Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtható okiratban meghatározott kötelezettségnek való megfelelés kikényszerítését jelenti, annak a személynek az akarata ellenére is, akire a kötelezettséget kirótták. Amennyiben az adós önként nem teljesíti a végrehajtható ítéletben foglaltakat, a hitelező a bírósághoz vagy bírósági végrehajtóhoz fordulhat bírósági végrehajtás vagy bírósági végrehajtó általi végrehajtás érdekében.

A bíróság a közigazgatási és adóügyi eljárásokban végrehajtandó okiratok kivételével elrendeli és elvégzi a végrehajtást. Ennek megfelelően polgári ügyekben a hitelező mindig fordulhat a bírósághoz.

A pernyertes fél bírósági végrehajtót is megkereshet. A bírósági végrehajtó a bíróság jóváhagyásával kényszeríti ki az ítéletet az alábbi ítéletek kivételével:

• kiskorúról való gondoskodásra vonatkozó ítéletek;
• családon belüli erőszakkal szembeni védelemmel kapcsolatos ügyekben hozott ítéletek;
• az Európai Unió intézményeinek ítéletei;
• külföldi ítéletek.

A végrehajtási kérelmet ennek ellenére akkor is be lehet nyújtani, ha a végrehajtást kiskorú tartására vonatkozó ítélet vagy külföldi ítélet alapján kell lefolytatni, amennyiben a végrehajthatóság megállapítására közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály, nemzetközi egyezmény vagy elismerésről szóló határozat alapján került sor.

Az ítéletek bírósági végrehajtását a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 251–351a. szakasza szabályozza. Mindazonáltal a különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvény 492–513. szakasza alkalmazandó a családjogi vonatkozású ítéletek végrehajtására.

Az ítéletek bírósági végrehajtó általi végrehajtását elsősorban a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló – módosított – 120/2001. sz. törvény (végrehajtási törvény) 35–73. szakasza szabályozza. A bírósági végrehajtó – különösen az ítéletek végrehajtásának konkrét módszereire vonatkozó szabályozást illetően – szintén a polgári perrendtartásnak megfelelően jár el.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Főszabály szerint az alperes tekintetében illetékes rendes bíróságának van joghatósága az ítélet végrehajtásának elrendelésére és elvégzésére (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 252. szakaszának (1) bekezdése). Az e szabály alóli kivételeket a polgári perrendtartás 252. szakasza tartalmazza.

Az alperes tekintetében illetékes rendes bírósággal kapcsolatos részletekért lásd: „Az illetékességre vonatkozó alapvető szabályok” (a „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – a Cseh Köztársaság” ismertető 2.2.1. pontja).

A végrehajtást bíróságok és bíróság által kijelölt bírósági végrehajtók végezhetik. A hatáskörrel rendelkező végrehajtási bíróság a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló – módosított – 120/2001. sz. törvény (végrehajtási törvény) 45. szakasza szerint a járásbíróság. Az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes állandó lakóhelye, a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási helye, bejegyzett székhelye stb. található. A joghatóságról részletesebben a végrehajtási törvény említett rendelkezéséből tájékozódhat.

A további részletek tekintetében, kérjük, olvassa el a „Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben?” pontot.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Ítélet végrehajtása

Az eljárás a hitelező kérelmére indul, ha az alperes nem teljesíti önként a végrehajtható ítéletben rá kiszabott kötelezettségeket. A különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvénynek megfelelően a bíróság kérelem nélkül is elrendeli egyes előzetes – például a családon belüli erőszakkal szembeni védelemmel kapcsolatos ügyben hozott – döntések végrehajtását.

Az ítélet végrehajtása csak akkor rendelhető el, ha az ítélet meghatározza a hitelezőt, az alperest, azon kötelezettség terjedelmét és tartalmát, amelynek teljesítésére a végrehajtási kérelem irányul, valamint a kötelezettség teljesítésének határidejét. Amennyiben a bírósági ítélet nem tartalmazza a kötelezettség teljesítésének határidejét, vélelmezendő, hogy az ítéletben megállapított kötelezettségnek három napon belül, kilakoltatás esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell eleget tenni. Amennyiben az ítélet szerint a kötelezettséget több alperesnek kell teljesítenie, és az megosztható, a kötelezettséget – az ítélet eltérő rendelkezése hiányában – az alperesek egyenlő mértékben kötelesek teljesíteni.

