Személyzet az igazságszolgáltatási szerveknél

Az igazságszolgáltatási szervek alkalmazottai bírósági tisztviselők, köztisztviselők és kisegítő alkalmazottak.

Bírák (suci; egyes számban: sudac).

A bírák állandó tisztséget betöltő bírósági tisztviselők. Bíróvá horvát állampolgárságú személyek nevezhetők ki.

A bírósági tisztviselők állami képzési intézeténél (Državna škola za pravosudne dužnosnike) diplomát szerző vagy már bírói feladatokat ellátó személy bíróvá nevezhető ki városi bíróságra (općinski sudovi) kereskedelmi bíróságra (trgovački sud) vagy közigazgatási bíróságra (upravni Sud).

Az a személy, aki legalább 10 éve bírósági tisztviselőként dolgozik, kinevezhető a megyei bíróság (županijski sud) bírájává.

Az a személy, aki bírósági tisztviselőként legalább 12 évet dolgozott, bíróvá nevezhető ki a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Szabálysértési Bíróságára (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske), a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságára (Visoki trgovački sud Republike Hrvatske) valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságára (Visoki upravni sud Republike Hrvatske).

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára (Vrhovni sud Republike Hrvatske) történő bírói kinevezés előfeltétele, hogy a jelölt előzőleg legalább 15 éven át igazságügyi tisztviselői, ügyvédi, közjegyzői vagy jogi tárgyat oktató egyetemi tanári munkakörben dolgozott (ez utóbbi esetben releváns szakmai tapasztalatként a sikeres szakvizsgát követő időszak vehető figyelembe), vagy a jelölt komoly szakmai hírnévvel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkező ügyvéd, aki legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és egy adott szakterületen végzett kimagasló szakmai és tudományos munkája révén bizonyította képességeit.

Bíróságokról szóló törvény (Zakon o sudovima)
az Országos Bírói Tanácsról szóló törvény (Zakon o Državnom sudbenom vijeću)
a bírák és egyéb igazságügyi tisztviselők javadalmazásáról szóló törvény (Zakon o plaćama sudaca i drugih pravosudnih dužnosnika)

Bírósági alkalmazottak

A szakmai, adminisztratív, és technikai feladatok ellátásához szükséges szakmai, kisegítő és technikai bírósági köztisztviselők létszámát az igazságügyi miniszter határozza meg.

A bírósági köztisztviselők és kisegítő személyzet alkalmazásával, a szakmai gyakorlatokkal, az állami szakvizsga eljárásával, módszerével és programjával, a javadalmazással és a munkaviszonnyal összefüggő egyéb jogokkal, kötelezettségekkel, felelősséggel, valamint a szakmai kötelességszegésből eredő felelősséggel kapcsolatos kérdéseket a köztisztviselőkre és a kisegítő alkalmazottakra vonatkozó rendeletek, valamint az általános munkajogi rendeletek szabályozzák.

Megüresedő bírósági állásokat kizárólag az Igazságügy minisztérium jóváhagyásával lehet betölteni.

Amennyiben a bírósági köztisztviselők és a kisegítő alkalmazottak felvétele során ügyelni kell arra, hogy megfelelően képviseltetve legyenek a különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek.

A bírósági tisztviselőkre és kisegítő alkalmazottakra vonatkozó oktatási követelményekről szóló rendeleteket az igazságügyi miniszter fogadja el.

Bírósági tanácsosok (sudski savjetnici; egyes számban: sudski savjetnik), bírósági főtanácsosok (viši sudski savjetnici; egyes számban: viši sudski savjetnik), bírósági szakmai főtanácsosok (viši sudski savjetnici – specijalisti; egyes számban: viši sudski savjetnik – specijalist)

Bírósági tanácsosként olyan személy működhet, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik.

