Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

• Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró (sürgősségi eljárások, időközi kifizetések, kilakoltatások, büntetés terhe mellett bizonyos cselekmények tilalma, bizonyítékok megőrzése) bármikor sürgősséggel rendelheti el az ilyen intézkedéseket.

Az ideiglenes intézkedések listája nem korlátozott; valamennyi sürgős ideiglenes intézkedés a bíróság előtt kérhető, amennyiben nincs kényszerítő kifogás, vagy ha azt jogvita fennállása indokolja (időközi kifizetés, lakásfoglalók kilakoltatása, szakértői vélemény vagy kártérítésről szóló értesítés stb.). Ezenfelül a bíróság sürgősséggel elrendelhet az azonnali károsodás megelőzéséhez (beleértve a helyszíni védőintézkedéseket) vagy a nyilvánvalóan jogellenes zavarás megszüntetéséhez szükséges bármely ideiglenes intézkedést.

• Külön szabályozás vonatkozik a biztosítási intézkedésekre (megelőzés céljából történő lefoglalás és bírósági zálogjog), amelyek rendszerint a bíróság engedélyével lehetővé teszik, hogy a hitelező megtagadja az adós számára a vagyoni eszközeinek egészéhez vagy egy részéhez történő hozzáférést, és e vagyoni eszközökre különös biztosítéki jogot alapítson az ítélet által még el nem ismert olyan követelések kiegyenlítésének biztosítása érdekében, amelyek behajtása veszélyeztetettnek tűnik.

Ezek a biztosítási intézkedések a következő két forma egyikét ölthetik:

• előzetes lefoglalás, amely lehetővé teszi tárgyi eszközök (bútor, jármű stb.), immateriális eszközök (pénzösszeg, gazdasági társaságban fennálló jogok, részvények és üzletrészek stb.) vagy egyéb követelések (bankszámlák, bérleti díjak stb.) biztosíték céljából történő lefoglalását;
• által ingatlanon, üzleti vagy cégértéken, üzletrészeken vagy értékpapírokon alapított zálogjog (jelzálogjog ideiglenes bejegyzése, részvények vagy értékpapírok zálogjoggal való megterhelése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

• Ideiglenes intézkedések: a kérelmet (bírósági végrehajtó [huissier de justice] által kézbesített) idézésben kell a bíróság elé terjeszteni. Ez sürgős kontradiktórius eljárást igényel. Bizonyos feltételek mellett az ideiglenes intézkedések elrendelhetők kérelemre, előzetes kontradiktórius vita nélkül.

• Biztosítási intézkedések: főszabály szerint a bíróság előzetes engedélyére van szükség. A hitelező ugyanakkor mentesül ezen engedély beszerzésének kötelezettsége alól, ha végrehajtható jogcímre vagy még nem végrehajtható bírósági határozatra tud hivatkozni. Ugyanez vonatkozik valamely elfogadott váltó, kötelezvény, csekk kifizetésének vagy (írott szerződés esetén) ingatlan bérleti díja megfizetésének elmulasztása esetére.

Ideiglenes intézkedések esetén a bíróság hatáskörének megállapítása a kérelem természete alapján történik. A rendes hatáskört a rendes bíróság (Tribunal judiciaire) elnöke gyakorolja. A helyi bíróság (Tribunal de proximité), valamint a kereskedelmi bíróság (Tribunal de commerce), a munkaügyi bíróság (Conseil des prud’hommes) és a földhaszonbérleti bíróság (Tribunal paritaire des baux ruraux) elnöke is határozhat a hatáskörükbe tartozó ideiglenes intézkedésekről.

Biztosítási intézkedések esetén a végrehajtás helye szerinti bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke rendelkezik hatáskörrel, ha a kérelem, bármely jogi eljárás megindítása előtt, a kereskedelmi bíróság joghatósága alá tartozó tartozás biztosítására irányul.

A hatáskörrel rendelkező bíróság az adós tartózkodási helye szerint bíróság, ha lakóhelye Franciaországban található. Egyéb esetben a végrehajtás helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet kötelező az ideiglenes intézkedésről határozó bíró és a végrehajtásért felelős bíró előtt, kivéve bizonyos kérelmek esetében, különösen, ha azok 10 000 eurónál kisebb összegre vonatkoznak. A zár alá vételt bírósági végrehajtó végzi. Erre bíróság által alapított zálogjog bejegyzése esetén nincs szükség. A zálogjog bejegyzésének jogi összetettségére tekintettel ugyanakkor a hitelezőket mindig jogi szakember segíti.

A biztosítási intézkedések költségét végső soron az adós viseli akkor is, ha azokat a hitelezőnek esetlegesen meg kell előlegeznie. A végrehajtási költségekre díjtáblázat vonatkozik, amely rögzíti az egyes végrehajtási cselekményekért és biztosítási intézkedésekért a bírósági végrehajtónak fizetendő díjat.

Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazásának mértéke a kérdéses ügytől függően halmozható vagy vagylagos, fix vagy arányos összegben kifejezett átalánydíjból áll, valamint, adott esetben, egy igazgatási díjból.