A végrehajtás kérelmezésekor a hitelezőt nem kell ügyvédnek képviselnie.

A pénzösszeg kifizetését elrendelő ítélet végrehajtására irányuló kérelemben meg kell jelölni a végrehajtás konkrét módját és a törvény által meghatározott egyéb adatokat. A végrehajtási kérelemhez csatolni kell a végrehajthatóságának megerősítésével ellátott ítélet másolatát is. Az ügyben első fokon döntő bíróság látja el az ítéletet e megerősítéssel. Az ítélet másolatát nem kell csatolni, ha a végrehajtási kérelmet az ügyben első fokon döntő bírósághoz nyújtják be.

A végrehajtási eljárásban a határozathozatalra mindig végzés formájában kerül sor.

A bíróság főszabály szerint az alperes meghallgatása nélkül rendeli el a végrehajtást.

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárásért bírósági illetéket kell fizetni (a bírósági illetékekről szóló – módosított – 549/1991. sz. törvény). Indokolt esetekben a törvény illetékmentességet tesz lehetővé.

Bírósági végrehajtó általi végrehajtás

A végrehajtást a hitelező által a végrehajtási kérelemben megjelölt bírósági végrehajtó végzi. A bírósági végrehajtó cselekményei a végrehajtási bíróság cselekményeinek minősülnek.

A végrehajtási eljárás a hitelező kérelmére vagy olyan személy kérelmére indul, aki bizonyítja, hogy az ítéletből eredő jogosultság rászállt, vagy azt rá ruházták át. Az eljárás a kérelem bírósági végrehajtó általi kézhezvételének napján indul. A bírósági végrehajtó csak azután kezdheti meg az alperes vagyontárgyainak meghatározását és biztosítását, hogy a bíróság erre felhatalmazza és a végrehajtást elrendeli.

A végrehajtási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

• a végrehajtást vezető bírósági végrehajtó megjelölését, annak hivatalával együtt (a bírósági végrehajtók jegyzéke a Cseh Köztársaság bírósági végrehajtói kamarájának (Exekutorská komora České republiky) honlapján érhető el; a bírósági végrehajtóknak nincs kijelölt illetékességi területük – bármely bírósági végrehajtó jogosult a Cseh Köztársaság teljes területén eljárni);
• a kérelem alapjául szolgáló ügynek és annak céljának meghatározása;
• a részvevők, vagyis a hitelező vagy az ítélet jogosultja, valamint az alperes meghatározása; természetes személyek esetén ez a keresztnév, vezetéknév, állandó lakóhely, a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási hely és – adott esetben – a személyiigazolvány-szám vagy születési idő, jogi személyek esetén pedig a vállalkozás neve, bejegyzett székhelye és cégjegyzékszáma;
• a végrehajtható okirat pontos meghatározása;
• a végrehajtás során kikényszerítendő kötelezettség és az arra vonatkozó információ, hogy az alperes a kikényszerítendő kötelezettséget teljesítette-e, és ha igen, milyen mértékben;
• adott esetben azon bizonyíték meghatározása, amelyre a hitelező a jogosultságát alapozta;
• aláírás.

A végrehajtható okiratnak a végrehajthatóság megerősítésével vagy a végrehajtást engedélyező közjegyzői okirat másolatával ellátott eredetijét vagy hiteles másolatát csatolni kell a végrehajtási kérelemhez, kivéve, ha a végrehajtható okiratot a végrehajtási bíróság bocsátotta ki. A végrehajtható okiratot kibocsátó hatóság, egyezségek és megállapodások esetén pedig az a hatóság biztosítja a végrehajthatóság megerősítését, amely ezeket jóváhagyta.

3.2 A főbb feltételek

Az ítélet végrehajtása végrehajtható okirat alapján rendelhető el, amennyiben a kiszabott kötelezettséget önként nem teljesítették.

