Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

---

50. cikk (1) bekezdés a) pont – A számlazárolási végzés kibocsátására illetékes bíróságok

A prágai 1. számú járásbíróság (a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint).

50. cikk (1) bekezdés b) pont – A számlainformációk beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság

A prágai 1. számú járásbíróság rendelkezik hatáskörrel a számlainformáció beszerzésére (a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint).

50. cikk (1) bekezdés c) pont – A számlainformációk beszerzésének módszerei

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény (občanský soudní řád) 128. szakasza szerint felhívás alapján mindenki köteles ingyenesen tájékoztatni a bíróságot minden olyan tényről, amely a bíróság eljárása és döntéshozatala szempontjából jelentőséggel bír.

50. cikk (1) bekezdés d) pont – A bíróságok, amelyeknél a számlazárolási végzés iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést elő kell terjeszteni

A fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell előterjeszteni, amelynek a határozatát megtámadták (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 204. szakaszának (1) bekezdése). Ezek az ügyek a regionális bíróságok (krajské soudy) hatáskörébe tartoznak. Az a regionális bíróság illetékes, amelynek területén az elsőfokú határozatot meghozó járásbíróság található. A prágai 1. számú járásbíróság illetékességi területén első fokon a prágai városi bíróság (Městský soud v Praze) jár el, a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint.

50. cikk (1) bekezdés e) pont – A számlazárolási végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóságok

A prágai 1. számú járásbíróság (a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint).

50. cikk (1) bekezdés f) pont – A számlazárolási végzés végrehajtására illetékes hatóság

A prágai 1. számú járásbíróság (a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint).

50. cikk (1) bekezdés g) pont – A közös és kedvezményezett (letéti) számlák zárolhatóságának mértéke

A közös számlán található pénzeszközök kizárólag az adós részesedése erejéig zárolhatók (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 311a. szakasza). Több személy számára létrehozott számla esetében főszabály szerint minden érintett személy egyenlő részesedéssel rendelkezik a pénzeszközökből (a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. módosított törvény [občanský zákoník] 2663. szakasza).

50. cikk (1) bekezdés h) pont – A lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó szabályok

Az erre vonatkozó rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 304a., 304b., 310. és 317–319. szakasza tartalmazza. A pénzeszközök mentesülnek a lefoglalás alól például abban az esetben, ha azokat munkabér, a szabadság idejére fizetett munkabér és a munkavégzésért járó díjazás helyett járó egyéb juttatások kifizetésére szánják. Ez a létminimum kétszeresének megfelelő összegig terjedő pénzeszközökre, a szociális segélyekre és a rászorulók ellátásaira is vonatkozik.

A munkabér, a szabadság idejére fizetett munkabér és a munkavégzésért járó díjazás helyett járó egyéb juttatások kifizetésére szánt pénzeszközök esetében a kötelezettnek (azaz az adósnak) írásbeli nyilatkozatot kell benyújtania a számlavezető pénzügyi intézményhez, amelyben közölnie kell a kifizetés célját, az így kifizetendő teljes összeget és mindenekelőtt az összes munkavállaló nevét, valamint a részükre kifizetendő juttatás pontos összegét. A kötelezett nyilatkozaton szereplő aláírását hitelesíteni kell. Mivel ez a kötelezett által elvégzett eljárási cselekmény, a nyilatkozatot a kötelezett (jogi személy) irodájában alá kell írnia egy olyan személynek, aki a polgári perrendtartás 21. szakasza értelmében a jogi személy nevében eljárhat a bíróság előtt. A pénzügyi intézmény nem köteles és nem jogosult megvizsgálni a nyilatkozatot, és azt sem vizsgálja, hogy a kifizetett juttatásokat ténylegesen az adott célra használták-e fel; a pénzügyi intézmény a kötelezett személy munkavállalóinak követeléseit a számlán lévő pénzeszközök egyenlege szerint fizeti ki (beleértve a számlára utólag érkező pénzeszközöket is, ha az eredeti összeg nem elegendő a kifizetéshez). Ez a létminimum kétszeresének megfelelő összegig terjedő pénzeszközökre is vonatkozik. Ebben az esetben a pénzügyi intézmény a kötelezett kérelme alapján bírósági beavatkozástól függetlenül és annak hiányában is köteles teljesíteni a kifizetést (ha a kötelezett a kérelmet a bírósághoz küldi el, a bíróság arról nem hoz határozatot. Mindössze elküldi a kérelmet a pénzügyi intézménynek, hogy az annak alapján teljesíthesse a szóban forgó kötelezettséget). Ilyen esetekben nem kell vizsgálni a kifizetett pénzeszközök célját. A pénzügyi intézmény egyszerűen értesíti a bíróságot arról, hogy a szóban forgó összeget kifizette a kötelezettnek. Ezt követően intézkedni kell annak érdekében, hogy erről tájékoztassák a kedvezményezettet, akinek ennek hiányában megalapozott kétségei támadhattak volna azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi intézmény a bírósági végzésnek megfelelően járt-e el abban az esetben, ha a követelt összeget nem fizették ki maradéktalanul. Azonban, ha ez a kifizetés semmilyen módon nem érinti a kedvezményezettet, nem kell őt tájékoztatni erről. Ezek az összegek a törvény erejénél fogva minden egyéb esetben mentesülnek a lefoglalás alól (ide értendők például a szociális juttatások vagy a határozatot hozó személyek, illetve egyéb kibocsátók követelései).

