Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

---

50. cikk (1) bekezdés a) pont – A számlazárolási végzés kibocsátására illetékes bíróságok

A végrehajtási bíró az elsőfokú bíróságon (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395/2. cikke).

50. cikk (1) bekezdés b) pont – A számlainformációk beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság

A Bírósági Végrehajtók Nemzeti Kamarája (a bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikke (1) bekezdése első albekezdésének 25.°pontja).

50. cikk (1) bekezdés c) pont – A számlainformációk beszerzésének módszerei

A bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikkének (2) bekezdése, amely több végrehajtási intézkedés elfogadását követően 2019. január 1-jén lépett hatályba, a rendelet 14. cikk (5) bekezdés a) és b) pontjában említett lehetőségek kombinációját írja elő.

Ennek megfelelően, a nemzeti kamara a bírósági kérelmet követő kezdeti szakaszban megkeresheti a Belga Nemzeti Bank kapcsolattartó pontját a szükséges adatok iránti kéréssel.

Az e kérelem nyomán beszerzett adatok alapján a nemzeti kamara szükség esetén tájékoztatást kérhet egy vagy több banktól.

50. cikk (1) bekezdés d) pont – A bíróságok, amelyeknél a számlazárolási végzés iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést elő kell terjeszteni

A fellebbviteli bíróság (a bíróságokról szóló törvénykönyv 602. cikk (1) bekezdésének 6.°pontja).

50. cikk (1) bekezdés e) pont – A számlazárolási végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóságok

A bírósági végrehajtó (a különböző polgárjogi rendelkezésekről és az alternatív vitarendezési eljárások elősegítését szolgáló rendelkezésekről szóló 2018. június 18-i törvény 196. cikke).

50. cikk (1) bekezdés f) pont – A számlazárolási végzés végrehajtására illetékes hatóság

A bírósági végrehajtó (a bíróságokról szóló törvénykönyv 519. cikk (1) bekezdésének 1.° pontja).

50. cikk (1) bekezdés g) pont – A közös és kedvezményezett (letéti) számlák zárolhatóságának mértéke

A biztosítási intézkedést Belgiumban a bíróságokról szóló törvénykönyv ötödik része II. címének IV. fejezete szabályozza (http://www.ejustice.just.fgov.be/eli/loi/1967/10/10/1967101056/justel). Lehetőség van a közös számlákra vonatkozó biztosítási intézkedés elrendelésére. Amennyiben a bank ismeri a különböző tulajdonosoknak a közös számlára vonatkozó belső tulajdoni részesedését, a biztosítási intézkedés kizárólag az adóshoz tartozó összeget fogja érinteni; ellenkező esetben a követelt egyenleg egésze kerül a harmadik fél adós nyilatkozatába. Ebben az esetben minden olyan társjogosult, aki ellen nem indult eljárás, kérvényezheti a zárolás részleges feloldását, feltéve, hogy bizonyítani tudja az őt megillető hányadot.

– Ez a kérelem az elsőfokú bíróság végrehajtási bírójának nyújtható be (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395. cikke).

– A bizalmi vagyonkezelői számlák tekintetében a következő különbséget kell tenni:

• Az adós a számlatulajdonos
  • A jelzálogtörvény 8/1. cikke ellenére, amely kifejezetten elismeri azt a tényt, hogy egyes jogilag kötelező érvényű vagyonkezelői számlák (azaz az ügyvédi, bírósági végrehajtói, közjegyzői és ingatlanügynöki számlák) elkülönülnek a számlatulajdonos vagyonától, és ez a különválás harmadik személyekkel szemben érvényesíthető, a jogalkotó nem biztosított lehetőséget arra, hogy az említett számlákon tartott pénzeszközök mentességet élvezzenek a zárolás alól a számlatulajdonos magánhitelezői által. Így tehát főszabály szerint lehetséges a banknál lévő ezen pénzösszegekre irányuló biztosítási intézkedés. A banknak a biztosítási intézkedés végrehajtásakor fel kell tüntetnie a nála vezetett számla különleges jellegét (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1452. cikke), de kifogással lehet élni a végrehajtási bíróság előtt. A végrehajtás alá vont adós tehát kérheti a biztosítási intézkedés feloldását.

• Az adós a bizalmi vagyonkezelői számlák kedvezményezettje
  • A bizalmi vagyonkezelői számla kedvezményezettjének követelése van a számlatulajdonossal szemben a nevében kezelt pénzeszközök erejéig. Erre a követelésre vonatkozóan a kedvezményezett hitelezői eljárást indíthatnak. Ennek oka, hogy bármely hitelező biztosítási intézkedést kérhet egy harmadik félnek a hitelező adósa felé fennálló tartozására (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1445. cikke). A biztosítási intézkedést a számlatulajdonossal (a vagyonkezelővel) szemben kell elrendelni, nem a bankkal szemben. Ebben a viszonylatban ugyanis a bank valójában csak a számlatulajdonos felé tartozik, nem pedig a számla kedvezményezettjének.