Bírósági főtanácsossá vagy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági tanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább két éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább öt éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

Bírósági szakmai főtanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább négy éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább nyolc éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági tanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább négy éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább nyolc éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági szaktanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább hat éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább tíz éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

A bírósági tanácsos és bírósági főtanácsos jogköre

A bírósági tanácsos, a bírósági főtanácsos és a bírósági szakmai főtanácsos részt vesz a bírósági tárgyalásokon, valamint jogosult bizonyos bírósági eljárások önálló lefolytatására, bizonyítékok értékelésére és tényállás megállapítására. Az eljárás lefolytatását követően tervezetet nyújtanak be a bírónak, amely a határozat alapjául szolgál, és az elfogadott határozatot a bíró engedélyével közzéteszik.

A bíróságokról szóló törvény irányadó rendelkezései szerint a bírósági tanácsos, a bírósági főtanácsos és a bírósági szakmai főtanácsos az alábbi ügyekben jogosult eljárni és határozattervezetet javasolni:

1. polgári jogi jogviták keretében legfeljebb 100 000.00 HRK összegű pénzkövetelés vagy kártérítés megfizetésével kapcsolatos ügyekben, valamint olyan kereskedelmi jogviták esetében, ahol a követelés összege legfeljebb 500 000.00 HRK,
2. kollektív szerződésből eredő munkaügyi jogvitákban,
3. azokban a közigazgatási jogvitákban, ahol a kereset precedens értékű ügyben hozott jogerős bírósági ítélet alapján hozott határozat ellen, vagy közjogi intézmény aktusa vagy mulasztása ellen irányul, valamint azokban a közigazgatási jogvitákban, ahol az ügyben szerelő összeg a 100 000.00 HRK-t nem haladja meg.
4. a végrehajtási eljárásban,
5. örökléssel kapcsolatos eljárásokban,
6. az ingatlan-nyilvántartási eljárásban,
7. a szabálysértési eljárásban,
8. a nemperes eljárásokban, a működési engedély visszavonásával, közös tulajdon megszüntetésével, telekhatár megállapításával kapcsolatos, valamint a családjogi törvény (Obiteljski zakon) hatálya alá tartozó eljárások kivételével,
9. a nyilvántartásba vételi eljárásokban,
10. a rövidített fizetésképtelenségi eljárásban,
11. a bírósági eljárás költségeivel összefüggésben.

Bírósági tanácsos, bírósági főtanácsos vagy bírósági szakmai főtanácsos különösen olyan eljárásokban járhat el és hozhat határozatot, amelyek vonatkozásában külön jogszabály így rendelkezik.

Másodfokú eljárásban és rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bírósági tanácsos, bírósági főtanácsos vagy bírósági szakmai főtanácsos beszámol az ügy előrehaladtáról és határozattervezetet készít.

Bírósági fogalmazók (sudački vježbenici; egyes számban: sudački vježbenik)

Az Igazságügyi Minisztérium évente dönt a bírósági fogalmazói álláshelyek számáról a bíróságok számára elkülönített költségvetési források mértékére tekintettel.

A bírósági fogalmazók felvételének feltételeit, a felvétel módját, valamint a fogalmazói idő hosszát és a fogalmazói munkakör tartalmát külön törvény szabályozza.

Szakértők (stručni suradnici; egyes számban: stručni suradnik)

A bíróságokon alkalmazásban állhatnak olyan személyek is, akik megfelelő szakmai képzettséggel vagy egyetemi alapszintű vagy posztgraduális végzettséggel, valamint a szükséges mértékű munkatapasztalattal rendelkeznek a gyógypedagógia, szociológia, oktatás, közgazdaságtan, számvitel területén, pénzügyi vagy egyéb releváns területen.

A szakértők és szakértői asszisztensek (stručni pomoćnici; egyes számban: stručni pomoćnik) a bírákat segítik olyan ügyekben, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.

Bírósági ülnökök (suci porotnici; egyes számban: sudac porotnik)

A bírósági ülnök olyan horvát állampolgárok, akik részt vesznek bizonyos eljárásokban, és akik rendes foglalkozásukként nem bírói tisztséget töltenek be. A bírósági tanács tagjaiként sokkal inkább a bírákkal azonos helyzetben vannak, amikor olyan kérdésekről döntenek, amelyekről a büntetőeljárás során határozatot kell hozni.