50. cikk (1) bekezdés i) pont – A díjak, ha a bankok jogosultak ezeket felszámolni az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért, és melyik felet terheli e díjak megfizetésének kötelezettsége

Igen. A bankok a díjszabásuknak megfelelően díjakat számíthatnak fel az egyenértékű nemzeti végzések alkalmazásáért. A díjszabást az adós és a bank között létrejött megállapodás határozza meg a jogszabályokkal összhangban, tekintve, hogy a bank és az adós közötti megállapodás tartalmára jogszabályi korlátok vonatkoznak.

A bankok a tájékoztatásért is jogosultak díjat felszámítani, ha erre vonatkozóan megállapodást kötöttek az ügyféllel. Ez a konkrét díjszabástól függ, és a számlatulajdonos felel a díjak megelőlegezett és végleges megfizetéséért.

50. cikk (1) bekezdés j) pont – A számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett hatóság vagy egyéb szerv által felszámított díjak táblázata vagy az alkalmazandó díjakat megállapító egyéb szabályok

A bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. módosított törvény szabályozza. Az eljárásokra vonatkozó illetékek fix összegben vagy százalékos formában kerülnek meghatározásra azon illetékek esetében, amelyek alapját pénzösszeg formájában fejezik ki. A százalékos illeték az illetékalap és az illeték mértékének szorzataként kerül kiszámításra. Az egyes díjtételeket a törvényhez mellékelt illetéktáblázat tartalmazza. A törvény mind az elsőfokú eljárásokra, mind a fellebbezésekre alkalmazandó.

Az illetékek a fizetési kötelezettség létrejöttekor válnak esedékessé, azaz például az eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásakor.

A banki díjak esetében a díjszabást az adós és a bank között létrejött megállapodás határozza meg a jogszabályokkal összhangban, tekintve, hogy a bank és az adós közötti megállapodás tartalmára jogszabályi korlátok vonatkoznak.

A díjszabást az adós és a bank között létrejött megállapodás határozza meg a jogszabályokkal összhangban, tekintve, hogy a bank és az adós közötti megállapodás tartalmára jogszabályi korlátok vonatkoznak.

50. cikk (1) bekezdés k) pont – Az egyenértékű tagállami végzések rangsora, amennyiben fennáll

Az egyenértékű tagállami végzések tekintetében a nemzeti jog értelmében nem áll fenn semmilyen rangsor.

50. cikk (1) bekezdés l) pont – A jogorvoslatra illetékes bíróság vagy végrehajtó hatóság

A prágai 1. számú járásbíróság rendelkezik hatáskörrel a döntésekre (a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002. sz. törvény 37. szakasza szerint).

50. cikk (1) bekezdés m) pont – A bíróságok, amelyeknél a fellebbezést elő kell terjeszteni, valamint a fellebbezés előterjesztésének esetlegesen előírt határideje

A fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek a határozatát megtámadták, a határozat írásbeli közlésétől számított 15 napon belül (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 204. szakaszának (1) bekezdése).

50. cikk (1) bekezdés n) pont – Az eljárási illetékek

A bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló 549/1991. sz. módosított törvény szabályozza. Az eljárásokra vonatkozó illetékek fix összegben vagy százalékos formában kerülnek meghatározásra azon illetékek esetében, amelyek alapját pénzösszeg formájában fejezik ki. A százalékos illeték az illetékalap és az illeték mértékének szorzataként kerül kiszámításra. Az egyes díjtételeket a törvényhez mellékelt illetéktáblázat tartalmazza. A törvény mind az elsőfokú eljárásokra, mind a fellebbezésekre alkalmazandó.

Az illetékek a fizetési kötelezettség létrejöttekor válnak esedékessé, azaz például az eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásakor.

50. cikk (1) bekezdés o) pont – Az iratok fordítása céljából elfogadott nyelvek

A Cseh Köztársaság a szlovák nyelvet elfogadható idegen nyelvnek tekinti.