésképtelenség elkerülésére fennálló egyéb lehetőségeit. Az átszervezési eljárások során fontos a vállalkozás, a hitelezők és bármely harmadik fél érdekeinek és jogainak védelme és figyelembevétele.

Az adósság átalakításának célja az adós fizetőképességi problémáinak leküzdése és a csődeljárás elkerülése. Figyelembe veszik az adós és hitelezőik jogos érdekeit. Az adósságátalakítási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy átalakítsa fizetési kötelezettségeit (személyes adósságait) a fizetési határidő meghosszabbításával, részletekben történő fizetéssel vagy a kötelezettség mértékének csökkentésével.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) hatálya kiterjed a csődeljárásokra és az adósságátalakítási eljárásokra is.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Az észt jog szerint természetes személyek az emberek, és a fizetésképtelenséget szabályozó jogszabályok nem tesznek különbséget a természetes személyek között aszerint, hogy kereskedelmi vagy szakmai minőségben járnak-e el (más szóval nem tesznek különbséget az önálló vállalkozók és a fogyasztók között). A jogi személyek jogszabály alapján létrehozott jogalanyok. A jogi személy magánjogi jogi személy vagy közjogi jogi személy lehet. „Magánjogi jogi személy” az a jogi személy, amelyet magánérdekből, a megfelelő típusú jogi személyekre vonatkozó jogszabály alapján alapítottak. Magánjogi jogi személyek a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, a kereskedelmi szövetségek, az alapítványok és a nonprofit egyesületek. Közjogi jogi személyek az állam, a területi önkormányzatok és a közérdekből, a vonatkozó jogszabálynak megfelelően alapított egyéb jogi személyek.

1. Csődeljárás

Csődeljárásra fizetésképtelen jogi és természetes személyekkel szemben kerül sor. Az állam és a területi önkormányzatok nem jelenthetnek csődöt.

2. Átszervezési eljárás

Átszervezési eljárás csak magánjogi jogi személy vonatkozásában folytatható le.

3. Adósságátalakítási eljárás

Fizetőképességi problémákkal küzdő természetes személyek esetében adósságátalakítási eljárást folytatnak le, tekintet nélkül arra, hogy önfoglalkoztatók-e.

4. A kötelezettségvállalások visszavonása iránti eljárás

A természetes személy kötelezettségeinek visszavonása iránti eljárás a fizetőképességi problémákkal küzdő természetes személyek vonatkozásában folyik, függetlenül attól, hogy önfoglalkoztatók-e.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

1. Fizetésképtelenségi eljárás megindítása jogi személy adóssal szemben

1.1. Csődeljárás

A csőd az adós fizetésképtelenségének bírósági ítélettel történő megállapítását jelenti. Ennek megfelelően a csődeljárás megindításának első legfőbb feltétele az a tény, hogy az adós fizetésképtelen.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha hitelezői lejárt követeléseit nem tudja kielégíteni, és ez az állapot az adós pénzügyi helyzete miatt nem ideiglenes. A jogi személy adós fizetésképtelen akkor is, ha az adós vagyona nem fedezi a tartozásait, és ez az állapot az adós pénzügyi helyzete miatt nem ideiglenes. Kötelezettségnek minősül a le nem járt követelés is. Ha a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, a bíróság akkor is megállapítja a csődöt, ha a fizetésképtelenség jövőbeli bekövetkezése valószínű. Ha a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, az adós fizetésképtelenségét kell vélelmezni.

A csődeljárás megindításának második legfontosabb feltétele a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, amelyet az adós vagy egy hitelező nyújthat be. Ha a csődeljárás iránti kérelmet az adós nyújtja be, a kérelemben alá kell támasztania fizetésképtelenségét. Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet hitelező nyújtja be, a kérelemben alá kell támasztania az adós fizetésképtelenségét, és bizonyítania kell a követelése fennállását. A törvényben meghatározott esetekben más személyek is kérhetik a csődeljárás megindítását, ilyenkor, ha a törvény másként nem rendelkezik, a hitelezőkre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rájuk.

A bíróság felszólíthatja a kérelmet benyújtó hitelezőt, hogy helyezzen bírói letétbe egy, a bíróság által megállapított pénzösszeget az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek fedezeteként, amennyiben valószínűsíthető, hogy a csődeljárás alá vont vagyon nem lesz elegendő azok fedezésére. Amennyiben a hitelező az összeget nem helyezi letétbe, az eljárás megszűnik. Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet benyújtó hitelezők fizetésképtelen munkáltató alkalmazottai, akik nem fizetik meg a csődeljárás folytatásához szükséges, letétként megállapított összeget, fizetésképtelenség esetén járó támogatást kérhetnek az államtól (az Eesti Töötukassa [az észt munkanélküli biztosítási alap] útján).

A bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét, ha abból nem tűnik ki egyértelműen, hogy a kérelmezőnek követelése áll fenn az adóssal szemben, ha a kérelem nem támasztja alá az adós fizetésképtelenségét, vagy olyan követelésen alapul, amely átszervezési terv tárgyát képezi. A bíróság abban az esetben is elfogadhatatlannak nyilvánítja a csődeljárás iránti kérelmet, ha ezt a polgári perrendtartásban rögzített bármely egyéb ok indokolja.

A csőd megállapítása és a csődeljárás megindítása előtt úgynevezett előzetes eljárás lefolytatására kerül sor. Ha a bíróság úgy dönt, hogy elfogadhatónak nyilvánítja a csődeljárás iránti kérelmet, ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöl ki. A bíróság az adós pénzügyi helyzetére tekintettel úgy is megállapíthatja az adós csődjét, hogy nem jelöl ki ideiglenes vagyonfelügyelőt. Ha a bíróság nem jelöl ki ideiglenes vagyonfelügyelőt, a csődeljárás iránti kérelem alapján indult eljárás nem folytatódik, hanem megszüntetésre kerül. Az ideiglenes vagyonfelügyelő felméri az adós vagyonát, ideértve az adós kötelezettségeit és az adós vagyonát érintő végrehajtási eljárásokat, és ellenőrzi, hogy elegendő-e az adós vagyona a csődeljárás költségeinek fedezésére. Az ideiglenes vagyonfelügyelő értékeli az adós pénzügyi helyzetét és fizetőképességét, valamint az adós vállalkozása tevékenységeinek folytatására és – amennyiben az adós jogi személy – az adós helyreállítására vonatkozó kilátásokat, biztosítja az adós vagyonának megőrzését stb. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének fel kell tárnia, hogy a csődeljárás iránti kérelemnek helyt kell-e adni, vagy el kell-e utasítani azt.

A bíróság a csőd megállapítása nélkül szünteti meg az eljárást, tekintet nélkül az adós fizetésképtelenségére, ha az adós vagyona nem fedezi a csődeljárás költségeit, és ha nincs lehetőség a vagyon visszaszerzésére vagy az ügyvezető szerv tagja elleni követelés érvényesítésére.

A bíróság a csődöt határozatban állapítja meg (a csődöt megállapító határozat). A csődöt megállapító határozatnak tartalmaznia kell a csőd megállapításának időpontját. A csődeljárás a csőd megállapításával kezdődik.

Ha a bíróság a csődöt megállapítja, erről haladéktalanul hirdetményt (csődeljárási hirdetmény) tesz közzé a hivatalos lapban, az Ametlikud Teadaandedben (hivatalos közlemények).

A csődöt megállapító határozat azonnal végrehajtható. A csődöt megállapító határozat végrehajtását nem lehet felfüggeszteni vagy elhalasztani, és a csődöt megállapító határozat végrehajtásának törvényben meghatározott módjától vagy eljárásától nem lehet eltérni. Amennyiben magasabb fokú bíróság hatályon kívül helyezi a csődöt megállapító határozatot, ez nincs hatással a vagyonfelügyelő által vagy vele szemben tett jogcselekmények érvényességére. Az adós és a kérelmet benyújtó hitelező a csődöt megállapító határozat ellen a csődeljárási hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül fellebbezhet. Az adós és a csődeljárás iránti kérelem benyújtója a körzeti bíróság fellebbezés tárgyában hozott határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezhet. A vagyonfelügyelő nem fellebbezhet az adós nevében, és nem képviselheti az adóst a fellebbezési tárgyalás során.

Amennyiben hirdetményt vagy eljárási iratot kell közzétenni a csődeljárás során, ezt az Ametlikud Teadaandedben kell megtenni. A bíróság a csődeljárás iránti kérelem tárgyában tartandó meghallgatás helyére és idejére vonatkozó hirdetményt tehet közzé az Ametlikud Teadaandedben. Az adós csődjét megállapító határozatról szóló hirdetményt (csődeljárási hirdetmény) a bíróság haladéktalanul közzéteszi az Ametlikud Teadaandedben.

1.2. Átszervezési eljárás

Az átszervezési eljárás megindításához a vállalkozásnak erre irányuló kérelmet kell benyújtania.

A bíróság megindítja az átszervezési eljárást, ha az átszervezési eljárás megindítása iránti kérelem megfelel a polgári perrendtartásban és az átszervezési törvényben foglalt követelményeknek, és ha a vállalkozás megfelelően alátámasztotta, hogy:

  1. valószínűsíthetően fizetésképtelenné válik a jövőben;
  2. szükséges a vállalkozás átszervezése;
  3. a vállalkozás gazdálkodása az átszervezést követően várhatóan fenntarthatóvá válik.

A vállalkozás hozzájárulásával átszervezési kérelmet a vállalkozás hitelezője is benyújthat.

Az átszervezési eljárás megindítására akkor kerül sor, ha az átszervezési kérelem megfelel a jogszabályi követelményeknek, és azt a vállalkozás vagy a hitelező azt igazoló, indokolt érvekkel támasztja alá, amely szerint a vállalkozás nem tartósan fizetésképtelen, de a jövőben valószínűsíthetően fizetésképtelenné válik; szükséges a vállalkozás átszervezése; a vállalkozás gazdálkodása az átszervezést követően valószínűsíthetően fenntarthatóvá válik.

Az átszervezési eljárás nem indul meg, ha a vállalkozás ellen csődeljárást indítottak; bírósági határozat a vállalkozás kötelező felszámolását rendelte el, vagy utólagos felszámolás van folyamatban; a vállalkozás esetében folytatott átszervezési eljárás lezárása óta kevesebb, mint két év telt el.

A bíróság az átszervezési eljárás megindítása iránti kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül határozat útján megindítja az átszervezési eljárást.

Az átszervezési határozat többek között a következőket tartalmazza:

  1. az átszervezési tanácsadónak kinevezett személy adatai;
  2. az átszervezési terv elfogadásának határideje;
  3. az az időszak, amelyen belül az átszervezési tervet be kell nyújtani jóváhagyásra a bírósághoz (főszabályként ez nem lehet több 60 napnál; szükség esetén a bíróság a határidőt 90 napra meghosszabbíthatja);
  4. a vállalkozás által az átszervezési tanácsadó díjazását és költségeit fedező letétként a kijelölt számlára befizetendő összeg, valamint az a határidő, amelyen belül a vállalkozásnak azt meg kell fizetnie.

Az átszervezési eljárás megindításának joghatásai a következők:

  1. a bíróság felfüggeszti a vállalkozás vagyonára vezetett végrehajtási eljárásokat vagy más kötelező végrehajtást az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig azon végrehajtási eljárások kivételével, amelyek munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelések teljesítésére irányulnak;
  2. a bíróság a vállalkozás vagy az átszervezési tanácsadó kérelme alapján feloldja a vállalkozás vagyonára kiszabott lefoglalást vagy megváltoztatja annak tartalmát, kivéve a vállalkozás vagyonára a büntetőeljárásban történő esetleges elkobzás vagy elkobzás helyettesítésének biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalást, vagy a munkaviszonyból eredő követelés biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalást, ha ez az átszervezési eljárás lefolytatásához szükséges;
  3. a vállalkozással szemben érvényesíthető késedelmi kamat vagy időarányosan növekvő kötbér számítása az átszervezési terv jóváhagyásáig felfüggesztésre kerül;
  4. a bíróság a vállalkozás kérelme alapján és az átszervezési tanácsadó kérelemhez csatol jóváhagyásával, vagy az átszervezési tanácsadó kérelme alapján az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig felfüggesztheti a vállalkozással szembeni olyan vagyoni követeléssel kapcsolatos bírósági eljárást, amelyben még nem született ítélet, kivéve a munkaviszony alapján benyújtott követelés esetét, míg büntetőügyben a bíróság nem függeszti fel a bírósági eljárást;
  5. hitelező által benyújtott csődeljárási kérelem alapján a bíróság az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig elhalasztja az ideiglenes csődgondnok kinevezésére vonatkozó döntést;
  6. az átszervezési eljárás megindításakor a vállalkozás megtartja a vállalkozás eszközei feletti rendelkezési jogot, de haladéktalanul tájékoztatnia kell az átszervezési tanácsadót minden olyan ügyletről, amely túlmutat a rendes üzleti tevékenységen.

Ha egy vállalkozás egyéb intézkedések, különösen a biztosítéki jog gyakorlásának felfüggesztését kéri, a bíróság a vállalkozás vagy az átszervezési tanácsadó kérelme alapján ezeket az intézkedéseket az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig felfüggesztheti, ha ez az átszervezéshez szükséges vagy segíti az átszervezési tervről folytatandó tárgyalásokat. Az intézkedések nem függeszthetők fel a munkaviszonyon alapuló igények esetében.

Az átszervezési eljárás megindításakor a csődtörvényben és a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyvben előírt ügyletek vagy egyéb cselekmények visszatéríttetésének határideje meghosszabbodik az átszervezési eljárás megindításától az átszervezési eljárás lezárásáig terjedő időtartammal. A meghosszabbított határidő nem haladhatja meg az ideiglenes csődgondnok kinevezését vagy a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyvben meghatározott visszatéríttetési határidők kezdetét megelőző nyolc évet.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy megindítja az átszervezési eljárást, és átszervezési határozatot hoz, az átszervezési tanácsadó haladéktalanul megküldi az átszervezési értesítést a hitelezőknek, amelyben tájékoztatja őket az átszervezési eljárás megindításáról és a vállalkozással szembeni követelésük adósságok listája szerinti mértékéről.

2. Fizetésképtelenségi eljárás megindítása természetes személy adóssal szemben

2.1. Fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtása, megbízható szakember kijelölése és kérelem tárgyalása

Fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet a természetes személy adós ellen maga az adós vagy az adós hitelezője nyújthat be. Az adós házastársak közös fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet nyújthatnak be. Fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemmel minden típusú fizetésképtelenségi eljárás megindítható természetes személy adóssal szemben, beleértve a csődeljárást is.

Fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény 9. §-a alapján megállapított formanyomtatványoknak megfelelően kell benyújtani, amelyek használata kötelező.

A kérelemben az adósnak ismertetnie kell fizetőképességi problémáinak jellegét, és áttekintést kell adnia pénzügyi helyzetéről, beleértve eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit és kiadásait. A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemben a hitelezőnek igazolnia kell az adós fizetésképtelenségét, vagy ki kell fejtenie az adós fizetőképességi problémáinak jellegét.

A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet az adós lakóhelye vagy az önálló vállalkozó vállalkozásának székhelye szerinti megyei bírósághoz kell benyújtani. Feltételezett, hogy a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtása előtt egy évvel a népesség-nyilvántartásban feltüntetett lakóhely a természetes személy lakóhelye, és a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtása előtt egy évvel a nyilvántartásban feltüntetett székhely az önfoglalkoztató vállalkozásának székhelye, amennyiben nem bizonyítják, hogy az adós lakóhelye vagy székhelye máshol van. A házastársak közös fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmét a házastársak közös lakóhelye szerinti megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha a házastársaknak nincs közös lakóhelyük, a kérelmet a házastársak választása szerint az egyik házastárs lakóhelye vagy a vállalkozás székhelye szerinti megyei bírósághoz kell benyújtani.

A bíróság dönt a kérelem befogadásáról. Ha a bíróság befogadja a kérelmet, egy megbízható szakembert jelöl ki az adós számára.

Ha a megbízható szakembert kijelölik, az adóssal szemben érvényesíthető késedelmi kamat vagy időarányosan növekvő kötbér számítása az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig felfüggesztésre kerül. Ez alól kivételt képeznek azok a követelések, amelyek átalakítását az adós nem kívánja vagy ha az adós csődjét megállapítják. Megbízható szakember kijelölése esetén a hitelező nem mondhatja fel az adóssal kötött szerződést a pénzügyi kötelezettség fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően bekövetkezett megszegésére hivatkozva, és nem tagadhatja meg az említett szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítését, kivéve, ha ezt a bíróság engedélyezi.

Megbízható szakember kijelölése esetén a bíróság felfüggeszti az adós vagyonával kapcsolatban pénzösszeg visszatéríttetésére indított végrehajtási eljárásokat vagy más kötelező végrehajtást az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig. A bíróság ugyanezen ideig:

  1. felfüggesztheti az adóssal szemben még el nem bírált pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat is;
  2. megszüntetheti a biztosítási intézkedéseket, ideértve a fizetési számlák lefoglalását is;
  3. megtilthatja a hitelezőknek, hogy az adós által nyújtott biztosítékból eredő jogaikat gyakorolják, ideértve a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értékesítését vagy értékesítésének követelését;
  4. más ideiglenes jogvédelmi intézkedést alkalmazhat, ideértve a csődeljárás iránti kérelmet biztosító intézkedéseket is.

A bíróság nem függeszti fel a büntetőeljárásban a pénzbüntetés kiszabásáról vagy elkobzásról vagy annak pótlásáról való döntésre, illetve a szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbüntetés elleni fellebbezések tárgyalására vonatkozó bírósági eljárást, és nem alkalmazza az e szakasz 3. alpontjában említett egyéb intézkedéseket az adós vagyonára a büntetőeljárásban történő esetleges elkobzás vagy elkobzás pótlásának biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás vagy bírósági jelzálogjog tekintetében.

A hitelező jogos érdekeit figyelembe véve a bíróság a hitelező kérelme alapján engedélyezheti a felfüggesztett végrehajtási eljárás folytatását, és lehetővé teheti a hitelező számára az adós által nyújtott biztosítékokból eredő jogok gyakorlását is az adós csődjének megállapítása, az átszervezési terv jóváhagyása vagy az eljárás lezárása előtt.

A megbízható szakember meghatározza az adós pénzügyi helyzetét, elkészíti az adós vagyonának és tartozásainak listáját, és azt az adós nevében és jóváhagyásával benyújtja a bíróságnak. A megbízható szakember benyújtja a bíróságnak arra vonatkozó értékelését is, hogy az adós fizetőképességi problémáinak elbírálása érdekében mely eljárásokat kell megindítani. A bíróságot az értékelés nem köti.

Ezt követően a bíróság megtárgyalja a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, és meghozza a következő ítéletek egyikét:

  1. megállapítja az adós csődjét;
  2. megállapítja az adós csődjét, és eljárást indít az adós kötelezettségvállalásainak visszavonása iránt;
  3. adósságátalakítási eljárást indít;
  4. elutasítja a kérelmet; vagy
  5. az eljárást csőd megállapítása nélkül megszünteti.

2.2. Adósságátalakítási eljárás megindítása

A bíróság akkor indít adósságátalakítási eljárást, ha az adósnak fizetőképességi problémái vannak, de még nem tartósan fizetésképtelen, különösen akkor, ha az adós fizetőképességi problémái egyértelműen nem orvosolhatók adósságátalakítási eljárás lefolytatása nélkül, többek között úgy, hogy az adós vagyonát az adósságai fedezése céljából értékesíti, az adóstól észszerűen elvárható mértékben. Úgy kell tekinteni, hogy az adós fizetőképességi problémákkal küzd, ha a kötelezettségeit azok esedékességekor nem tudja, vagy előreláthatóan nem fogja tudni teljesíteni.

Az adósságátalakítási eljárás megindítása előtt a bíróság megállapítja, hogy az adósnak mekkora összeget kell letétként átutalnia a megbízható szakember díjazásának és költségeinek fedezésére az e célra előírt számlára, valamint azt a határidőt, ameddig az adós köteles ezt megfizetni. A bíróság az adós vagyoni helyzetére figyelemmel engedélyezheti a megállapított összeg eljárás során részletekben történő megfizetését is.

A bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja az adósságátalakítási eljárás iránti kérelmet, ha:

  1. az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból alapvetően téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről;
  2. az adós nem tesz a szolgáltatott információk hitelességére vonatkozó esküt, vagy nem szolgáltatja a bíróság által kért további információkat;
  3. az adóst csődeljárással, végrehajtási eljárással vagy adóval kapcsolatos vagy a Büntető Törvénykönyv 381. és 3811. szakaszában említett bűncselekmény miatt elítélték, és a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték a büntetett előéletre vonatkozó adatokat;
  4. a kérelem benyújtását megelőző három évben vagy annak benyújtását követően az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból téves vagy hiányos információt szolgáltatott a pénzügyi helyzetéről annak érdekében, hogy az államtól, területi önkormányzattól vagy alapítványtól támogatást vagy egyéb előnyt kapjon, vagy elkerülje az adófizetést;
  5. az adós a megbízható szakember kijelölését megelőző három évben vagy a megbízható szakember kijelölését követően szándékosan vagy súlyos gondatlanságból akadályozta a hitelezői követelések kielégítését, vagy szándékosan a hitelezőknek kárt okozó ügyleteket kötött, és e tekintetben a hitelezők érdekeinek sérelme állhat többek között a vagyon elrejtésében vagy elherdálásában;
  6. az adós nem fizette be a bíróság által a megbízható szakember díjazásának és költségeinek fedezetéül letétként meghatározott összeget az erre a célra előírt számlára.

A bíróság megtagadja az adósságátalakítási eljárás megindítását, ha a kérelem benyújtását megelőző tíz évben már indított az adós adósságának átalakítására irányuló eljárást, vagy úgy határozott az adós kötelezettségvállalásainak visszavonásáról.

Ha a bíróság eljárást indít az adós tartozásának átalakítására, legfeljebb 60 napos határidőt állapít meg, amely alatt a megbízható szakembernek átalakítási tervet kell benyújtania a bírósághoz. Szükség esetén a bíróság a határidőt legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

Ha a bíróság eljárást indít az adós adósságának átalakítására, a csődtörvényben és a végrehajtási eljárási törvénykönyvben előírt ügyletek vagy egyéb cselekmények visszatéríttetésének határideje meghosszabbodik a megbízható szakember kijelölésétől az adósságátalakítási eljárás lezárásáig terjedő időtartammal, de legfeljebb a megbízható szakember kijelölése vagy a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyvben meghatározott visszatéríttetési határidők kezdete előtti nyolc évre.

Az eljárás megindítása után a megbízható szakember az adóssal együttműködve elkészíti az adós adósságátalakítási tervét, és azt az adós nevében és jóváhagyásával benyújtja a bírósághoz jóváhagyásra.

2.3. Csődeljárás és/vagy kötelezettségek alóli mentesítés iránti eljárás megindítása

A bíróság megállapítja a természetes személy adós csődjét, és a csődeljárást a csődtörvényben foglaltak szerint folytatja le. A természetes személy csődeljárásának lefolytatása hasonló a jogi személy csődeljárásának lefolytatásához (lásd az 1.1. pont).

A csőd megállapításával együtt lehetőség nyílik a természetes személy kötelezettségek alóli mentesítés iránti eljárás megindítására. Lehetőség van az adós csődeljárás során nem teljesített kötelezettségei alóli mentesítésére. A csődeljárás alá a csőd megállapítása előtt keletkezett kötelezettségek vonhatók. A kötelezettségvállalások visszavonása iránti eljárás főszabály szerint három évig tart. Ezen időszak alatt az adósnak lehetőség szerint teljesítenie kell a hitelezői követeléseket. A csődeljárás során az adós teljes vagyonát értékesítik, és a hitelezői követelések teljesítésére használják fel. Az adósnak jövedelmező tevékenységet is kell végeznie, vagy észszerű erőfeszítéseket kell tennie ilyen tevékenységek megtalálására. Az adós jövedelmét is a hitelezői követelések teljesítésére fordítják. A törvény meghatároz az adós létfenntartásához szükséges szint fedezésére nem lefoglalható összeget, amely nem használható a hitelezői követelések teljesítésére. Ha az adós a hitelezői követelések jelentős részét megfizette, az adós kötelezettségvállalásait a három év eltelte előtt, de legkorábban az eljárás megindításától számított egy éven belül visszavonják. Ha az adós kötelezettségeit megszegi, de a kötelezettségszegés nem súlyos, a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja az adós kötelezettségvállalásai visszavonásának határidejét. Ha a kötelezettségszegés súlyos, a bíróság megtagadhatja az adós kötelezettségvállalásainak visszavonását.

3. Csődeljárás megindítása természetes személy vagyonára vonatkozóan

Ha az adós halála esetén az adós hagyatéka fizetésképtelenné válik, csődeljárás megindítása iránti kérelmet lehet benyújtani az adós hagyatéka csődjének megállapítására. Az adós halála esetén az adós vagyonára irányuló csődeljárást az adós jogutódja, az adós végrendeletének végrehajtója vagy az adós hagyatékát kezelő hagyatéki gondnok is kezdeményezheti. Ebben az esetben a csődeljárás megindítása iránti kérelemre alkalmazandó szabályok ugyanazok, mint amikor a kérelmet az adós nyújtja be. A hagyatékra indított csődeljárás a csődtörvény rendelkezései szerint folyik.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csőd megállapításakor az adós vagyona csődvagyonná válik, és az adós joga, hogy kezelje a csődvagyont, rendelkezzen arról, és átruházza azt, átszáll a vagyonfelügyelőre.

Az adós vagyona a csődöt megállapító határozat alapján válik csődvagyonná, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére, valamint a csődeljárás lefolytatásának fedezésére szolgál. A csődvagyon az a vagyon, amellyel az adós a csőd megállapításakor rendelkezik, illetve amelyet a csődeljárás során követel vagy kap vissza, vagy szerez. Nem tartozik a csődvagyonba az adós azon vagyona, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani.

Az a vagyon, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani, a végrehajtási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozik. A törvény nem kimerítő felsorolást tartalmaz a nem lefoglalható tárgyakról. A nem lefoglalható tárgyak listájának fő célja az adós minimális szociális védelmének biztosítása. A nem lefoglalható tárgyak elidegenítésének tilalma szintén alapvető jogok, például a foglalkozás, a hivatás és a munkahely megválasztásának szabadsága, a vállalkozás szabadsága, az oktatáshoz való jog, a vallás szabadsága, a személyes és családi élet védelmének szükségességéből fakad. Emellett bizonyos tárgyak lefoglalása általánosan elfogadott etikai elvekbe ütközik.

Az észt jogszabályok értelmében korlátozások vonatkoznak a jövedelem lefoglalására is, és a legfőbb cél annak biztosítása, hogy az adós rendelkezzen a saját és eltartottjai fenntartásához szükséges minimális eszközökkel az adós tekintetében folyamatban lévő eljárások feltételeivel összhangban.

A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. Azok az eszközök, amelyeket a másik fél rendelkezés alapján ruház át, visszaszolgáltatásra kerülnek, ha az eszközök a csődvagyonban maradnak, vagy kompenzálásra kerülnek, ha a csődvagyon az átruházás folytán növekedett. Ha az adós a csőd megállapítása előtt rendelkezett jövőbeli követeléseiről, a csőd megállapítása után keletkezett követelések tekintetében a rendelkezés a csőd megállapításakor semmissé válik. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

A csőd megállapítása után a csődvagyonba tartozó, az adóssal szemben fennálló kötelezettség teljesítését csak a vagyonfelügyelő fogadhatja el. Amennyiben a kötelezettséget az adós javára teljesítették, azt csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a kötelezettség teljesítése érdekében átruházott eszközök a csődvagyonba kerülnek, vagy a csődvagyon az átruházás folytán növekszik. Amennyiben a kötelezettséget az adós javára a csődeljárási hirdetmény közzétételét megelőzően teljesítették, azt csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a kötelezettséget teljesítő személy a teljesítés időpontjában nem tudott és nem is kellett tudnia a csőd megállapításáról.

Átszervezési eljárás megindításakor a vállalkozás megtartja a vállalkozás vagyona feletti rendelkezési jogát, de a szokásos üzleti tevékenység körén kívül eső ügyletekről haladéktalanul értesítenie kell az átszervezési tanácsadót.

Az adósságátalakítási eljárásban a természetes személy adós, függetlenül attól, hogy önfoglalkoztató-e, megtartja vagyona feletti rendelkezési jogát.

A kötelezettségek alóli mentesítés iránti eljárásokban – amennyiben ez az eljárás a csődeljárás lezárását követően is folytatódik – az adós jövedelmét a megbízható szakemberre kell engedményezni vagy átruházni. Az adósnak nem kell átruháznia azt a jövedelmet, illetve a jövedelem azon részét, amelyre a végrehajtási törvény rendelkezései szerint fizetési követelés nem érvényesíthető, illetve a megbízható szakembernek a fent említett jövedelmet, vagy annak egy részét vissza kell fizetnie az adós részére.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A csőd megállapításakor a természetes személy adós lemond a csődvagyonát érintő ügyletek megkötésének jogáról, a jogi személy adós pedig lemond bármilyen ügylet megkötésének jogáról.

Az adós a bíróság, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a vagyonfelügyelő, a hitelezői választmány és a fizetésképtelenségi osztály számára a csődeljárás előtt és után is haladéktalanul megadja azokat az információkat, amelyekre a csődeljárással kapcsolatban szükségük van, különösen az adós vagyonára – beleértve a kötelezettségeket is – és üzleti vagy szakmai tevékenységére vonatkozóan. Az adós köteles a vagyonfelügyelő részére a mérleget és az adós vagyonára – beleértve a kötelezettségeket is – vonatkozó, a csőd megállapításának időpontja szerinti leltárt átadni.

A bíróság arra kötelezheti az adóst, hogy a bíróság előtt tegyen esküt arra, hogy a vagyonával, adósságaival és üzleti vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban szolgáltatott információk az adós legjobb tudomása szerint helyesek.

Az adós köteles az ideiglenes vagyonfelügyelőnek és a vagyonfelügyelőnek a kötelezettségeik teljesítéséhez segítséget nyújtani.

A csőd megállapítását követően és az eskütétel előtt az adós a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el Észtországot.

A bíróság pénzbírságot szabhat ki az adósra, vagy kötelező részvételét, illetve őrizetbe vételét rendelheti el, ha a bíróság határozatának nem tesz eleget, vagy ha valamely törvény által előírt kötelezettség teljesítését kívánja biztosítani.

Az adósnak joga van betekinteni a vagyonfelügyelő és a bíróság csőddel kapcsolatos irataiba. A vagyonfelügyelő indokolt esetben megtagadhatja az adós iratbetekintés iránti kérelmét, ha az a csődeljárás lefolytatását veszélyeztetné.

Vagyonfelügyelő

  • A vagyonfelügyelő a csődvagyonra vonatkozó ügyleteket köt, és egyéb tevékenységeket végez. A vagyonfelügyelő tevékenysége folytán keletkező jogok és kötelezettségek az adóst illetik meg, illetve terhelik. A vagyonfelügyelő feladatkörének megfelelően az adós helyett félként vesz részt a csődvagyont érintő bírósági jogvitákban.
  • A csőd megállapításakor átszáll a vagyonfelügyelőre az adós csődvagyon kezeléséhez és arról való rendelkezéshez fűződő joga. A jogi személy adós ellen indított csődeljárás során a vagyonfelügyelő a csődvagyont illetően bármilyen ügyletet megköthet, és bármilyen jognyilatkozatot megtehet. Természetes személy adós csődje esetén a vagyonfelügyelő a csődvagyon tekintetében csak olyan ügyleteket köthet, és csak olyan jognyilatkozatokat tehet a csődvagyont illetően, amelyek szükségesek a csődeljárás céljának eléréséhez és a vagyonfelügyelő feladatainak ellátásához.
  • A vagyonfelügyelő védi az összes hitelező és az adós jogait és érdekeit, és biztosítja, hogy a csődeljárás jogszerű, gyors és pénzügyi szempontból észszerű legyen. A vagyonfelügyelő a gondos és jóhiszemű megbízott körültekintésével kell teljesítenie kötelezettségeit, és mind az összes hitelező, mind az adós érdekeit figyelembe kell vennie.
  • A vagyonfelügyelő meghatározza a hitelezők követeléseit, kezeli a csődvagyont, megszervezi annak kialakítását, értékesítését és a hitelezők követeléseinek a csődvagyonból történő kielégítését; megállapítja az adós fizetésképtelenségének okait és a fizetésképtelenség bekövetkezésének időpontját; szükség esetén intézkedik az adós üzleti tevékenységének folytatásáról; szükség esetén elvégzi a jogi személy adós felszámolását; jogszabályban előírt esetekben tájékoztatja a hitelezőket és az adóst; beszámol a tevékenységéről, és információt szolgáltat a bíróságnak, a felügyeleti tisztviselőnek és a hitelezői választmánynak a csődeljárásról; ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. Amennyiben az adós fizetésképtelenségét az ügyvezetés súlyos hibája okozta, a vagyonfelügyelő a keresetindítást megalapozó elegendő információ tudomására jutását követően haladéktalanul köteles kártérítési kereset indítani a hibáért felelős személy ellen. A vagyonfelügyelőt a törvényben biztosított jogai mellett az ideiglenes vagyonfelügyelő jogai is megilletik.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Beszámításra kizárólag az észt csődeljárásokban van lehetőség. A követelések csődeljárás során történő beszámításának feltételei az alábbiak:

  1. a beszámítandó követeléseknek pénzügyi kötelezettségeknek vagy egynemű kötelezettségeknek kell lenniük;
  2. a hitelező kötelezettség teljesítéséhez való jogának és az adós kötelezettségének esedékesnek kell lennie;
  3. a hitelezőnek a hitelezők névjegyzékének jóváhagyásáig beszámítási nyilatkozatot kell tennie az adós felé, és a nyilatkozat nem tartalmazhat feltételt vagy határidőt;
  4. a hitelező azon joga, hogy követelését az adós követelésével szemben beszámítsa, a csőd megállapítása előtt kell, hogy keletkezzen.

Amennyiben az adós követelése bizonytalan feltételhez volt kötve, vagy a csőd megállapításakor még nem volt esedékes, vagy nem azonos nemű kötelezettség teljesítésére irányul, a kötelezettséget csak akkor lehet beszámítani, ha a feltétel bekövetkezett, az adós követelése esedékessé vagy a kötelezettség azonos nemű kötelezettséggé vált. Nincs helye beszámításnak, ha az adós követelése bizonytalan feltételének bekövetkezése vagy a követelés esedékessé válása azelőtt történik, hogy a hitelező a követelését beszámíthatná.

Amennyiben a hitelező követelése elévült, azt ennek ellenére beszámíthatja, amennyiben a beszámítási jog a követelés elévülése előtt keletkezett. A hitelező olyan követelést is beszámíthat, amely az adósnak a szerződés nemteljesítésével kapcsolatos olyan hibájából ered, amelyet a vagyonfelügyelőnek a csőd megállapítását követő, az adós kötelezettségét elengedő tevékenysége okoz. Amennyiben a szerződéses kötelezettség felosztható, és a hitelező a csőd megállapításáig részben teljesítette kötelezettségét, a hitelező az adós pénzügyi kötelezettségének a hitelezői kötelezettség már teljesített részének megfelelő mértékéig végezhet beszámítást. Amennyiben az adós magán vagy kereskedelmi bérbeadó, és a magán vagy kereskedelmi bérlő az ingatlan bérleti díját az adósnak a csőd megállapítását megelőzően megfizette, a magán vagy kereskedelmi bérlő jogalap nélküli gazdagodás alapján az adós vele szemben fennálló követelésével szemben beszámítással élhet, és a magán vagy kereskedelmi bérlő a szerződés idő előtti megszüntetéséből vagy az attól való elállásból eredő kárigényét is beszámíthatja.

Az engedményezéssel szerzett követelést a csődeljárásban kizárólag akkor lehet beszámítani, ha a követelés engedményezése megtörtént, és az adóst erről legkésőbb három hónappal a csőd megállapítása előtt írásban értesítették. Az adóssal szembeni, engedményezéssel szerzett követelést nem lehet beszámítani, ha az engedményezés az ideiglenes vagyonfelügyelő vagy a megbízható szakember kijelölését megelőző három éven belül történt, és az adós ez idő alatt fizetésképtelen volt, és az engedményezéssel a követelést megszerző személy az engedményezés időpontjában erről tudott vagy tudnia kellett volna.

A zálogjoggal biztosított elismert követelés – ideértve azt is, ha a követelést engedményezés útján szerezték meg – beszámítható, ha a zálogtárgyat olyan vételáron értékesítik, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyre a hitelező jogosult lenne a hitelező által magához váltott tárgy értékesítéséből befolyt pénzösszegnek a felosztási arányok alapján történő kifizetést megelőzően fizetendő kifizetések és kiadások – például az összevont kötelezettségek és a csődeljárás során felmerült költségek és kiadások – pénz kifizetését megelőző levonása után. A hitelező befizeti a csődvagyonba a vételár azon részét, amelyet a hitelező követelésébe nem lehet beszámítani.

Nem lehet beszámítással élni az alábbi követelések tekintetében: a tartásra vagy a valamely személy egészségének megkárosításából vagy halálából eredő kár megtérítésére irányuló és a fél által a beszámítást kérőnek jogellenesen és szándékosan okozott károkból eredő követelések, a másik fél azon követelései, amelyek vonatkozásában jogszabály alapján nem támasztható fizetési igény; a fél másik féllel szembeni lefoglalt követelése, ha a beszámítást kérő fél a lefoglalást követően szerezte meg a követelést engedményezéssel, vagy a követelés a lefoglalást követően, és a lefoglalt követelésnél később vált esedékessé; olyan követelés, amellyel szemben a másik fél kifogással élhet, vagy a másik fél olyan követelése, amelynek beszámítását törvény egyébként tiltja.

A beszámítást nincs külön szabályozva az átszervezési eljárásban és az adósságátalakítási eljárásban, így arra a kötelmi jogról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás

A vagyonfelügyelőnek joga van teljesíteni az adós által kötött szerződésből eredő, nem teljesített kötelezettséget, és kötelezni a másik felet, hogy kötelezettségét teljesítse, vagy ha törvény másként nem rendelkezik, felmentheti az adóst a szerződésből eredő kötelezettség teljesítése alól. A vagyonfelügyelő nem mentheti fel az adóst a teljesítés alól, ha a kötelezettség az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett széljeggyel biztosított. Amennyiben a vagyonfelügyelő folytatja az adós kötelezettségének teljesítését, vagy értesítést küld, hogy a kötelezettséget teljesíteni kívánja, a másik szerződő fél is folytatja kötelezettségének teljesítését. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő lemond az adós kötelezettsége teljesítésének megtagadásához való jogáról. Amennyiben a vagyonfelügyelő kötelezi a másik szerződő felet a szerződés teljesítésére, a másik fél követelheti a vagyonfelügyelőtől az adós kötelezettsége teljesítésének biztosítását. A másik fél megtagadhatja kötelezettségének teljesítését, elállhat a szerződéstől, vagy felmondhatja azt, amíg a vagyonfelügyelő nem biztosítja az adós kötelezettségének teljesítését. A másik fél adóssal szembeni olyan követelése, amely olyan kötelezettségből ered, amelyet a kötelezettség másik fél általi teljesítésére történő vagyonfelügyelői felhívás után teljesítettek, konszolidált kötelezettség. Amennyiben a vagyonfelügyelő a csőd megállapítását követően elengedte az adós kötelezettségét, a másik szerződő fél a csődeljárásban részt vevő hitelezőként előterjesztheti a szerződés nemteljesítéséből eredő követelését. Amennyiben a szerződéses kötelezettség tárgya felosztható, és a másik fél a csőd megállapításáig részben teljesítette kötelezettségét, a másik fél csak a csődeljárásban részt vevő hitelezőként követelheti az adós pénzügyi kötelezettségének a saját kötelezettsége már teljesített részének megfelelő mértékig történő teljesítését.

A törvény emellett egyes szerződéstípusokra különös szabályokat állapít meg:

  1. ha az adós ingóságokat a csőd megállapítása előtt a tulajdonjog fenntartásával értékesített, és az ingóságok birtokát már átruházta a vevőre, a vevőnek joga van az adásvételi szerződés teljesítését követelni. Ez esetben a vagyonfelügyelő nem engedheti el az adós adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét;
  2. a magán vagy kereskedelmi bérbeadó csődje nem ad okot a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződés felmondására, kivéve, ha a szerződés így rendelkezik. Amennyiben a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződés a csődöt felmondási okként szerepelteti, a vagyonfelügyelő egy hónapos vagy a szerződésben kikötött ennél rövidebb felmondási idővel felmondhatja azt. A lakás magán bérbeadójának csődje nem ad okot a magán lakásbérleti szerződés felmondására. Amennyiben az ingatlan bérleti díját az adós részére előzetesen, a csőd megállapítását megelőzően kifizették, a magán vagy kereskedelmi bérlő az adós vele szemben fennálló követelésére tekintettel jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva beszámítást végezhet;
  3. a magán vagy kereskedelmi bérlő csődje esetén a magán vagy kereskedelmi bérbeadó kizárólag az általános szabályok szerint mondhatja fel a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést, és a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést nem lehet fizetési késedelemre alapítva felmondani, amennyiben a késedelem a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően fizetendő bérleti díj tekintetében állt be. A vagyonfelügyelőnek jogában áll az adós által kötött magán vagy kereskedelmi bérleti szerződést egy hónapos vagy a szerződésben kikötött ennél rövidebb felmondási idővel felmondani. Amennyiben az ingatlan nem került az adós birtokába a csőd megállapításáig, mind a vagyonfelügyelő, mind a másik fél jogosult elállni a szerződéstől. A szerződéstől való elállás vagy annak felmondása esetén a másik fél a csődeljárásban hitelezőként vagy beszámítás útján a szerződés idő előtti megszűnéséből eredő kárának megtérítését követelheti;
  4. a magán vagy kereskedelmi bérleti szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az adós által kötött lízingszerződések tekintetében is.

A vagyonfelügyelőnek jogában áll dönteni a szerződés fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről, de amennyiben a másik fél felkéri a vagyonfelügyelőt e jogának gyakorlására, a vagyonfelügyelő köteles haladéktalanul, de legkésőbb hét napon belül értesítést küldeni arról, hogy teljesíti vagy elengedi-e az adós kötelezettségét. A vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság ezt az időszakot meghosszabbíthatja. Amennyiben a vagyonfelügyelő nem küld megfelelő időben értesítést a kötelezettség teljesítéséről vagy annak elengedéséről, nem jogosult a másik felet azelőtt kötelezni a szerződés teljesítésére, hogy az adós kötelezettségét teljesítette volna.

Lehetséges, hogy az adós által kötött egyes szerződések visszavonhatók. A bíróság például visszavonja az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése és a csőd megállapítása közötti időszakban kötött szerződéseket. Az időbeli követelmények mellett a visszavonás másik feltétele, hogy a szerződés a hitelezők érdekeit sértse. Amennyiben a hitelezők érdekei nem sérülnek, és a csődvagyon a visszavonás folytán nem nő, a visszavonás értelmetlen.

Főszabály szerint a csődbe ment adós vagy vagyonfelügyelője nem jogosult a szerződések módosítására. Ennek ellenére a szerződések módosíthatók, ha a csőd megállapítását követően csődegyezség megkötésére került sor. Ebben az esetben az adós és a hitelezők között létrejött megegyezés következményeként lehetséges az adósság csökkentése vagy a fizetési határidő meghosszabbítása. Ugyanezen eredmény az átszervezési és az adósságátalakítási eljáráson keresztül is elérhető. A csődtörvény, az átszervezési törvény és az adósságátalakítási törvény nem rendelkezik külön a követelések engedményezésről és a kötelezettségek átvállalásáról, így azokra a kötelmi jogról szóló törvény általános szabályai vonatkoznak.

Átszervezési eljárás

Az átszervezési eljárás során lehetőség van a szerződések átszervezési terv révén történő átalakítására.

Semmis az olyan megállapodás, amelynek értelmében a hitelező visszatarthatja a szerződés teljesítését, azonnal lejárttá teheti, felmondhatja vagy bármely más módon valamely vállalkozás kárára a szerződést az átszervezési eljárás iránti kérelem benyújtása, az átszervezési eljárás megindítása, az átszervezési terv jóváhagyása, az adósságvisszatéríttetési intézkedések felfüggesztése iránti kérelem benyújtása vagy az ilyen intézkedések felfüggesztése miatt módosíthatja.

A hitelező az intézkedések felfüggesztése alatt nem tarthatja vissza a teljesítést, nem teheti azonnal lejárttá, nem szüntetheti meg és nem módosíthatja más módon a vállalkozás kárára a teljesítésbe nem ment szerződéseket olyan tartozások miatt, amelyek az átszervezési törvényben említett adósságvisszatéríttetési intézkedések felfüggesztése előtt keletkeztek, és kizárólag azon tény miatt, hogy azokat a vállalkozás nem fizette meg. A korlátozás nem vonatkozik a hitel- és finanszírozási szerződésekre. Ha a korlátozás előírása a hitelező számára aránytalanul megterhelő, a bíróság azt idő előtt megszüntetheti.

Az átszervezési tervben munkaszerződésből vagy származékos ügyletből eredő követelések nem alakíthatók át.

Adósságátalakítási eljárás

Megbízható szakember kijelölése esetén a hitelező pénzügyi kötelezettség fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtása előtti megszegésére hivatkozással nem mondhat fel az adóssal kötött olyan szerződést, illetve nem tagadhatja meg erre hivatkozva kötelezettségének teljesítését. Semmis az a megállapodás, amelynek értelmében a hitelező a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtásakor vagy az adósságátalakítási terv jóváhagyásakor valamely szerződést felmondhat. Ha a szerződés további teljesítése a hitelezővel szemben tisztességtelen és az adós szempontjából szükségtelen, különösen akkor, ha nem valószínűsíthető az adósságátalakítási eljárás megindítása vagy szükségtelen a szerződés teljesítésének folytatása annak érdekében, hogy az adósságátalakítási eljárás lefolytatásához, a bíróság a hitelező indítványára engedélyezheti a hitelezőnek a szerződés felmondását.

Azok a kötelezettségek, amelyek az adósságátalakítás iránti kérelem benyújtását követően kötött vagy esedékessé váló folyamatos szerződésekből fakadnak, az adósságátalakítási eljárás során átalakíthatók. Az adósságátalakítási terv előírhatja, hogy az adós által az adósságátalakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően kötött és az adóssal szemben az adósságátalakítás iránti kérelem benyújtását követően esedékessé váló pénzügyi kötelezettséget keletkeztető hitelszerződés vagy más folyamatos szerződés az adósságátalakítási terv jóváhagyásával megszűnik. A szerződés megszűnésére az adós oldalán felmerülő okokból történő rendkívüli felmondás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az adósnak a szerződés megszűnéséből fakadó kötelezettségei átalakíthatók az adósságátalakítási tervben. Amennyiben lízingszerződésből eredő kötelezettség átalakítására kerül sor, a lízingbe adó hitelező az adósságátalakítási terv jóváhagyását követő egy héten belül rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csőd megállapítását követően a csődeljárásban részt vevő hitelezők kizárólag a csődeljárásban terjeszthetik elő az adóssal szembeni követeléseiket. A vagyonfelügyelőt értesíteni kell az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok alapjától, illetve esedékességétől. Csőd megállapítása esetén az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat megszüntetik, és a hitelező köteles a vagyonfelügyelőnek bejelenteni az igényét.

Az átszervezési és az adósságátalakítási eljárásban az átszervezési terv, illetve az adósságátalakítási terv érvényességi ideje alatt csak azon hitelezők nem indíthatnak új eljárást, akiknek követelése az adott tervben szerepel. Az átszervezés során a végrehajtási eljárásokat felfüggesztik, a munkaviszonyból eredő követelésekre vonatkozó végrehajtási eljárások kivételével. Az adósságátalakítási eljárásban a bíróság ideiglenes jogvédelem céljából a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtását vagy elbírálását megelőzően is felfüggesztheti a végrehajtási eljárásokat. A kérelem elfogadhatónak nyilvánítása esetén a bíróság az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig felfüggeszti az adós vagyonával kapcsolatban pénzösszeg visszatéríttetésére indított végrehajtási eljárásokat (vagy kötelező végrehajtást).

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás

A csődvagyont, illetve a csődvagyonba vonható eszközöket érintő vitákban az adós helyett a vagyonfelügyelőt illeti meg a bírósági eljárásban félként való részvétel joga. Amennyiben a csődvagyont érintően az adós által más személlyel szemben indított kereset vagy benyújtott más kérelem tárgyában a csőd megállapítása előtt indult bírósági eljárásban tárgyalást tartanak, vagy az adós bírósági eljárásban harmadik félként vesz részt, a vagyonfelügyelő – feladatkörének megfelelően – az adós helyett részt vehet az eljárásban. Amennyiben a vagyonfelügyelő ezekben az eljárásokban nem vesz részt, az adós felperesként, kérelmezőként, vagy harmadik félként továbbra is részt vehet az eljárásban.

Ha az adóssal szemben vagyoni követelés áll fenn, vagy az adósnak a csődeljárás elrendelése előtt kezdődött bírósági eljárásban a közjogi pénzügyi követeléssel kapcsolatban kiállított közigazgatási aktus elleni fellebbezés van folyamatban, de a követelésről vagy fellebbezésről még nem született határozat, a bíróság megtagadja a követelés vagy fellebbezés tárgyalását, kivéve büntetőeljárásban pénzbüntetés kiszabását vagy elkobzás vagy annak helyettesítése elrendelését, polgári eljárásban tartási kötelezettséggel kapcsolatos követelés, illetve szabálysértés miatt kiszabott pénzbüntetés elleni fellebbezés elbírálását. A bíróság a felperes kérelmére folytatja az eljárást, ha valamely magasabb fokú bíróság a csődöt megállapító határozatot hatályon kívül helyezi, és a csődeljárás iránti kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedik, vagy ha a csődeljárást csőd megállapítása nélkül megszüntetik.

Amennyiben az adóssal szemben bizonyos vagyontárgy csődvagyon alóli kivételére irányuló, a csőd megállapítása előtt indult bírósági eljárás van folyamatban, a bíróság a követelésről tárgyalást tart. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő képviselheti az adóst az eljárásban. A vagyonfelügyelőt alperesként az adós jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik. Amennyiben a vagyonfelügyelő az eljárásban nem vesz részt, az eljárás a felperes kérelmére folytatódhat.

Ha az adóssal szemben vagyoni követelés áll fenn, vagy az adós részére a csődeljárás elrendelése előtt kezdődött bírósági eljárásban a közjogi pénzügyi követeléssel kapcsolatban kiállított közigazgatási aktus elleni fellebbezésnek van helye, a vagyonfelügyelő a csőd megállapítása után fellebbezést nyújthat be az adós nevében. Az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával fellebbezhet. Az adós a büntetőeljárásban pénzbüntetés kiszabása vagy elkobzás vagy annak helyettesítése elrendelés, bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése, illetve szabálysértési eljárásban pénzbírság kiszabása ellen a vagyonfelügyelő hozzájárulásától függetlenül benyújthat fellebbezést. Amennyiben az adóssal szembeni közigazgatási intézkedést bíróság előtt megtámadják, a közigazgatási intézkedés megtámadására nyitva álló határidőt felfüggesztik.

Az a személy, akinek az adóssal szemben az adós csődeljárása után esedékessé váló tartási igénye van, e követelés tekintetében nem hitelező a csődeljárásban, és ez a követelés a csődeljárásban nem érvényesíthető. Ezt a követelést a bírósághoz lehet benyújtani, és a bírósági eljárás a csődeljárás alatt is lefolytatható.

Átszervezési eljárás és adósságátalakítási eljárás

Az átszervezési kérelem benyújtását követően az eljáró bíróság a vállalkozásnak az átszervezési tanácsadó hozzájárulását tartalmazó kérelme alapján dönthet úgy, hogy a vállalkozással szemben pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig felfüggeszti, kivéve, ha a még el nem bírált kérelmet munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti követelésre alapították. Természetes személy fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmének befogadásakor a bíróság megbízható szakembert jelöl ki, ezt követően a bíróság felfüggesztheti az adóssal szembeni pénzügyi követeléssel kapcsolatos bírósági eljárásokat, amelyekben még nem hoztak ítéletet. A bíróság felfüggesztheti az eljárást a csőd megállapításáig, az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők részvétele a csődeljárásban

A hitelező képviseli követelését a csődeljárásban. A hitelezők legkésőbb a csődeljárási hirdetmény Ametlikud Teadaandedben történő közzétételét követő két hónapon belül kötelesek a vagyonfelügyelőt értesíteni az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok jogalapjától, illetve esedékességétől. A vagyonfelügyelőt a követelésről írásos bejelentésben kell értesíteni (hitelezői igénybejelentés). A kérelmek elleni védekezés írásban történik. Miután minden hitelező bejelentette a vagyonfelügyelőnek követeléseit, a vagyonfelügyelő elkészíti a hitelezők előzetes névjegyzékét. A névjegyzéket tanulmányozásra bemutatják a hitelezőknek. A hitelezőknek és az adósnak lehetősége van valamennyi hitelező követelésével szemben kifogás benyújtására. A vagyonfelügyelőnek is be kell nyújtania kifogásait, ha erre oka van. Ezt követően azok a hitelezők, akiknek a követelése ellen kifogást nyújtottak be, kifejthetik véleményüket a vagyonfelügyelőnek. A vagyonfelügyelő a követelések, kifogások és az ezekkel kapcsolatos vélemények alapján elkészíti a hitelezők végleges névjegyzékét, és jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz. A biztosítéki jogokat az általuk biztosított követelésekkel együtt védik. A követelés, annak rangsorolása, illetve annak biztosítása akkor tekinthető elfogadottnak, ha sem a vagyonfelügyelő, sem a többi hitelező nem támadja meg ezeket a követelések védelmére összehívott gyűlésen, és a bíróság jóváhagyja a hitelezők névjegyzékét. Az elfogadott követelés vagy annak rangsora utólag nem támadható meg.

Amellett, hogy minden hitelező a saját követelését és annak védelmét képviseli, a hitelezők a hitelezők általános értekezletén keresztül részt vesznek a csődeljárás lefolytatásában is. A hitelezők általános értekezletén hagyják jóvá a vagyonfelügyelő kijelölését, és választják meg a hitelezői választmányt, döntenek az adós vállalkozásának folytatásáról vagy megszüntetéséről, jogi személy adós esetén az adós felszámolásáról, csődegyezséget hoznak létre, a törvényben meghatározott keretek között döntenek a csődvagyon értékesítésére vonatkozó kérdésekben, követeléseket védenek meg, döntenek a vagyonfelügyelő tevékenységével szemben emelt kifogásokról, döntenek a hitelezői választmány tagjainak díjazásáról és a törvényben a hitelezők általános értekezlete hatáskörébe utalt egyéb kérdésekben. Amennyiben a hitelezők általános értekezlete hitelezői választmányt választ, ez utóbbi egyik kötelezettsége, hogy a csődeljárás során az összes hitelező érdekeit védje.

A hitelezők részvétele az átszervezési eljárásban

Az átszervezési tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a hitelezőket az átszervezési eljárás megindításáról és a vállalkozással szembeni követelésük adósságok listája szerinti mértékéről. Ennek érdekében a tanácsadó a hitelezőknek átszervezési értesítést küld. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani az átszervezési terv alapján, nem ért egyet az átszervezési értesítésben szereplő tájékoztatással, a hitelező az átszervezési értesítésben meghatározott határidőn belül írásos értesítést küld az átszervezési tanácsadónak, amelyben ismerteti, hogy az átszervezési értesítésben szereplő követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, úgy kell tekinteni, hogy a hitelező elfogadja a követelés mértékét. Az átszervezési tanácsadó ellenőrzi a követeléssel nem értő hitelező követelésének jogszerűségét, és értékeli, hogy az átalakítandó követelés bizonyított-e, továbbá tájékoztatja a bíróságot azokról a követelésekről, amelyek ténylegesen nem állnak fenn, amelyek mértéke nem egyértelmű, illetve amelyek esetében a követelés jogszerűsége vagy bizonyítottsága nem értékelhető. Amennyiben az átszervezési tanácsadó nem ért egyet a hitelező értesítésében foglaltakkal, az értesítést a bizonyítékokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és indokolja, hogy miért nem ért egyet az értesítésben foglalt információkkal. Az átszervezési tanácsadó állításait indokolja. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról és terjedelméről.

A hitelezők részvétele az adósságátalakítási eljárásban

Az adósságátalakítási eljárás azokat a hitelezőket érinti, akiknek adóssal szembeni követelése az adósságátalakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően esedékessé vált. Ezenkívül a folyamatos szerződésből eredő, a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását követően keletkezett vagy esedékessé vált kötelezettségek bizonyos feltételek mellett átalakíthatók.

Az átalakítási terv elkészítését követően és a bírósághoz történő benyújtása előtt a megbízható szakember haladéktalanul átadja azt a kérelemmel, az adós vagyonának és tartozásainak listájával és egyéb mellékletekkel együtt azoknak az átalakítási tervben meghatározott hitelezőknek, akiknek a követeléseit át kívánják alakítani. Az adósságátalakítási terv hitelezőnek való kézbesítésekor a bíróság a hitelező számára az adósságátalakítási terv kézhezvételétől számított legalább kéthetes, de legfeljebb négyhetes határidőt állapít meg arra, hogy a bíróság vagy a tanácsadó felé véleményt nyilváníthasson. A hitelező véleményt nyilvánít arra vonatkozóan, hogy egyetért-e az adós követeléssel és biztosítékkal kapcsolatban szolgáltatott információival, az adós adósságszámításával és az adós által javasolt adósságátalakítási módszerrel. Amennyiben a hitelező nem ért egyet az adós által javasolt adósságátalakítási módszerrel, jeleznie kell, hogy az adósság másfajta átalakításához hozzájárulna-e. A megbízható szakember feltünteti a véleménynyilvánítás elmaradásának következményeire is. A megbízható szakember a hitelezők véleményét az átszervezési tervvel együtt megküldi a bíróságnak.

Ha a hitelező, akinek a követelését átalakítják, nem ért egyet a követelés nagyságával és a tartozások listáján szereplő egyéb adatokkal, a hitelező a meghatározott határidőn belül kérelmet nyújt be a megbízható szakemberhez, amelyben kifejti azokat a körülményeket, amelyekkel a tartozások listáján nem ért egyet, és bizonyítékokat nyújt be kifogásaihoz. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen kérelem, feltételezendő, hogy a hitelező egyetért a követelés mértékével. Amennyiben a megbízható szakember nem ért egyet a hitelező kérelmében foglaltakkal, a kérelmet az átszervezési tervvel együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és alátámasztja, hogy miért nem ért egyet a kérelemben foglalt információkkal. Az átszervezési tervvel együtt a megbízható szakember a hitelezők által benyújtott véleményeket, beadványokat és bizonyítékokat is benyújtja a bírósághoz. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság a terv jóváhagyásakor dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról és terjedelméről. Szükség esetén a bíróság előzetesen meghallgatja az adóst és az érintett hitelezőt. A bíróság megtagadhatja a hitelezői követelés nagyságának meghatározását, vagy annak csak részbeni meghatározását, ha az átalakítani kívánt követelés a bíróság álláspontja szerint ténylegesen nem létezik, annak nagysága nem egyértelmű, vagy nem lehet észszerűen értékelni az átalakítani kívánt követelés jogszerűségét vagy bizonyítottságát. Az átszervezési terv elfogadásától az abban előírt jogkövetkezmények irányadók az adósra és arra a személyre, akinek a jogait az átszervezési terv érinti.

A hitelezők részvétele a kötelezettségvállalások visszavonása iránti eljárásokban

Ha kötelezettségvállalások visszavonása iránti eljárás indul, arra a csőd bejelentésével egyidejűleg kerül sor. A csődeljárás folyamata alatt a hitelezők a csődeljárásra vonatkozó rendelkezések szerint vesznek részt az eljárásban. Ha a csődeljárás lezárul, és azt követően is folytatódik a kötelezettségvállalások visszavonása iránti eljárás, a csődeljárásban követeléseiket előterjesztő azon hitelezők, akiknek a követelését vagy követelésének egy részét nem lehetett kielégíteni, kötelezettségvállalások visszavonása időtartama alatt kifizetésre jogosultak.

Az adós kötelezettségvállalásai visszavonására irányuló eljárás során a csődeljárásban részt vevő hitelezők – ideértve azokat a csődeljárási hitelezőket is, akik a csődeljárás során követeléseiket nem jelentették be – nem támaszthatnak fizetési igényt az adós vagyonával szemben. Azok a hitelezők, akiknek az adóssal szembeni követelései a csődeljárás kihirdetését követően keletkeztek, az adós kötelezettségvállalásai visszavonására irányuló eljárás során nem támaszthatnak fizetési igényt a megbízható szakembernek átutalandó pénzösszegek tekintetében.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyona a csődöt megállapító határozat alapján válik csődvagyonná, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére, valamint a csődeljárás lefolytatásának fedezésére szolgál. A csődvagyon az a vagyon, amellyel az adós a csőd megállapításakor rendelkezik, illetve amelyet a csődeljárás során követel vagy kap vissza, vagy szerez. Nem tartozik a csődvagyonba az adós azon vagyona, amelyre törvény erejénél fogva nem lehet pénzkövetelést támasztani.

A csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. A csőd megállapítása előtt a bíróság megtilthatja az adósnak, hogy a vagyon vagy a vagyon egy része felett az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül rendelkezzen.

A vagyonfelügyelő birtokba veszi az adós vagyonát, és a csődöt megállapító határozat meghozatalát követően haladéktalanul megkezdi a csődvagyon kezelését. A vagyonfelügyelő törvény eltérő rendelkezésének hiányában visszaköveteli az adós harmadik felek birtokában lévő eszközeit a csődvagyon részére. A csődvagyon kezelése minden olyan csődvagyonnal kapcsolatos tevékenységet magában foglal, amely a csődvagyon megőrzéséhez és a csődeljárás lefolytatásához szükséges, valamint jogi személy adós esetén, vagy ha az adós egy szervezet, az adós tevékenységének irányítását, önfoglalkoztató adós esetében pedig az adós üzleti tevékenységének szervezését is. A jogi személy adós elleni csődeljárás során a vagyonfelügyelőt a jogi személyen belül működő ügyvezető szerv olyan jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik, amelyek a csődeljárás céljával nem ellentétesek. A vagyonfelügyelő felelőssége az ügyvezető szerv tagjának felelősségével egyezik meg.

A vagyonfelügyelő csak a bíróság engedélyével köthet a csődvagyonra vonatkozó készpénzes ügyletet. A vagyonfelügyelő nem teljesít a hitelezők felé készpénzes kifizetést a vagyonfelosztás arányában. A vagyonfelügyelő csak a hitelezői választmány hozzájárulásával köthet a csődeljárás szempontjából különösen jelentős ügyletet. Különösen jelentős ügyletek elsősorban a kölcsönök, illetve a csődvagyonban szereplő vállalkozás esetén bármely, a vállalkozás rendszeres üzleti tevékenységének körén kívül eső ügyletek. A vagyonfelügyelő nem köthet ügyletet saját magával vagy hozzátartozójával a csődvagyonnal kapcsolatban vagy annak terhére, illetve nem köthet hasonló jellegű vagy egyébként összeférhetetlen ügyleteket, és nem fogadhat el ellenszolgáltatást az ilyen ügyletek következtében felmerült költségekért.

A vagyonfelügyelő a hitelezők első általános értekezletet követően megkezdheti a csődvagyon értékesítését, amennyiben a hitelezők a gyűlésen ellenkező döntés nem születik. Amennyiben az adós fellebbezéssel él a csődöt megállapító határozattal szemben, az adós vagyonát hozzájárulása nélkül a körzeti bírósághoz benyújtott fellebbezés tárgyalása előtt nem lehet értékesíteni. E korlátozások nem vonatkoznak a különösen romlandó, értéküket gyorsan elvesztő vagy csak különösen nagy költségek árán tárolható vagy megőrizhető vagyontárgyakra. Amennyiben az adós vállalkozásának üzleti tevékenysége folytatódik, a vagyontárgyak értékesítésére nincs lehetőség, ha ez az üzleti tevékenység folytatását akadályozza. Amennyiben csődegyezségi javaslatot nyújtanak be, a vagyontárgyakat csak akkor lehet a csődegyezség elfogadása előtt értékesíteni, ha a hitelezők általános értekezlete – a csődegyezségi javaslattól függetlenül – úgy dönt, hogy az értékesítésre sor kerülhet. A csődvagyont árverésen, a végrehajtási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárás szerint értékesítik.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Az adós csődvagyonával szemben előterjesztendő követelések

Az adóssal szemben a csőd megállapítása előtt keletkezett követeléseket az adós csődvagyona ellen kell előterjeszteni azok jogalapjától és esedékességétől függetlenül. A csőd megállapításakor törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben minden hitelező követelése azonnal esedékessé válik. Amennyiben egy hitelező a bírósághoz már benyújtotta keresetét, de annak elbírálására még nem került sor, a bíróság felfüggeszti az eljárást, és a hitelezőnek a vagyonfelügyelőnél kell követelését előterjesztenie. Amennyiben egy hitelező a bírósághoz már benyújtotta keresetét, és a bíróság azt jogerősen elbírálta, a hitelezőnek követelését továbbra is a vagyonfelügyelőnél kell előterjesztenie, de a követelést megvédettnek kell tekinteni. Amennyiben az adós a bírósági döntést megtámadhatta volna, azt a vagyonfelügyelő teheti meg.

A csődeljárás megindítása után keletkezett követelések kezelése

A csőd megállapítását követően a csődeljárásban részt vevő hitelezők kizárólag a csődtörvényben meghatározott eljárás keretei között terjeszthetik elő az adóssal szembeni követeléseiket. A követeléseket csak a vagyonfelügyelőnél lehet előterjeszteni, és csak azok a követelések terjeszthetők elő, amelyek a csőd megállapítását megelőzően keletkeztek. A csőd megállapítását követően keletkezett követeléseket a csődeljárás lezárása előtt nem lehet előterjeszteni. Figyelembe kell venni, hogy jogi személyek esetében a csődeljárás lezárása többnyire a jogi személy felszámolásával jár, ennek következtében pedig a csődeljárást követően nincs többé olyan személy, akivel szemben a követelést elő lehetne terjeszteni. Ezért elővigyázatosnak kell lenni, és a csődben lévő jogi személlyel való ügyletkötés során e kockázatot figyelembe kell venni. A természetes személlyel szemben a csődeljárás során felmerült követelések a csődeljárást követően is érvényesíthetők az általános eljárás szerint, de ez bizonyos korlátozások hatálya alá tartozik, ha a természetes személy adós kötelezettségvállalásai visszavonása iránti eljárás is folyik. A csődeljárás során a jogi személy adós jogellenes magatartása következtében keletkezett kártérítési kötelezettségek konszolidált kötelezettségek, ennek megfelelően az adós kötelezhető arra, hogy azokat a csődeljárás alatt, az általános szabályok szerint teljesítse. A csődvagyonra vonatkozó végrehajtási eljárás lefolytatása szintén lehetséges a teljesítendő kötelezettségek tekintetében.

Felmerülhet olyan helyzet is, hogy az adós a csőd megállapítása után a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozóan rendelkezik. Az ilyen rendelkezés semmis, mivel a csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. Amennyiben az adós ennek ellenére rendelkezést tesz, a másik fél által a rendelkezés alapján átruházott eszközöket visszaszolgáltatják, ha azok bekerültek a csődvagyonba, vagy megfelelő kompenzációt biztosítanak, ha a csődvagyon az átruházás folytán nőtt. Amennyiben az adós a csőd megállapításának napján rendelkezett a vagyontárgyról, vélelmezendő, hogy a rendelkezésre a csőd megállapítását követően került sor. Ha az adós a csőd megállapítása előtt rendelkezett jövőbeli követeléseiről, a csőd megállapítása után keletkezett követelések tekintetében a rendelkezés a csőd megállapításakor semmissé válik. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

Az átszervezési eljárás és az adósságátalakítási eljárás megindítása után keletkezett követelések kezelése

Az átszervezési terv érvényességi ideje alatt nem lehet az átszervezési terv tárgyát képező követelésre alapított keresetet benyújtani. Egyéb követelések tekintetében lehetséges kereset benyújtása. Az adósságátalakítási terv érvényességi ideje alatt nem lehet az adósságátalakítási terv tárgyát képező követelésre alapozott keresetet vagy kérelmet benyújtani. Egyéb követelések tekintetében lehetséges kereset benyújtása. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem korlátozza a hitelező ahhoz való jogát, hogy az adósságátalakítási tervben nem szereplő követelés tekintetében bírósági eljárást indítson. A hitelező bíróság előtt támadhatja meg a követelés mértékét is a jóvá nem hagyott összeghatárig.

Az adós átszervezési vagy adósságátalakítás iránti kérelmének benyújtása az adóssal szembeni követelések elévülését megszakítja. Az átszervezési kérelem benyújtását követően az eljáró bíróság a vállalkozásnak az átszervezési tanácsadó hozzájárulását tartalmazó kérelme alapján dönthet úgy, hogy a vállalkozással szemben pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat az átszervezési terv jóváhagyásáig vagy az átszervezési eljárás lezárásáig felfüggeszti, kivéve, ha az érvényesített igény munkaviszonyból eredő vagy tartás fizetése iránti, még el nem bírált követelés. Az adósságátalakítás iránti kérelem elfogadhatónak nyilvánítása esetén a bíróság felfüggeszti az adóssal szemben még el nem bírált pénzügyi követelés tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásokat az adósságátalakítási terv jóváhagyásáig vagy az eljárás lezárásáig.

Az átszervezési terv nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, akit egy vállalkozás kötelezettségének teljesítéséért egyetemleges helytállási kötelezettség terhel. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki az adós kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések csődeljárásban történő előterjesztésére, vizsgálatára és elfogadására vonatkozó szabályok

A hitelezők legkésőbb a csődeljárási hirdetmény Ametlikud Teadaandedben történő közzétételét követő két hónapon belül kötelesek a vagyonfelügyelőt értesíteni az adóssal szemben a csőd megállapítását megelőzően keletkezett összes követelésükről, függetlenül azok jogalapjától, illetve esedékességétől. A csőd megállapításakor az adóssal szemben minden hitelező követelése azonnal esedékessé válik. A vagyonfelügyelőt a követelésről írásos bejelentésben kell értesíteni (hitelezői igénybejelentés). A hitelezői igénybejelentés határozza meg a követelés tartalmát, alapját, mértékét, valamint azt, hogy a követelés biztosított-e. Az igénybejelentéshez csatolni kell az abban megfogalmazott körülmények bizonyítására szolgáló dokumentumokat.

A követelések védelme írásbeli eljárásban történik. A biztosítéki jogokat az általuk biztosított követelésekkel együtt védik. A vagyonfelügyelő a követelések benyújtott bizonyítékai alapján előzetes hitelezői névjegyzéket készít. A hitelezői követelések ellen minden hitelező és az adós kifogást nyújthat be. Szükség esetén a vagyonfelügyelőnek is kifogást kell benyújtania. Ezután a kifogással érintett hitelezők lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a kifogásról. A vagyonfelügyelő a követelések benyújtott bizonyítéka, a kifogások és vélemények alapján elkészíti a hitelezők végleges névjegyzékét, és jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz.

A hitelezői névjegyzék jóváhagyásakor a bíróság a névjegyzékhez mellékelt, előterjesztett kifogásokat, véleményeket, kérelmeket és beadványokat érdemben elbírálja, meghatározza a követelések nagyságát, rangsorát és felosztási arányait, valamint bírósági végzéssel jóváhagyja a hitelezők névjegyzékét. A követelés, annak rangsorolása, illetve annak biztosítása akkor tekinthető elfogadottnak, ha sem a vagyonfelügyelő, sem a többi hitelező nem nyújt be kifogást azok ellen, illetve a kifogást benyújtó vagyonfelügyelő vagy hitelező a kifogást visszavonja. A kifogás visszavonásához kérelmet kell benyújtani a bírósághoz.

A következőket védekezés nélkül elfogadottnak kell tekinteni:

  1. a hatályos bírósági határozattal vagy a választottbíróságnak a végrehajtási eljárási törvénykönyv 2. § (1) bekezdésének 6. vagy 61. pontja szerinti végrehajtási okiratnak minősülő határozatával kielégített követelések;
  2. a végrehajtási eljárási kódex 2. § (1) bekezdésének 6. vagy 61. pontja szerinti végrehajtási okiratnak minősülő választottbírósági határozat által elismert biztosítéki jogok vagy az ingatlan-nyilvántartásba, hajólajstromba, kereskedelmi zálogjegyzékbe vagy értékpapír-nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki jogok;
  3. az egységes szabadalmi bíróság hatályos és az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (HL C 175., 2013.6.20., 1. o.) 82. cikkében meghatározott határozataival és végzésével kielégített követelések;
  4. a külföldi államok bíróságainak Észtországban végrehajthatónak nyilvánított vagy elismerés nélkül végrehajtható határozatai;
  5. a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 2. szakaszának (1) bekezdésében említett közigazgatási okiratból eredő, közjogi pénzügyi kötelezettségek teljesítésére irányuló követelések, ha a közigazgatási okirat megtámadásának határideje a csődeljárás megindítása előtt lejárt, valamint abban az esetben is, ha az ilyen követelések külföldi állam olyan hivatalos okiratából erednek, amelyet Észtországban végrehajthatóvá nyilvánítottak vagy amely elismerés nélkül végrehajtható.

A hitelezők bírósági határozattal jóváhagyandó névjegyzéke a következőket tartalmazza:

  1. a vállalkozás neve;
  2. a hitelező cégjegyzékszáma vagy személyi azonosítója;
  3. a hitelező elismert követelésének nagysága;
  4. az elismert követelés rangsora és a felosztási arány;
  5. hogy a követelés biztosítéki joggal biztosított-e;
  6. a követelés szolidaritási kötelem-e, vagy feltételes ügyletből vagy másodlagos feltételt tartalmazó közigazgatási okiratból eredő követelés;
  7. a követelést az adós megkifogásolta-e.

A követelések átszervezési és adósságátalakítási eljárásban történő előterjesztésére, vizsgálatára és elfogadására vonatkozó szabályok

Az átszervezési eljárásban az adós terjeszti be az adósságok listáját, amely feltünteti az összes vele szemben érvényesíthető követelést és azok hitelezőit. Ennek megfelelően maguk a hitelezők nem terjesztenek elő követeléseket. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani az átszervezési terv alapján, nem ért egyet követelésének az átszervezési eljárásban meghatározott mértékével, írásos értesítést küld az átszervezési tanácsadónak, amelyben ismerteti, hogy az átszervezési értesítésben szereplő követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, úgy kell tekinteni, hogy a hitelező elfogadja a követelés mértékét. Az adós kifogással élhet a hitelező által megfogalmazott véleménnyel szemben, de köteles álláspontját alátámasztani. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról és terjedelméről.

Az adósságátalakítási eljárás során az adós beadványban ad áttekintést tartozásairól, a megbízható szakember pedig részletes listát készít a tartozásokról. Az adósságátalakítási terv ismerteti az átalakítani kívánt követeléseket és az átalakítás adós által kért módját. Az átszervezési eljáráshoz hasonlóan maguk a hitelezők itt sem terjesztenek elő követeléseket. Amennyiben egy hitelező, akinek követelését át kívánják alakítani, nem ért egyet az adósságok listájában az adós által feltüntetett információval, a bíróság által meghatározott határidőn belül értesítést küld a bíróságnak vagy – amennyiben a bíróság így rendelkezik – a tanácsadónak, amelyben leírja, hogy a követelés mely részeivel nem ért egyet, és bizonyítékokat szolgáltat ezen álláspontjának alátámasztására. Amennyiben az előírt határidőig nem érkezik ilyen értesítés, úgy kell tekinteni, hogy a hitelező elfogadja a követelés mértékét. Amennyiben az adós vagy a tanácsadó nem ért egyet a hitelező értesítésében foglaltakkal, az értesítést a bizonyítékokkal együtt haladéktalanul továbbítja a bíróság felé, és indokolja, hogy miért nem ért egyet az értesítésben foglalt információkkal. A ténybeli előadások és az előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság dönt a hitelező fő- és mellékkövetelésének mértékéről és a biztosíték fennállásáról.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Főszabály szerint a hitelezőket egyenlően kell kezelni. Ennek ellenére bizonyos hitelezőkre meghatározott kivételeket kell alkalmazni, amelyek következtében ők előjogokkal rendelkeznek.

Mielőtt az arányos kifizetésekre sor kerülne, a csődeljáráshoz kapcsolódó kifizetéseket az alábbi sorrendben kell teljesíteni a csődvagyonból:

  1. a vagyontárgyak kizárásából vagy visszatéríttetéséből származó követelések;
  2. az adósnak és eltartottjainak fizetendő tartás;
  3. a hagyatékot érintő csődeljárásban az öröklési törvény 142. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett költségek;
  4. konszolidált kötelezettségek;
  5. a csődeljárás során felmerült költségek és kiadások.

E kifizetések után a hitelezők követeléseit az alábbi sorrendben elégítik ki:

  1. elfogadott, biztosított követelések;
  2. egyéb, határidőn belül előterjesztett, elfogadott követelések;
  3. egyéb, határidőn túl előterjesztett, de elfogadott követelések;
  4. a hagyatékot érintő csődeljárásban az öröklési törvény 142. § (1) bekezdésének 3. pontja szerinti követelések, valamint a kötelező részre vonatkozó igények.

Ha valamely szerződés a hitelezői követelés kielégítését a fent megjelöltnél alacsonyabb rangsorolással írja elő, a követelés a szerződésben előírt rangsorban kerül kielégítésre. Ez azt jelenti, hogy figyelembe lehet venni a kötelezettségek önkéntes alárendelését.

Egyetemlegesen felelős adósok esetén az adós kötelezettsége tekintetében polgári jogi felelősséget meg lehet állapítani. Ebben az esetben az egyetemlegesen felelős adós – az adós fizetésképtelenségétől függetlenül – felel a hitelezőnek. Amennyiben az egyetemlegesen felelős adós kielégíti a hitelező által az adós ellen előterjesztett kötelezettség egy részét, e részt a követelésből levonják.

Lehetőség van arra is, hogy az adós kötelezettségét törvény alapján harmadik félre ruházzák át. Amennyiben a munkáltató válik fizetésképtelenné, azaz megállapítják a munkáltató csődjét, vagy megszüntetik a csődeljárást, a munkavállaló számára minden, a munkáltató fizetésképtelenségének megállapítását megelőző munkabért és szabadságot megtérítenek, valamint minden, a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően vagy követően a munkaszerződés felmondásakor esedékes juttatást kifizetnek. Amennyiben a munkáltató fizetésképtelen, a csődeljárásban az esedékes, de nem teljesített munkanélküliségi biztosítások tekintetében az állam jár el hitelezőként.

Az átszervezési eljárásban és az adósságátalakítási eljárásban nem lehet csődvagyonról beszélni, és a követelések az átszervezési terv vagy az adósságátalakítási terv szerint kerülnek kielégítésre. Az átszervezési terv nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, akit egy vállalkozás kötelezettségének teljesítéséért egyetemleges helytállási kötelezettség terhel. Amennyiben a vállalkozás kötelezettségéért egyetemlegesen helytállási kötelezettséget viselő személy a kötelezettséget teljesíti, a vállalkozástól csak a kötelezettség olyan mértékű megtérítését követelheti, amelyért a vállalkozás az átszervezési terv szerint felelős. Az adósságátalakítási terv jóváhagyása nem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól azt a személyt, aki az adós kötelezettségének teljesítéséért együttesen és egyetemlegesen felelős. Amennyiben az adós kötelezettségéért együttesen és egyetemlegesen felelős személy a kötelezettséget teljesíti, ő az adóssal szemben csak a kötelezettség olyan mértékű teljesítését követelheti, amelyért az adós az adósságátalakítási terv szerint felelős.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárás lezárása és a lezárás hatásai

A csődeljárás megindítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás a csőd megállapítása előtt lezárható. A bíróság csődeljárás megindítása iránti kérelem tárgyalása után megállapítja a csődöt, a kérelmet elutasítja vagy az eljárást csőd megállapítása nélkül megszünteti.

A bíróság az adós fizetésképtelenségétől függetlenül, a csőd megállapítása nélkül szünteti meg az eljárást, ha az adós vagyona nem fedezi a csődeljárás költségeit, és a vagyontárgyak visszaszerzésére vagy visszakövetelésére, vagy az ügyvezető szerv tagja elleni keresetindításra nincs lehetőség. A bíróság az adós fizetésképtelenségétől függetlenül, a csőd megállapítása nélkül megszüntetheti az eljárást akkor is, ha az adós vagyona elsősorban visszaszerzésre irányuló követelésekből vagy harmadik személyek elleni követelésből áll, és e követelések kielégítésére kevés az esély. A bíróság nem szünteti meg az eljárást csőd megállapítása nélkül, amennyiben az adós, a hitelező vagy harmadik fél a bíróság által a csődeljárás során felmerült költségek és kiadások fedezésére letétként meghatározott összeget az erre a célra előírt számlára átutalja, vagy ha a bíróság helyt ad a fizetésképtelenségi osztály kérelmének, hogy a csődeljárást nyilvános nyomozásként jogi személy adós tekintetében. Amennyiben a jogi személy adós elleni csődeljárást szüntetik meg, az ideiglenes vagyonfelügyelő felszámolási eljárás nélkül az eljárás lezárásáról hozott ítélet jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül felszámolja a jogi személyt. Amennyiben a csődeljárás megszüntetésekor az adósnak bármilyen vagyona van, első helyen az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása és indokolt költségei kerülnek kielégítésre.

A csődeljárás befejeződhet az eljárás csőd megállapítása nélküli megszüntetésével, a csődeljárás csőd okainak megszűnését követő megszüntetésével, a hitelezők hozzájárulásával a zárójelentés jóváhagyásakor, a csődegyezség elfogadásával vagy a törvényben meghatározott egyéb okokból.

A bíróság a csődeljárást csőd megállapítása nélkül zárja le, ha a csődvagyon nem elegendő az összevont kötelezettségek, valamint a csődeljárás során felmerült költségek és kiadások fedezésére. Jogi személy adós esetében a bíróság javaslatot tesz a fizetésképtelenségi osztálynak csődeljárás nyilvános nyomozásként történő lefolytatása iránti kérelem benyújtására, észszerű határidőt biztosítva a kérelem benyújtására. Ha a kérelemnek helyt adnak, az eljárást nem zárják le, és az nyilvános nyomozásként folytatódik.

A bíróság az adós kérelmére szünteti meg a csődeljárást, ha a csődeljárás alapjául szolgáló okok megszűntek, feltéve, hogy az adós bizonyítja, hogy nem fizetésképtelen, vagy ha a csődöt arra tekintettel állapították meg, hogy valószínűsítették, hogy a jövőben válna fizetésképtelenné, bizonyítja, hogy nem valószínű, hogy fizetésképtelenné válik. Ha a csődeljárást azért szüntetik meg, mert az annak alapjául szolgáló okok megszűntek, a jogi személyt nem szüntetik meg.

A bíróság az adós kérelmére szünteti meg a csődeljárást, ha a követelésüket határidőn belül előterjesztő hitelezők hozzájárultak az eljárás lezárásához. Ha a jogi személy adós véglegesen fizetésképtelen, a bíróság az eljárást lezáró ítéletében dönt a jogi személy adós felszámolásáról.

A csődeljárások a zárójelentés jóváhagyásával zárulnak, amelyet a vagyonfelügyelő terjeszt a hitelezői választmány és a bíróság elé. A zárójelentésben a vagyonfelügyelő tájékoztatást nyújt a csődvagyonról és az annak értékesítése során befolyt összegről, a kifizetésekről, a hitelezők által elfogadott követelésekről, a benyújtott és a még be nem nyújtott keresetekről stb. A hitelezők a bíróság előtt kifogással élhetnek a zárójelentéssel szemben. A bíróság dönt a zárójelentés jóváhagyásáról és a csődeljárás lezárásáról. A bíróság a zárójelentést nem hagyja jóvá, és ítéletében a vagyonfelügyelőnek visszaküldi a csődeljárás folytatása céljából, ha a zárójelentésből az derül ki, hogy az adós vagy a hitelezők jogai a csődeljárás során sérültek.

A csődeljárás csődegyezség megkötésével is lezárulhat. A csődegyezség az adós és a hitelezők közötti, az adósságok kifizetésére vonatkozó megállapodás, amely az adósságok csökkentését vagy a fizetési határidő meghosszabbítását tartalmazza. Csődegyezséget a csődeljárás során, a csőd megállapítását követően, az adós vagy a vagyonfelügyelő javaslatára lehet kötni. A hitelezők általános értekezlete a csődegyezség elfogadásáról határozatban dönt. A bíróság dönt a csődegyezség jóváhagyásáról. A bíróság a csődeljárást a csődegyezséget jóváhagyó ítéletével zárja le.

Amennyiben a csődeljárás a csőd megállapítását követő két éven belül nem zárul le, a vagyonfelügyelő a csődeljárás lezárásáig hat havonta jelentést tesz a hitelezői választmánynak és a bíróságnak. Ebben a jelentésben a vagyonfelügyelő ismerteti a csődeljárás elhúzódásának okait, és tájékoztatást nyújt az értékesített és a nem értékesített csődvagyonról, valamint a csődvagyon kezeléséről. A bíróság, törvény eltérő rendelkezése hiányában, a csődeljárás lezárásakor felmenti a vagyonfelügyelőt. A bíróság megtagadhatja a vagyonfelügyelő felmentését, ha a csődeljárás lezárásakor a csődvagyon még nem került teljes mértékben értékesítésre, a csődvagyonra tekintettel még pénzösszegeket fizetnek ki, a vagyonfelügyelő által indított kereseteket még nem tárgyalták, vagy a vagyonfelügyelőnek szándékában áll, vagy kötelessége keresetet indítani. Ebben az esetben a vagyonfelügyelő a csődeljárás lezárását követően is folytatja tevékenységét. Amennyiben a csődeljárás végét és a vagyonfelügyelő felmentését követően a csődvagyonba kifizetés érkezik, a felosztás során letétbe helyezett pénzösszeg elérhetővé válik, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a csődvagyon olyan vagyontárgyakat tartalmaz, amelyeket a felosztási terv elkészítése során nem vettek figyelembe, a bíróság hivatalból, illetve a vagyonfelügyelő vagy a hitelező kérelmére ítéletében utólagos felosztásról dönthet.

Az átszervezési eljárás lezárása és a lezárás hatásai

Az átszervezési eljárás befejeződik, ha azt idő előtt megszüntetik, az átszervezési tervet hatályon kívül helyezik, az átszervezési tervet idő előtt végrehajtják, vagy az átszervezési terv végrehajtására az abban megszabott határidő lejár. Amennyiben az átszervezési tervet idő előtt hajtják végre, az átszervezési eljárás akkor zárul le, ha a vállalkozás az átszervezési terv végrehajtására szabott határidőn belül az átszervezési tervben vállalt összes kötelezettségét teljesítette.

Az átszervezési eljárást idő előtt csak az átszervezési terv jóváhagyását megelőzően lehet lezárni. A bíróság idő előtt megszünteti az átszervezési eljárást, amennyiben a vállalkozás az együttműködési kötelezettségét megszegi, vagy a bíróság által az átszervezési tanácsadó vagy szakértő díjazására és költségeire tekintettel megállapított összeget nem helyezi letétbe, az átszervezési tervet nem hagyják jóvá, a vállalkozás erre irányuló kérelmet terjeszt elő, az átszervezési eljárás megindításának okai megszűnnek, a vállalkozás vagyonát felélték, vagy a hitelezők érdeke sérült, az átszervezési tervet nem nyújtották be határidőn belül, vagy a követelésről helytelen információt nyújtottak be. Amennyiben a bíróság idő előtt zárja le az átszervezési eljárást, az átszervezési eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik.

Az átszervezési terv végrehajtására szabott határidő leteltével az átszervezési eljárást lezárják.

Az átszervezési eljárás befejeződhet az átszervezési terv hatályon kívül helyezésével is. Az átszervezési tervet hatályon kívül helyezik, ha a vállalkozást az átszervezési terv jóváhagyása után csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, a vállalkozás az átszervezési tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az átszervezési terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy a vállalkozás az átszervezési tervben foglalt kötelezettségét teljesíteni képtelen, az átszervezési tanácsadó kérelme alapján, ha a felügyeleti díjat nem fizetik meg, vagy ha a vállalkozás a felügyeleti kötelezettség ellátása során nem működik együtt kellő mértékben az átszervezési tanácsadóval, vagy az átszervezési tanácsadónak nem adja át a felügyeleti kötelezettségének ellátásához általa kért információkat, ha a vállalkozás kérelmet nyújt be az átszervezési terv hatályon kívül helyezése céljából, vagy ha a vállalkozás csődjét megállapítják. Amennyiben a bíróság hatályon kívül helyezi az átszervezési tervet, az átszervezési eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik. Az átszervezési eljárás megindításának következményei közé tartozik az esetleges későbbi csődeljárásban vagy végrehajtási eljárásban előírt visszatéríttetési határidők meghosszabbítása is. Ez a következmény nem szűnik meg.

Az adósságátalakítási eljárás lezárása és a lezárás hatásai

Az adósságátalakítási eljárás befejeződhet az adósságátalakítás iránti kérelem elutasításával, az adósságátalakítási terv hatályon kívül helyezésével, az eljárás lezárásával vagy az adósságátalakítási tervben az annak végrehajtására szabott határidő lejártával. Amennyiben az adósságátalakítási tervet idő előtt hajtják végre, az adósságátalakítási eljárás akkor zárul le, ha az adós az adósságátalakítási terv végrehajtására szabott határidőn belül az adósságátalakítási tervben vállalt összes kötelezettségét teljesítette.

A bíróság az adósságátalakítási tervet az adós kérelmére, az adós csődjének megállapítását követően hatályon kívül helyezi. A bíróság az adósságátalakítási tervet hatályon kívül helyezi, ha az adós az adósságátalakítási tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az adósságátalakítási terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy az adós az abban foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, az adósnak nincs már a fizetőképességét érintő problémája, vagy azt sikeresen megoldotta, az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból tárgyi szempontból téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről, az adós az adósságátalakítási tervben nem szereplő hitelezője számára kifizetést teljesített, ezzel jelentősen sértve a hitelezők érdekeit, az adós a felügyeleti kötelezettség ellátása során nem működik együtt kellő mértékben a bírósággal vagy a tanácsadóval, vagy nem adja át a felügyeleti kötelezettség ellátásához szükséges információkat, vagy ha a bíróság által a tanácsadó vagy szakértő díjazására és költségeire tekintettel megállapított összeget nem helyezi letétbe. Az adósságátalakítási terv hatályon kívül helyezésével az adósságátalakítás iránti kérelem elfogadásának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik. A szerkezetátalakítási eljárás megindításának következményei közé tartozik az esetleges későbbi csődeljárásban vagy végrehajtási eljárásban előírt visszatéríttetési határidő meghosszabbítása is. Ez a következmény nem szűnik meg.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A hitelezők jogai a csődeljárás lezárását követően

A csődeljárás lezárását követően azokat a követeléseket, amelyeket a csődeljárás során előterjeszthettek volna, de ezt nem tették meg, és azokat követeléseket, amelyeket előterjesztettek, de azok kielégítése nem történt meg, illetve amelyekkel szemben az adós kifogással élt, a hitelezők az általános szabályok szerint előterjeszthetik az adóssal szemben. Ebben az esetben a kamat és a késedelmi kamat számítása során nem veszik figyelembe a csődeljárás időtartamát.

Ha a természetes személy adóst felmentik a csődeljárás során nem teljesített kötelezettségei alól, a hitelezők által az adóssal szemben a csődeljárásban előterjesztett követelések – ideértve azon hitelezők követeléseit is, akik a csődeljárásban követelésüket nem terjesztették elő, kivéve a szándékosan, jogsértő magatartással okozott károkért való kártérítést és a gyermek- vagy szülőtartást – megszűnnek.

A csődeljárás lezárását követően a hitelezők az adóssal szemben fennálló, a csődeljárásban kielégítést nem nyert konszolidált követeléseiket is előterjeszthetik. Azok a csődeljárás során felmerülő követelések, amelyeket a csődeljárásban nem lehetett előterjeszteni, az általános szabályok szerint szintén előterjeszthetők az adóssal szemben. Ebben az esetben az elévülési idő a csődeljárás lezárásakor kezdődik. A hitelező csődeljárásban elfogadott követelésének a csődeljárásban ki nem elégített mértékéig az ítélet a végrehajtható okirat, kivéve, ha az adós a követeléssel szemben kifogást nyújtott be, vagy a bíróság a hitelező követelését elfogadta.

A hitelezők jogai az átszervezési eljárás lezárását követően

Amennyiben az átszervezési eljárást az átszervezési terv végrehajtására szabott határidő leteltével zárják le, a hitelező az átszervezési terv alapján átalakított követelését csak az átszervezési tervben meghatározott, de az alapján ki nem elégített mértékig érvényesítheti.

Amennyiben az átszervezési tervet hatályon kívül helyezik, vagy azt idő előtt megszüntetik, az átszervezési eljárás megindításának minden jogkövetkezménye visszamenőleges hatállyal megszűnik. Azon hitelező vállalkozással szemben fennálló követelése, akinek követelését az átszervezési terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Figyelembe kell azonban venni a hitelező átszervezési terv végrehajtásából származó előnyeit.

A hitelezők jogai az adósságátalakítási eljárás lezárását követően

Amennyiben az adósságátalakítási terv végrehajtására szabott határidő letelik, a hitelező a terv alapján átalakított követelését csak a tervben meghatározott, de annak alapján ki nem elégített mértékig érvényesítheti. Ha a tervet hatályon kívül helyezték, azon hitelező adóssal szemben fennálló követelése, akinek követelését az adósságátalakítási terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Tekintettel kell azonban lenni a hitelezőnek az adósságátalakítási terv végrehajtásából származó hasznaira.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás

Amennyiben a csődeljárás iránti kérelemnek helyt adnak, vagy a csődeljárás csődegyezséggel zárul, a csődeljárás költségeit a csődvagyonból fizetik meg. Amennyiben a bíróság a hitelező csődeljárás iránti kérelmét elutasítja, vagy az eljárás azért zárul le, mert a hitelező a csődeljárás iránti kérelmét visszavonja, a csődeljárás költségeit a hitelező fizeti meg. A csődeljárás megszüntetése esetén a bíróság a csődeljárással kapcsolatos költségek viselésének arányáról a körülményekre tekintettel határoz.

Amennyiben az adós kérelme alapján indult eljárást csőd megállapítása nélkül szüntetik meg, és az adós vagyona a kifizetéseket nem fedezi, a bíróság kötelezi az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és indokolt költségeinek megfizetésére, de dönthet úgy is, hogy azokat állami forrásokból kell fedezni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását és költségeit állami forrásokból a havi minimálbér összegéig lehet fedezni (beleértve a jogszabály által előírt adót, kivéve a hozzáadottérték-adót). A bíróság nem rendeli el az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek állami forrásokból történő kifizetését, amennyiben az adós, a hitelező vagy harmadik fél az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazásának és költségeinek a bíróság által meghatározott összegét az erre előírt számlára letétbe helyezi.

Hasonló eljárást kell alkalmazni a természetes személy adós által vagy ellene benyújtott, fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem esetén is. A természetes személy számára ideiglenes vagyonfelügyelő helyett megbízható szakembert neveznek ki.

Átszervezési eljárás

Átszervezési eljárás megindítása esetén a bíróság határidőt szab a vállalkozásnak, amelyen belül a vállalkozás köteles az átszervezési tanácsadó díjazásának és költségeinek bíróság által meghatározott összegét az erre előírt számlára letétbe helyezni. Amennyiben a vállalkozás ezt az összeget nem helyezi letétbe, a bíróság az átszervezési eljárást megszünteti. Az átszervezési tanácsadó díjazásának és költségeinek mértékét az átszervezési tanácsadó felmentésekor vagy az átszervezési terv jóváhagyásakor a bíróság határozza meg az átszervezési tanácsadó tevékenységéről és költségeiről szóló jelentés alapján.

Amennyiben a bíróság az átszervezési eljárás során szakértőket alkalmaz, a szakértőknek joguk van az eljárásuk során szükséges és igazolt költségeik megtérítésére, illetve a feladataik ellátásáért díjazásra. A megtérítendő szakértői díj és költség mértékéről a bíróság dönt. A szakértő díjazásának megállapítása során a bíróság meghallgathatja a vállalkozást is.

Adósságátalakítási eljárás

Az adós viseli az adósságátalakítási eljárás során felmerült költségeket. A hitelezők maguk viselik eljárási költségeiket. A bíróság kötelezheti az adóst a hitelező eljárási költségeinek megfizetésére, ha az adós szándékosan nem megalapozott adósságátalakítás iránti kérelmet nyújtott be, vagy más módon eljárási költségeket okozott a hitelezőknek hamis adatok vagy szándékosan megalapozatlan kérelem vagy kifogás előterjesztésével. Amennyiben az adósságátalakítási tervet végrehajtják, az adós nem köteles az állami eljárási költségkedvezményeket megtéríteni. Ha adósságátalakítási eljárás indul, a bíróság megállapítja azt az összeget, amelyet az adósnak letétként kell átutalnia a megbízható szakember díjazásának és költségeinek fedezésére az erre a célra előírt számlára. Ha a bíróság szakértőt rendel ki, meghatározhatja azt az összeget is, amelyet az adósnak előzetesen át kell utalnia a szakértő díjának és költségeinek megtérítésére.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Csődeljárás

A csőd megállapításakor az adós azon joga, hogy kezelje a csődvagyont, és rendelkezzen arról, átszáll a vagyonfelügyelőre. A csőd megállapítása után az adós csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezései semmisek. A természetes személy adós a vagyonfelügyelő hozzájárulásával rendelkezhet a csődvagyonról. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélküli rendelkezés semmis.

A bíróság visszatéríttetési eljárásban visszavonja az adós minden olyan ügyletét vagy egyéb jognyilatkozatát, amelyet a csőd megállapítását megelőzően kötött vagy teljesített, és amely a hitelezők érdekeit sérti. Amennyiben a visszatéríttetés hatálya alá tartozó ügyletet vagy jognyilatkozatot az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése és a csőd megállapítása közötti időszakban kötötték vagy teljesítették, az ügyletről vagy jognyilatkozatról vélelmezendő, hogy az a hitelezők érdekeit sérti.

Az adós, bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérheti, hogy a bíróság semmisítse meg a hitelezők általános értekezlete határozatát, ha a határozat törvénybe ütközik, vagy azt nem a törvényben meghatározott eljárásban hozták, illetve ha a határozat megtámadásának jogát a törvény közvetlenül biztosítja. A hitelezők általános értekezlete határozatának hatályon kívül helyezése akkor is kérhető, ha az a hitelezők közös érdekeit sérti.

Ha a természetes személy adós kötelezettségei alóli mentesítés céljából indult eljárás, a bíróság a hitelező kérelmére az ítélet kihirdetésétől számított egy éven belül hatályon kívül helyezheti az adóst a csődeljárásban nem teljesített követelései alól mentesítő ítéletét, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az adós a kötelezettségei alól történő mentesítésre irányuló eljárás során szándékosan megsértette kötelezettségeit, és ezzel jelentős mértékben akadályozta a hitelezők követelésének kielégítését.

Amennyiben az adós és a hitelezők a csőd megállapítását követően csődegyezséget kötnek, a bíróság hatályon kívül helyezheti a csődegyezséget, ha az adós az abból eredő kötelezettségeit nem teljesíti, őt csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha a csődegyezség érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy az adós a csődegyezségben foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni. A csődegyezség hatályon kívül helyezése minden abban részes hitelezőt érint, és ezzel a hitelezők összességét védi.

Átszervezési eljárás

A bíróság hatályon kívül helyezi az átszervezési tervet, ha a vállalkozást az átszervezési terv jóváhagyása után csődbűncselekmény vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos más bűncselekmény miatt elítélik, a vállalkozás az átszervezési tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az átszervezési terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy a vállalkozás az átszervezési tervben foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, az átszervezési tanácsadó kérelme alapján, ha a felügyeletre tekintettel juttatott díjat nem fizetik meg, vagy ha a vállalkozás felügyeleti kötelezettségének ellátása során nem működik együtt kellő mértékben az átszervezési tanácsadóval, vagy az átszervezési tanácsadónak nem adja át a felügyeleti kötelezettségének ellátásához általa kért információkat, vagy a vállalkozás kérelme alapján, vagy ha a vállalkozás csődjét megállapítják. Azon hitelező vállalkozással szemben fennálló követelése, akinek követelését az átszervezési terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül, és figyelembe kell venni a hitelezőnek az átszervezési terv végrehajtásából származó előnyeit is.

Adósságátalakítási eljárás

A bíróság az adósságátalakítási tervet hatályon kívül helyezi az adós kérelme alapján, vagy ha az adós csődjét megállapítják, vagy ha az adós az adósságátalakítási tervben foglalt kötelezettségét lényegesen megszegi, ha az adósságátalakítási terv érvényességi ideje legalább felének leteltét követően egyértelmű, hogy az adós az abban foglalt kötelezettségét képtelen teljesíteni, az adósnak nincs már a fizetőképességét érintő problémája, vagy azt sikeresen megoldotta, és a hitelezők követeléseinek átalakítása a körülmények lényeges megváltozása miatt velük szemben többé már nem méltányos, ha az adós szándékosan vagy súlyos gondatlanságból tárgyi szempontból téves vagy hiányos információt szolgáltatott vagyonáról, jövedelméről, hitelezőiről vagy kötelezettségeiről, az adós az adósságátalakítási tervben nem szereplő hitelezője számára kifizetést teljesített, ezzel jelentősen károsítva a hitelezők érdekeit, az adós nem működik együtt kellő mértékben a bírósággal vagy a tanácsadóval a felügyeleti kötelezettség ellátása során, vagy nem adja át a felügyeleti kötelezettség ellátásához szükséges információkat, vagy ha a bíróság által megállapított összeget nem helyezi letétbe. Azon hitelező adóssal szemben fennálló követelése, akinek követelését az adósságátalakítási terv alapján átalakították, annak eredeti összegében visszaállításra kerül. Tekintettel kell azonban lenni a hitelezőnek az adósságátalakítási terv végrehajtásából származó hasznaira.

Utolsó frissítés: 24/08/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Írország

Írországban az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act (csődtörvény) és a 2012–2015. évi Personal Insolvency Acts (a személyes fizetésképtelenségről szóló törvények, PI Act) szabályozzák a személyes fizetésképtelenséget. A PI Act három módszert kínál az adósságrendezésre, és módosítja a csőddel kapcsolatos jogszabályokat.

Minden személyes fizetésképtelenségi eljárást – a csődöt is ideértve – az Insolvency Service of Ireland (írországi fizetésképtelenségi szolgálat, ISI) kezel, amely egy 2013-ban létrehozott és a Department of Justice and Equality (igazságügyi és esélyegyenlőségi minisztérium) égisze alatt működő független állami szerv.

A PI Act által szabályozott személyes fizetésképtelenségi eljárások az alábbi három intézkedést foglalják magukban:

  1. Adósságelengedés (Debt Relief Notice, DRN): legfeljebb 35 000 eurós adósság erejéig olyan személyek esetében, akik gyakorlatilag vagyontalanok vagy rendkívül alacsony jövedelműek.
  2. Adósságrendezési megállapodás (Debt Settlement Arrangement, DSA): korlátlan összegű fedezetlen adósság megállapodás szerinti rendezésére egy legfeljebb ötéves időszak során (amely bizonyos körülmények között hat évre meghosszabbítható).
  3. Személyes fizetésképtelenségi megállapodás (Personal Insolvency Arrangement, PIA): legfeljebb 3 millió eurós fedezett adósság (amelynek összege a hitelező beleegyezésével növelhető) vagy korlátlan összegű fedezetlen adósság megállapodás szerinti rendezésére vagy átstrukturálására egy legfeljebb hatéves időszak során (amely bizonyos körülmények között hét évre meghosszabbítható).

A DSA és a PIA egyaránt egy háromszakaszos folyamat:

1. szakasz: Az érintett bíróság védelmi tanúsítványt (Protective Certificate, PC) bocsát ki, amely a kibocsátásától kezdve megakadályozza, hogy bizonyos megnevezett vagy „meghatározott” hitelezők intézkedéseket tegyenek vagy eljárást – a csődeljárást is ideértve – indítsanak az adóssal szemben követelésük behajtása érdekében. Ha az érintett bíróság a kibocsátása mellett dönt, a PC 70 napig érvényes, de bizonyos okokból további 40 nappal meghosszabbítható.[i.]

2. szakasz: E szakaszban a személyes fizetésképtelenségi szakértő (Personal Insolvency Practitioner, PIP) az adós nevében tárgyalásokat folytat annak meghatározott hitelezőivel, és a törvényes hitelezői gyűlés szavazása útján jóváhagyják a javaslatot. Az új jogi szabályozás szerint kizárólag PIA esetében az adósnak lehetősége van a javaslat bírósági felülvizsgálatát kérni, ha a hitelezők elutasították a PIA-javaslatot a hitelezői gyűlésen.[ii.]

3. szakasz: A megállapodások végrehajtása, ideértve a hitelezők részére a PIP által teljesített időszakos kifizetéseket és adott esetben a PIP által elvégzett éves felülvizsgálatokat is.

Az adós csak egyszer részesülhet DRN-ben, illetve köthet DSA-t vagy PIA-t.

A csőd egy azon adósok számára nyitva álló lehetőség, akik körülményeik miatt nem vehetik igénybe a fent említett három adósságrendezési eszközt, vagy korábban már éltek ezen eszközök valamelyikével, a hitelezőkkel kötött megállapodás azonban nem bizonyult fenntarthatónak.

Ha egy természetes személy bizonyította, hogy pénzügyi helyzete nem oldható meg fizetésképtelenségi megállapodással, és a PIP-től ilyen tartalmú levelet kapott, a High Courttól (felsőbíróság) kérheti csődjének megállapítását. Az érintett személynek csődnyitás (csődvégzés) iránti kérelmet kell benyújtania az Examiner’s Office of the High Courthoz (a High Court vizsgáló hivatala), és meg kell fizetnie 200 euró illetéket. A kérelmezőket a High Court hallgatja meg; miután egy személy csődbe jutását megállapították, az érintett személy jogszabály alapján köteles betartani a csődvagyon kezeléséért felelős hivatalos csődvagyongondnok (Official Assignee in Bankruptcy) és hivatalának (az ISI csődrészlege [Bankruptcy Division]) utasításait.

Amint az adós csődjét megállapították, fedezetlen adósságát teljes egészében leírják, mindazonáltal teljes vagyona a hivatalos csődvagyongondnok tulajdonába kerül, aki a csődvagyon High Court által kijelölt kezelője.

Csődeljárás az alábbi két helyzetben indítható:

  1. A csőd megállapítását kérő hitelező által, aki kérelmet nyújt be a High Courthoz egy neki tartozó személy csődjének megállapítása iránt, bizonyítva, hogy az adott személy hitelezője, és hogy az érintett személy nem tett kielégítő erőfeszítéseket adósságának rendezésére.
  2. Az érintett személy által, amit öncsődnek (Self-Adjudicating bankruptcy) neveznek.

A csődbe ment személyt automatikusan rehabilitálják a csőd megállapításának első évfordulóján, feltéve, hogy nem hoztak vele szemben csődmeghosszabbító végzést (amelyet a hivatalos csődvagyongondnok hoz meg utasításainak be nem tartása esetén).

A PI Act létrehoz egy, az ISI által szabályozott új szakmát, amelynek két kategóriája van:

1. Elismert közvetítők (Approved Intermediaries, AI-k): az ISI által a DRN iránti kérelmet benyújtani kívánó adósok támogatása céljából engedélyezett természetes vagy jogi személyek.

2. Személyes fizetésképtelenségi szakértők (Personal Insolvency Practitioners, PIP-ek): az ISI által egy DSA vagy PIA biztosítása érdekében az adós és a hitelezője (hitelezői) közötti közvetítőként történő eljárás céljából engedélyezett természetes személyek. Egy PIP jogilag köteles a PI Acttel és a kapcsolódó szabályozásokkal összhangban eljárni.[iii.]

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Írországban a természetes személyek (a természetes személyek társaságait is ideértve) a PI Actben meghatározott eljárások útján indíthatnak személyes fizetésképtelenségi eljárást. A hitelezők csődeljárást indíthatnak az adóssal szemben, vagy egy adós magával szemben is indíthat csődeljárást.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárás

A személyes fizetésképtelenségi eljárás megindításának elsődleges feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen, vagyis hogy képtelen legyen megfizetni esedékessé vált tartozásait.  Az adósság jellege és mértéke, valamint az adós jövedelme határozza meg aztán, hogy az intézkedések három típusa közül melyik a megfelelő.

Annak biztosítása érdekében, hogy a fizetésképtelenségi intézkedés hatálya alatt álló természetes személy továbbra is fenn tudjon tartani egy megfelelő életszínvonalat, az ISI (széles körű konzultációt követően) Reasonable Living Expenses (észszerű megélhetési költségek) címmel iránymutatásokat dolgozott ki. Ezen iránymutatások, valamint a fizetésképtelenségi intézkedés fenntarthatóságának biztosítása az adós törvényben rögzített, megfelelő életszínvonalhoz való jogát is segítenek biztosítani, ily módon biztosítva a nehéz helyzetben lévő adósok mindennapi megélhetési költségeinek egységesítésére szolgáló módszer tisztességességét és átláthatóságát. Az adósnak az ISI által kidolgozott sablonon alapuló észszerű megélhetési költségeit az AI vagy a PIP számítja ki a fizetésképtelenségi intézkedés kérelmezésekor.

1. Adósságelengedés (Debt Relief Notice, DRN)

Az adósságelengedés kérelmezésének feltételei a következők:

  • az adós képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • az adós legfeljebb havi nettó 60 euró jövedelemmel rendelkezik az észszerű megélhetési költségek levonása után;
  • az adós legfeljebb 400 euró értékű vagyonnal rendelkezik. Az adós emellett rendelkezhet
    • egy legfeljebb 750 euró értékű ékszerrel;
    • egy legfeljebb 2000 euró értékű gépjárművel; valamint
    • háztartási berendezésekkel vagy szerszámokkal, feltéve, hogy azok együttes értéke nem haladja meg a 6000 eurót;
  • az adós az Ír Köztársaságban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • az adós előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített és írt alá, és kötelező nyilatkozatban azt a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el.

DRN jellemzően például hitelkártya-tartozások, hiteltúllépések, személyi kölcsönök, hitelszövetkezeti kölcsönök, közüzemi számlák és ügyfélkártyák esetében vehető igénybe.

2. Adósságrendezési megállapodás (Debt Settlement Arrangement, DSA)

Az adós akkor kérhet DSA-t, ha

  • képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • egy vagy több biztosíték nélküli hitelezője van;
  • Írországban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített, és aláírt kötelező nyilatkozatban a szolgáltatott információkat a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el;
  • nyilatkozatot kapott a PIP-től, amely megerősíti, hogy a PIP véleménye szerint
    • a PFS-ben szereplő információ megfelel a valóságnak és pontos;
    • az adós jogosult DSA-ra vonatkozó javaslatot készíteni;
    • az adós PFS-ére figyelemmel nem valószínű, hogy az adós a következő 5 évben fizetőképessé válik;
    • abban az esetben, ha az adós DSA-t köt, észszerű kilátás van arra, hogy az adós a következő 5 éven belül fizetőképessé válik.

A DRN alá vonható adósságok mellett a DSA jellemzően kölcsönök és személyes garanciák esetében is igénybe vehető.

3. Személyes fizetésképtelenségi megállapodás (Personal Insolvency Arrangement, PIA)

Az adós akkor kérhet PIA-t, ha

  • képtelen esedékessé válásukkor teljes összegben megfizetni tartozásait;
  • legalább egy olyan, biztosítékkal rendelkező hitelezőnek is tartozik, akinek biztosítéka ír ingatlant vagy vagyontárgyakat terhel;
  • kevesebb mint 3 millió eurós fedezett adóssággal rendelkezik (valamennyi, biztosítékkal rendelkező hitelező beleegyezése esetén ezen összeghatár megemelhető);
  • hátralékos jelzáloghitelekkel kapcsolatos eljárásban (például a Central Bank of Ireland [Írország központi bankja] által szabályozott, a jelzáloghitel-hátralékok rendezésére irányuló eljárásban [Mortgage Arrears Resolution Process, MARP]) vett részt 6 hónapig a biztosítékkal rendelkező hitelezővel együtt a magántulajdonban lévő állandó lakóhely tekintetében, és
    • az eljárás eredményeként nem állapodtak meg alternatív törlesztési módban, vagy
    • a biztosítékkal rendelkező hitelező megerősítette, hogy nem kötne ilyen megállapodást, vagy
    • az adós alternatív törlesztési megállapodást kötött, és erőfeszítéseket tett e megállapodás betartására, amelyet a PIP jóváhagyott;
  • Írországban rendelkezik lakóhellyel, vagy az előző évben Írországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy telephellyel;
  • előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS) készített és írt alá, és kötelező nyilatkozatban azt a valóságnak megfelelőként és pontosként ismerte el;
  • nyilatkozatot kapott a PIP-től, amely megerősíti, hogy a PIP véleménye szerint
    • a PFS-ben szereplő információ megfelel a valóságnak és pontos;
    • az adós jogosult PIA-ra vonatkozó javaslatot készíteni;
    • a PFS-re figyelemmel nem valószínű, hogy az adós a következő 5 évben fizetőképessé válik;
    • abban az esetben, ha az adós PIA-t köt, észszerű kilátás van arra, hogy az adós a következő 5 éven belül fizetőképessé válik.

A DRN és DSA alá vonható adósságok mellett a PIA jellemzően magántulajdonban lévő állandó lakóhellyel kapcsolatos lakáscélú jelzáloghitelek, befektetési célú ingatlannal kapcsolatos jelzáloghitelek és bérbeadásra vásárolt ingatlanokkal kapcsolatos jelzáloghitelek/kölcsönök esetében is igénybe vehető.

Csőd

Írországban a természetes személyek öncsődöt kérhetnek, azaz kérelmet nyújthatnak be a High Courthoz csődbe jutásuk megállapítása iránt. E kérelem benyújtásának feltételei a következők:

  • a természetes személy – vagy adós – képtelen esedékessé válásukkor megfizetni tartozásait;
  • az adós adósságai 20 000 euróval vagy nagyobb mértékben meghaladják vagyonának értékét;
  • az adós észszerű kísérletet tett a fent említett három fizetésképtelenségi intézkedés valamelyikének alkalmazására adósságainak rendezése érdekében. Ezt a PIP-től vagy az AI-tól származó levélre való hivatkozással kell bizonyítani a bíróságok előtt.

Egy hitelező szintén kérheti a csődeljárás megindítását.  A hitelező csak akkor kérheti a csőd megállapítását, ha nem tagadta meg indokolatlanul a DSA-ra vagy PIA-ra vonatkozó javaslat elfogadását.

Csődvégzés iránti kérelem benyújtása esetén a kérelmező köteles a High Court által meghatározott különböző dokumentumokat és eskü alatti írásbeli nyilatkozatokat benyújtani az Examiners Office of the High Courthoz. Kibocsátása esetén a csődvégzés a végzés kibocsátásának tényleges időpontjától válik hatályossá; az – egyes más jogrendszerektől eltérően – nem rendelkezik a csőd megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjára visszaható hatállyal.

A csődnyitásról szóló végzés meghozataláig a hitelező nem veheti igénybe a Bankruptcy Act alapján az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölésének konkrét jogorvoslatát – a Bankruptcy Act 23. szakasza lehetővé teszi egy csődbe ment személy csődnyitást követő letartóztatását, ha e személy a csőd elkerülésének szándékával készül elhagyni az ország területét.

Az adós vagy egy hitelező a High Courthoz benyújtott indítvány és a kifogás indokait feltüntető, eskü alatti írásbeli nyilatkozatok útján kifogásolhatja a csődvégzést.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A PI Act általános célkitűzése, hogy – amennyire csak lehetséges – védje az adós magántulajdonban lévő állandó lakóhelyét, a jogszabályok vonatkozó rendelkezései pedig erre figyelemmel lettek kialakítva.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgyak

DSA vagy PIA esetében rendszerint nem kerülnek a PIP fizikai birtokába vagy tulajdonába az adós vagyontárgyai, hanem a megállapodás időtartamára a PIP felügyelete alá kerül az adós befolyó jövedelme, aki e jövedelemből kielégíti a hitelezői követeléseket a megállapodás feltételei alapján. A rendelkezésre álló jövedelem nem foglalja magában az észszerű megélhetési költségeket, az albérleti díjakat és a jelzáloghitel-törlesztéseket, valamint a rendkívüli körülmények miatt felmerülő egyéb kiadásokat, például az orvosi költségeket. A fedezett hiteltörlesztéseket rendszerint közvetlenül az adós fizeti meg hitelezőjének megállapodásuknak megfelelően.  Ha a megállapodás alapján értékesíteni kell valamely vagyontárgyat, azt rendszerint közvetlenül az adós értékesíti.

A csődeljárás alá vont vagyontárgyak

A csődre vonatkozó jogszabályok alapján a csődnyitás napján a csődbe ment személy tulajdonában lévő összes vagyontárgy azonnal a hivatalos vagyongondnokra száll át (ez azt jelenti, hogy ettől kezdve a hivatalos vagyongondnok a csődvagyon összes vagyontárgyának tulajdonosa). Az egyértelműség kedvéért e vagyontárgyak az alábbiakat foglalják magukban:

  • készpénz;
  • pénzügyi intézményeknél vezetett számlák, ideértve a folyó-, a megtakarítási és a befektetési számlákat stb. is;
  • minden földterület és épület, ideértve a családi otthonnak tekintendőket is;
  • gépek, berendezések, kereskedelmi eszközök, bútorok, háztartási áruk és készülékek;
  • minden jármű;
  • nyugdíjak (néhány kivétellel), befektetési termékek, részvények és részesedések;
  • a csődbe ment személy által a saját nevében vagy egy társaság tagjaként tulajdonolt bármely vállalkozás raktárkészlete;
  • a csődbe ment személynek megfizetendő tartozások.

A fentiek alól kivételt képeznek az alábbiak:

  • az adós igényt támaszthat a csődeljárás alól kivont, legfeljebb 6000 euró értékű személyes vagyontárgyaira, és kérheti a High Courttól ezen összeghatár megemelését;
  • a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő vagyontárgyak ki vannak vonva a csődeljárás alól, mivel ezek nem olyan jogosultságok, amelyeknek át kellene szállniuk a hitelezők vagyonfelügyelőjére, mert azok az érintett személyéhez fűződnek;
  • bizonyos nyugdíjjogosultságok (további információkért tekintse meg a jogszabályokat).

A csődbe ment személy köteles tájékoztatni a hivatalos vagyongondnokot, ha a csőd időtartama alatt bármilyen vagyontárgyhoz jut, függetlenül attól, hogy a vagyontárgy hogyan került a birtokába. Az ilyen vagyontárgyak a hivatalos vagyongondnokra szállnak át, ha a vagyongondnok erre igényt tart, és bekerülnek a csődvagyonba.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Fizetésképtelenségi eljárás

Az adós által igénybe vett PIP az adós és az adós hitelezői közötti közvetítőként jár el. A jogszabályok alapján a PIP-ek a lehető legnagyobb mértékben kötelesek szolgálni mind az adós, mind a hitelező(k) érdekeit, és ezért a fizetésképtelenségi megállapodásban érdekelt mindegyik fél számára lehető legjobb megállapodást kötelesek kidolgozni.

A PIP szerepe és feladatai az alábbiakat foglalják magukban:

  • kapcsolatba lép egy olyan adóssal, aki fizetésképtelenségi megállapodásra vonatkozó javaslatot kíván készíteni;
  • elfogadja a fizetésképtelenségi szakértőként történő eljárásra való kijelölést;
  • felülvizsgálja az adós által készített, előírt pénzügyi kimutatást (Prescribed Financial Statement, PFS), és tanácsot ad az adós számára a lehetőségekről és arról, hogy milyen esetben készíthet adósságrendezésre vagy személyes fizetésképtelenségi megállapodásra vonatkozó javaslatot;
  • meggyőződik arról, hogy az adós által részére szolgáltatott pénzügyi információ pontos és teljes;
  • jogszabályokban meghatározott kritériumok alapján véleményt ad arról, hogy a fizetésképtelenségi megállapodások melyik típusa (DSA vagy PIA) felel meg legjobban az adós helyzetének;
  • tájékoztatást nyújt a választott eljárással, valamint a fizetésképtelenségi megállapodás megkötésének általános hatásával és valószínű költségeivel kapcsolatban;
  • az adós nevében védelmi tanúsítvány (Protective Certificate, PC) iránti kérelmet nyújt be;
  • valamennyi hitelezőt értesíti a PC-ről, a PIP kijelöléséről, csatolva az adós PFS-ének másolatát;
  • javaslatot készít a hitelezők számára, és összehívja a hivatalos hitelezői gyűlést a javaslat megvitatása és az arról való szavazás céljából;
  • a javaslat elfogadása esetén az eredményről értesíti az ISI-t és valamennyi hitelezőt;
  • a bíróság általi jóváhagyást vagy felülvizsgálatot követően végrehajtja a megállapodást, ideértve a pénzeszközök adóstól történő beszedését és hitelezőknek történő kifizetését is a megállapodás időtartama alatt;
  • nyomon követi a megállapodást annak időtartama alatt;
  • legalább évente egyszer felülvizsgálja a megállapodást.

A fizetésképtelenségi eljárásban az adós feladata, hogy őszintén részt vegyen az eljárásban, elfogadja a PIP által megtárgyalt megállapodást, és betartsa a megállapodás kötelező feltételeit.

Csőd

Csődnyitás esetén a csődbe ment személyt teljes vagyonától megfosztják, és az a hivatalos csődvagyongondnokra (Official Assignee [OA] in Bankruptcy) száll át. Az OA egy független hatósági tisztviselő, akinek feladata a csődvagyon kezelése és az ISI csődrészlegének irányítása.

Írországban egy magánszemély csődgondnokként jelölhető ki a High Court hivatalos csődvagyongondnoka (Official Assignee in Bankruptcy [OA]) helyett. A gyakorlatban az ilyen kijelölések rendkívül ritkák. A Bankruptcy Act nem határoz meg az ilyen kijelöléshez szükséges képesítési követelményeket.

Az adós csődeljárással kapcsolatos jogkörei arra korlátozódnak, hogy megtámadhatja a High Court előtt az OA egyes határozatait. Az adós köteles az OA hivatala által a csődvagyon kezelésével kapcsolatban megfogalmazott kéréseknek eleget tenni.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A PI Act és az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act egyaránt lehetővé teszi a beszámításokat. Valamely vagyontárgy értékének vagy egy tartozás összegének meghatározása során ugyanazon hitelező bármely tartozása vagy ugyanazon hitelezővel szemben fennálló bármely követel egyenleg (b) beszámítható az eredeti összeggel (a) szemben. A fennmaradó egyenleget kell tehát azon tartozásnak vagy vagyonnak tekinteni, amelyet meg kell fizetni a megállapodást kötő adós vagy hitelezője (hitelezői) felé.[iv.]

Ha az adósnak megtakarításai vannak egy hitelszövetkezetben, amellyel szemben tartozásai is vannak, a hitelszövetkezetnek be kell számítania e megtakarításokat az adós tartozásának összegébe.[v.]

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Fizetésképtelenségi eljárás

A védelmi tanúsítvány megakadályozza, hogy egy hitelező bármilyen intézkedést tegyen a védelmi tanúsítvány hatályosságának időtartama alatt.  A végleges megállapodás rögzíti, hogy milyen megállapodás született a már meglévő szerződésekkel kapcsolatban.

Csőd

A csőd nem gyakorol hatást a biztosítékkal rendelkező hitelezőt a biztosítéka felett megillető jogokra, vagyis a biztosítékkal rendelkező hitelező megtartja mindazon jogokat, amelyekkel biztosítéka alapján a csőd előtt rendelkezett; az egyetlen különbség, hogy a csődbe ment személy helyett az OA lesz a vagyon tulajdonosa.

Az OA köteles a csődvagyonba tartozó összes vagyontárgyat értékesíteni (eladni vagy a vagyontárgyról rendelkezni) a csődvagyonnal szembeni követelések lehető legnagyobb mértékű kielégítése érdekében. Ezért minden, az adóssal szemben szerződés alapján fennálló követelés a vagyonnal szembeni követeléssé válik. Az OA csak rendkívüli körülmények között tart fenn bármely olyan szolgáltatásalapú szerződést, amelyben a csődbe ment személy szerződő fél.

Ha az OA fenntart egy szerződést, személyes felelősséggel tartozik a vagyon pénzeszközeiből való megtérítéshez való joggal.[vi.]

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA: A DSA-t, illetve PIA-t megkötni kívánó adós által megteendő első lépés, hogy PC-t kér a megfelelő bíróságtól. Megszerzése esetén a PC megakadályozza, hogy bizonyos, a PC hatálya alá tartozó megnevezett vagy meghatározott hitelezők intézkedéseket tegyenek az adóssal szemben a meghatározott követelések behajtása vagy végrehajtása érdekében. A hitelező végeredményben

  • nem indíthat bírósági eljárást követelésével kapcsolatban;
  • nem folytathatja azokat a bírósági eljárásokat, ideértve a bírósági végzések/ítéletek végrehajtását stb. is, amelyek a PC kibocsátása előtt indultak, vagyis az ilyen bírósági eljárásokat felfüggesztettnek kell tekinteni a PC hatályosságának időtartama alatt;
  • nem tehet lépéseket követelésének behajtására vagy megfizetésének biztosítására;
  • nem léphet kapcsolatba az adóssal követelését illetően, kivéve, ha az adós ezt kéri tőle;
  • nem módosíthatja vagy mondhatja fel az adóssal kötött megállapodásokat; és
  • nem indíthat csődeljárást az adóssal szemben.

Ha az adós megállapodást köt, a fentiekhez hasonló jogérvényesítési korlátozások vonatkoznak a hitelezőkre a megállapodás időtartama alatt.

DRN: DRN esetében, ha azt jóváhagyta az érintett bíróság, a DSA-val, illetve a PIA-val kapcsolatban fent felsoroltakkal megegyező védelem illeti meg az adóst a DRN időtartama alatt.

Csőd

A biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezők eltérő bánásmódban részesülnek csőd esetén. A csődbe ment személy biztosíték nélküli hitelezőinek egyetlen lehetősége követeléseik behajtására, hogy a csődeljárásban bejelentik igényüket követelésük összegére. A biztosíték nélküli hitelezők nem indíthatnak bírósági eljárást a csődbe ment személlyel szemben a csődnyitás napját követően. Ez a High Court csődvégzésének közvetlen és automatikus következménye. A biztosítékkal rendelkező hitelezők jogait nem érinti a csődeljárás.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA, PIA, DRN:

Lásd a 7. kérdésre adott választ.

Csőd

Akárcsak a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak esetében, az OA a csődbe ment személy helyébe lép alperesként a hitelezők által a csődbe ment személlyel szemben indított minden folyamatban lévő peres eljárásban. Az OA folytathatja az eljárást, egyezséget köthet abban, vagy kiléphet abból. Ha az OA sikerrel folytatja az eljárást, minden ellenkövetelést és költséget be kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára. Ha az eljárás sikeres, vagy egyezséggel zárul, a megállapodás szerinti összeg elismert követeléssé válik a csődeljárásban.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Az ISI egy irányadó protokolldokumentumot (példadokumentumot) készített az érdekelt felek bevonásával a DSA és a PIA tekintetében. E dokumentum meghatározza az adósokat és a hitelezőket a megállapodás végrehajtása során terhelő kötelezettségeket. E dokumentumhoz a DSA-val és a PIA-val kapcsolatos minta-protokolldokumentumok vannak mellékelve.

Egy hitelező az alábbiak szerint vesz részt:

1. A követelés bizonyítása: DSA vagy PIA esetében, miután a bíróság PC-t bocsátott ki az adós részére, az adós PIP-jének írásban tájékoztatnia kell az érintett hitelezőket a kijelöléséről, és fel kell kérnie őket a követeléseiket alátámasztó bizonyítékok benyújtására, valamint annak közlésére, hogy miként kellene kezelni követeléseiket a megállapodás keretében.

Csőd esetén valamennyi hitelezőnek be kell nyújtania a követelést alátámasztó hivatalos bizonyítékokat, mielőtt arányos kielégítésben részesülnének.

2. Szavazás: Ha egy DSA-t vagy PIA-t megkötni kívánó adós nevében eljáró PIP hitelezői gyűlést hív össze, az érintett hitelezők szavazhatnak a megállapodás feltételeiről, feltéve, hogy bizonyították követelésüket.

3. Kifogások: Egy hitelező kifogást nyújthat be a bírósághoz a DSA vagy PIA hatálybelépése előtt. Ennek konkrét feltételeit jogszabály határozza meg.[vii.]

4. Egyezségi ajánlat: A hitelezők szavazhatnak a csődbe ment személy által előterjesztett egyezségi ajánlatról. Erre akkor kerül sor, ha a csődbe ment személy egyezséget kíván kötni néhány vagy összes hitelezőjével a csőd időtartamának letelte előtt annak érdekében, hogy teljes vagyonát megőrizze.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

-

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

 

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA esetében a hitelezők nem terjesztik elő hivatalosan követeléseiket az adóssal szemben. A folyamat első lépése az adós előírt pénzügyi kimutatásának (Prescribed Financial Statement, PFS) elkészítése. A PFS felsorolja valamennyi hitelezőt és az egyes hitelezőknek fizetendő összegeket, és a PC kibocsátásának ténybeli alapját képezi.  A PC kibocsátását követően a PIP felkérheti a hitelezőket követelésük bizonyítására még azelőtt, hogy a PIP elkészítené a fizetésképtelenségi megállapodást.  Ha egy hitelező az erre vonatkozó felkérést követően nem bizonyítja követelését, ez hatással van a megállapodással és a kielégítési aránnyal kapcsolatos szavazati jogokra.

DRN iránti kérelem esetén a hitelezők nem terjesztik elő hivatalosan követeléseiket, hanem egy AI felkérheti a hitelezőt annak megerősítésére, hogy az adós által esedékesként bejelentett összeg helyes.

A megállapodás napját követően keletkező új követelésekre nem vonatkozik a megállapodás.  Ha a már fennálló követelések nagysága változik, a megállapodás egészének módosítása kérhető (például függő kötelezettség kristályosodik ki).

Csőd

Csőd esetén a csődvagyon (a csődbe ment személy vagyontárgyainak és kötelezettségeinek összessége) profilját két formanyomtatvány tartalmazza, amelyeket a csődbe ment személynek ki kell töltenie és be kell nyújtania a csődfelügyelőhöz (Bankruptcy Inspector) a csődnyitás napján: az ügyek állására vonatkozó nyilatkozat (Statement of Affairs) és a személyes információkra vonatkozó nyilatkozat (Statement of Personal Information). A csőd nem bizonyított követelésként a kötelezettségek minden típusát érinti, feltéve, hogy az adós e kötelezettségei a csődnyitás napját, vagyis azon napot megelőzően keletkeztek, amelyen a csőd időtartama kezdődik. A csődbe ment személy csődnyitás napját követően keletkezett tartozásaira mint követelésekre nem terjeszthető ki a csőd.[viii.]

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Fizetésképtelenségi eljárás

A DSA-val és PIA-val kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárásban a PC kibocsátását követően a meghatározott hitelezőket értesítik a PC kibocsátásáról, és megküldik számukra az adós PFS-ének másolatát. A hitelezőt felkérhetik a követelés bizonyítására, és nyilatkoznia kell arról, hogy követelése kezelésének milyen módját részesíti előnyben. A hitelező követelését ugyanolyan módon kell bizonyítani, mint a csődbe ment személy adósságát a Bankruptcy Act alapján.

Miután a hitelező bizonyította követelését, szavazhat az adós javaslatának elfogadása céljából összehívott hivatalos hitelezői gyűlésen.  Ha a hitelező nem bizonyítja követelését, vagy egyébként nem megfelelő módon bizonyítja követelését, nem vehet részt a hitelezői gyűlésen, és nem részesülhet a megállapodás szerinti arányos kielégítésben.

Csőd

Az ISI csődrészlege a természetes személyek csődbe jutásának megállapítását követő napon egy sor pénzügyi intézményt és minisztériumot tájékoztat azokról a természetes személyekről, akiknek csődbe jutását a bíróság megállapította A csőd megállapítását az ISI honlapján és az Iris Oifigiulban, egy hivatalos ír állami kiadványban is közzéteszik.

A csődvagyon összes, biztosítékkal rendelkező hitelezője tájékoztatást kap arról (levélben vagy e-mailben), hogy a csőd megállapításától számítva harminc nap áll rendelkezésükre a csődvagyonnal szembeni követelésükre vonatkozó bizonyítékok benyújtására. A követelés például jelzálogot alapító közjegyző okirattal, számlákkal, kimutatásokkal és váltókkal bizonyítható, vagy bizonyos körülmények között eskü alatti írásbeli nyilatkozat kérhető a hitelezőtől.

A hitelezők csődvagyonból történő arányos kielégítése előtt az ISI közzéteszi a közelgő kifizetéseket és azokat az ügyeket, amelyekhez azok kapcsolódnak. A (biztosítékkal rendelkező és biztosíték nélküli) hitelezők harminc napot kapnak arra, hogy követeléseiket az ISI elé terjesszék azonos bizonyítási teher mellett.

Az ISI csődrészlege minden esetben felkéri a hitelezőket arra, hogy töltsék ki a követelés bizonyítására szolgáló formanyomtatványokat, amelyek az ISI honlapján érhetők el.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Elsőbbségi követelések

Személyes fizetésképtelenségi megállapodások (Personal Insolvency Arrangement, PIA) és adósságrendezési megállapodások (Debt Settlement Arrangement, DSA) esetében az elsőbbségi követeléseket a megállapodás feltételei szerint fizetik ki, csőd esetén pedig az elsőbbségi követelések közvetlenül a csőddel kapcsolatos díjakat és az OA-nál a csődvagyon kezelése során felmerült egyéb költségeket követik a rangsorban. Az alábbiak minősülnek elsőbbségi követelésnek:

  • bizonyos, a Revenue Commissionersnek (adóhatóság) megfizetendő összegek, többek között a jövedelemadó, a tőkejövedelem‑adó, a héa, a PAYE/PRSI stb.;
  • bizonyos, az adós csődbe jutása megállapításának vagy az adós általi megállapodáskötés napját (kezdőnap) megelőző 12 hónapban felmerült helyi önkormányzati adók. Ezek az önkormányzati tanácsi adókat és díjakat is magukban foglalják;
  • az adós bármely alkalmazottjának a kezdőnapot megelőző 4 hónapra járó bérek és keresetek;
  • minden, ezen alkalmazottaknak járó, nyugdíjjal, szabadsággal vagy betegállománnyal kapcsolatos kifizetés.[ix.]

Biztosított követelések

PIA esetében a biztosítékkal rendelkező hitelező kötve van a megállapodás feltételeihez. Rendes PIA esetében a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az adós jövedelméből elégítik ki a megállapodásban rögzített összegben. Az adósnak az észszerű megélhetési költségek és a PIP díjainak levonását követően megmaradt havi jövedelmét, ha van ilyen, arányosan kifizetik az adós biztosíték nélküli hitelezőinek.

A csőd nincs hatással egy biztosítékkal rendelkező hitelező jogaira. Egy ilyen hitelező az alábbi három lehetőség közül választhat biztosított követelését illetően:

  • biztosítékára támaszkodik – ez azt jelenti, hogy ténylegesen a csődeljáráson kívül marad;
  • értékesíti biztosítékát, vagy megállapítja annak értékét, és követelést támaszt a különbözetre (ha van ilyen) – a hitelező kiszámítja a biztosított vagyontárgy valós piaci értékét, és levonja azt a teljes követelésből. A különbözetet (ha van) felveszik a csődvagyonban nem biztosított követelésként. Ennek során a biztosítékkal rendelkező hitelező értékesítheti a szóban forgó vagyontárgyat;
  • lemond biztosítékáról – a biztosítékkal rendelkező hitelező teljes mértékben lemondhat biztosítékáról, és követelését felvetetheti a csődvagyonba nem biztosított követelésként.

Nem biztosított követelések

A biztosíték nélküli hitelezők követeléseit mind a PIA, mind a DSA esetében a megállapodásban rögzített feltételek szerint rendezik. DRN esetében, ha egy személy körülményei javulnak a felügyeleti időszak során, ezt közölnie kell az ISI-vel, és a változás mértékétől függően megkérhetik arra, hogy járuljon hozzá adósságának rendezéséhez.

A csődvagyon biztosíték nélküli hitelezőinek követelései egyenrangúak. Követeléseik rendezésére a csődeljárással kapcsolatos díjak, az OA költségei és az elsőbbségi követelések rendezése után megmaradó pénzeszközök kifizetése útján kerül sor.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Fizetésképtelenségi eljárás

A fizetésképtelenségi eljárás kielégítő befejezésének általános feltétele, hogy az adós a megállapodás teljes időtartama alatt eleget tett a megállapodás szerinti kötelezettségeinek. Ennek teljesülése esetén az adós megszabadul fedezetlen adósságaitól.  A biztosított követelések helyzete a megállapodás konkrét feltételeitől függ majd.

Ha az adós megsérti a DRN, a DSA vagy a PIA feltételeit, ezeket megszüntethetik. Ha az adós hat hónapig nem fizeti tartozásait, a megállapodást sikertelennek kell tekinteni. Az adós mindegyik esetben felelőssé válik az általa megfizetendő teljes tartozásért, ideértve minden hátralékot, díjat és az e tartozások nemfizetésének időszaka alatt keletkezett összes kamatot.

Csőd

Az a csődbe ment személy, aki teljes mértékben együttműködött a csődeljárásban, automatikus rehabilitációban részesül egy év elteltével. A csődbe ment személy a csőd időtartama alatt bármikor (egyezségi) ajánlatot tehet hitelezőinek adósságainak rendezése céljából. A csődbe ment személynek a High Courttól kell kérnie csődeljárásának felfüggesztését; ez megakadályozza az OA-t a vagyon vagyontárgyainak további értékesítésében. A csődbe ment személy ezután egyezségi ajánlatot tehet hitelezőinek a High Courton. Az egyezségi ajánlatról a csődbe ment személy hitelezői szavaznak; ha e hitelezők legalább 60%-a (mind a hitelezők számát, mind a követelések értékét tekintve) egyetért az ajánlat feltételeivel, az ajánlat elfogadásra kerül.

Az egyezségi ajánlatban közösen megállapított összeg kifizetésére a vagyonból történő arányos kielégítés útján vagy a csődbe ment személy saját pénzeszközeinek felhasználásával kerülhet sor. Az OA hivatalánál a csőd kezelésével kapcsolatban felmerült díjakat és költségeket, valamint az elsőbbségi követeléseket meg kell fizetni. Ha az OA elfogadja a High Court által közvetített egyezségi ajánlatot, a csődbe ment személy rehabilitációban részesül.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Fizetésképtelenségi eljárás

Biztosíték nélküli hitelezők – nem alkalmazandó.

Biztosítékkal rendelkező hitelezők – a biztosított követelések helyzete a megállapodás konkrét feltételeitől függ majd.

Csőd

Csőd esetén a hitelezők nem indíthatnak eljárást a csődbe ment személlyel szemben egyetlen fennálló követelés tekintetében sem a csődnyitás napját követően (a csődbe ment személlyel szemben a csődnyitást követően keletkezett követelések általában érvényesíthetők); ehelyett közvetlenül az OA-hoz kell fordulniuk. Miután a csődbe ment személy rehabilitációban részesült, amire az esetek többségében egy év elteltével kerül sor (a meg nem felelés gyakorisága stb. ezen időt akár 15 évre is meghosszabbíthatja), minden nem biztosított követelés (az elsőbbségi követeléseket is ideértve) megszűnik. A biztosítékkal rendelkező hitelezők követelései, ha e hitelezők azt a lehetőséget választják, hogy biztosítékukra támaszkodnak, a rehabilitációt követően is fennmaradnak. A biztosítékkal rendelkező hitelezők esetében a csődeljárás nincs hatással e hitelezők biztosított vagyontárgy feletti jogaira.

Ha a biztosítékkal rendelkező hitelező megállapította biztosítékának értékét, és a csődeljárásban (nem biztosított követelésként) követelést támasztott a különbözetre, az arányos kielégítést követően fennmaradó részt le kell írni a rehabilitáció után. Meg kell jegyezni, hogy még ha a biztosítékkal rendelkező hitelező kizárólag azt a lehetőséget választja is, hogy biztosítékára támaszkodik (és nem támaszt követelést a csődeljárásban a különbözetre), a hitelezőnek nem lesz lehetősége az adóstól bármely veszteséget követelni az adós rehabilitációját követően. Ilyen helyzetben a csőd által a biztosított kölcsönre (vagy jelzáloghitelre) gyakorolt nettó hatás az, hogy (a csődnyitás napján) a kölcsön kapcsolt vagyontárgy értékén felüli részét nem biztosított követelésként kezelik.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Fizetésképtelenségi eljárás

DSA vagy PIA: A fizetésképtelenségi eljárásban általában a hitelezők viselik a megállapodás költségeit. A PIP díjait – a hitelezőkkel a megállapodásról történt szavazás és a megállapodás elfogadásának időpontjában vagy a bíróság által felülvizsgálat alapján történt jóváhagyást követően kötött megállapodásnak megfelelően – levonják az adós rendelkezésre álló pénzeszközeiből. Ha egy hitelező kifogást emel a PC kibocsátásával vagy a megállapodással szemben, általában e hitelező viseli a saját költségeit [x.].  Ha egy hitelező kifogást emel a javasolt PIA-val szemben, a hitelező kérheti a bíróságtól, hogy kifogásának elfogadása esetén ítélje meg a költségeket [xi.]. A költségek általában az okot követik, vagyis annak a félnek kell viselnie a költségeket, akinek cselekménye előidézte azokat.

DRN: A DRN esetében nem merülnek fel költségek.

Csőd

A hitelezők viselik a csődeljárás költségeit, amelyeket a csődvagyonban rendelkezésre álló pénzeszközökből kell kifizetni.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Fizetésképtelenségi eljárás

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindításához teljesítendő feltételek között szerepel egy rendelkezés, amely szerint az adósnak teljes és pontos nyilatkozatot kell benyújtania pénzügyeiről, és alá kell írnia az ezen információt megerősítő kötelező nyilatkozatot. A személyes fizetésképtelenségi szakértőnek (Personal Insolvency Practitioner, PIP) szintén meg kell győződnie arról, hogy az adós őszinte, és teljeskörűen feltárt előtte a pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden releváns információt. Egy hitelező vagy PIP, illetve az ISI kizárólag a DRN esetében kérheti a bíróságtól, hogy a PI Actben meghatározott okokból szüntessen meg egy fizetésképtelenségi eljárást; ilyen okok lehetnek többek között a következők:

  • az adós szándékosan úgy rendezte pénzügyeit, hogy jogosult legyen igénybe venni egy megállapodást vagy a DRN-t;
  • nem teljesültek a törvény eljárási követelményei;
  • az adós előírt pénzügyi kimutatása (Prescribed Financial Statement, PFS) pontatlan vagy hiányos, minek eredményeként a hitelezőt vagyoni kár érte vagy érheti;
  • az adós nem teljesítette a jogosultsági követelményeket;
  • az adós egy harmadik felet részesített előnyben, ezáltal csökkentve a tartozásainak kifizetésére rendelkezésre álló összeget; vagy
  • az adós a 2012. évi (módosított) Insolvency Act (a fizetésképtelenségről szóló törvény) szerinti bűncselekményt követett el.

A hitelezők nem kérhetik a fizetésképtelenségi eljárás megindulása előtti ügylet vagy vagyonátruházás visszafordítását. Ha azonban úgy tekinthető, hogy az adós túlzott mértékű befizetéseket teljesített egy nyugdíjalapba, a hitelező pénzügyi kártérítést kérhet a bíróságoktól. Ennek eredményeként a bíróság elrendelheti, hogy az alapkezelő térítse vissza a teljes összeget a megállapodásban részt vevő hitelezők közötti elosztás céljából.

Csőd

A csődbe ment személy által a hitelezők vagy egyéb személyek felé teljesített korábbi vagyonátruházások és kifizetések megsemmisíthetők a csődre vonatkozó jogszabályok alapján. Ez a helyzet áll fenn többek között akkor, ha

  • a csődbe ment személy pénzösszegeket fizetett egy hitelezőnek, vagy vagyontárgyat ruházott át rá, előnyben részesítve őt az összes többi olyan hitelezővel szemben, akinek tartozik. Az OA kérheti a csődnyitás napját megelőző három éven belül teljesített ilyen kifizetések visszafordítását. Ha az OA sikerrel jár, a szóban forgó összeget vissza kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára;[xii.]
  • a csődbe ment személy vagyontárgyat ruházott át egy harmadik személyre, vagy ajándékozott neki a valós piaci értéknél kisebb összegért. Ha az OA pernyertes lesz a High Court előtt, a csődnyitás napját megelőző három éven belül teljesített ilyen átruházások megsemmisíthetők, és a hiányt be kell fizetni a csődvagyonba valamennyi hitelező javára;[xiii.]
  • a csődbe ment személy úgynevezett „elkerülési” ügyletnek tekinthető vagyonátruházást vagy kifizetést végzett, vagyis a csődbe ment személy el akarta kerülni, hogy a vagyontárgy vagy a pénzösszeg a csődvagyon részéve váljon. Ezen esetekben két időszak különböztethető meg:
    • a csődöt három évvel megelőzően teljesített ilyen ügyletek visszafordíthatók az OA által a High Court előtti pernyertessége esetén;
    • a csődöt öt évvel megelőzően teljesített ilyen ügyletek, feltéve, hogy a csődbe ment személy nem bizonyítja, hogy fizetőképes volt az ügylet időpontjában.[xiv.]

Az OA-nak a fenti helyzetek mindegyikében eskü alatti írásbeli nyilatkozattal kell bizonyítania a High Court előtt, hogy az említett ügyletekre valóban olyan módon került sor, amely megfelel a High Courtnak a jogszabályokban rögzített feltételek szerint; ezen ügyletek/átruházások tehát hátrányt okoznak a csődvagyon hitelezőinek.



[i.] Lásd a 2012. évi (módosított) Insolvency Act 3. fejezetének 59–64. szakaszát (DSA) és 4. fejezetének 93–98. szakaszát (PIA) a védelmi tanúsítványokra (Protective Certificates, PC) vonatkozó szabályozást illetően

[ii.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 115A. szakasza

[iii.] Lásd a 2012. évi Personal Insolvency Act (a személyes fizetésképtelenségről szóló törvény) 5. részét a személyes fizetésképtelenségi szakértő jogszabályi alapját illetően, valamint a 2013. évi Personal Insolvency Act 2012 (Authorisation and Supervision of Personal Insolvency Practitioners) Regulationst (a 2012. évi Personal Insolvency Actról [a személyes fizetésképtelenségi szakértők engedélyezése és felügyelete] szóló rendelet; S.I. 2013. évi 209. sz.) a képesítési kritériumokat, a szabályozási standardokat és az engedélyezési követelményeket illetően

[iv.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 135. szakasza és az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act első függelékének 17. szakasza

[v.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 135. szakaszának (2) bekezdése

[vi.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 61. és 136. szakasza

[vii.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 87. szakasza (DSA) és 120. szakasza (PIA)

[viii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 75. szakasza

[ix.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 81. és 101. szakasza

[x.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 97. szakasza

[xi.] A 2012. évi (módosított) Insolvency Act 115. szakaszának a) pontja

[xii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 57. szakasza

[xiii.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 58. szakasza

[xiv.] Az 1988. évi (módosított) Bankruptcy Act 59. szakasza

Utolsó frissítés: 15/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Görögország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás vállalkozásokkal és gazdasági célú, jogi személyiséggel rendelkező személyegyesülésekkel szemben indítható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az eljárás megindításához magának az adósnak, a jogos érdekkel rendelkező hitelezőnek, vagy közérdekű vonatkozásokkal rendelkező esetben az elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek (eisangeléas protodikón) kell kérelmet benyújtania. Az eljárás megindításának feltételei: a) hitelező akkor terjeszthet elő kérelmet, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit; b) az adós által benyújtott kérelem esetén elegendő annak valószínűsége, hogy nem tudja rendezni a tartozásait. A bíróság állapítja meg a fizetési kötelezettségek teljesítése megszűnésének időpontját, amely nem haladhatja meg az ítélet kihirdetésének időpontját megelőző két évet. A bíróság elnöke jogos érdekkel rendelkező személyek kérelmére elrendelheti az adós vagyonát a hitelezőket hátrányára érintő bármely változás megakadályozásához szükséges valamennyi intézkedést. Az ilyen intézkedések alkalmazását a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatala automatikusan megszünteti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (ptocheutikí periousía) részét képezi a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Nem képezik részét a) a nélkülözhetetlen vagyontárgyak, vagyis az adós és családja alapvető létfenntartásához elengedhetetlen dolgok, és adós megélhetést biztosító munkájához szükséges dolgok, vagy b) a külön jogszabályi rendelkezések alapján kizárt vagyontárgyak. Nem része a fizetésképtelenség megállapítását követően az adós által szerzett vagyon sem.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenség megállapítása annak időpontjától kezdődően automatikusan megfosztja az adóst a vagyona feletti rendelkezés, vagyis az annak kezelésére és értékesítésére irányuló jogától. Az adós semmilyen rendelkezését nem lehet a vagyonfelügyelő (sýndikos) beleegyezése nélkül végrehajtani. A vagyon felett a vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós kizárólag jogszabályban meghatározott kivételes esetekben rendelkezhet saját vagyona felett. A kinevezett vagyonfelügyelőnek legalább öt év gyakorlattal rendelkező jogásznak kell lennie. A vagyonfelügyelő munkáját az előadó bíró (eisigitís dikastís) felügyeli. A vagyonfelügyelő egyes intézkedései a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság (fizetésképtelenségi bíróság, ptocheutikó dikastírio) engedélyéhez kötöttek. A fizetésképtelenségi bíróság a fizetésképtelenségi eljárás irányításáért felelős legfelsőbb felügyeleti szerv.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenség megállapítása nem érinti a hitelező arra irányuló jogát, hogy beszámítást kérjen az adós ellenkövetelésével kapcsolatban, feltéve, hogy a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően teljesültek a beszámítás feltételei. A beszámításra vonatkozó valamennyi tilalmat alkalmazni kell fizetésképtelenség esetén is.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenségről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos, az adós mint részes fél közreműködésével kötött valamennyi kétoldalú szerződés hatályban marad. Az előadó bíró engedélye alapján a vagyonfelügyelő jogosult a hatályos szerződések teljesítésére, a másik féltől pedig azok teljesítését követelheti. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tartós szerződések hatályban maradnak. A pénzügyi szerződések kizártak. A fizetésképtelenségről szóló jogszabályi rendelkezések nem érintik a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló, megszüntetéshez való jogot. A fizetésképtelenség megállapítása jogalapot biztosít azon személyes jellegű szerződések megszüntetésére, amelyeket az adós mint részes fél közreműködésével kötöttek. A vagyonfelügyelő harmadik félre ruházhatja át az olyan szerződéses jogviszonyt, amelyben az adós a másik fél. A fizetésképtelenség megállapítása megszünteti a foglalkoztatási jogviszonyt.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenség megállapítása automatikusan felfüggeszti az egyéni hitelezőknek az adóssal szemben a fizetésképtelenség keretébe tartozó követeléseik kielégítése érdekében indított eljárásait, a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, esetükben a felfüggesztés nem vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban található biztosítékra. Bizonyos feltételekkel azonban ezekre a hitelezőkre is alkalmazható néhány hónapos felfüggesztés. A fizetésképtelenség megállapítása esetén konkrétan a következő intézkedések tiltottak: a végrehajtás folytatása, teljesítés vagy megállapítás iránti kereset előterjesztése, ilyen peres eljárások folytatása, fellebbezések benyújtása vagy tárgyalása, igazgatási vagy adóügyi aktusok kibocsátása vagy azok fizetésképtelenség alá vont vagyonra vonatkozó végrehajtása.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenség megállapításának időpontjában folyamatban lévő peres eljárásokat a vagyonfelügyelő folytatja, ha ezekben a peres eljárásokban az adós a hitelező fél. Amennyiben ő az adós fél, a peres eljárást felfüggesztik, és a bejelentési és ellenőrzési eljárást kell lefolytatni.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezőknek a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál (grammatéas ton ptocheúseon) kell előterjeszteniük az adóssal szembeni követeléseiket. Az elsőbbségtől vagy a biztosítékoktól függetlenül valamennyi hitelező - ideértve a feltételes követelésekkel rendelkezőket is - együtt alkotja a hitelezők gyűlését (synéleusi ton pistotón). Az első gyűlést a fizetésképtelenséget megállapító ítélet hívja össze. A gyűlés megválaszthatja a három főből álló hitelezői választmányt (epitropí pistotón), amely kijelölheti a valamennyi tag nevében eljáró közös képviselőt. A három főből álló hitelezői választmány nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárást.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós ingó és ingatlan vagyontárgyait számba vevő leltár összeállítását követően a vagyonfelügyelő egyeztethet az előadó bíróval, és engedélyt kérhet a vagyon részét képező áruk vagy ingóságok értékesítésére, de csupán az aktuális igények fedezése céljából. A vagyonfelügyelő csak akkor értékesítheti az adós vagyontárgyait és oszthatja fel a bevételt a hitelezők között a vállalkozás egészének vagy egyes vagyontárgyainak értékesítésével, ha befejeződött a hitelezők ellenőrzése, és nem fogadtak el vagy hagytak jóvá a vállalkozásra vonatkozó reorganizációs tervet, vagy ha visszavonták az ilyen elfogadást vagy jóváhagyást. Az adós ingatlan vagyona csak a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság engedélyével értékesíthető, amelyet a vagyonfelügyelő kérelmére és az előadó bíró jelentését követően adnak meg.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Az adós valamennyi hitelezője előterjesztheti követeléseit és benyújthatja iratait a fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál, függetlenül attól, hogy elsőbbséget élvező vagy biztosított követelésről van-e szó vagy sem. A fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelezők azok, akik a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában esedékes és bíróság előtt érvényesíthető, szerződéses pénzköveteléssel rendelkeznek az adóssal szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően esedékessé vált követeléseket nem lehet benyújtani. A vagyonfelügyelő bírósági eljárásban felmerült költségeit, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésével összefüggésben felmerült költségeket, a vagyonfelügyelő díjazását és a magán a vagyonon fennálló követeléseket (omadiká pistómata) előre levonják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntést követően, és kielégítik az adós hitelezőinek rangsorolását megelőzően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követeléseket a fizetésképtelenséget megállapító ítéletnek a Jogász Kamara Bírósági Közlönyében (Deltío Dikastikón Dimosieúseon tou Tameíou Nomikón) történő közzétételét követő egy hónapon belül, írásban kell bejelenteni a fizetésképtelenségi nyilvántartásba, feltüntetve a fajtát, a jogalapot, az esedékessé válás időpontját stb. A fenti benyújtási határidő leteltét követően a hitelező továbbra is benyújthat ellenkövetelést (anakopí), és kérheti követelésének fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság általi ellenőrzését. Az ellenőrzésre a következők alkalmazandók: a) a vagyonfelügyelő folytatja le az előadó bíró jelenlétében a követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül; b) az ellenőrzés alatt álló követelés hitelezője személyesen vagy megfelelő meghatalmazással rendelkező harmadik fél útján részt vehet az ellenőrzésen; c) az ellenőrzés keretében összevetik a hitelező iratait az adós könyvelésével és irataival; d) az előadó bíró jelentést készít a hitelezők követeléseinek ellenőrzéséről; e) kétség esetén az előadó bíró dönt a követelés nyilvántartásba vételéről és ideiglenesen is nyilvántartásba veheti azt; f) az adós, a vagyonfelügyelő és a már nyilvántartásba vett követeléssel rendelkező hitelező az ellenőrzés során kifogással élhet. Nincs a fenti eljáráshoz tartozó külön formanyomtatványokat rendelkezésre bocsátó, e célra létrehozott honlap. Az elsőfokú bíróság (protodikeío) mellett működő fizetésképtelenségi ügyekben eljáró hivatalnál azonban hozzáférhetők a külön formanyomtatványok.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolására irányuló döntés meghozatalát követően a vagyonfelügyelő haladéktalanul elkészíti a felosztási tervet és benyújtja azt az előadó bírónak. Utóbbi végrehajthatóvá nyilvánítja a tervet és kifüggeszti hivatalában. A felosztás keretében a következő általános elsőbbségeket veszik figyelembe: i. az adós tevékenységének folytatása érdekében biztosított, bármilyen finanszírozásból eredő követelések; ii. az adós egészségügyi ellátására és temetési költségeire vonatkozó követelések; iii. a szükséges élelmiszerellátás biztosítására irányuló követelések; iv. a munkavállalók foglalkoztatásukhoz kapcsolódó követelései, ügyvédi díjak; v. őstermelők követelései; vi. a görög állam és a helyi hatóságok követelései; vii. a garanciaalap (synengyitikó) követelései, és a hitelezők különös elsőbbséget élvező követelései, például az adós valamely külön ingóságára vagy ingatlanára, vagy pénzösszegre vonatkozó követelések. A valamely vagyontárgy értékesítéséből származó bevételre vagy valamely pénzösszegre vonatkozó, átfedő elsőbbségi követelések esetén a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Reorganizációs tervet az adós és a vagyonfelügyelő nyújthat be a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bírósághoz. A tervnek tartalmaznia kell az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, valamint a hitelezők kielégítésére irányuló javaslatot, a meghozandó intézkedések bemutatását, például a szervezeti változtatásokat és üzleti terveket, a jogok keletkezését és az egyes hitelezők átfogó rangsorolását stb. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság hivatalból, a benyújtástól számított 20 napon belül előzetesen megvizsgálja a tervet, és a törvényben meghatározott különös okokból elutasíthatja azt. Ha a bíróság nem utasítja el a tervet, akkor legalább három hónapos határidőt szab a hitelezőknek annak elfogadására vagy elutasítására, valamint megállapítja a hitelezők ülésének időpontját. A terv megvitatása és az azzal kapcsolatos szavazás az előadó bíró jelenlétében történik. A terv elfogadása minősített többséget igényel. A reorganizációs terv hitelezők általi elfogadását követően benyújtják azt a bírósághoz jóváhagyásra. A terv a jóváhagyására irányuló végleges ítéletet követően valamennyi hitelezőre nézve kötelezővé válik, függetlenül attól, hogy hányadik helyen állnak a rangsorban, és benyújtották-e követeléseiket. A fizetésképtelenségi eljárást megszüntetik. A hitelezők önállóan indíthatnak eljárást.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetésének megállapítását követően megszűnik az adós jogainak korlátozása, az adós ismét rendelkezhet a vagyona felett, a hitelezők pedig önállóan indíthatnak eljárást. Pontosabban, a fizetésképtelenségi eljárás a vagyon felszámolásával szűnik meg, és a vagyonfelügyelő egy hónapon belül benyújtja jelentését.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségei és a kapcsolódó kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós által a fizetési kötelezettségek teljesítésének megszüntetése és a fizetésképtelenség megállapítása közötti időszakban (átmeneti időszak, ýpopti períodos) tett olyan cselekmények, amelyek hátrányosak a hitelezők összességére nézve, visszavonhatók (visszavonható cselekmények, práxeis dynitikís anáklisis), vagy vissza kell vonni azokat (kötelezően visszavonandó cselekmények, práxeis ypochreotikís anáklisis) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A visszavonás iránti kérelmet a vagyonfelügyelő, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén a hitelező terjesztheti elő a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság előtt. A visszavont cselekmény alapján az adós valamely vagyontárgyának birtokába jutott személynek vissza kell azt adnia a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba.

Utolsó frissítés: 13/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Spanyolország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A concurso de acreedores (hitelezői gyűlés) elnevezésű fizetésképtelenségi eljárás a polgári jogi adósra és kereskedőre egyaránt vonatkozik, legyenek azok akár természetes vagy jogi személyek. Az erre vonatkozó szabályokat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény átdolgozott szövege (Texto Refundido de la Ley Concursal) tartalmazza, amelyet a 2020. május 5-i 1/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hagyott jóvá. Az átdolgozott szöveg magában foglalja és pontosítja a természetes személyek fizetésképtelenné nyilvánítása tekintetében a fizetésképtelenségre vonatkozó spanyol jogszabályokba a 25/2015. sz. törvénnyel annak érdekében bevezetett módosításokat és különleges jellemzőket is, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során lehetővé váljon az adósok kifizetetlen tartozások alóli mentesítése.

Bármely adós, legyen akár természetes személy (beleértve a kiskorúakat vagy a jogképességgel nem rendelkező személyeket) vagy jogi személy, vállalkozó vagy fogyasztó, fizetésképtelenné nyilvánítható, a törvény ugyanakkor az adott adós típusa vonatkozásában előírásokat tartalmaz, különösen a cégek vagy fogyasztók tekintetében.

A jogi személyek fizetésképtelenné nyilváníthatók akkor is, ha felszámolási eljárás alatt állnak. Lényegtelen, hogy a jogi személyek cégcsoport részét képezik-e, mivel a cégcsoportot alkotó egy vagy több társaság fizetésképtelenné nyilvánítható, önmagában a csoport azonban nem.

Fizetésképtelenségi eljárás örökség tekintetében is kezdeményezhető, feltéve, hogy azt nem feltétel nélkül fogadták el.

Az állam területi szervezetét képező hatóságok, közszektorbeli szervek és egyéb közjogi szervek nem nyilváníthatók fizetésképtelenné.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

2.1. A fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei

A jogszabályok néhány, a fizetésképtelenségi eljárás megindításához teljesítendő szubjektív és objektív előfeltételt határoznak meg:

A) Szubjektív előfeltétel: minden adós – természetes vagy jogi személy, vállalkozó vagy fogyasztó – fizetésképtelenné nyilvánítható, a jogszabályok ugyanakkor az adott adós típusa tekintetében bizonyos előírásokat tartalmaznak, különösen a cégek vagy fogyasztók tekintetében.

Az állam területi szervezetét képező hatóságok, közszektorbeli szervek és egyéb közjogi szervek nem nyilváníthatók fizetésképtelenné.

B) Objektív előfeltétel: az adós fizetésképtelensége, amely a fogalommeghatározás szerint a fizetési kötelezettségek rendszeres teljesítésére való képtelenség.

2.2. Az eljárás megindítására jogosult felek

Attól függően, hogy a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelezők nyújtották be, a benyújtásra vonatkozó követelmények eltérnek.

Ha a fizetésképtelenségi eljárást az adós kérelmezte (önkéntes eljárás), az adósnak a bíróság előtt igazolnia kell, hogy jelenleg fizetésképtelen vagy a közeljövőben azzá válik; azaz, hogy a fizetési kötelezettségeit nem tudja rendszeresen teljesíteni. Ha a fizetésképtelenség aktuálisan fennáll, az adós attól számított két hónapon belül, hogy a fizetésképtelenségéről tudomást szerzett vagy tudomást kellett volna szereznie, köteles fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni.

