A Horvát Köztársaság alkotmánya
A Horvát Köztársaság alkotmánya
A büntetőjog területére vonatkozó főbb jogszabályok
Büntető törvénykönyv (125/11.,https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2011_11_125_2498.html144/12., https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2012_12_144_3076.html56/15., 61/15., 101/17., 118/18. és 126/19. sz.)
2013 első napjától új büntető törvénykönyv lépett hatályba, amely újságokat, például magasabb büntetéseket és hosszabb elévülési időket fogad el, és új bűncselekményeket vezet be, mint például a bérek meg nem fizetése, a közúti forgalomban való visszaélés és az engedély nélküli szerencsejátékok. A Büntető Törvénykönyvnek a büntetőjogi felelősségre vonatkozó 2012. decemberi módosításával a kábítószer személyes használatra történő birtoklása kisebb súlyú bűncselekménysé vált.
A Büntető Törvénykönyv egy általános részből és egy külön részből áll:
A Büntető Törvénykönyv általános része valamennyi bűncselekményre alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a rendelkezések a büntethetőség, a bírságok és a büntetőjogi szankciók általános vélelmét szabályozzák.
A Büntető Törvénykönyv külön szakasza tartalmazza a konkrét bűncselekmények és a velük szemben kiszabható szankciók leírását, beleértve a bűncselekményeket és a más jogszabályokban kiszabott büntetéseket is. A horvát büntető törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények a következők:
- az emberiesség és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
- élet- és testi bűnözés
- az emberi jogok és alapvető szabadságok elleni bűncselekmények,
- a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás elleni bűncselekmények,
- a személyi szabadság elleni bűncselekmény
- a magánélet védelme elleni bűncselekmény
- becsület és jó hírnév elleni bűncselekmények,
- szexuális szabadság elleni bűncselekmény
- gyermekek szexuális zaklatásával és szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények,
- házasság, család és gyermekek elleni bűncselekmények,
- az emberi egészség elleni bűncselekmények,
- környezetet károsító bűncselekmények
- általános biztonság elleni bűncselekmények
- a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények
- vagyon elleni bűncselekmények,
- a gazdaság elleni bűncselekmények,
- számítógépes rendszerek, szoftverek és adatok elleni bűncselekmények,
- hamisítás bűncselekménye,
- szellemi tulajdon elleni bűncselekmények,
- hivatali kötelességszegés,
- az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
- közrend elleni bűncselekmények
- a szavazati jog elleni bűncselekmények,
- a Horvát Köztársaság elleni bűncselekmények,
- külföldi állam vagy nemzetközi szervezet elleni bűncselekmények, és
- a horvát fegyveres erők elleni bűncselekmények.
A büntetőeljárásról szóló törvény (NN No 152/08, 76/09, 80/11, 91/12 – az USRH határozata és végzése, 143/12, 56/13, 145/13, 152/14, 70/17 és 126/19)
Ez a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy ne ítéljenek el ártatlan személyeket, és hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben az illetékes bíróság előtt jogszerűen lefolytatott eljárás alapján jogszabályban meghatározott feltételek szerint büntetést vagy egyéb intézkedést szabjanak ki.
A büntetőeljárás és a büntetőeljárás csak a törvényben meghatározott szabályok szerint és feltételek mellett folytatható le és folytatható le.
A büntetőeljárásról szóló törvény a következő uniós rendeleteket ülteti át a horvát jogrendszerbe:
- Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.6.26.). 10 2010),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről (HL L 101., 15. o.). 4 2011),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (HL L 335., 2011.12.20., 17. o.). 12 2011),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.5.31., 1. o.). 6 2012),
- A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (HL L 350., 30. o.). 12 2008)
- Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 14. o.). 11 2012),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról, valamint a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 6. o.). 11 2013),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 29. o.). 4 2014),
- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 21. o.). 5 2014).
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 11. o.). 3 2016),
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 4. o.). 11 2016).
A büntetőeljárást felhatalmazott ügyész indítványára folytatják le.
A hivatalból üldözött bűncselekmények tekintetében a büntetőeljárásban eljáró ügyész ügyész, míg a magánvádló magánvádlóként eljáró ügyész magánszemély. A törvényben meghatározott bizonyos bűncselekmények esetében a büntetőeljárást ügyész csak a sértett indítványára indítja meg. Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyész büntetőeljárást indít, ha fennáll annak a gyanúja, hogy bizonyos személy bűncselekményt követett el hivatalból, feltéve, hogy nincs jogi akadálya az adott személy büntetőeljárás alá vonásának.
Ha az ügyész nem talál okot a büntetőeljárás kezdeményezésére vagy lefolytatására, a sértett az e törvényben meghatározott feltételek szerint a sértett félként járhat el.
Azelítélés, a bűnügyi nyilvántartás és a rehabilitáció jogi következményeiről szóló törvény (Zakon o pravnim posljedicama osude, kaznenoj evidenciji i rehabilitaciji) (NN nos 143/12 és 105/15)
Ez a törvény a büntetőítélet, a bűnügyi nyilvántartási adatok szervezése, megőrzése, rendelkezésre bocsátása, rendelkezésre bocsátása és törlése, valamint a bűnügyi nyilvántartási adatok nemzetközi cseréje, valamint a rehabilitáció jogkövetkezményeit szabályozza.
Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusokkal összhangban álló rendelkezéseket tartalmaz:
- A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,
- A Tanács 2009/316/IB határozata (2009. április 6.) az 11. cikk alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról 2009/315/IB kerethatározat.
Horvátországban a bűnügyi nyilvántartásokat az igazságszolgáltatásért felelős minisztérium szervezi és vezeti, amely egyúttal az ilyen adatok más államokkal való cseréjéért felelős központi hatóság (a továbbiakban: Minisztérium).
A természetes és jogi személyek (a továbbiakban: Olyan személyek), akiket Horvátországban jogerősen elítéltek bűncselekmények miatt. Bűnügyi nyilvántartást vezetnek azon horvát állampolgárokról és Horvátországban lakóhellyel rendelkező jogi személyekről is, akiket a Horvát Köztársaságon kívül jogerősen elítéltek bűncselekményekért, amennyiben ezeket az adatokat benyújtották a minisztériumhoz.
A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza továbbá az e törvény 13. cikkének (4) bekezdésében említett, gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása, valamint egyéb bűncselekmények miatt jogerősen elítélt személyek jegyzékét.
A Horvát Köztársaságban a polgári, kereskedelmi és közigazgatási jog területén a legfontosabb jogszabályok a következők:
A kötelezettségekről szóló törvény (NN No 35/05, 41/08, 125/11, 78/15 és 29/18)
A törvény szabályozza a kötelező jogviszonyok (általános rész), valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmek (konkrét rész) alapját.
Az ügyletekben részt vevő felek szabadon szabályozhatják a polgári jogi kötelezettségeket, de ezek nem szabályozhatók a horvát alkotmánnyal, a kötelező szabályozással és a közerkölcsgel ellentétes módon.
A tulajdonjogról és egyéb jogokról szóló törvény (NN No 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 129/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09, 153/09, 143/12 és 143/12)
Ez a törvény megállapítja a személyek birtoklására vonatkozó általános szabályokat; E törvény szabályait a különleges jogi konstrukció hatálya alá tartozó dolgok birtoklására is alkalmazni kell, kivéve, ha azok ellentétesek az ilyen konstrukcióval.
Bármi legyen is a törvény rendelkezése a tulajdonjog tekintetében, és ennek megfelelően a tulajdonos minden egyéb dologi jogra vonatkozik, kivéve, ha jogszabály kifejezetten másként rendelkezik, vagy jogi természetéből következik.
Öröklési törvény (NN No 48/03, 163/03, 35/05, 127/13, 33/15 és 14/19)
Ez a törvény az öröklési jogot, valamint a bíróságok, egyéb hatóságok és felhatalmazott személyek öröklési ügyekben történő eljárásának szabályait szabályozza.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 63/19. sz.)
Ez a törvény a Horvátország területén található ingatlan jogállásával kapcsolatos, a jogi ügyletek szempontjából releváns kérdéseket szabályozza, és szabályozza az ingatlan-nyilvántartás vezetésének módját és formáját (földbirtokhivatal [gruntovnica]), amennyiben egyes telkekre vonatkozóan nem született külön rendelkezés.
Polgári perrendtartás (NN, No. 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 148/11 – egységes szerkezetbe foglalt szövegek, 25/13, 25/13, i-123/08)
Ez a törvény azokat az eljárási szabályokat szabályozza, amelyek alapján a bíróságok az ember és az állampolgár alapvető jogaival és kötelességeivel, a polgárok személyes és családi kapcsolataival, valamint a munkaügyi, kereskedelmi, tulajdoni és egyéb polgári jogvitákkal kapcsolatos jogvitákban eljárnak, kivéve, ha törvény rendelkezik arról, hogy a bíróságok e jogviták némelyikét más eljárás szabályai szerint bírálják el.
Végrehajtási törvény (112/12., 25/13., 93/14., 55/16., 73/17. és 131/20. sz.)
Ez a törvény azokat az eljárásokat szabályozza, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők a végrehajtáson és közokiratokon alapuló követelések rendezését kikényszerítik (végrehajtási eljárás), valamint azokat az eljárásokat, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők a követelésbiztosítékot érvényesítik (biztonsági eljárás), kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik. Ez a törvény a végrehajtási eljárás és a biztosítéki eljárás alapján létrejött anyagi jogi jogviszonyokra is irányadó.
Az igazságügyi együttműködés területén a legfontosabb jogszabályok:
Nemzetközi magánjogi törvény (NN No 101/17)
A törvény a következőket szabályozza:
- a nemzetközi vonatkozású magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog
- a Horvát Köztársaság bíróságainak és egyéb hatóságainak joghatósága az e cikk 1. pontjában említett üggyel kapcsolatos jogi ügyekben, valamint az eljárási szabályzat
- a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása olyan jogi ügyekben, amelyek tárgya az e cikk 1. pontjában említett tárgy.
További részletek:
Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.