Ami a biztosítási intézkedéseket illeti, a behajtott összegek alapján kiszámított arányos behajtási díj kizárólag akkor esedékes, ha a bírósági végrehajtót utasítják az esedékes összegek behajtására. Ezenkívül az említett rendelet mellékletében szereplő díjjegyzék kizárja a további, szabadon kialkudott díjazás lehetőségét, kivéve a társaságban fennálló jogok, valamint a részvények és üzletrészek zár alá vételét.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság csak engedélyezi a biztosítási intézkedést, azonban azt nem foganatosítja. Az intézkedést az engedély jogosultjának kérésére a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Amennyiben a bíróság előzetes engedélyére van szükség, a követelésnek „alapelven kell alapulnia”.

Biztosítási intézkedések alkalmazásának a sürgősség kifejezetten nem feltétele.

A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy fennállnak „olyan körülmények, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik” az adósság behajtását (például a vagyonát elrejtő adós rosszhiszeműsége, számos hitelező létezése stb.).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adósnak a jog által „zár alá vételi tilalom alatt állónak” (például a mindennapi létfenntartáshoz vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak) nem nyilvánított összes vagyontárgya zár alá vétel tárgyát képezheti. Ugyanez vonatkozik az adósságokra; a munkabér ugyanakkor nem képezheti biztosítási intézkedés tárgyát (akkor sem, ha bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat alapján a munkabér lefoglalására vonatkozó eljárással összhangban zár alá vehető).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés keretében zár alá vett vagyontárgyakkal nem lehet rendelkezni. Az adós továbbra is birtokolja a vagyoni eszközöket, és továbbra is felelős azokért, de nem rendelkezhet azokkal. Amennyiben az adós jogellenesen használja a zár alá vett vagyont, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követ el.

A zár alá vett pénzösszegeket letéti számlán helyezik el.

A bíróság által alapított zálogjoggal terhelt vagyont az adós értékesítheti, azonban a hitelező jogosult erről tájékoztatást kapni, és a szóban forgó vagyoni eszközök eladási árából kifizetésre jogosult.

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyoni eszközök az adós felügyelete alatt állnak, aki azok „felelős őrzője”. Ilyen lefoglalás harmadik felekkel szemben nem érvényesíthető. Ezzel ellentétben a bíróság által elrendelt (kereskedelmi vagy vagyont terhelő) zálogjog – amelynek fennállását közzé kell tenni – bármely féllel szemben érvényesíthető.

Az ügyfeleinek egyike vonatkozásában biztosítási célból alkalmazni kívánt zár alá vétel iránti kérelmet kézhez vevő bankár (és bármely harmadik fél adós) köteles a bírósági végrehajtóval közölni az adóssal szemben fennálló összes kötelezettségét (azaz az adós nevére nyitott összes számlát és az adós számláján nyilvántartott valamennyi összeget). Amennyiben a bankár a tájékoztatást jogszerű indok nélkül megtagadja, a tartozás adós helyett történő megfizetésére kötelezhető.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedést a végzésnek az engedélyező bíróság általi kibocsátásától számított három hónapon belül meg kell tenni. Egyéb esetben az engedély érvényét veszti.

Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezte a követelésének elismerését célzó eljárást, azt az intézkedés megtételének hónapjában kell megindítania. Egyéb esetben az intézkedés érvényét veszti.

A biztosítási intézkedést legkésőbb nyolc napon belül közölni kell az adóssal. Az adós jogosult a végrehajtó bírósághoz fellebbezést benyújtani, hogy az intézkedést vagy az engedélyt megtámadja. Emellett a bíróság a tárgyalás napjának előzetes kitűzésére is jogosult; erre az időpontra a feleket az intézkedés megvitatása céljából beidézi. Főszabály szerint az adós általi megtámadás elfogadható, amennyiben a zár alá vételt nem foganatosították azt követően, hogy a hitelező a követeléséről bírósági határozatot szerzett be.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az adós a végzést az intézkedéssel egy időben megtámadhatja.

A végrehajtás helye szerinti bíróság, amely hatáskörrel rendelkezik a biztosítási intézkedésekre vonatkozó engedély megadására, a végzésre vonatkozó megtámadásokat is tárgyalhatja. Határozataival szemben a fellebbviteli bíróságra fellebbezés nyújtható be.

Amennyiben az adós az intézkedés engedélyezéséről magával az intézkedéssel egy időben értesül, a végzés megtámadására az intézkedés megtámadására vonatkozó szabályokkal egyező szabályok vonatkoznak, azaz arra csak addig van lehetőség, amíg az intézkedést nem foganatosították.

A fellebbezés nem szünteti meg a biztosítási intézkedés hatályát, amelyet mindaddig végrehajtanak, amíg a bíróság el nem rendeli annak feloldását vagy érvénytelenségét

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzések fellebbezéssel megtámadhatók, ha az intézkedések kontradiktórius eljárás, vagy – nem kontradiktórius eljárás eredményeként – ideiglenes visszavonás révén születtek.

Kapcsolódó linkek

A Legifrance weboldal

Az igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

A francia országos végrehajtói kamara (Chambre Nationale des Huissiers de Justice) honlapja