A törvény szerint azonban ebben a két hónapos időszakban az adós értesítheti a bíróságot arról, hogy tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel az adósság refinanszírozására irányuló megállapodásról; Ebben az esetben a határidő a tárgyalások ideje alatt felfüggesztésre kerül, és a hitelezők három hónapig nem indíthatnak külön végrehajtási eljárást azon vagyontárgyakra, amelyekre az adósnak a tevékenységéhez szüksége van. E határidő lejártát követően, ha az adós nem tud megállapodni a hitelezőkkel, az adós köteles egy hónapon belül fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezni.

A kérelemmel együtt az adósnak be kell nyújtania bizonyos dokumentumokat, mint például a gazdasági tevékenységére vonatkozó jelentést, vagyonleltárt, a hitelgaranciát nyújtó hitelezők jegyzékét, a munkavállalók jegyzékét, valamint a vonatkozó könyvelést, ha annak vezetésére köteles.

A természetes vagy jogi személy adósok kötelesek fizetésképtelenségi eljárást kérelmezni, ha adott pillanatban fizetésképtelenek, amely állapot akkor áll fenn, ha valamely személy a fizetési kötelezettségeit nem tudja rendszeresen teljesíteni. Másrészről, ha fizetésképtelenség fenyeget (még nem áll fenn, de várható), az adósok egész egyszerűen fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatala iránti kérelmet terjeszthetnek elő.

A kereskedelmi bírósághoz (juzgado de lo mercantil) benyújtandó kérelemnek meg kell felelnie bizonyos, a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 6. és 7. cikkében előírt kötelező követelményeknek: jelentés az adós pénzügyi és jogi múltjáról; annak feltüntetése, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet; jogi személy esetében meg kell nevezni a részvényeseket, a vagyonfelügyelőket vagy a felszámolókat, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót; az eszközök és jogok leltára, az azonosításukhoz szükséges megfelelő információkkal együtt; a hitelezők betűrendes listája, feltüntetve címüket, a követelések összegét és lejáratát, valamint a meglévő garanciákat; adott esetben a munkavállalók jegyzéke; ha az adós könyvvezetésre kötelezett, be kell nyújtania könyvelését; valamint ha vállalatcsoporthoz tartozik, ezt jeleznie kell, és be kell nyújtania a csoport konszolidált beszámolóját.

Az adós köteles együttműködni a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróval és a vagyonfelügyelővel, és nem csupán abban a passzív értelemben, hogy betartja a számára előírt követelményeket, hanem aktív értelemben, bármely fontos esemény közlésével. E kötelezettség magában foglalja a (bíróság és a vagyonfelügyelők előtti) megjelenés, együttműködés és tájékoztatás kötelezettségét is. E kötelezettségek a természetes személy adósokra, valamint azokra az adósokra vonatkoznak, akik jelenleg jogi személyek de facto vagy de jure igazgatói, vagy a megelőző két évben ezt a pozíciót töltötték be. E kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a fizetésképtelenség felróhatóságának megállapítása alkalmazásában beáll a szándékos kötelezettségszegés vagy súlyos gondatlanság vélelme (amely esetekben a felróhatóságra vonatkozó szakasz az irányadó; azaz a hátrányos megállapodás jóváhagyása vagy a felszámolási eljárás megindulása okán).

A fizetésképtelenségért az adós felelőssé tehető és megbüntethető. A fizetésképtelenségi eljárás egyik célja a fizetésképtelenség okainak, és különösen annak vizsgálata, hogy az adós vagy más hozzá közvetlenül vagy más módon kapcsolódó személyek viselkedése hozzájárult-e a fizetésképtelenség előidézéséhez vagy súlyosbodásához. Ez magában foglalja a kapcsolódó kötelezettségeknek fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 455. és 456. cikkében meghatározott, a szankciókra vonatkozó táblázat használatával történő pontosítását.

2.3. Az eljárás megindítása és az eljárás hatálybalépésének időpontja:

A bíró köteles megvizsgálni a benyújtott dokumentációt, és ha a fizetésképtelenség vagy a fenyegető fizetésképtelenség igazolt, a bíró az adóst a kérelem napjával vagy az azt követő nappal fizetésképtelenné nyilvánítja. Ha a benyújtott dokumentáció hiányos, a bíró a hiányzó adatok pótlására egyszeri ötnapos határidőt biztosíthat.

A fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők bármelyike kérelmezheti, amely esetben az eljárás kötelező jellegű (concurso necesario). A fizetésképtelenségi intézkedést kérő hitelezőknek bizonyítékot kell nyújtaniuk az adós aktuális fizetésképtelenségéről, és bizonyítaniuk kell, hogy az adóssal szemben végrehajtási végzést hoztak, amely igazolja, hogy a követelés behajtásához nem állt rendelkezésre elegendő vagyon, vagy bizonyítékot kell szolgáltatniuk a fizetésképtelenség vélelmének beállását eredményező egyes tényekről, például az alábbiakról: az adós általánosságban beszüntette kötelezettségei kifizetését; az adós vagyonának nagy részét lefoglalták; eszközök gyors eltitkolása vagy értékesítése; vagy bizonyos tartozások (adók, társadalombiztosítási járulékok, munkavállalói követelések) meg nem fizetése.

Ha a fizetésképtelenségi eljárást hitelező kérelmezte, beidézik az adóst, aki vitathatja a fizetésképtelenséget megállapító végzést. Ilyen esetekben a bíró tárgyalást tart, amelyen a felek – bizonyos korlátozásokkal – bizonyítékokat terjeszthetnek elő, és a bírónak el kell döntenie, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen-e vagy sem, és, adott esetben, meg kell hoznia a fizetésképtelenséget megállapító végzést. Az eljárás megindítására akkor is sor kerül, ha az adós tudomásul veszi és nem vitatja a fizetésképtelenséget megállapító végzést, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson.

A legfeljebb ötmillió euró becsült értékű kötelezettséggel rendelkező természetes személy adósok a fennálló vagy fenyegető fizetésképtelenség esetében peren kívüli fizetési megállapodás elérésére irányuló eljárást kezdeményezhetnek. Ezt az eljárást a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 631. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő jogi személyek is kérelmezhetik.

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat a meghozatalát követően hatályba lép még akkor is, ha a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.

2.4. A fizetésképtelenséget megállapító végzés közzététele:

A fizetésképtelenséget megállapító végzést lehetőleg elektronikus úton kell közzétenni, a határozat kivonatát pedig közzé kell tenni az Állami Hivatalos Közlönyben is, a bíró azonban, amennyiben azt elengedhetetlennek tartja, elrendelheti a határozat más médiumokban való közzétételét is.

2.5. Ideiglenes intézkedések:

A fizetésképtelenségi eljárást kérelmező személy kérelmére és, adott esetben, az esetleges kötelezettségek fedezetéül szolgáló biztosíték nyújtását követően, a bíró, miután a kérelemnek helyt adott, az általános eljárásrendben meghatározott módon meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az adós vagyonának elidegenítésére ne kerüljön sor.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

3.1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak

A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgy és jog, valamint azok a vagyontárgyak és jogok is a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vagy az „eljárás hatálya alá tartozó vagyon” részét képezik, amelyeket az adós az eljárás időtartama alatt szerez vagy kap vissza. A jogszabályok által le nem foglalhatónak minősített vagyontárgyak kivételt képeznek.

A hajókra vagy repülőgépekre vonatkozó elsőbbségi jogokkal rendelkező hitelezők az ágazati jogszabályok által engedélyezett lépések megtételével elkülöníthetik e vagyontárgyakat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból.

A házas természetes személy adósok elleni fizetésképtelenségi eljárás esetében ezen adósok különvagyona az eljárás alá vont vagyon részét fogja képezni, és amennyiben házastársi közös vagyonra vonatkozó megállapodással rendelkeznek, a közös vagyon is az eljárás alá vont vagyon részét fogja képezni, ha azok az adós kötelezettségeinek fedezéséhez szükségesek.

A fizetésképtelenségi eljárás esetében nem kell megszakítani az adós tevékenységét, és az adós a jogosultságainak engedélyezésére vagy felfüggesztésére vonatkozó megállapodás alapján továbbra is működtetheti a társaságát. Általánosságban, az adós jogosultságainak felügyelet alá vonása esetében a vagyonfelügyelők engedélye szükséges a vagyon kezeléséhez vagy az azzal való rendelkezéshez, egyes általános jellegű cselekmények azonban engedélyezhetők, ha azok a társaság szokásos tevékenységének részét képezik. Főszabály szerint a hitelezőkkel kötött megállapodás jóváhagyásáig vagy a felszámolási eljárás megindításáig a vagyon a fizetésképtelen társaság finanszírozása érdekében a bíró hozzájárulása nélkül nem terhelhető meg. A következő szakasz az adós jogosultságainak felfüggesztésére és felügyeletére vonatkozó megállapodásokat taglalja.

Az új készpénzbevétel révén megvalósuló finanszírozás fele a refinanszírozási eljárás összefüggésében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelésnek minősül.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

4.1. Az adós jogkörei

Főszabály szerint kiindulási pontként az önkéntes és a kötelező eljárás közötti különbség (29. cikk) szolgál. Az első esetben az adós vagyonfelügyelő felügyelete alatt áll, akinek a jóváhagyása és hozzájárulása függvényében továbbra is kezeli a vagyonát és jogosult azzal rendelkezni. A kötelező eljárás esetében felfüggesztik az adós vagyonának kezelésére és azzal való rendelkezésre vonatkozó jogát, és az adós helyett a vagyonfelügyelő jár el. A szabályozás célja nem az adós szankcionálása, hanem inkább a vagyon megóvása és az eljárás eredményének biztosítása.

Ennek feltétele viszont az, hogy folytatni kell az adós gazdasági tevékenységét, amelynek érdekében a 111. cikk lehetővé teszi a vagyonfelügyelő számára azon tevékenységek jegyzékének összeállítását, amelyek természetüknél és terjedelmüknél fogva nem tartoznak a szükséges ellenőrzés hatálya alá. A rendszer rugalmas, mivel a bíró az önkéntes eljárás esetében indokolt határozatával elrendelheti a jogosultságok felfüggesztését, a kötelező eljárás esetében pedig felügyeletet rendelhet el az engedélyezésre vagy hozzájárulásra vonatkozó megállapodás szerint, megjelölve az elkerülni remélt kockázatokat és az elérni kívánt előnyöket.

Hasonló módon a vagyonfelügyelő kérelmére a jogosultságok korlátozására vagy cseréjére vonatkozó kezdeti megállapodás a későbbi szakaszok során szintén indokolt határozattal és az adós meghallgatását követően módosítható (a módosítás nem automatikus) azon követelménnyel összhangban, hogy e változás a fizetésképtelenséget megállapító végzéshez hasonló nyilvánosságot kapjon.

Az eljárás befejeztével a jogosultságok korlátozása is megszűnik. Egyéb esetekben a korlátozást a hitelezőkkel kötött egyezség jóváhagyásáig meghosszabbítják, amely az adós jogosultságait korlátozó vagy megtiltó intézkedéseket állapíthat meg. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás felszámolással zárul, e szakasz megindulása az adós jogainak felfüggesztésével jár.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény átdolgozott szövege általános szabályként azt kívánja elérni, hogy az adós fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyona változatlan maradjon; Bizonyos esetekben azonban lehetséges, hogy az adós egyes vagyontárgyait a fizetésképtelenségi eljárás során a bíró engedélyével eladják, amely engedélyre bizonyos esetekben nincs szükség. A termelőegységek értékesítése a fizetésképtelenségi eljárás során is lehetséges, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény átdolgozott szövegének 215. és azt követő cikkeiben meghatározott módon.

Az adós tevékenységének folytatására vonatkozó általános szabályok alóli kivételként megállapítható, hogy a vagyonfelügyelő kérelmére, és az adós és a munkavállalók képviselőinek meghallgatását követően az adós irodái bezárhatók, vagy a tevékenysége felfüggeszthető. Ha ennek következtében munkaszerződések kollektív megszüntetésére, felfüggesztésére vagy módosítására kerül sor, a bíró különös szabályok alapján jár el.

A törvény az adós könyvelésére vonatkozó egyedi kötelezettségeket is megállapít, és külön szabályozza a fizetésképtelenségi eljárás által a fizetésképtelen jogi személy irányító testületeire gyakorolt hatásokat.

4.2. A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró vagyonfelügyelő kijelölése és jogkörei

A vagyonfelügyelő a bíró munkáját segítő és a fizetésképtelenségi eljárás kezelésével megbízott, ahhoz szükséges személy vagy szervezet. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a bíró elrendeli az eljárás második szakaszának megindítását, amelynek része minden, a vagyonfelügyelő kijelölésével, valamint a jogosultságait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatos intézkedés.

A vagyonfelügyelőt azon természetes és jogi személyek közül választják ki, akik a jogszabályok által meghatározott feltételek szerint önkéntes alapon nyilvántartásba vetették magukat az Állami Fizetésképtelenségi Nyilvántartásban (Registro Público Concursal). E célok érdekében különbséget kell tenni a kis, közepes és nagy volumenű fizetésképtelenségi eljárások között. A jegyzékből való első kijelölésre sorsolás alapján, azt követően pedig sorrend alapján kerül sor, kivéve a nagy volumenű eljárások esetében, amelyeknél a bíró kijelölheti az általa legmegfelelőbbnek ítélt vagyonfelügyelőt, megadva annak indokait és betartva a jogszabályokban meghatározott feltételeket. A hitelintézeteket érintő fizetésképtelenségi eljárás esetében a bíró a vagyonfelügyelőt a szabályos banki szerkezetátalakítást szolgáló alap (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria) által javasolt személyek közül köteles kijelölni. A bíró köteles a vagyonfelügyelőt a Nemzeti Értékpapír-piaci Bizottság Comisión Nacional del Mercado de Valores) által – ha az e bizottság felügyelete alá tartozó intézményeket érintő eljárásról van szó –, biztosítók esetében pedig a Biztosítási Alap (Consorcio de Compensación de Seguros) által javasoltak közül kijelölni.

Általában csak egy vagyonfelügyelőt jelölnek ki. Kivételes esetben abban a fizetésképtelenségi eljárásban, amelyre közérdekből kerül sor, a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró a közigazgatási szerv hitelezőt vagy az e közigazgatási szervhez kapcsolódó vagy az e szerv felé elszámolással tartozó közjogi szerv hitelezőt kijelölheti második vagyonfelügyelőnek.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény átdolgozott szövegének 57. és azt követő cikkei részletesen meghatározzák a vagyonfelügyelő jogállását, a következő feladattípusok feltételezésével: eljárási jellegű feladatok; az adóssal vagy annak irányító szerveivel kapcsolatos feladatok; munkaügyi feladatok; a hitelezők jogaival kapcsolatos feladatok; jelentéstételi és értékelési feladatok; az eszközök értékesítésével vagy felszámolásával kapcsolatos feladatok; valamint titkársági feladatok. A vagyonfelügyelők legfontosabb feladata a 292. cikkben meghatározott jelentés benyújtása, amelyhez csatolniuk kell a vagyonleltár-javaslatot és a hitelezők jegyzékét.

A vagyonfelügyelők díjazását a bíró a 2004. szeptember 6-i 1860/2004 királyi rendeletben meghatározott díjtáblázat alapján állapítja meg.

A kijelölt vagyonfelügyelő köteles a kijelölést elfogadni, és őt a bíró indokolt esetben elutasíthatja vagy felmentheti. A vagyonfelügyelők felhatalmazott segédeket jelölhetnek ki, akik munkájukban segítik őket.

4.3. A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró

A fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására vonatkozó hatáskör a kereskedelmi igazságszolgáltatáshoz mint a polgári igazságszolgáltatás speciális ágának területéhez igazodik. A bíró állapítja meg a fizetésképtelenséget, és folytatja le az eljárást. Az igazságszolgáltatásról szóló, 1985. július 1-i 6/1985. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) 86ter. cikke határozza meg a kereskedelmi bírák hatásköreinek jegyzékét, beleértve különösen a fizetésképtelenségi eljárás vonatkozásában felmerülő kérdéseket.

A fizetésképtelenséget megállapító végzésben vagy azt megelőzően elővigyázatossági intézkedésként a bíró korlátozhatja az adós alapvető jogait. E korlátozások lehetnek: a) postán és telefonon történő kommunikáció lehallgatása; b) lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet lehetőségével; c) a lakóhelyre belépés és ott házkutatás. Ha az adós jogi személy, ezeket az intézkedéseket az összes vagy egyes aktuális ügyvezető vagy felszámoló, illetve azon személyek tekintetében is meg lehet hozni, akik e tisztségeket a megelőző két évben betöltötték.

Ezek vonatkozásában a fizetésképtelenségről szóló törvény 52. és 53. cikke az általánosságban az adós vagyonára irányuló vagy azzal közvetlen kapcsolatban álló valamennyi tevékenységet lefedő ügykörök tekintetében „kizárólagos és kizáró” hatáskörrel ruházza fel a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bírót. A bíró hatáskörrel rendelkezik a munkaszerződések kollektív felfüggesztésével kapcsolatos határozatok meghozatala tekintetében, ha a munkáltatót fizetésképtelenné nyilvánították, valamint a fizetésképtelen társaság ügyvezetői vagy felszámolói elleni kártérítési keresetek elbírálása tekintetében.

Előzetes döntéshozatal tekintetében, és kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás alkalmazásában a bíró hatásköre kiterjed a fizetésképtelenségi eljáráshoz közvetlenül kapcsolódó közigazgatási vagy társadalmi ügyekre is.

A fizetésképtelenségről szóló törvény megállapítja a nemzetközi és területi joghatóságra vonatkozó szabályokat, és az eljárás követendő menetére vonatkozó különös szabályokat, amelyek elsőbbséget élveznek az általános eljárásjogi szabályokkal szemben.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós követelései vagy adósságai nem számíthatók be. A beszámítás lehetséges azonban, ha az arra vonatkozó követelmények a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt teljesültek, még ha a határozatot későbbi időpontban hozták is meg. E követelményeket általánosságban a polgári törvénykönyv (Código Civil) 1196. cikke állapítja meg (a követelések kölcsönössége, a tartozások egyneműsége, valamint hogy e tartozások esedékessé váltak és kifizetendők).

A külföldi elemet is tartalmazó fizetésképtelenségi eljárás kivétel e szabály alól, ha az adós kölcsönös követelésére irányadó jogszabályok fizetésképtelenség esetén ezt lehetővé teszik.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

6.1. Azon szerződésekre gyakorolt hatások, amelyekben az adós részes fél:

A fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövege szabályozza a fizetésképtelenségi eljárásnak az adós által harmadik felekkel kötött szerződésekre a 156. és azt követő cikkek alapján gyakorolt joghatásait, amelyek rendelkezései azokat a szerződéseket érintik, amelyek teljesítésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt nem került sor. A kérdés a kétoldalú megállapodások tekintetében fontos, mivel az egyoldalú megállapodások rendelkeznek a harmadik fél hitelezők követeléseinek elismeréséről vagy a követeléseiknek az eljárás tárgyát képező vagyonba való belefoglalása iránti igényükről, a 157. cikkben meghatározottak szerint. A közigazgatási hatóságokkal kötött szerződéseket külön közigazgatási jogszabályok szabályozzák.

Általános elvként a 156. cikk megállapítja, hogy a fizetésképtelenséget megállapító végzés önmagában nem érinti a kölcsönös kötelezettségeket tartalmazó, az adós vagy a másik fél által még nem teljesített szerződéseket. Az adós kötelezettségeit le kell vonni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból. A megszüntetésből következő bármely ellenérték szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelésnek minősül.

E szerződések érvényességét megerősítve a törvény érvénytelennek nyilvánít minden olyan kikötést, amely kizárólag azon az alapon, hogy a felek egyikét fizetésképtelenné nyilvánították, lehetővé teszi a szerződés felmondását vagy megszüntetését.

Ha a fizetésképtelenségi eljárás érdekei így kívánják, (felfüggesztés esetében) a vagyonfelügyelő, vagy (ellenőrzés esetében) az adós kérelmezheti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró szüntesse meg a szerződést. Ilyen esetekben a bíró köteles az adóst, a vagyonfelügyelőt és a szerződésben részes másik felet a bíróság előtti megjelenésre idézni. Ha a bíróság előtt megjelenő személyek megállapodásra jutnak, a bíróság szerződést megszüntető határozatot hoz. Egyéb esetben a vitát járulékos fizetésképtelenségi eljárás keretében bírálják el, és a bíró döntést hoz a kifizetett összegek és ellenérték visszatérítésével kapcsolatos kérdések tekintetében, amely összegeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon terhére számolnak, és amelyek nyilvánvalóan lényegesek, ha az összegük jelentős.

6.2. A szerződés felmondása szerződésszegés miatt:

A fizetésképtelenséget megállapító végzés nem érinti a kétoldalú szerződések azon okból történő felmondását, hogy valamelyik fél utóbb szerződésszegést követett el. A folyamatos teljesítésre vonatkozó szerződések esetében a felmondási jog akkor is gyakorolható, ha a szerződésszegésre a fizetésképtelenséget megállapító végzés előtt került sor. Ugyanakkor, még ha a felmondás indokai fenn is állnak, a bíró, szem előtt tartva a fizetésképtelenségi eljárás érdekeit, elrendelheti a szerződés teljesítését, melynek keretében az esedékes és az adós által teljesítendő kifizetéseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból vonják le.

A szerződések megszüntetésére irányuló kereseteket a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíróhoz az eseti fizetésképtelenségi eljárás útján kell benyújtani. A kérelem elfogadását (és ennélfogva a szerződés megszüntetésének elfogadását) követően a fennálló kötelezettségek érvénytelenné válnak. Ami az esedékes kötelezettségeket illeti, a fizetésképtelenségi eljárásnak részét képezik a szerződéses kötelezettségeit teljesítő hitelezők követelései, amennyiben az adós szerződésszegése megelőzte a fizetésképtelenséget megállapító végzést; ha később következik be, a kötelezettségeiket teljesítő felek követeléseit a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon terhére számolják el. A követeléseknek részét képezi a kártérítés is.

A fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 169. és azt követő cikkei a munkaszerződésekre gyakorolt joghatásokat szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, és a következő cikkek szabályozzák a felsővezetői szerződésekre (így) gyakorolt joghatásokat.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

7.1. Új megállapítási keresetek tilalma

A polgári ügyekben és a munkaügyekben eljáró bírók nem fogadhatnak be olyan keresetet, amelyet a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bírónak kell elbírálnia (mivel a kereset lényegében az adós vagyona ellen irányul).

Ha tévedésből e keresetek egyikét befogadják, el kell rendelni valamennyi eljárás lezárását, és a megtett intézkedések érvénytelenné válnak. A kereskedelmi ügyekben eljáró bíróknak szintén tartózkodniuk kell a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az eljárás lezárásáig benyújtott keresetek befogadásától, ha e keresetek a fizetésképtelen tőketársaságok kötelezettségeiket megszegő ügyvezetőivel szemben fennálló, vállalati kötelezettségekkel összefüggő követeléseket tartalmaznak, amennyiben fennállnak a felszámolás indokai.

7.2. A fizetésképtelenséget megállapító végzés által az adós vagyonával szembeni végrehajtási és beszedési eljárásokra gyakorolt hatások

Az általános szabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően bírósági vagy bíróságon kívüli egyedi végrehajtási eljárások nem kezdeményezhetők, továbbá nem folyatódhatnak az adós vagyonával szembeni közigazgatási vagy adóbeszedési eljárások. Ha e tilalmat megszegik, ennek szankciója az intézkedés érvénytelenné nyilvánítása. A szabályok két kivételt állapítanak meg, amelyek esetében a végrehajtás a fizetésképtelenséget megállapító végzés ellenére a felszámolási terv jóváhagyásáig folytatódhat: a) közigazgatási végrehajtási eljárás, amelyben lefoglalást elrendelő végzést hoztak; és b) munkaügyi vonatkozású végrehajtási eljárás, amelyben a határozat meghozatala előtt az adós tulajdonában lévő vagyontárgyak lefoglalására került sor, feltéve, hogy a lefoglalt vagyontárgyak nem szükségesek az adós üzleti vagy szakmai tevékenységének folytatásához.

A folyamatban lévő végrehajtási eljárás tekintetében az 55. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a folyamatban lévő pereket a fizetésképtelenséget megállapító végzés napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni, ugyanakkor a megfelelő követelések a fizetésképtelenségi eljárás tárgyát képezhetik.

A mellékkötelezettségek érvényesítésére külön szabályok vonatkoznak, amelyeket a következő szakasz taglal, mivel ezzel összefüggésben az egyes követelésekre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni kell.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

8.1. A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában folyamatban lévő megállapítás iránti bírósági eljárásokra gyakorolt hatások

A fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjában folyamatban lévő, az adós részvételével folyó megállapítás iránti bírósági eljárás tovább folytatódik a jogerős ítélet meghozataláig, az ügyvezetőiktől, felszámolóiktól vagy könyvvizsgálóiktól kártérítést követelő jogi személyek eljárásait ugyanakkor egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, és azok a fizetésképtelenségi eljárás menetét fogják követni.

Választottbírósági eljárás: az adóst érintő választottbírósági megállapodások a fizetésképtelenségi eljárás során érvényüket vesztik (52. cikk); Ezért a fizetésképtelenséget megállapító végzést követően tilos választottbírósági eljárást indítani. A folyamatban lévő választottbírósági eljárás a jogerős választottbírósági határozat meghozataláig folytatódik.

8.2. Az adós keresetindítási joga:

A törvény meghatározza az adós számára fenntartott jogosultságok alapján őt megillető keresetindítási jogot. Általánosságban, amennyiben az adóst vagyonfelügyelő felügyeli, a vagyonfelügyelőnek joga van nem személyes jellegű kereseteket indítani; ha az adós felügyelet alatt áll, joga van a vagyonfelügyelő szabályszerű engedélyével keresetet indítani, ha a per az adós vagyonát érinti. Felügyelet esetében, ha a vagyonfelügyelő úgy ítéli meg, hogy a fizetésképtelenségi eljárás érdekében tanácsos keresetet indítani, és az adós ezt nem teszi meg, a bíró felhatalmazhatja a vagyonfelügyelőt ennek megtételére.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

9.1. A hitelezők részvétele a fizetésképtelenségi eljárásban

A hitelezők kérelmezhetik a bírónál a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását, ezt a kérelmet az adós vitathatja, amely esetben tárgyalásra kerül sor, a bíró pedig végzéssel határoz. Ha a bíró megnyitja a fizetésképtelenségi eljárást, az „kötelezőnek” fog minősülni, amely általában azt jelenti, hogy felfüggesztik az adósnak a vagyona kezelésére és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogát, és annak gyakorlására a vagyonfelügyelő lesz jogosult.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a hitelezőknek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított egy hónapos határidőt biztosítanak követeléseik bejelentésére, és a vagyonfelügyelő az adós dokumentumai alapján azonosított valamennyi hitelezőt értesíteni köteles a követeléseik bejelentésére vonatkozó kötelezettségükről. A határidő a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező hitelezők esetében sem tér el. Ezt az értesítést írásban kell a vagyonfelügyelőhöz intézni, és az értesítésnek a követelést az összegre, a követelés keletkezésének és esedékessé válására, a jellemzőkre és várható besorolására vonatkozó információk megadásával kell azonosítania, és ha speciális elsőbbségi jog fennállására hivatkoznak, meg kell jelölni a fizetéssel érintett vagyontárgyakat vagy jogokat, és a nyilvántartásba vételükre vonatkozó információkat. Az ezeket alátámasztó dokumentumokat szintén be kell nyújtani. E közlésekre elektronikus úton is sor kerülhet.

A vagyonfelügyelőnek döntenie kell az egyes követelések és azok összegének a jelentése mellékletét képező hitelezői jegyzékbe való felvételéről vagy abból való kihagyásáról, valamint a követelések besorolásáról. A besorolással vagy a követelés összegével elégedetlen hitelezők, vagy azok a hitelezők, akiket nem vettek fel a hitelezők jegyzékébe, 10 napon belül eseti fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásával vitathatják a jelentést, amellyel kapcsolatban a bíró ítéletet fog hozni. A jelentés benyújtását megelőzően (a benyújtást megelőző 10 nap során) a vagyonfelügyelő a hitelezői jegyzék és a vagyonleltár tervezetéről elektronikus úton tájékoztatja azokat a hitelezőket, akiknek a címét ismeri. Az elégedetlen hitelezők valamely hiba kijavítása vagy bármely egyéb szükséges információ biztosítása érdekében írhatnak a vagyonfelügyelőnek.

A hitelezők a megállapodásra irányuló szakaszban és a felszámolási szakaszban is részt vesznek. A megállapodásra irányuló szakaszban a hitelezők egyezségi javaslatot nyújthatnak be, valamint az adós által benyújtott korai egyezségi javaslat betartására is ígéretet tehetnek. Mindenesetre megidézik őket a hitelezők gyűlésére, ahol megvitatják a megállapodást, és szavaznak annak jóváhagyásáról. Ehhez a fizetésképtelenségről szóló törvény 124. cikkében meghatározott többség részvétele szükséges. E folyamatra írásban is sor kerülhet, ha a hitelezők száma háromszáznál nagyobb.

Egyes hitelezők vitathatják az egyezség jóváhagyását (azok, akik nem vesznek részt a gyűlésen vagy azok, akiket jogtalanul megfosztottak a szavazati joguktól), és a jóváhagyást követően e hitelezők kérhetik az egyezség be nem tartását.

A felszámolási szakaszban a hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás befejezetté nyilvánítását megelőzően észrevételeket tehetnek a vagyonfelügyelő által bemutatott felszámolási tervvel és a végleges jelentéssel kapcsolatban.

A besorolásra irányuló szakaszban a hitelezők félnek minősülnek, és a vagyonfelügyelő jelentése és az ügyészség véleménye tekintetében észrevételeket nyújthatnak be, ugyanakkor önálló besorolási igényt érvényesen nem nyújthatnak be.

Végezetül, a fizetésképtelenségi eljárás lezárása tekintetében a hitelezők egyes esetekben a lezárást vitató észrevételeket nyújthatnak be.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

10.1. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a kezdeti szakaszban való rendelkezés

Mivel a fizetésképtelenségi eljárás nem függeszti fel az adós tevékenységét, a fizetésképtelenség megállapítását követően az adós a megállapított felügyeleti rendszernek megfelelően továbbra is elidegenítheti vagyonát: amennyiben az adós felügyelet alatt áll, a vagyonfelügyelő engedélyével vagy hozzájárulásával, és amennyiben az adóst vagyonfelügyelő felügyeli, a vagyonfelügyelő feladata az eszközeinek elidegenítése.

Az egyezség jóváhagyásáig vagy a felszámolási szakasz kezdetéig elviekben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a bíró engedélye nélkül nem lehet rendelkezni, illetve azokat nem lehet megterhelni. Ez nem vonatkozik a következőkre: a) olyan eszközök értékesítése, amelyeket a vagyonfelügyelő elengedhetetlennek tart a társaság életképességének vagy az eljáráshoz előírt készpénz-követelmény garantálásához; b) olyan eszközök értékesítése, amelyek nem szükségesek az adós tevékenységének folytatásához, biztosítva, hogy az ár alapvetően megfeleljen a leltárban az eszközhöz rendelt értéknek; valamint c) olyan eszközök értékesítése, amelyek lényegesek az adós tevékenységének folytatásához.

Az utóbbi esetben, ha az adósnak a vagyona kezelésére és az azzal való rendelkezésre vonatkozó jogát nem függesztik fel, a vagyonfelügyelő előre meghatározhatja a társaság gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységéhez tartozó azon tevékenységeket vagy intézkedéseket, amelyeket természetüknél és összegüknél fogva maga az adós is elvégezhet. Az adós ezeket a tevékenységeket a fizetésképtelenséget megállapító végzés időpontjától kezdve mindaddig szintén végezheti, amíg a vagyonfelügyelő meg nem kezdi a feladatai ellátását.

10.2. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyakkal a felszámolási szakaszban való rendelkezés:

A felszámolási eljárásnak két fő szakasza van:

a) A felszámolási intézkedések megtétele a vagyonfelügyelő által készített tervvel összhangban, amellyel kapcsolatban az adós, a hitelezők és a munkavállalók képviselői észrevételeket tehetnek, és amelyhez bírósági jóváhagyás szükséges. A törvény arra irányul, hogy ahol lehet, védje a társaságot, és ennek érdekében különleges szabályokat állapít meg a termelési egységek értékesítése tekintetében. A tervet a bíró előtt meg lehet támadni, és a felszámolást a terv rendelkezéseinek betartásával kell lefolytatni. Arra az esetre, ha a tervet nem hagyják jóvá, a törvény minimumszabályokat állapít meg.

b) A hitelezők kifizetése azzal a feltétellel, hogy a kifizetés akkor is megkezdhető, ha a felszámolás még nem fejeződött be.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az eljárás e szakaszában nem kerül sor az összes felszámolási intézkedésre. Bizonyos eszközöket a kezdeti szakaszban a hitelezők kifizetésétől eltérő célokra is lehet értékesíteni, például a következő esetekben: az eljárás tárgyát képező vagyon az adós gazdasági tevékenységének fenntartása céljával megőrizhető; a hajókra vagy repülőgépekre vonatkozó elsőbbségi jogokkal rendelkező hitelezők elkülöníthetik e vagyontárgyakat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból az ágazati jogszabályok által számukra engedélyezett intézkedések keretében; végezetül pedig az egyes elsőbbségi hitelezők által a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően kezdeményezett egyes végrehajtási eljárások folytatódhatnak, továbbá a közigazgatási végrehajtási eljárások is, ha a zár alá vételt elrendelő határozatot a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőzően adták ki.

A vagyontárgyak felszámolás során történő értékesítésére elviekben jelentős mozgástér áll rendelkezésre, összhangban a bíró által jóváhagyott felszámolási terv rendelkezéseivel. A vagyonfelügyelő, általában a saját díjazása terhére, erre szakosodott szervezetet is megbízhat egyes vagyontárgyak értékesítésével. A 2015. május 25-i 9/2015. sz. törvény által bevezetett reform ugyanakkor kötelező szabályokat állapított meg, különösen az elsőbbségi követelésekkel érintett vagyontárgyak és jogok tekintetében. A terv által nem érintett kérdésekben a vagyontárgyakkal a polgári perek során az egyéni végrehajtási eljárások keretében való rendelkezésre vonatkozó szabályok lesznek irányadók. A vagyontárgyakat általában közvetlen értékesítési rendszeren keresztül értékesítik, melynek során az adott vagyontárgy jellegétől függően bizonyos fokú nyilvánosságot garantálnak. A nem állami hitelező kifizetéséhez az engedményezés szintén megengedett.

A törvény külön szabályokat állapít meg az értékesítési egységeknek a fizetésképtelenségi eljárás szakaszai során történő értékesítése tekintetében (a társaság védelmének elvét követve) annak érdekében, hogy egyetlen adásvételi szerződéssel valamennyi vagyontárgyat átruházzanak, továbbá külön szabályok vonatkoznak az adott tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek átruházására.

Elviekben a termelési egységek értékesítése valamennyi azon szerződés átruházását is jelenti, amelyek hozzájárulnak az adott tevékenységhez, nem jelenti azonban a fizetésképtelenségi eljárást megelőző tartozások átvállalását, kivéve, ha a vevők az adóssal kapcsolatban állnak, vagy a vállalatutódlásra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben a bíró hozzájárulhat ahhoz, hogy a vevőnek ne kelljen az értékesítést megelőzően esedékessé váló bérek és juttatások összegét átvállalnia, és hogy ezen összegeket a bérgarancia alapból (Fondo de Garantía Salarial) fedezzék. A társaság túlélésének biztosítása érdekében a kollektív munkafeltételek módosítása érdekében az új vevő és a munkavállalók megállapodásokat köthetnek.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően valamennyi hitelező követelését az adós kötelezettségei közé fogják sorolni, függetlenül attól, hogy e követelések biztosítottak vagy elsőbbségiek-e, valamint függetlenül a hitelezők nemzetiségétől és állandó tartózkodási helyétől. A par condicio creditorum (a hitelezők tekintetében az egyenlő bánásmód érvényesítése) elve és a „vagyonfelosztásra vonatkozó jogszabály” (ley del dividendo) betartása alapján a cél az, hogy az adós igazolt fizetésképtelenségével összefüggésben és az adós összes tartozásának kiegyenlítése során valamennyi követelés esetében érvényesüljön az egyenlő bánásmód.

Lényeges alapvető különbség van a fizetésképtelenségi eljárásbeli hitelezők és azon hitelezők között, akiket a fizetésképtelenségi eljárás nem érint: ez utóbbiak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követeléseket a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 242. cikke egy szűk listával határozza meg, ami azt jelenti, hogy azok a követelések, amelyek azon nem szerepelnek, fizetésképtelenségi eljárással érintett követelésnek minősülnek. Elviekben és az esetek többségében ezek a követelések a fizetésképtelenséget megállapító végzést követően, az eljárás, vagy az adós tevékenysége folytatásának eredményeképpen keletkezett, vagy szerződésen kívüli kötelem alapján létrejött követelések. E rendelkezés ugyanakkor más eseteket is magában foglal, mint például a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőzően munkában töltött utolsó 30 nap munkabérére vonatkozó, a szakmaközi garantált bérminimum kétszeresét meg nem haladó összegű követeléseket, és az adós, illetve azon személyek tartási követeléseit, akik tartásáról az adós jogszabálynál fogva köteles gondoskodni.

Más esetekben ezek a követelések az eljárás során, például a megtámadási keresetek vagy a szerződések felmondása jogkövetkezményeinek meghatározásakor hozott határozatokból erednek.

A refinanszírozási megállapodás keretében elért új készpénzbevétel alapján keletkezett követelések összegének fele szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősülhet.

Felszámolási eljárás esetében az adós részére egyezség alapján megítélt követelések ugyancsak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelések.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelések „előzetesen levonhatók”; azaz e követelések valamennyi további követeléssel szemben elsőbbséget élveznek, és nem érinti azokat a kamatozás felfüggesztése.

A munkában töltött utolsó 30 napra vonatkozó bérköveteléseket haladéktalanul ki kell fizetni. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni többi követelést az esedékességükkor kell teljesíteni, a vagyonfelügyelő azonban változtathat e szabályon, ha az a fizetésképtelenségi eljárás érdekében szükséges, és ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni valamennyi követelés teljesítésére megfelelő vagyon áll rendelkezésre.

A jogszabály ugyanakkor speciális szabályokat (473. cikk) állapít meg azon esetekre, amelyekben az adós vagyona feltehetően nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelések teljesítéséhez. Ilyen esetekben a fizetésképtelenségi eljárást le kell zárni. Ha a vagyonfelügyelő erre számít, köteles erről a bírót értesíteni, és megkezdeni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követeléseknek speciális sorrendben történő kifizetését.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a hitelezőknek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított egy hónapos határidőt biztosítanak követeléseik benyújtására, és a vagyonfelügyelő az adós dokumentumai alapján azonosított valamennyi hitelezőt értesíteni köteles a követeléseik közlésére vonatkozó kötelezettségükről. Nincs erre vonatkozó külön nyomtatvány. A határidő a külföldön állandó lakóhellyel rendelkező hitelezők esetében sem tér el, habár a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. és 55. cikkének rendelkezéseit alkalmazni kell.

A követelésre vonatkozó közlést írásban kell a vagyonfelügyelőhöz intézni, és a közlésnek az összegre, a követelés keletkezésének és esedékessé válására, a jellemzőkre és az elvárt besorolásra vonatkozó információk megadásával kell a követelést azonosítania, és ha speciális elsőbbségi jog fennállására hivatkoznak, meg kell jelölni a fizetéssel érintett vagyontárgyakat vagy jogokat, és a bejegyzésükre vonatkozó információkat. Az ezeket alátámasztó dokumentumokat szintén be kell nyújtani. E közlésekre elektronikus úton is sor kerülhet.

A vagyonfelügyelőnek döntenie kell az egyes követelések és azok összegének a jelentése mellékletét képező hitelezői jegyzékbe való felvételéről vagy abból való kihagyásáról, valamint a követelések besorolásáról. A besorolással vagy a követelés összegével elégedetlen hitelezők, vagy azok a hitelezők, akiket nem vettek fel a hitelezők jegyzékébe, 10 napon belül eseti fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásával vitathatják a jelentést, amellyel kapcsolatban a bíró ítéletet fog hozni. A jelentés benyújtását megelőzően (a benyújtást megelőző 10 nap során) a vagyonfelügyelő a hitelezői jegyzék és a vagyonleltár tervezetéről elektronikus úton tájékoztatja azokat a hitelezőket, akiknek a címét ismeri. Az elégedetlen hitelezők valamely hiba kijavítása vagy bármely egyéb szükséges információ biztosítása érdekében írhatnak a vagyonfelügyelőnek.

Ha a hitelezők a követeléseiket nem közlik megfelelő időben, a vagyonfelügyelő vagy a bíró a hitelezői jegyzékkel szemben előterjesztett kifogásokról való döntéshozatalkor is felveheti őket a hitelezői jegyzékbe, ekkor azonban alárendelt helyzetbe kerülnek. Nem kerülnek azonban ezen az alapon alárendelt helyzetbe és megfelelő besorolást kapnak a 86. cikk (3) bekezdése szerinti követelések, az adós dokumentumaiból eredő követelések, a végrehajtható dokumentumban rögzített követelések, a közhitelű nyilvántartásba bejegyzett biztosítékkal biztosított követelések, a fizetésképtelenségi eljárásban vagy más jogi eljárásban egyéb módon nyilvántartott követelések, valamint azok a követelések, amelyeket a hatóságoknak kell igazolniuk.

A határidőt követően bejelentett azon követelések tekintetében, amelyek a jegyzékbe való felvételhez szükséges ezen feltételeknek sem felelnek meg, a fizetésképtelenségi eljárásban való kifizetés minden lehetősége elvész.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A törvény a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket három csoportba sorolja (269. cikk): elsőbbségi követelések, nem biztosított követelések és alárendelt követelések. Az elsőbbségi követeléseket különös és általános követelésekre osztják fel, majd azokat a 287. cikkben meghatározott módon különböző osztályokba sorolják be. A követelések fizetésképtelenségről szóló törvény szerinti besorolása automatikusan történik A nem biztosított követelések kategóriája egy maradványkategória: valamennyi olyan követelés, amely nem tartozik az elsőbbségi követelések vagy az alárendelt követelések körébe, nem biztosított követelésnek minősül.

A) A kiemelt elsőbbségi követelések (270. cikk) közé tartoznak az alábbiak: A kiemelt elsőbbségi követelések közé tartoznak az alábbiak:

1. Ingatlanon fennálló jelzálogjoggal, ingóságot terhelő jelzálogjoggal vagy jelzálogjoggal vagy zálogjoggal terhelt vagyontárgyon vagy jogon fennálló bejegyzett zálogjoggal biztosított követelések.

2. A megterhelt ingatlanból származó jövedelem zálogjoggal való megterhelése révén biztosított követelések.

3. Befektetett eszközökre vonatkozó hitelkövetelések, beleértve a munkavállalóknak az általuk készített és az adós tulajdonában vagy birtokában lévő tárgyakon fennálló követeléseit.

4. Pénzügyi lízingfizetésekre vagy ingóságok, illetve ingatlanok rögzített áron történő vásárlására vonatkozó, a lízingbeadók vagy az eladók, illetve adott esetben a pénzügyi támogató érdekét szolgáló követelések, tulajdonjog-fenntartással lízingbe adott vagy értékesített vagyontárgyakra vonatkozó követelések, amely vagyontárgyakra nemfizetés esetében értékesítési tilalom vagy további feltétel vonatkozik.

5. A könyvelésben megjelenő biztosítékokkal biztosított, a megterhelt biztosítékokon fennálló követelések.

6. Közokiratban alapított zálogjoggal biztosított követelések, zálogjoggal terhelt, a hitelező vagy harmadik fél birtokában lévő vagyontárgyakon vagy jogokon fennálló követelések.

A kiemelt elsőbbség a követelésnek csak azt a részét fogja érinteni, amely nem haladja meg a hitelezői jegyzékben rögzített, vonatkozó garancia értékét. A követelés kiemelt elsőbbségre jogosító összegét meghaladó részét a jellegének megfelelően fogják besorolni.

B) Az általános elbánásra jogosult követelések (280. cikk) közé tartoznak:

1. Nem kiemelten elsőbbségi bérkövetelések, a garantált szakmaközi minimálbér háromszorosa és a bérkifizetésig eltelt napok számának szorzata; a szerződések felmondásából eredő, a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő összeg, amelyet legfeljebb a garantált szakmaközi minimálbér háromszorosa alapján számítanak ki; A fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőzően keletkezett, munkabalesetekből és foglalkozási megbetegedésekből eredő kártérítések.

2. Az adós által jogi kötelezettség alapján fizetendő adó- és társadalombiztosítási járulékoknak megfelelő összegek.

3. A természetes személyek szabadúszóként végzett munkából eredő követelései, és azon követelések, amelyek a szerzőket a szellemi tulajdon védelme alá eső munkák hasznosítási jogainak átruházásért illetik meg a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző hat hónap tekintetében.

4. Adó- és egyéb közjogi követelések, valamint társadalombiztosítási követelések, amelyek nem kiemelt elsőbbségi követelések. Ezen elsőbbségi jog az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási rendszer valamennyi követelésének 50%-áig alkalmazható.

5. Szerződésen kívüli polgári jogi felelősség alapján fennálló követelések.

6. A 71. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő refinanszírozási szerződés alapján elért új készpénzbevételből eredő követelések, valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelésként nem elismert összegre vonatkozó követelések.

7. A fizetésképtelenségi eljárást kezdeményező hitelező nem alárendeltnek minősülő követelései összegének legfeljebb 50%-a.

C) Az alárendelt követeléseket a 281. cikk tartalmazza:

1. Késedelmesen bejelentett követelések, kivéve, ha azok kényszerelismeréssel vagy bírósági határozatokkal kapcsolatos követelésekre vonatkoznak.

2. Szerződéses megállapodás alapján alárendelt követelések.

3. Pótdíj- és kamatkövetelések.

4. Bírságból és büntetésekből származó követelések.

5. Az adóssal az e törvényben megállapított feltételek szerint különleges kapcsolatban álló személyek követelései.

6. Az amiatt indított megtámadási keresetből származó követelések, hogy egy személyről megállapították, hogy a megtámadott aktus során rosszhiszeműen járt el.

7. Kölcsönös kötelezettségeket tartalmazó szerződésekből, illetve az eredeti állapot helyreállítása esetén a rendelkezésben meghatározott helyzetekből eredő követelések.

13.1. A követelések kifizetése

A kiemelt elsőbbségi követelések kifizetése az eljárás alá vont, akár egyéni vagy csoportos végrehajtás tárgyát képező vagyontárgyak és jogok terhére történik. E követelésekre külön szabályok vonatkoznak, amelyek felhatalmazzák a vagyonfelügyelőt e követelések fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból történő kifizetésére anélkül, hogy egyes meghatározott vagyontárgyakat értékesítene, vagy terhektől mentesítene. Lehetséges a vagyontárgyak zálogjog fenntartása mellett történő értékesítése is úgy, hogy a vevő átvállalja az adós kötelezettségeit. E vagyontárgyak értékesítése tekintetében a törvény a 429. és azt követő cikkekben különleges szabályokat állapít meg.

Az általános elsőbbségű követelések kifizetésére a rangsoruknak megfelelően, és az egyes csoportokon belül arányosan kerül sor. Ezt követően a nem biztosított követelések kerülnek kifizetésre, noha a kifizetés sorrendjét a bíró a vagyonfelügyelő kérelmére és meghatározott feltételek mellett megváltoztathatja. A nem biztosított követeléseket arányosan és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyontárgyak értékesítése alapján fizetik ki.

Az alárendelt követelések kifizetésére utolsó körben, és a 309. cikkben meghatározott sorrendben kerül sor.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

14.1. Reorganizációs eljárások

A „reorganizációs eljárások” két különböző helyzetet takarhatnak: a hitelezőkkel kötött egyezségre, mint a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának lehetséges módjára, és az adós azon lehetőségére, hogy a fizetésképtelenségi eljárást adósság-átütemezés vagy a hitelezőkkel kötött átütemezési megállapodás révén elkerülje. Mindkét esetet a fizetésképtelenségről szóló törvény szabályozza.

(A) Hitelezőkkel kötött egyezség

A fizetésképtelenségi eljárás kezdeti szakaszát követően – melynek során az eljárás alá vont vagyontárgyak és kötelezettségek köre egyértelműen meghatározásra kerül – két lehetséges megoldás jöhet szóba: a hitelezőkkel kötött egyezség vagy a felszámolás. A hitelezőkkel kötött egyezség elérése elsőbbséget élvez, mivel a törvény megállapítja, hogy az egyezségkötésre irányuló szakaszt minden esetben meg kell indítani, kivéve, ha az adós felszámolási eljárást kezdeményezett.

Az adós, és az adós kötelezettségeinek több, mint az ötödével rendelkező hitelezők a kezdeti szakasz leteltével egyezségi javaslatot nyújthatnak be. Az adós jogosult korai egyezségi javaslat benyújtására is, ugyanakkor egyes adósokat nem illet meg ez a lehetőség (meghatározott bűncselekmények miatt elítélt adósok és azok az adósok, akik, bár kötelesek rá, nem nyújtottak be éves beszámolót).

A korai egyezségi javaslat arra irányul, hogy az adós és a hitelezők gyorsan egyezségre jussanak anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás valamennyi szakaszára sor kerülne. A javaslat feldolgozásához a hitelezők meghatározott százalékának csatlakozása szükséges. A javaslat benyújtását követően a vagyonfelügyelőnek értékelnie kell azt, és a többi hitelező csatlakozhat a javaslathoz; amennyiben a szükséges többség elfogadja a benyújtott egyezséget, a bíró az egyezséget jóváhagyó ítéletet hoz.

Az egyezségi szakasz szokásos eljárásrendje a kezdeti szakaszt befejező bírósági határozattal kezdődik; ebben a bíróság kitűzi a hitelezői gyűlés időpontját, noha amennyiben a hitelezők száma meghaladja a háromszázat, az eljárás írásban is lefolytatható. Ekkor kezdődik az az időtartam, amely alatt az adós és a hitelezők benyújthatják egyezségi javaslataikat, amelyeknek minimális tartalmi elemekkel kell rendelkezniük. Ha a javaslatok megfelelnek valamennyi feltételnek, a bíró befogadja a javaslatokat, és értékelésre elküldi a vagyonfelügyelőnek.

A hitelezői gyűlésen a bíró elnököl, és annak érdekében, hogy a gyűlés érvényesen összehívottnak minősüljön, azon a nem biztosított követelések több mint felét képviselő hitelezőknek meg kell jelenniük. Az adós és a vagyonfelügyelő köteles részt venni a hitelezői gyűlésen. A gyűlésen megvitatják az egyezségi javaslatokat és szavaznak róluk, és az egyezség jóváhagyására, annak tartalmától függően, a törvény 124. cikke szerinti többség elérésével kerülhet sor. Ezt követően a bíró a gyűlésen elfogadott javaslatot jóváhagyó ítéletet fog hozni, és a vagyonfelügyelő, valamint a meg nem jelenő vagy a javaslat vitatásának jogától megfosztott hitelezők tekintetében előzetes eljárásra kerül sor.

Az egyezség az azt jóváhagyó ítélet napján lép hatályba, és ettől a pillanattól a fizetésképtelenségi eljárás hatásai megszűnnek, helyükbe pedig az egyezségben rögzített hatások lépnek. Ezzel a vagyonfelügyelő szerepe is véget ér. Az egyezség az adóst és a nem biztosított, illetve az alárendelt hitelezőket, továbbá az annak elfogadása mellett szavazó elsőbbségi hitelezőket egyaránt köti. Az egyezség a jóváhagyás során elért többségtől függően kötheti az elsőbbségi hitelezőket is. Az egyezség végrehajtását követően a bíró megállapítja ennek tényét, és elrendeli a fizetésképtelenségi eljárás lezárását.

Ha az egyezséget nem tartják be, bármelyik hitelező kérelmezheti a bírótól a be nem tartás megállapítását.

(B) Refinanszírozási megállapodások révén történő adósság-átütemezés a fizetésképtelenségi eljárás elkerülése érdekében

A fizetésképtelenség törvény kihirdetése óta szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a fizetésképtelenségi eljárás nem jelent megfelelő eszközt az üzleti tevékenységnek az elfogadott megoldás alapján történő folytatására. Ezért a Bizottság az üzleti kudarc és a fizetésképtelenség új megközelítéséről szóló, 2014. március 12-i ajánlásában sürgette a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a fizetésképtelenségi eljárás az adós és a hitelezők közötti, az adósság átütemezésére vonatkozó megállapodás révén elkerülhető legyen. A fizetésképtelenségről szóló törvény legújabb reformjai során a spanyol jogalkotó e tekintetben az intézkedések négy típusát vezette be: a) előzetes kommunikációs rendszer létrehozása az adós számára a kereskedelmi bíróság bírájának arról való tájékoztatására, hogy refinanszírozási megállapodás megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett hitelezőivel, ami felfüggeszti a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezésére vonatkozó kötelezettséget, és bizonyos esetekben és bizonyos időtartamra lehetővé teszi az egyedi végrehajtási intézkedések felfüggesztését; b) védelmi mechanizmusok létrehozása a refinanszírozási megállapodások megtámadási keresetektől való védelme érdekében; c) a refinanszírozási megállapodások hivatalos jóváhagyási eljárásának létrehozása azok hatásainak megerősítése érdekében; és d) az adósság tőkésítésére irányuló, ösztönző intézkedések. E fejezet a refinanszírozási megállapodások bírósági jóváhagyásával kapcsolatos, a fizetésképtelenségről szóló törvény negyedik kiegészítő rendelkezésében foglalt szabályozásra összpontosít.

A legalább a pénzügyi kötelezettségek 51%-át képviselő hitelezők által aláírt refinanszírozási megállapodásokat a bíróság jóváhagyhatja. A törvény különös szabályokat állapít meg a pénzügyi kötelezettségek százalékainak kiszámítására és a konzorciális hitelek tekintetében.

Az eljárás magában foglalja a kérelem adós vagy hitelezők általi benyújtását a könyvvizsgáló azon igazolásának kíséretében, amely megerősíti az egyes esetekben előírt, a pénzügyi követelések legalább 51%-át jelentő többség részvételét, összhangban a védelem kívánt szintjével. A bíró megvizsgálja a kérelmet, és annak elfogadása esetén végzésben elrendeli az egyedi végrehajtási intézkedéseknek a jóváhagyás iránti eljárás időtartama alatti felfüggesztését.

A jóváhagyásról rendelkező végzés közzétételét követően megindul egy 15 napos határidő, amely alatt az egyet nem értő pénzügyi hitelezők a határozatot megtámadhatják. A megtámadás kizárólagos indokául a formai követelmények be nem tartása, vagy az elvárt áldozathozatal aránytalansága szolgálhat. A kifogásokat járulékos fizetésképtelenségi eljárásban bírálják el, amelyben az adós és a megállapodásban részes többi hitelező vesz részt, és amelynek során fellebbezéssel meg nem támadható ítéletet hoznak. Az is kifejezetten rögzítésre került, hogy a bíróság által jóváhagyott megállapodás hatásait illetően, amelyek a végzés Állami Hivatalos Közlönyben történő közzétételét követő naptól érvényesek, a bíró elrendelheti a refinanszírozási megállapodással érintett adósságokra vonatkozó egyedi végrehajtási eljárás során alkalmazott lefoglalás megszüntetését.

A bíróság általi jóváhagyás hatásai, a szerződések relativitásának elvétől elmozdulva, nem korlátozódnak az elfogadott kiterjesztés hatásainak kiterjesztésére. Ennek általános hatása a megtámadási keresetekkel szembeni védelem, a hatások egyet nem értő hitelezőkre való kiterjesztése azonban a jóváhagyási aránytól függ. Ennélfogva: a) a biztosítékokkal rendelkező hitelezők védelme megszűnik; b) a megállapodás hatásait a jóváhagyása során elért többség alapján, valamint annak függvényében igazítják ki, hogy a biztosíték ténylegesen fedezi-e a követelést vagy sem.

Azok a pénzügyi követelésekkel rendelkező hitelezők, akik nem írták alá a megállapodást, a bírósági jóváhagyás azonban érinti őket, fenntartják jogaikat azokkal a hitelezőkkel szemben, akik az adóssal együtt egyetemlegesen felelnek, valamint a kezességvállalókkal vagy garanciavállalókkal szemben, akik nem hivatkozhatnak a refinanszírozási megállapodás elfogadására vagy a bírósági jóváhagyás hatásaira. A megállapodást aláíró pénzügyi hitelezőket érintően, a megállapodás kezességvállalókra vagy garanciavállalókra gyakorolt hatásai attól függnek, hogy a vonatkozó jogviszonyaikban miről állapodtak meg.

Bármely hitelező, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a megállapodást jóváhagyó bírótól kérheti a megállapodás be nem tartásának eseti fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megállapítását. Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a megállapodást nem tartották be, a hitelezők fizetésképtelenségi eljárást indíthatnak, vagy egyedi végrehajtási eljárást kezdeményezhetnek.

Ha a biztosítékokra vonatkozó jogokat a megállapodással érintett követelésekkel szemben érvényesítik, valamint eltérő megállapodás hiányában, a hitelező a meghatározott feltételek szerint megszerzett összegeket birtokba veheti.

14.2. A ki nem fizetett követelések alóli mentesítés természetes személy adósok esetében

A 2015. július 28-i 25/2015. sz. törvény az új 178a. cikkel bevezette a fizetésképtelenségről szóló törvénybe a „második esélyként” ismert mechanizmust.

A rendelkezés mentesíti a természetes személyeket a 178. cikk (2) bekezdésében foglalt általános szabály alól, amely szerint azokban az esetekben, amikor a fizetésképtelenségi eljárást felszámolás vagy az eljárás alá vont vagyon elégtelen volta miatt zárták le, a természetes személy adósok felelősséggel tartoznak a fennmaradó követelések kifizetéséért.

E mentességben való részesüléshez az adósnak jóhiszeműen kell eljárnia, melynek kapcsán a következő követelményeknek kell teljesülniük:

1. a fizetésképtelenséget nem minősítették felróhatónak;

2. az adóst vagyon elleni bűncselekmény, csalás vagy fehérgalléros bűncselekmény, hamisítás, az adóhatóság és a társadalombiztosítási rendszer elleni bűncselekmény vagy a munkavállalók jogaival szembeni bűncselekmény miatt a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző 10 évben nem ítélték el jogerősen;

3. a 231. cikkben meghatározott követelmények teljesítésével az adós önkéntes fizetési megállapodást kötött, vagy legalábbis kísérletet tett annak megkötésére;

4. az adós teljesítette a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követeléseket és a fizetésképtelenségi eljárásban érintett elsőbbségi követelések teljes egészét, és amennyiben nem tett kísérletet bíróságon kívüli előzetes fizetési megállapodás megkötésére, a fizetésképtelenségi eljárásban érintett nem biztosított követeléseknek legalább a 25%-át.

5. az előző pont alternatívájaként:

i) az adós fizetési tervet nyújt be;

ii) az adós nem sértette meg a bíróval és a vagyonfelügyelővel való együttműködési kötelezettségét;

iii) az elmúlt 10 évben nem részesült ebben a mentességben;

iv) a fizetésképtelenséget megállapító végzést megelőző négy évben az adós nem utasított vissza a képességeinek megfelelő állásajánlatot;

v) az adós a ki nem fizetett követelések teljesítése alóli mentesítésre vonatkozó kérelemben kifejezetten elfogadja, hogy a mentesítés igénybevételét az Állami Fizetésképtelenségi Nyilvántartás külön részében ötéves időtartamra feljegyzik.

E mentesség biztosításához az adós kérelme alapján megindított eljárás szükséges, amelyben részt vesz a vagyonfelügyelő, valamint részt vesznek az intézkedésben részes hitelezők. Az adós köteles a mentesítésből kizárt, legfeljebb öt éven belül kifizetendő követelések tekintetében fizetési tervet benyújtani.

A fizetési terv teljesítésére előírt határidő leteltével és anélkül, hogy a mentesítést visszavonták volna, a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását felügyelő bíró az adós kérelmére a fizetésképtelenségi eljárás során ki nem fizetett követelések alóli mentesítést véglegesen megállapító végzést hoz. A bíró, az ügy körülményeitől függően és a hitelezők meghallgatását követően elrendelheti azon adós számára a ki nem fizetett követelések elengedését, aki a fizetési tervet ugyan nem teljes mértékben teljesítette, de az elengedés ideiglenes elrendelésétől számított ötéves időszakban elért (és nem le nem foglalhatónak minősülő) jövedelemnek legalább a felét, vagy pedig e jövedelem negyedét e célra rendelte, amennyiben az adós megfelel a forrásokkal nem rendelkező jelzálogkötelezettek védelmére vonatkozó jogszabályokban előírt körülményeknek, figyelemmel a család jövedelmére, és a különösen védelemre szoruló családi körülményekre.

A mentesség a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának napján fennálló valamennyi nem biztosított és alárendelt követelésre kiterjed, kivéve a közjogi és tartási követeléseket. A kiemelt elsőbbségi követelések tekintetében a mentesség azon követelésrészekre terjed ki, amelyeket a biztosíték érvényesítése során nem tudtak kielégíteni.

A mentesség a fizetésképtelenségi eljárás bármely hitelezőjének kérelmére visszavonható, ha a mentesség megítélését követő öt év során igazolást nyer, hogy az adós a tulajdonát képező egyes jövedelmeket, vagyontárgyakat vagy jogokat nem jelentett be.

A visszavonásra akkor is sor kerülhet, ha a fizetési terv teljesítésére meghatározott időtartam alatt: a) az adós olyan körülmények közé kerül, amelyek az 178a. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megakadályozzák a kifizetetlen követelések elengedését; b) adott esetben az el nem engedett tartozások kifizetésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesítik a fizetési terv tartalmának megfelelően; vagy c) az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul öröklés, hagyomány vagy adomány, illetve szerencsejátékban elért nyeremény folytán olyan módon, hogy az adós ki tudja fizetni minden fennálló tartozását, tartási kötelezettségeinek sérelme nélkül.

Ha a bíró elrendeli a mentesség visszavonását, a hitelezők teljes mértékben visszanyerik az arra vonatkozó jogukat, hogy a fizetésképtelenségi eljárás lezárásakor ki nem fizetett követelések érvényesítése érdekében fellépjenek az adóssal szemben.

14.3. A fizetésképtelenségi eljárás lezárása

A fizetésképtelenségi eljárás lezárásának indokait a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 465. cikke tartalmazza. Lényegében a fizetésképtelenségi eljárás az alábbi indokok alapján zárható le:

a) a fizetésképtelenséget megállapító végzést a tartományi bíróság (Audiencia Provincial) hatályon kívül helyezi;

b) megállapítást nyer, hogy az egyezségnek eleget tettek;

c) igazolják, hogy az eljárással érintett vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelések kifizetésére;

d) valamennyi elismert követelés kifizetését vagy a hitelezők más módon történő teljes kielégítését igazolják;

e) a kezdeti szakaszt követően valamennyi hitelező otthagyta az eljárást vagy abból kilépett.

A lezárást a bírónak jóvá kell hagynia, és az érintett felek e jóváhagyást külön eljárásban támadhatják meg. A törvény különös rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a fizetésképtelenségi eljárást azért zárják le, mivel az adós vagyona nem volt elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni követelések kielégítésére. A vagyon elégtelen volta az adós eljárásra irányuló kérelme alapján is megállapítható, amely esetben a bíró a fizetésképtelenségi eljárást és annak lezárását ugyanabban a határozatban egyidejűleg rendeli el.

Ha a fizetésképtelenségi eljárás lezárását megállapítják, az adós jogosultságaira vonatkozó minden korlátozás megszűnik. Ha az adós természetes személy, a törvény külön szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy az adós mentesüljön azon követelések kifizetése alól, amelyek kielégítésére a fizetésképtelenségi eljárásban nem került sor. E mentesülés követelményeit a 486. és azt követő cikkek határozzák meg. Az adósnak jóhiszeműen kell eljárnia, és teljesítenie kell bizonyos kötelezettségeket. Az adósnak magának kell e mentesítést kérelmeznie, és mind a vagyonfelügyelő, mind a hitelezők tehetnek észrevételeket. Meghatározott esetekben a mentesség visszavonható, mint például, ha az adós javít a pénzügyi helyzetén, vagy ha az adós, annak ellenére nem teljesítette a fizetési tervben foglaltakat, hogy azok teljesítésére a mentesség által nem érintett adósságai kifizetése érdekében kötelezettséget vállalt.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A jogi személyek, amennyiben a velük szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás felszámolás miatt zárult le, elveszítik a jogi személyiségüket.

Ha a lezárásra az egyezség végrehajtása miatt kerül sor, a hitelezők követelései az egyezség rendelkezései szerint kellett hogy kifizetésre kerüljenek. A hitelezői egyezséget alá nem író elsőbbségi hitelezők meghatározott körülmények között folytathatják az egyedi végrehajtási eljárásokat vagy ilyen eljárást kezdeményezhetnek.

A hitelezői egyezség végrehajtása során szintén előfordulhat, hogy az adós szerkezeti módosítások folyamata révén elveszíti a jogi személyiségét, melynek eredményeképpen az adós kötelezettségeit az új társaság vagy a megszerző társaság vállalja át.

Természetes személy adósok esetében a fizetésképtelenségi eljárás felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatti lezárása azt jelenti, hogy a hitelezők egyedi végrehajtási intézkedéseket kezdeményezhetnek az adóssal szemben, kivéve, ha az adós a 178bis. cikkben meghatározott módon mentesült a ki nem fizetett követelések teljesítése alól.

15.1. Fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítása

Ha a fizetésképtelenséget megállapító végzést a természetes személy adóssal szemben a korábbi fizetésképtelenségi eljárás felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatti lezárását követő öt éven belül hozták meg, ez a korábbi eljárás újbóli megindításának fog minősülni.

Jogi személy adósok esetében a felszámolás vagy a vagyon elégtelen volta miatt lezárt fizetésképtelenségi eljárás újbóli megindítását ugyanaz a bíróság fogja elrendelni, amelyik az első eljárás során eljárt, azt ugyanazon eljárás keretében fogják elbírálni, és az újonnan felmerült vagyontárgyak és jogok értékesítésére irányuló szakaszra fog korlátozódni.

A fizetésképtelenségi eljárást a vagyon elégtelen volta miatt lezáró határozat meghozatalát követő évben a hitelezők helyreállítási intézkedések kezdeményezése céljából, a kezdeményezni kívánt konkrét intézkedések megjelölésével vagy azon releváns tények írásban történő megadásával, amelyek megalapozhatják, hogy a fizetésképtelenséget felróhatónak minősítsék, az eljárás újbóli megindítását kérelmezhetik, kivéve, ha a lezárt fizetésképtelenségi eljárás során a minősítés tekintetében ítéletet hoztak.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 242. cikke alapján a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezéséhez és lefolytatásához szükséges valamennyi jogi kiadás fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősül. Ez különösen magában foglalja a fizetésképtelenségi eljárás kérelmezéséhez és elrendeléséhez, az elővigyázatossági intézkedések elfogadásához, az e törvényben előírt határozatok közzétételéhez, és az adósnak, illetve a vagyonfelügyelőnek a fizetésképtelenségi eljárás során és az eseti eljárásokban való megjelenéséhez – amennyiben jogilag kötelező a részvételük vagy ez a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon érdekét szolgálja – szükséges és azzal összefüggésben, az egyezség hatálybalépéséig vagy egyébként a fizetésképtelenségi eljárás lezárásáig, felmerülő jogi költségekből és kiadásokból eredő valamennyi követelést, kivéve a bíróság határozata ellen benyújtott azon fellebbezésekből eredő követeléseket, amelyeket a költségek viselésére vonatkozó kifejezett rendelkezés kíséretében egészben vagy részben elutasítottak.

A 84. cikk (2) bekezdésének 3. pontja szerint szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni követelésnek minősülnek azok a jogi költségek és kiadások, amelyek az adós, a vagyonfelügyelő és a jogosan eljáró hitelezők megjelenésével és képviseletével kapcsolatban olyan eljárások során merültek fel az, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon érdekében folytatódnak vagy amelyeket e célból kezdeményeztek a szóban forgó törvényben foglaltakkal összhangban, a visszavonás, elfogadás, egyezség vagy az adós külön védelmének eseteire vonatkozó rendelkezések kivételével.

A fizetésképtelenségi eljárásnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelen volta miatti lezárása esetén a jogi költségekre és kiadásokra vonatkozó követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elleni többi követelést – a munkavállalók követeléseinek és a tartási követelések kivételével – megelőzően kell kifizetni (473. cikk).

A vagyonfelügyelő díjait a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben érvényesítik, és azokat a bíró egy jogilag jóváhagyott díjszabás alapján állapítja meg; jelenleg még mindig érvényes a 2004. szeptember 6-i 1860/2004 királyi rendelettel jóváhagyott díjszabás. A 84. cikk külön szabályokat tartalmaz e díjak meghatározására és hatására.

A törvény lehetővé teszi felhatalmazással rendelkező segédek kijelölését a vagyonfelügyelő segítése érdekében, és a díjazásukat a vagyonfelügyelő díjazásából fedezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A fizetésképtelenségi eljárásban indítható megtámadási keresetet a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 226. és azt követő cikkei szabályozzák. E rendelkezéseket több egymást követő, többnyire a refinanszírozási megállapodások „védelmi mechanizmusainak” jellegével kapcsolatos módosítás érintette.

A 226. cikk tartalmazza a visszakövetelési intézkedésekre vonatkozó jogi szabályozást, amely azon az általános szabályon alapul, mely szerint az adós által végrehajtott valamennyi „az eljárás alá vont vagyont hátrányosan érintő” cselekmény „megtámadható”, függetlenül attól, hogy fennállt-e a „megtévesztésre irányuló szándék”. A megtámadás joghatásainak védelme érdekében konkrét időtartam került meghatározásra: ez a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát megelőző két év.

(A) A megtámadásra nyitva álló időszak

A törvény konkrét megtámadási időszak előírását választja: ez a fizetésképtelenséget megállapító végzés keltétől számított két év.

(B) Az „anyagi hátrány” koncepciója

Az „adós jogügyleteinek megtámadhatósága szempontjából irányadó időszakban” az adós által végrehajtott intézkedések megsemmisíthetők, ha azok az eljárás alá vont vagyonra nézve hátrányosak. Az anyagi hátrányt a panaszt tevő félnek hitelt érdemlően kell bizonyítania. Ugyanakkor figyelemmel a hátrányos cselekmények bizonyításának szokásos nehézségeire, a fizetésképtelenségről szóló törvény vélelmek felállításával segíti elő az eljárások megindítását. Amint az a törvény más részeiben is megfigyelhető, a vélelmek lehetnek megdönthetetlenek vagy megdönthetők. Ennélfogva: a) az anyagi hátrány vélelme két esetben megdönthetetlen: i. a vagyontárgyak ingyenes elidegenítésének esetében, a használatra szóló adományok kivételével, és ii. a fizetésképtelenséget megállapító végzés után esedékessé váló kötelezettségeket rendező kifizetések és egyéb cselekmények esetében, kivéve, ha a kötelezettségeket biztosítékok fedezik, amely esetben a vélelem lehetővé teszi az ellenkező bizonyítását; b) az anyagi hátrány vélelme három esetben dönthető meg: i. a vagyontárgyak fizetésképtelen adóssal különleges kapcsolatban álló személyek részére történő, visszterhes elidegenítése, ii. ingatlanon korábban fennálló kötelezettségek vagy korábbi kötelezettségek helyébe lépő új kötelezettségek érdekében alapított terhek, és iii. biztosítékokkal fedezett és a fizetésképtelenséget megállapító végzés után esedékessé váló kötelezettségeket rendező kifizetések és egyéb cselekmények esetében.

(C) Az eljárás

Fizetésképtelenségi eljárásban a megtámadási kereset indításának joga a vagyonfelügyelőt illeti meg. A hitelezők vagyonfelügyelő inaktivitásával szembeni védelme érdekében ugyanakkor a jogszabályok kiegészítő vagy másodlagos kereshetőségi jogot biztosítanak azon hitelezők számára, akik írásban felszólították a vagyonfelügyelőt a megtámadási kereset benyújtására, és a kérelem időpontjától számított két hónapon belül a vagyonfelügyelő a keresetet nem nyújtotta be. A jogszabályok tartalmaznak annak biztosítását célzó szabályokat, hogy a vagyonfelügyelők eredményesen töltsék be az annak biztosítását szolgáló szerepüket, hogy az eljárás alá vont vagyon ne kerüljön elidegenítésre. A refinanszírozási megállapodások tekintetében a kereshetőségi jog kizárólag a vagyonfelügyelőt illeti meg, kizárva ezzel a másodlagos kereshetőségi jogot.

A refinanszírozási megállapodások védelme érdekében a legutóbbi jogszabály-módosítások különös szabályokat vezettek be olyan védelmi mechanizmus meghatározásával, amely e (meghatározott körülmények között jóváhagyott) megállapodásokat védi a megtámadási keresetektől (a fizetésképtelenségről szóló törvény átdolgozott szövegének 604. cikke).

Utolsó frissítés: 28/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Franciaország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Bármely kereskedelmi vagy kézműipari tevékenységet folytató személy, mezőgazdasági termelő, bármely önfoglalkoztatói tevékenységet folytató természetes személy, ideértve a jogszabály, jogi eszköz vagy védett cím által szabályozott szabad foglalkozások végzőit, és bármely magánjogi jogalany állhat védintézkedés (procédure de sauvegarde), reorganizációs eljárás (procédure de redressement judiciaire) vagy felszámolási eljárás (procédure de liquidation judiciaire) alatt.

Fizetésképtelenségi eljárás önálló vállalkozó (auto-entrepreneur) esetében indítható.

Védintézkedési eljárás kizárólag gazdasági tevékenységet folytató személy esetében indítható. A reorganizációs vagy felszámolási eljárás alá vont személy esetében elképzelhető, hogy az eljárás megindításakor már nem végez tevékenységet.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vonható magánjogi jogalanyok körébe tartoznak a kereskedelmi társaságok, a nem gazdasági célú társaságok, a gazdasági egyesülések, az egyesületek, a szakszervezetek, a szakmai és kereskedelmi szövetségek, valamint az üzemi tanácsok.

A jogi személyiséggel nem rendelkező magánjogi csoportosulások – úgymint a közös vállalkozások vagy a bejegyzés alatt álló vállalkozások – esetében nem indítható fizetésképtelenségi eljárás.

A közjog által szabályozott jogi személyek szintén ki vannak zárva ebből a körből.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adósnak lehetősége van gyorsított védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde accélérée) vagy gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás (procédure de sauvegarde financière accélérée) kérelmezésére, amennyiben beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette, vagy azt könyvelő készítette, és ha több mint 20 munkavállalót foglalkoztat, vagy az adó nélkül számított árbevétele meghaladja a 3 millió eurót, vagy mérlegfőösszege meghaladja az 1,5 millió eurót. A gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások a konszolidált éves beszámolót készítő adósok számára is rendelkezésre állnak.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Védintézkedési eljárás indul, ha az adós megoldhatatlan nehézségekkel küzd, de a kifizetéseit még nem szüntette be.

Reorganizációs eljárás indul, ha az adós az esedékes kötelezettségeit nem képes a rendelkezésre álló erőforrásaival teljesíteni, és a kifizetéseit is beszüntette.

A reorganizáció célja az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása, valamint a kötelezettségek teljesítése. Az ügyvezető a kifizetések beszüntetését követő 45 napon belül köteles kérni ezen eljárás megindítását.

Felszámolási eljárás indul, ha a vállalkozás beszüntette kifizetéseit, és a reorganizációs eljárás megindítása nyilvánvalóan lehetetlen.

Kizárólag az adós kérheti védintézkedési eljárás megindítását.

Ezzel szemben a reorganizációs és felszámolási eljárás megindítását nemcsak az adós, hanem valamely hitelező és az ügyész is kérheti azzal a feltétellel, hogy nincs folyamatban egyeztetési eljárás (procédure de conciliation – a fizetésképtelenségi eljárást megelőző egyeztetési eljárás).

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatok a határozathozatal napján, vagyis meghozataluk napján nulla órakor lépnek hatályba.

Az eljárást megindító határozatot a hatálybalépésének napját követő nyolc napon belül megküldik az adósnak és közlik a fizetésképtelenségi szakértőkkel és az ügyészséggel, ideértve azoknak a tagállamoknak a szerveit is, amelyekben az adós telephellyel rendelkezik.

A határozat mindenkivel szemben azonnal hatályos.

A meghozatalától számított tizenöt napon belül az eljárást megindító határozatot bejegyzik a kereskedelmi cégnyilvántartásba, a cégjegyzékbe vagy a körzeti bíróság által vezetett más külön nyilvántartásba.

A határozat kivonatát bejegyzik a Bodaccba (polgári és kereskedelmi közlemények hivatalos jegyzéke) és a jogi hirdetményeknek az adós bejegyzett székhelye vagy üzleti címe szerinti jegyzékébe.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások is léteznek.

A gyorsított védintézkedési eljárás megindítását azok az egyeztetési eljárásban részt vevő adósok kérhetik, akik bizonyítják, hogy kidolgoztak egy, az üzleti tevékenység folytatását biztosító tervet.

Az a tény, hogy az adós a kifizetéseit beszüntette, nem zárja ki a gyorsított védintézkedési eljárás megindítását, amennyiben ez a helyzet az egyeztetési eljárás megindítására irányuló kérelmet megelőző 45 napon belül állt be.

A gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás megindításának feltételei megegyeznek a gyorsított védintézkedési eljárás megindításának feltételeivel, emellett az adós beszámolóinak tanúsítaniuk kell, hogy tartozásai lehetővé teszik, hogy kizárólag a hitelintézeti választmány tagjainak minősülő hitelezők fogadják el a tervet.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárások az adós teljes vagyonát érintik.

Jogi személy esetében csak e személy vagyontárgyai érintettek.

Amennyiben az adós egyéni vállalkozó, személyes vagyontárgyai is érintettek.

Ugyanakkor a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató vagy szabad foglalkozást végző egyéni vállalkozó állandó lakóhelyét a törvény kizárja a hitelintézetek által lefoglalható vagyon köréből.

Más, nem üzleti célokat szolgáló földterület és épületek is a nyilatkozatban lefoglalás alól kivont vagyon körébe tartozhatnak. E nyilatkozat – amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni és közzé kell tenni – kizárólag azon hitelintézetekkel szemben hatályos, amelyek követelése a közzétételt követően merül fel.

Az adós állandó lakóhelyének a hitelintézetek által lefoglalható vagyontárgyak köréből történő kizárása az adós és családja védelmét szolgálja.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Az adós saját tulajdona feletti rendelkezési jogának megszűnése

Védintézkedés és reorganizáció

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás megindítása esetén az adós továbbra is birtokon belül marad és irányítja vállalkozását.

Védintézkedési eljárásban a bíróság vagyonfelügyelőt jelölhet ki arra, hogy felügyelje és segítse az adóst üzletvitelében a bíróság által a határozatban meghatározott felhatalmazás keretein belül. Bizonyos esetekben (legalább 20 munkavállalót foglalkoztató és az adó nélkül számítva legalább 3 millió eurós árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében) kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni.

Reorganizációs eljárásban a bíróság szintén vagyonfelügyelőt (administrateur judiciaire) jelölhet ki, aki segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt. Vagyonfelügyelőt ugyanazon esetekben kötelező kijelölni, mint a védintézkedési eljárásban.

Felszámolási eljárás

Felszámolási eljárásban az adóst megfosztják a vagyona kezelésének és a vagyona feletti rendelkezés jogától. Az üzleti vagyon tekintetében a felszámolóbiztos (liquidateur) gyakorolja jogait és végzi tevékenységeit. A felszámolóbiztos így átveszi a vagyona kezelését.

Fizetésképtelenségi szakértők

A fizetésképtelenségi szakértők a bíróság által kijelölt képviselők, akik az ügyészség felügyelete alatt állnak, és szabályozott szakmákhoz tartoznak.

E szakértőknek nemzeti nyilvántartásokba bejegyzett szakembereknek kell lenniük, és szigorú alkalmassági és etikai követelményeknek kell megfelelniük.

Az említett nyilvántartásokban nem szereplő, de az ügy szempontjából kimagasló szakmai gyakorlattal vagy képesítéssel rendelkező személyeket szintén ki lehet jelölni.

A fizetésképtelenségi szakértőket a bíróság az eljárás megindulásakor jelöli ki.

A fizetésképtelenségi szakértők polgári és büntetőjogi felelősséggel tartoznak a rendes törvények szerint.

A szakértők díját rendeletben rögzített skálák alapján határozzák meg; e skálák szerinti díjazásukat a bíróság az adósra terheli.

A fizetésképtelenségi szakértők és az adós jogai

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő

Főszabály szerint a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki, akinek személyére a védintézkedési eljárásban az adós vagy az ügyészség javaslatot tehet.

Nem kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni, ha az adós kevesebb mint 20 munkavállalót foglalkoztat, és az adó nélkül számított árbevétele nem éri el a 3 millió eurót.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárásban minden esetben kötelező vagyonfelügyelőt kijelölni.

A bíróság eltérő döntése hiányában védintézkedési eljárásban az adós továbbra is birtokon belül marad, és az adóst továbbra is megilleti a vagyontárgyai feletti rendelkezés, valamint azok elidegenítésének joga.

Vagyonfelügyelő kijelölése esetén a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli és segíti az adóst üzletvitelében a bíróság által meghatározott felhatalmazás keretein belül.

Reorganizációs eljárásban a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő segíti az adóst üzletvitelében, vagy az adós helyett – részben vagy egészben – maga végzi azt.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles minden szükséges intézkedést meghozni vagy az adóssal meghozatni a vállalkozás jogainak a vállalkozás adósaival szembeni védelme és a termelési kapacitás fenntartása érdekében.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek különös jogai is vannak, például aláírási joga van a csekk kibocsátástól eltiltott adós bankszámlái tekintetében, a hatályos szerződések fenntartását kérheti, és végrehajthatja a szükséges létszámcsökkentéseket.

A bíróság által kijelölt végelszámoló

Kollektív eljárás esetén a bíróság köteles végelszámolót (mandataire judiciaire) kijelölni.

A végelszámoló feladata a hitelezők és közös érdekeik képviselete.

Ő állítja össze a bejelentett követelések nyilvántartását – ideértve a munkabérre vonatkozó követeléseket –, és javaslatot tesz azok elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére, majd megküldi e nyilvántartást a csődbírónak.

A felszámolóbiztos

A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben felszámolóbiztost jelöl ki.

A felszámolóbiztos ellenőrzi a követeléseket, és értékesíti az adós vagyonát a hitelezők kielégítése érdekében.

Végrehajtja a létszámcsökkentéseket, és dönthet a hatályos szerződések fenntartásáról.

A saját tulajdona feletti rendelkezési jogától megfosztott adóst képviseli, és e minőségében a felszámolási eljárás során gyakorolja a vagyonnal kapcsolatos jogainak többségét, és megteszi a vagyont érintő intézkedések többségét. Nem gyakorolhatja azonban az adós nem pénzügyi jellegű jogait.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A beszámítás a kölcsönös követelések alacsonyabb követelés mértékéig történő törlése.

Beszámítani kizárólag két személy egymás közötti kölcsönös és egynemű követelését és tartozását lehet.

A beszámítás következtében így egyszerűbb kétoldalú kifizetés történik kölcsönös követelések között.

Főszabály szerint az adós nem teljesíthet semmilyen követelést, amely a védintézkedési vagy reorganizációs eljárást megindító határozat előtt keletkezett.

Ezzel szemben a határozatot megelőző követelések teljesítésének tilalma nem vonatkozik a beszámításra kerülő kapcsolt követelésekre. Az azonos szerződés vagy szerződések azonos csoportjának teljesítéséből vagy nemteljesítéséből keletkező vagy eredő egynemű kölcsönös követelések kapcsolt követeléseknek minősülnek.

Amennyiben az eljárást megindító határozatot követően keletkezik a korábbi követeléshez kapcsolódó követelés, e követelés teljesíthető a korábbi követelés beszámításával, ha az utóbbit bejelentették.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A hatályos szerződések fenntartására irányuló eljárás

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem kérdőjelezi meg azonnal az adós és a vele szerződött felek (beszállítók, vevők) között létrejött szerződések létét.

Hatályos szerződések az érvényes és az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések, az olyan szerződések, amelyek teljesítése folyamatosan történik, és amelyek a megindítás napján még nem vesztették hatályukat, vagy az olyan szerződések, amelyeket azonnal teljesíteni kell, és amelyeket még nem teljesítettek, de már megkötésre kerültek.

A hatályos szerződésekkel kapcsolatos különös rendelkezések nem alkalmazandók a munkaszerződésekre.

Védintézkedés és reorganizáció

A szerződések főszabály szerint automatikusan fennmaradnak.

A szerződő félnek ezért annak ellenére teljesítenie kell kötelezettségeit, hogy az adós nem teljesítette kötelezettségvállalásait az eljárást megindító határozatot megelőzően.

Az eljárást megindító határozatot követően nyújtott szolgáltatásokat az esedékességkor kell kifizetni a szerződő félnek.

Kizárólag a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek van lehetősége a közrend alapján azon szerződések fenntartásának kérelmezésére, amelyek alapján számára nyújtott szolgáltatások kifizetésére kerül sor.

Bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő hiányában az adós a bíróság által kijelölt végelszámoló hozzájárulásával a hatályos szerződések teljesítését kérheti.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőnek lehetősége van a teljesítendő szerződések felmondására vagy részletfizetésre is, ha bizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő anyagi eszközök az adós kötelezettségeinek teljesítéséhez.

A szerződő fél hivatalosan felszólíthatja a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt (vagy vagyonfelügyelő hiányában az adóst) arra, hogy döntsön a szerződés sorsáról.

A hatályos szerződés automatikusan megszűnik, ha a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (vagy az adós) nem válaszol a hivatalos felszólításra egy hónapon belül.

Ugyanez érvényes a fizetés elmaradása és a szerződő fél szerződéses kapcsolatok fenntartására irányuló beleegyezésének hiánya esetén.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (vagy vagyonfelügyelő hiányában az adós) kérheti a csődbírótól, hogy mondja ki a hatályos szerződés megszűnését, ha a megszüntetés az adós védelme és fizetőképességének helyreállítása érdekében szükséges, azzal a feltétellel, hogy az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Felszámolási eljárás

Akárcsak a védintézkedési és reorganizációs eljárásban, főszabály szerint minden hatályos szerződés továbbra is hatályban marad. A szerződő félnek ezért annak ellenére teljesítenie kell kötelezettségeit, hogy az adós nem teljesítette kötelezettségvállalásait az eljárást megindító határozatot megelőzően.

Az eljárást megindító határozatot követően nyújtott szolgáltatásokat az esedékességkor kell kifizetni.

Kizárólag a felszámolóbiztos kérheti a hatályos szerződések teljesítését az adósnak ígért szolgáltatás nyújtásával.

A szerződő fél hivatalosan felszólíthatja a felszámolóbiztost arra, hogy döntsön a szerződés sorsáról.

A szerződés automatikusan megszűnik, ha a felszámolóbiztos nem válaszol a hivatalos felszólításra egy hónapon belül. Ugyanez érvényes, ha az adós teljesítése valamilyen pénzösszeg kifizetésében áll, azon a napon, amelyen a szerződő fél tudomást szerez a felszámolóbiztos szerződést felmondó döntéséről, valamint a kifizetés elmaradása esetén, ha a szerződő fél nem egyezik bele a szerződéses jogviszony fenntartásába.

Amennyiben nem valamilyen pénzösszeg kifizetéséről van szó, a felszámolóbiztos azt is kérheti a csődbírótól, hogy mondja ki a szerződés megszűnését, ha a megszüntetés a felszámolási műveletek érdekében szükséges, és az nem sérti túlzottan a szerződő fél érdekeit.

Hatályos szerződések átruházása

A védintézkedési, reorganizációs és felszámolási eljárásban a vállalkozás teljes vagy részleges átruházásának elrendelése esetén a bíróság meghatározhatja, hogy az üzleti tevékenység folytatásához szükséges lízing-, bérleti vagy adásvételi és szolgáltatási szerződések közül melyeket kell átruházni.

Az a szerződő fél, akinek szerződését nem ruházták át ily módon, a csődbírótól a szerződés megszűnésének kimondását kérheti, ha annak további teljesítését nem kéri a vagyonfelügyelő, vagyonfelügyelő hiányában az adós vagy a felszámolóbiztos.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárás esetén a hitelezők kizárólag a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesíthetik jogaikat az adóssal szemben; nem indíthatnak kifizetésre irányuló egyedi kereseteket az adóssal szemben.

A felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt lezáró határozat nem jár a hitelezőknek az adóssal szemben egyedi eljárás megindításához való jogának feléledésével.

E szabály alól kivételt képeznek az alábbi esetek:

  • a felszámolási eljárás alatt öröklés útján szerzett javakra vonatkozó eljárások;
  • a követelés olyan bűncselekményből származik, amelyre vonatkozóan az adós bűnössége már megállapítást nyert, vagy az a hitelező személyes jogaihoz kapcsolódik;
  • a követelés szociális védelmi ügynökségek sérelmére elkövetett csalárd tevékenységből ered. A követelés csalárd eredetét bírósági határozattal vagy társadalombiztosítási szerv által megállapított bírsággal lehet bizonyítani.

A hitelezők egyedi eljárás megindításához való joga feléled továbbá az alábbi esetekben:

  • az adóst magáncsőd alatt állónak nyilvánítják;
  • az adóst csalárd csőd miatt bűnösnek nyilvánítják;
  • az adós vagy az általa irányított jogi személy ellen bármely eszközére vonatkozóan az eljárás megindítását megelőző öt évben a felszámolási eljárást vagyoni fedezet hiánya miatt szüntették meg; az adós tartozásokat írt le az említett időpontot megelőző öt évben;
  • az eljárást a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján területi eljárásként indították meg.

Emellett egy vagy több hitelezővel szembeni csalás esetén a bíróság bármely hitelező számára engedélyezi, hogy egyedi eljárást folytasson. A bíróság az eljárás lezárásakor, az adós, a felszámolóbiztos és a felügyelők meghallgatása vagy jogszerű beidézése után hoz döntést. Ezt követően bármelyik érdekelt fél kérésére dönthet, ugyanezen feltételek mellett.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat felfüggeszti vagy kizárja az adós elleni egyéb, pénzfizetésre vagy pénzfizetés elmaradása alapján szerződés megszüntetésére irányuló eljárásokat.

A végrehajtási eljárások és biztosítási intézkedések szintén felfüggesztésre kerülnek.

A hitelezők által a kollektív eljárás megindítása előtt kezdeményezett eljárások szintén felfüggesztésre kerülnek vagy félbeszakadnak.

Ez vonatkozik minden korábbi hitelezőre, függetlenül attól, hogy követelésük biztosított-e.

Az eljárások felfüggesztése és kizárása minden fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó.

A folyamatban lévő eljárások felfüggesztésre kerülnek, amíg a felperes hitelező be nem jelenti követelését.

Ezt követően automatikusan folytatódnak, de kizárólag a követelés ellenőrzésére és összegének meghatározására irányulnak, nem pedig az adóst elmarasztaló ítélet meghozatalára.

A fentiektől eltérő egyéb perek és végrehajtási eljárások az adós megfigyelésének ideje alatt tovább folynak a bíróság által kijelölt végelszámoló és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő egyesülését követően, ha feladatuk az adós segítése és képviselete, vagy miután kezdeményezik az eljárások folytatását.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési terv kidolgozása során a hitelezőket is meghallgatják a kifizetési időszakok és a tartozások átvállalása tekintetében.

A javaslatokat a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (vagy vagyonfelügyelő hiányában az adós) továbbítja a hitelezőket képviselő, bíróság által kijelölt végelszámoló felé.

A bíróság által kijelölt végelszámoló – egyénileg vagy kollektíven – minden követelést bejelentő hitelezőtől beszerzi az egyetértést.

A bíróság által kijelölt végelszámoló nem köteles egyeztetni azon hitelezőkkel, akik tekintetében a tervezet a kifizetés feltételeire vonatkozóan nem tartalmaz módosítást, vagy teljes pénzbeli kielégítést tartalmaz, amennyiben a tervezet elfogadásra vagy a követelés elfogadásra kerül.

A hitelezői választmány

Ha az adós munkavállalóinak száma meghaladja a 150 főt, árbevétele pedig a 20 millió eurót, hitelezői választmányt kell felállítani, amely véleményezi a tartozások rendezésére irányuló terv tervezetét. A bíróság úgy dönthet, hogy e rendelkezéseket az említett küszöbértékek alatt is alkalmazza.

A hitelezői választmányok kategóriánként külön ülésre hívják össze a hitelezőket annak érdekében, hogy javaslatokat tegyenek számukra, amelyeket megvitathatnak, és amelyekről többségi döntést hoznak, vagyis a kisebbségi hitelezőknek alá kell vetniük magukat a többségi hitelezők döntésének.

A hitelintézeti választmány a pénzügyi vállalkozásokat, valamint a hitelintézeteket és hasonló szervezeteket, míg egy másik választmány a fő beszállítókat és szolgáltatókat foglalja magában. Amennyiben vannak kötvénytulajdonosok, összehívják a Franciaországban vagy külföldön kibocsátott kötvényekkel rendelkező hitelezők általános gyűlését, ahol a hitelezői választmányok által elfogadott tervezetet vitatják meg.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő köteles kikérni a hitelezői választmányok véleményét a tervezettel kapcsolatban, és azoknak a bíróság döntését megelőzően jóvá kell hagyniuk a tervet.

Hitelezői választmány működése esetén a választmányba tartozó minden hitelező módosításokat javasolhat az adós által benyújtott tervezettel kapcsolatban.

A tervezet így vagy a (vélhetően a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által segített) adóstól, reorganizációs eljárás esetén – az adós segítségével – a vagyonfelügyelőtől, vagy választmányi tag hitelezőktől származik. A választmányok által elfogadott tervet és, amennyiben az eltér, az adós vagy a vagyonfelügyelő által támogatott tervet ezt követően – párhuzamosan is – benyújthatják a bíróság felé.

Gyorsított védintézkedési eljárás

Gyorsított védintézkedési eljárás megindítása esetén kötelező felállítani a hitelezői választmányokat – a hitelintézeti választmányt, valamint a beszállítók és szolgáltatók választmányát –, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

A választmányokba nem tartozó hitelezők véleményét külön kérik ki.

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás

Gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárás indításakor csak a hitelintézeti választmányt kell felállítani, és adott esetben össze kell hívni a kötvénytulajdonosok általános gyűlését.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyontárgyai a vállalkozás teljes vagy részleges átruházása vagy egyedi átruházások útján értékesíthetők. Ezen ügyletekre eltérő szabályok vonatkoznak.

A vállalkozás átruházását a bíróság rendeli el; azt nem a fizetésképtelenségi szakértő hajtja végre.

Egy vállalkozás csak részlegesen ruházható át a védintézkedési eljárásban. A vállalkozás átruházása részleges vagy teljes a reorganizációs és a felszámolási eljárásban.

Ilyen esetekben a bíróság határozatot hoz, amelyben meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a felvásárlási ajánlatokat meg kell küldeni a bíróság által kijelölt végelszámolónak, a felszámolóbiztosnak vagy – ha van – a vagyonfelügyelőnek. Az ajánlatokat írásba kell foglalni, és azoknak tartalmazniuk kell bizonyos kötelező információkat.

A vagyontárgyak egyedi átruházására eltérő szabályok vonatkoznak.

A védintézkedési és reorganizációs időszak alatt, ha az adós birtokon belül marad, továbbra is önállóan rendelkezhet vagyontárgyai felett a vagyonfelügyelő felelőssége mellett.

Ha a vagyontárgyak értékesítését magában foglaló rendelkezés nem tartozik a vállalkozás mindennapi irányításának körébe, az adósnak be kell szereznie a csődbíró előzetes engedélyét.

A védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtásának idejére az adós visszanyeri a teljes ellenőrzést vagyontárgyai felett.

A felszámolási eljárásban a felszámolóbiztosnak vagyontárgyak átruházásához a csődbíró engedélyét kell kérnie.

Ingatlan értékesítésére bírósági végzéssel kerül sor. A csődbíró meghatározza a kiinduló árat és az értékesítés alapfeltételeit. A csődbíró árverés útján történő értékesítést is engedélyezhet az általa meghatározott kikiáltási áron. A csődbíró végül zártkörű értékesítést is engedélyezhet az általa meghatározott áron és feltételek mellett.

A felszámolóbiztos aztán a hitelezői rangsornak megfelelően elosztja az értékesítésből származó bevételt.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Minden az eljárást megindító határozat előtt keletkezett követelést be kell jelenteni, természetétől és jellegétől függetlenül: kereskedelmi, polgári, közigazgatási (államkincstár, szociális jóléti és társadalombiztosítási intézmények) vagy büntetőjogi (bírságok). Nem számít, hogy a követelés nem biztosított vagy elsőbbségi, lejárt vagy le nem járt, biztos vagy feltételes. E rendelkezések nem vonatkoznak a munkavállalókra.

Az eljárást megindító határozatot követően jogszerűen keletkező, az eljárás lefolytatásához kapcsolódó vagy az adós üzleti tevékenységét szolgáló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékére irányuló követeléseket lejáratukkor ki kell elégíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Minden hitelező, akinek követelése az eljárást megindító határozatot megelőzően keletkezett, köteles követelését bejelenteni, védintézkedési és reorganizációs eljárás esetén a bíróság által kijelölt végelszámoló, felszámolás esetén a felszámolóbiztos felé.

A bejelentés határideje az eljárást megindító határozat kihirdetésétől számított két hónap.

Az adós azonos feltételek mellett maga is bejelentheti valamely hitelezője követelését.

A bejelentés bizonyos, az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre is vonatkozik, az olyan követelésekre, amelyek esetében nem áll fenn az üzletvitel számára előnyös követelések kifizetési elsőbbsége, vagy amelyek az eljárási követelményekhez kapcsolódnak. A bejelentett követelésnek tartalmaznia kell a lejárt vagy a jövőben lejáró követelés összegét, lejárati idejét, az elsőbbség vagy fennálló biztosíték jellegét és a kamat számításának módját.

A követelés bejelentésének nincsenek formai követelményei. A bejelentésnek önmagában, egyértelműen tartalmaznia kell a hitelezőnek a tartozás kifizetésének igénylésére, a követelések nyilvántartásába való felvételére és az eljárásban való részvételre irányuló szándékát.

Az adós észrevételeit követően a bíróság által kijelölt végelszámoló készíti el a bejelentett követelések nyilvántartását, és tesz javaslatot a követelések elfogadására, elutasítására vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésére.

E nyilvántartást megküldik a csődbírónak, és arról tájékoztatják a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt.

A követelés elfogadása vagy elutasítása előtt a csődbíró meggyőződik annak fennállásról, összegéről és természetéről a bejelentést tevő által benyújtott bizonyítékok és – adott esetben – a meghallgatott felek és a bíróság által kijelölt végelszámoló által előadottak alapján.

Azon hitelezőket, akik határidőn belül nem jelentették be követeléseiket, kizárják, és így nem részesülhetnek kifizetésben vagy a követelések felosztásában a terv elfogadása vagy az adós vagyonának értékesítése esetén, kivéve, ha a csődbíró megszünteti e kizárást.

A kizárás megszüntetése esetén kérelmüket követően kifizetésben részesülhetnek.

Gyorsított védintézkedési és gyorsított pénzügyi védintézkedési eljárások

Az adós állítja össze az egyeztetési eljárásban részt vett hitelezők követeléseinek nyilvántartását, amelyet közzé kell tenni. A nyilvántartást az adós könyvvizsgálója hitelesíti, és az benyújtásra kerül a bíróság hivatalához.

A bíróság által kijelölt végelszámoló megküldi a hitelezőknek a nyilvántartás saját követelésükre vonatkozó kivonatát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az elsőbbségi hitelező az adós elleni kollektív eljárás megindítása esetén olyan kedvezményben részesül, amely alapján adósa többi, nem biztosított hitelezőjével szemben elsőbbség illeti meg a kifizetések során.

A hitelező ilyen elsőbbségi hitelezőnek minősülhet, amennyiben

  • olyan biztosítékkal rendelkezik, amely az adóstól vagy bírósági határozatból származik, vagy
  • az elsőbbségi jog őt jogállásából fakadóan, törvény erejénél fogva megilleti.

Az elsőbbségi hitelezők nem mindannyian azonos jogállásúak. Amennyiben több elsőbbségi hitelező joga versenyzik egymással, őket a törvény szerinti sorrendben illeti meg kielégítés, de ez minden esetben megelőzi a többi, nem biztosított hitelezőt.

A nem biztosított hitelezők az adós elsőbbségi hitelezők kielégítését követően fennmaradó vagyonából részesülnek kifizetésben. A felosztás arányosan történik.

Az elsőbbségek rangsora

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. az eljárást megindító határozatot követően keletkezett és elsőbbséget élvező követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében keletkezett követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  5. a munkavállalók általános elsőbbsége által garantált követelések: az eljárást megindító határozatot megelőző hat munkával töltött hónap bérének kifizetése;
  6. különös elsőbbség vagy jelzáloghitel által garantált követelések;
  7. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: a biztosítással, a vagyon értékesítésével és a befolyt összegek hitelezők közötti megosztásával kapcsolatos költségek (leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása stb.);
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  5. az eljárást megindító határozatot követően keletkezett és elsőbbséget élvező követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében keletkezett követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. az államkincstár elsőbbsége;
  7. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  8. egyéb biztosítékkal biztosított ingóságokra vonatkozó követelések;
  9. nem biztosított követelések.

Felszámolási eljárás

Az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  2. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  3. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések: azon hitelezők előnyben részesítése, akik az üzlet folytatása és fenntartása érdekében pénzt fektettek be, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtottak;
  4. ingatlanokat terhelő különösen biztosított követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően keletkezett és elsőbbséget élvező követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében keletkezett követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. nem biztosított követelések.

Az ingóságok értékesítéséből származó bevételt a hitelezők között az alábbi sorrendben kell felosztani:

  1. zálogjoggal biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  2. a munkabérre vonatkozó követelések „rendkívüli elsőbbsége”: az eljárást megindító határozatot megelőző utolsó 60 munkával töltött nap bérének kifizetése;
  3. az eljárást megindító határozatot követően keletkező eljárási díjak, amelyek az eljárás megfelelő lefolytatását szolgálják: leltározási és közzétételi költségek, a bíróság által kijelölt képviselők díjazása;
  4. az egyeztetés során nyert elsőbbséggel garantált követelések;
  5. az eljárást megindító határozatot követően keletkezett és elsőbbséget élvező követelések: az eljárás lefolytatására vagy az üzlet átmeneti fenntartására vonatkozó feltételek betartása következtében keletkezett követelések, vagy az üzlet fenntartása érdekében termékek vagy szolgáltatások nyújtásából fakadó követelések, vagy a felszámoló által fenntartott hatályos szerződés teljesítéséből eredő követelések, vagy a természetes személy adós mindennapi szükségleteire vonatkozó követelések;
  6. jelzáloggal terhelt termékek vagy záloggal terhelt gépek vagy berendezések által biztosított követelések;
  7. az államkincstár elsőbbsége;
  8. zálogjoggal nem biztosított ingóságokat terhelő különösen biztosított követelések;
  9. más, általános, ingóságokra vonatkozó elsőbbségek (a polgári törvénykönyv [Code Civil] 2331. cikke) és a bérek általános elsőbbsége;
  10. nem biztosított követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Védintézkedési és reorganizációs eljárás

A védintézkedési és a reorganizációs eljárást az üzlet megmentése, az üzleti tevékenység és a munkahelyek fenntartása és a tartozások tervszerű megfizetése érdekében indítják. Védintézkedési vagy reorganizációs tervet csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet elfogadni.

Amennyiben az üzlet megmentésére reális lehetőség van, védintézkedési eljárás esetén az adós, reorganizációs eljárás esetén a vagyonfelügyelő, vagy hitelezői választmányok felállítása esetén egy hitelező készíti el a tervezetet. A tervezet három részből áll:

  • gazdasági és pénzügyi rész, amely a működtetési lehetőségek és módszerek, a piaci viszonyok és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján meghatározza az üzlet helyreállításának lehetőségét;
  • a tartozások törlesztése általános feltételeinek és a végrehajtás biztosítása érdekében a vállalat vezetője által adandó biztosítékok meghatározása;
  • szociális rész, amely a foglalkoztatás és a szociális körülmények várható kimenetelét és szintjét írja le és indokolja meg, az üzlet folytatásának függvényében. Amennyiben a tervezet lehetővé teszi a gazdasági okokból történő létszámcsökkentést, úgy felülvizsgálja a már megtett lépéseket, és meghatározza a jövőbeli intézkedéseket a veszélyeztetett munkahelyű munkavállalók újraalkalmazásának és kompenzálásának elősegítése érdekében.

A tervezet összefoglalja az annak végrehajtásáért felelős személyek összes, az üzlet helyreállítása érdekében szükséges kötelezettségvállalását.

A bíróság ezt követően dönt az adós vagy valamely hitelező által elé terjesztett tervezetről.

A védintézkedési, reorganizációs vagy értékesítési terv elfogadása bírósági döntés. Ha hitelezői választmányokat hoztak létre, a tervnek szerződési jellege is van.

A terv időtartama legfeljebb 10 év, mezőgazdasági termelők esetében 15 év.

A bíróság vagyonfelügyelőt vagy végelszámolót jelöl ki arra, hogy annak teljes időtartama alatt felügyelje a terv végrehajtást.

A terv elfogadásával lezárul a megfigyelési időszak. Az adós újból rendelkezhet a vagyona felett és újból irányíthajta vállalkozását a bíróság által a tervben meghatározott keretek között.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

Felszámolási eljárássá alakulás

A védintézkedési vagy reorganizációs határozattal megindított megfigyelési szakasz alatt vagy annak végén rendelhető el a felszámolás.

A bíróság köteles a felszámolást elrendelni, amint nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozás helyreállítására nincs lehetőség, vagy amennyiben a reorganizációs eljárás során nem sikerül értékesítési tervet elfogadni.

A természetes személy adós kötelezettségeinek megszűnése felszámolás esetén

Az adós nem rendelkezhet saját tulajdona felett a felszámolás elrendelésének napjától a felszámolás lezárásig. Ezt követően az adós jogai helyreállnak, és újból tehet intézkedéseket.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtásának befejezése nem teszi lehetővé a követelésüket be nem jelentett hitelezők számára, hogy az adós ellen fellépjenek.

Egyedi eljárást indítani kifejezetten csak kivételesen, kizárólag a felszámolásnak a vagyon elégtelensége miatti megszüntetése miatt lehetséges.

A fizetésképtelenségi eljárások befejezettnek nyilvánításának ideje

A megfigyelési időszak az eljárást megindító határozat napjától a védintézkedési vagy reorganizációs tervet elfogadó vagy a felszámolást elrendelő határozat napjáig tart.

Védintézkedési vagy reorganizációs eljárás során az üzleti tevékenység a megfigyelési időszak ideje alatt is folytatódik, és az adós főszabály szerint – bizonyos korlátozások mellett – maga irányítja a vállalkozását.

Amennyiben reális lehetőség van az üzleti tevékenység helyreállítására, a megfigyelési időszak védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadásával ér véget.

A védintézkedési vagy reorganizációs terv elfogadása lehetővé teszi az adós számára, hogy visszakapja az üzlete feletti irányítást, bár nem szünteti meg az eljárást.

Az eljárás akkor zárul le, amikor a csődbíró jóváhagyja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt végelszámoló eljárást lezáró jelentését. A bíróság elnöke ezután az eljárást megszüntető végzést bocsát ki. E végzés egy bírósági igazgatási intézkedés, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

Jogi értelemben tehát az eljárás akkor zárul le, amikor az azt megszüntető végzést kibocsátják.

Ennek ellenére az eljárás joghatásai nem szűnnek meg az eljárást megszüntető végzéssel, mivel a védintézkedési és a reorganizációs terv továbbra is folyamatban van.

Az adós köteles a tervben szereplő minden rendelkezésnek eleget tenni.

Amennyiben ezt nem teszi meg, kötelezettségeinek elmulasztása vagy a védintézkedési vagy reorganizációs terv végrehajtása során a kifizetések elmaradása esetén az adós a terv hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását kockáztatja.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Az eljárás során felmerülő költségek azt a vállalkozást terhelik, amelyik ellen a fizetésképtelenségi eljárás folyamatban van.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Amennyiben a bíróság reorganizációs vagy felszámolási eljárást indít, az adós kifizetései megszüntetése napjának főszabály szerint az eljárást megindító határozat napja tekintendő.

A bíróság mindazonáltal úgy dönthet, hogy a kifizetések megszüntetésének napjául a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző 18 hónap bármely napját jelöli ki.

A kifizetések megszüntetésétől a reorganizációs vagy felszámolási eljárás megindulásáig eltelt időszakot nevezzük „vizsgálati időszaknak”.

Az adós által a vizsgálati időszakban tett, bizonyos csalárdnak tűnő jognyilatkozatokat megsemmisítenek.

A vizsgálati időszakban tett jognyilatkozatok megsemmisítésére irányuló keresetek tekintetében az eljárást folytató bíróságnak kizárólagos hatásköre van.

Az eljárást csak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő, a bíróság által kijelölt végelszámoló, a felszámolóbiztos és az ügyészség indíthatja meg.

A hitelezők egyénileg vagy közösen is indíthatnak eljárást a bíróság által kijelölt végelszámolón keresztül az adós jogügyleteinek megsemmisítése iránt.

Az aktus mindenkivel szemben, visszamenő hatállyal semmissé válik.

A jogellenes cselekmény miatti kötelező semmisségnek tizenkét esete létezik:

  • minden ingó vagyon vagy ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktus;
  • bármely visszterhes szerződés, amelyben az adós kötelezettsége jelentősen meghaladja a másik fél kötelezettségét;
  • bármely kifizetés, módszerétől függetlenül, amelyet a követelés lejárta előtt fizetnek meg;
  • bármely esedékes követelés kifizetése más módon, mint készpénzben, váltóban, banki átutalással, átruházási okirattal vagy más, üzleti életben általában elfogadott módon;
  • bármely összeg letétbe helyezése vagy átruházása, amelyre a vagyontárgy elzálogosítását követően, jogerős bírósági ítélet hiányában került sor;
  • bármely szerződéses vagy törvényi jelzálogjog, valamint a házastársak törvényi jelzálogjoga és az adós vagyontárgyán alapított bármely zálogjog vagy biztosíték, amely korábbi tartozásokat hivatott biztosítani;
  • bármely biztosítási intézkedés, kivéve, ha a zár alá vétel nyilvántartásba vétele vagy elrendelése megelőzi a kifizetések megszüntetését;
  • bármely engedélyezés vagy opciólehívás a vállalkozás munkavállalói által;
  • javak vagy jogok pénzügyi hagyatékba adása, kivéve, ha arra az ezzel párhuzamosan létrejött szerződéses adósság biztosítékaként került sor;
  • bármely vagyonkezelői megállapodás módosítása, amely olyan jogokat vagy vagyontárgyakat befolyásol, amelyeket már korábban, a módosítás előtt létrejött szerződéses adósság biztosítékaként pénzügyi hagyatékba adtak;
  • amennyiben az adós korlátolt felelősségű egyéni vállalkozó, bármely engedményezés vagy vagyontárgy engedményezésének változása, amely az üzleti tevékenységen kívüli bevétel körébe tartozik, és a vállalkozó másik vagyonára vonatkozó eljárás alá vont vagyon csökkenésével jár;
  • közjegyzői nyilatkozat az adós által tett zár alá vételre vonatkozó kivételekről.

Ezeket az aktusokat a bíróságnak meg kell semmisítenie attól függetlenül, hogy a felek jó- vagy rosszhiszeműen jártak-e el.

A bíróság ezenfelül megsemmisítheti az ingó vagyon vagy ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átengedő aktust és a zár alá vételre vonatkozó kivételekre vonatkozó aktust, amelyet a kifizetések megszüntetését megelőző hat hónapon belül tettek. Ezen esetekben a megsemmisítés csak lehetőség.

Utolsó frissítés: 11/05/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Horvátország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a csőd előtti eljárás és a csődeljárás jogi személlyel, valamint magánszemély adós vagyonával szemben is megindítható. A csődtörvény értelmében (Stečajni zakon, a továbbiakban: csődtörvény) a magánszemély adós olyan természetes személy, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Zakon o porezu na dohodak) rendelkezései alapján önálló vállalkozói tevékenysége miatt a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, vagy olyan természetes személy, aki a társasági jövedelemadóról szóló törvény (Zakon o porezu na dobit) rendelkezései alapján a társasági jövedelemadó hatálya alá tartozik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

a) Csőd előtti eljárás indítható, ha a bíróság megállapítja, hogy fizetésképtelenség fenyeget, azaz a bíróság arra a megállapításra jut, hogy az adós nem lesz képes teljesíteni a fennálló kötelezettségeit azok esedékessége napján.

A közelgő fizetésképtelenség akkor állapítható meg, ha még nem merültek fel azok a körülmények, amelyek alapján az adós fizetésképtelennek minősül, és ha:

– a Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija) által a fizetési kötelezettségek rangsorolásáról vezetett nyilvántartásban az adósnak egy vagy több olyan rendezetlen kötelezettségét tartják nyilván, amelynek érvényes jogalapja van, és amelyet az adós további jóváhagyása nélkül bármely számlájáról be kellett volna hajtani, vagy

– az adós a munkavállalói részére munkaszerződés, munkaügyi szabályozás, kollektív szerződés vagy különös szabályozás, vagy a munkáltatók munkavállalók irányába fennálló kötelezettségeit szabályozó más dokumentum alapján járó munkabér kifizetése tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy

– az adós az előző albekezdésben hivatkozott munkabérek után járó hozzájárulásokat és adókat onnantól számított 30 napon belül nem fizeti meg, hogy munkabér-kifizetéseket kellett teljesítenie a munkavállalók irányába.

b) Csődeljárás indítható, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy fennállnak a csőd megállapításának indokai, azaz a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodás.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha folyamatos jelleggel nem képes rendezni a fennálló pénzügyi kötelezettségeit. Nem minősíti az adóst fizetőképessé az a körülmény, ha rendezte egyes hitelezők követeléseit, illetve ha képes egyes hitelezők követeléseit részben vagy teljes egészében rendezni.

Az adós fizetésképtelennek minősül:

– amennyiben a Pénzügyi Ügynökség által a fizetési kötelezettségek rangsorolásáról vezetett nyilvántartásban egy vagy több olyan rendezetlen kötelezettségét tartják nyilván, amelynek érvényes jogalapja van, és amelyet az adós további jóváhagyása nélkül bármely számlájáról be kellett volna hajtani

– amennyiben a munkavállalói részére munkaszerződés, munkaügyi szabályozás, kollektív szerződés vagy különös szabályozás, vagy a munkáltatók munkavállalók irányába fennálló kötelezettségeit szabályozó más dokumentum alapján járó, három egymást követő munkabért nem fizetett ki.

A túlzott eladósodást abban az esetben állapítják meg, ha a jogi személy adós vagyona többé nem fedezi a fennálló kötelezettségeit.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődvagyon magában foglalja a csődeljárás megindítása időpontjában az adós tulajdonában lévő összes vagyontárgyat, valamint az adós által a csődeljárás során szerzett vagyontárgyakat. A csődvagyonból fedezik a csődeljárás költségeit és az adós hitelezőinek követeléseit, valamint az olyan követeléseket, amelyeket az adós vagyontárgyain fennálló bizonyos jogokkal biztosítottak.

A csődeljárás megindítását követően a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak az adós képviseletére jogszabálynál fogva korábban felhatalmazott személyek, vagy a magánszemély adós általi ingyenes használatának nincsen joghatása, kivéve a köznyilvántartásokba vetett bizalom elvének fenntartását szolgáló általános szabályok által szabályozott használatot. Az ellenértéket visszajuttatják a másik félnek a csődvagyonból, amennyiben az növelte a csődvagyon értékét.

Amennyiben a magánszemély adós a csődeljárás megindítása előtt vagy annak során hagyatékban vagy hagyományban részesült, kizárólag az adós jogosult elfogadni vagy visszautasítani a hagyatékot vagy hagyományt.

Amennyiben az adós közös tulajdont vagy bármely egyéb jogviszonyt vagy társulást alapít harmadik személlyel, a vagyon felosztása a csődeljárás keretein kívül történik. Az ilyen viszonyokból eredő kötelezettségek rendezése iránt önálló kielégítés igényelhető az adóst megillető részből.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

a) Csőd előtti eljárás – a vagyonkezelő kijelölésére vonatkozó előírások megegyeznek a felszámoló kijelölésére vonatkozó előírásokkal. A bíróság, amennyiben szükségesnek ítéli, a csőd előtti eljárást megindító határozatában vagyonkezelőt jelöl ki. A vagyonkezelő feladatai megszűnnek a csőd előtti egyezség jóváhagyásáról vagy a csődeljárás megindításáról hozott határozat napján, vagy a hitelezők döntése alapján.

A vagyonkezelő a csőd előtti eljárásban köteles:

1. megvizsgálni az adós üzleti tevékenységét

2. megvizsgálni az adós vagyontárgyainak és kötelezettségeinek jegyzékét

3. megvizsgálni a nyilvántartásba vett követelések hitelességét

4. vitatni azokat a követeléseket, amelyek valódisága tekintetében a hitelezői nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb okból kételyei merülnek fel

5. felügyelni az adós üzleti tevékenységét – különös tekintettel a pénzügyi tevékenységére –, a harmadik felekkel szembeni kötelezettségek megállapítását, az áruk vagy szolgáltatások vételével kapcsolatos fizetési biztosítékok kibocsátását és üzleti tevékenységet, eközben gondoskodva arról, hogy az adós vagyontárgyai ne károsodjanak

6. panasszal élni a bíróság felé, ha az adós a csődtörvény 67. cikkében foglaltakat megsértve jár el

7. kibocsátani a csődtörvény 69. és 71. cikke szerinti végzéseket és tanúsítványokat

8. gondoskodni arról, hogy a csőd előtti eljárás költségeit teljes mértékben és időben megfizessék

9. megtenni a csődtörvényben előírt egyéb intézkedéseket.

A csőd előtti eljárás megindításának napjától annak befejezéséig az adós kizárólag olyan kifizetéseket teljesíthet, amelyek a szokásos üzleti tevékenységéhez szükségesek. Ebben az időszakban az adós nem rendezheti azokat a kötelezettségeket, amelyek a csőd előtti eljárás megindítása előtt merültek fel és váltak esedékessé, kivéve az adós munkavállalóival és korábbi munkavállalóival szembeni, munkaviszonyból eredő bruttó fizetési kötelezettségeket – amennyiben a követelések a csőd előtti eljárás megindítása napjáig esedékessé váltak –, a fizetendő végkielégítést a jogszabályban, illetve kollektív megállapodásban meghatározott összeghatárig, a munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatti kártérítési követeléseket, valamint az alapvető hozzájárulások összegével növelt munkavállalói jövedelmeken és a munkavállalókat a munkaszerződésekkel és kollektív megállapodásokkal összhangban megillető egyéb anyagi jogokon alapuló követeléseket, amelyek a csőd előtti eljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően váltak esedékessé, valamint a különös jogszabályban meghatározottak szerint a szokásos üzleti tevékenységhez szükséges kifizetéseket.

A csőd előtti eljárás megindítása iránti kereset előterjesztésétől a csőd előtti eljárás megindításáról hozott határozatig az adós a vagyontárgyait nem idegenítheti el vagy terhelheti meg, kivéve, ha azt a vagyonkezelő, vagy vagyonkezelő kijelölése hiányában a bíróság előzetesen jóváhagyta.

b) Csődeljárás – a csődeljárás során a felszámolót véletlenszerűen választják ki az illetékes bíróság illetékességi területére vonatkozó „A” felszámolói névjegyzékből, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. Az előbbiek szerinti kiválasztást követően a bíróság a csődeljárást megindító határozatban kijelöli a felszámolót. Kivételes esetekben, ha a csődeljárást megelőző csőd előtti eljárás során vagyonkezelőt jelöltek ki, vagy ha a csődeljárásban ideiglenes felszámolót jelöltek ki, a bíróság a vagyonkezelőt vagy az ideiglenes felszámolót jelöli ki felszámolónak.

A felszámolót felruházzák az adós bejegyzett szerveinek jogaival és kötelességeivel, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben az adós a csődtörvény 217. cikkének (2) bekezdése alapján folytatja az üzleti tevékenységét a csődeljárás során, az üzleti tevékenység irányítását a felszámoló látja el.

A felszámoló képviseli az adóst. A felszámoló a magánszemély adósnak csak azokat a tevékenységeit irányítja, amelyek a csődvagyonnal kapcsolatosak, és az adós képviselete során a jogi képviselő jogkörei illetik meg.

A felszámoló lelkiismeretesen és szabályosan köteles eljárni, ennek keretében különösen köteles:

1. pótolni a számviteli nyilvántartás hiányait a csődeljárás megindításának napjáig

2. előzetes költségbecslést összeállítani a csődeljárásról és azt jóváhagyásra megküldeni a hitelezői választmány részére

3. bizottságot létrehozni a vagyontárgyak leltárba vételéhez

4. az adós vagyonáról nyitómérleget összeállítani

5. kellő körültekintéssel intézkedni az adós megkezdett, de nem befejezett műveleteinek befejezése és az adós vagyonának megóvásához szükséges műveletek elvégzése iránt

6. eljárni az adós követeléseinek érvényesítése érdekében

7. lelkiismeretesen ellátni az adós a csődtörvény 217. cikkének (2) bekezdésében említett üzleti tevékenységét

8. benyújtani a Horvát Nyugdíjbiztosító Intézethez a kedvezményezettek munkajogi helyzetével összefüggő dokumentumokat

9. kellő körültekintéssel érvényesíteni vagy behajtani az adós csődvagyonba tartozó tulajdonát és jogait

10. előkészíteni a hitelezők részére történő felosztást, és a jóváhagyást követően végrehajtani a felosztást

11. végelszámolást benyújtani a hitelezői választmány részére

12. további felosztást végezni a hitelezők részére

13. a csődeljárás befejezését követően a csődtörvénnyel összhangban képviselni a csődvagyont.

A felszámolónak háromhavonta legalább egy alkalommal formanyomtatványon írásbeli jelentést kell benyújtania a csődeljárásról és a csődvagyon egyenlegéről.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Amennyiben a csődeljárás megindításakor a hitelező jogszabállyal vagy szerződéssel összhangban beszámításra volt jogosult, a csődeljárás megindítása e jogot nem érinti.

Amennyiben a csődeljárás megindításakor fennáll egy vagy több, felfüggesztő feltétel mellett beszámítandó követelés, vagy olyan követelés, amely nem esedékes, vagy amelyet nem azonos módon terveznek teljesíteni, a beszámításra a szükséges feltételek teljesülése esetén kerül sor. A beszámításra nem vonatkozik az a szabály, miszerint a fennálló követelések a csődeljárás megindításakor esedékessé válnak, valamint hogy a nem pénzbeli követelések vagy a meghatározatlan pénzösszegre vonatkozó követelések pénzbeli értékét a csődeljárás megindításakor készített becslés szerinti összegben állapítják meg. Amennyiben a beszámítani tervezett követelés a beszámítás lehetővé válását megelőzően feltétel nélkülivé és esedékessé válik, a beszámítás lehetősége megszűnik.

A beszámítás lehetősége nem szűnik meg az eltérő pénznemekben vagy elszámolási egységekben megadott követelések tekintetében, feltéve, hogy az ilyen pénznemek vagy elszámolási egységek könnyen átválthatók a beszámításra felhasznált követelés teljesítésének helye szerint. Az átváltást a teljesítés helye szerint érvényes árfolyam szerint kell elvégezni a beszámításra vonatkozó nyilatkozat átvételekor.

A beszámítás nem fogadható el, ha:

1. a hitelező csődvagyonnal szembeni kötelezettsége csak a csődeljárás megindítását követően keletkezett

2. a hitelező részére a követelést valamely másik hitelező csak a csődeljárás megindítását követően engedményezte

3. a hitelező a követelést a csődeljárás megindítását megelőző utolsó hat hónapban engedményezés útján szerezte meg vagy a csőd előtti eljárást a csődeljárás megindításának napja előtti utolsó hat hónapban nem indították meg, a hitelező pedig tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az adós fizetésképtelenné vált, vagy hogy az adóssal szemben csőd előtti eljárás, illetve csődeljárás megindítása iránti keresetet nyújtottak be. Ettől eltérően a beszámítást engedélyezik, ha a követelést teljesítetlen szerződés teljesítésére figyelemmel engedményezték vagy ha a követelés teljesítésére vonatkozó jogot az adós jogügyletének sikeres megtámadása révén újra megszerezték.

4. a hitelező a beszámítás jogát megtámadható jogi aktus útján szerezte meg.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Amennyiben a csődeljárás megindításakor az adós és a szerződésben részes másik fél nem teljesítette, illetve csak részben teljesítette a kölcsönösen kötelező érvényű szerződést, a felszámoló az adós helyett teljesítheti a szerződésben foglaltakat és követelheti, hogy a másik fél is teljesítse a szerződést. Amennyiben a felszámoló megtagadja a szerződés teljesítését, a másik fél a késedelemből eredő követelését csak a csődeljárás hitelezőjeként érvényesítheti. Amennyiben a szerződésben részes másik fél felhívja a felszámolót, hogy nyújtsa be a választási jogára vonatkozó észrevételét, a felszámoló köteles azonnal, de legkésőbb a meghallgatást követően, ajánlott postai küldemény útján értesíteni a másik felet arról, hogy szándékában áll-e követelni a szerződés teljesítését. Ettől eltérően, amennyiben a másik fél jelentős károkat szenvedne el a meghallgatásig és erről a felszámolót tájékoztatta, a felszámoló köteles a másik felet nyolc napon belül ajánlott postai küldemény útján értesíteni arról, hogy követelni fogja-e a szerződés teljesítését. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló nem jogosult követelni a szerződés teljesítését.

Amennyiben a követelt teljesítés osztható és amennyiben a másik fél részben teljesítette a teljesítési kötelezettségeit a csődeljárás megindításakor, ez a fél jogosult érvényesíteni az ellenszolgáltatásra vonatkozó jogát a részleges teljesítés arányában a csődeljárás hitelezőjeként, még abban az esetben is, ha a felszámoló követelte a fennmaradó rész teljesítését. A másik fél az ellenszolgáltatásra vonatkozó joga érvényesítésének elmaradása esetén nem jogosult követelni annak az értéknek a visszatérítését, amellyel az adós vagyona a részleges teljesítés következtében növekedett.

Amennyiben az adós valamely vagyontárgyán vagy az adós javára bejegyzett jogon valamely jog megszerzésére vagy visszavonására vonatkozó követelés biztosítékkal való ellátása érdekében, vagy az ilyen jog tartalmának vagy rangsorának megváltoztatása iránti követelés biztosítékkal való ellátása érdekében záradékot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, a hitelező a követelését a csődvagyonból mint hitelező rendezheti. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós a hitelezővel szemben vállalta az összes többi kötelezettséget, amely kötelezettségeket azonban később részben vagy teljes egészében nem teljesített. Ez a rendelkezés alkalmazandó analógia útján a hajózási lajstromba, az építés alatt lévő hajók nyilvántartásába vagy a légijárművek lajstromába bejegyzett záradékokra is.

Amennyiben a csődeljárás megindítása előtt az adós tulajdonjog-fenntartással értékesítette az ingóságait és e vagyontárgyait a vevő birtokába adta, a vevő követelheti az adásvételi szerződés teljesítését. Szintén ez vonatkozik arra az esetre, ha az adós a vevővel szemben további kötelezettségeket vállalt, amelyeket nem, vagy csak részben teljesített. Amennyiben a csődeljárás megindítása előtt az adós tulajdonjog-fenntartással ingatlant vásárolt és azt az eladótól birtokba vette, a felszámolót a csődtörvény 181. cikke alapján megilleti a választás joga.

Az ingatlanok vagy helyiségek bérlése, illetve lízingelése nem szűnik meg a csődeljárás megindításával. Szintén ez vonatkozik az olyan bérleti és lízingszerződésekre, amelyet az adós bérbeadóként, illetve lízingbeadóként kötött olyan tárgyak tekintetében, amelyeket annak a harmadik személynek engedte át, aki a megszerzésüket vagy előállításukat finanszírozta. A csődeljárás megindítása előtti időre vonatkozó jogokat, valamint a szerződés idő előtti megszüntetéséből eredő károkkal kapcsolatos jogokat a másik fél csak a csődeljárás hitelezőjének minőségében eljárva érvényesítheti.

A felszámoló megszüntetheti valamely ingatlan vagy helyiség bérletét vagy lízingjét, amely tekintetében az adós mint bérlő vagy lízingbevevő szerződött, függetlenül a szerződés időtartamától, figyelemmel a jogszerű felmondási időre. Amennyiben a felszámoló bejelenti a megszüntetést, a másik fél a csődeljárásban hitelezőként eljárva a szerződés idő előtti megszüntetése miatt kártérítést kérhet. Amennyiben a csődeljárás megindításakor az adós még nem vette birtokba az ingatlant vagy helyiséget, a felszámoló és a másik fél elállhat a szerződéstől. Amennyiben a felszámoló eláll a szerződéstől, a másik fél a csődeljárásban hitelezőként eljárva a szerződés idő előtti megszüntetése okán elszenvedett károk megtérítése iránt kártérítést követelhet. A felek a másik fél kérésére kötelesek 15 napon belül értesíteni a másik felet arról, hogy szándékukban áll-e elállni a szerződéstől. Ennek elmulasztása esetén a fél elveszíti az elállás jogát.

Amennyiben az adós mint az ingatlan vagy helyiség csődeljárás megindítása előtti bérlője, illetve lízingbevevője követeléssel rendelkezett a jövőre nézve a bérleti, illetve lízingszerződéssel kapcsolatban, ennek annyiban van joghatása, amennyiben az a csődeljárás megindításának aktuális naptári hónapját érintő bérlettel vagy lízinggel kapcsolatos. Amennyiben a csődeljárást a hónap tizenötödik napját követően indítják meg, a fennálló követelés a következő naptári hónap tekintetében is joghatással bír és kifejezetten a bérlet vagy lízing rendezésére vonatkozik. A végrehajtáson alapuló követelések egyenértékűek a szerződéses követelésekkel.

A felszámoló az adós mint bérlő vagy lízengbevevő nevében eljárva megszüntetheti a bérleti vagy lízingszerződést a jogszabályban meghatározott felmondási idő alkalmazásával, függetlenül a szerződésben rögzített felmondási időtől.

A harmadik fél, akinek a felszámoló az adós által bérelt vagy lízingelt ingatlant vagy helyiséget elidegenítette, és aki ebből következően a bérleti vagy lízingszerződésben az adós helyébe lép, jogilag meghatározott felmondási idő betartásával megszüntetheti a szóban forgó szerződést.

Amennyiben az adós a bérlő vagy a lízingbevevő, a szerződésben részes másik fél nem szüntetheti meg a bérleti vagy lízingszerződést a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően:

1. a csődeljárás megindítását megelőzően felmerülő, a bérleti díjat vagy lízingdíjat érintő fizetési késedelem miatt

2. az adós pénzügyi helyzetének romlása miatt.

A csődeljárás megindítása nem vonja magával az adóssal kötött munkaszerződések vagy szolgáltatási szerződések megszűnését. A csődeljárás megindítása a munkaszerződés megszüntetésének rendkívüli indokául szolgálhat. A csődeljárás megindítását követően a felszámoló az adós (mint munkáltató) nevében eljárva, valamint a munkavállaló megszüntetheti a munkaszerződést, függetlenül annak időtartamától, valamint tekintet nélkül a munkavállalók védelmére vonatkozó jogi, illetve szerződésben rögzített rendelkezésekre. A felmondási idő egy hónap, kivéve, ha jogszabály ennél rövidebb időt ír elő. Amennyiben a munkavállalók úgy ítélik meg, hogy a munkaszerződésük megszüntetése nem a jogszabályoknak megfelelően történt, a munkatörvényben (Zakon o radu) foglaltak alapján igényelhetnek jogvédelmet.

A felszámoló a bíróság jóváhagyása alapján új határozott idejű munkaszerződéseket köthet a határozott idejű munkavégzésre vonatkozó munkaszerződésekre irányadó általános szabályozásban foglalt korlátozások nélkül, annak érdekében, hogy be tudják fejezni a már megkezdett üzleti műveleteket és megelőzzék az esetleges károkat. A felszámoló meghatározza a munkabéreket és az egyéb munkavállalói juttatásokat a bíróság egyetértésével, valamint a jogszabályokkal és a kollektív megállapodással összhangban. A munkabéreket és munkavállalói juttatásokat, amelyekre a munkavállalók a csődeljárás megindítását követően szereztek jogosultságot, a csődvagyonnal szembeni kötelezettségekként rendezik.

A munkavállalók részvételi joga a csődeljárás megindításával megszűnik. A munkavállalók tanácsával kötött megállapodások a felszámolóra nézve nem kötelezőek.

Az adós azon utasításai, amelyek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat érintik, a csődeljárás megindításakor érvényüket vesztik. Amennyiben valamely személy, aki ilyen utasítást kapott, önhibáján kívül nem tud a csődeljárásról, és folytatja a tevékenységét, az utasítás továbbra is hatályban lévőnek minősül. Annak a személynek a követelését, aki az ily módon folytatott tevékenységekkel kapcsolatos utasítást kapott, úgy rendezik, mint a csődeljárásban eljáró hitelező követelését. Az utasított személy a károk felszámolása érdekében a csődeljárás megindítását követően köteles mindaddig folytatni a tevékenységét, amíg a felszámolóbiztos e tevékenységeket át nem veszi. Az utasított személy ilyen tevékenységekkel kapcsolatos követelését hitelezői követelésként rendezik a csődvagyonból.

Az adósnak tett vagy az adós által tett ajánlatok a csődeljárás megindításának napján érvényüket vesztik, kivéve, ha e dátumot megelőzően elfogadásra kerültek.

Az olyan üzleti szerződésekre tekintettel, amelyben valaki az adós nevében bizonyos szolgáltatások nyújtását vállalta, és figyelemmel az adósnak a csődvagyonba kerülő vagyontárgyakkal kapcsolatos felhatalmazására, amennyiben az ilyen felhatalmazás a csődeljárás megindításával érvényét veszti, az utasított személy a kár felszámolása érdekében a csődeljárás megindítását követően köteles mindaddig folytatni a tevékenységét, amíg a felszámolóbiztos a tevékenységek végzését át nem veszi. Az utasított személy ily módon továbbfolytatott tevékenységekkel kapcsolatos követelését hitelezői követelésként rendezik a csődvagyonból.

Nem bírnak joghatással az olyan szerződéses rendelkezések, amelyek előre kizárják vagy korlátozzák a csődtörvény rendelkezéseinek alkalmazását.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

a) Csőd előtti eljárás – a csőd előtti eljárás megindításának napjától annak befejezéséig az adóssal szemben nem indítható végrehajtási, közigazgatási vagy biztosítéki eljárás. Bármely ilyen folyamatban lévő eljárást fel kell függeszteni a csőd előtti eljárás megindításának napjával. A felfüggesztett eljárást a hitelezők javaslatára újból megindítják:

- a csőd előtti egyezség megkötését követően – olyan követelésekkel vagy követelésrészekkel kapcsolatban, amelyet a csőd előtti eljárás során vitattak

- a csőd előtti eljárás megszüntetéséről hozott jogerős határozatot követően.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a csőd előtti eljárás által nem érintett eljárásokra vagy a csőd előtti eljárás megindítását követően felmerült követelések rendezésére irányuló eljárásokra.

Az olyan bírósági eljárásban, amelyben elrendelték az eljárás felfüggesztését a csőd előtti eljárás megindítása miatt, és amelyben később a hitelező követelését is magában foglaló, a csőd előtti egyezséget jóváhagyó jogerős határozat született, a bíróság folytatja az eljárást és elutasítja a keresetet vagy megszünteti a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást, kivéve ha az a csőd előtti eljárásban vitatott követeléssel vagy követelésrésszel függ össze.

b) Csődeljárás – a csődeljárás megindítását követően az egyes hitelezők nem kezdeményezhetnek végrehajtást vagy tarthatnak igényt biztosítékra az adóssal szemben a vagyonának olyan részei tekintetében, amelyek a csődvagyonba tartoznak, vagy az adós egyéb vagyontárgyaival szemben. Azok a hitelezők, akik nem a csődeljárásban eljáró hitelezők, nem követelhetnek végrehajtást vagy biztosítékot az adós jövőbeli követeléseivel szemben a munkaviszonyuk alapján vagy más szolgáltatás alapján, vagy ezen az alapon a saját követeléseikkel szemben a csődeljárás során, kivéve a tartási követelések és egyéb olyan követelések rendezését, amelyek az adós foglalkoztatásból származó jövdelmének abból a részéből nyerhetnek kielégítést, amelyből más hitelezők követelései nem rendezhetők. A csődeljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő ilyen végrehajtási és biztosítéki eljárások félbeszakadnak. Ezeknek az eljárásoknak az újbóli megindítása esetén a végrehajtási bíróság felfüggeszti az eljárást.

A csődeljárás megindítását követően azok a hitelezők, akik az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból (izlučni vjerovnici) kivett vagyontárgyainak hivatkozott részére is igényt tarthatnak, erre vonatkozó joguk gyakorlása érdekében az adóssal szemben végrehajtási, illetve biztosítéki eljárást kezdeményezhetnek a végrehajtási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint. A felfüggesztett végrehajtási, illetve biztosítéki eljárást, amelyet a hitelező a csődeljárás megindítása előtt kezdeményezett, a végrehajtási bíróság a végrehajtási eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint újból megindítja és lefolytatja.

A csődeljárás megindítását követően a külön kielégítésre jogosult hitelezők (razlučni vjerovnici) nem jogosultak végrehajtási vagy biztosítéki eljárást indítani. A csődeljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő végrehajtási és biztosítéki eljárásokat felfüggesztik. A felfüggesztett végrehajtási és biztosítéki eljárásokat a csődeljárást lefolytató bíróság újból megindítja az azon tételek realizálására vonatkozó szabályok alkalmazásával, amelyek tekintetében a csődeljárásban fennáll a külön kielégítés joga.

A csődeljárás megindítását követően a bejegyzésre vonatkozó előfeltételek teljesülése esetén a köznyilvántartásokba történő bejegyzést azelőtt engedélyezik, hogy a csődeljárás megindításának jogkövetkezményei hatályba léptek volna.

A csődeljárás megindítását követő hat hónapig nem engedélyezik a végrehajtást az olyan követelések csődvagyonból való kielégítése érdekében, amelyek nem a felszámoló jogi aktusain alapulnak.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a következőkre:

1. a csődvagyon olyan kötelező érvényű kétoldalú szerződésből eredő tartozásai, amely szerződés teljesítését a felszámoló vállalta

2. állandó szerződéses viszonyból eredő kötelezettségek az első olyan határidő leteltét követően, ameddig a felszámoló felmondhatta volna a szerződést

3. állandó szerződéses viszonyból eredő kötelezettségek, amennyiben a felszámoló a csődvagyon javára ellenszolgáltatást kapott.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

a) Csőd előtti eljárás - a csőd előtti eljárás megindításától annak befejezéséig polgári peres eljárás nem indítható az adóssal szemben. A csőd előtti eljárás megindításakor az ilyen folyamatban lévő eljárások felfüggesztésre kerülnek. A felfüggesztett eljárást a hitelező javaslatára újból megindítják:

- a csőd előtti egyezség megkötését követően – olyan követelésekkel vagy követelésrészekkel kapcsolatban, amelyet a csőd előtti eljárás során vitattak

- a csőd előtti eljárás megszüntetéséről hozott jogerős határozatot követően.

Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a csőd előtti eljárás által nem érintett eljárásokra vagy a csőd előtti eljárás megindítását követően felmerült követelések rendezésére irányuló eljárásokra.

Az olyan bírósági eljárásban, amelyben az eljárás felfüggesztését elrendelték a csőd előtti eljárás megindítása miatt, és amelyben később a hitelező követelését is magában foglaló, a csőd előtti egyezséget jóváhagyó jogerős határozat született, a bíróság folytatja az eljárást és elutasítja a keresetet vagy megszünteti a végrehajtási vagy biztosítéki eljárást, kivéve ha az a csőd előtti eljárásban vitatott követeléssel vagy követelésrésszel függ össze.

b) Csődeljárás - a felszámoló az adós nevében és érdekében eljárva átveszi a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos azon peres eljárásokat, ideértve a választottbírósági eljárásokat, amelyek a csődeljárás megindításakor folyamatban voltak. A csődeljárásban bejelentett követelésekkel kapcsolatos jogviták mindaddig nem folytatódhatnak, amíg azokat a felülvizsgálati tárgyaláson nem vizsgálták meg.

A csődeljárás megindításakor az adóssal szemben folyamatban lévő jogvitákat az adós nevében a felszámoló veszi át, amennyiben azok az alábbiakkal kapcsolatosak:

1. egyes vagyontárgyak csődvagyonból való kizárása

2. külön kielégítés

3. a csődvagyon tartozásai.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

a) Csőd előtti eljárás - a csőd előtti eljárásban azok a személyek az adós hitelezői, akik a csőd előtti eljárás megindításakor az adóssal szemben pénzbeli követeléssel rendelkeznek. A csődtörvénynek a csődmegállapodásokról való szavazati jogot megállapító szabályait megfelelően alkalmazni kell a hitelezők arra vonatkozó jogára, hogy szavazzanak a szerkezetátalakítási terv felől.

A hitelezők írásban szavaznak az előírt szavazólapon. A szavazólapot legkésőbb a szavazás tárgyában tartott tárgyalás megkezdéséig be kell nyújtani a bíróságnak, és azon szerepelnie kell az erre felhatalmazással rendelkező személy aláírásának és tanúsításának. Amennyiben a tárgyalás megkezdéséig a hitelezők nem nyújtják be a szavazólapot, vagy olyan szavazólapot nyújtanak be, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy miként szavaztak, úgy kell tekinteni, hogy a szerkezetátalakítási terv ellen szavaztak.

A tárgyaláson jelen lévő hitelezők az előírt szavazólapot használva szavaznak. Amennyiben egyes szavazásra jogosult hitelezők nem szavaznak ezen a tárgyaláson, úgy kell tekinteni, hogy ők a szerkezetátalakítási terv ellen szavaztak.

Az egyes szavazásra jogosult hitelezői osztályok külön szavaznak a szerkezetátalakítási terv felől. A csődegyezségek résztvevőinek osztályozására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a csőd előtti eljárásban a hitelezők osztályozására is.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelezők elfogadták a szerkezetátalakítási tervet, ha az összes hitelező többsége mellette szavazott, és ha minden egyes osztályban a terv mellett szavazó hitelezők összes követelésének összege legalább kétszer akkora, mint a terv elfogadása ellen szavazó hitelezők követeléseinek összege.

A közös joggal rendelkező hitelezők, illetve azok a hitelezők, akiknek a jogai egyetlen egységes jogot képeztek a csőd előtti eljárás okainak felmerüléséig, a szavazás során egy hitelezőnek számítanak. Ennek megfelelően kell kezelni a külön jogok birtokosait és a haszonélvezeti joggal rendelkezőket.

b) Csődeljárás - hitelezői választmány - a bíróság annak érdekében, hogy védje a hitelezői érdekeket a csődeljárásban, az első hitelezői tárgyalást megelőzően hitelezői választmányt hozhat létre és kijelölheti annak tagjait.

A legmagasabb összegű követelésekkel rendelkező hitelezőket és a kisértékű követelésekkel rendelkező hitelezőket a hitelezői választmányban egyaránt képviselni kell. Ezen felül az adós korábbi munkavállalóinak képviseletéről is gondoskodni kell a hitelezői választmányban, kivéve ha e személyek mint hitelezők jelentéktelen követeléssel vesznek részt az eljárásban.

A külön kielégítés jogával (razlučni vjerovnici) rendelkező hitelezők és azok a személyek, akik nem hitelezők, azonban szakértelmükkel hozzájárulhatnak a választmány munkájához, a hitelezői választmány kijelölt tagjai lehetnek.

A hitelezői választmánynak páratlan számú, legfeljebb kilenc főből álló tagsággal kell rendelkeznie. Amennyiben a hitelezők száma nem éri el az ötöt, valamennyi hitelezőt megilleti a hitelezői választmány jogköre.

Amennyiben az előzetes tárgyaláson a hitelezők elismert követeléseinek értékét 50 millió HRK-t meghaladó összegben határozták meg, és az adós a csődeljárás megindításának napján több mint 20 munkavállalóval áll munkaszerződésben, a bíróságnak lehetővé kell tennie a hitelezők számára, hogy határozatot hozzanak a hitelezői választmány létrehozásáról.

A hitelezői választmánynak felügyelnie kell a felszámolót és segítenie kell őt az üzleti tevékenység végzése során, valamint ellenőriznie kell a csődtörvény 217. cikke szerinti műveleteket, vizsgálnia kell a könyvelést és egyéb, üzlettel kapcsolatos nyilvántartásokat, és el kell rendelnie a forgalom és a készpénz összegének ellenőrzését. A hitelezői választmány a választmány egyes tagjait önálló intézkedések megtételére hatalmazhatja fel a feladatkörén belül.

A feladatkörének keretein belül a hitelezői választmány különösen:

1. megvizsgálja a felszámoló által a csődeljárás menetéről és a csődvagyon állapotáról készített jelentéseket

2. áttekinti az üzleti főkönyveket és a felszámoló által magához vett teljes dokumentációt

3. a felszámoló intézkedéseivel szemben kifogást nyújthat be a bírósághoz

4. jóváhagyja a csődeljárásra vonatkozó költségbecslést

5. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal az adós vagyonának felszámolására vonatkozó véleményét

6. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal a folyamatban lévő üzleti tevékenységek folytatásával vagy az adós intézkedéseivel kapcsolatos véleményét

7. a bíróság kérésére ismerteti a bírósággal a vagyonleltárban megállapított indokolt veszteségek elismerésével kapcsolatos véleményét

(3) A hitelezői választmány köteles értesíteni a hitelezőket a csődeljárás menetéről és a csődvagyon állapotáról.

A hitelezői gyűlés

A bíróság hitelezői gyűlést hív össze. A részvétel joga megillet minden csődeljárásban eljáró hitelezőt, a csődeljárásban eljáró önálló kielégítési joggal rendelkező hitelezőt, megilleti továbbá a felszámolót és a magánszemély adóst.

A jelentéstételi tárgyaláson vagy bármely ezt követő tárgyaláson a hitelezői gyűlés felhatalmazással rendelkezik az alábbiakra:

1. hitelezői választmányt hozhat létre, amennyiben arra még nem került sor, illetve megváltoztathatja az összetételét vagy a választmányt feloszlathatja

2. új felszámolót jelölhet ki

3. dönthet az adós tevékenységének folytatása vagy beszüntetése felől, valamint az adós vagyona felszámolásának módjáról és feltételeiről

4. a felszámolót csődegyezség készítésére szólíthatja fel

5. meghozhat bármely, a hitelezői választmány hatáskörébe tartozó határozatot

6. döntést hozhat egyéb, a csődtörvény alapján a csődeljárás végrehajtása és lezárása szempontjából jelentős kérdésekben.

A hitelezői gyűlés felszólíthatja a felszámolót, hogy értesítéseket és jelentéseket terjesszen elő az ügyek állásáról és az üzleti tevékenységről. Amennyiben nem hoztak létre hitelezői választmányt, a hitelezői gyűlés elrendelheti a forgalom és a készpénz felszámoló által kezelt összegének ellenőrzését.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárás megindításakor az adós mint jogi személy jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A csődeljárás megindításakor a magánszemély adósnak a csődvagyon részét képező vagyontárgyak kezelésére és elidegenítésére vonatkozó jogai a felszámolóra szállnak át.

A csődeljárás megindítását követően a felszámoló haladéktalanul köteles birtokba venni a csődvagyon összes vagyontárgyát és átvenni azok kezelését.

A felszámoló a csődeljárás megindításáról hozott végrehajtható határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy utasítsa az adóst a vagyontárgyainak átadására, valamint hogy rendeljen el végrehajtási intézkedéseket az utasítás betartásának kikényszerítése érdekében.

A felszámoló a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedését követően megkérheti a bíróságot, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat birtokukban tartó harmadik személyeket utasítsa e vagyontárgyak átadására. E kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felszámolónak be kell nyújtania a vagyontárgyak tulajdonjogát igazoló dokumentumot. A bíróság a felszámoló kérelme felől azon személyek meghallgatását követően határoz, akiknek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak a birtokukban vannak.

A felszámoló jegyzéket készít a csődvagyonban lévő egyes vagyontárgyakról. A magánszemély adós és az adós képviseletére jogszabály alapján korábban felhatalmazott személyek e tekintetben kötelesek együttműködni a felszámolóval. A felszámolónak a nevezett személyektől össze kell gyűjtenie a szükséges információkat, kivéve ha ez az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna.

A felszámoló listát készít az adós valamennyi hitelezőjéről, akiről az adós üzleti főkönyveiből és üzleti dokumentációjából, az adóstól származó egyéb információkból, a benyújtott követelésekből, illetve egyéb okokból tudomással bír.

A felszámoló a csődeljárás megindításának idejét figyelembe véve készít egy szisztematikus áttekintést, amelyben feltünteti és összehasonlítja a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint az adós kötelezettségeit és azok értékelését.

A csődvagyonleltárt, a hitelezők listáját, valamint a vagyontárgyak és kötelezettségek áttekintését legkésőbb a jelentéstételi tárgyalást megelőző nyolc nappal be kell nyújtani a bírósági irodához.

A csődeljárás megindítása nem érinti az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a kereskedelmi és adózási jogszabályok alapján főkönyvet és könyvelést vezessen. A felszámolónak el kell látnia a csődvagyonnal kapcsolatos ilyen feladatokat.

A felszámoló legkésőbb 15 nappal a jelentéstételi tárgyalást megelőzően köteles az adós gazdasági helyzetére és a fennálló helyzet okaira vonatkozó jelentést benyújtani a bíróságnak, amely jelentést legkésőbb a jelentéstételi tárgyalás előtt nyolc nappal közzétesznek a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda).

A jelentéstételi tárgyalást követően a felszámoló haladéktalanul köteles értékesíteni a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, feltéve, hogy ez nem ellentétes a hitelezői gyűlés döntésével.

A felszámoló a csődeljárás vagyontárgyait a hitelezői gyűlés és a hitelezői választmány döntéseivel összhangban köteles értékesíteni.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárás megindításakor az adós mint jogi személy jogai megszűnnek és a felszámolóra szállnak át. A csődeljárás megindításakor a magánszemély adósnak a csődvagyon részét képező vagyontárgyak kezelésére és elidegenítésére vonatkozó jogai a felszámolóra szállnak át.

A csődeljárás megindítását követően a felszámoló haladéktalanul köteles birtokba venni a csődvagyon összes vagyontárgyát és átvenni azok kezelését.

A felszámoló a csődeljárás megindításáról hozott végrehajtható határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy utasítsa az adóst a vagyontárgyainak átadására, valamint hogy rendeljen el végrehajtási intézkedéseket az utasítás betartásának kikényszerítése érdekében.

A felszámoló a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedését követően megkérheti a bíróságot, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat birtokukban tartó harmadik személyeket utasítsa e vagyontárgyak átadására. E kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felszámolónak be kell nyújtania a vagyontárgyak tulajdonjogát igazoló dokumentumot. A bíróság a felszámoló kérelme felől azon személyek meghallgatását követően határoz, akiknek a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak a birtokukban vannak.

A felszámoló jegyzéket készít a csődvagyonban lévő egyes vagyontárgyakról. A magánszemély adós és az adós képviseletére jogszabály alapján korábban felhatalmazott személyek e tekintetben kötelesek együttműködni a felszámolóval. A felszámolónak a nevezett személyektől össze kell gyűjtenie a szükséges információkat, kivéve ha ez az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna.

A felszámoló listát készít az adós valamennyi hitelezőjéről, akiről az adós üzleti főkönyveiből és üzleti dokumentációjából, az adóstól származó egyéb információkból, a benyújtott követelésekből, illetve egyéb okokból tudomással bír.

A felszámoló a csődeljárás megindításának idejét figyelembe véve készít egy szisztematikus áttekintést, amelyben feltünteti és összehasonlítja a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint az adós kötelezettségeit és azok értékelését.

A csődvagyonleltárt, a hitelezők listáját, valamint a vagyontárgyak és kötelezettségek áttekintését legkésőbb a jelentéstételi tárgyalást megelőző nyolc nappal be kell nyújtani a bírósági irodához.

A csődeljárás megindítása nem érinti az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a kereskedelmi és adózási jogszabályok alapján főkönyvet és könyvelést vezessen. A felszámolónak el kell látnia a csődvagyonnal kapcsolatos ilyen feladatokat.

A felszámoló legkésőbb 15 nappal a jelentéstételi tárgyalást megelőzően köteles az adós gazdasági helyzetére és a fennálló helyzet okaira vonatkozó jelentést benyújtani a bíróságnak, amely jelentést legkésőbb a jelentéstételi tárgyalás előtt nyolc nappal közzétesznek a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda).

A jelentéstételi tárgyalást követően a felszámoló haladéktalanul köteles értékesíteni a csődvagyonba tartozó vagyontárgyakat, feltéve, hogy ez nem ellentétes a hitelezői gyűlés döntésével.

A felszámoló a csődeljárás vagyontárgyait a hitelezői gyűlés és a hitelezői választmány döntéseivel összhangban köteles értékesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

a) Csőd előtti eljárás – a követeléseket formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, amelyhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyeken a követelés alapul vagy amelyek igazolják a követelést.

A Pénzügyminisztérium – Adóhatóság (Ministarstvo financija – Porezna uprava) adóból, pótadóból, jogszabálynál fogva a keresetből és jövedelemből levonandó kötelező biztosítási hozzájárulásokból származó követeléseket, valamint olyan követeléseket nyújthat be, amelyeket külön szabályozás alapján jogosultak beszedni, kivéve a munkaviszonyból származó jövedelmet terhelő adóból és pótadóból eredő követeléseket és a munkaviszony alapján biztosított személyek után fizetendő hozzájárulások alapösszegéből eredő követeléseket.

A csőd előtti eljárásban az adós munkavállalói és korábbi munkavállalói, valamint a Pénzügyminisztérium – Adóhatóság nem nyújthat be munkaviszonyból, jogszabályban vagy kollektív megállapodásban rögzített összeghatárig terjedő végkielégítésből eredő követelést, valamint munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatt fizetett kártérítésen alapuló követelést; ezek a követelések nem képezhetik a csőd előtti eljárás tárgyát. Amennyiben a kérelmező elmulasztotta e követelések bejelentését a csőd előtti eljárás megindítása iránti keresetében, vagy amennyiben hibásan jelentette be azokat, az adós munkavállalói és korábbi munkavállalói, valamint a Pénzügyminisztérium – Adóhatóság kifogást nyújthat be.

A követelések benyújtásakor a külön kielégítés jogával (razlučni vjerovnici) rendelkező hitelezők kötelesek tájékoztatást nyújtani a jogaikról, a külön kielégítés jogalapjáról, valamint az adós vagyonának azon részéről, amelyre a külön kielégítés iránti joguk vonatkozik, valamint nyilatkozniuk kell arról, hogy lemondanak-e vagy sem a külön kielégítésre vonatkozó jogukról.

A követelések benyújtásakor azok a hitelezők, akik az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból kivett vagyontárgyainak hivatkozott részére is igényt tarthatnak (izlučni vjerovnici), kötelesek tájékoztatást nyújtani a jogaikról, a kivétel jogalapjáról, valamint az adós vagyonának azon részéről, amelyre ez a kivétel vonatkozik.

A követelések benyújtásakor a hitelezők mindkét említett típusa (razlučni vjerovnici ésizlučni vjerovnici) köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása érdekében hozzájárul-e vagy pedig megtagadja a hozzájárulást ahhoz, hogy felfüggesszék a kielégítést azokból a vagyontárgyakból, amelyekre a külön kielégítés iránti joguk vonatkozik, vagy felfüggesszék azoknak a vagyontárgyaknak az elkülönítését, amelyekre a kivételre való jogosultságuk vonatkozik.

A csőd előtti egyezség nem akadályozhatja azoknak a hitelezőknek a jogait, akik külön kielégítésre jogosultak azokból a vagyontárgyakból, amelyekre a külön kielégítés joga vonatkozik, kivéve, ha az egyezség ettől eltérően rendelkezik. Amennyiben a csőd előtti egyezség ettől kifejezetten eltérően rendelkezik, meg kell jelölnie, hogy a szóban forgó hitelezők jogainak mely részét korlátozza, meddig halasztja el a kielégítést, és a csőd előtti eljárás mely egyéb rendelkezései vonatkoznak e jogokra.

Amennyiben a hitelező elmulasztja benyújtani a követelést, a csőd előtti eljárás megindítása iránti keresetben azonban hivatkoztak e követelésre, a szóban forgó követelést benyújtottnak kell tekinteni.

Az adós és a vagyonkezelő, ha kijelölték, kötelesek állást foglalni a hitelezők által benyújtott követelésekkel kapcsolatban. Ezt az álláspontot formanyomtatványon benyújtják a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, amely formanyomtatvány minden egyes követelés tekintetében az alábbi információkat tartalmazza:

1. a követelés sorszáma a benyújtott követelések táblázatából

2. a hitelezők azonosítására szolgáló információ

3. a benyújtott követelés összege

4. az adós vagy, ha kijelölték, a vagyonkezelő nyilatkozata a követelés elismeréséről vagy vitatásáról

5. a követelés vitatott összege

6. a vitatott követelés vagy annak egy részének fenn nem állását alátámasztó tények.

A benyújtott követelésekre vonatkozó álláspont előadására nyitva álló határidő leteltét követően az adós vagy, ha kijelölték, a vagyonkezelő többé nem vitathatja az általuk elismert követeléseket.

A hitelező megtámadhatja a másik hitelező által benyújtott követelést.

A követelés megtámadását formanyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi Ügynökség illetékes szervezeti egységének, és tartalmaznia kell a következő információkat:

1. a követelést vitató hitelező azonosításához szükséges információk

2. a vitatott követelés hivatkozási száma a benyújtott követelések táblázatából

3. a vitatott követelést benyújtó hitelező azonosításához szükséges információk

4. a benyújtott és vitatott követelés összege

5. a követelést vitató hitelező nyilatkozata

6. a követelés vitatott összege

7. a vitatott követelés vagy annak egy részének fenn nem állását alátámasztó tények.

A Pénzügyi Ügynökség formanyomtatványon táblázatot állít össze a benyújtott követelésekről, valamint táblázatot készít a vitatott követelésekről.

a) Csődeljárás – a követeléseket formanyomtatványon kell benyújtani két példányban a felszámoló részére, amelyhez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyeken a követelés alapul vagy amelyek igazolják a követelést.

A felszámoló listát készít az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak valamennyi követeléséről a csődeljárás megindításáig bezárólag, amely követeléseket bruttó és nettó összegben kell feltüntetni; a követelések benyújtásából két példányt be kell adni aláírásra.

A nem elsőbbségi hitelezők követeléseit csak a bíróság külön felhívására lehet benyújtani. Az ilyen követelések benyújtásakor fel kell tüntetni, hogy ezek nem elsőbbségi követelések, valamint meg kell jelölni a rangsort, amelyre a hitelező jogosult.

A kivétel érvényesítésére jogosult hitelezők (izlučni vjerovnici) kötelesek tájékoztatni a felszámolót a kivétel érvényesítésére vonatkozó jogukról és e joguk jogalapjáról, valamint megjelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre e jog vonatkozik, vagy a tájékoztatásukban megjelölni a kivétel iránti joguk okán fennálló kártérítési jogukat.

A külön kielégítésre jogosult hitelezőknek (razlučni vjerovnici) tájékoztatniuk kell a felszámolót a külön kielégítésre vonatkozó jogukról és e joguk jogalapjáról, valamint megjelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyekre e jog vonatkozik. Amennyiben az ilyen hitelezők a csődeljárásban eljáró hitelezőkként is követelést nyújtanak be, a benyújtáskor meg kell jelölniük, hogy a külön kielégítés iránti joguk a csődeljárás adósa vagyonának mely részére vonatkozik, valamint meg kell jelölniük azt az összeget, amely a hivatkozott külön kielégítés joga alapján előreláthatóan a követelésükből nem nyer kielégítést.

A külön kielégítésre jogosult hitelezők, akik a felszámolót nem tájékoztatják megfelelően erről a jogukról, nem veszítik el a külön kielégítésre vonatkozó jogukat. Ettől eltérően, a külön kielégítésre jogosult hitelezők elveszítik a külön kielégítésre vonatkozó jogukat, és nem jogosultak kártérítést vagy bármely egyéb kompenzációt követelni a csődeljárás adósától vagy hitelezőjétől, ha a külön kielégítés jogának tárgyát a csődeljárásban nélkülük értékesítették, és a kielégítési jogot köznyilvántartásba nem jegyezték be, vagy arról a felszámoló nem tudott vagy nem tudhatott.

A benyújtott követeléseket az előzetes tárgyaláson az összegük és rangsoruk alapján megvizsgálják.

A felszámolónak minden egyes követelés tekintetében kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést elismeri vagy vitatja.

A felszámoló, a magánszemély adós vagy a csődeljárásban eljáró valamely hitelező által vitatott követelést külön kell megvizsgálni. A kivétel iránti jog és a külön kielégítés joga nem képezik a vizsgálat tárgyát.

A követelést akkor állapítják meg, ha az előzetes tárgyaláson azt a felszámoló elismeri és a csődeljárásban eljáró hitelező nem vitatja, vagy a bejelentett megtámadását elutasítják. Amennyiben a magánszemély adós vitatja a követelést, ez nem képezi akadályát a követelés megállapításának.

A bíróság táblázatot állít össze a megvizsgált követelésekből, amelyben minden egyes benyújtott követelés tekintetében feltünteti az összeget, amelyben a követelést megállapították, a követelés rangsorát, valamint a követelést megtámadó személyt. A táblázatban szintén feltüntetik a magánszemély adós által megtámadott követeléseket. A követelés megállapítását a bíróság váltón vagy adósságról szóló egyéb dokumentumokon is feltünteti.

A megvizsgált követelésekról szóló táblázat alapján a bíróság határozatot hoz, amelyben meghatározza a megállapított vagy vitatott önálló követelések összegét és rangsorát. E határozat alapján a bíróság szintén határoz a követelések megállapításával vagy megtámadásával kapcsolatos keresetindítás felől.

Amennyiben a felszámoló megtámadta a követelést, a bíróság felhívja a hitelezőt, hogy nyújtson be keresetet az adóssal szemben a vitatott követelés megállapítása iránt.

Amennyiben a csődeljárásban eljáró valamely hitelező olyan követelést támadott meg, amelyet a felszámoló elismert, a bíróság felhívja e hitelezőt, hogy nyújtson be keresetet a vitatott követelés megállapítása iránt. Az ilyen jogvitában a követelést vitató személy az adós nevében és érdekében jár el.