Ülnökké az nevezhető ki, aki nagykorú horvát állampolgár, és alkalmas ilyen tisztség betöltésére.

A bírósági ülnököket négy éves időtartamra nevezik ki, amely annak lejártakor meghosszabbítható.

A fővárosi és megyei bíróságokon működő ülnököket a megyei közgyűlés (županijska skupština) – vagy, Zágráb esetében a Zágráb városi közgyűlés (Gradska skupština Grada Zagreba) – nevezi ki a fővárosi vagy városi közgyűlés, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, és a Gazdasági Kamara által előzetesen beterjesztett ajánlások alapján.

A bírósági ülnökök kinevezését megelőzően az érintett bíróság elnökének jóvá kell hagynia a jelöltek személyét.

A bíróság adminisztratív igazgatója (ravnatelj sudske uprave)

Azon a bíróságon, ahol 15-nél több bíró dolgozik, adminisztratív igazgató működik.

A bíróság adminisztratív igazgatója segíti a bíróság elnökét a bírósági igazgatási feladatok ellátásában, különösen az alábbiak révén:

• a bíróság emberi erőforrásainak tervezésével és irányításával kapcsolatos speciális feladatok ellátása,
• a bírósági tisztviselők és kisegítő személyzet munkájának megszervezése és teljesítményük felügyelete,
• a bírósági köztisztviselők és a kisegítő személyzet képzésének nyomon követése és tervezése,
• a bíróság épületének, helyiségeinek és felszerelésének karbantartása, valamint beruházások,
• az éves közbeszerzési terv kidolgozásának szervezése és koordinálása a törvénnyel és a bíróság szükségleteivel összhangban,
• közbeszerzési eljárások során,
• a bíróság pénzügyi és működési tevékenységének, valamint az irodai és kiegészítő technikai feladatok ellátásának ellenőrzése,
• a bíróság költségvetési és saját forrásai felhasználásának végrehajtása és nyomon követése,
• részvétel a bíróság vezetősége által indított projektek előkészítésében és végrehajtásában, és az ilyen projektek végrehajtásának felügyelete,
• annak biztosítása, hogy a bíróság munkájára vonatkozó statisztikák megfelelően és időben készüljenek el,
• együttműködés a helyi és regionális önkormányzatokkal az új felszerelések beszerzése valamint a különleges bírósági tevékenységek forrásainak biztosítása terén,
• a bíróság elnöke által rábízott egyéb feladatok ellátása.

Az adminisztratív igazgató a munkája tekintetében a bíróság elnökének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A bíróság adminisztratív igazgatójává olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel vagy gazdasági egyetemi végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, és legalább ötéves tapasztalata van a kapcsolódó munka terén.

A bírósági szóvivő (glasnogovornik suda)

Minden bíróságnak saját szóvivője van.
A bírósági szóvivő bíró, bírósági tanácsos vagy olyan személy lehet, akit erre a feladatra a bíróság elnöke az éves munkaprogramban kijelölt.

A megyei bíróság elnöke kijelölhet egy megyei bírósági bírót a szóvivői feladatok ellátására e bíróságon, és az annak illetékességi területén található városi bíróságokon. Helyettes szóvivő is kijelölhető.

A bírósági szóvivő tájékoztatást ad a bíróság munkájáról a bíróságokról szóló törvény, a bírósági eljárásról szóló törvény (Sudski poslovnik), valamint az információszabadságról szóló törvény (Zakon o pravu na pristup informacijama) rendelkezéseivel összhangban.

Ügyészek (državni odvjetnici; egyes számban: državni odvjetnik)

A Horvát Köztársaság főügyészévé (Glavni državni odvjetnika Republike Hrvatske) az a személy nevezhető ki, aki megfelel a Horvát Köztársaság helyettes főügyészévé (zamjenik Glavnog državnog odvjetnika Republike Hrvatske) való kinevezéséhez szükséges általános és speciális feltételeknek.

