Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A jogszabályok szerint a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények következtében testi sérülést elszenvedő személyek egyszeri pénzbeli kártérítésben részesülhetnek; más bűncselekmények miatt nem jár kártérítés. A testi sértésért járó kártérítés különösen a szándékos emberölés és a testi sértés bűncselekményéhez kapcsolódik. A jogszabályok az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekményét külön bűncselekményi kategóriába sorolják, amelyek esetében a nem vagyoni károkért is jár kártérítés.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmények sértettjei csak az elszenvedett sérülés mértékének megfelelően részesülnek kártérítésben (a fájdalom, valamint a társadalmi boldogulási esélyek csökkenése után járó kártérítésben). Az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetében a jogszabályok nem vagyoni kártérítésről is rendelkeznek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ha valaki erőszakos bűncselekmény következtében életét veszti, a jog a következő személyek számára is lehetővé teszi a kártérítés igénylését: az elhunyt hozzátartozói, azaz túlélő házastársa és gyermekei számára; gyermekek hiányában az elhunyt személy túlélő szülei számára; minden olyan személy számára, aki az elhunyttal annak halálát megelőzően legalább egy évig közös háztartásban élt, és az elhunyttal közös háztartást vezetett, valamint minden olyan személy számára, aki az elhunyt eltartottja volt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem, ilyen esetekben a jogszabályok nem biztosítanak kártérítést a bűncselekmény sértettjének hozzátartozói számára.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Az erőszakos bűncselekmény sértettje kártérítést igényelhet, ha a Szlovák Köztársaság vagy egy másik tagállam állampolgára, ha a Szlovák Köztársaságban vagy egy másik tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező hontalan, illetve ha külföldi állampolgár – a jogszabályokban előírt módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésben foglalt feltételek szerint és az abban meghatározott mértékben –, feltéve, hogy a sérelem a Szlovák Köztársaságban következett be. Az erőszakos bűncselekmény azon sértettje is kártérítést igényelhet, aki a Szlovák Köztársaságban menekült jogállással rendelkezik, kiegészítő védelemben vagy ideiglenes menedékben részesül, illetve tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy kivételes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a sérelem a Szlovák Köztársaságban következett be.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, a szlovák jog ilyen eljárásról nem rendelkezik. Kártérítés csak abban az esetben igényelhető, ha a sérülés a Szlovák Köztársaság területén következett be.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Akkor igényelhető kártérítés, ha a büntetőeljárás már megindult, és a bűnüldöző hatóságok által az adott időpontig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos bűncselekmény áldozata valamely bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében testi sérülést szenvedett-e. Ez azt jelenti, hogy már a büntetőeljárás megindítása után is nyújtható kártérítés, függetlenül attól, hogy a büntetőeljárás a sértett feljelentése alapján vagy egyéb módon indult-e.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követően azonnal be lehet nyújtani a minisztériumhoz, feltéve, hogy a büntetőeljárás már megindult, és a bűnüldöző hatóságok által az adott időpontig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos bűncselekmény áldozata valamely bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében testi sérülést szenvedett-e.

A kártérítési igényt azonban legkésőbb egy évvel azt követően kell benyújtani a minisztériumhoz, hogy olyan jogerős ítéletet vagy büntetővégzést hoztak, amely az elkövetőt bűnösnek nyilvánította a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény elkövetésében, vagy felmentő ítéletet hoztak azért, mert a vádlott kóros elmeállapota vagy kiskorúsága miatt nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható; ezenkívül további feltétel, hogy a sértett a testi sértéssel kapcsolatban nem részesülhetett egyéb kártérítésben. Ha a büntetőeljárást a 301/2005. sz. törvény (a büntető törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései szerint felfüggesztik vagy megszüntetik (vagy elhalasztják), a sértett az illetékes hatóság fent részletezett tényeket megállapító határozata alapján kártérítést igényelhet. Ilyen esetekben azonban a bűnüldöző hatóságok által lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merülhet fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény megtörtént-e.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Ha az erőszakos bűncselekmény sértettje csak a büntetőeljárás lezárása után követel kártérítést, csak akkor lehet jogosult a kártérítésre, ha a büntetőeljárás során, a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás lezárása előtt az elkövető kártérítési igényt nyújtott be. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha a testi sértés emberkereskedelem, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális bántalmazás, az elkövető közeli hozzátartozójának vagy a gondjaira bízott személynek a bántalmazása, illetve erőszakos eltüntetés bűncselekményéből ered.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ha a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény elkövetőjének a személyazonossága nem ismert, illetve ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, vagy büntetőjogi felelősségre vonásának jogszerű akadálya van, és a sértett az általa elszenvedett sérülésért nem részesült más módon kártérítésben, a sértett csak abban az esetben igényelhet kártérítést, ha a bűnüldöző hatóságok által lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény megtörtént-e. A fent részletezett tények bizonyítása érdekében a kárigényt alá kell támasztani azon bűnüldöző hatóság vagy bíróság jogerős határozatával, amely utoljára vizsgálta az ügyet.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Az igényt a büntetőeljárás megindítását követően lehet benyújtani a minisztériumhoz. A kártérítési igényt legkésőbb az elkövető bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Ha az elkövető személyazonossága nem ismert, vagy ha az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik, az igényt az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság határozatának a jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell előterjeszteni. Ezen időszak elteltével az e törvény szerinti kártérítéshez való jog megszűnik.