A végrehajtható okiratok a következők:

• bíróság vagy bírósági végrehajtó végrehajtható határozata, amennyiben jogosultságot ismer el, kötelezettséget állapít meg, vagy vagyontárgyakra gyakorol hatást;
• bíróság vagy más nyomozó, ügyészségi vagy ítélkező testület végrehajtható határozata, amennyiben jogosultságot ismer el, vagy vagyontárgyakra gyakorol hatást;
• végrehajtható választottbírósági ítélet (megjegyzés: a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ismételten megállapította, hogy noha a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény alapján hozott választottbírósági határozatok alapul szolgálhatnak egy határozat külön eljárás nélküli bírósági végrehajtásához, azok önmagukban nem alkalmazhatók végrehajtható jogcímként – lásd a 2018. június 12-i 20 Cdo 754/2018. sz. ítéletet, a 2017. augusztus 16-i 20 Cdo 5882/2016. sz. ítéletet és a 2016. november 3-i 20 Cdo 1165/2016. sz. ítéletet);
• különös jogszabály alapján készült, végrehajtást engedélyező közjegyzői okirat;
• közigazgatási szerv által kibocsátott végrehajtható határozat vagy más végrehajtható okirat;
• egyéb olyan végrehajtható határozatok, valamint jóváhagyott egyezségek és okiratok, amelyek végrehajtását jogszabály lehetővé teszi.

Amennyiben a végrehajtható okirat nem határozza meg a kötelezettség teljesítésének határidejét, vélelmezendő, hogy a végrehajtható okirat által megállapított kötelezettségnek három napon belül, kilakoltatás esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell eleget tenni.

Bírósági végrehajtás

A módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 252. szakaszának eltérő rendelkezése hiányában az alperes tekintetében illetékes rendes bíróság rendelkezik joghatósággal az ítélet végrehajtása és kikényszerítése, a végrehajtás elrendelését megelőző bírósági feladatok elvégzése, valamint a vagyonra vonatkozó nyilatkozatok tekintetében.

A végrehajtás csak a hitelező által kérelmezett és az ítélet szerint a hitelező kielégítésére elegendő mértékben rendelhető el (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 263. szakaszának (1) bekezdése).

A bíróság a végrehajtási kérelmet elutasítja, ha már a kérelem alapján egyértelmű, hogy az elérthető bevételek a végrehajtás költségeinek fedezésére sem lennének elegendőek (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 264. szakaszának (2) bekezdése).

Bírósági végrehajtó általi végrehajtás

A bírósági végrehajtó a bíróság által adott felhatalmazás alapján végzi el a végrehajtást a fent (1. pont) felsorolt ítéletek kivételével.

Az a bírósági végrehajtó, akihez végrehajtási kérelem érkezik, kérelmezi a végrehajtási bíróságtól – legkésőbb a kérelem kézbesítését követő tizenöt napon belül – a felhatalmazást és a végrehajtás elrendelését. A bíróság tizenöt napon belül adja meg a felhatalmazást, ha a jogszabályban meghatározott összes feltétel teljesül. Ha a végrehajtás elvégzésének jogszabályban meghatározott feltételei nem teljesülnek, a bíróság felszólítja a bírósági végrehajtót, hogy részben vagy egészben utasítsa el a kérelmet, vagy szüntesse meg a végrehajtási eljárást. A bírósági végrehajtó a felszólításban foglaltaknak köteles eleget tenni.

A hatáskörrel rendelkező végrehajtási bíróság a járásbíróság.

Az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén a természetes személy alperes állandó lakóhelye vagy a külföldi tartózkodásának jellege szerint a Cseh Köztársaságon belüli tartózkodási helye található. Jogi személy alperes esetén az illetékes végrehajtási bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes bejegyzett székhelye található. Ha a természetes személy alperesnek nincs állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye a Cseh Köztársaságban, vagy ha a jogi személy alperesnek nincs bejegyzett székhelye a Cseh Köztársaságban, az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az alperesnek vagyona van.

Az illetékességre vonatkozó kivételeket tartalmaz például a különös bírósági eljárásokról szóló – módosított – 292/2013. sz. törvény 511. szakasza.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Néhány kivétellel mind az ingó, mind az ingatlan vagyon, jogosultság és más vagyontárgy is végrehajtás alá vonható.

A módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 321–322. szakasza szerint nem vonhatók végrehajtás alá különösen a következők:

• olyan tárgyak, amelyek értékesítését különös jogszabályok tiltják, vagy amelyek különös jogszabályok szerint nem képezhetik végrehajtás tárgyát;
• az alperes tulajdonában lévő olyan tárgyak, amelyekre az alperesnek a saját és családja lényeges szükségleteinek kielégítése vagy munkájának elvégzése érdekében szüksége van, valamint azok a tárgyak, amelyek értékesítése erkölcsi szabályokba ütközne (ide tartoznak különösen a hétköznapi ruházat, az alapvető háztartási eszközök, a jegygyűrűk és az egyéb hasonló tárgyak, a gyógyászati felszerelések és más olyan tárgyak, amelyekre az alperesnek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szüksége van, a különös jogszabályban meghatározott, egy személy létfenntartásához szükséges pénzösszeg kétszeresét meg nem haladó készpénz, az elsősorban nem gazdasági célból és kedvtelésből tartott állatok);
• ha az alperes vállalkozó, azok a tulajdonában lévő tárgyak, amelyek üzleti tevékenységéhez szükségesek (e rendelkezés nem alkalmazható, ha a tárgyak zálog alapjául szolgálnak, és a zálog célja, hogy a hitelező követelése kielégítést nyerjen);
• olyan műszaki berendezés, amelyen az alperes különös jogszabályoknak megfelelően befektetési eszközök nyilvántartását vagy az e nyilvántartásokban szereplő adatokkal kapcsolatos dokumentumokat tárolja, illetve olyan műszaki berendezés, amelynek célja különös jogszabályoknak megfelelően a befektetési eszközök tulajdonosairól való adatszolgáltatás;
• olyan tárgyak, amelyeket az alperes helyettesítő eszközökként szerzett (e rendelkezés nem alkalmazható, ha az alperes jogosult e tárgyak felett szabadon rendelkezni, vagy ha a végrehajtás elhunyt személy adósságainak vagy a helyettesítő eszközökként szerzett tárgyak vagyonfelügyeletével kapcsolatos adósságok behajtására irányul).

A hitelező a fent felsorolt tárgyak tekintetében kártérítési keresetet is indíthat, amennyiben azokat olyan alperes szerezte meg, aki – szándékos bűncselekmény útján – jogalap nélküli gazdagodással kárt okozott a bűncselekménnyel, amennyiben a hitelező a bűncselekmény sértettje.

Az alábbiak szintén nem képezhetik végrehajtás tárgyát:

• a biztosító által biztosítási kötvény alapján fizetett kártérítési összeg, amennyiben a kártérítést új épület felépítésére vagy meglévő épület javítására kívánják felhasználni;
• pénzbeli szociális segélyek, megélhetési segélyek, állami szociális támogatás, lakhatási támogatás és egyszeri állami szociális támogatás, valamint nevelőszülői támogatás;
• olyan követelések, amelyeket az adós helyettesítő eszközökként szerzett; e rendelkezés nem alkalmazható, ha az alperes jogosult a követelés felett szabadon rendelkezni, vagy ha a végrehajtás egy örökhagyó adósságainak vagy a helyettesítő eszközökként szerzett tárgyak vagyonfelügyeletével kapcsolatos adósságok behajtására irányul;
• a vállalkozó természetes személyek olyan követeléseinek, amelyek üzleti tevékenységük keretében keletkeznek, csak a kétötöde vonható végrehajtás alá; amennyiben azonban elsőbbséget élvező követelés végrehajtására irányuló kérelemről van szó, e követelések háromötöde vonható végrehajtás alá;
• amennyiben az alperes a szerző, a jogdíjköveteléseknek csak a kétötöde vonható végrehajtás alá; amennyiben azonban elsőbbséget élvező követelés végrehajtására irányuló kérelemről van szó, e követelések háromötöde vonható végrehajtás alá (ugyanez vonatkozik az előadóművészek jogaival és az ipari tulajdon feltalálóinak jogaival kapcsolatos követelésekre is).

Ez a felsorolás tartalmazza a vagyon végrehajtás útján történő megterhelésének alapvető korlátait. A polgári perrendtartás további különös korlátokat állapít meg, például a 267b. szakaszban.