A megyei ügyészeket (županijski državni odvjetnici) olyan ügyészek, helyettes főügyész, szakosodott helyettes ügyészek és megyei helyettes ügyészek közül nevezik ki, akik legalább két éve ellátják a megyei helyettes ügyészi feladatokat.

A megyei ügyészeket az Ügyészségi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće) nevezi ki négy évre, a Horvát Köztársaság főügyészének javaslata alapján és azt követően, hogy a Horvát Köztársaság Főügyészségének testülete (Kolegij Državnog odvjetništva Republike Hrvatske) véleményt nyilvánított.

Az önkormányzati ügyészeket (općinski državni odvjetnici) ügyészi és helyettes ügyészi tisztséget betöltő személyek közül nevezik ki.

Az önkormányzati ügyészeket a Tanács nevezi ki négy évre, a Horvát Köztársaság főügyészének javaslata alapján és azt követően, hogy a megyei főügyészség testülete és a megyei főügyész véleményt nyilvánított.

Helyettes ügyészek (zamjenici državnog odvjetnika)

A helyettes ügyészeket az ügyészi feladatok ellátásához szükséges szakértelmüket, függetlenségüket és képességüket biztosító módon, feltételekkel és eljárás során nevezik ki.

Az a horvát állampolgár, aki sikeresen teljesítette a nemzeti ügyvédi szakvizsgát, és megfelel az Ügyészségi Tanácsról szóló törvényben (Zakon o državnoodvjetničkom vijeću) meghatározott feltételeknek, kinevezhető helyettes ügyésznek.

A bírósági tisztviselők állami képzési intézeténél diplomát szerző személy önkormányzati helyettes ügyésznek nevezhető ki.

Az a személy, aki legalább 10 éve bírósági tisztviselőként dolgozik, kinevezhető megyei helyettes ügyésznek.

A Horvát Köztársaság helyettes főügyészének való kinevezés előfeltétele, hogy a jelölt előzőleg legalább 15 éven át igazságügyi szervnél igazságügyi tisztviselői, ügyvédi, közjegyzői vagy jogi tárgyat oktató egyetemi tanári munkakörben dolgozott és sikeresen teljesítette az ügyvédi szakvizsgát (ez utóbbi esetben releváns szakmai tapasztalatként a sikeres szakvizsgát követő időszak vehető figyelembe), vagy legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és egy adott szakterületen végzett kimagasló szakmai és tudományos munkája révén bizonyította képességeit.

Ahhoz, hogy az érintett személyt főügyészségi helyettes ügyészi tisztségre lehessen kinevezni, és megfeleljen a törvényben meghatározott feltételeknek, a legutóbbi értékelése során olyan eredményt kell elérnie, amely szerint legalább »sikeresen látja el feladatait«.

Egy vagy több helyettes ügyészt neveznek ki az ügyészségbe, és feladataikat állandó jelleggel látják el.

Az ügyészeknek és a helyettes ügyészeknek úgy kell eljárniuk, hogy elkerüljék saját hírnevük sérelmét, ne keltsék az ügyészség rossz hírét, és ne ébresszenek kétségeket a pártatlanságukkal vagy az ügyészség autonómiájával és függetlenségével kapcsolatban.

Amennyiben az ügyészek és a helyettes ügyészek képviseleti feladatokat látnak el, valamint az állami szervekkel és jogi személyekkel fenntartott kapcsolataikban kötelesek betartani a jogszerűség, a professzionalizmus és a pártatlanság elvét, tiszteletben tartva az egyes eljárásokra vonatkozó határidőket és az ügyek kezelése során az elsőbbségre vonatkozó szabályokat.

Amikor az ügyészek és a helyettes ügyészek bíróság vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban jelennek meg, tiszteletben kell tartaniuk és meg kell őrizniük az érintett bíróság vagy szerv méltóságát, saját személyes méltóságukat és az ügyészség méltóságát.