Ha a büntetőeljárás során a bíróság az erőszakos bűncselekmény sértettjét és a sérülésből eredő kártérítési igényt polgári peres eljárásra vagy valamely más testület előtt lefolytatandó eljárásra utalja, a kérelmet a sértett polgári peres vagy más eljáráshoz való jogára vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Ezen időszak elteltével az e törvény szerinti kártérítéshez való jog megszűnik.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés például az alábbiakra terjed ki:

Kártérítést kizárólag az elszenvedett testi sérülés tekintetében fizetnek (fájdalom és csökkent társadalmi boldogulás után járó kártérítés), a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a nem vagyoni kár tekintetében. A kártérítés más veszteségekre vagy kiadásokra nem terjed ki.

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülések:

• az orvosi ellátás (orvosi kezelés: járóbeteg-ellátás és kórházi kezelés, lábadozás) költségei;
• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó vizsgálati idő, fizioterápia, az otthoni környezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.);
• a sérülés maradandó következményei (például fogyaték vagy más maradandó hátrány);
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a csökkent munkaképességet stb.);
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
  • a sérülést előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi munkadíjak vagy a bírósági eljárás költségei;
  • ellopott vagy megrongált személyes tulajdon után járó kártérítés;
  • egyéb.

– nem alkalmazandó

– Pszichés (nem vagyoni) sérülés:

• az áldozat által elszenvedett pszichés sérelem – az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetén járó nem vagyoni kártérítés.

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülések:

• temetési költségek;
• orvosi ellátás költségei (pl. családtag terápiája, járóbeteg és kórházi kezelés, lábadozás);
• munkaképesség vagy munkalehetőségek elvesztése.

– nem alkalmazandó

– Pszichés (nem vagyoni) sérülések:

• a hozzátartozók és a jogosultak pszichés sérelme/az elhunyt áldozat túlélő hozzátartozóinak fizetett kártérítés – az erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt áldozat túlélő hozzátartozói a törvény értelmében a bűncselekmény elkövetésekor irányadó minimálbér huszonötszöröséig terjedő kártérítésben részesülhetnek. Ha a bűncselekmény halált okozott, és az erőszakos bűncselekménynek csak egy túlélő áldozata van, aki az elhunyt személy eltartottja volt, az áldozat a bűncselekmény elkövetésének naptári évében érvényes havi minimálbér ötvenszeresének megfelelő összegű kártérítésre jogosult. A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kártérítést egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A büntetett előéletnek nincs hatása a Szlovák Köztársaság által folyósított kártérítésre. A határozathozatalra illetékes hatóság mérsékelheti a kártérítés összegét, illetve úgy határozhat, hogy nem fizetendő kártérítés, ha a sértett maga is felelős volt a sérülés elszenvedéséért, vagy nem gyakorolta azt a jogát, amely alapján a testi sértéshez vezető bűncselekmény elkövetőjétől kártérítésben részesülhetett volna.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sértett anyagi helyzete nincs hatással a kártérítés tárgyában hozott döntésre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítés összegét befolyásolhatja, hogy a sértett milyen mértékben volt felelős a testi sértés elszenvedéséért, valamint az is, ha a sértett nem élt azon jogával, hogy közvetlenül a bűncselekmény elkövetőjétől részesüljön kártérítésben.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Ha a testi sértést bírósági ítélet állapította meg, a kártérítés összegét az ítéletben részletesen ismertetett sérülés mértéke alapján számítják ki; a testi sértés egyéb eseteiben az elszenvedett fájdalom és a társadalmi boldogulási esélyek csökkenése után járó kártérítésre vonatkozó különös jogszabályi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetén járó nem vagyoni kártérítés összege (a sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér tízszerese, ha pedig a bűncselekmény a sértett halálát okozta, a hozzátartozóknak járó nem vagyoni kártérítés a (sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér huszonötszöröse.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A jogszabályok nem írnak elő minimális kártérítési összeget. A kártérítés maximális összegét a bűncselekmény elkövetésekor érvényes minimálbér összegének ötvenszeresében határozták meg (megjegyzés: ez jelenleg 31 150 euró).