A házastársak vagyonára vonatkozó szabályokat a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 262a. szakaszának (1) és (2) bekezdése, valamint a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 42. szakasza tartalmazza. Az olyan vagyontárgyakra vezetett végrehajtás, amelyek a házastársak vagyonába tartoznak, elrendelhető olyan adósság behajtása érdekében is, amely a házasság alatt vagy azt megelőzően csak az egyik házastársra tekintettel keletkezett. A végrehajtási végzés szempontjából az a vagyontárgy, amely azért nem része a házastársak vagyonának, mert bírósági határozat megszüntette a házastársi vagyonközösséget, vagy korlátozta annak hatályát, vagy mert a házastársi vagyonközösség hatályát szerződéssel korlátozták, vagy házastársi különvagyon rendszert léptettek életbe, vagy a házasság megszűnésének napjával a házastársak vagyonának forrását szerződésben meghatározták, szintén az alperes és házastársa házastársi vagyonának minősül.

Az alperes házastársának béreiből vagy egyéb bevételeiből történő levonás, az alperes házastársa pénzügyi intézménynél fenntartott számlájának lefoglalása, az alperes házastársa pénzköveteléseinek lefoglalása vagy az alperes házastársa más vagyonának lefoglalása útján lefolytatott végrehajtást a házastársi vagyonközösség részét képező adósság behajtása esetén lehet elrendelni.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Bírósági végrehajtás:

Pénzösszeg megfizetésére bérekből való levonás, lefoglalás, ingatlan kezelése, ingóság és ingatlan értékesítése, gyártó üzem lefoglalása és ingatlan bírósági jelzáloggal való megterhelése útján kerülhet sor (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (1) bekezdése).

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget keletkeztető végrehajtás a kötelezettség jellegétől függ. A végrehajtás történhet kilakoltatás, dolgok elvitele, közös dolgok feldarabolása, munka vagy egyéb szolgáltatás elvégzése útján (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (2) bekezdése).

A biztosíték értékesítésével történő végrehajtás a behajtott követelésre tekintettel megvalósulhat a biztosítékul szolgáló ingóságok és ingatlanok, általános eszközök és eszközcsoportok értékesítésével, a biztosítékul szolgáló pénzügyi követelés behajtásával és a biztosítékul szolgáló más tulajdonjogok behajtásával (a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 258. szakaszának (3) bekezdése).

Miután a végrehajtást megkezdett végrehajtásként nyilvántartásba vették, a bírósági végrehajtó felméri, hogy a végrehajtást hogyan kell lefolytatni, és kiadja vagy hatályon kívül helyezi a végrehajtással érintett vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási végzést. A végrehajtási végzés a végrehajtásnak a módosított 120/2001. sz. törvényben – a végrehajtási törvényben – meghatározott módszerek egyike szerinti lefolytatását kimondó végzés. A végrehajtási végzésben a bírósági végrehajtó olyan végrehajtási módszert választ, amely nem nyilvánvalóan alkalmatlan, különös tekintettel az alperes adósságainak összege és az alperes adósságának teljesítésére szolgáló tárgy ára közötti aránytalanságra.

A pénzösszeg megfizetése érdekében lefolytatott végrehajtásra bérekből és egyéb jövedelemből történő levonás, lefoglalás, ingóság és ingatlan értékesítése, gyártó üzem lefoglalása, ingatlan bírósági végrehajtói jelzáloggal való megterhelése, ingatlan kezelése vagy vezetői engedély felfüggesztése útján kerülhet sor.

A pénzösszeg megfizetésétől eltérő kötelezettséget keletkeztető végrehajtási módszer a kötelezettség jellegétől függ. A végrehajtás történhet kilakoltatás, dolgok elvitele, közös dolgok feldarabolása, munka vagy egyéb szolgáltatás elvégzése útján.

A biztosíték értékesítésével történő végrehajtás a behajtott követelésre tekintettel megvalósulhat a biztosítékul szolgáló ingóságok és ingatlanok értékesítésével.