Amennyiben az adós munkavállalóinak vagy korábbi munkavállalóinak követeléseit vitatják, a vitatott követelések megállapítása iránti keresetet a bírósági eljárásra vonatkozó általános szabályokkal és a munkaügyi jogvitákban irányadó különös rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

Amennyiben a vitatott követelésről végrehajtható okiratot bocsátottak ki, a bíróság felhívja a vitató felet, hogy a követelés megtámadása jogosságának bizonyítása érdekében nyújtson be keresetet.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A hitelezők kielégítése pénzforgalom alapján történik. Az alárendelt hitelezőket részleges felosztáskor nem veszik figyelembe. A felosztást a felszámoló végzi el. Minden egyes felosztás előtt a felszámolónak be kell szereznie a hitelezői választmány vagy, amennyiben nem hoztak létre hitelezői választmányt, a bíróság egyetértését.

A rangsorban legelöl álló magasabb rendű követelések magukban foglalják az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak a csődeljárás megindítása napjáig felmerült, a teljes bruttó összegre vonatkozó munkaviszonyból származó követeléseit, a végkielégítés iránti követelést a jogszabályban vagy kollektív megállapodásban rögzített összegben, valamint a munkahelyi baleset vagy munkával kapcsolatos megbetegedés miatti kártérítésből eredő követelést.

A rangsorban második helyen álló magasabb rendű követelések az alárendelt követelések kivételével magukban foglalják az összes többi adóssal szembeni követelést.

A magasabb rendű követelések kielégítését követően az alárendelt kategóriába sorolt követeléseket a következő sorrendben elégítik ki:

1. a csődeljárásban eljáró hitelezők követelésein a csődeljárás megindítása óta felmerült kamatok

2. a magánszemély hitelezők részéről az eljárásban való részvételükkel összefüggésben felmerült költségek

3. bűncselekmények vagy szabálysértések miatt kiszabott bírságok és a büntetőügyi vagy szabálysértési eljárásból eredő költségek

4. az adós szabad szolgáltatásnyújtását követelő követelések

5. kölcsön visszafizetésére vonatkozó követelések, hogy pótolják valamely gazdasági társaság tagjának törzsbetétjét vagy ezzel összefüggő követelések.

A fennálló követelések a csődeljárás megindításának napján esedékessé válnak.

Az olyan felbontó feltétellel érintett követelések, amely a csődeljárás megindításakor lép hatályba, mindaddig feltétel nélküli követelésnek minősülnek, amíg az ilyen feltétel hatályba nem lép.

A csődeljárás költségeit és a csődvagyont terhelő egyéb kötelezettségeket teljesítik először a csődvagyonból. A felszámoló a lejáratuk sorrendjében rendezi a követeléseket.

A felszámoló a felosztást megelőzően listát készít azokról a követelésekről, amelyeket a felosztás során figyelembe fognak venni (felosztási lista). Az adós munkavállalóinak és korábbi munkavállalóinak a csődeljárás meginditásának napjáig felmerült, munkaviszonyból származó követeléseit bruttó összegük szerint veszik figyelembe. A listának tartalmaznia kell a követelések összesítését és a csődvagyonból rendelkezésre álló, a hitelezők között felosztandó összeget.

A külön kielégítésre jogosult hitelezőnek, akinek az adós személyes felelősséggel is tartozik, legkésőbb a felosztási lista kihirdetésétől számított 15 napon belül arra vonatkozó bizonyítékot kell benyújtania a felszámoló részére, hogy lemondott a külön kielégítés iránti jogáról – illetve ezt milyen összeg tekintetében tette – vagy hogy nem került sor külön kielégítésre. Amennyiben határidőben nem nyújtanak be bizonyítékot, a követelésüket a részleges felosztás során nem veszik figyelembe.

A felfüggesztő feltétellel ellátott követeléseket a részleges felosztás során a teljes összegük szerint veszik figyelembe. Az e követelésekkel érintett részt a felosztás során fenntartják.

A végső felosztás során a felfüggesztő feltétellel érintett követeléseket nem veszik figyelembe, ha a feltétel teljesülésének lehetősége olyan távoli, hogy a felosztáskor nem bír anyagi értékkel. Ebben az esetben az e követelés teljesítésére a korábbi felosztások során félretett összegeket belefoglalják abba a vagyonba, amelyből a végső felosztásra sor fog kerülni.

A részleges felosztásból kizárt hitelezők, akik később teljesítik a csődtörvény 275. és 276. cikkében foglalt feltételeket, a következő felosztás során a többi hitelezőnek fizetett összeggel megegyező összegű kifizetésben részesülnek a csődvagyon egyenlegéből. Csak ezt követően folytatódhat a többi hitelező követelésének kielégítése.

A végső felosztás akkor kezdődik, amint a csődvagyon értékesítése befejeződött. A végső felosztás csak a bíróság jóváhagyásával indítható meg.

Amennyiben a végső felosztás során valamennyi hitelező követelése teljes mértékben rendezhető, a felszámoló a fennmaradó többletet átutalja a magánszemély adósnak. Amennyiben az adós jogi személy a felszámoló az adós társaságban érdekeltséggel rendelkező minden egyes személynek átadja a többlet azon részét, amelyre ez a személy a csődeljáráson kívüli felszámolási eljárás bekövetkezte esetén jogosult lenne.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

a) Csőd előtti eljárás – ha a hitelezők elfogadják a szerkezetátalakítási tervet, a bíróság határozatban megállapítja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és megerősíti a csőd előtti egyezséget, kivéve, ha:

– az egyik hitelező kellő bizonyossággal megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv olyan mértékben korlátozza a jogaikat, hogy kevesebbet kapnának, mint amiben szerkezetátalakítás hiányában várhatóan részesülnének

– nem tűnik valószínűnek a szerkezetátalakítási tervből, hogy a végrehajtása lehetővé tenné az adós fizetőképessé válását a folyó év végéig hátralévő időben, illetve az egymást követő két naptári éven belül

– a szerkezetátalakítási terv nem határozta meg azoknak az összegeknek a teljesítését, amelyeket a hitelezők akkor kapnának, ha a követeléseik nem lennének vitatottak, vagy

– a szerkezetátalakítási terv egy vagy több hitelező követelésének tőkésítését javasolta, és az adós tagjai nem hoztak határozatot az ilyen tevékenységhez való hozzájárulásukról a gazdasági társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima) rendelkezései szerint.

Amennyiben a csőd előtti egyezség megerősítésének feltételei nem teljesültek, a bíróság határozatban megállapítja, hogy a csőd előtti egyezség megerősítését megtagadta, és felfüggeszti az eljárást.

A megerősített csőd előtti egyezség joghatással bír azokra a hitelezőkre, akik nem vettek részt az eljárásban, és azokra a hitelezőkre is, akik részt vettek az eljárásban, és a vitatott követeléseiket utólag megállapítják.

Az adós, aki nyereségre tett szert olyan kötelezettségekből, amelyeket megerősített csőd előtti egyezség alapján leírtak, köteles megőrizni az ilyen megszerzett nyereséget a csőd előtti egyezségből eredő összes kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam lejártáig.

Amennyiben a hitelező leírja az adós valamely követelését a megerősített csőd előtti egyezséggel összhangban, a leírt követelés összege a hitelező adóból levonható költségének minősül.

b) Csődeljárás - közvetlenül a végső felosztás befejezését követően a bíróság határozatot hoz a csődeljárás lezárásáról, amely határozatot azon nyilvántartást vezető hatóságnak kézbesíti, amelybe az adóst bejegyezték. A nyilvántartásból való törlést követően a jogi személy adós megszűnik, a természetes személy adós pedig elveszíti a kereskedői vagy egyéni vállalkozói státuszát.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A csődeljárásban eljáró hitelezők a magánszemély adóssal szemben lefolytatott csődeljárás befejezését követően a fennmaradó követeléseik teljes körű kielégítése érdekében további intézkedéseket tehetnek.

A csődeljárásban eljáró hitelezők az adóssal szemben fennálló követeléseiket a követeléseiket megállapító határozat útján érvényesíthetik, feltéve, hogy e követeléseket megállapították, és azokat az adós az előzetes tárgyaláson nem vitatta. A sikertelenül megtámadott követelés egyenértékű a nem vitatott követelésekkel.

A bíróság a felszámoló vagy bármely hitelező javaslatára, vagy hivatalból eljárva elrendeli az eljárás folytatását egy későbbi felosztás érdekében, amennyiben a végső tárgyalást követően:

1. teljesültek azok az előfeltételek, amelyek alapján a visszatartott összegek a hitelezők között feloszthatók

2. a csődvagyonból kifizetett egyes összegek visszakerültek a csődvagyonba

3. olyan vagyontárgyakat találtak, amelyek a csődvagyonba tartoznak.

A bíróság attól függetlenül elrendeli az eljárás folytatását egy további felosztás érdekében, hogy az eljárás már lezárásra került.

A bíróság tartózkodhat a további felosztástól, és a felosztás céljából rendelkezésre álló összeget átutalhatja a hitelezők részére, vagy a talált tárgyat átadhatja az adósnak, amennyiben így látja helyénvalónak figyelemmel az összeg jelentéktelen voltára vagy a tárgy csekély értékére, valamint a további felosztásra irányuló eljárás folytatásának költségeire. A bíróság az eljárás további felosztás céljából történő folytatását az ilyen eljárás költségeinek fedezését szolgáló előleg fizetésétől teheti függővé.

A további felosztás végrehajtását követően a bíróság határozatot hoz a csődeljárás lezárásáról.

A további felosztás elrendelését követően a felszámoló a végső lista alapján felosztja azt az összeget, amelyről szabadon rendelkezhet, vagy pedig a csődvagyon később fellelt részének értékesítéséből származó összeget osztja fel. A felszámoló a végelszámolást benyújtja a bíróságnak.

Azok a hitelezők, akiknek a követeléseiről a felszámoló tudomással bír, a csődvagyonból:

1. a részleges felosztás során, a felosztásra szánt rész meghatározását követően

2. a végső felosztás során, a végső tárgyalás berekesztését követően,

3. a további felosztás során, az adott felosztásra vonatkozó lista közzétételét követően,

a csődvagyonnak csak a felosztást követően fennmaradó egyenlegéből követelhetnek kielégítést.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Az egyes hitelezők maguk viselik a csőd előtti eljárás és a csődeljárás során felmerült költségeiket, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A csődeljárás megindítása előtt végzett azon jogi aktusokat, amelyek veszélyeztetik a csődeljárásban eljáró hitelezők egységes kielégítését (hátrányt okozva a hitelezőknek), vagy amelyek egyes hitelezőknek kedveznek más hitelezőkkel szemben (kedvezményes elbánás egyes hitelezőknek), a felszámoló az adós nevében, valamint a csődeljárásban eljáró hitelezők a csődtörvény rendelkezéseivel összhangban megtámadhatják. Az olyan mulasztások, amelyek az adóst megfosztották valamely jogától, vagy amelyek alapján vele szemben fennálló pénzbeli követelés keletkezett, ilyen követelést fenntartottak vagy biztosítékkal láttak el, egyenértékűek a hivatkozott jogi aktusokkal.

Azon jogi aktus, amely a hitelező számára biztosítékot vagy kielégítést nyújt vagy tesz lehetővé oly módon és olyan időben, amely összhangban van a jogai lényegi tartalmával (kongruens kiegyenlítés), és amelyre a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző három hónapon belül került sor, megtámadható, amennyiben az aktus idején az adós fizetésképtelen volt és a hitelező tudott erről a fizetésképtelenségről.

Azon jogi aktus, amely a hitelező számára biztosítékot vagy kielégítést nyújt vagy tesz lehetővé a jogai lényegi tartalmával összhangban, megtámadható, amennyiben arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően került sor, és amennyiben a hitelező az aktus idején tudott a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tudott a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről, amennyiben tudomással bírt vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie a fizetésképtelenségnek vagy annak, hogy csődeljárás megindítása iránti keresetet nyújtottak be.

Úgy kell tekinteni, hogy azok a személyek, akik az aktus idején közeli kapcsolatban álltak az adóssal, tudomással bírtak a fizetésképtelenségről, illetve a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Azon jogi aktus, amely olyan hitelező számára nyújt vagy tesz lehetővé biztosítékot vagy kielégítést, aki nem volt jogosult követelés benyújtására, illetve nem volt jogosult a követelését azon a módon vagy abban az időben benyújtani, megtámadható, amennyiben:

1. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó hónapon belül vagy a kereset benyújtását követően került sor, vagy

2. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző harmadik vagy második hónapon belül került sor, és az adós abban az időben fizetésképtelen volt, vagy

3. arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző harmadik vagy második hónapon belül került sor, és a hitelező az aktus elvégzésének idejekor tisztában volt vele, hogy az a csődeljárásban eljáró hitelezők számára hátrányt okoz.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tisztában volt vele, hogy az aktus hátrányt okoz a többi hitelezőnek, ha e hitelező tudomással bírt vagy tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie, hogy a hitelezőket hátrány éri. Úgy kell tekinteni, hogy azok a személyek, akik az aktus idején közeli kapcsolatban álltak az adóssal, tudomással bírtak arról, hogy a csődeljárásban eljáró hitelezőket hátrány fogja érni.

Az adós olyan jogi aktusa, amely közvetlenül hátrányt okoz a csődeljárásban eljáró hitelezőknek, megtámadható:

1. ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző három hónapon belül került sor, ha az adós az aktus idején fizetésképtelen volt és amennyiben a másik fél tudott a fizetésképtelenségről, vagy

2. ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását követően került sor és a másik fél az aktus idején tudta vagy e félnek tudnia kellett volna a fizetésképtelenségről vagy a csődeljárás megindítása iránti keresetről.

Az adós bármely olyan jogi aktusa, amely az adós valamely jogának elvesztésével jár, vagy amely megakadályozza az adós valamely jogának érvényesítését, vagy bármely aktus, amely alapján az adóssal szembeni pénzbeli követelés érvényben maradhat vagy érvényesíthető, ugyanolyan megítélés alá esik, mint a hitelezőknek közvetlen hátrányt okozó aktusok.

Az adós által a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó tíz év alatt vagy a kereset benyújtását követően, a hitelezőknek okozandó hátrány szándékával hozott jogi aktus megtámadható, amennyiben a másik fél az aktus idején tisztában volt az adós szándékával. A szándékról való tudomást feltételezni kell, ha a másik fél tudott arról, hogy az adóst fizetésképtelenség fenyegeti, és hogy ez az aktus a hitelezőknek hátrányt okozna.

Úgy kell tekinteni, hogy a hitelező tudott arról, hogy az adóst fizetésképtelenség fenyegeti, és hogy egy ilyen aktus a hitelezőknek hátrányt okozna, ha e hitelező tudomással bírt vagy e hitelezőnek tudnia kellett volna azokról a körülményekről, amelyekből nyilvánvalóan ki kellett derülnie, hogy az adós fizetésképtelen volt és a szóban forgó aktus a hitelezőknek hátrány okozna.

Az adós által és az adóshoz közel álló személyek által kötött visszterhes szerződések megtámadhatóak, amennyiben a hitelezőknek közvetlen hátrányt okoznak. Nem támadható meg az ilyen szerződés, ha azt a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtása előtt több mint két évvel kötötték, vagy ha a másik fél bizonyítja, hogy a szerződés megkötésekor nem tudott az adós arra irányuló szándékáról, hogy a hitelezőknek kárt okozzon.

Az adós ellentételezés nélküli vagy jelentéktelen ellentételezésben részesülő jogi aktusa megtámadható, kivéve, ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtása előtt több mint négy évvel került sor. Jelentéktelen értékű alkalomszerű ajándékozás esetén az aktus nem támadható meg.

Semmis az a jogi aktus, amellyel a gazdasági társaság tagja törzsbetét pótlására szolgáló kölcsön visszafizetésére irányuló követeléssel él:

1. ha biztosítékot nyújt, és ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó öt évben vagy a kereset benyújtását követően került sor

2. ha garanciát nyújt a teljesítésre, és ha arra a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó évben vagy a kereset benyújtását követően került sor.

A jogi aktus, amellyel a gazdasági társaság csendestársának érdekeltsége részben vagy egészben visszakerül, vagy amellyel az elszenvedett veszteség rájuk eső részét elengedik, megtámadható, ha az aktus alapjául szolgáló szerződést a csődeljárás megindítása iránti kereset benyújtását megelőző utolsó évben vagy a kereset benyújtását követően kötötték. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a csendestárs a szerződéssel összhangban megszűnik.

Kongruens kiegyenlítés esetén az adós által váltó útján teljesített kifizetések nem követelhetők vissza a címzettől, ha, a forgatható értékpapírokra vonatkozó jogszabályok alapján, a címzett a kifizetés megtagadása esetén más adósokkal szemben fennálló követeléstől esne el.

A jogi aktus a joghatásai kiváltásakor minősül megtettnek.

Ha a jogi aktus érvényességéhez nyilvános főkönyvbe, nyilvántartásba vagy naplóba való bejegyzés szükséges, a jogi aktus akkor minősül meghozottnak, amint teljesültek az érvényesség egyéb feltételei, az adós ilyen bejegyzésre irányuló szándéknyilatkozata kötelező érvényűvé válik, és a másik fél jogi változás bejegyzése iránti kérelmet terjeszt elő. Ez a rendelkezés szintén irányadó a jogi változás iránti jog biztosítása érdekében történő előzetes bejegyzésre irányuló kérelmekre is.

Amennyiben a jogi aktus feltételtől vagy határidőtől függ, azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az aktust meghozták, nem pedig a feltétel bekövetkeztének vagy a határidő lejártának időpontját.

A jogi aktus, amellyel szemben végrehajtási intézkedés áll rendelkezésre, valamint a végrehajtási eljárás keretein belül hozott jogi aktus megtámadható.

Amennyiben az adós a teljesítéséért cserébe azzal egyenértékű ellentételezést fogadott el, amely közvetlenül a vagyona részévé vált, a szóban forgó teljesítés hátteréül szolgáló jogi aktus csak abban az esetben támadható, ha szándékos károkozásra irányult.

A felszámoló, az adós nevében eljárva, a bíróság jóváhagyása esetén támadhatja meg az adós jogi aktusait. A panaszt azzal a személlyel szemben kell benyújtani, akivel szemben a megtámadott aktust hozták.

A felszámoló a csődeljárás megindításától számított másfél éven belül panaszt nyújthat be a jogi aktusok megtámadása érdekében.

Minden egyes csődeljárásban eljáró hitelező keresetet nyújthat be a jogi aktusok megtámadása érdekében a saját nevében és a saját költségén, ha:

- a felszámoló nem nyújtott be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt a csődtörvény 212. cikkének (3) bekezdésében előírt határidőn belül – a csődtörvény 212. cikkének (3) bekezdésében előírt határidő leteltétől számított három hónapon belül

- a felszámoló eláll a jogi aktus megtámadása iránt benyújtott keresettől – a keresettől való elállást megerősítő jogerős határozatnak a bíróság elektronikus hirdetőtábláján (e-Oglasna ploča suda) való közzétételétől számított három hónapon belül

- a felszámolótól korábban nyilatkozatot kértek, a felszámoló pedig nyilatkozott arról, hogy nem nyújt be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt – a felszámoló nyilatkozatának a bíróság elektronikus hirdetőtábláján való közzétételétől számított három hónapon belül

- a felszámolótól korábban nyilatkozatot kértek, a felszámoló pedig három hónapon belül nem nyilatkozott arról, hogy nyújt-e be keresetet a jogi aktusok megtámadása iránt – az ilyen nyilatkozat megtételére irányuló felszólítás közzétételétől számított három hónapon belül.

Amennyiben a jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adtak, a megtámadott jogi aktus nem vált ki joghatást a csődvagyonnal szemben, a másik fél pedig köteles a csődvagyonba visszajuttatni minden olyan anyagi hasznot, amelyhez a megtámadott ügylet révén jutott, kivéve, ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik. A jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adó határozat alapján a felszámoló az adós vagy a csődvagyon nevében és érdekében, a csődeljárásban eljáró hitelező pedig a saját nevében és a csődeljárás adósa vagy a csődvagyon érdekében végrehajtás iránti keresetet nyújthat be.

Az a személy, aki a teljesítést ellentételezés nélkül vagy jelentéktelen ellentételezés mellett fogadja el, csak az ezáltal történő gazdagodása esetén köteles visszatéríteni azt, amit kapott, kivéve, ha tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen teljesítés hátrányt okoz a hitelezőknek.

A jogi aktus megtámadása iránti kereset tárgyában hozott jogerős határozatot alkalmazni kell a csődeljárás adósára, a csődvagyonra és a csődeljárásban eljáró összes hitelezőre is, kivéve ha a csődtörvény ettől eltérően rendelkezik.

Amennyiben a bíróság a jogi aktus megtámadása iránti keresetnek helyt adott, az ellenérdekű fél köteles minden olyan anyagi hasznot visszajuttatni a csődvagyonba, amelyhez a megtámadott ügylet révén jutott. Amint ezek a hasznok visszakerültek a csődvagyonba, a felperes hitelezők elsőbbségi kielégítésre jogosultak ezekből a hasznokból a megállapított követeléseik összegének arányában.

Az adós jogi aktusai valamely jogvitában időbeli korlátozás nélkül megtámadhatók kifogás benyújtásával.

A jogi aktust még az ellenérdekű fél örökösével vagy más egyetemes jogutódjával szemben is meg lehet támadni.

A jogi aktus az ellenérdekű fél egyéb jogutódjával szemben is megtámadható:

1. ha a jogutód a felvásárlás időpontjában tudott azokról a körülményekről, amelyeken a jogelődje felvásárlásának megtámadhatósága alapul

2. ha a jogutód a felvásárlás időpontjában az adóssal közeli kapcsolatban álló személy volt, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a felvásárlás időpontjában nem tudott azokról a körülményekről, amelyeken a jogelődje felvásárlásának megtámadhatósága alapul

3. ha amit megszereztek ellentételezés nélkül vagy jelentéktelen ellentételezésért került a jogutódhoz.

A csődeljárás megindítását követően hozott jogi aktus, amely a köznyilvántartásokba vetett bizalom védelmére hivatott szabályok értelmében marad érvényben, a csődeljárás megindítását megelőzően hozott jogi aktus metámadására irányadó szabályok szerint megtámadható.

Utolsó frissítés: 13/02/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Olaszország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás indítható a gazdasági szereplők (természetes személyek vagy társaságok) ellen, ha az alábbiak valamelyikével rendelkeznek:

a) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti három évben 300 000,00 euró értékű vagy azt meghaladó vagyon,

b) a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem előtti mindhárom évben 200 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó bruttó éves árbevétel,

c) összesen (a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy egyezségre irányuló kérelem időpontjában) 500 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó tartozás (keletkezésük időpontjától függetlenül).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

a) a fizetésképtelenség feltétele a vállalkozás fizetésképtelensége; megállapítását kérheti:

– az adós

– a hitelező

– az ügyész

b) a hitelezőkkel kötött egyezség (concordato preventivo) feltétele a vállalkozás nehéz helyzete (vagyis olyan pénzügyi nehézségek fennállása, amelyek nem súlyosak annyira, hogy fizetésképtelenséget okozzanak); kizárólag az adós kérheti.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az alábbiak kivételével valamennyi vagyontárgy része a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak:

1) kizárólag személyes használatú vagyontárgyak és jogok;

2) tartásdíjak, bérek, nyugdíjak, fizetések, valamint a fizetésképtelen személy munkával szerzett jövedelme az önmaga és családja ellátásához szükséges mértékig;

3) a fizetésképtelen személyt gyermekei vagyonából jogszabály alapján megillető bevétel, a családi szükségletekre szánt alapban (fondo patrimoniale) tartott vagyon és annak haszna, a Polgári Törvénykönyv 170. cikke szerinti kivételtől eltekintve;

4) a jogszabály szerint kivétel körébe tartozó elemek.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozik továbbá az eljárás megindítását követően a fizetésképtelen személy által szerzett valamennyi vagyontárgy, nem képezik részét viszont az e vagyon megszerzése és megtartása során keletkezett kötelezettségek.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi gondnok (vagyonfelügyelő) joga és kötelezettsége a vagyon kezelése, értékesítése és a bevétel hitelezők közötti elosztása.

A vagyonfelügyelő információt kérhet a fizetésképtelen adóstól, aki kifogásolhatja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt csődgondnok intézkedéseit, de csak akkor, ha azok elfogadására jogsértő módon került sor (pusztán célszerűségi okokból nem).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Bárki, akinek pénzfizetési kötelezettséget kell teljesítenie a fizetésképtelenségi gondnok részére, beszámíthatja ezt a tartozást az ugyanazon eljárást érintő követelésébe (controcredito), de csak abban az esetben, ha mindkettő (a tatozás és a követelés) az eljárás megindítása előtt keletkezett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A vagyonfelügyelő döntheti el, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor hatályos szerződések továbbra is fennállnak-e, vagy meg kell szüntetni azokat.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezők csak akkor tehetnek jogi intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, ha a vagyonfelügyelő nem cselekszik, vagyis (szándékosan vagy pusztán gondatlanságból) nem teszi meg ezeket a jogi intézkedéseket.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A később fizetésképtelennek nyilvánított személlyel szemben a hitelező által indított peres eljárást csak a vagyonfelügyelő folytathatja.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezői választmány három-öt hitelezőből áll, és jelentős jogai a következők:

– engedélyezi az ügyleteket, megállapodásokat, a peres eljárások megszüntetését, harmadik felek jogainak elismerését, jelzálog törlését, értékpapírok visszaadását, kötvénykibocsátást, örökség és ajándék elfogadását, és valamennyi, a különleges vagyonkezelés körébe eső egyéb aktust,

– bíróság előtt a vagyonfelügyelő leváltását kérheti,

– jóváhagyja az értékesítési tervet,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában hatályos szerződések átvételére,

– leltározási műveleteket végez a fizetésképtelen adós vagyonában,

– hozzáfér az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi irathoz,

– felhatalmazza a vagyonfelügyelőt egy vagy több vagyontárgy vagyonból való kizárására vagy értékesítésének megszüntetésére, ha nyilvánvalóan hátrányosnak tűnik az értékesítés,

– a bíróság által kijelölt csődgondnoktól a vagyon értékesítésének felfüggesztését kérheti.

A fenti tevőleges intézkedési hatáskörök mellett a hitelezői választmány véleményezi a bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a bíróság intézkedéseit, nevezetesen a következőket:

– a biztosítékkal rendelkező hitelezők biztosíték értékesítésére való felhatalmazása

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása a társaság működtetésének ideiglenes folytatására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a folytatást)

– a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása az üzleti tevékenység bérbeadására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a bérbeadást).

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A vagyonfelügyelő (előzetes engedélyezéstől függően):

– tovább működteti a társaságot,

– bérbe adja az üzletet,

– minden vagyont értékesít a bevétel hitelezők közötti felosztása érdekében,

– dönt a kisértékű vagyontárgyak értékesítésének mellőzéséről.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Bármelyik hitelező kérheti a bíróságtól az adós fizetésképtelenné nyilvánítását. A hitelezőnek nem kell végrehajtható okirattal rendelkeznie; az a fontos, hogy iratokkal bizonyítsa a követelését.

Valamennyi hitelezőnek (ideértve azokat is, akik a fizetésképtelenség megállapítását kérték és azt jóváhagyták) kérnie kell követelései nyilvántartásba vételét a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők jogi képviselő nélkül előterjeszthetik követeléseiket.

Kérelmüknek tartalmaznia kell a követelés írásos bizonyítását, és elektronikus úton (tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus levélben) kell benyújtani azt.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsőbbségi alapon kerül felosztásra a hitelezők között. Jogszabály több követelésnek (jelzálog, biztosítékok, általános vagy különös elsőbbséget élvező követelések) biztosít elsőbbséget néhány vagyontárgy vagy a teljes vagyon tekintetében.

Ha (ahogyan szinte minden esetben) az értékesítésből származó bevétel nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, akkor nem a követelés összegével arányosan osztják fel, hanem a polgári törvénykönyvben meghatározott elsőbbségi sorrend szerint.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárul, ha:

– nem terjesztenek elő követelést,

– valamennyi követelés kielégítést nyert,

– felosztották a vagyon értékesítéséből származó teljes bevételt,

– megállapítást nyert, hogy nincs értékesítendő vagyon vagy egyéb bevétel.

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós visszanyeri jogi lépések kezdeményezésére és megválaszolására irányuló jogát, és a vagyonfelügyelő tájékoztatása nélkül szerezhet vagyont.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárul az adós és a hitelezők közötti egyezség jóváhagyásakor, amennyiben azonban az egyezség vagyontárgyak értékesítését írja elő (concordato liquidatorio), az eljárás az értékesítés érdekében folytatódik, és akkor zárul, amikor az összes vagyontárgyat értékesítették és a bevételt felosztották a hitelezők között.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a fizetésképtelen adós szabadul valamennyi tartozásától.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a hitelezők eljárást indíthatnak az adóssal szemben a fennmaradó tartozás (a tartozásnak a vagyonfelügyelő által vissza nem fizetett része) rendezése érdekében, kivéve, ha tartozáselengedésre irányuló eljárásra került sor, mert ebben az esetben a hitelezők semmit nem követelhetnek a fizetésképtelen adóstól.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a hitelezők semmit nem követelhetnek az adóstól. Amennyiben azonban az adós elmulasztja kötelezettségei teljesítését, a hitelezők kérhetik az egyezség megszüntetését; a kérelmet egy éven belül elő kell terjeszteni.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségeit maga a fizetésképtelenségi eljárás viseli, és a vagyon értékesítéséből származó bevételből kerül kiegyenlítésre.

Vagyon hiányában a vagyonfelügyelő díját és felmerült költségeit az állam fizeti.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően tett jogi lépések visszavonhatók, ha az eljárásindítás előtt meghatározott időszakban (egy év vagy hat hónap) került rájuk sor.

A fizetésképtelen adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően tett jogi lépések érvénytelenek.

A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás során és bírósági engedély hiányában tett, a különleges vagyonkezelés körébe eső aktusok érvénytelenek.

Utolsó frissítés: 21/07/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Ciprus

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Csődeljárás (ptóchevsi): A csődeljárást elrendelő végzés (diátagma ptóchevsis) kizárólag fizetésképtelen természetes személlyel szemben hozható meg.

Felszámolás (ekkathárisi): A felszámolást elrendelő végzés (diátagma ekkathárisis) bármely jogi személlyel szemben meghozható. A végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi), akár peren kívül, akár bírósági felügyelet mellett folytatják le, szintén jogi személyekhez kapcsolódik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás: A természetes személyekkel szembeni csődeljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a Csődtörvényben (perí Ptóchevsis Nómos, 5. fejezet) találhatók, amelyet az elmúlt két évben jelentősen módosítottak annak érdekében, hogy megfeleljen a változó gazdasági és társadalmi helyzetnek.

A csődeljárás iránti kérelmet a 15 000 EUR-t meghaladó tartozások tekintetében a hitelező vagy maga az adós nyújthatja be, feltéve, hogy az adós fizetésképtelenné válik, és az adós személyesen Cipruson tartózkodott, szokásos tartózkodási helye Cipruson található, Cipruson folytatott üzleti tevékenységet vagy Cipruson üzleti tevékenységet folytató cég vagy társulás tagja volt.

Az adós fizetésképtelenné válik (práxi ptóchevsis) többek között, amikor:

a) az adóssal szemben a hitelező javára jogerős ítéletben megítéltek valamely összeget, és az adós elmulasztja annak kifizetését;

b) az adós arra vonatkozó nyilatkozatot nyújt be, hogy nem képes a tartozásait kiegyenlíteni;

c) az adós csődeljárás iránti kérelmet nyújt be;

d) a személyes törlesztési tervet, amelyben az adós részes fél, a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény (perí Aferengyótitas Fysikón Prosópon Nómos) rendelkezései alapján sikertelennek minősítik, vagy megszüntetik.

Társaságok felszámolása: Valamely társaság vagy azért számolható fel, mert nem képes a tartozásait kifizetni, vagy a társaság által hozott határozat alapján, amely elrendeli a társaság megszűnését, vagyonának értékesítését és valamennyi tartozásának vagy azok egy részének visszafizetését. A felszámolást elrendelő végzés akkor hozható meg, ha a társaság nem képes fizetni a tartozásait. Az esedékes összegnek meg kell haladnia az 5 000 EUR-t. A felszámolás iránti kérelmet a hitelező vagy a társaság tulajdonosai nyújtják be a bírósághoz.

Végelszámolás:

A végelszámolásnak három típusa van:

  • Hitelezői végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó pistotés): Ez egy peren kívüli felszámolás, amelyre akkor kerül sor, ha a társaság fizetésképtelen, és az irányító testülete a társaság felszámolása mellett dönt. A hitelezői végelszámolás a hitelezői gyűlés annak érdekében történő összehívásával kezdődik, hogy a végelszámolásról szóló, a társaság tulajdonosainak közgyűlése által meghozott külön határozatot megfontolják.
  • Tagi végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó méli): Ez szintén egy peren kívüli felszámolás, amely a tulajdonosok közgyűlésén hozott külön határozat alapján akkor indítható, ha a társaság fizetőképes.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt (ekoúsia ekkathárisi ypó tin epopteía tou Dikastiríou): Ha a társaság végelszámolásról szóló határozatot fogadott el, a bíróság végzésben elrendelheti, hogy a végelszámolásra a bíróság felügyelete alatt kerüljön sor.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A csődvagyon a csődeljárás megindításakor a csődbe ment félhez tartozó, illetve őt megillető összes vagyonból, illetve azokból a vagyontárgyakból áll, amelyeket a csődbe ment fél a mentesülése előtt szerzett meg, vagy amelyeket a mentesülése előtt ruháztak rá, a csődbe ment fél vagy a családja túléléséhez nélkülözhetetlen vagyon kivételével.

A csődeljárás megindítása után és a tartozások alóli mentesülést vagy a csődeljárás megszüntetését megelőzően szerzett vagyon a csődvagyon részét képezi.

Felszámolás: A felszámolás hatálya alá tartozó vagyon az a vagyon, amely a társasághoz a felszámolást elrendelő végzés meghozatala vagy a végelszámolásra vonatkozó külön határozat időpontja előtt tartozott.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatala esetén a hivatalos csődgondnok (epísimos paralíptis) lesz a csődbe ment fél vagyonának vagyonfelügyelője. Egy későbbi szakaszban bármely engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő (adeiodotiménos sýmvoulos aferengyótitas) kijelölhető vagyonfelügyelőnek (diacheiristís). A vagyonfelügyelő feladata a csődbe ment fél vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők közötti felosztása. Amikor a hivatalos csődgondnok vagy bármely fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a vagyonfelügyelői feladatok ellátását, a csődbe ment fél továbbra is az őt megillető teljes vagyon tulajdonosa marad, ugyanakkor azt a csődeljárás megindításától kezdődően kizárólag a vagyonfelügyelő kezeli.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor, amennyiben a hitelezők nem jelölnek ki felszámolót, a hivatalos csődgondnok automatikusan felszámolóvá (ekkatharistís) válik, kivéve, ha a hivatalos csődgondnok bírósághoz benyújtott kérelme alapján, vagy a hitelezők és a társaság közreműködőinek gyűlésén hozott határozatot követően engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértőt jelölnek ki felszámolónak. A felszámoló feladata a megszűnő társaság vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása. Miután a hivatalos csődgondnok vagy a fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a felszámolás alatt álló jogi személy vagyona felszámolójának feladatát, a vagyont – habár a társaság megőrzi az őt megillető vagyon feletti tulajdonjogát –, a felszámolási eljárás megindításának időpontjától kezdve a felszámoló kezeli annak értékesítése érdekében.

Végelszámolás: Végelszámolás esetében a társaság a végelszámolási eljárás megkezdésétől kezdve felhagy üzleti tevékenységének folytatásával, kivéve azon üzleti tevékenységet, amely a végelszámolás szempontjából előnyös. A felszámoló feladata a felszámolt társaság vagyonának értékesítése és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása.

  • Hitelezői végelszámolás: A hitelezők és a társaság külön gyűlésen fizetésképtelenségi szakértőt javasolnak, akit a társaság felszámolójának akarnak kijelölni, a két gyűlés közötti egyet nem értés esetében azonban felszámolóként azt a fizetésképtelenségi szakértőt jelölik ki, akit a hitelezők javasoltak.
  • Tagi végelszámolás: A társaság közgyűlési határozattal fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki felszámolónak, akinek feladata a társaság ügyeinek intézése, és vagyonának felosztása. A felszámoló kijelölésével az igazgatók jogosultságai megszűnnek, kivéve amennyiben a társaság közgyűlése vagy a felszámoló jóváhagyja e jogosultságok további fenntartását.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt: A felügyelet alá eső felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor a bíróság e végzéssel vagy egy következő végzéssel további felszámolót jelölhet ki. A bíróság által kijelölt felszámoló ugyanolyan jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és ugyanaz a jogállása, mint a külön határozattal vagy a hitelezők döntésével a fentiekben leírtak szerint kijelölt felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csődeljárás: A jogszabályok alapján beszámítással akkor lehet élni, ha a csődeljárást elrendelő végzést megelőzően a csődbe ment fél és bármely egyéb személy között kölcsönös hitelnyújtás, kölcsönös tartozások vagy egyéb kölcsönös ügyletek állnak fenn, kivéve, ha a hitel nyújtásának időpontjában a másik személy tudott arról, hogy a csődbe ment fél csődbejelentést tett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás: Azon fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a csődbe ment fél részes fél, hatályban maradnak, és a csődbe ment fél továbbra is személyesen felel e szerződések rendelkezéseinek betartásáért.

Felszámolás: Hatályban maradnak azok a fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a felszámolás alatt álló társaság részes fél. Ugyanez vonatkozik a végelszámolás alatt álló társaságok által kötött jogszerű szerződésekre.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Csődeljárás: Ha a csődbe ment féllel szemben a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, az eljárás folytatásához a bíróság engedélye szükséges.

Felszámolás: Ha a felszámolás alatt álló társasággal szemben a felszámolást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, a bíróság engedélye szükséges az eljárás folytatásához.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás: A csődbe ment féllel szemben már folyamatban lévő eljárások a szokásos módon folytatódnak, anélkül, hogy a folytatásukhoz szükség lenne a bíróság engedélyére.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társasággal szemben már folyamatban lévő eljárások csak a bíróság engedélyével folytatódhatnak. Ezen eljárások kezelése teljes egészében a hivatalos gondnok vagy a társaság felszámolójának a feladata.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csődeljárás: Ahhoz, hogy a hitelező a csődeljárásban részt vehessen tartozásigazoló formanyomtatványt kell kitöltenie (epalíthevsi chréous), és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. A felszámolóként eljáró hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő dönt a bizonyítékok elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. A bizonyítékaik elfogadását követően a hitelezők részt vehetnek a társaságot felszámoló hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által összehívott gyűlésen.

Felszámolás: A felszámolásban való részvétel érdekében a hitelezőnek ki kell töltenie a tartozásigazoló formanyomtatványt, és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. Ugyanaz az eljárás irányadó, mint a csődeljárás esetében, kivéve, hogy a felszámolás során az osztalék felosztására a társasági törvény (perí Etaireión Nómos, 113. fejezet) alapján kerül sor.

Ugyanez vonatkozik a végelszámolásra, és különösen a hitelezői végelszámolásra, amelyben a hitelezők az eljárás megindításától kezdve, vagyis onnantól, hogy a választásuk szerinti felszámoló javasolása érdekében összehívták őket, közvetlenül részt vesznek.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A vagyonfelügyelőnek joga és felhatalmazása van az ingatlanvagyon általa megfelelőnek tartott módon és az eljárás érdekében történő értékesítésére. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társaság felszámolója oly módon értékesítheti a társaság ingatlanvagyonát, amelyről úgy gondolja, hogy az eljárás érdekeit szolgálja. Ezt követően a hitelezők részére a társasági törvényben meghatározott elsőbbségi sorrend alapján osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor a hitelezők igazolást nyújthatnak be a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában. A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a csődeljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a csődbe ment féllel szemben.

Felszámolás: Ha felszámolást elrendelő végzést vagy végelszámolásra vonatkozó külön határozatot hoznak, a hitelezők a felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában bizonyítékokat nyújthatnak be. A felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a felszámolási eljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a felszámolás alatt álló társaság tisztségviselőivel szemben.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Csődeljárás: Amennyiben csődeljárást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a vagyonfelügyelőnek a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja.

Felszámolás: Amennyiben felszámolást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a felszámolónak a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a felszámoló az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a felszámoló döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Csődeljárás: A csődvagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a vagyonfelügyelő díjazása
  • A hivatalos gondnokot megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Nem biztosított követelések

Felszámolás: A felszámolási vagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a felszámoló díjazása
  • A hivatalos gondnokot vagy a felszámolót megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Függő kiadások
  • Nem biztosított hitelezők

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárás: A csődbe ment fél a hitelezőivel kötendő egyezségre (symvivasmós) vonatkozó írásbeli javaslatot nyújthat be a hivatalos gondnokhoz vagy a vagyonfelügyelőhöz. Ezt követően hitelezői gyűlést hívnak össze, amelyen a tervet a követeléseiket igazoló hitelezők többségének, egyúttal a követelések értékének háromnegyedével rendelkező hitelezőknek jóvá kell hagyniuk. Ha a hitelezők elfogadják a javaslatot, a csődbe ment fél vagy a hivatalos gondnok, illetve a vagyonfelügyelő annak jóváhagyását kéri a bíróságtól. A bírósági jóváhagyás a követelését igazoló valamennyi hitelező részére kötelező erővel bír. Ha teljesülnek az egyezség feltételei, az igazolt tartozások teljes egészükben teljesítettnek minősülnek.

A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén a csődeljárás teljeskörűen lezárul.

Felszámolás: A felszámolási eljárás teljes körű lezárására a társaság végleges megszűnésekor vagy akkor kerül sor, ha a felszámolást elrendelő végzést megsemmisítik.

A társasági vagyon értékesítésének és felosztásának befejezését követően elkészített végleges beszámolóknak a társaság hivatalos gondnokának való kézbesítését követő három hónap elteltével lezárul a végelszámolási eljárás, a felszámolt társaság pedig végleg megszűnik.

Ha azonban bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Amennyiben bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A csődeljárás során felmerült kiadásokat a csődvagyonból fedezik.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

A végelszámolással kapcsolatos dokumentumok hivatalos gondnok részére történő benyújtásának és a hivatalos gondnok általi nyilvántartásba vételének költségei körülbelül 440 EUR-t tesznek ki. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Csődeljárás: A csődeljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a vagyonfelügyelő számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás (dólia metavívasi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés (dólia protímisi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Felszámolás: A felszámolási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a felszámoló számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Utolsó frissítés: 07/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Lettország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A lettországi fizetésképtelenségi eljárásokat meghatározó fizetésképtelenségi törvényt az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárás alá vonható jogi és természetes személyekre kell alkalmazni.

A fizetésképtelenségi törvény a fizetésképtelenségi eljárások három típusát határozza meg: jogvédelmi eljárás (reorganizációs eljárás), jogi személy fizetésképtelenségi eljárása és természetes személy fizetésképtelenségi eljárása.

Felhívjuk figyelmét, hogy a fizetésképtelenségi törvény nem vonatkozik a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek fizetésképtelenségi eljárásaira.

A jogvédelmi eljárás (beleértve a peren kívüli jogvédelmi eljárást [pre-pack]) olyan adósságátalakítási eljárás, amely csak jogi személyekre alkalmazható. Meg kell jegyezni, hogy a jogvédelmi eljárás hatálya nem terjed ki az egyes pénzügyi és tőkepiaci szereplőkre, mint például a biztosítási, biztosítási bróker és befektetési brókercégek, magánnyugdíjpénztárak stb.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása az adós (jogi személy) felszámolására irányuló eljárás, amely jogi személyekre, közkereseti társaságokra és egyéni vállalkozókra alkalmazható. A közkereseti társaságok nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak. Az egyéni vállalkozói jogállású természetes személy kereskedelmi ügyleteket (az egyéni vállalkozó nevét használva), valamint egyéb gazdasági ügyleteket természetes személyként köthet. Jelenleg az egyéni vállalkozói jogállású személyre először a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása vonatkozik, majd ezt követően a magánszemély a fennmaradó kötelezettségek tekintetében természetes személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet nyújthat be. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó megoldás a mezőgazdasági és halászati vállalkozásokra is alkalmazható.

A természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása természetes személyekre – beleértve a gazdasági szereplőket és a fogyasztókat is – vonatkozik, és célja az adósok adósságmentesítésének és fizetőképességük helyreállításának elősegítése. Bármely természetes személy, aki az elmúlt hat hónapban adófizető volt Lettországban, a természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása alá vonható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Jogvédelmi eljárások

A fizetésképtelenségi törvény értelmében az adós csak akkor nyújthat be jogvédelmi eljárás iránti kérelmet, ha pénzügyi nehézségek merültek fel vagy ilyenek várhatók. A fizetésképtelenségi törvény nem határoz meg olyan konkrét mutatókat, amelyek megléte feljogosítaná az adóst arra, hogy jogvédelmi eljárást kérjen. Pénzügyi nehézségek felmerülésekor az adósnak fel kell mérnie, hogy a pénzügyi nehézségek mértéke lehetővé teszi-e a hitelezőkkel való peren kívüli megegyezést, vagy pedig jogvédelmi eljárást kell kérelmeznie kötelezettségeinek bírósági védelem alatt történő átstrukturálása érdekében.

A jogvédelmi eljárás iránti kérelemért 145 euró illetéket kell fizetni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi törvényben meghatározott esetekben mind az adós, mind pedig az adós hitelezői (beleértve az adós munkavállalóit is) kérhetik a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását. Hasonlóképpen, jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet benyújthat az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett személy.

A fizetésképtelenségi törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós köteles haladéktalanul benyújtani a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet. A fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásának elmulasztása az adós közigazgatási felelősségét vonja maga után. Az adós a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtására a következő esetekben köteles:

  • az adós nem rendezte olyan tartozását, amelynek esedékessége több mint két hónapja lejárt, és nem jutott a hitelezőkkel tartozásmeghosszabbítási megállapodásra, vagy nem kezdeményezett jogvédelmi eljárást (fontos hangsúlyozni, hogy a jogvédelmi eljárás kezdeményezése nem előfeltétele a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtásának; a rendelkezés csak akkor mentesíti az adóst a közigazgatási felelősség alól, ha a pénzügyi nehézségek felmerülésekor megpróbálta megoldani azokat, de fizetésképtelenné vált),
  • a felszámolási eljárás keretében készült kezdeti pénzügyi jelentés szerint az adósnak nincs elegendő vagyona a hitelezők valamennyi jogos követelésének kielégítésére, vagy ez a körülmény a felszámolási eljárás során derül ki,
  • az adós már nem képes megfelelni a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének.

A hitelező jogosult fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtani, ha:

  • a tartozásnak az adóstól való behajtására vonatkozó bírósági határozatot nem lehetett végrehajtási intézkedésekkel érvényesíteni,
  • az adós (korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság) nem rendezte 4268 euró összegű fő tartozását, és a hitelező arról a szándékáról értesítette az adóst, hogy jogi személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kíván benyújtani,
  • az adós (korlátolt felelősségű társaságtól vagy részvénytársaságtól eltérő jogi személy) nem rendezte 2134 euró összegű fő tartozását, és a hitelező arról a szándékáról értesítette az adóst, hogy jogi személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kíván benyújtani,
  • az adós a kifizetés meghatározott napjától számított két hónapon belül nem fizette ki a munkavállalónak a teljes munkabért, a munkahelyi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos kártérítést, vagy nem fizette meg a kötelező társadalombiztosítási járulékokat (ha a kifizetés napját a munkaszerződés nem határozza meg, a kifizetés napjának a következő hónap első munkanapját kell tekinteni). Ebben az esetben a kintlévőség összege nem releváns.

A bíróság kimondja a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását, ha a kérelem megvizsgálásának napján megállapítja, hogy a kérelemben említett indikátor fennáll.

Fontos megjegyezni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtásakor mind az adósnak, mind a hitelezőnek meg kell fizetnie az illetéket, azaz a kérelem bírósági vizsgálatának működési díját. A díj összege az adós számára 70 euró, a hitelező számára pedig 355 euró. Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelem benyújtása előtt mind az adósnak, mind a hitelezőnek két havi minimálbérnek megfelelő összegű letétet kell fizetnie Lettországban.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy adós a természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása alá vonható, ha a természetes személy fizetésképtelenségére utaló alábbi indikátorok bármelyike fennáll:

  1. a személy nem tudja rendezni esedékessé vált tartozását, és a tartozás összege meghaladja az 5000 eurót;
  2. a személy bizonyítható körülmények miatt nem lesz képes az egy éven belül esedékessé váló tartozásait rendezni, és a tartozások összege meghaladja a 10 000 eurót;
  3. a személy nem tudja rendezni azokat a tartozásait, amelyek közül legalább az egyik az adós és az adós házastársa vagy rokona, illetve házastársának másodfokú rokonsági fokig terjedő rokona rendezetlen mellékkötelezettségén vagy együttes felelősségén alapul, ha a tartozás összege meghaladja az 5000 eurót.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet csak az adós nyújthat be; a hitelezők nem jogosultak annak benyújtására.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelméért 70 euró illetéket és két havi minimálbér összegű kauciót is meg kell fizetni.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás keretében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az adós valamennyi vagyontárgyát magában foglalja, és az adósnak minden rendelkezési joga megmarad a vagyon felett. A fizetésképtelenségi törvény értelmében a jogvédelmi eljárás egyik módszere az ingóságok vagy ingatlanok elidegenítése vagy azok dologi jogokkal való megterhelése annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseinek kielégítésére vagy a hitelezők követeléseinek rendezésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbításra kerüljön. A jogvédelmi eljárás intézkedési tervében meg kell határozni a megfelelő módszer megvalósíthatóságát és végrehajtásának módját.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot, és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át.

A fizetésképtelenségi törvény értelmében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon a következőkből áll:

  1. az adós ingatlanai és ingó vagyontárgyai, beleértve a pénzt is;
  2. az adós vagyonának elidegenítésével szerzett pénz;
  3. a fizetésképtelenségi eljárás során behajtott vagyontárgyak (pl. harmadik személyekkel szembeni követelések alapján behajtott pénzeszközök, valamint a jogi személy vezető testületeinek tagjaitól az okozott károkért való felelősségük alapján kapott pénzeszközök);
  4. jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós vagyonából származó jövedelem;
  5. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során jogszerűen megszerzett egyéb vagyontárgyak.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós valamennyi vagyontárgyát értékesítik, és a bevételt a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásával kapcsolatos költségek fedezésére és a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják. A fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője (a továbbiakban: a vagyonfelügyelő) felelős az adós vagyontárgyainak értékesítéséért a vagyonértékesítési tervnek megfelelően. A vagyonfelügyelőnek biztosítania kell, hogy az adós vagyonát a lehető legmagasabb áron értékesítsék annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseit a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot (a végrehajtás alól mentesülő vagyontárgyak kivételével), és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során az adós valamennyi vagyontárgyát értékesítik, és a bevételt a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával kapcsolatos közvetlen költségek fedezésére és a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Jogvédelmi eljárások

Az adós. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának bejelentését követően az adós megtartja az irányítást a vállalkozása felett, és a hitelezők által elfogadott és a bíróság által jóváhagyott jogvédelmi eljárás intézkedési tervének megfelelően kezeli saját vagyonát és az általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyakat. Ugyanakkor az adósra számos kötelezettség és korlátozás vonatkozik annak érdekében, hogy a jogvédelmi eljárás jogszerűségét és az intézkedési terv végrehajtásának a jogvédelmi eljárás felügyelője (a továbbiakban: felügyelő) és a hitelezők általi ellenőrzését biztosítsa.

Az adós fő kötelezettsége a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének betartása. Az adósnak a következő kötelezettségei is vannak:

  1. a jogvédelmi eljárás költségeinek fedezésére;
  2. legalább havonta egyszer írásos jelentést nyújt be a felügyelőnek a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásáról;
  3. a felügyelő kérésére írásban és haladéktalanul benyújtja a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásával kapcsolatos valamennyi információt, és lehetőséget biztosít számára, hogy személyesen vizsgálhassa az adós gazdasági tevékenységét és dokumentumait;
  4. haladéktalanul értesíti a felügyelőt minden olyan körülményről, amely megakadályozhatja az adóst a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtásában stb.

A korlátozások tekintetében figyelembe kell venni, hogy a jogvédelmi eljárás alatt az adósnak tilos:

  1. olyan ügyleteket kötni vagy olyan tevékenységeket végezni, amelyek súlyosbíthatják pénzügyi helyzetét vagy sérthetik a hitelezők összességének érdekeit;
  2. kölcsönöket (hiteleket) kibocsátani, kivéve, ha a kölcsönök (hitelek) kibocsátása az adós fő tevékenysége, és ez tükröződik a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében;
  3. garanciát vállalni, ajándékot vagy adományt adni, prémiumot vagy más típusú kiegészítő anyagi javadalmazást nyújtani az adós igazgatótanácsának vagy tanácsának tagjai számára.

A felügyelő. Miután az adós elkészítette a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, a jogvédelmi eljárás felügyelője véleményezi a tervet, és értékeli, hogy az megfelel-e a jogszabályoknak. Ennek magában kell foglalnia annak értékelését, hogy a terv képes-e elérni a jogvédelmi eljárás törvényben meghatározott célját. A jogvédelmi eljárás felügyelőjének véleményét a bírósághoz a jogvédelmi eljárás intézkedési tervével együtt nyújtják be. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának bejelentését követően a jogvédelmi eljárás felügyelőjének feladata lesz a jogvédelmi eljárás intézkedési terve végrehajtásának felügyelete, a hitelezők tájékoztatása és annak ellenőrzése, hogy az adós betartja-e a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott korlátozásokat.

A jogvédelmi eljárás során a felügyelőnek az eljárással kapcsolatos iratokat az Elektronikus Fizetésképtelenségi Számviteli Rendszerben (a továbbiakban: rendszer) kell kezelnie.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós. A fizetésképtelenségi eljárás meghirdetését követően az adós elveszíti a vezető testületeknek a jogszabályokban, az adós alapszabályában vagy megállapodásaiban meghatározott valamennyi jogát, és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A vagyonfelügyelő jelöli ki az adós képviselőjét, akinek részt kell vennie a fizetésképtelenségi eljárásban. Rendszerint az adós vezető testületének egy (vagy több) tagját nevezik ki az adós képviselőjének. Közvetlenül a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után az adós képviselője köteles az adós valamennyi vagyontárgyát, a szervezethez, a személyzethez és a könyveléshez kapcsolódó dokumentumokat átadás-átvételi nyilatkozattal átadni a vagyonfelügyelőnek. Az adós képviselőjének jegyzéket kell készítenie az adós vagyontárgyairól és az átadandó iratokról, és az átadás időpontjában az iratokat a nyilvántartási előírásoknak megfelelően kell rendezni. A fizetésképtelenségi eljárás során az adós képviselőjének meg kell adnia a vagyonfelügyelőnek az általa kért információkat, és részt kell vennie a hitelezői gyűléseken.

A vagyonfelügyelő. A vagyonfelügyelő rendelkezik a vezető testületek minden olyan jogával, kötelezettségével és felelősségével, amelyet a jogszabályok, az adós alapszabálya vagy a megállapodások rögzítenek.

A vagyonfelügyelő többek között dönthet az adós üzleti tevékenységének részleges vagy teljes folytatásáról, ha az ilyen folytatás gazdaságilag indokolt, felelős az esedékes adók megfizetéséért, és felszámolhatja az adós leányvállalatait.

A vagyonfelügyelő a fizetésképtelenségi eljárás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket is végez: a hitelezői követelések összegzése, felülvizsgálata és a hitelezői követelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala; az adós vagyonának azonosítása és az adós vagyonának visszaszerzésére irányuló lépések megtétele (beleértve a jogi személy vezető testületeinek tagjaival és a tőkeegyesítő társaság tagjaival [részvényeseivel] szemben az általuk okozott károk megtérítésére irányuló követelések benyújtását); az adós vagyonának értékesítése és a hitelezők követeléseinek rendezése a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban; a fizetésképtelenségi eljárást megelőzően kötött ügyletek értékelése; az eljáráshoz szükséges egyéb tevékenységek, például az adós iratainak az állami levéltárba történő benyújtása.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során a vagyonfelügyelő felelős azért, hogy a rendszerben nyilvántartást vezessen erről.

Ha egy jogi személy fizetésképtelenségi eljárása befejeződött, a vagyonfelügyelő elvégzi az összes törvényben előírt tevékenységet annak érdekében, hogy az adóst töröljék abból a közhiteles nyilvántartásból, ahol azt nyilvántartásba vették, pl. az adós (kereskedelmi szereplő) törlése a cégnyilvántartásból.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adós elveszíti a vagyona, valamint a harmadik személyek tulajdonában lévő, de általa ellenőrzött vagy birtokolt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogot (a végrehajtás alól mentesülő vagyontárgyak kivételével), és ezek a jogok a vagyonfelügyelőre szállnak át. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően az adósnak tilos olyan tevékenységet végeznie, amely kárt okozhat a hitelezőknek. Az adósnak a vagyonfelügyelő rendelkezésére kell bocsátania a fizetésképtelenségi eljáráshoz szükséges valamennyi információt.

A csődeljárás során az adós tulajdonában lévő valamennyi vagyontárgyat értékesítik, és az értékesítésből származó bevételt a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban a hitelezők követeléseinek kielégítésére fordítják.

A tartozások rendezésére irányuló eljárás során az adósnak lehetőségeihez mérten jövedelemre kell szert tennie, és rendszeres jövedelmének egy részét a tartozások rendezésére irányuló tervnek megfelelően át kell utalnia a hitelezők követeléseinek kielégítésére.

A vagyonfelügyelő.

Ha az adósnak van olyan pénzeszköze vagy vagyontárgya, amelyet a csődeljárás során várhatóan értékesíteni fognak, a vagyonfelügyelő a nevére számlát nyit egy hitelintézetnél az adott fizetésképtelenségi eljárás céljára. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásához hasonlóan a vagyonfelügyelő felelős a fizetésképtelenségi eljáráshoz szükséges alábbi lépések megtételéért: a hitelezői követelések összegzése, felülvizsgálata és a hitelezői követelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala; az adós vagyonának azonosítása és az adós vagyonának visszaszerzésére irányuló lépések megtétele (beleértve az adós által kötött ügyletek érvénytelenné nyilvánítására irányuló igények benyújtását, amennyiben megállapítást nyer, hogy az adós rosszhiszeműen járt el); az adós vagyonának értékesítése és a hitelezők követeléseinek kielégítése a fizetésképtelenségi törvénnyel összhangban.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Jogvédelmi eljárások

A beszámítás akkor megengedett a jogvédelmi eljárásokban, ha az adósnak a hitelezővel szembeni követelése legalább három hónappal a jogvédelmi eljárás megindításáról szóló bírósági határozatot megelőzően keletkezett.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A beszámítás akkor megengedett jogi személy fizetésképtelenségi eljárásában, ha az adós és a hitelező kölcsönös követelései legalább hat hónappal a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőzően keletkeztek.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában történő beszámításra nincsenek külön szabályok, így a fizetésképtelenségről szóló törvénnyel összhangban ebben az esetben a jogi személy fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, azaz a beszámítás akkor megengedett, ha az adós és a hitelező kölcsönös követelései legalább hat hónappal a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőzően keletkeztek.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Jogvédelmi eljárások

Tekintettel arra, hogy az adós a jogvédelmi eljárás megindítása után is megtartja az ellenőrzést a vállalkozása felett, azaz saját vagyonával és az általa birtokolt vagy ellenőrzött eszközökkel gazdálkodik, folytathatja a jogvédelmi eljárás megindítása előtt kötött szerződéseket. A szerződések folytatásának hasznosságát a hitelezők a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének felülvizsgálatakor, a jogvédelmi eljárás felügyelője a jelentés elkészítésekor, a bíróság pedig a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének jóváhagyásakor véleményezi. Az ilyen szerződések szerinti költségeket a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében jóvá kell hagyni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha az adós által kötött szerződést a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésének napján nem vagy csak részben hajtották végre, a vagyonfelügyelő kérheti a másik szerződő féltől a szerződés végrehajtását vagy a szerződéstől való egyoldalú elállást. A vagyonfelügyelő akkor hajthatja végre a szerződést, ha az adós vagyona ennek következtében nem csökken.

Ha a vagyonfelügyelő egyoldalúan eláll a szerződéstől, a másik szerződő fél hitelezőként bejelentheti követelését.

A törvényben meghatározott esetekben fel nem mondott szerződések további végrehajtását, valamint a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során a vagyonfelügyelő által az adós nevében az adós nevében harmadik személyekkel kötött szerződések végrehajtását az adós pénzeszközeiből finanszírozzák.

Ha az adós biztosítótársaság, a vagyonfelügyelő a biztosításikötvény-tulajdonosok érdekeinek figyelembevételével felméri a meglévő biztosítási szerződések átruházásának, megszüntetésének vagy folytatásának szükségességét, és megtesz minden szükséges jogi lépést a meglévő biztosítási szerződések átruházása, megszüntetése vagy folytatása érdekében.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárása bejelentésének napjától érvénytelenné válik az adósnak egy meghatalmazottra (meghatalmazott ügynökre és kereskedelmi ügynökre is) vonatkozó megbízása az adós hitelezői követelésekkel terhelt vagyona tekintetében.

Az adós fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a vagyonfelügyelő felmondhatja az adós munkavállalójával kötött munkaszerződést.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi törvény nem állapít meg külön rendelkezéseket az adós által aláírt szerződések felülvizsgálatára vagy felmondására, így a fizetésképtelenségi törvény értelmében ebben az esetben a jogi személy fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz a vagyonfelügyelő jogosult az adós által a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése előtt aláírt szerződések felülvizsgálatára és azoktól való elállásra. Ezt a gyakorlatot az esetjog is megerősíti. A fizetésképtelenségi eljárás bejelentését követően a vagyonfelügyelő feladata lesz a személy vagyonának kezelése a kötelezettségek teljesítésével és a hitelezők követeléseinek rendezésével kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy a fizetésképtelen adós elveszíti azt a jogát, hogy a vagyonnal kapcsolatos követelésekben félként járjon el a bíróság előtt, és ezt a jogot a vagyonfelügyelő mint az adós jogi képviselője veszi át.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárástól függetlenül a fizetésképtelenségi törvény kimondja az önkényesség tilalmának elvét, azaz a hitelező és az adós egyéni tevékenysége nem sértheti a hitelezők összességének érdekeit.

Jogvédelmi eljárások

A meghatalmazott bírósági végrehajtó felfüggeszti a bírósági végrehajtási eljárást, ha az adóssal szemben jogvédelmi eljárást kezdeményeznek, vagy bíróságon kívüli jogvédelmi eljárás esetén jogvédelmi eljárás kezdeményezéséről döntenek. Ha az eljárás megindításának időpontjában a végrehajtási tevékenység eredményeként már behajtottak pénzeszközöket, a meghatalmazott végrehajtó visszatartja a végrehajtási költségeket, és teljesíti a behajtó követelését. Az ítéletre vonatkozó végrehajtási eljárásokat a jogvédelmi eljárás teljes időtartamára, annak befejezéséig felfüggesztik, kivéve, ha a zálogjoggal terhelt eszközökre nincs szükség a jogvédelmi eljárás végrehajtásához, és ezért nem szerepelnek a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében, vagy ha a bíróság engedélyezi egy biztosítékkal rendelkező hitelezőnek a zálogjoggal terhelt eszközök értékesítését.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha a bírósági végrehajtási eljárást a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése előtt indítják meg, azt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően le kell zárni. Ennek megfelelően a meghatalmazott bírósági végrehajtó befejezi a folyamatban lévő vagyonértékesítést, ha azt már bejelentették, vagy ha a vagyontárgyakat értékesítés céljából átadták egy kereskedelmi társaságnak. A vagyonfelügyelő kérheti a meghirdetett árverések törlését, hogy a vagyontárgyakat egységesen lehessen értékesíteni. A meghatalmazott bírósági végrehajtó a kapott összegből visszatartja a bírósági végrehajtás költségeit, a fennmaradó összeget pedig a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekeinek figyelembevételével átutalja a vagyonfelügyelőnek a hitelezői követelések rendezésére. A meghatalmazott bírósági végrehajtó értesíti a vagyontárgyak birtokosát arról a kötelezettségéről, hogy át kell adnia a vagyonfelügyelőnek azokat a vagyontárgyakat, amelyek értékesítése még nem kezdődött meg.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelező nem folytathat olyan egyéni tevékenységet, amely kárt okozhat a többi hitelezőnek. A hitelező vagy harmadik személy ilyen tevékenységből eredő tulajdoni jogai érvénytelennek minősülnek.

A meghatalmazott bírósági végrehajtó felfüggeszti a bírósági végrehajtási eljárást, ha az adós tekintetében természetes személy fizetésképtelenségi eljárását jelentették be. A meghatalmazott bírósági végrehajtó csak akkor fejezheti be a folyamatban lévő vagyonértékesítést, ha azt már bejelentették, vagy a vagyontárgyat értékesítésre átadták egy kereskedelmi társaságnak, kivéve, ha a természetes személy vagyonértékesítési terve a fizetésképtelenségi törvény 148. cikke alapján lakás értékesítésének elhalasztását írja elő. A meghatalmazott bírósági végrehajtó a kapott összegből visszatartja a bírósági végrehajtás költségeit, a fennmaradó összeget pedig a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően, a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekeinek figyelembevételével átutalja a vagyonfelügyelőnek a hitelezői követelések rendezésére.

Ugyanakkor nem függesztik fel az olyan követelésekkel kapcsolatos végrehajtási eljárásokat, amelyek rendezése nem kapcsolódik az adós vagyonának vagy pénzeszközeinek behajtásához.

Ha egy természetes személy fizetésképtelenségi eljárását a kötelezettségek törlése nélkül zárják le, a fennmaradó összegre vonatkozó végrehajtási eljárások folytatódnak.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Jogvédelmi eljárások

A fizetésképtelenségi törvény értelmében a jogvédelmi eljárás megindítása nem érinti azokat a bírósági eljárásokat, amelyekben az adós az egyik fél.

Meg kell jegyezni, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal ellentétben a jogvédelmi eljárások nem tartalmaznak követelések elismerésére irányuló eljárásokat. Az ítélkezési gyakorlat azonban elismeri, hogy a követelés jogosultságának egyoldalú eldöntésével az adós indokolatlanul kizárhatja a hitelezőt azon személyek listájáról, akiknek a jóváhagyása szükséges a jogvédelmi eljárás intézkedési tervéhez. Ugyanakkor a hitelező által a bírósághoz benyújtott követelés behajtása iránti igény nem ad jogalapot a hitelező érdekeinek figyelmen kívül hagyására a jogvédelmi eljárásban. Ennek megfelelően az ítélkezési gyakorlat azt is elismeri, hogy ha az adós kötelezettségei megjelennek az adós könyvelésében, és a jogvédelmi eljárás felügyelője a követelést első látásra nem találta hamisnak, a követelést a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében hitelezői követelésként kell szerepeltetni, még akkor is, ha az adós és a hitelező között bírósági eljárás folyik.

Meg kell jegyezni azt is, hogy ha a bíróság megállapítja, hogy a jogvédelmi eljárás intézkedési terve olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a jogviták tárgyát képezik, és a kötelezettségek összege jelentősen befolyásolja az intézkedési terv jóváhagyásának folyamatát, a bíróság nem tesz további lépéseket a jogvédelmi eljárás iránti kérelemmel kapcsolatban.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági ítélet az adós ellen a vagyonával kapcsolatban indított eljárások felfüggesztésének alapjául szolgál. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően nyújthatják be követeléseiket a vagyonfelügyelőhöz.

Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági ítélet a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően a követelések biztosítéka visszavonásának alapjául szolgál.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárását bejelentő bírósági határozat az adós elleni bírósági eljárás felfüggesztésének és a követelések biztosítéka visszavonásának alapjául szolgál a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően nyújthatják be követeléseiket a vagyonfelügyelőhöz.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi eljárás céljának elérése érdekében fontos, hogy a hitelezők aktívan részt vegyenek az eljárásban. A fizetésképtelenségi törvény rögzíti a hitelezők egyenlőségének elvét: a hitelezőknek egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük az eljárásban való részvételre és követeléseik kielégítésére a közöttük és az adós között az eljárás megindítása előtt megállapított kötelezettségeknek megfelelően.

Jogvédelmi eljárások

Az adós megküldi a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét valamennyi hitelezőnek, felkérve őket, hogy járuljanak hozzá a tervhez, és határidőt szabva a jóváhagyásra. A hitelező jogosult a terv kézhezvételétől számított öt napon belül írásban kifogást benyújtani az adósnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervével szemben. Ha az adós a kifogásokat indokoltnak tartja, ennek megfelelően módosítja a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét. A jogvédelmi eljárás végrehajtásának határideje a hitelezők többségének egyetértésével meghosszabbítható. A hitelezők jogosultak tájékoztatást kérni és kapni a felügyelőtől a jogvédelmi eljárás előrehaladásáról és a terv végrehajtásáról, valamint panaszokat benyújtani. Hasonlóképpen a hitelező kérheti a bíróságtól a jogvédelmi eljárás megszüntetését, ha az adós nem tartja be a bíróság által jóváhagyott tervet.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelező is kezdeményezheti egy jogi személy fizetésképtelenségi eljárását a bírósághoz benyújtott kérelemmel. Hasonlóképpen a hitelezők jogosultak hitelezői követeléseket benyújtani a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően. A vagyonfelügyelő ellenőrzi, hogy a hitelezői követelések megalapozottak-e és megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek, és döntést hoz a követelés elismeréséről, elutasításáról vagy részleges elismeréséről. A hitelező a vagyonfelügyelő határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a bírósághoz, vagy a vagyonfelügyelő határozatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül kérelmet nyújthat be a bírósághoz a jogviták kivizsgálására. A hitelező jogosult betekinteni a hitelezői követelések nyilvántartásába. A hitelezői követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő nyolcadik naptól kezdődően minden hitelező jogosult az összes hitelező által benyújtott követelések és az azokat alátámasztó bizonyítékok megtekintésére. A vagyonfelügyelő a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően tájékoztatja a hitelezőket. Ha a hitelezőknek kifogásaik vannak a szóban forgó információkkal kapcsolatban, azokat közölniük kell a vagyonfelügyelővel. Ha a kifogásokat nem veszik figyelembe, a vagyonfelügyelőnek indokolással ellátott választ kell adnia a hitelezőnek. Ha a hitelezők nem értenek egyet a vagyonfelügyelő bejelentett döntésével, jogukban áll megtámadni a vagyonfelügyelő eljárását, bírósághoz fordulni a vagyonfelügyelő által okozott károk megtérítése iránti keresettel, vagy hitelezői gyűlés összehívását kezdeményezni. A hitelezői gyűlés dönt a vagyonfelügyelő díjazásáról, javaslatot tesz a vagyonfelügyelő felmentésére, jóváhagyja a fizetésképtelenségi eljárás indokolt költségeit, az adós vagyonának értékesítésére vagy az értékesítési határidő meghosszabbítására vonatkozó módszert, valamint a vagyonértékesítési tervből kizárt vagyonnal kapcsolatos további intézkedéseket. Hasonlóképpen, a biztosítékkal rendelkező vagy biztosíték nélküli hitelező hitelezők csoportjában a főkövetelések elismert összegének legalább 25 százalékát képviselő hitelezők kérhetik, hogy az adott fizetésképtelenségi eljárás keretében a vagyonfelügyelő munkáját külső hitelesített könyvvizsgáló vagy hitelesített könyvvizsgáló cég végezze el.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezők a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően jogosultak követeléseket benyújtani. Bármely hitelező összehívhatja a hitelezők gyűlését. Az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentésének a fizetésképtelenségi nyilvántartásba való bejegyzésétől számított két hónapon belül a hitelezők a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának megszüntetésére irányuló kérelmet nyújthatnak be a vagyonfelügyelőhöz, ha a hitelezők hozzáférnek a fizetésképtelenségi törvényben említett információkhoz, a fizetésképtelenségi eljárás alkalmazására vonatkozó korlátozásokra vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó információkhoz. A hitelezők is jogosultak kifogásaikat és javaslataikat benyújtani az adós által készített, a kötelezettségek rendezésére vonatkozó tervvel kapcsolatban.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Jogvédelmi eljárások

Az adós továbbra is irányítja a vállalatát, és saját maga rendelkezik a vagyonával.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának megindítását követően az igazgatóság elveszíti hatáskörét, és az adós vagyonát és a bankszámláin lévő pénzeszközöket a kijelölt vagyonfelügyelő kezeli és rendelkezik azokkal. A vagyonfelügyelő jogot szerez mind az adós vagyonának felosztására, mind a kezelésre átadott eszközök visszaszerzésére, adott esetben az eszközök értékesítésére vonatkozó tervbe való bevonással. Hasonlóképpen, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően a vagyonfelügyelő dönt az adós üzleti tevékenységének részleges vagy teljes megszüntetéséről vagy folytatásáról.

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított két hónapon belül a vagyonfelügyelőnek az adós vagyontárgyainak értékesítésére szolgáló tervet vagy a vagyon hiányát igazoló jelentést kell készítenie. A vagyontárgyak árverésen és a hitelezők által a vagyonfelügyelő javaslatára meghatározott szabad áron is értékesíthetők. Az adós vagyonát a lehető legmagasabb áron kell értékesíteni annak érdekében, hogy a hitelezők követeléseit kielégítsék. Az eszközök értékesítéséből származó bevételt a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére fordítják.

Ha az adós eszközei nem értékesíthetők, vagy az értékesítésük költségei meghaladják a várható bevételt, a vagyonfelügyelő kizárja őket a vagyonértékesítési tervből, és azonnal értesíti az összes hitelezőt, felkérve őket, hogy tartsák az eszközöket az eredeti áron.

A vagyonértékesítési terv elkészítésekor a vagyonfelügyelőnek mérlegelnie kell az adós egész vállalkozása vagy önálló része értékesítésének lehetőségét. A hitelező nyereségének a vállalat vagy annak önálló része értékesítéséből nagyobbnak kell lennie, mintha az adós eszközeit külön értékesítenék.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője felelős az adós vagyontárgyainak értékesítéséért a vagyonértékesítési tervnek megfelelően. A vagyonfelügyelő legkorábban két hónappal a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően kezdheti meg a vagyontárgyak értékesítését.

Az adós jogosult megtartani a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása közvetett költségeinek fedezéséhez szükséges jövedelmet és a jövedelemszerzéshez feltétlenül szükséges vagyontárgyakat. A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezik olyan vagyontárgyakról is, amelyek behajtása nem hajtható végre.

A fizetésképtelenségi törvény értelmében az adós a biztosítékkal rendelkező érintett hitelezővel kötött megállapodás alapján megtarthatja a biztosítékkal rendelkező hitelező részére jelzáloggal terhelt lakást.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás bejelentését követően a biztosítékkal rendelkező hitelezők az eljárás befejezéséig nem gyakorolhatják az adósnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében szereplő, jelzáloggal terhelt vagyontárgyára vonatkozó jogaikat.

A biztosítékkal rendelkező hitelező kérheti az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítését, ha a biztosítékkal rendelkező hitelezőt az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítésében akadályozó korlátozás jelentősen sérti a szóban forgó hitelező érdekeit (ideértve azokat az eseteket is, amikor fennáll a jelzáloggal terhelt vagyontárgy megsemmisülésének veszélye vagy annak jelentősen csökkent az értéke). A jelzáloggal terhelt vagyontárgy értékesítésének engedélyezéséről az a bíróság dönt, ahol az adott jogvédelmi eljárást megindították.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A biztosítékkal rendelkező hitelező a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított két hónap elteltével kérheti az adós biztosítékul szolgáló vagyontárgyának (jelzáloggal terhelt vagyontárgy) értékesítését.

Az adós által ellenőrzött vagy birtokolt, harmadik felek tulajdonában lévő eszközök nem tartoznak az adósnak a hitelezők követelései alá vonható eszközei közé. A vagyonfelügyelő tárolja a harmadik felek tulajdonában lévő eszközöket, amíg azokat át nem adják nekik. A harmadik feleknek kell fedezniük a vagyontárgyaik tárolásának költségeit, ha a vagyonfelügyelő felhívására nem veszik át a vagyontárgyaikat. Ha a fizetésképtelenségi eljárás során harmadik személyek tulajdonában lévő vagyontárgyakat értékesítettek, e vagyontárgyak értékét annak a félnek kell megtérítenie a harmadik személyeknek, aki a vagyontárgyak értékesítését okozta. Ha az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseit, az érintett hitelezők a vagyonfelügyelő határozatával a követelés fennmaradó része tekintetében biztosítékkal nem rendelkező hitelezői jogokat szereznek.

Az adósnak a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után esedékessé váló kötelezettségeit úgy kell tekinteni, hogy azok a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése napján váltak esedékessé. A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után általában felmerülő követelések a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek minősülnek.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adósnak a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után esedékessé váló kötelezettségeit úgy kell tekinteni, hogy azok a fizetésképtelenségi eljárás bejelentésének napján váltak esedékessé. A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentése után megnyíló követelések a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek minősülnek.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Jogvédelmi eljárások

Az adós felelőssége, hogy a védelmi eljárás intézkedési tervében – a hitelezők jóváhagyásától függően – valamennyi követelést megjelölje. A védelmi eljárás intézkedési tervének valamennyi hitelezőre ki kell terjednie. Az adós nem dönthet úgy, hogy bizonyos hitelezőket bevon a tervbe, míg másokat kihagy.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezők adóssal szembeni követeléseit az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás fizetésképtelenségi nyilvántartásba való bejegyzésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani a vagyonfelügyelőhöz. Ha a hitelező elmulasztotta az e cikk első bekezdésében meghatározott követelésbejelentési határidőt, a hitelező az adóssal szembeni követelését attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amikor az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentését a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték, de legkésőbb addig a napig, amikor a hitelezők követeléseinek rendezésére vonatkozó tervet az e törvényben meghatározott eljárásokkal összhangban elkészítették. E határidő után az elévülési idő lejár, és a hitelező elveszíti hitelezői jogállását, valamint az adóssal szembeni követelések benyújtásának jogát.

A vagyonfelügyelő ellenőrzi, hogy a hitelezők követelései megalapozottak-e és megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Ha a hitelező követelése nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a vagyonfelügyelő haladéktalanul felszólítja a hitelezőt, hogy a vagyonfelügyelő felszólításának megküldésétől számított 10 napon belül orvosolja a feltárt szabálytalanságokat. Ha a hitelező a szabálytalanságokat határidőn belül orvosolja, a hitelező követelését úgy kell tekinteni, hogy azt határidőn belül benyújtotta. Ha a hitelező a szabálytalanságokat a határidőn belül nem orvosolja, a vagyonfelügyelő a szabálytalanságok orvoslására megállapított határidőt követő 10 napon belül határozatot hoz, amelyben elutasítja a hitelező követelését vagy részben elismeri azt.

A hitelezői követelések ellenőrzését követően a vagyonfelügyelő indoklással ellátott döntést hoz a hitelezői követelés elismeréséről, elutasításáról vagy részleges elismeréséről. Az adós és a hitelező között vita tárgyát képező követelést a vagyonfelügyelő részben vagy egészben elutasítja. A vagyonfelügyelő csak akkor utasíthatja el vagy ismerheti el részben a hitelező bírósági határozattal megállapított követelését, ha bizonyított, hogy az adós a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően részben vagy egészben rendezte kötelezettségeit.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A hitelezőknek az adóssal szembeni követeléseit a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása szerinti eljárásnak megfelelően kell benyújtani, ellenőrizni és elfogadni. Ha a hitelező elmulasztotta a követelésbejelentési határidőt, a hitelező az adóssal szembeni követelését attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amikor az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás bejelentését a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték, de legkésőbb addig a napig, amikor a csődeljárás keretében felmerülő költségek végleges jegyzékét az e törvényben meghatározott eljárásokkal összhangban elkészítették.

Ha a hitelező nem nyújtja be követelését a fent meghatározott határidőn belül, az elévülési idő lejár, és a hitelező elveszíti hitelezői jogállását, valamint az adóssal szembeni követelések benyújtásának jogát mind a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában, mind pedig később, amikor az adós mentesül kötelezettségei alól. Az elévülési idő nem vonatkozik a tartásdíjakra, a tiltott tevékenységekből eredő követelésekre, a közigazgatási szabálysértési eljárás keretében kiszabott szankciókból és a büntetőjogi szankciókból eredő követelésekre, valamint az okozott kár megtérítésére.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás intézkedési terve tartalmazhat a terv végrehajtásához pénzeszközöket juttató személyek számára a juttatott pénzeszközök összegével arányos kedvezményeket.

A jogvédelmi eljárás intézkedési terve csak a főkövetelés, kötbér vagy kamat arányos rendezéséről vagy csökkentéséről rendelkezhet a hitelezők egy csoportján belül és az egyes hitelezői követelésfajták (a főkövetelés, kötbér vagy kamat) tekintetében. A jogvédelmi eljárás intézkedési terve csak az érintett hitelező hozzájárulásával írhat elő egy hitelező számára a többi hitelezőhöz képest lényegesen kedvezőtlenebb feltételeket.

A jogvédelmi eljárások, azok kifejezett beleegyezésének hiányában, nem vonatkoznak a munkavállalókra.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásából származó bevételeket elsősorban a követelés típusa (pl. biztosított vagy nem biztosított követelés) alapján osztják fel. Egyedi esetekben a hitelező jogállása is figyelembe vehető (pl. adóhatóság).

Az adós biztosítékul szolgáló eszközeinek értékesítéséből származó bevételt a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kielégítésére használják fel. Az árverési költségeket, beleértve a zálogtárgyak értékbecslésének költségeit és a vagyonfelügyelő díját, elsőbbségi alapon visszatartják a zálogtárgyak értékesítéséből származó bevételből, a fennmaradó összeget pedig a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kiegyenlítésére fordítják. Ha a fenti költségek fedezése és a követelés kielégítése után marad pénzeszköz, az az adós vagyonába kerül, és azt más hitelezők követeléseinek kielégítésére használják fel.

Az adós fennmaradó pénzeszközeit elsősorban a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása költségeinek teljes fedezésére használják fel.

A költségek fedezése után a Fizetésképtelenséget Ellenőrző Szolgálat követelését akkor rendezik, ha a munkavállalói követelésbiztosítás alapot az adós munkavállaló követeléseinek kielégítésére használták fel. Ezután a munkavállalók és az adóhatóság követeléseit rendezik.

Miután a fenti hitelezők követeléseit teljes egészében kiegyenlítették, az adós fennmaradó pénzeszközeit felosztják a biztosíték nélküli többi hitelező követelése (kamatok nélküli) tőkeösszegének kiegyenlítésére. A biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseinek nem biztosított részét és a biztosítékkal rendelkező hitelezők követeléseinek rendezetlen részét szintén ebben a körben rendezik.

Ha az adós pénzeszközei nem elegendőek az e cikk (5) bekezdésében említett hitelezői követelések teljes összegének fedezésére, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezőknek járó összegek arányában kell kielégíteni.

Az adósnak a biztosíték nélküli hitelezők követelései tőkeösszegének kiegyenlítése után fennmaradó pénzeszközeit a biztosíték nélküli hitelezők kapcsolódó követeléseinek kiegyenlítésére kell fordítani (az egyes hitelezőknek járó összegek arányában).

Az adósnak az összes fenti követelés kiegyenlítése után fennmaradó pénzeszközeit az adós résztvevő felei (részvényesei) vagy tagjai között egyéni befektetésük összegének arányában, az adós (természetes személy), ezek (öröklés útján keletkezett) örököse vagy az olyan személyek között osztják fel, akiknek a jogszabályok, illetve az érintett egyesület vagy alapítvány alapszabálya szerint igényük van az egyesület vagy alapítvány vagyonára.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A csődeljárás során az adós jogosult megtartani a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetett költségeihez szükséges jövedelmet és a jövedelemszerzéshez feltétlenül szükséges vagyontárgyakat.

A tartásdíjakat, beleértve a tartási garanciaalaphoz való hozzájárulásokat, valamint a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit elsőbbséggel fedezik az adós pénzeszközeiből.

Az adós biztosítékul szolgáló eszközeinek értékesítéséből származó bevételt a biztosítékkal rendelkező hitelező követelésének kielégítésére használják fel.

A biztosítékkal nem rendelkező hitelezők követeléseit rangsorolás nélkül egyetlen csoportba sorolják. A fennmaradó pénzeszközöket a biztosíték nélküli hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére használják fel az egyes hitelezőknek járó tőkeösszeg arányában. Az adósnak a biztosíték nélküli hitelezők követelései tőkeösszegének kiegyenlítése után maradó pénzeszközeit a biztosíték nélküli hitelezők kapcsolódó követeléseinek kiegyenlítésére kell fordítani (az egyes hitelezőknek járó összegek arányában).

A kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás során az adós a jövedelmének legfeljebb kétharmadát megtarthatja, hogy fedezze megélhetési költségeit, és megtarthassa a jövedelemszerzéshez nélkülözhetetlen vagyontárgyakat.

Ezért, figyelembe véve a kötelezettségek rendezésére vonatkozó terv rendelkezéseit, az adós köteles jövedelmének egyharmadát (de legalább a lettországi bruttó havi minimálbér egyharmadát) átutalni a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére. A kötelezettségek rendezésére vonatkozó terv elkészítésekor az adósnak fel kell tüntetnie valamennyi hitelező követelésének főösszegét, és rendelkeznie kell azok rendezéséről az egyes hitelezők követelésének arányában.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Jogvédelmi eljárások

A bíróság lezárja a jogvédelmi eljárást, ha:

  1. a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többsége nem támogatta a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak és határidőnek megfelelően;
  2. a jogvédelmi eljárás intézkedési terve nem felel meg a fizetésképtelenségi törvény rendelkezéseinek.

A bíróság lezárja a jogvédelmi eljárást és megindítja a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását, ha:

  1. az adóssal szemben egy éven belül másodszor indult jogvédelmi eljárás, de a jogvédelmi eljárás végrehajtását nem jelentették be;
  2. a hitelezői kérelem beérkezését követően, ha az adós több mint 30 napig nem hajtja végre a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, és nem nyújtotta be a bírósághoz a terv módosítását;
  3. a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többségének képviselője által benyújtott kérelem kézhezvételét követően, ha az adós nem hajtotta végre a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott intézkedéseket vagy hamis adatokat szolgáltatott, ha az adós több mint 30 napig nem hajtja végre a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét, és nem nyújtotta be a bírósághoz a terv módosítását, vagy az adós nem tartja be a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott tevékenységi korlátozásokat.

Ha a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét végrehajtották, az adósnak be kell nyújtania a bírósághoz a jogvédelmi eljárás lezárása iránti kérelmet. Ezzel szemben, ha az adós nem képes a jogvédelmi eljárás intézkedési tervében meghatározott kötelezettségeket rendezni, az adósnak a bírósághoz fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet kell benyújtania a jogvédelmi eljárás megszüntetése iránti kérelemmel együtt.

A jogvédelmi eljárásnak a jogvédelmi eljárás intézkedési tervének végrehajtását követő lezárása a jogvédelmi eljárás keretében az adósra kiszabott tevékenységi korlátozások feloldására és az eljáráshoz alkalmazott módszer alkalmazásának megszüntetésére szolgál.

Ha a jogvédelmi eljárás intézkedési tervét a hitelezők többsége nem hagyta jóvá a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott eljárásnak és időkeretnek megfelelően, és a jogvédelmi eljárást lezárják, a jogvédelmi eljárás kihirdetéséhez kapcsolódó korlátozásokat feloldják, és kiszámítják a rendezetlen kötelezettségekre vonatkozó kötbér, kamat és késedelmi pótlék teljes összegét.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A fizetésképtelenségi eljárást bírósági határozattal kell lezárni, miután a vagyonfelügyelő végrehajtotta az adós vagyonának értékesítésére és a hitelezők követeléseinek rendezésére vonatkozó terveket. Hasonlóképpen lezárja a bíróság a fizetésképtelenségi eljárást, ha a vagyonfelügyelő a vagyon hiányáról szóló jelentésében a fizetésképtelenségi eljárás lezárását javasolta, és a hitelezők jóváhagyták a javaslatot. Ilyen esetben az adóst (jogi személyt) törlik a vonatkozó közhiteles nyilvántartásból.

A fizetésképtelenségi eljárás bírósági határozattal zárul le, ha a jogvédelmi intézkedési tervét jóváhagyták, és a bíróság úgy döntött, hogy a jogi személy fizetésképtelenségi eljárását jogvédelmi eljárásra változtatja. Ebben az esetben az adós a korábbi jogállásában folytatja tevékenységét.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás megindítása nélkül is lezárható. A bíróság a csődeljárást a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával együtt lezárja, ha az adós tekintetében a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának alkalmazására vonatkozó korlátozásokat állapítottak meg. Ebben az esetben a csődeljárás lezárása iránti kérelmet a vagyonfelügyelőnek a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentésétől számított három hónapon belül kell benyújtania. Hasonlóképpen a bíróság a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásával együtt lezárhatja a csődeljárást, ha a hitelezők nem nyújtottak be követelést. Ebben az esetben a csődeljárás lezárása iránti kérelmet az adósnak a hitelezői követelések benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő egy hónapon belül kell benyújtania.

Ha egy természetes személy fizetésképtelenségi eljárása a csődeljárás befejezésével vagy lezárásával egyidejűleg lezárul, a vagyonfelügyelőnek az adós vagyona feletti rendelkezést megakadályozó hatáskörei és korlátozásai is megszűnnek, a hitelezők visszanyerik az adós kötelezettségei rendezésének követelésére vonatkozó jogaikat, amennyiben azokat a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során nem teljesítették, és újraindul a megítélt, de még be nem hajtott tartozás végrehajtására irányuló eljárás, valamint az adós kötelezettségeinek bírósági úton történő érvényesítésére irányuló eljárás.

Ha az adós sikeresen teljesítette a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott lépéseket, az adósnak a tervben meghatározott, a terv végrehajtását követően fennmaradó kötelezettségei törlésre kerülnek, és a törölt kötelezettségek behajtására irányuló végrehajtási eljárás lezárul.

A kötelezettségek rendezésére irányuló eljárást a következő esetekben nem lehet alkalmazni, illetve le kell zárni:

  • az adós a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három év során vagy a fizetésképtelenségi eljárás alatt olyan ügyleteket kötött, amelyek az adós fizetésképtelenségét vagy a hitelezők megkárosítását eredményezték, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen ügyletek fizetésképtelenséget vagy a hitelezők megkárosítását eredményezhetik;
  • az adós tudatosan hamis adatokat szolgáltatott pénzügyi helyzetéről, és nem közölte valódi jövedelmét;
  • az adós nem teljesíti a csődeljárás vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás keretében fennálló kötelezettségeit, jelentősen akadályozva a fizetésképtelenségi eljárás előrehaladását.

Ha a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárást anélkül zárják le, hogy az adós mentesülne kötelezettségei alól, a hitelezők követeléseit újraélednek és azok teljes összegét veszik számításba, valamint a korábban felfüggesztett bírósági eljárásokat és az ítéletek végrehajtását is újraindítják.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás lezárását követően az adós működésére és a hitelezői jogokra vonatkozó szokásos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A vagyonfelügyelő az eljárást lezáró bírósági határozat kézhezvételétől számított öt napon belül kérelmet nyújt be a cégnyilvántartáshoz az adósnak az érintett nyilvántartásból való törlése iránt. A nyilvántartásból való törlést követően az adós felszámolásra kerül, és a hitelezők elveszítik az adóssal szembeni követelésbejelentési jogukat, mivel az adós megszűnik létezni.

Hozzá kell tenni, hogy a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követő egy éven belül követelést nyújthat be az adós igazgatósági tagjaival szemben a követelés rendezetlen összegének erejéig, ha a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatója nem kapta meg az adós számviteli dokumentumait, vagy azok olyan állapotban voltak, hogy nem lehetett világos képet kapni az adós ügyleteiről és pénzügyi helyzetéről a fizetésképtelenségi eljárás meghirdetését megelőző három évben. A fizetésképtelenségi eljárás lezárása előtt az ilyen követelést a fizetésképtelenségi eljárás vagyonfelügyelője jelentheti be az adós nevében, míg a hitelező jogosult harmadik félként csatlakozni az eljáráshoz.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Ha a fizetésképtelenségi eljárás a kötelezettségek rendezésére vonatkozó eljárás befejezése előtt lezárul, a vagyonfelügyelőnek a fizetésképtelenségi törvény szerinti, az adós vagyona feletti rendelkezést megakadályozó hatáskörei és korlátozásai is megszűnnek, a hitelezők visszanyerik az adós kötelezettségei rendezésének követelésére vonatkozó jogaikat, amennyiben azokat a természetes személy fizetésképtelenségi eljárása során nem teljesítették, és újraindul a megítélt, de még be nem hajtott tartozás végrehajtására irányuló eljárás, valamint az adós kötelezettségeinek bírósági úton történő érvényesítésére irányuló eljárás.

Ha az adós sikeresen teljesítette a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott lépéseket, az adósnak a tervben meghatározott, a terv végrehajtását követően fennmaradó kötelezettségei törlésre kerülnek, és a törölt kötelezettségek behajtására irányuló végrehajtási eljárás lezárul.

Az adós nem mentesül a természetes személy kötelezettségeinek rendezésére irányuló tervben meghatározott fennmaradó kötelezettségek alól, ha az adós nem tette meg a tervben meghatározott intézkedéseket.

A következő követelések nem szűnnek meg a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárások keretében, még akkor sem, ha a kötelezettségek rendezésére irányuló tervet sikeresen végrehajtották:

  • tartásdíj iránti igények;
  • tiltott tevékenységekből eredő követelések;
  • biztosított követelés, ha az adós megtartotta a szóban forgó követelés biztosítékául szolgáló lakást, kivéve, ha az adós és a biztosítékkal rendelkező hitelező közötti megállapodás másként rendelkezik. A fenti kötelezettségek rendezésére irányuló végrehajtási eljárás a rendezetlen tartozás összegének erejéig újraindul;
  • a közigazgatási szabálysértési eljárások során kiszabott szankciókból és a büntetőjogi szankciókból eredő követelések, valamint kártérítési igények.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Jogvédelmi eljárások

A jogvédelmi eljárás költségei magukban foglalják a jogvédelmi eljárás felügyelőjének díjazását és a jogvédelmi eljárás jogszerű és hatékony lefolytatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A jogvédelmi eljárás költségeit az adós pénzeszközeiből fedezik.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit (mind a vagyonfelügyelő díjazását, mind a fizetésképtelenségi eljárás költségeit) az adós pénzeszközeiből fedezik.

Ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során felmerülő költségeket nem lehet az adós pénzeszközeiből fedezni, a hitelezők vagy más természetes vagy jogi személy pénzeszközei felhasználhatók a költségek fedezésére, ha a jogszabálynak megfelelő ilyen megállapodás született.

Abban az esetben, ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit a fenti forrásokból nem lehet fedezni, és a vagyonfelügyelő az adós vagyonának hiányát igazoló jelentést készít, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának lezárásának tervezésekor az eljárás költségeit a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának letétjéből fedezik, amelyet a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségei és a díjazás fedezésére a vagyonfelügyelőnek utalnak át.

Ha a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmet az adós olyan alkalmazottja nyújtotta be, aki részben vagy egészben mentesül a letétfizetési kötelezettség alól, a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának költségeit a munkavállalói követelésbiztosítási alapból fedezik.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásában közvetlen és közvetett költségek különböztethetők meg.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetlen költségei közé tartoznak az eljárás biztosításával kapcsolatos költségek:

  • a hirdetések, árverések, a fizetési számla megnyitásának, működtetésének és lezárásának költségei;
  • a postai levelezési szolgáltatások költségei;
  • a természetes személy vagyonának értékelésével kapcsolatos költségek;
  • a közjegyzői szolgáltatások költségei;
  • a természetes személy vagyonának tárolásával kapcsolatos költségek, ha azt a vagyonfelügyelőnek adták át, az ügyletek ellenőrzése, valamint a vagyon és az ügyletek biztosítása.

Ezeket a költségeket a természetes személy vagyonának értékesítéséből származó bevételből fedezik, de vagyon hiányában, vagy ha az nem elegendő a közvetlen költségek fedezésére, a vagyonfelügyelő kérheti, hogy az adós fedezze a költségeket. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az adós megtarthatja jövedelmének kétharmadát, és legfeljebb egyharmadát kell átutalnia a közvetlen költségek fedezésére.

A természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának közvetett költségeit, például az esedékes adó- vagy illetékfizetéseket, az esedékes tartásdíjakat, a bérleti díjat és a közüzemi díjakat a természetes személy jövedelméből fedezik (az adós által megtartható jövedelem kétharmada).

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Jogvédelmi eljárások

A felügyelő nem vitathatja a jogvédelmi eljárás megindítása előtt végrehajtott ügyleteket. A jogvédelmi eljárás megindítását követően az adós cselekvőképessége korlátozott: nem köthet olyan ügyleteket, illetve nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyek súlyosbíthatják pénzügyi helyzetét vagy sérthetik a hitelezők összességének érdekeit.

Jogi személy fizetésképtelenségi eljárása

A vagyonfelügyelőnek értékelnie kell az adós ügyleteit, és keresetet kell benyújtania a bírósághoz, amelyben kéri az érintett ügylet érvénytelenné nyilvánítását, függetlenül annak típusától, ha az ügylet:

  1. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését követően vagy a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését négy hónappal megelőzően jött létre, és az adósnak kárt okozott, függetlenül attól, hogy az a személy, akivel vagy akinek javára az ügyletet kötötték, tudott-e a hitelezőknek okozott kárról;
  2. a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését három évvel megelőzően jött létre, és az adósnak kárt okozott, valamint az a személy, akivel vagy akinek javára az ügyletet kötötték, tudott vagy tudnia kellett volna a hitelezőknek okozott kárról.

Ha az adósnak kárt okozó ügyletet az adósban érdekelt felekkel vagy az adós javára kötötték, az ellenkező bizonyításának hiányában ezt úgy kell tekinteni, hogy ők tudtak az okozott kárról.

A biztosítékkal rendelkező hitelező kérheti a vagyonfelügyelő által végrehajtott ügylet érvénytelenné nyilvánítását, ha a kérdéses ügylet a követelés biztosítékául szolgáló eszközöket érinti, és a biztosítékkal rendelkező hitelező érdekei sérülnek.

A vagyonfelügyelőnek értékelést kell végeznie és bírósághoz kell fordulnia az adós által ajándékba adott vagyontárgyak vagy azok egy részének visszaszolgáltatását kérve, ha az ügyletre a fizetésképtelenségi eljárás bejelentését megelőző három éven belül került sor, vagy ezen időpontot követően, ha a felek kötelezettségeinek egyenlőtlensége arra utal, hogy ténylegesen ajándékozás történt. Az adomány ellen csak akkor lehet fellebbezni és azt akkor lehet visszakérni, ha az jogellenes volt vagy nem a rendeltetésnek megfelelően használták fel.

Az adós által a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző hat hónapban és a bejelentés időpontját követően a tartozások fedezésére kifizetett pénzösszegeket (kivéve a vagyonfelügyelő által a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása során kifizetett összegeket) vissza kell fizetni, ha az alábbi tényezők bármelyike fennáll:

  1. a kifizetés a kötelezettségek esedékessé válása előtt történt, ha más, esedékessé vált kötelezettségeket nem teljesítettek, és a felek e cikk (3) bekezdésében említett jogai és kötelezettségei megújíthatók;
  2. a tartozást az adósban érdekelt személyeknek fizették ki, míg más, az érdekelt személyekkel szembeni tartozások esedékességét megelőzően esedékes kötelezettségeket nem teljesítettek. Ez a rendelkezés a bírósági tisztviselők által behajtott tartozásokra is vonatkozik, a végrehajtási költségek visszatartásával.

A hitelező köteles visszafizetni a jogi személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három hónapban az adós által kifizetett összeget annak érdekében, hogy elkerülje az adós fizetésképtelenségi eljárásának az összeget kapó hitelező által benyújtott kérelem alapján történő bejelentését.

Ha az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a tartozás fedezésére kifizetett összegeket visszafizetik, a felek kötelezettségei (beleértve a kötelezettségek megerősítését is) és a tartozás rendezése előtt hatályban lévő vonatkozó jogok megújulnak.

A vagyonfelügyelő köteles továbbá a bíróságon keresetet benyújtani a zálogszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, amennyiben a zálogjogot azután alapították, hogy a fizetésképtelenségi nyilvántartásba bejegyezték az adósra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindításának bejelentését.

Természetes személy fizetésképtelenségi eljárása

Az adós által kötött ügyletek a jogi személy fizetésképtelenségi eljárása szerinti eljárással összhangban megtámadhatók, ha a fizetésképtelenségi eljárás során a következőket állapítják meg:

  • az adós a természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának bejelentését megelőző három év során vagy a fizetésképtelenségi eljárás alatt olyan ügyleteket kötött, amelyek az adós fizetésképtelenségét vagy a hitelezők megkárosítását eredményezték, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen ügyletek fizetésképtelenséget vagy a hitelezők megkárosítását eredményezhetik;
  • az adós tudatosan hamis adatokat szolgáltatott pénzügyi helyzetéről, és nem közölte valódi jövedelmét;
  • az adós nem teljesíti a csődeljárás vagy a kötelezettségek rendezésére irányuló eljárás keretében fennálló kötelezettségeit, jelentősen akadályozva a fizetésképtelenségi eljárás előrehaladását.
Utolsó frissítés: 18/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Litvánia

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás természetes és jogi személlyel szemben is indítható.

A jogi személyekkel szemben felszámolási eljárás, bíróságon kívüli felszámolási eljárás és szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezhető.

Felszámolási vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás bármely jogi személlyel szemben indítható, kivéve a költségvetési szerveket, a politikai pártokat, a szakszervezeteket, valamint a vallási közösségeket és szervezeteket.

A felszámolási eljárás vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás megindítását követően a jogi személy vagyonát értékesítik, és a bevétel a hitelezői érdekek kielégítésére szolgál, miközben maga a jogi személy felszámolásra kerül.

A szerkezetátalakítási eljárás bármely jogi személlyel szemben kezdeményezhető, kivéve a költségvetési szerveket, a politikai pártokat, a szakszervezeteket, valamint a vallási közösségeket és szervezeteket, a hitelintézeteket, a kifizetőhelyeket, az elektronikuspénz-kibocsátókat, a biztosító vagy viszontbiztosító társaságokat, az alapkezelő társaságokat, a befektetési társaságokat és az állami értékpapírokkal kereskedő brókereket. A szerkezetátalakítási eljárás arra irányul, hogy a pénzügyi kihívásokkal szembesülő jogi személyek részére lehetővé tegye a fizetőképesség helyreállítását, működésük fenntartását és fejlesztését, a tartozásaik kiegyenlítését és a fizetésképtelen helyzet elkerülését, miközben folytatják üzleti tevékenységüket. E célból a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló jogi személy kötelezettségvállalásait egy négyéves időszakra osztják el a szerkezetátalakítási terv alapján, amelyet mind a jogi személy tagjainak, mind a jogi személy hitelezőinek jóvá kell hagyniuk. A szerkezetátalakítási terv végrehajtására szolgáló időszak további egy évvel meghosszabbítható. Bíróságon kívüli szerkezetátalakítási eljárásra nincs lehetőség.

Adósságrendezési eljárást természetes személy is indíthat más természetes személlyel szemben, beleértve a mezőgazdasági termelőt és az önálló vállalkozót is. Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra természetes személy esetén nincs lehetőség.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Felszámolási eljárás jogi személlyel szemben akkor kezdeményezhető, ha a bíróság megállapítja az alábbi körülmények legalább egyikének fennállását:

  • a társaság fizetésképtelen;
  • a társaság késedelmesen teljesíti munkavállalói részére a munkaviszonyból eredő kifizetéseket;
  • a társaság nem tudja vagy nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit.

A társaság fizetésképtelensége alatt azt az állapotot értjük, amikor a társaság nem tudja teljesíteni kötelezettségeit (nem rendezi tartozásait, nem végzi el az előre kifizetett munkákat stb.), és a társaság teljesítendő kötelezettségei (tartozások, elvégzendő munkák stb.) meghaladják a vagyona könyv szerinti értékének felét.

Bíróságon kívüli felszámolási eljárás is kezdeményezhető jogi személlyel szemben, feltéve, hogy vagyonjogi követelés tárgyában nincs folyamatban bírósági eljárás, és a társasággal szemben nincs ellene folyamatban végrehajtás a bíróságok vagy más hatóságok által kiadott végrehajtható okiratok alapján. Bíróságon kívüli felszámolási eljárás esetén a bíróság hatáskörébe tartozó kérdésekről a társaság hitelezőinek gyűlése határoz.

Szerkezetátalakítási eljárás azon jogi személlyel szemben kezdeményezhető, amely:

  • nem szüntette meg működését;
  • nem kerül vagy nem került már felszámolási eljárás alá;
  • legalább három évvel azt megelőzően alapították, hogy a szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelmet benyújtották a bíróság részére;
  • ha legalább öt év eltelt:

a) a szerkezetátalakítás ügyét lezáró bírósági határozat meghozatala óta;

b) a bíróság azon végzésének meghozatala óta, amelyben azért szüntette meg a szerkezetátalakítási eljárást, mivel valamennyi hitelező visszavonta a követelését, vagy a szerkezetátalakítás alatt álló társaság a szerkezetátalakítási tervben megállapított határidő előtt teljesítette valamennyi hitelező követelését.

Adósságrendezési eljárás természetes személlyel szemben is indítható, ha fizetésképtelen, és jóhiszeműen jár el. A természetes személy akkor minősül fizetésképtelennek, ha lejárt tartozásait a litván kormány által megállapított havi minimálbér huszonötszörösét meghaladó összegben nem tudja rendezni.

A természetes személy jóhiszeműsége azon az értékelésen alapul, hogy teljes körű és pontos tájékoztatást adott-e, és jóhiszeműen vált-e fizetésképtelenné, vagyis hogy a természetes személy az elmúlt három év során megfelelő gondossággal és alapossággal járt-e el, és nem hagyta-e szándékosan rendezetlen tartozások felhalmozását.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A felszámolási vagy a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló társaság minden eszköze – függetlenül annak jellegétől (ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális, tulajdonjogok stb.) vagy helyétől – a társaság vagyonát képezi. A felszámolási vagy a szerkezetátalakítási eljárás során a társaság által megszerzett eszközök vagy bevételek ugyancsak a társaság vagyonába tartoznak, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére szolgálnak. Fizetésképtelenség esetén a hitelezők követeléseinek rangsorát a törvény határozza meg, míg szerkezetátalakítás esetén a szerkezetátalakítási terv tartalmazza. A felszámolási eljárás során a teljes csődvagyont értékesítik, és a kapott bevételt a felszámolási eljárás költségeinek és a hitelezők követeléseinek fedezésére használják fel. Ezzel szemben a szerkezetátalakítás esetén csak a szerkezetátalakítási tervben meghatározott eszközöket értékesítik.

Különös eljárás vonatkozik a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozás üzleti tevékenységéből származó bevételre: ezt a bevételt a vonatkozó működési költségek fedezésére használják fel. Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kifizetést a vállalkozásnak az üzleti tevékenységéhez rendelt külön számláján (a vállalkozás üzleti számlája) keresztül kell teljesíteni, amely nem használható fel más hitelezők részére történő kifizetésekhez.

Fizetésképtelen természetes személy esetén e személy teljes vagyonát – függetlenül annak jellegétől (ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális, tulajdonjogok stb.) vagy helyétől – figyelembe veszik. Kizárólag a természetes személy rendelkezésére álló azon készpénzt nem kell figyelembe venni, amelynek összege nem haladja meg az egy havi minimálbért. A természetes személy teljes vagyonának (az alább felsorolt kivételekkel) értékesítéséből származó bevételekből elégítik ki a hitelezők érdekeit.

A fizetésképtelen természetes személyek adósságrendezési eljárása során a természetes személynek joga van ahhoz, hogy jövedelmének egy bizonyos részét alapvető igényeinek kielégítésére használja fel. Ezt az összeget a bíróság határozza meg az adósságrendezési eljárás megindításakor a természetes személy és eltartottjai igényeinek figyelembevételével; miután a bíróság jóváhagyta a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervet, a természetes személy számára rendelkezésre álló összeget e terv határozza meg.

Különleges elbírálás alá esik a természetes személynek a maga és/vagy eltartottjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges egyetlen lakása, valamint a természetes személy önálló vállalkozásához és/vagy mezőgazdasági tevékenységéhez szükséges eszközök. A fizetésképtelen természetes személy megtarthatja a szóban forgó ingatlan tulajdonjogát, még akkor is, ha azt jelzálogjog terheli, feltéve, hogy így állapodott meg a jelzálogjogosulttal, és annak megtartása nem sérti más hitelezők jogait.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A vállalkozások felszámolási eljárása során a kijelölt felszámoló átveszi a társaság irányítását, rendelkezik annak vagyonáról, megszervezi a vagyon értékesítését, és a bevételt felhasználva megegyezik a hitelezőkkel, valamint megtesz minden szükséges lépést a társaság felszámolása érdekében. A vállalkozás felszámolójának alapfeladatai a következők:

  • képviseli a társaságot, valamint védi a társaság és valamennyi hitelező érdekét;
  • átveszi a felszámolási eljárás alatt álló társaság irányítását és a csődvagyon kezelését;
  • megszünteti a vállalkozás azon szerződéseit, amelyeket már nem teljesítenek (ideértve az ügyvezető testületek tagjaival és az alkalmazottakkal kötött szerződéseket is);
  • pénzt igényel a garanciaalapból a hitelezők/munkavállalók részére történő kifizetések teljesítése érdekében;
  • szükség esetén ideiglenes munkaszerződéseket vagy szolgáltatási szerződéseket köt a felszámolási eljárás lefolytatása céljából;
  • ellenőrzi a benyújtott hitelezői követeléseket, és benyújtja ezek listáját a bíróság részére jóváhagyás céljából;
  • ellenőrzi a felszámolási eljárás alatt álló társaság üzleti tevékenységét;
  • ellenőrzi a társaság által a felszámolási eljárás megindítását megelőző három évben megkötött ügyleteket;
  • bíróság előtt vitatja a társaság azon ügyleteit, amelyek ellentétesek a társaság működési céljaival, és hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társaság nem tudja rendezni a hitelezők felé fennálló tartozásait;
  • indokolt esetben kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy az adós szándékosan idézte elő fizetésképtelenségét;
  • összehívja a hitelezői gyűléseket;
  • tevékenységi jelentéseket készít, és benyújtja azokat a hitelezői gyűlésre;
  • összeállítja és közzéteszi a társaság éves és közbenső pénzügyi kimutatásait;
  • végrehajtja a bíróság és a hitelezői gyűlés határozatait;
  • tájékoztatást nyújt a felszámolási eljárással kapcsolatban;
  • megszervezi a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonának értékesítését;
  • a hitelezői követelések kiegyenlítése érdekében felhasználja a felszámolási eljárás során megszerzett pénzeszközöket;
  • megteszi a társaság felszámolásához és a társaság nyilvántartásból való törléséhez szükséges valamennyi intézkedést.

A társaság szerkezetátalakítása esetén a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő szakmai tanácsadóként és független személyként jár el a szerkezetátalakítási eljárás ellenőrzése során. A szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő alapfeladatai a következők:

  • hozzájárul a társaság szerkezetátalakítási tervének átgondolásához és kidolgozásához, és intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a szerkezetátalakítási tervet elkészítsék, jóváhagyásra benyújtsák és végrehajtsák a bíróság által meghatározott határidőn belül;
  • írásbeli következtetéseket készít a tervezett szerkezetátalakítási terv megvalósíthatóságáról;
  • felügyeli a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló társaság ügyvezető testületének tevékenységét, amennyiben az a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatos, értesíti a társaság ügyvezető testületének tagjait a tevékenységük során feltárt hiányosságokról, és határidőt állapít meg azok kijavítására, valamint bírósághoz fordul a társaság ügyvezető testületének elmozdítása érdekében;
  • összehívja a társaság tagjainak, az állami vagy önkormányzati vállalkozás tulajdonosi jogait és kötelezettségeit gyakorló testület képviselőinek üléseit, valamint azokon szavazati jog nélkül részt vesz;
  • tájékoztatást nyújt a szerkezetátalakítási eljárásról, és tájékoztatja a bíróságot a szerkezetátalakítási terv előrehaladásáról.

A szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló vállalkozás ügyvezető testületével együtt felelős a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásáért.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása esetén a kijelölt csődgondnok rendelkezik a természetes személy vagyonáról, megszervezi annak értékesítését, és megegyezik a hitelezőkkel a bevétel felhasználásáról. A természetes személyek csődgondnokának alapvető feladatai a következők:

  • rendelkezik a természetes személy vagyonáról és a betéti számlán lévő pénzeszközökről;
  • elszámolást vezet a természetes személy által megszerzett pénzeszközökről és azok felhasználásáról;
  • megszervezi a természetes személy vagyonának értékesítését, és kielégíti a hitelezői követeléseket;
  • összehívja a hitelezői gyűléseket, és azokon szavazati jog nélkül részt vesz;
  • tájékoztatást nyújt a természetes személy felszámolási eljárásáról, és közzéteszi a helyreállítási terv végrehajtásáról szóló jelentést;
  • módosításokat kezdeményez a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben;
  • képviseli az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személyt a követelések behajtására irányuló eljárásban, és lépéseket tesz a tartozások adósoktól történő behajtása érdekében;
  • védi a természetes személy és valamennyi hitelező jogait és törvényes érdekeit;
  • felméri a természetes személy önálló vállalkozói és/vagy mezőgazdasági tevékenységének célszerűségét.

Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személynek mindent meg kell tennie a hitelezői követelések kielégítése érdekében. E célból az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személynek lehetőség szerint munkát vagy más jövedelemtermelő tevékenységet kell végeznie, aktívan munkát kell keresnie, vagy magasabb fizetéssel járó állást kell keresnie, jövedelmet kell elkülönítenie a hitelezői követelések kielégítése érdekében, valamint el kell készítenie és a bíróság jóváhagyását követően végre kell hajtania a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet, és együtt kell működnie a kijelölt csődgondnokkal.

Az adósságrendezési eljárás során a fizetésképtelen természetes személynek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon a csődgondnoktól, részt vegyen a hitelezői gyűléseken, és megtámadja az azokon hozott jogellenes határozatokat, kérje a csődgondnok leváltását és az abból eredő kárának megtérítését, hogy a csődgondnok elmulasztotta feladatainak megfelelő teljesítését.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárása esetén tilos a követelések beszámítása a felszámolás alatt álló személy és a hitelezők között azt követően, hogy a bíróság meghozta a felszámolási eljárást megindító határozatát, kivéve az adótúlfizetés (adókülönbözet) esetére vonatkozó beszámítást szabályozó adójogi rendelkezések által engedélyezett beszámítást.

Attól a naptól kezdve, hogy a bíróság határozatával megindította a társaság szerkezetátalakítási eljárását, a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló bírósági határozat meghozatalának napjáig a társaság követeléseinek a hitelezői követelésekkel szembeni beszámítása felfüggesztésre kerül. Ezt követően e beszámításra a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel összhangban van lehetőség.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A vállalkozások felszámolási eljárása esetén a felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül a kijelölt felszámoló értesíti az érintett személyeket arról, hogy a társaság hatályos szerződéseit (kivéve a munkaszerződéseket és a felszámolási eljárás alatt álló társaság követelésének jogalapját biztosító szerződéseket) nem teljesítik, és azokat lejártnak kell tekinteni.

A felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésével a társaság ügyvezető testületei elveszítik hatáskörüket, és a társaság felszámolója tizenöt napos felmondási idővel írásban felmondja a társaság igazgatósági tagjaival és az ügyvezetőivel kötött munka- vagy polgári jogi szerződéseket.

A felszámoló a társasággal szembeni felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül értesíti a többi munkavállalót a munkaszerződésük várható megszűnéséről, és az említett értesítéstől számított tizenöt munkanapon belül felmondja a munkavállalókkal kötött munkaszerződéseket. Határozott idejű munkaszerződést kötnek azokkal az elbocsátott munkavállalókkal, akikre továbbra is szükség van a társaság felszámolási eljárásának lefolytatásához. E munkavállalók szükséges számát a hitelezői gyűlés határozza meg.

A társaság szerkezetátalakítása nincs hatással a jogi személy hatályos megállapodásaira. Valamennyi aláírt szerződést a célszerűség szempontjából értékelnek, és a szerkezetátalakítási terv rendelkezik a fenntarthatatlan szerződések felmondásáról. Ezeket az általános eljárásnak megfelelően mondják fel, mivel a törvény nem ír elő külön rendelkezést a szerződéseknek a szerkezetátalakítási eljárás során történő felmondásáról.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása esetén a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv határozza meg a felmondandó szerződéseket és azon szerződéseket, amelyek teljesítését folytatni kell. Miután a bíróság jóváhagyta a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet, a fizetésképtelen természetes személynek tájékoztatnia kell az érintett személyeket a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv szerint felmondandó szerződésekről.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A társaság vagy természetes személy fizetésképtelensége esetén az egyes hitelezők követeléseit a kijelölt felszámolóra kell engedményezni. Ezt követően a követeléseket a bíróság hagyja jóvá, miközben az annak ténybeli alapjával vagy összegével kapcsolatos jogvitát a felszámolási eljárás keretében kell rendezni.

A társaság szerkezetátalakítási eljárása esetén a szerkezetátalakítási eljárás megindítását megelőzően keletkezett követeléseket a bíróság által kitűzött határidőn belül kell benyújtani a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő részére. Ezt követően a követeléseket a bíróság hagyja jóvá, miközben az annak ténybeli alapjával vagy összegével kapcsolatos jogvitát a szerkezetátalakítási eljárás keretében kell rendezni. A hitelezők benyújtják a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően felmerülő követeléseiket, és a vonatkozó jogvitákat az általános eljárás szerint rendezik.

A felszámolási eljárás vagy a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően a végrehajtónak fel kell függesztenie a végrehajtási intézkedéseket és a végrehajtási eljárásokat, valamint továbbítania kell a végrehajtható okiratokat a felszámolási, illetve a szerkezetátalakítási eljárást megindító bírósághoz.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Amennyiben az alperes ellen egy olyan ügyben tárgyalást elrendelő bírósági végzés meghozatala előtt, amelyben az alperessel szemben vagyoni követeléseket érvényesítenek, felszámolási eljárást indítottak, az alperessel szembeni vagyoni követelésekkel kapcsolatos eljárást felfüggesztik, és az ügyet a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé utalják.

Más esetekben, azaz a) ha a tárgyalást elrendelő bírósági végzést már meghozták, amikor az alperes ellen indított felszámolási eljárás ténye ismertté vált, vagy b) amikor az alperes tekintetében szerkezetátalakítási eljárás indul, az eljárás megindításának ténye nem indokolja az ügynek a felszámolási, illetve a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság elé történő utalását.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A vállalkozás felszámolási eljárása során a hitelezők alapvető jogai a következők:

  • kérhetik a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását a fizetésképtelen társasággal szemben;
  • a bíróságon kívüli felszámolási eljárás megindításáról dönthetnek;
  • a bíróság által kitűzött határidőn belül a kijelölt felszámolóhoz fordulhatnak követeléseikkel;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken, és szavazhatnak a következőkről:
    • a felszámoló által benyújtott tevékenységi jelentések jóváhagyása;
    • az ügyintézésre vonatkozó költségbecslés jóváhagyása és módosítása;
    • a társaság vagyonára vonatkozó értékesítési ár jóváhagyása;
    • a társaság felszámolási eljárása során készített éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása;
    • a társaság üzleti tevékenysége (folytatása, megújítása, korlátozása és megszüntetése, a költségbecslés jóváhagyása stb.);
    • a társaság felszámolási eljárása során alkalmazandó munkavállalók száma és munkaköre;
    • a felszámoló díjazása;
    • a hitelezőkkel való megállapodás;
    • a felszámoló elmozdítása iránti kérelem;
    • más kérdések;
  • a hitelezői gyűlés által előírt eljárás szerint tájékoztatást kaphatnak a felszámolótól a társaság felszámolási eljárásának előrehaladásáról;
  • megtámadhatják a társaság által kötött ügyleteket (actio Pauliana);
  • bírósághoz fordulhatnak annak megállapítása érdekében, hogy a fizetésképtelenséget szándékosan idézték elő;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés határozatait;
  • bírósághoz fordulhatnak a felszámoló eltávolítása érdekében;
  • követeléseiket kielégíthetik a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonából és megszerzett bevételeiből.

A természetes személy adósságrendezési eljárása során a hitelezők alapvető jogai a következők:

  • a bíróság által kitűzött határidőn belül benyújthatják a természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása előtt felmerült követeléseiket a csődgondnok részére;
  • követeléseik kielégítését igényelhetik a tervben előírt eljárásnak megfelelően;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken (az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló terv elfogadását követően legalább félévente egyszer össze kell hívni a hitelezői gyűlést) és szavazhatnak a következőkről:
    • a csődgondnok eljárásával kapcsolatos hitelezői panaszok;
    • a csődgondnok arra kötelezése, hogy elkészítse tevékenységi jelentését;
    • az adósságrendezési eljárás költségeire vonatkozó becslés jóváhagyása és módosítása;
    • az adós vagyonára vonatkozó értékesítési ár jóváhagyása;
    • a természetes személy önálló vállalkozói és/vagy mezőgazdasági termelő tevékenysége (folytatása, megkezdése, megújítása, korlátozása, megszüntetése stb.);
    • a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv aktualizálására vonatkozó javaslat;
    • a csődgondnok elmozdításának kezdeményezése;
    • más kérdések;
  • a hitelezői gyűlés által előírt eljárás szerint tájékoztatást kaphatnak a csődgondnoktól az adósságrendezési eljárás előrehaladásáról;
  • támogatást nyújthatnak az adósi kötelezettségek teljesítéséhez;
  • javaslatot tehetnek a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervre vonatkozóan;
  • felszólalhatnak a hitelezői gyűlésen a csődgondnok tevékenysége vagy leváltása tekintetében, vagy másik jelöltet javasolhatnak csődgondnoknak;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés határozatát attól a naptól számított tizennégy napon belül, hogy arról tudomást szereztek vagy tudomást szerezhettek volna;
  • bírósághoz fordulhatnak a természetes személy adósságrendezési eljárásának megszüntetése érdekében;
  • bírósághoz fordulhatnak a csődgondnok leváltása érdekében;
  • követeléseiket kielégíthetik az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy vagyonából és megszerzett bevételeiből;
    • A szerkezetátalakítási eljárásban a hitelezőket a következő alapvető jogok illetik meg:
  • a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő részére benyúthatják a szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt az adóssal szemben felmerült követeléseket;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken, és szavazhatnak a következőkről:
    • a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása;
    • a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő visszahívása és más jelöltre vonatkozó javaslat előterjesztése;
    • a társasági ügyvezető testület hatáskörei korlátozásának kezdeményezése;
    • a társaság szerkezetátalakítási eljárása megszüntetésének kezdeményezése a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának elmulasztása vagy nem megfelelő végrehajtása esetén;
    • a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó időszak meghosszabbítására irányuló kérelem;
    • más kérdések;
  • az üzleti/ipari titkot képező információk kivételével tájékoztatást kaphatnak a társaság szerkezetátalakításáról a társaság ügyvezető testületétől és a vagyonfelügyelőtől;
  • támogatást nyújthatnak az adósi kötelezettségek teljesítéséhez;
  • javaslatokat nyújthatnak be a szerkezetátalakítási tervre vonatkozóan a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő vagy a társaság ügyvezető testülete részére;
  • felszólalhatnak a hitelezői gyűléseken a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő tevékenységével vagy visszahívásával kapcsolatban;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés/bizottság határozatát attól a naptól számított tizennégy napon belül, hogy arról tudomást szereztek vagy tudomást szerezhettek volna;
  • a szerkezetátalakítási időszak során kielégíthetik követeléseiket.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Felszámolási eljárás alatt álló társaság esetén a társasággal szembeni felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedését követően a társaság ügyvezető testülete elveszíti hatáskörét, miközben a kinevezett felszámoló kezeli és hasznosíthatja a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonát, és rendelkezik a bankszámlán lévő vállalati pénzeszközökről. A felszámoló megszervezi a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonának értékesítését, és eladja azt, vagy átruházza azt a hitelezők részére. Eltérő eljárások vonatkoznak a különböző típusú vagyonelemek értékesítésére. Például ingatlanok vagy jelzáloggal terhelt vagyontárgyak, valamint azok az eszközök, amelyek értéke meghaladja a társadalombiztosítási alapellátás összegének kétszázötvenszeresét, nyilvános árverésen értékesíthetők, míg a romlandó vagyonelemeket a felszámoló a piaci árak alapján meghatározott áron értékesíti. Az egyéb eszközök értékesítési eljárását és árát a felszámolási eljárás alatt álló társaság hitelezőinek gyűlése határozza meg. Ezenkívül további szabályozási előírások vonatkoznak bizonyos típusú vagyonelemek (például értékpapírok és radioaktív anyagok) értékesítésére.

A társaság szerkezetátalakítása esetén továbbra is a társaság irányító testülete felügyeli a társaság tevékenységét, és rendelkezik annak eszközeiről, de be kell tartania a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervet. A szerkezetátalakítás során a társaság irányító testületeinek tevékenységét a bíróság által a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli. A szerkezetátalakítási eljárás megindításától a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig terjedő időszakban (azaz a szerkezetátalakítási terv elkészítésének időszakában) a bíróság engedélye nélkül tilos a társaság vagy a társaság egy részének, hosszú lejáratú eszközeinek, a rövid lejáratú eszközként vagy tulajdonként besorolt ingatlanok értékesítése, azok tulajdonjogának átruházása vagy ingyenes használatra történő rendelkezésre bocsátása, a szerkezetátalakítás alatt álló társaság nem nyújthat továbbá biztosítékot vagy vállalhat kezességet, vagy egyéb módon nem biztosíthatja más személyek kötelezettségeinek teljesítését.

Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy nem rendelkezhet a rendelkezésére álló eszközökkel. Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy vagyonát a csődgondnok kezeli a bíróság által jóváhagyott, a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló terv alapján. Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy csak az alapvető szükségleteire elkülönített havi összeget, valamint a tevékenységének folytatásához szükséges pénzeszközöket használhatja fel. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges összeget az adósságrendezési eljárás megindításától a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv jóváhagyásáig tartó időszakban a bíróság határozza meg; miután a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet jóváhagyták, ezt az összeget a tervben határozzák meg.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása során a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez szükséges eszközök értékesítését a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározott sorrendnek és határidőknek megfelelően a csődgondnok szervezi meg. Az eszközök kezdő eladási árát a hitelezői gyűlés az eszközöknek a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározott eladási árát és az értékesítendő eszközök piaci árát figyelembe véve hagyja jóvá. Az eszközök csak az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy beleegyezésével értékesíthetők a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározottnál alacsonyabb áron.

Az ingatlanokat és a jelzáloggal terhelt vagyontárgyakat nyilvános árverésen értékesítik (kivéve azokat, amelyek eredeti ára alacsonyabb volt, mint a nyilvános árverés megszervezésének költsége). Azon eszközök árát, amelyeket két nyilvános árverésen sem tudtak értékesíteni, valamint az egyéb eszközök eladási árát és eljárását a hitelezői gyűlés határozza meg. A nem értékesített eszközök a hitelezők kérésére és a hitelezői gyűlés jóváhagyásával átadhatók a hitelezők részére.

Amennyiben a kiskorú gyermekek (örökbefogadott gyermekek) és/vagy gyámság/felügyelet alatt álló személyek élnek a természetes személlyel együtt, akkor egyetlen lakásuk (függetlenül attól, hogy terheli-e jelzálog) bírósági határozat alapján leghamarabb a terv jóváhagyásától számított 6 hónapon belül értékesíthető. Ezen időszak alatt a természetes személynek új otthont kell találnia vásárlás vagy bérlés céljából. A természetes személynek jogában áll megállapodni a jelzálogjogosulttal arról, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanra (általában a lakás) vonatkozó tulajdonjog fennmarad a felszámolási eljárás során. Az ilyen ingatlan nem értékesíthető.

További szabályozási előírások vonatkoznak bizonyos típusú vagyonelemek (például értékpapírok és radioaktív anyagok) értékesítésére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A társaság felszámolási eljárásának megindításakor a vállalkozás üzleti tevékenysége általában megszűnik, ezért abból eredően nem merülhetnek fel új követelések a társasággal szemben. Ha a társaság folytatja működését a felszámolási eljárás megindítását követően (ez akkor lehetséges, ha a működés csökkenti a veszteségeket), az e tevékenységekből eredő követeléseket az e működésből származó bevételek fedezik. Bármely olyan követelés, amelyet nem lehetett fedezni e bevételekből, harmadik ranghelyű követelésnek minősül, amelyet az általános eljárás szerint kell kielégíteni (lásd még a 13. kérdésre adott választ).

A társaságok szerkezetátalakításának megkezdését követően felmerülő követeléseket az általános eljárás szerint elégítik ki, mivel a jogszabályok nem tartalmaznak e tekintetben külön rendelkezéseket.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítását követően a bíróság befogadja és jóváhagyja az önálló vállalkozáshoz és/vagy a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követeléseket, valamint az adósságrendezési eljárás alatt lévő természetes személy által az ilyen tevékenységek folytatása és/vagy az adósságrendezési eljárások lefolytatása érdekében vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokat. Miután jóváhagyták ezeket a követeléseket, a fizetésképtelen természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervet aktualizálják. A társaságok szerkezetátalakításának megkezdését követően felmerülő tartozásokat az általános eljárás szerinti elégítik ki, mivel a jogszabályok nem tartalmaznak e tekintetben külön rendelkezéseket.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A társaságok felszámolása és a természetes személyek adósságrendezése, valamint a társaságok szerkezetátalakítása esetén a felszámolási, adósságrendezési, illetve a szerkezetátalakítási eljárást megindító bíróság határidőt állapít meg, amelyen belül a hitelezők benyújthatják követeléseiket a kijelölt felszámolóhoz, csődgondnokhoz vagy vagyonfelügyelőhöz, és csatolhatják a vonatkozó bizonyítékokat e követelések alátámasztására. A vállalkozás fizetésképtelensége vagy szerkezetátalakítása esetén erre legfeljebb 45 nap, természetes személy adósságrendezése esetén pedig legalább 15, de legfeljebb 30 nap állapítható meg. A kijelölt felszámoló/vagyonfelügyelő ellenőrzi a benyújtott követeléseket, és a fennállásukkal vagy összegszerűségükkel kapcsolatos vita hiányában benyújtja azokat jóváhagyásra a bírósághoz. Amennyiben a felszámoló/vagyonfelügyelő vitatja a követelést vagy annak egy részét, a bíróság rendezi a vitát. A hitelező követelését jóváhagyó bírósági határozat megtámadható. Ha a követelést a bíróság által megállapított határidő leteltét követően nyújtják be, a határidő meghosszabbítható, ha a mulasztást igazoltnak minősítik.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított hitelezői követeléseket először az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítéséből eredő pénzeszközökből vagy a jelzáloggal terhelt vagyontárgynak a hitelező részére történő átruházásával elégítik ki. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan értéke nem elegendő a zálogjogosult követelésének fedezésére, a követelés fennmaradó ki nem elégített része harmadik ranghelyű követelés a vállalkozások felszámolása esetében, míg második ranghelyű követelés a szerkezetátalakítás vagy a természetes személy fizetésképtelensége esetén. Természetes személy fizetésképtelensége esetén megállapodás köthető arról, hogy a jelzáloggal terhelt vagyontárgyat nem értékesítik. Ebben az esetben a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv arról rendelkezik, hogy havonta kell fizetést teljesíteni a zálogjogosult részére.

Ha a jelzáloggal terhelt eszközök értékesítése a zálogjogosult kielégítéséhez szükségesnél több bevételt eredményez, a pénzeszközök fennmaradó részét a többi hitelező követelésének kielégítésére kell fordítani.

A többi hitelező követelését a követelések rangsora és teljesítési szakasza alapján kell kielégíteni.

Vállalkozások fizetésképtelensége esetén a hitelezők követeléseit két szakaszban elégítik ki. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki. Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések már teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések (ezeket a követeléseket a garanciaalap fedezheti); és az értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő mezőgazdasági vállalkozások követelései (az ilyen követelések legfeljebb 40%-a a mezőgazdasági minisztérium által e célra elkülönített állami költségvetési alapokból is teljesíthető).

A második ranghelyű követelések a következőket érintik: a költségvetés központi és társadalombiztosítási alrendszerébe befizetett adók és egyéb járulékok, valamint a kötelező egészségbiztosítási járulékok; az állam nevében felvett hitel és az állami garancia vagy azon garanciaintézet biztosítéka mellett nyújtott hitelek, amelyért az állam kezességet vállal; valamint az Európai Unió alapjaiból és az állami költségvetési alapokból nyújtott támogatások.

Minden más hitelezői követelés harmadik ranghelyű.

Vállalkozások szerkezetátalakítása esetén a hitelezők követeléseit két szakaszban elégítik ki. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések; a feldolgozás céljából értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő természetes és jogi személyek követelései; zálogjoggal és/vagy jelzáloggal biztosított hitelezői követelések, amelyek nem haladják meg a zálogjoggal terhelt eszközök értékét, és amelyek a szerkezetátalakítás során nem értékesíthetők.

A második ranghelyű követelések a hitelezők fennmaradó követelései, kivéve a harmadik ranghelyű követeléseket és azokat a biztosított követeléseket, ahol a zálogjoggal terhelt eszközöket nem kínálják értékesítésre a szerkezetátalakítás során.

A szerkezetátalakítás során nyújtott és nem biztosított kölcsönökkel kapcsolatos követelések az első ranghelyű követelések kielégítését követően és a második ranghelyű követelések kielégítését megelőzően kerülnek teljesítésre.

A harmadik ranghelyű követelések a szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozás azon tagjainak nem munkaviszonyból eredő követelései, akik a szerkezetátalakítási eljárás megindítását megelőzően váltak a vállalkozás hitelezőivé, és akik egyedül vagy más tagokkal együtt irányítják a szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozást.

Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

Természetes személy fizetésképtelensége esetén a hitelezők követelései két szakaszban teljesülnek. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések (ezeket a követeléseket a garanciaalap fedezheti); gyermektartásdíj iránti követelés; és az értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő mezőgazdasági vállalkozások követelései (az ilyen követelések a litván mezőgazdasági minisztérium által e célra elkülönített állami költségvetési alapokból is teljesíthetők).

Az első ranghelyű és a második ranghelyű követelések közé esnek az önálló vállalkozásból és/vagy mezőgazdasági tevékenységből származó hitelezői követelések a természetes személyre vonatkozó adósságrendezési eljárás során, valamint az önálló vállalkozással összefüggő vagy a felszámolási eljárással kapcsolatos eljárási költségekből eredő követelések.

Minden más hitelezői követelés második ranghelyű.

Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Vállalkozások felszámolási eljárása során megállapodás köthető a hitelezőkkel. A megállapodás aláírásával a felszámolási eljárást megszüntetik, és a társaság a megállapodást végrehajtva folytatja szokásos működését.

A társaság fizetésképtelensége esetén a felszámolási eljárás bármely szakaszában megállapodás köthető a hitelezőkkel a társaságot fizetésképtelensége miatt felszámoló bírósági határozat jogerőre emelkedését megelőzően. A megállapodás megkötését a hitelezők, a felszámoló és a társaság tulajdonosai kezdeményezhetik. A felszámolónak a korlátlan felelősséget viselő tagokkal rendelkező vállalkozás tulajdonosának vagyonából történő végrehajtás megkezdése előtt javasolnia kell a hitelezőkkel való megállapodást (ha e vállalkozásnak nincs eszköze, vagy eszközei nem elegendőek a jogi és adminisztratív költségek fedezésére és a hitelezői követelések kielégítésére). A megállapodásnak tartalmaznia kell a hitelezők által a társaságnak nyújtott engedményeket, a hitelezői követeléseket, a társaság kötelezettségvállalásait, a hitelezői követelések teljesítésének módját és határidejeit, valamint a megállapodás be nem tartásának esetére vonatkozó felelősségvállalást.

A hitelezőkkel kötött megállapodást akkor kell megkötöttnek tekinteni, ha azt azok a hitelezők aláírták, akiknek fennálló követelései a megállapodás napját megelőzően fennálló összes követelés értékének legalább kétharmadát teszik ki. A megállapodást a bíróság vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás esetén a közjegyző hagyja jóvá.

A társaság szerkezetátalakítása és a természetes személyek fizetésképtelensége esetén a hitelezőkkel nem köthető megállapodás, bár a szerkezetátalakítási eljárás és a természetes személyek adósságrendezési eljárása is megszüntethető abban az esetben, ha a hitelezők elengedik a követeléseiket, vagy az adós a bíróság által jóváhagyott és a szerkezetátalakítási tervben vagy a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervben szereplő összes hitelezői követelést kielégítette.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A társaság fizetésképtelensége esetén, miután a társaság eszközeit értékesítették, a társaság felszámolásra kerül, és törlik a jogi személyek nyilvántartásából. A hitelezők fennmaradó követeléseit nem rendezik. Ha a felszámolás után a társaságnak új vagyontárgya kerül elő, annak értékét a hitelezők fennmaradó követeléseinek fedezésére kell felhasználni.

Szerkezetátalakítás esetén a társaság folytatja rendes működését, és a hitelezők ugyanazokat a jogokat élvezik, mint egy rendesen működő társaság esetén.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának befejezését követően a hitelezők jogosultak megkövetelni, hogy a természetes személy teljesítse a egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből eredően fennmaradó kártérítési követeléseket, a gyermektartásdíj iránti követeléseket, valamint a természetes személy által elkövetett bármely szabálysértés vagy bűncselekmény miatt az állam részére megfizetendő pénzbírság iránti és a bűncselekmények által okozott kár megtérítése iránti követeléseket, valamint a zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított fennmaradó követeléseket (ha a zálogjoggal biztosított vagyont a felszámolási eljárás során nem kívánták értékesíteni). A fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben szereplő, fennmaradó egyéb hitelezői követelések megszűnnek, és a hitelezők elveszítik a követelésük kielégítésére vonatkozó jogukat.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A vállalkozások fizetésképtelensége esetén az adminisztratív költségeket a társaság pénzeszközeiből fedezik, ideértve a felszámolási eljárás során felmerülő költségeket is. Ha egy társaságnak nincs pénzeszköze vagy elegendő forrása a felszámolási eljárás költségeinek fedezésére, akkor azokat a felszámolási eljárás iránti kérelmet benyújtó személy fizeti, vagy olyan felszámoló jelölhető ki, aki vállalja annak kockázatát, hogy ha a felszámolási eljárás során megszerzett pénzeszközök nem lesznek elegendőek a jogi és adminisztratív költségek fedezésére, a felszámolási eljárás költségeit a felszámoló forrásaiból kell megfizetni.

Amikor egy társasággal szemben felszámolási eljárást indítanak, a bíróság megállapít egy olyan pénzösszeget, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárás alatt álló társaság adminisztratív költségeinek fedezésére használhat, amíg a hitelezői gyűlés jóvá nem hagyja a becsült adminisztratív költségeket. A későbbi időszakok tekintetében a felszámolási eljárás becsült költségeit a felszámolási eljárás alatt álló társaság hitelezői gyűlése hagyja jóvá. A felszámoló nem lépheti túl a jóváhagyott becsült adminisztratív költségeket, kivéve ha előre nem látható okok miatt sürgős intézkedésekre van szükség a társaság és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében.

A vállalkozás szerkezetátalakítása során az adminisztratív költségeket a társaság pénzeszközeiből fedezik, ideértve a szerkezetátalakítási eljárás során felmerült költségeket is.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításakor a bíróság jóváhagyja a becsült adminisztratív költségeket a szerkezetátalakítási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjáig tartó időszak vonatkozásában. A következő időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási költségek összegét a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv határozza meg.

A természetes személy adósságrendezési eljárásának költségeit a természetes személy pénzeszközeiből fedezik, ideértve az adósságrendezési eljárás során szerzett pénzeszközöket is. Az adósságrendezési eljárás becsült költségeit a hitelezői gyűlés hagyja jóvá és módosítja, míg a csődgondnok díjazásának összegét a természetes személy és a csődgondnok közötti megbízási szerződés határozza meg.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós bármilyen olyan ügyletét, amely sérti a hitelezők jogait, a fizetésképtelenségi eljárásra kijelölt vagyonfelügyelő/felszámoló vagy az egyes hitelezők támadhatják meg az actio Pauliana alapján egyéves elévülési határidőn belül, amely attól a naptól kezdődik, hogy az ügylet ismertté vált vagy ismertté kellett volna válnia. Ahhoz, hogy egy ügylet az actio Pauliana alapján sikeresen megtámadható legyen, a következő feltételek mindegyikének fenn kell állnia:

  1. a hitelezőnek a követelése tekintetében megkérdőjelezhetetlen és érvényes joggal kell rendelkeznie, azaz az adós vagy teljes egészében nem teljesítette kötelezettségét, vagy nem megfelelő módon teljesítette;
  2. a vitatott ügyletnek sértenie kell a hitelező jogait. Az ügylet akkor sérti a hitelezői jogokat, ha az adós fizetésképtelenségét eredményezi, vagy ha a fizetőképes adós általa egy másik hitelezőt előnyben részesít, vagy ha az ügylet – az adós fizetésképtelenségének előidézése nélkül – megváltoztatja (csökkenti) az adós arra vonatkozó lehetőségét, hogy teljesítse a hitelező felé fennálló kötelezettségét, például csökkenti az adós vagyonának értékét (ilyen helyzet fordulhat elő például abban az esetben, ha az értékesített vagyontárgyért kapott ár jelentősen alacsonyabb a piaci árnál);
  3. az adós nem volt köteles megkötni a vitatott ügyletet;
  4. az adós nem jóhiszeműen járt el, mert tudta, hogy az ügylet sérti a hitelezők jogait;
  5. az a harmadik fél, aki ellenszolgáltatás ellenében megkötötte az adóssal a kétoldalú ügyletet, nem jóhiszeműen járt el.

Ezenkívül a fizetésképtelenség vagy a szerkezetátalakítás idején a törvény korlátozza az adóst abban, hogy vagyonával rendelkezzen (lásd még a 10. kérdésre adott választ is), és az adósnak az e korlátozások megsértésével kötött ügyletei a megkötésük időpontjától kezdve érvénytelenek.

Utolsó frissítés: 09/06/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Luxemburg

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A Luxemburgi Nagyhercegségben a fizetésképtelenségi eljárások nyolc típusa létezik.

Ezek közül három eljárás kizárólag a (természetes és jogi személy) kereskedőkre vonatkozik.

  1. A kereskedelmi törvénykönyvben (Code de Commerce) szabályozott csődeljárás célja a fizetésképtelenné vált és hitelképességét elvesztett kereskedő vagyontárgyainak értékesítése.
  2. A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezségről szóló 1886. április 14-i törvényben (loi du 14 avril 1886 concernant le concordat préventif de la faillite) szabályozott, a csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel történő egyezségkötés olyan eljárás, amelyet bizonyos feltételek mellett a csődeljárás indításának feltételeit teljesítő adós bizonyos feltételek mellett igénybe vehet. Amennyiben az egyezség vagyontárgyak átadására is kiterjed, a csődeljáráshoz hasonlóan annak célja az érintett kereskedő vagyontárgyainak értékesítése. A csődeljárástól azonban különbözik abban, hogy a kereskedő tekintetében a csődeljárás joghatásai nem állnak be.
  3. A vagyonkezelés létrehozásáról szóló, 1935. május 24-i nagyhercegi rendeletben (arrêté grand-ducal du 24 mai 1935 instituant la gestion contrôlée) szabályozott vagyonkezelési eljárás célja a vagyonkezelést kérő kereskedő üzleti tevékenységének átszervezése. Ez az eljárás ugyanakkor abban az esetben is igénybe vehető, ha a kereskedők a lehető legelőnyösebb módon kívánják értékesíteni a vagyontárgyaikat.

Ezen eljárások mellett a luxemburgi jog (a kereskedelmi törvénykönyv 593. és azt követő cikkeiben) olyan eljárásról rendelkezik, amelynek révén a kereskedők bizonyos feltételek mellett felfüggeszthetik a kifizetéseiket.

  1. A negyedik eljárást kizárólag olyan természetes személyek vehetik igénybe, akik nem minősülnek kereskedőnek: ez a túlzott eladósodottságról szóló 2013. január 8-i törvényben (loi du 8 janvier 2013 sur le surendettement) szabályozott adósságrendezési eljárás, amelynek célja, hogy a kérelmező adósságtörlesztési terv meghatározása révén javítson saját pénzügyi helyzetén.

Ezenfelül létezik kifejezetten a közjegyzőkre, hitelintézetekre, biztosítótársaságokra és kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás (mivel ezek az eljárások egy adott szakmai csoporthoz vagy üzleti ágazathoz kapcsolódnak, bemutatásuk a továbbiakban nem szerepel).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

1. Csődeljárás

A csődeljárás az adós kérelmére, illetve egy vagy több hitelező kérelmére indul, illetve azt a bíróság indítja el.

A kereskedő a csődeljárást a lakóhelye vagy székhelye szerinti kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) hivatalánál benyújtott kérelemmel kezdeményezheti. A kérelmet a csődeljárás feltételeinek teljesülésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni.

Amennyiben az adós egy vagy több hitelezője úgy dönt, hogy kezdeményezi az adós csődjének megállapítását, bírósági végrehajtóhoz kell fordulniuk, aki a csődeljárás megindítása iránti kérelem érdemi elbírálása céljából, idézés révén, a kereskedőt a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság előtt 8 napon belül történő megjelenésre kötelezi (meghatározott időpontra szóló idézés).

A csődeljárást a rendelkezésére álló adatok alapján a bíróság is megindíthatja. Ebben az esetben a bíróságnak a csődbe ment adóst a bíróság hivatalán keresztül be kell idéznie, hogy a tanácsban eljáró bíróság előtt ismertesse saját helyzetét.

A kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság (a továbbiakban: kereskedelmi bíróság – tribunal de commerce) az adós csődjének megállapítása előtt ellenőrzi, hogy a szóban forgó személy vagy társaság megfelel-e az alábbi három feltételnek:

  • a kereskedő jogállása: olyan természetes személy, aki szokásos (főállású vagy kiegészítő jellegű) tevékenysége körében a jogszabályok által kereskedelminek minősített cselekményeket (például a kereskedelmi törvénykönyv 2. cikkében felsorolt cselekményeket) végez, vagy olyan jogi személy, amelyet a kereskedelmi társaságokról szóló 1915. augusztus 10-i módosított törvényben (loi modifiée du 10 août 1915 concernant les sociétés commerciales) meghatározott valamely formában hoztak létre (például société anonyme (nyilvános részvénytársaság), société à responsabilité limitée (zártkörű részvénytársaság), szövetkezet stb.);
  • a kifizetések beszüntetése: ez azt jelenti, hogy a nem vitatott és esedékes tartozásokat (például béreket, társadalombiztosítási járulékokat stb.) nem fizeti meg, tehát a fix lejáratú vagy függő tartozások, illetve természetbeni kötelezettségek nem teljesítése nem elengedő; és
  • a hitelképesség elvesztése: a kereskedő a bankoktól, beszállítóktól vagy a hitelezőktől többé nem kap hitelt.

Habár főszabály szerint (összegtől függetlenül) egyetlen nem vitatott és esedékessé vált tartozás kiegyenlítésének megtagadása vagy e tartozás kiegyenlítésére való képtelenség is elegendő a kifizetések beszüntetésének megállapításához, egy egyszerű pénzforgalmi probléma nem jelent csődöt, feltéve, hogy a gazdasági szereplő a kereskedelmi tevékenysége folytatásához és a kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges hitelt képes megszerezni.

2. A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezség

A csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel egyezséget a „jóhiszeműen eljáró, szerencsétlenül járt adósok” köthetnek. Ezt a bíróság az ügy körülményei alapján értékeli.

A kérelem benyújtását követően a kereskedelmi bíróság az egyik bírót a kérelmező helyzetének megvizsgálásával és jelentés elkészítésével bízza meg.

A bíróság e jelentés alapján fizetési haladékot adhat a kereskedőnek, hogy a hitelezők számára egyezségkötési javaslatot tehessen.

3. Vagyonkezelés

Az adós az üzleti tevékenységének fő helye vagy társaság esetén annak székhelye szerinti kerületben eljáró kereskedelmi bírósághoz indoklással ellátott kérelmet nyújt be.

A kereskedő vagyonkezelése kizárólag akkor rendelhető el, ha hitelképességét elvesztette vagy nem képes az összes kötelezettségvállalását teljesíteni. Ezenfelül a kérelemben az adós kérheti az üzleti tevékenységének átszervezését vagy a vagyontárgyai lehető legelőnyösebb értékesítését. Végezetül, az ítélkezési gyakorlat értelmében az adósnak jóhiszeműen kell eljárnia. Ebben az összefüggésben a bíróság a mérlegelési mozgásterében eljárva értékelheti, hogy az ügy tényállása és körülményei alapján a kereskedő jóhiszeműen járt-e el, ami az eljárás igénybevételének feltétele.

4. Túlzott eladósodottság

A természetes személyek eladósodottsága olyan helyzetként írható le, amelyben a Luxemburgi Nagyhercegség területén lakóhellyel rendelkező adós egyértelműen nem képes kiegyenlíteni a nem szakmai tevékenységéből eredő esedékes vagy esedékessé váló tartozásait, és nem képes teljesíteni azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket valamely egyéni vállalkozó vagy társaság tartozásának biztosítása vagy kifizetése céljából együttesen és másokkal egyetemlegesen vállalt, feltéve, hogy e társaság, ténylegesen vagy jogi szempontból, nem áll az irányítása alatt.

A kollektív adósságrendezési eljárás az alábbi három szakaszból áll:

  • egyezségkötési szakasz, amely az adósságrendezési ügyekben eljáró mediációs bizottság‑ (Commission de médiation en matière de surendettement) előtt zajlik;
  • a bírósági felügyelettel történő átszervezési szakasz, amely a túlzottan eladósodott adós lakóhelye szerinti békebíróság (juge de paix) előtt zajlik;
  • a „magáncsődként” (faillite civile) is ismert, az egyén fizetőképességének helyreállítására irányuló szakasz, amely a túlzottan eladósodott adós lakóhelye szerinti békebíróság előtt zajlik.

Megjegyzendő, hogy az egyén fizetőképességének helyreállítására irányuló szakasz, amely a kollektív adósságrendezési eljárásban a másik két szakaszhoz képest másodlagos, kizárólag akkor indítható meg, ha a túlzottan eladósodott adós helyzete helyrehozhatatlanul megromlott, vagyis olyan, hogy az adós nem képes végrehajtani:

  • az elfogadott adósságrendezési tervben foglalt intézkedéseket, vagy
  • a mediációs bizottság által az egyezségi megállapodás részeként javasolt intézkedéseket, és
  • a bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárás keretében meghatározott intézkedéseket.

Meg kell említeni továbbá, hogy az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelmet a mediációs bizottság elnökéhez kell benyújtani.

Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelem formanyomtatványa letölthető a A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html weboldalról az alábbi linken: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/surendettement.html.

Ezenfelül a túlzottan eladósodott adós hitelezői a követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál (Service d’information et de conseil en matière de surendettement) jelenthetik be. A követelésbejelentési formanyomtatvány letölthető a A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html weboldalról az alábbi linken: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/surendettement.html.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

1. Csődeljárás

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment adós automatikusan elveszti a vagyontárgyainak – ezen belül a csődeljárás elrendelését követően esetlegesen megszerzett vagyontárgyak – kezeléséhez való jogát.

Ez a csődbe ment adós valamennyi ingó és ingatlan vagyontárgyára vonatkozik. E mechanizmus célja a hitelezők érdekeinek védelme.

Általánosan megfogalmazva, a vagyonkezelő megjelenik a csődbe ment adós lakóhelyén vagy székhelyén, hogy az ott található vagyontárgyakról leltárt készítsen. E tekintetben a vagyonkezelőnek különbséget kell tennie a csődbe ment adós kizárólagos tulajdonában álló vagyontárgyak és az olyan vagyontárgyak között, amelyek tekintetében harmadik személyek tulajdonjogi igényt támaszthatnak.

A vagyonkezelő az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítése során biztosítja, hogy a csődbe ment adós vagyontárgyainak értékesítése a hitelezők érdekét a lehető legjobban szolgálja. E vagyontárgyak értékesítése céljából a vagyonkezelőnek engedélyt kell szereznie a bíróságtól. Az ingó és ingatlan vagyontárgyakat a kereskedelmi törvénykönyvben foglaltaknak megfelelően kell értékesíteni. Az értékesítésből származó bevételt a fizetésképtelenségi eljárásra hivatkozással megnyitott bankszámlán kell elhelyezni.

2. Túlzott eladósodottság

A bíróság a követelések ellenőrzése, valamint az eszközök és a kötelezettségek értékelése céljából gondoskodik az adós pénzügyi és szociális helyzetének felméréséről.

A bíróság az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás megindításának elhatározását és az értékesíthető vagyontárgyak jelenlétének megállapítását követően értékesíti az adós vagyontárgyait.

A bíróság a vitatott követelésekről határozatot hoz, és elrendeli az adós személyhez fűződő vagyontárgyainak értékesítését. Kizárólag a mindennapi élethez szükséges lakberendezési tárgyak és a szakmai tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, nem szakmai vagyontárgyak mentesülnek az értékesítés alól. A túlzottan eladósodott adós vagyontárgyait az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás keretében a törvény céljával összhangban értékesítik, vagyis az adós pénzügyi helyzetének javítása érdekében, hogy ezáltal lehetővé váljon az adós és a vele egy háztartásban élők emberi méltósággal történő életvitele.

Az adós vagyontárgyaihoz fűződő jogait és a vagyontárgyaival kapcsolatos intézkedéseket a felszámolás során a bíróság által kijelölt felszámoló gyakorolja, illetve hozza meg.

A felszámoló az adós vagyontárgyait megállapodás alapján vagy kényszerértékesítés keretében hat hónapon belül értékesítheti.

Az egyén fizetőképességének helyreállítására szolgáló eljárás joghatásai:

  1. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez elegendő, a bíróság megszünteti az eljárást.
  2. Amennyiben a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez nem elegendő, a bíróság az eljárást emiatt szünteti meg.
  3. Amennyiben az adós kizárólag a mindennapi élethez szükséges lakberendezési tárgyakkal és a szakmai tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, nem szakmai vagyontárgyakkal rendelkezik, a bíróság az eljárást a nem elegendő vagyon miatt megszünteti.
  4. Amennyiben a vagyontárgyak piaci értékkel nem rendelkeznek, vagy az értékesítésükkel járó költségek a piaci értéküket aránytalanul meghaladják, a bíróság az eljárást a nem elegendő vagyon miatt megszünteti.

Az eljárásnak a vagyon elégtelensége miatt történő megszüntetése az adós valamennyi, nem a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó tartozásának megszűnését eredményezi.

Az adós nem a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó tartozásainak megszűnése azonban nem terjed ki az alábbi tartozásokra:

  • az adós helyett a kezes vagy adóstárs által megfizetett tartozások;
  • a törvény 46. cikkében hivatkozott tartozások, vagyis az esedékes tartásdíjak megfizetése és a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak az őket ért testi sérülés miatt járó pénzösszegek.

A törvény 46. cikkében hivatkozott tartozások azonban megszüntethetők, ha az érintett hitelező a szóban forgó tartozások elengedését, átütemezését vagy törlését elfogadta.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

1. Csődeljárás

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment adós automatikusan elveszti a vagyontárgyainak – ezen belül az esetlegesen később megszerzett vagyontárgyak – kezeléséhez való jogát.

Ezt követően az adós vagyontárgyainak kezelésére vagyonkezelő kap megbízást.

Amennyiben a csődbe ment adós jogi személy, a fizetésképtelenségi vagyon a társaság valamennyi eszközét és kötelezettségét magában foglalja, kivéve a tagokat e minőségükben megillető jogokat.

A vagyonkezelőt a hozzáértő és pontos vagyonkezelést a lehető legjobban biztosító személyek köréből választják ki.

A gyakorlatban a kereskedelmi ügyekben eljáró illetékes kerületi bíróságon dolgozó bírók a vagyonkezelőket az ügyvédi névjegyzékből választják ki. A bíróság azonban közjegyzőt vagy könyvelőt/könyvvizsgálót is kijelölhet vagyonkezelőnek, ha ezt a csődbe ment adós érdeke megkívánja.

A kereskedelmi bíróság a kereskedőket érintő összes eljáráshoz hasonlóan a csődeljárásra is hatáskörrel rendelkezik.

Ennélfogva, a kereskedelmi bíróság rendeli el a csődeljárást, határozza meg a kifizetések beszüntetésének napját, jelöli ki az eljárás különböző résztvevőit (csődgondnokot, vagyonkezelőt), határozza meg a követelések bejelentésének határnapját és a követelések ellenőrzéséről szóló jelentés befejezésének határnapját, valamint e bíróság szünteti meg a csődeljárást.

A vagyontárgyak kezelését a bíróság által kijelölt vagyonkezelő végzi, aki értékesíti az adós vagyontárgyait és az elsőbbségi követelésekre és a tulajdoni terhekre vonatkozó szabályokkal összhangban az értékesítésből származó bevételt felosztja a különböző hitelezők között.

A csődgondnok felügyeli a csődeljárás keretében végzett műveleteket, a vagyontárgyak kezelését és az értékesítést. A csődgondnok a tárgyalás során beszámol a felmerülő vitákról és megteszi a fizetésképtelenségi vagyon biztosításához és megőrzéséhez szükséges sürgős intézkedéseket. A csődgondnok vezeti a csődbe ment adós hitelezőinek gyűlését is.

A csődeljárás elrendelését követően a csődbe ment kereskedők elvesztik a vagyontárgyaik kezeléséhez való jogukat és nem teljesíthetnek többé kifizetéseket, illetve az érintett vagyontárgyakkal kapcsolatban ügyleteket és más cselekményeket sem végezhetnek.

2. Túlzott eladósodottság

Az adós kötelezettségeit és a kollektív adósságrendezési eljárás megindításának az adós vagyontárgyait érintő joghatásait illetően megjegyzendő, hogy az adós köteles „helyes magatartást” tanúsítani.

A „helyes magatartás” időszaka alatt az adós:

  • együttműködik az eljárásban részt vevő hatóságokkal és szervekkel oly módon, hogy vállalja a vagyontárgyaira, bevételeire és adósságaira, valamint a helyzetében bekövetkező változásokra vonatkozó tájékoztatás önként történő megadását;
  • képességeinek megfelelően és a lehetőségekhez mérten keresőtevékenységet végez;
  • nem súlyosbítja a fizetésképtelen helyzetét és tartozásainak mérséklése céljából kötelességtudóan jár el;
  • nem részesít előnyben egy adott hitelezőt, kivéve a tartásdíjra jogosult hitelezőket az esedékes tartásdíj tekintetében, a bérbeadókat az adós alapvető szükségleteinek megfelelő lakás esedékes bérleti díja tekintetében, a méltóságteljes életvitelhez nélkülözhetetlen áruk beszállítóit és szolgáltatások nyújtóit, valamint a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak az őket ért testi sérülés miatt járó kártérítés adóssal szembeni behajtásával kapcsolatban az esedékes kifizetések tekintetében;
  • teljesíti az eljárás keretében tett kötelezettségvállalásait.

Az eljárásban kétféle szerv vesz részt attól függően, hogy az eljárás a mediációs vagy bírósági szakaszban van-e.

Az egyezségkötés szakasza a mediációs bizottság előtt zajlik. A mediációs bizottság tagjait a miniszter nevezi ki. A mediációs bizottságnak elnöke és titkára van, és legalább negyedévente egyszer ülésezik. A mediációs bizottságban történő részvételhez a jelentkezőknek többek között erkölcsi bizonyítványt kell benyújtaniuk. A bizottság tagjai a kinevezésüket követően jogszabály alapján kötelesek tájékoztatni a minisztert arról, ha velük szemben büntetőeljárás indul vagy elítélik őket, hogy a helyettesítésükről gondoskodni lehessen. A mediációs bizottság tagjai ülésenként 10 eurós költségtérítést, míg annak elnöke üléseként 20 eurós költségtérítést kap.

A mediációs bizottság különösen arról határoz, hogy elfogadja-e az eljárás megindítása iránti kérelmeket, és hogy a bejelentett követelések elfogadhatók-e. Ezenfelül a mediációs bizottság az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) által végzett vizsgálatot követően elé terjesztett egyezségi megállapodás tervezetét jóváhagyja vagy módosítja.

Amennyiben az eljárás megindításának a bizottság általi elfogadását követő hat hónapon belül a javasolt tervet az érdekelt felek nem fogadják el, a bizottság az egyezségkötésre irányuló eljárás sikertelenségét jelentésben rögzíti. Az adós a jelentésnek a nyilvántartásban történő közzétételétől számított két hónapon belül a lakóhelye szerinti békebíróságnál bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárást kezdeményezhet. Amennyiben az adós a megjelölt határidőn belül ilyen kérelmet nem terjeszt elő, új kollektív adósságrendezési eljárást csak a jelentés nyilvántartásban történő közzétételét követő két év elteltével indíthat.

Amennyiben a bírósági felügyelettel történő átszervezési eljárás szakasza kezdetét veszi, a feleket a békebíróság elé idézik, amely felhívhatja a feleket arra, hogy bocsássák a rendelkezésére az összes olyan dokumentumot és információt, amely lehetővé teszi az adós eszközeinek és/vagy kötelezettségeinek megállapítását.

A bíróság az elé terjesztett információk alapján átszervezési tervet készít, amely az adós kötelezettségvállalásainak teljesítését lehetővé tevő intézkedéseket tartalmaz.

A bíróság által elkészített átszervezési terv legfeljebb hét évig érvényes és néhány esetben érvényét veszítheti (különösen akkor, ha az adós az átszervezési tervben rögzített kötelezettségeit nem teljesíti).

3. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében az adós döntéshozatali jogkörét a vagyonkezelő szerzi meg, aki elkészíti a leltárt és átszervezési tervet vagy a vagyontárgyak értékesítésére és felosztására vonatkozó tervet készít. Az adós eljárásával a vagyonkezelési eljárásban kijelölt vagyonkezelő munkáját nem akadályozhatja.

4. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós nem értékesíthet vagy terhelhet meg jelzáloggal vagyontárgyat, illetve semmilyen kötelezettséget nem vállalhat a kirendelt bíró engedélye nélkül. A kirendelt bíró leltárat vesz fel és elemzi a vállalkozás helyzetét, valamint szükség esetén szakértői segítséget vesz igénybe.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fent említett különböző eljárások, a hitelezőkkel való egyezségkötési eljárás kivételével, nem szüntetik meg a hitelezők elsőbbségi követeléseit.