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Ha a testi sértésért járó kártérítést jogerős bírósági ítélet vagy büntetővégzés állapította meg büntetőeljárás során, a sérülésért járó kártérítés összegét a sérülés ítéletben vagy büntetővégzésben megjelölt mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. Ha a sértettet és az általa büntetőeljárásban benyújtott kártérítési igényt polgári peres eljárásra utalják, a testi sértésért járó kártérítés összegét a sérülés polgári bírósági határozatban megállapított mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. Egyéb esetben a kártérítés konkrét összegének meghatározásához szükséges információkat tartalmazó szakértői vagy orvosi véleményt kell benyújtani az összeg kiszámítása érdekében. A kártérítési összeg meghatározásának szabályai a testi sértés értékelésére vonatkozó rendelkezéseket megállapító jogszabályokban találhatók, amelyek nemcsak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítés esetében alkalmazandók, hanem általános érvényűek.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, csak akkor jár kártérítés, ha a sérelmet más módon nem kompenzálták (például magánbiztosítás útján vagy közvetlenül az erőszakos bűncselekmény elkövetője által).

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési összegre nem vehető igénybe előleg.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Erre van lehetőség; a sértett többször is igényelhet kártérítést (például ha a helyzetében változás áll be, vagy ha romlik az egészségi állapota), azonban a kérelmet ugyanazon határidőn belül kell benyújtani (azaz az elkövető bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül, illetve – ha az elkövető személyazonossága nem ismert, vagy büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik – az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül). A teljes kártérítési összeg azonban ugyanabban az ügyben nem haladhatja meg a minimálbér ötvenszeresét.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

• az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság jogerős ítéletét vagy határozatát; ha az áldozat nem tud ilyen határozatot csatolni, akkor meg kell jelölni azt a bűnüldöző hatóságot vagy bíróságot, amely utoljára járt el a bűncselekmény ügyében;
• az erőszakos bűncselekmény következtében az áldozat által elszenvedett testi sérülésre vonatkozó bizonyítékot; ha az érintett dokumentum valamely nyomozati vagy bírósági irat részét képezi, a dokumentum benyújtása helyett az is elegendő, ha az erőszakos bűncselekmény áldozata megnevezi a dokumentumot, és az azt tartalmazó iratot; részletes tájékoztatást arról, hogy milyen lépéseket tett az áldozat annak érdekében, hogy a testi sértést okozó bűncselekmény elkövetőjétől vagy az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak vagy a szexuális bántalmazás elkövetőjétől kártérítésben részesüljön;
• olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy az igényt benyújtó személy erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és – amennyiben a bűncselekmény halált okozott – az elhunyttal annak halálakor közös háztartásban élt.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítési eljárás nem díjköteles.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a kártérítési igények felől.

Hová kell elküldeni a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet az alábbi címre kell küldeni: Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky [A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma], Račianska ul. 71, 813 11 Bratislava

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

A sértett jelenléte nem kötelező.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a kártérítési igényt 4 hónapon belül köteles elbírálni. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az idővel, amelyre az illetékes bűnüldöző hatóságoknak, bíróságoknak, más kormányzati hatóságoknak, magasabb szintű területi egységeknek, önkormányzatoknak vagy egyéb személyeknek szüksége van a határozathozatal érdekében kért együttműködés teljesítéséhez vagy a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásához.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

Ha a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma nem fogadja el a kártérítési igényt vagy annak csak részben ad helyt, az erőszakos bűncselekmény sértettje jogosult alanyi jogainak védelmét kérni a 162/2015. sz. törvény (a közigazgatási bírósági eljárásokról szóló törvénykönyv) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően benyújtott közigazgatási panasz útján.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának weboldalán. A büntetőeljárás során a sértettek tájékoztatást kapnak a nyomozó hatóságoktól a Szlovák Köztársaság által nyújtott kártérítés igénylésének lehetőségeiről és feltételeiről.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítésre vonatkozó információkat az Igazságügyi Minisztérium weboldalán teszik közzé. A büntetőeljárásban meghallgatott sértett továbbá tájékoztatást kap a sértetteknek segítséget és támogatást nyújtó szervezetekről (beleértve elérhetőségeiket).

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Kifejezetten a kártérítési igény előterjesztéséhez nem áll rendelkezésre jogi segítség. A jogi segítségnyújtó központtól azonban lehetőség van az állam által biztosított általános jogi segítséget igénybe venni. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium maga is szolgál alapvető iránymutatással a kártérítés igényléséhez.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, léteznek az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek segítséget és támogatást nyújtó szervezetek, ezek azonban jelenleg az államtól függetlenül működnek.