Az ügyészeknek és a helyettes ügyészeknek meg kell őrizniük minden olyan személyes adatot és a felek és más személyek magánéletével és családi életével kapcsolatos egyéb információt, amelyet feladataik ellátása során szereznek meg, és amelyek a jogszabályokban nem minősülnek hivatali titoknak, amennyiben ez nem minősül bűncselekménynek, és bizalmasan kell kezelniük minden olyan adatot, amely nem nyilvános.

Az ügyészek és a helyettes ügyészek nem lehetnek politikai pártok tagjai, és nem vehetnek részt a politikában.

A Horvát Köztársaság főügyésze, a Horvát Köztársaság helyettes főügyésze, az ügyészek és a helyettes ügyészek nem vonhatók felelősségre a hozzájuk rendelt ügyben kifejtett jogi véleményekért, kivéve, ha törvénysértést és bűncselekményt követtek el.

Ügyészi tanácsosok (Državnoodvjetnički savjetnici)

Az ügyészi tanácsosok, az ügyészi főtanácsosok (viši državnoodvjetnički savjetnici) és az ügyészi szaktanácsosok (viši državnoodvjetnički savjetnici – specijalisti) segítik az ügyészt és annak helyettesét a munkájukban, jelentésekről, beadványokról és a meghallgatott személyektől származó nyilatkozatokról jegyzőkönyvet készítenek, önállóan vagy felügyelet mellett ellátják a jogban és a végrehajtási rendeletekben meghatározott egyéb szakfeladatokat, az ügyész vagy helyettes ügyész utasításaival összhangban.

Az ügyészségek bűnözés elleni osztályán vádat emelhetnek olyan bűncselekmények miatt indított eljárásokban, amelyek pénzbüntetéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

Az ügyészségek polgári és közigazgatási osztályain megjelenhetnek a bíróságok, a közigazgatási és egyéb szervek előtt az illetékes ügyész által kiadott külön meghatalmazás alapján, az alábbiak szerint:

• az önkormányzati ügyészségeken olyan jogvitákban, amelyekben az érintett összeg nem haladja meg az 100 000,00 HRK-t,
• a megyei ügyészségeken olyan jogvitákban, amelyekben az érintett összeg nem haladja meg az 500 000,00 HRK-t.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal (Zakon o Uredu za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta) – USKOK

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal különleges ügyészség, amely Horvátország egész területére kiterjed, és amely a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel és a szervezett bűnözéssel foglalkozik.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal
Gajeva 30a
10 000 Zágráb

tel.: +385 4591 874
fax: + 385 1 4591 878

email: tajnistvo@uskok.dorh.hr
A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatalról szóló törvény (Zakon o Uredu za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta)

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal igazgatója (USKOK)

Az USKOK munkáját az igazgató irányítja, akit a főügyész nevez ki, miután az igazságügyi miniszter és a Horvát Köztársaság Főügyészségének testülete véleményt nyilvánított. Az igazgató kinevezése négy évre szól, és megújítható.

Ügyvédi hivatás – önálló és független szolgálat

Az ügyvédi hivatás független és önálló jogi tanácsadást biztosító szolgáltatás természetes és jogi személyek részére annak érdekében, hogy azok gyakorolhassák és megvédhessék jogaikat és jogos érdekeiket.

Ügyvédek (odvjetnici; egyes számban: odvjetnik)

Ügyvédek bármilyen típusú jogi segítséget nyújthatnak.

Különösen jogi tanácsadást nyújthatnak, megírhatják dokumentumok (szerződések, végrendeletek, nyilatkozatokat stb.) tervezeteit, keresetleveleket, panaszokat, indítványokat, kérelmeket, rendkívüli jogorvoslati kérelmeket és más beadványokat készíthetnek, és képviselhetik ügyfeleiket.

Jogi gyakorlatukat önállóan vagy közös irodában vagy ügyvédi irodában végezhetik, és tartózkodniuk kell az ügyvédi hírnévvel és függetlenséggel összeegyeztethetetlen tevékenységek végzésétől.