1. Egyezség a hitelezőkkel

A vagyonon fennálló terhek kedvezményezettjének minősülő és a szavazásban részt vevő hitelező az elsőbbségi hitelezői jogállását elveszti (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

2. Csődeljárás

„A csődeljárást illetően az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a csődeljárás megindítását követően jogszabály, bírósági végzés vagy megállapodás alapján beszámítás többé nem végezhető, még az ezt megelőzően keletkezett követelések esetén sem, ha azok a csődeljárás megindításáig a likviditás, kifizethetőség és helyettesíthetőség három követelménye közül az egyiket nem teljesítették. Habár a csődeljárás megindítása ennélfogva kizárhatja a jogszabály alapján történő beszámítást, ebből nem szabad arra következtetni, hogy e tilalom teljes körű vagy visszaható hatályú lenne. A csődeljárás megindítása nem érinti a jogszabályon alapuló beszámítást, ha annak feltételei a csődeljárás megindítása előtt teljesültek. A fellebbviteli bíróság (Cour d’appel) megállapította, hogy „a köztes időszak az ilyen típusú beszámítást nem gátolja meg. A kifizetések beszüntetése ellenére is végezhető jogszabály alapján beszámítás. Ez nem az adós eljárása, mivel arra az ő tudomásán kívül kerül sor; a kereskedelmi törvénykönyv 445. cikke erre nem tér ki.”

A bíróság beszámítást a kollektív adósságrendezési eljárás megindítását követően nem rendelhet el. A bíróság ugyanakkor a köztes időszakban elrendelhet beszámítást, feltéve hogy a vonatkozó végzés jogerőssé vált (nem fellebbezhető). Ebben az esetben a beszámítás kizárólag a végzés meghozatalának napjától érvényes.

Egyértelmű, hogy megállapodáson alapuló beszámításra a kollektív adósságrendezési eljárás megindítását követően nem kerülhet sor. Ezenfelül beszámítás a köztes időszakban sem történhet, mivel az a kereskedelmi törvénykönyv 445. cikke alapján érvénytelenséggel szankcionált, szabálytalan fizetési módnak minősül[1].”

Megjegyzendő azonban, hogy a pénzügyi biztosítékokról szóló 2005. augusztus 5-i törvény (loi du 5 août 2005 sur les garanties financières) a fent említett szabályok alóli kivételekről rendelkezik, például olyan beszámítási megállapodás esetén, amelyet a felek a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján (vagy akár azt követően, lásd a pénzügyi biztosítékokról szóló 2005. augusztus 5-i törvény 18. és azt követő cikkei) köthetnek meg.

3. Vagyonkezelés

A vagyonkezelést, a hitelezőkkel történő egyezségkötést és a kifizetések felfüggesztését illetően a beszámítás nem végezhető el azt követően, hogy az adósok a jogaik és vagyontárgyaik feletti rendelkezési szabadságukat elvesztették.


[1] „La compensation comme garantie d’une créance sur un débiteur en faillite”, Pierre HURT, J.T., 2010., 30. o.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az egyik fő nehézség, amellyel a csődeljárás megindítását követően a vagyonkezelők találkoznak, a csődeljárás megindítása előtt megkötött aktuális szerződésekkel kapcsolatos. A csődeljárás megindítása napján automatikusan megszűnő munkaszerződések kivételével (a munka törvénykönyvének (Code du travail) 12-1. cikke) hagyományosan elfogadott az, hogy a fennálló szerződések egészen addig hatályban maradnak, amíg azokat a vagyonkezelő meg nem szünteti.

A vagyonkezelőnek az érdekeket kell mérlegelnie annak eldöntése során, hogy ezek a szerződések átmenetileg hatályban maradjanak-e. Amennyiben a szerződés olyan kikötést tartalmaz, amelynek értelmében a szerződés az egyik fél csődjének megállapítása esetén megszűnik, a vagyonkezelőnek arról kell döntenie, hogy kívánja-e vitatni e kikötés alkalmazhatóságát (tekintettel arra, hogy az ilyen kikötések érvényessége vitatható; például az ilyen kikötések üzlethelyiség-bérlet esetén Belgiumban érvénytelennek minősülnek).

Főszabály szerint mindenesetre a vagyonkezelő kizárólagos feladata, hogy válasszon az ilyen szerződések teljesítése vagy megszüntetése között. Amennyiben a másik szerződő fél, aki a szerződés csőd miatti automatikus megszűnésére hivatkozik, ezt vitatja, a vagyonkezelő bizonytalan kimenetelű eljárásnak és a fizetésképtelenségi vagyon terhére további költségeknek teszi ki magát [1].


[1] Források: „Les procédures collectives au Luxembourg”, Yvette HAMILIUS és Brice HELLINCKX (a 3. fejezet szerzői), Editions Larcier, 2014., 86. o.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

1. Egyezség a hitelezőkkel, csődeljárás, a kifizetések felfüggesztése és vagyonkezelési eljárás

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban, a csődeljárásban, a kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban és a vagyonkezelési eljárásban a kereskedőkkel és vagyontárgyaikkal szemben vezetett végrehajtási intézkedéseket felfüggesztik. A Nagyhercegségben azonban egyetlen jogszabály sem akadályozza meg a hitelezőket abban, hogy az adós vagyona épségének megőrzését célzó intézkedéseket tegyenek.

Ezekben az eljárásokban az adós a vagyontárgyaival többé már nem rendelkezhet szabadon. „A csődeljárás elrendelésétől az eljárás befejezéséig kizárólag a csődbe ment adóssal szemben érvényesen kereset nem nyújtható be olyan vagyontárgyak tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi vagyon részét képezik (Lux. 1935. január 12., Pas. 14, 27. o.). „A csődeljárás során a nem biztosított hitelezők és az általános elsőbbségi hitelezők nem nyújthatnak be a csődbe ment adóssal vagy a vagyonkezelővel szemben keresetet, hanem kizárólag a követelésüket jelenthetik be, vagy a követelésük elismerése iránti keresetet terjeszthetnek elő” (Cass. 1997. november 13., Pas. 3030, 265. o.).

Bizonyos esetekben azonban (a kifizetések felfüggesztését vagy a vagyonkezelést illetően) értékesítésre irányuló cselekmények a kereskedelmi bíróság által kirendelt személy támogatásával végezhetők.

Ezenfelül a csődeljárás elrendelésével a még nem esedékes tartozások esedékessé válnak és a kamat felszámítása félbeszakad.

2. Túlzott eladósodottság

A kollektív adósságrendezést illetően a mediációs bizottságnak az adós kérelmét elfogadó határozata automatikusan felfüggeszti az adós vagyontárgyaira vezetett összes végrehajtási intézkedést, a tartási kötelezettséggel kapcsolatos intézkedések kivételével, a kamat felszámítása félbeszakad, és a még nem esedékes tartozások esedékessé válnak.

Az egyezségi megállapodás meghiúsulása esetén a békebíróság, amely előtt a bírósági szakasz majd zajlik, a fentieknek megfelelő feltételekkel bármely végrehajtási intézkedést felfüggeszthet.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításakor folyamatban lévő peres eljárásokat a vagyonkezelő e minőségében eljárva érvényesen folytathatja. Ilyen helyzetben azonban a felperesnek az eljárást szabályossá kell tennie a vagyonkezelő bevonásával, mivel kizárólag a vagyonkezelő jogosult a csődbe ment adós képviseletére.

Amennyiben az eljárás az adóssal szemben folyik, az eljárást a csődeljárás előtt megindító hitelezők biztosítékot igényelnek, amelyet a felszámolás során igénybe vehetnek. Ez a biztosíték azonban nem érvényesíthető, mivel a csődeljárás megindításával az adós elveszti a vagyontárgyak kezeléséhez való jogát.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

1. Csődeljárás

A csődeljárás megindításáról szóló hirdetménynek Luxemburgban forgalmazott egy vagy több napilapban történő közzététele azt a célt szolgálja, hogy a hitelezők tájékozódhassanak az adós csődjéről. Ezt követően a hitelezőknek a biztosítékokkal együtt be kell jelenteniük követeléseiket a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság hivatalánál a csődeljárás megindításáról szóló végzésben rögzített határidőn belül. A bírósági alkalmazott a követeléseket nyilvántartásba veszi és erről elismervényt ad.

A követelésbejelentést alá kell írni, és annak tartalmaznia kell a hitelező vezetéknevét, utónevét, foglalkozását és lakcímét, valamint a követelés összegét, a követelés jogcímét, továbbá a követeléshez kapcsolódó garanciákat és biztosítékokat. Ezt követően a bejelentett követeléseket a vagyonkezelő, a csődbe ment adós és a csődgondnok jelenlétében megvizsgálják.

Amennyiben ezen eljárás során vita merül fel, a hitelezőket beidézik abból a célból, hogy keresztkérdések keretében részletezzék követelésüket, azok lényegét és jelöljék meg azok pontos összegét.

Amennyiben a vagyonkezelő azonosítani tudta a hitelezők között felosztható vagyontárgyakat, összehívja a hitelezőket, hogy találkozó keretében mutassák be könyvelésüket, és e találkozó keretében a hitelezők véleményezhetik a felosztási tervet.

Amennyiben nincs elegendő vagyontárgy, a csődeljárást a bíróság megszünteti.

Amennyiben a vagyonkezelő a hitelezői igények kielégítésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a hitelezők panaszt nyújthatnak be a csődgondnoknál, aki szükség esetén a vagyonkezelő helyébe lép.

2. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében a vagyonkezelő tájékoztatja a hitelezőket az átszervezési terv vagy a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terv részleteiről.

Ebben az esetben előfordulhat, hogy a hitelezőket észrevételek megtételére kérik fel. A hitelezőknek a tájékoztatásuktól számított 15 napon belül be kell jelenteniük a bírósági hivatalnak, hogy elfogadják vagy pedig ellenzik a tervet, amely kizárólag akkor hajtható végre, ha azt a hitelezőknek több mint a fele, akik egyúttal a kötelezettségek több mint a felét képviselik, elfogadja.

3. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban hitelezői gyűlést hívnak össze, hogy a hitelezők a kirendelt bíró által tett egyezségi javaslatokat megvitathassák. Ennélfogva, a hitelezőknek be kell jelenteniük követeléseiket, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy elfogadják-e az egyezségi javaslatot.

Ezt követően a hitelezők az egyezség jóváhagyására irányuló találkozón észrevételeket is tehetnek. A hitelezők az egyezséget jóváhagyó végzés ellen fellebbezhetnek is, ha a hitelezői gyűlésre őket nem hívták meg vagy az egyezségi javaslat ellen szavaztak.

4. Túlzott eladósodottság

Az egyezségi megállapodás megkötésére irányuló szakaszban a hitelezők először is bejelentik követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál. Ezt követően a hitelezők aktívan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hivatkozott szolgálat egyezségkötési tervet fogadjon el.

Az adósságrendezési ügyekben eljáró mediációs bizottság ezt követően összehívja a hitelezőket és ismerteti az egyezségkötési tervben foglalt javaslatokat. Ahhoz, hogy az egyezségkötési terv elfogadottnak minősüljön, azt legalább a hitelezők 60%-ának, akiknek a követelései egyúttal az összes követelés 60%-át megtestesítik, el kell fogadnia. Amennyiben valamely hitelező nem ad választ, úgy kell tekinteni, hogy egyetért a tervvel.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a vagyonkezelők a csődbe ment adóst és a hitelezőket is képviselik. Ebben a kettős szerepében a vagyonkezelő nem csak a csődbe ment adós vagyonának kezeléséért felel, hanem felperesként, illetve alperesként nyomon követheti az összes olyan eljárást, amely a hitelezők javára biztosítékként felhasználandó vagyon megőrzésére irányul, és ezt a vagyont a hitelezők közös érdekében behajthatja vagy gyarapíthatja (fellebbviteli bíróság, 1880. július 2., Pas. 2, 49. o.).

A vagyonkezelő a hitelezőknek a csődbe ment adós vagyontárgyaiból álló közös biztosítéka tekintetében keresetet indíthat, amelynek célja e vagyontárgyak behajtása, megóvása vagy értékesítése (fellebbviteli bíróság, 2015. február 25., Pas. 37, 483. o.).

A csődeljárás megindítását követően fennálló szerződéseket illetően a vagyonkezelőnek döntenie kell arról, hogy e szerződéseket érdemes-e megszüntetnie, vagy pedig előnyösebb lenne azokat továbbra is teljesíteni, amennyiben azokból vagyontárgyakra lehet szert tenni az adós kötelezettségeinek későbbi teljesítése céljából.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A követeléseit minden hitelezőnek be kell jelentenie, tekintet nélkül a követelés természetére, valamint arra, hogy elsőbbségi követelésnek minősül-e. Ez alól kivételt jelentenek a fizetésképtelenségi vagyonból eredő követelések, vagyis azok a követelések, amelyek később, a csődeljárás érdekében merülnek fel (például a vagyonkezelő költségei, a csődeljárás megindítását követően esedékessé váló bérleti díj, stb.).

A csődeljárás megindítását követően a fizetésképtelenségi vagyonból eredő és a csődeljárásból vagy a csődbe ment vállalkozás bizonyos tevékenységeinek folytatásából származó követeléseket a vagyon hitelezők közötti felosztását megelőzően teljesíteni kell. A fizetésképtelenségi vagyonból eredő követeléseket ezért minden esetben a többi hitelező követelését megelőzően kell teljesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

1. Csődeljárás

A csődeljárásban a csődeljárás megindításáról szóló végzést több helyen is közzéteszik (sajtó, a kereskedelmi bíróságnál történő nyilvántartásba vétel), hogy a fennálló helyzetről értesüljenek a csődbe ment adós hitelezői és magukat bejelenthessék (a kereskedelmi törvénykönyv 472. cikke).

A hitelezők ezt követően a kereskedelmi bíróság hivatalánál bejelentik a követeléseiket és benyújtják az igazoló dokumentumaikat (a kereskedelmi törvénykönyv 496. cikke).

A hitelezők követeléseinek bejelentésére szolgáló formanyomtatvány online az alábbi linken érhető el: A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr/creances/declaration-creance.html

A követeléseket az értékesítésért felelős vagyonkezelő ellenőrzi, aki azokat egyúttal vitathatja is (a kereskedelmi törvénykönyv 500. cikke).

A vitatott bejelentett követeléseket a bíróság elé kell terjeszteni.

Amennyiben azonban bizonyos jogviták a tárgyukra tekintettel nem tartoznak a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság hatáskörébe, azokat az ügy érdemében döntéshozatalra hatáskörrel rendelkező bíróság elé kell utalni. Ezeket a jogvitákat azonban egyúttal a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bíróság elé is kell utalni, hogy az 504. cikkel összhangban hozzon végzést az érintett hitelezők által az egyezségi tárgyaláson követelhető összegeket illetően (502. cikk).

2. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezség megkötésére irányuló eljárásban az egyezséget kezdeményező adósnak a kérelmében meg kell jelölnie a hitelezők személyazonosságát és címét, valamint a követeléseik összegét (az 1886. április 14-i törvény 3. cikke).

A hitelezőket ajánlott levélben értesítik (az 1886. április 14-i törvény 8. cikke), amelyben felhívják őket, hogy vegyenek részt az egyezségi tárgyaláson.

A meghívót sajtó útján is közzéteszik.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők nyilatkoznak a követeléseik összegéről.

A fentieknek megfelelően azok a hitelezők, akiknek a követeléseit vagyontárgyon fennálló teher biztosítja és a szavazásban részt vesznek, elveszítik az elsőbbségi hitelezői jogállásukat (az 1886. április 14-i törvény 10. cikke).

3. A kifizetések felfüggesztése

A kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban az adósnak a hitelezők jegyzékét is be kell nyújtania, amely jegyzék tartalmazza a hitelezők nevét, címét és a követeléseik összegét.

A hitelezőket a tárgyalásra ajánlott levélben (a kereskedelmi törvénykönyv 596. Cikke), valamint a sajtó útján hívják meg.

A tárgyalás során a hitelezőknek a követeléseik összegéről nyilatkozniuk kell (a kereskedelmi törvénykönyv 597. cikke).

4. Vagyonkezelés

A vagyonkezelési eljárás keretében a követelések bejelentésére és elfogadására nem vonatkozik külön eljárás. Az adós a kérelmében köteles tájékoztatni a bíróságot a hitelezők kilétéről.

Ezeket a hitelezőket aztán a bíróság tájékoztatja az általa kijelölt vagyonkezelők által készített átszervezési tervről vagy a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervről.

5. Adósságrendezési eljárás

A túlzottan eladósodott adós hitelezőinek a kollektív adósságrendezésről szóló értesítés nyilvántartásban való közzétételétől számított egy hónapon belül be kell jelenteniük a követeléseiket az adósságrendezési tájékoztató és tanácsadó szolgálatnál.

A követelés bejelentésének meg kell felelnie a túlzott eladósodottságról szóló 2013. január 8-i törvény végrehajtásáról szóló, 2014. január 17-i nagyhercegi rendelet (règlement grand-ducal du 17 janvier 2014 portant exécution de la loi du 8 janvier 2013 concernant le surendettement) 6. és 7. cikkének.

A hitelezők számára A link új ablakot nyit megbejelentési formanyomtatvány áll rendelkezésre.

A mediációs bizottság megvizsgálja, hogy a követelések elfogadhatók-e.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődjog alapelve, hogy az egyes hitelezők a követelésük összegével arányosan egyenlő részre jogosultak.

A biztosított vagy elsőbbségi követeléssel rendelkező egyes hitelezők kapnak először kielégítést.

Az elsőbbségi hitelezők rangsorát jogszabály határozza meg közérdek alapján (ingatlantulajdonosok, jelzálogjogosultak, a vállalkozás tőkéjét terhelő biztosítékkal rendelkező hitelezők, különösen pedig az államkincstár a legtágabb értelemben véve).

A vagyonkezelő általában a polgári törvénykönyv (Code civil) 2096–2098, 2101. és 2102. cikkét veszi alapul.

A vagyonkezelőnek a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat alapján minden egyes követelést ellenőriznie kell.

A nem biztosított hitelezők számára rendelkezésre álló nettó vagyont a kereskedelmi törvénykönyv 561. cikkének első bekezdésével összhangban arányosan kell felosztani.

A vagyonkezelő azt követően, hogy tudomást szerzett a bíróság által meghatározott díjak összegéről, rangsorolta az elsőbbségi hitelezőket és megállapította a nem biztosított hitelezők között felosztható összeget, a vagyontárgyak felosztására vonatkozó tervet készít, amelyet először a csődgondnok elé terjeszt. A vagyonkezelő a kereskedelmi törvénykönyv 533. cikkével összhangban az összes hitelezőt meghívja, ajánlott levélben, az elszámolás bemutatására szolgáló ülésre, és a levélhez mellékeli a vagyonfelosztási terv egy példányát.

A csődbe ment adóst az ülésről bírósági végrehajtó útján történő kézbesítéssel vagy luxemburgi napilapban történő közzététellel tájékoztatják.

A vagyonkezelő az elszámolás bemutatására szolgáló ülésről felvett, a vagyonfelosztási terv alapján készült jegyzőkönyvet aláírás céljából benyújtja a csődgondnoknak és a bírósági alkalmazottnak, kivéve ha a vagyonkezelő által bemutatott elszámolást valamelyik hitelező vitatja.

Az elszámolás bemutatását követően a vagyonkezelő fizet a hitelezőknek.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

1. Csődeljárás

A csődeljárásban a vagyonkezelő a kifizetések teljesítését követően kérelmezheti az eljárás megszüntetését, amelyet a csődeljárást lezáró, megszüntető végzés követ.

A kereskedelmi törvénykönyv 536. cikke alapján a csődbe ment adóssal szemben, akinek büntetőjogi felelősségét gondatlanság vagy csalás miatt nem állapították meg, a hitelezők a továbbiakban nem járhatnak el, kivéve ha a szóban forgó adós vagyona a csődeljárásnak a vagyon elégtelensége miatti lezárását követő hét éven belül gyarapodott.

A kereskedelmi törvénykönyv 586. cikke alapján a csődbe ment adós, aki a tőketartozását, annak kamatait és járulékait teljeskörűen megfizeti, a legfelsőbb bírósághoz (Cour supérieure de justice) benyújtott ilyen tárgyú kérelem alapján mentesülhet.

2. Egyezség a hitelezőkkel, a kifizetések felfüggesztése és a vagyonkezelési eljárás

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásban, a kifizetések felfüggesztésére irányuló eljárásban és a vagyonkezelési eljárásban a bíróságnak a vonatkozó intézkedést jóváhagyó határozata megszünteti az eljárást.

A bíróság a csődbe ment adóssal szemben polgári vagy büntetőjogi szankciókat alkalmazhat.

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a csődöt a csődbe ment adós kirívóan súlyos kötelezettségszegése okozta, a csődbe ment adóst eltilthatja attól, hogy közvetlenül vagy más személy révén vállalkozási tevékenységet végezzen. A tilalom a társaságokban döntéshozatali jogkört magában foglaló pozíció betöltésére is vonatkozik.

Kereskedelmi társaságok csődje esetén az egyéb polgári jogi szankciók között szerepel a csődeljárásnak az igazgatókra történő kiterjesztése, valamint a polgári törvénykönyv 1382. és 1383. cikke (általános jogi felelősség), valamint a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 59. és 192. cikke (loi sur les sociétés commerciales) alapján indítható keresetek.

A csődbe ment adóssal szemben büntetőjogi szankció (csődbűntett esetén) is alkalmazható.

A hitelezőkkel történő egyezségkötésre irányuló eljárásokban az ezen eljárásból előnyt szerző személyeknek a vagyonuk gyarapodása esetén a hitelezőik javára térítést kell fizetniük (a csődeljárás elkerülése céljából a hitelezőkkel kötött egyezségről szóló 1886. április 14-i törvény 25. cikke).

A hitelezőkkel kötött egyezség az alábbi tartozásokat nem érinti:

  • adók és kormányzati terhek;
  • elsőbbségi joggal, jelzáloggal vagy fedezettel biztosított követelések;
  • tartással kapcsolatos követelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően marad vagyon, a hitelezők az eljárás lezárásáról hozott végzésben elfogadott felosztási feltételekkel összhangban a követelésük teljes összegére vagy annak egy hányadára jogosultak.

Ha a csődbe ment adós büntetőjogi felelősségét gondatlanság vagy csalás miatt nem állapították meg, a hitelezők a továbbiakban az adóssal szemben nem járhatnak el, kivéve, ha az adós vagyona a csődeljárás lezárását követő hét éven belül gyarapodott.

A hitelezők a polgári törvénykönyv 1382. és 1383. cikke alapján is indíthatnak keresetet a csődbe ment adós igazgatóinak általános jogi felelősségének megállapítása érdekében, illetve szintén keresetet indíthatnak a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 59. és 192. cikke alapján (az ügyvezetők és cégvezetők felelőssége a megbízásuk teljesítéséért).

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A csődeljárás iránti kérelem költségei beletartoznak a fizetésképtelenségi vagyon költségeibe.

Mivel ezek a költségek a csődeljárás érdekében merülnek fel, azokat a vagyonkezelő a csődeljárás alá vont vagyonból fizeti ki, mielőtt a fennmaradó vagyont felosztja a hitelezők között.

A jogsegélyről és a deficiteljárásokról szóló 1893. március 29-i törvény (loi du 29 mars 1893 concernant l’assistance judiciaire et la procédure en débet) 1. és 2. cikke rögzíti azokat a költségeket, amelyek a fizetésképtelenségi eljárásban megkövetelt alakiságokból erednek, és meghatározza ezek kifizetési sorrendjét, ha nem áll rendelkezésre elegendő vagyon.

Az illetékes kerületi bíróság a vagyonkezelő díját a 2003. július 18-i nagyherceg rendelet (règlement grand-ducal du 18 juillet 2003) alapján határozza meg.

A vagyonkezelő a kereskedelmi ügyekben eljáró kerületi bírósághoz a behajtott vagyon alapján a költségekre és díjakra vonatkozó nyilatkozatot nyújt be.

A kereskedelmi törvénykönyv 536-1. cikkének második bekezdése szerint a vagyon elégtelensége miatt lezárt csődeljárás költségeit és díját a jogsegélyről és a deficiteljárásokról szóló 1893. március 29-i törvényben rögzített feltételek szerint a közvetett adók beszedéséért felelős hivatal (Administration de l’Enregistrement) előlegezi meg.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

1. Csődeljárás

A csődeljárás megindításáról szóló végzés megállapíthatja a kifizetések csődbe ment adós általi beszüntetésének napját, amelynek a végzés napját meg kell előznie. Ez a nap azonban a végzés keltét megelőző hat hónapnál régebbi nem lehet.

A hitelezők érdekének védelmében a kifizetések beszüntetése és a végzés kelte közötti időszak „köztes időszaknak” minősül.

Az ezen időszak alatt végzett bizonyos cselekmények, amennyiben azok a hitelezők jogait csorbíthatják, semmisek. Ezek a jogok különösen az alábbiak:

  • a csődbe ment adós által ingyenesen vagy a szóban forgó vagyontárgy értékénél nyilvánvalóan jóval alacsonyabb áron értékesített ingó vagy ingatlan vagyontárggyal kapcsolatos aktusok;
  • a még nem esedékes tartozások tekintetében készpénzben vagy átutalással, eladással, beszámítással vagy más módon teljesített valamennyi kifizetés;
  • az esedékessé váló tartozások tekintetében készpénztől eltérő formában vagy kereskedelmi eszközökkel teljesített minden kifizetés;
  • a kifizetések beszüntetése előtt vállalt tartozások tekintetében az adós által biztosított jelzálog vagy más, tulajdonhoz fűződő jog.

Más aktusok esetén azonban a semmisség elve nem automatikusan alkalmazandó.

Következésképpen egyes, az esedékessé váló tartozások tekintetében a csődbe ment adós által teljesített kifizetések, valamint a köztes időszak alatt visszterhesen végzett bármely egyéb aktus érvényteleníthető, ha bizonyítást nyer, hogy a harmadik fél, aki a kifizetésben részesült vagy a csődbe ment adóssal tárgyalt, tudott a kifizetések beszüntetéséről.

Amennyiben a hitelező tudatában van annak, hogy az adós a kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a hitelező a többi hitelező sérelmére nem kérheti a követelésének elsőbbségi kezelését.

A csődeljárás megindításáról szóló végzés napjáig érvényesen megszerzett A link új ablakot nyit megjelzálogjogok és elsőbbségi jogok nyilvántartásba vehetők. A kifizetések beszüntetését megelőző 10 napon belül, vagy azt követően nyilvántartásba vett jogok azonban semmissé nyilváníthatók, ha a jelzálog alapításáról szóló okirat és a bejegyzés között 15-nél több nap telt el.

Végezetül, a hitelezők megtévesztésével végzett aktusok vagy teljesített kifizetések, vagyis amelyeket az adós a hitelezőknek okozott sérelem teljes tudatában tett meg (tehát csökkentette a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, nem tartotta be a követelések kielégítési sorrendjét stb.) semmisnek minősülnek függetlenül attól, hogy mikor került rájuk sor.

A köztes időszak fogalma nem vonatkozik a pénzügyi biztosítéki szerződésekre vagy az értékpapírosítási szervre átruházott jövőbeni követelések eseteire.

2. Egyezség a hitelezőkkel

A hitelezőkkel történő egyezség megkötésére irányuló eljárás során az adós a kirendelt bíró engedélye nélkül vagyontárgyat nem ruházhat át, jelzáloggal nem terhelhet meg, és kötelezettséget nem vállalhat.

3. Vagyonkezelés

Onnantól számítva, hogy a kirendelt bírót a vállalkozás leltárának elkészítése céljából határozatban kijelölték, a kereskedő nem ruházhat át ingó vagyontárgyat, azt nem terhelheti meg biztosítékkal vagy jelzáloggal, nem vállalhat kötelezettséget vagy vehet át ingó vagyontárgyat a kirendelt bíró írásbeli engedélye nélkül, semmisség terhe mellett.

Az is megjegyzendő, hogy a vagyonkezelésről szóló törvény büntetőjogi szankciók alkalmazását írja elő olyan kereskedőkkel szemben, akik vagyonuk egy részét eltitkolták, eltúlozták a kötelezettségeik összegét, vagy olyan hitelezőket vontak be az eljárásba, akiknek a követelései eltúlzottak.

4. Túlzott eladósodottság

Adott esetben a bíró szociális, oktatási vagy pénzügyi igazgatási segítséget nyújtó személyeket jelölhet ki annak biztosítása érdekében, hogy az adós jövedelmének nem a tartozások törlesztésére szánt részét a rendeltetésének megfelelő célra használják fel.

Ezek a személyek a munkájuk végzése során intézkedéseket hozhatnak annak elkerülése céljából, hogy a bevétel ezen részét a rendeltetésétől eltérő célra fordítsák, illetve annak érdekében, hogy az adóssal egy háztartásban élő személyek ne szenvedjenek sérelmet.

Utolsó frissítés: 29/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Magyarország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A jogi személyek fizetésképtelenségi eljárásait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályozza.

A Cstv. kétféle fizetésképtelenségi eljárást szabályoz: a csődeljárást és a felszámolási eljárást.

A csődeljárás olyan reorganizációs célú eljárás, amelynek során a fizetésképtelenséggel küzdő adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet annak érdekében, hogy fizetőképessége helyreálljon.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők - az adós teljes felszámolási vagyonának hitelezők közötti felosztására irányuló eljárás során - meghatározott szabályok szerint kielégítést nyerjenek.  Mindazonáltal a felszámolási eljárást meg kell szüntetni, ha az adós a tartozásait és az eljárás költségeit teljes egészében kifizeti, vagy ha a hitelezőivel egyezséget tud kötni az adósságrendezés feltételeiről, és az egyezséget a bíróság jóváhagyja.

Részben eltérő, sajátos szabályokat tartalmaznak pl. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit, a civil szervezeteket, valamint a pénzügyi szektor vállalkozásait (hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat, biztosítókat, befektetési vállalkozókat, közraktárakat,) szabályozó törvények.

A pénzügyi szektor vállalkozásainál csődeljárás nincs, de az állami felügyeletnek már a pénzügyi helyzet romlásának korai szakaszában is van lehetőségei beavatkozni a fizetésképtelenség bekövetkezésének elkerülésére, valamint az ügyfelek védelme és kártalanítása érdekében pénzalapokat kell létrehozni (Kárrendezési Alap, Befektető-védelmi Alap, Betétbiztosítási Alap).

A pénzügyi szektor vállalkozásainál a felszámolást a pénzügyi szervezetek állami felügyelete jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank kezdeményezheti, a bíróságnál, miután visszavonta a tevékenységi engedélyt.

A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) csődeljárására és felszámolási eljárására a civil szervezetekről szóló törvény tartalmaz néhány eltérő szabályt, egyebekben a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Természetes személyek adósságrendezési eljárása (magáncsőd törvény)

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. Célja az adós és hitelezői közötti együttműködéssel csődvédelem mellett az adósságrendezés jogi kereteinek  megállapítása. A törvény elsősorban a jelzáloghitel adósokat védi, különösen azokat, akik már tartós késedelemben vannak, többfelé eladósodtak, és lakóingatlanukat kényszerértékesítés veszélyezteti.

Az eljárás bíróságon kívül kezdődik, az elsőhelyi jelzáloghitelező koordinálásával. Bírósági csődnyitásra akkor kerül sor, ha nincs bíróságon kívüli megegyezés. A bírósági eljárás is először egyezségkötésre irányul, ha az egyezséget nem szavazzák meg, a bíróság határozza meg az adósságrendezés feltételeit.

A Kormány felállította az állami Családi Csődvédelmi Szolgálatot. Ez a szervezet fontos szerepet játszik az adósságrendezési eljárásban.  A Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e a törvényi feltételeknek, vezeti az eljárások adatairól az állami nyilvántartást, és foglalkoztatja a családi vagyonfelügyelőket. A családi vagyonfelügyelők a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat látnak el, végrehajtják a bíróság határozatait, támogatják az adóst,  felügyelik az adós gazdálkodását, az adós értékesíthető vagyonát ők értékesítik és fizetik ki a hitelezőket.

A sikeres adósságrendezési eredménye az, hogy az eljárás során elengedett tartozásokat az adóstól később nem lehet követelni, a hitelezők pedig kiszámítható időtartamon belül megkapják követelésük meghatározott hányadát.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása jelenleg még nincs bejelentve a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá.

A Cstv. értelmében csődeljárást az adós szervezet indíthat - a legfőbb szervének előzetes beleegyezésével - formanyomtatvány felhasználásával, az eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az adós nem nyújthat be ilyen kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy a felszámolásának az elrendeléséről már első fokon döntés született,. Az újabb csődeljárás megindítása iránti kérelem előterjeszthetőségének feltétele és időbeli korlátja a korábbi csődeljárás során fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítése, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számított 2 év letelte, illetve a korábbi kérelem hivatalból történő elutasítása esetén az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számított egy év eltelte.

Felszámolási eljárás főszabályként az adós fizetésképtelensége esetén, adósi vagy hitelezői kérelemre vagy – a Cstv-ben meghatározott egyes esetekben – a bíróság által hivatalból indítható. A Cstv. tételesen meghatározza felszámolás megindítását kezdeményezők körét, és szabályozza a kérelemre, illetőleg a hivatalból történő eljárás rendjét.

Mindkét eljárás kollektív adósságrendezési eljárás, az adós hitelezői kötelesek azokban részt venni, és az eljárás időtartama alatt más módon vagy más eljárásban nem érvényesíthetnek igényt az adóssal szemben.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás:

Adós vezetője nyújthatja be, ügyvéd vagy jogtanácsosi képviselet kötelező.

Az adós ellen egyszerre csak egy csődeljárás indítható, és nem lehet ellene folyamatban felszámolási eljárás sem. Újabb csődeljárás csak akkor indulhat, ha az adós a korábbi eljárásban érvényesített tartozásait rendezte és azóta még nem telt el 2 év. Ha pedig a korábbi csődeljárást a bíróság a formai hibák miatt hivatalból elutasította, az ettől számított egy évig újabb csődeljárást nem lehet kezdeményezni.

Felszámolási eljárás

Kezdeményezheti az adós, a hitelező, a korábbi végelszámolási eljárásban közreműködő végelszámoló, és a törvényben meghatározott esetekben bíróság vagy közigazgatási hatóság. Pl. a bíróság akkor kezdeményezi, ha a csődeljárásban nem jött létre egyezség, vagy ha cégbírósági törvényességi felügyeleti jogkörében rendeli el a súlyosan jogszabálysértő cég megszüntetését.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós csődvagyona a számviteli jogszabályok szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök összessége.

A csődeljárás alatt szerzett vagyonnövekmény is a csődvagyon részét képezi.

A csődvagyon kezelésével kapcsolatos jogokat az adós megtartja, de a vagyonfelügyelő kontrollja mellett. Felszámolási eljárásban az adós nem tartja meg a csődvagyon felett a vagyon kezelésével kapcsolatos jogokat, ezek a feladatok a felszámolóhoz kerülnek. A felszámoló az adós szervezet törvényes képviselője, ő végzi el – bírósági kontroll mellett - a hitelezői igények regisztrációját, minősítését a csődvagyon értékesítését, és a bevétel hitelezők közötti felosztását.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A Cstv. értelmében az adós a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a törvényben felsorolt gazdálkodó szervezet lehet. A csődeljárásban az adós indítja meg az eljárást, az eljárás alatt gazdasági tevékenységét folytathatja. Az adós vezető tisztségviselői és tulajdonosai a jogaik gyakorlásában nincsenek korlátozva, de  jogaikat a vagyonfelügyelő részére törvényben biztosított jogok sérelme nélkül gyakorolhatják. Az adós a vagyonfelügyelővel együttműködve ellátja a követelések nyilvántartásba-vételét, besorolását, a vagyonfelügyelő bevonásával a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készít az egyezségi tárgyalásra. Az egyezségi megállapodás tartalmazza az adós és hitelezői megállapodását az adósság rendezésének feltételeiről és mindarról, amit a reorganizáció érdekében a felek fontosnak tartanak.

A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban annak kezdő időpontjáig hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. Csődeljárásban továbbá az is hitelező, akinek a csődeljárás alatt vagy jövőben esedékessé váló követelését a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette, a felszámolási eljárásban pedig akinek a követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.

A vagyonfelügyelő a csődeljárásban a bíróság által kirendelt fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy. A vagyonfelügyelőnek a vagyonfelügyelői tevékenység ellátására egy általa foglalkoztatott, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt kell kijelölnie. Feladata az adós gazdasági tevékenységének a figyelemmel kísérése a hitelezői érdekek szem előtt tartása mellett a megkötendő egyezség érdekében, a hitelezői követelések nyilvántartása, az egyezségi javaslat elkészítésében való közreműködés, az egyezségi tárgyaláson elfogadott döntések jegyzőkönyvének ellenjegyzése.

Felszámoló a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet (fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására feljogosított jogi személy), aki a felszámolás alatt álló szervezet törvényes képviselője, de egyben a hitelezői érdekek érvényesítője is, ellátja továbbá a törvény által számára előírt feladatokat. A felszámoló szervezetekkel szemben a jogszabály szigorú személyi és szakmai követelményeket támaszt. rendszeres szakmai továbbképzésre is kötelezettek.

A felszámoló szervezet felszámolóbiztost jelöl ki a felszámolói tevékenység lefolytatására.

A felszámoló szervezet és a felszámolóbiztos neve a jogi személyről vezetett bírósági nyilvántartásba is bekerül.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás bíróság előtti polgári nemperes eljárás. A  Cstv-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári perrendtartás szabályai irányadók, a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő eltérésekkel. A bíróság rendeli el a csődeljárást és - az adós fizetésképtelenségének megállapítása eredményeképpen , vagy a törvényben meghatározott esetekben a más bíróság, hatóság vagy a végelszámoló megkeresése alapján- a felszámolási eljárást.  A bíróság az eljárás megindításakor kirendeli a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből. Felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a hitelezők kérelmére ideiglenes vagyonfelügyelői jogkörrel rendeli ki a bíróság a felszámolót, aki a felszámolás elrendeléséig felügyeli az adós tevékenységét.

A vagyonfelügyelő, felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásokat a bíróság bírálja el, és jogszabálysértő intézkedés vagy mulasztás esetén kötelezi a vagyonfelügyelőt, illetve a felszámolót a jogszabályoknak megfelelő tevékenységre, ennek megszegése esetén pedig elmozdítja az eljárásból és újat jelöl ki.

Csődeljárás alatt az adóst csődvédelem illeti meg, a végrehajtási eljárások szünetelnek, az adós a korábbról felhalmozott adósságok megfizetésére fizetési haladékot, moratóriumot kap.

Ha a csődeljárásban a Cstv-ben előírt többség elfogadja a csődegyezséget, és ez megfelel a törvényes feltételeknek, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, és az adós annak betartására köteles.

Ha az egyezségkötés nem jön létre, a bíróság hivatalból elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárásban is sor kerülhet az adós és a hitelezők között egyezségkötésre. A bíróság kitűzi az egyezségi tárgyalást a felszámolási eljárásban, és ha az egyezséget megszavazták, és az megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt jóváhagyja. Felszámolásban  feltétele az egyezség jóváhagyásának, hogy az egyezség folytán az adós fizetésképtelensége megszűnjön, és a privilegizált követelések kiegyenlítésre kerüljenek vagy azok fedezete rendelkezésre álljon.

A bíróság dönt a csődeljárás és a felszámolási eljárás befejezetté nyilvántartásáról vagy az eljárások megszüntetéséről.

Ha a felszámolási eljárás az adós jogutód nélküli befejezésével zárul, a bíróság értesítése alapján a cégbíróság törli a felszámolással megszüntetett adóst a cégjegyzékből, a civil szervezetet pedig a civil szervezetek nyilvántartásából

Felszámolási eljárásban a munkavállalók számára a bérkifizetést Bérgarancia Alapból adott juttatás garantálja, a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott feltételekkel.

Az eljárás megindításának joghatásai:

A Cstv. értelmében csődeljárásban a bíróság az adós kérelme alapján, azonnali ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről intézkedik. A kérelem érdemi vizsgálatára ezt követően kerül sor, melynek során a bíróság a törvényben meghatározott esetekben a kérelem hivatalbóli elutasításáról, ha pedig erre nem kerül sor, a csődeljárás elrendeléséről határoz. A csődeljárás az erről szóló végzés Cégközlönyben való közzétételével veszi kezdetét. A csődeljárás megindításának hatása, hogy az adóst a 120. napot követő második munkanap 0 órájáig fizetési haladék illeti meg (szűk kivételekkel) a pénzkövetelések teljesítése vonatkozásában, a moratórium meg is hosszabbítható legfeljebb 365 napig. A fizetési haladék időtartama alatt csak a jogszabályban megjelölt követelések kifizetése teljesíthető, a pénzfizetési kötelezettség nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, az adósnak tehát reális lehetősége van a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program elkészítésére.

Ha a bíróság az adós fizetésképtelenségét – a törvényben meghatározott valamely fizetésképtelenségi ok fennállása esetén – megállapítja, az adós felszámolását végzéssel elrendeli, annak jogerőre emelkedését követően a Cégközlönyben közzétett végzéssel kirendeli a felszámolót, a végzés tartalmazza a hitelezők felhívását a követelés bejelentésére. A felszámolási vagyon védelmét szolgálja, hogy a tulajdonosi jogok a felszámolási eljárás elrendelésével megszűnnek, a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak az adós képviseletében eljáró felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

A felszámolás az adós teljes vagyonának hitelezők közötti felosztására irányul, a felszámolási eljárásba vont vagyonra vonatkozó végrehajtási eljárásokat is meg kell szüntetni. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások az eljáró bíróság előtt folytatódnak. A felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog pedig a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az adós által a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból a jogosult követelését kielégítheti, ezt követően a fennmaradó összeget át kell adnia a felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A felszámolási eljárás időszakában minden hitelező csak az eljárásba való bejelentkezéssel érvényesíthet az adós ellen igényt, bíróságon kívül nem lehet beszámítási jogot érvényesíteni, ide nem értve a nemzetközi kereskedelmi szokványok alapján elvégzett pozíciólezáró nettósítást. Ha azonban korábbról a hitelező és az adós között per van folyamatban, a hitelező az ott érvényesített követelését beszámíthatja az adóssal szemben fennálló tartozásába.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Önmagában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának nincs olyan törvényi hatálya, hogy amely az adós által korábban kötött szerződéseket megszüntetné. A szerződések megszüntetésére az eljárás keretében van mód, csődeljárás alatt a vagyonfelügyelő kontrollja alatt, felszámolási eljárásban pedig az adós törvényes képviselőjeként a felszámoló mondja fel a szerződéseket. A felszámoló t megilleti a szerződések azonnali hatályú felmondásának joga, vagy a szerződésektől történő elállás joga.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Az adós vagyonára végrehajtást nem lehet vezetni, a zálogjogosult hitelező a zálogtárgyat nem értékesítheti, a fizetésképtelenségi eljárásban történik meg az adósságok rendezése.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A korábban megindított pereket a korábban eljáró bíróság fejezi be. Ha a pert az adós elvesztette, a pernyertes fél hitelezőként bekapcsolódik a felszámolási eljárásba. Ha pert az adós megnyerte, a részére járó vagyontárgy vagy pénzösszeg a csődvagyonba kerül. A Cstv. több helyen előírja a hitelezők tájékoztatását a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló feladataként.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Hitelezői választmányt alakíthatnak vagy hitelezői képviselőt választhatnak, akikkel a felszámoló konzultálni köteles, tájékoztatási kötelezettsége van velük szemben, és egyes intézkedésekhez a hallgatólagos vagy kifejezett hozzájárulásuk kell.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós vagyonát a felszámoló auditált internetes értékesítési portálon adhatja el, nyilvános értékesítési eljárásban, a legjobb ajánlatot tevő vevő részére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Mind a korábban keletkezett, mind pedig a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező tartozásokat a hitelező úgy érvényesítheti, hogy hitelezőként bejelenti az igényét a csődeljárásba, illetve a felszámolási eljárásba.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A hitelezők követeléseit a fizetésképtelenségi szakértő (csődeljárásban a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárásban a felszámoló) veszi nyilvántartásba, a vitatott igényeket a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé terjeszti elbírálásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A zálogtárgy értékesítéséből származó bevételt – egyes ráfordítások levonását követően – a felszámoló a zálogjogosult kifizetésére fordítja. A fennmaradó összeget a felszámolási közbenső mérleg vagy felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás szerint osztja szét a hitelezők között a Cstv-ben meghatározott kielégítési rangsort figyelembe véve.

Egyéb vagyontárgy értékesítését követően a bevétel a felszámolási közbenső mérleg, illetve a felszámolási zárómérleg elfogadását követően osztható fel, a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztás és a Cstv-ben meghatározott kielégítési sorrend figyelembe vételével.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárásban és felszámolási eljárásban is köthet az adós egyezséget a hitelezőkkel. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt a bíróság jóváhagyja, és az eljárást befejezetté nyilvánítja. Ebben az esetben az adós tovább folytatja a működését. A hitelezők az egyezségben meghatározott módon és mértékben jutnak a követelésükhöz, az ezt meghaladó összeg megfizetése alól az adós mentesül.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A bíróság által jóváhagyott egyezséggel zárult csődeljárást követően a hitelezők az egyezségben meghatározott mértékben és ütemezés szerint jutnak a követelésükhöz. Ha az adós a z egyezséget nem tartja be, a hitelezők végrehajtási eljárást kezdeményezhetnek, vagy kezdeményezhetik az adós felszámolását.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A hitelezők regisztrációs díjat fizetnek. A fizetésképtelenségi eljárás (csődeljárás, felszámolási eljárás) kezdeményezése illetékköteles. Egyebekben a felmerülő költséget az adós viseli.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A felszámoló vagy a hitelezők ezeket az ügyleteket keresettel megtámadhatják, és kérhetik a jogügylet érvénytelenségének megállapítását. Az adóshoz ilyen módon visszakerült vagyon a csődvagyont növeli.

A hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatt a felszámoló vagy a hitelezők pereket indíthatnak az adós volt vezetői ellen., arra hivatkozva, hogy a volt vezetők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha ez bebizonyosodik, az adós volt vezetőjének az általa okozott kárt kell a hitelezők számára megtérítenie.

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Málta

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok) és csődeljárások (társulások és kereskedők)

A nemzeti jog alapján a fizetésképtelenségi eljárások alanyainak két formája azonosítható: kereskedelmi társulások és kereskedők. E személytípusokra eltérő szabályok vonatkoznak. A kereskedelmi társulások közkereseti társaságokra, betéti társaságokra és korlátolt felelősségű társaságokra oszthatók.

Az összes fenti (természetes és jogi) személy ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás, mindazonáltal eltérő eljárások, szabályok és jogi előírások alkalmazandók. A közkereseti társaságok, betéti társaságok és kereskedők ellen konkrétan csődeljárás (Málta Törvényei, 13. fejezet) indítható. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok a csődeljárás keretében minden szempontból kereskedőknek minősülnek. A 13. fejezetben szereplő fogalommeghatározás szerint „kereskedő” bármely olyan személy, aki saját nevében hivatásszerűen kereskedelmi tevékenységet folytat, ideértve a kereskedelmi társulásokat is.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Reorganizációs eljárás társaságok ellen az 1995. évi társasági törvény 386. fejezetének 327–329B. cikke alapján indítható.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A legfőbb szerv, az ügyvezető szerv, a kötvénytulajdonosok, a hitelező(k) vagy a hozzájárulást teljesítő(k) határozatát követően a társaság bíróság előtt eljárást indíthat a társaság felszámolására és ezt követő megszüntetésére, amennyiben képtelen fizetni tartozásait. A 386. fejezet 214. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a következő teszt alkalmazandó:

A társaságot a tartozásainak fizetésére képtelennek kell tekinteni, ha

a)    a társaság valamely végrehajtási jogcímnek a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 273. cikkében meghatározott bármely végrehajtási cselekmény útján a társasággal szemben történő érvényesítésétől számított huszonnégy hét elteltével sem egyenlíti ki a tartozását részben vagy egészben; vagy

b)    a bíróság számára kielégítő módon bizonyítást nyert, hogy – a társaság függő és jövőbeni kötelezettségeit is figyelembe véve – a társaság nem tudja fizetni a tartozásait.

A bíróság lehetővé teszi a felek számára, hogy előadják ügyüket, és adott esetben dönt arról, hogy fennállnak-e a fizetésképtelenség kritériumai, mely utóbbi esetben a bíróság elrendeli a felszámolást, és a fizetésképtelenség bekövetkezése napjának a 386. fejezet 223. cikke értelmében azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmet benyújtották a bírósághoz.

Fizetésképtelenség esetén a felszámolást elrendelő végzés meghozatala és a fizetésképtelenség megállapítására irányuló kérelem bírósághoz történő benyújtása közötti időszakban a bíróság bármikor kijelölhet ideiglenes vagyonfelügyelőt, akit megbízhat a társaság vagyonának vagy üzleti tevékenységének kezelésével a kinevezéséről szóló végzésben meghatározottaknak megfelelően. Az ideiglenes vagyonfelügyelő egészen a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig vagy a felszámolás iránti kérelem elutasításáig hivatalában marad, kivéve, ha ezt megelőzően lemond, vagy a bíróság nyomós okból visszahívja.

Fizetésképtelenség – önkéntes felszámolás

A fentiektől eltekintve a társaság önként megszűnhet, és ha az ügyvezetők véleménye szerint a társaság vagyona nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a tartozásokat, hitelezői gyűlést kell összehívni a hitelezők bizalmát élvező fizetésképtelenségi szakértő (és/vagy felszámoló bizottság) kinevezése céljából, aki (amely) megbízást kap arra, hogy a társaságot bírósági eljárás nélkül felszámolja. A követendő szabályokat a 386. fejezet 277. és azt követő cikkei rögzítik.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Rendkívüli határozatot követően a társaság, az ügyvezető szerv határozatát követően az ügyvezetők vagy a társaság hitelezőinek értékben több mint felét képviselő társasági hitelezők a bíróság előtt reorganizációs eljárást kezdeményezhetnek (a 386. fejezet 329B. cikke értelmében vett helyreállítási eljárás), ha a társaság képtelen vagy valószínűsíthetően hamarosan képtelenné válik tartozásainak fizetésére. Akárcsak az előző esetben, a társaságot a tartozásainak fizetésére képtelennek kell tekinteni, ha

a)    a társaság valamely végrehajtási jogcímnek a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 273. cikkében meghatározott bármely végrehajtási cselekmény útján a társasággal szemben történő érvényesítésétől számított huszonnégy hét elteltével sem egyenlíti ki a tartozását részben vagy egészben; vagy

b)    a bíróság számára kielégítő módon bizonyítást nyert, hogy – a társaság függő és jövőbeni kötelezettségeit is figyelembe véve – a társaság nem tudja fizetni a tartozásait.

A bíróság határoz a társaság reorganizációjáról, azaz a társaság üzleti tevékenységének a bíróság által meghatározott ideig (jelenleg ez egy egyéves időszak, amely további 1 évvel meghosszabbítható, a folyamatban levő módosítások alapján ugyanakkor ez az időszak négy hónapra csökken, amely további négy hónapos időszakokkal összesen legfeljebb tizenkét hónapra hosszabbítható meg) történő kezelésére irányuló kérelem bíróság elé terjesztésétől számított húsz munkanapon belül a társaság helyreállítását elrendelő végzést bocsát ki.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Bármely hitelező – attól függetlenül, hogy kereskedelmi vagy egyéb követeléssel rendelkezik-e, és akkor is, ha a tartozás még nem járt le – sommás csődeljárást indíthat az elsőfokú polgári bíróság előtt az adós vagy annak törvényes képviselője ellen az adós csődjének megállapítását kérve.

A csőd megállapításának kritériuma az, hogy az adós felfüggessze tartozásainak kifizetését. A bíróság meghozza a csődöt megállapító határozatát, és egy vagy több csődgondnokot jelöl ki a kereskedelmi törvénykönyv 13. fejezete értelmében rájuk ruházott feladatok ellátása céljából.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Fizetésképtelenségi eljárás (társaságok) (beleértve az önkéntes hitelezői felszámolást is)

A társaság összes vagyontárgya értékesítésre kerül az adós kötelezettségeinek fedezése céljából. Nincs különbség az adós vagyonának már részét képező és az adóshoz a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően került vagyontárgyak között.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedőkkel, valamint közkereseti társaságokkal és betéti társaságokkal kapcsolatos csődeljárásokban az összes ingó és ingatlan vagyontárgy részét képezheti az értékesítendő vagyonnak. Csőd esetén a csőd megállapítására vonatkozó határozat meghozatalát követően a csődbe ment adós a jogszabály erejénél fogva elveszíti a teljes vagyonának kezeléséhez való jogát attól függetlenül, hogy e vagyona az üzleti tevékenységéhez kapcsolódik-e vagy sem, ide nem értve a mindennapi létfenntartását szolgáló vagyon kezeléséhez való jogát.

Az adós vagyonát a csődgondnok birtokolja, aki pedig a bíróság jóváhagyásával jogosult e vagyont értékesíteni és átruházni. A csőbe ment adós romlandó vagyontárgyait bírósági engedély megszerzését követően engedéllyel rendelkező árverező bevonásával kell értékesíteni.

Ehhez nem romlandó áruk és más vagyontárgyak esetében is szükséges a bíróság engedélye.

Ilyen körülmények között a bíróság a megítélése szerint a csődbe ment adós és a hitelezők érdekét leginkább szolgáló utasításokat ad akkor is, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek lehetővé teszik a csődgondnok számára a csődbe ment adós üzleti tevékenységének helyreállítását vagy vagyonának gyarapítását, amennyiben ez a hitelezők javát szolgálja.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A bíróság, amint elrendeli a társaság felszámolását annak fizetésképtelenségére tekintettel, fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki.

A 386. fejezet szerint a fizetésképtelenségi szakértőnek olyan természetes személynek kell lennie, aki jogi vagy mérlegképes könyvelői és/vagy könyvvizsgálói képzettséggel rendelkezik, illetve a fizetésképtelenségi szakértői feladatok ellátására alkalmas és megfelelő személyként szerepel a cégnyilvántartásban.

További korlátozást jelent, hogy egy adott személy nem járhat el a társaság fizetésképtelenségi szakértőjeként, amennyiben a társaság felszámolását megelőző négy évben bármikor a társaság ügyvezetői vagy titkári tisztségét töltötte be, vagy a szóban forgó társaságban vagy azzal összefüggésben más tisztséget látott el.

A bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározásában, hogy kinek kell a fizetésképtelenségi szakértő díjazását megfizetnie. Főszabály szerint a fizetésképtelenségi szakértő díjazását a társaság vagyonából kell fedezni. Amennyiben azonban erre a vagyon nem elegendő, a bíróság elrendelheti, hogy a díjazást más (kapcsolódó) személyek fizessék a bíróság utasítása szerinti alapon.

A 386. fejezet 296. cikke értelmében a társasági tisztségviselők (ügyvezetők és társasági titkár) hatáskörei a fizetésképtelenségi szakértő kinevezésével megszűnnek, ezért az ügyvezetők, köztük a képviselők és a társaság titkára sem jogosult a felszámolás alatt álló társaság nevében és javára ügyletet kötni. A fizetésképtelenségi szakértő a felügyelete vagy ellenőrzése alá von minden olyan vagyontárgyat és jogot, amelyet indokoltan a társaságénak tekint.

A 386. fejezet 238. cikke értelmében a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő a bíróság vagy a felszámoló bizottság jóváhagyásával

a) a társaság nevében és képviseletében pert vagy egyéb bírósági eljárást indíthat, és ilyen eljárásokban védekezhet;

b) a társaság üzleti tevékenységét folytathatja, amennyiben az a felszámolás szempontjából szükséges vagy hasznos;

c) a jogszabály szerinti rangsoruknak megfelelően kielégítheti a hitelezőket;

d) bármely egyezséget vagy megállapodást megköthet a hitelezőkkel vagy magukat hitelezőnek valló, illetve olyan személyekkel, akiknek (állításuk szerint) jelenlegi vagy jövőbeni, biztos vagy függő, bizonyított követelése vagy kártérítési, illetve olyan követelése áll fenn a társasággal szemben, amelynek révén a társaságnak felelőssége merül fel, továbbá bármely ilyen kérdést választott bíróság elé utalhat;

e) a hozzájárulást teljesítőket vagy állítólagosan hozzájárulást teljesítőket teljesítésre hívhatja fel, és a társaságnak a társaság és a hozzájárulást teljesítők vagy állítólagosan hozzájárulást teljesítők, más adósok vagy állítólagos adósok között fennálló vagy feltételezések szerint fennálló jelenlegi vagy jövőbeni, biztos vagy függő, bizonyított tartozásaival, kötelezettségeivel és követeléseivel vagy kártérítési kötelezettségeivel vagy követeléseivel kapcsolatban, valamint a társaság vagyontárgyaival vagy felszámolásával bármely módon kapcsolatos vagy azokat bármely módon érintő kérdésekben – a felek megállapodása szerinti feltételekkel – egyezséget vagy megállapodást köthet, valamint az ilyen felhívás, tartozás, kötelezettség vagy követelés teljesítése céljából bármely biztosítékot igénybe vehet, és azokat teljes mértékben teljesítheti.

f) a társaságot minden ügyben képviselheti, és minden olyan intézkedést megtehet, amely a társaság üzleti tevékenységének felszámolásához és vagyonának felosztásához szükséges.

Ezenfelül a bíróság úgy rendelkezhet, hogy felszámoló bizottság hiányában a fizetésképtelenségi szakértő bírósági jóváhagyás nélkül jogosult a fenti a) vagy b) pontban említett hatáskörök gyakorlására.

A bíróság által elrendelt felszámolás során a fizetésképtelenségi szakértő általában az alábbiakra rendelkezik hatáskörrel:

a) nyilvános árverésen vagy magánfelek közötti megállapodással egészben vagy részben értékesítheti a társaság ingó és ingatlan vagyontárgyait, köztük bármely jogát;

b) minden cselekményt megtehet, és a társaság nevében és képviseletében minden okiratot, átvételi elismervényt és egyéb dokumentumot aláírhat;

c) a társaság vagyontárgyainak biztosításához szükséges pénzt megszerezheti;

d) meghatalmazottat nevezhet ki, hogy az meghatározott célokból helyette fizetésképtelenségi szakértői minőségben járjon el.

A bíróság által elrendelt felszámolás során a jelen cikkben ráruházott hatáskörök fizetésképtelenségi szakértő általi gyakorlását a bíróság ellenőrzi, és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő a bírósághoz fordulhat e hatáskörök bármelyikének gyakorlásával vagy javasolt gyakorlásával kapcsolatban.

Ha fizetésképtelenség esetén a felszámolást elrendelő végzés meghozatala és a fizetésképtelenség megállapítására irányuló kérelem bírósághoz történő benyújtása közötti átmeneti időszakban a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöl ki, a társaság tisztségviselőinek hatáskörei is megszűnnek annyiban, amennyiben a bíróság – a kijelölésről szóló végzésben meghatározottaknak megfelelően – a vagyonfelügyelőt bízza meg a társaság vagyonának vagy üzleti tevékenységének kezelésével.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 386. fejezet 329B. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a helyreállítási (reorganizációs) végzés hatálya alatt a társaság különleges ellenőr irányítása alatt folytatja rendes tevékenységének végzését.

A különleges ellenőr olyan természetes személy, akivel kapcsolatban a bíróság kielégítő módon meggyőződött arról, hogy bizonyított hozzáértéssel és tapasztalattal rendelkezik üzleti vállalkozások irányítása terén, képzett, és hajlandó elfogadni a kinevezést, továbbá kinevezésével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség.

A különleges ellenőr díjazását a társaság fizeti. A különleges ellenőr kinevezési okiratában a bíróság meghatározza azt a társaság helyreállítását elrendelő végzés kibocsátásától számított legfeljebb tíz munkanapos időszakot, amelyen belül a társaságnak letétbe kell helyeznie a bíróságon egy pénzösszeget, vagy egyéb megfelelő garanciát kell adnia, illetve más olyan megfelelő megállapodásról kell gondoskodnia, amely a bíróság véleménye szerint elegendő a különleges ellenőr díjazásának és a kinevezéséhez kapcsolódó díjak fedezéséhez.

A különleges ellenőr kinevezésekor bármely jogszabály vagy a létesítő okirat és alapszabály szerint a társaságra ruházott jogköröket fel kell függeszteni, hacsak a különleges ellenőr hozzájárulását nem adta e jogkörök gyakorlásához, amely hozzájárulás általánosságban, illetve egy vagy több konkrét ügy vonatkozásában is megadható. Ennek hiányában bármely ilyen jogkör a különleges ellenőrt illeti meg.

Főszabály szerint a különleges ellenőr hatáskörrel rendelkezik az alábbiakra:

a) a társaság összes vagyontárgyát felügyelete vagy ellenőrzése alá vonhatja, és attól kezdődően felel a társaság tevékenységének, üzletének és vagyonának irányításáért, kezeléséért és felügyeletéért.

b) a bíróság tájékoztatását követően visszahívhatja a társaság bármely ügyvezetőjét, és valamely természetes személyt vezetőnek nevezhet ki;

c) személyeket szakmai vagy igazgatási szolgáltatások nyújtásával bízhat meg, és kötelezheti a társaságot azok díjának vagy költségének megfizetésére; valamint

d) összehívhatja a társaság tagjainak vagy hitelezőinek gyűlését.

Ezenfelül a különleges ellenőr a bíróság kifejezett előzetes engedélyével

i. a társaság terhére hat hónapos időtartamot meghaladó kötelezettséget vállalhat;

ii. szükség szerint megszüntetheti a társaság munkavállalóinak munkaviszonyát, hogy biztosítsa a társaság egészének vagy egy részének további életképes működését.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A fentiek szerint a kereskedelmi törvénykönyv csődeljárással foglalkozó címe az irányadó a személyes nevük alatt üzleti tevékenységet folytató kereskedőkre és a társulásokra.

Ami a fizetésképtelenségi szakértőt a csődeljárásban megillető hatásköröket illeti, e fizetésképtelenségi szakértő neve „csődgondnok”, és a „csődgondnok” egy vagy több olyan személy, aki(ke)t a bíróság alkalmasnak tart az e tisztséghez kapcsolódó feladatok megfelelő ellátására akkor is, ha a „csődgondnok” a csődbe ment adós rokona vagy hitelezője.

A tisztségéhez tartozó kötelezettségek elvállalásával a csődgondnok birtokába veszi a csődbe ment adós összes vagyontárgyát, és megszerez a csődbe ment adóst megillető minden jogot. Ezenfelül a csődbe ment adósnak meg kell tennie minden szükséges lépést az adósaival szemben fennálló jogainak megóvása érdekében, és a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyeztetnie az adósainak vagyonát terhelő zálogjogokat. Megtett intézkedéseiért a csődgondnok felel a csődbe ment adóssal szemben.

A csődgondnok a csődbe ment adós felé fennálló tartozások kiegyenlítése érdekében köteles pert indítani, azonban a csődbe ment adós hitelezőinek a követelések értéke alapján számított többségének írásban adott beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül a csődgondnok jogszerűen nem köthet egyezséget, és nem utalhat jogvitát választott bíróság elé.

A csődöt megállapító határozat meghozatalától számított egy hónapon belül a csődgondnoknak el kell készítenie a csődbe ment adós vagyonleltárát.

Mindegyik hitelező jogosult e jegyzéket megtekinteni, és a hitelező, valamint a csődbe ment adós kötelesek segítséget nyújtani a leltár felvétele során.

A leltárnak olyan hiteles jegyzéket kell tartalmaznia, amelyben szerepel a csődbe ment adós összes vagyontárgyának leírása és értékelése.

A csődgondnok nem idegenítheti el a vagyont a bíróság hozzájárulása nélkül, és a teljes eljárás a nyilvánosság ellenőrzése alatt áll. A csődbe ment adós vagy társulás képviseletében a csődgondnok által végzett bármely értékesítésből származó bevételt jegyzékbe kell venni, és az összes nyugtát és számlát megfelelően dokumentálni kell.

A bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a csődgondnokoktól, a csődbe ment adóstól és a hitelezőktől szükség szerint valamennyi információ esküvel történő megerősítését kérje.

Ami az adós (ebben az esetben a csődbe ment személy vagy a csődbe ment társulás) jogköreit illeti, az adós jogosult ellenőrizni, hogy a csődgondnok a jogszabályokkal összhangban és megfelelően intézi-e a csőddel kapcsolatos ügyeket.

Az adós bejelentheti a bíróságnak, ha a csődgondnok által tett lépések nem állnak összhangban a bírósági végzéssel, vagy ha ügyeit a csődgondnok nem megfelelően kezeli.

A csődbe ment adós könyveibe és irataiba mindenkor betekintés nyerhető, ami azt is jelenti, hogy az adós jogosult a bíróság által kinevezett csődgondnok eljárását megismerni, ellenőrizni és megvizsgálni.

Az adós jogszabály alapján létfenntartásra jogosult, ami azt jelenti, hogy a bíróság az adós részére a saját vagyonából meghatározott összegre vonatkozó előirányzatot engedélyez, amelyet a csődgondnok utal ki számára, és amely a saját és családja létfenntartását biztosítja, hacsak nem vélelmezendő, hogy a csődbe ment adós csalárd módon járt el.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Fizetésképtelenségi és reorganizációs eljárások (társaságok) / csődeljárások (társulások és kereskedők)

A 459. fejezet értelmében valamely szerződésben szereplő pozíciólezárási nettósítási vagy egyéb olyan rendelkezés, amely a kölcsönös hitelek, kölcsönös tartozások vagy egyéb kölcsönös ügyletek vonatkozásában az egyik féltől a másiknak járó összegek beszámítását vagy nettósítását írja elő vagy azzal kapcsolatos, annak feltételeivel összhangban a csőd vagy fizetésképtelenség bekövetkezése előtt vagy azt követően is kikényszeríthető olyan kölcsönös hitelek, kölcsönös tartozások vagy kölcsönös ügyletek tekintetében, amelyek az egyik fél csődje vagy fizetésképtelensége előtt merültek fel a következő felekkel szemben:

a) a szerződés felei,

b) bármely kezes vagy valamelyik szerződő félnek biztosítékot nyújtó személy,

c) bármelyik szerződő fél fizetésképtelenségi szakértője, gondnoka, csődgondnoka, ellenőre, különleges ellenőre vagy más hasonló tisztségviselője, valamint

d) a szerződő felek hitelezői.

A fentiek nem vonatkoznak azokra a pozíciólezárási nettósítási megállapodásokra, amelyek megkötésének időpontjában a másik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy fizetésképtelenség miatt a társaság felszámolására és megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása van folyamatban, vagy hogy a társaság bármely alkalmazandó jog szerint hivatalos lépéseket tett a fizetésképtelensége miatti felszámolására és megszüntetésére.

A fentiek akkor sem alkalmazandók, ha a fizetésképtelen fél magánszemély (nem kereskedő) vagy társaságnak nem minősülő kereskedelmi társulás (közkereseti társaság vagy betéti társaság), és a másik fél tudott vagy tudnia kellett a fizetésképtelen féllel kapcsolatban az előző bekezdésben említettel azonos jellegű eseményekről.

A valamely szerződésben pozíciólezárási nettósítási rendelkezés végrehajtására adott felhatalmazást vagy megbízást a másik szerződő fél csődjének vagy fizetésképtelenségének megállapítása nem szünteti meg.

Továbbá bármely más nemzeti jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül semmi sem korlátozhatja vagy késleltetheti a beszámításról vagy nettósításról rendelkező vagy azzal kapcsolatos valamely szerződés bármely, egyébként kikényszeríthető rendelkezésének alkalmazását, és bírósági végzés, valamint a bíróság által vagy egyéb módon kibocsátott parancs, meghagyás vagy hasonló rendelkezés, továbbá semmilyen jellegű eljárás arra hatást nem gyakorolhat. A jelen bekezdésben foglaltak sérelme nélkül ugyanakkor semmi nem korlátozhatja az olyan jogszabály alkalmazását, amely a nettósítást vagy a beszámítást egy konkrét esetben kikényszeríthetetlenné tenné csalás vagy más hasonló ok alapján, vagy a nettósítást, illetve beszámítást akkor tenné kikényszeríthetővé, ha az érintett felek közötti szerződés bármely rendelkezése a nettósítást vagy beszámítást csalás vagy más hasonló ok miatt semmissé teszi.

A jog rögzíti, hogy a szerződő felek jogszerűen tehetik meg az alábbiakat:

  • megállapodhatnak bármely olyan rendszerről vagy mechanizmusról, amely lehetővé teszi a felek számára valamely nem pénzügyi jellegű kötelezettség egyenértékű pénzbeli kötelezettségé való átalakítását és e kötelezettségnek beszámítás vagy nettósítás céljából történő értékelését;
  • bármely beszámítás vagy nettósítás esetén alkalmazandó átváltási arányban vagy az átváltási arány megállapítására használt módszerben állapodhatnak meg, ha a beszámítani vagy nettósítani kívánt összegek eltérő pénznemben vannak kifejezve, és megállapíthatják a nettó összeg kifizetésének pénznemét;
  • megállapodhatnak, hogy bármely szerződés alapján teljesített, konkrétan vagy az ügylet, illetve üzlet típusára vagy kategóriájára történő hivatkozással meghatározott ügyletet vagy egyéb üzletet a szerződésben szereplő beszámítási vagy nettósítási rendelkezések alkalmazásában egyetlen ügyletnek vagy üzletnek kell tekinteni, és hogy a feleknek, a fizetésképtelenségi szakértőknek, a gondnoknak, a csődgondnoknak, az ellenőrnek, a különleges ellenőrnek vagy a felek érdekében eljáró egyéb tisztségviselőnek és a bíróságnak minden ilyen ügyletet vagy üzletet egyetlen ügyletnek vagy üzletnek kell tekinteniük.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 303. cikke értelmében a kiváltságokat, jelzálogokat vagy egyéb terheket, a vagyon vagy jogok átruházását, illetve azok egyéb elidegenítését, valamint a társaság által vagy terhére a vagyonnal vagy jogokkal kapcsolatban végzett kifizetést, végrehajtást vagy egyéb cselekményt és a társaság felszámolását megelőző hat hónapban a társaság által vállalt minden kötelezettséget a hitelezőivel szembeni csalárd előnyben részesítésnek kell tekinteni attól függetlenül, hogy ezen ügylet ingyenes vagy visszterhes-e, ha értéken aluli ügyletnek minősül, vagy előnyben részesítés esetén. Ilyen esetekben az ügylet (csalárd előnyben részesítés) érvénytelen.

Az értéken aluliság meghatározása a következő:

a) a társaság valamely ügyletet értéken alul köt meg, ha

i. a társaság ajándékoz, vagy egyébként olyan feltételekkel köt meg valamely ügyletet, amelyek alapján a társaságnak nem jár ellenérték, vagy

ii. a társaság visszterhes ügyletet köt olyan értékre, amely pénzben vagy pénzértékben kifejezve jelentősen alatta marad a társaság által nyújtott ellentételezés pénzben kifejezett vagy pénzértékének;

Az előnyben részesítés meghatározása a következő:

b) a társaság valamely személyt előnyben részesít, ha

i. az adott személy a társaság hitelezőinek egyike vagy a társaság tartozásai, illetve egyéb kötelezettségei tekintetében kezes vagy garanciavállaló; valamint

ii. a társaság olyat tesz, vagy olyan cselekmény végzését tűri el, amelynek eredményeként mindkét esetben az adott személy olyan helyzetbe kerül, amely a társaság fizetésképtelenség miatti felszámolása esetén jobb annál a helyzetnél, mint amelyben az adott cselekmény vagy mulasztás hiányában lett volna.

A fentiek alól kivételt képez, ha az a személy, akinek javára az ügyletet megkötötték vagy létrehozták, bizonyítja, hogy nem tudta, és nem is volt oka azt hinni, hogy a társaságot fizetésképtelenség miatt valószínűleg meg fogják szüntetni.

A fentieket leszámítva nincs más olyan rendelkezés, amely a szerződésekre közvetlen hatással van.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Semmilyen ad-hoc jogszabály nem foglalkozik a reorganizációs eljárás szerződésekre gyakorolt hatásával.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedelmi törvénykönyv, pontosabban a 485. cikk alapján megsemmisíthető a vagyontárgyat vagy vállalt kötelezettséget átruházó olyan intézkedés, illetve a csődbe ment adós által jogutódlásról ingyenesen vagy visszterhesen tett olyan lemondás, amely a hitelezők kijátszására irányul.

A társasági törvénnyel ellentétben a kereskedelmi törvénykönyv nem határoz meg a Málta Törvényei 386. fejezetének 303. cikkében szereplőhöz hasonló időkorlátot.

Az ilyen fenti esetekben e cselekmények megsemmisíthetők, ha bebizonyosodik, hogy a csődbe ment adós tudott a csőd megállapítására okot adó körülmények fennállásáról.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Amint a fizetésképtelenségi eljárás kezdetét veszi (a társaságot a bíróság fizetésképtelenség miatt megszünteti), a társasággal vagy vagyonával szemben semmilyen kereset vagy eljárás nem indítható (keresetindítási tilalom), kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által meghatározott feltételekkel történik. A jog nem határozza meg, hogy a bíróság milyen esetekben teszi lehetővé valamely hitelező számára bírósági eljárás kezdeményezését vagy folytatását, de általánosságban véve a főszabály az, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során a társaság vagyonát szabályosan, az összes hitelező javát szolgáló módon kell kezelni, és hogy egyes hitelezők a társasággal szemben indított eljárás révén nem juthatnak előnyhöz.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A nemzeti jog a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárások esetében az eljárások felfüggesztéséről rendelkezik. A 386. fejezet 329B. cikkének (4) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) kérelem előterjesztését követően – elutasítás hiányában – vagy a társaság helyreállítására irányuló eljárás során

a) minden folyamatban levő vagy új felszámolási kérelmet fel kell függeszteni;

b) a társaság felszámolásáról és ezt követő megszüntetéséről határozat nem hozható vagy hajtható végre;

c) a társasággal szemben fennálló, pénzügyi jellegű követelések és az azokra tekintettel egyébként esetlegesen esedékessé váló kamatok végrehajtása szünetel;

d) a bérlet időtartama alatt a bérbeadó vagy a bérleti díjra jogosult más személy a társaságnak bérbe adott ingatlannal kapcsolatos bérleti szerződést nem szüntetheti meg, ha a társaság nem tartja be az ingatlan bérletének feltételeit, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

e) nem tehető lépés a társaság vagyonát terhelő biztosíték végrehajtására vagy bármely részletvásárlási megállapodás alapján a társaság birtokában levő vagyontárgyak ismételt birtokbavételére, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

f) a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 16. fejezete szerinti megelőzési célú vagy végrehajtási intézkedés vagy parancs nem hozható a társasággal vagy a társaság vagyonával szemben, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett

feltételekkel történik; valamint

g) a társasággal vagy annak vagyonával szemben nem kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedővel vagy a társulással szemben indított csődeljárás során a csődgondnok bíróság általi kinevezését követően a csődbe ment adós személyével és vagyonával szemben valamennyi eljárást a csődbe ment adós vagy csődbe ment társulás helyett – a 13. fejezet 500. cikkével összhangban – kizárólag a csődgondnok(ok) ellen lehet megindítani.

A hitelező jogosult megismerni, megvizsgálni és ellenőrizni, hogy a csődgondnok hogyan kezeli a csődbe ment adós ügyeit, és a bírósághoz fordulhat, ha a csődgondnok(ok) megsérti(k) jogait.

A helyreállítási eljárásokban a bíróság saját belátása szerint ideiglenes végzéssel haladékot adhat a csődbe ment adós/társulás üzleti tevékenységének helyreállítására.

A társaság helyreállítására irányuló eljárástól eltérően azonban a hitelezők továbbra is indíthatnak keresetet a csődbe ment kereskedőt vagy csődbe ment társulást képviselő csődgondnok ellen.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Amint a fizetésképtelenségi eljárás kezdetét veszi (a társaságot a bíróság fizetésképtelenség miatt megszünteti), a társasággal vagy vagyonával szemben semmilyen kereset vagy eljárás nem indítható (nyugvás), kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által meghatározott feltételekkel történik. A jog nem határozza meg, hogy a bíróság milyen esetekben teszi lehetővé valamely hitelező számára bírósági eljárás kezdeményezését vagy folytatását, de általánosságban véve a főszabály az, hogy a fizetésképtelenségi eljárás során a társaság vagyonát szabályosan, az összes hitelező javát szolgáló módon kell kezelni, és hogy egyes hitelezők a társasággal szemben indított eljárás révén nem juthatnak előnyhöz.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A nemzeti jog a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárások esetében az eljárások felfüggesztéséről rendelkezik. A 386. fejezet 329B. cikkének (4) bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) kérelem előterjesztését követően – elutasítás hiányában – vagy a társaság helyreállítására irányuló eljárás során

a) minden folyamatban levő vagy új felszámolási kérelmet fel kell függeszteni;

b) a társaság felszámolásáról és ezt követő megszüntetéséről határozat nem hozható vagy hajtható végre;

c) a társasággal szemben fennálló, pénzügyi jellegű követelések és az azokra tekintettel egyébként esetlegesen esedékessé váló kamatok végrehajtása szünetel;

d) a bérlet időtartama alatt a bérbeadó vagy a bérleti díjra jogosult más személy a társaságnak bérbe adott ingatlannal kapcsolatos bérleti szerződést nem szüntetheti meg, ha a társaság nem tartja be az ingatlan bérletének feltételeit, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

e) nem tehető lépés a társaság vagyonát terhelő biztosíték végrehajtására vagy bármely részletvásárlási megállapodás alapján a társaság birtokában levő vagyontárgyak ismételt birtokbavételére, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik;

f) a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv 16. fejezete szerinti megelőzési célú vagy végrehajtási intézkedés vagy parancs nem hozható a társasággal vagy a társaság vagyonával szemben, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett

feltételekkel történik; valamint

g) a társasággal vagy annak vagyonával szemben nem kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás, kivéve, ha az a bíróság engedélyével és a bíróság által alkalmasnak tekintett feltételekkel történik.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A kereskedelmi törvénykönyvben foglalt nemzeti jog nem rendelkezik az eljárás szüneteléséről. Mindazonáltal a csődgondnok kérheti, hogy az e tárgyban bíróság elé terjesztett kérelmet a csődeljárást lefolytató bíróság tárgyalja, így a bíróság a csőddel kapcsolatos ügyeket a csődbe ment adós jogainak és kötelezettségeinek megóvásával és arról meggyőződve szabályozhatja és kezelheti, hogy a jogosultságok megtárgyalására és elbírálására a hitelező által előterjesztett kérelemmel összhangban kerül sor.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A hitelezők beavatkozhatnak a fizetésképtelenségi eljárásba, ha igazolják, hogy ahhoz jogos érdekük fűződik, és ilyen módon a bíróság előtt folyamatban levő eljárásban előterjesztéseket tehetnek.

A hitelezőket a folyamatban levő eljárásról a fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatja, aki gyűléseket tart, és a hitelezők kifejthetik véleményüket.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 329B. fejezet 329B. cikke konkrétan rögzíti, hogy a bíróság és a különleges ellenőr is köteles többek között a hitelezők érdekeit legjobban szolgálva eljárni.

A különleges ellenőr a hitelezők gyűlését (gyűléseit) is köteles összehívni; az első hitelezői gyűlésre legkésőbb a kinevezésétől számított egy hónapon belül sort kell keríteni.

E gyűlés(ek) során a különleges ellenőr kinevezi az együttes hitelezői és tagi választmányt, hogy a különleges ellenőrt a társaság üzleti tevékenységének, ügyeinek és vagyonának kezeléséhez és a társaság életképes működésének helyreállításához adott esetben szükséges tanáccsal és támogatással lássa el.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A hitelezők beavatkozhatnak a csődeljárásba, és részt vehetnek abban, ha igazolják, hogy ahhoz jogos érdekük fűződik, és a bíróság előtt folyamatban levő eljárásban előterjesztéseket tehetnek.

A hitelezőket a folyamatban levő eljárásról a csődgondnok tájékoztatja, aki gyűléseket tart, és a hitelezők kifejthetik véleményüket.

A hitelezők szavazhatnak is, és a javaslat szerinti megegyezésről való végső megállapodáshoz az igazolt követeléssel rendelkező hitelezők követeléseinek értéke alapján meghatározott háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A fizetésképtelenségi szakértő a vagyont a társaság vagyontárgyaira vonatkozó legkedvezőbb ajánlat megszerzésével értékesítheti.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A különleges ellenőr nem idegenítheti el a társaság vagyonát a bíróság kifejezett engedélye nélkül vagy a későbbiekben jóváhagyott, a bíróság által tett esetleges módosításokat tartalmazó helyreállítási terv alapján. Minden esetben a bíróság határozza meg vagy hagyja jóvá a társaság eszközeinek elidegenítési módját.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Csődeljárásokban a csődgondnok a társaság vagyontárgyaira vonatkozó legkedvezőbb ajánlat megszerzésével és a bíróság erre vonatkozó engedélyével köteles elidegeníteni a vagyont.

A társulásnak vagy a csődbe ment adósnak a 13. fejezet 498. cikke szerinti helyreállítása során a csődgondnoknak be kell tartania a helyreállítási tervet, azonban a bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra, hogy a csődbe ment adós és a hitelezők érdekét leginkább szolgáló utasításokat adjon.

A hitelező ugyanakkor felléphet a bíróság e jogkörével szemben, ha kellő indokra hivatkozva igazolja, hogy a bíróság fellépése nem szolgálja a hitelezők érdekeit.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Nincs különbség a fizetésképtelenségi eljárás elrendelését követően felmerülő vagy azt megelőzően fennálló követelések között. A fizetésképtelenségi eljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a hivatalos gondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a fizetésképtelenségi szakértő által teljesített szükséges kifizetések, köztük a felszámoló bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a fizetésképtelenségi szakértő által engedélyezett kiadások;

i) a fizetésképtelenségi szakértő által a társaság javára történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személy díjazása a 386. fejezet rendelkezései által előírt vagy lehetővé tett módon;

j) a hivatalos gondnok és a fizetésképtelenségi szakértő díjazása.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nem alkalmazandó

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Nincs különbség a csődeljárás elrendelését követően felmerülő vagy azt megelőzően fennálló követelések között. A csődeljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a csődgondnok által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a csődgondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben a csődgondnok díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő és a nyilvántartást vezető díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a csődgondnok által teljesített szükséges kifizetések, köztük adott esetben a bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a csődgondnok által engedélyezett kiadások;

E tételek megfizetését követően a biztosított hitelezőket a követelésük nyilvántartásba vételének időpontja szerint kell kielégíteni, majd őket követően az összes többi hitelező részére a nyilvántartásba vétel időpontja szerint kell kifizetést teljesíteni. Amennyiben a rangsorban hátrébb álló követelések (nem biztosított hitelezők) kielégítésére nem áll rendelkezésre elegendő forrás, e követelések egy sorban kerülnek kielégítésre.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A követeléseket a fizetésképtelenségi szakértő saját belátása szerint fogadja be. A követelések bejelentésének módjára nem vonatkozik konkrét szabály. Itt rá kell mutatni arra, hogy hivatalos gondnok fizetésképtelenségi szakértőként történő kinevezése esetén a követelések bejelentésére az alábbi formanyomtatványt kell alkalmazni:

HIVATALOS GONDNOK

MFSA részére

Notabile Road

Attard, BKR3000

A felszámolt társaság adatai

1

Név és nyilvántartási szám

2

A felszámolás hatálybalépésének dátuma

A hitelező adatai

3

Vezetéknév, keresztnév és nyilvántartási szám

4

Cím

5

E-mail cím

6

Telefon/mobiltelefonszáma

/

A tartozás adatai

7

A követelés teljes összege, beleértve a felszámolás napján esedékes, nem tőkésített kamatot is

8

A felszámolás napján esedékes, nem tőkésített kamat teljes összege

9

A tartozás eredetének leírása, beleértve a releváns időpontokat is

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

10

A követelést alátámasztó dokumentumokra és/vagy más bizonyítékra vonatkozó adatok (csatoljon hiteles másolatot, és a dokumentumokat folytatólagosan számozza)

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

A biztosíték adatai (ha van ilyen)

11

Az adott/kapott biztosíték típusának leírása

(Szükség esetén csatoljon külön lapokat)

12

A biztosíték nyújtásának/megszerzésének időpontja(i)

13

A biztosított tartozás összege

A hitelező nyilatkozata

14

Alulírott ezúton kijelentem, hogy a jelen formanyomtatványban közölt adatok a legjobb tudomásom szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és teljes körűek:

A hitelező aláírása

Vezetéknév és keresztnév nagybetűkkel

Személyazonosító igazolvány száma

15

Jogi személy képviseletében történő aláírás esetén töltse ki az alábbiakat:

____________________________________________________ nevében és képviseletében

Nyilvántartási szám _________________________ mint a _____________________________.

A követelések bejelentésének határidejét illetően a 386. fejezet 255. cikke lehetővé teszi, hogy a bíróság meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a hitelezőknek igazolniuk kell a tartozásukat vagy követelésüket, vagy e tartozások igazolása hiányában nem részesülnek az esetleges felosztásból.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Semmilyen ad-hoc jogszabály nem foglalkozik a reorganizációs eljárásoknak a követelések bejelentésére, igazolására és elfogadására gyakorolt hatásával.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

Meg kell jegyezni, hogy a máltai jogi szabályozás a fizetésképtelenséggel kapcsolatban nem rögzít határozott hitelezői rangsort, mivel a rangsor nem egy meghatározott jogszabályban, hanem számos jogszabályban szerepel. A követelések rangsorával foglalkozó jogi szabályozás az alábbi:

A 386. fejezet 302. cikke rögzíti, hogy a kötelezettségeinek teljesítésére elegendő vagyonnal nem rendelkező társaság felszámolása során a biztosított és nem biztosított hitelezők jogaira, valamint a követeléseik elsőbbségére és rangsorára a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

A 13. fejezet 535. cikke rögzíti, hogy a zálogjoggal, kiváltsággal vagy jelzáloggal biztosított hitelezők rangsora a mindenkor hatályos jogszabályok szerint alakul.

A 13. fejezet 535. cikke és a 386. fejezet 302. cikke is azt rögzíti, hogy a tartozások rangsorát a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.

A máltai jogban az egyenrangúsági alapelv közvetve a polgári törvénykönyv 16. fejezetének 1996. cikkében található meg, amely rögzíti, hogy az elsőbbség jogszerű indokát kiváltságok, jelzálogjogok és a vagyonelkülönítés kedvezménye képezik. E rendelkezés azt is rögzíti, hogy a hitelező más személy javára jogszerűen alárendelheti, elhalaszthatja a fizetéshez, végrehajtáshoz, rangsorhoz kapcsolódó, valamint egyéb hasonló fennálló vagy jövőbeni jogait, továbbá azok érvényesítéséről lemondhat, vagy módosíthatja azokat. Az ilyen alárendelésre, elhalasztásra, lemondásra, módosításra vagy hasonló cselekményre megállapodással vagy bármely személy, köztük egy másik hitelező felé megtett egyoldalú nyilatkozattal kerülhet sor attól függetlenül, hogy az adott jog a megállapodás megkötésekor vagy a nyilatkozat megtételekor meghatározott-e vagy még meghatározásra vár.

A rangsorban történő eltérések ezért megállapodással hozhatók létre. Következésképpen kiváltságok, jelzálogjogok és a vagyonelkülönítés kedvezménye hiányában az adósok egyenrangúak.

A fentiek értelmében meg kell vizsgálni az egyes követeléseknek elsőbbséget biztosító különféle jogszabályokat, köztük a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 406. fejezetét, a foglalkoztatásról és a vállalati kapcsolatokról szóló törvény 452. fejezetét és a társadalombiztosítási törvény 318. fejezetét.

A héatörvény 62. cikke értelmében:

„A biztos az e törvény alapján valamely jogalany által megfizetendő adó vonatkozásában az adott jogalany gazdasági tevékenységének részét képező eszközök felett speciális kiváltsággal rendelkezik, és a más jogszabályban foglaltak sérelme nélkül a szóban forgó adót az egyéb kiváltsággal érintett tartozást megelőzően kell megfizetni, kivéve az általános kiváltsággal érintett tartozást és a polgári törvénykönyv 2009. cikkének a) vagy b) pontjában említett tartozást.”

A foglalkoztatásról és a vállalati kapcsolatokról szóló törvény 20. cikke értelmében:

„Más jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő legfeljebb háromhavi aktuális munkabérre vonatkozó munkavállalói követelés és a munkavállalót megillető fizetett szabadság, valamint a munkavállalót a munkaviszonyának megszüntetésére vagy arra vonatkozó értesítésre tekintettel megillető ellentételezés a munkáltató vagyonát terhelő kiváltságos követelésnek minősül, és azt minden más kiváltságos vagy jelzáloggal biztosított követelést megelőzően kell kiegyenlíteni:

Ennek feltétele, hogy esetenként a kiváltságos követelés maximális összege hat hónapos viszonylatban a követelés érvényesítésekor fizetendő nemzeti minimálbért ne haladja meg.”

A társadalombiztosítási törvény 116. cikkének (3) bekezdése értelmében:

„Bármely más jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül a jelen cikk alapján az ügyvezető által első osztályú vagy másodosztályú hozzájárulás útján fizetendő összegre előterjesztett követelés kiváltságos követelésnek minősül a munkáltató vagyonát terhelő munkavállalói bérekkel egyenrangú első osztályú hozzájárulás esetén és az érintett önfoglalkoztató vagy önálló vállalkozó személy vagyonát terhelő másodosztályú hozzájárulás esetén, és azokat minden más kiváltságos vagy jelzáloggal biztosított követelést (a munkabért kivéve) megelőzően kell kiegyenlíteni.”

Ezenfelül a polgári törvénykönyv 2088–2095. cikke kifejezetten a kiváltságok prioritási sorrendjével foglalkozik. E cikkek rögzítik, hogy a tartozásokat nyilvántartásba vételük sorrendjében kell kiegyenlíteni. Az azonos napon bejegyzett jelzálogjogok egyenrangúak.

A fizetésképtelenségi eljárásban ugyanakkor a bíróság – amennyiben a vagyon nem elegendő a kötelezettségek teljesítésére – a saját belátása szerint megfelelőnek tartott sorrendben elrendelheti (és a legtöbb esetben el is rendeli) a felszámolás és megszüntetés során felmerült költségek, díjak és kiadások megfizetését, és a bíróság figyelembe veszi a következő általános prioritási sorrendet:

a) a hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által a társaság vagyonának megóvása, értékesítése vagy behajtása során szabályosan felszámítható vagy nála felmerült kiadások;

b) a hivatalos gondnok által vagy felhatalmazása alapján eszközölt kiadások vagy kifizetések, ideértve a társaság üzleti tevékenységének folytatása során felmerült vagy eszközölt kiadásokat, illetve kifizetéseket is;

c) adott esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása;

d) a kérelmező és a kérelemben szereplő minden olyan személy költsége, akinek részére a költségek megtérítését a bíróság engedélyezi;

e) adott esetben a különleges vagyonkezelő díjazása;

f) az ügyek állására vonatkozó jelentések vagy könyvelés elkészítése céljából alkalmazott vagy abban részt venni jogosult személynek járó összeg;

g) az ügyek állására vonatkozó jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítésre vagy az ilyen jelentés előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelem költségeire vonatkozóan a bíróság által végzéssel biztosított költségtérítés;

h) az általa végzett ügykezelés során a fizetésképtelenségi szakértő által teljesített szükséges kifizetések, köztük a felszámoló bizottság tagjainál vagy képviselőinél felmerült és a fizetésképtelenségi szakértő által engedélyezett kiadások;

i) a fizetésképtelenségi szakértő által a társaság javára történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személy díjazása a 386. fejezet rendelkezései által előírt vagy lehetővé tett módon;

j) a hivatalos gondnok és a fizetésképtelenségi szakértő díjazása.

A fizetésképtelenségi eljárás során a fizetésképtelenségi szakértő a hitelezők rangsorát és a felosztást tartalmazó jelentést készít, amelyet a bíróság elé terjeszt. A hitelezők észrevételeket terjeszthetnek elő, ha nem értenek egyet e jelentés tartalmával, és a bíróság helyesbítést írhat elő. A bíróság adott esetben jóváhagyja az említett rangsort és felosztást, és utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy gondoskodjon a hitelezők kielégítéséről.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nem alkalmazandó

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Mindenekelőtt a bevételek felosztására elsősorban a kereskedelmi törvénykönyv 531. cikke és a polgári törvénykönyvben foglalt előírások az irányadók; az utóbbi törvénykönyv rögzíti a jogszabály alapján kiváltsággal és a biztosított jelzáloggal rendelkező hitelezők egymás közötti rangsorát. Ezek a jogszabályi rendelkezések vagy közokirat alapján biztosított hitelezők, akik a rangsorban a nyilvántartásba vétel napja szerint foglalnak helyet, és akikre a kereskedelmi törvénykönyv 535. cikke is irányadó.

Ezt követően az egyszerű (nyilvántartásba nem vett) hitelezők egy sorban szerepelnek a követeléseiknek megfelelően.

Valamely jogalany csődjének megállapítása esetén a megállapítást követő tíz napon belül tárgyalást kell tartani, amelyen a követeléseket a bíróság, a nyilvántartást vezető, a csődgondnok, a csődbe ment adós és a hitelezők megvizsgálják, és azokról leltárat készítenek.

Ezen a tárgyaláson a csődbe ment adóst meghallgatják, és a csődbe ment adós javaslatot tesz az egyezség feltételeire. Ezen a tárgyaláson a felek azt tárgyalják meg, hogy az ügyben szükség van-e választmány felállítására, amelynek eredményeként az összes hitelező helyetti fellépés céljára hitelezői választmányt hoznak létre (azok, akik kiváltság, jelzálogjog vagy zálogjog révén nyilvántartásba nem vett hitelezők), és a hitelezők e választmányt 8 napon belül önállóan megtámadhatják.

Egy második tárgyalásra kerül sor, amelyet ismételten az eljáró bíróság folytat le, és amelyen a hitelezői választmány akkor fogadható el, ha az a csődbe ment adós által esedékesként elfogadott összegek háromnegyedét képviseli.

Ezen eljárást és az összes hitelezőt tartalmazó jegyzék megállapítását követően másik tárgyalásra kerül sor, amelyet az eljáró bíróság folytat le a tárgyalás jogszabályoknak megfelelő közzétételét követően.

Ezen a tárgyaláson az összes hitelezőnek elő kell adnia követelését, és ha a csődgondnok bármely hitelezővel szemben fellép, a hitelezőnek bizonyítania kell a követelését a csődgondnok és a hitelezői választmány felé.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A fizetésképtelenségi eljárás során a jelentés és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő személy, illetve érdekelt fél által emelt kifogás megvizsgálását követően a bíróság rendelkezik a fizetésképtelenségi szakértőnek a megbízása alóli felmentése iránt azt követően, hogy a társaság teljes vagyonát vagy a körülmények által lehetővé tett részét a fizetésképtelenségi eljárás szükségtelen elhúzása nélkül értékesítette, és az esetleges végső kifizetést a hitelezők között felosztotta, továbbá a hozzájárulást teljesítők egymással szembeni jogait rendezte, és a hozzájárulást teljesítők számára adott esetben végső visszatérítést teljesített, és a társaság költségére benyújtotta a beszámolót, feltéve, hogy a felszámoló betartotta a 386. fejezetben szereplő és az általa adott esetben meghatározott egyéb követelményeket.

Ezt követően a bíróság végzést hoz arról, hogy a társaság nevét a végzés napjával törölni kell a nyilvántartásból. Ezt a végzést közölni kell a cégnyilvántartás vezetőjével, aki intézkedik a név törléséről.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A 329B. cikk (12) bekezdése különböző forgatókönyvekről rendelkezik, amelyek között szerepel a helyreállítási eljárás megszüntetése is az alábbiak szerint:

a) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a különleges ellenőr az együttes hitelezői és tagi választmánnyal történő egyeztetést követően azt állapítja meg, hogy a szóban forgó eljárás folytatása a társaság számára nem szolgálna hasznos célt, a bíróságnál a részletes és átfogó okokat is tartalmazó kérelemmel kezdeményeznie kell a társaság helyreállítására irányuló eljárás megszüntetését, és a bíróság elrendeli a társaság bíróság által történő felszámolását.

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban a 386. fejezetben előírt eljárás alkalmazandó.

b) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a különleges ellenőr az együttes hitelezői és tagi választmánnyal történő egyeztetést követően azt állapítja meg, hogy a társaság helyzete olyan mértékben javult, amely lehetővé teszi a tartozásainak kifizetését, a bíróságnál a részletes és átfogó okokat is tartalmazó kérelemmel kezdeményeznie kell a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzés kibocsátását. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, az eset körülményei függvényében általa szükségesnek tekintett előírásokat és feltételeket határoz meg.

Ebben az esetben a társaság életképesen folytatja tevékenységét. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság helyt ad a fent említett kérelemnek.

c) Amennyiben a társaság helyreállítására irányuló eljárás során bármikor a társaság ügyvezetői vagy a legfőbb szerv rendkívüli ülésén részt vevő tagok megállapítják, hogy a társaság helyzete olyan mértékben javult, amely lehetővé teszi a tartozásainak kifizetését, a bírósághoz megfelelően alátámasztó iratokkal és adatokkal együtt kérelmet nyújthatnak be, amelyben megerősítik e megállapításukat, és kérik a bíróságtól a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzés kibocsátását; a bíróság a különleges ellenőr előzetes meghallgatása nélkül nem hozhat a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító végzést. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, az eset körülményei függvényében általa szükségesnek tekintett előírásokat és feltételeket határoz meg.

Az előző esettel egyezően a társaság életképesen folytatja tevékenységét. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság helyt ad a fent említett kérelemnek.

d) A különleges ellenőr a kinevezésének lejártakor köteles a bíróságnak olyan jelentést benyújtani, amely tartalmazza részletes és átfogó véleményét és indokait arra vonatkozóan, hogy a társaságnak van-e észszerű esélye egészben vagy részben életképes működést folytatni, és hogy a jövőben a tartozásainak rendszeres törlesztését lehetővé tevő helyzetben lesz-e.

Amennyiben a különleges ellenőr a végső jelentésében arra az álláspontra helyezkedik, hogy a társaság észszerű eséllyel rendelkezik arra, hogy egészben vagy részben életképesen működjön, a jelentéshez pontos és részletes helyreállítási tervet is kell mellékelnie, amely tartalmazza a társaság életképes működéséhez szükséges valamennyi javaslatot és a helyreállítás megvalósításához adott esetben szükséges magyarázatokat, köztük a pénzügyi erőforrásokkal, a munkavállalók megtartásával és a társaság jövőbeni irányításával kapcsolatos javaslatokat. Az említett helyreállítási tervben részletezni kell a hitelezők követelései egésze vagy egy része kifizetésének javasolt módját is, azt, hogy az összes hitelezővel született-e önkéntes egyezség, vagy hogy javasolt-e, hogy a bíróság jóváhagyja az összes hitelező által jóvá nem hagyott egyezséget.

A végső jelentés és a helyreállítási terv kézhezvételét követően a bíróság saját belátása szerint magyarázatot és pontosítást kérhet, amelyet a bíróság utasításának megfelelően szóban vagy írásban kell megadni. Ezt követően a bíróság a javasolt helyreállítási tervet elutasíthatja vagy egészben, illetve részben elfogadhatja és jóváhagyhatja, továbbá kérheti annak módosítását. Amennyiben a bíróság a különleges ellenőr által előterjesztett helyreállítási tervet az általa elrendelt módosításokkal vagy módosítások nélkül jóváhagyja, a helyreállítási terv a jogszabályokban szereplő valamennyi szempontból hatályos és kötelező az érdekelt felekre nézve. Az eljárás szünetelése abbamarad, amint a bíróság jóváhagyja a helyreállítási tervet.

e) Amennyiben a bíróság a társaság helyreállítására irányuló eljárást megszüntető végzést hoz azon az alapon, hogy a társaság nem rendelkezik észszerű eséllyel az életképes működés folytatására, és a jövőben nem lesz a tartozásainak rendszeres törlesztését lehetővé tevő helyzetben, a társaság bíróság általi felszámolását rendeli el.

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban a 386. fejezetben előírt eljárás alkalmazandó.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A csődeljárás során a jelentés és bármely hitelező vagy hozzájárulást teljesítő személy, illetve érdekelt fél által emelt kifogás megvizsgálását követően a bíróság rendelkezik a csődgondnoknak a megbízása alóli felmentése iránt azt követően, hogy a társaság teljes vagyonát vagy a körülmények által lehetővé tett részét a csődeljárás szükségtelen elhúzása nélkül értékesítette, és az esetleges végső kifizetést a hitelezők között felosztotta, továbbá a hozzájárulást teljesítők egymással szembeni jogait rendezte, és a hozzájárulást teljesítők számára adott esetben végső visszatérítést teljesített, és a társaság költségére benyújtotta a beszámolót, feltéve, hogy a csődgondnok betartotta a 13. fejezetben szereplő és az általa adott esetben meghatározott egyéb követelményeket.

Ezt követően a bíróság végzést hoz arról, hogy a társulás nevét a végzés napjával törölni kell a nyilvántartásból. Ezt a végzést közölni kell a cégnyilvántartás vezetőjével, aki intézkedik a név törléséről.

Természetesen a fentiek a társulásokra vonatkoznak.

Ami a kereskedőket illeti, a kereskedő csődjének megállapítását és a bevételek felosztását követően a csődbe ment adós a nyilvántartást vezetőnek benyújtott kérelemmel kezdeményezheti a bíróság előtti megjelenését, amelynek napjára a bíróság beidézi a csődjében érintett hitelezőket és a csődgondnokot is annak megállapítása érdekében, hogy a kereskedő folytathatja-e a kereskedést.

Amennyiben e kereskedő eljárása nem volt csalárd vagy rosszhiszemű, folytathatja a kereskedést. A kereskedés folytatásának lehetővé tétele azzal a joghatással jár, hogy a csődbe ment adós személye és később szerzett vagyona is mentesül a csőd megállapítását megelőzően vele szemben érvényesíthető valamennyi tartozás alól.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 315. cikkének (1) bekezdése értelmében a hitelező kérheti jogainak helyreállítását bármely olyan féllel szemben, aki véleménye szerint a társaság hitelezői vagy más személy hitelezői kijátszásának szándékával, illetve csalárd célból folytatta a társaság üzleti tevékenységét. Ilyen esetekben a kérelem bírósághoz történő benyújtását követően – a bíróság rendelkezése szerint a társaság valamennyi tartozásáért való felelősség és a társaság egyéb kötelezettségeinek sérelme nélkül – a bíróság megállapíthatja a személyes felelősségét bármely olyan személynek, aki köztudottan részt vett az üzleti tevékenység fent említett módon történő folytatásában.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogokkal foglalkozna.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A társulás vagy kereskedő csődeljárásának megszűnését követően a hitelezők nem rendelkeznek jogokkal, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy a kereskedő vagy a társulás rosszhiszeműen vagy csalárd módon járt el a hitelezőkkel szemben.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A bíróság utasításának megfelelően a költségeket a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet előterjesztő személy vagy a társaság viseli.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

A reorganizációs (a társaság helyreállítására irányuló) eljárásban a társaság viseli az eljárás költségeit.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

A költségeket és kiadásokat a kérelmet előterjesztő személy vagy a csődbe ment személy viseli

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Fizetésképtelenségi eljárások (társaságok)

A 386. fejezet 303. cikke értelmében a kiváltságokat, jelzálogokat vagy egyéb terheket, a vagyon vagy jogok átruházását, illetve azok egyéb elidegenítését, valamint a társaság által vagy terhére a vagyonnal vagy jogokkal kapcsolatban végzett kifizetést, végrehajtást vagy egyéb cselekményt és a társaság felszámolását megelőző hat hónapban a társaság által vállalt minden kötelezettséget a hitelezőivel szembeni csalárd előnyben részesítésnek kell tekinteni attól függetlenül, hogy ezen ügylet ingyenes vagy visszterhes-e, ha értéken aluli ügyletnek minősül, vagy előnyben részesítés esetén. Ilyen esetekben az ügylet (csalárd előnyben részesítés) érvénytelen.

Az értéken aluliság meghatározása a következő:

a) a társaság valamely ügyletet értéken alul köt meg, ha

i. a társaság ajándékoz, vagy egyébként olyan feltételekkel köt meg valamely ügyletet, amelyek alapján a társaságnak nem jár ellenérték, vagy

ii. a társaság visszterhes ügyletet köt olyan értékre, amely pénzben vagy pénzértékben kifejezve jelentősen alatta marad a társaság által nyújtott ellentételezés pénzben kifejezett vagy pénzértékének;

Az előnyben részesítés meghatározása a következő:

b) a társaság valamely személyt előnyben részesít, ha

i. az adott személy a társaság hitelezőinek egyike vagy a társaság tartozásai, illetve egyéb kötelezettségei tekintetében kezes vagy garanciavállaló; valamint

ii. a társaság olyat tesz, vagy olyan cselekmény végzését tűri el, amelynek eredményeként mindkét esetben az adott személy olyan helyzetbe kerül, amely a társaság fizetésképtelenség miatti felszámolása esetén jobb annál a helyzetnél, mint amelyben az adott cselekmény vagy mulasztás hiányában lett volna.

A fentiek alól kivételt képez, ha az a személy – akinek javára az ügyletet megkötötték vagy létrehozták – bizonyítja, hogy nem tudta és nem is volt oka azt hinni, hogy a társaságot fizetésképtelenség miatt valószínűleg meg fogják szüntetni.

Reorganizációs eljárások (a társaság helyreállítása)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a reorganizációs eljárásban (a társaság helyreállítása során) a hitelezők összességének hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és hatálytalanságára vonatkozó szabályokat írna elő.

Csődeljárás (társulások és kereskedők)

Nincs olyan ad-hoc jogszabály, amely a csőd- és helyreállítási eljárásban a hitelezők összességének hátrányt okozó jogcselekmények semmisségére, megtámadhatóságára és hatálytalanságára vonatkozó szabályokat írna elő.

Utolsó frissítés: 15/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

Fizetésképtelenség/csőd - Ausztria

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Az osztrák fizetésképtelenségi jog nem korlátozódik a vállalkozókra. A fizetésképtelenség lehetőségét ugyanis a magánjog a jogképesség részeként határozza meg: bárki lehet fizetésképtelen, akit jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Másfelől nincs köze a cselekvőképességhez. Ez azt jelenti, hogy fizetésképtelen adós lehet bármely természetes személy (akár gyermek is) és (magánjogi és közjogi) jogi személy, a vállalkozási törvénykönyv (Unternehmensgesetzbuch) értelmében vett személyegyesítő társaság (közkereseti társaság [offene Gesellschaft], betéti társaság [Kommanditgesellschaft]) és elhunyt személyek hagyatéka is. Másfelől nem lehetnek fizetésképtelenek a csendestársaságok (stille Gesellschaften) és a polgári jogi társaságok (Gesellschaften bürgerlichen Rechts).

Jogi személy vagy személyegyesítő társaság megszűnését követően a fizetésképtelenségi eljárást mindaddig meg lehet indítani, amíg a vagyont fel nem osztották (a fizetésképtelenségi törvény [Insolvenzordnung – IO] 68. §-a).

A reorganizációs eljárást (Sanierungsverfahren) ide nem értve, csődeljárás (Konkursverfahren) kezdeményezhető a hitelintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatók és biztosítók vagyonával szemben (a banktörvény [Bankwesengesetz – BWG] 82. §-ának (1) bekezdése, a 2018. évi értékpapír-felügyeleti törvény [Wertpapieraufsichtsgesetz – WAG 2018] 79. §-a és a 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény [Versicherungsaufsichtsgesetz – VAG 2016] 309. §-ának (3bekezdése).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségről szóló törvényt módosító 2010. évi törvény (Insolvenzrechtsänderungsgesetz 2010) óta az osztrák jogban egyetlen rendes fizetésképtelenségi eljárástípus létezik. Tényleges irányától függően ugyanakkor különböző elnevezésekkel illetik az eljárást:

A fizetésképtelenségi eljárás megjelölése csődeljárás (Konkursverfahren), ha az eljárás megindításakor nem áll rendelkezésre szerkezetátalakítási terv. A csődeljárás keretében alapvetően sor kerülhet felszámolásra és szerkezetátalakításra is.

A fizetésképtelenségi eljárás elnevezése reorganizációs eljárás, ha az eljárás megindításakor már rendelkezésre áll szerkezetátalakítási terv. Az eljárás az adós átszervezésére irányul. Az eljárás üzleti tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek, személyegyesítő társaságok és elhunyt személyek hagyatéka esetén vehető igénybe (az IO 166. §-a).

Reorganizációs eljárásra sor kerülhet a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével vagy anélkül is (Eigenverwaltung). Az adós akkor őrzi meg a vagyon feletti rendelkezési jogát (a reorganizációs gondnok (Sanierungsverwalter) felügyelete mellett), ha a szerkezetátalakítási tervben legalább 30 %-os részesedést kínál a fizetésképtelenségi hitelezők részére és további dokumentumok is rendelkezésre állnak. Például olyan pénzügyi tervre van szükség, amely igazolja, hogy a finanszírozás 90 napig biztosított.

Az üzleti tevékenységet nem folytató természetes személyek rendelkezésére álló adósságrendezési eljárás (Schuldenregulierungsverfahren) a fizetésképtelenségi eljárás másik változata.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kérelmet maga az adós vagy bármely hitelező előterjesztheti. Reorganizációs eljárás esetén a kérelmet minden esetben az adósnak kell előterjesztenie és rendelkeznie kell szerkezetátalakítási tervvel.

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindításának előfeltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen (az IO 66. §-a). A fizetésképtelenségi eljárást azonnali fizetésképtelenség esetén reorganizációs eljárás formájában is meg lehet indítani (az IO 167. §-ának (2) bekezdése). Korlátlan felelősségű természetes személy taggal nem rendelkező személyegyesítő társaságok, jogi személyek vagyona és elhunyt személyek hagyatéka vonatkozásában túlzott eladósodottság esetén is indítható fizetésképtelenségi eljárás (az IO 67. §-a).

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának további feltétele, hogy rendelkezésre álljon a költségeket fedező vagyon. Legalább a fizetésképtelenségi eljárás kezdeti költségeit fedeznie kell (kivétel: bizonyos esetekben az adósságrendezési eljárás).

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását az interneten hirdetmény formájában teszik közzé (www.edikte.gv.at). A fizetésképtelenségi eljárás megindítása a hirdetmény közzétételét követő naptól vált ki joghatást. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását közhiteles nyilvántartások is rögzítik (ingatlan-nyilvántartás [Grundbuch], cégnyilvántartás [Firmenbuch] stb.).

Ha a fizetésképtelenségi eljárás nem indítható meg azonnal, a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságnak (Insolvenzgericht) ideiglenes intézkedéseket kell elrendelnie a vagyon biztosítása, különösen a megtámadható jogcselekmények elkerülése érdekében, valamint gondoskodnia kell az üzletmenet folytatásáról feltéve, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem nem nyilvánvalóan megalapozatlan (az IO 73. §-a). A bíróság az adós számára megtilthat bizonyos jogcselekményeket (például a vagyontárgy értékesítését vagy megterhelését), vagy a bíróság jóváhagyásától teheti függővé azokat. Ideiglenes vagyonfelügyelő is kijelölhető.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításával az adós elveszti a végrehajtás tárgyát képező teljes, az eljárás megindításának időpontjában az adóst megillető vagy a fizetésképtelenségi eljárás során az adós által megszerzett vagyon feletti szabad rendelkezés jogát (az IO 2. §-ának (2) bekezdése). Az érintett vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (Insolvenzmasse) részét képezik.

Ennek megfelelően a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az adós összes ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza, például ingatlanon fennálló tulajdoni hányadokat, közös tulajdoni részesedést, követeléseket, bérleti jogokat, örökséget stb. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem foglalja magában az adós tartási követeléseit, azt, amit saját erejéből megszerzett, valamint a munkabér le nem foglalható részét (minimális létfenntartás). Hasonlóképpen, a vagyon nem tartalmazza a le nem foglalható ingóságokat (például személyes használati tárgyak), és a szigorúan személyhez fűződő jogokat (például iparjogvédelmi jogok).

Amennyiben az adós a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó házban (vagy saját használatú lakásban) lakik, ő és családja nem lakoltatható ki a lakhatását biztosító ingatlanból (az IO 5. §-ának (3) bekezdése). Ez azonban nem akadályozza meg a ház (saját használatú lakás) értékesítését a fizetésképtelenségi eljárás során. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság az adós szabad rendelkezése körében hagyja az adós és családja létfenntartásához elengedhetetlen lakóingatlan bérlői jogait (vagy más használati jogokat) is (az IO 5. §-ának (4) bekezdése). E jogok adós szabad rendelkezése körében hagyása lehetőséget ad e jogok fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontól való elkülönítésére.

A hitelezői választmány (Gläubigerausschuss) a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyásával úgy is határozhat, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból elkülöníti a csekély értékű vagyontárgyakat, valamint azokat a követeléseket, amelyek megfelelő kielégítése valószínűleg nem jár sikerrel (az IO 119. §-ának (5) bekezdése). Az elkülönítéssel elkerülhető a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó, azonban e vagyon szempontjából hasznot nem biztosító egyes vagyontárgyak értékesítésének költsége.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csődeljárás

  • Az adós
    • csődeljárást kezdeményezhet és fellebbezést terjeszthet elő a csődeljárás megindításával szemben;
    • a csődeljárás megindításakor elveszti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezési jogát;
    • részt vehet a hitelezők gyűlésén (Gläubigerversammlung) és a hitelezői választmány ülésein;
    • szerkezetátalakítási terv elfogadására irányuló kérelmet terjeszthet elő.
  • A csődgondnok (Masseverwalter)
    • felel a fizetésképtelenségi eljárás gyakorlati lebonyolításáért;
    • felülvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét;
    • folytatja a vállalkozási tevékenységet, ha az az eljárás megindításakor még nem szüntették be és a vállalkozási tevékenység folytatása nem okoz hátrányt a hitelezők számára;
    • megvizsgálja a bejelentett követeléseket;
    • megvizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv a hitelezők érdekét szolgálja-e és valószínűsíthetően végrehajtható-e;
    • vagyontárgyakat megszerez és azokat átruházza;
    • kezeli és képviseli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont;
    • gyakorolja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vonatkozásában a megtámadás jogát;
    • felosztja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hasznait.

Amennyiben a csődeljárás vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyt érint (adósságrendezési eljárás), a csődgondnok kijelölése kivételes. Amennyiben a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság nem jelöl ki csődgondnokot, a fizetésképtelenségi törvényben a csődgondnok feladatkörébe tartozó ügyeket magának a bíróságnak kell kezelnie.

Adósságátalakítási eljárás a vagyon feletti rendelkezési jogát elvesztő adós esetén

  • Az adós
    • kezdeményezi a reorganizációs eljárás megindítását és szerkezetátalakítási terv elfogadását;
    • a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor elveszti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezési jogát;
    • részt vehet a hitelezők gyűlésén és a hitelezői választmány ülésein.
  • A csődgondnok
    • felel a fizetésképtelenségi eljárás gyakorlati lebonyolításáért;
    • felülvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét;
    • folytatja a vállalkozási tevékenységet, ha az az eljárás megindításakor még nem szüntették be és a vállalkozási tevékenység folytatása nem okoz hátrányt a hitelezők számára;
    • megvizsgálja a bejelentett követeléseket;
    • megvizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv a hitelezők érdekét szolgálja-e és valószínűsíthetően végrehajtható-e;
    • kezeli és képviseli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont;
    • gyakorolja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vonatkozásában a megtámadás jogát.

Adósságátalakítási eljárás a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós esetén

  • Az adós
    • kezdeményezi az adós vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző reorganizációs eljárás megindítását, valamint a szerkezetátalakítási terv elfogadását, és a kérelemmel együtt előterjeszti a vagyon feletti rendelkezés jogát megőrző adós vonatkozásában szükséges dokumentumokat is;
    • (korlátozottan) megőrzi rendelkezési jogát és főszabály szerint továbbra is maga kezeli az eszközeit;
    • A reorganizációs gondnok és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság felügyelete alatt áll.
  • A reorganizációs gondnok
    • felügyeli az adóst és az adós gazdálkodását;
    • a rendes üzletmenet körén kívül eső jogcselekményekre engedélyt ad vagy azok engedélyezését megtagadja;
    • ellátja az adós képviseletét minden olyan ügyben, amelyben az adósnak nincsen rendelkezési joga;
    • meggyőződik az adós pénzügyi helyzetéről;
    • megvizsgálja, hogy végrehajtható-e a szerkezetátalakítási terv, és fennáll-e a rendelkezési jog megvonását indokoló körülmény;
    • megvizsgálja a bejelentett követeléseket;
    • gyakorolja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vonatkozásában a megtámadás jogát.

A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság feladata, hogy felügyelje a felszámoló (Insolvenzverwalter) tevékenységét. A felszámoló részére írásbeli vagy szóbeli utasításokat adhat, jelentést és indoklást kérhet, betekinthet a könyvelésbe és más dokumentumokba, valamint lefolytathatja a szükséges vizsgálatokat. A bíróság azt is elrendelheti, hogy a felszámoló az egyes ügyekben a hitelezői választmánytól kérjen útbaigazítást. A felszámoló bizonyos ügyletekről azok megkötését megelőzően köteles értesíteni a bíróságot (az IO 116. §-a); más ügyletek a hitelezői választmány és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyását igénylik (az IO 117. §-a).

A felszámoló kijelölése és díjazása

A felszámolót a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság hivatalból jelöli ki a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor. A felszámolónak tiszteletre méltónak, megbízhatónak és az üzletben jártasnak kell lennie, valamint ismernie kell a fizetésképtelenség rendszerét (az IO 80. §-ának (2) bekezdése). A vállalkozásokat érintő fizetésképtelenségi eljárásokban a kereskedelmi jog és az üzletvitel kellő ismerete szükséges (az IO 80. §-ának (3) bekezdése). A felszámolás lefolytatásában érdekelt személyek nyilvántartásba vetethetik magukat a felszámolók névjegyzékében. A névjegyzék az interneten a www.iv.justiz.gv.at oldalon érhető el és azt a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságok igénybe veszik a megfelelő felszámoló kiválasztásának elősegítése céljából.

A felszámoló nem lehet az adós közeli hozzátartozója (az IO 32. §-a) vagy versenytársa és függetlennek kel lennie az adóstól, valamint a hitelezőktől is (az IO 80b. §-ának (1) bekezdése).

Felszámolóként jogi személy is kijelölhető. A felszámolóként kijelölt jogi személynek tájékoztatnia kell a bíróságot a felszámolás keretében őt képviselő természetes személy nevéről (az IO 80. §-ának (5) bekezdése).

A felszámoló jogosult a készpénzes kiadásainak megtérítésére és munkájának díjazására, valamint hozzáadottérték-adóra (az IO 82. §-ának első mondata). A felszámoló díjazásának mértékét törvény szabályozza (az IO 82. §-a), és az a felszámoló által a vagyon értékesítése révén megszerzett bruttó bevételtől függ. Ez azonban csak azokra a bevételekre vonatozik, amelyek beszedése a felszámoló feladatát képezte. A felszámoló minimum díjazása 3 000 euró. Szerkezetátalakítási vagy törlesztési terv elfogadásakor (az IO 82a. §-a), valamint alvagyon értékesítése (az IO 82d. §-a) esetén kiegészítő díjazás jár. A vállalkozás tevékenységének folytatásáért szintén külön díjazás jár (az IO 82. §-ának (3) bekezdése).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Az adós követelésével szemben főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárásban is fennmarad a beszámítás lehetősége.

Előfeltétele ugyanakkor az, hogy a követeléseknek az eljárás megindításának időpontjában beszámíthatóknak kell lenniük. Nincs lehetőség beszámításra, ha a fizetésképtelenségi hitelező csak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően vált a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon adósává, vagy ha csupán a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerezte az adóssal szemben fennálló követelését (az IO 20. §-a (1) bekezdésének első mondata). Kizárt továbbá a beszámítás, ha a harmadik személy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdését megelőző hat hónapon belül szerezte meg az adóssal szembeni ellenkövetelést, és a megszerzés időpontjában tudott vagy tudnia kellett a fizetésképtelen helyzet fennállásáról (az IO 20. §-ának (1) és (2) bekezdése). Ilyen esetekben a csekély mértékű gondatlanság is káros lehet a harmadik fél részére.

A fizetésképtelenségi eljárásban feltételes követeléssel kapcsolatban is lehetőség van beszámításra, tekintet nélkül arra, hogy a fizetésképtelenségi hitelező vagy az adós követelése feltételes. Ha a fizetésképtelenségi hitelező követelése feltételes, a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság biztosíték adásához kötheti a beszámítást (az IO 19. §-ának (2) bekezdése). A fizetésképtelenségi eljárásban az sem zárja ki a beszámítást, ha a fizetésképtelenségi hitelező követelése nem pénzkövetelés (az IO 19. §-ának (2) bekezdése). Ez nem okoz nehézséget, mivel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén pénzköveteléssé alakítják át az ilyen követeléseket (az IO 14. §-ának (1) bekezdése).

A beszámítható követeléssel rendelkező fizetésképtelenségi hitelezőknek nem kell bejelenteniük követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárásban, amennyiben az ellenkövetelés fedezi azokat (az IO 19. §-ának (1) bekezdése). A legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof – OGH) ugyanakkor megállapította, hogy amennyiben a fizetésképtelenségi hitelező magától nem él a fizetésképtelenségi eljárásban az IO 19. §-ának (1) bekezdése szerint biztosított beszámítás törvényi lehetőségével, úgy a szerkezetátalakítási terv végleges elfogadását és a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően szabályosan kizárólag a szerkezetátalakítási tervben szereplő részesedési aránynak megfelelően számíthatja be követelését (RIS-Justiz RS0051601 [T4]).

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Kétoldalú szerződések

Amennyiben valamely kétoldalú szerződést az adós és a másik fél még nem vagy nem teljes körűen teljesített a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában, a felszámoló az adós nevében (teljes egészében) teljesítheti a szerződést és követelheti a másik fél teljesítését, vagy elállhat a szerződéstől (az IO 21. §-ának (1) bekezdése). A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével lefolytatott reorganizációs eljárásban az adósnak az IO 21. §-a szerinti nyilatkozatot kell tennie. Amennyiben az adós el kíván állni a szerződéstől, ehhez a reorganizációs gondnok jóváhagyására van szükség (az IO 171. §-ának (1) bekezdése). Amennyiben a szerződés előzetes teljesítésre kötelezi a másik felet, biztosíték adásáig megtagadhatja a teljesítést, kivéve ha a szerződés megkötésekor tudott az adós hátrányos pénzügyi helyzetéről (az IO 21. §-ának (3) bekezdése).

Bérletek

Bérlővel kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás esetén a felszámoló a törvényben meghatározott vagy a felek által elfogadott rövidebb felmondási idővel megszüntetheti a bérleti szerződést (az IO 23. §-a).

Munkaszerződések

Amennyiben az adós munkáltató és a munkaviszony már létrejött, főszabály szerint a munkaviszonyt a munkavállaló szüntetheti meg rendkívüli felmondással, vagy a törvényben rögzített felmondási időtartam, a kollektív szerződésben elfogadott felmondási idő vagy a felek által elfogadott megfelelő rövidebb felmondási idő betartásával a felszámoló is megszüntetheti a megszüntetéssel kapcsolatos törvényi korlátozások figyelembe vételével, a vállalkozás vagy a vállalkozás valamely részlegének megszüntetését elrendelő, jóváhagyó vagy megállapító határozat közzétételétől számított egy hónapon belül. A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével zajló fizetésképtelenségi eljárásra különös rendelkezések vonatkoznak.

A szerződések megszüntetésének tilalma

Amennyiben valamely szerződés megszüntetése veszélyeztetné az adós vállalkozásának folytatását, a másik fél kizárólag nyomós okból szüntetheti meg az adóssal kötött szerződést a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított hat hónapon belül. Az adós gazdasági helyzetének romlása és a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt esedékessé vált követelések adós általi teljesítésének elmaradása nem minősül nyomós oknak (az IO 25a. §-ának (1) bekezdése). A korlátozások nem érvényesülnek, ha a szerződés megszüntetése alapvető fontosságú a szerződő fél súlyos személyes vagy gazdasági nehézségének elkerüléséhez, a hitel folyósítására való jogosultság, valamint munkaszerződések esetén (az IO 25a. §-ának (2) bekezdése).

Érvénytelen megállapodások

Az IO 25b. §-ának (2) bekezdése szerint fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén tilos a szerződés visszaható hatályú vagy jövőre nézve történő megszüntetését kiváltó szerződéses rendelkezés. Ez főszabály szerint valamennyi szerződésre vonatkozik (néhány kivétel vonatkozik a banktörvényben vagy a tőzsdéről szóló törvényben [Börsegesetz] meghatározott szerződésekre).

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításától kezdve a fizetésképtelenségi hitelezők bírósági eljárásban többé már nem érvényesíthetik követeléseiket az adóssal szemben sem önállóan, sem a fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül (eljárási tilalom, az OI 6.§-ának (1) bekezdése). A fizetésképtelenséggel érintett követelések tárgyában fizetési meghagyás sem bocsátható ki. Az adós kizárólag a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével zajló reorganizációs eljárásban jogosult továbbra is perbe bocsátkozni és részt venni a rendelkezési jogot érintő más eljárásokban (az IO 173. §-a). Amennyiben az IO 6. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós eljárást indít vagy vele szemben más személy terjeszt elő keresetet, az ilyen keresetet el kell utasítani.

Ezenfelül a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelés teljesítésének kikényszerítése érdekében zálogjog vagy kielégítési jog nem szerezhető (végrehajtási tilalom, az IO 10. §-ának (1) bekezdése). Az elkülönítés és már a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt külön egyezség vállalására vonatkozó jogosultság nem tartozik az általános végrehajtási tilalom körébe; a végrehajtás ezért folytatható a fizetésképtelenségi eljárásban is.

Az eljárási tilalmat és a végrehajtási tilalmat a bíróságnak hivatalból figyelembe kell venni, és ki kell terjeszteni valamennyi fizetésképtelenségi hitelezőre.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárással érintett vagyon vonatkozásában folyamatban levő pereket a törvény erejénél fogva fel kell függeszteni a fizetésképtelenségi eljárások megindításának időpontjában (az IO 7. §-ának (1) bekezdése). Az eljárást a bíróság hivatalból függeszti fel.

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelésekre vonatkozó eljárások semmi esetre sem folytathatók a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyalást megelőzően (az IO 7. §-ának (3) bekezdése). Amennyiben a felszámoló vagy az egyik erre jogosult hitelező a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson vitatja a jogosultságot, a felfüggesztett eljárás a követelések ellenőrzésére irányuló eljárásként folytatható (az IO 113. §-a).

A fizetésképtelenségi eljárásban bejelentési kötelezettség körébe nem tartozó jogosultságokra vonatkozó eljárásokat azonnal folytatni lehet.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt indult végrehajtási eljárásokat főszabály szerint nem függesztik fel. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti 60 napos időszakban a kiegyenlítés kikényszerítése céljából megszerzett zálogjogok és kielégítéshez való jogok törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve ha közjogi követelések javára jöttek létre (az IO 12. §-ának (1) bekezdése). E jogok megszűnése esetén az értékesítésre irányuló végrehajtási eljárást a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság vagy a felszámoló kérésére fel kell függeszteni (az IO 12. §-ának (2) bekezdése).

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Az első hitelezői gyűlés

A hitelezők gyűlése a fizetésképtelenségi hitelezők általános szerve, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a fizetésképtelenségi hitelezők eljárásban való részvételét. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság feladata a hitelezők gyűlésének összehívása és levezetése (az IO 91. §-ának (1) bekezdése). A hitelezők gyűlését első alkalommal a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor, törvényi előírás alapján hívják össze. A további gyűléseket a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság saját belátása szerint hívja össze. A hitelezők gyűlésének összehívására különösen akkor kerül sor, ha azt a felszámoló, a hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések körülbelül egynegyedét képviselő követelésekkel rendelkező, legalább két hitelező kéri a napirendi pontok megjelölése mellett.

A hitelezők gyűlése bizonyos petíciós jogokkal rendelkezik (például hitelezői választmány kijelölésére vagy a felszámoló leváltására). A hitelezők gyűlésének feladata a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról történő szavazás is.

A hitelezők gyűlésének határozataihoz és kérelmeihez főszabály szerint a szavazatok abszolút többsége szükséges, amelyet a követelések összege alapján kell megállapítani (az IO 92. §-ának (1) bekezdése).

Hitelezői választmány

A fizetésképtelenségi eljárásban nem szükségszerűen, hanem csak akkor kerül sor hitelezői választmány kijelölésére, ha ez a vállalkozás jellegére vagy rendkívüli méretére tekintettel ajánlatosnak tűnik. Mindig létre kell hozni hitelezői választmányt, ha folyamatban van a vállalkozás vagy egy részének értékesítése vagy bérbeadása (az IO 117. §-a (1) bekezdésének 1. pontja). A hitelezői választmány felügyeli és segíti a felszámoló tevékenységét (az IO 89. §-ának (1) bekezdése). A felszámolónak a lényeges megállapodásokat érintően egyeztetnie kell a hitelezői választmánnyal (az IO 114. §-ának (1) bekezdése). Egyes jelentős ügyletek (például az üzlet értékesítése) érvényességének előfeltétele a hitelezői választmány hozzájárulása.

A hitelezői választmány legkevesebb három és legfeljebb hét tagból áll. A választmány tagjait a bíróság hivatalból vagy kérelemre jelöli ki. A választmány tagjának a hitelezőkön kívül más természetes vagy jogi személy is kijelölhető.

Hitelezővédelmi egyesületek

A gyakorlatban a fizetésképtelenségi hitelezők érdekeit sok esetben hitelezővédelmi egyesületek képviselik (Gläubigerschutzverbände). Ezek az egyesületek bejelentik a követeléseket, részt vesznek gyűléseken, és az általuk képviselt fizetésképtelenségi hitelezők szavazati jogait gyakorolják a szerkezetátalakítási terv elfogadása esetén. A hitelezővédelmi egyesületek nyomon követik a felszámoló által teljesített kifizetéseket is.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődgondnok főszabály szerint bíróságon kívül, különösen a nyílt piacon értékesíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozó vagyontárgyakat. A végrehajtási törvény (Exekutionsordnung) szerinti bírósági árverésre csak kivételes esetekben kerül sor, ha azt a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság a csődgondnok kérelmét követően elrendeli.

A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyásával a hitelezői választmány úgy dönthet, hogy az adós szabad rendelkezésére bocsátja a csekély értékű vagyontárgyakat, és elengedi azokat a követeléseket, amelyek végrehajtása valószínűsíthetően nem lesz kellően sikeres.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések (Insolvenzforderungen) olyan hitelezők követelései, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor az adóssal szemben pénzköveteléssel rendelkeztek (az IO 51. §-a). Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása óta a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések esedékessé vált kamata, a fizetésképtelenségi eljárásban történő részvétel költségei, a bármilyen bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott bírságok, valamint az ajándékozással kapcsolatos követelések, és elhunyt személy hagyatékát érintő fizetésképtelenségi eljárás esetén a hagyatéki követelések nem minősülnek fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseknek (az IO 58. §-a).

Főszabály szerint az egyenlő bánásmód alapelve vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelésekre. Sem a hatóságok, sem a munkavállalók nem élveznek elsőbbséget a fizetésképtelenségi eljárásokban.

A tag saját tőke helyébe lépő tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatos követelései azonban alárendelt követelések.

Amennyiben valamely hitelező kielégítést követel a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból, a fizetésképtelenségi eljárásban akkor is be kell jelentenie követelését, ha a bírósági eljárás már folyamatban van vagy ebben a tekintetben a bíróság már meg is hozta az ítéletet.

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelések

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelések (Massenforderungen) a csak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően felmerülő olyan követelések, amelyeket a törvény kifejezetten felsorol. A vagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból elsőbbségi alapon, vagyis a fizetésképtelenségi hitelezők követeléseit megelőzően kell kielégíteni (az IO 47. §-ának (1) bekezdése). A legfontosabb ilyen követelések a következők (az IO 46. §-ának (1) bekezdése):

  • a fizetésképtelenségi eljárás költségei;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megőrzésével, kezelésével és hasznosításával kapcsolatos kiadások;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz kapcsolódó összes közteher, amennyiben a közteher a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően felmerülő körülmények eredménye;
  • a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő időszakokra vonatkozó rendszeres jövedelmekre irányuló munkavállalói követelések;
  • a felszámoló által megkötött kétoldalú szerződések teljesítéséből eredő követelések;
  • a felszámoló jogcselekményeiből eredő követelések;
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő jogalap nélküli gazdagodásból eredő követelések;
  • a munkaviszony megszüntetéséből eredő követelések, ha a munkaviszony a fizetésképtelenségi eljárás során jött létre.

A fizetésképtelenségi eljárásban nem kell bejelenteni a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket. Amennyiben a felszámoló azok esedékessé válásakor megtagadja az ilyen követelések kielégítését, az érintett hitelező bíróság előtt érvényesítheti követelését.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságnak írásban kell bejelenteni. A bejelentést a nemzeti pénznemben (euróban) kell megtenni; az esetleges átváltásra a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján kerül sor. A követelés bejelentésekor meg kell jelölni annak összegét és a követelés alapját képező tényállást, valamint az állítólagos követelés létezésének igazolására rendelkezésre álló bizonyítékokat. A hitelezőnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a követeléshez kapcsolódik-e tulajdonjog-fenntartás, és ha igen, mely vagyontárgyak vonatkozásában, valamint, hogy kér-e beszámítást, és amennyiben igen, meg kell jelölnie a fizetésképtelenségi eljárásmegindításakor fennálló kölcsönös követelések összegét. A hitelezőnek meg kell adnia az e-mail-címét és bankszámla-adatait.

A követeléseket a következő címen található formanyomtatványon kell benyújtani: www.justiz.gv.at. Ha a hitelező e formanyomtatvány használata nélkül nyújt be követelést, a követelésnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban felsorolt információkat.

Ez az uniós fizetésképtelenségi rendelet a külföldi hitelezők által benyújtott követelésekre alkalmazandó. Formanyomtatvány a végrehajtási rendeletben található; Ha a hitelező e formanyomtatvány használata nélkül nyújtja be követelést, annak tartalmaznia kell a fizetésképtelenségi rendeletben felsorolt információkat.

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket az erre rendelkezésre álló határidőben kell bejelenteni, amely határidőt a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló hirdetmény jelöli meg. Amennyiben a hitelező késve jelenti be követelését, előfordulhat, hogy meg kell fizetnie a követelések ellenőrzése céljából tartott külön tárgyalás költségeit. A végső elszámolás ellenőrzése céljából tartott tárgyalást megelőző 14 napon belül bejelentett követelések figyelembe vételére nem kerül sor (az IO 107.§-a (1) bekezdésének utolsó mondata).

Amennyiben a felszámoló elfogadja és egyik fizetésképtelenségi hitelező sem vitatja a bejelentett követelést, a követelés elfogadottnak tekintendő. Ez különösen azt jelenti, hogy a felosztás során figyelembe kell venni a fizetésképtelenségi hitelezőt.

Amennyiben a felszámoló vagy bármelyik fizetésképtelenségi hitelező vitatja a bejelentett követelést, a követelés polgári bírósági eljárásban igazolható. Ilyen esetben a polgári eljárás eredményétől függ, hogy a követelést elfogadottnak kell-e tekinteni a fizetésképtelenségi eljárásban.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A bevételek felosztását az IO 128–138. §-a szabályozza.

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket elsőbbséggel kell kielégíteni, amelyet a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések követnek.

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléssel rendelkező hitelezőket az eljárás állására tekintet nélkül, a követelés elfogadásakor és esedékessé válásakor azonnal ki kell elégíteni. Amennyiben a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelések teljes körűen nem elégíthetők ki a rendelkezésre álló forrásokból, azokat a következő rangsornak megfelelően kell kiegyenlíteni (az IO 47. §-a):

  • a felszámoló által előlegezett készpénzes kiadások;
  • az eljárás egyéb költségei;
  • valamely harmadik fél által előlegezett költség, amennyiben az az eljárás költségeinek fedezéséhez volt szükséges;
  • munkavállalói követelések, amennyiben azok nem a munkabérek fizetésképtelenség esetén történő biztosításáról szóló törvény (Insolvenz-Entgeltsicherungsgesetz) alapján biztosított követelések;
  • a munkaviszony megszüntetéséből eredő munkavállalói követelések, amennyiben azok nem a munkabérek fizetésképtelenség esetén történő biztosításáról szóló törvény alapján biztosított követelések;
  • A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó egyéb követelések.

Az e követelések teljes körű kielégítését követően fennmaradó összeget a fizetésképtelenségi hitelezők között kell felosztani. A fizetésképtelenségi hitelezők kielégítése kizárólag a követelések ellenőrzése céljából tartott általános tárgyalást követően kezdődhet meg. Főszabály szerint a hitelezői választmánnyal történt egyeztetést követően, a felosztási terv fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság általi jóváhagyása alapján kell a felszámolónak felosztani a vagyont.

A biztosítékkal rendelkező hitelezők elsőbbséget élveznek a fizetésképtelenségi hitelezőkkel és a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléssel rendelkező hitelezőkkel szemben, amennyiben követeléseiket fedezi a biztosítékként szolgáló vagyontárgy (például fedezet). Az értékesítés bevételéből származó bármely többlet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont közös vagyon részét képezi (az IO 48. §-ának (1) és (2) bekezdése).

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Szerkezetátalakítási terv

A szerkezetátalakítási terv (Sanierungsplan) a fizetésképtelenségi eljárás során az adós és a fizetésképtelenségi hitelezők által a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések csökkentése és kifizetésének szüneteltetése tárgyában kötött megállapodás, amely az adósság rendezését szolgálja. A szerkezetátalakítási tervet a hitelezők többségének jóvá kell hagynia és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságnak meg kell erősítenie. Ha a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők többsége elfogadja és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság is megerősíti az adós által javasolt szerkezetátalakítási tervet, az adós szabadul azon kötelezettségei alól, amelyek meghaladják a szerkezetátalakítási tervben rögzítetteket.

Főszabály szerint az adós bármely fizetésképtelenségi eljárásban érvényesíthet szerkezetátalakítási tervet, vagyis nem csak reorganizációs eljárás, hanem akár csődeljárás során is (a csődeljárás elsődlegesen nem a vagyon értékesítésére és megszüntetésre irányul; hanem a csődeljárásban is először meg kell vizsgálni a szerkezetátalakítási terv elfogadásának lehetőségét).

A szerkezetátalakítási tervben az adós olyan ajánlatot tesz a fizetésképtelenségi hitelezők részére, hogy két éven belül megfizeti a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések legalább 20 %-át. Vállalkozási tevékenységet nem végző természetes személyek esetén a fizetési határidő akár öt év is lehet. A szerkezetátalakítási terv nem érinti az elkülönülő jogosultságokat vagy a külön egyezséget kötött hitelezőket. A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelésekkel rendelkező hitelezőket teljes mértékben ki kell elégíteni, és a fizetésképtelenségi hitelezőknek főszabály szerint egyenlő bánásmódban kell részesülniük.

A fizetésképtelenségi eljárás elnevezése reorganizációs eljárás, ha az eljárás megindításakor már rendelkezésre áll szerkezetátalakítási terv.

Adósságrendezési eljárás

A szerkezetátalakítási terv nem csak a vállalkozások és a jogi személyek, hanem a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek számára is elérhető. Amennyiben az adósságrendezési eljárásban szerkezetátalakítási tervet fogadnak el, az adós vagyontárgyait értékesítik. További adósságenyhítési lehetőségek a kifizetési terv (Zahlungsplan) és ennek hiányában a forráselvonó eljárás (Abschöpfungsverfahren). A kifizetési terv a szerkezetátalakítási terv speciális formája. A fő különbség a meghatározott minimális felosztási mérték hiányához kapcsolódik.

Ha a hitelezők nem hagyják jóvá a kifizetési tervet, a bíróság határozatot hoz az adós által a forráselvonó eljárás alkalmazása iránt benyújtott kérelemről, amely a fennmaradó adósságok elengedésével jár. Ebben az esetben szükségtelen a hitelezők jóváhagyása. Először a jövedelem levonható részét kell beszámítani. Az adós öt évre köteles a hitelezők által kijelölt vagyonkezelőre engedményezni az ennek megfelelő (munkabérre vonatkozó) követeléseket. Az engedményezési okirat lejártát követően a bíróság lezárja a még folyamatban lévő forráselvonó eljárást, és ezzel egyidejűleg kinyilvánítja, hogy az adós mentesül a fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben még fennálló tartozásai alól (a fennmaradó tartozások elengedése, Restschuldbefreiung).

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetése

Amennyiben a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság megerősíti a szerkezetátalakítási tervet (vagy kifizetési tervet), a fizetésképtelenségi eljárás a terv bírósági megerősítését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésével megszűnik. A fizetésképtelenségi eljárás akkor is automatikusan lezárul, ha jogerősen megkezdődött a forráselvonó eljárás.

Szerkezetátalakítási vagy kifizetési terv elfogadása hiányában a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság megszünteti, amint bizonyíték áll rendelkezésére a végleges vagyonfelosztás befejeződéséről.

A fizetésképtelenségi eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha azt az eljárás megindítását követően felmerülő követeléssel rendelkező összes hitelező jóváhagyja vagy ha a fizetésképtelenségi eljárás során bebizonyosodik, hogy a vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezésére.

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetéséről szóló határozatot a fizetésképtelenségi eljárások adatbázisában (Insolvenzdatei) teszik közzé.

A fizetésképtelenségi eljárások jogerős lezárásának eredményeként az adós visszaszerzi a vagyona feletti teljes rendelkezési jogát (kivéve, ha forráselvonó eljárás indult); a felszámoló megbízatása lejár. Ezenfelül az adós ismételten korlátozás nélkül pert indíthat és perelhető. A folyamatban levő eljárásokban a törvény erejénél fogva az adós lép a fizetésképtelenségi eljárás tárgyát képező vagyon helyébe. Egyes ágazatokban az adós csak adminisztratív jellegű (például a kereskedelmi tevékenységről szóló törvény [Gewerbeordnung] szerinti), vagy szakmai jellegű (például az ügyvédekről szóló törvény [Rechtsanwaltsordnung] szerinti) korlátozások mellett folytathatja a vállalkozást. Büntetőjogi szankciót vonhat maga után különösen a hitelezők szándékos megkárosítása.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás nem (szerkezetátalakítási tervből, kifizetési tervből vagy a forráselvonó eljárást követően a fennmaradó tartozás elengedéséből következő) tartozáselengedéssel ér véget, a fizetésképtelenségi hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás jogerős befejezését követően szabadon támaszthatnak további követelést, azaz a fizetésképtelenségi eljárásban nem teljesített fennmaradó követeléseiket érvényesíthetik a korábbi fizetésképtelen adóssal szemben előterjesztett keresettel vagy ellene indított végrehajtási eljárással.

Ezzel szemben a fizetésképtelenségi eljárások azon változatai, amelyekben a fennmaradó tartozások elengedésére kerül sor, azzal a következménnyel járnak, hogy a felosztási mértéket meghaladó fennmaradó követelés csak obligationis imperfecta, azaz felelősséggel nem párosuló tartozás (Naturalobligation), amely teljesíthető, de nem hajtható végre.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségei a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik.

Amennyiben a vagyon nem fedezi a költségeket, a fizetésképtelenségi eljárást ennek ellenére meg kell indítani, ha a kérelmet előterjesztő hitelező megelőlegezi az eljárás költségeit. A hitelezőnek e kifizetés megtérítésére irányuló követelése elsőbbséget élvez a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó egyéb követelésekkel szemben (az IO 46. §-ának 1. pontja).

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti jogcselekményei

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti bizonyos, a hitelezők érdekeit sértő jogcselekmények megtámadhatók (az IO 27. és azt követő §-a). Az adós vagyonát érintő tevőleges jogcselekmények és mulasztások is megtámadhatók. A sikeres megtámadás előfeltétele, hogy a megtámadott ügylet joghatása sértse a fizetésképtelenségi hitelezők érdekeit. Erről van szó akkor, ha például a vagyon csökkentése vagy a kötelezettségek növelése révén a jogcselekmény meghiúsította a többi hitelező számára a kielégítést. A sikeres megtámadás további feltétele, hogy a megtámadás eredményeként javuljanak a hitelezők követeléseinek kielégítésével kapcsolatos kilátások. Ezen általános feltételek mellett teljesülnie kell a jogcselekmény megtámadására okot adó, alábbiakkal jellemezhető helyzetek valamelyikének:

  • Megtámadhatóság a hitelezőknek szándékosan okozott hátrány miatt (az IO 28. §-ának 1–3. pontja)

Ha az adós azzal a szándékkal járt el, hogy hátrányos helyzetbe hozza a hitelezőket, és erről a harmadik fél tudott, a megtámadhatóság joga a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző tíz év vonatkozásában áll fenn (az IO 28. §-ának 1. pontja). Amennyiben a harmadik személy pusztán gondatlanságból nem tudott a hitelezőknek való hátrány okozása szándékáról, a megtámadás joga a fizetésképtelenségi eljárás megkezdését megelőző két éves időszakra korlátozódik.

  • Megtámadhatóság a vagyon csalárd módon történő elidegenítése miatt (az IO 28. §-ának 4. pontja)

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző évben megkötött vételi, csere- és szállítási szerződések megtámadhatók, amennyiben a hitelezők sérelmére a vagyon csalárd módon történő elidegenítését eredményezték, és a másik fél erről tudott vagy tudnia kellett.

  • Megtámadhatóság ingyenes elidegenítés miatt (az IO 29. §-a)

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti két évben vállalt ingyenes elidegenítések megtámadhatók.

  • Megtámadhatóság előnyben részesítés miatt (az IO 30. §-a)

Ez a körülmény bizonyos olyan jogcselekmények megtámadására ad lehetőséget, amelyek révén az egyik hitelező a többi hitelezőhöz képest kedvezményes bánásmódról egyezett meg az adóssal. A megtámadhatóság feltétele, hogy erre a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző évben kerüljön sor. Mindazonáltal ennek feltétele, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző 60 napon belül már fennáll a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodottság, vagy már kezdeményezték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását vagy már sor került az aktusra. Ha a hitelező a vonatkozó jogviszony feltételei szerint nem volt jogosult a kielégítés vagy a biztosíték követelésére, vagy nem az adott formában, vagy időpontban (inkongruente Deckung), akkor nem állnak fenn további, a szándékra vagy a tudomásra vonatkozó feltételek. Ha a másik fél valóban jogosult volt arra, hogy a kielégítést vagy a biztosítékot az adott formában, vagy időpontban követelje (kongruente Deckung), a cselekmény az IO 30. §-a alapján is megtámadható. Ebben az esetben feltétel, hogy az adós szándéka a preferenciális elbánásra irányult, és hogy a másik fél tudott vagy tudnia kellett volna a szándékról.

  • Megtámadhatóság a fizetésképtelen helyzet ismerete miatt (az IO 31. §-a)

Ez a körülmény bizonyos olyan jogcselekményekre vonatkozik, amelyekre a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hat hónapon belül és a fizetésképtelenség (túlzott eladósodottság) bekövetkezését követően került sor, amennyiben a másik fél tudomással bírt vagy legalább tudomással kellett rendelkeznie a fizetésképtelenségről, a túlzott eladósodottságról vagy az eljárás megindítására irányuló kérelemről. További előfeltétel, hogy a hitelező a jogcselekménnyel tegyen szert a szóban forgó biztosítékra vagy kielégítésre, vagy hogy a jogügylet közvetlenül sérelmet okozzon.

Megtámadásra kizárólag a felszámoló jogosult. Ezt megelőzően a felszámolónak be kell szereznie a hitelezői választmány nyilatkozatát (az IO 114. §-ának (1) bekezdése). A megtámadásra megtámadási kereset (Klage), kifogás (Einrede) (az IO 43. §-ának (1) bekezdése), az értékesítésre irányuló végrehajtási eljárásban tiltakozás (Widerspruch) előterjesztésével vagy a megtámadott fél fizetésképtelenségi eljárásában történő bejelentéssel kerülhet sor. A megtámadási keresetet a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő egy éven belül kell előterjeszteni, ellenkező esetben az erre való jogosultság megszűnik. Ez a határidő meghosszabbítható, ha a felszámoló és a kifogás ellenzője egyetért, de csak egyszer és legfeljebb három hónappal (az IO 43. §-ának (2) bekezdése).

Az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő jogcselekményei

Amennyiben az adós nem jogosult önigazgatásra, úgy az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően tett és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintő jogcselekmények főszabály szerint a továbbiakban nem érvényesek a fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben (az IO 3. §-ának (1) bekezdése). Ebben az esetben kikényszeríthetetlenségről van szó. Az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően is vállalhat szerződésben kötelezettséget, azonban az e kötelezettségvállalásokból eredő követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás lezárását megelőzően nem lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi hitelezők sérelmére. A felszámoló ugyanakkor az ilyen ügyleteket utólagos jóváhagyással hatályossá teheti.

Utolsó frissítés: 11/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Fizetésképtelenség/csőd - Lengyelország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Lengyelországban a csődeljárásról (átdolgozás) szóló, 2015. május 20-i, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett csődeljárást két törvény szabályozza:

  • a 2003. február 28-i törvény - a csődtörvény (Prawo upadłościowe, Jogi Közlöny (Dziennik Ustaw) 2016., 2171. szám), a továbbiakban: „csődtörvény”.
  • a 2015. május 15-i törvény - a szerkezetátalakítási törvény (Prawo restrukturyzacyjne, Jogi Közlöny 2016., 1574. szám), a továbbiakban: „szerkezetátalakítási törvény”.

A csődtörvény rendelkezései szabályozzák a fizetésképtelenséghez kapcsolódó felszámolási eljárást, azaz a „csődöt” (upadłość). A szerkezetátalakítási törvény szabályozza a fizetésképtelenség kockázatához kapcsolódó szerkezetátalakítási eljárásokat, azaz a „csődegyezség jóváhagyása iránti eljárást” (postępowanie o zatwierdzenie układu, 210-226. cikk), a „csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárást” (przyspieszone postępowanie układowe, 227-264. cikk), a „csődegyezség megkötése iránti eljárást” (postępowanie układowe, 267-282. cikk) és a „szanálási eljárást” (postępowanie sanacyjne, 283-323. cikk).

A csődeljárás célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítse a hitelezők igényeit, és, amennyiben ésszerűen lehetséges, az adós vállalkozását életben tartsa. Ezen eljárások kizárólag kérelemre indulnak, és két szakaszból állnak: a csődbejelentés iránti eljárásból és a csődbejelentést követő eljárásból.

Az csődegyezség jóváhagyása iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a bíróság bevonása nélkül a hitelezők szavazatainak összegyűjtése révén kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor indítható, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és egyszerűsített módon történő jóváhagyását követően kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A szanálási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy (az adós vállalkozásának újraszervezésére irányuló) korrekciós intézkedéseket tegyen, és a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. A korrekciós intézkedések jogi és gyakorlati intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az adós gazdasági helyzetének javítása, és kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó képességének helyreállítása, miközben védi az adóst a végrehajtással szemben.

A csődeljárás vállalkozókkal szemben indítható meg. A lengyel polgári törvénykönyv (kodeks cywilny) 431. cikke szerint a vállalkozó gazdasági vagy szakmai tevékenységet saját nevében folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amely törvénynél fogva jogképességgel rendelkezik.

Csődeljárás iránti kérelmet az adós, illetve valamely személyes hitelezője nyújthat be.

Csődeljárás az alábbi személyekkel szemben is indítható:

  1. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságokkal és részvénytársaságokkal szemben;
  2. a közkereseti társaság egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjaival szemben a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében a teljes vagyonuk tekintetében;
  3. szakmai személyegyesítő társaság tagjaival szemben.

Csődeljárás indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyekkel szemben is (csődtörvény 4911. cikke és azt követő rendelkezései). Ilyen eljárás lefolytatására kizárólag az adós kérelmére kerül sor, kivéve, ha az adós korábban vállalkozó volt, amely esetben a csődeljárás iránti kérelmet a vállalkozó vonatkozó nyilvántartásból való törlésétől számított egy éven belül hitelező is benyújthatja.

Szerkezetátalakítási eljárás

  1. a polgári törvénykönyv 431. cikke értelmében vett vállalkozó;
  2. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságok (spółka z ograniczoną odpowiedzialnością) és részvénytársaságok (spółka akcyjna);
  3. közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a teljes vagyonuk tekintetében, a közkereseti társaság (osobowa spółka handlowa) egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjai;
  4. szakmai személyegyesítő társaság (spółka partnerska) tagjai vonatkozásában indítható.

Szerkezetátalakítási eljárás nem indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek vonatkozásában. A szerkezetátalakítási eljárás lefolytatására – a szanálási eljárás kivételével, amely az adós fizetésképtelensége esetében a hitelező kérelmére is megindítható – kizárólag az adós kérelmére kerül sor.

A csődegyezség jóváhagyása iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a bíróság bevonása nélkül a hitelezők szavazatainak összegyűjtése révén kössön egyezséget. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását, és egyszerűsített módon történő jóváhagyását követően egyezséget kössön. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. Ilyen eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A szanálási eljárás lehetővé teszi az adós számára, hogy (az adós vállalkozásának átszervezésére irányuló) korrekciós intézkedéseket tegyen, és a követelések jegyzékének összeállítását és jóváhagyását követően egyezséget kössön. A korrekciós intézkedések jogi és gyakorlati intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja az adós gazdasági helyzetének javítása, és a kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó képességének helyreállítása, miközben védi az adóst a végrehajtással szemben.

A csődeljárás vállalkozókkal szemben indítható meg. A polgári törvénykönyv 431. cikke szerint a vállalkozó gazdasági vagy szakmai tevékenységet saját nevében folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység, amely törvénynél fogva jogképességgel rendelkezik.

Ezen felül csődeljárás indítható:

  1. a gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságokkal és részvénytársaságokkal szemben;
  2. a közkereseti társaság egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjaival szemben a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében a teljes vagyonuk tekintetében;
  3. a szakmai személyegyesítő társaság tagjaival szemben is.

Csőd bejelentése iránti eljárás indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyekkel szemben is (csődtörvény 4911. cikke és azt követő rendelkezései).

Szerkezetátalakítási eljárás

  1. Az 1964. április 23-i törvény - a polgári törvénykönyv (kodeks cywilny, Jogi Közlöny 2016., 380. és 585. tétel) a továbbiakban: „polgári törvénykönyv”szerinti vállalkozók;
  2. gazdasági tevékenységet nem folytató korlátolt felelősségű társaságok (spółka z ograniczoną odpowiedzialnością) és részvénytársaságok (spółka akcyjna);
  3. a közkereseti társaság kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a teljes vagyonuk tekintetében, a közkereseti társaság (osobowa spółka handlowa) egyetemleges felelősséggel rendelkező tagjai;
  4. a szakmai személyegyesítő társaság (spółka partnerska) tagjai vonatkozásában indítható.

Szerkezetátalakítási eljárás nem indítható gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek vonatkozásában. A szerkezetátalakítási eljárás lefolytatására – a szanálási eljárás kivételével, amely az adós fizetésképtelensége esetében a hitelező kérelmére is megindítható – kizárólag az adós kérelmére kerül sor.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A csődeljárás a fizetésképtelenné vált adóssal szemben indítható meg (csődtörvény 10. cikke).

Az adós akkor válik fizetésképtelenné, ha pénzügyi kötelezettségeit azok esedékességekor nem tudja teljesíteni. Az adós abban az esetben nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, ha azok több mint három hónapja váltak esedékessé. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de külön jogszabály által jogképességgel felruházott szervezeti egység adós abban az esetben fizetésképtelen, ha pénzügyi kötelezettségei meghaladják vagyonának értékét, és e helyzet több mint 24 hónapon keresztül áll fenn. A bíróság elutasíthatja a csődeljárás iránti kérelmet, ha nincs rövid távú kockázata annak, hogy az adós nem fogja tudni teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit azok esedékességekor.

A szanálási eljárás fizetésképtelen adós vagy olyan adós vonatkozásában indítható, akit a fizetésképtelenség veszélye fenyeget. A fizetésképtelen adós olyan adós, aki a csődtörvény 10. és 11. cikke értelmében fizetésképtelennek minősül. A fizetésképtelenség veszélye által fenyegetett adós olyan adós, akinek a gazdasági helyzete arra enged következtetni, hogy rövid távon fizetésképtelenné válhat.

A bíróság elutasítja a szanálási eljárás megindítását, ha az a hitelezők számára hátrányos lenne.

Ezen felül a szerkezetátalakítási törvény az egyes szanálási eljárások megindítása tekintetében egyedi feltételeket határoz meg.

Az egyezség jóváhagyása iránti eljárás és a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki.

A csődegyezség megkötése iránti eljárás és a szanálási eljárás akkor folytatható le, ha a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító vitatott követelések a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító valamennyi követelés legfeljebb 15%-át teszik ki. Ezen felül a bíróság elutasítja az ilyen eljárás megindítását, ha nincs prima facie bizonyíték arra, hogy az adós fedezni tudja majd az eljárás költségeit, és eleget tud tenni az eljárás megindítását követően folyamatosan keletkező kötelezettségeknek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődvagyon részét képezik a csőd bejelentésének napján a csődbe ment fél tulajdonát képező eszközök, valamint az e fél által a csődeljárás során szerzett eszközök (csődtörvény 62. cikke). Az e szabály alóli kivételeket a csődtörvény 63-67a. cikke tartalmazza.

Nem képezik a csődvagyon részét az 1964. november 17-i törvény - polgári perrendtartás (Jogi Közlöny 2016., 1822., 1823., 1860. és 1948. tétel) alapján a végrehajtás alól kivont vagyontárgyak, a csődbe ment fél munkájáért járó díjazás letiltással nem érintett része, a zálogjog vagy jelzálogjog végrehajtása révén szerzett összeg azon része, amely kezelési szerződés alapján más hitelezőket illet meg, ha a csődbe ment fél a zálogjog vagy jelzálogjog kezelője volt.

Ezen kívül a hitelezői gyűlés határozata a csődbe ment fél más vagyontárgyait is kizárhatja a csődvagyonból.

Nem képezik a csődvagyon részét a csődbe ment fél munkavállalóinak és azok családjának megsegítésére szánt, a vállalati szociális juttatási alapra vonatkozó rendelkezések alapján létrehozott vállalati szociális juttatási alap külön számláján készpénzben tartott eszközök, valamint az e számlára a csődbejelentést követően befizetett összegek sem, beleértve a lakáscélú hitelek törlesztését, az alapban tartott készpénz tekintetében összegyűlt banki kamatok és az ezen alap által finanszírozott és a csődbe ment fél által szervezett szociális szolgáltatásokat és juttatásokat igénybe vevő személyektől beszedett díjak kifizetését.

A szerkezetátalakítási eljárásban a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon magában foglalja a vállalkozás működéséhez használt eszközöket, és az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakat (szerkezetátalakítási törvény 240., 273. és 294. cikk).

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A csődeljárásban (az adós vagyontárgyainak pénzzé tételére irányuló eljárás) az adóst megfosztják a vagyontárgyai feletti rendelkezés jogától. A vagyontárgyak (csődvagyon) kezelését a csődgondnok (syndyk) veszi át. A csődgondnok az adós vállalkozásának működésével kapcsolatos feladatok elvégzését – a társaság működtetését, a bevallási kötelezettségek teljesítését stb. – is átveszi.

Az adós a csődeljárásban továbbra is részt vesz, és vitathatja a bíróság által meghozott egyes határozatokat, mint például a vagyontárgyak csődvagyonból való kizárására és a csődgondnok díjazására vonatkozó határozatokat.

A szerkezetátalakítási eljárásban az adós és a fizetésképtelenségi szakértő jogosultságai az eljárás típusától függően eltérnek.

A csődegyezség jóváhagyása iránti eljárásban az egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalának napja és e határozat jogerőre emelkedése közötti időszak kivételével az adós az összes tevékenységet elvégezheti. Az erre az időszakra vonatkozó szabályok azonosak a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás szabályaival, azaz az adós napi igazgatási feladatokat láthat el. A napi igazgatási feladatoktól eltérő tevékenységekhez az egyezség felügyelőjének hozzájárulása szükséges.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban és a csődegyezség megkötése iránti eljárásban az adós napi igazgatási feladatok láthat el; a napi igazgatási feladatoktól eltérő tevékenységekhez azonban a bírósági felügyelő hozzájárulása szükséges, kivéve, ha ahhoz a hitelezői választmánynak kell hozzájárulnia.

A szanálási eljárásban az adóst megfosztják az irányítás jogától, és a tevékenységeket a fizetésképtelenségi szakértő végzi el, kivéve, ha azokhoz a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A csődeljárásban a csődbe ment fél követelései beszámíthatók a hitelező követeléseivel szemben, amennyiben mindkét fél követelése fennállt a csődbejelentés napján, még ha valamelyik követelés nem is volt esedékes (csődtörvény 93. cikke).

Beszámítás nem fogadható el, ha a csődbe ment fél hitelezője a követelést a csőd bejelentését követően engedményezés vagy átruházás útján szerezte meg, vagy azt a csőd bejelentését megelőző 12 hónapban annak tudatában szerezte meg, hogy fennállnak a csőd bejelentéseinek okai, kivéve, ha a követelés megszerzése olyan adósság rendezéséhez kapcsolódott, amelyért a követelést megszerző fél felelt (függetlenül attól, hogy az személyes felelősség vagy meghatározott vagyontárgy által biztosított felelősség volt-e). (csődtörvény 94. cikke)

A beszámítás nem fogadható el, ha a hitelező a csőd bejelentésének napját követően a csődbe ment fél adósa lett (csődtörvény 95. cikke).

Az a hitelező, aki a beszámítás jogával kíván élni, köteles az erre vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb a követelés benyújtásának napján előterjeszteni (csődtörvény 96. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a kölcsönös követelések beszámításának általános szabályaira a következő korlátozások vonatkoznak:

  • a hitelező a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napját követően az adós adósa lett;
  • a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően a szerkezetátalakítási eljárás hatálya alá tartozó adós adósa a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napját megelőzően keletkezett követelés engedményezés vagy átruházás révén történő megszerzése révén az adós hitelezője lett.

Kölcsönös követelések akkor számíthatók be, ha a követelés megszerzésére olyan tartozás visszafizetése eredményeképp került sor, amelyért a követelést megszerző fél felelős volt (személyes felelősség vagy meghatározott vagyontárgyon által biztosított felelősség), és ha a követelést megszerző fél a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően vált a tartozás kötelezettjévé.

Az a hitelező, aki a szerkezetátalakítási eljárásban beszámítással kíván élni, köteles az erre vonatkozó nyilatkozatot az adósnak, vagy, ha az adóst megfosztották az irányítás jogától, a fizetésképtelenségi szakértőnek legkésőbb a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követő 30 napon belül átadni, vagy, ha a beszámítás később válik lehetővé, legkésőbb a beszámítás lehetővé válásától számított 30 napon belül. A nyilatkozat akkor is érvényes, ha azt a bírósági felügyelőhöz nyújtják be (szerkezetátalakítási törvény 253., 273. és 297. cikke).

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A csődbejelentésnek a csődbe ment fél kötelezettségeire gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 83-118. cikkében, a csődbe ment fél által megszerzett örökségre gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 119-123. cikkében, és a csődbe ment fél házassági vagyonjogi rendszerére gyakorolt hatásaira vonatkozó különös rendelkezések a csődtörvény 124-126. cikkében találhatók.

A csődtörvény 81-82. cikke megtiltja a csődvagyon részét képező vagyontárgyak zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal és jelzálogjoggal való megterhelését.