A vagyonnal való rendelkezés tilalmát a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 44a. szakasza és 47. szakaszának (5) bekezdése szabályozza. A bírósági végrehajtó eltérő döntése hiányában a végrehajtás megindításáról szóló értesítés kézbesítését követően az alperes nem rendelkezhet vagyonával, ideértve az ingatlanokat és a házastársak vagyonába tartozó vagyontárgyakat, kivéve az általános üzleti és működési tevékenységet, saját és az általa eltartottak alapvető szükségleteinek kielégítését, valamint a vagyontárgyak fenntartását és kezelését. Bármely jogcselekmény, amellyel az alperes e kötelezettséget megszegi, érvénytelen. A jogcselekmény érvényesnek minősül azonban, ha érvényességét a bírósági végrehajtó, a hitelező vagy a bejegyzett hitelező nem vitatják a kikényszerített követelés kielégítésének biztosítása érdekében. Az érvényesség vitatásának jogkövetkezményei abban a pillanatban állnak be, amikor a jogcselekmény hatályosul, ha a végrehajtási végzést vagy a bírósági végrehajtó, a hitelező vagy a bejegyzett hitelező más akaratnyilatkozatát az azon jogcselekménnyel érintett minden félnek kézbesítik, amellyel szemben a bírósági végrehajtó, a felperes vagy a bejegyzett hitelező az érvényességet vitató kifogást emelt.

Az alperes nem ruházhatja át a végrehajtási végzéssel érintett vagyontárgyat más személyre, illetve nem terhelheti meg azt vagy rendelkezhet azzal semmilyen más módon sem. Bármely jogcselekmény, amellyel az alperes e kötelezettséget megszegi, érvénytelen.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ezen intézkedések a végrehajtás befejezéséig, a követelésnek, a követelés járulékos elemeinek és a végrehajtás költségeinek behajtásáig stb. maradnak hatályban. A vagyonnal való rendelkezés tilalmát határozattal szüntetik meg, ha az alperes a bírósági végrehajtónál letétbe helyezi a behajtandó követelésnek, a végrehajtás költségeinek és a hitelező költségeinek megfelelő összeget.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Opravné prostředky při soudním výkonu rozhodnutí:

Az ítélet bírósági végrehajtása során a polgári perrendtartás fellebbezésre vonatkozó általános szabályai szerint van lehetőség fellebbezni. Az alperesnek a fellebbezést az ítélet írásbeli példányának kézbesítésétől számított 15 napon belül annál a bíróságnál kell benyújtania, amelynek határozatát meg kívánja támadni. Amennyiben az erre jogosulttól a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül érkezik be a fellebbezés, az ítélet nem emelkedik jogerőre, amíg a fellebbviteli bíróság jogerős határozatot nem hoz a fellebbezés tárgyában (lásd még a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 254. szakaszát).

Az ítélet végrehajtása során jogszabályi okokból nem lehetséges az eljárás felfüggesztése és a határidők meghosszabbítása. Emellett nem lehet a végrehajtás újraindítása érdekében sem keresetet indítani; lehetséges azonban megsemmisítés iránti keresetet benyújtani abban az esetben, ha a kereset a fellebbviteli bíróság olyan jogerős határozata ellen irányul, amelyben a fellebbezést elutasították vagy a fellebbezési eljárást megszüntették, vagy a fellebbviteli bíróság olyan jogerős határozata ellen irányul, amelyben az első fokon eljáró bíróság fellebbezés vagy fellebbezési felülvizsgálat elutasítására irányuló határozatát hagyták jóvá vagy változtatták meg késedelem miatt (lásd még a módosított polgári perrendtartás 229. szakaszának (4) bekezdését és 254. szakaszának (2) bekezdését).

A vagyontárgyra vonatkozó, végrehajtást tiltó jogot a polgári perrendtartás 267. szakaszának (1) bekezdése szerint a vagyontárgy végrehajtásból való kizárása iránti kérelem útján lehet a hitelezővel szemben gyakorolni.

Annak ellenére, hogy a behajtandó követelést nem lehet kielégíteni belőle, az olyan vagyontárgyra vonatkozó jogot, amely a házastársak vagyonába tartozik, vagy a végrehajtási végzés szempontjából az alperes és házastársa házastársi vagyonának minősül, értelemszerűen szintén ilyen kérelem útján lehet gyakorolni (a polgári perrendtartás 267. szakaszának (2) bekezdése).

A bevételek felosztásában részt vevő vagy egyébként az ítélet végrehajtása során kielégítésre kerülő követelések hitelességének, összegének, osztályának vagy sorrendjének vitatására a hitelezővel szemben szintén kérelem benyújtása útján kerülhet sor, a vagyontárgyak szemben jogszabályban meghatározott módszerek szerint (a polgári perrendtartás 267a. szakasza).