50. cikk (1) bekezdés h) pont – A lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó szabályok

Belgiumban bizonyos összegek végrehajtás alóli mentességét a bíróságokról szóló törvénykönyv 1409., 1409a. és 1410. cikke szabályozza (http://www.ejustice.just.fgov.be/eli/loi/1967/10/10/1967101056/justel). Ezek a rendelkezések meghatározzák bizonyos bevételek lefoglalásának korlátozásokat és tilalmát, melyek az alábbiak: a munkabérek, a jövedelempótló juttatások, a szociális ellátások és a tartásdíjak. Egy bizonyos küszöbérték alatt a munkabér és a jövedelempótló juttatások nem tilthatók le.

Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a végrehajtási szerveknek és adott esetben az érintett harmadik feleknek egy számlán lévő összegek letilthatóságának megítéléséhez, a bíróságokról szóló törvénykönyv 1411a. cikkének (3) bekezdése büntetőjogilag érvényesíthető kötelezettséget ír elő a munkáltatók és a kifizetést eszközlő intézmények felé, hogy egy adott – a védett jövedelem típusától függő – kódot használjanak a számlára történő kifizetéseiknél.

Ez a kódolási kötelezettség nem érinti az adós azon jogát, hogy jogi úton bizonyítsa, hogy a számláján jóváírt összegek nem letilthatók (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1411a. cikke (2) bekezdésének első albekezdése). Ezenkívül a bíróságokról szóló törvénykönyv 1411a. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az adós munkáltatója által az adós jelenlegi számlájára folyósított összegek letiltásának részleges tilalma megdönthető vélelemként kezelendő. Ez a vélelem csak az adós és a hitelezői közötti kapcsolatokra vonatkozik.

50. cikk (1) bekezdés i) pont – A díjak, ha a bankok jogosultak ezeket felszámolni az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért, és melyik felet terheli e díjak megfizetésének kötelezettsége

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1454. cikke értelmében a harmadik fél adós nyilatkozatának költségei az kötelezettet terhelik. A bank részéről a biztosítási intézkedés végrehajtásával vagy (részleges) megszüntetésével kapcsolatban felmerült egyéb költségek visszatérítésére jelenleg nincs lehetőség.

A 2019. január 1-jén hatályba lépett, bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikk (2) bekezdése értelmében a Királynak kell meghatároznia az elszámolásokkal kapcsolatos információk megszerzésére irányuló kérelem feldolgozásának költségeit, valamint a beszedés feltételeit és módszereit. Az említett díj egy részét, adott esetben, az a bank viseli, amely a Belgiumban kijelölt hatóság kérésére az információt rendelkezésre bocsátotta (ld. az 50. cikk (I) bekezdésének b) pontja), amennyiben a bankokkal vagy képviselőikkel írásban kártérítési megállapodást kötöttek, a bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikke (2) bekezdésének 6. albekezdésében hivatkozott számlákkal kapcsolatos információk kezelésének díját és beszedésének feltételeit megállapító 2019. április 22-i (EU) 655/2014 rendelet 43. cikkének (3) bekezdését nem érintve (ld. a királyi rendelet (Arrêté Royal/Koninklijk besluit) 3. cikkének (2) bekezdését) (http://www.ejustice.just.fgov.be/eli/arrete/2019/04/22/2019030412/justel). Kompenzációs rendszerről jelenlegi formájában nem létezik ilyen megállapodás a bankokkal.

Ezek a Király által meghatározott költségek a bíróságokról szóló törvénykönyv (valószínűleg 2020 folyamán hatályba lépő) új 1447/1 és 1447/2 cikkei szerinti „belga” információkérésekre , valamint a rendelet 14. cikke szerinti információkérésekre vonatkoznak.

50. cikk (1) bekezdés j) pont – A számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett hatóság vagy egyéb szerv által felszámított díjak táblázata vagy az alkalmazandó díjakat megállapító egyéb szabályok

Ami az igazságügyi tisztviselő általi végrehajtást illeti, a díjszabásra a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági végrehajtók által végrehajtott intézkedések és egyes juttatások tarifájának rögzítéséről szóló, 1976. november 30-i királyi rendelet irányadó.

Az információnyújtásra vonatkozóan, a 2019. január 1-jén hatályba lépett, bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikk (2) bekezdése értelmében a királynak kell meghatároznia az elszámolásokkal kapcsolatos információk megszerzésére irányuló kérelem feldolgozásának költségeit, valamint a beszedés feltételeit és módszereit. A bíróságokról szóló törvénykönyv 555/1. cikke (2) bekezdésének hatodik albekezdésében említett, az elszámolásokra vonatkozó információkérés feldolgozási költségeinek, valamint a beszedés feltételeinek és módszereinek megállapításáról szóló, 2019. április 22-i királyi rendelet. (http://www.ejustice.just.fgov.be/eli/arrete/2019/04/22/2019030412/justel) 2019. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal hatályba lépett.