Annak a szerződésnek a csődeljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben a csődbe ment személy szerződő fél, érvénytelenek a csődvagyon tekintetében. Tulajdont, követelést vagy más jogot átruházó, és valamely követelés biztosítása érdekében megkötött szerződés érvényes a csődvagyon tekintetében, ha e szerződést meghatározott napon, írásban kötötték meg, kivéve, ha e szerződés pénzügyi biztosíték alapításáról rendelkezik (csődtörvény 84. cikke).

A 85. és a 85a. cikk részletes szabályokat tartalmaz a forward/future pénzügyi műveletekre vonatkozó keretszerződések vagy biztosítékok visszavásárlási szerződések alapján történő adásvétele tekintetében.

A csődbe ment fél még nem esedékes pénzügyi kötelezettségei a csőd bejelentésének napján esedékessé válnak. A csőd bejelentésének napján a nem pénzügyi kötelezettségek pénzügyi kötelezettségekké válnak, és azokat ezen a napon meg kell fizetni, még ha az azok teljesítésére fennálló határidő nem is járt le (csődtörvény 91. cikke).

A csődbe ment fél által benyújtott ajánlat elfogadása alapján kötött szerződésből eredő követelést a hitelező csődeljárásban kizárólag akkor érvényesítheti, ha az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot a csődbejelentést megelőzően adta át a csődbe ment félnek.

Ha a csőd bejelentésének napján a visszterhes szerződésből eredő kötelezettségeket részben vagy egészben nem teljesítették, a csődgondnok a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró (sędzia komisarz) hozzájárulásával teljesítheti a csődbe ment fél kötelezettségeit, és felszólíthatja a másik felet a kölcsönös kötelezettség teljesítésére, vagy a szerződéstől a csődbejelentés napjával kezdődő hatállyal elállhat. Ha a csőd bejelentésének napján a csődbe ment fél visszterhes szerződéstől eltérő szerződésben szerződő fél, a csődgondnok törvény eltérő rendelkezésének hiányában elállhat az ilyen szerződéstől.

A másik fél meghatározott napon benyújtott kérelmére a csődgondnok három hónapon belül nyilatkozik arról, hogy eláll-e a szerződéstől vagy annak teljesítését követeli-e. Amennyiben a csődgondnok a fenti határidőn belül elmulasztja e nyilatkozat benyújtását, az a szerződéstől való elállásnak minősül.

A másik fél, aki kötelezettségét korábban köteles teljesíteni, felfüggesztheti kötelezettsége teljesítését mindaddig, amíg a kölcsönös kötelezettséget nem teljesítették vagy nem látták el biztosítékkal. A másik fél nem jogosult erre, amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában tudott vagy tudnia kellett volna a csőd bejelentésére okot adó eseményekről (csődtörvény 98. cikke).

Ha a csődgondnok eláll a szerződéstől, a másik fél jogosult a teljesített kötelezettség visszatérítésére, még ha az a csődvagyon részét is képezi. A csődeljárásban a fél a követeléseknek a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró részére történő benyújtásával kérheti a teljesített kötelezettség és az elszenvedett veszteségek megtérítését (csődtörvény 99. cikke).

Az eladó követelheti a csődbe ment félnek ellenérték nélkül átadott ingóság - beleértve a biztosítékok - visszaadását, ha a csődbe ment fél vagy az általa az ingósággal való rendelkezésre felhatalmazott személy ezt az ingóságot nem a csőd bejelentése előtt szerezte meg. A bizományos, aki a csődbe ment félnek megküldte az ingóságot, szintén jogosult annak visszatérítésére. Az eladó vagy a bizományos, akinek a részére az ingóságot visszaadták, megtéríti a felmerült és a felmerülő költségeket, és visszafizeti az előlegeket. A csődgondnok ugyanakkor visszaadhatja az ingóságot, ha megfizeti vagy biztosítja a csődbe ment fél által fizetendő árat és a költségeket. A csődgondnok a visszaadásra irányuló kérelemtől számított egy hónapon belül jogosult erre (csődtörvény 100. cikke).

A csődbe ment fél által kötött azon megbízási vagy bizományi szerződések, amelyekben a csődbe ment fél a megbízó, valamint a csődbe ment fél által kötött biztosíték-kezelési megállapodások a csőd bejelentésével megszűnnek. A másik fél a csőd bejelentésének napjával elállhat a csődbe ment fél által kötött azon megbízási vagy bizományi szerződésektől, amelyekben a csődbe ment fél a megbízott vagy a bizományos (csődtörvény 102. cikke).

Az ügynöki szerződés megszűnik azon a napon, amelyen a felek bármelyike csődöt jelent. A megbízó fél csődje esetében az ügynök a csődeljárásban követelheti a szerződés megszűnte miatt általa elszenvedett veszteségek megtérítését (csődtörvény 103. cikke).

Ha a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő csődöt jelent be, a haszonkölcsön szerződés - ha a tárgyát már kölcsönbe adták - bármely fél kérésére megszüntethető. A szerződés megszűnik, ha annak tárgyát még nem adták haszonbérbe (csődtörvény 104. cikke).

Ha a kölcsönszerződésben részes bármely fél csődöt jelent be, a kölcsönszerződés megszűnik, amennyiben a kölcsön tárgyát még nem adták kölcsönbe (csődtörvény 105. cikke).

Az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti szerződés köti a feleket, ha a szerződés tárgyát a bérlő vagy a haszonbérbevevő rendelkezésére bocsátották (csődtörvény 106-108. cikke). A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által hozott határozatnak megfelelően a csődgondnok három hónapos felmondási idővel felmondja a csődbe ment fél által kötött bérleti vagy haszonbérleti szerződést, még ha e szerződés csődbe ment fél általi felmondása nem is lett volna lehetséges (csődtörvény 109-110. cikke).

A hitelszerződés a csőd bejelentésének időpontjában megszűnik, ha a hitelező ezen időpontig még nem bocsátotta a pénzeszközöket a csődbe ment fél rendelkezésére (csődtörvény 111. cikke).

A csődbejelentés nem érinti a csődbe ment fél bankszámla szerződését, értékpapír-számla szerződését vagy gyűjtőszámla szerződését (csődtörvény 112. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban - megindításának napjától a befejezésének napjáig vagy az eljárást megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjáig - az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő nem jogosult a jogszabályoknál fogva az egyezséggel érintett követelésekből eredő kötelezettségek teljesítésére.

Azon jogviszony módosítását vagy megszüntetését szabályozó szerződéses rendelkezések, amelyben az adós részes fél, semmisek, ha a szerkezetátalakítási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet benyújtották, vagy az ilyen eljárást megindították.

Annak a szerződésnek a szerkezetátalakítási eljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben az adós szerződő fél, érvénytelenek a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon tekintetében.

A szerkezetátalakítási törvény 250. cikke részletes szabályokat tartalmaz a forward/future pénzügyi műveletekre vonatkozó keretszerződések, vagy a biztosítékok visszavásárlási szerződések alapján történő adásvétele tekintetében.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításának napjától a befejezésének napjáig vagy az eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjáig a bérbeadó nem jogosult a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül annak a területnek vagy ingatlannak a bérleti vagy haszonbérleti szerződését felmondani, ahol az adós vállalkozása működik.

A bérleti és haszonbérleti szerződés tekintetében fentiekben említett szabályok értelemszerűen a hitelszerződésekre is vonatkoznak a hitelfelvevő részére az eljárás megindításának kezdete előtt rendelkezésre bocsátott pénzeszközök tekintetében, vonatkoznak továbbá a bérletre, vagyonbiztosításra, bankszámla-szerződésekre, garanciaszerződésekre, az adós részére biztosított engedélyekre vonatkozó szerződésekre és a szerkezetátalakítási eljárás megindításának napja előtt kibocsátott garanciákra és hitellevelekre (szerkezetátalakítási törvény 256., 273. és 297. cikke).

A szanálási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hozzájárulásával elállhat a szanálási eljárás megindításának napját megelőzően részben vagy egészben nem teljesített visszterhes szerződéstől, ha az e szerződésben részes másik fél szolgáltatása nem osztható. Ha a szerződésben részes másik fél szolgáltatása osztható, e rendelkezés értelemszerűen annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződést a másik félnek a szanálási eljárás megindítását követően teljesítenie kellett. Ha a fizetésképtelenségi szakértő eláll a szerződéstől, a másik fél visszakövetelheti a szanálási eljárás megindítását követően és az elállási nyilatkozat kézhezvételét megelőzően nyújtott szolgáltatást, ha ez a szolgáltatás az adós vagyonának részét képezi. Ha ez lehetséges, a másik fél csak a szolgáltatás és a felmerült veszteségek megtérítését követelheti. E követelések nem képezhetik az egyezség tárgyát (szerkezetátalakítási törvény 298. cikke).

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a bíróság az adós, az ideiglenes felügyelő vagy a csődeljárás iránti kérelmet benyújtó hitelező kérelmére felfüggesztheti a végrehajtási eljárást és megszüntetheti a bankszámla letiltását, ha az a csődeljárás céljának elérése érdekében szükséges (csődtörvény 39. cikke).

A csőd bejelentését követően a csődvagyon részét képező eszközökre vonatkozó, a csődbejelentést megelőzően megindított végrehajtási eljárást a törvény erejénél fogva a csőd bejelentésének napjával fel kell függeszteni. Az eljárást a a csődbejelentésről hozott határozat jogerőre emelkedésekor a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni (csődtörvény 146. cikke).

A csődbejelentést követően a csődvagyont érintő bírósági, közigazgatási és közigazgatási bírósági eljárás kizárólag a csődgondnok által vagy ellen indítható és folytatható le. A bejelentés tárgyát képező követelés tekintetében a hitelező nem jogosult eljárást indítani (csődtörvény 144. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a jogszabályok alapján az egyezség tárgyát képező követelésre vonatkozó, a szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt megindított végrehajtási eljárást a törvény erejénél fogva ezen eljárás megindításának napjával fel kell függeszteni. (szerkezetátalakítási törvény 259. és 278. cikke). A szanálási eljárásban a felfüggesztés az adós szanálás hatálya alá tartozó vagyonba tartozó vagyontárgyait érintő valamennyi végrehajtási eljárásra vonatkozik (szerkezetátalakítási törvény 312. cikke).

A csődegyezséget jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésének napjával az adóssal szemben az egyezség tárgyát képező követelések kielégítése érdekében folytatott ideiglenes intézkedés iránti eljárás és végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik. Az egyezség tárgyát nem képező követelések kielégítése érdekében folytatott és felfüggesztett ideiglenes intézkedés iránti eljárás és végrehajtási eljárás a hitelező kérelmére folytatható (szerkezetátalakítási törvény 170. cikke).

A csődegyezség megkötése iránti eljárás, a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás vagy a szanálási eljárás megindítása nem akadályozza meg a hitelezőt abban, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelések érvényesítése érdekében bírósági, közigazgatási vagy közigazgatási bírósági eljárást vagy választottbírósági eljárást indítson (szerkezetátalakítási törvény 257., 276. és 310. cikke).

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A csődbejelentést követően a bíróság hivatalból felfüggeszti az eljárást, ha az a csődvagyonra vonatkozik, azaz ha annak kimenetele érintheti a csődvagyont (a csődvagyon részét képező tárgyra vonatkozik), a csődbejelentésre sor került, és a csőd bejelentése iránti eljárásban kötelező vagyonfelügyelőt jelöltek ki (polgári perrendtartás [kodeks postępowania cywilnego] 174. cikke 1. §-ának 4. és 5. pontja). A bíróság felszólítja a csődgondnokot vagy a kötelező vagyonfelügyelőt, hogy vegyen részt az eljárásban (polgári perrendtartás 174. cikkének 3. §-a). Ha a csődbe ment fél (adós) a felperes, a bíróság a csődgondnok (kötelező vagyonfelügyelő) kijelölését követően hivatalból folytatja a felfüggesztett eljárást (polgári perrendtartás 180. cikke 1. §-ának 5. pontja).

A csődgondnok ellen csak abban az esetben indítható eljárás, ha a csődeljárásban a perrendtartásban meghatározott lehetőségek kimerítését követően a követelést nem vették fel a követelések jegyzékébe. (csődtörvény 145. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a folyamatban lévő (az eljárás megindításának időpontjában függőben lévő) bírósági eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás az egyezség (szanálás) hatálya alá tartozó vagyont érinti, és a fizetésképtelenségi szakértőt a szerkezetátalakítási eljárásban kijelölték, vagy ha a szanálási eljárás megindítása érdekében ideiglenes vagyonfelügyelőt jelöltek ki az eljárásban, és az eljárás biztosíték által fedezett vagyontárgyakra vonatkozik (polgári perrendtartás 174. cikke 1. §-ának 4. és 5. pontja). A bíróság felszólítja az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy vegyen részt az eljárásban (polgári perrendtartás 174. cikkének 3. §-a).

Az ilyen ügyekben a követelés elismerése, a követelésről való lemondás, az egyezség vagy az ügy szempontjából fontos tények adós általi elismerése - amennyiben arra a bírósági felügyelő hozzájárulása nélkül került sor - nem vált ki joghatást (szerkezetátalakítási törvény 258. cikke).

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők csődeljárásban való részvételét a csődtörvény 189-213. cikke szabályozza. Azon hitelezők, akiknek a követeléseit elismerték, jogosultak a hitelezői gyűlésen részt venni és szavazni.

A hivatalból vagy kérelemre eljáró csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró létrehozza a hitelezői választmányt, kinevezi, illetve felment annak tagjait. A hitelezői választmány segítséget nyújt a csődgondnoknak, felügyeli annak tevékenységét, megvizsgálja a csődvagyon részét képező eszközök állapotát, engedélyez olyan tevékenységeket, amelyek kizárólag a hitelezői választmány engedélyével végezhetők el, és, ha azt a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró vagy a csődgondnok kéri, más ügyekben is véleményt nyilvánít. A hitelezői választmány felvilágosítást kérhet a csődbe ment féltől vagy a csődgondnoktól, és megvizsgálhatja a csődre vonatkozó könyveket és dokumentumokat úgy, hogy azzal ne sértsen üzleti titkot.

Érvénytelenség terhe mellett a hitelezői választmány engedélye szükséges a vagyonfelügyelő következő tevékenységeihez:

  1. a vállalkozás csődgondnok általi további irányítása, ha arra a csődbejelentést követően több mint három hónapon keresztül kerül sor;
  2. a vállalkozás egésze értékesítésétől való elállás;
  3. a csődvagyon részét képező vagyontárgyak közvetlen értékesítése;
  4. kölcsönök vagy hitelek felvétele, valamint a csődbe ment fél vagyontárgyainak korlátolt dologi jogokkal való megterhelése;
  5. a vitatott követelésekre vonatkozó egyezség megkötésének elfogadása, az annak megkötésétől való elállás, valamint a vita tekintetében választottbírósági eljárás kezdeményezése.

Ez alól kivételt jelent, amikor a fenti tevékenységek valamelyikét haladéktalanul végre kell hajtani, és a tevékenység 10 000 PLN-t meg nem haladó értékre vonatkozik, ebben az esetben a csődgondnok, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő e tevékenységet a hitelezői választmány engedélye nélkül is elvégezheti.

Ezen felül nem szükséges a hitelezői választmány engedélye az ingóságok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi ingóság leltár szerinti becsült értéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t, valamint a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti becsült névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t.

A csődeljárásban a hitelező egyezségi javaslatot nyújthat be.

A hitelezők megtámadhatják a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíróságnak vagy bírónak a csődgondnok számviteli jelentésének jóváhagyására vonatkozó határozatát, a követelések jegyzékére vonatkozó határozatát más hitelezők követelései tekintetében is, a felosztási tervre, a csődgondnok díjazására vonatkozó határozatokat, valamint a csődeljárás megszüntetésére vagy befejezésére vonatkozó határozatot.

A hitelezők szerkezetátalakítási eljárásban való részvételét a szerkezetátalakítási törvény 104-139. cikke szabályozza. Azon hitelezők, akiknek a követelése belekerült a követelések jóváhagyott jegyzékébe, valamint a hitelezői gyűlésen megjelenő és a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak a követelésüket igazoló végrehajtási okiratot bemutató hitelezők jogosultak a hitelezői gyűlésen részt venni és azon szavazni.

A hitelezői gyűlésen egyezség fogadható el, ha a gyűlésen az egyezség tekintetében szavazásra jogosult hitelezők legalább egyötöde részt vesz.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból vagy kérelemre létrehozza a hitelezői választmányt, valamint kijelöli, illetve felmenti annak tagjait. A hitelezői választmány segítséget nyújt a bírósági felügyelőnek vagy a fizetésképtelenségi szakértőnek, felügyeli azok tevékenységét, megvizsgálja a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon állapotát, engedélyez olyan tevékenységeket, amelyek kizárólag a hitelezői választmány engedélyével végezhetők el, és, ha a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, a bírósági felügyelő, a fizetésképtelenségi szakértő vagy az adós azt kéri, más ügyekben is véleményt nyilvánít. A hitelezői gyűlés és annak tagjai észrevételeket tehetnek a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak az adós, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységével kapcsolatban. A választmány felvilágosítást kérhet az adóstól, a bírósági felügyelőtől vagy a fizetésképtelenségi szakértőtől, megvizsgálhatja az adós könyveit és dokumentumait, amennyiben az üzleti titkot nem sért. Egyéb esetekben, valamint kétség esetén, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró meghatározza a hitelezői választmány tagjait az adós vállalkozása könyveinek és dokumentumainak megvizsgálása tekintetében megillető jogosultságok körét.

Érvénytelenség terhe mellett az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő következő cselekményeihez a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges:

  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek az egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal való megterhelése;
  • valamely tárgy vagy jog tulajdonjogának egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében történő átruházása;
  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek más jogokkal való megterhelése;
  • hitelek vagy kölcsönök felvétele;
  • az adós vállalkozásának vagy annak valamely szervezeti egységének haszonbérbe adására vonatkozó szerződés vagy más, ehhez hasonló szerződés megkötése;

(a hitelezői választmány hozzájárulásával elvégzett fenti cselekmények nem tekinthetők végrehajthatatlanoknak a csődvagyon tekintetében)

  • 500 000 PLN-nél értékesebb ingatlan vagy egyéb vagontárgy adós általi értékesítése.

A hitelezők szintén megtámadhatják a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását felügyelő bíróságnak vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónak a fizetésképtelenségi szakértő számviteli jelentésének jóváhagyására vonatkozó határozatát, a követelések jegyzékére (csődegyezség megkötése iránti eljárás és szanálási eljárás) és más hitelezők követeléseire, a bírósági felügyelő vagy fizetésképtelenségi szakértő díjazására vonatkozó határozatokat, valamint a csődeljárás megszüntetésére vagy befejezésére vonatkozó határozatot.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a csődbejelentést követően a vagyonfelügyelő leltárt állít össze, felbecsüli a csődvagyont, és felszámolási tervet készít. A felszámolási terv határozza meg a csődbe ment fél vagyontárgyai, különösen a vállalkozás, értékesítésének javasolt módját, az értékesítés időpontját, a kiadások becsült összegét és gazdasági tevékenység folytatása mellett szóló gazdasági érveket (csődtörvény 306. cikke). A leltár összeállítását és a pénzügyi jelentés elkészítését vagy az általános írásbeli jelentés benyújtását követően a csődgondnok értékesíti a csődvagyont (csődtörvény 308. cikke).

A felszámolást követően a csődgondnok folytathatja a csődbe ment fél vállalkozásának irányítását, ha lehetőség van a hitelezőkkel való egyezségkötésre, vagy ha lehetséges a csődbe ment fél vállalkozása egészének vagy egyes szervezeti egységeinek értékesítése (csődtörvény 312. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban, azaz a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban és a csődegyezség megkötése iránti eljárásban általában továbbra is az adós irányítja a vállalkozását. A szerkezetátalakítási törvény 239. cikkének 1. §-a és 295. cikke szerint az adós megfosztható az irányítási jogától, ha:

  1. az adós szándékosan vagy más módon az irányítás révén olyan jogszabálysértést követ el, amely hátrányosan érinti a hitelezőket vagy a jövőben ilyen hátrány okozhat;
  2. nyilvánvaló, hogy az irányítás módja nem garantálja az egyezség végrehajtását vagy az adós részére a 68. cikk 1. §-a alapján vagyonkezelőt (kurator) jelöltek ki;
  3. az adós nem tesz eleget a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró vagy bírósági felügyelő utasításainak, különösen elmulasztja a jogszerű egyezségi javaslatok csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által meghatározott határidőn belül történő benyújtását.

A szanálási eljárásban, ha az ilyen eljárás hatékony lefolytatásához szükséges az adós vagy a képviselőinek személyes közreműködése, és egyúttal az adós, illetve annak képviselői biztosítják a megfelelő irányítást, a bíróság a napi irányítási feladatok keretében engedélyezheti az adósnak a vállalkozása egészének vagy valamely részének irányítását (szerkezetátalakítási törvény 288. cikkének 3. §-a).

Az egyezség jóváhagyása iránti eljárásban az adós az eljárás teljes időtartam alatt maga irányítja vállalkozását.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárásban a személyes hitelezők valamennyi követelését be kell jelenteni. Követelést az a hitelező is bejelenthet, akinek követelését jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog, tengeri jelzálogjog vagy ingatlannyilvántartásba, jelzálogjogi nyilvántartásba vagy hajózási regiszterbe bejegyzett egyéb jog biztosítja (ha azt a hitelező nem jelenti be, akkor azt a jegyzékbe hivatalból belefoglalják). A munkaviszonyból származó követeléseket hivatalból belefoglalják a jegyzékbe (csődtörvény 236. cikkének (1) és (2) bekezdése és 237. cikke).

Elsőként a csődeljárás költségeit kell megtéríteni a csődbejelentést követően keletkezett, csődvagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket megelőzően – (csődtörvény 230. cikkének (2) bekezdése, 343. cikkének (1) és (11) bekezdése), felosztási terv elkészítése nélkül.

A szerkezetátalakítási eljárásban a követelések jegyzéke tartalmazza az adósra vonatkozó azon személyes követeléseket, amelyek a szerkezetátalakítási eljárás megkezdése előtt keletkeztek (szerkezetátalakítási törvény 76. cikke). A követelések jegyzéke külön jelöli a jogszabálynál fogva egyezség tárgyát képező követeléseket és azokat a követeléseket, amelyek a hitelező hozzájárulásával képezik egyezség tárgyát (szerkezetátalakítási törvény 86. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a követeléseket nem kell bejelenteni. A követelések jegyzékét a felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő az adós könyvelése, egyéb dokumentumai és az ingatlannyilvántartásban, jelzálognyilvántartásban és egyéb nyilvántartásokban található bejegyzések alapján állítja össze.

Az egyezség kötelező azokra a hitelezőkre nézve, akiknek a követelése a szóban forgó törvény erejénél fogva képezi egyezség tárgyát, még akkor is, ha azok nem szerepelnek a követelések jegyzékében.

Az egyezség nem kötelező azokra a hitelezőkre nézve, akiket az adós nem jelentett be, és akik nem vettek részt az eljárásban (szerkezetátalakítási törvény 166. cikke).

Az egyezség nem terjedhet ki a tartási követelésekre, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatásokra, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadékra; tulajdonjog átruházására, valamint jogsértés megszüntetésére vonatkozó követelésekre; azon követelésekre, amelyekért az adós valamely örökség szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően történő megszerzésével kapcsolatban felel, azt követően, hogy az örökséget a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyonba belefoglalták; a társadalombiztosítási járulék biztosított által fizetett részére vonatkozó követelésekre, ha az adós a kifizető.

Az egyezség szintén nem terjed ki a munkaviszonyból származó követelésekre, valamint az adós tulajdonát terhelő jelzálogjoggal, zálogjogjoggal, bejegyzett zálogjoggal, pénzügyi zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal biztosított követelésekre azon rész tekintetében, amelynek értékét a biztosíték fedezi, kivéve, ha a hitelező hozzájárul e követelések egyezségbe foglalásához (szerkezetátalakítási törvény 151. cikk).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések csődeljárásbeli előterjesztésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályokat a csődtörvény 239-266. cikke tartalmazza.

A csődeljárásban a hitelezők felelnek a követelések bejelentéséért. A követeléseket a csődbejelentésre vonatkozó döntés Bírósági és Kereskedelmi Közlönyben (Monitor Sądowy i Gospodarczy) majd ezt követően a Szerkezetátalakítási és Csődügyi Központi Nyilvántartásban (Centralny Rejestr Restrukturyzacji i Upadłości) (a csődtörvény 51. cikke és a szerkezetátalakítási törvény 455. cikke) való közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni.

A munkaviszonyból eredő követeléseket nem kell bejelenteni. Az ilyen típusú követeléseket a követelések jegyzékébe hivatalból felveszik (csődtörvény 237. cikke).

A hitelező a követelését írásban, két példányban nyújtja be. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hitelező nevét és címét, a PESEL személyi azonosító számot vagy a KRS (nemzeti bírósági nyilvántartási) számot, illetve ezek hiányában a hitelező egyértelmű azonosítását lehetővé tevő adatokat, a követelés mellékkötelezettséggel együtt történő meghatározását és a nem pénzügyi követelések értékét, az e követelés fennállását igazoló bizonyítékokat (ha a követelést a követelések szerkezetátalakítási eljárásban összeállított jegyzéke tartalmazza, akkor elegendő hivatkozni ennek megtörténtére), a kategóriát, amelybe a követelés besorolható, a követeléshez kapcsolódó biztosítékokat, valamint - ha a követelés folyamatban lévő bírósági, közigazgatási, közigazgatási bírósági vagy választottbírósági eljárás tárgyát képezi - az ügy állását. Ha olyan követelést jelentettek be, amely tekintetében a csődbe ment fél nem minősül személyes adósnak, akkor meg kell határozni azon biztosíték tárgyát, amely a követelés kielégítésére szolgál. Ha a hitelező csődbe ment társaság tagja vagy részvényese, köteles megadni az üzletrésze mértékét, illetve a részvényei számát és típusát.

A megfelelően megtett bejelentést a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró továbbítja a csődgondnok felé, aki ellenőrzi, hogy a csődbe ment fél könyvelése és egyéb dokumentumai vagy az ingatlannyilvántartásba, a jelzálogjogi és egyéb nyilvántartásokba tett bejegyzések igazolják-e a benyújtott követeléseket, és felszólítja a csődbe ment felet, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon a követelés elfogadásáról. Ha a benyújtott követelést a csődbe ment fél könyvelése és egyéb dokumentumai, vagy az ingatlannyilvántartásba, a jelzálogjogi és egyéb nyilvántartásokba tett bejegyzések nem igazolják, a csődgondnok felszólítja a hitelezőt, hogy egy héten belül a követelés elismerése elutasításának terhe mellett nyújtsa be a követelés benyújtásakor említett dokumentumokat. A csődgondnok ugyanakkor figyelembe veheti a határidőt követően benyújtott dokumentumokat is, ha az nem késlelteti a jegyzék benyújtását a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíróhoz.

Annak bejelentésétől számított két héten belül, hogy a követelések jegyzékét az eljárás ügyiratainak részévé tették, a hitelező kifogást nyújthat be a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónál. A csődbe ment fél szintén kifogást tehet, ha a követelések jegyzékének tervezete nincs összhangban a kéréseivel és nyilatkozataival. Amennyiben a csődbe ment fél az erre való felszólítás ellenére nem nyilatkozott, ebben az esetben csak akkor élhet kifogással, ha önhibáján kívüli okból nem tett nyilatkozatot.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét a kifogással kapcsolatos határozat jogerőre emelkedését követően - és ha e határozatot megtámadják, a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően - módosítja, valamint jóváhagyja. Ha nem tettek kifogást, a bíró a kifogásokra nyitva álló határidő lejártát követően jóváhagyja a követelések jegyzékét. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét hivatalból módosíthatja. Ha megállapításra kerül, hogy a követelések jegyzékében olyan követelések szerepelnek, amelyek részben vagy egyáltalán nem léteznek, vagy olyan követelések nem kerültek bele, amelyeknek hivatalból szerepelniük kell a jegyzékben, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét hivatalból módosíthatja.

A bejelentést nem igénylő követelés, amelyet határidőt követően jelentettek be vagy közöltek, a követelések jegyzékének kiegészítésébe kerül bele. A követelések jegyzékét a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően kell javítani. A követelés összegének a követelések jegyzékének összeállítását követően bekövetkezett módosulását a felosztási terv elkészítésekor vagy a hitelezői gyűlésen való szavazáskor figyelembe veszik.

A csődeljárás befejezését vagy megszüntetését követően a követelések jegyzékének a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró által jóváhagyott, és a követelést és a hitelező által azzal összefüggésben kapott összegét megjelölő kivonata a csődbe ment féllel szemben végrehajtható okiratnak minősül (ez nem vonatkozik az olyan hitelezőkre, akik tekintetében az adós nem volt személyes adós). A csődbe ment fél kérelmezheti annak megállapítását, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn, ha a csődbe ment fél nem ismerte el a csődeljárásban benyújtott követelést, és a bíróság e követelés tekintetében még nem hozott jogerős határozatot. Azt követően, hogy a jegyzék kivonatát végrehajthatónak minősítették, a csődbe ment fél a végrehajtható okirat végrehajthatatlannak nyilvánítása érdekében indított perrel kifogást tehet a tekintetben, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem, vagy kisebb mértékben áll fenn.

A követelések jegyzékének szerkezetátalakítási eljárásban való összeállítását a szerkezetátalakítási törvény 84-102. cikke szabályozza.

A követelések jegyzékét a felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő az adós könyvelése egyéb dokumentumai és az ingatlannyilvántartásban, jelzálognyilvántartásban és egyéb nyilvántartásokban lévő bejegyzések alapján állítja össze. Az egyszerűsített kérelem alapján megindított szanálási eljárásban a követelések jegyzékét, amennyiben lehetséges, a követelések megelőző szerkezetátalakítási eljárásban összeállított jegyzéke alapján állítják össze. Ha az egyezségi ajánlat a hitelezők csoportokba osztását tartalmazza, a követelések jegyzékét a javasolt felosztás figyelembevételével állítják össze.

A követelések jegyzéke külön jelöli a jogszabálynál fogva egyezség tárgyát képező követeléseket és azokat a követeléseket, amelyek egyezség tárgyát a hitelező hozzájárulásával képezhetik.

A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban az adós kifogást tehet valamely követelésnek a követelések jegyzékébe való felvétele tekintetében. Az ilyen követelés vitatott követelésnek minősül. Ebben az esetben a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró ennek megfelelően módosítja a követelések jegyzékét és a vitatott követelések jegyzékét.

A csődegyezség megkötése iránti eljárásban és a szanálási eljárásban a követelések jegyzékének és a vitatott követelések jegyzékének benyújtása időpontjának közzétételétől számított két héten belül az eljárásban részt vevők a csődeljárás lefolytatását felügyelő bírónál kifogást tehetnek valamely követelésnek a követelések jegyzékébe való felvételét illetően. Az adós kifogást tehet, ha a követelések jegyzéke nincs összhangban valamely követelés elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatával. Ha az adós nem nyilatkozott, akkor csak abban az esetben tehet kifogást, ha igazolja, hogy önhibáján kívüli okból mulasztotta el a nyilatkozattételt. Ugyanezen határidőn belül az adós vagy a hitelező, akit nem vettek fel a követelések jegyzékébe, kifogást tehet azzal kapcsolatban, hogy kihagyták a jegyzékből.

A határidőt követően tett kifogást, a más okból elfogadhatatlan kifogást, a kifogást tevő fél által nem orvosolt hiányosságokat tartalmazó kifogást, vagy azt a kifogást, amelynek tekintetében a fél a meghatározott határidőn belül nem fizette ki a fizetendő díjat, a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró elutasítja.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a kifogásból kimaradt nyilatkozatokat és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja, kivéve, ha a kifogást tevő fél prima facie bizonyítja, hogy azokat önibáján kívüli okból nem foglalta bele a kifogásba, vagy, hogy a később benyújtott nyilatkozatok és bizonyítékok nem késleltetik az ügy vizsgálatát.

A kifogást megalapozó tényeket kizárólag okirati bizonyíték vagy szakértői vélemény alapozhatja meg. Ha a követelést jogerős bírósági ítélet állapítja meg, a követelésnek a követelések jegyzékébe való felvétele ellen benyújtott kifogás kizárólag olyan eseményeken alapulhat, amelyek a szóban forgó ítélettel zárult bírósági eljárás befejezését követően következtek be.

A kifogást a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, annak helyettese vagy a kijelölt bíró a benyújtástól számított két hónapon belül, zárt ülésen vizsgálja meg. Ha a kifogást vizsgáló bíró úgy dönt, hogy tárgyalás megtartása szükséges, értesíti a bírósági felügyelőt vagy a fizetésképtelenségi szakértőt, az adóst és a kifogást tevő hitelezőt, valamint azt a hitelezőt, akinek a követelésével szemben kifogást nyújtottak be. A tárgyalástól való távolmaradás, még ha indokolt is, a határozathozatalnak nem akadálya. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró, annak helyettese vagy a kijelölt bíró eltekinthet az olyan bizonyíték felvételétől, amelyet szakértői vélemény már megállapított, ha a szakértő bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási szerv előtt folyó más eljárásban már adott véleményt. Ebben az esetben a szakértő véleményét tartalmazó dokumentum minősül bizonyítéknak.

A kifogás tárgyával kapcsolatos határozat ellen az adós, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő, valamint a hitelezők fellebbezhetnek.

A követelések jegyzékét a kifogásnak helyt adó határozat jogerőre emelkedését követően a határozatban foglaltaknak megfelelően módosítják. A csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárásban a követelések jegyzékét a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a hitelezői gyűlésen hagyja jóvá.

A csődegyezség megkötése iránti eljárásban és a szanálási eljárásban a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a követelések jegyzékét a kifogás benyújtására nyitva álló határidő leteltét, vagy - ha kifogást nyújtottak be - a kifogással kapcsolatos határozat jogerőre emelkedését követően hagyja jóvá.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró jóváhagyja a követelések olyan kifogásokkal nem érintett jegyzékét, amelyek tekintetében még nem született jogerős ítélet, ha ezen kifogásokkal érintett követelések összege a hitelezőket az egyezségről való szavazásra feljogosító összes követelés legfeljebb 15 %-át teszi ki. Az e kifogásokkal kapcsolatos eljárást a bíróság vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró megszünteti, ha abban az egyezségről tartott szavazás időpontjáig még nem született jogerős ítélet.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból törölheti a követelést a jegyzékből, ha megállapították, hogy a követelések jegyzéke olyan követelést tartalmaz, amely részben vagy egyáltalán nem áll fenn, vagy a jegyzékben hitelezőként megnevezettől eltérő személyt illet meg. A követelés jegyzékből való törlésére vonatkozó határozatot az érintett hitelezővel, az adóssal, a felügyelővel vagy a fizetésképtelenségi szakértővel közlik. E személyek nem fellebbezhetnek a határozat ellen.

A felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő kiegészíti a követelések jegyzékét, ha a jegyzék benyújtását követően olyan követelést nyújtanak be, amely nem szerepel a jegyzékben.

Az egyezség jóváhagyásának jogerős elutasítását vagy a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megszüntetését követően a követelések jóváhagyott, a hitelező nevét és követelését tartalmazó jegyzékének kivonata az adóssal szemben végrehajtható okiratnak minősül.

Az egyezség jogerős jóváhagyását követően a követelések jóváhagyott jegyzékének kivonata a jogerős határozat egyezséget jóváhagyó kivonatával együtt minősül végrehajtható okiratnak az adóssal és az egyezség végrehajtását garantáló biztosítékot nyújtó féllel szemben, feltéve hogy a biztosítékot igazoló dokumentumot benyújtották a bírósághoz, illetve a további fizetésre kötelezett féllel szemben, amennyiben az egyezség további fizetést ír elő a hitelezők között.

Az adós kérelmezheti annak megállapítását, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn, ha az adós a szerkezetátalakítási eljárásban kifogást tett, és a bíróság e követelés tekintetében még nem hozott jogerős határozatot.

Azt követően, hogy a követelések jóváhagyott jegyzékének kivonatát végrehajthatónak minősítették, az adós a végrehajtható okirat végrehajthatatlannak nyilvánítása érdekében indított perrel kifogást tehet a tekintetben, hogy a követelések jegyzékébe felvett követelés nem vagy kisebb mértékben áll fenn.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődeljárásban a bevételek felosztására vonatkozó szabályokat a csődtörvény 335-351. cikke tartalmazza.

Elsőként az eljárás költségeit, majd, ha a csődvagyon bevételei ezt lehetővé teszik, a csődvagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségeket kell a csődvagyonba befolyó összegek függvényében megtéríteni.

A tartási követeléseket, a csődbejelentést követően és a végső felosztási terv elkészítéséig, azok esedékességekor a csődgondnok teljesíti a jogosult személyeknek, kifizetésenként legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összegben. E követelések fennmaradó része a csődvagyonból nem nyer kielégítést.

A csődvagyonból kifizetendő követelések (az eljárási költségek, a csődvagyonnal kapcsolatos kötelezettségek és a tartási követelések megtérítését, illetve kifizetését követően) a következő kategóriákba sorolhatók:

  1. első kategória - munkaviszonyból származó, a csőd bejelentését megelőző időszakra vonatkozó követelések (ez értelemszerűen vonatkozik a Garantált Dolgozói Támogatásalapnak a csődvagyonból a csődbe ment fél munkavállalóinak kifizetett juttatások visszafizetésére vonatkozó követeléseire is), kivéve a csődbe ment fél képviselőinek vagy a csődbe ment fél vállalkozásának irányítása vagy felügyelete kapcsán tevékenységet végző személy díjazására vonatkozó követeléseket, mezőgazdasági termelők saját gazdaságukból származó termékeinek értékesítésére vonatkozó szerződésből eredő követelései, tartási követelések és betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatások, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadék, a csődbejelentést megelőző utolsó három év vonatkozásában a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos követelések, és a szerkezetátalakítási eljárásban a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységéből eredő követelések, vagy a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően az adós hitelezői választmány vagy bírósági felügyelő hozzájárulását nem igénylő vagy a hitelezői választmány vagy a bírósági felügyelő hozzájárulásával végzett tevékenységéből eredő követelések, ha a csődöt csődeljárás iránti egyszerűsített kérelem vizsgálatának eredményeképpen jelentették be, valamint a hitelekre, kölcsönökre, kötvényekre, garanciákra vagy hitellevelekre vagy a szerkezetátalakítási eljárásban elfogadott egyezségben előírt és az egyezség végrehajtásával kapcsolatban biztosított egyéb finanszírozásra vonatkozó követelések, ha a csődöt legfeljebb az egyezség jogerős megszüntetését követő három hónapon belül benyújtott csődeljárás iránti kérelem vizsgálatának eredményeképpen jelentették be;
  2. második kategória - egyéb, más kategóriába nem sorolható követelések, különösen adók és egyéb közterhek, valamint a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos egyéb követelések;
  3. harmadik kategória - a fenti kategóriákba sorolt követelések után járó kamat a tőkekövetelés kifizetésének sorrendjében, valamint bírósági és közigazgatási bírságok és adományokkal és hagyatékokkal kapcsolatos követelések;
  4. negyedik kategória - a tagok vagy részvényesek kölcsönnel vagy azonos hatású más jogi aktussal, különösen halasztott fizetéssel a csődbejelentést megelőző öt évben tőkeegyesítő társaságnak minősülő csődbe ment fél részére történő termékértékesítéssel kapcsolatos követelései a kamatokkal együtt.

Ha a felosztásra rendelt összeg nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, a következő kategóriába tartozó követeléseket kizárólag a megelőző kategóriába tartozó követelések maradéktalan kielégítését követően lehet kielégíteni, és ha a felosztásra rendelt összeg nem elegendő az adott kategóriába tartozó valamennyi követelés kielégítésére, e követeléseket összegük arányában kell kielégíteni.

A jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal, pénzügyi zálogjoggal és tengeri jelzálogjoggal biztosított követeléseket, valamint a vonatkozó törvény rendelkezései szerint lejáró jogokat, és valamely ingatlant, haszonélvezeti jogot, szövetkezeti tag lakáscélú helyiségre vagy hajózási regiszterbe bejegyzett tengerjáró hajóra vonatkozó tulajdonjogát terhelő személyhez fűződő jogok és követelések fennállása megállapításának hatásait a terhelt fél felszámolása révén elért és e fél felszámolásának költségeivel és a csődeljárás egyéb költségeivel (melyek összege nem haladhatja meg a felszámolás révén elért összeg tizedét) csökkentett összegből nyernek kielégítést; a csődeljárás költségeinek levont része azonban nem haladhatja meg a megterhelt tárgy értékének a teljes csődvagyon értékéhez viszonyított arányát. E követelések és jogok kielégítésére a rangsorban elfoglalt helyük sorrendjében kerül sor. Ha a terhelt fél felszámolása révén elért összeget jelzálogjoggal biztosított követelések, lejáró jogok, valamint személyhez fűződő jogok és követelések kielégítésére is felhasználják, az elsőbbség attól az időponttól függ, amelytől kezdve a jelzálogjog, jog vagy követelés ingatlannyilvántartásba vagy jelzálogjog nyilvántartásba történő bejegyzése hatályos.

A külön A link új ablakot nyit megrendelkezések szerinti biztosítékokkal fedezett mellékkövetelések a fenti követelésekkel azonos mértékben kerülnek kielégítésre. A hitelezőt megillető összeget elsőként a főkövetelésbe, majd a kamatba és egyéb mellékkövetelésekbe kell beszámítani, végezetül az eljárás költségeit kell megtéríteni.

Ha az ingatlant, haszonélvezeti jogot, szövetkezeti tag lakáscélú helyiségre vagy hajózási regiszterbe bejegyzett tengerjáró hajóra vonatkozó tulajdonjogát a jelzálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az értékesítés tárgyát terhelő és az értékesítés eredményeképpen megszűnő egyéb jog - beleértve a személyhez fűződő jogokat és követeléseket - kielégítése előtt értékesítik, a tartási követeléseket, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál esetében fizetett juttatásokat, valamint az életjáradéki szerződés alapján biztosított jogok fejében biztosított járadékot a csődbejelentést követő időszak tekintetében teljesíteni kell, az ingatlanon, hajón és a helyiségekben a munkavállaló által végzett munkák díjazását az értékesítést megelőző három hónap tekintetében a minimálbér összegének háromszorosát meg nem haladó mértékben ki kell fizetni.

A szerkezetátalakítási eljárásban a követeléseket a bíróság által jóváhagyott egyezségnek megfelelően elégítik ki. A követelések teljesítésére vonatkozó szabályokat a szerkezetátalakítási törvény 155-163. cikke tartalmazza.

Az egyezség rendelkezhet a hitelezők különböző érdekkategóriákat magában foglaló csoportokba való osztásáról, különösen:

  • munkaviszonyból eredő követelésekkel rendelkező hitelezők, akik hozzájárultak a követelésük egyezség szerinti kielégítéséhez;
  • saját gazdaságukból származó termékek értékesítésére vonatkozó követelésekkel rendelkező mezőgazdasági termelők;
  • hitelezők, akiknek a követeléseit az adós vagyontárgyai tekintetében jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog vagy tengeri jelzálogjog, valamint valamely tárgy, követelés vagy egyéb jog tulajdonjogának a hitelező részére történő átruházása formájában biztosítják, és akik hozzájárultak követelésük ezen egyezség szerinti kielégítéséhez;
  • hitelezők, akik a tőkeegyesítő társaságnak minősülő adós tagjai vagy részvényesei, és akik a társaságban a taggyűlésen vagy a részvényesek közgyűlésén legalább a szavazatok 5%-át biztosító részesedéssel rendelkeznek.

Az adós kötelezettségei átszervezésének feltételei valamennyi hitelező esetében, és, ha az egyezségről való szavazásra hitelezői csoportonként kerül sor, az azonos csoportba tartozó hitelezők esetében azonosak, kivéve, ha a hitelező a kevésbé kedvező feltételekhez kifejezetten hozzájárul.

Az adós kötelezettségei átszervezése tekintetében kedvezőbb feltételek alkalmazása elfogadható olyan hitelező vonatkozásában, aki a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően hitel, kötvény, bankgarancia, hitellevél formájában vagy más pénzügyi eszköz alapján az egyezség végrehajtásához szükséges finanszírozást nyújt vagy fog nyújtani.

A munkaviszonyból eredő követelések átszervezésének feltételei nem foszthatják meg a munkavállalókat a minimálbértől.

A szerkezetátalakítás egyformán vonatkozik a pénzügyi és nem pénzügyi kötelezettségekre. Ha a hitelezői gyűlés időpontjáról az egyezségi javaslat egy példányának megküldésével történő értesítés kézhezvételétől számított egy héten belül a hitelező a felügyelőnek vagy a fizetésképtelenségi szakértőnek benyújtott nyilatkozattal vitatja a követelésének nem pénzügyi követelésként való átminősítését, vagy a nem pénzügyi követelés természetéből adódóan az átminősítés nem lehetséges, a követelést pénzügyi követeléssé kell átalakítani. E hatás az eljárás megindításának napjával keletkezik.

A 161. cikk (1)-(3) bekezdésében hivatkozott követelések átszervezésének feltételei a követelések rangsorban elfoglalt helye alapján alapján differenciálhatók.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A csődeljárást a bíróság a végleges felosztási terv végrehajtását követően, vagy azt követően zárja le, hogy az eljárás során valamennyi hitelező követelését kielégítették.

A csődeljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésének napjával a csődbe ment fél visszakapja a vagyona feletti irányítás és rendelkezés jogát.

A csődeljárás befejezését követően a csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végzett cselekmény érvénytelenné nyilvánítása érdekében a vagyonfelügyelő által indított és folyamatban levő eljárás megszűnik, és az eljárási költségek megtérítésére vonatkozó kölcsönös követelések megszűnnek. Más polgári eljárásokban a csődbe ment fél lép a csődgondnok helyébe.

A csődeljárást lezáró határozat kihirdetését követő 30 napon belül a csődbe ment fél, ha természetes személy, hitelezői fizetési terv készítése és a csődeljárásban nem rendezett fennmaradó adósság elengedése iránt kérelmet nyújthat be. A bíróság elutasítja a kérelmet, ha a csődbe ment fél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból maga okozta saját fizetésképtelenségét, vagy jelentős mértékben növelte annak mértékét, és ha:

  1. az ügyben felmerült bizonyítékok a csődbe ment fél gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként vagy polgári jogi társaság tagjaként történő folytatásától, vagy felügyelőbizottsági, könyvvizsgálói bizottsági tagságtól, azonos üzletágban gazdasági tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság, állami tulajdonban álló vállalkozás, szövetkezet, alapítvány vagy egyesület képviseletének ellátásától való eltiltását megalapozó tényekre utalnak, vagy
  2. a csődbe ment fél nem megfelelően teljesítette a csődeljárásban rárótt kötelezettségeket, vagy
  3. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél csődeljárás hatálya alá került, amelyben az összes adósságát vagy annak egy részét elengedték, kivéve, ha a csődbe ment fél fizetésképtelenségére a csődbe ment fél kellő körültekintése ellenére került sor, vagy annak mértéke a csődbe ment fél kellő körültekintése ellenére növekedett, vagy
  4. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél érdekében készített hitelezői fizetési tervet a 370e. cikk (1) vagy (2) bekezdése vagy a 49120. cikk alapján törölték, vagy
  5. a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző tízéves időtartam során a csődbe ment fél által végrehajtott jogügyletet jogerős eljárásban a hitelezőkre nézve hátrányosnak minősítették

- kivéve, ha a csődbe ment fél fennmaradó adósságának elengedése méltányossági alapon vagy humanitárius okokból indokolt volt.

A hitelezői fizetési terv elkészítésére vonatkozó határozatában a bíróság meghatározza, hogy milyen mértékben és mennyi idő alatt (legfeljebb 36 hónapon belül) köteles az adós a követelések jegyzékébe felvett, és a csődeljárás során a felosztási tervek alapján ki nem fizetett adósságokat kiegyenlíteni, és a hitelezői fizetési terv végrehajtását követően a csődbe ment fél csődbejelentést megelőzően keletkezett kötelezettségeinek mely részét engedik el. A hitelezői fizetési terv végrehajtásának ideje alatt nem indítható végrehajtási eljárás a csődbejelentést megelőzően keletkezett követelések tekintetében (kivéve a 370f. cikk (2) bekezdésében hivatkozott kötelezettségekből eredő követeléseket és a csődbe ment fél által nem bejelentett követeléseket, ha a hitelező nem vett részt az eljárásban), valamint a csődbe ment fél nem hajthat végre olyan jogügyletet, amely alááshatná a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét (kivételes esetekben a bíróság a csődbe ment fél kérelmére hozzájárulhat vagy jóváhagyhatja az ilyen jogügyletet).

Minden év áprilisának végére a csődbe ment fél köteles a bíróságnak a hitelezői fizetési terv előző naptári évben történő végrehajtására vonatkozó jelentést benyújtani, amelyben közli az elért bevételeket, a visszafizetett összegeket és a megszerzett vagyontárgyakat, ha azok értéke meghaladja a vállalkozási szektor átlagos havi díjazását, ide nem értve a megelőző év harmadik negyedévében elért bevétel utáni osztalék fizetését.

Ha a csődbe ment fél nem képes teljesíteni a tervben előírt kötelezettségeit, a bíróság e fél kérelmére és a hitelezők meghallgatását követően módosíthatja a hitelezői fizetési tervet. A bíróság további legfeljebb 18 hónapig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja az adósság fizetésére vonatkozó határidőt.

Ha a hitelezői fizetési terv végrehajtása során a csődbe ment fél gazdasági helyzete lényegesen javul, és e javulás a bérek és a csődbe ment fél által személyesen kifejtett kereskedelmi tevékenység következtében elért bevétel növekedésétől eltérő okoknak tudható be, a hitelező és a csődbe ment fél a hitelezői fizetési terv módosítására irányuló kérelmet nyújthat be. A bíróság a csődbe ment fél és a fizetési tervvel érintett hitelezők meghallgatását követően határozatot hoz a hitelezői fizetési terv módosítása tekintetében.

A hivatalból vagy a hitelező kérelmére eljáró bíróság a csődbe ment fél és a fizetési tervvel érintett hitelezők meghallgatását követően törli a hitelezői fizetési tervet, ha a csődbe ment fél nem teljesítette a hitelezői fizetési tervben meghatározott kötelezettségeket, kivéve, ha a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása jelentéktelen vagy a csődbe ment fél adóssága fennmaradó részének elengedése méltányossági alapon vagy humanitárius okból indokolt; ez értelemszerűen alkalmazandó, ha a csődbe ment fél:

  1. nem nyújtott be időben a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó jelentést;
  2. elmulasztotta közölni az elért bevételeket vagy megszerzett vagyontárgyakat a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó jelentésben;
  3. a bíróság hozzájárulása nélkül olyan jogügyletet hajtott végre, amely alááshatja a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét, vagy ezt a jogügyletet a bíróság nem hagyta jóvá;
  4. vagyontárgyakat rejtett el, vagy jogerős ítéletben megállapítást nyer, hogy a hitelezőket hátrányosan érintő jogügyletet hajtott végre.

A csődbe ment fél kötelezettségeit nem engedik el a fizetési terv törlése esetén.

A bíróság a fizetési terv végrehajtásának megerősítésére és a csődbe ment fél csődbejelentést megelőzően keletkezett, és a hitelezői fizetési terv végrehajtása során a hitelezői fizetési tervben meghatározott kötelezettségek csődbe ment fél általi teljesítését követően nem teljesített kötelezettségei alóli mentesítésre vonatkozó határozatot hoz. A tartási követelések, betegség, munkaképtelenség, fogyatékosság vagy halál okozása miatt fizetett juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek, a bíróság által kiszabott bírságok kifizetésére vonatkozó kötelezettségek, valamint a vagyoni vagy nem vagyoni kárért járó kártérítésre vonatkozó kötelezettségek, a bíróság által büntetőjogi intézkedésként vagy próbára bocsátáshoz kapcsolódó intézkedésként megállapított pénzbüntetés megfizetésére vagy pénzügyi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, továbbá bűncselekmény vagy szabálysértés jogerős határozattal megállapított elkövetéséből eredő kártérítési kötelezettségek, és a csődbe ment fél által szándékosan be nem jelentett követelések alól, ha a hitelező nem vett részt az eljárásban, nem adható mentesítés.

Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a törvényi rendelkezések alapján a jogviszonyokban bekövetkező változások a csődbe ment fél és a másik fél tekintetében a csődeljárás lezárását követően is kötelező erővel bírnak.

A szerkezetátalakítási eljárás lezárására akkor kerül sor, amikor a bíróság egyezség jóváhagyására vagy jóváhagyásának elutasítására vonatkozó határozata jogerőssé válik. Ezt követően az egyezség eltérő rendelkezése hiányában az adós visszakapja a vagyona feletti rendelkezési jogot, ha az adóst ettől megfosztották vagy abban korlátozták (szerkezetátalakítási törvény 171. cikke).

Az egyezség végrehajtását vagy az egyezségben foglalt követelések végrehajtását követően a bíróság az adós, az egyezség felügyelőjének vagy az egyezség végrehajtására vagy végrehajtásának felügyeletére az egyezség alapján jogosult más személy kérelmére az egyezség végrehajtásának megerősítésére vonatkozó határozatot hoz (szerkezetátalakítási törvény 172. cikke).

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy elleni csődeljárás befejezését követően fizetési tervet készítenek, a hitelező kérheti a bíróságtól a hitelezői fizetési terv törlését, ha a csődbe ment fél elmulasztja a tervben foglalt kötelezettségek teljesítését, vagy elmulasztja a terv végrehajtására vonatkozó jelentés kellő időben történő benyújtását, a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó tervben nem közli az elért bevételeket vagy a megszerzett eszközöket, a bíróság hozzájárulása nélkül hajt végre olyan jogügyletet, amely alááshatja a hitelezői fizetési terv végrehajtására vonatkozó képességét, vagy amelyet a bíróság nem hagyott jóvá, nem teszi közzé a vagyonát vagy jogerős ítélet megállapítja, hogy a hitelezőkre hátrányos jogügyletet hajtott végre (csődtörvény 370e. cikke).

A szerkezetátalakítási eljárásban a hitelező kérheti a bíróságtól az egyezség törlését, ha az adós nem teljesíti annak rendelkezéseit, vagy nyilvánvaló, hogy az egyezség végrehajtására nem fog sor kerülni (akkor feltételezhető, hogy az egyezség végrehajtására nem kerül sor, ha az adós elmulasztja az egyezség jóváhagyását követően jóváhagyott kötelezettségeinek teljesítését). A kérelmező fél fellebbezést nyújthat be a kérelmét elutasító határozat ellen (szerkezetátalakítási törvény 176. cikke).

Ha az egyezséget törlik vagy az lejár, a meglévő hitelezők az eredeti összegek szerint érvényesíthetik követeléseiket, és az egyezség alapján kifizetett összegeket ezen összegekbe beszámítják. A jelzálogjog, zálogjog, bejegyzett zálogjog, pénzügyi zálogjog vagy tengeri jelzálogjog a kiegyenlítésre váró összeg erejéig biztosítja a követelést (szerkezetátalakítási törvény 177. cikke).

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A csődeljárás lényegében két szakaszból áll: a csődbejelentés iránti eljárásból és a csődbejelentést követő eljárásból.

A csődbejelentés iránti eljárás költségeit elsődlegesen a kérelmező által előzetesen befizetett, a vállalkozási szektornak a központi statisztikai hivatal elnöke által közölt, megelőző év harmadik negyedévében elért bevétel utáni osztalék kifizetése nélküli átlagos havi díjazásával megegyező összegű előlegből kell fedezni. Ha az eljárást a hitelező kérelmére indították meg, az eljárás költségeit a csődbe ment fél viseli, amennyiben a csődöt bejelentették, vagy a kérelmet a vagyon hiányában utasították el.

Az eljárás költségeit a csődbejelentést követően a csődvagyonból fedezik. Ha a fizetésképtelen adós vagyona nem elegendő az eljárás költségeinek fedezésére vagy csak e költségek fedezésére elegendő, a bíróság elutasítja a csődeljárás iránti kérelmet.

A szerkezetátalakítási eljárás költségei az adóst terhelik. Az irányítás jogától megfosztott adós által fizetendő költségeket a fizetésképtelenségi szakértő a bíróság vagy a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró kérésére fizeti ki.

Az eljárás résztvevői maguk viselik a részvételükhöz kapcsolódó költségeket.

A más hitelező követelésének elfogadásával szembeni kifogást követően indított eljárás költségeit az adósnak kell a kifogást tevő hitelezőnek megfizetnie, ha a kifogás eredményeképpen a vitatott követelést nem fogadják el, kivéve, ha az adós a 86. cikk (2) bekezdésének 9. pontja alapján benyújtott nyilatkozattal vitatta a követelés követelések jegyzékébe való felvételét vagy kifogást tett.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A csődeljárásban a csődbe ment fél által a csődvagyon tekintetében végrehajtott jogügyletek semmisek. A csődbe ment félnek az örökség egészével vagy annak egy részével, illetve az örökségrésszel való rendelkezése szintén semmis, miként a csődbe ment félnek az örökség részét képező részesedéssel való rendelkezése, és a csődbe ment fél másik örökösnek az örökség részét képező részesedéssel való rendelkezéshez adott hozzájárulása is semmis.

Semmisség kilátásba helyezése mellett a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges a következő cselekményekhez (csődtörvény 206. cikke):

  1. a vállalkozás csődgondnok általi további irányítása, ha arra a csődbejelentést követően több mint három hónapon keresztül kerül sor;
  2. a vállalkozás egészének értékesítésétől való elállás;
  3. a csődvagyon részét képező vagyontárgyak közvetlen értékesítése;
  4. kölcsönök vagy hitelek felvétele, valamint a csődbe ment fél vagyontárgyainak korlátolt dologi jogokkal való megterhelése;
  5. a vitatott követelésekre vonatkozóan egyezség elismerése, megkötésétől való elállás, valamint a jogvita tekintetében választottbírósági eljárás kezdeményezése.

Ez alól kivételt jelent, ha a fenti cselekmények valamelyikét haladéktalanul végre kell hajtani, és az 10 000 PLN-t meg nem haladó értékre vonatkozik, amely esetben a csődgondnok, a bírósági felügyelő vagy a fizetésképtelenségi szakértő e tevékenységet a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül is elvégezheti.

Ezen felül nem szükséges a hitelezői választmány hozzájárulása az ingóságok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi ingóság leltár szerinti becsült értéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t, valamint a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti becsült névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-t. Ez vonatkozik a követelések és egyéb jogok értékesítéséhez való hozzájárulásra is, ha a csődvagyon részét képező valamennyi követelés és egyéb jog leltár szerinti névértéke nem haladja meg az 50 000 PLN-nek megfelelő értéket.

A csődbe ment fél vagyontárgyait terhelő korlátozott dologi jog ingatlan- és jelzálogjognyilvántartásba vagy egyéb nyilvántartásba az 1. cikk szerint előírt hozzájárulás nélkül történő bejegyzését hivatalból törölni kell. A törlés a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a bejegyzést elfogadhatatlannak minősítő jogerős határozatán alapul (csődtörvény 206. cikkének (5) bekezdése).

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró meghatározza azokat a cselekményeket, amelyeket a csődgondnok a bíró vagy a hitelezői választmány hozzájárulása nélkül nem végezhet el. Ez azt jelenti, hogy csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró kibővítheti a 206. cikkben említett azon cselekmények jegyzékét, amelyekhez semmisség terhe mellett a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges.

Azon jogügyletekre, amelyek révén a csődbe ment fél a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a vagyontárgyaival rendelkezett semmisek, ha azokra ellenszolgáltatás nélkül vagy fizetség ellenében került sor, azonban a csődbe ment fél teljesítésének értéke lényegesen meghaladta a másik fél által adott vagy a csődbe ment fél részére, illetve harmadik fél részére fenntartott ellenértéket. E szabály értelemszerűen vonatkozik a bírósági egyezségre, a követelés elfogadására és a követelésről való lemondásra.

A nem esedékes tartozásnak a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban a csődbe ment fél által biztosítékkal való ellátása vagy visszafizetése szintén érvénytelennek minősül. A kifizetés vagy biztosíték jogosultja ugyanakkor kereset vagy kifogás révén kérelmezheti e jogügyletek érvényessé nyilvánítását, ha e jogügyletek végrehajtásának időpontjában nem tudott a csődeljárás megindításának alapjául szolgáló okok fennállásáról.

A fenti szabályok nem vonatkoznak a csődbejelentést megelőzően a forward/future pénzügyi műveletekkel, pénzügyi eszközök kölcsönzésével vagy a biztosítékok 85. cikk (1) bekezdésében hivatkozott visszavásárlási megállapodások szerinti értékesítésével kapcsolatban létrehozott biztosítékokra.

Harmadik fél kérelmére a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró elrendelheti e személy kölcsönösen nyújtott szolgáltatásának csődvagyonból való visszatérítését, ha e szolgáltatás nyújtására e harmadik fél és a csődbe ment fél között létrejött, a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó jogügylettel kapcsolatban került sor. E típusú szolgáltatásra a jogalap nélküli teljesítésre vonatkozó A link új ablakot nyit meghttp://lex.online.wolterskluwer.pl/WKPLOnline/index.rpc#hiperlinkDocsList.rpc?hiperlink=type=merytoryczny:nro=Powszechny.1899417:part=a77u2:nr=1&full=1rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A szolgáltatás visszatérítése abban az esetben rendelhető el, ha a jogügyletre a csődbejelentést követően és a csődhatározat közlönyben való közzétételét megelőzően került sor, és a kellő gondossággal eljáró harmadik fél nem tudhatott a csődbejelentésről (szerkezetátalakítási törvény 77. cikke).

Jövőbeli követelés átruházása nem gyakorol joghatást a csődvagyonra, ha e követelés a csődbejelentést követően keletkezik, kivéve, ha a követelést átruházó megállapodást legfeljebb hat hónappal a csődeljárás iránti írásbeli kérelem meghatározott napon történő benyújtását megelőzően kötötték meg.

A visszterhes jogügyletet a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a csődvagyon tekintetében hivatalból vagy a vagyonfelügyelő kérelmére érvénytelennek minősíti, ha azt a csődbe ment fél a házastársával, egyeneságbeli hozzátartozójával, beleértve házasság útján, oldalági hozzátartozójával, beleértve házasság útján, második fokig, a csődbe ment személlyel tényleges kapcsolatban lévő, vele közös háztartásban élő, vagy általa örökbe fogadott vagy őt örökbe fogadó személlyel a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban kötötte, kivéve, ha az ügyletben részes másik fél bizonyítani tudja, hogy a hitelezők érdekei nem sérültek. A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró határozata ellen fellebbezés nyújtható be.

A fenti szabály a csődbe ment fél által olyan gazdasági társasággal kötött ügyletekre is vonatkozik, amelyben a csődbe ment fél ügyvezető testület tagja, egyedüli tag vagy részvényes, valamint irányadó az olyan társasággal végrehajtott ügyletekre is, amelyben az első bekezdésben említett személyek ügyvezető testület tagjai, egyedüli tagok vagy részvényesek. A fenti szabály értelemszerűen vonatkozik a csődbe ment társaság vagy jogi személy által a tagjaival, azok képviselőivel vagy házastársaival végrehajtott ügyletekre is, valamint azokra a csődbe ment társaság által másik társasággal végrehajtott ügyletekre, amelyikben egyikük anyavállalat volt, vagy amelyikben e társaság mind a csődbe ment fél, mind az ügyletben részes másik fél anyavállalata volt.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró hivatalból vagy a csődgondnok kérelmére a díjazás csődbejelentést megelőző, de a csődeljárás iránti kérelem benyújtását legfeljebb hat hónappal megelőző időszakra eső meghatározott részét a csődvagyon tekintetében érvénytelennek nyilvánítja, ha a csődbe ment felet képviselő személy vagy a vállalatirányitási feladatokat ellátó munkavállaló által elvégzett munkáért járó díjazás, vagy a csődbe ment fél irányításával vagy felügyeletével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személy díjazása, amelyet a csődbejelentést megelőzően megkötött munkaszerződésben, szolgáltatási szerződésben vagy a csődbe ment fél ügyvezető testületének csődbejelentést megelőzően hozott határozatában határoztak meg, lényegesen meghaladja az ilyen jellegű munka vagy szolgáltatás átlagos díjazását, és az a munkamennyiség alapján nem indokolt, még ha e díjazást már ki is fizették.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a fentiekben említett személyek díjazását a csődvagyon tekintetében a csődbejelentést követő időszak vonatkozásában egészben vagy részben érvénytelenné nyilváníthatja, ha azt az elvégzett munkamennyiség nem indokolja, mivel a vállalat irányítását a csődgondnok átvette.

A csődgondnok kérelmére a csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a csődvagyonnal kapcsolatos következő cselekményeket is érvénytelennek nyilvánítja:

  • a csődbe ment fél vagyonát jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal terhelő cselekmények, ha a csődbe ment fél nem a biztosított hitelező személyes adósa volt, a terhet a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban hozták létre, és a létrehozással kapcsolatban a csődbe ment fél javára nem nyújtottak szolgáltatást;
  • a csődbe ment fél vagyonát jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjoggal terhelő cselekmények, ha a dologi jogi terhet olyan szolgáltatás fejében hozták lére, amelynek értéke a létrehozott biztosítékhoz viszonyítva aránytalanul alacsony;
  • a fenti terhek tekintet nélkül a szolgáltatás értékére, ha azok a csődtörvény 128. cikkében hivatkozott (a csődbe ment félhez közel álló vagy vele rokoni kapcsolatban álló) személy adósságait biztosítják, kivéve, ha a másik fél bizonyítani tudja, hogy a hitelezők érdekei nem sérültek;
  • valamely kötelezettség nemteljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetére meghatározott szerződéses kötbér, ha a kötelezettséget nagyobb részben a csődbe ment fél teljesítette, vagy ha a kötbér nyilvánvalóan túlzott mértékű.

A csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végrehajtott jogügyletek tekintetében a csődtörvényben nem szabályozott kérdésekben a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv a hitelezőket az adós fizetésképtelenségével szemben megillető védelemre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.

A szerkezetátalakítási eljárásban, összhangban a szerkezetátalakítási törvény 129. cikkével, semmisség terhe mellett az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő következő cselekményeihez a hitelezői választmány hozzájárulása szükséges:

  • a csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek az egyezséggel nem érintett követelések biztosítása érdekében jelzálogjoggal, zálogjoggal, bejegyzett zálogjoggal vagy tengeri jelzálogjogjoggal való megterhelése;
  • valamely tárgy vagy jog tulajdonjogának egyezséggel nem érintett követelés biztosítása érdekében történő átruházása;
  • csődegyezség alapjául szolgáló, illetve a szanálás hatálya alá tartozó vagyon elemeinek más jogokkal való megterhelése;
  • hitelek vagy kölcsönök felvétele;
  • az adós vállalkozásának vagy annak valamely szervezeti egységének haszonbérbe adására vonatkozó szerződés vagy más, ehhez hasonló szerződés megkötése;

(A hitelezői választmány hozzájárulásával végzett fenti cselekmények a csődvagyon tekintetében nem tekinthetők érvénytelennek).

  • 500 000 PLN-nél értékesebb ingatlan vagy egyéb vagontárgy adós általi értékesítése.

Annak a szerződésnek a csődegyezség megkötése iránti gyorsított eljárás céljának elérését lehetetlenné tévő vagy megakadályozó rendelkezései, amelyben az adós szerződő fél, érvénytelenek a csődegyezség alapjául szolgáló vagyon tekintetében (szerkezetátalakítási törvény 248., 273. és 297. cikke).

A szanálási eljárásban az adós azon jogügyletei, amelyek révén a vagyonával rendelkezik, és amelyekre a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban került sor, a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében érvénytelenek, ha az adós által nyújtott szolgáltatás értéke lényegesen magasabb mint az adós részére nyújtott, vagy az adós, illetve harmadik fél részére fenntartott szolgáltatás értéke. Ez értelemszerűen vonatkozik a bírósági egyezségre, a követelés elfogadására és a követelésről való lemondásra.

A szanálási eljárás hatálya alá eső vagyon tekintetében létesített biztosítékok szintén érvénytelek, ha azokat az adós részére nyújtott szolgáltatással közvetlen kapcsolatban hozták létre, vagy ha azokat az adós a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban hozta létre, és a biztosítékok azon része, amelynek értéke a biztosíték létrehozásának időpontjában az adós részére nyújtott biztosított szolgáltatás értékét, a biztosíték létrehozásának alapjául szolgáló dokumentumban meghatározott, és a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban létrehozott mellékkötelezettségekkel együtt, legalább a felével meghaladja (szerkezetátalakítási törvény 304. cikke).

A szanálási eljárásban hivatalból vagy a fizetésképtelenségi szakértő kérelmére eljáró, csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a díjazás a csődbejelentés előtti, a szanálási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását azonban legfeljebb három hónappal megelőző időszakra eső meghatározott részét a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében érvénytelennek nyilvánítja, ha az adós képviselője vagy a vállalatirányitási feladatokat ellátó munkavállalója által elvégzett munkáért járó díjazás, vagy az adós vállalatának irányításával vagy felügyeletével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személy díjazása, amelyet a csődbejelentést megelőzően kötött munkaszerződésben, szolgáltatási szerződésben vagy az adós ügyvezető testületének szanálási eljárás megindítását megelőzően hozott határozatában állapították meg, lényegesen meghaladja az ilyen jellegű munka vagy szolgáltatások átlagos díjazását, és az a munkamennyiség alapján nem indokolt, még ha e díjazást már ki is fizették.

A csődeljárás lefolytatását felügyelő bíró a fentiekben említett személyek díjazását a szanálás hatálya alá eső vagyon tekintetében a szanálási eljárás megindítását követő időszak vonatkozásában egészben vagy részben érvénytelenné nyilváníthatja, ha azt az elvégzett munkamennyiség nem indokolja, mivel a vállalat irányítását a fizetésképtelenségi szakértő átvette (szerkezetátalakítási törvény 305. cikke).

A fizetésképtelenségi szakértő cselekmények érvénytelenné nyilvánítása iránti eljárást és egyéb olyan eljárást kezdeményezhet, amelyben a követelés a cselekmény érvénytelenségén alapul.

Valamely cselekmény a szanálási eljárás megindítását követő egy év elteltével már nem érvényteleníthető, kivéve, ha e jogosultság a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv szerint korábban járt le. Ez a határidő nem vonatkozik arra az esetre, amikor valamely cselekmény eredménytelenné nyilvánítása iránti kérelmet kifogás útján nyújtottak be.

A csődbe ment fél által a hitelezők hátrányára végrehajtott jogügyletek tekintetében a fentiekben bemutatott rendelkezések által nem szabályozott kérdésekben a A link új ablakot nyit megpolgári törvénykönyv a hitelezőt az adós fizetésképtelenségével szemben megillető védelemre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók (szerkezetátalakítási törvény 306-308. cikke).

Utolsó frissítés: 09/12/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

Fizetésképtelenség/csőd - Portugália

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Előzetes megjegyzés:

A jelen dokumentumban foglalt információk jogi alapját lényegében a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott és legutóbb a 2018. március 2-i 8/2018. sz. törvénnyel felülvizsgált, a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv képezi, amelyre a jelen dokumentum a továbbiakban portugál rövidítésével CIRE-ként hivatkozik.

A CIRE portugál nyelven érhető el, főszabály szerint a legfrissebb változatban, a lisszaboni körzeti főügyészség honlapján: A link új ablakot nyit meghttp://www.pgdlisboa.pt/.

Az Európai Bizottságnak az e kérdőív részletes megválaszolására vonatkozó ajánlása, a kérdések rendkívül speciális jellege és a 2015/848 rendelet 86. cikkéből eredő azon követelmény miatt, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjainak tájékoztatást kell adniuk a nemzeti jogról a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyekkel más tagállamokban foglalkozó szakemberek részére történő segítségnyújtás érdekében, a lenti válaszok nagy része esetében az egyes helyzetekre alkalmazandó jogszabályi rendelkezések idézése mellett döntöttem. Azért tettem így, hogy elkerüljem a kért technikai jellegű információk pontatlanságát, és mivel úgy tűnt számomra, hogy az említett rendelkezések tartalmának eltérő magyarázattal való felváltása hosszabbá tenné a szöveget. Más esetekben úgy éreztem, hogy idézésük nélkül elegendő a jogszabályi rendelkezésekre hivatkozni és összefoglalni azokat a helyzeteket, amelyekre alkalmazandók.

A jelen dokumentumban szereplő összes válasz a CIRE 1. cikkének 1. bekezdésében említett fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó információkat tartalmaz.

A fizetésképtelenségi eljárás mellett a CIRE két különös eljárást is szabályoz: a CIRE 1. cikkének 2. bekezdésében említett különös szerkezetátalakítási vagy „revitalizációs” eljárást és a CIRE 1. cikkének 3. bekezdésében említett, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárást. Az e különös eljárásokra vonatkozó információkat a 2. kérdésre adott válasz tartalmazza.

A fizetésképtelenségi eljárásokban (a 2015/848 rendelet 24. cikkének megfelelően), a különös revitalizációs eljárásban és a fizetési megállapodásra irányuló eljárásban közzétett információk a bíróságok számára az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott honlapon, a Citiuson érhetők el:

A link új ablakot nyit meghttps://www.citius.mj.pt/portal/consultas/ConsultasCire.aspx.

AZ ELJÁRÁSOK TÍPUSAI

A CIRE 1. cikke három különböző típusú, a hitelezők különböző kategóriái esetében indítható eljárást ír elő:

  1. a fizetésképtelenségi eljárást, amely társaságok vagy természetes személyek esetében indítható;
  2. a különös revitalizációs eljárást, amely kizárólag társaságok esetében indítható (a CIRE 17-A–17-J. cikke);
  3. a fizetési megállapodásra irányuló különös eljárást, amely a társaságok kivételével bármely adós esetében megindítható (a CIRE 222-A–222-J. cikke).

A CIRE 1. cikke a következőképpen szól:

„1. cikk

Cél

1 - A fizetésképtelenségi eljárás egy általános jogérvényesítési folyamat, amelynek célja a hitelezőknek a fizetésképtelenségi tervben meghatározott módon, a társaság helyreállításán alapuló, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgyak útján vagy – ha ez nem lehetséges – az adós vagyontárgyainak értékesítése és a vagyon értékesítéséből származó bevétel hitelezők közötti felosztása útján történő kielégítése.

2 - Ha egy társaság nehéz gazdasági helyzetbe kerül, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, a bíróságtól különös revitalizációs eljárás megindítását kérheti a 17-A–17-J. cikkel összhangban.

3 - Ha bármely más adós nehéz gazdasági helyzetbe kerül, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, az említett adós a bíróságtól a 222-A–222-J. cikkben szabályozott, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindítását kérheti.”

A CIRE 2. cikke értelmében többek között az alábbiakkal szemben indítható fizetésképtelenségi eljárás:

  • bármely természetes vagy jogi személy
  • uratlan hagyaték
  • jogi személyiség nélküli társulások és különbizottságok
  • polgári jogi társaságok
  • kereskedelmi társaságok vagy kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok, a létrehozásukról szóló szerződés végleges bejegyzésének napjáig
  • szövetkezetek, alapításuk bejegyzését megelőzően
  • egyéni korlátolt felelősségű vállalkozások
  • bármely más autonóm vagyon.

Nem indítható fizetésképtelenségi eljárás az alábbiakkal szemben:

  • közjogi jogi személyek és állami vállalatok
  • biztosítók, hitelintézetek, pénzügyi vállalatok, harmadik személyek tulajdonát képező pénzeszközöket és értékpapírokat kezelő befektetési vállalkozások és kollektív befektetési vállalkozások, mivel a fizetésképtelenségi eljárás nem egyeztethető össze az ilyen szervezetekre vonatkozó különleges rendszerekkel.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 1. bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei:

A fizetésképtelenségi eljárás a társaság helyreállításán vagy a vagyon értékesítésén és a hitelezők kielégítésén alapulhat.

A fizetésképtelenségi eljárást illetően a CIRE 235–266. cikke a természetes személyek – többek között a nem vállalkozónak minősülő személyek, a kisvállalkozók –, valamint a házastársak fizetésképtelenségére vonatkozó különös rendelkezéseket is tartalmaz.

Az eljárás megindítása

Fizetésképtelenségi eljárás a CIRE 3. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén indítható:

„3. cikk

Fizetésképtelenség

1 - Az adós fizetésképtelen, ha képtelen teljesíteni esedékes kötelezettségeit.

2 - Azok a jogi személyek és autonóm vagyonok, amelyek tartozásaiért egyetlen természetes személy sem tartozik közvetlenül vagy közvetetten személyes és korlátlan felelősséggel, szintén fizetésképtelennek minősülnek, ha a kötelezettségek összege nyilvánvalóan meghaladja a vagyonnak az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban megbecsült értékét.

3 - Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a vagyon értéke meghaladja a kötelezettségeknek az alábbi szabályokkal összhangban megbecsült összegét:

a) a vagyontárgyak és kötelezettségek körében akkor is figyelembe kell venni az azonosítható tételeket, ha azok nem valós értékükön szerepelnek a mérlegben;

b) ha az adós egy társaság tulajdonosa, a becslést a fennmaradás vagy a felszámolás perspektívája alapján kell elvégezni attól függően, hogy melyik a valószínűbb, de mindenképpen figyelmen kívül kell hagyni a cégérték tételt;

c) a kizárólag felosztható pénzeszközök vagy az adós többi hitelezője követelésének kielégítését vagy biztosítását követően megmaradt vagyontárgyak útján kifizetendő tartozások nem képezik a kötelezettségek részét.

4 - A közelgő fizetésképtelenség a tényleges fizetésképtelenséggel egyenértékűnek tekintendő, ha az adós fizetésképtelenséget jelent.”

Aktív és passzív legitimáció

A CIRE lent idézett 18., 19. és 20. cikke meghatározza továbbá, hogy ki kérheti fizetésképtelenség megállapítását, és kinek kell fizetésképtelenséget jelentenie, és milyen körülmények között:

„18. cikk

A fizetésképtelenség jelentésére vonatkozó kötelezettség

1 - Az adós a 3. cikk 1. bekezdése szerinti fizetésképtelenségről való tudomásszerzés napját követő 30 napon belül vagy azon a napon köteles kérni fizetésképtelenségének megállapítását, amelyen arról tudomást kellett volna szereznie.

2 - A fizetésképtelenné válás napján társaságot nem tulajdonló természetes személyek nem kötelesek fizetésképtelenséget jelenteni.

3 - Ha az adós egy társaság tulajdonosa, a fizetésképtelen helyzetről való tudomásszerzést vélelmezni kell, ha legalább három hónap eltelt a 20. cikk 1. bekezdésének g) pontjában meghatározott típusú kötelezettségek bármelyikének általános nemteljesítése óta.”

„19. cikk

Ki kérheti a fizetésképtelenség megállapítását?

Ha az adós nem egy erre képes természetes személy, a megfelelő vállalati szerv felelős a fizetésképtelenség jelentéséért, vagy – ha nem ez a helyzet – az igazgatók bármelyike.”

„20. cikk

Egyéb személyek és jogalanyok, akik a fizetésképtelenség megállapítását kérhetik

1 - Az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérheti a tartozásokért jogilag felelős személy, bármelyik hitelező, még ha a követelés feltételes vagy bármilyen más jellegű is, vagy az ügyészség, azon jogalanyok képviseletében, akiknek érdekeit jogszabály alapján védi, a következők bármelyikének előfordulása esetén:

a) az esedékes kötelezettségek kifizetésének általános felfüggesztése;

b) egy vagy több kötelezettség nemteljesítése, ami az érintett összeg vagy a nemteljesítés körülményei miatt arra utal, hogy az adós nem képes azonnal eleget tenni kötelezettségei többségének;

c) a társaság tulajdonosának vagy az adós igazgatóinak szökése vagy a társaság bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének elhagyása az adós hitelképességének hiányával összefüggésben és megfelelő helyettes kijelölése nélkül;

d) a vagyon elherdálása, sorsára hagyása, sietős vagy romboló hatású felszámolása és hitelek fiktív összeállítása;

e) a lefoglalható vagyontárgyak elégtelensége a követelés kifizetésére az adóssal szemben indított végrehajtási eljárásban;

f) a 218. cikk 1. bekezdésének a) pontja és 2. bekezdése szerinti fizetésképtelenségi vagy fizetési tervben meghatározott kötelezettségek nemteljesítése;

g) az alábbi típusú fizetési kötelezettségek bármelyikének általános nemteljesítése a megelőző hat hónapban:

i) adó;

ii) társadalombiztosítási járulékok és díjak;

iii) munkaszerződésből eredő tartozások vagy ilyen szerződés megsértése vagy megszüntetése;

iv) bármilyen típusú bérleti díj – a pénzügyi lízingdíjakat is ideértve – megfizetése, a vételár vagy jelzálogkölcsön megfizetése azon hely tekintetében, ahol az adós a tevékenységét folytatja, illetve ahol bejegyzett székhelye vagy lakóhelye található;

h) ha az adós a 3. cikk 2. bekezdésében említett jogalany, és kötelezettségeinek összege meghaladja az utolsó jóváhagyott mérlegben szereplő vagyontárgyak értékét, vagy több mint kilenc hónapos késedelembe esik a beszámolók jóváhagyásával és benyújtásával, ha jogszabály alapján köteles erre.

2 - Az előző bekezdés rendelkezései nem sértik a közjogi jogalanyok 13. cikkel összhangban történő képviseletének lehetőségét.”

A kérelem formája és tartalma

A CIRE 23–25. cikke tartalmazza azokat az okokat, amelyekre hivatkozni kell, és amelyeket alá kell támasztani a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem megalapozásához.

„23. cikk

A kérelem formája és tartalma

1 - A fizetésképtelenség bejelentésére, illetve a fizetésképtelenség megállapításának kérelmezésére a kért megállapítást megalapozó tényeket bemutató, majd a megfelelő kérést megfogalmazó írásbeli kérelem útján kerül sor.

2 - A kérelemben a kérelmező köteles

a) – ha ő a tényleges adós – nyilatkozni arról, hogy már fizetésképtelen-e, vagy a fizetésképtelenség pusztán közeleg-e, valamint – természetes személy esetében – hogy igényt tart-e mentességre a fennmaradó kötelezettségek tekintetében a XII. cím I. fejezetének rendelkezéseivel összhangban;

b) megjelölni az adós jogszerűen kinevezett és e pozíciót ténylegesen betöltő igazgatóit és a kérelmező kivételével az adós öt legnagyobb hitelezőjét;

c) – ha az adós házas – megjelölni az adós házastársát és a házassági vagyonjogi rendszert;

d) kérelméhez anyakönyvi kivonatot, cégkivonatot vagy az adósra vonatkozó adatokat tartalmazó bármely más közhiteles nyilvántartásból származó kivonatot mellékelni.

3 - Ha a kérelmező nem tudja benyújtani az előző bekezdésben meghatározott információkat és mellékleteket, kérnie kell, hogy az adós maga nyújtsa be ezen információkat és mellékleteket.”

„24. cikk

Az adós által benyújtandó dokumentumok

1 - Ha az adós a kérelmező, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania a kérelemmel:

a) ábécérendbe szedve az összes hitelező felsorolását, megjelölve címüket, a tartozás összegét, az esedékesség dátumát, követeléseik és biztosítékaik jellegét, valamint különleges kapcsolatok esetleges fennállását a 49. cikk rendelkezéseivel összhangban;

b) az adóssal szemben folyamatban lévő valamennyi eljárás és végrehajtási intézkedés felsorolását és azonosítását;

c) az adós által az utolsó három évben folytatott tevékenységet vagy tevékenységeket, a tulajdonában lévő telephelyeket, valamint az azon okokat felsoroló dokumentumot, amelyekről az adós úgy véli, hogy azok idézték elő jelenlegi helyzetét;

d) uratlan vagyon érintettsége esetén az azon személyt megjelölő dokumentumot, akinek vagyonát kezelik, adott esetben a jogi személy társtagjait, üzlettársait vagy ismert tagjait, valamint olyan egyéb esetekben, amelyekben a fizetésképtelenség nem egy természetes személyhez kapcsolódik, az azon személyeket megjelölő dokumentumot, akik jogilag felelősek a fizetésképtelenségi követelésekért;

e) azon vagyontárgyak felsorolását, amelyek kölcsön-, bérleti, pénzügyi lízing- vagy a tulajdonjog fenntartása melletti adásvételi szerződés alapján vannak az adós birtokában, valamint minden egyéb, az adós tulajdonában lévő vagyontárgy és jog felsorolását azok jellegének, helyének, adott esetben nyilvántartása részleteinek, beszerzési értékének és jelenlegi becsült értékének feltüntetésével;

f) ha az adós a jogszabályoknak megfelelő könyveléssel rendelkezik, az utolsó három pénzügyi évvel kapcsolatos éves beszámolót, valamint a megfelelő vezetőségi, felügyeleti és ellenőrzési jelentéseket, a felügyeleti szerv véleményeit és a jogi tanúsítási okmányokat, ha azok kötelezőek vagy léteznek, valamint a legfrissebb beszámolók fordulónapját követően bekövetkezett legjelentősebb tulajdonjogi változásokra és az azon ügyletekre vonatkozó információkat, amelyek jellegük, tárgyuk vagy méretük miatt túlmutatnak az adós mindennapi tevékenységén;

g) ha valamely társaságnak összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, az összevont vezetőségi jelentést, az összevont éves beszámolót és az utolsó három pénzügyi évre vonatkozó egyéb beszámolókat, valamint a megfelelő felügyeleti és ellenőrzési jelentéseket, a felügyeleti szerv véleményeit, a jogi tanúsítási okmányokat és az említett időszak alatt végzett csoporton belüli ügyletekről szóló jelentést;

h) egyéni és összevont alapon az utolsó pénzügyi év végét követően benyújtott azon jelentéseket, különleges beszámolókat, valamint negyed- és féléves információkat, amelyeket a társaságnak az értékpapírokról szóló törvénykönyv és az Értékpapír-piaci Bizottságról szóló rendelet alapján kell benyújtania;

i) az adós alkalmazottainak felsorolását.

2 - Az adós köteles továbbá

a) benyújtani az adóst képviselő igazgatók jogköreit megerősítő dokumentumot és adott esetben a kérelem benyújtásáról a megfelelő vállalati vezető testület által hozott határozatot tartalmazó dokumentum másolatát;

b) megindokolni az 1. bekezdésben benyújtani előírt dokumentumok benyújtásának elmulasztását vagy be nem tartását.

3 - A későbbi benyújtás sérelme nélkül a 223. és azt követő cikkek rendelkezéseivel összhangban az adós által ily módon benyújtott kérelemhez fizetésképtelenségi terv csatolható.”

„25. cikk

Egy erre jogosult más személy vagy jogalany általi kérelmezés

1 - Ha a kérelmet nem maga az adós nyújtja be, a fizetésképtelenség megállapítását kérő személy vagy jogalany a kérelemben köteles igazolni követelésének eredetét, jellegét és összegét vagy a fizetésképtelenségi követelésekért fennálló felelősségét attól függően, hogy melyik helyzet áll fenn, és rendelkezésre bocsátani minden, az adós vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, adott esetben rendelkezésére álló információt.

2 - A kérelmezőnek ezenkívül rendelkezésre kell bocsátania a rendelkezésére álló összes bizonyítási eszközt, és köteles tanúkat állítani a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 511. cikkében rögzített korlátozásokkal.

Az eljárás kezdőnapja és a határidők

Az eljárás kezdőnapját, valamint a kifogás benyújtásának és/vagy a határozatok, valamint a fizetésképtelenség megállapításáról szóló határozat meghozatalának határidejét alapvetően a CIRE 4., 27–30., 35. és 36. cikke határozza meg:

„4. cikk

A fizetésképtelenség megállapításának és az eljárás kezdetének napja

1 - Amennyiben a pontosság fontos tényező, a jelen törvénykönyvben foglalt, a fizetésképtelenség megállapításának napjára való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok a megfelelő ítélet meghozatalának időpontját jelentik.

2 - A jelen törvénykönyvben szereplő összes olyan határidő, amely a fizetésképtelenségi eljárás kezdetekor jár le, az ezen időpont és a fizetésképtelenség megállapítása közötti időszakot is magában foglalja.

3 - Ha a fizetésképtelenséget olyan eljárásban állapítják meg, amelyet fel kellett volna függeszteni a 8. cikk 2. bekezdése alapján egy ugyanazon adóssal szemben korábban indított és még folyamatban lévő eljárás miatt, ez utóbbi eljárás kezdőnapját kell figyelembe venni az előző bekezdésben említett határidők szempontjából. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a korábbi eljárást felfüggesztik a 264. cikk 3. bekezdése b) pontjának alkalmazása miatt.”

„27. cikk

Előzetes értékelés

1 - A benyújtás napján vagy – ha ez nem lehetséges – legkésőbb az azt követő harmadik munkanapon a bíró

a) előzetesen elutasítja a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet, ha az nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy ha nyilvánvalóan olyan, késedelmet okozó elkerülhetetlen kivételek merültek fel, amelyekről a bírónak hivatalból tudnia kell;

b) legfeljebb öt napot ad a kérelmezőnek a kérelem orvosolható hibáinak kijavítására – amelynek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítja –, különösen ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy ahhoz nem csatolták a szükséges dokumentumokat, ha ezek hiányát nem indokolják meg megfelelően.

2 - A fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmek esetében a nem a 24. cikk 2. bekezdésének a) pontja által megkövetelt dokumentumok teljes vagy részleges hiányán alapuló előzetes elutasító határozatokat közzéteszik a Citius honlapon a 38. cikk 8. bekezdésében előírt határidőn belül a 37. cikk 8. bekezdésében említett információkkal együtt.”

„28. cikk

A fizetésképtelen helyzet azonnali megállapítása

Ha az adós fizetésképtelenséget jelent, úgy kell tekinteni, hogy elismerte fizetésképtelenségét, amelyet legkésőbb az eljárást megindító kérelem benyújtását követő harmadik munkanapon vagy kijavítható hibák esetén ezek kijavítása után meg kell állapítani.”

„29. cikk

Idézés kézbesítése az adósnak

1 - A 31. cikk 3. bekezdésének sérelme nélkül abban az esetben, ha a kérelmet nem az adós nyújtott be, és nem indokolt az előzetes elutasítás, a bíró személyes idézést kézbesít az adósnak az előző cikkben meghatározott határidőn belül.

2 - Az idézés kézbesítésekor tájékoztatják az adóst a következő cikk 5. bekezdésében előírt büntetésekről és arról, hogy a 24. cikk 1. bekezdésében említett dokumentumoknak azonnal elküldhetőnek kell lenniük a fizetésképtelenségi szakértő számára a fizetésképtelenség megállapítása esetén.”

„30. cikk

Kifogás benyújtása az adós által

1 - Az adós 10 napon belül kifogást nyújthat be, mely esetben a 25. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - A következő bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül kifogás benyújtása esetén az adós az említett kifogás elutasításának terhe mellett be kell nyújtania a kérelmező kivételével az öt legnagyobb hitelezőjének jegyzékét székhelyük, illetve lakóhelyük megjelölésével.

3 - Az adós által a fizetésképtelenség kért megállapításával szemben benyújtott kifogás a kérelem alapjául szolgáló tény hiányára vagy a fizetésképtelen helyzet fenn nem állására alapozható.

4 - Az adósnak kell bizonyítania a fizetőképességet adott esetben a jogszabályok által előírt – a jogszabályoknak megfelelő és megfelelően bemutatott – könyvelés alapján a 3. cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.

5 - Ha az adós meghallgatásáról nem mondtak le a 12. cikkel összhangban, és az adós nem nyújt be kifogást, az eljárást megindító kérelemben állított tények megfelelően elfogadottnak tekintendők, és a fizetésképtelenséget meg kell állapítani az 1. bekezdésben említett határidő lejártát követő munkanapon, ha az említett tények alapján fennáll a 20. cikk 1. bekezdésének pontjaiban felsorolt helyzetek bármelyike.”

„35. cikk

Tárgyalás és bírósági meghallgatás

1 - Ha az adós kifogást nyújtott be, vagy ha a meghallgatásról nem mondtak le, haladéktalanul tárgyalást és bírósági meghallgatást kell kitűzni a következő öt nap egyikére, és a kérelmezőt, az adóst, valamint az összes jogszerűen kinevezett vagy az eljárást megindító kérelemben megjelölt igazgatót értesítik arról, hogy személyesen jelenjen meg, vagy gondoskodjon megfelelő jogi képviseletéről.

2 - Ha az adós vagy a kijelölt képviselő nem jelenik meg, az eljárást megindító kérelemben állított tények elfogadottnak tekintendők, ha az adós meghallgatásáról nem mondtak le a 12. cikkel összhangban.

3 - Ha az előző bekezdésben ismertetett helyzet nem következik be, a kérelmező vagy egy képviselő meg nem jelenését a kérelem visszavonásával egyenértékűnek kell tekinteni.

4 - A bíró – esettől függően – azonnal írásba foglalja a fizetésképtelenséget megállapító határozatot, ha az eljárást megindító kérelemben állított tények a 20. cikk 1. bekezdésének hatálya alá tartoznak, vagy a kérelem visszavonásával egyenértékű határozatot.

5 - Ha mindkét fél megjelent, vagy csak a kérelmező vagy képviselője jelent meg, de az adós meghallgatásáról lemondtak, a bíró végzést hoz a vita tárgyának azonosítása és a bizonyítási szempontok számbavétele érdekében.

6 - A bíró ezután dönt a benyújtott panaszokról, amit közvetlenül a bizonyításfelvétel követ.

7 - A bizonyításfelvétel lezárását követően a felek előadják szóbeli észrevételeiket, majd a bíróság meghozza ítéletét.

8 - Ha az ítélet nem hozható meg azonnal, azt öt napon belül kell meghozni.”

„36. cikk

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben a bíró

a) feltünteti a határozathozatal napját és időpontját, ennek hiányában pedig a határozatot délben meghozottnak kell tekinteni;

b) megjelöli a fizetésképtelen adóst, feltüntetve bejegyzett székhelyét vagy lakóhelyét;

c) megjelöli az adós jogszerűen kinevezett és e pozíciót ténylegesen betöltő igazgatóit, és meghatározza lakóhelyüket, valamint az adós lakóhelyét, ha az adós természetes személy;

d) kijelöli a fizetésképtelenségi szakértőt, feltüntetve munkahelyi címét;

e) kimondja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont az adós kezeli a 224. cikk 2. bekezdésében foglalt követelmények teljesülése esetén;

f) elrendeli, hogy az adós haladéktalanul küldje meg a fizetésképtelenségi szakértőnek a 24. cikk 1. bekezdésében említett, az ügyiratban még nem szereplő dokumentumokat;

g) a fizetésképtelenségi szakértő részére történő azonnali átadása érdekében elrendeli az adós könyvelési dokumentumainak és teljes vagyonának lefoglalását, még ha a vagyontárgyak le is vannak foglalva, zálogjoggal vannak is terhelve vagy bármilyen módon zár alá vannak is véve vagy őrizetben is vannak, a 150. cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;

h) elrendeli, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó vagyontárgyakat megfelelő célra adják át az ügyésznek;

i) a fizetésképtelenség felróhatóságának vizsgálatára irányuló eljárás megindítását megalapozó információk rendelkezésre állása esetén ilyen – teljes körű vagy korlátozott jellegű – eljárást indít a 187. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül;

j) legfeljebb 30 napos határidőt szab a követelések előterjesztésére;

l) felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a fizetésképtelenségi szakértőt bármely, őket megillető dologi jogi biztosítékról;

m) tájékoztatja a fizetésképtelen fél adósait arról, hogy tartozásaikat a fizetésképtelenségi szakértőnek kell megfizetniük a fizetésképtelen fél helyett;

n) a következő 45–60 nap közötti időszakra kitűz egy napot és időpontot a 156. cikk szerinti – jelentésértékelő gyűlésnek nevezett – hitelezői gyűlés megtartására, vagy megfelelő indokok alapján az említett gyűlés mellőzéséről dönt.

2 - Az 1. bekezdés n) pontja utolsó részének rendelkezései nem alkalmazandók, ha fizetésképtelenségi terv benyújtása várható, vagy ha olyan döntés születik, hogy a fizetésképtelenség kezelését az adósnak kell végeznie.

3 - Ha nem tűztek ki napot a jelentésértékelő gyűlés megtartására az 1. bekezdés n) pontja alapján, és a követelések előterjesztésére szabott határidőn belül bármelyik érdekelt fél ilyen gyűlés összehívását kéri a bíróságtól, a bíró a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követő 45. és 60. nap közötti időszakra kitűz egy napot és időpontot a gyűlésre.

4 - Ha nem tűztek ki napot a jelentésértékelő gyűlés megtartására az 1. bekezdés n) pontja alapján, a jelen törvénykönyvben előírt, az e gyűlés megtartásától számított határidőket a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalának napját követő 45. naptól kell számítani.

5 - A jelentésértékelő gyűlés megtartásának mellőzéséről döntő bírónak az ítélet meghozatalakor e körülményhez kell igazítania az eljárás menetrendjét, figyelembe véve a szóban forgó konkrét ügyet.”

Az ítélet közlése és közzététele

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet közlésére és közzétételére vonatkozó szabályokat a CIRE 37. és 38. cikke tartalmazza:

„37. cikk

Az ítélet közlése és kézbesítése

1 - Az adós azon igazgatóival, akiknek lakóhelyét meghatározták, személyesen közlik az ítéletet a kézbesítésre vonatkozó eljárási szabályokkal összhangban és az e szabályokban meghatározott módon. Az eljárást megindító kérelem másolatát szintén meg kell küldeni számukra.

2 - A munkajogi szabályozás alapján, konkrétabban a Bérgarancia-alap tekintetében szükségesnek bizonyuló értesítések sérelme nélkül az ügyésszel, a Társadalombiztosítási Intézettel, a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező féllel és az adóssal szintén közlik az ítéletet a kézbesítésre vonatkozó előírások szerint, ha az ítéletet még nem kézbesítették személyesen az eljárás keretében az adósnak, és – ha az adós egy társaság tulajdonosa –az üzemi tanáccsal.

3 - A kérelmező kivételével az öt legnagyobb ismert hitelezővel az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban vagy ajánlott levélben közlik az ítéletet attól függően, hogy szokásos tartózkodási helyük, bejegyzett székhelyük vagy lakóhelyük Portugáliában van-e.

4 - Azokkal az ismert hitelezőkkel, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy törvényes bejegyzett székhelye az eljárás megindításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, ideértve e tagállamok adóhatóságait és társadalombiztosítási szerveit is, haladéktalanul ajánlott levélben közlik az ítéletet a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkével összhangban.

5 - Ha az állam vagy nem állami vállalatoknak vagy társadalombiztosítási intézményeknek minősülő állami intézmények nevében követelések állnak fenn, e jogalanyokkal ajánlott levélben közlik az ítéletet.

6 - Az előző bekezdések rendelkezései nem zárják ki az elektronikus eszközök útján történő közlés és kézbesítés lehetőségét az Igazságügyi Minisztérium által kibocsátott miniszteri végrehajtási rendelettel összhangban.

7 - A többi hitelezővel és az egyéb érdekelt felekkel az adós bejegyzett székhelyén vagy lakóhelyén, az adós telephelyein és a bíróságon kifüggesztett hirdetmény útján, valamint a Citius honlapon közzétett közleményben közlik az ítéletet ötnapos türelmi idővel.

8 - Az előző bekezdésben említett hirdetményeken fel kell tüntetni az ügy számát, a türelmi időt, a fellebbezés és kifogásolás lehetőségét, valamint a 36. cikk a)–e) és i)–n) pontjában meghatározott információkat, felhívva a figyelmet arra, hogy a fellebbezés vagy kifogás benyújtására, illetve a követelések előterjesztésére nyitva álló határidő csak a türelmi idő végén kezdődik, és az említett türelmi időt az előző bekezdésben említett közlemény közzétételének napjától kell számítani.

„38. cikk

Közzététel és bejegyzés

[…]

2 - A fizetésképtelenség megállapítását és a fizetésképtelenségi szakértő kijelölését az e célból a titkárság által megküldött megfelelő okirat alapján hivatalból bejegyzik

a) az anyakönyvbe, ha az adós természetes személy;

b) a cégnyilvántartásba, ha a fizetésképtelen adóssal kapcsolatban olyan körülmények állnak fenn, amelyeket kötelező bejegyezni a cégjegyzékbe;

c) bármely más nyilvántartásba, amely az adósra vonatkozó adatokat tartalmaz.

3 - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénykönyv 43. cikkének 5. bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében a fizetésképtelenséget megállapító jogerős ítéletről készült bírósági okirat alapján, ha a földhivatal nem fér hozzá a szükséges információkhoz elektronikus eszközök útján, valamint a vagyontárgyakat azonosító fizetésképtelenségi szakértő által kibocsátott nyilatkozat alapján is.

4 - Ha az előző bekezdésben előírt bejegyzést ideiglenes jelleggel végzik el, erre a 6. bekezdés b) pontjával összhangban a bíróság honlapján található információk alapján, valamint a vagyontárgyakat azonosító fizetésképtelenségi szakértő által kibocsátott nyilatkozat alapján kerül sor.

5 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében a fizetésképtelen féltől eltérő bármely más személy esetében létezik a tulajdonjog vagy pusztán a birtokjog megszerzésére vagy elismerésére vonatkozó nyilvántartási bejegyzés, a fizetésképtelenségi szakértő köteles az ügyirathoz csatolni egy, e bejegyzésekről kiállított tanúsítványt.

6 - A titkárság

a) hivatalból bejegyzi a fizetésképtelenség megállapítását és a fizetésképtelenségi szakértő kijelölését a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv által létrehozott számítógépes végrehajtási nyilvántartásba;

b) ezen információ bejegyzését és a panaszokra nyitva álló határidőt feltünteti a bíróság honlapján;

c) értesíti a Portugál Központi Bankot a fizetésképtelenség megállapításáról, hogy az elvégezhesse a szükséges bejegyzést központi hitelkockázati adatbázisában.

7 - A fizetésképtelenségi szakértő munkahelyi címét feltüntetik az említett szakértő kijelölésére vonatkozó bejegyzésben.

8 - Az ítélet közzétételét és bejegyzését minden esetben ot napon belül kell elvégezni.

9 - A külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatnak és adott esetben a fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatnak a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. és 29. cikke szerinti közzétételét és közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését az adós telephelyére illetékes portugál bíróságnál vagy – ha nem ez a helyzet – a lisszaboni kereskedelmi bíróságnál kell kérni. A bíróság kérheti, hogy nyújtsanak be egy, az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint erre hatáskörrel rendelkező személy által készített hiteles fordítást.

10 - Az előző bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül abban az esetben, ha a fizetésképtelenségi eljárás helye szerinti állam joga a portugál jogban ismeretlen bejegyzési intézkedéseket ír elő, a bejegyzést a leginkább hasonló nyilvántartásban kell elvégezni.

11 - A 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti közzétételt hivatalból a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyilvántartási hivatalok határozzák meg, ha az adós portugál telephellyel rendelkezik.”

Biztosítási intézkedések

A biztosítási intézkedések elrendelésének lehetőségét a CIRE 31. cikke szabályozza:

„31. cikk

Biztosítási intézkedések

1 - Visszaélés megalapozott gyanúja esetén a bíró hivatalból vagy a kérelmező kérelmére az adós vagyona csökkentésének megakadályozásához szükséges vagy arra alkalmas biztosítási intézkedéseket rendel el az ítélet meghozataláig.

2 - Biztosítási intézkedésként kijelölhető egy ideiglenes bírósági vagyongondnok, aki kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az adós vagyonának kezelésére vagy a vagyonkezelés terén az adósnak történő segítségnyújtásra.

3 - A biztosítási intézkedések végrehajtására az adós értesítését megelőzően is sor kerülhet, ha az azonnali intézkedés nélkülözhetetlennek tűnik a megfelelő hatás eléréséhez. Az adóst azonban mindenképpen értesíteni kell az egyébként alkalmazandó határidő lejártát követő 10 napon belül.

A KÜLÖNÖS REVITALIZÁCIÓS ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 2. bekezdése szerinti különös revitalizációs eljárás megindításának feltételei:

A fent említett második, a CIRE 1. cikkének 2. bekezdésében előírt eljárás a különös revitalizációs eljárás (PER – Processo Especial de Revitalização), amelyet egy nehéz gazdasági helyzetben vagy a közelgő fizetésképtelenség helyzetében lévő társaság kezdeményezhet.

A különös revitalizációs eljárás célja és alakiságai

A különös revitalizációs eljárás célját, megindításának kérelmezését, az azzal kapcsolatos alakiságokat és a nehéz gazdasági helyzet fogalmát a CIRE 17-A., 17-B., illetve 17-C. cikke szabályozza.

„17-A. cikk

A különös revitalizációs eljárás célja és jellege

1 - A különös revitalizációs eljárás célja, hogy az olyan társaságok számára, amelyek bizonyítottan nehéz gazdasági helyzetben vannak, vagy amelyeket a fizetésképtelenség közvetlen veszélye fenyeget, de amelyek még helyreállíthatók, lehetőséget biztosítson arra, hogy hitelezőikkel tárgyalásokat folytassanak egy olyan megállapodás velük történő megkötése érdekében, amely a társaság revitalizációjához vezet.

2 - Az előző bekezdésben említett eljárást bármely olyan társaság igénybe veheti, amely írásbeli és aláírt nyilatkozatban tanúsítja azt a tényt, hogy megfelel a revitalizációhoz szükséges feltételeknek, és – ha a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő – egy hites vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló által legfeljebb 30 nappal korábban aláírt további nyilatkozatot nyújt be annak tanúsítására, hogy a társaság jelenleg nincs fizetésképtelen helyzetben a 3. cikkben meghatározott kritériumok alapján.

3 - A különös revitalizációs eljárás sürgős jellegű, és a jelen törvénykönyvben foglalt összes olyan szabályt alkalmazni kell, amely nem összeegyeztethetetlen a jellegével.

„17-B. cikk

A nehéz gazdasági helyzet fogalma

A jelen törvénykönyv alkalmazásában egy társaság nehéz gazdasági helyzetben van, ha likviditási hiány miatt súlyos nehézségekkel küzd kötelezettségeinek azonnali teljesítését illetően, vagy ha képtelen hitelhez jutni.”

„17-C. cikk

Kérelmezés és alakiságok

1 - A különös revitalizációs eljárás a társaság és egy olyan hitelező vagy több olyan hitelező kérelmére indul, amelyeket nem fűz különleges kapcsolat a társasághoz, és amelyek legalább 10%-nyi nem hátrább rangsorolt, kapcsolódó követeléssel rendelkeznek a 3. bekezdés b) pontjának megfelelően, egy jóváhagyott helyreállítási terv révén a társaság revitalizációjához vezető tárgyalások megindítására irányuló írásbeli nyilatkozat útján.

2 - Az előző bekezdésben említett nyilatkozatot az összes nyilatkozónak alá kell írnia és keltezéssel kell ellátnia.

3 - A társaság az 1. bekezdés szerinti kérelmét és az alábbi mellékleteket tartalmazó kérvényben értesíti a fizetésképtelenségének megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot:

a) a fent említett írásbeli nyilatkozatot;

b) a 24. cikk 1. bekezdésében felsorolt dokumentumok másolatát, amelyek hozzáférhetőek maradnak a titkárságon, hogy a hitelezők meg tudják tekinteni azokat az eljárás teljes időtartama alatt;

c) a helyreállítási tervre vonatkozó javaslatot, amelyhez csatolni kell legalább a társaság vagyonának, pénzügyi és hitelhelyzetének leírását.

4 - Az előző bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követően a bíró hivatalos végzésben haladéktalanul kijelöl egy ideiglenes bírósági vagyongondnokot, minek során a 32–34. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

5 - A társasággal haladéktalanul közlik az előző bekezdésben említett hivatalos végzést, minek során a 37–38. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

6 - A társaság és azon hitelező vagy hitelezők indokolt kérelmére, amelyek – az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően – legalább a bejelentett követelések 5%-ának megfelelő értékű követeléssel rendelkeznek, vagy a társaság indokolt kérelme nyomán a bíró – a kérelem elbírálása során figyelembe véve a bejelentett követelések teljes összegét és a hitelezők összetételét – csökkentheti az 1. bekezdésben említett 10%-os korlátot.

7 - A társasággal a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyv szerinti ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban álló kereskedelmi vállalkozások által indított különös revitalizációs eljárásokat hivatalból vagy az ideiglenes bírósági vagyongondnok kérelmére az ügyirathoz csatolják. Ilyen kérelmet a társaságok bármelyike is előterjeszthet olyan körülmények között, amelyek különös revitalizációs eljáráshoz vezettek.

8 - Az előző bekezdésben említett hozzácsatolás kizárólag a 17-D. cikk 5. bekezdésében meghatározott tárgyalási időszak kezdetéig kérhető abban az eljárásban, amelyhez az összes többi dokumentumot csatolni kell, minek során a 86. cikk 4. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

A CIRE különös revitalizációs eljárásokra vonatkozó 17-D–17-I. cikke továbbá a következőket szabályozza:

  • az eljárás későbbi szakaszait (például az eljárást megindító nyilatkozatot nem aláíró összes hitelező felkérése a revitalizációra irányuló tárgyalásokon való részvételre);
  • a hatásokat (például hogy az eljárás kizár bármely egyéb, a követelések behajtására irányuló eljárást az adóssal szemben);
  • a tárgyalásoknak a revitalizációhoz vezető helyreállítási terv jóváhagyásával vagy a terv jóvá nem hagyásával történő befejezését;
  • az adós és a hitelezők közötti megállapodás szerinti biztosítékokat;
  • az adós helyreállítására irányuló, peren kívüli megállapodások jóváhagyását.

A FIZETÉSI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYULÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁS

A CIRE 1. cikkének 3. bekezdése szerinti, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindításának feltételei:

A harmadik, a CIRE 1. cikkének 3. bekezdésében említett eljárás a CIRE 222-A–222-J. cikkében szabályozott, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás.

A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás sürgős jellegű, és bármely olyan adós esetében igénybe vehető, amely nem társaság, és bizonyítottan nehéz gazdasági helyzetben van, vagy a közelgő fizetésképtelenség veszélye fenyegeti.

A CIRE 222-B. cikke szerint az adós nehéz gazdasági helyzetben van, ha likviditási hiány vagy hitelfelvételre való képtelenség miatt súlyos nehézségekkel küzd kötelezettségeinek azonnali teljesítését illetően.

E különös eljárás a következőképpen indul:

  • az adós és egy vagy több hitelező írásbeli nyilatkozatával, amelyben kifejezésre juttatják azon szándékukat, hogy egy fizetési megállapodás kidolgozásához vezető tárgyalásokat kívánnak indítani,

vagy

  • egy peren kívüli, az adós és legalább a szavazatok többségét képviselő hitelezők által aláírt megállapodás benyújtása útján.

A fent említett nyilatkozatot vagy megállapodást a hitelezők jegyzékével és minden folyamatban lévő követelésbehajtási eljárás felsorolásával együtt a bírósághoz kell benyújtani. A nyilatkozat vagy megállapodás kézhezvételét követően a bíróság kijelöli az ideiglenes bírósági vagyongondnokot.

Közvetlenül az ideiglenes bírósági vagyongondnokot kijelölő hivatalos végzés közlését követően az adósnak ajánlott levelet kell küldenie minden olyan hitelezőnek, amely nem írta alá az eljárást megindító nyilatkozatot vagy megállapodást, felkérve őket a részvételre. Ha az adós peren kívüli fizetési megállapodást nyújtott be, a titkárság értesíti azokat a hitelezőket, amelyek nem csatlakoztak a megállapodáshoz, és szerepelnek az adós által bejelentett követelések jegyzékében.

Az ideiglenes bírósági vagyongondnokot kijelölő hivatalos végzés Citius honlapon történő közzétételét követően minden hitelezőnek 20 nap áll rendelkezésére követeléseinek az említett bírósági vagyongondnok elé terjesztésére.

Az ideiglenes bírósági vagyongondnok ezt követően elkészíti a követelések jegyzékét, és benyújtja azt a bíróság titkárságához. A jegyzéket a Citius honlapon is közzéteszik. A jegyzék öt munkanapon belül kifogásolható.

A más eljárásokra gyakorolt hatások a következők:

  • A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindulását és az ideiglenes bírósági vagyongondnok későbbi kijelölését követően nem indítható egyéb, a követelések behajtására irányuló eljárás az adóssal szemben.
  • Nem függeszthető fel az elengedhetetlen közszolgáltatások nyújtása.
  • Felfüggesztésre (a fizetési megállapodás jóváhagyását követően azonnal megszüntetésre) kerül minden olyan fizetésképtelenségi eljárás, amelyben korábban az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérték, feltéve, hogy ezen eljárásokban nem hoztak a fizetésképtelenséget megállapító ítéletet.
  • Felfüggesztésre kerülnek a folyamatban lévő behajtási eljárások (azokat a fizetési megállapodás jóváhagyását követően azonnal megszüntetik, kivéve, ha az említett megállapodás azok folytatását írja elő).
  • Nyugszanak az elévülési határidők vagy az adós által megtámadható jogvesztő határidők.

Az eljárás megindulását követően az adós nem tehet különös jelentőségű intézkedéseket a bírósági vagyongondnok előzetes engedélye nélkül.

Az adós és a hitelezők közötti tárgyalásokra a résztvevők által közösen megállapított feltételek vagy megállapodás hiányában az ideiglenes bírósági vagyongondnok által meghatározott szabályok az irányadók.

A tárgyalásoknak a fizetési megállapodás összes hitelező általi egyhangú jóváhagyásával történő befejezését követően az említett megállapodást mindenkinek alá kell írnia, és azt haladéktalanul csatolni kell az ügyirathoz a bíró által jóváhagyás vagy elutasítás céljából.

Ha a tárgyalások a fizetési megállapodás jóváhagyásával fejeződnek be, de azokban nem vett részt az összes hitelező, az említett megállapodást a bíró jóváhagyásra vagy elutasításra megküldi a bíróságnak, és azt közzéteszik a Citius honlapon. Ebben az esetben az érdekelt feleknek a közzétételtől számított 10 nap áll rendelkezésére a terv elutasításának kérelmezésére.

A fizetési megállapodás akkor tekintendő jóváhagyottnak, ha

  • mellette szavaznak azok a hitelezők, akiknek követelései a szavazati jogot biztosító és a követelések jegyzékén szereplő összes követelés legalább egyharmadát képviselik, és megkapja az összes leadott szavazat több mint kétharmadát, és a leadott szavazatok több mint fele nem hátrább rangsorolt követelésekhez kapcsolódik, minek során a tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni,

vagy

  • megkapja azon hitelezők szavazatait, akiknek követelései a szavazati jogot biztosító összes követelés több mint felét képviselik, és e szavazatok több mint fele nem hátrább rangsorolt követelésekhez kapcsolódik, minek során a tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az adós vagy a hitelezők többsége arra a következtetésre jut, hogy nem lehetséges megállapodást kötni, vagy letelik a tárgyalások befejezésére rendelkezésre álló két hónapos időszak, a tárgyalási folyamat lezárul. Megállapodás hiányában az eljárás befejezése folytán annak minden hatása megszűnik az adós tekintetében, ha az említett adós továbbra sincs fizetésképtelen helyzetben. Máskülönben az eljárás befejezésekor meg kell állapítani az adós fizetésképtelenségét.

A fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás során az adós és a hitelezők által az adósnak a tevékenysége folytatásához szükséges pénzügyi eszközökkel történő ellátása érdekében közösen megállapított biztosítékok két évig akkor is fennmaradnak, ha az eljárás befejezésekor megállapítják az adós fizetésképtelenségét. Ezenfelül azok a hitelezők, amelyek az eljárás ideje alatt a fizetési megállapodás betartása érdekében finanszírozták az adós tevékenységét, a munkavállalóknak biztosított általános kielégítési privilégiumot megelőző általános kielégítési privilégiumot élveznek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A CIRE 46. cikke határozza meg, hogy mely vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét:

„46. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fogalma

1 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon a hitelezők fizetésképtelenségi követeléseinek a saját tartozásaik megfizetését követő kielégítésére szolgál, és eltérő rendelkezés hiányában magában foglalja a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában az adós tulajdonában lévő teljes vagyont, valamint az adós által az eljárás ideje alatt szerzett vagyontárgyakat és jogokat.

2 - A lefoglalás alól mentes vagyontárgyak csak akkor képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét, ha az adós önként bejelenti azokat, és azok lefoglalás alóli mentessége nem abszolút.”

E tekintetben a polgári perrendtartásról szóló portugál törvénykönyv 736. cikke rögzíti, hogy a különös rendelkezés alapján a lefoglalás alól mentes áruk mellett a következők lefoglalás alóli mentessége abszolút: elidegeníthetetlen vagyontárgyak és jogok; az állam és egyéb közjogi jogi személyek tulajdonában, tehát köztulajdonban lévő vagyontárgyak; olyan tárgyak, amelyek lefoglalása az üzleti szokásokba ütközne, vagy gazdasági indokoltságot igényelne korlátozott kereskedelmi értékük miatt; a kifejezetten vallásgyakorlásra szánt tárgyak; a sírkövek; a fogyatékossággal élők számára és a betegek kezeléséhez nélkülözhetetlen eszközök és tárgyak.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

E jogokat a CIRE 223. és 224. cikke tartalmazza:

Az adós általi vagyonkezelés

„223. cikk

Társaságokra való korlátozás

A jelen rendelkezések kizárólag olyan esetekre alkalmazandók, amelyekben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon egy társaságot foglal magában.”

„224. cikk

Az adós általi vagyonkezelés előfeltételei

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben a bíró úgy dönthet, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont az adós kezelje.

2 - Az előző bekezdésben említett döntés előfeltételei a következők:

a) az adós kérte, hogy ő kezelhesse a vagyont;

b) az adós már benyújtotta, vagy kötelezettséget vállalt arra, hogy a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követő 30 napon belül benyújtja a társaság működésének folytatására irányuló fizetésképtelenségi tervet;

c) nem indokolt feltételezni, hogy az ügy kezelésével kapcsolatos késedelmek merülnek fel, vagy a hitelezőket egyéb hátrányok érik;

d) a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező személy beleegyezését adja, ha az említett kérelmező nem az adós.

3 - A vagyonkezeléssel akkor is az adóst bízzák meg, ha az adós ezt kérte, és a hitelezők a jelentésértékelő gyűlésen vagy az azt megelőző gyűlésen így döntenek, függetlenül a 2. bekezdés c) és d) pontja szerinti előfeltételek teljesülésétől, a 2. bekezdés b) pontjában szereplő határidőt pedig a hitelezők döntésének időpontjától kell számítani.”

A fizetésképtelenségi szakértő kijelölése és jogállása

A fizetésképtelenségi szakértő jogait és a képesítési követelményeket a CIRE 52., 53. és 55. cikke szabályozza:

„52. cikk

A bíró általi kijelölés és a jogállás

1 - A fizetésképtelenségi szakértő kijelölése a bíró hatáskörébe tartozik.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére a 32. cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, a bíró azonban figyelembe veheti az adós vagy – ha van – a hitelezői választmány, illetve a hitelezők által szolgáltatott információkat. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon működő telephellyel vagy telephelyekkel rendelkező társaságot foglal magában, vagy ha a fizetésképtelenségi eljárás rendkívül összetett, és a fizetésképtelenség megállapításának napján eljáró ideiglenes bírósági vagyongondnokot részesítik előnyben az első kijelölés alkalmával.

3 - A hivatalos jegyzékekbe történő felvételre irányuló eljárást és a fizetésképtelenségi szakértő jogállását külön törvény szabályozza a jelen törvénykönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül.

4 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás rendkívül összetett, vagy ha a fizetésképtelenségi szakértő részéről különleges tudásra van szükség, a bíró hivatalból vagy bármely érdekel fél kérelmére egynél több fizetésképtelenségi szakértőt is kijelölhet. Ilyen kérelem esetén a kérelmezőnek megfelelően indokolt javaslatot kell benyújtania a kijelölendő fizetésképtelenségi szakértőre vonatkozóan, valamint neki kell megfizetnie az így javasolt fizetésképtelenségi szakértő díját, ha e fizetésképtelenségi szakértő kijelölésére sor kerül, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon pedig nem elegendő a díjazás kifizetésére.

5 - A bíró által az 1. bekezdés alapján kijelölt fizetésképtelenségi szakértő és a bármely érdekelt fél kérelmére kijelölt fizetésképtelenségi szakértő közötti feloldhatatlan nézeteltérés esetén a bíró által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő véleménye élvez elsőbbséget.

6 - Ha az adós olyan kereskedelmi társaság, amely a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyv szerinti ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban áll más olyan társaságokkal, amelyek tekintetében fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezték, a bíró hivatalból vagy az adós, illetve a hitelezők kérelmére egyetlen fizetésképtelenségi szakértőt jelölhet ki az összes társaság számára. Ilyen esetben a bíró közvetlenül azt követően, hogy az első fizetésképtelenségi szakértő megerősítette az ugyanazon csoporton belüli adósok között előterjesztett követelések fennállását, általánosságban egy további fizetésképtelenségi szakértőt is köteles kijelölni, akinek feladata az ilyen követelések értékelésére korlátozódik.

„53. cikk

Eltérő szakértő választása a hitelezők által

1 - Feltéve, hogy a szavazás előtt a javaslat elfogadását megerősítő dokumentumot csatolták az ügyirathoz, a hitelezői gyűlésen a hitelezők – egy fizetésképtelenségi szakértő kijelölését követően – eltérő személyt választhatnak erre a feladatra attól függetlenül, hogy az érintett személy szerepel-e a hivatalos jegyzékben, és dönthetnek e személy díjazásáról a szavazók és a leadott szavazatok többségével. A tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni.

2 - A hivatalos jegyzékben nem szereplő személy csak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező társaság mérete, a társaság tevékenységi körének különleges jellege vagy az ügy összetettsége miatt indokolt esetekben választható meg.

3 - A bíró csak akkor tagadhatja meg a hitelezők által az aktuális szakértő helyett fizetésképtelenségi szakértőként megválasztott személy kijelölését, ha az említett bíró úgy véli, hogy e személy nem rendelkezik a szakértői feladat ellátásához szükséges jó hírnévvel vagy képességgel, hogy a hitelezők által jóváhagyott díjazás nyilvánvalóan túlzott, vagy – ha az érintett személy nem szerepel a hivatalos jegyzékben – hogy az előző bekezdésben felsorolt helyzetek egyike sem áll fenn.”

„55. cikk

Feladatok és a feladatok ellátása

1 - Az így rábízott feladatok mellett a fizetésképtelenségi szakértő feladata, hogy – ha van – a hitelezői választmány közreműködésével és felügyelete alatt

a) előkészítse a fizetésképtelen fél tartozásainak kifizetését a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban rendelkezésre álló pénz, konkrétabban az említett vagyon részét képező vagyontárgyak fizetésképtelenségi szakértő által elvégzendő értékesítéséből származó összegek felhasználásával;

b) mindeközben biztosítsa a fizetésképtelen fél jogainak megóvását és gyakorlását, valamint a társaság működésének folytatását, ha ez a helyzet, a lehető legnagyobb mértékben elkerülve gazdasági helyzetének romlását.

2 - A kötelező jogi képviselet vagy a hitelezői választmány kötelező előzetes hozzájárulása eseteinek sérelme nélkül a fizetésképtelenségi szakértő személyesen látja el feladatait. A fizetésképtelenségi szakértő írásban másik, a hivatalos jegyzékben az adott időpontban szereplő fizetésképtelenségi szakértőt bízhat meg egyes feladatok elvégzésével.

3 - Feladatainak ellátásában a fizetésképtelenségi szakértőt saját felelősségére szakember vagy egyéb kisegítő személyzet segítheti díjazás ellenében vagy ingyenesen, ideértve magát az adóst is, a hitelezői választmány vagy – ilyen választmány hiányában – a bíró előzetes hozzájárulásával.

4 - A fizetésképtelenségi szakértő határozott vagy határozatlan időre alkalmazhat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolásához vagy a társaság működésének folytatásához szükséges munkavállalókat. Az új szerződések azonban a munkavállalók ilyen jellegű tevékenységének helyéül szolgáló telephely végleges bezárásakor vagy – eltérő megállapodás hiányában – az átruházás időpontjában megszűnnek.

5 - A fizetésképtelenségi szakértő feladata továbbá, hogy a hitelezői választmányt és a bíróságot megfelelő időben ellássa a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezeléséhez és felszámolásához szükséges minden információval.

6 - A fizetésképtelenségi szakértő kérelmére, és ha a fizetésképtelenségi szakértő nem fér hozzá közvetlenül a szükséges információkhoz, a bíró arra kötelezhet bármely közjogi jogalanyt és hitelintézetet, hogy nyilvántartásaik alapján adják meg az eljárás szempontjából szükségesnek vagy hasznosnak tekintett, konkrétabban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos tájékoztatást.

7 - A 2. bekezdés utolsó részében említett fizetésképtelenségi szakértő díjazását a feladatokat átruházó fizetésképtelenségi szakértő köteles biztosítani, és ez utóbbi fizetésképtelenségi szakértő felelős a megbízott szakértő által az említett bekezdés szerinti hatáskör-átruházás alapján végzett cselekményekért.

8 - A fizetésképtelenségi szakértő a hitelezői választmány hozzájárulásával elállhat, eljárhat vagy vallomást tehet minden olyan bírósági ügyben, amelyben a fizetésképtelen fél vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon félként vesz rész.”

Bírói felügyelet

A fizetésképtelenségi szakértő tevékenységét a bíró felügyeli a CIRE 58. cikkével összhangban:

„58. cikk

Bírói felügyelet

A fizetésképtelenségi szakértő a bíró felügyelete alatt végzi feladatait, aki bármikor tájékoztatást kérhet bármilyen kérdésben, vagy jelentés benyújtását kérheti az elvégzett tevékenységekről, valamint a vagyonkezelés és -felszámolás állásáról.

A hitelezői választmány szintén rendelkezik a fizetésképtelenségi szakértő tevékenységének felügyeletével kapcsolatos hatáskörökkel a CIRE 68. cikkével összhangban.

A fizetésképtelenségi szakértő díjazása

A fizetésképtelenségi szakértő díjazását a CIRE 60. cikke alapján kell meghatározni:

„60. cikk

Díjazás

1 - A bíró által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő jogosult a szerződési feltételei szerinti díjazásra és az általa észszerűen hasznosnak vagy nélkülözhetetlennek tekintett költségek megtérítésére.

2 - Ha a fizetésképtelenségi szakértőt a hitelezői gyűlés választotta meg, díjazását a vonatkozó határozat állapítja meg.

3 - Az a fizetésképtelenségi szakértő, aki előzőleg nem fogadta el a hitelezői gyűlés által a fizetésképtelenségi terv elkészítéséért, a társaság jelentésértékelő gyűlés utáni irányításáért vagy az elfogadott fizetésképtelenségi terv felügyeletéért megállapított díjazást, visszaléphet, feltéve, hogy erre a döntést hozó gyűlésen kerül sor.”

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló követelésekbe a CIRE 99. cikkében foglalt követelmények teljesülése esetén beszámíthatók az említett, fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felé fennálló tartozások:

„99. cikk

Beszámítások

A jelen törvénykönyv egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a követeléseikbe beszámíthatják a vagyon felé fennálló tartozásaikat, feltéve, hogy az alábbi követelmények legalább egyike teljesül:

a) a beszámítás jogszabályi előfeltételei a fizetésképtelenség megállapításának napja előtt teljesültek;

b) a fizetésképtelenségi követelés a vagyon ellenkövetelése előtt megfelelt a polgári törvénykönyv 847. cikkében meghatározott követelményeknek.

2 - A fenti a) és b) pont esetében nem alkalmazandók a következők:

a) az előnyös határidőnek a polgári törvénykönyv 780. cikkének 1. bekezdése szerinti elvesztése;

b) a 91. cikk 1. bekezdése és a 96. cikk szerinti rendelkezésekből eredő idő előtti esedékesség és készpénzre való átváltás.

3 - A beszámítást nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezettségek tárgyát eltérő pénznemek vagy számítási egységek képezik, ha azok kölcsönös átváltása ingyenes az ellenkövetelés megfizetésének helyén, és az átváltásra az azon a napon hatályos átváltási árfolyamon kerül sor, amelyen a beszámítás kifejti hatásait.

4 - Kizárt a beszámítás:

a) ha a vagyon felé fennálló tartozás a fizetésképtelenség megállapításának napját követően, konkrétabban ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás révén keletkezett;

b) ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezője másik személytől szerezte meg a követelést a fizetésképtelenség megállapításának napját követően;

c) a fizetésképtelen fél olyan tartozásainak felhasználásával, amelyekért a vagyon nem felelős;

d) a vagyon felé fennálló tartozások és alárendelt fizetésképtelenségi követelések között.”

A CIRE 99. cikkének általános szabálya mellett egyéb jogszabályi rendelkezések alapján is lehetőség van beszámításra: a CIRE 102. cikke 3. bekezdésének e) pontja, 154. cikkének 1. bekezdése, 242. cikkének 3. bekezdése és 286. cikke.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A fizetésképtelenség által azokra a hatályos szerződésekre gyakorolt hatások, amelyekben az adós szerződő fél, a szerződés jellegétől függnek, és azokat különösen a CIRE 102–119. cikke szabályozza:

„102. cikk

A folyamatban lévő üzleti tevékenységekkel kapcsolatos általános elv

1 - A következő cikkek rendelkezéseinek sérelme nélkül bármely olyan kétoldalú szerződés esetében, amelyet a fizetésképtelenség megállapításának napján még nem teljesített teljes mértékben akár a fizetésképtelen, akár a másik fél, a teljesítés felfüggesztésre kerül addig, amíg a fizetésképtelenségi szakértő nem dönt a szerződés végrehajtásáról vagy a teljesítés megtagadásáról.

2 - A másik fél azonban észszerű időt szabhat a fizetésképtelenségi szakértő számára döntésének meghozatalára, mely idő leteltét követően úgy kell tekinteni, hogy a fizetésképtelenségi szakértő megtagadta a teljesítést.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő megtagadta a teljesítést, és adott esetben az ügyek elkülönítésének sérelme nélkül

a) egyik fél sem jogosult a már teljesített szolgáltatás visszatérítésére;

b) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon jogosult az ellenszolgáltatásnak az adós által már teljesített kifizetésnek megfelelő értékét követelni, ha a másik fél még nem teljesítette azt;

c) a másik fél jogosult fizetésképtelenségi követelésként az adós kifizetése nem teljesített részének értéke és a még nem teljesített megfelelő ellenszolgáltatás értéke közötti különbségre;

d) a másik félnek a nemteljesítéssel okozott kár megtérítéséhez való jog:

i) legfeljebb a b) pont alapján fennálló kötelezettség értékének erejéig áll fenn;

ii) a c) pont alkalmazásával le kell vonni abból az összegből, amelyre a másik fél jogosult;

iii) fizetésképtelenségi követelést képez;

e) bármelyik fél bejelentheti a c) és d) pontban említett kötelezettségeknek a b) pontban említett kötelezettséggel szembeni beszámítását a megfelelő összegek erejéig;

4 - A végrehajtás melletti döntés visszaélésnek minősül, ha nyilvánvalóan valószínűtlen, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon időben teljesíteni tudja a szerződéses kötelezettségeket.”

„103. cikk

Oszthatatlan szolgáltatások

1 - Ha a szerződés alapján a másik félnek jellegénél fogva nem helyettesíthető vagy az átadáskor különböző, nehezen helyettesíthető és egymással funkcionális kapcsolatban álló tételekre osztható szolgáltatást kell teljesítenie, és a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja a teljesítést:

a) az előző cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett jogosultságot az annak követeléséhez való jog váltja fel, hogy a másik fél térítse vissza a már teljesített szolgáltatást a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló gazdagodás tükrözése érdekében;

b) az előző cikk 3. bekezdésének c) pontja szerinti jogosultság célja az összes szerződéses szolgáltatás értéke közötti különbözet, ha ez kedvező a másik félnek;

c) a másik fél a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőjeként jogosult a költségek megtérítésére vagy a szolgáltatás fizetésképtelenség megállapítását megelőzően teljesített része értékének visszatérítésére attól függően, hogy a szolgáltatás helyettesíthető-e vagy sem.

2 - A másik fél jogosult azonban szolgáltatását teljesíteni és fizetésképtelenségi követelésként az ellenszolgáltatás megfizetendő részét követelni, mely esetben az 1. bekezdés és az előző cikk rendelkezései nem alkalmazhatók.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadja meg a teljesítést, a másik fél ellenszolgáltatáshoz való joga csak annyiban képez a vagyonnal szembeni követelést, amennyiben az meghaladja annak az értékét, amit az 1. bekezdés c) pontjának rendelkezései alapján kiszámítottak volna, ha a fizetésképtelenségi szakértő a teljes megtagadása mellett döntött volna.

4 - Ha a szerződés alapján a fizetésképtelen fél az 1. bekezdésben említett típusú szolgáltatást köteles nyújtani, és a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja a teljesítést:

a) az előző cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett jog nem alkalmazandó, vagy azt a kifizetés fizetésképtelenség megállapítását megelőzően már teljesített része értékének visszatérítéséhez való jog váltja fel attól függően, hogy a szolgáltatás helyettesíthető-e vagy sem;

b) az 1. bekezdés b) pontjának rendelkezései alkalmazandók, ha a másik fél szintén jogosult a már teljesített szolgáltatás visszatérítésére, valamint fizetésképtelenségi követelésre.

5 - Ha a szerződés alapján a fizetésképtelen fél az 1. bekezdésben említett típusú szolgáltatást köteles nyújtani, és a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadja meg a teljesítést, a másik fél megfizetendő ellenszolgáltatásra való jogosultsága teljes egészében a vagyonnal szembeni követelést képez.

6 - Ha a nem helyettesíthető szolgáltatás önálló részekre van osztva, és egy vagy néhány ilyen rész kifizetésére már sor került, az előző bekezdések rendelkezései csak a fennmaradó részekre alkalmazandók azzal, hogy az ellenszolgáltatást arányosan meg kell osztani közöttük.”

„104. cikk

Értékesítés tulajdonjog-fenntartással és hasonló ügyletek

1 -Tulajdonjog-fenntartás melletti olyan adásvételi szerződés esetén, amelyben az eladó a fizetésképtelen fél, a másik fél követelheti a szerződés teljesítését, ha a vagyontárgyat már átadták a fizetésképtelenség megállapításának napján.

2 - A lízingbe adó fizetésképtelensége esetén az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzügyi lízingszerződésre és az olyan kikötést tartalmazó lízingszerződésre, amely szerint a lízingbe vett vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül a megállapodás szerinti összes részlet megfizetését követően.

3 - Ha a vevő vagy a lízingbe vevő a fizetésképtelen fél, és a vagyontárgy az említett vevő vagy lízingbe vevő birtokában van, a fizetésképtelenségi szakértő által a 102. cikk 2. bekezdése alapján meghatározott határidő nem járhat le azelőtt, hogy öt nap eltelt volna a jelentésértékelő gyűlés napjától számítva, kivéve, ha a szóban forgó vagyontárgy értéke jelentősen csökkenhet ezen időszak alatt, és a másik fél kifejezetten figyelmezteti a fizetésképtelenségi szakértőt erre a körülményre.

4 - A tulajdonjog fenntartására vonatkozó kikötést egy konkrét vagyontárgy értékesítésére irányuló olyan szerződésekben, amelyekben a vevő a fizetésképtelen fél, csak akkor támadhatja meg a vagyon, ha az írásba van foglalva, és csak a vagyontárgy átadásáig.

5 - A teljesítés fizetésképtelenségi szakértő általi – megengedett – megtagadásának hatásait a 102. cikk 3. bekezdése határozza meg. Megállapítható, hogy a vonatkozó c) pontban rögzített jog tárgya a szerződés lejártáig ütemezett kifizetéseknek vagy bérleti díjaknak a 91. cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával a fizetésképtelenség megállapítása napjának megfelelően naprakésszé tett összege és a vagyontárgy megtagadás időpontjában fennálló értéke közötti különbözet – ha az pozitív – fizetésképtelenségi követelésként történő megfizetése, ha a másik fél az eladó vagy a lízingbe adó, vagy az utóbbi érték és az említett összeg közötti különbözet megfizetése – ha az pozitív –, ha az említett másik fél a vevő vagy a lízingbe vevő.”

„105. cikk

Értékesítés átadás nélkül

1 - A 107. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül abban az esetben, ha az eladó még nem teljesítette átadási kötelezettségét, de a tulajdonjog átruházására már sor került:

a) a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadhatja meg a szerződés teljesítését az eladó fizetésképtelensége esetén;

b) a teljesítés fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadása a vevő fizetésképtelensége esetén a 104. cikk értelemszerűen alkalmazandó 5. bekezdésében meghatározott hatásokkal jár.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen más dologi használati jogokat átruházó szerződésekre is alkalmazni kell.”

„106. cikk

Előszerződés

1 - Az eladásra kötelezettséget vállaló személy fizetésképtelensége esetén a fizetésképtelenségi szakértő nem tagadhatja meg a ténylegesen hatályos előszerződés teljesítését, ha a vagyontárgyat már átadták a megvételére kötelezettséget vállaló személynek.

2 - Az adásvételi előszerződés teljesítésének fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadása esetén a 104. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni függetlenül attól, hogy a megvételre vagy az eladásra kötelezettséget vállaló személy-e a fizetésképtelen.”

„107. cikk

Ügyletek konkrét átadási nappal

1 - Ha az árukat egy konkrét napon vagy egy bizonyos határidőn belül kell átadni, vagy a piaci árral rendelkező pénzügyi szolgáltatásokat ily módon kell teljesíteni, és ez a nap vagy határidő a fizetésképtelenség megállapítása utáni időpontra esik, egyik fél sem követelheti a teljesítést. Az esettől függően a vevő vagy az eladó kizárólag az áruk vagy a pénzügyi szolgáltatás kiigazított ára és piaci ára között a fizetésképtelenség megállapításának napját követő második napon fennálló különbözet megfizetésére jogosult azonos teljesítési nappal vagy határidővel rendelkező szerződések tekintetében, ami, mivel a fizetésképtelen féltől követelhető, fizetésképtelenségi követelést képez.

2 - Az eladó mindkét esetben visszafizeti a már megfizetett összegeket, és e kötelezettséget az előző bekezdés által számára biztosított követeléssel kompenzálhatja a megfelelő összegek erejéig. Ha az eladó a fizetésképtelen fél, a visszafizetéshez való jog fizetésképtelenségi követelést képez a másik fél számára.

3 - Az előző bekezdés alkalmazásában pénzügyi szolgáltatásnak minősülnek a következők:

a) értékpapírok átadása, kivéve, ha a társaság tőkéjének legalább 10%-át képviselő részvényekről van szó, és a szerződésben előírt ellenszolgáltatás nem pusztán pénzügyi jellegű;

b) nemesfémek átadása;

c) olyan készpénzkifizetések, amelyeket közvetlenül vagy közvetve egy külföldi pénznem átváltási árfolyama, a törvényes kamatláb, egy számítási egység vagy más áruk vagy szolgáltatások ára határoz meg;

d) az a) és b) pontban említett áruk eladására vagy átadására vagy a c) pontban említett kifizetésekre vonatkozó opciók vagy egyéb jogosultságok.

4 - Ha a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos különböző ügyleteket olyan keretszerződés foglalja egybe, amely csak egyben szüntethető meg nemteljesítés esetén, az ügyletek csoportját egy kétoldalú szerződésnek kell tekinteni a jelen cikk és a 102- cikk alkalmazásában.

5 - Azokra a konkrét átadási nappal rendelkező ügyletekre, amelyek nem tartoznak az 1. bekezdés hatálya alá, a 104. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

„108. cikk

Lízing, ha a lízingbe vevő a fizetésképtelen fél

1 - A fizetésképtelenség megállapítása nem függeszti fel a lízingszerződést, ha a fizetésképtelen fél a lízingbe vevő, de a fizetésképtelenségi szakértő – ha rövidebb felmondási időt nem tesz lehetővé a jog vagy a szerződés, 60 napos felmondási idővel – minden esetben felmondhatja az ilyen szerződést.

2 - Az előző bekezdés alól kivételt képez az az eset, ha a lízing a fizetésképtelen fél lakóhelyéhez kapcsolódik, mely esetben a fizetésképtelenségi szakértő csak azt állapíthatja meg, hogy a bérleti díj megfizetésére jogosultság keletkezett 60 nap elteltével, mivel ez a megállapítás nem lesz érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. Ebben az esetben a lízingbe adó jogosult fizetésképtelenségi követelést előterjeszteni a fent említett lízingdíjfizetések közül egy vagy több elmaradása miatt bekövetkezett kilakoltatás esetén elszenvedett károk megtérítésére egy negyedévi kifizetésnek megfelelő összeg erejéig.

3 - A szerződésnek a fizetésképtelenségi szakértő által az 1. bekezdés alapján történő felmondása fizetésképtelenségi követelésként a hatások bekövetkezésének időpontja és a szerződésben meghatározott időszak vége vagy az azon nap közötti közbenső időszaknak megfelelően járó összegek megfizetését teszi szükségessé, amelyen a fizetésképtelen fél egyébként gyakorolhatta volna a felmondást, levonva azokból a lízingbe adó általi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban ezen időszak alatt felmerült költségeket, valamint a lízingbe adott vagyontárgy alternatív hasznosítása révén szerzett jövedelmeket, feltéve, hogy azok a szerződés idő előtti megszűnésének tudhatók be, az összes összegnek a 91. cikk 2. bekezdése alapján a felmondás hatásai bekövetkezése időpontjának megfelelően történő naprakésszé tételével.

4 - A lízingbe adó nem követelheti a szerződés felmondását a lízingbe vevő fizetésképtelenségének megállapítása után az alábbi indokok valamelyike alapján:

a) a fizetésképtelenség megállapításának napja előtti időszakkal kapcsolatos lízing- vagy bérleti díjak megfizetésének elmaradása;

b) a lízingbe vevő pénzügyi helyzetének romlása.

5 - Ha az így lízingelt vagyontárgyat még nem adták át a lízingbe vevőnek fizetésképtelensége megállapításának napján, mind a fizetésképtelenségi szakértő, mind a lízingbe vevő felmondhatja a szerződést, és bármelyikük meghatározhat egy másik észszerű határidőt erre a célra, mely határidő lejárta után a felmondási jog megszűnik.”

„109. cikk

Lízing, ha a lízingbe adó a fizetésképtelen fél

1 - A fizetésképtelenség megállapítása nem függeszti fel a lízingszerződés végrehajtását, ha a fizetésképtelen fél a lízingbe adó, és a szerződést bármelyik fél csak a futamidő végével mondhatja fel a kötelező meghosszabbítás eseteinek sérelme nélkül.

2 - Ha azonban a vagyontárgyat nem adták át a lízingbe vevőnek a fizetésképtelenség megállapításának napjáig, a 108. cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

3 - Az így lízingelt vagyontárgy fizetésképtelenségi eljárásban történő értékesítése nem fosztja meg a lízingbe adót a polgári jog által ilyen körülmények között biztosított jogoktól.”

„110. cikk

Megbízási és kezelési szerződések

1 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező megbízási szerződések – ideértve a bizományi szerződéseket is – akkor is megszűnnek a megbízó fizetésképtelenségének megállapításakor, ha a megbízás a megbízott vagy egy harmadik fél érdekét is szolgálja. A megbízott nem jogosult az elszenvedett károk megtérítésére.

2 - A megbízási szerződés fennmarad azonban az alábbi esetekben:

a) ha a megbízottnak cselekményeket kell végeznie a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon előrelátható károsodásának elkerülésére, amíg a fizetésképtelenségi szakértő meg nem teszi a megfelelő intézkedéseket;

b) azon időszakra, amely alatt a megbízott önhibáján kívül anélkül látta el feladatát, hogy tudott volna a megbízó fizetésképtelenségének megállapításáról.

3 - A megbízott díjazása és költségtérítése a 2. bekezdés a) pontja szerinti esetben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozását, a 2. bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig fizetésképtelenségi tartozást képez.

4 - Az előző bekezdések rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók minden más olyan szerződésre is, amelynek révén a fizetésképtelen fél egy harmadik személyt bízott meg vagyonügyek kezelésével, minimális önállósággal, konkrétabban a portfólió- és vagyonkezelési szerződésekre.”

„111. cikk

Hosszú távú szolgáltatási szerződés

1 - Azok a szerződések, amelyek hosszú távú szolgáltatás nyújtását írják elő a fizetésképtelen fél javára, és amelyek nem szűnnek meg a 110. cikk rendelkezéseinek hatásai révén, nem kerülnek felfüggesztésre a fizetésképtelenség megállapításával, és bármelyik fél által felmondhatók a 108. cikk értelemszerűen alkalmazandó 1. bekezdésének megfelelően.

2 - A szerződés idő előtti felmondásához csak azon károk megtérítésére van szükség, amelyeket a fizetésképtelenségi szakértő általi ilyen felmondás okozott, és ilyen esetben a kártérítést a 108. cikk 3. bekezdése alapján kell értelemszerűen kiszámítani, és az fizetésképtelenségi követelést képez a másik fél javára.”

„112. cikk

Meghatalmazások

1 - A 110. cikk 2. bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos meghatalmazások akkor is megszűnnek a képviselt fél fizetésképtelenségének megállapításakor, ha azok a meghatalmazottként eljáró személy vagy egy harmadik fél érdekét is szolgálják.

2 - A meghatalmazás megszűnését követően a meghatalmazottként eljáró személy által végzett cselekményeket illetően a 81. cikk 6. és 7. bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3 - A meghatalmazottként eljáró olyan személy, aki önhibáján kívül nem tud a képviselt fél fizetésképtelenségének megállapításáról, nem tartozik felelősséggel harmadik személyekkel szemben cselekményének a képviseleti jogkörök visszavonása miatti érvénytelenségéért.”

„113. cikk

Munkavállalók fizetésképtelensége

1 - A munkavállalók fizetésképtelenségének megállapítása nem függeszti fel a munkaszerződést.

2 - A fizetésképtelen féltől kártérítés követelhető a szerződéses kötelezettségek esetleges megsértéséből eredő károkért.”

„114. cikk

Az adós általi szolgáltatásnyújtás

1 - A 113. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyek alapján a fizetésképtelen fél természetes személyként szolgáltatást köteles nyújtani, kivéve, ha a szolgáltatás az említett természetes személy tulajdonában lévő társaság tevékenységének részét képezi, és nem helyettesíthető jellegű.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a 111. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni értelemszerűen azokra a szerződésekre, amelyek tárgya az adós általi hosszú távú szolgáltatásnyújtás. Kártérítés-fizetési kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha a szerződést a másik fél mondja fel.”

„115. cikk

Jövőbeli követelések átruházása és zálogjoggal való megterhelése

1 - Ha az adós természetes személy, és a fizetésképtelenség megállapítása előtt munka- vagy szolgáltatási szerződésből eredő jövőbeli követeléseket vagy egyéb jövőbeli kifizetésekre, többek között munkanélküli-járadékra és öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultságot ruházott át vagy terhelt meg zálogjoggal, a cselekmény érvényessége a fizetésképtelenség megállapításának napja előtti időszakkal, az e napot tartalmazó hónap hátralévő részével és a következő 24 hónappal kapcsolatos jövedelmekre korlátozódik.

2 - Az adós által a fizetésképtelenség megállapítása előtt végrehajtott olyan átruházás vagy zálogjog-alapítás érvényessége, amelynek tárgyát olyan lízingszerződésen alapuló kölcsönzési vagy bérleti díjak képezik, amelytől a fizetésképtelenségi szakértő nem állhat el, vagy amelyet nem mondhat fel a 104. cikk 2. bekezdése, illetve a 109. cikk 1. bekezdése alapján, attól függetlenül, hogy az adós természetes személy-e vagy sem, a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakkal, az e napot tartalmazó hónap hátralévő részével és a következő 24 hónappal kapcsolatos díjakra korlátozódik.

3 - Az előző bekezdésekben említett követelésekkel rendelkező adós a 99. cikk 1. bekezdésének b) pontja és a 99. cikk 4. bekezdésének b)–d) pontja szerinti rendelkezések sérelme nélkül beszámíthatja e követeléseket a vagyon felé fennálló tartozásokba.”

„116. cikk

Folyószámlák

A fizetésképtelenség megállapítása esetén meg kell szüntetni azokat a folyószámla-szerződéseket, amelyekben a fizetésképtelen fél szerződő fél, valamint a kapcsolódó számlákat.”

„117. cikk

Társulások

1 - A társulások megszűnnek a társult szerződő fél fizetésképtelenségével.

2 - A társult szerződő fél köteles átadni a társult fél fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonának az azon veszteségekből rá eső, még nem rendezett részt, amelyeket ő is köteles viselni, megőrzi azonban a jogát ahhoz, hogy fizetésképtelenségi követelésként követelje az általa teljesített és a veszteségekből viselendő részében adott esetben nem benne foglalt kifizetéseket.”

„118. cikk

Társaságok kiegészítő jellegű egyesülése és európai gazdasági egyesülések

1 - Egy szerződés eltérő rendelkezéseinek sérelme nélkül a társaságok kiegészítő jellegű egyesülése és az európai gazdasági egyesülések nem bomlanak fel az egyesülés egy vagy több tagja fizetésképtelenségének eredményeként.

2 - Az a tag, amelynek fizetésképtelenségét megállapították, kiléphet a társaságok kiegészítő jellegű egyesüléséből.

3 - Semmisek azok a szerződéses kikötések, amelyek előírják, hogy az a tag, amelynek fizetésképtelenségét megállapították, térítse meg a bent maradó tagoknak vagy az egyesülésnek okozott károkat.”

„119. cikk

Kötelező rendelkezések

1 - Semmis a felek között létrejött minden olyan megállapodás, amely kizárja vagy korlátozza a jelen fejezet előző rendelkezéseinek alkalmazását.

2 - Semmisek különösen az olyan kikötések, amelyek bontófeltételnek minősítik a felek egyikének fizetésképtelen helyzetét egy ügylet tekintetében, vagy amelyek ilyen esetben kártérítési, felmondási vagy elállási jogot biztosítanak a másik félnek a jelen fejezetben meghatározottaktól eltérő feltételek mellett.

3 - Az előző bekezdések rendelkezései nem zárják ki, hogy a fizetésképtelen helyzet alapos okot képezzen a felmondáshoz vagy elálláshoz a szerződéses kifizetések jellege és tartalma miatt.”

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Az eljárásokra gyakorolt hatások

A fizetésképtelenség megállapítása megakadályozza, hogy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői bármilyen végrehajtási eljárást indítsanak (a CIRE 88. cikkének 1. bekezdése).

A követelésekre gyakorolt hatások

A fizetésképtelenség által a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal kapcsolatban fennálló követelésekre gyakorolt hatásokat a CIRE 90–101. cikke szabályozza:

„90. cikk

A fizetésképtelenséggel kapcsolatos követelések érvényesítése

A fizetésképtelenségi eljárás hitelezői kizárólag a jelen törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban gyakorolhatják jogaikat a fizetésképtelenségi eljárás ideje alatt.”

„91. cikk

Azonnal esedékes tartozások

1 - A fizetésképtelenség megállapítása folytán a fizetésképtelen fél minden olyan kötelezettsége azonnal esedékessé válik, amelyre nem vonatkozik felfüggesztő feltétel.

2 - Minden olyan, a fizetésképtelenség megállapításának napján még nem esedékes kötelezettséget, amely után nem kell ügyleti kamatot fizetni, vagy amely után a törvényes kamatlábnál alacsonyabb kamatot kell fizetni, olyan összegre csökkentettnek kell tekinteni, amely, ha ahhoz hozzáadnák a törvényes kamatláb, illetve a törvényes kamatláb és a megállapodás szerinti kamatláb közötti különbözetnek megfelelő kamatláb alapján számított, azon időszak után járó kamatot, amellyel az esedékesség napját előbbre hozták, megfelelne a szóban forgó kötelezettség értékének.

3 - Osztható kötelezettség esetén az előző bekezdés rendelkezései minden egyes, még nem esedékes kifizetésre alkalmazandók.

4 - Azon időszak kiszámítása során, amellyel az esedékesség napját előbbre hozták, úgy kell tekinteni, hogy a kifizetésre azon a napon kerülne sor, amelyen a kötelezettségek esedékessé válnak, vagy amelyen valószínűleg esedékessé válnának, ha ezen utóbbi nap meghatározatlan.

5 - A tartozás összegének az előző bekezdések szerinti csökkentése akkor is alkalmazandó, ha az előnyös határidő elvesztésére a bíróság által még nem megállapított fizetésképtelen helyzet miatt került sor a polgári törvénykönyv 780. cikke 1. bekezdésének megfelelően.

6 - A hitelező jogainak egy harmadik személy kötelezettségének a fizetésképtelen fél általi teljesítéséből eredő átszállására az egy harmadik személy ilyen tartozásának – a 2. bekezdésnek megfelelően naprakésszé tett – összegére tekintettel kifizetett összeg arányában kerül sor.

7 - Az előző bekezdés rendelkezései a visszkereseti jogra is alkalmazandók más adóstársak tekintetében.”

„92. cikk

Rendezési tervek

Azon tartozások 91. cikk 1. bekezdése szerinti azonnali esedékessége, amelyek adóval vagy társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos rendezési terv hatálya alá tartoznak, a vonatkozó jogszabályok által az ilyen terv nemteljesítéséhez fűzött hatásokkal jár. Az esedékes összegeket az említett jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani.”

„93. cikk

Tartásdíjak

A fizetésképtelenség megállapítását követő időszakra vonatkozó tartásdíj fizetésképtelen féltől való követeléséhez való jog csak akkor gyakorolható a vagyonnal szemben, ha a polgári törvénykönyv 2009. cikkében említett személyek egyike sem képes ilyen tartásdíjat fizetni. Ilyen esetben a bíró állapítja meg a megfelelő összeget.”

„94. cikk

Bontófeltételhez kötött követelések

A bontófeltételhez kötött követeléseket a fizetésképtelenségi eljárásban feltétlen követelésként kezelik egészen a feltétel teljesüléséig a teljesített kifizetéseknek a feltétel teljesülése esetén történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül.”

„95. cikk

Egyetemleges felelősség és kezesek

1 - A hitelezők az egyetemlegesen felelős adósok és kezesek minden egyes, fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonától követelhetik az őket megillető teljes összeget, bár az ilyen adósok mindegyikétől kapott teljes összeg nem haladhatja meg követeléseik összegét.

2 - A fizetésképtelen adóssal szemben a tartozásnak egy egyetemlegesen felelős adóstárs vagy egy kezes általi esetleges jövőbeli kifizetéséből eredően fennálló jogok csak akkor gyakorolhatók felfüggesztő feltételhez kötött követelésként a fizetésképtelenségi eljárásban, ha a fent említett tartozás jogosultja nem érvényesíti azt.”

„96. cikk

A követelések átalakítása

1 - Az érintett tulajdonos eljárásban való részvétele céljából

a) a nem pénzbeli követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló, euróban kifejezett becsült értéken elégítik ki;

b) a meghatározatlan összegű pénzbeli követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló, euróban kifejezett becsült értéken elégítik ki;

c) a külföldi pénznemben vagy indexekben kifejezett követeléseket a fizetésképtelenség megállapításának napján a kifizetés helyén érvényes átváltási árfolyam szerinti, euróban kifejezett értéken elégítik ki.

2 - Elismerésüket követően az 1. bekezdés a) és c) pontjában említett követeléseket véglegesen euróra átváltottnak kell tekinteni.”

„97. cikk

A kielégítési privilégiumok és dologi jogi biztosítékok megszűnése

1 - A fizetésképtelenség megállapítása esetén megszűnnek a következők:

a) azok az általános kielégítési privilégiumok, amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak, és amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapja előtt több mint 12 hónappal alapítottak;

b) azok a különleges kielégítési privilégiumok, amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak, és amelyek a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapja előtt több mint 12 hónappal jöttek létre;

c) azok a törvényi jelzálogjogok, amelyek bejegyzését a fizetésképtelenségi eljárás kezdőnapját megelőző két hónapban kérték, és amelyek az állam, a helyi hatóságok és a társadalombiztosítási intézmények fizetésképtelenségi követeléseihez kapcsolódnak;

d) ha nem függetlenek a bejegyzéstől, ingatlan vagy ingó vagyonon fennálló, bejegyzendő és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező olyan dologi jogi biztosítékok, amelyek fizetésképtelenségi követelésekhez kapcsolódnak, és amelyeket már létrehoztak, de még nem jegyeztek be, és amelyek esetében nem kell bejegyzési kérelmet előterjeszteni;

e) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakon fennálló olyan dologi jogi biztosítékok, amelyek hátrább rangsorolt követelésként kezelt követelésekhez kapcsolódnak.

2 - A fizetésképtelenség megállapítását követően nem jegyezhetők be fizetésképtelenségi követeléseket biztosító törvényi jelzálogjogok, mégpedig az eljárás befejezését követően sem, kivéve, ha a vonatkozó kérelmet a fent említett megállapítás előtt nyújtották be, vagy az 1. bekezdés c) pontjában említett jelzálogjogok esetében az ugyanazon napot megelőző két hónapban.”

„98. cikk

Privilégium biztosítása egy kérelmező hitelező számára

1 - Azon személy kérelmére, akinek fizetésképtelenségét megállapították, a nem hátrább rangsorolt hitelezői követelések az utolsó helyre rangsorolt általános követelési privilégiumban részesülnek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező minden ingóság esetében az érintett összeg legfeljebb 500 valutaegységnek megfelelő egy negyede tekintetében.

2 - Ha a hitelező által indított eljárás folytatását sérti az adós fizetésképtelenségének egy később indított eljárásban történő megállapítása, az előző bekezdésben említett privilégium a korábbi eljárás felperesét illeti meg; a 264. cikk 3. bekezdésének b) pontja szerinti esetben a kérelmező házastárs ingó vagyona és a közös vagyon fele tekintetében fennálló általános privilégium az elsőként indított eljárás felperesének felelőssége az eljárás hatásainak felfüggesztése ellenére.”

„99. cikk

Beszámítások

A jelen törvénykönyv egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a követeléseikbe beszámíthatják a vagyonnal szemben fennálló tartozásaikat, feltéve, hogy az alábbi követelmények legalább egyike teljesül:

a) a beszámítás jogszabályi előfeltételei a fizetésképtelenség megállapításának napja előtt teljesültek;

b) a fizetésképtelenségi követelés a vagyon ellenkövetelése előtt megfelelt a polgári törvénykönyv 847. cikkében meghatározott követelményeknek.

2 - A fenti a) és b) pont esetében nem alkalmazandók a következők:

a) az előnyös határidőnek a polgári törvénykönyv 780. cikkének 1. bekezdése szerinti elvesztése;

b) a 91. cikk 1. bekezdése és a 96. cikk szerinti rendelkezésekből eredő idő előtti esedékesség és készpénzre való átváltás.

3 - A beszámítást nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezettségek tárgyát eltérő pénznemek vagy számítási egységek képezik, ha azok kölcsönös átváltása ingyenes az ellenkövetelés megfizetésének helyén, és az átváltásra az azon a napon hatályos átváltási árfolyamon kerül sor, amelyen a beszámítás kifejti hatásait.

4 - Kizárt a beszámítás:

a) ha a vagyon felé fennálló tartozás a fizetésképtelenség megállapításának napját követően, konkrétabban ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás révén keletkezett;

b) ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezője másik személytől szerezte meg a követelést a fizetésképtelenség megállapításának napját követően;

c) a fizetésképtelen fél olyan tartozásainak felhasználásával, amelyekért a vagyon nem felelős;

d) a vagyon felé fennálló tartozások és alárendelt fizetésképtelenségi követelések között.”

„100. cikk

Az elévülési idő felfüggesztése

A fizetésképtelenséget megállapító ítélet hatásaként minden elévülési idő felfüggesztésre került, amit az eljárás során megtámadhat az adós.”

„101. cikk

Felszámolási rendszerek

A jelen fejezetben foglalt szabályok az értékpapírokról szóló törvénykönyv 283. és azt követő cikkeinek sérelme nélkül alkalmazandók.”

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás által a folyamatban lévő eljárásokra gyakorolt hatásokat a CIRE 85–89. cikke szabályozza:

„85. cikk

A folyamatban lévő eljárásokra gyakorolt hatások

1 - A fizetésképtelenség megállapítását követően minden olyan eljárást, amelyben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálnak, és amelyet az adóssal vagy akár harmadik személyekkel szemben indítottak, de eredményük hatást gyakorolhat a vagyon értékére, valamint az adós által indított, kizárólag vagyonnal kapcsolatos összes eljárást egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, feltéve, hogy a fizetésképtelenségi szakértő kérte az egyesítést, ha ez megfelelő az eljárás célja szempontjából.

2 - A bíró felkéri a bíróságot vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, hogy a fizetésképtelenségi eljárás ügyiratához való csatolás érdekében küldjön meg minden olyan ügyet, amelyben áruk lefoglalásával vagy visszatartásával kapcsolatos bármilyen intézkedést hoztak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont illetően.

3 - A fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárással való egyesítéstől vagy a másik fél hozzájárulásától függetlenül a fizetésképtelen fél helyébe lép az előző bekezdésekben említett ügyek mindegyikében.”

„86. cikk

A fizetésképtelenségi eljárások egyesítése

1 - A fizetésképtelenségi szakértő kérelmére a fizetésképtelenségi eljárás ügyiratához csatolják azokat az ügyeket, amelyekben megállapították a fizetésképtelen fél tartozásaiért jogilag felelős személyek vagy házas természetes személy esetén a házastárs fizetésképtelenségét, ha a vagyonjogi rendszer nem a vagyon elkülönítése.

2 - Ha az adós kereskedelmi társaság, ugyanez alkalmazandó azon ügyeket illetően, amelyekben olyan társaságok fizetésképtelenségét állapították meg, amelyeket a kereskedelmi társaságokról szóló törvénykönyvnek megfelelően ellenőriz az említett társaság, vagy amelyek csoportkapcsolatban állnak az említett társasággal.

3 - A 2. bekezdésben előírt csatolást hivatalból is elrendelheti a bíró abban az ügyben, amelyhez a dokumentumokat csatolják, vagy azt az összes olyan adós is kérheti, akinek fizetésképtelenségét a csatolandó ügyekben megállapították.

4 - Ha az eljárások az azok tárgyát képező ügy miatt eltérő hatáskörű bíróságok előtt vannak folyamatban, csatolás csak akkor rendelhető el, ha azt a fizetésképtelenségi szakértő különleges hatáskörű bíróság előtt indított eljárásban kérte, vagy ha a fizetésképtelenségről az ugyanazon ügyben eljáró bíró dönt.”

„87. cikk

Választottbírósági szerződések

1 - Az olyan jogvitákkal kapcsolatos választottbírósági szerződések hatálya, amelyekben a fizetésképtelen fél részt vesz, és ha az ilyen jogviták eredménye hatást gyakorolhat a vagyon értékére, felfüggesztésre kerül az alkalmazandó nemzetközi szerződések rendelkezéseinek sérelme nélkül.

2 - A fizetésképtelenség megállapításának napján folyamatban lévő ügyek megfelelően folytatódnak adott esetben a 85. cikk 3. bekezdése és a 128. cikk 5. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül.”

„88. cikk

Végrehajtási eljárások

1 - A fizetésképtelenség megállapítása a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői által indított minden olyan végrehajtási eljárás és általuk kezdeményezett minden olyan intézkedés felfüggesztésével jár, amely hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakra, és kizárja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői bármilyen végrehajtási eljárást indítsanak vagy folytassanak. Ha azonban az eljárás más felekkel szemben van folyamatban, a végrehajtás folytatódik e felekkel szemben.