Az ügyvédeknek bizalmasan kell kezelniük az ügyfeleik által szolgáltatott valamennyi információt és minden olyan ismeretet, amelyet más módon, képviseletük során szereznek meg. Ezt a titoktartást minden más olyan személynek is be kell tartania, aki az ügyvédi irodában dolgozik vagy dolgozott.

Az ügyvédek a Horvát Ügyvédi Kamara (Hrvatska odvjetnička komora) által megállapított és az igazságügyi miniszter által jóváhagyott díjszabás szerint a jogi szolgáltatások ellenében díjazásra és az elvégzett munkával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére jogosult.

Ha az ügyvéd hivatalból nyújt védelmet, az ilyen munkák díjának mértékét az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.

A vádlottat csak ügyvéd képviselheti a megyei bíróság (županijski sud) előtt, ami azt jelenti, hogy a hosszú távú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért az állam által fizetett ex officio védelmet vagy védelmet csak olyan ügyvéd képviselheti, aki legalább nyolcéves ügyvédi vagy igazságügyi szervben dolgozó tisztviselői tapasztalattal rendelkezik.

Az ügyvédeknek a szolgáltatás teljesítését követően számlát kell kiállítaniuk ügyfeleik számára. A meghatalmazás visszavonása vagy felmondása esetén az ügyvéd a meghatalmazás visszavonásának vagy felmondásának napjától számított 30 napon belül számlát bocsát ki.

Az ügyvédek kötelezően tagjai a Horvát Ügyvédi Kamarának, amely jogi személyiséggel rendelkező, önálló és független szervezet. A Horvát Ügyvédi Kamara a Horvát Köztársaság területén működő valamennyi ügyvédet egységesen képviseli.

A Horvát Köztársaságban történő ügyvédi működésre való jogosultság az ügyvédi névjegyzékbe való felvétellel nyílik meg.

Horvát Ügyvédi Kamara
Koturaška 53/II
10 000 Zágráb

tel.: +385 1 6165 200
fax: +385 1 6170 686

hok-cba@hok-cba.hr
http://www.hok-cba.hr/
A jogi szakmákról szóló törvény

Közjegyzői szolgálat

Közjegyzők (javni bilježnici; egyes számban: javni bilježnik)

A közjegyzők közbizalommal felruházott személyek, akiket a Horvát Közjegyzői Kamara (Hrvatska javnobilježnička komora) által szervezett pályázatot követően az igazságügyi miniszter nevez ki.

A közjegyzők szakképzett jogászok, akik sikeresen teljesítették a nemzeti ügyvédi kamara vizsgáját és a közjegyzői szakmára vonatkozó államvizsgát, rendelkeznek a szükséges tapasztalattal, valamint önálló és független közszolgáltatók, továbbá az ügyfelek által megbízott pártatlan szakértők.

A következőkre jogosultak:

• közjegyzői okiratok elkészítése és kiállítása, amelyek a felek jogainak alapját képező jogügyletekre vonatkozó közokiratok és nyilatkozatok,
• közjegyzői nyilvántartás elkészítése és kiállítása azokról a jogi lépésekről, amelyeket végrehajtottak vagy amelyeken jelen voltak,
• közjegyzői okiratok elkészítése és kiállítása azokról a tényekről, amelyekről tanúbizonyságot szereztek,
• dokumentumok, pénz, értékpapírok és értéktárgyak elfogadása biztonságos megőrzés céljából annak érdekében, hogy más személyeknek vagy illetékes szerveknek lehessen átadni azokat (közjegyzői letét),
• magánokiratok hitelesítése (érvényesítése),
• eljárás öröklési ügyekben, valamint határozathozatal a bíróság által kijelölt vagyonkezelőként,
• hiteles közokirat alapján végrehajtási eljárás lefolytatása,
• ügyfeleik képviselete a bíróságok és más állami szervek előtt, azonban csak akkor, ha az érintett ügyek közvetlenül kapcsolódnak valamelyik okiratukhoz.

Az a tény, hogy a felek az öröklési eljárásban nem változtathatják meg a bíróság joghatóságát, azt jelenti, hogy nem választhatnak közjegyzőt bíróság által kirendelt vagyonkezelőnek.