A részvevők egyes bírósági határozatokkal szemben kifogást nyújthatnak be. Ilyen lehet például az alperes által a vagyonleltárral kapcsolatban emelt kifogás, a gyártó üzem kezelésével kapcsolatos jelentéssel vagy az odaítéléssel szembeni kifogás.

Végül, de nem utolsó sorban az alperes a végrehajtási eljárás során kérelmet nyújthat be az ítélet végrehajtásának (a bírósági végrehajtó általi végrehajtás) elhalasztása vagy felfüggesztése iránt. Az ítélet végrehajtásának (a bírósági végrehajtó általi végrehajtás) elhalasztására és felfüggesztésére vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartás és a végrehajtási törvény tartalmazza (különösen a módosított 99/1963. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 266., 268. és 269. szakasza, valamint a módosított 120/2001. sz. törvény – a végrehajtási törvény – 54., 55. és 55a. szakasza).

Fellebbezés a bírósági végrehajtó által végrehajtásra irányuló eljárásban:

A végrehajtási törvényben meghatározott esetekben lehetséges a bírósági végrehajtó határozatai ellen fellebbezni (lásd az 55c. szakaszt).

A polgári perrendtartás 267. szakasza szerint az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelem tárgyában a bírósági végrehajtó által hozott határozattal szemben a végrehajtási bíróságnál benyújtott kérelemben kérhető az eszköz kizárása a bírósági végrehajtó olyan határozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül, amelyben a bírósági végrehajtó az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemnek még részben sem adott helyt. Az eszköz nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelem benyújtása és az erre nyitva álló határidő letelte között, valamint a kérelem alapján megindult eljárás ideje alatt nem értékesíthető a nyilvántartásba vett ingóság.

A résztvevő az eljárási költségek megfizetéséről szóló végzéssel szemben a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet.

A végrehajtás elhalasztása és felfüggesztése iránti kérelem tekintetében lásd a fenti „Opravné prostředky při soudním výkonu rozhodnutí” pontot.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtási végzést követően (a végrehajtási törvény 44. és azt követő szakaszai) a vagyontárggyal való rendelkezés tilalma nem vonatkozik az alperes általános üzleti és működési tevékenységére, saját és az általa eltartottak alapvető szükségleteinek kielégítésére, valamint a vagyontárgyak fenntartására és kezelésére. Az alperes emellett a bírósági végrehajtótól kérheti vagyona egyes részeinek a rendelkezési tilalom alóli mentesítését; a kérelemben az alperesnek bizonyítania kell, hogy fennmaradó vagyona egyértelműen és kétségtelenül elegendő a követelés kielégítéséhez, ideértve a hitelező költségeit és az eljárás költségeit is.

Az alperesnek emellett – a bírósági végrehajtó fizetési határidőt és a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeit is tartalmazó felhívását követően – lehetősége van a behajtandó követelés és a letét csökkentett költségű megfizetésére. A vagyonnal való rendelkezés tilalma (a végrehajtási törvény 44a. szakaszának (1) bekezdése és 46. szakaszának (6) bekezdése) a követelés behajtásával és a letét megfizetésével megszűnik. Ellenkező esetben a bírósági végrehajtó lefolytatja a végrehajtást.

Az alperes a Cseh Köztársaság igazságügyi minisztériumának a járásbíróságok és a regionális bíróságok eljárási szabályzatáról szóló, 1991. december 23-i – módosított – 37/1992. sz. rendelete 65. szakaszának megfelelően védelmet élvez különösen abból a lakásból, vagy más ingatlanból való kilakoltatással szemben, amelyben él. Ha a végrehajtó az ingatlanból, épületből, lakásból vagy szobából való kilakoltatás lefolytatása közben tudja meg, hogy a kilakoltatandó személy betegség miatt ágyhoz van kötve, vagy szülés utáni időszakban vagy a terhesség előrehaladott fázisában lévő nő, és a kilakoltatás e személy egészségét súlyosan veszélyeztetné, a végrehajtás nem folytatható le; amennyiben nem nyújtanak be orvosi igazolást, vagy a bírósági végrehajtó kételkedik az igazolás helytállóságában, kikérheti orvosszakértő véleményét.

Az adós egyes dolgai a polgári perrendtartás szerint kivételt képeznek, lásd még a „Jaký druh majetku může být předmětem výkonu soudních rozhodnutí?” kérdést.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.