2 - Ha a végrehajtás más felekkel szemben van folyamatban, és az eljárásokat nem kell egyesíteni a 85. cikk 2. bekezdése alapján, csak a fizetésképtelen féllel kapcsolatos ügyek leiratát küldik meg csatolás céljából.

3 - Az 1. bekezdés alapján felfüggesztett végrehajtási eljárások megszűnnek a fizetésképtelen felet illetően, amint a fizetésképtelenségi eljárás befejeződik a 230. cikk 1. bekezdésének a) és d) pontja alapján, a visszanyerésre való jogosultság érvényesítésének esetét kivéve.

4 - A fizetésképtelenségi szakértő írásban és lehetőleg elektronikus úton tájékoztatni köteles a fizetésképtelenség megállapítása által érintett és az említett fizetésképtelenségi szakértő által ismert végrehajtási eljárásokban kijelölt végrehajtókat vagy a bíróságot, ha a végrehajtási eljárást bírósági tisztviselő indította, az előző bekezdésben ismertetett körülmények felmerüléséről.”

„89. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásaival kapcsolatos eljárások

1 - A fizetésképtelenség megállapításának napját követő három hónapban nem kezdeményezhető végrehajtás a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak megfizetése érdekében.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásaival kapcsolatos eljárások – a végrehajtási eljárásokat is ideértve – a fizetésképtelenségi eljárással való egyesítés révén folytatódnak az adótartozásokkal kapcsolatos végrehajtások kivételével.”

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi eljárás szervei a fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány és a hitelezői gyűlés. A hitelezői választmány és a hitelezői gyűlés a CIRE 66–80. cikke rendelkezéseinek megfelelően biztosítja a hitelezők részvételét:

„66. cikk

A hitelezői választmány bíró általi kijelölése

1 - A hitelezői gyűlés előtt, konkrétabban a fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalakor a bíró három vagy öt tagból és két póttagból álló hitelezői választmányt jelöl ki. Az elnök lehetőleg a társaság legnagyobb hitelezője, a többi tag kiválasztása pedig biztosítja a különböző hitelezői osztályok megfelelő képviseletét a hátrább rangsorolt hitelezők kivételével.

2 - A bíró dönthet úgy, hogy nem jelöl ki hitelezői választmányt az előző bekezdés alapján, ha ezt indokoltnak véli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kis méretére, a felszámolás egyszerűségére vagy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kis számára tekintettel.

3 - Az 1. bekezdés alkalmazásában a választmány egyik tagja azokat a munkavállalókat képviseli, akik követelésekkel rendelkeznek a társasággal szemben, és e tag kiválasztására a munkavállalók vagy – ha van – az üzemi tanács választásával összhangban kerül sor.

4 - A hitelezői választmány tagjai természetes vagy jogi személyek lehetnek. Jogi személy kiválasztása esetén e jogi személy kijelöli képviselőjét meghatalmazás vagy egy olyan személy aláírásával ellátott dokumentum útján, akinek aláírása köti a társaságot.

5 - Az állam és társadalombiztosítási intézmények csak akkor jelölhetők ki a hitelezői választmány elnökének, ha az ügyirat a szóban forgó szerveket felügyelő kormánytag által hozott olyan hivatalos határozatot tartalmaz, amely engedélyezi a funkció betöltését, és megjelöli a képviselőt.”

„67. cikk

A hitelezői gyűlés általi beavatkozás

1 - A hitelezői gyűlés lemondhat a hitelezői választmányról, lecserélheti a választmány bármely, a bíró által kijelölt tagját vagy póttagját, két további tagot választhat, és ha a bíró nem alakította meg a választmányt, maga is felállíthatja azt három, öt vagy hét taggal és két póttaggal, kijelölheti az elnököt, és bármikor megváltoztathatja a választmány összetételét alapos indok nélkül is.

2 - A hitelezői választmány gyűlés által megválasztott tagjainak nem kell hitelezőknek lenniük, és megválasztásukkor, akárcsak az elnök kijelölésekor, a gyűlést nem kötik a 66. cikk 1. bekezdésében meghatározott kritériumok, hanem csak a 66. cikk 3. bekezdésében foglalt kritériumot kell tiszteletben tartania.

3 - A hitelezői gyűlés az 53. cikk 1. bekezdése szerinti többséggel hozza meg az 1. bekezdésben említett határozatait az egyik tag alapos okból történő felmentésének esetét kivéve.”

„68. cikk

A hitelezői választmány feladatai és jogkörei

1 - A kifejezetten rábízott egyéb feladatok mellett a választmány feladata a fizetésképtelenségi szakértő felügyelete és a vele való együttműködés.

2 - Feladatainak ellátása során a választmány szabadon megvizsgálhatja az adós könyvelésének tételeit, és felkérheti a fizetésképtelenségi szakértőt az általa szükségesnek vélt tájékoztatás megadására.”

„69. cikk

A hitelezői választmány határozatai

1 - A hitelezői választmányt az elnök vagy másik két tag bármikor összehívhatja.

2 - A választmány nem tanácskozhat tagjai többségének jelenléte nélkül. A határozatokat a jelenlévő tagok által leadott szavazatok többségével hozza, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt.

3 - A tanácskozások során írásban az összes tag előzetes beleegyezése esetén lehet szavazni.

4 - A hitelezői választmány határozatait az elnök közli a bíróval.

5 - A hitelezői választmány határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek a bíróság előtt.”

„70. cikk

A választmány tagjainak felelőssége

A választmány tagjai felelősséggel tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőivel szemben a kötelezettségeik vétkes megszegéséből eredő károkért, és az 59. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„71. cikk

A költségek megtérítése

A hitelezői választmány tagjai nem részesülnek díjazásban, és csak a feladataik ellátásához feltétlenül szükséges költségek megtérítésére jogosultak.”

„72. cikk

A hitelezői gyűlésen való részvétel

1 - A fizetésképtelenségi eljárás összes hitelezője jogosult részt venni a hitelezői gyűlésen, akárcsak azok, akik a 95. cikk 2. bekezdésében említett olyan jogokkal rendelkeznek, amelyek az említett rendelkezés szerint nem gyakorolhatók az eljárásban.

2 - A következő cikk 1. és 4. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a hátrább rangsorolt hitelezők gyűlésén való részvételhez való jogra.

3 - A hitelezőket e célból különleges jogkörökkel felruházott képviselő képviselheti.

4 - Ha a gördülékeny ügymenethez szükséges, a bíró azokra a hitelezőkre korlátozhatja a gyűlésen való részvételt, akiknek követelései elérnek egy bizonyos összeget, amely nem lehet több, mint 10 000 euró. Az ezzel érintett hitelezőket egy másik olyan hitelező képviselheti, akinek követelése legalább eléri a meghatározott küszöbértéket, vagy társulhatnak, hogy így elérjék a szükséges összeget, és közös képviselő útján vehetnek részt a gyűlésen.

5 - A fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány tagjai, valamint az adós és az adós igazgatói jogosultak és kötelesek részt venni a gyűlésen.

6 - A gyűlésen az üzemi tanács legfeljebb három képviselője vagy üzemi tanács hiányában a munkavállalók által kijelölt legfeljebb három munkavállalói képviselő is részt vehet. Az ügyészség szintén részt vehet a gyűlésen.

„73. cikk

Szavazati jogok

1 - A követelések egy szavazatot biztosítanak minden egyes euró vagy annak töredéke után, ha e követeléseket már elismerte a követeléseket ellenőrző és rangsoroló melléklet vagy egy későbbi ellenőrző intézkedés keretében hozott jogerős határozat, vagy ha az alábbi feltételek közül mindkettő teljesül:

a) a hitelező már előterjesztett egy követelést az eljárásban, vagy ha még nem járt le az ítéletben a követelések előterjesztésére szabott határidő, e követeléseket magán a gyűlésen terjesztik elő kizárólag az azon való részvétel céljából;

b) a fizetésképtelenségi szakértő vagy egy szavazati joggal rendelkező hitelező nem vitatja a követeléseket a gyűlésen.

2 - A felfüggesztő feltételhez kötött követelés által biztosított szavazatok számát minden esetben a bíró határozza meg, figyelembe véve a feltétel teljesülésének valószínűségét.

3 - A hátrább rangsorolt követelések nem biztosítanak szavazati jogot, kivéve, ha a hitelezői gyűlés a fizetésképtelenségi terv jóváhagyásáról határoz.

4 - Valamely érdekelt fél kérelmére a bíró a vitatott követelések után is biztosíthat szavazatokat, meghatározva a megfelelő összeget, mérlegelve az összes releváns kérdést, többek között a hátrább rangsorolt követelés összegének és jellegének valószínűségét, és felfüggesztő feltételhez kötött követelések esetén a feltétel teljesülésének valószínűségét.

5 - A bíró előző bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

6 - A gyűlés által hozott határozatok semmilyen körülmények között nem tekinthetők érvénytelennek azért, mert később bebizonyosodik, hogy a hitelezők ténylegesen a biztosítottól eltérő számú szavazatra voltak jogosultak.

7 - Az előző bekezdésekben foglalt eltérő rendelkezések sérelme nélkül a dologi jogi biztosítékokkal biztosított olyan követelések, amelyekért az adós nem személyesen felelős, egy szavazatot biztosítanak a szóban forgó összeg vagy – ha ez alacsonyabb – a biztosítékként adott érték minden egyes eurója után.

„74. cikk

Elnöklés

Az hitelező gyűlés elnöke a bíró.”

„75. cikk

A hitelezői gyűlés összehívása

1 - A hitelezői gyűlést a bíró hívja össze hivatalból vagy a fizetésképtelenségi szakértő, a hitelezői választmány vagy egy olyan hitelező, illetve hitelezői csoport kérelmére, akinek, illetve amelynek követelése a bíró becslése szerint az összes nem hátrább rangsorolt követelés legalább egyötödét képviseli.

2 - A hitelezői gyűlés napját, időpontját, helyét és napirendjét azonnal közlik az érdekelt felekkel legalább 10 nappal korábban a Citius honlapon közzétett hirdetményben és az adós bejegyzett székhelyének vagy lakóhelyének, valamint az adós telephelyeinek ajtajára kifüggesztett hirdetmények útján.

3 - Az öt legnagyobb hitelezőt, valamint az adóst, az adós igazgatóit és az üzemi tanácsot is értesítik a gyűlés napjáról, időpontjáról és helyéről szintén legalább 10 nappal korábban, ajánlott levélben megküldött értesítések útján.

4 - Az előző bekezdésekben említett hirdetményekben és értesítésekben a következőket is fel kell tüntetni:

a) az eljárás azonosítása;

b) az adós neve és – ha ismert – bejegyzett székhelye vagy lakóhelye;

c) a követeléseiket még elő nem terjesztett hitelezők figyelmeztetése az előterjesztés szükségességére, ha még nem járt le az ítéletben a követelések előterjesztésére szabott határidő, a hitelezők tájékoztatása arról, hogy pusztán a gyűlésen való részvétel céljából a követelések magán a gyűlésen is előterjeszthetők, ha a fent említett határidő még nem járt le a gyűlés napján;

d) a részvétel esetleges korlátozása a 72. cikk 4. bekezdésének megfelelően, a társulás vagy képviselet lehetőségéről való tájékoztatással együtt.”

„76. cikk

A gyűlés felfüggesztése

A bíró felfüggesztheti a gyűlést, elrendelve annak a következő 15 munkanapon belüli újrakezdését.

„77. cikk

Többség

Azon esetek kivételével, amelyekben a jelen törvénykönyv nagyobb többséget követel meg, vagy egyéb követelményeket határoz meg, a hitelezői gyűlés a leadott szavazatok többségével hozza meg határozatait. A tartózkodásokat figyelmen kívül kell hagyni a szavazás során a jelenlévő vagy képviselt hitelezők számától vagy a követelések százalékos arányától függetlenül.”

„78. cikk

Panasz előterjesztése a bírónál és fellebbezés

1 - A fizetésképtelenségi szakértő vagy bármely, szavazati joggal rendelkező hitelező panaszt terjeszthet a bíró elé szóban vagy írásban azzal kapcsolatban, hogy a gyűlés határozatai ellentétesek a hitelezők közös érdekével, feltéve, hogy a panaszt magán a gyűlésen terjesztik elő.

2 - A panaszt helybenhagyó határozattal szemben fellebbezéssel élhet bármely olyan hitelező, aki a nyertes oldal mellett adta le szavazatát; a panaszt elutasító határozattal szemben csak a panaszos élhet fellebbezéssel.”

„79. cikk

Tájékoztatás

A fizetésképtelenségi szakértő a gyűlés kérésére megad számára a feladatkörébe tartozó bármely üggyel kapcsolatos tájékoztatást.”

„80. cikk

A hitelezői gyűlés fölérendeltsége

A hitelezői gyűlés a hitelezői választmány minden határozatát hatályon kívül helyezheti, és a gyűlés kedvező határozata önmagában minden olyan cselekményt lehetővé tesz, amelyhez a jelen törvénykönyv a hitelezői választmány jóváhagyását kívánja meg.”

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi szakértő a CIRE 149., 150., 157. és 158. cikkének rendelkezéseivel összhangban használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat:

„149. cikk

Vagyontárgyak lefoglalása

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítélet meghozatalát követően a könyvelési dokumentumokat és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező összes vagyontárgyat lefoglalják akkor is, ha

a) azok zárolási végzés tárgyát képezték, azokat zálogjoggal terhelték meg, vagy bármilyen módon zár alá vagy őrizetbe vették bármely eljárásban, azok kivételével, amelyeket jogsértés – akár bűncselekmény, akár pusztán szabálysértés – eredményeként foglaltak le;

b) azokat hitelezőkre ruházták át a polgári törvénykönyv 831. és azt követői cikkei alapján.

2 - Ha a vagyontárgyakat már értékesítették, az értékesítésből származó bevételt kell lefoglalni, ha e bevételt még nm fizették ki a hitelezőknek, illetve nem osztották el közöttük.”

„150. cikk

A lefoglalt vagyontárgyak átadása

1 - A vagyontárgyak lefoglalására vonatkozó jogkör a fizetésképtelenség megállapításából ered, és a fizetésképtelenségi szakértőnek a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 756. cikkének 1. és 2. bekezdése szerinti rendelkezések sérelme nélkül gondoskodnia kell arról, hogy a vagyontárgyakat haladéktalanul átadják számára, hogy azok az őrizetében maradjanak. Ezen őrzésre az általános, különösen pedig a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak törvényes őrzésére alkalmazandó szabályok az irányadók.

2 - A lefoglalást a fizetésképtelenségi szakértő hajtja végre – ha van – a hitelezői választmány vagy e választmány képviselőjének támogatásával és adott esetben a fizetésképtelenség megállapítását kérelmező hitelező és a fizetésképtelen fél jelenlétében.

3 - Ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tudja személyesen lefoglalni a vagyontárgyakat, ha az áruk a fizetésképtelenségi eljárás helye szerintitől eltérő körzetben találhatók, a lefoglalást csődgondnok hajtja végre, és a vagyontárgyak különleges letétkezelő őrizetébe kerülnek, de a fizetésképtelenségi szakértő utasítására.

4 - A lefoglalás végrehajtására a vagyontárgyak elkobzása vagy egy tételes jegyzék alapján azok közvetlen átadása útján kerül sor az alábbi szabályokkal összhangban:

a) ha a vagyontárgyakat már egy bírósági letétkezelő őrizetébe adták, azok e letétkezelő őrizetében maradnak, jóllehet azok a fizetésképtelenségi szakértő kizárólagos utasítására hozzáférhetővé tehetők;

b) ha nehézségek merülnek fel a vagyontárgyak őrzésével összefüggésben, vagy ha kétségek állnak fenn azt illetően, hogy mely vagyontárgyak vannak őrizetben, a fizetésképtelenségi szakértő felkérheti a bírósági tisztviselőt arra, hogy menjen el a vagyontárgyak őrzésének helyére, és miután a nehézségeket elhárították, vagy a kétségeket tisztázták, a vagyontárgyakat átadják az említett tisztviselőnek;

c) ha a lefoglalást megtámadják, vagy azzal szemben ellenállást tanúsítanak, a fizetésképtelenségi szakértő segítséget kérhet a rendvédelmi erőktől, és az ajtó vagy a páncélszekrény erőszakkal is felnyitható, és hivatalos jegyzőkönyv készül az esetről;

d) az elkobzás során a vagyontárgyakat leírják, értékelik, majd őrizetbe veszik;

e) ha a vagyontárgyakat elkobozzák, vagy egy tételes jegyzék alapján átadják, a fizetésképtelenségi szakértő vagy segítője dokumentumot készít, amelyben – mint egy leltárban – leírja és megszámozza a vagyontárgyakat, adott esetben megállapítja azok értékét, azt, hogy a fizetésképtelenségi szakértőnek vagy a különleges letétkezelőnek adták-e át a vagyontárgyakat, és feljegyez minden, az eljárás szempontjából releváns kérdést;

f) a dokumentumot az eljárás tanúja és a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa vagy birtokosa, illetve ha az utóbbi nem képes vagy nem hajlandó aláírni azt, két rendelkezésre álló tanú írja alá.

5 - A fizetésképtelen félnek a szokásos tartózkodási helyéről történő kilakoltatása esetén a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 862. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

6 - A fizetésképtelenségi szakértő által készpénzben kapott kifizetéseket a folyó adminisztratív költségek fedezéséhez feltétlenül szükséges összegek kivételével haladéktalanul letétbe kell helyezni a fizetésképtelenségi szakértő által választott hitelintézetnél.”

„157. cikk

Idő előtti bezárás

A fizetésképtelenségi szakértő bezárhatja az adós telephelyeit, vagy azok közül csak egyet vagy néhányat a jelentésértékelő gyűlés előtt

a) a hitelezői választmány– ha van ilyen – kedvező véleményével;

b) feltéve, hogy az adós nem tiltakozik, ha nincs hitelezői választmány, vagy ha az adós tiltakozása ellenére a bíró engedélyezi ezt azzal az indokkal, hogy abban az esetben, ha ezen intézkedés megtételével a fent említett gyűlés napjáig várnának, jelentős mértékben csökkenne a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon.”

„158. cikk

A vagyontárgyak értékesítésének kezdete

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítélet jogerőre emelkedését és a jelentésértékelő gyűlés megtartását követően a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul értékesíti az összes lefoglalt vagyontárgyat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára a kötelezettségektől függetlenül, feltéve, hogy a hitelezők fent említett gyűlésen hozott határozatai nem zárják ki az ilyen értékesítést.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő mindazonáltal idő előtt értékesíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező azon vagyontárgyakat, amelyek nem őrizhetők meg, mivel megsemmisülhetnek vagy elértéktelenedhetnek.

3 - Ha a vagyontárgyak előző bekezdés szerinti idő előtti értékesítéséről születik döntés, a fizetésképtelenségi szakértő legalább két nappal az értékesítés előtt tájékoztatja erről az adóst, – ha van – a hitelezői választmányt és a bírót, és közzéteszi a határozatot a Citius honlapon.

4 - A bíró hivatalból vagy az adós, a hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon bármely hitelezőjének kérelmére megtilthatja a vagyontárgyak 2. bekezdés szerinti idő előtti értékesítését. E határozatot azonnal közlik a fizetésképtelenségi szakértővel, az adóssal, a hitelezői választmánnyal és a kérelmet előterjesztő hitelezővel. Fellebbezésnek nincs helye.

5 - Az előző bekezdésben említett kérelemben az érdekelt félnek megfelelő indokokkal kell szolgálnia a vagyontárgyak értékesítésének mellőzése mellett, és – lehetőség szerint – megvalósítható alternatívát kell kínálnia a fizetésképtelenségi szakértő által tervezett művelet helyett.”

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A fizetésképtelenségi követelések osztályait és a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően előterjesztett követelések – a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásait is ideértve – kezelésének módját alapvetően a CIRE 47–51. cikke határozza meg:

„47. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek fogalma és a fizetésképtelenségi követelések osztályai

1 - A fizetésképtelenség megállapítását követően a fizetésképtelen fél vagyonával szemben fennálló vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal a fizetésképtelenség megállapítását megelőzően biztosított összes követelés jogosultját a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőjének kell tekinteni állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül.

2 - Az előző bekezdésben említett követelésekre, valamint az egyenrangú követelésekre és a megfelelő tartozásokra a jelen törvénykönyv fizetésképtelenségi követelésként, illetve fizetésképtelenségi tartozásként hivatkozik.

3 - A bizonyítottan az eljárás ideje alatt szerzett követelések egyenrangúak a fizetésképtelenségi követelésekkel a fizetésképtelenség megállapításának napján.

4 - A jelen törvénykönyv alkalmazásában fizetésképtelenségi követelések a következők:

a) »biztosított« és »elsőbbségi« követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakon alapított dologi jogi biztosítékokkal – a különleges kielégítési privilégiumokat is ideértve –, illetve általános kielégítési privilégiumokkal rendelkeznek, a biztosított vagyontárgyak vagy az általános privilégiumok értékének megfelelő összeg erejéig, figyelembe véve a lehetséges, elsőbbséget élvező terheket;

»hátrább rangsorolt« követelések, a következő cikkben szereplő felsorolásnak megfelelően, kivéve, ha azok általános vagy különleges kielégítési privilégiumokkal vagy olyan törvényi jelzálogjogokkal rendelkeznek, amelyek nem szűnnek meg a fizetésképtelenség megállapításának hatásai folytán;

c) minden egyéb követelés »közönséges«.

„48. cikk

Hátrább rangsorolt követelések

Az alábbi követeléseket hátrább és egyéb fizetésképtelenségi követelések mögé rangsorolt követeléseknek kell tekinteni:

a) az adóssal különleges kapcsolatban álló személyek követelései, feltéve, hogy a különleges kapcsolat már a követelés megszerzésekor is fennállt, és azon személyek követelései, akikre e követeléseket átruházták a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

b) a fizetésképtelenség megállapítását követően keletkezett, nem hátrább rangsorolt követelések kamatai, a dologi jogi biztosítékkal és általános kielégítési privilégiummal rendelkező követelések kivételével, a megfelelő vagyontárgyak értékének erejéig;

c) azon követelések, amelyek tekintetében a felek hátrább sorolásban állapodtak meg;

d) azon követelések, amelyek tárgyát az adós általi díjmentes törlesztések képezik;

e) azon fizetésképtelenségi követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás következményeként harmadik személyek számára rosszhiszeműség eredményeként keletkeznek;

f) a fizetésképtelenség megállapítását követően keletkezett, hátrább rangsorolt követelések kamatai;

g) tagi kölcsönökkel kapcsolatos követelések.”

„49. cikk

Az adóssal különleges kapcsolatban álló személyek

1 - Az alábbi személyek különleges kapcsolatban állnak a természetes személy adóssal:

a) a házastárs és az adóstól a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben elvált személyek;

b) az adós vagy az előző pontban említett személyek bármelyikének felmenői, leszármazottai vagy testvérei;

c) az adós felmenőinek, leszármazottainak vagy testvéreinek házastársai;

d) azon személyek, akik az adóssal szokásosan közös háztartásban éltek a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben.

2 - Az alábbi személyek különleges kapcsolatban állnak a jogi személy adóssal:

a) társtagok, üzlettársak vagy tagok, akik jogilag felelősek a tartozásokért, és azok a személyek, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben ilyen személyeknek minősültek;

b) azon jogalanyok, amely adott esetben ellenőrzési vagy csoportkapcsolatban álltak a társasággal az értékpapírokról szóló törvénykönyv 21. cikkének megfelelően a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

c) az adós törvényes vagy de facto igazgatói és azok, akik törvényes vagy de facto igazgatók voltak bármikor a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben;

d) az előző pontokban említettek bármelyikéhez az 1. bekezdésben említett formák bármelyikében kapcsolódó jogalanyok.

3 - Azokban az esetekben, amelyekben a fizetésképtelenség egyetlen autonóm vagyonhoz kötődik, a különleges kapcsolatban állónak tekintendő személyek a tulajdonosok és az igazgatók, valamint azok, akik az előző pontokban említett formák bármelyikében az ilyen személyekhez kapcsolódnak, uratlan hagyaték esetén pedig azok a személyek, akik a vagyonkezelés kezdetének napján vagy az azt megelőző két évben az 1. bekezdésben említett formák bármelyikében kapcsolódnak azon személyhez, akinek vagyonát kezelik.”

„50. cikk

Felfüggesztő feltételhez kötött követelések

1 - A jelen törvénykönyv alkalmazásában felfüggesztő, illetve bontófeltételhez kötött követelések azok, amelyek keletkezése vagy további fennmaradása egy jövőbeli és bizonytalan esemény bekövetkezésétől vagy egyébként jogszabályon, bírósági határozaton vagy jogügyleten alapuló végrehajthatóságától függ.

2 - Felfüggesztő feltételhez kötött követelések a következők:

a) a fizetésképtelenség megállapításának napján hatályos kétoldalú szerződések teljesítésének a fizetésképtelenségi szakértő általi megtagadásából vagy e szerződéseknek a fizetésképtelenségi szakértő általi idő előtti megszüntetéséből vagy az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállásból eredő követelések, ha az ilyen megszüntetésre, megtagadásra vagy elállásra még nem került sor;

b) a fizetésképtelen féllel szemben egy másik fél ingatlanán történő jelzálog-érvényesítés előtt nem érvényesíthető követelések, ha az ilyen jelzálog-érvényesítésre még nem került sor;

c) azon fizetésképtelenséggel kapcsolatos követelések, amelyekért a fizetésképtelen fél nem személyesen felelős, ha a tartozás még nem vált esedékessé.”

„51. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásai

1 - Jogszabály kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a jelen törvénykönyvben ilyennek minősített egyéb tartozások mellett a következők a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásai:  
a) a fizetésképtelenségi eljárás költségei;  
b) a fizetésképtelenségi szakértő díjazása és költségei, valamint a hitelezői választmány tagjainak költségei;  
c) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésével, felszámolásával és felosztásával kapcsolatos cselekményekből eredő tartozások;  
d) feladatainak ellátása során a fizetésképtelenségi szakértő által végzett cselekményekből eredő tartozások;  
e) az olyan kétoldalú szerződésből eredő tartozások, amelynek teljesítését nem tagadhatja meg a fizetésképtelenségi szakértő, kivéve, ha a tartozások a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakra vonatkoznak;  
f) az olyan kétoldalú szerződésből eredő tartozások, amelynek teljesítését nem tagadhatja meg a fizetésképtelenségi szakértő, kivéve, ha a tartozások a másik fél által a fizetésképtelenség megállapítása előtt már teljesített ellenszolgáltatásnak felelnek meg, vagy azok a fizetésképtelenség megállapítása előtti időszakra vonatkoznak;  
g) az olyan szerződésből eredő tartozások, amelynek tárgyát a másik fél által már teljesített ellenszolgáltatásnak megfelelő, régóta fennálló kifizetések képezik, és amelynek teljesítését az ideiglenes bírósági vagyongondnok kérte;  
h) feladatainak ellátása során az ideiglenes bírósági vagyongondnok által végzett cselekmények által keletkeztetett tartozások;  
i) a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon jogalap nélküli gazdagodásából eredő tartozások;  
j) a fizetésképtelenség megállapítását megelőző időszakkal kapcsolatos tartásdíj-fizetési kötelezettség a 93. cikk rendelkezéseinek megfelelően.  
2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak megfelelő követelésekre és e követelések jogosultjaira a jelen törvénykönyv vagyoni követelésként, illetve vagyoni hitelezőként hivatkozik.”

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályait a CIRE 128–140. cikke tartalmazza:

„128. cikk

A követelések előterjesztése

1 - A fizetésképtelenséget megállapító ítéletben e célra meghatározott határidőn belül a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek – ideértve az ügyészséget is azon jogalanyok érdekeinek védelmében, akiket képvisel – kérelem útján a rendelkezésre álló összes alátámasztó dokumentummal együtt elő kell terjeszteniük a követelések igazolását, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) eredet, az esedékesség napja, a tőke és a kamat összege;

b) az alárendelt, akár felfüggesztő, akár bontófeltételek;

c) a követelések jellege, hogy a követelése közönséges, hátrább rangsorolt, elsőbbségi vagy biztosított-e, és – ez utóbb esetben – a biztosíték tárgyát képező vagyontárgyak vagy jogok, valamint adott esetben a vonatkozó bejegyzési információk;

d) bármilyen személyi biztosíték fennállása a kezes megjelölésével;

e) az alkalmazandó késedelmi kamatláb.

2 - A kérelmet a fizetésképtelenségi szakértőhöz kell címezni, és a vonatkozó miniszteri végrehajtási rendelet 17. cikke 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően elektronikus adatátvitel útján kell megküldeni.

3 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőit nem szponzorálják, a követelések előterjesztése iránti kérelmet a fizetésképtelenségi szakértő munkahelyi címére kell benyújtani vagy megküldeni e-mailben vagy ajánlott levélben. A fizetésképtelenségi szakértő aláírásával igazolja a kézbesítés megtörténtét, vagy a kézbesítéstől számított három napon belül megerősíti a kézhezvételt a hitelező felé a követelés megküldésével azonos módon.

4 - A követelések 1. bekezdés szerinti előterjesztése az igazságügyért felelős kormánytag által kibocsátott miniszteri végrehajtási rendeletben meghatározott weboldalon e célra közzétett formanyomtatvány használatával vagy azokban az esetekben, amelyekben e rendelet alkalmazandó, a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. és 55. cikkében előírt, a követelések előterjesztésére szolgáló egységes formanyomtatványon is elvégezhető.

5 - Az igazolás célja az összes fizetésképtelenségi követelés ellenőrzése azok jellegétől és alapjától függetlenül, és még azon hitelezők is kötelesek a fizetésképtelenségi eljárásban előterjeszteni követeléseiket, ha kielégítéshez szeretnének jutni, akiknek követeléseit jogerős határozat ismerte el.”

„129. cikk

Az elismert és nem elismert követelések jegyzéke

1 - A követelések előterjesztésére szabott határidő lejártát követő 15 napon belül a fizetésképtelenségi szakértő benyújtja a titkársághoz az összes elismert hitelező jegyzékét és a nem elismert hitelezők jegyzékét, amelyek a hitelezőket ábécérendben sorolják fel, mégpedig nemcsak azon hitelezőket, akik követeléseket terjesztettek elő, hanem azokat is, akiknek jogait az adós könyvelési dokumentumai rögzítik, vagy akikről a fizetésképtelenségi szakértő bármilyen más módon tud.

2 - Az elismert hitelezők jegyzéke tartalmazza minden egyes hitelező megjelölését, a követelés jellegét, a követelések előterjesztésére szabott határidő lejártának napján fennálló tőke- és kamatösszeget, a személyi és dologi jogi biztosítékokat, a privilégiumokat, az alkalmazandó késedelmi kamatlábat, minden felfüggesztő és bontófeltételt, valamint a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező azon vagyontárgyak értékét, amelyek tekintetében olyan dologi jogi hitelgaranciák állnak fenn, amelyekért az adós nem személyesen felelős.

3 - A nem elismert hitelezők jegyzéke megjelöli az el nem ismerés indokát.

4 - A fizetésképtelenségi szakértőnek minden nem elismert hitelezőt, valamint azokat, akiknek követeléseit anélkül ismerték el, hogy követelést terjesztettek volna elő, vagy akiknek követeléseit az előterjesztett követeléstől eltérő formában ismerték el, értesítenie kell ajánlott levélben vagy a 128. cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott módok valamelyikén, olyan ismert hitelezők esetében pedig, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy bejegyzett társasági székhelye az eljárás megindításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, ideértve e tagállamok adóhatóságait és társadalombiztosítási szerveit is, a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkével összhangban is értesítést kell küldeni.

5 - Az előző bekezdésben említett értesítés e-mailben is elküldhető olyan esetekben, amelyekben a követelést e-mailben terjesztették elő, és azt a küldés napján megküldöttnek kell tekinteni. A fizetésképtelenségi szakértő a kapcsolódó tértivevényt az ügyirathoz csatolja.”

„130. cikk

Az elismert hitelezők jegyzékének kifogásolása

1 - A 129. cikk 1. bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10 napon belül bármelyik érdekelt fél kifogásolhatja az elismert hitelezők jegyzékét a bíróhoz intézett kérelem útján, megindokolva, hogy miért indokolatlan a követelések felvétele vagy kizárása, vagy miért helytelen az elismert követelések minősítésének összege.

2 - Az ajánlott levélben értesített hitelezők esetében a 10 napos határidőt a levél elküldésének napját követő harmadik munkanaptól kell számítani.

3 - Kifogás hiányában haladéktalanul bírósági határozatot kell hozni a követelések igazolásáról és rangsorolásáról, amellyel, kivéve, ha nyilvánvaló hiba áll fenn, a bíróság jóváhagyja az elismert hitelezők fizetésképtelenségi szakértő által elkészített jegyzékét, és rangsorolja a követeléseket az említett jegyzék alapján.”

„131. cikk

Válasz a kifogásra

1 - A fizetésképtelenségi szakértő, akárcsak bármely, ellentétes állásponton lévő érdekelt fél – az adóst is ideértve –, válaszolhat bármely kifogásra.

2 - Azonban ha a kifogás egy konkrét követelésnek az elismert hitelezők jegyzékébe történő indokolatlan felvételén, azon feltételek megjelölésének elmulasztásán, amelyhez a követelés kötve van, vagy azon a körülményen alapul, hogy a követeléshez túlzott összeget rendeltek, vagy azt a helytállónál feljebb minősítették, kizárólag az érintett hitelező válaszolhat.

3 - A választ – az esettől függően – a 130. cikkben említett határidő lejártát vagy a kifogással érintett hitelezőnek küldött értesítést követő 10 napon belül kell benyújtani a kifogás helybenhagyásának terhe mellett.”

„132. cikk

Kifogások és válaszok benyújtása

A fizetésképtelenségi szakértő által elismert és el nem ismert követelések jegyzékeit, a kifogásokat és a válaszokat egyetlen csatolmányban kell benyújtani.”

„133. cikk

A követelések és a fizetésképtelen fél könyvelésének vizsgálata

A kifogásokra és válaszokra rendelkezésre álló időtartam alatt és annak érdekében, hogy bármely érdekelt fél és a hitelezői választmány megvizsgálhassa a követeléseket, a fizetésképtelenségi szakértőnek egy megfelelő helyszínen, amelyet az elismert és nem elismert hitelezők jegyzékeinek végén tüntetnek fel, hozzáférhetővé kell tennie a követeléseket, a követelésekkel kapcsolatos dokumentumokat és a fizetésképtelen fél könyvelési dokumentumait.”

„134. cikk

Bizonyítási eszközök, másolatok és az értesítésről való lemondás

1 - A kifogásokra és válaszokra a 25. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - Az érdekelt felek számára a kérelmezőnek csak a benyújtott dokumentumokról készült két másolatot kell biztosítania, amelyek közül az egyik a bírósági irattárba kerül, a másik pedig a bíróság titkárságán marad. Digitális hordozón történő benyújtás esetén e dokumentumokat a titkárság is kinyerheti.

3 - Ettől eltérve, olyan esetekben, amelyekben a kifogás elismert követelésekre vonatkozik, és azt nem az érintett hitelező nyújtja be, egy további másolatot is mellékelni kell vagy ki kell nyerni, amelyet az említett hitelezőnek adnak át.

4 - A kifogásokról csak akkor értesítik az érintett hitelezőket, ha nem ők nyújtják be azokat.

5 - A kifogásokra és válaszokra rendelkezésre álló időtartam alatt az ügyirat a bíróság titkárságán marad, hogy az érdekelt felek megvizsgálhassák azt, és beletekinthessenek abba.”

„135. cikk

A hitelezői választmány véleménye

A válaszra és kifogásra rendelkezésre álló határidő lejártát követő 10 napon belül a hitelezői választmány az ügyirathoz csatolja a kifogásokkal kapcsolatos véleményét.”

„136. cikk

Az eljárás lefolytatása

1 - A hitelezői választmány véleményének csatolását vagy az előző cikkben meghatározott határidő ilyen csatolás nélküli lejártát követően a bíró – egy ítélet erejével – megállapítja, hogy a megfelelő jegyzékben szereplő, nem kifogásolt követelések a nyilvánvaló hiba esetét kivéve igazoltnak minősülnek. A bíró meghatározhat egy, a következő 10 napon belüli napot és időpontot a békéltetési kísérletre, értesítve mindazokat, akik kifogásokat és válaszokat nyújtottak be, a hitelezői választmányt és a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy személyesen is részt vehessenek, vagy a szükséges különleges jogkörökkel felruházott meghatalmazott útján képviseltethessék magukat.

2 - A békéltetési kísérleten a vonatkozó pontos feltételek mellett az összes jelenlévő által jóváhagyott követeléseket elismertnek kell tekinteni.

3 - A békéltetési kísérlet befejezését követően a bíró haladéktalanul lezárja az eljárást, miáltal hivatalos végzés hozható a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 595. és 596. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

4 - (Hatályon kívül helyezve.)

5 - Szintén elismertnek kell tekinteni az összes többi olyan követelést, amely elismerhető az ügyiratban foglalt bizonyítékok fényében.

6 - Az elismert követelések tekintetében a végleges hivatalos végzés ítélet formáját ölti, és egy ítélet erejével bír, megállapítva, hogy az ilyen követelések igazoltak és rangsoroltak a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban.

7 - Ha egyes követelések igazolása bizonyítékok előterjesztését igényli, az összes követelés rangsorolására a végleges ítéletben kerül sor, kivéve, ha a bíró véleménye szerint a vizsgált kifogások az érintett összegre vagy jellegükre tekintettel nem akadályozzák az azonnali ítélethozatalt a 180. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek teljes körű tiszteletben tartása mellett.

8 - Ha a bíró célszerűtlennek tekinti a békéltetési kísérlet megtartását, azonnal meghozza a 3. bekezdés szerinti hivatalos végzést.”

„137. cikk

Vizsgálati intézkedések

Ha a tárgyalás és a bírósági meghallgatás előtt vizsgálati intézkedéseket kell foganatosítani, a bíró elrendeli a szükséges intézkedések megtételét; a vizsgálati intézkedéseket az azokat meghatározó végzés meghozatalától számított 20 napon belül foganatosítják, az összes érdekelt fél rendelkezésére bocsátva a bármelyikük által benyújtott bizonyítékokat.”

„138. cikk

A meghallgatás napjának kitűzése

A bizonyítékok benyújtását vagy a levelekben meghatározott határidő lejártát követően a következő 10 napon belülre kitűzik a tárgyalás és a bírósági meghallgatás napját.”

„139. cikk

Meghallgatás

A bírósági meghallgatásra az általános szabályok vonatkoznak az alábbi sajátosságokkal:

a) szükség esetén a bíróság által meghatározott időpontban a fizetésképtelenségi szakértőt vagy a hitelezői választmányt is meghallgatják;

b) a bizonyítékokat a kifogások benyújtásának sorrendjében kell előterjeszteni;

c) a tárgyalás alatt először a kifogást benyújtók ügyvédjei, majd a válaszadók ügyvédjei szólalnak fel, és nincs lehetőség válaszra.”

„140. cikk

Határozathozatal

1 - A bírósági meghallgatás befejezését követően a bíró a következő 10 napon belül határozatot hoz a követelések igazolásáról és rangsorolásáról.

2 - A rangsorolás általános a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak tekintetében, és különös a dologi jogi biztosítékokhoz és kielégítési privilégiumokhoz kapcsolódó vagyontárgyak tekintetében.

3 - A követelések rangsorolásakor nem biztosítható elsőbbség bírósági jelzálog vagy zálogjog-alapításból eredő jelzálog alapján. A kérelmező vagy hitelező által megfizetett költségek azonban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozását képezik.”

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok a biztosított, elsőbbségi, közönséges és hátrább rangsorolt követelések eltérő kezelését írják elő. E szabályokat a CIRE 172–184. cikke tartalmazza. E rendelkezések szabályozzák a valamely harmadik személy tartozásának jogátszállás melletti kifizetésére vonatkozó lehetőséget és az adósok egyetemleges felelőssége esetén követendő eljárást is.

„172. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak kifizetése

1 - A fizetésképtelenségi követelések kifizetése előtt a fizetésképtelenségi szakértő levonja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból a vagyon tartozásainak – az eljárás befejezéséig előre látható tartozásokat is ideértve – kifizetéséhez szükséges vagyontárgyakat vagy jogokat.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásait a vagyon jövedelméből és – ezt meghaladó részben – az egyes ingó vagy ingatlan vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételből kell kifizetni megfelelő arányban; dologi jogi biztosítékkal biztosított vagyontárgyak esetében azonban a tartozások kifizetésére fordított összeg nem haladhatja meg az e vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel 10%-át, kivéve, ha ez elengedhetetlen a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak teljes kifizetéséhez, vagy amennyiben nem veszélyezteti a biztosított követelések teljes kifizetését.

3 - A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásainak kifizetésére a megfelelő esedékességi napokon kerül sor az eljárás állásától függetlenül.

4 - Ha eljárás indul a már értékesített vagyontárgyak visszaadásához vagy elkülönítéséhez való jog igazolására, és ha megfelelő kifogás benyújtására került sor, az értékesítésből származó bevétellel – ha ez meghatározható – megegyező összeg letétben marad, és ki lesz zárva a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon vagy a fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kielégítéséből a kifogás hatásainak fennállása alatt. Ha a bevétel nem határozható meg, a leltár szerinti összeg marad letétben. A 180. cikk 2. és 3. bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

„173. cikk

A fizetésképtelenségi követelések kifizetésének megkezdése

Kizárólag a jogerős ítélettel igazolt fizetésképtelenségi követelések kifizetésére kerül sor.

„174. cikk

A biztosítékkal rendelkező hitelezők kielégítése

1 - A 172. cikk 1. és 2. bekezdésének sérelme nélkül a dologi jogi biztosítékkal megterhelt vagyontárgyak értékesítését és a megfelelő költségek levonását követően a biztosítékkal rendelkező hitelezőket azonnal ki kell elégíteni az általuk élvezett elsőbbségre tekintettel. Azon hitelezők tekintetében, akik nem nyertek teljes kielégítést, és akik felé az adós az általános vagyonával felel, a megfelelő egyenlegeket felveszik a közönséges követelések közé, lecserélve a becsült egyenlegeket, ha ezek nem esnek egybe.

2 - A vagyontárgyak értékesítése előtt a közönséges követelésként elismert becsült egyenleget figyelembe veszik a közönséges hitelezők közötti felosztásban. A felosztásnak megfelelő összegeknek azonban letétben kell maradniuk a tényleges egyenleg megerősítéséig. A kivétet az összegek megerősítését követően engedélyezik.

3 - Harmadik személyek nem esedékes tartozásainak

a) kifizetésére nem kerül sor a 164. cikk 5. bekezdésének első részében említett esetben, vagy ha az érintett hitelező lemond a biztosítékról;

b) kifizetése nem haladhatja meg a tartozásnak a 91. cikk 2. bekezdése alapján a kifizetés napjának megfelelően naprakésszé tett összegét;

c) kifizetése folytán a hitelező jogai átszállnak a tartozás – azonos feltételek szerint naprakésszé tett – összegével kapcsolatban kifizetett összeg arányában.”

„175. cikk

Az elsőbbségi hitelezők kielégítése

1 - Az elsőbbségi követelések kifizetésére a nem elsőbbséget élvező dologi jogi biztosítékokhoz rendelt vagyontárgyak felhasználásával kerül sor, az általuk élvezett elsőbbségre tekintettel és az ugyanolyan elsőbbséget élvező követelésekhez kapcsolódó összegekkel arányosan.

2 - A 174. cikk 1. és 2. bekezdése második részének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.”

„176. cikk

A közönséges hitelezők kielégítése

A közönséges hitelezők kielégítésére követeléseikkel arányosan kerül sor, ha a vagyon nem elegendő a teljes kielégítéshez.”

„177. cikk

A hátrább rangsorolt hitelezők kielégítése

1 - A hátrább rangsorolt követelések kifizetésére csak a közönséges követelések teljes kifizetését követően kerül sor a 48. cikk szerinti sorrendben, a megfelelő összegekkel arányosan, az azonos pontban említett követelésekre tekintettel, ha a vagyon nem elegendő a teljes kifizetéshez.

2 - Ha megállapodás született a követelések hátrább sorolásáról, a felek a 48. cikk rendelkezéseiből eredőtől eltérő elsőbbséggel ruházhatnak fel egy követelést.”

„178. cikk

Részleges felosztás

1 - Ha az elsőbbségi, közönséges vagy hátrább sorolt követelések értéke legalább 5%-ának megfelelő felosztás biztosítása érdekében összegek letétbe helyezésére kerül sor, a bírósági fizetésképtelenségi szakértő egy általa végrehajtandónak gondolt tervet és felosztási táblázatot nyújt be, amelyet az alapügyhöz csatolnak – ha van – a hitelezői választmány véleményével együtt.

2 - A bíró dönt az általa indokoltnak tekintett kifizetésekről.”

„179. cikk

Kifizetés egyetemlegesen felelős adósok esetében

1 - Ha a fizetésképtelen fél mellett egy másik egyetemlegesen felelős adós is azonos helyzetben van, a hitelező semmilyen összeget nem kap anélkül, hogy igazolást nyújtana be a többi adós esetében folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban kapott összegekről; a fizetésképtelenségi szakértő is tájékoztatást közöl a más eljárásokban teljesített kifizetésekről.

2 - A tartozást csak részben megfizető egyetemlegesen felelős adós nem elégíthető ki a társadósok esetében folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelező teljes kielégítése nélkül.”

„180. cikk

Megelőző jellegű biztosítékok

1 - Ha fellebbezést nyújtottak be a követeléseket igazoló és rangsoroló ítélettel szemben, vagy kifogást terjesztettek elő egy folyamatban lévő eljárásban, a kifogást előterjesztő felek követeléseit vagy a fellebbezés tárgyát képező követeléseket feltételesen igazoltnak kell tekinteni az elvégzendő felosztásokban történő figyelembevétel céljából, az utóbbi esetben abban a maximális összegben, amely ennek ismeretéből származhat. Az így meghatározott összegeknek azonban letétben kell maradniuk.

2 - A fellebbezési vagy elsőfokú eljárásban történő végleges határozathozatalt követően engedélyezik a letétbe helyezett összegek kivételét az esettől függően a szükséges mértékben vagy a hitelezők közötti felosztás esetén. Részleges kivétel esetén a felosztásra a megmaradt összeg alapján kerül sor.

3 - Azok, akik fellebbezésük vagy kifogásuk miatt nem tették lehetővé semmilyen összeg kivételét, és akiknek fellebbezését vagy kifogását elutasítják, megtérítik a hitelezők által emiatt elszenvedett károkat azzal, hogy törvényes mértékű késedelmi kamatot fizetnek a késedelmes összeg után azon felosztás napjától, amelyben ilyen összeg szerepelt.

4 - A felosztás után előterjesztett kifogás esetén az egyenrangú hitelezőkkel való egyenlőség helyreállításához szükséges további összeget rendelnek a szóban forgó hitelezőkhöz a későbbi felosztások során annak sérelme nélkül, hogy ezen összeg letétben marad, ha az eljárásban még nem hoztak végleges határozatot.”

„181. cikk

Felfüggesztő feltételhez kötött követelések

1 - A felfüggesztő feltételhez kötött követeléseknek névértéken kell eleget tenni a részleges felosztásokban. A hozzájuk rendelt összegeknek azonban letétben kell maradniuk, amíg a feltétel függőben van.

2 - Ha azonban a feltétel nem teljesül, a végleges felosztásban

a) nem veszik figyelembe azon követeléseket, amelyek semmilyen értékkel nem bírnak a feltétel ellenőrzésének nyilvánvaló valószínűtlensége miatt, mely esetben az előző bekezdés alapján letétbe helyezett összegeket felosztják a többi hitelező között;

b) amennyiben az előző pontban említett helyzet nem áll fenn, a fizetésképtelenségi szakértő letétbe helyez egy, a követelés névértékének megfelelő összeget egy hitelintézetnél, hogy azt a felfüggesztő feltétel teljesülése esetén átadják a hitelezőnek, vagy felosszák a többi hitelező között, miután bizonyossá vált, hogy a feltétlen lehetetlen.”

„182. cikk

Végleges felosztás

1 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon felszámolása befejeződött, a bíróság titkársága elvégzi az elosztást és a végleges felosztást, miután az ügyet megküldték a költségek kiszámítása céljából és magára a titkárságra. A felszámolás befejezését nem érinti az adós olyan jövedelmet termelő tevékenysége, amely gyarapítaná a vagyont.

2 - A felszámolás után megmaradó azon pénzösszegek, amelyek még a felosztás költségeit sem fedezik, az Igazságügyi Minisztérium pénzgazdálkodásért és vagyonkezelésért felelős szervéhez kerülnek.

3 - Az eljárás során a fizetésképtelenségi szakértő javaslatot nyújthat be az elosztásra és a végleges felosztásra vonatkozóan a vonatkozó alátámasztó dokumentumokkal együtt, amelyet a titkárság értékel.”

„183. cikk

Kifizetések

1 - Anélkül, hogy kérni kellene, az összes kifizetést alapvetően banki átutalás útján kell teljesíteni a kedvezményezett IBAN-jára, az átutalt összeget pedig a fizetésképtelenségi számláról vonják le.

2 - Ha valamely követelés nem fizethető ki az előző bekezdésnek megfelelően, a fizetésképtelenségi szakértőnek csekket kell kiállítania a fizetésképtelenségi számla terhére.

3 - Ha a csekket nem váltják be a hitelező értesítésétől számított egy éven belül, az érintett követelés megszűnik, és az összeg visszakerül az Igazságügyi Minisztérium Pénz- és Eszközgazdálkodási Intézetéhez (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I. P.).

4 - Az 1. és 2. bekezdésben említett fizetési módok bármelyikének alkalmazása nem mentesíti a fizetésképtelenségi szakértőt a fizetésképtelenségi számla használatára vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses követelmények betartása alól. A 167. cikk 2. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”

„184. cikk

Maradvány

1 - Ha a felszámolásból származó bevétel elegendő a fizetésképtelenségi követelések teljes kifizetésére, fizetésképtelenségi szakértő átadja a maradványt az adósnak.

2 - Ha az adós nem természetes személy, a fizetésképtelenségi szakértő a részt vevő személyeknek adja át a maradvány azon részét, amely nekik járna, ha a felszámolásra a fizetésképtelenségi eljáráson kívül került volna sor, vagy a fizetésképtelenségi szakértő az egyéb törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően jár el.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárás befejezésének feltételeit és joghatásait a CIRE 231–234. cikke határozza meg: E rendelkezések meghatározzák azokat a helyzeteket, amelyekben egy fizetésképtelenségi terv jóváhagyására kerül sor, ha e terv tartalma nem zárja ki a befejezést, a fizetésképtelenség megszűnik, felszámolásra és végleges felosztásra kerül sor, nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon.

„231. cikk

Befejezés az adós kérelmére

1 - Az adós arra vonatkozó kérelméről, hogy az eljárást fejezzék be a fizetésképtelenség megszűnése miatt, értesítik a hitelezőket, akik nyolc napon belül kifogásolhatják a befejezést. A 41. cikk 3. és 4. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2 - Az adós olyan kérelméhez, amely nem a fizetésképtelenség megszűnésén alapul, csatolják azokat a dokumentumokat, amelyek megerősítik a követeléseket előterjesztő összes hitelező hozzájárulását, ha a kérelmet az e célra biztosított határidő lejártát követően nyújtották be, vagy egyébként az összes ismert hitelező hozzájárulását.

3 - A kérelem tárgyában történő döntéshozatal előtt a bíró ezen esetek mindegyikében meghallgatja a fizetésképtelenségi szakértőt és – ha van – a hitelezői választmányt.”

„232. cikk

Befejezés a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelensége miatt

1 - Ha megállapítást nyert, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem elegendő az eljárás költségeinek és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradt tartozásainak fedezésére, a fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatja a bírót erről a tényről; a bíró hivatalból is tájékoztatást kaphat erről.

2 - Az adós, a hitelezői gyűlés és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezőinek meghallgatását követően a bíró befejezettnek nyilvánítja a fizetésképtelenségi eljárást, kivéve, ha egy érdekelt fél a bíróság utasítására a bíró által meghatározott olyan összeget helyez letétbe, amelyet a bíró észszerűen szükségesnek tekint az eljárás költségei és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fennmaradt tartozásai megfizetésének biztosításához.

3 - Miután az ügyet megküldték a költségek kiszámítása céljából és a bíróság titkárságára, a titkárság a költségek megfizetését követően követeléseik arányában elosztja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonban foglalt pénzösszegeket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon hitelezői között.

4 - A vagyon elégtelenségének megerősítését követően a fizetésképtelenségi szakértő azonnal megszakíthatja a felszámolást.

5 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás befejezésére a vagyon elégtelensége miatt került sor, azokban az esetekben, amelyekben eljárás indult a fizetésképtelenség felróhatóságának megvizsgálására, és az még nem fejeződött be, ezen eljárás korlátozott formában folytatódik.

6 - Az előző bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha az adós a költségek halasztott megfizetésének kedvezményében részesül a 248. cikk 1. bekezdésének megfelelően, e kedvezmény időtartama alatt.

7 - A vagyon elégtelenségét vélelmezni kell, ha a vagyontárgyak értéke kevesebb mint 5000 euró.”

„233. cikk

A befejezés joghatásai

1 - Az eljárás befejezését követően és a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó határozat konkrét azonnali joghatásait illetően a 217. cikk 5. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) a fizetésképtelenség megállapításából eredő összes joghatás megszűnik, és az adós visszanyeri a vagyontárgyaival történő rendelkezés és vállalkozása szabad irányításának jogát, a fizetésképtelenség felróhatónak minősítéséhez fűződő joghatások és a következő cikk sérelme nélkül;

b) a hitelezői választmány és a fizetésképtelenségi szakértő feladatai megszűnnek azok kivételével, amelyek az elszámolások benyújtásához kapcsolódnak, és amelyeket adott esetben a fizetésképtelenségi terv bíz rájuk;

c) a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői a fizetésképtelenségi tervben, a fizetési tervben és a 242. cikk 1. bekezdésében meghatározottakon kívül korlátozások nélkül gyakorolhatják jogaikat az adóssal szemben, mely célból a végrehajtható okiratot a fizetési tervet jóváhagyó ítélet és a követeléseket igazoló ítélet vagy egy későbbi igazolási eljárásban hozott határozat fogja alkotni adott esetben a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélettel együtt;

d) a vagyon hitelezői érvényesíthetik az adóssal szemben kielégítetlen követeléseiket.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás végleges felosztás előtti befejezése folytán

a) hatálytalanná válik az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállás, kivéve, ha a fizetésképtelenségi terv jogköröket ruház a fizetésképtelenségi szakértőre az ilyen elállás megtámadására irányuló eljárásokban történő védekezéshez, valamint ha az elállás már nem támadható meg, mert a 125. cikkben meghatározott határidő már elkezdődött, vagy ha a megtámadási keresetet egy jogerős határozat elutasította;

b) megszűnnek a követelések igazolása és a már felszámolt vagyontárgyak visszaadása és elkülönítése tárgyában folyamatban lévő eljárások, kivéve, ha a 140. cikknek megfelelően már ítélet született a követelések igazolásáról és rangsorolásáról, vagy ha a befejezésre a fizetésképtelenségi terv jóváhagyása miatt került sor, mely esetben az ilyen ítélettel szemben benyújtott fellebbezések tárgyában folyamatban lévő eljárások a befejezésükig folytatódnak, akárcsak azok az eljárások, amelyekben a kérelmezők vagy az adós ezt 30 napon belül kéri;

c) megszűnnek azok az eljárások, amelyek a fizetésképtelenségi szakértő kezdeményezésére a fizetésképtelen fél tartozásaiért jogilag felelős személyekkel vannak folyamatban, kivéve, ha a fizetésképtelenségi terv jogköröket ruház a fizetésképtelenségi szakértőre ezen ügyek folytatásához.

3 - Az ügyletektől a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő elállást megtámadó olyan eljárások költségeit, amelyeket folytatnak a 2. bekezdés a) pontjának megfelelően, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon viseli, ha az ügyet az említett vagyon elégtelensége miatt zárták le.

4 - A követelések igazolására irányuló eljárások kivételével minden olyan eljárást, amely a fizetésképtelenségi eljárástól függ, és amely nem szüntethető meg a 2. bekezdés b) pontjának megfelelően, vagy amelyet a fizetésképtelenségi szakértő nem folytathat a fizetésképtelenségi terv alapján, el kell különíteni az ügytől, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kell terjeszteni. Ez esetben kizárólag az adós járhat el az ügyben, az ellenérdekű fél képesítésétől vagy beleegyezésétől függetlenül.

5 - A befejezést követő 10 napon belül a fizetésképtelenségi szakértő átadja a bíróságnak archiválás céljából az eljárással kapcsolatban a birtokában lévő összes dokumentumot, valamint az adós valamennyi olyan könyvelési dokumentumát, amelyet nem kell visszaszolgáltatni az adósnak.

6 - Ha a fizetésképtelenségi eljárás anélkül fejeződik be, hogy a fizetésképtelenség felróhatóságának megvizsgálására irányuló eljárás indulna a 36. cikk 1. bekezdésének i) pontja alapján, a bírónak kifejezetten meg kell állapítania a fizetésképtelenség nem szándékos jellegét a határozatban a 230. cikknek megfelelően.

7 - A fizetésképtelenségi eljárásnak a 230. cikk 1. bekezdésének e) pontja alapján történő befejezése, ha léteznek felszámolandó vagyontárgyak vagy jogok, kizárólag a nettó jövedelem felosztása időszakának kezdetét határozza meg.”

„234. cikk

A kereskedelmi társaságokra gyakorolt hatások

1 - Ha az eljárás a kereskedelmi társaság működésének folytatásáról rendelkező fizetésképtelenségi terv jóváhagyása alapján fejeződik be, a tevékenység folytatása nem igényli a társtagok döntését.

2 - A társtagok a tevékenység újrakezdése mellett dönthetnek, ha a befejezés a 230. cikk 1. bekezdésének c) pontján alapul.

3 - A végleges felosztást és az eljárás befejezésének bejegyzését követően a társaság megszűntnek tekintendő.

4 - Ha a befejezésre a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelensége miatt kerül sor, a társaság felszámolására a kereskedelmi jogalanyok megszüntetésére és felszámolására irányuló közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A bírónak értesítenie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyilvántartási hivatalt a befejezésről és a társaság vagyonával kapcsolatban.”

A természetes személyekre gyakorolt hatások

Ha az adós természetes személy, az adós kérelmére a CIRE 235–248. cikkének megfelelően mentesíthető azon fizetésképtelenségi követelések alól, amelyeket nem fizettek ki teljesen a fizetésképtelenségi eljárásban vagy a befejezést követő öt éven belül.

A természetes személy kötelezettségeinek eltörléséhez, ha megengedett, az szükséges, hogy az adós nettó jövedelmét a bíróság által kiválasztott vagyonkezelőre bízzák a fizetésképtelenségi eljárás befejezését követő öt évre (vagyonkezelési időszak). A vagyonkezelési időszak ideje alatt a vagyonkezelő minden év végén felhasználja a kapott összegeket a) a fizetésképtelenségi eljárás kifizetetlen költségeinek kifizetésére; b) az Igazságügyi Minisztérium pénzgazdálkodásért és vagyonkezelésért felelős szerve számára a fizetésképtelenségi szakértő és a vagyonkezelő e szerv által fedezett díjazásának és költségeinek megtérítésére; c) saját díjazásának és költségeinek kifizetésére; d) a megmaradt résznek a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői közötti elosztására a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők kielégítésével kapcsolatban rögzített rendelkezéseknek megfelelően.

A vagyonkezelési időszak végét követően a bíróság mentesítheti az adóst, és ebben az esetben minden olyan fizetésképtelenségi követelés megszűnik, amely a mentesítés időpontjában még fennáll, ideértve azokat is, amelyeket nem terjesztettek elő, vagy nem igazoltak. A mentesítés azonban nem terjed ki a következőkre: a) tartási követelések; b) az adós jogellenes cselekményei miatt követelt kártérítés; c) bírságokra és bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel kapcsolatos egyéb pénzbüntetésekre vonatkozó követelések; d) adókövetelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogokat az előző kérdésre adott válasz ismertette. Főszabály szerint az eljárás befejezését követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői az esetleges fizetésképtelenségi és fizetési tervekben, valamint a CIRE 242. cikkének 1. bekezdésében meghatározottakon kívül korlátozások nélkül gyakorolhatják jogaikat az adóssal szemben.

Jogaik gyakorlásához a végrehajtható okirat a fizetési tervet jóváhagyó ítélet és a követelést igazoló ítélet vagy adott esetben egy későbbi igazolási eljárásban hozott határozat lesz a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélettel együtt.

A CIRE 242. cikkének 1. bekezdése értelmében egy természetes személy kötelezettségeinek eltörlése esetén nem vezethető végrehajtás az adós azon vagyontárgyaira, amelyek a fizetésképtelenségi követelések vagyonkezelési időszak alatti teljesítésére vannak szánva.

A fizetésképtelenségi eljárást a CIRE 230. cikkében meghatározott időpontban kell befejezettnek tekinteni. A befejezés időpontja a befejezést meghatározó körülményektől függ az alábbiak szerint:

„230. cikk

Az eljárás befejezésének időpontja

1 - Ha az eljárás folytatódik a fizetésképtelenség megállapítását követően, a bíró az eljárás befejezéséről dönthet

a) a végleges felosztás befejezését követően a 239. cikk 6. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül;

b) a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően, feltéve, hogy az említett terv nem zárja ki a befejezést;

c) az adós kérelmére, ha az adós nincs fizetésképtelen helyzetben, vagy az összes hitelező hozzájárulása esetén;

d) ha a fizetésképtelenségi szakértő megerősíti, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem elegendő az eljárási költségek és egyéb tartozások fedezésére;

e) ha a befejezésre még nem került sor, a kötelezettségeket törlő, a 237. cikk b) pontjában említett kezdő végzésben.

2 - A hitelezőket értesítik az eljárás befejezésére vonatkozó határozatról, és a határozatot közzéteszik és bejegyzik a 37. és 38. cikknek megfelelően, az indokok megjelölésével.”

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos költségek és kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásának minősülnek a CIRE fent említett 51. cikkének megfelelően.

A fizetésképtelenségi követelések kifizetése előtt a fizetésképtelenségi szakértő levonja az eljárással kapcsolatos költségek és kiadások – az eljárás befejezéséig előre látható költségeket és kiadásokat is ideértve – kifizetéséhez szükséges vagyontárgyakat vagy jogokat. Az eljárással kapcsolatos költségeket és kiadásokat a CIRE fent említett 172. cikkével összhangban kell megfizetni.

A természetes személy kötelezettségeinek törlése esetén a CIRE 241. cikke alapján a vagyonkezelési időszak ideje alatt a vagyonkezelő minden év végén elsősorban az eljárással kapcsolatos költségek és kiadások kifizetésére használja fel a kapott összegeket.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A CIRE 120–127. cikke lehetővé teszi a hitelezők közös érdekeivel ellentétes ügyletektől való elállást az említett cikkekben meghatározott körülmények fennállása esetén.

„120. cikk

Általános elvek

1 - Azoktól a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonra hátrányos ügyletektől, amelyek teljesítésére a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben került sor, el lehet állni a vagyon javára.

2 - A fizetésképtelenségi eljárás hitelezőinek kielégítését csorbító, akadályozó, korlátozó, veszélyeztető vagy késleltető ügyletek a vagyonra hátrányosnak tekintendők.

3 - A következő cikkben említett típusok bármelyikébe tartozó ügyletekről, még ha azokat az említett cikkben meghatározott időszakokon kívül teljesítették is vagy mulasztották is el teljesíteni, vélelmezni kell, hogy hátrányosak a vagyonra, kivéve, ha bizonyítják ennek ellenkezőjét.

4 - A következő cikkben említett esetek kivételével az elállás a harmadik fél rosszhiszeműségét feltételezi, amelyet vélelmezni kell azon ügyletek esetében, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megindulását megelőző két évben teljesítettek vagy mulasztottak el teljesíteni, és amelyekben a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban álló személy vett részt, vagy amelyekből a fizetésképtelen féllel különleges kapcsolatban álló személy húzott hasznot, még ha az említett különleges kapcsolat nem állt is fenn akkor.

5 - A rosszhiszeműség az ügylet időpontjában az alábbi körülmények valamelyikének ismeretét jelenti:

a) hogy az adós fizetésképtelen helyzetben volt;

b) az ügylet hátrányos jellege, és hogy az adós a közelgő fizetésképtelenség helyzetében volt az említett időpontban;

c)a fizetésképtelenségi eljárás megindulása.

6 - A jelen törvény által szabályozott különös revitalizációs eljárás vagy fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás, helyreállítási vagy reorganizációs intézkedések keretében vagy az 1992. december 31-i 298/92. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, a hitelintézetekre és pénzügyi vállalatokra vonatkozó általános szabályok VIII. szakasza szerinti szanálási intézkedésekkel kapcsolatban kötött jogügyletektől nem lehet elállni a jelen fejezet szabályainak alkalmazásával. Ugyanez vonatkozik a bíróságon kívüli vállalkozásreorganizációs program vagy bármely más, különös jogszabályban előírt olyan egyenértékű eljárás keretében kötött ügyletekre is, amelynek célja, hogy megfelelő finanszírozási eszközöket biztosítson az adós számára a helyreállítás életképessé tételéhez.”

„121. cikk

Feltétel nélküli elállás

1 - Az alábbi ügyletektől lehet elállni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára bármely egyéb követelmény teljesülése nélkül:

a) a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napja előtt kevesebb mint egy évvel végrehajtott felosztás, ha a fizetésképtelen fél részét lényegében könnyen elrejthető vagyontárgyakban adták ki, az általános eszközöket és névértékeket pedig a társérdekelt felek kapták;

b) a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző két évben az adós által ingyenesen teljesített ügyletek, ideértve az örökség vagy hagyomány visszautasítását is, az események szokásos menete szerinti adományok kivételével;

c) dologi jogi biztosítékok alapítása az adós által már fennálló kötelezettségeken vagy ilyen kötelezettségeket helyettesítő más kötelezettségeken a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban;

d) kezességvállalás, alkezesség-vállalás, garanciák vagy hitelmegbízások, amelyeket a fizetésképtelen fél az előző pontban említett időszakban írt alá, és amelyek nincsenek tekintettel a fizetésképtelen fél valódi érdeklődésére számot tartó üzleti műveletekre;

e) dologi jogi biztosítékok alapítása az adós által a biztosított kötelezettségek létrehozásával azonos időpontban, a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző 60 napban;

f) olyan kötelezettségek megszüntetésére irányuló kifizetés vagy egyéb ügyletek, amelyek esedékességének napja a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját követő időszakra esett, és a kifizetés vagy az egyéb ügyletek teljesítésére a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban vagy e napot követően, de az esedékesség napja előtt került sor;

g) kifizetés vagy kötelezettségek más módon történő megszüntetése a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző hat hónapban olyan feltételek mellett, amelyek nem megszokottak a jogügyletek körében, és amelyekre a hitelező nem tarthat igényt;

h) a fizetésképtelen fél által a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának napját megelőző évben ellenszolgáltatás fejében teljesített ügyletek, ha a fizetésképtelen fél által vállalt kötelezettségek nyilvánvalóan meghaladják a másik fél kötelezettségeit;

i) tagi kölcsönök visszafizetése, ha erre az előző pontban említett időszakban kerül sor.

2 - Az előző bekezdés rendelkezéseivel szemben elsőbbséget élveznek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek kivételesen minden esetben megkövetelik a rosszhiszeműséget vagy egyéb követelményeket.”

„122. cikk

Fizetési rendszerek

A május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott fizetési rendszerben vagy ahhoz hasonló rendszerben teljesített ügyletektől nem lehet elállni.”

„123. cikk

Az elállása formája és a jogok megszűnése

1 - Az elállási jogot a fizetésképtelenségi szakértő gyakorolhatja tértivevényes ajánlott levél útján az ügyletről való tudomásszerzést követő hat hónapon belül, de legfeljebb a fizetésképtelenség megállapításának napjától számított két évig.

2 - Azonban ha az ügyletet még nem kötötték meg, az elállási jog gyakorolható, és arra – a főszabálytól eltérve – nem vonatkozik határidő.”

„124. cikk

Hatások az engedményesek tekintetében

1 - Az ügylettől való elállás hatásai a későbbi engedményesek tekintetében rosszhiszeműséget feltételeznek a részükről, kivéve, ha egyetemes jogutódlásra került sor, vagy ha az új átruházás ingyenesen történt.

2 - Az előző bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók jogoknak az átruházott vagyontárgyak felett harmadik fél javára történő alapítására is.”

„125. cikk

Az elállás megtámadása

Az elállás megtámadásához való jog három hónapig áll fenn, az eljárást a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben kell megindítani, és az a fizetésképtelenségi eljáráshoz kötődik.”

„126. cikk

Az elállás hatásai

1 - Az elállás visszamenő hatállyal bír, és helyre kell állítani azt a helyzetet, amely fennállt volna akkor, ha az ügyletet nem teljesítették volna, vagy nem mulasztották volna el teljesíteni.

2 - A fizetésképtelenségi szakértő által az előző bekezdés szerinti célból indított eljárás a fizetésképtelenségi eljárástól függ.

3 - Az azon harmadik felek esetében alkalmazandó szankciók, akik nem adják át a vagyonba visszaszolgáltatandó vagyon- vagy értéktárgyakat az ítéletben meghatározott határidőn belül, megegyeznek az eljárásjogban a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak azon letétkezelője tekintetében előírt szankciókkal, aki nem adja át időben a vagyontárgyakat.

4 - A harmadik fél által átadott dolog csak akkor kerül vissza a vagyonba, ha azonosítható és elkülöníthető azoktól a dolgoktól, amelyek a vagyon többi részéhez tartoznak.

5 - Ha az előző bekezdésben ismertetett helyzet nem áll fenn, a megfelelő érték visszaadására vonatkozó kötelezettség a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak a fizetésképtelenség megállapításának napján fennálló gazdagodásával megegyező mértékű követelését, az esetleges megmaradó összeg tekintetében pedig fizetésképtelenségi tartozást képez.

6 - A vevő költségére, ingyenesen történő visszaadásra vonatkozó kötelezettség csak a vevő gazdagodásával megegyező mértékben áll fenn a tényleges vagy vélelmezett rosszhiszeműség esetének kivételével.”

„127. cikk

Actio Pauliana

1 ‐ A fizetésképtelenségi eljárás hitelezői nem indíthatnak új actio paulianákat az adós által teljesített olyan ügyletekkel szemben, amelyektől elállt a fizetésképtelenségi szakértő.

2 ‐ A fizetésképtelenség megállapításának napján folyamatban lévő vagy ezt követően indított actio paulianákat nem egyesítik a fizetésképtelenségi eljárással, és az ügylettől a fizetésképtelenségi szakértő általi elállás esetén, ezen actio paulianák csak akkor folytatódnak, ha az elállást később érvénytelennek nyilvánítja egy jogerős határozat, amely kötni fogja az említett eljárásokat a fizetésképtelenségi szakértő által értékelt kérdéseket illetően, feltéve, hogy nem ellentétes egy korábban elbírált üggyel.

3 ‐ Ha az actio paulianát helybenhagyják, az e keresetet indító hitelező érdekét értékelik a polgári törvénykönyv 616. cikke alapján, figyelmen kívül hagyva az egy esetleges fizetésképtelenségi vagy fizetési terv által az érintett követelés tekintetében előidézett változásokat.”

Figyelmeztetés: A jelen tájékoztató dokumentum tartalma nem köti a kapcsolattartó pontot vagy a bíróságokat, és nem zárja ki a hatályos jogszabályok vagy azok módosításainak közvetlen megtekintését. A CIRE fent hivatkozott rendelkezései a 2018. március 2-i 8/2018. sz. törvény által elvégzett felülvizsgálattal bezárólag veszik figyelembe a a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelet módosításait.

Utolsó frissítés: 23/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata román nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

Fizetésképtelenség/csőd - Románia

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárásokról és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény (Legea nr. 85/2014 privind procedurile de prevenire a insolvenţei şi de insolvenţă) vonatkozik a polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vállalkozókra (profesionişti), kivéve azokat, akik szabadfoglalkozású tevékenységet folytatnak, illetve akiknek a fizetésképtelenségére különös szabályok vonatkoznak (a fizetésképtelenség megelőzésére szolgáló eljárásokról és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény 3. cikke).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Az adós kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált tartozások kifizetésére, amelyek együttes összege nem haladhatja meg a 40 000 román lejt; valamely hitelező kérelmére indult eljárás esetén fenn kell állnia a fizetésképtelen állapotnak, amelyben a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek az igazolt, likvid és esedékessé vált követelés teljesítésére, amelynek összege meg kell haladja a 40 000 román lejt (a tartozás megfizetésének elmulasztása az esedékesség napját követő 60 nap eltelte után).

A fizetésképtelenségi eljárások az önálló közigazgatásokra is alkalmazandók (a 85/2014. számú törvény 3. cikkének (2) bekezdése).

A fizetésképtelenségi eljárások nem alkalmazandók az alsó és középfokú, valamint felsőfokú oktatási létesítményekre és intézményekre, valamint a 324/2003. számú törvény általi módosításokkal jóváhagyott, a tudományos kutatásról és a technológiai fejlődésről szóló, 57/2002. számú, módosított és kiegészített kormányrendelet 7. cikkében szereplő szervekre (a 85/2014. számú törvény 3. cikkének (2) bekezdése).

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adós vagyona magában foglalja az összes olyan vagyontárgyat és tulajdonjogot, beleértve azokat is, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett, amelyek a polgári perrendtartás alapján kényszerbehajtás (executare silită) tárgyát képezhetik (85/2014. sz. törvény 5. cikkének (5) bekezdése).

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően rendkívüli vagyonfelügyelőt (administrator special) és fizetésképtelenségi szakértőt (practician în insolvenţă) jelölnek ki; az eljárás típusától függően a fizetésképtelenségi szakértő vagy a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar) a bíróság által felügyelt reorganizáció esetén, vagy a bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar) felszámolás (faliment) esetén.

Rendkívüli vagyonfelügyelet

A rendkívüli vagyonfelügyelő (administrator special) az adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak közgyűlése által kijelölt természetes vagy jogi személy, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy az eljárás során képviselje az érdekeiket, és – amennyiben az adósnak megengedték a saját tevékenységei irányítását – az adós nevében és megbízásából megtegye a szükséges adminisztratív intézkedéseket (a 85/2014. sz. törvény 5. cikkének (4) bekezdése).

A rendkívüli vagyonfelügyelő feladatai a következők:

a) az adós képviselőjeként eljár a 117–122. cikkben hivatkozott fajtájú kereset vagy a 84. cikk megsértéséből eredő kereset alapján indult perben;

b) a jogszabályokban szabályozott eljárás szerint kifogást nyújt be;

c) reorganizációs tervet javasol;

d) a terv megerősítését követően a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete alatt eljár az adós ügyeiben, feltéve, hogy az adóst nem fosztották meg a tevékenysége irányításának jogától;

e) a felszámolási eljárás megindítását követően részt vesz a leltár felvételében és aláírja az erről készült jegyzőkönyvet, átveszi a zárójelentést és a pénzügyi kimutatást, valamint részt vesz a kifogások rendezése és a jelentés jóváhagyása céljából összehívott gyűlésen;

f) átveszi az eljárás lezárásáról szóló értesítést.

Amennyiben az adóst megfosztották az üzleti tevékenysége irányításának jogától, őt a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló képviseli, aki egyúttal ellátja az adós üzleti tevékenységét; a rendkívüli vagyonfelügyelő feladatköre ebben az esetben a részvényesek, üzletrészesek vagy tagok érdekeinek képviseletére korlátozódik (a 85/2014. sz. törvény 56. cikke).

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar)

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő természetes vagy jogi személy is lehet (beleértve a jogi személy képviselőjét), aki egyúttal fizetésképtelenségi szakértő a jogszabályok értelmében. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós gazdasági helyzetét és a benyújtott dokumentumokat, jelentést készít, amelyben az egyszerűsített eljárás megindítását vagy a rendes eljárás részeként a megfigyelési időszak folytatását javasolja, és e jelentést jóváhagyásra benyújtja az ügyben eljáró bírónak (judecător-sindic) a bíró által megszabott határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 20 napnál;

b) áttekinti az adós üzleti tevékenységét és átfogó jelentést készít, amelyben feltünteti a fizetésképtelenség állapotához vezető okokat és körülményeket, megjelölve bármely előzetes bizonyítékot vagy utalást azon személyek tekintetében, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint a felelőssé tételük alapjául szolgáló okokat, feltárja az adós üzleti tevékenysége átszervezésének bármely reális lehetőségét vagy elmagyarázza azokat az okokat, amelyek miatt a reorganizáció nem lenne lehetséges, majd a jelentést az ügy irataihoz csatolja az ügyben eljáró bíró által kijelölt határidőn belül, amely nem lehet hosszabb a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 40 napnál;

c) amennyiben az adós nem teljesítette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a jogi határidőn belül rendelkezésre bocsássa a számviteli nyilvántartását, elkészíti e nyilvántartást, amennyiben pedig az adós rendelkezésre bocsátotta a számviteli nyilvántartását, ellenőrzi, javítja és kiegészíti azt;

d) az adós üzleti tevékenységének átszervezése érdekében tervet készít az a) pontban hivatkozott jelentés tartalmától függően;

e) felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit;

f) részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban;

g) összehívja a hitelezői gyűlést vagy a jogi személy adós részvényeseinek, üzletrészeseinek vagy tagjainak gyűlését, azon elnököl és ellátja a titkári feladatokat;

h) keresetet nyújt be az adós tisztességtelen intézkedéseinek vagy műveleteinek megsemmisítése iránt, amelyeket a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hoztak, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által szerződött garanciák megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértik a hitelezők jogait;

i) sürgősen értesíti az ügyben eljáró bírót, ha úgy találja, hogy az adós nem rendelkezik vagyonnal vagy a vagyona nem elegendő a jogi költségek fedezésére;

j) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

k) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

l) követeléseket hajt be, követelések behajtása iránt intézkedik az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyak vagy átutalt pénzösszegek vonatkozásában, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

m) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

n) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges;

o) leltárt készít az adós vagyonáról;

p) elrendeli az adós vagyonának értékbecslését, amelynek el kell készülnie a követelések végleges jegyzékének benyújtására kitűzött időpontig;

q) az értékbecslési jelentés ügyiratokhoz való csatolására figyelemmel értesítést küld a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben (Bulletin of Insolvency Proceedings, BPI) való közzététel céljából, a csatolástól számított két napon belül.

Az ügyben eljáró bíró az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon felül határozatában (încheiere) további feladatokkal ruházhatja fel a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt, kivéve azokat a feladatokat, amelyek jogszabálynál fogva a bíró kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő havonta jelentést nyújt be, amelyben leírja, hogy miként látta el a feladatait, beleértve az előzetes jóváhagyás alapján végzett műveletek nyomon követésével kapcsolatosakat, igazolja az eljárás lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeket és bármely egyéb, az adós vagyonából kifizetett költséget, és adott esetben részletezi a leltárral kapcsolatos fejleményeket. A jelentés a fiskális kötelezettségeknek való megfeleléssel, a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzésével vagy megújításával, a felügyeleti hatóságok által készített okiratokkal és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő díjazásával, valamint a díjazás kiszámításának módszerével kapcsolatos információkat foglalja magában (a 85/2014. sz. törvény 59. cikkének (1) bekezdése).

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a feladatai teljesítése érdekében szakember, például ügyvéd, könyvelő, értékbecslő vagy egyéb szakértő segítségét veheti igénybe. Nem lehet olyan személyt kijelölni az (1) bekezdéssel összhangban, akit potenciálisan összeférhetetlenséget okozó szerződés kötelez; ebben az esetben az adott személynek ki kell zárnia magát, vagy megtámadható a polgári perrendtartásról szóló, módosított és kiegészített, újból közzétett 134/2010. számú törvény 43. és 44. cikkében foglalt feltételek mellett (61. cikk (2) bekezdés). A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő és bármely hitelező kifogást nyújthat be az ügyben készített értékbecslési jelentéssel szemben.

A bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar)

Amennyiben az ügyben eljáró bíró elrendeli a felszámolást, annak végrehajtására felszámolót jelöl ki. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő feladatai megszűnnek azon a napon, amelyen az ügyben eljáró bíró megállapítja a felszámoló feladatait. A bíróság által kijelölt felszámoló fő feladatai a következők:

a) áttekinti az adós üzleti tevékenységét figyelemmel azon személyekre, akik tekintetében az egyszerűsített eljárást megindították, a ténybeli helyzetre hivatkozással, valamint átfogó jelentést készít a fizetésképtelenség állapotához vezető okokról és körülményekről, megjelölve azokat a személyeket, akiknek ez az állapot esetlegesen felróható, valamint hogy fennállnak-e a felelőssé tételük alapjául szolgáló okok;

b) ellátja az adós üzleti tevékenységét;

c) keresetet nyújt be az adós által a hitelezők jogainak csorbítása érdekében hozott tisztességtelen intézkedések vagy műveletek megsemmisítése iránt, valamint az adós által teljesített egyes vagyonátruházások, üzleti tranzakciók és az adós által létesített elsőbbségi okok megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértenék a hitelezők jogait;

d) zárolást alkalmaz, vagyonleltárt készít, és megteszi a vagyon megóvása iránt szükséges intézkedéseket;

e) megszüntet az adós által kötött egyes szerződéseket;

f) ellenőrzi a követeléseket és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;

g) követelések behajtása iránt intézkedik az adós vagyona tekintetében, amely követelések az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyakból vagy átutalt pénzösszegekből erednek, követeléseket hajt be, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet nyújt be és jogvitát kezdeményez, melynek céljából igénybe vehet ügyvédi segítséget;

h) az adós megbízásából kifizetéseket vesz át, és azokat rávezeti az adós vagyonszámlájára;

i) értékesíti az adós egyes vagyontárgyait a vonatkozó jogszabállyal összhangban;

j) egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, mentesít egyes garanciavállalókat, valamint lemond egyes biztosítékokról az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében;

k) értesíti az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről, amelyhez a döntése szükséges; l) ellátja az ügyben eljáró bíró által a határozatában kiszabott egyéb feladatokat.

A hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás során (concordat preventiv) az adós az eljárásban a jogi vagy megállapodás szerinti képviselői útján vesz részt.

A hitelezőkkel való egyezségkötés vagyonfelügyelőjének (administrator concordatar) feladatai a következők:

a) elkészíti a hitelezői jegyzéket, beleértve azokat a hitelezőket, akiknek a követelését megtámadták vagy akiknek a követelése tárgyalásra vár, valamint az egyezséget aláírt hitelezők jegyzékét; amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás keretében a hitelező egyetemlegesen felelős hitelezőkkel szemben rendelkezik követeléssel, e hitelezőt a hitelezői jegyzékbe a követelése névértékével jegyzik be, amely mindaddig fennáll, amíg nem nyújtottak teljes fedezetet;

b) az adóssal együtt előkészíti a javasolt egyezséget és annak összetevőit, vagy az egyezségtervezetet és a helyreállítási tervet;

c) intézkedik az adós és a hitelezők között, vagy a hitelezők egymás között felmerült jogvitáinak békés rendezése iránt;

d) az egyezséget jóváhagyás céljából előterjeszti az ügyben eljáró bíró részére;

e) felügyeli az adós által az egyezségben vállalt kötelezettségek teljesülését;

f) sürgősen tájékoztatja az egyezségben részes hitelezők gyűlését, ha az adós nem, vagy nem megfelelően teljesíti a kötelezettségeit;

g) havi vagy negyedéves jelentéseket készít az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő munkájáról és az adós üzleti tevékenységéről, és e jelentéseket megküldi az egyezségben részes hitelezők gyűlésének; az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő által készített jelentésnek tartalmaznia kell a vagyonfelügyelő azzal kapcsolatos állásfoglalását is, hogy fennállnak-e vagy sem az egyezség idő előtti megszüntetésének okai;

h) összehívja az egyezségben részes hitelezők gyűlését;

i) a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás lezárása iránt kérelemmel fordul a bírósághoz;

j) ellátja a jelen fejezetben hivatkozott és a hitelezőkkel kötött egyezségben meghatározott, vagy az ügyben eljáró bíró által megállapított bármely egyéb feladatot (a 85/2014. sz. törvény 19. cikke).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem érinti a hitelező arra vonatkozó jogát, hogy a saját követelésének beszámítását kezdeményezze az adós vele szemben fennálló követelésével szemben, amennyiben az eljárás megindításának napján teljesülnek a jogszerű beszámítás jogszabályban előírt feltételei. A beszámítást a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló is rögzítheti. A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás megindításából eredő kölcsönös követelésekre is alkalmazandó.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések továbbra is hatályban maradnak. Semmis a szerződésben foglalt bármely olyan záradék, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetére előírja a szerződés megszüntetését, megfoszt a szerződés természetes élettartamából fakadó előnyöktől, vagy idő előtti esedékességet irányoz elő. A folyamatban lévő szerződések hatályban maradására vonatkozó szabály, valamint az a szabály, mely szerint semmis a megszüntetési záradék vagy a kötelezettségek előrehozataláról rendelkező záradék, nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, vagy a valamely minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

Az adós vagyona értékének az eljárás megindításától számított három hónapos jogvesztő határidőn belüli maximalizálása érdekében a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló megszüntethet bármely szerződést, le nem járt bérletet és bármely egyéb hosszútávú szerződést, feltéve, hogy e szerződéseket az abban részes felek, teljes mértékben vagy jelentős részben, még nem teljesítették. A szerződés ilyen módon történő megszüntetése esetén a másik fél kártérítési követelést nyújthat be az adóssal szemben.

Amennyiben az eljárás megindítását követő három hónapon belül a szerződő fél arra irányuló megkereséssel él a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló irányába, hogy szüntesse meg a szerződést, a vagyonfelügyelő vagy felszámoló a kézbesítéstől számított 30 napon belül köteles válaszolni, melynek elmaradása esetén a szerződést megszűntnek kell tekinteni, a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló pedig többé nem kérheti a szerződés teljesítését.

A jogszabályok egyes meghatározott szerződések állapotát szintén szabályozzák, ilyenek például a közüzemi szerződések, a bérleti szerződések, vagy a szabványosított nettósítási megállapodások.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A hitelezőkkel kötött egyezség jóváhagyásáról szóló határozat közlésének napjától a szerződő hitelező által az adóssal szemben benyújtott önálló keresetet, valamint a követelés adóssal szembeni végrehajtásának kérelmezéséhez való jog elévülési határidejét automatikusan felfüggesztik.

Nem kerülnek felfüggesztésre a kamatok, bírságok vagy az egyéb költségek, amelyek a szerződő hitelezők tekintetében merültek fel, kivéve, ha a hitelezők ezzel ellentétes írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot tesznek, amely hozzájárulást feltüntetnek a hitelezőkkel való egyezség tervezetében.

A hitelezőkkel való egyezséget jóváhagyó végzésben az ügyben eljáró bíró az összes kényszerbehajtási eljárást felfüggeszti.

Az egyezségben eljáró vagyonfelügyelő kérésére, feltéve, hogy az adós garanciát nyújtott a hitelezők számára, az ügyben eljáró bíró azon hitelezők tekintetében, akik az egyezségnek nem aláíró felei, a követelésük esedékességének napjától számított legfeljebb 18 hónapos halasztási időszakot állapíthat meg. Az ilyen időszak során a követeléssel kapcsolatban nem merül fel kamat, bírság vagy bármilyen egyéb költség. A követelés esedékessége időpontjának elhalasztására vonatkozó szabály nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, és a minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.

A hitelezőkkel való egyezség az állami költségvetési hitelezőkkel (creditori bugetari) szemben is hatályos, feltéve, hogy teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó hazai és uniós jogi jogszabályi rendelkezések.

A hitelezőkkel kötött jóváhagyott egyezség ideje alatt nem indítható fizetésképtelenségi eljárás az adóssal szemben.

Bármely hitelező, aki az eljárás során az adóssal szemben végrehajtható okirathoz jut hozzá, kérelmezheti az egyezséghez való csatlakozását, vagy a jogszabályokban foglalt bármely egyéb módon behajthatja a követelését.

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben. A jogaikat kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás keretében érvényesíthetik, a követeléseik elfogadásának kérelmezésével. Az eljárás megindításától nyugszik a kereset benyújtására vonatkozó elévülési időt.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtása iránti bármely intézkedés az adós vagyonával szemben.

A felfüggesztés nem érinti az alábbiakat:

a) az adós egy vagy több hitelező által az eljárás megindítása előtt kezdeményezett jogvitával szembeni fellebbezése, valamint az adóssal szembeni büntetőjogi eljárással egyesített polgári per (acţiunile civile din procesele penale);

b) adóstársakkal és/vagy harmadik fél garanciavállalókkal szemben előterjesztett bírósági keresetek;

c) a testnevelésről és sportról szóló módosított és kiegészített 69/2000. sz. A link új ablakot nyit megtörvény (Legea educaţiei fizice şi sportului nr. 69/2000) alapján működő sportszövetségek sportbizottságai előtt folyamatban lévő, a játékosok egyéni munkaszerződésektől vagy polgári jogi megállapodásoktól való egyoldalú elállásával kapcsolatos és az ilyen helyzetekben alkalmazandó sportszankciókkal kapcsolatos peren kívüli eljárások, valamint bármely egyéb, a játékos versenyen való részvételére vonatkozó jogával kapcsolatos jogvita.

d) az eljárás megindításának dátumát követően felmerülő, az adóssal szembeni követelések meglétének és/vagy összegének meghatározására irányuló bírósági keresetek. Az ilyen követelések esetében a megfigyelési és reorganizációs időszak során fizetésre irányuló kérelmet lehet kiállítani és tértivevényes ajánlott levél útján megküldeni. A kérelmet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül elemzi a 106. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban, amelyek megfelelően alkalmazandók, anélkül, hogy ezek a követelések bekerülnének a követelések jegyzékébe.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által elrendelt intézkedésekkel szemben fellebbezés benyújtható.

Megjegyzésre érdemes, hogy a perek ily módon történő felfüggesztése csak az adós vagyonával szembeni követelésekkel kapcsolatos jogvitákra irányadó, és nem vonatkozik a nem vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitákra, amelyek továbbfolytatódnak az eljáró bíróság előtt.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelen adós valamennyi hitelezőjét érintő gyűlést kell tartani.

A hitelezői gyűlést (adunarea creditorilor) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló hívja össze, és azon ő elnököl. A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a jogszabályokban kifejezetten meghatározott esetekben, szükség szerint, összehívja az ismert hitelezőket.

A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben a gyűlés előtt legalább öt nappal közzétett hirdetmény útján hívják össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés napirendjét. A hitelezőket a gyűlésen meghatalmazott is képviselheti egyedi és hiteles meghatalmazás birtokában, illetve állami költségvetési hitelezők és egyéb jogi személyek esetében a szervezeti egység vezetője által aláírt felhatalmazás alapján. Jogszabályban foglalt kifejezett tilalom hiányában a hitelezők levélben is szavazhatnak.

Azon esetek kivételével, ahol jogszabály minősített többséget kíván meg, a hitelezői gyűlés érvényesen tud eljárni, amennyiben az azon részt vevő hitelezők az adós vagyona tekintetében szavazásra jogosító követelések teljes értékének legalább 30%-át kitevő követeléssel rendelkeznek, és a gyűlésen a határozatokat a követelések szavazati joggal rendelkező jelen lévő birtokosainak a követelések értéke szerint számított kifejezett többségi támogató szavazatával fogadják el. A feltételtől függő szavazat ellenszavazatnak minősül. A levélben szavazó hitelezőt szintén jelen lévőnek kell tekinteni.

Az első gyűlés összehívását követően az ügyben eljáró bíró, majd a hitelezők választmányt jelölhetnek ki, amely a hitelezők számától függően három vagy öt hitelezőből áll, akiket a szavazati joggal, elsőbbségi követeléssel, költségvetési követeléssel és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők közül választanak, a követelések értékének sorrendjében. A hitelezői választmány (comitetul creditorilor) megbízása a következőkre szól:

a) áttekinti az adós helyzetét és ajánlásokat bocsát ki a hitelezői gyűlés részére, figyelemmel az adós üzleti tevékenységének folytatására és a javasolt reorganizációs tervekre;

b) tárgyal a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló kijelölésének feltételeiről, akit a hitelezők szeretnék, ha a bíróság kijelölne;

c) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készített jelentéseket figyelembe veszi, áttekinti őket, és adott esetben azzal szemben kifogást terjeszt elő;

d) a hitelezői gyűlésen való bemutatásuk céljából jelentéseket készít a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által hozott intézkedésekről és azok hatásairól, valamint indokolás kíséretében egyéb intézkedéseket javasol;

e) kérelmezheti, hogy fosszák meg az adóst az ügyei irányításának jogától;

f) keresetet nyújt be az adós által hozott és a hitelezőket hátrányosan érintő tisztességtelen intézkedések vagy ügyletek megsemmisítése iránt, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nem nyújtott be ilyen keresetet.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Az adós konkrét helyzetétől függően, valamint attól, hogy megfosztották-e az ügyei irányításának jogától, a fizetésképtelenségi szakértő a következő feladatokkal rendelkezik.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit. Részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban.

Követeléseket hajt be, egyezségeket köt, elkészíti a leltárt és az adós tulajdonát képező vagyontárgyakat értékesít.

Az adós a vagyontárgyait az aktuális üzleti tevékenysége keretein belül és csak abban az esetben használhatja, ha megtartotta az ügyei irányítására vonatkozó jogát; erre a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete és ellenőrzése mellett kerülhet sor.

A felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság által kijelölt felszámoló irányítja az adós üzleti tevékenységét, szerződéseket szüntet meg, követeléseket hajt be, értékesíti a vagyontárgyakat, egyezségeket köt, az adós javára szóló kifizetéseket vesz át stb. A felszámolás során kizárólag a bíróság által kijelölt felszámoló rendelkezhet az adós vagyona felől.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt, valamint csatolnia kell a szükséges bizonyító okiratokat. A bíróság hivatalához a befogadásuk és nyilvántartásba vételük céljából benyújtott valamennyi követelést érvényesnek és pontosnak tekintik, amennyiben a követelést az adós, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy a hitelezők nem támadták meg. A követelések jegyzékében feltüntetett követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás keretében, a jogszabályokban előírt felosztási sorrendben fizetik ki.

Az eljárás megindítását követően, a megfigyelési időszak vagy a bírósági reorganizációs eljárás során felmerült követeléseket az azokat alátámasztó dokumentumok szerint fizetik ki, és azokat nem kell belevenni a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Ez a szabály a felszámolási eljárás megindítását követően felmerült követelésekre is alkalmazandó.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Valamennyi hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon – az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtania a követelései befogadása iránt. A kérelemnek tartalmaznia kell: a hitelező nevét, a lakcímét vagy székhelyét, az esedékes összeget, a követelés jogalapját, és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely lehetséges jogalapot. A követelést alátámasztó dokumentumokat és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely jogalapot legkésőbb magának a kérelemnek a benyújtására előírt határidőn belül kell a kérelemhez csatolni.

A követelés befogadása iránti kérelmet akkor is be kell nyújtani, ha a követelést nem támasztja alá végrehajtható jogcím. Az eljárás megindításakor még nem esedékes követeléseket, illetve a feltételtől függő követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba történő felvétel érdekében fogadják be.

Amennyiben a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljárással egyesített polgári perben terjeszt elő követelés befogadása iránti kérelmet, a követelést a nyilvántartásba vételt követően a sérelmet szenvedett fél javára hozott jogerős határozatig felfüggesztik.

Az elsőbbségi bánásmódra jogosult követeléseket a garancia piaci értékéig terjedően tüntetik fel a véglegesen jegyzékben, amely piaci értéket a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által elrendelt és értékbecslő (evaluator) által elvégzett értékbecslés révén határoznak meg.

Valamennyi követelést ellenőrzési eljárásnak vetnek alá, kivéve a végrehajtható határozatban, illetve a végrehajtható választottbírósági határozatban megerősített követeléseket; az eljárás szintén nem vonatkozik a végrehajtható jogcímből eredő állami költségvetési követelésre, amelyet a különös jogszabályokban előírt határidőn belül nem vitattak.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló előzetes jegyzéket készít a követelésekről, amelyet bármely érdekelt fél, adós vagy hitelező megtámadhat az ügyben eljáró bíró előtt. Azt az esetet leszámítva, amelyben az eljárás megindítását az idézési szabályok és az eljárási cselekményekről való értesítésekre vonatkozó szabályok megsértésével közölték, az eljárás megindítását megelőzően felmerült követelés birtokosa, aki a követelés befogadása iránti kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül (amely határidő szerepel az értesítésben és az eljárás megindítását követő 45 napnál nem lehet hosszabb), elveszíti az arra vonatkozó jogát, hogy a hitelezők jegyzékében feltüntessék, és nem kerül olyan hitelezői pozícióba, amely alapján jogosult lenne a szóban forgó követelés tekintetében részt venni az eljárásban. E hitelező nem lesz jogosult arra, hogy az eljárás lezárását követően a követelését az adóssal, vagy a jogi személy adós bármely korlátlan felelősséggel rendelkező tagjával vagy üzletrészesével szemben érvényesítse, kivéve, ha az adóst csődbűntett (bancrută simplă) vagy csalárd csőd (bancrută frauduloasă) miatt elítélték, vagy tisztességtelen kifizetések, illetve átutalások miatt felelősségre vonták. A jogosultság elvesztését a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló állapítja meg, aki a hitelezőt nem jegyzi be a hitelezők jegyzékébe.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Az adós vagyonába tartozó és a hitelező javára elsőbbséget biztosító biztosítékkal ellátott vagyontárgyak és jogok értékesítése révén szerzett pénzeszközök felosztását a következő sorrendben végzik el:

  1. díjak, illetékek és az érintett vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve a szóban forgó vagyontárgyak megóvásához és kezeléséhez szükséges költségeket, a hitelező által a kényszerbehajtási eljárás során elszenvedett költségeket, közüzemi szolgáltatóknak az eljárás megindítását követően felmerülő követeléseit, és az összes hitelező közös érdekében alkalmazott személyeknek a felosztás időpontjában fizetendő díjazást, amelyet pro rata alapon, az adós összes vagyonának értékével arányosan viselnek;
  2. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás során felmerülő követelései; e követelések magukban foglalják a tőkeösszeget, a kamatot és adott esetben az egyéb járulékos összegeket;
  3. az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezők követelései, ideértve a tőkeösszeget, a kamatot és bármely növekményt vagy bírságot.

A különbözet, amennyiben – esettől függően – a hivatkozott vagyontárgyak értékesítéséből származó összeg nem elegendő az érintett követelések maradéktalan kifizetéséhez, illetve a hitelező biztosíték nélküli követeléssel vagy állami költségvetési követeléssel rendelkezik, amely különbözetet a többi követeléssel együtt besorolnak a megfelelő kategóriába. Amennyiben az előzőekben hivatkozott összegek kifizetését követően többlet áll rendelkezésre, ezt a bíróság által kijelölt felszámoló az adós vagyonszámláján elhelyezi. A követeléseket a felszámolás során az alábbi sorrendben fizetik ki:

1. díjak, illetékek és a jogszabály azonos címe alatti eljárással összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, beleértve az adós vagyontárgyainak megóvásához és kezeléséhez, az üzleti tevékenység folytatásához, és az eljárás érdekében alkalmazott személyek díjazásának kifizetéséhez szükséges költségeket;

2. az eljárás során nyújtott finanszírozásból eredő követelések;

3. munkaviszonyból származó követelések;

4. az adós üzleti tevékenységének az eljárás megindítását követő folytatásából eredő követelések, a társszerződőknek és jóhiszemű harmadik fél jogszerzőknek vagy közvetítőknek köszönhető követelések, akik a vagyontárgyaikat vagy annak értékét visszajuttatják az adós vagyonába;

5. költségvetési követelések;

6. az adós által harmadik személynek tartási kötelezettség, kiskorú gyermek után járó gyermektartás vagy megélhetési támogatásként teljesített rendszeres kifizetések alapján fizetendő összegekre vonatkozó követelések;

7. az ügyben eljáró bíró által az adós és családja támogatására megállapított összegekre vonatkozó követelések, amennyiben az adós természetes személy;

8. bankkölcsönből eredő követelések a kölcsönnel összefüggő kiadásokkal és kamatokkal együtt, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból vagy egyéb munkák teljesítéséből eredő követelések, bérleti díjból eredő követelések, lízinggel kapcsolatos követelések, ideértve a kötvényeket;

9. egyéb nem biztosított követelések;

10. alárendelt követelések, az alábbi rangsor szerint:

a) harmadik felek vagyontárgyaiból eredő követelések, akik rosszhiszeműen szereztek árut az adóstól, rosszhiszeműen eljárt közvetítők követelései a megsemmisítési kereset befogadását követően, valamint a jogi személy adósnak a jegyzett tőke vagy a közgyűlésen a szavazatok legalább 10%-ával rendelkező tag vagy részvényes, illetve adott esetben gazdasági egyesülés (grupul de interes economic) tagja által nyújtott kölcsön;

b) ingyenes cselekedetekből eredő követelések.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Amennyiben a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás sikerrel zárul a szerződésben meghatározott határidőn belül, az ügyben eljáró bíró határozatot hoz, amelyben rögzíti az egyezségben kitűzött célok elérését. Ekkor véglegessé válnak a követeléseknek a hitelezőkkel kötött egyezségben megállapított változásai (a 85/2014. sz. törvény 36. cikke).

Az üzleti tevékenység folytatásával járó vagy tervezett felszámolás (lichidare pe bază de plan) céljából történő reorganizációs eljárás a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által készített jelentés alapján meghozott határozattal zárul, amely jelentés megállapítja, hogy a jóváhagyott tervben vállalt valamennyi fizetési kötelezettség teljesült, és valamennyi jelenleg esedékes követelést kifizettek. Amennyiben a reorganizáció céljából indított eljárás ekkor felszámolási eljárássá alakul, az eljárást a felszámolási eljárásra irányadó szabályok szerint zárják le. A reorganizációs terv jóváhagyásának napjától a bíróság felügyelete mellett és a reorganizáció idejére az adósnak elengedik a terv jóváhagyása előtt fennálló kötelezettségei értéke és a tervben megjelölt érték közötti különbözetet.

A felszámolási eljárást akkor fejezik be, amikor az ügyben eljáró bíró jóváhagyta a zárójelentést, az adós vagyonába tartozó összes pénzeszközt és vagyontárgyat felosztották és a nem követelt pénzeszközöket a bankban letétbe helyezték. Az eljárás lezárását követően elrendelik az adós törlését azokból a nyilvántartásokból, amelyekbe bejegyezték.

Az eljárás lezárására tekintettel az ügyben eljáró bírót, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, valamint az őket segítő összes személyt felmentik az eljárással, az adóssal, az adós vagyonával, a hitelezőkkel, az elsőbbségi joggal rendelkezőkkel, a részvényesekkel vagy tagokkal összefüggő feladataik vagy kötelezettségeik alól.

A felszámolási eljárás lezárására tekintettel a (gazdasági tevékenységet folytató) természetes személy adóst mentesítik a felszámolást megelőző kötelezettségei alól, kivéve, ha csalárd csőd vagy tisztességtelen kifizetések, illetve ügyletek teljesítése miatt elítélték; ilyen esetekben a kötelezettségei alól csak annyiban mentesítik, amilyen mértékben azok az eljárás során teljesültek.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően, függetlenül annak típusától, a hitelezők nem léphetnek fel az adóssal szemben olyan követelések tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt merültek fel.

A hitelezők továbbra is eljárhatnak a követelések teljes értéke tekintetében a társszerződőkkel és az adós garanciavállalóival szemben.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A jogilag megalapozott eljárásból fakadó valamennyi költséget, ideértve az értesítésekkel, meghívókkal és az eljárás iratainak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által történő közlésével kapcsolatos költségeket, az adós vagyonából fedezik (a 85/2014. sz. törvény 39. cikke). Amennyiben az adós pénzügyi forrásai nem elegendőek, a felszámolási alapból (fondul de lichidare) kezdeményeznek lehívást.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben a hitelezők jogainak megsértésével végzett tisztességtelen cselekmények és ügyletek megsemmisítése iránti keresetet nyújthat be.

Az adós által végzett alábbi cselekmények és ügyletek megsemmisíthetők az átruházott vagyontárgyak vagy az egyéb juttatások értékének visszajuttatása érdekében:

a) ellenszolgáltatás nélküli átruházás az eljárás megindítását megelőző két évben; a humanitárius célból nyújtott támogatás kivételt képez;

b) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban végzett olyan ügyletek, amelyben amit az adós nyújt nyilvánvalóan nagyobb annál, mint amit cserébe kap;

c) az eljárás megindítását megelőző két évben minden fél részéről annak szándékával hozott intézkedések, hogy egyes vagyontárgyak tekintetében megakadályozzák a hitelezői érdekérvényesítést vagy bármely egyéb módon a hitelezőknek hátrányt okozzanak;

d) a hitelező részére az eljárás megindítását megelőző hat hónapban valamely korábbi tartozás kielégítése iránt vagy annak érdekében végzett tulajdonjog-átruházás, amennyiben az összeg, amelyhez a hitelező hozzá tudna jutni az adós felszámolása esetén, elmarad a tulajdonjog-átruházás értékétől;

e) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban elsőbbségi jog alapítása valamely nem biztosított követelés tekintetében;

f) tartozások előzetes kifizetése az eljárás megindítását megelőző hat hónapban, amennyiben az esedékességüknek az eljárás megindítását követő napra kellett volna esnie;

g) kötelezettségek átruházása vagy kötelezettségvállalás az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben, annak szándékával, hogy elfedje vagy késleltesse a fizetésképtelen állapotot vagy csalást kövessen el a hitelezővel szemben.

Az alábbi intézkedések vagy ügyletek szintén megsemmisíthetők, a juttatások pedig visszaszerezhetők, amennyiben azokra az eljárás megindítását megelőző két évben az adóssal jogviszonyban álló személyekkel került sor:

a) amelyet korlátolt felelősségű taggal (asociat comanditat) vagy a társaság tőkéjének vagy a tagok közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező taggal kötöttek, amennyiben az adós betéti társaság (societate în comandită), vagy személyegyesítő társaság (societate în nume colectiv) formájában működő vagy korlátolt felelősségű (societate cu răspundere limitată) agrárszövetkezet (societate agricolă);

b) amelyet taggal vagy igazgatóval kötöttek, amennyiben az adós gazdasági egyesülés;

c) amelyet az adós társaságban a részvények vagy a részvényesek közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező részvényessel kötöttek, amennyiben az adós részvénytársaság (societate pe acţiuni);

d) amelyet az adós felügyeleti szerveinek igazgatójával, ügyvezetőjével vagy tagjával kötöttek, amennyiben az adós szövetkezeti vállalat, részvénytársaság vagy agrárszövetkezet;

e) amelyet az adós vagy annak üzleti tevékenysége felett irányítási joggal rendelkező természetes vagy jogi személlyel kötöttek;

f) amelyet társtulajdonossal vagy közös vagyontárgyon közös tulajdonnal rendelkező féllel kötöttek;

g) amelyet az a)–f) pontban felsorolt természetes személyek házastársával, vérségi vagy házassággal szerzett rokonával kötöttek a negyedik fokig bezárólag.

A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által a hitelezők hátrányára hozott tisztességtelen intézkedés megsemmisítése iránti keresetet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készítendő első jelentés elkészítése határidejének lejártától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az eljárás megindításától számított 16 hónapon belül nyújthatja be. A kereset elfogadása esetén az abban részes felek visszanyerik korábbi pozíciójukat, és az átruházás napján fennálló kötelezettségeket újból nyilvántartásba veszik.

A hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba felvett követelések értékének több mint 50%-ával rendelkező hitelező az ügyben eljáró bíró előtt benyújthatja ezt a keresetet, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló ezt elmulasztja.

Nem nyújtható be megsemmisítés iránti kereset a dologi jog hatálya alá tartozó létesítő okirattal (act de constituire) vagy a dologi jog hatálya alá tartozó tulajdonjog-átruházással szemben, amennyiben arra az adós részéről a mindennapi szokásos üzleti tevékenysége keretében került sor. A létesítő okirattal vagy tulajdonjog-átruházással szemben előterjesztett megsemmisítés iránti keresetet automatikusan bejegyzik a megfelelő köznyilvántartásba.

A fentiekben említett intézkedések, ügyletek és műveletek tekintetében a hitelezőket hátrányosan érintő csalárd szándékra vonatkozó vélelem megdönthető vélelem.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós által az eljárás megindítása után hozott és teljesített valamennyi intézkedés, ügylet és kifizetés automatikusan semmis, kivéve az aktuális üzleti tevékenység végzéséhez szükséges lépéseket, az ügyben eljáró bíró által engedélyezett lépéseket és a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által jóváhagyott lépéseket.

Utolsó frissítés: 17/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Szlovénia

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A fizetésképtelenségi eljárásokat és a megelőző szerkezetátalakításra irányuló eljárásokat A link új ablakot nyit mega pénzügyi műveletekről, fizetésképtelenségi eljárásokról és kényszertörlési eljárásokról szóló törvény (Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju) (a továbbiakban: ZFPPIPP) szabályozza.

I. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK

1. Pénzügyi átszervezésre irányuló eljárások – reorganizáció

Kényszeregyezségi eljárás indítható a következő személyekkel szemben:

– társaságként vagy szövetkezetként létrehozott jogi személy, kivéve, ha jogszabály az adott társaság vagy szövetkezet vonatkozásában az általa végzett tevékenységre tekintettel eltérően rendelkezik;

– egyéni vállalkozó vagy

– bármely más jogi személy, ha jogszabály így rendelkezik.

A kényszeregyezségi eljárások területén külön szabályok vonatkoznak a kis-, közép- és nagyvállalkozásokra. Ezen eljárások lehetőséget kínálnak az adós kötelezettségeinek (például a hitelezők biztosított követeléseinek) pénzügyi átszervezését szolgáló eszközök széles skálájának alkalmazására.

Egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás kizárólag a társasági törvény (Zakon o gospodarskih družbah) szabályai alapján mikrovállalkozásnak minősülő társaság, illetve a mikro- vagy kisvállalkozások feltételeinek megfelelő egyéni vállalkozó esetén alkalmazható.

2. Csődeljárás

Csődeljárás bármely jogi személlyel szemben indítható, kivéve, ha valamely konkrét jogi formájú vagy típusú jogi személyekre vagy egy konkrét jogi személyre irányadó jogszabály ettől eltérően rendelkezik. A szociális vállalkozásokkal szembeni csődeljárás megindításához a szlovén kormány hozzájárulása szükséges.

Magáncsőd alá vonható az alábbi személyek vagyona:

– egyéni vállalkozó;

– magánszemély (orvos, közjegyző, ügyvéd, mezőgazdasági termelő vagy más természetes személy, aki nem egyéni vállalkozó, és meghatározott tevékenységet végez hivatásosan) vagy

– fogyasztó.

Hagyatéki csődeljárás az eladósodott örökhagyó – egy elhalálozott természetes személy – vagyonára indítható.

II. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁSOK

Megelőző szerkezetátalakítási eljárások

Megelőző szerkezetátalakítási eljárások olyan tőkeegyesítő társaságok ellen indíthatók, amelyek a társasági törvény szabályai alapján kis-, közép- vagy nagyvállalkozásoknak minősülnek.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Fizetésképtelenség

A fizetésképtelenségi eljárások megindításának alapvető feltétele a fizetésképtelenség. Fizetésképtelenségnek nevezzük azt a helyzetet, amelyben

– az adós hosszabb ideje fizetésképtelen, mert nem volt képes teljesíteni az adott időszakban esedékes összes kötelezettségét; vagy

– az adós tartósan fizetésképtelenné vált, mert kötelezettségeinek összege nagyobb, mint vagyonának értéke (túlzott eladósodás), vagy mert az adós tőkeegyesítő társaság tárgyévben előrehozott veszteségekkel kiegészített vesztesége meghaladja az alaptőke felét, és a veszteségeket nem lehet az előrehozott nyereségekkel vagy a tartalékokból fedezni.

Fizetésképtelenségi elő- és főeljárás

A fizetésképtelenségi eljárások fizetésképtelenségi elő- és főeljárásból állnak. A fizetésképtelenségi előeljárás az eljárás megindítása iránti kérelemmel indul (fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem). A fizetésképtelenségi előeljárás során a bíróság az eljárás megindításának feltételeiről dönt. A főeljárás határozattal indul, amelyben a bíróság a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról dönt (a fizetésképtelenségi eljárás megindítása).

A fizetésképtelenségi elő- és főeljárásban részt vevő felek

Az előeljárásban az eljárás kérelmezője, amennyiben nem ő a kérelmező, az adós, akivel szemben az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, és a hitelező, aki valószínűsíti, hogy követelése áll fenn az adóssal szemben, akivel szemben az eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, ha bejelenti az előeljárásban való részvételre irányuló szándékát, végezhetnek eljárási cselekményeket.

A fizetésképtelenségi főeljárásban bármely hitelező, aki követelést érvényesít az eljárásban a fizetésképtelen adóssal szemben, és a fizetésképtelen adós (a kényszeregyezségi eljárásban, az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásban és magáncsőd esetén) végezhet eljárási cselekményeket.

Az eljárás megindítása és az arról való értesítés

Azon a napon, amikor a bíróság az eljárást megindító határozatát meghozza, a határozatot a bírósági dokumentumok, a résztvevők által szolgáltatott dokumentumok és a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó egyéb információk számára fenntartott weboldalon közzéteszi. A bíróság az eljárás megindításáról a hitelezőket értesítésben tájékoztatja, mely értesítést ugyanazon a napon és ugyanabban az időpontban kell közzétenni, amikor az eljárást megindító határozat közzététele megtörténik. Ebben a határozatban az eljárásra vonatkozó alapvető információkat közli. Az eljárás megindításának joghatásai a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételének napján állnak be.

Az eljárás kérelmezője

A kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet csak a fizetésképtelen adós vagy adós társaság személyesen felelős tagja nyújthatja be. A kis-, közép- és nagyvállalkozás elleni kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet az együtt az összes pénzügyi követelés legalább 20%-ával rendelkező hitelezők is benyújthatják. Ezek lehetnek például bankok, amelyek jól informált gazdálkodó egységnek minősülnek, és rendelkezésükre áll a megfelelő információ, infrastruktúra és személyzet, hogy a fizetésképtelen adós pénzügyi átszervezésének tervét elkészítsék.

A kényszeregyezségi eljárásokat annak érdekében folytatják le, hogy a fizetésképtelen adós rövid és hosszú távon pénzügyi átszervezési intézkedések végrehajtásával újból fizetőképessé váljon. Annak érdekében, hogy az adós a szokásos módon folytathassa üzleti tevékenységét (és a mindennapi üzleti tevékenységhez szükséges likviditása biztosított legyen), a kényszeregyezségi eljárással járó bizonytalanság ideje alatt az adós vagyonának kényszerelidegenítése nem megengedett. Ezen „előny” ellensúlyozásaként és annak megelőzése érdekében, hogy az adós visszaéljen azzal, az üzleti tevékenység az eljárás alatt a rendes üzleti tevékenységre korlátozódik.

Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet csak a fizetésképtelen adós nyújthatja be. Ebben az eljárásban csak a nem biztosított rendes követelések átszervezésére kerül sor. Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárás nincs hatással az elsőbbségi vagy biztosított követelésekre, illetve az adókra és járulékokra vonatkozó követelésekre.

Csődeljárás megindítása iránti kérelmet az adós, az adós felelős tagja, a hitelező vagy a Szlovén Köztársaság állami garancia, tartásdíj és szociális alapja (Javni jamstveni, preživninski in invalidski sklad Republike Slovenije) nyújthatnak be. A hitelezőnek valószínűsítenie kell, hogy az adóssal szemben fennálló követelése valós, és hogy az adós a követelés kifizetésével több mint két hónapos elmaradásban van. A Szlovén Köztársaság állami garancia, tartásdíj és szociális alapjának valószínűsítenie kell, hogy a munkavállalóknak követelésük áll fenn a csődeljárás adósával szemben, és hogy az adós e követelések kifizetésével több mint két hónapos elmaradásban van.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárás célja, hogy az az adós, aki egy éven belül valószínűsíthetően fizetésképtelenné válna, a pénzügyi átszervezésre vonatkozó megegyezés alapján bizonyos intézkedéseket tegyen pénzügyi kötelezettségeinek átszervezése és a lehetséges fizetésképtelenség kiváltó okainak megszüntetése érdekében. Megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet csak az adós nyújthat be. A megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelembe az adóssal szembeni összes pénzügyi követelés legalább 30%-ával rendelkező hitelezőknek bele kell egyezniük. Az adós köteles a kérelméhez a hitelezők eljárás megindításához hozzájáruló nyilatkozatának közjegyző által hitelesített másolatát csatolni.

A fizetésképtelenségi eljárás közzétételére szolgáló weboldalak

Minden fizetésképtelenségi eljárásban közzé kell tenni az alábbiakat a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos közzétételekre szolgáló weboldalakon:

  • az egyéni kényszeregyezségi eljárásra, a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra, az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásra, a megelőző szerkezetátalakításra és a hagyatéki csődeljárására vonatkozó információk;
  • az eljárás során hozott bírósági határozatok (a törvényben meghatározott esetek kivételével);
  • az eljárások megindításáról, a meghallgatások időpontjáról és egyéb információkról szóló értesítések, valamint szavazásra való felhívások, amelyeket jogszabályban meghatározott módon a bíróság bocsát ki;
  • a meghallgatások és a hitelezői választmány üléseinek jegyzőkönyve;
  • a vagyonfelügyelők és fizetésképtelen adósok jelentései a kényszeregyezségi eljárásokban;
  • az igazolt követelések jegyzéke;
  • az eljárásban részt vevő felek nyilatkozatai és más bírósági dokumentumok, amelyeket a ZFPPIPP szerint közzé kell tenni; valamint
  • a csődeljárás során a nyilvános árverésekre és a csődvagyon értékesítésére irányuló ajánlattételi felhívások.

A fizetésképtelenségi eljárás közzétételére szolgáló weboldalakat a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve, a továbbiakban: AJPES) működteti. Megdönthetetlen törvényi vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő felek és minden más személy a bírósági határozatokról, az eljárás más feleinek kérelmeiről és más jogi aktusokról az azok közzétételét követő nyolcadik napig tudomást szerez. Ennek érdekében ezek a weboldalak A link új ablakot nyit megnyilvánosak és ingyenesek.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Kényszeregyezségi eljárás

A kényszeregyezségi eljárás megindítását követően az adós köteles a vagyonát megőrizni. Vagyonának csak azt a részét idegenítheti el, amely nem szükséges az üzleti tevékenységéhez, ha az elidegenítés a pénzügyi átszervezési tervben a pénzügyi átszervezés eszközeként szerepel. A kényszeregyezségi eljárás megindítása után az adós csak a bíróság hozzájárulásával vehet fel kölcsönt, és a kölcsönök maximális összege a rendes üzleti tevékenység finanszírozásához és a kényszeregyezségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges likvid eszközök teljes értéke.

Azokat a követeléseket, amelyek az adós mindennapi üzleti tevékenységének finanszírozásával kapcsolatban merülnek fel a kényszeregyezségi eljárásban és a megelőző szerkezetátalakítási eljárásban, az esetlegesen ezt követő csődeljárásban a csődvagyon felosztásakor az elsőbbségi igényeket (mégpedig az eljárás költségeit) megelőzően fizetik ki.

Csődeljárás

A jogi személy adós csődvagyonába beletartozik a csődben lévő adós eljárás megindításakor fennálló vagyona, a csődvagyon értékesítésével és kezelésével, valamint az adós jogcselekményeinek vitatásával szerzett minden vagyon, és ha az adós a ZFPPIPP-nek megfelelően a csődeljárás megindulása után is folytatja üzleti tevékenységét, az üzleti tevékenység folytatásával szerzett vagyon. A csődvagyonba tartozik emellett az a vagyon is, amelyet a csődben lévő adós személyesen felelős tagjai ellen indított eljárások során szereznek, az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével.

A magáncsődben lévő adós csődvagyonába tartozik minden olyan vagyon, amelyet a csődben lévő adós az igazolási időszakban, a kötelezettségek alóli mentesülésig vagy a csődeljárás lezárásáig szerez. Magáncsőd esetében az alábbiak nem tartoznak a csődvagyonba:

– tárgyak (személyes használati tárgyak [ruházat, cipők stb.], háztartási eszközök [bútorok, hűtőszekrény, tűzhely, mosógép stb.], amelyek az adós és az adós háztartásának tagjai számára az alapvető szükségleteik kielégítéséhez kellenek, az adós munkájának végzéséhez szükséges tárgyak, díjak és elismerések, jegygyűrű, személyes levelek, kézzel írott dokumentumok és egyéb személyes tárgyak [képek és fényképek a családtagokról stb.]); valamint

– követelések (tartásra vonatkozó követelések, rokkantsági biztosítás alapján testi sérülésért kapott kártérítésre vonatkozó követelések, szociális pénzügyi támogatásra vonatkozó követelések stb.).

Ezenfelül magáncsőd esetében a csődvagyonba nem tartozik bele az adós minimális szociális jövedelemig terjedő jövedelme (az adós megtartja legalább a minimálbér 76%-át, és amennyiben az adós a családtagját vagy más személyt jogszabály alapján tartja el, az ezen tartásra fenntartott összeget).

Magáncsőd esetében az adós számára olyan mértékű minimális szociális jövedelmet biztosítanak, mint az egyedi végrehajtás során.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A bíróság hatásköre és feladatai

A fizetésképtelenségi eljárásokban való eljárás a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A fizetésképtelenségi eljárásban egyesbíró jár el. A fizetésképtelenségi eljárásokban való fellebbezések tekintetében a ljubljanai felsőbíróságnak (Višje sodišče v Ljubljani) van területi illetékessége.

A vagyonfelügyelő kijelölése és hatásköre

A vagyonfelügyelő jogszabályban előírt módon hatáskört gyakorol és feladatokat teljesít a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők érdekének védelmében. Vagyonfelügyelőt a kényszeregyezségi és a csődeljárásban jelölnek ki. A vagyonfelügyelőt a bíróság a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatában jelöli ki. A kis-, közép- és nagyvállalkozások elleni kényszeregyezségi eljárásban a bíróság az eljárás megindítása iránti kérelem kézhezvételét követő napon, külön határozatban jelöli ki a vagyonfelügyelőt.

A kényszeregyezségi eljárásban a vagyonfelügyelő felügyeli az adós üzleti tevékenységét. Ennek érdekében a fizetésképtelen adós köteles a felügyelethez szükséges minden információt megadni és hagyni üzleti könyveinek és dokumentációinak vizsgálatát. Ezekben az eljárásokban az adós jogképessége korlátozott. Az eljárás megindítását követően az adós kizárólag a rendes (folyó) üzleti tevékenységébe tartozó és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat végezhet. Az eljárás megindítása után az adós kizárólag a rendes üzleti tevékenységéhez szükséges mértékig rendelkezhet a vagyonával, nem vehet fel kölcsönt vagy hitelt, nem adhat garanciát és biztosítékokat, valamint nem köthet olyan szerződést vagy tehet olyan nyilatkozatot, amely a hitelezőkkel való eltérő bánásmódhoz vezetne, vagy akadályozná a pénzügyi átszervezés végrehajtását. A kényszeregyezségi eljárás megindítását követően az adós – a rendes szerződéseken kívül és a bíróság hozzájárulásának függvényében – azt a vagyonát idegenítheti el, amely az üzleti tevékenységéhez nem szükséges, amennyiben az elidegenítés a pénzügyi átszervezési tervben a pénzügyi rendezés eszközeként szerepel. Az adós által felvett kölcsönök vagy hitelek maximális összege a rendes üzleti tevékenység finanszírozásához és a kényszeregyezségi eljárás költségeinek fedezéséhez szükséges likvid eszközök teljes értéke. A bíróság a vagyonfelügyelő vagy a hitelezői választmány véleménye alapján dönt hozzájárulásának megadásáról.

A jogi személlyel szembeni csődeljárás megindulását követően az adós képviselőinek, a meghatalmazottaknak és az adós képviseletére jogosult más személyeknek a hatáskörei, valamint az ügyvezető szervnek az adós üzleti tevékenységének irányítására vonatkozó hatáskörei megszűnnek. A vagyonfelügyelő – az eljárásban szükséges tevékenységekre tekintettel – jogosulttá válik a fizetésképtelen adós üzleti tevékenységének irányítására a csődeljárás során, és jogosult az adóst képviselni:

  • a követelések igazolásával, valamint elválasztási és kizárási jogokkal kapcsolatos eljárási és egyéb jogcselekmények tekintetében;
  • a fizetésképtelen adós jogcselekményeinek megtámadására irányuló eljárási és egyéb jogcselekmények tekintetében;
  • a csődvagyon értékesítéséhez szükséges szerződések és más aktusok megkötésekor;
  • jogról való lemondás és a fizetésképtelen adós által a csődeljárás megindulásának jogkövetkezményeként szerzett más jogok gyakorlásában; valamint
  • más jogügyletek során, amelyeket a fizetésképtelen adós jogszabály szerint megtehet.

A magáncsődeljárás megindulását követően a csődben lévő adós jogképessége az alábbiak szerint korlátozott:

1. nem köthet szerződést, és nem végezhet más jogügyletet vagy -cselekményt a csődvagyonba tartozó vagyon tekintetében; valamint

2. a bíróság hozzájárulása nélkül:

  • nem vehet fel kölcsönt vagy hitelt, és nem nyújthat biztosítékot;
  • nem nyithat bankszámlát vagy más készpénzszámlát; vagy
  • nem mondhat le örökségről vagy más tulajdonjogokról.

A csődben lévő adós e rendelkezésekbe ütköző jogügylete vagy más jogcselekménye nem vált ki joghatást, kivéve, ha a másik szerződő fél az adós csődvagyonba tartozó vagyonáról rendelkező jogügylet megkötésekor vagy jogcselekmény elvégzésekor nem tudott és nem is tudhatott az adós ellen megindított magáncsődeljárásról. Főszabály szerint amennyiben a szerződést vagy más jogügyletet a csődeljárás megindításáról szóló értesítésnek a fizetésképtelenségi eljárások közzétételére szolgáló nyilvános weboldalakon történő megjelenését követő nyolcadik nap után kötötték meg, az a megdönthető vélelem áll fenn, hogy a másik szerződő fél tudott az adós ellen megindított magáncsődeljárásról.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárásokban nem vesz részt vagyonfelügyelő. Az adós jogképessége ezekben az eljárásokban nem korlátozott. Nem jár el továbbá vagyonfelügyelő az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásokban sem.

A vagyonfelügyelő működési engedélye

Vagyonfelügyelőként csak a jogi ügyekért felelős minisztertől kapott, a fizetésképtelenségi és felszámolási eljárásokban a vagyonfelügyelői feladatok ellátására feljogosító érvényes működési engedéllyel rendelkező személy járhat el.

A jogi ügyekért felelős miniszter a vagyonfelügyelői működési engedélyt az alábbi feltételeknek megfelelő személynek adja meg:

  • a Szlovén Köztársaság, uniós tagállam, EGT tagállam vagy OECD tagállam állampolgára, és szlovén gyakorlati ismeretekkel rendelkezik;
  • jogképes és jó egészségi állapotban van;
  • legalább alapképzésű diplomával vagy hasonló, külföldön szerzett, honosított, a diplomák értékeléséről és elismeréséről szóló jogszabálynak megfelelően elismert vagy értékelt diplomával vagy a könyvvizsgáló vagy bejegyzett könyvvizsgáló feladatainak ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik;
  • a szakmai végzettségének megfelelő legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik;
  • évente legalább 500 000 euró összegig terjedő felelősségbiztosítással rendelkezik;
  • letetette a vagyonfelügyelőként történő eljáráshoz szükséges szakmai vizsgát;
  • a vagyonfelügyelőként történő eljáráshoz szükséges közbizalomnak örvend;
  • a jogi ügyekért felelős miniszter előtt nyilatkozatot tett arról, hogy a vagyonfelügyelő feladatait lelkiismeretesen és felelősségteljesen fogja ellátni, és minden fizetésképtelenségi eljárásban, amelyben vagyonfelügyelőként jelölik ki, az eljárásnak a hitelezők számára legkedvezőbb fizetési feltételekkel járó gyors befejezéséért fog dolgozni.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Követelések beszámítása a kényszeregyezségi eljárás megindításakor

Amennyiben a kényszeregyezségi eljárás megindításakor a hitelezőnek követelése áll fenn a fizetésképtelen adóssal szemben, a fizetésképtelen adósnak pedig ellenkövetelése a hitelezővel szemben, a követeléseket a kényszeregyezségi eljárás megindításakor beszámítják. Ez a szabály vonatkozik a nem pénzbeli követelésekre és a kényszeregyezségi eljárás megindításakor még nem esedékes követelésekre is. A kényszeregyezségi eljárás megindításának nincs hatása a biztosított és az elsőbbségi követelésekre, valamint a kizárási jogra. A kis-, közép- és nagyvállalkozásokkal szemben indított fizetésképtelenségi eljárásokban a biztosított követelések pénzügyi átszervezésére is lehetőség van.

Követelések beszámítása a csődeljárás megindításakor

Amennyiben a csődeljárás megindításakor a hitelezőnek követelése áll fenn a csődben lévő adóssal szemben, a csődben lévő adósnak pedig ellenkövetelése a hitelezővel szemben, a követeléseket a csődeljárás megindításakor beszámítják. Ez a szabály vonatkozik a nem pénzbeli követelésekre és a csődeljárás megindításakor még nem esedékes követelésekre is. A hitelező a csődeljárás során nem kell, hogy a csődben lévő adóssal szembeni követelését bejelentse, de a vagyonfelügyelőt a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított három hónapon belül értesítenie kell a beszámításról. Amennyiben a hitelező nem értesíti a vagyonfelügyelőt a beszámításról, a hitelező a mulasztásával a csődben lévő adósnak okozott költségekért és egyéb károkért felelősséggel tartozik. Amennyiben a hitelező csődben lévő adóssal szembeni követelése feltételhez kötött, lehetőség van beszámításra, ha azt a hitelező kéri és a bíróság jóváhagyja.

Azt a követelést, amely a csődhitelezővel szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, vagy amelyet az új hitelező a csődeljárás megindítása előtt az előző hitelezőtől átruházás útján megszerzett, nem lehet a csődben lévő adós új hitelező felé fennálló ellenkövetelésével szemben beszámítani, amennyiben e követelés a csődeljárás megindítása előtt keletkezett.

Azt a követelést, amely a csődhitelezővel szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, nem lehet a csődben lévő adós e hitelező felé fennálló ellenkövetelésével szemben beszámítani, amennyiben e követelés a csődeljárás megindítását követően keletkezett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A jogügyletek vagy más jogcselekmények adós javára történő teljesítésére irányuló meghagyások érvényüket vesztik, ha az adós azokat a csődeljárás megindítása előtt adta ki. A csődeljárás megindítását követően a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtásról vagy kötelező behajtásról szóló határozat alapján nem teljesíthet kifizetést a fizetésképtelen adós pénzügyi eszközeinek terhére. A csődben lévő adós csődeljárás megindítása előtt tett ajánlatai érvényüket vesztik, kivéve, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot még a csődeljárás megindítása előtt elfogadta.

A vagyonfelügyelő az általános szabályoktól és a szerződésben szereplő rendelkezésektől függetlenül a csődeljárás megindításakor a bérleti szerződést egy hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a szerződést a csődben lévő adós a csődeljárás megindítása előtt kötötte. Amennyiben a csődben lévő adós él a felmondási joggal, a felmondási idő annak a hónapnak az utolsó napján kezdődik, amelyben a másik szerződő fél a csődben lévő adóstól a felmondási értesítést megkapja, és az a következő hónap utolsó napján ér véget. A másik szerződő félnek joga van a csődben lévő adóstól a felmondási jog általános szabályokkal ellentétes gyakorlásával okozott károkért kártérítést követelni. A kártérítési követelést a csődeljárásban be kell jelenteni, és azt a hitelezők kielégítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a felosztható vagyonból kell teljesíteni.

A csődeljárás megindításának nincs hatása az egyezségi megállapodásra vagy arra a minősített pénzügyi szerződésre, amelyre az egyezségi megállapodás szabályai vonatkoznak. A jogok és kötelezettségek egyezségi megállapodásban rögzített szabályok szerint elvégzett kölcsönös rendezését követően a csődben lévő adóssal szemben a másik szerződő félnek nettó pénzügyi követelése keletkezik, a másik szerződő fél köteles a követelését a csődeljárásban bejelenteni, és a követelést a hitelezők kielégítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a felosztható vagyonból kell teljesíteni.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A végrehajtás és zálog tilalma

A fizetésképtelen adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a jogszabály általában tiltja a végrehajtásra vagy zálogra vonatkozó határozat kibocsátását a jogszabályban meghatározott esetek kivételével.

Az adóssal szembeni megelőző szerkezetátalakítása eljárás megindítását követően tilos a megelőző szerkezetátalakítás tárgyát képező pénzügyi követelés végrehajtására vagy zálogára vonatkozó határozat kibocsátása.

A megindított végrehajtási vagy zálogeljárások lezárása

A fizetésképtelen adóssal szemben a kényszeregyezségi eljárás megindítása előtt megindított végrehajtási vagy zálogeljárásokat a kényszeregyezségi eljárás megindításakor megszüntetik, és azok kizárólag a kényszeregyezségi eljárást lefolytató bíróság határozata alapján folytatódhatnak, mely határozatot a törvény a végrehajtási és zálogeljárások folytatásának feltételeként köti ki.

A csődeljárás megindításának a fizetésképtelen adóssal szemben a csődeljárás megindítása előtt megindult végrehajtási és zálogeljárásokra az alábbi joghatásai vannak:

  • amennyiben a végrehajtási vagy ingó, illetve ingatlan vagyonra vonatkozó zálogeljárás során a hitelező a csődeljárás megindítása előtt nem szerzett elválasztási jogot, a végrehajtási vagy zálogeljárás a csődeljárás megindításakor felfüggesztésre kerül;
  • amennyiben a végrehajtási vagy ingó, illetve ingatlan vagyonra vonatkozó zálogeljárás során a hitelező az elválasztási jogot a csődeljárás megindítása előtt szerezte, és ha annak a vagyontárgynak az értékesítése, amelyre az elválasztási jog vonatkozik, a csődeljárás megindítása előtt nem történt meg, a végrehajtási vagy zálogeljárás a csődeljárás megindításakor felfüggesztésre kerül;
  • amennyiben a hitelező a végrehajtási eljárásban a csődeljárás megindítása előtt elválasztási jogot szerez, és a csődeljárás megindítása előtt annak a vagyontárgynak az értékesítése, amelyre az elválasztási jog vonatkozik, a végrehajtási eljárásban megtörténik, a csődeljárás megindítása nincs hatással a végrehajtási eljárásra; valamint
  • az ideiglenes vagy előzetes intézkedés útján történő biztosításra irányuló eljárás felfüggesztésre kerül a csődeljárás megindításakor, és az ezen eljárásban tett minden nyilatkozat semmissé válik.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt végrehajtás vagy a megelőző szerkezetátalakítás tárgyát képező pénzügyi követelés biztosítása iránt az adóssal szemben indított végrehajtási és zálogeljárások a megelőző szerkezetátalakítási eljárás kezdetekor megszűnnek. A végrehajtási bíróság a végrehajtási és zálogeljárások megszüntetéséről az adós kérelmére dönt.

A csődeljárások konszolidációjának elve

A hitelező a csődben lévő adóssal szembeni, a csődeljárás megindítása előtt keletkezett kötelezettség teljesítésére irányuló követelését kizárólag az adós ellen folyamatban lévő csődeljárásban, az eljárási szabályok (a követelések bejelentésére és igazolására vonatkozó szabályok, a vitatott követelésekkel kapcsolatos eljárásokra [perindítás] vonatkozó szabályok stb.) betartásával jelentheti be.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Amennyiben a hitelező a csődeljárás megindítása előtt nyújtott be egy követelés megállapítása iránti keresetet, a polgári perrendtartás (Zakon o pravdnem postopku) szabályai alapján a per felfüggesztésére kerül sor. A csődeljárás megindítása előtt pert indító hitelező a követelését köteles a csődeljárásban bejelenteni.

Az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételének napján a per csődeljárás miatti felfüggesztésének jogalapja megszűnik. Amennyiben a hitelező követelését elismerik, a követelés perbeli rendezéséhez fűződő jogi érdek megszűnik, és a peres eljárás felfüggesztésre kerül. A hitelező a csődeljárásban elismert, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkkel egyenlő arányban nyer kielégítést.

Amennyiben a hitelező követelését a csődeljárásban a vagyonfelügyelő vitatja, a hitelező a felfüggesztett eljárás folytatása iránt az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételét követő egy hónapon belül kérelmet nyújthat be. Ebben az esetben a perben álló hitelezőnek csak a követelése fennállásának megállapítását kell kérnie. Amennyiben a hitelező követelését másik hitelező vitatja, a hitelező az igazolt követelésekről szóló határozat közzétételét követő egy hónapon belül köteles a pert kiterjeszteni, hogy abban a követelést vitató hitelező mint új alperes is részt vegyen. Amennyiben követelését a perben megállapítják, a hitelező a csődeljárásban elismert, nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkkel egyenlő arányban nyer kielégítést.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A fizetésképtelenségi főeljárásban a fizetésképtelen adóssal szemben követelését igazolni próbáló, eljárásban részt vevő bármely hitelező végezhet eljárási cselekményeket. Főszabály szerint minden hitelezőnek (mint félnek) joga van a fizetésképtelenségi eljárásban fellebbezni bármely bírósági határozat ellen, kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a konkrét határozat ellen csak egyes felek fellebbezhetnek. A fellebbezést 15 napon belül kell benyújtani. Azon személyek tekintetében, akiknek a határozatot a ZFPPIPP alapján kézbesíteni kell, a 15 napos határidő a határozat kézbesítésének napján kezdődik; minden más személy tekintetében a 15 napos határidő a határozat kihirdetésének napján kezdődik.

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező a hitelezői választmányon keresztül is végezhet eljárási cselekményeket, amely az összes eljárásban részt vevő hitelezőt képviselő, a jogszabályban meghatározott eljárási cselekmények végzésére feljogosított testület. Hitelezői választmányt állítanak fel a kényszeregyezségi eljárásban; a csődeljárásban pedig csak abban az esetben, ha ezt a hitelezők kérik.

Kényszeregyezségi eljárás

Hitelezői választmány

A kényszeregyezségi eljárásban a bíróság hitelezői választmányt hoz létre, amely annak érdekében, hogy jogait és hatásköreit gyakorolni tudja, jogosult az adós üzleti nyilvántartásainak vizsgálatára (például az adós tevékenységének és pénzügyi helyzetének vizsgálatára) azért, hogy a hitelezők érdekeit megvédje, és a hitelezők védelméhez szükséges javaslatokat és véleményeket terjesszen elő. A kényszeregyezségi eljárásban a hitelezői választmány a fizetésképtelen adós pénzügyi átszervezése érdekében bizonyos jogi feltételeknek megfelelően döntést hoz az alaptőke pénzbeli befizetésekkel vagy természetbeni hozzájárulásokkal történő megemeléséről, amelyek a hitelezők fizetésképtelen adóssal szembeni követeléseinek alapját képezik.

A 2013 végén történt jogszabály-módosítások a közép- és nagyvállalkozások hatékony pénzügyi átszervezésének megkönnyítését célozták, és az e vállalkozások elleni kényszeregyezségi eljárásokra vonatkozó különös szabályozást tartalmaztak, amely jelentősen megerősítette a hitelezők helyzetét. A 2016. évi jogszabály-módosítást követően ezen eljárások szabályai vonatkoznak a kisvállalkozásokra is. Annak érdekében, hogy a vagyonfelügyelő a kényszeregyezségi eljárásban feladatait megfelelően lássa el, szélesebb körű tapasztalatra és képzésre van szükség, ezért a vagyonfelügyelő kijelölésekor az automatikus sorrendben történő kijelölés szabályai nem érvényesülnek, ehelyett a bíróság saját belátása szerint jelölhet ki vagyonfelügyelőt. Amennyiben az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően maguk a hitelezők kezdeményezik a kényszeregyezségi eljárást a fizetésképtelen adóssal szemben, a bíróság a kérelmezők által javasolt vagyonfelügyelőt jelöli ki. Az új rendszer szerint a hitelezői választmány hitelezői képviselőt is kijelölhet. Ez lehetővé teszi a hitelezői választmány számára, hogy hatékonyabban nyomon kövesse az adós vállalkozás üzleti tevékenységét és a hatáskörébe tartozó pénzügyi átszervezési intézkedések (például a költséghatékonyság vagy az üzleti hatékonyság növelése érdekében tett pénzügyi átszervezési intézkedések) ügyvezetés általi végrehajtását. A hitelezői választmány hatáskörét emellett kiterjesztették a pénzügyi átszervezési terv módosításának lehetőségére is.

Az önálló hitelező jogorvoslati lehetőségei a kényszeregyezségi eljárásban

Bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kifogással élhetnek a kényszeregyezségi eljárás lefolytatása során az alábbi helyzetekben:

  • amennyiben az adós nem fizetésképtelen, és kötelezettségeit teljes mértékben, azok esedékességekor képes kifizetni;
  • amennyiben a fizetésképtelen adós a kötelezettségeit a kényszeregyezségi javaslatban foglaltaknál nagyobb mértékben vagy rövidebb időtartamon belül teljesíteni tudja;
  • amennyiben valószínűtlen, hogy a pénzügyi átszervezési terv végrehajtása folytán az adós rövid vagy hosszú távon belül újból fizetőképessé válik;
  • amennyiben valószínűtlen, hogy a hitelezők az adós által javasolt kényszeregyezség elfogadásával kedvezőbb fizetési feltételekhez jutnak, mint a csődeljárás megindításával; vagy
  • amennyiben a fizetésképtelen adós a kényszeregyezségi eljárásban az üzleti tevékenységét korlátozó szabályokat megszegi, vagy a munkavállalók minimális összegű béreinek kifizetésével vagy az adós által a munkavállalók béreinek kifizetésével egyidejűleg kiszámítandó és befizetendő adók és járulékok megfizetésével több mint 15 napos késedelembe esik.

Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha a fizetésképtelen adós a hitelező követelését teljes mértékben ki tudja elégíteni. A megtámadható követelés elleni pert a követelés fizetésére a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott határidő lejártát követő hat hónapon belül kell megindítani. Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha az egyezség megkötésére csalárd módon került sor. A megtámadható követelés elleni pert a kényszeregyezség jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kell megindítani.

Csődeljárás

Hitelezői választmány

A csődeljárásban a hitelezői választmánynak joga van a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőnél található összes dokumentumot és a vagyonfelügyelő által az eljárásra tekintettel őrzött dokumentumokat megvizsgálni. A csődeljárásban a hitelezői választmány

  • véleményezheti a csődben lévő adós szükséges üzleti tevékenységének végzését;
  • hozzájárulhat a csődben lévő adós üzleti tevékenységének folytatásához;
  • véleményezheti a vagyonfelügyelő csődeljárás menetére javaslatot tevő tervét;
  • véleményezheti a vagyon értékesítéséről szóló határozatot;
  • hozzájárulhat a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél alacsonyabb kezdő vagy kikiáltási árhoz;
  • véleményezheti a vagyonfelügyelő csődeljárás költségeire vonatkozó értékelését és annak módosítását; valamint
  • véleményezhet a csődeljárás lefolytatását.

Az egyszerűsített kényszeregyezségi eljárásban és a megelőző szerkezetátalakítási eljárásban nem hoznak létre hitelezői választmányt.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődeljárásban a vagyonfelügyelő a csődben lévő adós jogi képviselője, és e feladatkörében jogosult a csődvagyon kezelésére és értékesítésére.

A csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő kezeli a csődvagyont, különösen a csődben lévő adós tulajdonának bérbeadása és a csődben lévő adós pénzügyi eszközeinek növelése útján. A vagyonfelügyelő emellett bíróság előtt vagy bíróságon kívül egyezséget köthet, amihez a hitelezői választmány véleménye és a bíróság hozzájárulása szükséges. A csődeljárás megindítását követően a csődben lévő adós vagyona csak akkor adható bérbe vagy lízingbe, ha ez nem késlelteti a vagyon értékesítését. A bérleti- vagy lízingszerződés csak határozott időre, maximum egy évre köthető meg. A vagyonfelügyelő a bíróság hozzájárulásával a bérlő részére elővásárlási jogot adhat a bérleti szerződés tárgyát képező vagyontárgyra.

A vagyonfelügyelőt köti a jog a csődben lévő adós pénzügyi eszközeinek befektetése tekintetében. A pénzügyi eszközök csak a Szlovén Köztársaság, más uniós tagállam, az Európai Központi Bank, a Szlovén Központi Bank, más uniós tagállam központi bankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy a Szlovén Köztársaságban bejegyzett fiókkal rendelkező bank vagy más uniós tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott értékpapírokba (az alárendelt értékpapírok kivételével) fektethetők be. Banki készpénzletétet csak a Szlovén Köztársaságban bejegyzett fiókkal rendelkező banknál vagy más uniós tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnél lehet tenni.

Az értékesítés keretében a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő a csődben lévő adós vagyonát értékesítheti, követeléseit érvényesítheti, és bármely más jogcselekményt megtehet tulajdonjogainak gyakorlása érdekében. A csődben lévő adós vagyonának értékesítéséről nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás útján köthető szerződés. Csak kivételes esetben lehetséges a vevővel való közvetlen tárgyalások alapján szerződést kötni. Az értékesítés a bíróság értékesítésről szóló (első) határozatával kezdődik. A bíróság az értékesítésről szóló határozatát a vagyonfelügyelő kérelmére, a hitelezői választmány véleményét figyelembe véve hozza meg. Amennyiben olyan vagyontárgyat értékesítenek, amelyen egy önálló hitelezőnek elsőbbségi visszafizetési joga (zálogjoga) áll fenn, ezen önálló hitelező véleményét is figyelembe kell venni. A bíróság a konkrét vagyontárgy értékesítéséről szóló első határozatában az alábbiakról is határoz:

1. az értékesítés módja;

2. nyilvános árverés esetén a kikiáltási ár, illetve kötött ajánlattételi felhívás esetén a kiinduló ár; valamint

3. a letét összege.

Amennyiben valamely konkrét vagyontárgy értékesítésről szóló első határozat alapján történő értékesítésére irányuló nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás sikertelen, a bíróság ezt követő értékesítésről szóló határozatában

1. vagy

– újból úgy határoz, hogy az értékesítésnek nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás útján kell megtörténnie; és

– alacsonyabb kikiáltási vagy kiinduló árat határoz meg, mint az első határozatban; vagy

2. úgy határoz, hogy az értékesítés megtörténhet közvetlen tárgyalásokon alapuló, nem kötött ajánlattételi felhívás útján.

A bíróság az eljárásban a vagyontárgy megállapított értéke alapján határozza meg a kiinduló árat a kötött ajánlati felhívás tekintetében. Az értékesítésről szóló első határozatban a kiinduló ár nem lehet alacsonyabb a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél. Az értékesítésről szóló későbbi határozatban a bíróság a vagyon felszámolási értéken alapuló értékelés szerint megállapított értékének felénél alacsonyabb összegű kikiáltási vagy kiinduló árat is meghatározhat, amennyiben ehhez a hitelezői választmány vagy egy önálló hitelező hozzájárul.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A csődeljárásban a hitelező köteles a csődben lévő adóssal szemben a csődeljárás megindítása előtt keletkezett követelését bejelenteni, kivéve azokat, amelyeknek bejelentését a törvény nem kívánja meg. Az a hitelező, aki a csődben lévő adós kötelezettségéért együttesen és egyetemlegesen felel mint adóstárs, kezes vagy zálogadós, a csődeljárásban köteles lehetséges viszontkövetelését, amely nem a csődeljárás megindítása előtt keletkezett, bejelenteni, azzal a felfüggesztő feltétellel, hogy a hitelező a csődben lévő adóssal szemben fennálló viszontkövetelését a követelés csődeljárás megindítását követő teljesítésére alapozva érvényesítheti. Amennyiben a csődben lévő adós mellett más együttesen és egyetemlegesen felelős adóstársak vagy kezesek is felelősek a hitelező követelésének teljesítéséért, a hitelező a követelést bejelentheti, és teljes mértékű, bontó feltételhez kötött kielégítést követelhet a csődeljárásban, amely akkor teljesül, ha a hitelező követelését egy másik együttesen és egyetemlegesen felelős adóstárs vagy kezes fizeti meg. Amennyiben a hitelező a bejelentésre nyitva álló határidőt elmulasztja, a csődben lévő adóssal szembeni követelése megszűnik, és a bíróság az elkésett követelésbejelentést elutasítja.

A csődeljárásban azoknak a munkavállalóknak, akiknek munkája a csődeljárás megindítása következtében szükségtelenné válik, a bérükre és bérjellegű juttatásukra vonatkozó, valamint azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaszerződését a vagyonfelügyelő azért szüntette meg, mert munkájuk a csődeljárás megindítása következtében vagy annak során szükségtelenné vált, a végkielégítésükre vonatkozó elsőbbségi követeléseket nem szükséges bejelenteniük a csődeljárás megindításától a bejelentésre nyitva álló határidő lejártáig tartó időszakban. Bizonyos, az adó kiszámítására és megfizetésére vonatkozó követeléseket szintén nem kell bejelenteni.

Amennyiben a követelést elválasztási jog biztosítja, a hitelező e biztosított követelést az elválasztási joggal együtt köteles a csődeljárásban bejelenteni. Amennyiben a csődeljárás kezdetén a csődben lévő adósnak ingatlan felett tulajdonjoga van, és e tulajdonjog bejegyzett jelzáloggal vagy maximális jelzáloggal a csődeljárás megindítása előtt már korlátozott, vélelmezendő, hogy a jelzálogot vagy a maximális jelzálogot, illetve a követelést megfelelő időben bejelentették a csődeljárásban.

A hitelező köteles a csődeljárás megindítását megelőzően keletkezett kizárási jogát a csődeljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított három hónapon belül bejelenteni. Amennyiben a hitelező a kizárási jogát nem jelenti be időben, a kizárási jog nem szűnik meg. Amennyiben a vagyonfelügyelő a be nem jelentett kizárási jog hatálya alá tartozó vagyontárgyat értékesít, a kizárási joggal rendelkező hitelező e jogát elveszti, de a vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből kifizetést követelhet, levonva abból az értékesítés költségeit. A kizárási joggal rendelkező hitelezőnek nincs joga kártérítést követelni. A hitelező elveszti kizárólagos jogát és pénzbeli kifizetéshez való jogát, ha e jogokat az általános felosztásról szóló első terv közzétételéig nem jelenti be.

A csődben lévő adósnak a csődeljárás megindítása után keletkezett kötelezettségei (bizonyos kivételekkel) az eljárás költségeinek tekintendők. Ezek csoportjai a következők:

– folyó költségek (például a csődeljárásban szükséges tevékenységek elvégzőinek bére és egyéb juttatása, ideértve az adós által kiszámítandó és fizetendő adókat és járulékokat, a vagyonfelügyelő költségeit, az áram, víz, fűtés, telefon költségeit, valamint a csődeljárásban használt üzlethelyiségek egyéb költségeit, a csődvagyonba tartozó ingatlan biztosítási díját, a közzétételi díjakat, a csődben lévő adós által vitatott követelések jogi költségeit, a számviteli költségeket, a csődeljárás adminisztratív és egyéb szükséges szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségeit stb.); valamint

– eseti költségek (a hitelezők kényszeregyezségi eljárás során felmerülő követeléseinek kifizetése, a kétoldalú szerződések kölcsönös nemteljesítésén alapuló kötelezettségek teljesítése, a kiemelten sürgős jogügyletek elvégzéséhez és az üzleti tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítése, a vagyon értékelésével és az értékesítéshez kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos költségek stb.).

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelés bejelentésével a hitelező jogosulttá válik a fizetésképtelenségi főeljárásban eljárási cselekmények végzésére. A követeléseket az erre előírt határidőben kell bejelenteni. Kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkezett követeléseket kell bejelenteni.

A kényszeregyezségi eljárásban a követelések bejelentésére és igazolására elsősorban a kényszeregyezségről szavazó hitelező eljárási legitimációjának értékelése érdekében kerül sor. A követeléseket az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatalának (AJPES) weboldalán történő közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása és a késedelmes bejelentés következtében a hitelező nem veszíti el követelését, de elveszíti szavazati jogát.

A csődeljárásban a követelések bejelentésén és igazolásán alapul a csődvagyon felosztása. Ezen eljárásokban a hitelezőknek a csődeljárás megindításáról szóló értesítésnek az AJPES weboldalán történő közzétételétől számított három hónapon belül kell bejelenteniük követeléseiket.

Magáncsőd esetében a hitelező nem veszíti el a követelést, ha azt a határidőt követően jelenti be, de a vagyonfelügyelő a további követelések jegyzékébe veszi fel azt.

Annak a hitelezőnek, akivel szemben a csődben lévő adós jogcselekményeit vitató per van folyamatban, a kereset kézbesítését követő naptól számított egy hónapon belül a csődeljárásban be kell jelentenie a követelését mint feltételes követelést, amely a per jogerős lezárásával válik érvényessé. A hitelező a bérleti szerződés vagyonfelügyelő általi felmondása vagy a kölcsönös nemteljesítésen alapuló felmondás miatti kártérítési követelését a csődben lévő adós felmondási vagy elállási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül köteles bejelenteni.

A követelés tartalma

A fizetésképtelenségi eljárásban a követelés bejelentésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az eljárásban követelésként elismerendő összeget; valamint

2. a követelés elfogadhatóságát megalapozó tények leírását és azok bizonyítékait, ideértve a benyújtott iratokat is.

A csődeljárásban a követelés bejelentésének emellett tartalmaznia kell annak a bankszámlának az adatait is, amelyre a követelés kifizetésének meg kell történnie. Amennyiben a hitelező a csődeljárás megindítása előtt pert vagy egyéb eljárást indított, a bejelentésnek tartalmaznia kell az azon bíróságra vagy más illetékes hatóságra vonatkozó információkat is, amely előtt az eljárás folyik, illetve az ügyszámot.

A követelés igazolása iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a tőkekövetelés összege;

2. amennyiben a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelező a tőke mellett kamatot is követel: a lejárati időpont és a fizetésképtelenségi eljárás megindítása közötti időszakra számított kamat tőkésített összege; a vagyonfelügyelő elsőbbségi követelése esetén: a kamat kiszámított tőkésített összege;

3. amennyiben a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő hitelező a tőke mellett a követelés bírósági eljárásban vagy a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt indított egyéb eljárásban való kikényszerítésének költségeit is követeli: e költségek összege;

4. amennyiben a hitelező a követelését elsőbbségi követelésként kívánja elfogadtatni: a követelés felosztás során való elsőbbségi követelésként kezelése iránti kifejezett kérelem; valamint

5. amennyiben a hitelező a követelését feltételes követelésként kívánja elfogadtatni: azon körülmények kifejezett leírása, amelyek bekövetkezése esetén a követeléshez kapcsolódó felfüggesztő vagy bontó feltétel realizálódik.

A fizetésképtelenségi eljárásban a hitelező egy kérelemben több követelést is bejelenthet.

A követelések igazolására irányuló eljárás

A követelések igazolására irányuló eljárás három szakaszra oszlik:

1. A vagyonfelügyelő bejelentett követelésekre vonatkozó nyilatkozata

A vagyonfelügyelő az igazolt követelések előzetes jegyzékében (osnovni seznam preizkušenih terjatev) nyilatkozik arról, hogy a követeléseket elismeri vagy vitatja. A jegyzékben a vagyonfelügyelő követelésenként nyilatkozik arról, hogy azokat elismeri vagy vitatja. A bíróság a fizetésképtelenségi eljárásokban a közzététel során alkalmazott weboldalakon a jegyzéket közzéteszi. A hitelezők az előzetes jegyzékkel szembeni kifogás (ugovor proti osnovnem seznamu) benyújtásával kifogásolhatják az előzetes jegyzéken szereplő bejelentett követelésekkel kapcsolatos hibákat, a jegyzék közzétételétől számított 15 napon belül. Amennyiben a kifogás megalapozott, a vagyonfelügyelő köteles az előzetes jegyzéket kijavítani.

2. A hitelező más hitelezők bejelentett követeléseire vonatkozó nyilatkozata

Minden hitelező, aki határidőn belül jelentette be követelését az eljárásban, kifogással élhet más hitelezők követeléseivel szemben a követelés vitatására vonatkozó kifogás (ugovor o prerekanju terjatve) benyújtásával. A hitelezőnek a követelés vitatására vonatkozó kifogást kényszeregyezségi eljárás esetén 15 napon, csődeljárás esetén pedig egy hónapon belül kell bejelentenie az igazolt követelések előzetes jegyzékének közzétételét követően. Magáncsőd esetében és a kényszeregyezségi eljárásban ilyen kifogást az eljárásban félként eljáró fizetésképtelen adós is benyújthat. A vagyonfelügyelő a hitelezők és az adós vitatott követelésekre vonatkozó nyilatkozatait felvezeti az igazolt követelések kiegészített jegyzékébe (dopolnjeni seznam preizkušenih terjatev). A benyújtott kifogások elbírálásának elmulasztásával kapcsolatos hibák a kiegészített jegyzékkel szemben benyújtott kifogásban kifogásolhatók.

3. A bíróság igazolt követelésekre vonatkozó határozata

A bíróság az igazolt követelésekről szóló határozatában (sklep o preizkusu terjatev) dönt a követelések igazolásáról. E határozat alapján a vagyonfelügyelő elkészíti az igazolt követelések végleges jegyzékét (končni seznam preizkušenih terjatev), amelyet a bíróság az igazolt követelésekről szóló határozatával együtt közzétesz.

Az igazolt követelésekről szóló határozatban a bíróság dönt a kifogásokról, az igazolt és vitatott követelésekről és azokról a követelésekről, amelyeket valószínűsíthetően bizonyítani kell, valamint azon személyekről, akiknek más eljárásban (például perben) kell követelésük megállapítását kérni. A per megindítására egy hónap áll rendelkezésre.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A csődvagyon a csődben lévő adós vagyona, amelyet az eljárás költségeinek és a hitelezők követeléseinek kifizetése érdekében értékesítenek. A törvény „csődvagyont” és „különös csődvagyont” különböztet meg. A különös csődvagyon az a vagyon, amely elválasztási jog hatálya alá tartozik, és a vagyon értékesítésével szerzett pénzügyi eszközök. Minden vagyonra, amely elválasztási jog hatálya alá tartozik, különös csődvagyont kell alapítani, és az ilyen vagyont az általános csődvagyon részét képező vagyontól és a más különös csődvagyonba tartozó vagyontól külön kell kezelni.

A csődvagyon értékesített része a felosztható vagyon, amely a hitelezők követeléseinek kifizetésére szolgál. Az általános felosztható vagyon az általános csődvagyon értékesítésével keletkezett pénzügyi eszközöknek a csődeljárás költségeivel csökkentett összege. A különös felosztható vagyon a különös csődvagyon értékesítésével keletkezett pénzügyi eszközöknek az értékesítés költségeivel csökkentett összege.

A csődeljárásban az elsőbbségi kifizetések tekintetében a hitelezők csődeljárás megindítása előtt keletkezett követeléseit a következő osztályokba sorolják:

  • biztosított követelések, amelyek kifizetése elválasztási joggal biztosított, amely tartalmazza a követelés meghatározott vagyonból történő elsőbbségi kifizetéséhez való jogot; valamint
  • nem biztosított követelések, amelyek közül az elsőbbségi követeléseket fizetik ki először, majd a rendes követeléseket, ezt követően az alárendelt követeléseket, végül pedig a vállalati jogokat.

A biztosított követelések olyan követelések, amelyek kifizetése elválasztási joggal biztosított. Elválasztási jog minden jog, amely tartalmazza a követelés meghatározott vagyonból történő elsőbbségi kifizetéséhez való jogot. A leggyakoribb elválasztási jog a zálog. A csődeljárásban a biztosított követeléseket elsőbbséggel fizetik ki az azon vagyontárgy értékesítéséből származó pénzösszegből, amelyre az elválasztási jog vonatkozott.

A nem biztosított követelések olyan követelések, amelyek elválasztási joggal nem biztosítottak. E követelések az azon vagyonból történő kifizetések tekintetében, amelyre az elválasztási jog vonatkozott, a biztosított követeléseknek alárendeltek. A fennmaradó vagyonból a kifizetéseket 1. az elsőbbségi követelések, 2. a rendes követelések és 3. az alárendelt követelések sorrendjében teljesítik.

  • Az elsőbbségi követelések olyan (nem biztosított) követelések, amelyeket törvény szerint elsőbbséggel, a rendes (nem biztosított) követeléseket megelőzően kell kifizetni (például a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hat hónapra vonatkozó bérek és bérjellegű juttatások, a munkavállalók végkielégítése, kifizetetlen járulékok stb.). Amennyiben a kényszeregyezségi eljárás sikertelensége miatt indul csődeljárás, a kényszeregyezségi eljárás során felmerült követelések abszolút elsőbbséget élveznek, és azokat az elsőbbségi követeléseket megelőzően fizetik ki;
  • a rendes követelések olyan nem biztosított követelések, amelyek nem elsőbbségi és nem alárendelt követelések;
  • az alárendelt követelések olyan nem biztosított követelések, amelyeket csak az összes, a hitelező és a fizetésképtelen adós közötti jogi kapcsolaton alapuló, az adóssal szembeni nem biztosított követelés kifizetését követően fizetnek ki. A kényszeregyezség során az alárendelt követeléseket megosztott tulajdonná alakíthatják át. Amennyiben nem alakítják át valamilyen természetbeni hozzájárulássá, a jóváhagyott kényszeregyezség a követelést megszünteti.

A vállalati jogok (részvények vagy üzletrészek) nem rendelkeznek a kötelmi jog jellemzőivel (jogi természetével), és arra jogosítják fel a részvényest és a vállalkozás tagját, hogy a fennmaradó csődvagyonból arányos részt kapjanak.

Mielőtt a hitelezők részére kifizetést teljesítenek, a csődeljárás költségeinek kifizetéséhez szükséges összeget a csődvagyonból levonják (felosztható vagyon). A hitelezőket az alábbi sorrendben elégítik ki: az elválasztási hitelezők, akiknek követelése elválasztási joggal (például jelzáloggal) biztosított, részesülnek először kifizetésben a biztosítékkal terhelt vagyonból (különös felosztható vagyon). Az általános felosztható vagyonból elsőként azokat a hitelezőket fizetik ki, akiknek a követelése olyan szerződésen vagy más jogügyleten alapul, amelyet a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a csődeljárás megindítása közötti időszakban, a kényszeregyezségi eljárásban a törvény erejénél fogva érvényesülő, az üzleti tevékenység korlátozására vonatkozó szabályokra tekintettel kötött. Ezt követően az elsőbbségi követeléssel rendelkező hitelezőket (a munkavállalókat) fizetik ki, majd végül a többi hitelezőt – a rendes, nem biztosított és az alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezőket. Az értékesített vagyonból fennmaradó összeget a vállalkozás tagjai között osztják fel.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Kényszeregyezségi eljárás

A hitelezők szavazatával elfogadott kényszeregyezséget a bíróságnak is jóvá kell hagynia. A kényszeregyezséget jóváhagyó határozatban a bíróság

1. dönt a kényszeregyezség jóváhagyásáról;

2. dönt a jóváhagyott kényszeregyezség tartalmáról azáltal, hogy meghatározza

– a hitelezők követeléseinek kifizetési arányát;

– a kifizetések határidejét; valamint

– a hitelezők követeléseinek kamatlábait a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a kifizetésre nyitva álló határidő vége közötti időszakra vonatkozóan;

3. eldönti, hogy mely követeléseket nyilvánítja igazoltnak a kényszeregyezségi eljárásban; valamint

4. utasítja az adóst, hogy a hitelezők követeléseit a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott módon, mértékben, határidőn belül és az ott előírt kamatlábak szerint fizesse ki.