50. cikk (1) bekezdés k) pont – Az egyenértékű tagállami végzések rangsora, amennyiben fennáll

A belga jog szerint a biztosítási intézkedés nem biztosít preferenciális státuszt a tartozásra nézve. A jelzálogjogtörvény 17. és 19. cikkének (1) bekezdésének megfelelően kizárólag a közvetlenül a biztosítási intézkedéssel kapcsolatban felmerülő bírósági illetékek sorolandók előre.

50. cikk (1) bekezdés l) pont – A jogorvoslatra illetékes bíróság vagy végrehajtó hatóság

A számlazárolási végzés ellen: a végrehajtási bíró az elsőfokú bíróságon (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395/2. cikkének (2) bekezdése).

A számlazárolás végrehajtása ellen: a végrehajtási bíró az elsőfokú bíróságon (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395/2. cikkének (2) bekezdése).

50. cikk (1) bekezdés m) pont – A bíróságok, amelyeknél a fellebbezést elő kell terjeszteni, valamint a fellebbezés előterjesztésének esetlegesen előírt határideje

Fellebbviteli bíróság (a bíróságokról szóló törvénykönyv 602. cikk első bekezdésének 7.°pontja).

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1051. cikke értelmében a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidő főszabály szerint az ítélet kézbesítésének napjától számított egy hónap.

50. cikk (1) bekezdés n) pont – Az eljárási illetékek

A polgári eljárások költségeit a bíróságokról szóló törvény 1017-1022. cikke szabályozza.

A jogi költségek esetenként eltérők és minden esetben az ügy sajátos körülményeire tekintettel kell vizsgálni.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1017. cikke szerint a jogerős ítélet – különös szabály eltérő rendelkezésének hiányában, és a felek között létrejött, adott esetben az ítélet által jóváhagyott megállapodás sérelme nélkül – azt a felet kötelezi a költségek viselésére, akinek a kereseti kérelmeit elutasították. A szükségtelen költségek azonban, ideértve az 1022. cikkben említett perköltségtérítést is, akár hivatalból is azt a felet terhelik, akinek a hibájából azok felmerültek.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1018. cikke meghatározza az alábbi költségeket:

• 1° a különböző díjak, eljárási és bejegyzési illeték, valamint a bélyegilleték amelyet a bélyegilletékről szóló törvény hatályon kívül helyezése előtt fizettek meg; a bírósági illetékek magukban foglalják az egységes illetékeket, a szerkesztési díjat, és a másolati díjat (a nyilvántartásba vételről, a jelzálogról és a nyilvántartási jogokról szóló törvény 268. cikke).
  • Főszabály szerint a követelés értékétől függően (a kódex 269/1. cikke) a 100 és 500 euró közötti (végrehajtási bíróság) vagy a 210 és 800 euró közötti (fellebbviteli bíróság) rögzítési jogra kivetik. Ez a díj akkor fizetendő, ha az ügyet bíróság elé utalják.
  • Főszabály szerint 35 EUR összegű szerkesztői díjat vetnek ki a bírósági és törvényszéki hivatalnokok irataiért, vagy a bíróság közreműködése nélkül benyújtott iratokért (a kódex 270/1. cikke).
  • A bírósági nyilvántartás által kiadott másolatokért vagy kivonatokért oldalanként 0,85 eurótól 3 euróig terjedő másolati díj fizetendő (a törvénykönyv 271. és 272. cikke).

Regisztrációs díjat (a tőkeösszeg 3 %-a) számítanak fel a 12 500 eurót meghaladó tőkeösszegre vonatkozó határozatokkal kapcsolatban (a perköltség kivételével).

• 2° a bírósági ténykedéshez kapcsolódó költségek, munkadíjak és fizetések;
• 3° az ítélet másolatának költsége; oldalanként 0,85 és 3euró között.
• 4° a vizsgálati intézkedések költségei, többek között a tanúk illetménye és a szakértők díjazása;
• 5° a bírók, a bírósági titkárok és a felek utazási és ellátási költségei, amennyiben utazásukat a bíró rendeli el, valamint a ténykedési költségek, amennyiben ezekre kizárólag a per miatt került sor;
• 6° az 1022. cikk szerinti perköltségtérítés; főszabály szerint ezt a pervesztes fél fizeti és a pernyertes fél ügyvédi költségeinek megtérítését foglalja magába. A perköltségtérítés összegét a jogvita összegének megfelelően határozzák meg. A 2007 október 26-i királyi rendelet meghatároz egy alapösszeget, egy minimális összeget és egy maximális összeget. A bíróság a maximális és a minimális összeg túllépése nélkül csökkentheti vagy növelheti az alapösszeget. Ezeket az összegeket a fogyasztói árindexhez kötik.
• 7° a díjak, jövedelmek és kijelölt közvetítő részére megfizetett díj az 1734. cikke szerint/cikkével összhangban.
• 8° a második szintű jogi segítséggel kapcsolatos költségvetési alap létrehozásáról szóló 2017. március 19-i törvény 4. cikk (2) bekezdésében említett hozzájárulás.

50. cikk (1) bekezdés o) pont – Az iratok fordítása céljából elfogadott nyelvek

Nincs további nyelv.