Az abszolút elsőbbségi szabály érvényesül az eljárásban. A kényszeregyezségi eljárásban az adós vállalkozása pénzügyi átszervezésének végrehajtása azt jelenti, hogy

  • az adós vállalkozás tagjai részesedésüknek csak azt a részét tarthatják meg, amely olyan mértékű, mint amit az adós fennmaradó vagyonából az adós elleni csődeljárás megindítása esetén kapnának;
  • a hitelezőknek a követeléseik kifizetése szempontjából kedvezőbb helyzetbe kell kerülniük, mintha csődeljárás indult volna az adós ellen, figyelembe véve az elsőbbségi sorrendet és a csődeljárásban az elsőbbségi, rendes, alárendelt és biztosított követelések kifizetésére vonatkozó egyéb szabályokat; valamint
  • az adós vállalkozásának vagy annak fenntartható részének a tevékenysége folytatódik.

A pénzügyi átszervezést az adós végzi el, felkérve a hitelezőket arra, hogy egyezzenek bele rendes követeléseik csökkentésébe vagy a fizetési határidő meghosszabbításába. Az adós köteles a hitelezőknek rendes követeléseikért egyenlő arányú kifizetést, azonos fizetési határidőket és a kényszeregyezségi eljárás megindításától a fizetési határidő lejártáig azonos kamatlábakat felajánlani. Amennyiben az adós tőkeegyesítő társaság, az adós felkérheti hitelezőit, hogy válasszanak az alábbiak közül:

  • beleegyeznek rendes követeléseik csökkentésébe és a fizetési határidő meghosszabbításába; vagy
  • a követeléseket az adósra ruházzák át az adós tőkeemelésén alapuló természetbeli juttatásként (adósság-részvény csere).

A kényszeregyezség nem vonatkozik az elsőbbségi követelésekre vagy kizárt jogokra. Az alárendelt követelések megszűnnek. A biztosított követelések a kényszeregyezségben csak önkéntesen szervezhetők át. A kis-, közép- és nagyvállalkozásokat érintő kényszeregyezségi eljárásokban a biztosított követeléseket a futamidő meghosszabbításával vagy a kamatláb csökkentésével átszervezhetik oly módon, hogy a 75%-os többségi határozat azokra az elválasztási joggal rendelkező hitelezőkre is vonatkozik, akik nem a kényszeregyezség mellett szavaztak. Ezekben az eljárásokban pénzügyi átszervezési intézkedésként lehetőség van az adós vállalkozása fenntartható részének kizárására egy másik vállalkozással szemben (kiválás). Lehetséges emellett az elválasztási jog átszervezése kapcsolt elválasztási joggá (amihez 85%-os többség szükséges).

Csődeljárás jogi személlyel szemben

A csődeljárás célja a csődvagyon értékesítése és a hitelezők kifizetése. Főszabály szerint a csődben lévő adós vagyonának értékesítéséről nyilvános árverés vagy kötött ajánlattételi felhívás alapján köthető szerződés. Nyilvános árverés szervezhető a kikiáltási ár növelésével vagy csökkentésével. A csődeljárásban a vállalkozás üzleti tevékenysége egészben vagy részben fenntartható, ha a vállalkozást a nyilvános árverésen üzleti egységként értékesítik, vagy annak fenntartható részeit értékesítik (működő vállalkozásként történő értékesítés).

Mielőtt a hitelezők részére kifizetést teljesítenek, a csődeljárás költségeinek kifizetéséhez szükséges összeget a csődvagyonból levonják. A hitelezőket az alábbi sorrendben elégítik ki: az elválasztási hitelezők, akiknek követelése elválasztási joggal (például jelzáloggal) biztosított, részesülnek először kifizetésben a biztosítékkal terhelt vagyonból; ezt követően azokat a hitelezőket fizetik ki, akiknek a követelése olyan szerződésen vagy más jogügyleten alapul, amelyet a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárás megindítása és a csődeljárás megindítása közötti időszakban, a kényszeregyezségi eljárásban a törvény erejénél fogva érvényesülő, az üzleti tevékenység korlátozására vonatkozó szabályokra tekintettel kötött; ezután az elsőbbségi követeléssel rendelkező hitelezőket (a munkavállalókat) fizetik ki, majd a többi hitelezőt – a rendes, nem biztosított és az alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezőket. Az értékesített vagyonból fennmaradó összeget a vállalkozás tagjai között osztják fel.

Magáncsőd

Csakúgy, mint a jogi személyekkel szembeni csődeljárásoknak, a magáncsődeljárásoknak is a hitelezők követeléseinek arányos és egyidejű kifizetése a célja. A hitelezőket ennek megfelelően az adós vagyonából arányosan és ugyanabban az időben fizetik ki. A csődvagyonba tartozik az eladósodott személy csődeljárás megindításakor meglévő minden vagyona, kivéve, ha azt a polgári jogi végrehajtásról és ideiglenes intézkedésekről szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju) a végrehajtás alól kivonja. Mivel a természetes személy a jogi személlyel ellentétben nem szűnik meg a csődeljárás végén, nem szűnnek meg a hitelezők azon követelései, amelyeket a csődeljárásban nem fizettek ki. A jogi személlyel szemben folyamatban lévő csődeljárásban kielégítendő hitelezői igényekkel szemben a magáncsődeljárás lezárása nem szünteti meg a követelések teljesítését. A magáncsődeljárást lezáró határozat, amely tartalmazza a ki nem fizetett elismert követelések jegyzékét, eszközül szolgál a ki nem fizetett hitelezők számára, hogy e követeléseik végrehajtását kikényszerítsék.

Annak érdekében, hogy kötelezettségei alól szabaduljon, a csődben lévő adósnak lehetősége van a magáncsődeljárást lezáró határozat meghozatala előtt kérelmezni a felmentést a magáncsődeljárás megindítása előtt keletkezett, ezen eljárásban ki nem fizetett kötelezettségei alól. Amennyiben a csődben lévő adós a kötelezettségei alóli felmentésre irányuló kérelmet terjeszt elő, és amennyiben a kötelezettségek alóli felmentésre irányuló eljárásokat a lezárult igazolási időszakot követően megfelelően lefolytatják, a kötelezettségeinek az a része, amelynek teljesítését egyébként a csődeljárást lezáró határozatra hivatkozva ki lehetne kényszeríteni, mellőzésre kerül, és ennek következtében a hitelezők bíróság előtti kikényszerítési joga is megszűnik.

Akkor is, ha a kötelezettségek alóli mentesülés kedvező az adós számára, a felmentés nincs hatással az adós alábbi típusú kötelezettségeire:

1. munkavállalók elsőbbségi jogai;

2. a csődben lévő adóssal szemben jogi tartásra, az alaptevékenységek korlátozásából vagy a csökkent vagy megszűnt munkaképességből eredő károk megtérítésre és a tartás eltartó halála miatti elvesztéséért járó kártérítésére vonatkozó követelések;

3. a büntetőeljárásban kiszabott pénzbüntetésekre vagy bűncselekmény útján szerzett pénzügyi előnyök visszatérítésére irányuló követelések;

4. a bűncselekményből származó pénzügyi előnyök visszatérítésének vagy a bűncselekménnyel okozott károk megtérítésének feltételéhez kötött feltételes ítéleten alapuló követelések;

5. a szabálysértési eljárásban kiszabott bírságokra vagy szabálysértés útján szerzett pénzügyi előnyök visszatérítésére irányuló követelések;

6. a jogellenesen szerzett tulajdon visszatérítésére irányuló követelések; valamint

7. a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott károk megtérítésére irányuló követelések.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A kényszeregyezségi eljárás a bíróság kényszeregyezséget jóváhagyó jogerős határozatával zárul.

Minden olyan hitelező, akinek követelésére a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha a fizetésképtelen adós a hitelező rendes követelését nagy- vagy teljes mértékben ki tudja elégíteni. A megtámadható követelés elleni pert a követelés fizetésére a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott határidő lejártát követő hat hónapon belül kell megindítani.

Minden olyan hitelező, akire a jóváhagyott kényszeregyezség hatálya kiterjed, kérelmezheti a bíróságnál, hogy a jóváhagyott kényszeregyezséget semmisítse meg, ha az egyezség megkötésére csalárd módon került sor.

A megtámadható követelés elleni pert a kényszeregyezség jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kell megindítani.

A kényszeregyezség jóváhagyásáról határozó bíróságnak van hatásköre a per eldöntésére.

A bíróság a jóváhagyott kényszeregyezséget megsemmisítő határozatában felszólíthatja az adóst, hogy a követelések kényszeregyezséggel érintett, ki nem fizetett részét a bíróság által meghatározott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évnél nem hosszabb határidőn belül fizesse meg.

A jogi személlyel szembeni csődeljárás lezárása

A jogi személlyel szembeni csődeljárás a csődeljárást lezáró határozattal fejeződik be. A bíróság e határozatát a vagyonfelügyelő zárójelentése alapján hozza meg, amelyet a vagyonfelügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását követően, a hitelezői választmány véleménye alapján készít el. A vagyonfelügyelőnek a végső felosztás befejezését követő egy hónapon belül kell benyújtania a zárójelentést a bírósághoz.

Ha a bíróság csődeljárást lezáró határozatát követően kerül elő a csődben lévő adósnak valamilyen vagyona, akkor e vagyonra tekintettel az adóssal szemben a csődeljárás újra megindítható a csődeljárásban eljárási cselekmények végzésére jogosult olyan hitelező kérelmére, akinek részvételi joga nem szűnt meg a csődeljárás lezárása előtt, vagy a csődben lévő adós társaság tagjának kérelmére.

A magáncsődeljárás lezárása

A magáncsődeljárás a csődeljárást lezáró határozattal fejeződik be.

Amennyiben a magáncsődben lévő adóst a kötelezettségei alól felmentették, minden hitelező, akinek a követelését a kötelezettségek alóli felmentésről szóló jogerős határozat érinti, kérheti a bíróságot, hogy szüntesse meg a kötelezettségek alóli felmentést, ha az adós a kötelezettségek alóli felmentést a vagyonára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával vagy információ eltitkolásával vagy más csalárd módon érte el. A pert a kötelezettségek alóli felmentésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül kell megindítani (a ZFPPIPP 411. cikke). Azok a hitelezők, akik – a kötelezettségek alóli felmentésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően – tudomást szereznek az adós olyan vagyonáról, amely a kötelezettségek alóli felmentés előtt az adós birtokában volt (és azt elrejtette), a csődeljárás e vagyon tekintetében történő megindításának kérelmezése útján is kérhetik a kötelezettségek alóli mentesítés megszüntetését. Ebben az esetben a kötelezettségek alóli mentesítés megszüntetésére irányuló pert nem kell a három éves határidőn belül megindítani.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Minden hitelező maga viseli a fizetésképtelenségi eljárásban való részvétellel járó saját költségeit.

Az adós kérelmére indított kényszeregyezségi eljárásban az eljárás költségeit és az egyéb terheket az adós viseli.

A kis-, közép- és nagyvállalkozások ellen a hitelezők kérelmére indult kényszeregyezségi eljárásban az eljárás megindításának költségeit az eljárás kérelmezői viselik. Ezekben az eljárásokban a kérelmező viseli a vagyonfelügyelő díjait is. Az adós, akivel szemben az eljárás megindul, viseli az alábbi kifizetések költségeit:

– kifizetések a hivatásos jogi és pénzügyi tanácsadókkal az adós pénzügyi helyzetére és tevékenységére vonatkozó jelentés, a pénzügyi átszervezési terv és a kényszeregyezségre vonatkozó javaslat részeként benyújtandó más dokumentumok elkészítéséhez szükséges jogi és pénzügyi szolgáltatásokról kötött szerződések alapján,

– kifizetések az adós pénzügyi helyzetéről és tevékenységéről szóló jelentés megvizsgálásáról egy könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján; valamint

– kifizetések a pénzügyi átszervezési terv értékeléséről egy hites értékbecslővel kötött szerződés alapján.

A csődeljárásban az eljárás költségeit és terheit a csődvagyonra terhelik, mielőtt a felosztható vagyonból a követelések kifizetése megtörténne. Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet a hitelező nyújtja be, a hitelező köteles a csődeljárás megindítása költségeinek fedezésére szolgáló összeget letétbe helyezni, fenntartva a jogot, hogy a csődeljárás költségeire vonatkozó szabályok szerint az előlegként megfizetett összeget visszakövetelje.

A megelőző szerkezetátalakítási eljárásban az adós az eljárásban részt vevő hitelezők költségeinek az üzleti életben általánosan elfogadott szabályok szerint az adós által viselt arányos részét köteles megfizetni. Az adós és a hitelezők a pénzügyi átszervezésről szóló egyezségben állapodnak meg e költségek megtérítéséről.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

A megtámadhatóság feltételei

A hitelezők és a vagyonfelügyelő jogosultak az adós jogcselekményeit megtámadni. A keresetet vagy kifogást azzal a személlyel szemben kell benyújtani, akinek érdekében a megtámadható cselekményt elvégezték.

Bármely olyan jogcselekmény megtámadható (ideértve a mulasztást is), amely a csődhitelezők egyenlőtlen vagy csökkentett kifizetésével vagy egy konkrét hitelező kedvezőbb helyzetbe kerülésével jár (a hitelező előnyben részesítése, a megtámadhatóság objektív eleme). A megtámadás során a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a személy, akinek érdekében a megtámadható cselekményt elvégezték, tudott vagy tudnia kellett volna az adós kedvezőtlen pénzügyi helyzetéről (a megtámadhatóság szubjektív eleme). A jogszabály jogi vélelmeket állít fel arra az esetre, ha úgy tekinti, hogy ez a feltétel teljesül, és arra az esetre, ha a jogcselekmény megtámadása nem lehetséges. A jogszabály emellett meghatározza a kérelem tartalmát és a megtámadás módjának részletes szabályait.

Az az időszak, amelyben megtámadható cselekmények végezhetők

A csődeljárásban azok a jogcselekmények támadhatók meg, amelyeket a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző egy évtől a csődeljárás megindításáig eltelt időszakban végeztek. Az ingyenes jogcselekmény (vagy az aránytalanul kis ellenszolgáltatással járó jogcselekmény) megtámadható, ha azt a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző 36 hónaptól a csődeljárás megindításáig eltelt időszakban végezték el. A megtámadásra irányuló pert a csődeljárást megindító határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül kell megindítani.

Mely cselekményeket nem lehet megtámadni

Nem lehet megtámadni azokat a cselekményeket, amelyeket a csődben lévő adós a kényszeregyezségi eljárásban, az adós üzleti tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően végzett el; amelyeket a csődben lévő adós a hitelezőknek a jóváhagyott kényszeregyezségben meghatározott arányú, határidejű és kamatlábú kifizetése érdekében végzett el; valamint azokat a váltó- és csekk-kifizetéseket, amelyeket a másik fél részére teljesíteni kellett annak érdekében, hogy a csődben lévő adós ne veszítse el a váltóban vagy csekkben kötelezett másik féllel szembeni visszatérítési jogát.

Nem támadható meg emellett az adós olyan jogcselekménye sem, amely a pénzügyi átszervezésről szóló jóváhagyott megállapodás alapján a hitelező követelésének kifizetésére vagy más kötelezettség teljesítésére irányult.

A magáncsőd különös jellemzői

Az ingyenes jogcselekmények és az adóssal közeli kapcsolatban álló személy részére a csődben lévő adós által végzett jogcselekmények megtámadási határideje a magáncsődeljárásban öt év. Ez a szabály vonatkozik a csődben lévő adóssal közeli kapcsolatban álló természetes személyekkel és a csődben lévő adóshoz kapcsolt vagy a közeli kapcsolatban álló természetes személyekhez kapcsolódó jogi személyekkel kötött szerződésekre is. Ezek azok a jogi személyek, amelyekben a csődben lévő adós vagy a vele közeli kapcsolatban álló személyek egyedül vagy együttesen a jegyzett tőke legalább 25%-ával vagy a szavazati jogok legalább 25%-ával rendelkeznek, vagy jogukban áll a jogi személy képviseletére jogosult személyeket kijelölni és visszahívni, vagy ők maguk jogosultak a jogi személy vagy a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviseletére.

Utolsó frissítés: 23/05/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Szlovákia

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Szlovákiában a fizetésképtelenségi eljárások valamennyi különböző típusa megindítható az adóssal szemben.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségi eljárások egyes típusai az alábbi feltételek mellett indíthatók meg:

A csőd elrendelésének vagy a csődgondnokság alá helyezésnek a feltételei:

  • A csődeljárás és a csődgondnokság alá helyezés (a továbbiakban: csődeljárás) két szakaszból áll. Az első szakasz a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával indul és a csődeljárást elrendelő végzés meghozataláig tart. A második szakasz a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalával indul és a csődeljárás lezárásáig tart.
  • Az első szakasz tekintetében feltétel, hogy legyen olyan személy, aki jogosult a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtására (ha az eljárás kérelemre indul), amely alapján joggal feltételezhető, hogy az adós fizetésképtelen, valamint hogy a bíróság felé megelőlegezték a költségeket.
  • A második szakasz (a csődeljárást elrendelő végzés meghozatala) tekintetében feltétel, hogy több hitelező legyen, az adós túlzott adóssággal rendelkezzen vagy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen legyen, valamint hogy a csődeljárás költségeinek fedezésére elegendő eszköz álljon rendelkezésre.
  • A kérelem benyújtására jogosult személy: az eljárás kérelemmel, illetve anélkül is megindítható. Csődeljárás iránti kérelmet előterjeszthet az adós, a hitelező, a felszámoló, illetve a jogszabályokban meghatározott más személy. A csődeljárást elsősorban akkor indítják meg kérelem nélkül, ha a reorganizáció sikertelen volt, amely esetben a bíróság egyetlen végzésben határoz a csődeljárás megindításáról, egyúttal megállapítja a csődöt.
  • A kérelemnek meg kell felelnie az általános, valamint bizonyos különös alaki követelményeknek, utóbbiak a kérelem benyújtójának személyétől függnek: Ha e személy a hitelező, a kérelemnek tartalmaznia kell arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az adós pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen. Ha a kérelmet az adós terjeszti elő (aki feltehetően pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen vagy túlzottan eladósodott), a kérelemnek tartalmaznia kell egy listát az adós vagyonáról, a kötelezettségeiről, az érintett felekről, valamint abban szerepelnie kell a legfrissebb pénzügyi kimutatásoknak, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
  • A kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőzően át kell utalnia az előleget a bíróság bankszámlájára.
  • A fizetésképtelenség azt jelenti, hogy az adós túlzottan eladósodott vagy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen. Az adós túlzottan eladósodott, ha a vonatkozó jogszabályok (a számvitelről szóló 431/2002. sz. törvény) alapján köteles elszámolást vezetni, egynél több hitelezője van, és az adós kötelezettségeinek értéke meghaladja a vagyona értékét. A jogi személy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, ha egynél több hitelező irányába fennálló, kettő vagy annál több pénzügyi kötelezettsége kifizetése tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett. A természetes személy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, ha legalább egy pénzügyi kötelezettséget annak esedékessé válásától számított 180 nap elteltével nem képes kifizetni.
  • Elegendő vagyon – amennyiben kérdéses, hogy a csődeljárás költségeinek fedezetéül rendelkezésre áll-e elegendő vagyon, a bíróság ideiglenes vagyonkezelőt vagy ideiglenes csődgondnokot („szakértőt” vagy „fizetésképtelenségi szakértőt”) jelöl ki az ügy áttekintésére.

A reorganizáció kezdeményezésének feltételei:

Hasonlóan a csődeljáráshoz, a reorganizáció is két szakaszból áll. Az első szakasz során (a reorganizáció megindításakor) a bíróság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a reorganizáció feltételei. E szakasz akkor kezdődik meg, amikor a jogosult személy (az adós vagy a hitelező) kérelmet terjeszt elő a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó ajánlásával együtt, hogy el kell végezni az adós reorganizációját. A második szakasz akkor kezdődik, amikor engedélyezték a reorganizációt, az adós pedig a fizetésképtelenségi szakértő és a bíróság felügyelete mellett, valamint a hitelezőkkel együttműködve reorganizációs tervet készít, arról egyeztetést folytat, azt jóváhagyja, majd e tervet megerősítteti a bírósággal.

  • Az adós reorganizáció iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kikérte a fizetésképtelenségi szakértő véleményét, és a fizetésképtelenségi szakértő egy 30 napnál nem régebbi véleményben az adós reorganizációját javasolta.
  • A hitelező reorganizáció iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kikérte a fizetésképtelenségi szakértő véleményét, és a fizetésképtelenségi szakértő egy 30 napnál nem régebbi véleményben az adós reorganizációját javasolta, az adós pedig hozzájárult a kérelem előterjesztéséhez.

Az adósságmentesítés kezdeményezésének feltételei:

Az adósságmentesítés kezdeményezésének feltételei: az adós természetes személy (vállalkozó vagy fogyasztó), a csődeljárás lezárult, az adós kérelmet nyújtott be, valamint teljesítette a kötelezettségeit a csődeljárás során. Nem jogosult azonban az adós az adósságai elengedését kérni, ha a csődeljárást azért szüntették meg, mivel az adós eszközei még a csődvagyonnal szemben fennálló követelések teljesítésére sem voltak elegendők. További feltétel, hogy az adós pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen legyen, valamint be is kell jelentenie, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, tíz év eltelt a legutóbbi adósságmentesítés óta, az adóssal szemben lefoglalást (azaz javak lefoglalását) vagy hasonló eljárást rendeltek el, és az adós nem szabadságvesztés-büntetését tölti.

  • A kérelem előterjeszthető a csődeljárás iránti kérelemmel együtt, vagy a csődeljárás során, annak lezárultáig. E kérelmet az adós terjeszti elő, akit azonban a jogi segítségnyújtó központnak (Centrum právnej pomoci) kell képviselnie, a kérelem pedig kizárólag elektronikusan nyújtható be.
  • Az adós mentesül az adósság alól, ha a bíróság csődeljárást elrendelő végzést hoz (adósságmentesítés csődeljárás útján) vagy fizetési ütemtervet rendel el (adósságmentesítés fizetési ütemterv útján). Az adósságmentesítéshez nincsen szükség egyéb határozatra.
  • A kötelezettségek elengedése: a bíróság engedélyezi az adósságmentesítést, ha megállapítja, hogy az adós a csődeljárás során teljesítette a vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségeket; ellenkező esetben elutasítja a kérelmet. Tisztességes szándék – vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak, adósságmentesítési eljárás során azonban nem.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csődeljárás alá az alábbiak vonhatók:

  1. a csődeljárást elrendelő végzés időpontjában az adós tulajdonában lévő eszközök,
  2. az adós által a csődeljárás során szerzett eszközök,
  3. az adós kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló eszközök,
  4. a jogszabályokban meghatározott egyéb eszközök.

A csődeljárás alá vonható eszközök képezik a csődvagyont, amely általános csődvagyonra és – a biztosítékkal rendelkező hitelezőket érintően – különvagyonokra oszlik.

Az alábbiak nem vonhatók csődeljárás alá: eszközök, amelyek nem zárolhatók bírósági végrehajtás vagy lefoglalás során, a vámkezesség a vámtartozás összegéig, az adógarancia, valamint azok az eszközök, amelyek külön jogszabály alapján nem vonhatók csődeljárás alá. Az adós jövedelme annyiban vonható csődeljárás alá, amilyen mértékben végrehajtási eljárás vagy lefoglalási eljárás során zárolható. A nettó bér azon része, amely máskülönben elsőbbségi követelések rendezése érdekében levonható, csak annyiban vonható csődeljárás alá, amennyiben a csődvagyonnal szemben fennálló követelés teljesítésére szolgál.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A felek szerepe a különböző típusú eljárásokban:

• Az adós általános kötelezettségei:

o     Az adós köteles megelőzni a fizetésképtelenséget. Amennyiben fennáll a fizetésképtelenség közvetlen veszélye, az adós indokolatlan késedelem nélkül köteles megfelelő és arányos intézkedéseket tenni a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. A reorganizáció iránti kérelem nem mentesíti az adóst az arra vonatkozó kötelezettsége alól, hogy csődeljárás iránti kérelmet is előterjesszen (a csődeljárást a reorganizáció engedélyezése esetén megszüntetik).

A felek szerepe csődeljárás esetén:

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A csődeljárás során a fizetésképtelenségi szakértő elsődlegesen a csődeljárás alá vonható eszközöket kezeli, azokat értékesíti, a bevételt pedig az adós hitelezőinek kifizetésére fordítja.

o     A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a csődeljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.

A felek szerepe reorganizáció esetén:

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A fizetésképtelenségi szakértő fő feladata, hogy az adóssal és a hitelezőkkel együttműködve reorganizációs tervet készítsen.

o     A fizetésképtelenségi szakértő megvizsgálja a bejelentett követeléseket, és azokat elismeri vagy vitatja.

o          A fizetésképtelenségi szakértő ellátja az adós felügyeletét. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy jóváhagyja az adósnak a reorganizációt engedélyező bírósági végzésben megjelölt jogi aktusait.

• Az adós:

• Az adós elvégzi a reorganizációs tervben meghatározott feladatokat.

• Az adósnak az is jogában áll, hogy javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek valamely bejelentett követelés vitatására.

• Az adós a saját nevében és a saját számlájára tevékenykedik.

A felek szerepe adósságmentesítés (annak mindkét típusa) esetén:

• Az adós:

o     Az adósságmentesítésre vonatkozó engedély hároméves próbaidőszakot nyit meg, melynek során az adós minden egyes év végén köteles átadni a fizetésképtelenségi szakértőnek a bíróság által megállapított pénzösszeget, legfeljebb azonban az adósnak az eltelt próbaévben szerzett összes nettó bevételének 70%-át. A fizetésképtelenségi szakértő a saját díjazásának levonását követően a végleges felosztási tervvel összhangban arányosan felosztja a pénzt az adós hitelezői között.

o     E próbaidőszak során az adós köteles észszerű erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy jövedelemforrásként munkát találjon, vagy ugyanennek a célnak megfelelő önálló vállalkozói tevékenységbe kezdjen, valamint köteles a fizetésképtelenségi szakértő rendelkezésére bocsátani az általa kért összes információt, beleértve a jövedelemmel, kiadásokkal kapcsolatos adatokat, a lakóhely címét érintő bármely változást, valamint a munkaviszonyra vagy a munkavégzés helyére vonatkozó adatokat.

o     Az adós jogi aktusai a próbaidőszak során a fizetésképtelenségi szakértő írásbeli hozzájárulásától függnek az adósságmentesítést engedélyező bírósági végzésben meghatározott kereteken belül.

o     A jogi segítségnyújtó központ által képviselt adós kérelmet terjeszt elő, amely tartalmazza az adós önéletrajzát, egy listát az érintett felekről, az aktuális és múltbéli eszközöket, valamint a hitelezők jegyzékét. Az adós bejelenti, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelen, és dokumentálja a lefoglalási eljárás fennállását.

o     Ezen eljárás során az adósnak el kell fogadnia, hogy az eszközei elidegenítésének joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre.

• A fizetésképtelenségi szakértő:

o     A fizetésképtelenségi szakértő jegyzéket készít a csődvagyonba tartozó eszközökről (azaz a csődeljárás alá vonható eszközökről) és értékesíti azokat.

o     A fizetésképtelenségi szakértő megszüntet egyes szerződéseket.

o     A fizetésképtelenségi szakértő értékesíti a vagyonba tartozó eszközöket, kifizeti a csődeljárás költségeit, felosztási tervet javasol a bevétel vonatkozásában, majd azt később végrehajtja.

o     Amennyiben a csődeljárás során fizetési ütemtervet alkalmaznak, a fizetésképtelenségi szakértő elkészíti a fizetési ütemtervet és azt jóváhagyásra benyújtja a bíróságnak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csődeljárás: Az olyan követelés, amely az adós részéről már a csődeljárás elrendelését megelőzően esedékessé vált, nem számítható be az adóst megillető olyan követeléssel szemben, amely a csőd elrendelését követően vált esedékessé; ez a csődeljárás során bejelentett függő követelésekre is vonatkozik. Nem számíthatók be az adós követeléseivel szemben az olyan követelések, amelyeket nem a jogszabályokban előírt módon nyújtottak be, a csődbejelentést követően engedményezés vagy átruházás útján megszerzett bejelentett követelések, valamint a vitatható jogi aktus alapján megszerzett követelések. Nem számítható be követelés olyan követeléssel szemben, amely a csődeljárás iránti kérelemnek az adós nevében történő benyújtásának elmulasztásáért fennálló felelősségből ered. Ez nem zárja ki más követelések beszámítását.

Reorganizáció: A polgári jogi szabályozás változatlan formában alkalmazandó.

Adósságmentesítés csődeljárás útján: A csődeljárás elrendelését követően felmerülő követelés nem számítható be az adós csődeljárás elrendelését megelőzően felmerült ellenkövetelésével szemben. A csődeljárás elrendelését megelőzően felmerült követelés nem számítható be az adós csődeljárás elrendelését követően felmerülő követelésével szemben. Ez nem zárja ki más követelések beszámítását.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján: A polgári jogi szabályozás változatlan formában alkalmazandó.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás: Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és a maga részéről azt teljesítette, a másik fél azonban a csődeljárás elrendelésekor még nem vagy csak részben teljesítette a szerződést, a fizetésképtelenségi szakértő követelheti a szerződés teljesítését, vagy pedig elállhat a szerződéstől. Amennyiben a másik fél részben már teljesítette a szerződést, a fizetésképtelenségi szakértő csak a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől állhat el, amelyeket a másik fél még nem teljesített.

Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és azt a másik fél a maga részéről már teljesítette, az adós azonban a csődeljárás elrendelésekor még nem vagy csak részben teljesítette a szerződést, a másik fél elállhat a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől, amelyeket az adós még nem teljesített; a másik félnek a szerződéstől való elállásból eredő követelései azonban csak akkor vehetők figyelembe a csődeljárásban, ha azokat függő követelésekként előterjesztik.

Amennyiben az adós visszterhes szerződést kötött a csődeljárás elrendelését megelőzően és azt a csődeljárás elrendelésekor még egyik fél sem teljesítette, sem részben, sem egészben, a fizetésképtelenségi szakértő, illetve a másik fél elállhat a szerződésben foglalt azon kötelezettségektől, amelyeket még nem teljesítettek; a másik félnek a szerződéstől való elállásból eredő követelései azonban csak akkor vehetők figyelembe a csődeljárásban, ha azokat függő követelésekként előterjesztik.

Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően az adós olyan szerződést kötött, amelynek tárgyát folyamatos vagy ismétlődő tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy bizonyos tevékenységtől való tartózkodás, vagy bizonyos tevékenység tűrése képezte, a fizetésképtelenségi szakértő a szerződést két hónapos felmondási idővel megszüntetheti, kivéve, ha jogszabály vagy a szerződés ennél rövidebb időt állapít meg a szerződés megszüntetésére; a fizetésképtelenségi szakértő a szerződést abban az esetben is megszüntetheti, ha azt határozott időre kötötték. A fizetésképtelenségi szakértő a bérleti- vagy lízingszerződést csak a polgári törvénykönyvben (Občiansky zákonník) előírt feltételek szerint szüntetheti meg. E rendelkezés nem vonatkozik a munka törvénykönyve (Zákonník práce) alapján kötött szerződésekre.

Amennyiben az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződést a másik fél előzetesen köteles teljesíteni, e másik fél a szerződés kölcsönös teljesítéséig vagy annak biztosítékkal való ellátásáig a szerződés teljesítését megtagadhatja.

Az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződés alapján a szerződésben részt vevő másik félnek az általa a fizetésképtelenségi szakértő irányába a csődbejelentést követően történő teljesítéssel kapcsolatos követelése a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősül. Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában az adóssal a csődeljárás elrendelését megelőzően kötött szerződés alapján a szerződésben részt vevő másik félnek a csődeljárás elrendelését követően felmerült bármely egyéb követelése csak abban az esetben vehető figyelembe a csődeljárásban, ha azt függő követelésként előterjesztik.

Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós valamely vagyontárgyat jogcímfenntartással értékesített és adott át a vevő számára, a vevő a vagyontárgyat visszaszolgáltathatja vagy követelheti a szerződés teljesítését.

Amennyiben a csődeljárás elrendelésének időpontja előtt az adós jogcímfenntartással vásárolt meg és vett át egy vagyontárgyat, az eladó nem kérheti a dolog visszaszolgáltatását, ha a fizetésképtelenségi szakértő az eladó felhívását követően indokolatlan késedelem nélkül teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeket. A fizetésképtelenségi szakértő teljesítheti a valamely vagyontárgy jogcímfenntartással történő megvásárlására vonatkozó ilyen megállapodásban foglalt kötelezettségeket, ha a vagyontárgy az adós birtokában van és a fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségek teljesítése előnyösebb a csődvagyon szempontjából. Amennyiben a vagyontárgy nincsen az adós birtokában, valamely követelés csak a bejelentése esetén vehető figyelembe a csődeljárásban.

E rendelkezések értelemszerűen arra a szerződésre is vonatkoznak, amelynek tárgyát valamely vagyontárgy meghatározott bérleti díj ellenében, határozott időre szóló lízingje képezi, és amely a lízingbe vett vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére irányul.

Reorganizáció: A szerződésben részt vevő másik fél nem szüntetheti meg az adóssal kötött szerződést, illetve nem állhat el az adóssal kötött szerződéstől abból az okból, hogy az adós késedelembe esett a másik felet a reorganizációs eljárás megindítását megelőzően megillető teljesítéssel, és a szerződés ilyen okból történő megszüntetésének vagy a szerződéstől ilyen okból történő elállásnak nincsen joghatása. Érvénytelenek az olyan szerződéses kikötések, amelyek arra hatalmazzák fel a másik felet, hogy reorganizáció vagy csődeljárás okán megszüntesse az adóssal kötött szerződést vagy attól elálljon.

Adósságmentesítés csődeljárás útján: A csődeljárás elrendelését követően meg lehet szüntetni az olyan szerződést, amelynek tárgyát folyamatos vagy ismétlődő tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás, bizonyos tevékenységtől való tartózkodás, vagy bizonyos tevékenység tűrése képezte, feltéve, hogy a szerződést a csődeljárás elrendelését megelőzően kötötték. Amennyiben a szerződés csődeljárás tárgyát képező eszközöket érint, a fizetésképtelenségi szakértő megszüntetheti a szerződést; egyéb esetekben arra az adós jogosult. A megszüntetés akkor hatályosul, amikor az arról szóló értesítést kézbesítették a másik fél részére. A szerződést abban az esetben is meg lehet szüntetni, ha azt határozott időre kötötték. Lakás bérleti- vagy lízingszerződése a bérlő vagy lízingbe vevő harmadik felet érintően csak a polgári törvénykönyv és a külön jogszabályok szerint szüntethető meg.

Az adós, a fizetésképtelenségi szakértő vagy a szerződésben részt vevő másik fél elállhat valamely egyéb szerződéstől, ha azt a csődeljárás elrendelését megelőzően kötötték és annak teljes körű teljesítése még nem történt meg. Csak azoktól a kötelezettségektől lehet elállni, amelyeket a felek még kölcsönösen nem teljesítettek.

A vagyontárgy jogcímfenntartással történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az olyan szerződésre vonatkozó rendelkezéseket, amelynek tárgyát valamely vagyontárgy meghatározott bérleti díj ellenében határozott időre történő tartós bérlete (lízingje) képezi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjoga megszerzésének céljával, a csődeljárás során is alkalmazni kell.

A fenti rendelkezések nem alkalmazandók a munka törvénykönyve alapján kötött szerződésekre és megállapodásokra.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján: Az adós szerződéses kapcsolataira nem vonatkoznak különös rendelkezések, hanem a „klasszikus” polgári jogi és kereskedelmi jog rendelkezések alkalmazandók.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A csődeljárás elrendelésének hatásai:

  • A csődeljárás során nem indítható végrehajtási eljárás vagy lefoglalási eljárás a csődeljárás tárgyát képező eszközökkel szemben; a más megindított végrehajtási eljárást vagy lefoglalási eljárást a csődeljárás elrendelésekor megszüntetik.
  • Valamely biztosítéki érdekeltség végrehajtása nem indítható meg, illetve nem folytatható az adós tulajdonát képező eszközökkel szemben az adós biztosítéki érdekeltséggel biztosított kötelezettségének teljesítése érdekében; ez nem érinti a következőket:
    • pénzzel vagy követeléssel kapcsolatos biztosítéki érdekeltség végrehajtása banknál vagy külföldi bankfióknál vezetett számláról;
    • államkötvények;
    • forgalomképes értékpapírok.
  • Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően valamely, árverés tárgyát képező vagyontárgyat külön jogszabály alapján odaítéltek, és az ilyen vagyontárgy a csődeljárás hatálya alá tartozik, és az ajánlattevő az árverezőnek kifizette az árverésen meghatározott összeget, az árverés tárgyát képező vagyontárgy tulajdonjoga vagy a vagyontárgyon fennálló egyéb jog az ajánlattevőre száll. Az árverésből származó bevétel a vonatkozó csődvagyon részévé válik, és az árverés költségei a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek; amennyiben az árverést biztosított követeléssel rendelkező hitelező kezdeményezte, a bevételt a biztosított követelés összegéig a hitelezőnek fizetik ki, úgy, mintha a csődeljárást nem is rendelték volna el.

A reorganizáció hatása:

•      Nem indítható végrehajtási vagy lefoglalási eljárás az adós tulajdonát képező eszközzel szemben a reorganizációs eljárás során bejelentett követelés érdekében; a már megindított végrehajtási vagy lefoglalási eljárást a csődeljárás elrendelésekor felfüggesztik, és az eljárás során később megszüntetik. Amennyiben ezen eljárások keretében egyes eszközöket már értékesítettek, a bevételt azonban az arra jogosult félnek még nem fizették ki, az adósnak visszaszolgáltatják a bevételt, amelyből az eljárási költségeket le kell vonni.

  • Az adós tulajdonát képező vagyontárgyon fennálló biztosítéki érdekeltség végrehajtása iránt eljárás nem indítható, illetve az nem folytatható a reorganizációs eljárás során bejelentett biztosított követelés érdekében.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás:

  • A csődeljárás elrendelésekor az összes bírósági és egyéb eljárást felfüggesztik, a határidők pedig szünetelnek.
    • Az eljárások a fizetésképtelenségi szakértő javaslatára folytatódhatnak, aki az eljárás folytatására irányuló kérelem előterjesztése következtében az eljárásban az adós helyett féllé válik.
    • Az alábbi eljárások nem kerülnek felfüggesztésre:
      • a 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett pénzügyi piaci válságok megoldására irányuló eljárások,
      • adóügyi eljárások,
      • vámügyi eljárások,
      • kisajátítási eljárások,
      • tartási kötelezettséggel kapcsolatos eljárások,
      • büntetőeljárások (kártérítés tárgyában azonban nem hozható határozat),
      • a fizetésképtelenségi szakértő számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő még a fenti eljárások során sem telhet le az első hitelezői gyűléstől számított 30 napnál hamarabb.

Reorganizáció:

  • A reorganizáció engedélyezésekor a reorganizációs eljárás során bejelentett követeléseket érintő valamennyi bírósági és választottbírósági eljárást felfüggesztik.
  • Követelést csak a bejelentése útján lehet előterjeszteni (a követelések vitatása és elismerése).

Adósságmentesítés csődeljárás útján:

  • Megszüntetik az olyan követelésre vonatkozó bírósági eljárást, amely csak csődeljárás során elégíthető ki; az elévülési idő azonban a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napnál hamarabb nem telhet le.
  • Amennyiben a csődeljárást később abból az okból szüntetik meg, hogy nem álltak fenn a csődeljárás előfeltételei, az eljárás megszüntetését figyelmen kívül kell hagyni.
  • Amennyiben egy másik hitelező vitatott valamely, az adósságmentesítéssel nem érintett követelést, a követelés vitatása felhatalmazza a hitelezőt arra, hogy az eljárásba beavatkozzon.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján:

  • Ennek nincsen hatása a bírósági vagy egyéb eljárásokra.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csődeljárás:

  • Hitelezők:
    • A hitelezők önállóan érvényesítik a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos akaratukat, akár függetlenül, akár hitelezői szervek útján. Ily módon befolyást tudnak gyakorolni a csődeljárásra és felügyelni tudják a vagyonkezelést és az eszközök értékesítését. Utasíthatják a fizetésképtelenségi szakértőt, hogy miként járjon el; vitathatják a követeléseket is, stb.
    • A csődeljárás során a fizetésképtelenségi szakértő munkáját a bíróság felügyeli.

Reorganizáció:

  • Hitelezők:
    • A hitelezőknek az a szerepe, hogy a hitelezői szerveken keresztül hozzájáruljanak a reorganizációs terv elkészítéséhez és jóváhagyásához.
    • Az a hitelező, aki követelést jelent be a fizetésképtelenségi szakértőnek, jogosult arra, hogy valamely (másik) bejelentett követelés vitatására irányuló javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek.

Adósságmentesítés csődeljárás útján:

  • Hitelezők:
    • A hitelezők kötelesek bejelenteni a követeléseiket.
    • A biztosítékkal rendelkező hitelezők eldönthetik, hogy bejelentik-e a követeléseiket; ugyanakkor azonban a biztosítéki érdekeltségeiket is érvényesíthetik.
    • A hitelezők vitathatják más hitelezők követeléseit.
    • Valamely hitelező eljárhat hitelezői képviselőként.
  • A hitelező utóbb (az eljárás lezárultát követően) az adósságmentesítés megszüntetése iránti keresetet nyújthat be az adóssal szemben tisztességtelen szándékra hivatkozással.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján:

  • Hitelezők:
    • A fizetési ütemterv csak a biztosíték nélküli hitelezőket érinti; a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre nincsen kihatással a fizetési ütemterv útján történő adósságmentesítés.
    • A hitelezők kötelesek elfogadni a hitelezőkkel szembeni védelmet, amelyet a bíróság biztosít.
    • A fizetési ütemterv által érintett hitelező tiltakozhat a fizetési ütemtervvel szemben, amint a fizetésképtelenségi szakértő bejelentette a fizetési ütemterv elkészítését, valamint tiltakozhat a biztosíték nélküli hitelezők kielégítésére javasolt százalékos aránnyal szemben.
    • A hitelező utóbb (az eljárás lezárultát követően) az adósságmentesítés megszüntetése iránti keresetet nyújthat be az adóssal szemben tisztességtelen szándékra hivatkozással.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csődeljárás

  • A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a csődeljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.
  • Amennyiben az adós jogi aktusai a csődeljárás során hátrányosan érintik a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket, ezen aktusok hatástalanok a hitelezők vonatkozásában; ez azonban az érvényességüket nem befolyásolja.
  • A csődeljárásban azok a személyek, akik a csődeljárás hatálya alá tartozó tartozással rendelkeznek, e tartozásokat a fizetésképtelenségi szakértőnek kötelesek megfizetni; e kötelezettség továbbra is fennáll, ha a tartozást egy másik félnek fizetik ki, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő megkapja az ilyen kifizetést.
  • A csődeljárás során az adós csak a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulásával utasíthat vissza ajándékot vagy örökséget; ellenkező esetben az ajándék vagy örökség visszautasítása hatástalan a hitelezők vonatkozásában.
  • Amennyiben felszámolás alatt álló jogi személy tekintetében hoznak csődeljárást elrendelő végzést, a felszámolás félbeszakad a csődeljárás megszüntetéséig.
  • Az illetékes szerv (a hitelezői választmány, a biztosítékkal rendelkező hitelező, vagy különleges esetekben a bíróság) utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt és javaslatokat tesz számára a vagyonkezeléssel, az adós vállalkozásának vagy annak egy részének működtetésével, valamint az eszközök értékesítésével kapcsolatban. Ez az eszközöknek vagy azok jelentős részének bérbeadását is magában foglalja (működő vállalkozás esetében korlátozásokkal).
  • Az illetékes szerv az alábbiak tekintetében is utasításokat bocsát ki:
    • az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban pénzeszközök ideiglenes rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodás kötése;
    • a vállalkozás működtetésének folytatása, ha az adós meghatározott típusú pénzügyi intézmény;
    • zálogjog alapítása az adós vagyontárgyain;
    • az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban olyan megállapodás kötése, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő vállalja, hogy a teljesítést meghatározott időszakon vagy a forgalom meghatározott százalékos arányán túl is folytatja;
    • A fizetésképtelenségi szakértő köteles utasítást kérni, mielőtt e tárgyban megteszi az első jogi lépést, és köteles megvárni az utasítást. Amennyiben az illetékes szerv nem válaszol, a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságot kérdezi meg arról, hogy miként járjon el, és a bíróság végzése kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve. A fizetésképtelenségi szakértő kérelmének valamennyi releváns információt tartalmaznia kell.
    • Egyéb ügyekben az illetékes szerv javaslattal élhet a fizetésképtelenségi szakértő eljárása tekintetében, és ha a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja ennek a javaslatnak a teljesítését, a szerv kérheti, hogy a bíróság határozzon a további eljárás tekintetében, a bíróság végzése pedig kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve.
    • Amennyiben az illetékes szerv olyan magatartás tanúsítására utasítja a fizetésképtelenségi szakértőt, amely ellentétes a többi hitelező érdekével vagy a vagyonértékesítési szabályokkal, a fizetésképtelenségi szakértő megtagadja az utasítás végrehajtását és a szervet az utasítása módosítására kéri. Amennyiben az illetékes szerv az utasítást nem módosítja, a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságot kérdezi meg arról, hogy miként járjon el, és a bíróság végzése kötelező a fizetésképtelenségi szakértőre nézve.
    • A fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva kezeli a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy azokat megfelelően védje az elvesztéstől, sérüléstől, megsemmisüléstől vagy egyéb értékvesztéstől, valamint hogy az eszközkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek – az ezen költségek célszerűségének és gazdaságosságának értékelését követően – ne haladják meg az alapvető szintet.
    • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelése során egyik hitelezőt sem részesítheti előnyben, továbbá szintén nem részesítheti előnyben a személyes érdekeket vagy pedig mások érdekeit az összes hitelező közös érdekével szemben.
    • A fizetésképtelenségi szakértő bérbe adhatja az adós tulajdonát képező, a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket. A fizetésképtelenségi szakértő köteles hozzájárulni az olyan bérleti szerződéshez, amelyben a bérleti díj összege eléri legalább azt a szintet, amelyen az adott helyen és időben egy ilyen vagyontárgyat általában bérbe adnak, és köteles biztosítani, hogy a bérleti szerződés a törvényi kötelezettségeken felül nem keletkeztet kötelezettséget az adósra nézve, a bérleti szerződésben foglalt, a bérlőt terhelő kötelezettségek megfelelő biztosítékkal rendelkeznek, valamint arról is gondoskodnia kell, hogy a bérleti szerződés egy hónapos felmondási idővel megszüntethető legyen. Amennyiben nem teljesülnek ezek a feltételek, a fizetésképtelenségi szakértő csak az illetékes szerv hozzájárulásával köthet bérleti szerződést. Az ebből a bérletből származó jövedelem a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételnek minősül.
    • A csődeljárás elrendelését követően a fizetésképtelenségi szakértő folytathatja az adós üzleti tevékenységével kapcsolatos egyes tevékenységeket, ha ez növeli a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékét, vagy megakadályozza azok értékcsökkenését. Amennyiben e tevékenységek költségei meghaladják az általuk generált bevételt, a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul felhagy ezekkel a tevékenységekkel.
  • Az eszközök értékesítése
  • A csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítése azt a célt szolgálja, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb bevételre tegyenek szert, a lehető legalacsonyabb kiadások mellett. Az eszközök értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva kiválasztja az értékesítés célját legjobban szolgáló és a jogszabályokban előírt értékesítési szabályoknak megfelelő módszert.
  • A csődeljárás elrendelésekor kijelölt fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul értékesítési azokat az eszközöket, amelyeket tönkremenetel, megsemmisülés vagy egyéb jelentős értékcsökkenés közvetlen veszélye fenyeget; ehhez sem az illetékes szerv utasítására, sem a bíróság határozatára nincsen szükség; A fizetésképtelenségi szakértő a többi eszközt az első hitelezői gyűlést követően kezdheti el értékesíteni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő átlátható nyilvántartást vezet a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséről, és külön nyilvántartást vezet az általános csődvagyonról, valamint minden egyes különvagyonról. Az egyes eszközök értékesítését követően a fizetésképtelenségi szakértő a bevételt a jegyzék azon részéhez rendeli, amely az értékesítés tárgyát képezte. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő több részt közösen értékesít és az önálló bevételek nem állapíthatók meg, a szakértő a közös bevételt az érintett részek jegyzék szerinti értékének arányában felosztja az érintett részek között.
  • A fizetésképtelenségi szakértő bankban vagy külföldi bankfiókban vezetett számlán letétbe helyezi a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételt; a bank vagy külföldi bankfiók által a számla egyenlege után fizetett kamat a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételnek minősül.
  • A fizetésképtelenségi szakértő az eszközök értékesítése céljából megteheti az alábbi intézkedéseket:
    • a) versenytárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdethet meg,
    • b) az eszközök értékesítésével árverezőt bízhat meg,
    • c) az eszközök értékesítésével értékpapír-kereskedőt bízhat meg,
    • d) árverést tarthat, pályázati felhívást tehet, vagy az eszközök értékesítéséhez vezető egyéb eljárást folytathat,
    • e) az eszközöket más megfelelő módon értékesítheti.
    • Valamely vállalkozás értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértő szerződés útján ruházza át a vevőre a vállalkozáshoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, jogot és egyéb eszközt. A vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek közül csak azok szállnak át a vevőre, amelyek az adós vállalkozásának működtetésével kapcsolatban a csődeljárás elrendelését követően merültek fel, a szerződésben felsorolt munkaviszonyokból eredő nem pénzbeli kötelezettségekkel együtt (a nemo plus iuris elve nem érvényesül).
    • Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket nem a vállalkozásnak, a vállalkozás egy részének vagy a vállalkozáshoz tartozó eszközök jelentős részének eladása útján értékesíti, úgy a csődeljárás hatálya alá tartozó ingatlant csak árverés útján értékesítheti; a szakértő az árverést a kereskedelmi közlönyben (Obchodný vestník) hirdeti meg.
    • Az eszközök értékesítése során a fizetésképtelenségi szakértőt nem köti a részvények (vagy részesedések) átruházásához való hozzájárulási jog, a részvények átruházásának kérelmezéséhez való jog, a részvények megszerzésének kérelmezéséhez való jog, vagy bármely egyéb szerződésből eredő elővásárlási jog. Olyan eszközök értékesítése során, amelyekre törvényben előírt elővásárlási jog vagy dologi jogként alapított elővásárlási jog vonatkozik, a fizetésképtelenségi szakértő írásban felajánlja az elővásárlási jog tárgyát az elővásárlási jog jogosultjának; a fizetésképtelenségi szakértőt nem köti az elővásárlási jog, ha a jogosult fél az írásbeli ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem él az elővásárlási jogával.
    • Az eszközök értékesítésével valamennyi biztosítéki érdekeltség megszűnik, kivéve a fizetésképtelenségi szakértő által a csődeljárás elrendelését követően az illetékes szerv utasítása alapján alapított zálogjogot, illetve a valamely harmadik fél eszközein fennálló olyan biztosítéki érdekeltséget, amely rangsorban megelőzi az adós kötelezettségének biztosítékául szolgáló biztosítéki érdekeltséget.
    • Valamely vagyontárgy ellentételezés fejében történő átruházása során a vevő akkor is megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vagyontárgy nem az adós tulajdonát képezte, kivéve, ha a vevő tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a vagyontárgyat illetően az adós, illetve az a harmadik fél, akinek az eszközei az adós kötelezettségének biztosítékául szolgáltak, nem tulajdonos. A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a vagyontárgy eredeti tulajdonosa irányába, ha neki ebből bármilyen kára származott, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő igazolni tudja, hogy szakmai gondossággal járt el.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor az adós arra vonatkozó joga, hogy elidegenítse a fizetésképtelenségi eljárás alá vont eszközöket, valamint az ezen eszközöket érintő ügyekben az adós képviseletében történő eljárás joga átszáll a fizetésképtelenségi szakértőre, aki innentől kezdve az adós nevében és az adós érdekében tevékenykedik.
  • Amennyiben az adós jogi aktusai a csődeljárás során hátrányosan érintik a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközöket, ezen aktusok hatástalanok a hitelezők vonatkozásában; ez azonban az érvényességüket nem befolyásolja.
  • Az adós, valamint az adós hozzájárulásával az adóshoz közelálló személy a szokásos módon használhatja a csődeljárás hatálya alá tartozó vagyontárgyat, köteles azonban megvédeni attól, hogy elvesszen, megsérüljön vagy megsemmisüljön, valamint tartózkodnia kell bármely olyan magatartástól, amely a vagyontárgy értékét a szokásos kopás és elhasználódás mértékét meghaladóan csökkentené. A csődvagyonba tartozó vagyontárgyat használó valamennyi személy köteles lehetővé tenni a fizetésképtelenségi szakértő számára, hogy a vagyontárgyat bármely időpontban megvizsgálhassa. Amennyiben e vagyontárgyat az adóstól vagy az adóshoz közelálló személytől különböző személy használja, e fél a vagyontárgy használatára csak a fizetésképtelenségi szakértő engedélyével jogosult. A vagyontárgy harmadik fél általi ilyen használatából származó valamennyi bevétel a csődvagyon részét képezi.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó magasabb értékű ingatlanokat árverés útján értékesíti, a csődeljárás hatálya alá tartozó alacsonyabb értékű ingatlanokat pedig ingóság módjára értékesíti.
  • Az ingatlan árverés útján történő értékesítése során az az összeg képezi a legalacsonyabb ajánlatot, amelyet az a biztosítékkal rendelkező, bejelentett hitelező jelölt meg, akinek az árverésre bocsátott vagyontárgyon fennálló biztosítéki érdekeltsége rangsorban az első helyen szerepel, vagy amelyet a hitelezői képviselő jelölt meg, ha az árverésre bocsátott vagyontárgyon nem áll fenn biztosítéki érdekeltség.
  • Az adós lakóingatlanának értékesítése
  • A fizetésképtelenségi szakértő az adós lakóingatlanát csak árverés útján értékesítheti.
  • Az adós lakóingatlana nem értékesíthető, ha a lakóingatlan értékéből a mentességet élvező rész (10 000 euró) levonását követően a bevétel nem fedezné a lakóingatlan értékesítésének költségeit, valamint a nyilvántartásba vett hitelezők követeléseinek legalább egy részét. A fizetésképtelenségi szakértő felbecsüli az adós lakóingatlanának értékét; amennyiben azonban bármelyik hitelező szakértői véleményt terjeszt elő és kifizeti az árverés folyamatának ellenőrzésére vonatkozó közjegyzői illeték előlegét, a határozatot a szakértői vélemény alapján hozzák meg. Amennyiben a vagyontárgyat ekkor nem értékesítik, a szóban forgó hitelező köteles megfizetni az értékesítés költségeit.
  • Az adós lakóingatlanának értékesítése esetén a fizetésképtelenségi szakértő az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részével egyező összeget átutalja (a felosztási terv keretein kívül) egy speciális bankszámlára, amelyet a szakértő az adós nevében és az adós érdekében e célból nyitott, és az adóst erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. Kizárólag a fizetésképtelenségi szakértő jogosult pénzeszközöket letétbe helyezni az adós speciális bankszámláján, vagy arra pénzt utalni.
  • Az adós speciális bankszámláján lévő pénzeszközök a számla megnyitásától számított 36 hónapig nem vonhatók csődeljárás, lefoglalási eljárás vagy más hasonló végrehajtási eljárás hatálya alá.
  • Az említett 36 hónap alatt az adós nem rendelkezhet erről a speciális számláról, jogában áll azonban, hogy a banktól vagy a külföldi bankfióktól a számláról készpénzfelvételt kezdeményezzen, amelynek maximális havonkénti összegét a szlovák kormány rendeletben határozza meg (250 euró).
  • Amennyiben az adós lakóingatlanát értékesítik, és a lakóingatlan a házastársi vagyonközösségbe tartozott, a fizetésképtelenségi szakértő a vagyonközösség szerinti korábbi tulajdonostárs számára is nyit egy speciális adós számlát.
  • Ingó javak értékesítése
  • A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás hatálya alá tartozó ingó javakat pályázati felhívás útján egy vagy több eszközhalmazként értékesíti. E célból a fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben ajánlattételre közzéteszi az eszközhalmazokat, valamint megjelöli az ajánlattételi határidőt, amely nem lehet rövidebb a pályázati felhívás kereskedelmi közlönyben való közzétételétől számított tíz naptári napnál. Csak azokat az ajánlatokat veszik figyelembe, ahol az érdekelt fél a vételi ajánlat előlegének teljes összegét a fizetésképtelenségi szakértő bankszámláján letétbe helyezte. A legmagasabb vételi ajánlat eldönti az értékesítést. Amennyiben több érdekelt fél tett azonos ajánlatot, a fizetésképtelenségi szakértő sorsolással határoz. A vevő a saját költségén köteles gondoskodni a vagyontárgyak elszállításáról.
  • Amennyiben a csődeljárás hatálya alá tartozó ingó javakat a harmadik ajánlattételi felhívás során sem sikerül értékesíteni, az említett ingó javak többé nem képezik a csődeljárás tárgyát. Ha valamelyik bejelentett követeléssel rendelkező hitelező érdeklődést mutat az ingó javak ezen halmaza iránt, a fizetésképtelenségi szakértő arra a bejelentett követeléssel rendelkező hitelezőre ruházza át ezt a halmazt, aki a harmadik ajánlattételi felhívás lezárultát követő tíz napon belül a legmagasabb ajánlatot teszi. Amennyiben több, bejelentett követeléssel rendelkező hitelező tesz azonos ajánlatot, a fizetésképtelenségi szakértő sorsolással határoz. A hitelező a saját költségén köteles gondoskodni a vagyontárgyak elszállításáról.
  • A hitelezői képviselő vagy a biztosítékkal rendelkező érintett hitelező írásbeli utasítására a fizetésképtelenségi szakértő az ingó javakat más módon is értékesítheti. Ha számos, biztosítékkal rendelkező hitelező érintett, írásbeli utasítást csak az a hitelező adhat, akinek a biztosítéki érdekeltsége a kielégítési sorrendben legelöl áll.
  • Követelések és egyéb eszközök értékesítése
  • Amennyiben az adós követelései a csődvagyonba tartoznak, a fizetésképtelenségi szakértő megkísérli azok behajtását, a kifizetésük iránt azonban bíróság vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóság előtt nem nyújt be keresetet. Ha a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás elrendelését követő hat hónap elteltével nem járt sikerrel, a követeléseket ingó javak módjára átruházzák. A szakértőt semmilyen olyan megállapodás nem köti, amely tiltja vagy korlátozza valamely követelés átruházását. E korlátozások a követelés átruházásával megszűnnek.
  • Amennyiben valamely követelés a csődvagyon részét képezi, az elévülési idő felfüggesztésre kerül és csak azután folytatódik, hogy a követelés kikerül a csődeljárás hatálya alól. A bíróság vagy más hatóság a csődeljárás hatálya alá tartozó követelést érintő eljárást mindaddig felfüggeszti, amíg a követelés ki nem kerül a csődeljárás hatálya alól.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a többi eszközt az ingó javak vagy követelések értékesítéséhez hasonlóan értékesíti.
  • Egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlásának joga
  • Az adós hozzájárulásával valamely (alább meghatározott) jogosult személynek jogában áll, hogy a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak bármely részét a szakértői véleményben meghatározott áron bármikor visszavásárolja. Ebben az esetben az értékesítésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók.
  • Az adós hozzájárulásával a jogosult személynek jogában áll, hogy a csődvagyonból vagyontárgyakat vásároljon vissza az árverésen vagy az ajánlattételi felhívás során elért áron, vagy a hitelező árajánlatának összegéért, feltéve, hogy a jogosult személy átutalja az említett árat a fizetésképtelenségi szakértőnek az árverés vagy az ajánlattételi felhívás lezárultától, vagy a hitelező ajánlattételétől számított tíz napon belül.
  • Amennyiben az adós hozzájárulásával az adós egyenesági hozzátartozója vagy házastársa gyakorolja azt a jogot, hogy az adós lakóingatlanát a csődvagyonból visszavásárolja, az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét beszámítják a vételárba.
  • Az egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlása jogának gyakorlása szempontjából jogosult személynek az adós egyenesági hozzátartozója, testvére, házastársa, vagy az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat minősül.
  • Ha a jogosult személyt megillető, az egyes vagyontárgyak csődvagyonból való visszavásárlásának joga sérelmet szenved, a jogosult személy követelheti, hogy a vagyontárgyat megszerző személy e vagyontárgyat adja el számára. E jogosultság megszűnik, ha azt a vagyontárgy értékesítésétől számított három hónapon belül nem gyakorolják.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csődeljárás

  • A hitelező az adóssal szemben fennálló valamennyi követelését bejelentheti, idértve azokat is, amelyek kifizetése még nem esedékes.
  • A biztosítékkal rendelkező követelés (amely az adós eszközein fennálló biztosítéki érdekeltséggel rendelkezik) szintén bejelenthető.
  • A hitelezőnek az adóstól különböző személlyel szemben fennálló, biztosítékkal rendelkező követelése szintén bejelenthető, ha a biztosítéki érdekeltség az adós eszközeit érinti (ilyen esetekben a követelés kielégítésére bizonyos korlátozások vonatkoznak); amennyiben az ilyen követelést nem jelentik be, az a csődvagyonnal szembeni gyengébb követelésnek minősül.
  • Jövőbeni követeléseket és függő követeléseket szintén be lehet jelenteni.
  • Azokat a követeléseket, amelyeket nem kérelem útján jelentenek be, a csődvagyonnal szemben fennálló követeléseknek nevezik.
  • Ezeket a követeléseket az általános csődvagyonnal szemben fennálló követelésekre és különvagyonnal szemben fennálló (biztosítéki érdekeltséggel biztosított) követelésekre osztják fel.
  • Ez vonatkozik például a következőkre:
    • a csődvagyon értékesítési költségeire, a felosztási tervre, a fizetésképtelenségi szakértő díjazására és az ideiglenes fizetésképtelenségi szakértő díjazására és kiadásaira;
    • a csődeljárás költségeire kifizetett előleg visszatérítéséhez való jogra;
    • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásainak megtérítésére;
    • a csődeljárás elrendelését követően esedékessé vált és az arra a hónapra járó gyermektartás, amelyben a csődeljárást elrendelték;
    • a csődvagyon kezelésével összefüggő költségekre, és a csődeljárás során a vállalkozás működtetésével kapcsolatban felmerült követelésekre, ideértve a fizetésképtelenségi szakértő által kötött szerződésekből eredő követeléseket is;
    • a felszámolót és a teljes jogú képviselőt megillető díjazásra, valamint a csődeljárás elrendelését követően felmerült szükséges kiadásaik megtérítésére;
    • a csődeljárás elrendelését követően, valamint a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült munkavállalói bérekre és egyéb, munkaszerződés vagy munkaviszonyon kívüli munkavégzésre vonatkozó szerződés szerinti jogosultságokra (a továbbiakban: munkavégzéssel összefüggő jogosultságok) a fizetésképtelenségi szakértő által meghatározott összegben, vagy olyan összegben, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő és az a munkavállaló, akit a fizetésképtelenségi szakértő a csődvagyon kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott, megállapodott;
    • a csődeljárás elrendelését követően, valamint a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült, a munkavállalót megillető, a munkavégzéssel összefüggő jogosultságokra, a fizetésképtelenségi szakértő által meghatározott összegben, vagy olyan összegben, amelyben a fizetésképtelenségi szakértő és az a munkavállaló, akit a fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás során a vállalkozás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott, megállapodott;
    • az adókra, díjakra, vámokra, egészségbiztosítási járulékokra, szociális biztonsági járulékokra, öregségi nyugdíjjárulékokra, illetve kiegészítő nyugdíjjárulékokra vonatkozó, a csődeljárás elrendelését követően felmerült követelésekre, ha azok a vállalkozás csődeljárás során történő működtetésével kapcsolatosak;
    • a munkavégzéssel összefüggő, a csődeljárás elrendelését követően és a csődeljárás elrendelése szerinti naptári hónapban felmerült jogosultságokra, legfeljebb a havi létminimum négyszeresének összegében, minden egyes olyan naptári hónap tekintetében, amelyben a csődeljárás elrendelését követően a munkaviszony továbbra is fennállt, beleértve azt a naptári hónapot is, amelyben a csődeljárást elrendelték, valamint azt a naptári hónapot, amelyben a munkaviszonyt megszüntették;
    • az adókra, díjakra, vámokra, egészségbiztosítási járulékokra, szociális biztonsági járulékokra, öregségi nyugdíjjárulékokra, illetve kiegészítő nyugdíjjárulékokra vonatkozó, a csődeljárás elrendelését követően felmerült követelésekre, ha azok az eszközök kezelésével és értékesítésével kapcsolatosak;
    • a garancialapból való visszatérítés iránti követelésekre, ha azok a munkavállalónak a munkavégzéssel összefüggő jogosultságok körében kifizetett juttatással kapcsolatosak, amely jogosultságok a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
  • A fizetésképtelenségi szakértő az általános csődvagyonnal szembeni követeléseket folyamatos jelleggel teljesíti; ha az általános csődvagyonnal szembeni, a kielégítési sorrendben azonos ranghellyel rendelkező követeléseket teljeskörűen nem lehet kielégíteni, e követeléseket arányosan teljesítik.
  • A különvagyonnal szembeni követelések a különvagyonnal kapcsolatosak.
  • A fizetésképtelenségi szakértő a különvagyonnal szembeni követeléseket folyamatos jelleggel teljesíti; ha a különvagyonnal szembeni, a kielégítési sorrendben azonos rangsorral rendelkező követeléseket teljeskörűen nem lehet kielégíteni, e követeléseket arányosan teljesítik.
  • A csődvagyonnal szembeni követeléseket a fizetésképtelenségi szakértőnek kell bejelenteni. A fizetésképtelenségi szakértő kérésre értesíti a hitelezőt, ha a szakértő elfogadja a hitelező csődvagyonnal szembeni követelésének jogalapját és összegét, annak rangsorát is beleértve.
  • Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő nem fogad el valamely csődvagyonnal szembeni követelést, a hitelező keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségi szakértővel szemben, amelyben kérheti, hogy a bíróság határozza meg a csődvagyonnal szembeni követelés jogalapját, illetve összegét. Amennyiben a hitelező a szóban forgó keresetet nem nyújtja be határidőben, a csődvagyonnal szembeni követelést – a fizetésképtelenségi szakértő által el nem ismert mértékben – a csődeljárás során figyelmen kívül hagyják.
  • A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a hitelezők és egyéb személyek irányába a szakértőnek az eszközök kezelésével, illetve értékesítésével, vagy a vállalkozás működtetésével kapcsolatos indokolatlan vagy gazdaságilag nem kifizetődő kiadásai következtében általuk elszenvedett károkért, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő képes igazolni, hogy kellő szakmai gondossággal járt el.
    • A fizetésképtelenségi szakértő átlátható nyilvántartást vezet a csődvagyonnal szembeni követelésekről, és a bíróságnak köteles e nyilvántartást nyomtatott formában benyújtani.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • Az adósságmentesítés során a követelések három csoportját ismerik el:
    • Követelések, amelyek csak csődeljárásban vagy fizetési ütemterv alapján elégíthetők ki. Ezek lényegében olyan követelések, amelyek a csődeljárás elrendelését vagy a hitelezőkkel szembeni védelem biztosítását megelőzően merültek fel, valamint a járulékos követelések, illetve a csődeljárást megelőzően kötött szerződés megszüntetésével vagy az ilyen szerződéstől való elállással összefüggő követelések.
    • Követelések, amelyeket kizárnak a kielégítésből, vagyis amelyek az adósságmentesítés alapján nem hajthatók be az adóstól. Ez a követelésekkel kapcsolatos járulékos követelésekre (azoknak egy bizonyos részére), az idegen váltóból vagy a saját váltóból eredő követelésekre, a kötbérre, egyéb bírságokra, a kapcsolt felek követeléseire és az adósságmentesítésben részt vevő személyek költségeire vonatkozik.
    • Követelések, amelyeket nem érint az adósságmentesítés (a hitelező eldöntheti, hogy azokat bejelenti-e):
      • az adósságmentesítésre szolgáló csődeljárásban amiatt nem bejelentett követelések, mivel a fizetésképtelenségi szakértő nem értesítette írásban a hitelezőt arról, hogy adósságmentesítés céljából csődeljárást rendeltek el;
      • a jogi segítségnyújtó központtal szembeni követelések;
      • a biztosítékkal rendelkező követelések a biztosítéki érdekeltség tárgya által fedezett mértékben;
      • a szándékosan okozott személyi sérülés utáni kártérítési igény, a járulékos követeléseket is beleértve;
      • a gyermektartás iránti igény, a járulékos követeléseket is beleértve;
      • az adós részéről járó, munkavégzéssel összefüggő jogosultságok;
      • a büntetőjog alapján kiszabott pénzbüntetés;
      • a nem pénzbeli követelés.
      • Amennyiben a biztosítékkal rendelkező követelést az adósságmentesítés céljából elrendelt csődeljárás során nem jelentik be, a biztosítékkal rendelkező hitelező csak a biztosítéki érdekeltség tárgyából nyerhet kielégítést.
      • A csődvagyonnal szembeni követelések jogintézménye nem létezik az adósságmentesítés céljából elrendelt csődeljárásban. A csődvagyon értékesítését, valamint az összes olyan jogvita lezárását követően, amely a bevételekre vonatkozó felosztási tervre kihatással lehet, a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napon belül elkészíti a bevételekre vonatkozó felosztási tervet. A fizetésképtelenségi szakértő a szóban forgó felosztási terv összeállítására vonatkozó szándékát a kereskedelmi közlönyben közzéteszi.
      • A bevételekből a fizetésképtelenségi szakértő először levonja a csődeljárás költségeit, ezt követően – adott esetben – levonja az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét, ezután kielégíti az adós gyermekeit megillető tartásdíj iránt bejelentett követeléseket, majd a fennmaradó egyenleget a nyilvántartásba vett összes hitelező között az elismert követeléseik összegével összhangban arányosan felosztja. A kielégítés költségeit az egyes hitelezők viselik.
      • A csődeljárás költségei a következők:
  • a fizetésképtelenségi szakértő díja és az eszközök értékesítésével és a felosztási terv előállításával kapcsolatos költségek;
  • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásai;
  • a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelésével kapcsolatos költségek;
  • a szakértői vélemény költségeire vonatkozó előleg;
  • a fizetésképtelenségi szakértő által a hitelező kérésére lefolytatott vizsgálatok költségei, a hitelezői képviselő vagy a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A követelések bejelentése a csődeljárásban

  • A csődvagyonnal szembeni követelésnek nem minősülő követelést a csődeljárásban kérelem útján jelentik be.
  • A kérelem egy példányát a fizetésképtelenségi szakértőnek kell benyújtani, és azt a követelések bejelentésére szolgáló, a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napos általános határidőn belül kell megküldeni a szakértőnek; a hitelező a kérelem egy példányát a bíróságnak is megküldi.
  • Amennyiben a hitelező a kérelmet később küldi meg a fizetésképtelenségi szakértőnek, a kérelmet figyelembe veszik, a hitelező azonban nem élhet a szavazati jogával, illetve a bejelentett követeléssel kapcsolatos egyéb jogokat sem gyakorolhatja. Ez nem érinti a hitelező arányos kielégítésre vonatkozó jogát; a hitelező azonban csak az általános vagyonba tartozó bevételek felosztási tervéhez rendelt bevételekből fizethető ki, amennyiben a felosztási terv elkészítésére vonatkozó tervet azt követően hirdették ki a kereskedelmi közlönyben, hogy a fizetésképtelenségi szakértő a kérelmet kézhez vette. A fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi ennek a követelésnek a követelések jegyzékébe történő bejegyzését, a hitelező nevének és a követelés összegének megjelölésével.
  • A biztosítékkal rendelkező követelés esetében a biztosítéki érdekeltséget megfelelő módon és időben, a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelések bejelentésére szolgáló, a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napos általános határidőn belül megküldött kérelemben kell érvényesíteni; ellenkező esetben az elévül. A kérelem jövőbeni követelésre vagy olyan követelésre is vonatkozhat, amely bizonyos feltétel teljesülésétől függ (a továbbiakban: függő követelés); a hitelező azonban a függő követeléssel kapcsolatos jogait csak akkor gyakorolhatja, ha igazolta a fizetésképtelenségi szakértő felé, hogy a függő követelés felmerült.
  • A kérelem megküldése a fizetésképtelenségi szakértőnek az elévülési idő és a jog megszűnése tekintetében ugyanazokkal a joghatásokkal jár, mint a jog bíróság előtti érvényesítése.
  • A csődeljárásban az a hitelező, akinek az adóstól különböző személlyel szemben áll fenn követelése, ezt a követelést szintén bejelenti, ha annak biztosítékául az adós vagyonát terhelő biztosítéki érdekeltség szolgál.
  • Amennyiben az ilyen hitelező nem jelenti be ezt a biztosítékkal rendelkező követelést az általános határidőn belül, a csődeljárás figyelmen kívül hagyja a hitelező biztosítéki érdekeltségét; a hitelezőt azonban az érintett csődvagyonnal szemben megilleti az a jog, hogy visszavásárolja az érintett csődvagyon gazdagodására szolgáló dolgot, és e jogot az érintett csődvagyonnal szemben a csődvagyonnal szembeni követelésként gyakorolhatja, ez a követelés azonban csak azt követően nyer kielégítést, ha a szóban forgó csődvagyonnal szemben fennálló valamennyi egyéb követelést már teljesítették.

A kérelemre vonatkozó előírások a csődeljárásban

  • A kérelmet az előírt formában kell benyújtani, és tartalmaznia kell az alapvető adatokat. Ellenkező esetben a kérelmet figyelmen kívül hagyják. Az alapvető adatok a következők:

a) a hitelező utóneve, családi neve és lakcíme, vagy a hitelező neve és székhelye;

b) az adós utóneve, családi neve és lakcíme, vagy az adós neve és székhelye;

c) a követelés jogalapja;

d) a ranghely, amelyen a követelés az általános csődvagyonból kielégítést nyer;

e) a követelés teljes összege;

f) a hitelező aláírása.

  • Minden egyes biztosítékkal rendelkező követelés után önálló kérelmet kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni a biztosítékkal ellátott összeget, valamint a biztosítéki érdekeltség típusát, ranghelyét, tárgyát és jogalapját.
  • A függő követelésre vonatkozó kérelemben azt a helyzetet is körül kell írni, amelyben a követelés felmerül, vagy azt a feltételt, amelytől a követelés függ.
  • A kérelemben a követelés teljes összegét főkövetelésre és járulékos követelésekre kell osztani, a járulékos követeléseket pedig a felmerülésük jogalapja szerint kell felosztani.
  • A követeléseket euróban kell meghatározni. Ellenkező esetben a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank (Národná banka Slovenska) által meghatározott és közzétett, a csődeljárás elrendelésének napján fennálló referencia-árfolyamon történő átváltással számítja ki. Amennyiben a követelést olyan pénznemben terjesztik elő, amelyre vonatkozóan sem az Európai Központi Bank, sem a Szlovák Nemzeti Bank nem határoz meg vagy tesz közzé referencia-árfolyamot, a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét szakmai gondossággal állapítja meg.
  • A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Az elszámolásra kötelezett hitelezőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a követelést feltüntette-e a beszámolójában, amennyiben igen, azt milyen mértékben tette, vagy pedig meg kell indokolnia, ha erre nem került sor.
  • A nem pénzbeli követelésre vonatkozó kérelemnek szakértői véleményt is tartalmaznia kell, amely meghatározza a nem pénzbeli követelés értékét; ellenkező esetben a kérelmet figyelmen kívül hagyják.
  • Az a hitelező, aki Szlovákiában nem rendelkezik lakcímmel vagy székhellyel, vagy a vállalkozásának Szlovákiában nincsen szervezeti egysége, köteles megbízni egy kézbesítési megbízottat, aki rendelkezik Szlovákiában lakcímmel vagy székhellyel, és a hitelezőnek a kézbesítési megbízott kijelöléséről írásban értesítenie kell a fizetésképtelenségi szakértőt; ellenkező esetben a hitelező részére az okiratokat kizárólag a kereskedelmi közlönyben való közzétételük útján kézbesítik.

Hibás kérelmek a csődeljárásban

  • A követelések bejelentésére nyitva álló általános határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a bíróságnak az azokról a beadványokról készült listát, amelyek a szakértő megítélése szerint nem minősülnek kérelemnek, valamint kifejti az azokkal kapcsolatos álláspontját, a bíróság pedig indokolatlan késedelem nélkül határoz arról, hogy e beadványokat kérelemnek kell-e tekinteni. A bíróság a végzését megküldi a fizetésképtelenségi szakértőnek, aki tájékoztatja az érintett feleket.
  • A követelés csődeljárásban való bejelentésére vonatkozó kérelmet nem lehet sem kijavítani, sem pedig módosítani.
  • A követelések jegyzéke a csődeljárásban
  • A fizetésképtelenségi szakértő a bejelentett követeléseket feltünteti a követelések jegyzékében. A hitelező erre irányuló kérése esetén a fizetésképtelenségi szakértő azonnal megerősíti, hogy a hitelező követelését feltüntették-e a követelések jegyzékében.
  • A csődeljárásban a követelések jegyzéke alapján gyakorolhatók a bejelentett követelésekhez kapcsolódó jogok.

A követelések vitatása és elismerése a csődeljárásban

  • A szlovák jog nem a követelések „elfogadásáról” vagy „el nem fogadásáról” szól, hanem a követelések „vitatásáról” vagy „elismeréséről” rendelkezik.
  • A fizetésképtelenségi szakértő minden egyes bejelentett követelést egybevet az adós beszámolójával, egyéb dokumentációjával, valamint a kötelezettségek jegyzékével, mindeközben figyelemmel van az adós és az egyéb felek nyilatkozataira. A fizetésképtelenségi szakértő emellett a saját vizsgálatait is lefolytatja, és amennyiben valamely követelést megkérdőjelezhetőnek talál, a követelés megkérdőjelezhető részeit köteles vitatni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő vagy az a hitelező, aki követelést jelentett be, vitathat valamely követelést (az utóbbi a formanyomtatvány megküldésével a fizetésképtelenségi szakértő részére) annak jogalapja, végrehajthatósága, összege, ranghelye, vagy a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása, vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye okán. Amennyiben a követelést az Európai Unió valamely szerve, intézménye vagy ügynöksége terjesztette elő, az Európai Unió szerve, intézménye vagy ügynöksége által megjelölt jogalap és összeg nem vitatható.
  • A követelés vitatható:
    • a követelések bejelentésére nyitva álló általános határidő leteltétől számított 30 napon belül,
    • a követelésnek a kereskedelmi közlönyben megjelent követelések jegyzékében történő nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül, ha a követelést későbbi időpontban jelentették be.
    • Nagyszámú kérelem esetén vagy más fontos okból a bíróság – akár a fizetésképtelenségi szakértő kérelmére, akár hivatalból – többször is meghosszabbíthatja a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelések vitatására rendelkezésére álló határidőt, alkalmanként legfeljebb 30 nappal.
    • A követelést vitató személynek mindenképpen meg kell jelölnie annak indokait, és meghatározott összeg vitatása esetén e személynek meg kell jelölnie a vitatott összeget, a ranghely vitatása esetén meg kell adnia az általa elfogadott ranghelyet, a biztosítéki érdekeltség vitatása esetén pedig nyilatkoznia kell, hogy azt milyen mértékben vitatja; ellenkező esetben a vitatásnak nincsen hatása. Amennyiben a vitatott követelést a bíróság legalább részben jóváhagyta, az a személy, aki vitatta a követelést, felelősséggel tartozik az érintett hitelező irányába a követelés vitatásával okozott károkért, kivéve, ha e személy igazolni tudja, hogy szakmai gondossággal járt el.
    • A fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül rögzíti a követelés vitatásának tényét a követelések jegyzékében, és írásban értesíti azt a hitelezőt, akinek a követelését vitatták.
    • A követelés vitatása a hitelező által abban az esetben bír joghatással, ha:
      • azt az előírt formában terjesztették elő, és
      • 350 euró letéti összeget átutaltak a fizetésképtelenségi szakértő bankszámlájára, ilyen esetben az átutalás közleménye a követelés sorszáma a követelések jegyzékéből; e célból a fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi a bankszámla számát, amelyen letét helyezhető el; letét elhelyezésére csak a követelés vitatására nyitva álló határidőn belül van lehetőség, és minden egyes, önálló kérelemben bejelentett követelés vitatása után önálló letétet kell elhelyezni; a letét az általános csődvagyon részét képezi; amennyiben a követelést teljesen vagy részlegesen kizáró okok állnak fenn, a követelést vitató hitelező jogosult a letét visszatérítését kérni, amely a csődvagyonnal szembeni követelésként érvényesíthető.
      • Az adósnak jogában áll kifogásolni a bejelentett követelést, amit a követelések vitatására a hitelezők számára előírt határidőn belül kell megtennie. A kifogást rögzítik a követelések jegyzékében, az azonban nem befolyásolja a követelés megállapítását.
      • A hitelező a bíróságon keresetet nyújthat be a vitatott követelés megállapítása iránt, amely keresetet minden olyan személlyel szemben meg kell indítania, aki a követelést vitatta. E jogot a bíróság előtt valamennyi említett személlyel szemben onnantól számított 30 napon belül kell gyakorolni, hogy a hitelező számára a fizetésképtelenségi szakértőnek a követelés vitatásáról szóló írásbeli értesítését kézbesítették, ellenkező esetben e jog megszűnik. A szóban forgó kereset a csődeljárást lefolytató bíróság előtt is megindítható. A vitatott követelés megállapítása iránti jog gyakorlására nyitva álló határidő akkor is megtartottnak tekintendő, ha a keresetet az említett határidőn belül nem az illetékes bírósághoz nyújtják be. Magára az eljárásra az általános eljárási szabályok vonatkoznak.
      • Amennyiben a hitelező, akinek a ranghelyét vitatták, nem nyújt be keresetet, a legalacsonyabb elfogadott ranghely alkalmazandó.
      • Amennyiben a hitelező követelését vitatták, a követelés tárgyában azonban nem bíróság, hanem más szerv volt jogosult határozni, az a bíróság, amely az említett határozat jogszerűségének felülvizsgálatára hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett, a szóban forgó követelés megállapítására irányuló eljárás lefolytatására is jogosult; ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróságon kívüli más szerv nem hozott ilyen határozatot.
      • A hitelező a keresetben kérheti a követelés jogalapjának, végrehajthatóságának, ranghelyének és összegének meghatározását, illetve kérheti a követelés biztosítéki érdekeltséggel való biztosításának meghatározását vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelyének meghatározását. A keresetben a hitelező nem kérhet többet annál, mint amit a kérelemben is megjelölt.
      • A vitatott követelés megállapításáról szóló határozat a csődeljárásban részt vevő összes fél vonatkozásában hatályos.
      • A követelés vitatására nyitva álló határidő leteltekor a követelés a nem vitatott mértékben minősül elismert követelésnek.
      • A csak a fizetésképtelenségi szakértő által vitatott követelést, illetve a hitelező által vitatott követelést a fizetésképtelenségi szakértő az említett hitelező hozzájárulásával elfogadhatja, ha a bíróságnak még határoznia kell a követelés megállapítása felől. A vitatott követelés elfogadása azt jelenti, hogy az az engedélyezett mértékben elismertnek minősül.
      • A bíróság vagy más hatóság jogerős határozatával elismert követelés az engedélyezett mértékben minősül elismertnek.
      • Az elutasított hitelező kérésére a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül kérelmet nyújt be a bíróságnak annak a követelésnek a tárgyában, amelyet egy másik hitelező eredményesen vitatott, amely kérelemhez mellékelni a követelést bejelentő (elutasított) hitelező által benyújtott okiratokat, valamint a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a követelés szerepel-e a beszámolóban, és ha igen, milyen mértékben, a követelést az adós vitatja-e, és ha igen, milyen mértékben, azt a fizetésképtelenségi szakértő elismeri-e vagy sem, azt milyen okból teszi, és ha elismeri, milyen mértékben. Az említett okiratok alapján a bíróság indokolatlan késedelem nélkül határoz arról, hogy biztosít-e szavazati jogot, valamint a vitatott követeléshez kapcsolódó egyéb jogokat a hitelező számára, és ha igen, milyen mértékben. A bíróság a határozatát kézbesíti a fizetésképtelenségi szakértőnek és annak a hitelezőnek, akinek a vitatott követeléshez kapcsolódó jogairól határozott; ezt a határozatot nem teszik közzé a kereskedelmi közlönyben. A hitelező, akinek a vitatott követeléshez kapcsolódó jogairól a bíróság határozott, e határozattal szemben fellebbezéssel élhet.

A követelések bejelentése a reorganizációs eljárásban

  • A kérelmet a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a fizetésképtelenségi szakértőnek. Az e határidőn túl megküldött kérelmet figyelmen kívül hagyják.

A kérelemre vonatkozó előírások a reorganizációs eljárásban

  • A csődeljárásban előterjesztett kérelemre vonatkozó előírásokról szóló rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A biztosítékkal rendelkező követelés esetében a biztosítéki érdekeltségre a kérelemben megfelelő módon és időben kell hivatkozni; ellenkező esetben a követelés biztosíték nélküli követelésnek minősül.
  • A követelés csak az eredeti kérelem helyébe lépő, a fizetésképtelenségi szakértőnek benyújtott új kérelemmel javítható vagy módosítható, és erre csak a követelések bejelentésére nyitva álló határidőn belül van lehetőség.
  • A fizetésképtelenségi szakértő kérésre azonnal megerősíti, hogy a hitelező követelését a követelések jegyzékében nyilvántartásba vették.
  • Ha bármilyen kétség felmerül, a fizetésképtelenségi szakértő a reorganizációs eljárás során bármikor kérelmet nyújthat be a bírósághoz, hogy határozzon a kérelem figyelembevételének tárgyában.

A követelések jegyzéke a reorganizációs eljárásban

  • A fizetésképtelenségi szakértő a bejelentett követeléseket és a kérelemben feltüntetett adatokat bejegyzi a követelések jegyzékébe, úgy, hogy a jegyzéket a követelések bejelentésére vonatkozó határidőtől számított 10 napon belül össze tudja állítani.
  • A követelések jegyzékének összeállításával egyidejűleg a fizetésképtelenségi szakértő felhívja az adóst, hogy a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül tegyen észrevételt a bejegyzett követelésekre, amely határidő öt munkanapnál nem lehet rövidebb, tíz munkanapnál pedig nem lehet hosszabb.
  • A követelések vitatására vonatkozó határidőtől számított három napon belül a fizetésképtelenségi szakértő a bíróságnak küld egy példányt a követelések jegyzékéből, egyúttal megjelöli, hogy melyek a vitatott követelések; annak értékelése szempontjából, hogy a bejelentett követeléseket milyen mértékben utasították el, a bíróságnak megküldött követelések jegyzékében rögzített adatok bírnak döntő jelentőséggel.
  • Amennyiben a reorganizáció során változás történik a követelések jegyzékében rögzített adatokban, a fizetésképtelenségi szakértő az ilyen változásról való tudomásszerzéskor azonnal rögzíti a változást a követelések jegyzékében, valamint azonnal ír a bíróságnak, hogy értesítse a követelések jegyzékének módosításáról.
  • A követelések jegyzéke a fizetésképtelenségi szakértő ügyiratainak részét képezi.

A követelések vitatása és elismerése a reorganizációs eljárásban

  • A fizetésképtelenségi szakértő szakmai gondossággal eljárva minden egyes bejelentett követelést egybevet az adós beszámolójával, egyéb dokumentációjával, valamint az adós kötelezettségeinek jegyzékével, mindeközben figyelemmel van az adós és az egyéb felek nyilatkozataira. A fizetésképtelenségi szakértő emellett a saját vizsgálatait is lefolytatja, és amennyiben valamely követelést megkérdőjelezhetőnek talál annak jogalapja, végrehajthatósága, összege, ranghelye, vagy a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása, vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye okán, a fizetésképtelenségi szakértő a követelés megkérdőjelezhető részeit köteles vitatni.
  • A fizetésképtelenségi szakértő valamely követelést csak a követelések bejelentésére szolgáló határidőtől számított 30 napon belül utasíthat el. A fizetésképtelenségi szakértő a kérelmet úgy utasítja el, hogy a követelések jegyzékében rögzíti a követelés vitatásának tényét és mértékét, valamint annak indokait; amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő a követelés összegét vitatja, a követelés elismert összegét szintén rögzítik a követelések jegyzékében. A követelés vitatására nyitva álló határidő leteltekor a követelés a nem vitatott mértékben minősül elismert követelésnek. A bejelentett követeléssel összefüggő jogok gyakorlása szempontjából a bejelentett követelés abban az esetben is elismertnek minősül, ha annak csak az összegét vitatták.
  • Az adós vagy az a hitelező, aki követelést jelentett be a fizetésképtelenségi szakértőnek, jogosult arra, hogy valamely bejelentett követelés vitatására irányuló javaslatot tegyen a fizetésképtelenségi szakértőnek. A fizetésképtelenségi szakértő köteles minden egyes javaslatot szakmai gondossággal megvizsgálni, és köteles írásban tájékoztatni a javaslatot előterjesztő személyt arról, hogy a javaslattal kapcsolatban miként járt el. A fizetésképtelenségi szakértő a követelések jegyzékében rögzíti a követelés vitatására vonatkozó javaslatot, és azt is, hogy azzal összefüggésben miként járt el.
  • A követelések vitatására nyitva álló határidő leteltétől számított 30 napon belül a vitatott követeléssel rendelkező hitelező keresetet nyújthat be az adóssal szemben, amelyben kérheti, hogy a bíróság határozzon a vitatott követelés jogalapja, végrehajthatósága, összege, a biztosítéki érdekeltséggel való biztosítása vagy a biztosítéki érdekeltség ranghelye tárgyában; a keresetben a hitelező nem kérhet többet annál, mint amit a kérelemben is megjelölt. A szóban forgó kereset a reorganizációs eljárást lefolytató bíróság előtt indítható meg.
  • Amennyiben a vitatott követeléssel rendelkező hitelező nem nyújt be keresetet a vitatott követelés megállapítása iránt, vagy eláll a vitatott követelés megállapítása iránti keresettől, a hitelező által bejelentett követelést a reorganizációs eljárásban a vitatott mértékig figyelmen kívül hagyják, és ha a bíróság megerősíti a reorganizációs tervet, a követelés a vitatott mértékig nem érvényesíthető az adóssal szemben.
  • A vitatott követelés megállapításáról hozott bírósági határozat mindenkire nézve hatályos. Ha a vitatott követelés megállapításáról hozott bírósági határozat jogerőre emelkedik, a követelés a bíróság által megállapított mértékben elismertnek minősül; a követelés az említett mértéket meghaladóan nem érvényesíthető az adóssal szemben.
  • A követelés megállapítása iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő leteltéig, vagy a követelés megállapítása tárgyában hozott jogerős bírósági határozatig az adós a vitatott követelést a hitelező vonatkozásában írásban elfogadhatja; ennek eredményeképpen a vitatott követelés az elfogadott mértékben elismertnek minősül. Amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő valamely követelést az egyik hitelező kérésére vitatott, az adós a vitatott követelést csak ennek a hitelezőnek a hozzájárulásával fogadhatja el.
  • A reorganizáció során a követelés megállapítását rögzítik a követelések jegyzékében. A fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul köteles rögzíteni a követelés elismerését a követelések jegyzékében, amint a követelés elismertnek minősül, vagy azt az adós elfogadta.
  • Amennyiben a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárás során a bíróság az adóssal szemben csődeljárást rendel el, a bíróság a végzésében megszünteti a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárást.

A követelések bejelentése az adósságmentesítési eljárásban

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • Az adós köteles a csődeljárás útján történő adósságmentesítés iránti kérelemhez csatolni a hitelezők jegyzékét, amely alapján a fizetésképtelenségi szakértő a jegyzékben szereplő valamennyi hitelezőt írásban tájékoztatja a csődeljárás elrendeléséről.
  • A hitelező a csődeljárás elrendelésétől számított 45 napon belül jelenthet be követelést, illetve később, mindaddig amíg a fizetésképtelenségi szakértő be nem jelenti, hogy hozzákezd a felosztási terv összeállításához.
  • Amennyiben a hitelező a kérelmet a 45 napos határidőn túl küldi meg a fizetésképtelenségi szakértőnek, a kérelmet figyelembe veszik, a hitelező azonban nem élhet a szavazati jogával.
  • A csődeljárásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a kérelemre (a kérelem formájára és tartalmára, a pénznemre és a mellékletekre) is alkalmazandók; a hibás kérelemre és a követelések jegyzékére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen szintén alkalmazandók.
  • Bejelentett követelést csak egy másik nyilvántartásba vett hitelező vitathat. A követelések csődeljárásban való vitatására és bejelentésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A vitatott követelés megállapításához azonban elegendő, ha a követelést vitató hitelező azt elfogadja; nincsen szükség a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulására.
  • A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során az adóssal szembeni összes követelést elengedik (nem csupán a bejelentett követeléseket).
  • Ez azonban az adósságmentesítés megszüntetése iránti, az adós tisztességtelen szándékára hivatkozó kereset benyújtása révén visszavonható, amennyiben a jogszabályok a tisztességtelen szándékra vonatkozó példaként kifejezetten megjelölik annak esetét, ha a hitelezők jegyzékében még annak ellenére is elmulasztják valamely hitelező (természetes személy) feltüntetését, hogy azt a fizetésképtelenségi szakértő kérte.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

  • Az adós az adósságmentesítés iránti kérelemhez köteles csatolni egy jegyzéket a kötelezettségeiről.
  • Ebben a típusú eljárásban a hitelezők nem jelentenek be követeléseket; ehelyett a fizetésképtelenségi szakértő vizsgálja az adós körülményeit.
  • A fizetési ütemterv meghatározása esetén az adós mentesül az adósság alól; ez azonban az adósságmentesítés megszüntetése iránti, az adós tisztességtelen szándékára hivatkozó kereset benyújtása révén visszavonható, amennyiben a jogszabályok a tisztességtelen szándékra vonatkozó példaként kifejezetten megjelölik annak esetét, ha a hitelezők jegyzékében még annak ellenére is elmulasztják valamely hitelező (természetes személy) feltüntetését, hogy azt a fizetésképtelenségi szakértő kérte.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A bevételek felosztása a csődeljárásban

  • A csődeljárásban a bevételek felosztása a hitelezők típusától függően változik (biztosítékkal rendelkező hitelezők, biztosíték nélküli hitelezők, alárendelt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötbérkövetelések, valamint az adóssal kapcsolatban álló hitelezők követelései):
    • A biztosítékkal rendelkező hitelező biztosítékkal ellátott követelését (az elismert mértékig) kielégítik a biztosítékkal rendelkező hitelező különvagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből, miután abból levonták azokat a csődvagyonnal szembeni követeléseket, amelyeket a különvagyonba tartozó listázott vagyontárgyakhoz rendeltek. Amennyiben a biztosítékkal rendelkező hitelező biztosítékkal ellátott követelését nem lehet maradéktalanul kielégíteni, annak fennmaradó részét biztosíték nélküli követelés módjára teljesítik.
    • A biztosíték nélküli követelést (az elismert mértékig) az általános csődvagyonba tartozó eszközök értékesítéséből származó bevételből elégítik ki, miután levonták belőle azokat a csődvagyonnal szembeni követeléseket, amelyeket az általános csődvagyonba tartozó listázott vagyontárgyakhoz rendeltek. Amennyiben a biztosíték nélküli követelések nem elégíthetők ki maradéktalanul, azokat arányosan, a relatív értéküknek megfelelően teljesítik.
    • Az alárendelt követeléseket (az elismert mértékig) az általános csődvagyonba tartozó azon eszközök értékesítéséből származó bevételből elégítik ki, amelyek a többi biztosíték nélküli követelés teljes körű kielégítését követően is az általános csődvagyonban maradtak. Amennyiben az alárendelt követelések nem elégíthetők ki maradéktalanul, azokat arányosan, a relatív értéküknek megfelelően teljesítik. A kötbért és az adóssal kapcsolatban álló hitelezők követeléseit ugyanilyen módon elégítik ki.
    • A bevétel felosztása a csődeljárásban a felosztási terven alapul. A terv elkészítését megelőzően a fizetésképtelenségi szakértő jegyzéket állít össze a csődvagyonnal szembeni követelésekről, amelyeket a vonatkozó vagyonhoz (a biztosítékkal rendelkező eszközök céljára szolgáló különvagyonhoz vagy az általános csődvagyonhoz) rendelt bevételből kell kielégíteni. A fizetésképtelenségi szakértő a kereskedelmi közlönyben közzéteszi ezt a jegyzéket, valamint bejelenti a felosztási terv elkészítésére irányuló szándékát. A jogszabályban megjelölt személyek, elsődlegesen a hitelezői szervek és a hitelezők, a megadott határidőn belül megvizsgálhatják ezt a jegyzéket, és azzal szemben kifogást tehetnek. E kifogások vonatkozhatnak a követelés ranghelyére, a követelés rangsorolásának elmulasztására, a követelés kizárására, valamint a követelés mértékére. A határidő leteltét követően a fizetésképtelenségi szakértő elkészíti a felosztási tervet és azt jóváhagyásra a hitelezői választmány elé terjeszti (amennyiben a választmány nem aktív, a felosztási tervet a bíróságnak nyújtja be). A terv jóváhagyását követően a fizetésképtelenségi szakértő a bevétel nem vitatott részét kifizeti az adott hitelezőnek, a vitatott részt pedig a bíróság döntéséig visszatartja.
    • A felosztási tervet (akár különvagyont, akár az általános csődvagyont érintően) általában azonnal elkészítik, amint az eszközök megfelelő részét értékesítették. Amennyiben azt az ügy jellege lehetővé teszi, a fizetésképtelenségi szakértő egy részleges felosztási tervet szintén összeállít, a csődeljárások többségében azonban csak egyetlen (végleges) felosztási terv készül.
    • A felosztási terv a függő és vitatott követeléseket is magában foglalja. A vitatott követeléseket csak abban az esetben elégítik ki, ha a bíróság e követelések elismeréséről határoz. A függő követeléseket csak akkor és oly módon elégítik ki, amikor és ahogyan azok felmerülnek.
    • A jegyzékben szereplő eszközök teljes körű értékesítését és az összes kapcsolódó jogvita lezárását követően a fizetésképtelenségi szakértő egy utolsó felosztási tervet készít a bevételek tekintetében a biztosíték nélküli hitelezők részére. Ez a végső felosztási terv az összes korábbi felosztási tervet is magában foglalja.

A bevételt nem osztják fel a reorganizáció, valamint a fizetési ütemterv útján történő adósságmentesítés során.

A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során:

  • A csődvagyon értékesítését, valamint az összes olyan jogvita lezárását követően, amely a bevételekre vonatkozó felosztási tervre kihatással lehet, a fizetésképtelenségi szakértő indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a csődeljárás elrendelésétől számított 60 napon belül elkészíti a bevételekre vonatkozó felosztási tervet. A fizetésképtelenségi szakértő a szóban forgó felosztási terv összeállítására vonatkozó szándékát a kereskedelmi közlönyben közzéteszi.
  • A bevételekből a fizetésképtelenségi szakértő először levonja a csődeljárás költségeit, ezt követően – adott esetben – levonja az adós lakóingatlana értékének mentességet élvező részét, ezután arányosan kifizeti az adós gyermekeit megillető tartásdíj iránt bejelentett követeléseket, majd a fennmaradó egyenleget a nyilvántartásba vett összes hitelező között, az elismert követeléseik összegével összhangban arányosan felosztja. A kielégítés költségeit az egyes hitelezők viselik.
  • Azok a kifizetések, amelyek tekintetében a fizetésképtelenségi szakértő a felosztási terv összeállításától számított három hónap elteltével sem tudta megállapítani a hitelező bankszámláját vagy címét, az államhoz kerülnek. A fizetésképtelenségi szakértő ezeket a kifizetéseket átutalja a csődeljárást elrendelő bíróság bankszámlájára.
  • A fizetésképtelenségi szakértő felelősséggel tartozik a hitelezők irányába bármely általuk azzal összefüggésben elszenvedett kárért, ha a bevételre vonatkozó felosztási tervet a jogszabályokban foglaltaktól eltérően hajtották végre, kivéve, ha a fizetésképtelenségi szakértő képes igazolni, hogy kellő szakmai gondossággal járt el.
    • A csődeljárás költségeit a biztosíték nélküli hitelezőkhöz rendelt bevételből elégítik ki, az alábbi rangsorban:
    • a fizetésképtelenségi szakértő díja és az eszközök értékesítésével és a felosztási terv előállításával kapcsolatos költségek;
    • a fizetésképtelenségi szakértőnek a csődeljárás lefolytatásával kapcsolatos szükséges kiadásai;
    • a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök kezelésével kapcsolatos költségek;
    • a szakértői vélemény költségeire vonatkozó előleg;
    • a fizetésképtelenségi szakértő által a hitelező kérésére lefolytatott vizsgálatok költségei, a hitelezői képviselő vagy a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárás

  • A bíróság – kérelemre vagy hivatalból – a csődeljárás befejezéséről határoz, ha úgy találja, hogy az adós eszközei még arra sem elegendők, hogy fedezzék a csődvagyonnal szembeni követeléseket; a bíróság a végzésében a fizetésképtelenségi szakértő díjazásáról és kiadásairól is határoz, amelyeket az adós vagyonából, az ideiglenes fizetésképtelenségi szakértő díjazása és kiadásai vonatkozásában kifizett előlegből, valamint a csődeljárás költségei vonatkozásában kifizett előlegből fizetnek ki.
  • A bíróság – kérelemre vagy hivatalból – szintén a csődeljárás befejezéséről határoz, ha úgy találja, hogy a csődeljárás előfeltételei nem teljesültek; a fizetésképtelenségi szakértő díjazása és kiadásai felől ugyanúgy határoz, mint amikor a nem elegendő vagyon okán szünteti meg a csődeljárást.
  • A fizetésképtelenségi szakértő által előterjesztett kérelem alapján a bíróság a csődeljárás befejezéséről határoz, miután a bevételre vonatkozó végső felosztási terv végrehajtásra került.
  • A bíróság a kereskedelmi közlönyben azonnal közzéteszi a csődeljárás befejezéséről hozott végzését, és azt az adósnak és a fizetésképtelenségi szakértőnek is kézbesíti. A fizetésképtelenségi szakértő és az a hitelező, akinek az elismert követelését nem elégítették ki teljeskörűen, vagy akár csak részben, a végzéssel szemben fellebbezést nyújthat be.
  • A bíróság a csődeljárás befejezéséről hozott végzése véglegessé válását kihirdeti a kereskedelmi közlönyben. E hirdetmény közzétételével számos hatás és a hitelezői választmány feladatköre, amennyiben megalakult, megszűnik. Ez a csődeljárás során hozott aktusok érvényességét és hatását nem érinti.
  • A csődeljárás befejezésének napján a fizetésképtelenségi szakértő lezárja a beszámolót, és a speciális jogszabályokkal összhangban önálló pénzügyi kimutatásokat állít össze. A fizetésképtelenségi szakértő szintén átadja az összes szükséges okiratot és a fennmaradó eszközöket az adósnak vagy a felszámolónak, és megteszi a csődeljárás befejezésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket. Amint a fizetésképtelenségi szakértő ellátta ezeket a feladatokat, a bíróság a fizetésképtelenségi szakértőt felmenti a megbízatása alól.
  • A csődeljárás a fellebbviteli bíróság végzésével is lezárható, amelyben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság határozatát, vagy módosítja a szóban forgó határozatnak a csődeljárás elrendelésére vonatkozó részét. A bíróság ezt a végzést kézbesíti az adós és a fizetésképtelenségi szakértő számára. A végzést szintén azonnal közzéteszi a kereskedelmi közlönyben, melynek következtében megszűnik a csődeljárás hatása, a megszűnt biztosítéki érdekeltségek felélednek, a fizetésképtelenségi szakértő és – amennyiben azt megalakították – a hitelezői választmány megbízatása pedig véget ér.
  • A fenti bekezdésben hivatkozott végzésben a bíróság határoz a fizetésképtelenségi szakértő díjazása felől, amelyet a bíróság végzésében foglaltak szerint annak a személynek kell viselnie, aki a csődeljárás iránti kérelmet előterjesztette.
  • Amennyiben az adós természetes személy és a csődeljárás során életét veszti, a csődeljárás hatálya alá tartozó eszközök mértékéig az adós örökösei lépnek az adós helyébe, vagy pedig az állam, ha az adósnak nincsenek örökösei, vagy ők visszautasították az örökséget.
  • A csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékéből származó kivonat alapján végrehajtási vagy lefoglalási eljárás iránti kérelem terjeszthető elő az olyan elismert követelés tekintetében, amely ellen az adós a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül kifejezetten nem élt kifogással. A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékét letétbe helyezi a bíróságnál.

Reorganizáció

  • A bíróság határoz a terv kezdeményezője által benyújtott kérelem tárgyában, amelyben a terv jóváhagyása céljából összehívott gyűlés által elfogadott terv megerősítését kéri a bíróságtól. A kezdeményező az említett kérelmet a jóváhagyó gyűléstől számított tíz napon belül köteles benyújtani, és a kérelemnek tartalmaznia kell a jóváhagyó gyűlésen felvett jegyzőkönyvet és az elfogadott tervet.
  • A terv megerősítése iránti kérelem akkor is előterjeszthető, ha azt a jóváhagyó gyűlés nem fogadta el, vagy ahhoz az adós nem járult hozzá.
  • Amennyiben a terv kezdeményezője a terv megerősítése iránt a törvényben előírt határidőn belül nem nyújt be kérelmet, a fizetésképtelenségi szakértő haladéktalanul felkéri a bíróságot a csődeljárás elrendelésére.
  • Amennyiben az egyik csoport nem rendelkezett a terv elfogadásához szükséges szavazatok többségével, a terv megerősítése iránti kérelemben a terv kezdeményezője kérheti, hogy a bíróság a határozatával pótolja a tervnek a csoport általi elfogadását, feltéve, hogy:
  • a terv következtében az említett csoportba sorolt felek, akik a terv elfogadása ellen szavaztak, nem kerülnek nyilvánvalóan hátrányosabb helyzetbe ahhoz képest, mintha a terv nem került volna elfogadása; a bíróság a határozatát annak alapján hozza meg, hogy a reorganizációs eljárás megindítása időpontjában várhatóan milyen teljesítésben részesülnének a csődeljárás során, melynek során a bíróság a tervben bemutatott adatokat veszi alapul, az ellenkező bizonyításáig;
  • a tervvel összhangban felállított csoportok többsége rendelkezett a terv elfogadásához szükséges szavazatok többségével; és
  • a jelen lévő hitelezők a szavazatok abszolút többségével a terv elfogadása mellett szavaztak, amely szavazatokat az elismert követeléseik összegével összhangban számoltak.
  • A bíróság a terv megerősítése vagy elutasítása tárgyában hozott végzésében határoz a hozzájárulás pótlásáról.
    • Amennyiben nincsen oka elutasítani a tervet, a bíróság a terv megerősítése iránti kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a terv megerősítéséről; a bíróság által megerősített terv e végzés mellékletét képezi. A terv megerősítése tárgyában hozott végzésében a bíróság a reorganizációs eljárás befejezéséről is határoz.
    • A bíróság a végzését haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben. A bíróság által megerősített tervet nem teszik közzé; ez nem vonatkozik az új kölcsönre vonatkozó rendelkezésekre.
    • A bíróság által megerősített terv az ügyiratok részét képezi. A tervben részt vevő felek és a képviselőik jogosultak megismerni az ügyiratokat és a bíróság által megerősített tervet, valamint azokról kivonatokat, másolatokat és fénymásolatokat készíthetnek, illetve a költségek viselése ellenében megkérhetik a bíróságot, hogy azokról fénymásolatokat készítsen.
    • A bíróság a terv elutasításáról határoz, ha:
      • súlyosan megsértették a terv tartalmára, a terv kidolgozása során követendő eljárásra, a tervről való szavazásra, vagy a tervvel kapcsolatos egyéb rendelkezésekre vonatkozó jogszabályokat, feltéve, hogy ez a tervben részt vevő bármelyik felet hátrányosan érintette;
      • a terv elfogadását csalárd magatartással, vagy a tervben részt vevő bármelyik félnek különleges kiváltságok felkínálása révén érték el;
      • a tervet a jóváhagyó gyűlésen nem fogadták el; ez nem alkalmazandó, ha a bíróság határozata pótolta a gyűlés hozzájárulását;
      • ha a terv alapján az adós vagy az átvevő szervezet nem bocsáthat ki részvényeket vagy tőkerészesedéseket új készpénzbefektetések ellenében vagy – a biztosíték nélküli munkavállalói követelések csoportjába tartozó hitelezők kivételével – a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követeléseinek átváltása révén, legalább az elmúlt két év tekintetében felosztott nyereség összegében;
      • a terv méltánytalan egyes hitelezői csoportokra nézve, mivel azt is előirányozza, hogy valamely jog vagy a tervben foglalt kötelezettségek úgy merülhetnek fel, változhatnak vagy szűnhetnek meg, hogy ezáltal a biztosíték nélküli követelések csoportjaiba tartozó hitelezők később nyernek kielégítést, mint a biztosítékkal rendelkező hitelezők, anélkül, hogy ennek bármilyen elfogadható indoka lenne;
      • a terv érdemét tekintve ellentétes a hitelezők közös érdekével;
      • bármelyik biztosíték nélküli követelésnek kevesebb mint 50%-a nyer kielégítést; ez nem alkalmazandó, amennyiben az érintett hitelező írásban hozzájárul az alacsonyabb mértékű teljesítéshez;
      • a terv érdemi részében foglaltak szerint a biztosíték nélküli követelések rendezésére szolgáló kifizetéseket öt évet meghaladó időszak alatt kell teljesíteni; ez nem alkalmazandó, amennyiben az érintett hitelező írásban hozzájárul ahhoz, hogy a követeléseit ilyen hosszabb kifizetési időszak alatt teljesítsék.
    • A bíróság a terv elutasításáról hozott végzését haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben. A terv kezdeményezője a végzéssel szemben fellebbezést nyújthat be a végzés kereskedelmi közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül. A fellebbviteli bíróság a fellebbezés tárgyában annak benyújtásától számított 30 napon belül határoz.
    • A terv elutasításáról hozott végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság egyetlen végzésben megszünteti a reorganizációs eljárást, megindítja a csődeljárást, valamint az adós eszközeit csődeljárás alá vonja. A bíróság a végzésében fizetésképtelenségi szakértőt is kijelöl, akit véletlenszerűen választ ki. A bíróság az említett végzést haladéktalanul közzéteszi a kereskedelmi közlönyben, melynek következtében a reorganizációs eljárás megindításának joghatásai megszűnnek, a hitelezői választmány rendeltetése és a fizetésképtelenségi szakértő megbízatása véget ér. A bíróság a végzést kézbesíti az adósnak és a végzésben kijelölt fizetésképtelenségi szakértőnek.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

Az eljárást az alábbi három esetben fejezik be:

  • ha a fizetésképtelenségi szakértő számára kiderül, hogy a csődvagyon nem fogja fedezni a csődeljárás költségeit (az adós továbbra is mentesül az adósság alól);
  • ha egyetlen hitelező sem jelentkezik a csődeljárásban (az adós továbbra is mentesül az adósság alól);
  • ha a fizetésképtelenségi szakértő végrehajtja az eljárásra vonatkozó felosztási tervet (azaz az eszközök értékesítését követően a fizetésképtelenségi szakértő felosztja a pénzt a hitelezők között), az adós továbbra is mentesül az adósság alól;
  • a bíróság szintén megszünteti az adósságmentesítést, ha a csődeljárás előfeltételei nem teljesültek.

Mindkét esetben a fizetésképtelenségi szakértő közzéteszi a csődeljárás megszüntetését. A csődeljárás befejezésével:

  • lejár a fizetésképtelenségi szakértő megbízatása;
  • lejár a hitelezői képviselő megbízatása;
  • megszűnik a fizetésképtelenségi szakértő arra vonatkozó felhatalmazása, hogy kezelje az adós eszközeit és eljárjon az említett eszközökkel kapcsolatos ügyekben;
  • megszűnik az adós arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a csődeljárás során kifizesse a követeléseket a fizetésképtelenségi szakértőnek;
  • megszűnik a követelések beszámításának elfogadhatatlansága;
  • megszűnnek a szerződések megszüntetésére és a szerződéstől való elállásra vonatkozó korlátozások;
  • befejeződnek a vitatott követelés megállapítására irányuló eljárások.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján – befejezés

  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság úgy találja, hogy a fizetési ütemterv meghatározására irányuló kérelem benyújtását követően nem teljesültek a hitelezőkkel szembeni védelem biztosításának feltételei;
  • az eljárás befejeződik, ha a hitelezőkkel szembeni védelem biztosításáról hozott végzésben a bíróság az adóst arra utasította, hogy a fizetésképtelenségi szakértő számára helyezzen előleget letétbe, és az adós a fizetésképtelenségi szakértő kérésétől számított hét napon belül ennek nem tett eleget;
  • az eljárás befejeződik, ha a fizetésképtelenségi szakértő közzéteszi, hogy az adós körülményei nem teszik lehetővé fizetési ütemterv meghatározását;
  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság úgy határoz, hogy az adós körülményei nem teszik lehetővé fizetési ütemterv meghatározását;
  • az eljárás befejeződik, ha a bíróság fizetési ütemtervet állapít meg (az adós csak ebben az esetben mentesül az adósság alól).

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csődeljárás

  • A csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékéből származó kivonat alapján végrehajtási vagy lefoglalási eljárás iránti kérelem terjeszthető elő az olyan elismert követelés tekintetében, amely ellen az adós a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül kifejezetten nem élt kifogással. A fizetésképtelenségi szakértő a csődeljárás befejezését követően a követelések jegyzékét letétbe helyezi a bíróságnál.

Reorganizáció

  • Az arra irányuló kérelem, hogy valamely hitelező vonatkozásában a tervet nyilvánítsák hatálytalannak, az alábbi tényezők alapján terjeszthető elő:
    • Ennek olyan hitelezőnek kell lennie, aki a terv elfogadása ellen szavazott és a jóváhagyó gyűlés jegyzőkönyvében rögzítették az indokolt kifogását,
    • vagy a tervben részes olyan félnek, aki állami támogatást tud nyújtani.
    • A terv alapján a hitelező elismert követelésével azonos csoportba sorolt követelések eltérő mértékben és más módon nyernek kielégítést, vagyis az ezekkel a követelésekkel rendelkező hitelezők a szóban forgó hitelezővel szemben elsőbbséget élveznek; vagy
    • a terv alapján a részvényesek tulajdonjogát, amelyet a hitelezőt részvényesként megillető tulajdonjoggal azonos csoportba soroltak be, eltérő mértékben és más módon elégítik ki, vagyis az ilyen tulajdonjoggal rendelkező részvényesek elsőbbséget élveznek a hitelezővel szemben; vagy
    • a terv kezdeményezője a hitelező elismert követelését nem a hitelező kérésének megfelelő csoportba sorolta be, amely a hitelezőt hátrányosabb helyzetbe hozta, mint ha a tervet nem fogadták volna el; a bíróság a határozatát a hitelezőnek a csődeljárás során várhatóan nyújtott teljesítésre alapozza; vagy
    • a terv kezdeményezője a hitelező elismert követelését nem a hitelező kérésének megfelelő mértékben sorolta be a biztosítékkal rendelkező követelések csoportjába, amely a hitelezőt hátrányosabb helyzetbe hozta, mint ha a tervet nem fogadták volna el; a bíróság a határozatát a hitelezőnek a csődeljárás során várhatóan nyújtott teljesítésre alapozza; vagy
    • a megerősített terv végrehajtása nem engedélyezett állami támogatás nyújtásához vezet.
    • Ezenfelül az alábbi hatálytalansági okok terjeszthetők elő (bármely hitelező által):
      • Ha az adós vagy az átvevő szervezet valamely követelést vagy a tervben foglalt valamely egyéb kötelezettségét nem teljesíti a megfelelő módon és időben, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a tervben részt vevő fél irányába, a terv az említett fél követelése vonatkozásában hatálytalanná válik.
      • A terv értelmében a reorganizáció lezárását követően az adós vagy az átvevő szervezet a tagjai között nem oszthat fel nyereséget vagy egyéb tőkealapokat a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követelésének kielégítését megelőzően, az elismert követeléseik mértékéig (a csődeljárásban a nyereség vagy az egyéb tőkealapok felosztása megtámadható). A hatálytalanságra vonatkozó kérelmet a biztosíték nélküli hitelező terjesztheti elő.
      • Amennyiben az adós vagy az átvevő szervezet nyereségre tesz szert, amelyet a pénzügyi kimutatásokban feltüntet, és nincsen szüksége erre a nyereségre ahhoz, hogy a vállalkozást vagy annak egy jelentős részét működésben tartsa, amint azt a terv előirányozta, a biztosíték nélküli hitelező jogosult rá, hogy a tervet megerősítő bíróság előtt kezdeményezze a hitelező eredeti követelésének kielégítését ebből a nyereségből, a követelés kielégítéséhez szükséges összeg és a terv alapján a szóban forgó hitelezőnek teljesített kifizetés közötti különbözet összegében; a bíróság azonban ebből a nyereségből a hitelezőnek nem ítélhet meg többet annál, mint amelyre az azonos csoportban lévő hitelezők arányosan jogosultak.
  • Amennyiben a terv hatálytalan valamely hitelezővel szemben, az adós és az átvevő szervezet együttesen és egyetemlegesen kötelesek rendezni a hitelező eredeti követelését olyan mértékben, ahogyan a követelést bejelentették és elismerték, a követelés elismert része után a reorganizáció megindításától számított kamattal növelt összegben. Az adós és az átvevő szervezet a hitelező követelését az eredeti fizetési határidőn belül kötelesek teljesíteni.
  • Amennyiben a terv hatálytalan az adós részvényesével szemben, az adós és az átvevő szervezet együttesen és egyetemlegesen olyan összeget kötelesek megfizetni a részvényesnek, amely megfelelne az adós felszámolásból származó bevételéből a részvényest arányosan megillető résznek a terv bíróság általi megerősítése időpontjában. A részvényes ellenkező bizonyítása hiányában, a felszámolásból származó bevétel értékét nullának tekintik.
  • Amennyiben a terv hatálytalan az adósra vagy az átvevő szervezetre nézve, a hitelező eredeti követelése tekintetében végrehajtási vagy lefoglalási eljárás folytatható.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

Tisztességes szándék – a kérelem benyújtásakor vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak. A tisztességes szándékot az adósságmentesítési eljárás során nem, hanem csak annak befejezését követően támadhatják meg.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

Tisztességes szándék – a kérelem benyújtásakor vélelmezik az adós tisztességes szándékát, amelyet a hitelezők „klasszikus” polgári eljárásban megtámadhatnak. A tisztességes szándékot az adósságmentesítési eljárás során nem, hanem csak annak befejezését követően támadhatják meg.

Az adós szándéka nem tisztességes a következő esetekben:

  • az adós az eszközei egy részét még a fizetésképtelenségi szakértő kérésére sem szerepeltette a vagyonlistában, annak ellenére, hogy a körülmények alapján az adós tudott vagy tudnia kellett ezekről az eszközökről; az elhanyagolható értékű eszközöket figyelmen kívül hagyják;
  • az adós a hitelezők jegyzékében még a fizetésképtelenségi szakértő kérésére sem nevezett meg egy adott (természetes személy) hitelezőt, melynek következtében e hitelező nem jelentette be a követelését, annak ellenére, hogy a körülmények alapján az adós tudott vagy tudnia kellett erről a személyről; a kis hitelezőket figyelmen kívül hagyják;
  • az adós fontos információként valótlan adatokat közölt, vagy fontos információk átadását mulasztotta el a kérelemben vagy a kérelem valamely mellékletében, amikor a fizetésképtelenségi szakértő őt erre kérte, annak ellenére, hogy az adós tudott az említett információk fontosságáról, vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna;
  • az adós kellő indok nélkül nem működött együtt a fizetésképtelenségi szakértővel a szükséges mértékben, és az ilyen együttműködés észszerűen elvárható lett volna az adóstól;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy adós szándékosan idézte elő, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelenné váljon, és ezáltal lehetősége nyíljon benyújtani a kérelmet;
  • az adós a kérelem benyújtásakor pénzforgalmi szempontból nem volt fizetésképtelen, és erről tudott, vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy az adós a kötelezettségvállalásai során azzal számolt, hogy az adósságait csődeljárás vagy fizetési ütemterv útján képes lesz rendezni;
  • az adósnak a kérelem benyújtását megelőző magatartásából azt a következtetést lehet levonni, hogy az adós ártani akart a hitelezőjének, vagy elsőbbséget akart biztosítani valamelyik hitelezőnek;
  • az adós a bíróság által megállapított fizetési ütemtervet alapos ok nélkül nem a megfelelő módon és időben hajtja végre,
  • az adós alapos ok nélkül nem a megfelelő módon és időben fizeti a gyermektartást, amely a megadott időpontot követően esedékessé vált; erre az indokra csak a gyermek vagy a gyermek törvényes gyámja hivatkozhat;
  • az adós alapos ok nélkül nem tett eleget az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy megfelelő módon és időben visszatérítse a jogi segítségnyújtó központ által a fizetésképtelenségi szakértő átalánydíjára fizetett előleget; erre az indokra csak a jogi segítségnyújtó központ hivatkozhat;
  • az adós mentesülni kívánt az adósságai alól, annak ellenére, hogy a kérelem benyújtásakor az adós fő érdekeltségeinek központja nem Szlovákiában volt.
  • A bíróság szigorúbban ítéli meg az adós tisztességes szándékát befolyásoló tényezőket, ha az adós jelentős vagyonnal és üzleti tapasztalattal rendelkezik vagy rendelkezett, felső vezetőként dolgozik vagy dolgozott, jogi személy irányító szervében tisztséget tölt be vagy töltött be, vagy egyéb vonatkozó tapasztalattal bír.
  • A bíróság enyhébben ítéli meg az adós tisztességes szándékát befolyásoló tényezőket, ha az adós csak alapszintű iskolázottsággal rendelkezik, betöltötte vagy hamarosan betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, súlyos egészségügyi problémákkal küzd, ideiglenesen vagy tartósan hajléktalan, vagy egyéb olyan szerencsétlenség érte, amely miatt az adós számára nehézséget okoz, hogy boldoguljon a társadalomban.
  • A bíróság az adós tisztességes szándékát csak az olyan kérelem alapján indult eljárásban vizsgálja, amelyben az adósságmentesítés megszüntetését tisztességtelen szándékra hivatkozással kérik. A bíróság nem vizsgálja az adós tisztességes szándékát a csődeljárásban, illetve a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás

  • Főszabály szerint a hitelezői gyűlés összehívásának és megtartásának költségei a csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek. Az alábbi esetek kivételt képeznek az említett szabály alól:
    • Amennyiben az egyik hitelező kezdeményezésére tartottak hitelezői gyűlést, a gyűlést indítványozó hitelező köteles viselni a gyűlés összehívásának és megtartásának költségeit, kivéve, ha a hitelezői gyűlés másként határoz.
    • A vitatott követelés megállapítása iránti kérelem benyújtásának egyik feltétele – ha a követelést csak valamelyik hitelező vitatta –, hogy a kiadások céljából megfelelő módon és időben előleget helyezzenek letétbe. Amennyiben a kérelmező nem dokumentálja az előleg letétbe helyezését, a bíróság megszünteti az eljárást.
    • A hitelezői választmány tagja a megbízatása ellátására tekintettel jogosult azoknak a kiadásoknak a megtérítésére, amelyek a tag részéről kétséget kizáróan a feladatai ellátásával összefüggésben merültek fel; e kiadások az általános csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek, a hitelezői választmány által jóváhagyott összegben.
    • Amennyiben a csődeljárás tárgyát képező eszközöket végrehajtási vagy lefoglalási eljárás során értékesítették, a bevételt azonban még nem fizették ki az arra jogosult félnek, a bevétel a vonatkozó csődvagyon részévé válik, az eljárás költségei pedig e csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
    • A hitelezői választmány által kért szakértői vélemény költségei az általános csődvagyonnal szembeni követelésnek minősülnek. A biztosítékkal rendelkező hitelező által kért szakértői vélemény költségei ennek a hitelezőnek a különvagyonával (a biztosítéki érdekeltség tárgyával) szembeni követelésnek minősülnek.
    • A bíróság határozatától függően az egyes eszközöknek a vagyonlistából való kizárására irányuló eljárás költségei az érintett vagyonnal szembeni követelésnek minősülnek.
    • A csődeljárásban és a kapcsolódó eljárásokban részt vevő felek felmerült költségeinek kielégítése kizárt a csődeljárásban (speciális szabályozás azonban eltérően is rendelkezhet, például a vitatott követelés megállapításával, illetve a szakértői véleményekkel kapcsolatos összeg tekintetében).

Reorganizáció

  • Főszabály szerint az adós fizeti a költségeket. Az adós fedezi az alábbiakat:
    • a reorganizációra vonatkozó véleményt,
    • a fizetésképtelenségi szakértő díját (átalánydíj és a megbízatása gyakorlása után járó díj) és kiadásait,
    • a hitelezői gyűlés összehívásának és megtartásának költségeit,
    • azokat a kiadásokat, amelyek a hitelezői választmány tagja részéről kétséget kizáróan a feladatköre ellátásával összefüggésben merültek fel; az adós ezeket a kiadásokat a hitelezői választmány által jóváhagyott összegben fizeti meg.

Adósságmentesítés csődeljárás útján

  • A csődeljárás útján történő adósságmentesítés során feltételezik, hogy az adós nagyon korlátozott mértékben rendelkezik eszközökkel, ezért a költségeket a minimumra szorítják, és azokat a hitelezők viselik. Amennyiben a hitelezőknek tudomásuk van bizonyos eszközökről, a saját költségükön meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az eszközöket a csődvagyon részévé tegyék.
    • Azok a költségek, amelyek az eljárásban részt vevő felek részéről a csődeljárásban vagy a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban való részvételükkel összefüggésben merültek fel, az adósságmentesítés megvalósításakor nem hajthatók be az adóstól.
      • A fizetésképtelenségi szakértő az adós helyzetének vizsgálata során a vagyonlista, a hitelezők jegyzéke, valamint az adós, a hitelezők és egyéb személyek által biztosított információk alapján jár el. A fizetésképtelenségi szakértő ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a vizsgálatát szakmai gondossággal végzi, és hasonlóan jár el az olyan egyéb vizsgálatok során, amelyek kevés időt igényelnek és csekély kiadások mellett lefolytathatók.
      • A fizetésképtelenségi szakértő a hitelező kérésére egyéb vizsgálatokat is elvégez, ha a hitelező megelőlegezi ezeknek a vizsgálatoknak a költségeit. A fizetésképtelenségi szakértő az ilyen vizsgálatot a hitelező költségén folytatja le. A csődeljárásban a hitelező jogosult arra, hogy ezeket a kiadásokat – a csődeljárás költségeként – számára megtérítsék a hitelezői képviselő, vagy – ha hitelezői képviselőt nem jelöltek ki – a hitelezői gyűlés által jóváhagyott összegben.
      • Külön szabályok vonatkoznak a biztosítékkal rendelkező hitelezők költségeire, ami abból fakad, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelező eldöntheti, hogy az eljárásban félként részt kíván-e venni.
        • A megterhelt eszközök csak akkor válhatnak a csődvagyon részévé, ha a biztosítékkal rendelkező elsőbbségi hitelező nyilvántartásba veteti magát.
        • Amennyiben olyan hitelező regisztrál, aki csak később válik biztosítékkal rendelkező hitelezővé, a megterhelt eszközök csak abban az esetben tartoznak a csődeljárás hatálya alá, ha feltételezhető, hogy a későbbi biztosítéki érdekeltségű biztosítékkal rendelkező hitelező kielégítésben fog részesülni. Annak megítélése szempontjából, hogy vajon a megterhelt eszközök a csődeljárás hatálya alá tartoznak, az értéküket szakértői vélemény alapján becsülik meg, amely szakértői véleményt a fizetésképtelenségi szakértő utasításai alapján, ennek a biztosítékkal később rendelkező hitelezőnek a kérésére és költségén készítenek el. Amennyiben a biztosítékkal később rendelkező hitelező a fizetésképtelenségi szakértő által megszabott határidőn belül nem helyezi letétbe a szakértői vélemény költségeire szolgáló előleget, azt feltételezik, hogy a megterhelt eszközök nem tartoznak a csődeljárás hatálya alá.
      • A fizetésképtelenségi szakértő összehívhatja a hitelezői gyűlést, amennyiben azt szükségesnek ítéli (arra azonban nem köteles). A fizetésképtelenségi szakértő bármely olyan nyilvántartásba vett hitelező kérésére összehívja a hitelezői gyűlést, aki a gyűlés megtartásának költségeire előleget helyez letétbe, valamint megfizeti a fizetésképtelenségi szakértőt a gyűlés megtartása okán megillető átalánydíjat.

Adósságmentesítés fizetési ütemterv útján

  • Ennek az eljárásnak a költségei elsődlegesen az adóst terhelik.
  • A rendszert úgy alakították ki, hogy az eljárás csak azt követően indul meg (a hivatalos kérelemmel kapcsolatos részt leszámítva), hogy a fizetésképtelenségi szakértő díjának és az eljárás szükséges költségeinek fedezetéül előleget helyeztek letétbe.
  • Azok a költségek, amelyek az eljárásban részt vevő felek részéről a csődeljárásban vagy a fizetési ütemterv megállapítására irányuló eljárásban való részvételükkel összefüggésben merültek fel, az adósságmentesítés megvalósításakor nem hajthatók be az adóstól.
  • Amennyiben valamelyik hitelező nem ért egyet a javasolt fizetési ütemtervvel, a hitelező kifogást nyújthat be a fizetésképtelenségi szakértőnek. A fizetésképtelenségi szakértő észrevétellel látja el a kifogást, és annak tárgyában a bíróság határoz.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • A csődeljárásról szóló törvény (Zákon č. 7/2005 Z.z. o konkurze a reštrukturalizácii) szabályozza a hitelezők számára hátrányt okozó aktusokat, úgy, hogy azokat érvénytelennek nyilvánítja bizonyos körülmények között. Az érvénytelenség csak akkor jár következményekkel, ha az adós aktusait megtámadják. A fizetésképtelenségi szakértő és a hitelezők jogosultak arra, hogy megtámadják az adós aktusait, a hitelezőt azonban ez a jog csak akkor illeti meg, ha a fizetésképtelenségi szakértő nem tesz eleget a hitelező kérésének és a jogi aktust észszerű időn belül nem támadja meg. A jogi aktus megtámadására vonatkozó jog megszűnik, ha azt a csődeljárás elrendelésétől számított egy éven belül az adós tekintetében vagy a bíróság előtt nem gyakorolták; a jogi aktus megtámadására vonatkozó jog az adós tekintetében csak akkor minősül érvényesítettnek, ha az adós e jogot írásban tudomásul veszi. A jogszabályok alapján azokat a jogi aktusokat is meg lehet támadni, amelyekből jogosultságok érvényesíthetők, illetve amelyeket már teljesítettek.
  • Amennyiben a csődeljárás elrendelését megelőzően reorganizációs eljárás folyt, és a csődeljárást a reorganizációs eljárás során rendelték el, annak az időszaknak a meghatározása szempontjából, hogy valamely a csődeljárásról szóló törvény alapján megtámadható jogi aktust mikor hoztak meg, a reorganizációs eljárás megindításának időpontja a döntő.
  • A jogi aktusokat az adósnak kell meghoznia ellentételezés nélkül, és annak során sem kedvezményben nem részesülhet, sem hátrány nem érheti az adós bármely hitelezője bejelentett követelésének kielégítését. Ezeknek a jogi aktusoknak az adós eszközeit kell érinteniük.
  • A csődeljárásról szóló törvény egyéb részletes szabályokat is meghatároz a hitelező ellen hátrány okozására irányuló szándék bizonyítására. Egyes esetekben a szándékot egyáltalán nem kell bizonyítani, míg más esetekben ez egy megdönthető vélelem. A csődeljárásról szóló törvény szintén megállapítja a bíróság előtti megtámadhatóság jogi következményeit, amelyek alapján az a fél, akivel szemben a jogot gyakorolták, visszaszolgáltatja az általa megszerzett eszközöket.
  • A reorganizáció során a hitelezőre nézve hátrányos aktusok jelentőséggel bírnak a hitelezők legjobb érdekének vizsgálata szempontjából: a reorganizációs terv és a lehetséges csődeljárás kimenetelének összehasonlítása során a fizetésképtelenségi szakértőnek a megtámadható jogi aktusokat is figyelembe kell vennie.
  • Ettől eltekintve, a jogi aktusokat a reorganizáció során nem támadják meg.
  • Egyes esetekben azonban a csődeljárásról szóló törvény feltételezi a reorganizációs eljárásról a csődeljárásra való áttérést, és ennek bekövetkezte esetén, bizonyos jogi aktusok megtámadhatók.
    • A fizetésképtelenségi szakértő csak akkor hagyhatja jóvá az adós jogi aktusait, ha azok növelik az adós vagyonának értékét, vagy azok a reorganizáció céljának eléréséhez szükségesek. Amennyiben az adós a fizetésképtelenségi szakértő hozzájárulása nélkül hoz olyan jogi aktust, amelyhez szüksége lett volna a szakértő hozzájárulására, ez a jogi aktus érvényességét nem érinti, ugyanakkor a jogi aktus a csődeljárás során megtámadható, ha a csődeljárást az adós vagyona tekintetében a reorganizációs eljárás megindításától számított két éven belül rendelték el.
    • A terv értelmében a reorganizáció lezárását követően az adós vagy az átvevő szervezet a tagjai között nem oszthat fel nyereséget vagy egyéb tőkealapot a biztosíték nélküli követelések csoportjába tartozó hitelezők követelésének kielégítését megelőzően, az elismert követeléseik mértékéig; a csődeljárásban a nyereség vagy az egyéb tőkealapok felosztása megtámadható, valamint a terv hatálytalanságának is indokául szolgál.
    • Ezenfelül az adós vagy a fizetésképtelenségi szakértő által a reorganizációs eljárás során hozott bármely olyan jogi aktus, amely a tervben részt vevő felet olyan előnyhöz juttatja, amelyet a terv nem irányzott elő, semmis és érvénytelen.
  • Az adósságmentesítés során ez nem érinti a hitelezők arra vonatkozó jogát, hogy a polgári jog alapján bármely olyan dologból megkíséreljék érvényesíteni a követelésüket, amelyet megtámadható jogi aktussal zártak ki az adós eszközei közül. Ezenfelül bármely későbbi, a tisztességes szándékkal kapcsolatos eljárás figyelemmel van az adós magatartására, amelyből megítélhető, hogy az adós szándékosan idézte elő, hogy pénzforgalmi szempontból fizetésképtelenné váljon, illetve amelyből megállapítható, hogy az adós hátrányt akart okozni valamely hitelezőnek, vagy valamely hitelezőnek elsőbbséget kívánt biztosítani.
Utolsó frissítés: 22/08/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Finnország

Fizetésképtelenségi eljárások Finnországban

Az adós fizetésképtelen, amennyiben adósságait azok esedékességekor nem csak átmeneti jelleggel nem tudja megfizetni. Az alábbiakban fizetésképtelenségi eljárásnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek az adós minden adósságára egyidejűleg vonatkoznak.

Finnországban három különböző fizetésképtelenségi eljárást különböztetünk meg: a felszámolási eljárást, a vállalkozások szerkezetátalakítását és a magánszemélyek adósságainak rendezését. A felszámolási eljárást a csődtörvény (Konkurssilaki 120/2004) szabályozza, amely 2004. szeptember 1‑jén lépett hatályba. A vállalkozások szerkezetátalakításáról szóló törvény (Laki yrityksen saneerauksesta 47/1993) és a magánszemélyek adósságainak rendezéséről szóló törvény (Laki yksityishenkilön velkajärjestelystä 57/1993) 1993. február 8‑án léptek hatályba.

A felszámolási eljárás egy olyan felszámolásra irányuló eljárás, amelynek célja az adós vagyonának értékesítése és a bevétel hitelezők közötti felosztása. A vállalkozások szerkezetátalakítása és a magánszemélyek adósságainak rendezése olyan átszervezésre irányuló intézkedések, amelyek az adós pénzügyi nehézségeinek leküzdését szolgálják.

Az adós emellett megállapodhat a hitelezőivel is adósságainak megfizetéséről, és a hivatalos fizetésképtelenségi eljárásokon kívül más megoldást is választhat. Mindazonáltal nincsenek olyan jogi rendelkezések, amelyek az önkéntes alapon létrejött megállapodásokat szabályozzák, így a továbbiakban nem részletezzük ezeket.

Az alábbiakban a fent említett fizetésképtelenségi eljárások főbb jellemzőinek leírása található.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás hatálya általános, ami azt jelenti, hogy mind természetes, mind jogi személyekkel szemben megindítható. Jogi személlyel szemben a nyilvántartásból való törlés vagy megszüntetés esetén is indítható felszámolási eljárás. Az elhunyt személy vagyonával vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben is indítható felszámolási eljárás.

Szerkezetátalakítás

Bármely gazdasági tevékenységet végző vállalkozás, akár gazdasági társaság, magánvállalkozás vagy önálló vállalkozó esetében helye van szerkezetátalakítási eljárásnak.

Mindazonáltal bizonyos vállalkozások, például a különös szabályozás és felügyelet hatálya alá tartozó hitel- és biztosítóintézetek esetében nincs helye szerkezetátalakítási eljárásnak.

Adósságrendezés

Adósságrendezésre csak természetes személy esetében van lehetőség. A magánvállalkozást folytató, illetve közkereseti társaság tagjaként vagy betéti társaság beltagjaként üzleti tevékenységet végző természetes személy esetében bizonyos feltételek mellett ugyancsak helye lehet adósságrendezésnek.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Mindhárom fizetésképtelenségi eljárás megindításának előfeltétele, hogy az adós fizetésképtelen. Az adós fizetésképtelen, amennyiben adósságait azok esedékességekor nem csak átmeneti jelleggel nem tudja kifizetni.

A szerkezetátalakítási eljárás akkor is megindítható, ha az adósnál csak a fizetésképtelenség veszélye áll fenn.

Felszámolási eljárás

Az adós vagy a hitelező nyújthat be felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet. A felszámolási eljárás megindításának elsődleges feltétele az adós fizetésképtelensége. A csődtörvény fizetésképtelenségi vélelmeket állít fel a fizetésképtelenség megállapításának megkönnyítése érdekében; azt az adóst, aki ezeknek a vélelmeknek megfelel, ellenkező bizonyításig fizetésképtelennek kell tekinteni.

Az adóst fizetésképtelennek kell tekinteni, amennyiben

  1. az adós a fizetésképtelenségét bejelenti, és e nyilatkozat elutasításának nincs különös alapja;
  2. az adós beszüntette a kifizetéseit;
  3. a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban végrehajtási eljárásban megállapították, hogy az adós a követelést nem tudja teljes egészében teljesíteni; vagy
  4. az adós, aki köteles vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző évben köteles volt könyvelést vezetni, a fizetési felszólítás kézhezvételét követő egy héten belül nem fizette meg a hitelező egyértelmű és esedékes követelését.

A hitelező a felszámolási eljárás megindítása érdekében kérelmet nyújthat be, amennyiben az adóssal szemben fennálló követelése bírósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton, az adós által aláírt és nyilvánvaló indokolással nem vitatott kötelezettségvállaláson alapul, vagy egyébként egyértelmű. A követelt összegnek nem kell késedelmesnek lennie. A fizetésképtelenségi eljárás megindításának nem jelentős összegű és biztosított hitelezői követelés alapján történő kezdeményezése esetén korlátozások érvényesülnek.

A felszámolási eljárás akkor indul, amikor a bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét. Ezzel egyidejűleg a bíróság felszámolót jelöl ki. A felszámolási eljárás megindításakor az adós elveszíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti rendelkezési jogát.

A felszámoló feladata, hogy a hitelezőket a felszámolási eljárás megindításáról értesítse. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti külföldi hitelezőt a rendelet rendelkezései alapján kell értesíteni.

A felszámolási eljárás megindítását emellett feljegyzik többek között a felszámolási- és szerkezetátalakítási eljárások nyilvántartásában, a cégjegyzékben, az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásban, a hajólajstromban, az építés alatt álló hajók nyilvántartásban, a légijármű-nyilvántartásban, az üzleti jelzálog-nyilvántartásban, a gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartásban és az értékpapír nyilvántartásban is.

A kerületi bíróságnak (käräjäoikeus) a felszámolási eljárás megindítását elrendelő vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító határozata fellebbezéssel megtámadható a másodfokú bíróság előtt.

Szerkezetátalakítás

Szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be. A hitelező által kezdeményezett szerkezetátalakítási eljárás megindításához nem szükséges az adós jóváhagyása. A legtöbb kérelem az adósoktól származik.

Szerkezetátalakítási eljárás indulhat, ha az adós fizetésképtelen, és a szerkezetátalakítási eljárás megindításának nincs jogi akadálya. Akadály áll fenn például abban az esetben, ha valószínű, hogy a szerkezetátalakítási program nem fogja orvosolni a fizetésképtelenséget, vagy hogy az adós vagyona nem fedezi a szerkezetátalakítási eljárás költségeit. A szerkezetátalakítási eljárás akkor is indítható, ha az adósnál a fizetésképtelenség közvetlen veszélye áll fenn. A fizetésképtelenség közvetlen veszélyén alapuló szerkezetátalakítási eljárás a hitelező kérelme alapján csak akkor indítható, ha a követelés jelentős pénzügyi érdeket érint. Szerkezetátalakítási eljárást emellett legalább két olyan hitelező indíthat, akik követeléseinek együttes összege eléri az adós ismert adósságainak legalább egyötödét, és ők az adóssal együttesen nyújtanak be kérelmet, vagy kijelentik, hogy támogatják az adós kérelmét.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításának joghatásai az eljárást megindító határozat napjával állnak be. A kérelem benyújtását követően, az eljárás megindítását megelőzően a bíróság a kérelmező vagy az adós kérelmére megtilthatja az adósságok és azok biztosítékainak kifizetését, az adósságok behajtását és a lefoglalást, illetve más végrehajtási intézkedéseket.

A felszámoló feladata, hogy a hitelezőket értesítse az eljárás megindításáról. A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról emellett bizonyos hatóságokat is értesítenek, illetve azt többek között bejegyzik a felszámolási- és szerkezetátalakítási eljárások nyilvántartásába, a cégjegyzékbe és az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásba is.

A kerületi bíróságnak a szerkezetátalakítási eljárás megindítását elrendelő vagy a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet elutasító határozata fellebbezéssel megtámadható a másodfokú bíróság előtt.

Adósságrendezés

Adósságrendezési eljárás az adós kérelmére indítható. Az adósságrendezési eljárás megindításának feltétele az adós fizetésképtelensége és az adósságai időben történő megfizetése képessége várható javulásának hiánya. A fizetésképtelenség legfőbb okának olyan, az adós fizetőképességét jelentősen csökkentő tényezőnek kell lennie, amelyet a megváltozott körülmények, például betegség, és nem elsősorban az adós hibája okoztak. Adósságrendezésre lehetőség van emellett akkor is, ha az egyébként kellőképpen indokolt az adós adósságainak és egyéb kötelezettségeinek az ezek megfizetésére vonatkozó képességéhez viszonyított mértékére tekintettel. Az adós fizetőképességének értékelése során többek között az adós vagyonát, jövedelmét és keresőképességét veszik figyelembe.

Az adósságrendezési eljárással szemben nem állhat fenn jogi akadály (például az adósság jogsértésen alapul, vagy az adósság hanyagság vagy felelőtlenség következtében keletkezett). Mindazonáltal az akadály ellenére adósságrendezési eljárás indítható, amennyiben az kellőképpen indokolt. Ebben az esetben különös tekintettel kell lenni az adósnak az adósság visszafizetése érdekében tett intézkedéseire, a kötelezettségek teljesítési határideje óta eltelt időre és az adós egyéb körülményeire, illetve az adósságrendezés jelentőségére az adós és a hitelezők szempontjából.

Nem indítható adósságrendezési eljárás, ha az adós átmenetileg fennálló indok alapján nem rendelkezik pénzeszközökkel, vagy ha az adós ilyen okból nem képes adósságainak nem jelentéktelen részét a rendelkezésre álló forrásokból fedezni.

Az adósságrendezési eljárás megindításának joghatásai az eljárást megindító határozat meghozatalának napjával állnak be. A kérelem benyújtását követően, az eljárás megindítását megelőzően a bíróság a kérelmező vagy az adós kérelmére ideiglenesen megtilthatja az adósságok és azok biztosítékainak kifizetését, az adósságok behajtását és a lefoglalást, illetve más végrehajtási intézkedéseket.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Felszámolási eljárás

Az adós a felszámolási eljárás megindításakor meglévő és a felszámolás eljárás lezárásáig megszerzett vagyona képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból származó bevételek, valamint a felszámolási eljárás alá vont vagyon visszaszerzéséről szóló törvény (Laki takaisinsaannista konkurssipesään 758/1991) szerint vagy egyéb alapon behajtható eszközök is a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezik.

Főszabály szerint a lefoglalás alá nem vonható eszközök nem tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba. Emellett a természetes személy által a felszámolási eljárás megindítását követően megszerzett eszközök vagy megkeresett jövedelem sem tartoznak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba.

Szerkezetátalakítás

Szerkezetátalakítási eljárásban az adós számára szerkezetátalakítási programot készítenek. A programnak tartalmaznia kell többek között az adós pénzügyi helyzetéről, azaz a vagyonáról, tartozásairól és egyéb kötelezettségeiről készült kimutatást. A szerkezetátalakítási programot az adósnak az eljárás alatt meglévő teljes vagyona alapján kell elkészíteni. Visszaszerzésre is lehetőség van: azon ügyletek tekintetében, amelyek esetében felszámolási eljárás esetén is lehetőség van az eredeti állapot visszaállítására, a szerkezetátalakítási eljárásban is megtehető ez ugyanazon az alapon, mint amilyen alapon a felszámolási eljárásban.

Kivételes körülmények között lehetséges ugyan a jóváhagyott szerkezetátalakítási program módosítása, az egyes hitelezők számára teljesítendő kifizetések összegét már nem lehet a program módosításával megemelni. Mindazonáltal az adósnak a szerkezetátalakítási program jóváhagyását követően szerzett vagyona alapot szolgáltathat a hitelezők számára kiegészítő kifizetések követelésére. Az adós a programban meghatározott kiegészítő kifizetések teljesítésére kötelezhető, ha pénzügyi helyzete jobbnak bizonyul a program elkészítésekor fennállóhoz képest. Kiegészítő kifizetés akkor követelhető, ha fennáll e kifizetések követelésének jogalapja. A követelést a zárójelentés bíróság elé terjesztését követő egy éven belül kell a bírósághoz benyújtani.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárás során az adós számára a fizetőképességéhez igazodó kifizetési ütemtervet hagynak jóvá. Az adós fizetőképességének értékelése során figyelembe kell venni többek között az adós vagyonának felszámolásából befolyó összegeket, az adós jövedelmét és keresőképességét, a szükséges megélhetési költségeket és a tartásra fordítandó összegeket. Az adósságrendezés során az adós szükséges megélhetési költségeit és a tartásra fordítandó összegeket meghaladó jövedelmét, illetve az adós alapvető szükségleteinek körébe nem tartozó egyéb vagyonát az adósságok kiegyenlítésére kell fordítani. Az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozó vagyonnak minősülnek többek között az adós saját használatú lakása, az abban lévő bútorok, észszerű mértékig, valamint az adós személyes tárgyai és munkaeszközei, az észszerűen szükséges mértékig. Az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozó vagyon csak a törvényben meghatározott esetekben értékesíthető.

Emellett a kifizetési ütemterv arra kötelezheti az adóst, hogy a kifizetési ütemterv ideje alatt megszerzett további jövedelmére vagy vagyonára tekintettel kiegészítő kifizetést teljesítsen. Az adós a kifizetési ütemterv ideje alatt ajándékozás és egyéb egyszeri kifizetés útján szerzett bevételének meghatározott részét köteles megfizetni a hitelezők részére. Amennyiben az adós bevétele meghaladja a kifizetési ütemtervben meghatározott bevételt, az adóst kötelezhetik, hogy az ezt meghaladó jövedelmének meghatározott részét a hitelezők részére fizesse meg.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Felszámolási eljárás

A fizetésképtelenség megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság emellett kijelöli a felszámolót is. Felszámolóként kijelölhető minden olyan személy, aki a kijelölést elfogadja, rendelkezik a feladatok elvégzéséhez szükséges képességgel, készségekkel és gyakorlattal, és a feladatok elvégzésére egyébként alkalmas. A felszámoló nem állhat az adóssal vagy a hitelezővel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát, illetve a feladatainak megfelelő ellátására való képességét veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki felszámolóként.

A felszámolónak központi szerepe van a vagyon kezelésében a felszámolási eljárás során. A felszámoló feladatai közé tartozik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon képviselete, a vagyon folyó kezelésének ellenőrzése, a vagyonleltár és az adósjelentés összeállítása, a követelések bejelentésének fogadása, valamint a kifizetések tervezett és végleges jegyzékének elkészítése. A felszámoló ellátja ezenkívül a vagyon kezelésével és értékesítésével, valamint a kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat is.

A felszámolási eljárás megindításakor az adós elveszíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti rendelkezési jogát. Az adósnak együtt kell működnie annak érdekében, hogy a felszámolási eljárás lezárulhasson. Az adós köteles minden olyan információt megadni a felszámoló részére, amely a vagyonleltár elkészítéséhez és igazolásához szükséges. Az adósnak joga van a vagyonra vonatkozó tájékoztatáshoz, a hitelezői gyűlésen való részvételhez és a döntéshozatalt igénylő ügyekben álláspontjának kifejtéséhez.

Szerkezetátalakítás

A vállalkozás szerkezetátalakítására irányuló eljárás megindításakor a bíróság csődgondnokot jelöl ki. A csődgondnoknak nagykorú, jó hírnevű, fizetésképtelenségi eljárás alatt nem álló, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkező személynek kell lennie. Emellett rendelkeznie kell a tisztség betöltéséhez szükséges képességgel, készségekkel és tapasztalattal is. A csődgondnok nem állhat az adóssal vagy bármely hitelezővel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki csődgondnoknak.

A csődgondnok felelős a szerkezetátalakítás eljárás céljának megvalósításáért és a hitelezők érdekeinek védelméért. A csődgondnok jelentést készít az adós eszközeiről és kötelezettségeiről, és javaslatot tesz a szerkezetátalakítási programra vonatkozóan (más felek mint az adós is jogosultak a szerkezetátalakítási programra vonatkozó saját javaslatuk elkészítésére). A csődgondnok emellett felügyeli az adós tevékenységét.

A bíróság hitelezői választmányt jelölhet ki, amely ellátja a hitelezők képviseletét, és a feladatainak teljesítésében a csődgondnokot segítő tanácsadó testületként jár el. Nem kerül sor választmány kijelölésére, ha ez a hitelezők alacsony száma vagy más ok miatt szükségtelen.

Az adós törvény eltérő rendelkezése hiányában megtartja a vagyona és tevékenysége feletti rendelkezési jogot. Mindazonáltal az eljárás megindítását követően az adós csak a csődgondnok hozzájárulásával vállalhat például új adósságot, kivéve, ha az adósság az adós rendes tevékenységéhez kapcsolódik, és annak összege és feltételei nem rendkívüliek. A csődgondnok vagy a hitelező kérelmére az adós rendelkezési joga más módon is korlátozható, ha fennáll annak a veszélye, hogy az adós a tevékenységével sérti vagy veszélyezteti a hitelezők érdekeit. Az adós köteles a bírósággal, a csődgondnokkal és a hitelezői választmánnyal együttműködni és részükre tájékoztatást adni.

Főszabályként az adós továbbra is jogosult eljárási jogát gyakorolni a folyamatban lévő vagy jövőbeli bírósági eljárásokban, kivéve, ha a csődgondnok úgy dönt, hogy az adós eljárási jogát ő maga gyakorolja.

Adósságrendezés

Szükség esetén a bíróság csődgondnokot jelölhet ki az adósságrendezés során az adós pénzügyi helyzetének tisztázása, vagyonának felszámolása vagy egyébként az adósságrendezés végrehajtása céljából. A csődgondnoknak nagykorú, jó hírnevű, a kijelölést elfogadó, fizetésképtelenségi eljárás alatt nem álló, teljes jog- és cselekvőképességgel rendelkező személynek kell lennie. Emellett rendelkeznie kell a tisztség betöltéséhez szükséges képességgel, készségekkel és tapasztalattal is. A csődgondnok nem állhat az adóssal vagy bármely hitelezővel olyan kapcsolatban, amely az adóssal szembeni függetlenségét vagy a hitelezőkkel szembeni pártatlanságát veszélyeztetné. Jogi személy nem jelölhető ki csődgondnoknak.

Kijelölése esetén a csődgondnok feladata a kifizetési ütemterv tervezetének elkészítése és a bíróság által rábízott egyéb feladatok elvégzése. A kifizetési ütemterv tervezetének elkészítése során a csődgondnok tárgyal az adóssal és a hitelezőkkel, ellátja őket az adósságrendezéssel kapcsolatos szükséges információkkal, és lehetőséget biztosít számukra a kérelemmel és a kifizetési ütemterv tervezetével kapcsolatos álláspontjuk benyújtására. Csődgondnok annak érdekében is kijelölhető, hogy az adós vagyonának felszámolását elvégezze, illetve a felszámolásból befolyt összegeket a hitelezők felé kifizesse. Amennyiben nem kerül sor csődgondnok kijelölésére, a kifizetési ütemterv tervezetét az adós készíti el. Az adósságrendezési eljárás megindítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Emellett a bíróság feladata a kifizetési ütemterv jóváhagyása is.

Az adós megőrzi a vagyona feletti tulajdon- és birtokjogot. Mindazonáltal az adós minden olyan vagyontárgyát, amely nem minősül az adós alapvető szükségleteinek körébe tartozónak, az adósságok fedezésére kell fordítani. Az adós köteles a bíróságot, a hitelezőket és – kijelölés esetén – a csődgondnokot az adósságrendezéssel kapcsolatos minden szükséges információval ellátni. Az adós kötelezettsége továbbá, hogy együttműködjön az adósságrendezés megfelelő végrehajtása érdekében.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Felszámolási eljárás

Bizonyos kivételektől eltekintve a hitelezőnek jogában áll a felszámolási eljárásban érvényesítendő követelését az adóssal szemben a felszámolási eljárás megindításakor fennálló tartozásába beszámítani akkor is, ha az adóssal szembeni tartozás vagy a követelés még nem esedékes. A beszámítási jog nem alkalmazható olyan követelés tekintetében, amely alapján a hitelező nem jogosult a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból történő kifizetésre, vagy amely más követelésekhez képest hátrébb áll a rangsorban. A hitelező köteles a beszámítás alapját képező követelésről tájékoztatást adni.

Szerkezetátalakítás

Az adósságbehajtás tilalma ellenére a hitelezőnek jogában áll követelését az adóssal szemben az eljárás megindításakor fennálló tartozásába beszámítani, a felszámolási eljárásban érvényesülőkkel azonos feltételek mellett. A beszámításról szóló értesítést a csődgondnoknak is kézbesíteni kell.

A beszámítási jog nem vonatkozik a hitelintézet által az intézetnél az adós által letétbe helyezett pénzeszközökkel szemben a behajtási tilalom életbe lépésétől vagy azt követően történő beszámításra, illetve azokra a pénzeszközökre, amelyek ez időben az adós számlájára történő átutalás céljából vannak a hitelintézetnél, amennyiben a számla kifizetésekre használható.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárás megindítását követően az adóssal szemben a kifizetési tilalom alatt álló adósság behajtását vagy ezen adósság kifizetésének biztosítását célzó semmilyen intézkedés nem alkalmazható. A behajtási tilalom az adós követelései és hitelező felé fennálló tartozásai közötti beszámításra is vonatkozik. E tilalom nem vonatkozik ugyanakkor az adók beszámítására.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárással nem érintett követelést tartalmazó szerződések minden fizetésképtelenségi eljárásban változatlan formában érvényesek maradnak.

Felszámolási eljárás

Amennyiben a felszámolási eljárás megindításakor az adós olyan szerződést nem teljesített, amelynek szerződő fele, a másik szerződő félnek nyilatkozatot kell kérnie arról, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnak kell‑e fedeznie a szerződés teljesítését. Amennyiben a nyilatkozat szerint e vagyonnak kell fedeznie a szerződés teljesítését, és a szerződés teljesítése szempontjából az megfelelő biztosítékot nyújt, a szerződést nem lehet felmondani. Mindazonáltal a másik szerződő fél felmondhatja a szerződést, ha a szerződés személyes jellegű, vagy más különös oka van annak, hogy a másik fél nem maradhat a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintő szerződéses jogviszonyban.

Ha a munkáltatót fizetésképtelennek nyilvánítják, a munkaszerződést bármelyik fél annak időtartamától függetlenül felmondhatja. A felmondási idő 14 nap, függetlenül attól, hogy mennyi lenne rendes esetben. A fizetésképtelenség időtartamára esedékes bérfizetést a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból teljesítik.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon a kereskedelmi lízingszerződésből származó bérleti díjra is kiterjed minden olyan időszakban, amely alatt a helyiséget e vagyonnal összefüggésben használják, még akkor is, ha e vagyonnal összefüggésben nem vállaltak felelősséget a lízingszerződésből fakadó kötelezettségek teljesítéséért. Ha e vagyonnal összefüggésben legalább egy hónapos határidőn belül nem értesítették a bérbeadót arról, hogy vállalják a felelősséget a lízingszerződésből származó kötelezettségek teljesítéséért a felszámolási eljárás megindítását követően, a bérbeadónak jogában áll felmondani a bérleti szerződést.

Ha az ingó vagyon átruházásáról szóló szerződés értelmében a tulajdonjog fenntartási vagy visszaszolgáltatási záradék a vételár megfizetésekor hatályát veszti, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból teljesíthető a szerződés az eladó értesítésével és a fennmaradó vételár késedelmi kamatokkal együtt történő megfizetésével az eredeti feltételek szerint. Az értesítést és a vételár megfizetését észszerű határidőn belül kell teljesíteni az eladó kérésére vagy a vagyontárgy visszaszolgáltatásakor.

Az egyedi ügyletek is sor kerülhet az eredeti állapot helyreállítására a felszámolási eljárás alá vont vagyon visszaszerzéséről szóló törvényben meghatározott visszatérítési indokok alapján.

Szerkezetátalakítás

A szerkezetátalakítási eljárás megindítása törvény eltérő rendelkezése hiányában nincs hatással az adós fennálló kötelezettségvállalásaira.

Azt a bérleti vagy lízingszerződést, amelyben az adós a bérlő, az adós a felmondásra vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított két hónapos felmondási idővel felmondhatja a szerződés időtartamára vagy az értesítés kézbesítésére vonatkozó bármely feltételtől függetlenül.

Az a személy, aki az eljárás megindítása előtt az adóssal szemben szerződéses kötelezettség teljesítésére vállalkozott, de az eljárás megindításakor azt még nem egészében teljesítette, a teljesítéssel kapcsolatban ellenértékre jogosult, amennyiben a teljesítés az adós általános tevékenységi körébe tartozik. Ha az ügy az eljárás megindítása előtt kötött más típusú szerződésre vonatkozik, és ha az adós az eljárás megindításakor a szerződéses fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a csődgondnok a másik fél kérelmére nyilatkozik arról, hogy az adós a szerződésben foglaltaknak eleget fog‑e tenni. Amennyiben a válasz nemleges, vagy azt a másik fél nem kapja meg észszerű időn belül, e fél jogosult a megállapodást megszüntetni.

Az a megállapodás, amely alapján az adós az átalakítandó adósság alapján vagy azzal kapcsolatban kifizetést teljesítene, semmis, kivéve, ha a fizetési kötelezettség a jóváhagyott szerkezetátalakítási programon alapul.

Amennyiben a munkáltatót érintő szerkezetátalakítási eljárás van folyamatban, a munkáltató bizonyos feltételek mellett jogosult a munkaszerződést két hónapos felmondási idővel felmondani, tekintet nélkül annak időtartamára.

Azon ügyletek, amelyeket abban az esetben, ha szerkezetátalakítási iránti kérelem helyett felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem kerülne benyújtásra, megsemmisíthetnének, a szerkezetátalakítási eljárásban a hitelező kérelmére a felszámolási eljárás alá vont vagyon visszaszerzéséről szóló törvényben foglalt ugyanazon indokok alapján megsemmisíthetik.

Adósságrendezés

Az adós két hónapos felmondási idővel felmondhatja a bérleti szerződést vagy más olyan megállapodást, amelyben az adós bérlő, illetve a fogyasztási és a részletfizetést tartalmazó szerződést.

Az adósnak le kell mondania azokról a részletfizetés vagy részleges fizetés keretében megszerzett eszközökről, amelyek nem felelnek meg alapvető szükségleteiknek.

Az a megállapodás, amelynek alapján az adós az átalakítandó adósság alapján vagy azzal kapcsolatban kifizetést teljesítene, semmis, kivéve, ha a fizetési kötelezettség a jóváhagyott szerkezetátalakítási programon vagy törvényen alapul.

Az a személy, aki az eljárás megindítása előtt az adóssal szemben szerződéses kötelezettség teljesítésére vállalkozott, de az eljárás megindításakor azt még nem teljesítette, a teljesítéssel kapcsolatban ellenértékre jogosult, amennyiben a teljesítés az adós általános tevékenységi körébe tartozik.

Azon ügyletek tekintetében, amelyek esetében, ha szerkezetátalakítási iránti kérelem helyett felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem kerülne benyújtásra, visszaállítanák az eredeti állapotot, a szerkezetátalakítási eljárásban a hitelező kérelmére a felszámolási eljárás alá vont vagyon visszaszerzéséről szóló törvényben foglalt ugyanazon indokok alapon sor kerülhet az eeredeti állapot visszaállítására.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítását követően nem lehet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintően a felszámolási eljárásban szereplő követelésre vonatkozó végrehajtást szolgáló jogalap alapján keresetet indítani, és nem lehet a felszámolási eljárásban szereplő követelés behajtása érdekében végrehajtási intézkedést foganatosítani a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyoneszközökre. Mindazonáltal a biztosítékkal biztosított hitelező keresetet indíthat a követelésnek a biztosítékból történő behajtása érdekében.

Szerkezetátalakítás

Főszabály szerint a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően az adós törlesztési tilalom alatt, a hitelezők pedig adósságbehajtási tilalom alatt állnak. Az adóssal szemben semmilyen, az átalakított adósság behajtását vagy megfizetésének biztosítását célzó intézkedés nem alkalmazható. Bizonyos esetekben a biztosítékkal rendelkező hitelező kérelmezheti a bíróságtól, hogy a biztosítékot érvényesíthesse a kifizetés érdekében. Erre lehetőség van például akkor, ha nyilvánvaló, hogy a szerkezetátalakítási intézkedések szempontjából szükségtelen a biztosítékként szolgáló vagyoneszköznek az adós birtokában történő megőrzése.

Főszabály szerint az eljárás megindítását követően az adóssal szemben hivatalos határozatokon alapuló biztosítási intézkedések sem alkalmazhatók.

Adósságrendezés

A szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonlóan a hitelező az adósságrendezési eljárásban is adósságbehajtási tilalom alatt áll. Az adóssal szemben semmilyen, a kifizetési tilalom alatt álló adósság behajtását vagy megfizetésének biztosítását célzó intézkedés nem alkalmazható. Emellett a késedelmes fizetésre vonatkozó jogkövetkezmények sem alkalmazhatók az adósra. Mindazonáltal bizonyos esetekben a biztosítékkal rendelkező hitelező kérelmezheti a bíróságtól, hogy a biztosítékot érvényesíthesse a kifizetés érdekében. Erre lehetőség van például akkor, ha a biztosítékul szolgáló vagyoneszköz nem tartozik az adós alapvető szükségleteinek körébe, vagy ha az adósnak nincs szüksége a vagyoneszközre üzleti tevékenységének folytatásához.

A hitelező keresetet indíthat, vagy egyéb eljárást kezdeményezhet végrehajtási jogának fenntartása vagy végrehajtási jogalap megszerzése érdekében. Főszabály szerint az adósságrendezési eljárás megindításához fűződő tilalmakra vonatkozó rendelkezések ellenére a hitelező kérelmezheti biztosítási intézkedésekről, illetve azok végrehajtásáról rendelkező határozat meghozatalát.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindításakor az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti rendelkezési joga a felszámolóra száll át. Ennek következtében a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon képviselője jogosulttá válik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyoneszközökre vonatkozó ügyekben félként eljárni: a vagyon képviselőjének lehetősége van a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyoneszközre vonatkozó, az adós és harmadik fél között folyamatban lévő bírósági eljárást folytatni. Amennyiben a vagyon képviselője ezzel a lehetőséggel nem él, az adós folytathatja az eljárást.

A felszámolási eljárás alá vont vagyon képviselőjének lehetősége van az adóssal szemben folyamatban lévő felszámolási eljárásban érvényesített követelésre vonatkozó bírósági eljárást folytatni. Amennyiben a vagyon képviselője nem kíván a keresetre válaszolni, és az adós az eljárást nem kívánja folytatni, a felperes kérelmezheti az ügy lezárását.

Szerkezetátalakítás

Az adós továbbra is jogosult eljárási jogát folyamatban lévő bírósági eljárásban vagy egyéb olyan hasonló eljárásban gyakorolni, amelyben félként vesz részt, kivéve, ha a csődgondnok úgy dönt, hogy az adós eljárási jogát ő maga gyakorolja. Ugyanez vonatkozik a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően induló bírósági és más eljárásokra is.

A csődgondnoknak jogában áll, hogy követelést érvényesítsen és bírósági vagy más hasonló eljárást indítson az adós nevében, valamint hogy az adós eljárási jogát gyakorolja. Ezenfelül a csődgondnok az adós nevében értesítéseket is átvehet.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárás megindításának nincs hatása a folyamatban lévő bírósági eljárásokra, illetve az adós eljárási jogának gyakorlására.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Felszámolási eljárás

A hitelező kérheti a fizetésképtelenség megállapítását.

A felszámolási eljárásban a hitelezők gyakorolják a legfőbb felügyeleti jogot. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon feletti felügyeleti jogot a hitelezők annyiban gyakorolhatják, amennyiben a kérdésről jogszabály alapján nem a felszámoló határoz, illetve azzal nem a felszámoló foglalkozik. Emellett a hitelezők a vagyon folyó kezelésének felügyeletére vagy ezen felügyeleti jog felszámolóra történő átruházására is jogosultak lehetnek. A hitelezők által a fizetésképtelenség esetén gyakorolt felügyelet a felszámolási eljárás megindításával kezdődik, és annak befejezésével ér véget.

A hitelezők felügyeleti jogát azon hitelezők gyakorolhatják, akiknek a fizetésképtelenséggel összefüggésben fennálló követelésük van az adóssal szemben, és e követelésüket bejelentették. A bejelentés határidejét követően e jog csak azokat a hitelezőket illeti meg, akik benyújtották a követelésüket, vagy akiknek a követelését egyébként figyelembe lehet venni a kifizetési jegyzékben, valamint a biztosítékkal védett azon hitelezőket, akik a követelésük alapját előadták.

A legfőbb döntéshozó szerv a hitelezői gyűlés, de egyéb döntéshozatali eljárások is alkalmazhatók. A hitelezők emellett hitelezői választmányt is létrehozhatnak, amely egyeztető és összekötő testületként jár el a felszámoló és a hitelezők között. A hitelezők a felszámolási eljárásban érvényesíteni kívánt követelésük arányában rendelkeznek szavazati joggal. A hitelezői gyűlésen meghozott határozat azt az álláspontot tükrözi, amelyet azon hitelezők képviselnek, akiknek szavazati joga a szavazásban részt vevő hitelezők összesített szavazatainak több, mint a felét teszi ki. Az alternatív döntéshozatali eljárásokban a véleményt formáló hitelezők szavazati joga alapján kell összeszámolni a szavazatokat.

Szerkezetátalakítás

A hitelező kérelmezheti a szerkezetátalakítási eljárás megindítását.

Hitelezői választmány jelölhető ki a hitelezők közös képviseletének érdekében. A választmány a hitelezők valamennyi csoportját képviseli, és a feladata, hogy segítséget nyújtson a csődgondnok feladatainak ellátásában, és a hitelezők nevében ellenőrizze a csődgondnok tevékenységét. A választmány a határozatait egyszerű többséggel hozza.

A szerkezetátalakítási program tervezetének elkészítése során a csődgondnok a hitelezői választmánnyal és – amennyiben szükséges – egyéni hitelezőkkel egyeztet. Emellett azok a hitelezők vagy hitelezői csoportok, akik vagy amelyek követelése meghaladja a törvényben meghatározott küszöböt, jogosultak a szerkezetátalakítási program elkészítésére. A szerkezetátalakítási program tervezetének elkészültekor azt továbbítják a hitelezőknek jóváhagyásra. Abban az esetben, ha a program jóváhagyásának nincs akadálya, a programot a hitelezők egyhangúlag, a hitelezői csoportok többségi egyetértésével, illetve bizonyos körülmények teljesülése esetén akár az összes hitelezői csoport többségi egyetértése nélkül is jóváhagyhatják.

Adósságrendezés

A hitelező nem kezdeményezheti magánszemély adósságrendezését. Mindazonáltal főszabály szerint az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása előtt az adósnak fel kell mérnie, hogy lehetséges-e a hitelezőivel való megegyezés. A megszilárdult hitelezői és adósságbehajtási gyakorlatokkal összhangban a hitelező köteles a megegyezés érdekében együttműködni.

A hitelezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemmel és a kifizetési ütemterv tervezetével kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék. Szükség esetén a hitelező köteles követelésének részleteiről írásos tájékoztatást adni. A jóváhagyott kifizetési ütemtervet a hitelező kérelmére módosíthatják, vagy bizonyos indokok alapján meg is semmisíthetik.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Felszámolási eljárás

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont kellő gondossággal és szakértelemmel, valamint a megfelelő igazgatási gyakorlattal összhangban kell kezelni.

A felszámoló feladatai közé tartozik a vagyonba tartozó vagyoneszközök értékesítése. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon képviselője köteles a vagyoneszközöknek a vagyon szempontjából a lehető legelőnyösebb módon történő értékesítéséről gondoskodni, biztosítva ezzel, hogy annak eredménye a lehető legeredményesebb legyen. A vagyonhoz tartozó biztosíték csak abban az esetben értékesíthető, ha a biztosítékkal védett hitelező abba beleegyezik, vagy ha erre a bíróság engedélyt ad.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó vagyoneszközöket nem lehet a felszámolóra, annak segítőjére vagy a felszámolóval vagy segítőjével kapcsolatban álló személyre átruházni.

Szerkezetátalakítás és adósságrendezés

A csődgondnok jogai a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tájékoztatáshoz való jogra korlátozódnak. Az adós a vagyona feletti tulajdon- és birtokjogot megtartja, és a csődgondnoknak nincs joga az adós vagyonát hasznosítani vagy átruházni.

Mindazonáltal az adós számos vagyonátruházásra irányuló jogügylethez köteles a csődgondnok jóváhagyását kérni.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárásban a csődgondnok ugyanakkor kötelezhető vagyoneszközök értékesítésére, illetve ehhez kapcsolódó intézkedések megtételére, valamint arra is, hogy az így szerzett pénzeszközöket az erre jogosultaknak továbbítsa.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárással érintett követelés az adós azon adóssága, amelynek jogalapja a felszámolási eljárás megindítása előtt keletkezett. Emellett felszámolási eljárással érintett követelésnek minősülnek a biztosítékkal biztosított követelések és azok a követelések, amelyek alapja vagy összege feltételhez kötött, vitatott vagy egyébként nem egyértelmű. Folyamatosan fennálló adós viszonyban az adósságnak a felszámolási eljárás megindítása előtti időszakból származó része felszámolási eljárással érintett követelésnek minősülhet.

Finnországban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon képviselőjének joga van arra önállóan megállapodásokat kötni, és így arra saját jogok és kötelezettségek vonatkoznak. Azok a követelések, amelyek a felszámolási eljárás megindítását követően keletkeztek, igazgatási költségeknek, vagyis a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból eredő olyan adósságnak minősülnek, amelyet teljes mértékben megtérítenek e vagyonból. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fedezi a felszámolási eljárásból származó vagy a vagyon révén megkötött szerződés vagy kötelezettségvállalás alapján fennálló tartozásokat, valamint azokat az adósságokat, amelyet a törvény szerint e vagyon fedez. Ilyen tartozások általában a felszámoló díja, a munkavállalói bérek és a bérleti szerződésekből származó bérleti költségeket.

Szerkezetátalakítás

A szerkezetátalakítással érintett adósság az adós összes olyan adósságát jelenti, amely a kérelem benyújtása előtt keletkezett, beleértve a biztosított adósságokat és az olyan adósságokat is, amelyek alapja vagy összege feltételes vagy vitatott, vagy amelyek egyébként nem egyértelműek. Ezeket az adósságokat a jóváhagyott szerkezetátalakítási program kifizetési ütemtervének megfelelően kell visszafizetni.

A kérelem benyújtását követően keletkező követeléseket azok esedékességekor kell teljesíteni. Ugyanez vonatkozik a díjakra és a folyamatosan fennálló szerződéses jogviszonyon vagy használatra, illetve birtoklásra irányuló folyamatosan teljesítendő szerződésen alapuló más folyamatosan fennálló kiadásokra annyiban, amennyiben ezek a kérelem benyújtását követő időszakhoz kapcsolódnak.

Adósságrendezés

Az adósságrendezés az adós valamennyi, az adósságrendezési eljárás megindítása előtt keletkezett adósságára vonatkozik. Ide tartoznak a biztosított követelések, és az alapjukat vagy összegüket tekintve feltételes, vitatott vagy egyébként nem egyértelmű adósságok, valamint azoknak az adósságrendezési eljárás megindítása és a kifizetési ütemterv jóváhagyása között felmerülő kamata, továbbá az ezen adósságok behajtására és végrehajtására fordított költségek, amennyiben azokat az adósnak kell megfizetnie.

Az adósságrendezésen kívüli adósságokat azok esedékességekor kell teljesíteni.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Felszámolási eljárás

Ahhoz, hogy a kifizetésre jogosult legyen, a hitelezőnek a felszámolási eljárással érintett követelését írásban be kell jelentenie (hitelezői igénybejelentés), és legkésőbb a bejelentés napján kézbesítenie kell azt a felszámoló részére. A hitelezői igénybejelentésben szerepelnie kell többek között a követelés tőkeösszegének, a felmerült kamatoknak, valamint a követelés és a kamatok alapjának. A bejelentés a bejelentés napját követően is módosítható és kiegészíthető. Követelést visszamenőleg is be lehet jelenteni, ha a hitelező a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba kiegészítő díjat fizet be, kivéve, ha menthető okból nem jelentette be a követelést a követelés bejelentésének napjáig. A felszámoló bejelentés nélkül is figyelembe vehet követeléseket a kifizetési jegyzék tervezetének összeállítása során, amennyiben a követelés alapja és összege nem vitatott.

A felszámoló ellenőrzi a bejelentett követelések jogszerűségét és azok rangsorban elfoglalt lehetséges helyét. A kifizetési jogot biztosító követeléseket szerepeltetni kell a kifizetési jegyzék tervezetében. A kifizetési jegyzék tervezetében szereplő követelést a felszámoló, a hitelező vagy az adós vitathatják. Amennyiben a hitelező követelését vitatják, a felszámoló a hitelező számára lehetőséget biztosít a vita során álláspontja előadására és a követelését alátámasztó bizonyítékok bemutatására. A határidőn belül nem vitatott követeléseket elfogadottnak kell tekinteni.

Ezt követően a felszámoló elkészíti a kifizetési jegyzék tervezetét, figyelembe véve a kifogásokat és nyilatkozatokat, és e jegyzéket a bíróság elé terjeszti jóváhagyásra. A bíróság vagy azonnal vagy polgári eljárás keretei között dönt a kifogásokról és a vitás kérdésekről, és végül jóváhagyja a kifizetési jegyzéket.

Szerkezetátalakítás

Az adósnak a hitelezőkre, az adósságokra és azok biztosítékára vonatkozó nyilatkozatot kell csatolnia a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelméhez. A bíróság a szerkezetátalakítási eljárást megindító határozatának meghozatalakor határidőt szab a hitelezők részére a követeléseiknek a csődgondnok felé történő írásos bejelentésére, amennyiben az általuk megállapított követelés az adós által megállapítottól eltér.

A szerkezetátalakítási program tervezetének a bírósághoz történő benyújtását követően a bíróság lehetőséget biztosít a felek számára, hogy a tervezetben szereplő követelésekkel kapcsolatos kifogásaikat a csődgondnoknak írásban előadják, valamint hogy meghatározott határidőn belül a tervezetet írásban véleményezzék, vagy e feleket meghallgatásra beidézi. Mind a csődgondnok mind az adós benyújthatnak kifogást az adós nevében. A kifogásról lehetőség szerint a tervezettel együtt, vagy külön bírósági eljárásban döntenek. Miután a bíróság arról határozott, hogy az adósságokkal kapcsolatos átalakítás nem egyértelmű, a tervezetet készítő személy lehetőséget kaphat a tervezet kijavítására, módosítására vagy kiegészítésére. Ezt követően a hitelezők szavaznak a szerkezetátalakítási program tervezetéről.

Főszabály szerint a szerkezetátalakítás során az az adósság, amelyet az adós vagy a hitelező nem jelentettek be, és amely egyébként nem jutott a csődgondnok tudomására a szerkezetátalakítási program jóváhagyása előtt, a szerkezetátalakítási program jóváhagyásával megszűnik.

Adósságrendezés

Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásakor az adósnak tájékoztatást kell adnia a hitelezőiről és az adósságairól. Az adósságrendezés eljárást megindító határozat meghozatalakor a bíróság megküldi a hitelezők részére e határozat, a kérelem és a kifizetési ütemterv adós által készített tervezetének másolatát. A bíróság emellett határidőt szab a hitelezők számára az átrendezendő adósságok összegére vonatkozó írásos bejelentéseik megtételére, amennyiben az az adós által megállapítottól eltér, valamint határidőt szab a hitelezők számára a kérelemmel és a kifizetési ütemterv adós által készített tervezetével kapcsolatos, valamint a tervezetben szereplő adósságokkal összefüggő esetleges kifogásokra vonatkozó írásos bejelentéseik megtételére.

A bíróság az adósságrendezési eljárásban foglalkozik a kifogásokkal, és azokról a kifizetési ütemtervben határoznak véglegesen, amennyiben ez az adósságrendezést nem késlelteti jelentősen. Ellenkező esetben a bíróság úgy határoz, hogy az ügyet külön perben vagy más eljárásban kell eldönteni. Ezt követően, amennyiben az adós számára az adósságrendezést engedélyezik, a kifizetési ütemterv jóváhagyható.

A kifizetési ütemterv az adós vagy a hitelező kérelmére módosítható, amennyiben annak jóváhagyását követően válik ismertté egy olyan átrendezendő adósság, amelyet a kifizetési ütemterv jóváhagyásának időpontjában még nem ismertek.

Amennyiben az átrendezendő adósság a kifizetési ütemterv végrehajtására vonatkozó határidő lejártát követően válik ismertté, és lehetőség lett volna arra, hogy az adósság miatt módosítsák a kifizetési ütemtervet, az adós azt az összeget köteles megfizetni, amelyet a hitelező javára a kifizetési ütemtervben állapítottak volna meg, ha az abban szerepelt volna.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban a követelések egyenrangúak, vagyis minden hitelezőnek egyenlő joga van a felosztásra kerülő vagyonból követelése arányában részesedni. E szabály alól kivételt képeznek az elsőbbséget élvező és a legalacsonyabb prioritású követelésekre vonatkozó rendelkezések.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás során a hitelezők számára a jóváhagyott kifizetési jegyzékben meghatározottak szerint teljesíthető kifizetés. A felszámolási eljárással érintett követelések azon esetekben fennálló elsőbbségére vonatkozó rendelkezéseket, amelyekben az adós vagyona nem fedezi az összes követelést, a követelések elsőbbségéről szóló törvény (Laki velkojien maksunsaantijärjestyksestä 1578/1992) tartalmazza.

A biztosítékkal vagy visszatartási joggal biztosított követelések elsőbbséget élvező követelések, akárcsak a vállalkozás átszervezéséből származó, a gyermektartásra vonatkozó és az üzleti jelzáloghitelre vonatkozó követelések. A más követeléseknek alárendelt követeléseket és azok besorolását külön rendelkezések szabályozzák. Ilyen követelés lehet például a felszámolási eljárás megindítását követően az alárendelt követelés késedelmes megfizetése miatt felhalmozódott kamat és kötbér, illetve közjogon alapuló terhek, a bírságokon és kényszerítő bírságokon kívül.

Szerkezetátalakítás

Azoknak a hitelezőknek, akik a szerkezetátalakítási eljáráson kívül egyenlő jogokkal rendelkeznének a követelésük kielégítéséhez, az adósságoknak a szerkezetátalakítási program keretén belüli rendezése során is ugyanolyan jogállással kell rendelkezniük. Mindazonáltal a szerkezetátalakítási programban rendelkezni lehet arról, hogy a kis értékű követeléssel rendelkező hitelezők teljes mértékben kielégítést kapjanak.

A biztosított adósságok tekintetében adósságrendezési intézkedések alkalmazására csak korlátozottan van lehetőség, mivel a biztosított adósság tőkeösszege nem csökkenthető. Az adósságok rendezése nem befolyásolja a hitelező dologi biztosítéki jogának létezését és tartalmát.

Az adósság rendezése során a nem biztosított követelések átalakítására irányuló szerkezetátalakítási eljárásban felmerülő kamat és egyéb hitelköltségek a legalacsonyabb prioritású adósságok közé tartoznak.

Adósságrendezés

Az adós meglévő és a vagyoneszközeinek értékesítéséből származó pénzeszközei az általános adósságok között azok összege szerint kerülnek felosztásra. Az általános adósságok tekintetében bármilyen adósságrendezési intézkedés alkalmazható, de a biztosított követelések kifizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés.

Az adósságok rendezése nem befolyásolja a hitelező dologi biztosítéki jogának létezését és tartalmát.

Azt az eszközt kell alkalmazni, amely a hitelezőt a legkisebb mértékben károsítja, és amely elégséges az adós pénzügyi helyzetének helyreállításához. Az adós meglévő és értékesítésből szerzett pénzeszközeiből utoljára az adós fizetésképtelenségének megállapítása esetén alárendeltnek minősülő adósságokat, valamint az adósságrendezési eljárás megindítása és a kifizetési ütemterv jóváhagyása között felmerült kamatot fizetik ki.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Felszámolási eljárás

A felszámoló összeállítja a kifizetési jegyzéket a 12. szakaszban leírtak szerint. Főszabály szerint a bíróság által lefolytatott felszámolási eljárás a kifizetési jegyzék jóváhagyásával zárul.

A felszámolási eljárás akkor ér véget, ha a hitelezők jóváhagyták a zárómérleget. A felszámoló a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon számbavételét és a vagyon értékesítését követően elkészíti a zárómérleget. A zárómérleg elkészítésére akkor is sor kerülhet, ha a vagyon számbavételére csak részben került sor, mivel biztosíték vagy más kis értékű eszközök értékesítése nem történt meg, vagy mert a felszámolási eljárással érintett követelés vagy annak egy része nem egyértelmű.

Egyezségkötésre is lehetőség van a csődeljárásban, ha az egyezséget az adós és a hitelezők többsége támogatja. Az egyezség jóváhagyásával a felszámoló kijelölése és a hitelezők által a felszámolási eljárásban gyakorolt felügyeleti jog megszűnik.

A bíróság végzéssel dönt a felszámolási eljárás megszüntetéséről, amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem fedezi a felszámolási eljárás költségeit, vagy a felszámolási eljárás folytatása egyébként más okból nem célszerű. A bíróság ugyanakkor nem hoz végzést a felszámolási eljárás megszüntetéséről, ha a felszámolási eljárás vagyonfelügyelő felügyelete mellett folytatódik. A felszámolási eljárásnak a vagyonfelügyelő felügyelete melletti folytatásának oka lehet például az adós ellenőrzésének szükségessége. A vagyonfelügyelet a zárómérleggel szűnik meg.

A fizetésképtelenség visszavonásáról indokolt esetben az azt megállapító végzéstől számított nyolc napon belül lehet dönteni. Ezt követően a fizetésképtelenség jogkövetkezményei megszűnnek.

Az adósságokra vonatkozó kötelezettségek a fizetésképtelenséget követően is fennállnak. Az adós továbbra is köteles teljesíteni azokat a felszámolási eljárással érintett adósságokat, amelyek kifizetése a felszámolási eljárás során nem történt meg teljes mértékben.

Szerkezetátalakítás

A szerkezetátalakítással kapcsolatos bírósági eljárás a szerkezetátalakítási program jóváhagyásával ér véget. A program jóváhagyásával az adós ismét élhet a jogaival, és az eljárás megindításának joghatásai, például a kifizetési és adósságbehajtási tilalom, megszűnnek. A szerkezetátalakítási program jóváhagyását követően az adósságok átalakításának feltételeire a szerkezetátalakítási programban foglaltak az irányadók, és főszabály szerint valamennyi nem ismert átalakítandó adósság megszűnik.

A bíróság a felügyelő vagy a hitelező kérelmére hatályon kívül helyezheti a szerkezetátalakítási programot, ha az adós azt jelentős mértékben megszegi. A szerkezetátalakítási program akkor is megszűnik, ha a program végrehajtása előtt megállapítják az adós fizetésképtelenségét. A bíróság végzéssel dönthet arról, hogy a szerkezetátalakítási programban foglalt adósságrendezés meghatározott hitelező tekintetében szűnik meg, például abban az esetben, ha az adós a hitelező felé a program szerint teljesítendő kötelezettségeit lényegesen megszegte. A megszűnést követően a hitelezőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szerkezetátalakítási program jóváhagyását megelőzően.

A szerkezetátalakítási program lezárásakor a felügyelő, vagy ha nincs felügyelő, az adós a program végrehajtásáról zárójelentést készít.

Adósságrendezés

Az adósságrendezéssel kapcsolatos bírósági eljárás a kifizetési ütemterv bíróság általi jóváhagyásával ér véget. A kifizetési ütemterv jóváhagyását követően a kifizetési ütemterv irányadó az átrendezett adósságok feltételeire. A kifizetési ütemtervben meghatározott fizetési kötelezettségek az adóst az egyes kötelezettségek teljesítéséig kötik. A kifizetési ütemterv végrehajtására biztosított határidő lejártától függetlenül az adós abban meghatározott kötelezettségei azok teljesítéséig hatályban maradnak. Az adós nem mentesülhet a fennmaradó adósságok visszafizetése alól, amíg a kifizetési ütemtervben meghatározott valamennyi kötelezettségét nem teljesíti.

A kifizetési ütemterv akkor is megszűnik, ha az ütemterv végrehajtása előtt az adós fizetésképtelenségét állapítják meg. Az adós vagy a hitelező kérelmére a bíróság a kifizetési ütemtervet hatályon kívül helyezheti, ha az adós a törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi. A megszűnést követően a hitelezőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint az adósságrendezés előtt.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás vége nem mentesíti az adóst az adósságok megfizetése alól. Más szóval az adós továbbra is köteles teljesíteni azokat a felszámolási eljárással érintett adósságokat, amelyek kifizetése a felszámolási eljárás során nem történt meg teljes mértékben.

Szerkezetátalakítás

A hitelezők jogosultak a szerkezetátalakítási programban felsorolt követeléseik kielégítésére, és a szerkezetátalakítás addig nem zárulhat le, amíg a programban meghatározott kötelezettségek nem teljesülnek. A program lezárultával a hitelezők már nem jogosultak a teljesítés követelésére.

A szerkezetátalakítási program a 14. szakaszban leírtak szerint is megszűnhet. Ez azt jelenti, hogy annak érvényessége megszűnik, és a hitelezők ugyanúgy jogosultak a szerkezetátalakítással érintett adósságok kielégítésére, mintha a szerkezetátalakítási programot nem hagyták volna jóvá. A program megszűnésének nincs hatása az annak alapján már megkötött jogügyletek érvényességére.

Adósságrendezés

A kifizetési ütemterv irányadó az átrendezett adósságok feltételeire. A kifizetési ütemterv tekintetében határidőt kell megállapítani. Az adós teljes mértékben mentesül minden olyan fennálló kötelezettség alól, amelyet a kifizetési ütemterv nem tartalmaz.

A kifizetési ütemterv végrehajtására biztosított határidő lejártától függetlenül az adós abban meghatározott kötelezettségei azok teljesítéséig hatályban maradnak. A kifizetési ütemterv lezárultával a hitelezők már nem jogosultak a teljesítés követelésére.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás költsége az eljárás tekintetében megfizetendő bírósági illetékből, a felszámoló díjazásából, valamint a vagyon vizsgálatából és kezeléséből eredő egyéb költségekből áll.

A felszámolási eljárás költségeit a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon fedezi. Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem fedezi e költségeket, a hitelező magára vállalhatja azok megfizetését a felszámolási eljárás megszüntetésének elkerülése érdekében.

A bíróság indokolt esetben a felszámolási eljárásnak a vagyonfelügyelő egyidejű kijelölésével történő folytatása mellett is dönthet, amennyiben ez például a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon elégtelensége miatt indokolt. Ebben az esetben a felszámoló kijelölése és a hitelezők által a felszámolási eljárásban gyakorolt felügyeleti jog megszűnik. A felszámolási eljárásnak a vagyonfelügyelő kijelöléséből eredő költségeit állami forrásból fedezik, ha azoknak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból történő megfizetésére nincs mód.

Szerkezetátalakítás

Az eljárás költségeit, ideértve a csődgondnok díját is, az adós vagyonából kell megfizetni. A költségek kifizetését másik fél is magára vállalhatja, mivel a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatásának egyik akadálya annak valószínűsége, hogy az adós vagyona az eljárás költségeit nem fogja fedezni. Ennek ellenére ritka, hogy harmadik fél vállalja e költségek megfizetését.

A hitelezői választmány költségeinek megtérítéséért a hitelezők felelnek, ha a szerkezetátalakítási program másként nem rendelkezik.

Az a személy, aki a szerkezetátalakítási program tervezete elkészítésének jogával kíván élni, maga viseli a tervezet elkészítésének költségeit.

Adósságrendezés

Az eljárás költségei a csődgondnok tevékenységének észszerű díjazásából és a csődgondnok felmerült költségeinek megtérítéséből állnak. Főszabály szerint az adós fizeti meg a csődgondnok díját és költségeit a kifizetési ütemterv jóváhagyását vagy módosításának jóváhagyását követő négy hónap során rendelkezésére álló pénzeszközöket meg nem haladó összeg erejéig. Az adós által nem fedezett díjazást és költségeket állami forrásból kell megtéríteni. Amennyiben az adósságrendezési kérelmet elutasítják, a teljes díjazást és költségeket állami forrásból kell megtéríteni.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Valamennyi fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandók a visszatérítésre vonatkozó rendelkezések.

Azokat a vagyoneszközöket, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt ruháztak át, és amelyek a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, visszatérítésre irányuló, valamely jogcímre vonatkozó vagy semmiségi keresettel vissza lehet szerezni. Valamennyi fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandók a visszatérítésre a felszámolási eljárás alá vont vagyon visszaszerzéséről szóló törvényben foglalt rendelkezések. A visszatérítésnek megalapozottnak kell lennie.

A visszatérítés megalapozottságának és ezzel az ügylet visszafordíthatóságának feltételei a következők:

  • az ügyletet annak érdekében kötötték, hogy egy adott hitelezőt a többi hitelező kárára nem megfelelő módon előnyben részesítsenek, hogy egyes vagyoneszközöket a hitelezők által elérhető vagyon köréből kivonjanak, vagy hogy az adósság teljes összegét a hitelezők kárára növeljék;
  • az adós az ügylet megkötésekor fizetésképtelen volt, vagy az ügylet hozzájárult az adós fizetésképtelenné válásához; amennyiben az ügylet ajándékozás volt, további feltétel, hogy az adós túlzottan eladósodott volt, vagy az ügylet következtében vált azzá;
  • az ügyletben szereplő másik fél tudott vagy tudnia kellett volna az adós fizetésképtelenségéről vagy túlzott eladósodásáról, illetve az ügylet adós pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról és az ügyletet jogszerűtlenné tevő más tényezőkről.

Amennyiben az ügyletben szereplő másik fél az adós közeli hozzátartozója volt, a szóban forgó személyt úgy kell tekinteni, hogy tudott a fent felsorolt tényezőkről, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen járt el. Amennyiben egy ügyletet a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított öt évnél régebben kötöttek meg, az csak abban az esetben fordítható vissza, ha az ügyletben az adós közeli hozzátartozója szerepelt félként.

Amennyiben egy adósságot a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három hónapnál régebben fizettek meg, az visszafordítható, ha a megfizetésre szokatlan módon vagy az esedékesség előtt került sor, illetve ha a megfizetett összeg a vagyon pénzeszközeire tekintettel jelentősnek tekintendő. Az adósságok megfizetésének visszafordítására ugyanakkor nincs lehetőség, ha az a körülményekre tekintettel szokványosnak tekintendő. A lefoglalással teljesített kifizetések is visszafordíthatók, ha a lefoglalásra a határidő lejártát megelőző három hónapnál korábban került sor. Az adós közeli hozzátartozói tekintetében hosszabb határidő alkalmazandó. A kifizetés akkor is visszafordítható, ha a hitelező jóhiszeműen járt el.

Külön rendelkezések vonatkoznak többek között az ajándékok, a vagyonmegosztás, a beszámítás és a biztosítékok visszafordítására.

Utolsó frissítés: 15/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Svédország

BEVEZETÉS

Svédországban a fizetésképtelenségi rendelet (insolvensforördning) szabályozza a csődeljárást, a vállalkozások reorganizációját és az adósságátalakítást. Az ezen eljárásokat szabályozó svéd rendelkezések egyes vonatkozásainak rövid bemutatására kerül sor az alábbiakban a módosított fizetésképtelenségi rendelet 86. cikkének (1) bekezdése alapján. A leírás nem kimerítő.

CSŐD

Általános megjegyzések

A csődeljárás (konkurs) a követelések általános jellegű érvényesítésének olyan módja, amelynek során az adós hitelezői együttesen, kötelező alapon átveszik az adós minden vagyonát annak érdekében, hogy követeléseiket kielégíthessék. A csődeljárás során a vagyontárgyak csődvagyont (konkursbo) alkotnak, amelyet a hitelezők érdekében kezelnek. A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő (konkursförvaltare) kezeli. A vagyonfelügyelő kizárólagos feladata a vagyon kezelése. A csődeljárás során a kerületi bíróság (tingsrätt) megvizsgálja a csődeljárás iránti kérelmet, meghozza a csődhatározatot, és lefolytatja magát a csődeljárást. A csődeljárásban a bíróság több kérdésben is dönt: meghatározza például, hogy hogyan osszák fel a vagyont, vagy hogy az adósságokat kell-e bizonyítani. A bíróság előtt egyéb lépések is történnek, például az adós itt teszi le a vagyonleltárra vonatkozó esküjét. A vagyonfelügyelőt a végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) felügyeli.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Általános megjegyzések

A fizetési nehézségekkel küzdő kereskedőnek bírósági határozat engedélyt adhat arra, hogy egy különleges eljárás keretében átszervezze vállalkozását (företagsrekonstruktion). A reorganizációs tisztviselőt (rekonstruktör) a bíróság jelöli ki annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy az adós egyes vagy összes tevékenysége folytatható-e, és ha igen, milyen formában, illetve hogy az adós körülményei lehetővé teszik-e a hitelezőkkel való pénzügyi megállapodást (uppgörelse) vagy egyezségkötést (ackord). Feladatainak teljesítése során a reorganizációs tisztviselőnek úgy kell eljárnia, hogy biztosítsa, hogy a hitelezők érdekei ne sérüljenek. A vállalkozások reorganizációjáról szóló határozat formálisan nem korlátozza az adóst vagyona feletti rendelkezési jogában.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Általános megjegyzések

Az adósságátalakítás (skuldsanering) részben vagy egészben felmenti az adóst az adósságátalakításba tartozó adósságok kifizetésének kötelezettsége alól. 2016 novembere óta kétféle adósságátalakítás létezik Svédországban: adósságátalakítás (skuldsanering) az adósságok átalakításáról szóló törvény (skuldsaneringslagen) szerint; és a vállalkozások adósságainak átalakítása (F-skuldsanering) a vállalkozások adósságainak átalakításáról szóló törvény (skuldsaneringslagen för företagare) szerint. Az alábbiakban mindkét típus bemutatására sor kerül.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

CSŐD

Csődeljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható (ideértve azokat a természetes személyeket is, akik nem végeznek kereskedelmi tevékenységet).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Reorganizációs eljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható, amennyiben a kérdéses személy kereskedő. Egyes jogi személyeket, például a bankokat, a hitelpiaci intézeteket, a biztosítókat és az értékpapír-kereskedelmi társaságokat a törvény kizárja a hatálya alól.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Adósságátalakítást a természetes személyek vehetnek igénybe (ideértve a magánjellegű kereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyeket [enskild näringsverksamhet]).

Az adósságátalakítási kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozások adósságainak átalakításával az a természetes személy élhet, aki:

1. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha adósságai főként e tevékenységből származnak;

2. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha az e tevékenységéből származó adósságokat ki tudja fizetni, vagy fizetésképtelensége csak ideiglenes; vagy

3. a vállalkozó családtagja, ha a családtag adóssága főként a vállalkozó kereskedelmi tevékenységéből származik.

„Családtag” (närstående) a házastárs, az élettárs, a szülő, a testvér, a gyermek és a házastárs vagy élettárs gyermeke.

A vállalkozások adósságainak átalakítása iránti kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

CSŐD

A csődeljárás megindításának az adós fizetésképtelensége a feltétele. A „fizetésképtelenség” (obestånd, insolvens) azt jelenti, hogy az adós nem képes adósságait időben visszafizetni, és fizetésképtelen állapota nem csak ideiglenes. Az adós fizetésképtelenségi nyilatkozata elfogadható, ha annak megkérdőjelezésére egyébként nincs ok. Emellett léteznek bizonyos fizetésképtelenségi vélelmek is. Például ellenkező bizonyításig vélelmezendő az adós fizetésképtelensége, ha a végrehajtásról szóló törvénykönyv (utsökningsbalken) 4. fejezete alapján lefolytatták a végrehajtási eljárást, és az a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül azzal a megállapítással zárult, hogy az adósnak nem áll rendelkezésére elegendő vagyon a végrehajtandó követelések teljes kielégítésére. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós kijelenti, hogy kifizetéseit felfüggesztette.

Csődeljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be.

Amennyiben a csődeljárás iránti kérelem jóváhagyása valószínű, és okkal hihető, hogy az adós vagyontárgyakat fog elidegeníteni, a bíróság elrendelheti az adós vagyonának a kérelem értékelésének idejére történő lefoglalását (kvarstad). A bíróság emellett utazási tilalmat is elrendelhet.

A kerületi bíróság a csődöt megállapító határozatát haladéktalanul közzéteszi. A határozat azonnal hatályba lép, az adós a határozat kihirdetésével elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogát, de léteznek a harmadik felek jogos elvárásait védő rendelkezések. Kérjük, olvassa el a „Milyen jogai vannak az adósnak, illetve a fizetésképtelenségi szakértőnek?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

A kerületi bíróság csődöt megállapító vagy csődeljárás iránti kérelmet elutasító határozata ellen felsőbb fokú bírósághoz lehet fellebbezni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozás reorganizációja iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be. A vállalkozás reorganizációját engedélyező határozat csak abban az esetben hozható meg, ha megbizonyosodtak arról, hogy az adós nem tudja kifizetni esedékes adósságait, vagy azok kifizetésére hamarosan képtelenné válik. Nem hozható vállalkozás reorganizációját engedélyező határozat, ha nem kellően megalapozott a feltételezés, hogy elérhető a vállalkozás reorganizációjának célja. A hitelező által benyújtott kérelem csak az adós beleegyezésével hagyható jóvá.

Amennyiben az adós által benyújtott kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a bíróság azt haladéktalanul értékeli, kivéve, ha az adós kérelmét megelőzően a hitelező is kérelmet nyújtott be, és a bíróság úgy döntött, hogy annak megvizsgálása érdekében meghallgatást tart. Amennyiben a hitelező által benyújtott kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a bíróság annak megvizsgálása érdekében kitűzi a meghallgatás időpontját. A meghallgatást a kérelem bírósághoz történő benyújtását követő két héten belül kell megtartani. Különösen indokolt esetben későbbi időpontban is megtartható a meghallgatás, de az időpont nem lehet hat hétnél későbbi.

Amennyiben a kérelmet jóváhagyja, a bíróság köteles ezzel egyidejűleg reorganizációs tisztviselőt kijelölni. Különösen indokolt esetben több reorganizációs tisztviselő is kijelölhető. A reorganizációt engedélyező határozattól számított egy héten belül a reorganizációs tisztviselő köteles a határozatról minden ismert hitelezőt értesíteni. A vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat azonnal végrehajtható, kivéve, ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Adósságátalakítási kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, az adósságátalakításról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy az adósságátalakítás feltételei nem teljesülnek.

Az adósságátalakítás engedélyezhető, amennyiben

1. az adós olyan természetes személy, akinek fő érdekeltségei Svédországban vannak;

2. az adós nem tudja időben kifizetni az adósságait, és az eset összes körülményére tekintettel valószínűsíthető, hogy fizetésre való képtelensége előreláthatóan fennmarad (az adós fizetésképtelennek minősül); valamint

3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. az adósságátalakítás nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától (näringsförbud);

2. amennyiben az adós kereskedő, az adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a vállalkozás pénzügyi helyzete könnyen megvizsgálható; valamint

3. amennyiben az adós számára korábban adósságátalakítást engedélyeztek, az új adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az különösen indokolt.

Amennyiben az adósságátalakítási eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az adósságátalakítási eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak (utmätning) a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy a vállalkozás adósságai átalakításának feltételei nem teljesülnek.

A vállalkozás adósságainak átalakítása engedélyezhető, amennyiben

1. az adós fő érdekeltségei Svédországban vannak;

2. az adós nem tudja időben kifizetni az adósságait, és az eset összes körülményére tekintettel valószínűsíthető, hogy fizetésre való képtelensége előreláthatóan fennmarad (az adós fizetésképtelennek minősül); valamint

3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától;

2. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós olyan kereskedő, aki üzleti tevékenységét felelőtlenül folytatja vagy folytatta;

3. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós negyedéves kifizetési kerete a társadalombiztosítási törvénykönyv (socialförsäkringsbalken) 2. fejezetének 6. és 7. szakaszában meghatározott alapár (prisbasbeloppet) (2016-ban körülbelül 6300 SEK) kevesebb mint egyhetede; valamint

4. amennyiben az adós számára korábban adósságátalakítást engedélyeztek, az új adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az különösen indokolt.

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

CSŐD

Az adós vagy másik fél által közvetlenül a csődeljárást megindító határozatot követően végzett jogcselekményekre vonatkozó különös kivételt biztosító szabályok hiányában a csődvagyonba tartozik az adós csődhatározat közzétételekor meglévő minden vagyona, illetve az a vagyon, amelyet az adós a csődeljárás ideje alatt szerez, és amely a követelések kielégítésére szolgálhat. Bármely vagyontárgy, amelyet követelések behajtása útján kerül a csődvagyonba, szintén abba tartozik. Természetes személyek esetében különös szabályok vonatkoznak a bérekre és más olyan vagyontárgyakra, amelyre az adósnak megélhetéséhez van szüksége. Az adós vagyonának egy részét megtarthatja.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselő a reorganizációs határozatról annak keltét követő egy héten belül értesít minden ismert hitelezőt. Az értesítéshez többek között az adós eszközeinek és kötelezettségeinek előzetes leltárát is csatolni kell. Ennek megfelelően az eljárás a vagyon egészét felöleli. Hangsúlyozandó viszont, hogy a vállalkozás reorganizációja a hitelezőkkel kötött nyilvános egyezséggel is zárulhat, ez azonban nem kötelező.

Minden olyan követelés, amely az adós által a vállalkozás reorganizációjára irányuló eljárásban a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával kötött megállapodáson alapul, általános elsőbbséget (allmän förmånsrätt) élvez. Ilyen megállapodás lehet például a vállalkozás finanszírozása tekintetében kötött megállapodás, amelyet a reorganizációs eljárásban a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával kötnek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy az adósságátalakítás az adós minden vagyonára és jövedelmére vonatkozik, levonva azokból azt, ami az adós és családja megélhetéséhez szükséges. Az adósságátalakítással nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben az adósságátalakításról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, és ez a javulás előre nem látható körülményeknek köszönhető, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárásban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy a vállalkozás adósságainak átalakítása az adós teljes vagyonára és jövedelmére vonatkozik, levonva azokból azt, ami az adós és családja megélhetéséhez szükséges. A vállalkozás adósságainak átalakításával nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

CSŐD

A csődhatározat kihirdetésével az adós a csődvagyonba tartozó minden vagyona felett elveszíti rendelkezési jogát. Az adós nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre a csődeljárásban hivatkozni lehet. E rendelkezés alól vannak kivételek. A csődeljárás során a csődvagyont a vagyonfelügyelő képviseli. A vagyonfelügyelőt a kerületi bíróság jelöli ki, és rendelkeznie kell a feladatainak ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, valamint feladatainak ellátására egyébként alkalmasnak kell lennie. A bíróság alkalmazásában álló személy nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek. Nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek olyan személy, akinek tekintetében összeférhetetlenség áll fenn.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselőnek rendelkeznie kell a a feladatainak ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, rendelkeznie kell a hitelezők bizalmával, és feladatainak ellátására egyébként alkalmasnak kell lennie.

A reorganizációs tisztviselő megvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét, és az adóssal való egyeztetést követően tervet készít a reorganizáció céljai elérésének módjáról. A tervet megküldi a bíróságnak és a hitelezőknek. A reorganizációs tisztviselő igénybe veheti szakértők segítségét.

Az adós köteles megosztani a reorganizációs tisztviselővel a pénzügyi helyzetére vonatkozó – a vállalkozás átszervezése szempontjából releváns – információkat. Az adós köteles a reorganizációs tisztviselőnek az üzleti tevékenység folytatásának módjára vonatkozó utasításait követni. Egyes jogcselekményeket az adós csak a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával tehet meg. Ezek közé tartozik a határozat előtt keletkezett adósságok kifizetése, az új kötelezettségek vállalása és az adós vállalkozása szempontjából kiemelten fontos vagyontárgyak átruházása vagy megterhelése. Amennyiben az adós e kötelezettségeknek nem tesz eleget, a kérdéses jogcselekmény ennek ellenére érvényes marad.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adósságátalakítási eljárás során az adós továbbra is rendelkezhet vagyonával.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adósságátalakítási eljárás során az adós továbbra is rendelkezhet vagyonával.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

CSŐD

Az adóssal szemben a csődeljárás során érvényesíthető követeléssel rendelkező hitelező e követelését a csődhatározat kihirdetésekor a hitelezővel szemben fennálló adósi követeléssel szemben beszámíthatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a beszámítás a kérdéses követelések természete miatt kizárásra került a csődeljárásból. A feltételes követelésekre külön szabályok vonatkoznak. Kivételek vonatkoznak többek között a közelmúltban szerzett követelésekre is (amelyek nagymértékben megfelelnek a vagyonba való visszaszerzésre vonatkozó rendelkezéseknek).

A pénzügyi piacokra tekintettel különös rendelkezések biztosítják azt, hogy a nettósítási megállapodások és a többek között pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hasonló megállapodások a csődvagyon és a hitelezők tekintetében érvényesüljenek.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Az adóssal szemben a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtásakor követeléssel rendelkező hitelező e követelését a hitelezővel szemben az említett időpontban fennálló adósi követeléssel szemben beszámíthatja, akkor is, ha a követelés még nem esedékes. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a beszámítás a kérdéses követelések természete miatt vagy egyébként a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény rendelkezései alapján kizárásra került. Kivételek vonatkoznak többek között a közelmúltban szerzett követelésekre is (amelyek nagymértékben megfelelnek a vagyonba való visszaszerzésre vonatkozó rendelkezéseknek).

A pénzügyi piacokra tekintettel különös rendelkezések biztosítják azt, hogy a nettósítási megállapodások és a többek között pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hasonló megállapodások a csődvagyon és azon hitelezők tekintetében érvényesüljenek, akiknek követeléseire a hitelezőkkel kötött nyilvános egyezség vonatkozik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

CSŐD

A csődtörvény nem tartalmaz arra vonatkozó általános szabályt, hogy a csődvagyont kötik-e az adós által kötött megállapodások. Főszabály szerint a vagyon független jogi személy, és nem felel az ilyen megállapodásokból eredő kötelezettségért. A csődvagyon dönthet úgy, hogy az adós által kötött megállapodásokat teljesíti, amennyiben a teljesítés elősegíti a vagyon felszámolását. Ez általában a másik fél beleegyezésétől függ.

Különös rendelkezések találhatók más jogszabályokban, például az adásvételről szóló törvényben (köplagen) és a pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló törvényben (lagen om handel med finansiella instrument). Az adásvételről szóló törvény szerint a csődvagyon dönthet úgy, hogy a megállapodást teljesíti, amennyiben az egyik fél csődben van. A másik fél kérheti, hogy a vagyon a megállapodás teljesítésének szándékáról őt megfelelő időben értesítse.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat előtt az adós partnerének jogában állt a fizetéssel vagy a teljesítés valamely más vonatkozásával kapcsolatos vita vagy annak lehetősége miatt a megállapodástól elállni, a határozat meghozatalával a partner e jogát elveszti, ha az adós megfelelő időben és a reorganizációs tisztviselő beleegyezésével kéri a kérdéses megállapodás teljesítését. A partner kérésére az adós köteles a megállapodás teljesítésének szándékáról a partnert megfelelő időben értesíteni. Amennyiben a megállapodást teljesíteni kell, a teljesítés módjára különös szabályok vonatkoznak. Emellett különös rendelkezéseket tartalmaz az adásvételről szóló törvény, és különös szabályok vonatkoznak a munkaszerződésekre és a pénzügyi eszközökre is.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem léteznek az adósságátalakítás által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem léteznek a vállalkozások adósságainak átalakítása által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

CSŐD

A csődhatározat kihirdetését követően a csődvagyonba tartozó vagyontárgyak általában nem zárolhatók (utmäta) az adóssal szembeni követelés érvényesítése érdekében. Ez a csődeljárás megindításával automatikusan érvényesül. E szabály alól kivételt képeznek azok a követelések, amelyek bizonyos fokú elsőbbséget élveznek. Az e tilalom ellenére foganatosított zárlat (utmätning) semmis. A csődtől függetlenül lehetséges a vagyontárgyat zárolni, amennyiben a kérdéses vagyontárgyon a követelés kielégítése érdekében zálogjog (panträtt) áll fenn.

Amennyiben a zárolásra a csődhatározat kihirdetése előtt került sor, a végrehajtás főszabály szerint a csődeljárástól függetlenül folytatódhat. Ez alól léteznek kivételek.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációja folyamatban van, az adóssal szemben sem zárlatra, sem a végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti más végrehajtásra nincs lehetőség. Ez alól vannak kivételek, például ha a hitelező a követelés kielégítésére szolgáló zálogjoggal vagy visszatartási joggal (retentionsrätt) rendelkezik. A kereskedők közötti részletvásárlási megállapodásokról szóló törvény (lagen [1978:599] om avbetalningsköp mellan näringsidkare m.fl.) alapján nincs lehetőség segítségnyújtásra. A vállalkozás reorganizációja során nem hozható lefoglalást elrendelő (kvarstad) vagy zálogot (betalningsäkring) létesítő határozat.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén az adósságátalakítási kérelem hatályát veszti.

Amennyiben a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezség iránti kérelmet az adós adósságátalakítási kérelmét követően befogadják, az adósságátalakítási eljárást fel kell függeszteni. Az egyezség jóváhagyása esetén az adósságátalakítási kérelem hatályát veszti.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

Amennyiben a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezség iránti kérelmet az adósnak a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmét követően befogadják, az adósságátalakítási eljárást fel kell függeszteni. Az egyezség jóváhagyása esetén a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

CSŐD

Amennyiben az adós és egy másik fél között a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó per van folyamatban, a vagyon eljárhat az adós helyett az eljárásban. Amennyiben a vagyon az adós helyett nem jár el, a vagyontárgyról vélelmezendő, hogy nem tartozik a vagyonba. Amennyiben az adóssal szemben olyan követelés kielégítése érdekében indult eljárás, amely a csődeljárásban érvényesíthető, a csődvagyon az adós oldalán beavatkozhat a perbe. Ezen eljárásra további szabályok vonatkoznak.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A követelések érvényesítése főszabály szerint tilos a vállalkozás reorganizációja során, de ez nem akadályozza az adós és egy másik fél között folyamatban lévő per folytatását és lezárását.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

CSŐD

A hitelezőknek nincs formális szerepük a csődeljárásban. A vagyonfelügyelő köteles azokkal a hitelezőkkel egyeztetni, akik kiemelten érintettek, ha ennek nincs akadálya. A hitelezők jogosultak információt kapni a vagyonfelügyelőtől, és részt venni például az eskütételen. A hitelező kérheti, hogy csődvagyon kezelésének a hitelező nevében történő ellenőrzése érdekében felügyelőt (granskningsman) jelöljenek ki.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a bíróság a vállalkozás reorganizációja mellett dönt, ki kell tűznie a hitelezői gyűlés időpontját, amelyet a bíróságon tartanak meg. A gyűlést a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat keltétől számított három héten belül, vagy elkerülhetetlen esetben ennél későbbi időpontban kell megtartani.

A hitelezői gyűlésen a hitelezőknek lehetőségük van a vállalkozás reorganizációjának folytatásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Amennyiben valamely hitelező kéri, a bíróság a hitelezők köréből hitelezői választmányt jelöl ki. A választmánynak maximum három tagja lehet. Néhány esetben a munkavállalóknak is joguk van a választmányba még egy tagot képviselőjükként kijelölni. A bíróság emellett különösen indokolt esetben további tagokat jelölhet ki. Ha ennek nincs akadálya, a reorganizációs tisztviselő köteles a hitelezői választmánnyal a jelentősebb kérdésekben egyeztetni.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Kérjük, olvassa el a „Melyek a követelések bejelentésére, igazolására és elfogadására vonatkozó szabályok?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

CSŐD

A csődeljárás során a vagyontárgyak a hitelezők érdekében kezelt csődvagyont alkotnak (lásd fent). A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő kezeli. Főszabály szerint a vagyonba tartozó vagyontárgyakat az észszerűen lehetséges leggyorsabb ütemben kell értékesíteni. Amennyiben az adós üzleti tevékenységet folytatott, a vagyonfelügyelő bizonyos feltételek mellett a csődvagyon nevében folytathatja az üzleti tevékenységet.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A vállalkozások reorganizációja során az adós nem veszíti el a vagyona feletti rendelkezés jogát.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

CSŐD

A svéd csődeljárások két csoportra oszthatók: az adósságok bizonyítása nélküli csődeljárásokéra (bevakning) és az adósságok bizonyítása melletti csődeljárásokéra. Eltérő rendelkezés hiányában nem kell bizonyítani az adósságokat. Ez azért van így, mert a csődeljárásban az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők általában nem kapnak semmiféle kielégítést. A kerületi bíróság a vagyonfelügyelő kérésére elrendelheti az adósságok bizonyítását. Erre akkor kerül sor, ha feltételezhető, hogy az elsőbbséggel nem rendelkező követelések a csődeljárás során a felosztásból valamilyen kifizetésben részesülnek. Amennyiben az adósságbizonyítási eljárás lefolytatása mellett születik döntés, a csődeljárásban érvényesíthető követeléseket főszabály szerint bizonyítani kell annak érdekében, hogy a hitelező részesüljön a felosztásból. Az elsőbbségre való jogosultságot szintén bizonyítani kell. Mindazonáltal ha a hitelező a vagyontárgy felett zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, nincs szükség az adósság bizonyítására annak érdekében, hogy a hitelező a kérdés vagyontárgyból kielégítést nyerjen.

Az a tény, hogy az adós elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogot, azt jelenti, hogy az adós nem vállalhat semmilyen olyan kötelezettséget, amelyet a csődeljárás során érvényesíteni lehet. Amennyiben az adós a csődeljárás megindítását követően bármilyen kötelezettséget vállal, e kötelezettség főszabály szerint nem bizonyítható a csődeljárás során. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint bizonyos esetekben az adós egyes vagyontárgyak felett visszaszerezheti a rendelkezési jogot, amennyiben a vagyonfelügyelő arról kifejezetten lemond.

A vagyonfelügyelő által képviselt csődvagyon jogokat és kötelezettségeket vállalhat, például megállapodáskötéssel. Így magával a vagyonnal szemben keletkeznek követelések (massafordringar). Főszabály szerint a vagyonnal szembeni követelések elsőbbséget élveznek a rendes csődkövetelésekkel szemben (konkursfordringar). A vagyonfelügyelő díjazását és az ehhez hasonló adósságokat (vagyis a csődeljárás költségeit, konkurskostnader) mindazonáltal a csődvagyonnal szemben fennálló minden más adósságot megelőzően kell kielégíteni e vagyonból. Ha a csődeljárás költségeit a csődvagyon nem fedezi, azt általában az állam fizeti ki. Főszabály szerint a csődkövetelések kielégítésére csak a csődeljárás költségeinek és a vagyonnal szemben fennálló költségek kifizetése után kerül sor.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozások reorganizációja esetében nincsenek a követelések bejelentésére vonatkozó általános szabályok. Vállalkozások reorganizációja esetében azonban a bíróság az adós kérésére engedélyezheti a hitelezőkkel kötendő nyilvános egyezségre vonatkozó tárgyalásokat (offentligt ackord). A hitelezőnek alkalmasint be kell jelentenie követelését az egyezségi tárgyalások keretében (lásd lent). Csak azok a hitelezők vehetnek részt az egyezségi tárgyalásokon, akiknek követelése a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtását megelőzően keletkezett. Mindazonáltal nem minden hitelező vesz részt e tárgyalásokon: nem vesz részt például az a hitelező, akinek követelése beszámítással kielégíthető, vagy aki elsőbbségi követeléssel rendelkezik. A reorganizációs tisztviselő elkészíti a vagyonba tartozó eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó leltárt. Amennyiben valakinek olyan követelése van, amely nem szerepel a vagyonleltárban, vagy amelyre időközben derül fény, és részt kíván venni az egyezségi tárgyalásokban, követelését a reorganizációs tisztviselőnek írásban, legkésőbb a hitelezői gyűlés előtt egy héttel kell bejelentenie.

A reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával a vállalkozás reorganizációja során az adós által kötött megállapodásokon alapuló követelések általános elsőbbséget élveznek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítás lényegében az adóssal szemben fennálló minden, az eljárást megindító határozat kihirdetésének napja előtt keletkezett pénzkövetelésre kiterjed. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, az adósságátalakítással érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól. (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

Az adósságátalakítás nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, amennyiben a társadalombiztosítási hivatal (Försäkringskassan) vagy külföldi közjogi szerv nem vette át a fél tartáshoz való jogát;

2. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény (förmånsrattslagen [1970:979]) 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal vagy visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

3. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;

4. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy

5. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy azt nem vonják be az adósságátalakításba. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az az adósságátalakításban nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik az adósságátalakítás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakítása lényegében az adóssal szemben fennálló minden, az eljárást megindító határozat kihirdetésének napja előtt keletkezett pénzkövetelésre kiterjed. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, a vállalkozás adósságainak átalakításával érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

A vállalkozások adósságainak átalakítása nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, amennyiben a társadalombiztosítási hivatal vagy külföldi közjogi szerv nem vette át a fél tartáshoz való jogát;

2. a elsőbbségről szóló törvény (1970:979) 5. szakasza szerinti elsőbbségi joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

3. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal vagy visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;

4. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;

5. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy

6. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy a követelést nem vonják be a vállalkozás adósságainak átalakításába. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az a vállalkozás adósságainak átalakításában nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik a vállalkozás adósságainak átalakítása.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

CSŐD

Főszabály szerint csak a csődhatározat kihirdetése előtt keletkezett követelések érvényesíthetők a csődeljárásban. A feltételes vagy még nem esedékes követelés is érvényesíthető a csődeljárásban.

Azokban az esetekben, amelyekben nem kerül sor az adósságok bizonyítására, nincs előírva a hitelező számára, hogy bármilyen különös módon kellene bejelentenie követelését. Az adósságok bizonyítása nélküli csődeljárás esetében a vagyonfelügyelő hivatalból biztosítja, hogy az elsőbbségi követelések a felosztásból megfelelő arányban részesüljenek. Főszabály szerint a hitelező a követelését a felosztási javaslat kifogásolására nyitva álló határidő lejártáig annak részletei nélkül is érvényesítheti a csődeljárásban.

Amennyiben feltételezhető, hogy a vagyon az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők kielégítésére is elegendő, kötelező bizonyítani az adósságokat (kérjük, olvassa el az adósságok bizonyítására vonatkozó fenti részt). Amennyiben a kerületi bíróság úgy dönt, hogy az adósságokat bizonyítani kell, négy és tíz hét közötti határidőt tűz ki a bizonyítékok benyújtására. Az adósságok bizonyítására vonatkozó felhívást tartalmazó határozatot közzéteszik. A hitelezők követeléseiket a határidőn belül, írásban kell, hogy bejelentsék. Ha a hitelező a vagyontárgy felett zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, nem szükséges bizonyítania az adósságot ezen eljárás részeként annak érdekében, hogy a vagyontárgyból kielégítést nyerjen. Amennyiben az adósságok bizonyítására sor került, és az adósságok bizonyítására nyitva álló határidő lejártát követően a hitelező követelést kíván bejelenteni, vagy zálogjogot kíván érvényesíteni, utólagos bizonyítással (efterbevakning) élhet. Ezt legkésőbb a felosztási javaslat vagyonfelügyelő általi elkészítésének napjáig, vagyis a javaslat bírósághoz történő benyújtásáig és közzétételéig teheti meg. Amennyiben a hitelező nem bizonyítja követelését, elveszíti ahhoz való jogát, hogy a felosztási határozat hatálya alá tartozó vagyonból kifizetésben részesüljön. Főszabály szerint a későbbiekben a hitelező csak akkor részesülhet kifizetésben követelését illetően, ha új források válnak elérhetővé (utólagos felosztás, efterutdelning).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A fent említetteknek megfelelően a hitelezőknek nincs arra vonatkozó általános kötelezettségük, hogy bejelentsék követeléseiket a vállalkozás reorganizációja során, de a hitelezőnek alkalmasint be kell jelentenie követelését az egyezségi tárgyalások keretében. A reorganizációs tisztviselő köteles reorganizációs tervet készíteni. A tervben általában szerepel, hogy miként lehetne az adós vállalkozás pénzügyi helyzetét rendezni és működési eredményeit javítani. A terv tartalma azonban a konkrét eset körülményeihez igazítható.

Bizonyos körülmények között a vállalkozás reorganizációja keretében lehetőség van a hitelezőkkel nyilvános egyezséget kötni. Az egyezségi tárgyalások iránti kérelmet az adós nyújtja be.

Az egyezségi tárgyalások iránti kérelemnek egyezségi javaslatot kell tartalmaznia, amely ismerteti az adós által felajánlott kifizetések összegét és ütemezését, valamint azt, hogy benyújtottak-e az egyezségre vonatkozó biztosítékot, és ha igen, mi alkotja azt. A kérelemhez a vagyon eszközeit és kötelezettségeit tartalmazó leltárt kell csatolni.

Amennyiben az egyezségi tárgyalások iránti kérelem elfogadható, a bíróság köteles az egyezségi tárgyalásokat engedélyező határozatát haladéktalanul meghozni. Ezzel egyidejűleg a bíróság köteles a hitelezőkkel a bíróság előtt megtartandó gyűlés napját is kitűzni, a gyűlésre való idézéseket megküldeni és a határozatot közzétenni.

Az adós, a reorganizációs tisztviselő és a hitelezők az egyezségben szereplő követeléssel szemben kifogással élhetnek. Különös szabályok vonatkoznak azokra a hitelezőkre, akik a vagyonleltárban nem szereplő követelés alapján kívánnak részt venni az egyezségi tárgyalásokon.

Csak azok a hitelezők vehetnek részt az egyezségi tárgyalásokon, akiknek követelése a vállalkozás reorganizációja iránti kérelem benyújtását megelőzően keletkezett. Azok a hitelezők, akiknek követelése beszámítással kielégíthető, vagy elsőbbséget élvez, nem vesznek részt az egyezségi tárgyalásokon. Azok a hitelezők, akik csőd esetén csak a többi hitelezőt követően részesülhetnének kifizetésben, szintén nem vesznek részt a tárgyalásokon, kivéve, ha a tárgyalásokon részt vevő többi hitelező engedélyezi ezt.

Az adós bármely hitelező kérésére köteles a hitelezők gyűlésén a vagyonleltár tekintetében esküt tenni.

A hitelezők a javasolt egyezségről a hitelezői gyűlésen szavaznak. Az az egyezség javaslat, amely a követelések összegének legalább 50%-át kielégíti, a hitelezők által jóváhagyottnak tekintendő, amennyiben a szavazók háromötöde támogatja azt, és követeléseik a szavazati jogot biztosító követelések teljes összegének háromötödét kiteszik. Amennyiben az arány ennél kisebb, az egyezségi javaslat akkor minősül jóváhagyottnak, ha a szavazók háromnegyede támogatja azt, és követeléseik a szavazati jogot biztosító követelések teljes összegének háromnegyedét kiteszik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Amennyiben az adósságátalakítási eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, adósságátalakítási javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza az adósságátalakítást jóváhagyó határozat meghozatalát.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat meghozatalára kerül sor, az erről szóló értesítést a hivatalos lapban, a Post- och Inrikes Tidningarban haladéktalanul közzé kell tenni. Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, a vállalkozás adósságainak átalakítására vonatkozó javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza a vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozat meghozatalát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

CSŐD

Amennyiben a csődvagyonból a csődeljárás költségeit és a vagyon adósságait nem lehet kifizetni, a csődöt törölni kell (kérjük, olvassa el a csődeljárás költségeire és a vagyon adósságaira vonatkozó fenti információkat). A csőd törlése (avskrivas) esetén a hitelezők főszabály szerint nem részesülnek felosztásban.

Amennyiben a csődöt nem törlik, a csődvagyonba tartozó azon pénzösszegeket, amelyeket nem a csődeljárás költségeire és a vagyon adósságaira fordítanak, felosztják a hitelezők között. Főszabály szerint a felosztás során az elsőbbségről szóló törvény rendelkezéseit be kell tartani.

Az elsőbbségről szóló törvény a hitelezők ahhoz való kölcsönös jogait szabályozza, hogy csőd esetén kifizetésben részesüljenek. Az elsőbbségről szóló törvényről összefoglaló jelleggel az alábbi információk adhatók.

A kifizetési elsőbbség általános vagy különös. A különös elsőbbség meghatározott vagyontárgyakhoz kapcsolódik (például a zálogjog, a visszatartási jog vagy az ingatlanon fennálló jelzálog [inteckning]). Az általános elsőbbség az adós csődvagyonába tartozó minden vagyontárgyra kiterjed (ilyenek a hitelezőknek az adós csőd alá vonása miatt felmerült költségei, és amennyiben a csődöt a vállalkozás reorganizációja előzte meg, a reorganizációs tisztviselő díjazása). A különös elsőbbség megelőzi az általános elsőbbséget. Az elsőbbséget nem élvező követelések mellérendelt viszonyban állnak egymással. Megállapodásban az is kiköthető, hogy valamely hitelező csak az összes többi hitelező kielégítését követően jogosult kifizetésre (alárendelt követelés, efterställd fordran).

Az elsőbbség fennmarad akkor is, ha a követelést átruházzák, zárolják, vagy az más módon harmadik félre száll át.

Amennyiben a követelés meghatározott vagyontárgy tekintetében élvez különös elsőbbséget, de a kérdéses vagyontárgy nem elegendő a követelés kielégítéséhez, a fennmaradó részt nem elsőbbségi követelésként kell kezelni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozások reorganizációja esetén nem történik felosztás, kivéve, ha a hitelezőkkel nyilvános egyezséget kötöttek.

A nyilvános egyezség kimondhatja, hogy a követeléseket csökkenteni kell, és azokat meghatározott módon kell kielégíteni. Az egyezségnek minden hitelező számára egyenlő jogokat és a követelések összegének legalább 25%-át kell biztosítania, kivéve, ha az ennél alacsonyabb arányt az egyezségben részt vevő minden ismert hitelező jóváhagyja, vagy ha az alacsonyabb arány elfogadása egyébként különösen indokolt. Az előírt minimális felosztást legkésőbb az egyezség jóváhagyásától számított egy éven belül teljesíteni kell, kivéve, ha a hosszabb kifizetési határidőhöz az összes ismert hitelező hozzájárul. Az egyezség úgy is rendelkezhet, hogy az adós csak fizetési haladékban vagy egyéb különleges engedményben részesül.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítással érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakításával érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

CSŐD

Amennyiben az adós vállalja adósságainak kifizetését, vagy egyébként megállapodik hitelezőivel (önkéntes megállapodás, frivillig uppgörelse), a kerületi bíróság a csődeljárást megszünteti. Az adósságok bizonyítása melletti csőd esetén a csődeljárást az egyezséget jóváhagyó határozattal (ackord i konkurs) is meg lehet szüntetni. Más esetekben a csődeljárást leírással (avskrivning, amennyiben a vagyon az eljárás költségeit és a vagyon adósságait nem fedezi) vagy a hitelezők közötti felosztással zárják le.

A csőd nem mentesíti a természetes személyt az adósságai kifizetésének kötelezettsége alól (az adósságátalakításra vonatkozó szabályok ettől különböznek). Ezért a ki nem fizetett adósságok a csődöt követően is fennmaradnak (kivéve, ha azokat önkéntes megállapodás vagy a hitelezőkkel kötött egyezség rendezi).

A jogi személyt a csődöt követően felszámolják (az erre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társaságok alapításáról szóló jogszabályok tartalmazzák). Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a hitelezők a csődöt követően nem érvényesíthetik fennmaradó követeléseiket a jogi személlyel szemben.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben nyilvános egyezség megkötésére kerül sor, az az összes olyan ismert és ismeretlen hitelezőt köti, akik az egyezségi tárgyalásokon jogosultak voltak részt venni. Az a hitelező, aki csőd esetén a többi hitelezőt követően lett volna jogosult kifizetésre, elveszíti az adós általi kifizetésre való jogosultságát, kivéve, ha az egyezségi tárgyalásokon való részvételre jogosult minden hitelezőt teljes mértékben kielégítenek az egyezség alapján. A meghatározott vagyontárgy tekintetében elsőbbséggel rendelkező hitelezőt köti az egyezség az adott vagyontárgyból ki nem nyerhető összegeket illetően.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. Az adósságátalakítás emellett mentesíti az adóst az ügyben nem ismert adósságainak kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan adósságok, amelyeket nem lehet adósságátalakítás alá vonni.

Az adósságátalakítás azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik.

Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. A fizetési ütemterv lejárati idejének meghatározásánál az azt időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, általában le kell vonni az ütemterv időtartamából, kivéve, ha az adós eljárást megindító határozatot követő cselekményei rövidebb időszak levonását teszik indokolttá.

Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítással érintett követeléssel rendelkező hitelező kérelmére az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezhető vagy a 6. és 7. pontban említett esetekben módosítható, amennyiben

1. az adós a hitelezővel szemben tisztességtelenül járt el;

2. az adós szándékosan akadályozta a csődeljárást vagy a végrehajtási intézkedést;

3. az adós titokban előnyben részesített egy konkrét hitelezőt annak érdekében, hogy az adósságátalakításra vonatkozó döntést befolyásolja;

4. az adós szándékosan téves információt szolgáltatott az adósságátalakítási kérelmében vagy az eljárás során bármikor, a hitelező hátrányára;

5. az adós téves információt szolgáltatott, amely alapján közigazgatási szerv az adósságátalakítással érintett adókra vagy illetékekre vonatkozó döntést hozott, vagy erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem szolgáltatott információt, és ennek folytán nem megfelelő döntés született, vagy egyáltalán nem született döntés;

6. az adós a fizetési ütemtervet megszegi, és az attól való eltérés jelentős; vagy

7. az adós pénzügyi helyzete az adósságátalakítási határozatot követően jelentősen javult, és ez a javulás olyan körülményeknek köszönhető, amelyeket nem lehetett előre látni a határozat meghozatalakor.

A 7. pontban említett esetekben a kérelmet az eljárást megindító határozat keltétől számított öt éven belül vagy – amennyiben a fizetési ütemterv ennél később jár le – legkésőbb a fizetési ütemterv lejártakor kell benyújtani. Az adósságátalakítási határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum hét évben határozható meg.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. Az átalakítás emellett mentesíti az adóst az ügyben nem ismert adósságainak kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan adósságok, amelyeket nem lehet vállalkozások adósságainak átalakítása alá vonni.

A vállalkozások adósságainak átalakítása azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik.

Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

A vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A futamidő az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik.

Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítással érintett követeléssel rendelkező hitelező kérelmére az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezhető vagy a 6. és 7. pontban említett esetekben módosítható, amennyiben

1. az adós a hitelezővel szemben tisztességtelenül járt el;

2. az adós szándékosan akadályozta a csődeljárást vagy a végrehajtási intézkedést;

3. az adós titokban előnyben részesített egy konkrét hitelezőt annak érdekében, hogy az adósságátalakításra vonatkozó döntést befolyásolja;

4. az adós szándékosan téves információt szolgáltatott az adósságátalakítási kérelmében vagy az eljárás során bármikor, a hitelező hátrányára;

5. az adós téves információt szolgáltatott, amely alapján közigazgatási szerv a vállalkozás adósságainak átalakításával érintett adókra vagy illetékekre vonatkozó döntést hozott, vagy erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem szolgáltatott információt, és ennek folytán nem megfelelő döntés született, vagy egyáltalán nem született döntés;

6. az adós a fizetési ütemtervet megszegi, és az attól való eltérés jelentős; vagy

7. az adós pénzügyi helyzete az adósságátalakítási határozatot követően jelentősen javult.

A 7. pontban említett esetekben a kérelmet az eljárást megindító határozat keltétől számított három éven belül vagy – amennyiben a fizetési ütemterv ennél később jár le – legkésőbb a fizetési ütemterv lejártakor kell benyújtani. A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum öt évben határozható meg.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

CSŐD

Mint az már fent említést nyert, a csőd nem mentesíti a természetes személyt az adósságai kifizetésének kötelezettsége alól, a jogi személyeket pedig felszámolják a csődöt követően.

Amennyiben a csőd után új felosztható források válnak elérhetővé, lehetőség van utólagos felosztásra.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A hitelezőkkel kötött nyilvános egyezség joghatásai tekintetében kérjük, olvassa el a fentieket. Amennyiben nem kerül sor nyilvános egyezség megkötésére, és az adós a hitelezőkkel nem kötött önkéntes vagy más megállapodást, a vállalkozás reorganizációját befejezését követően továbbra is fennmaradnak a követelések.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Bizonyos esetekben a hitelező azután is kérheti az adósságátalakítás újraértékelését, hogy az adós a fizetési ütemtervet már teljesítette. Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Bizonyos esetekben a hitelező akkor is kérheti a vállalkozás adósságai átalakításának újraértékelését, ha az adós a fizetési ütemtervet már teljesítette. Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

CSŐD

A vagyonfelügyelő díjazását és az ehhez hasonló adósságokat (a csődeljárás költségeit), valamint a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokat a csődvagyonból a hitelezők közötti felosztást megelőzően kell kielégíteni. A csődeljárás költségei másfelől megelőzik a vagyonnal szemben fennálló adósságokat. Amennyiben azokat a vagyon nem fedezi, a csődeljárás költségeit általában az állam fizeti meg.


VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselő (és ha van, a felügyelő) a munkájáért és a feladat ellátásához szükséges kiadásaiért díjazásra jogosult. A díjazás nem lehet magasabb, mint a feladatok ellátásáért észszerűen járó ellentételezés. A reorganizációs tisztviselő vagy az adós kérelmére a bíróság megvizsgálja a reorganizációs tisztviselő díjazásra való jogosultságát. Az a hitelező, akinek követelésére egyezség vonatkozik, az egyezség végrehajtásáig szintén kérheti az erre irányuló vizsgálatot. A bírósági költségeket, valamint a reorganizációs tisztviselő és a felügyelő díjazását az adós fizeti meg.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság az adós kifizetéseinek kezelését az adósra kivetett éves díj ellenében végzi.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság az adós kifizetéseinek kezelését az adósra kivetett éves díj ellenében végzi.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

CSŐD

A csődvagyonba történő visszatérítés (återvinning till konkursbo) szabályait a csődtörvény tartalmazza. A visszatérítés szabályaiban meghatározott időszakok számításánál figyelembe vett referencia-időpont általában a csődeljárás iránti kérelmet megelőző nap.

Bármely aktus visszavonható (går åter), ha az egy konkrét hitelezőt a többivel szemben jogellenesen előnyben részesített, vagy ha a hitelezőktől az adós vagyonát elvonta, vagy ha az adós adósságait növelte, illetve ha az adós fizetésképtelen volt, vagy az eljárás következtében vagy az eljárás és más körülmények következtében vált fizetésképtelenné, és a másik fél tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az adós fizetésképtelen, és ismerte vagy ismernie kellett volna azokat a körülményeket, amelyek a jogi aktust jogellenessé tették. Az adós családtagjairól vélelmezendő, hogy az előző mondatban írtakról tudomásuk volt, kivéve, ha meggyőző bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy azokról nem tudtak és nem is tudhattak. Amennyiben az aktust a referencia-időpontnál öt évvel korábban teljesítették, az csak akkor vonható vissza, ha az adós családtagjához köthető.

A referencia-időpontot megelőző három hónapon belül a szokásostól eltérő módon vagy előre teljesített vagy az adós pénzügyi helyzetét jelentősen rontó összegű adósság kifizetése visszavonható, kivéve, ha az a körülményekre tekintettel nem minősül szokatlannak. Amennyiben a kifizetést az adós családtagjának ezen időpontot megelőzően, de a referencia-időpontot megelőző két éven belül teljesítették, az visszavonható, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az adós nem volt fizetésképtelen, és a kérdéses aktus következtében sem vált azzá.

Többek között az ajándékozásra, a közös lakóhelyhasználatra és a bérekre különös rendelkezések vonatkoznak. Bizonyos, az állam részére teljesített kifizetések, például az adófizetés, nem tartoznak a visszatérítésre vonatkozó szabályok hatálya alá.

A vagyonfelügyelő a visszatéríttetést elvégezheti úgy, hogy keresetet indít a rendes bíróságok előtt, vagy úgy, hogy kifogással él a csődeljárásban bizonyításra kerülő adósságokkal szemben. Amennyiben a vagyonfelügyelő nem él a visszatéríttetés lehetőségével, és nem történik egyezségkötés, a hitelező a visszatérítést a rendes bíróságok előtt indított keresettel érheti el.

Visszatérítés esetén az adós által elidegenített vagyon visszakerül a csődvagyonba.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozatot kihirdették, a csődtörvény csőd esetén alkalmazandó visszatérítési szabályait kell alkalmazni, amennyiben a hitelezőkkel nyilvános egyezség megkötésére került sor (kérjük, olvassa el a csődre vonatkozó részt).

Amennyiben a visszatérítés elsőbbségi jogra vagy zárlat útján elért kifizetésre vonatkozik, a bíróság dönthet úgy, hogy a végrehajtást további értesítésig nem folytatja.

A visszatérítés iránti kérelmet a reorganizációs tisztviselő vagy olyan hitelező nyújthatja be, akinek követelésére a nyilvános egyezség vonatkozott volna. A kérelmet a hitelezői gyűlést megelőzően kell benyújtani, és addig nem lehet annak tárgyában végső határozatot hozni, amíg a nyilvános egyezség kérdésében döntés nem született. Az a hitelező, aki kérelmet kíván benyújtani, köteles erről a reorganizációs tisztviselőt értesíteni. Amennyiben ezt nem teszi meg, a hitelező kérelmét nem veszik figyelembe.

Amennyiben a vállalkozás reorganizációja nyilvános egyezség megkötése nélkül ér véget, és az adós csődjét a kérelem benyújtása után, a vállalkozás reorganizációjának befejezését követő három héten belül nem állapítják meg, a benyújtott visszatérítés iránti kérelmet el kell utasítani.

A felperes költségeinek megtérítését követően a visszatérítésből származó bevétel a nyilvános egyezségben részt vevő hitelezőket illeti meg. Az az alperes, akinek a felperes kérelme miatt áll fenn az adóssal szemben követelése, e követelés alapján részt vehet az egyezségi tárgyalásokon, és jogában áll az őt megillető összeget levonni a felosztás során abból az összegből, amelyet egyébként ő fizetett volna.

A nyilvános egyezségben részt vevő hitelező vagy az adós kérelmére a visszatérítési eljárást lefolytató bíróság elrendelheti, hogy a hitelezőt a korábbi határozat alapján megillető vagyont különleges vagyonfelügyelet alá helyezzék (särskild förväntning). Bármely vagyon, amelyet ilyen különleges vagyonfelügyelet alá helyeztek, csak akkor zárolható, ha az egyezség megszűnt.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.

Utolsó frissítés: 19/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Anglia és Wales

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

  • Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel, gazdasági társaságokkal és különböző gazdálkodó szervezetekkel szemben kezdeményezhető.
  • Az eljárás megindítható adóssággal rendelkező minden olyan természetes személlyel szemben, aki Anglia és Wales területén él, az elmúlt három évben Anglia és Wales területén élt vagy folytatott üzleti tevékenységet, vagy Anglia és Wales területén tartózkodik a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának napján. Nincs alsó korhatár meghatározva. Az adóssággal kapcsolatban hozott első bírósági ítélet kivételével az adósság minimális szintje vonatkozik azokra a hitelezőkre, akik gazdasági társaság felszámolását (750 GBP) vagy természetes személy csődjét (5000 GBP) kérelmezik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

  • A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások a következők: felszámolás (végelszámolás vagy bírósági határozat útján), vagyonfelügyelet (ami a vállalat megmentéséhez/reorganizációjához vagy felszámolásához vezethet), csődgondnoki eljárás vagy egyezség.
  • Természetes személy esetében a fizetésképtelenség eljárások a következők: csődeljárás (hitelező vagy a természetes személy kérelmére), adósságrendezési eljárás vagy egyezség.
  • Bármely biztosíték nélküli hitelező, ideértve az állami hitelezőket is, kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt.
  • Az adós társaság végelszámolási eljárást kezdeményezhet maga ellen. Az adós társaság kérheti a bíróságtól a felszámolását.
  • A felszámolási kérelem bíróság elé terjesztése után az eljárás bármely szakaszában kirendelhet a bíróság ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.
  • A gazdasági társaság vagy annak vezetői – esetleg a lebegő zálogjog jogosultja – kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt. A kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor.
  • Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá.
  • A kényszertörlési eljárás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróságtól arra hivatkozva is kérhető a gazdasági társaság felszámolásának elrendelése, hogy ez igazságos és méltányos.
  • A lebegő zálogjog jogosultjai csődgondnokot jelölhetnek ki a nekik járó pénzkövetelés behajtása érdekében.
  • Kijelölése után a csődgondnok értesíti a hitelezőket a fizetésképtelenségről. Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén tájékoztatni kell a cégjegyzéket vezető személyt, aki frissíti a gazdasági társaság nyilvántartásban szereplő – ingyenesen és online lekérdezhető – adatait.
  • Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget, ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött. Természetes személy is kezdeményezhet egyedi egyezséget a csődeljárás megindítása előtt és után is.
  • A hitelezők 75%-ának szavazás útján jóvá kell hagyni az egyezséget. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, és nincsenek meghatározva a fizetésképtelenség kritériumai. A hitelezőknek szóló javaslatot egy meghatalmazott útján kell megtenni, aki a javaslat jóváhagyását követően felügyelővé válik. A meghatalmazott azt követően járhat el, amikor az adós benyújtja a javaslatot a hitelezőknek.
  • Általában a hitelező vagy az adós kérelmére hozzák a csődeljárást elrendelő határozatot. A határozat meghozatalakor vagyongondnokot neveznek ki, aki haladéktalanul eljárhat.
  • Hitelezői kérelem esetén a kérelmet a bíróság elé kell terjeszteni, és legalább 5000 GBP összegű követelésre kell vonatkoznia. Két vagy több hitelező együttesen is benyújthat kérelmet, ebben az esetben az egyes követelések összeadódnak. A követelésnek nem biztosított követelésnek kell lennie. A kérelemben bizonyítani kell, hogy az adós nem tudja megfizetni az adósságot, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható.
  • Adós kérelme esetén a kormány által kinevezett döntőbírónak kell benyújtani a kérelmet. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, de az adósnak fizetésképtelennek kell lennie. A kérelemről bírósági eljáráson kívül döntenek, és nem lehet folyamatban más csődeljárás. A döntőbírónak határoznia kell a kérelemről, és a feltételek teljesülése esetén meg kell hoznia a végzést. A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor vagyongondnokot neveznek ki, aki haladéktalanul eljárhat.
  • Ha hitelező kezdeményezte a csődeljárást, a bíróság a kérelem tárgyalása előtt ügyvivő csődgondnokot jelölhet ki az adós vagyonának védelme érdekében, ha megállapították, hogy a vagyon potenciálisan veszélyben van. A bíróság a legtöbb esetben egyedi utasításokat ad az ügyvivő csődgondnok részére, de általánosabb hatáskörrel is felruházhatja az adós vagyonának azonnali birtokba vételét illetően.
  • A természetes személy engedéllyel rendelkező közvetítőn keresztül adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, ha nem tudja megfizetni a hitelezők felé fennálló, legfeljebb 20 000 GBP összegű tartozását, legfeljebb 1000 GBP értékű vagyontárgyakkal (amelybe nem számít be az indokoltan használható gépjármű) és 50 GBP összegnél kevesebb havi többletjövedelemmel rendelkezik. A hivatalos csődgondnok dönt az adósságrendezést elrendelő végzés meghozataláról, és a végzés meghozatala esetén (általában 12 hónap) moratórium lép életbe az adott személy adósságai tekintetében, amelynek időtartama alatt a hitelezők nem intézkedhetnek a követeléseik érvényesítése vagy behajtása érdekében. A moratórium leteltével az adósságokat – néhány kivételtől eltekintve – elengedik.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.
  • Vagyonfelügyeleti eljárásban az eljárásra fordított pénzeszközök elsőbbséget élveznek költségként.
  • Egyezség esetében a javaslat meghatározza a vagyontárgyak kezelésének módját, és a hitelezők mérlegelhetik ezt, mielőtt a javaslat elfogadásáról szavaznak.
  • Csődeljárás esetén a csődbe jutott természetes személy tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes – néhány kivételtől eltekintve – vagyonát a vagyongondnok kezeli. Nem tartoznak a csődvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek a természetes személy háztartási szükségleteinek kielégítéséhez, munkavállalásához vagy kereskedelmi tevékenységének végzéséhez szükségesek. Ilyen vagyontárgy lehet például a gépjármű. Ha a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy az ilyen vagyontárgy értéke meghaladja az észszerű helyettesítés költségét, akkor a vagyongondnok értékesítheti a vagyontárgyat, és intézkedik a helyettesítés iránt. Nem tartozik a csődvagyonba az a vagyon, amelyet a csődeljárás alá vont természetes személy más megbízásából kezel.
  • A csődeljárás alá vont természetes személy jövedelme nem képezi a vagyon részét, de a vagyongondnok megállapodhat a természetes személlyel, hogy az esetleges többletjövedelme egy részét az észszerű háztartási szükségletei figyelembevétele után befizeti a csődvagyonba a hitelezők javára. A vagyongondnok kérheti a bíróságtól a fentiek elrendelését, ha nem tud megállapodni a természetes személlyel.
  • Amíg a természetes személy a csődeljárásban nem teljesíti adósságait, a vagyongondnok kérheti a birtokába kerülő bármely vagyontárgy csődeljárás alá vonását.
  • Bűncselekménynek minősül, ha a csődeljárás alá vont természetes személy nem értesíti a vagyongondnokot a csődvagyonba tartozó vagyontárgyról, vagy 500 GBP összeget meghaladóan kölcsönt vesz fel vagy egyéb módon hitelt szerez anélkül, hogy a hitelezőt tájékoztatta volna a csődeljárásról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

  • A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő vagy hivatalos csődgondnok lehet (lásd lentebb). Kizárólag a kormány által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Aki engedély nélkül jár el fizetésképtelenségi szakértőként, bűncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.
  • Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.
  • Csak természetes személy lehet fizetésképtelenségi szakértő.
  • A hitelezőkkel kötött megállapodás állapítja meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását. A fizetésképtelenségi szakértő bírósághoz fordulhat, ha nem tud megállapodni a hitelezőkkel az általa észszerűnek tartott díjazásáról. A hitelezők is a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.
  • A felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárás alá vont vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő ellenőrzése alatt állnak.
  • A bíróság általános ellenőrzése alatt áll valamennyi fizetésképtelenségi ügy, és az érintett felek – köztük a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő is – a bírósághoz fordulhatnak, ha véleményük szerint tisztességtelen módon megsértették az érdekeiket.
  • Egyezség keretében az adós szabadon kezelheti a vagyonát, feltéve, hogy ez nem vezet a hitelezőkkel kötött megállapodás feltételeinek megsértéséhez.
  • A csődeljárás alá vont vagyontárgyakat a vagyongondnok kezeli, és a csődeljárás alá vont természetes személy nem kezelheti őket. Ez nem vonatkozik a csődvagyonba nem tartozó vagy az eljárás megindítása után a természetes személy birtokába kerülő vagyontárgyakra, kivéve, ha ezek a vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alóli mentesítésük előtt kerülnek az adott személy birtokába, és a vagyongondnok kéri azok csődeljárás alá vonását. A megszerzett vagyontárgyak vagyongondnok általi érvényesíthetősége kivételével a vagyongondnok általi vagyonkezelést nem befolyásolja a természetes személy csődeljárás alóli mentesülése.
  • A hivatalos csődgondnok a miniszter által kinevezett állami tisztségviselő. Tisztségviselőként járhat el felszámolási vagy csődeljárásban. A hivatalos csődgondnok díjazását nem a hitelezők, hanem a törvény határozza meg.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

  • Beszámítás történhet felszámolási, vagyonfelügyeleti és csődeljárásban.
  • A beszámítási kimutatás magában foglalja a fizetésképtelenség időpontjában fennálló kölcsönös ügyleteket.
  • A nettó összeg – az esettől függően – a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgy vagy a hitelezői követelés.
  • A beszámításon kívül a felek nem köthetnek egymással szerződést.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

  • A felszámoló vagy a vagyongondnok megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat). Ellenkező esetben, ha a szerződés nem szűnik meg a fizetésképtelenségi eljárás következtében, a bíróság határozatot hozhat a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésről.
  • Bizonyos, „alapvetőnek” tekintett közmű-, kommunikációs és informatikai szolgáltatások továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.
  • Az alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.
  • Az egyezség nem érinti közvetlenül a hatályos szerződéseket, bár a javaslat részeként figyelembe kell venni ezeket.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.
  • Egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.
  • Az egyezség nem köti automatikusan a biztosítékkal rendelkező hitelezőket.
  • Ha a hitelező vagy az adós csődeljárás iránti kérelmet nyújt be, a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, vagy elrendelheti a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek szerinti folytatásukat. A csődeljárás alá vont természetes személy hitelezője nem indíthat keresetet a személyével vagy a vagyonával szemben a bíróság engedélye nélkül, amíg a természetes személy nem mentesül a csődeljárás alól.
  • Ha a természetes személy adós javaslatot kíván tenni a hitelezőinek egyezség iránt, az adós vagy – ha csődeljárás van folyamatban vele szemben – a vagyongondnok vagy a hivatalos csődgondnok ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Ennek az a joghatása, hogy a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szembeni eljárásokat, és nem indulhat ilyen eljárás. Továbbá az ideiglenes intézkedés következtében nem hozható meg az adóssal szemben a csődeljárást elrendelő határozat.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenség időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.
  • Az egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő, biztosíték nélküli hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget. A biztosítékkal rendelkező hitelezőket csak akkor kötik az egyezség feltételei, ha úgy döntenek.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A tisztségviselőknek – a hivatalos csődgondnok kivételével – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta tájékoztatni kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.
  • A hitelezők dönthetnek a tisztségviselő kinevezéséről vagy felmentéséről, a tisztségviselő díjazásáról, hitelezői választmány alakításáról, az egyezségi javaslatról vagy bármely más olyan kérdésről, amelyhez a tisztségviselő álláspontja szerint szükség van a hitelezők döntésére.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

  • Az egyezségi javaslat rendelkezhet az adós vagyontárgyainak a felügyelő kezelésébe adásáról.
  • Csődeljárásban a vagyongondnok kinevezésével a kezelésébe kerül a vagyon minden külön átadás, engedményezés vagy átruházás nélkül. A vagyongondnok feladata a csődvagyon hasznainak szedése, értékesítése és felosztása a hitelezők között.
  • A felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárás alá vont vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő ellenőrzése alatt állnak.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás, kötelezettség vagy szerződésen kívüli károkozásból fakadó kötelezettség, ideértve a függő kötelezettségeket is, érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva.
  • Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők.
  • Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.
  • Az egyezségi javaslatnak tartalmazni kell az adós vagy a gazdasági társaság összes kötelezettségét, és meg kell határoznia a hitelezők kifizetésének módját. Az adóst vagy a gazdasági társaságot terhelő, a javaslat jóváhagyása után keletkezett adósságot csak akkor lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi eljárásban, ha erre külön rendelkezés nem vonatkozik.
  • A csődeljárást elrendelő határozat meghozatalakor esedékes vagy a csődeljárás megindulása előtt vállalt kötelezettség eredményeként a jövőben esedékes tartozás érvényesíthető a csődeljárásban. A pénzbírság, a diákhitel-tartozás, a családjogi eljárásban lejárt tartozás és a vagyonelkobzást elrendelő határozatra tekintettel esedékes tartozás nem érvényesíthető a csődeljárásban.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

  • A hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely döntéshozatali eljárásban való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani.
  • Ha vagyonfelügyeleti, felszámolási vagy csődeljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles.
  • Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.
  • Egyezség esetén a követelés igazolásának a tisztségviselő részére történő benyújtására vonatkozó követelmény teljesül, ha a követelést írásban közlik.

A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.uk/government/publications/proof-of-debt-insolvency-form-425

A link új ablakot nyit meghttps://www.gov.uk/government/publications/proof-of-debt-insolvency-form-637

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

  • A kielégítési sorrend a következő:
  1. rögzített zálogjog jogosultjai (a rögzített zálogjog tárgyából)
  2. a fizetésképtelenségi eljárás költségei
  3. az elsőbbségi jogot élvező követelések (lásd lentebb)
  4. elkülönített rész (csak vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén)
  5. lebegő zálogjog jogosultjai
  6. biztosíték nélküli hitelezők
  7. részvényesek (csak vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén).
  • A foglalkoztatásból származó néhány követelés – beleértve a nyugdíjrendszer felé fennálló bizonyos követeléseket is – elsőbbséget élvező követelésnek minősülnek.
  • Az elkülönített rész a lebegő zálogjog tárgyának értékesítéséből származó alap, amelyet a biztosíték nélküli hitelezők rendelkezésére bocsátanak (legfeljebb 600 000 GBP összegben).
  • A jogszabályok nem sorolnak hátrébb egyetlen követelést sem, kivéve a csődeljárásban, amikor a csőd időpontjában a csődeljárás alá vont személy házastársának vagy élettársának járó tartozást – annak kamatával együtt – a többi hitelezőnek járó tartozás mögé sorolják.
  • Ha harmadik fél kielégíti az adós tartozását, e harmadik fél engedményezett követeléssel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásban.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

  • Egyezség esetében a hitelezők a szavazatok legalább 75%-ával hagyják jóvá az adós vagy a gazdasági társaság javaslatát. Miután a hitelezők elfogadták a javaslatot, a felügyelőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő közreműködésével kerül végrehajtásra. Ehhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, bár a felügyelőnek tájékoztatni kell a bíróságot, ha ideiglenes intézkedést hoztak. Valamely fél a javaslatról hozott hitelezői határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól anyagi jogi jogsértés miatt. Az egyezség köti a biztosíték nélküli hitelezőket.
  • Ha az egyezség feltételeinek elfogadása után az adós vagy a gazdasági társaság nem teljesíti az egyezség feltételeit, akkor a felügyelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása iránt.
  • A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.
  • Részletes eljárási szabályok rendelkeznek az összes fizetésképtelenségi eljárás befejezéséről.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

  • Részletes szabályok rendelkeznek az ügy befejezéséről valamennyi eljárásban.
  • Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket (ezeket a pénzeszközöket a kormány birtokolja).
  • Egyezség esetében a javaslat a tartozás bizonyos részének visszatérítését kínálja a hitelezőknek 1 GBP összegnyi tartozásra számítva. A hitelezők kötelesek ezt teljes kifizetésként elfogadni a javaslat jóváhagyása esetén, tehát az eljárás befejezése után nem követelhetik a tartozás fennmaradó részét.
  • Csődeljárásban az eljárás befejezésekor megszűnnek a tartozások, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek nem képezik az eljárás részét.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzeszközökből történő kifizetések tekintetében egyértelmű rangsort állít fel a jogszabály. Az értékesítésből származó pénzeszközökből kell megtéríteni a költségeket és a kiadásokat, mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személy valamely hitelezőt előnyben részesített a hivatalos fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban (vagyis más hitelezők előtt teljesített neki), vagy értéken alul kötött ügyletet vele (azaz alacsonyabb értéken értékesített neki valamit), a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezettel szemben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból juttatott pénzeszköz visszakövetelése iránt.
  • A tisztségviselő csőd-, felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.
  • Az előnyben részesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, illetve – társult vállalkozásnak történő előnyben részesítés esetén – két évben kötöttek.
  • Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző két évben vagy – csődeljárásban – öt évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia, feltéve, hogy az ügyletkötés időpontjában az adott személy fizetésképtelen volt, vagy az ügylet eredményeként fizetésképtelenné vált.
  • A vagyonfelügyeleti eljárásban, a felszámolási eljárásban, a csődeljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.
  • Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg (a hivatalos csődgondnok, a hitelező vagy az adós is előterjeszthet nem megfelelő teljesítés iránti keresetet).
  • Ha felszámolási vagy csődeljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.
Utolsó frissítés: 22/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Észak-Írország

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

  • Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel, személyegyesítő társaságokkal és (jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező) gazdasági társaságokkal szemben kezdeményezhető.
  • Az eljárás megindítható minden olyan legalább 5000 GBP összegű adóssággal rendelkező természetes személlyel szemben, aki Észak-Írországban él, az elmúlt három évben Észak-Írországban élt vagy folytatott üzleti tevékenységet, vagy Észak-Írországban van jelen a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának napján. Nincs alsó korhatár meghatározva.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

  • A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások Észak-Írországban a következők: felszámolás (végelszámolás vagy a felsőbíróság határozata útján), reorganizáció (egyezség gazdasági társaság esetén vagy vagyonfelügyelet). A vagyonfelügyelet alkalmazható a felszámolási eljárást megelőző eljárásként.
  • Bármely (magán vagy állami) hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt.
  • A gazdasági társaság is kezdeményezhet maga ellen végelszámolási eljárást (akár fizetőképes, akár fizetésképtelen, ha képesnek ítélik az összes adósság 12 hónapon belüli teljesítésére). Az adós társaság is kérheti a bíróságtól a felszámolását.
  • A Gazdasági Minisztérium közérdekből a bírósághoz fordulhat valamely gazdasági társaság felszámolása iránt. Ehhez a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
  • A felszámolási kérelem – bármely fél által a – bíróság elé terjesztése után az eljárás bármely szakaszában kirendelhet a bíróság ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.
  • A gazdasági társaság vagy annak vezetői kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt, esetleg a lebegő zálogjog jogosultját (a kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor).
  • Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá. Az ítélkezési gyakorlat szerint e tekintetben a „valószínűleg” jelentése inkább valószínű, mint nem.
  • Gazdasági társasággal való egyezség esetén a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
  • A felszámolás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait (fizetésképtelenség), ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróság azon okból is elrendelheti a gazdasági társaság felszámolását, hogy ez igazságos és méltányos.
  • Miután megkezdődik az eljárás (a gazdasági társaság végelszámolási eljárást kezdeményező határozata; a bíróság vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárást elrendelő határozata vagy a vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló értesítés benyújtása a bírósághoz [nem bírósági határozattal történő kinevezés esetén]), a tisztségviselő eljárhat.
  • A gazdasági társaság javaslatot tehet egyezség iránt. A gazdasági társaságnak fizetésképtelennek kell lennie ehhez. Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget (ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött).
  • Természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárások a következők: egyezség, adósságrendezési eljárás, – a hitelező vagy a természetes személy kérelmére indult – csődeljárás.
  • Természetes személy estén az adós tesz javaslatot egyezség iránt, és a hitelezők – a követelések értéke alapján számított – 75%-ának szavazás útján jóvá kell hagyni az egyezséget. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, és nincsenek meghatározva a fizetésképtelenség kritériumai. A javaslatot egy jelölt útján kell megtenni, aki a javaslat hitelezők általi jóváhagyását követően felügyelővé válik. A meghatalmazott azt követően járhat el, amikor az adós benyújtja a javaslatot a hitelezőknek. Adott esetben a természetes személlyel való egyezség iránt javaslatot lehet tenni akkor, amikor az adós ellen csődeljárás van folyamatban, és a csődöt megállapító döntés megsemmisíthető, ha a javaslatot elfogadják a hitelezők. A hitelezők által a szavazás során elfogadott, a természetes személlyel kötött egyezség valamennyi hitelezőre nézve kötelező.
  • Az adós engedéllyel rendelkező közvetítőn keresztül elektronikus úton nyújthatja be az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet a hivatalos csőgondnokhoz. Az eljárás megindításában nem vesz részt bíróság. Az adós adóssága legfeljebb 20 000 GBP, vagyonának értéke kevesebb, mint 1000 GBP (indokoltan használható gépjármű kivételével), és a többletjövedelme havonta legfeljebb 50 GBP lehet. Az adóssal szemben nem lehet folyamatban más fizetésképtelenségi eljárás, és nem köthetett olyan ügyleteket az előző két évben, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a hitelezőket. A hivatalos csődgondok döntéshozatali kötelezettsége keletkezik a kérelem kézhezvételekor, és ettől kezdve járhat el.
  • A hitelező vagy az adós kérelmére hozható csődeljárást elrendelő határozat. A hivatalos csődgondnok csődgondnokká válik a határozat meghozatalával kapcsolatban. Ezt követően vagyongondnokot nevezhetnek ki, aki a kinevezés után azonnal eljárhat.
  • Hitelezői kérelem esetén a kérelmet a bíróság elé kell terjeszteni, és legalább 5000 GBP összegű követelésre kell vonatkoznia. Két vagy több hitelező együttesen is benyújthat kérelmet, ebben az esetben az egyes követelések összeadódnak. A követelésnek nem biztosított követelésnek kell lennie. A kérelemben bizonyítani kell, hogy az adós nem tudja megfizetni az adósságot, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható.
  • Az adós kérelmét is a bírósághoz kell benyújtani. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, de az adósnak fizetésképtelennek kell lennie.
  • Ha csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be, a bíróság a kérelem tárgyalása előtt ügyvivő csődgondnokot jelölhet ki az adós vagyonának védelme érdekében, ha megállapították, hogy a vagyon potenciálisan veszélyben van. A bíróság a legtöbb esetben egyedi utasításokat ad az ügyvivő csődgondnok részére, de általánosabb hatáskörrel is felruházhatja az adós vagyonának azonnali birtokba vételét illetően. Kizárólag a hivatalos csődgondnok jelölhető ki ügyvivő csődgondnokként.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.
  • Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat meghatározza a vagyontárgyak kezelésének módját, és a hitelezők mérlegelhetik ezt, mielőtt a javaslat elfogadásáról szavaznak.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak értéke legfeljebb 1000 GBP lehet (indokoltan használható gépjármű kivételével), és ezek továbbra is az adós birtokában maradnak.
  • Csődeljárás esetén a csődbe jutott természetes személy tulajdonában lévő és a világ bármely részén található – néhány kivételtől eltekintve – összes vagyonát a vagyongondnok kezeli. Nem tartoznak a csődvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek a természetes személy háztartási szükségleteinek kielégítéséhez, munkavállalásához vagy kereskedelmi tevékenységének végzéséhez szükségesek. Ilyen vagyontárgy lehet például a gépjármű. Ha a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy az ilyen vagyontárgy értéke meghaladja az észszerű helyettesítés költségét, akkor a vagyongondnok értékesítheti a vagyontárgyat, és intézkedik a helyettesítés iránt. Nem tartozik a csődvagyonba az a vagyon, amelyet a csődeljárás alá vont természetes személy más megbízásából kezel.
  • A csődeljárás alá vont természetes személy jövedelme nem képezi a vagyon részét, de a vagyongondnok megállapodhat a természetes személlyel, hogy az esetleges többletjövedelme egy részét az észszerű háztartási szükségletei figyelembevétele után befizeti a csődvagyonba a hitelezők javára. A vagyongondnok kérheti a bíróságtól a fentiek elrendelését, ha nem tud megállapodni a természetes személlyel.
  • Amíg a természetes személy a csődeljárásban nem teljesíti adósságait, a vagyongondnok kérheti a birtokába kerülő bármely vagyontárgy csődeljárás alá vonását.
  • Bűncselekménynek minősül, ha a csődeljárás alá vont természetes személy 500 GBP összeget meghaladóan kölcsönt vesz fel vagy egyéb módon hitelt szerez anélkül, hogy a hitelezőt tájékoztatta volna a csődeljárásról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

  • A hivatalos csődgondnok kivételével tisztségviselő csak engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő lehet. Kizárólag a Minisztérium által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Aki engedély nélkül jár el fizetésképtelenségi szakértőként, bűncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.
  • Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.
  • Csak természetes személy lehet fizetésképtelenségi szakértő.
  • A hitelezők állapítják meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását. A fizetésképtelenségi szakértő a bírósághoz fordulhat, ha nem tartja megfelelőnek a hitelezők által megállapított díjalapot. A hitelezők a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.
  • A bíróság általános ellenőrzése alatt áll valamennyi fizetésképtelenségi ügy, és az érintett felek – köztük a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő is – a bírósághoz fordulhatnak utasításért.
  • Természetes személlyel kötött egyezség keretében az adós szabadon kezelheti a vagyonát, feltéve, hogy ez nem vezet a hitelezőkkel kötött megállapodás feltételeinek megsértéséhez.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak nem kerülnek a tisztségviselő birtokába.
  • A csődeljárás alá vont vagyontárgyakat a vagyongondnok kezeli, és a csődeljárás alá vont természetes személy nem kezelheti őket. Ez nem vonatkozik a csődvagyonba nem tartozó vagy az eljárás megindítása után a természetes személy birtokába kerülő vagyontárgyakra, kivéve, ha ezek a vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alóli mentesítésük előtt kerülnek az adott személy birtokába, és a vagyongondnok kéri azok csődeljárás alá vonását. A vagyongondnok megszerzett vagyontárgyak érvényesítésére vonatkozó képessége kivételével ezt az esetet nem érinti a természetes személy csődeljárás alóli mentesülése.
  • A hivatalos csődgondnok a Minisztérium által kinevezett állami tisztségviselő. Tisztségviselőként járhat el felszámolási vagy csődeljárásban. A hivatalos csődgondnok díjazását nem a hitelezők állapítják meg; jogszabályban meghatározott képlet alapján az értékesített/felosztott vagyontárgyak százalékában kiszámított díjban részesül.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

  • Az észak-ír jogszabályok alapján beszámítás történhet felszámolási, vagyonfelügyeleti és csődeljárásban.
  • A beszámítási kimutatás magában foglalja a fizetésképtelenség időpontjában fennálló kölcsönös ügyleteket.
  • A nettó összeg a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgy (könyv szerinti adósság) vagy a követelés.
  • A beszámításon kívül a felek nem köthetnek egymással szerződést.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

  • A felszámoló vagy a vagyongondnok megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat).
  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi tisztségviselő nem köteles teljesíteni a fizetésképtelen társaság által kötött szerződéseket.
  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásban és csődeljárásban bizonyos szolgáltatások (az „alapvetőnek” tekintett közmű- és kommunikációs szolgáltatások) továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.
  • A (fentebb említett) alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.
  • A természetes személlyel kötött egyezség vagy az adósságrendezési eljárás nem érinti közvetlenül a hatályos szerződéseket, bár az egyezségi javaslat részeként figyelembe kell venni ezeket, és adott esetben azt jelenti, hogy a természetes személy nem felel meg az adósságrendezési eljárás feltételeinek.
  • Csődeljárásban a vagyonkezelő megszüntetheti a veszteséges szerződéseket. Ellenkező esetben, ha a szerződés nem szűnik meg a fizetésképtelenségi eljárás következtében, a bíróság határozatot hozhat a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésről.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.
  • Gazdasági társasággal való egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.
  • Ha a hitelező csődeljárás iránti kérelmet nyújt be, a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, vagy elrendelheti a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek szerinti folytatásukat. A csődeljárás alá vont természetes személy hitelezője nem indíthat keresetet a személyével vagy a vagyonával szemben a bíróság engedélye nélkül, amíg a természetes személy nem mentesül a csődeljárás alól.
  • Ha a természetes személy adós javaslatot kíván tenni a hitelezőinek egyezség iránt, az adós vagy – ha csődeljárás van folyamatban vele szemben – a vagyongondnok vagy a hivatalos csődgondnok ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Ennek az a joghatása, hogy a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szembeni eljárásokat, és nem indulhat ilyen eljárás. Továbbá az ideiglenes intézkedés következtében nem hozható meg az adóssal szemben a csődeljárást elrendelő határozat. A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat tartalmazza a folyamatban lévő eljárások intézésének módját, és elfogadása esetén az összes hitelezőt kötelezi.
  • Az adósságrendezést elrendelő határozat meghozatala megakadályozza, hogy a hitelezők fellépjenek az adóssal szemben a követeléseikkel kapcsolatban.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenség időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.
  • Gazdasági társasággal vagy természetes személlyel való egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget.
  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről, valamint csőd- és felszámolási eljárásban záró hitelezői gyűlést kell tartani, amelyen be kell számolni a fizetésképtelenségi eljárás lebonyolításáról.
  • A hitelezők dönthetnek a tisztségviselő kinevezéséről vagy felmentéséről, a tisztségviselő díjazásáról, hitelezői választmány alakításáról, az egyezségi javaslatról vagy bármely más olyan kérdésről, amelyhez a tisztségviselő álláspontja szerint szükség van a hitelezők döntésére.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

  • A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat rendelkezhet az adós vagyontárgyainak a felügyelő kezelésébe adásáról.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak mentesülnek az eljárás alól, de a hivatalos csődgondnok vizsgálatot folytathat az adós magatartásával és vagyonával kapcsolatban.
  • Csődeljárásban a vagyongondnok kinevezésével a kezelésébe kerül a vagyon minden külön átadás, engedményezés vagy átruházás nélkül. A vagyongondnok feladata a csődvagyon hasznainak szedése, értékesítése és felosztása a hitelezők között.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás, kötelezettség vagy jogellenes károkozásból fakadó kötelezettség érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva.
  • Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők.
  • Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.
  • A természetes személlyel való egyezség iránti javaslatnak tartalmazni kell az adós összes kötelezettségét, és meg kell határoznia a hitelezők kifizetésének módját. Az adóst terhelő, a javaslat jóváhagyása után keletkezett adósságot csak akkor lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi eljárásban, ha erre külön rendelkezés nem vonatkozik.
  • Bizonyos tartozások nem tartoznak az adósságrendezési eljárás hatálya alá, és az adósnak meg kell fizetni azokat. Ide tartoznak a bírságok, a ki nem fizetett televíziós előfizetési díjak, a diákhitelek és a biztosított követelések. Az adósságrendezési eljárásban nem terjesztenek elő hitelezői követeléseket, mert nincs vagyonfelosztás.
  • A csődeljárást elrendelő határozat meghozatalakor esedékes vagy a csődeljárás megindulása előtt vállalt kötelezettség eredményeként a jövőben esedékes tartozás érvényesíthető a csődeljárásban. A pénzbírság, a diákhitel-tartozás, a családjogi eljárásban lejárt tartozás és a vagyonelkobzást elrendelő határozatra tekintettel esedékes tartozás nem érvényesíthető a csődeljárásban.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

  • A hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely gyűlésen (vagy más döntéshozatali eljárásban) való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani.
  • Ha vagyonfelügyeleti, felszámolási vagy csődeljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles.
  • A felszámolási eljárásban és a csődeljárásban egy egységesen előírt formanyomtatványon kell benyújtani a tartozás igazolását. Más eljárásban nincs egységesen előírt formanyomtatvány, de az egyéb eljárásokra vonatkozó jogszabályok meghatározzák, mit kell tartalmaznia az igazolásnak a vagyonfelosztás céljából.
  • Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.
  • Egyezség esetén a követelés igazolásának a tisztségviselő részére történő benyújtására vonatkozó követelmény teljesül, ha a követelést írásban közlik.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

  • A munkaviszonyból származó egyes követelések elsőbbségi követésnek minősülnek, és azokat az eljárási költségek megtérítése után, de a lebegő zálogjog jogosultjai és a biztosíték nélküli hitelezők követelései előtt kell kifizetni.
  • A jogszabályok nem sorolnak hátrébb egyetlen követelést sem, kivéve a csődeljárásban, amikor a csőd időpontjában a csődeljárás alá vont személy házastársának vagy élettársának járó tartozást – annak kamatával együtt – a többi hitelezőnek járó tartozás mögé sorolják.
  • Ha harmadik fél kielégíti az adós tartozását, e harmadik fél engedményezett követeléssel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásban.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

  • A hitelezők egyetértenek – az adós gazdasági társasággal való egyezség esetén – a hitelezők – a követelés értéke alapján számított – több, mint 75%-ának jóváhagyásával vagy a fizetésképtelenségi tisztségviselő javaslatával vagyonfelügyeleti eljárásban egyszerű többséggel vagy az összes (biztosítékkal rendelkező hitelező és az elsőbbséget élvező hitelező többségének jóváhagyásával azokban az esetekben, amikor valószínűleg nem jár visszatérítés a biztosíték nélküli hitelezőknek.
  • Ha valamennyi biztosíték nélküli hitelező hozzájárult a gazdasági társasággal való egyezséghez a javaslattételkor, az egyezség köti őket.
  • A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.
  • Részletes eljárási szabályok rendelkeznek a vállalatokkal szembeni összes fizetésképtelenségi eljárás – mind a felszámolás, mind a reorganizáció – befejezéséről.
  • Miután a hitelezők elfogadták a természetes személlyel való egyezség iránti javaslatot, a felügyelőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő közreműködésével kerül végrehajtásra. Ehhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a felügyelőnek tájékoztatni kell a bíróságot a javaslat elfogadása érdekében összehívott gyűlés eredményéről. Valamely fél a javaslatról hozott hitelezői határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól anyagi jogi jogsértés miatt.
  • Ha a természetes személlyel való egyezség feltételeinek elfogadása után az adós nem teljesíti az egyezség feltételeit, akkor a felügyelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz csődeljárás megindítása iránt.
  • Adósságrendezési eljárásban a határozat meghozatala után 12 hónappal megszűnnek a tartozások. Az eljárásban nem vesz részt bíróság.
  • A csődeljárásban a vagyongondnoknak végső beszámolót kell küldeni a hitelezőknek, mielőtt felmentenék őt a tisztség alól. Ha nem a hivatalos csődgondnok a vagyongondnok, össze kell hívnia a záró hitelezői gyűlést, amelyen a hitelezők elutasíthatják a tisztség alóli felmentését. Ha ez történik, akkor a vagyongondnoknak a Minisztériumtól kell kérnie a felmentését, ellenkező esetben a vagyongondnok tisztsége csak akkor szűnik meg, amikor értesíti a cégnyilvántartást arról, hogy sor került a záró gyűlésre.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

  • Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket (ezeket a pénzeszközöket a Minisztérium birtokolja).
  • Az észak-ír jogszabályok alapján a tisztségviselő felmentésével fejeződik be az eljárás.
  • Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat a tartozás bizonyos részének visszatérítését kínálja a hitelezőknek 1 GBP összegnyi tartozásra számítva. A hitelezők kötelesek ezt teljes kifizetésként elfogadni a javaslat jóváhagyása esetén, tehát az eljárás befejezése után nem követelhetik a tartozás fennmaradó részét.
  • Csődeljárásban és adósságrendezési eljárásban az eljárás befejezésekor megszűnnek a tartozások, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek nem képezik az eljárás részét.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

  • Az észak-ír jogszabályok egyértelmű rangsort állítanak fel a vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzeszközökből történő kifizetések tekintetében. Az értékesítésből származó pénzeszközökből kell megtéríteni a költségeket és a kiadásokat, mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személy valamely hitelezőt előnyben részesített a hivatalos fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban (vagyis más hitelezők előtt teljesített neki), vagy értéken alul kötött ügyletet vele (azaz alacsonyabb értéken értékesített neki valamit), a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezettel szemben.
  • A tisztségviselő csőd-, felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.
  • Az előnyben részesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését vagy a csődeljárás iránti hitelezői kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, illetve – társult vállalkozás előnyben részesítése esetén – két évben kötöttek.
  • Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző két évben vagy – csődeljárásban – öt évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia, feltéve, hogy az ügyletkötés időpontjában az adott személy fizetésképtelen volt, vagy az ügylet eredményeként fizetésképtelenné vált.
  • A vagyonfelügyelet eljárásban, a felszámolási eljárásban, a csődeljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.
  • Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg.
  • Ha felszámolási vagy csődeljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.
Utolsó frissítés: 21/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Fizetésképtelenség/csőd - Skócia

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

A 2016. évi skót csődtörvény (a továbbiakban: 2016. évi törvény) 1. §-a alapján „az adós vagyona lefoglalható”. Ez azt jelenti, hogy fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezhető bárkivel szemben, akit vagy amelyet a 2016. évi törvény „adósként” határoz meg. Adós lehet az életben lévő adós, az elhunyt adós vagy végrehajtójuk, az elhunyt adós végrehajtójává kinevezhető személy, a vagyongondnok, a személyegyesítő társaság (beleértve a megszűnt társaságot), a betéti társaságokról szóló 1907. évi törvény szerinti betéti társaság (beleértve a megszűnt társaságot), a jogi személyiséggel rendelkező szervezet és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1986. évi törvény (a továbbiakban: 1986. évi törvény) alapján fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezhető – jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező – gazdasági társaságokkal szemben is.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Természetes személlyel szemben fizetésképtelenségi eljárást az adós – ideértve a kevés vagyontárgy esetében kezdeményezhető fizetésképtelenségi eljárást is – vagy a hitelező kezdeményezhet a körzeti bírósághoz (sheriff court) előterjesztett kérelemmel. Az adós vagyonrendezési megállapodást is köthet, amely a fizetésképtelenségi eljárás önkéntes formája a természetes személy és a hitelezői között.

Fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezhető az életben lévő adóssal szemben a saját kérelmére az alábbi feltételek mellett:

  • a teljes tartozás összege (kamatokkal együtt) a kérelem benyújtásának napján legalább 3000 GBP;
  • a kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül nem hoztak az adóssal szemben fizetésképtelenséget megállapító határozatot;
  • az adós tanácsot kért egy pénzügyi tanácsadótól;
  • az adós kötelezettségvállalási nyilatkozatot tett (ideértve azt a kötelezettségvállalást is, hogy a határozathozatal után megfizeti az általános pénzügyi eszközzel meghatározott összeget a vagyongondnoknak);
  • az adós „egyértelműen fizetésképtelen”, vagy az előírt határidőn belül igazolást állítottak ki a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonról, vagy a megkötött vagyonrendezési megállapodás nem biztosít védelmet, mert bizonyos hitelezők kifogásolják vagy nem hagyták jóvá,

valamint a kérelem vonatkozásában az adós nem lehet „egyértelműen fizetésképtelen” kizárólag azért, mert vagyonrendezési megállapodást kötött, vagy bizonyos tartalmú értesítést küldött a hitelezőinek.

Fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezhető az életben lévő adóssal szemben a saját kérelmére a kevés vagyontárgy esetében kezdeményezhető fizetésképtelenségi eljárás keretében is bizonyos feltételek mellett. A feltételek a következők:

  • az általános pénzügyi eszköz úgy értékelte az adóst, hogy nem kell hozzájárulást fizetnie a fizetésképtelenségi eljárásban, vagy a kérelem benyújtásának napját megelőzően legalább 6 hónapig meghatározott kifizetésben részesült;
  • az adós teljes tartozásának összege (kamatokkal együtt) a kérelem benyújtásának napján legalább 1500 GBP, de legfeljebb 17 000 GBP;
  • az adós vagyontárgyainak összértéke a kérelem benyújtásának napján legfeljebb 2000 GBP;
  • az adós egyetlen vagyontárgyának értéke sem haladja meg az 1000 GBP-t;
  • az adós tulajdonában nincs földterület;
  • igazolást állítottak ki az adós részére a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonról;
  • a kérelem adós általi benyújtásának napját megelőző 10 évben az adóssal szemben nem hoztak fizetésképtelenséget megállapító határozatot az adós által kezdeményezett, kevés vagyontárgy esetében kezdeményezhető fizetésképtelenségi eljárás alapján, valamint;
  • a kérelem adós általi benyújtásának napját megelőző 5 évben az adóssal szemben nem hoztak fizetésképtelenséget megállapító határozatot az adós által kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás – a kevés vagyontárgy esetében kezdeményezhető fizetésképtelenségi eljárás kivételével – alapján, valamint más személy által kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás alapján.

Az életben lévő adóssal szemben a minősített hitelező (vagy minősített hitelezők) kérelme alapján is megindítható a fizetésképtelenségi eljárás, ha az adós „egyértelműen fizetésképtelen”, és a minősített hitelező a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 12 héttel adóssággal kapcsolatos tanácsadási és tájékoztató csomagot adott át az adósnak. Az adóssággal kapcsolatos tanácsadási és tájékoztató csomag az adósságrendezésről és lefoglalásról szóló 2002. évi skót törvény (a továbbiakban: 2002. évi törvény) 10. §-ának (5) bekezdése szerinti csomag.

A (fentiek szerinti) minősített hitelező az a hitelező, aki a hitelezői kérelem benyújtásának napján (vagy adott esetben a kérelem adós általi benyújtásának napján) az adós – biztosíték nélküli vagy biztosítékkal rendelkező – hitelezője likvid vagy nem likvid adósság – a függő vagy a jövőbeni adósság kivételével – vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat alapján fizetendő összeg tekintetében, amelynek összege – vagy több ilyen jellegű tartozás esetén az egyik tartozás összege – legalább 3000 GBP. Minősített hitelezők: azok a hitelezők, akik az említett időpontban az adós hitelezői a fentebb említett tartozások tekintetében, amelyek összege összesen legalább 3000 GBP.

Fontos megérteni, mit jelent az „egyértelműen fizetésképtelen” kifejezés, mivel azon feltételek részét képezi, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az adós kérelmet nyújtson be a saját fizetésképtelenségének megállapítása iránt, vagy a hitelező kérelmet nyújtson be az adós fizetésképtelenségének megállapítása iránt. Skóciában akkor áll fenn egyértelmű fizetésképtelenség, ha:

  • az adós vagyona fizetésképtelenné vált, vagy megállapították az adós csődjét Angliában, Walesben vagy Észak-Írországban; vagy
  • vagyonát érintően jelenleg nem hoztak zárlatot elrendelő határozatot, nincs fogva tartva a vonatkozó fogvatartási jog alapján, vagy nem hoztak vele szemben vagyonelkobzási vagy üzletrészen zálogjogot alapító határozatot, nem értesítette írásban hitelezőit arról, hogy nem téríti meg a továbbiakban a szokásos üzleti tevékenység során keletkezett tartozásait; vagy
  • az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamban vesz részt az alapeljárásban;
  • az adóssal vagyonrendezési megállapodást kötöttek;
  • a fizetési felszólítás adós részére történő szabályszerű kézbesítését követően a fizetési határidő teljesítés nélkül telik le (kivéve, ha a fenti időpontban az adós képes volt és hajlandó volt teljesíteni a tartozásait az esedékességkor, vagy az adós vagyonát érintően zárlatot elrendelő határozatot, vagyonelkobzási határozatot vagy üzletrészen zálogjogot alapító határozatot hoztak, az adós abban az időpontban képes lett volna teljesíteni ezeket a tartozásokat az esedékességkor);
  • az adós vagyona bármely részét bírói határozattal a hitelező részére ítélték a teljesítés vagy biztosíték nyújtása érdekében (kivéve, ha a fenti időpontban az adós képes volt és hajlandó volt teljesíteni a tartozásait az esedékességkor, vagy az adós vagyonát érintően zárlatot elrendelő határozatot, vagyonelkobzási határozatot vagy üzletrészen zálogjogot alapító határozatot hoztak, az adós abban az időpontban képes lett volna teljesíteni ezeket a tartozásokat az esedékességkor);
  • (a 2002. évi törvény 10. §-a szerinti) tartozást megállapító határozatban vagy iratban szereplő adósságot az adós az említett törvény 1. része szerinti adósságrendezési program keretében fizeti, és a programot megszüntetik (kivéve, ha a fenti időpontban az adós képes volt és hajlandó volt teljesíteni a tartozásait az esedékességkor, vagy az adós vagyonát érintően zárlatot elrendelő határozatot, vagyonelkobzási határozatot vagy üzletrészen zálogjogot alapító határozatot hoztak, az adós abban az időpontban képes lett volna teljesíteni ezeket a tartozásokat az esedékességkor);
  • az adós hitelezője olyan likvid adósság tekintetében, amelynek összege – vagy több likvid adósság esetén azok együttes összege – legalább 1500 GBP, bírósági tisztviselő általi személyes kézbesítés útján az előírt formanyomtatványon felszólította az adóst a tartozás (vagy tartozások) megfizetésére vagy teljesítési biztosíték nyújtására, és az adós a felszólítás kézbesítésének napjától számított 3 héten belül nem teljesítette a követelést, vagy arról tájékoztatta a hitelezőt – átvételi elismervénnyel igazolt kézbesítés útján –, hogy nem ismeri el a tartozást vagy a hitelezői követelés összegét, mivel így a tartozás azonnal teljesítendő.

Az életben lévő adóssal szemben az ideiglenes vagyonfelügyelő vagy az alapeljárásban kijelölt tagállami felszámoló is kezdeményezhet fizetésképtelenségi eljárást.

A vagyonrendezési megállapodás alapján eljáró vagyongondnok kizárólag abban az esetben kezdeményezhet fizetésképtelenségi eljárást az életben lévő adóssal szemben, ha az adós nem tett eleget a vagyonrendezési megállapodásban meghatározott bármely kötelezettségének, amelyet észszerűen teljesíthetett volna, vagy a vagyongondnok által a vagyonrendezési megállapodás alapján adott bármilyen észszerű utasításnak vagy előírt követelménynek, vagy ha a vagyongondnok a kérelmében azt állítja, hogy a fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatala szolgálja legjobban a hitelezők érdekeit.

Továbbá, az elhunyt adóssal szemben az elhunyt adós minősített hitelezőjének (vagy minősített hitelezőinek), az ideiglenes vagyonfelügyelő, az alapeljárásban kijelölt tagállami felszámoló vagy a vagyonrendezési megállapodás alapján eljáró vagyongondnok kérelmére is megindítható a fizetésképtelenségi eljárás. Az elhunyt adóssal szemben a végrehajtó vagy a hagyatéki végrehajtóvá kinevezhető személy által előterjesztett adósi kérelem alapján is indítható fizetésképtelenségi eljárás.

A vagyonrendezési megállapodásban – eltérő megállapodás hiányában – legalább 48 hónap törlesztési időtartamot kell előírni. A vagyonrendezési megállapodásban azt is előírják, hogy az adósnak havonta meghatározott összeget kell fizetni a megállapodás időtartama alatt. Az önkéntes vagyonrendezési megállapodás azonban nem köti azokat a hitelezőket, akik nem járultak hozzá annak feltételeihez, és ahhoz, hogy védelmet biztosítson, a tartozásnak legalább 5000 GBP összegűnek kell lennie.

A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások Skóciában a következők: felszámolás (végelszámolás vagy bírósági határozat útján), reorganizáció (egyezség gazdasági társaság esetén vagy vagyonfelügyelet) vagy csődgondnoki eljárás. Vagyonfelügyelet keretében is sor kerülhet felszámolási eljárásra, nem csak reorganizációs eljárásra.

Bármely (magán vagy állami) hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt, és a gazdasági társaság is kezdeményezhet maga ellen végelszámolási eljárást (akár fizetőképes, akár fizetésképtelen, ha képesnek ítélik az összes adósság 12 hónapon belüli teljesítésére). A gazdasági társaság is kérheti a bíróságtól a felszámolását. Továbbá a brit kormány Skócia-ügy minisztere közérdekből a bírósághoz fordulhat valamely gazdasági társaság felszámolása iránt. Ehhez a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.

A felszámolás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait (fizetésképtelenség), ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróságtól arra hivatkozva is kérhető a gazdasági társaság felszámolásának elrendelése, hogy ez igazságos és méltányos. A felszámolási kérelem bíróság elé terjesztése után a felszámolási eljárás bármely szakaszában a bíróság kijelölhet ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.

Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá. Az ítélkezési gyakorlat szerint e tekintetben a „valószínűleg” jelentése inkább valószínű, mint nem. A gazdasági társaság vagy annak vezetői kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt, esetleg a lebegő zálogjog jogosultját (a kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor).

A gazdasági társaság javaslatot tehet egyezség iránt. A gazdasági társaságnak fizetésképtelennek kell lennie ehhez. Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget (ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött).

Miután megkezdődik az eljárás (a gazdasági társaság végelszámolási eljárást kezdeményező határozata; a bíróság vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárást elrendelő határozata vagy a vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló értesítés benyújtása a bírósághoz [nem bírósági határozattal történő kinevezés esetén]), a tisztségviselő eljárhat.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás megindulásának időpontjában fennálló – néhány kivételtől eltekintve – teljes vagyona a vagyongondnok kezelésébe kerül, és az a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezi. A vagyon az adós kezeléséből kikerül, és a vagyongondnok kezelésébe kerül. A vagyongondnok jogosult kezelni azt a vagyont is, amely a lefoglalás után, de az adós mentesítése előtt száll az adósra. Nem tartozik az adós teljes vagyonába olyan bérleti jogviszony alapján fennálló bérlői érdekeltség, amely az 1988. évi skót lakásügyi törvény II. része értelmében biztosított bérleti jogviszonynak, a bérleti jogról szóló 1984. évi skót törvény értelmében vett védett bérleti jogviszonynak – amely tekintetében az említett törvény VIII. részének egyik rendelkezése alapján sem lehet jogszerűen díjat előírni az engedményezés feltételéül – vagy a 2001. évi skót lakásügyi törvény értelmében vett biztonságos bérleti jogviszonynak minősül.

A vagyongondnok kezelésébe nem kerülő vagyon magában foglal minden olyan lakóházon kívüli ingatlant, amely a 2002. évi törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján nem foglalható le, vagy minden olyan lakóházban lévő ingatlant, amely nem minősül alapvető vagyontárgynak a 2002. évi törvény 3. részének alkalmazásában. Nem kerül a vagyongondnok kezelésébe az adós által bizalmi vagyonkezelés keretében más személy számára kezelt vagyontárgy sem. Továbbá, ha a kevés vagyontárgy esetében indítható fizetésképtelenségi eljárás keretében az adós észszerűen követeli a jármű használatát, akkor az adós tulajdonában lévő bármely olyan jármű, amelynek értéke nem haladja meg a 3000 GBP összeget, nem tekintendő vagyontárgynak.

Az adós vagyonának vagyonkezelésbe adása nem érinti a bérbeadót megillető zálogjogot.

Emlékeztetni kell arra, hogy a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések nem érintik a biztosítékkal rendelkező hitelezők jogait, amelyek a vagyongondnok jogaihoz képest elsőbbséget élveznek.

A vagyonrendezési megállapodásban az adós vagyonát vagyonkezelésbe adják a hitelezők javára és a tartozások megfizetése érdekében történő kezelés céljából, de az adós csak az önkéntesen átadható vagyontárgyakat adhatja át. Ha a vagyonrendezési megállapodás védelmet biztosít, a 2016. évi törvény rendelkezik az adós örökölhető vagyonával kapcsolatos megállapodás megkötésére vonatkozóan.

Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Természetes személlyel szemben indult fizetésképtelenségi eljárásban vagy vagyonrendezési megállapodás esetén a vagyongondnok (vagy bármely tisztségviselő) csak minősített fizetésképtelenségi szakértő lehet. Skóciában az 1986. évi törvény értelmében vett fizetésképtelenségi szakértő fogalma megegyezik az Angliában és Walesben használt fogalommal. Bűncselekménynek minősül, ha – a Csődbiztosság (Accountant in Bankruptcy) kivételével – bárki vagyongondnokként jár el Skóciában anélkül, hogy minősített fizetésképtelenségi szakértő lenne.

A fizetésképtelenségi szakértő természetes személy lehet. Kizárólag a Skócia-ügyi miniszter által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.

Természetes személlyel szemben indult minden fizetésképtelenségi eljárásban van egy vagyongondnok, akinek az általános feladatai a következők:

  • az adós Skóciában vagy máshol található vagyonának visszaszerzése, kezelése és elidegenítése;
  • a vagyon felosztása az adós hitelezői között a jogosultságaik szerint;
  • megállapítja az adós fizetésképtelenségének okait és körülményeit;
  • megállapítja az adós kötelezettségeinek és vagyontárgyainak állapotát;
  • a megbízatási ideje alatt jegyzőkönyvet vezet a megbeszélésekről annak érdekében, hogy pontos nyilvántartást nyújtson a lefoglalási eljárásról;
  • rendszeres nyilvántartást vezet az adós vagyonával kapcsolatos szándékairól, ez a nyilvántartás minden észszerű időpontban rendelkezésre áll a biztosok (adott esetben), a hitelezők és az adós általi ellenőrzés céljából;
  • függetlenül attól, hogy a vagyongondnok továbbra is a fizetésképtelenségi eljárásban jár-e el, a Csődbiztosságot tájékoztatja mindarról, amelyet szükségesnek tart a Csődbiztosság 2016. évi törvény szerinti feladatainak az ellátásához.

A vagyongondnok a feladatai ellátása során figyelembe veszi (adott esetben) a biztosok által adott tanácsokat is.

Ha a vagyongondnok megalapozottan feltételezi, hogy az adós a fizetésképtelenségi eljárás vonatkozásában bűncselekményt követett el a vagyonával, a vagyonával kapcsolatos üzleti tevékenysége, üzleti vagy pénzügyi ügyeivel kapcsolatos magatartása tekintetében, vagy más személy követett el bűncselekményt az adós, az ideiglenes vagyongondnok vagy a vagyongondnok és e személy közötti üzleti tevékenység során, az adós vagyonával, üzleti vagy pénzügyi ügyeivel kapcsolatban, akkor a vagyongondnok jelenti az ügyet a Csődbiztosságnak. Ezenkívül, ha a vagyongondnok megalapozottan feltételezi, hogy az adós bármilyen magatartása olyan jellegű, amely alapján a körzeti bíró (sheriff) helyt adna a csőddel kapcsolatos korlátozást megállapító határozat iránti kérelemnek, a vagyongondnok jelenti az ügyet a Csődbiztosságnak. Ezek a jelentések abszolút mentességet élveznek.

Ha a Csődbiztosság jár el vagyongondnokként, a fizetésképtelenségi eljárásban felmerülő bármely konkrét kérdéssel kapcsolatban a körzeti bíróhoz fordulhat utasításért.

Ha az adós, a hitelező vagy bármely más érdekelt személy nem tartja megfelelőnek a vagyongondnok bármely aktusát, mulasztását vagy döntését, a körzeti bírósághoz fordulhat, és a kérelem alapján a körzeti bíró jóváhagyhatja, megsemmisítheti vagy módosíthatja a vagyongondnok bármely aktusát vagy döntését, utasítást adhat a vagyongondnoknak, vagy általa megfelelőnek tartott határozatot hozhat.

A hitelezők állapítják meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását a gazdasági társasággal szemben indult fizetésképtelenségi eljárásban. A fizetésképtelenségi szakértő a bírósághoz fordulhat, ha nem tartja megfelelőnek a hitelezők által megállapított díjalapot. A hitelezők a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkező tartozás beszámítható a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt a hitelezővel szemben keletkezett követeléssel szemben. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása után keletkező tartozás adott esetben beszámítható a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után keletkező követeléssel szemben.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárásban a vagyongondnok a hitelezőket és az adóst egyaránt képviseli, de a vagyongondnok nem képviseli az adóst a kötelezettségei tekintetében. A vagyongondnok a tisztség elfogadásával és a vagyon birtokbavételével e minőségében nem köteles az adós hitelezőivel szemben semmilyen továbbra is fennálló kötelezettség vagy a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után is hatályos szerződés teljesítésére. A vagyongondnok azonban a hitelezők felhatalmazásával léphet be bármely szerződésbe. Ennek során a vagyongondnok vagy közvetlenül a hitelezőket (vagy a felhatalmazást adó hitelezőket) kötelezi a szerződés teljesítésére, vagy a szerződés teljesítésére személyesen a vagyongondnok lesz kötelezett, a hitelezőkkel szembeni kártérítési kötelezettséggel együtt. A hitelezők felhatalmazása nélkül szerződésbe belépő vagyongondnok személyesen felel a kötelezettségekért.

A vagyongondnok bármilyen szerződést köthet, ha szerinte az előnyös lenne az adós vagyonának kezelése szempontjából, kivéve, ha a szerződésbe való belépést a szerződés kifejezett vagy hallgatólagos feltételei kizárják.

Bizonyos szerződésekben a vagyongondnok adott esetben nem köteles semmilyen teljesítésre, hanem egyszerűen követelheti a szerződés hasznát; például díjat szedhet be. Más szerződésekben a vagyongondnok eleget tehet a kötelezettségeknek és teljesíthet, mert az a vagyonnak hasznot hoz.

Ha a vagyongondnok nem lép be a szerződésbe, a másik fél nem elsőbbségi hitelezőként kártérítési követelést terjeszthet elő a fizetésképtelenségi eljárásban, kivéve – a szerződés külön rendelkezésének hiányában –, ha a másik fél felmondta a szerződést, vagy hozzájárult ahhoz a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után.

A 2016. évi törvény 110. §-a tartalmazza a vagyongondnok szerződésekkel kapcsolatos jogköreit a természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén. A vagyongondnoknak az adós által kötött szerződésben részt vevő bármely féltől származó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 28 napon belül be kell lépni a szerződésbe vagy el kell utasítani a szerződésbe való belépést. A 28 napos határidő meghosszabbítható – amennyiben a Csődbiztosság a vagyongondnok – a körzeti bírósághoz benyújtott kérelem vagy – amennyiben nem a Csődbiztosság a vagyongondnok – a Csődbiztossághoz benyújtott kérelem alapján. A határidő meghosszabbítására vonatkozó döntésekkel szemben felülvizsgálati vagy fellebbezési kérelem terjeszthető elő. A Csődbiztosság a döntés meghozatala vagy a felülvizsgálati eljárás kezdete előtt a körzeti bírósághoz fordulhat utasításért. Ha a vagyongondnok a 28 napos (vagy adott esetben hosszabb) határidő alatt nem válaszol írásban a szerződésben részt vevő bármely fél kérelmére, úgy tekintendő, hogy a vagyongondnok elutasította a szerződésbe való belépést.

Bizonyos szolgáltatások (az „alapvetőnek” tekintett közmű-, kommunikációs és informatikai szolgáltatások) továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.

Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi tisztségviselő nem köteles teljesíteni az adós társaság által kötött szerződéseket. A felszámoló megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat). Az alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a 2016. évi törvény 109. §-ának (5) bekezdése lehetővé teszi a vagyongondnok számára az adós vagyonával kapcsolatos bírósági eljárások kezdeményezését, folytatását, illetve vele szemben bírósági eljárás kezdeményezését.

Általában, ha valakinek követelése van az adóssal szemben a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában, akkor a fizetésképtelenségi eljárásban követelést terjeszt elő. Ugyanakkor az adóssal szembeni bírósági eljárás lehet a legmegfelelőbb módszer a vitatott tartozás megállapítására.

A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.

Gazdasági társasággal való egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Az adós nem kezdeményezhet vagy folytathat olyan bírósági eljárást, amely tekintetében a vagyongondnok kíván eljárni. A keresetről értesíteni kell a vagyongondnokot, lehetővé téve a számára, hogy elutasítsa vagy támogassa a keresetet. A bírósági eljárás azonban a vagyongondnok álláspontjától függetlenül folytatódhat.

Az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítása ellenére is kezdeményezheti a személyi állapotot érintő eljárásokat, például a házasság felbontását. A nem vagyoni kártérítés iránti kereset a fél személyéhez kapcsolódik, így a vagyongondnok nem jogosult eljárást kezdeményezni, bár a vagyongondnok vagyoni kártérítés iránti keresetet terjeszthet elő, vagy csatlakozhat a nem vagyoni kártérítés iránti peres eljáráshoz, vagy az adósnak adott esetben tájékoztatni kell a vagyongondnokot valamely keresetből származó bevételre.

Skóciában létezik olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi az adós számára, hogy moratórium indítványozásával közölheti a fizetésképtelenségi eljárás vagy vagyonrendezési megállapodás iránti kérelem benyújtásának szándékát. A moratórium egyik jellemzője, hogy 6 hetes védelmet nyújt az adósnak a végrehajtási eljárással szemben. Tehát a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt indult bírósági eljárás folytatódhat ebben az időszakban, de a végrehajtási eljárás nem indulhat meg a meghozott ítéletekkel kapcsolatban.

A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.

Gazdasági társasággal kötött egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők számos módon vonhatók be a fizetésképtelenségi eljárásba, ideértve a hitelezői gyűlést is. A fizetésképtelenséget megállapító határozat meghozatalától számított 60 napon belül a vagyongondnoknak el kell döntenie, hogy összehívja-e a hitelezői gyűlést. A gyűlés megtartása esetén a jelenlévő hitelezők szavazhatnak a vagyongondnok leváltásáról. Ha a vagyongondnok nem hívja össze a hitelezői gyűlést, a hitelezők indítványozhatják a gyűlés összehívását, és a vagyongondnok köteles összehívni a gyűlést, ha – az összes követelés értéke alapján számítva – a követelések legalább egynegyedével rendelkező hitelező kéri. Egyéb gyűléseket a hitelezők bármikor összehívhatnak. Gyűlést kell tartani, ha azt a hitelezők egytizede vagy – a követelések értéke alapján számítva – a követelések egyharmadával rendelkező hitelező összehívja. A hitelezői gyűlésen utasításokat adhatnak a vagyongondnoknak, de a vagyongondnok és más hitelezők jogosultak fellebbezést benyújtani a körzeti bírósághoz. A hitelezők bármely gyűlésén biztosokat választhatnak. Biztosok választhatók a csődeljárással kapcsolatos általános tanácsadásra és az eljárás felügyeletére, ideértve a vagyongondnok elszámolásainak ellenőrzését is. Hitelezők vagy megbízott képviselőik lehetnek biztosok. Ha nem választanak biztost, a Csődbiztosság látja el ezt a feladatot.

A vagyongondnoknak elszámolást kell készíteni az első év végén és azt követően rendszeresen, a fizetésképtelenségi eljárás végéig. A Csődbiztosságnak vagy a megválasztott biztosoknak kell ellenőrizni az elszámolást. A hitelezőknek megküldik a vagyongondnok költségeit és díját megállapító döntést. A hitelezők kérhetik az elszámolás megtekintését, és fellebbezhetnek a döntés ellen.

Az általános vagyonrendezési megállapodás nem köti a hitelezőket, kivéve, ha beleegyeztek annak feltételeibe, és így a megállapodás védelmet biztosít.

A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárásban a vagyongondnok a hitelezők nevében jár el, és hatáskörrel rendelkezik az adós vagyongondnokra ruházott vagyonának azonosítására és visszaszerzésére. A 2016. évi törvény 109. §-a alapján a vagyongondnok a kinevezését követően a lehető leghamarabb az adós vagyonának visszaszerzése céljából – a törvénynek az adós családi házára vonatkozó 113. §-ára figyelemmel – birtokba veszi az adósnak a vagyonkezelőre ruházható teljes vagyonát, valamint az adós vagyonával, üzleti vagy pénzügyi ügyeivel kapcsolatban az adós birtokában vagy ellenőrzése alatt lévő minden iratot. A vagyongondnoknak leltárt és értékbecslést kell összeállítani és fenntartani a vagyonról, majd a leltár és értékbecslés másolatát meg kell küldenie a Csődbiztosságnak. A vagyongondnok jogosult hozzáférni az adós vagyonával, üzleti vagy pénzügyi ügyeivel kapcsolatos minden olyan irathoz, amelyet az adós vagy annak nevében más személy küldött egy harmadik személynek, és e harmadik személynél található, és másolatot készíthet az ilyen iratokról. Ha bárki akadályozza a vagyongondnokot az iratokhoz való hozzáférési joga gyakorlásában vagy e jog gyakorlásának megkísérlésében, a vagyongondnok kérelmére a körzeti bíró a vagyongondnok akadályozásának abbahagyására kötelezheti ezt a személyt. A vagyongondnok ezenkívül követelheti az adós tulajdoni jogcímet igazoló okiratának vagy más iratának átadását annak ellenére, hogy zálogjogot igényelnek a tulajdoni jogcímet igazoló okiratra vagy iratra, de a zálogjog birtokosát megillető bármely elsőbbség sérelme nélkül.

A vagyontárgyak visszaszerzése után a vagyongondnoknak kezelni és értékesíteni kell a vagyont. A 2016. évi törvény 109. §-a értelmében a vagyongondnok a kinevezését követően a lehető leghamarabb egyeztet a Csődbiztossággal a feladatai ellátásáról, és bizonyos kivételektől eltekintve adott esetben végrehajtja a vagyongondnoki feladatok ellátásával kapcsolatban a hitelezők általános vagy konkrét utasításait, a biztosok kéréseit; a körzeti bíró vagy a Csődbiztosság általános vagy konkrét utasításait.

A vagyongondnok a következők bármelyikét megteheti:

  • az adós bármely üzleti tevékenységét folytatja vagy megszünteti;
  • az adós vagyonával kapcsolatban bírósági eljárást kezdeményez vagy folytat;
  • biztosítékot létesít a vagyon bármely részén;
  • ha valamely jog, opció vagy más jogkör az adós vagyonának részét képezi, fizetéseket teljesít vagy kötelezettségeket vállal a jog, opció vagy jogkör tárgya alá tartozó vagyon – hitelezők javára történő – megszerzése céljából;
  • kölcsönt vesz fel, amennyiben ez az adós vagyonának megőrzése érdekében szükséges; és
  • biztosítási kötvényt érvényesít vagy fenntart az adós üzleti tevékenységével vagy tulajdonával kapcsolatban.

A vagyongondnok nyilvános vagy zárt tárgyalás útján értékesítheti az adós vagyonát.

A következő szabályokat kell alkalmazni az adós örökölhető vagyona bármely olyan részének értékesítésére, amely felett örökölhető biztosítékkal rendelkezik a hitelező vagy hitelezők, ha a biztosítékkal rendelkező hitelező vagy hitelezők jogai elsőbbséget élveznek a vagyongondnok jogaihoz képest:

  • a vagyongondnok kizárólag minden ilyen hitelező beleegyezésével értékesítheti ezt a részt, kivéve, ha elég magas árat kap ahhoz, hogy minden ilyen biztosítékot ki tudjon elégíteni;
  • a hitelező nem tehet lépéseket az adott vagyonrész feletti biztosíték érvényesítése érdekében, miután a vagyongondnok tájékoztatta a hitelezőt az eladási szándékáról, és a vagyongondnok sem indíthatja meg az adott vagyonrész értékesítésére vonatkozó eljárást, miután a hitelező tájékoztatta a vagyongondnokot az eladási szándékáról;
  • ha a vagyongondnok, illetve a hitelező megadta a tájékoztatást (a fentiek szerint), de indokolatlanul késlekedett az értékesítés megkezdésével, a körzeti bíró engedélye alapján bármely olyan hitelező, aki tájékoztatást kapott, a vagyongondnok tájékoztatásával érvényesítheti a biztosítékot, illetve a vagyongondnok értékesítheti azt a vagyonrészt.

Az adós vagyonának értékesítésére vonatkozó vagyongondnoki feladat magában foglalja a vagyont terhelő tartozások eladását a vagyonnal szembeni visszkereseti joggal vagy anélkül.

A vagyongondnok bármely romlandó árut eladhat a részére adott utasítások végrehajtása nélkül, ha úgy ítéli meg, hogy az ilyen utasítások végrehajtása hátrányosan hatna az értékesítésre.

A 2016. évi törvény 109. §-a alapján a vagyongondnok, a vagyongondnok munkatársa vagy a biztos nem vásárolhatja meg az adós vagyonát.

A vagyongondnoknak teljesíteni kell a 2016. évi törvény 109. §-ának (7) bekezdésében foglalt követelményeket, és bármit megtehet a 109. § által megengedett módon, amennyiben az véleménye szerint pénzügyi haszonnal járna az adós vagyona tekintetében, és a hitelezők érdekeit szolgálná.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Skóciában a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezői követelések olyan tartozások, amelyek általában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján esedékesek voltak. Ha az adós nyújtott be kérelmet, akkor a fizetésképtelenség időpontja a fizetésképtelenség megállapítása. Ha a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői kérelem alapján indult, akkor a fizetésképtelenség időpontja az adóst először megidéző határozat kibocsátásának időpontja.

A vagyongondnok költségeit és díját, az adós ellen fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtó hitelező részéről felmerült vagy a kérelemben megjelölt költségeket, valamint a fizetésképtelenség napjától az adósság megfizetéséig az adósságra vonatkozóan keletkezett kamatot szintén a vagyonból térítik meg (feltéve, hogy elegendő pénzeszköz gyűlt össze).

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkezett követelések nem érvényesíthetők. Ha a hitelező követelése a lefoglalás után keletkezik, olyan követeléssel rendelkezik az adóssal szemben, ami további fizetésképtelenségi eljárás megindítását eredményezheti. Előfordulhat, hogy több fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban az adóssal szemben.

Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás és kötelezettség érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva. Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők. Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A 2016. évi törvény 122. §-a tartalmazza a személyes fizetésképtelenségi eljárás esetén a követelések előterjesztésére vonatkozó rendelkezéseket. Annak eldöntése érdekében, hogy a hitelező jogosult-e – amennyiben rendelkezésre állnak pénzeszközök – részesedésre az adós vagyonából, a hitelezőnek legkésőbb egy „adott napig” elő kell terjeszteni a követelést a vagyongondnokhoz. Ez a nap azt a napot követő 120. nap, amikor a hitelezőt értesítették arról, hogy a vagyongondnok hitelezői gyűlést kíván összehívni, vagy ha a hitelezőt nem értesítik erről, azt a napot követő 120. nap, amikor a vagyongondnok felhívja a hitelezőt a követelések előterjesztésére.

Ha a hitelező késedelmesen – az adott nap után – terjeszti elő a követelését a vagyongondnokhoz, a vagyongondnok bármely elszámolási időszak vonatkozásában dönthet úgy, hogy a hitelező jogosult – amennyiben rendelkezésre állnak pénzeszközök – részesedésre az adós vagyonából, ha legkésőbb 8 héttel az elszámolási időszak vége előtt benyújtja a követelést, és rendkívüli körülmények akadályozták meg a követelés adott napig történő benyújtását.

A vagyongondnok a hitelező által benyújtott követelés érvényességéről vagy összegéről való meggyőződés érdekében további bizonyítékokat kérhet a hitelezőtől. A vagyongondnok előírhatja bármely más személy részére is, aki véleménye szerint releváns bizonyítékot tud felmutatni, hogy nyújtson be ilyen bizonyítékot. Ha a hitelező vagy más személy ezt megtagadja vagy késedelembe esik a bizonyíték előterjesztésével, a vagyongondnok kérheti a körzeti bíróságtól határozat meghozatalát, amelyben a hitelezőt vagy más személyt meghallgatásra idézik a körzeti bíró elé.

A hitelezői követeléseket a csődeljárásról szóló 2016. évi skót rendelet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely gyűlésen (vagy más döntéshozatali eljárásban) való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani. Ha vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles. A felszámolási eljárásban egy egységesen előírt formanyomtatványon kell benyújtani a tartozás igazolását. Más eljárásban nincs egységesen előírt formanyomtatvány, de az egyéb eljárásokra vonatkozó jogszabályok meghatározzák, mit kell tartalmaznia az igazolásnak a vagyonfelosztás céljából. Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárásban a kielégítési sorrend a következő:

  1. az ideiglenes vagyongondnoknak az adós vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült költségei és díja;
  2. a vagyongondnoknak az adós vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült költségei és díja;
  3. elhunyt adós esetén a ravatalozással és a temetéssel kapcsolatban felmerült észszerű költségek, valamint az elhunyt vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült észszerű költségek;
  4. a fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtó vagy az adósi kérelemmel egyetértő hitelező részéről felmerült észszerű költségek;
  5. rendes elsőbbséget élvező követelések (kivéve a fizetésképtelenség időpontjáig felhalmozódott kamatokat);
  6. másodlagos elsőbbséget élvező követelések (kivéve a fizetésképtelenség időpontjáig felhalmozódott kamatokat);
  7. rendes követelések;
  8. a rendes elsőbbséget élvező követeléseknek, a másodlagos elsőbbséget élvező követeléseknek és a rendes követeléseknek a fizetésképtelenség időpontjától a tartozás megfizetésééig felszámított törvényes kamata;
  9. a halasztott követelések.

Az összes követelés teljes körű kifizetése után fennmaradó összeg az adóst, illetve jogutódait vagy engedményeseit illeti meg.

A munkaviszonyból származó egyes követelések elsőbbségi követésnek minősülnek, és azokat az eljárási költségek megtérítése után, de a lebegő zálogjog jogosultjai és a biztosíték nélküli hitelezők követelései előtt kell kifizetni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

A fizetésképtelenségi eljárások általában akkor fejeződnek be, amikor a vagyonkezelés befejeződik, a vagyongondnok minden részt kifizet a hitelezőknek, az összes elszámolást elkészíti és felmentik a vagyongondnoki tisztség alól. A skót ítélkezési gyakorlat azonban megállapította, hogy a fizetésképtelenségi eljárás az adós és a vagyongondnok mentesítése ellenére is folytatódik. Ennek az az oka, hogy az eljárás a bírósághoz vagy bizonyos körülmények között a a Csődbiztossághoz benyújtott kérelem alapján újraindulhat.

A fizetésképtelenségi eljárás befejezésének az a joghatása, hogy a 2016. évi törvény 145. §-a értelmében az Egyesült Királyságon belül elengedik a fizetésképtelenség napján az adóst terhelő minden tartozást és kötelezettséget. Ennek megfelelően a hitelezők már nem érvényesíthetik ezeket a követeléseket. Vannak azonban kivételek, így az adós nem mentesül az alábbiak alól: a békebíróság (vagy kerületi bíróság) előtti eljárásban kiszabott pénzbüntetés megfizetésének kötelezettsége, a büntetőeljárásról szóló 1995. évi skót törvény (a továbbiakban: 1995. évi törvény) 249. §-a szerinti kártérítési határozatban megállapított kötelezettség, a bíróságon letétbe helyezett pénzösszegnek az 1995. évi törvény 24. §-ának (6) bekezdése szerinti elkobzásával kapcsolatos felelősség; csalás vagy bizalommal való visszaélés miatt felmerült felelősség, jogszabályban meghatározott tartás vagy tartás jellegű pénzösszeg vagy a házasság felbontásakor bírósági határozat vagy kötelezettség alapján fizetendő rendszeres juttatás (nem minősül tartásnak vagy rendszeres juttatásnak, amely belefoglalható a hitelezői követelés összegébe) vagy az 1991. évi gyermektartásról szóló törvény (a továbbiakban: 1991. évi törvény) értelmében vett gyermektartásdíj iránti fizetési kötelezettség, amelyet nem fizettek ki a fizetésre kötelezett személyt vagy azt a munkáltatót érintő zár alá vételt megelőző bármely időszak vonatkozásában, akitől vagy amelytől az 1991. évi törvény 31. §-ának (5) bekezdése alapján levonták vagy le kellett volna vonni.

A vagyonrendezési megállapodás megszűnésekor az adós mentesül a vagyonrendezési megállapodásban szereplő minden tartozása alól, feltéve, hogy a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy teljesítette a vagyonrendezési megállapodás szerinti kötelezettségeit.

Skóciában a csődeljárásról és az adósságokkal kapcsolatos tanácsadásról szóló 2014. évi skót törvény 18. §-a alapján a 2015. április 1-je után benyújtott hitelezői fizetésképtelenségi kérelmek tekintetében hatályon kívül helyezték az egyezségre vonatkozó rendelkezést.

Részletes eljárási szabályok rendelkeznek a vállalatokkal szembeni összes fizetésképtelenségi eljárás – mind a felszámolás, mind a reorganizáció – befejezéséről.

A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.

A hitelezők egyetértenek az adós – gazdasági társasággal való egyezség esetén – a hitelezők – a követelés értéke alapján számított – több, mint 75%-ának jóváhagyásával vagy a fizetésképtelenségi tisztségviselő javaslatával vagyonfelügyeleti eljárásban egyszerű többséggel vagy az összes biztosítékkal rendelkező hitelező és az elsőbbséget élvező hitelező többségének jóváhagyásával azokban az esetekben, amikor valószínűleg nem jár visszatérítés a biztosíték nélküli hitelezőknek.

Ha valamennyi biztosíték nélküli hitelező hozzájárult a gazdasági társasággal való egyezséghez a javaslattételkor, az egyezség köti őket.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A fizetésképtelenségi eljárás befejezése után a hitelezők fellebbezhetnek a vagyongondnok felmentése ellen, és jogosultak kérelmet benyújtani az eljárás újbóli megindítása iránt.

Amint fentebb említettük, a fizetésképtelenségi eljárás befejezése és az adós általános mentesítése azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságon belül elengedik a fizetésképtelenség napján az adóst terhelő minden tartozást és kötelezettséget, amely alól azonban vannak kivételek. A hitelezők ezért a fizetésképtelenségi eljárás befejezése ellenére továbbra is jogosultak a mentesülés alól kizárt követelések érvényesítésére.

Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A vagyonból szerzett pénzeszközökből kell megtéríteni a fizetésképtelenségi eljárásban felmerült költségeket és kiadásokat. Ha a pénzeszközök nem fedezik az eljárás költségeit és kiadásait, és a Csődbiztosság a vagyongondnok, akkor az állami költségvetés viseli ezeket a költségeket. Ha a vagyongondnok nem a Csődbiztosság, hanem egy fizetésképtelenségi szakértő, akkor a vagyongondnok a kérelmet benyújtó hitelezőhöz fordulhat az esetleges hiányok fedezése érdekében, amikor nem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz az eljárás költségeinek és kiadásainak kifizetésére. Mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák, meg kell téríteni (az értékesítésből származó pénzeszközökből) a költségeket és a kiadásokat.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az ellenérték nélküli elidegenítés, a tisztességtelen előnyben részesítés és más csalárd ügylet a 2016. évi törvény 98. §-ának (11) bekezdésével és 99. §-ának (8) bekezdésével összhangban a common law szerint megtámadható.

Az adós általi ellenérték nélküli elidegenítést minden olyan hitelező megtámadhatja, aki hitelezőnek minősül a fizetésképtelenség napján vagy azt megelőzően, a vagyonrendezési megállapodás megkötése vagy az adós halála előtt keletkezett követelés tekintetében. Megtámadhatja a vagyonrendezési megállapodás alapján eljáró vagyongondnok vagy adott esetben a bírósági vagyongondnok is.

Az ellenérték nélküli elidegenítés akkor támadható meg, ha az elidegenítéssel az adós valamely vagyontárgyát átruházták, vagy az adóst megillető valamely követelést vagy jogot elengedtek vagy arról lemondtak, és a következők bármelyike bekövetkezett:

  • az adós vagyona fizetésképtelenné vált (kivéve természetes személy esetében a halála után); vagy
  • az adóssal olyan vagyonrendezési megállapodást kötöttek, amely védelmet biztosít; vagy
  • az adós elhunyt, és a halálát követő 12 hónapon belül a vagyona fizetésképtelenné vált; vagy
  • az adós elhunyt, és a halálától számított 12 hónapon belül a bírósági vagyongondnokokról szóló 1889. évi skót törvény 11A. §-a alapján bírósági vagyongondnokot neveztek ki a vagyon kezelésére, és a vagyon a halál időpontjában teljesen fizetésképtelen volt; és
  • az elidegenítésre az adott napon került sor.

Az elidegenítés napja az a nap, amelyen az elidegenedés teljes mértékben hatályba lépett, valamint, ha az elidegenítés:

  • az adós munkatársának juttat előnyt, az „adott nap” a fizetésképtelenség időpontját, a vagyonrendezési megállapodás megkötését vagy az adós halálát megelőző legfeljebb öt éven belüli nap; vagy
  • más személynek juttat előnyt, az „adott nap” a fentebb említett időpontokat megelőző legfeljebb két éven belüli nap.

Megtámadás esetén a bíróság határozatot hoz az adós vagyonának csökkentéséről vagy a vagyontárgy helyreállításáról vagy más megfelelő jogorvoslatról, de a bíróság nem hoz határozatot, ha az elidegenítés hatályban tartását kérő személy igazolja, hogy

  • az elidegenítés után közvetlenül vagy azt követően bármikor az adós vagyona meghaladta a kötelezettségeket; vagy
  • az elidegenítésre megfelelő ellenszolgáltatás ellenében került sor; vagy
  • az elidegenítésre
    • születésnapi, karácsonyi vagy más ünnep alkalmából történő ajándékozás keretében került sor; vagy
    • jótékonysági célú ajándékozás keretében került sor olyan személy részére, aki nem az adós munkatársa,

amelyet az összes körülményre figyelemmel az adós észszerűen tett, a jóhiszeműen és az elidegenítés kedvezményezettjétől vagy rajta keresztül ellenértékért szerzett jogok sérelme nélkül.

Az adós általi tisztességtelen előnyben részesítés jogilag megtámadható. Minden olyan hitelező megtámadhatja, aki hitelezőnek minősül a fizetésképtelenség, a védelmet biztosító vagyonrendezési megállapodás megkötése vagy az adós halála napján vagy azt megelőzően keletkezett követelés tekintetében. Megtámadhatja a vagyonrendezési megállapodás alapján eljáró vagyongondnok vagy a bírósági vagyongondnok is. Az ügylet előnyt biztosít valamely hitelező javára a hitelezők összeségének hátrányára, és arra: legfeljebb 6 hónappal a fizetésképtelenség, az adóssal kötött, védelmet biztosító vagyonrendezési megállapodás megkötése vagy az adós halála előtt került sor, ha az adós halálát követő 12 hónapon belül a vagyon fizetésképtelenné vált, vagy bírósági vagyongondnokot neveztek ki. Az ügylet azonban nem támadható meg, ha rendes kereskedelmi vagy üzleti tevékenység során történt, készpénzben történő fizetés a kifizetésekor esedékes tartozásért (kivéve, ha az ügyletet kötő felek összejátszanak a hitelezők összességének megkárosítása céljából), olyan ügylet, amelynek során a felek kölcsönös kötelezettségeket vállaltak (függetlenül attól, hogy a felek kötelezettségeik teljesítése egyidejűleg vagy különböző időpontokban történik-e), kivéve, ha az ügyletet kötő felek összejátszanak, vagy ha az adós megbízást adott a lefoglalás végrehajtására kötelezett személynek, hogy a lefoglalt pénzeszközöket vagy azok egy részét fizesse meg a végrehajtást kérő személynek, ha fizetésre kötelező határozat vagy sommás végrehajtási határozat született, és a határozatot a kereset alapján történő lefoglalás előzte meg, vagy a végrehajtás során lefoglalás követte. Ha a bíróság a megtámadásnak helyt ad, határozatot hoz az adós vagyonának csökkentéséről vagy a vagyontárgy helyreállításáról vagy más megfelelő jogorvoslatról, feltéve, hogy a jóhiszeműen és az előnyben részesített hitelezőtől vagy rajta keresztül ellenértékért szerzett jogokat nem sérti.

Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásban, ha a gazdasági társaság a fizetésképtelenség megállapítására irányuló hivatalos eljárásban egy adott hitelezőt előnyben részesített, vagy értéken alul kötött ügyletet, akkor a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezett ellen. A tisztségviselő felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.

Az előnyben részesített hitelezőnek történő teljesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését megelőző hat hónapban, illetve – előnyben részesített munkatársnak történő teljesítés esetén – két évben kötöttek.

Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző 2 évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia.

A vagyonfelügyeleti eljárásban, felszámolási eljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.

Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg.

Ha felszámolási eljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.

Utolsó frissítés: 14/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.