Ha a közjegyző bíróság vagy más közjogi szerv előtt képviseli a felet, akkor ügyvédi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

A közjegyzők csak akkor tagadhatják meg a hivatali feladatok ellátását, ha megalapozott indokuk van, és titokban kell tartaniuk azokat az ismereteket, amelyeket munkájuk végzése során szereznek.

A közjegyzők a közjegyzők ideiglenes díjszabására vonatkozó szabályok (Pravilnik o privremenoj javnobilježničkoj tarifi), az öröklési eljárások során a bíróság által kinevezett vagyonkezelőként eljáró közjegyzők díjszabására és költségtérítésére vonatkozó szabályok (Pravilnik o visini nagrade i naknade troškova javnog bilježnika kao povjerenika suda u ostavinskom postupku), valamint a végrehajtási eljárások során eljáró közjegyzők díjszabásáról és költségtérítéséről szóló szabályok (Pravilnik o nagradama i naknadi troškova javnih bilježnika u ovršnom postupku) szerint az illetékességi területükön belüli hivatalos intézkedések elvégzéséért közjegyzői díjra és költségtérítésre jogosultak.

A Horvát Köztársaságban a közjegyzők kötelező jelleggel a Horvát Közjegyzői Kamara tagjai.

A közjegyzők munkáját a Horvát Közjegyzői Kamara és az Igazságügyi Minisztérium felügyeli, saját illetékességi területükön belül.

A közjegyzőnek az öröklési eljárásban bíróság által kirendelt vagyonkezelőként végzett munkáját az őt kirendelő bíróság felügyeli.

Horvát Közjegyzői Kamara
Koturaška 34/II
10 000 Zágráb

tel.: +385 1 4556 566
fax: +385 1 4551 544

e-mail: hjk@hjk.hr
http://www.hjk.hr/Uredi
közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o javnom bilježništvu)
a közjegyzői díjakról szóló törvény (Zakon o javnobilježničkim pristojbama)

Igazságügyi Akadémia

Az Igazságügyi Akadémia független közintézmény, amely alapfokú oktatást és képzést nyújt a jelöltek számára az igazságszolgáltatási feladatok önálló, felelős és független módon történő ellátásáról; szakképzés a gyakornokok, az igazságügyi szervek tanácsadói és egyéb igazságügyi alkalmazottak számára; valamint a bírósági tisztviselők továbbképzése. Az Akadémia élén egy igazgató áll, amelyet egy kilenc tagból álló irányítótanács irányít. Az Akadémia oktatói a bírói, ügyészi és helyettes ügyészi, felsőoktatási oktatói pozíciót betöltő személyek és szükség esetén egyéb szakmák képviselői lehetnek.

Az Akadémia aktívan előmozdítja a nemzetközi együttműködést, és kedvezményezettként vagy résztvevőként részt vesz az Európai Unió projektjeiben. E projektek célja az Akadémia mint intézmény megerősítése és célcsoportjai szakmai fejlődésének biztosítása.

Az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény (Zakon o Pravosudnoj akademiji)

Országos Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće)

Az Országos Bírói Tanács autonóm és független szerv, amely biztosítja a bírói kar függetlenségét és önállóságát a Horvát Köztársaságban. A Bírói Tanács önállóan, az Alkotmány és a jogszabályok alapján határoz a bírák és a bírósági elnökök kinevezése, előléptetése, áthelyezése, felmentése és fegyelmi felelőssége tárgyában, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének kivételével. Az Országos Bírói Tanács 11 tagból áll, akik közül hét bíró, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.

Zakon o državnom sudbenom vijeću

Országos Ügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće)

Az Országos Ügyészi Tanács autonóm és független szerv, amely biztosítja a közjegyzők függetlenségét és önállóságát a Horvát Köztársaságban.

Feladata a helyettes ügyészek, valamint a megyei és önkormányzati ügyészek kinevezése és felmentése, a helyettes ügyészek fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárások lefolytatása és döntéshozatal, a helyettes ügyészek áthelyezése, az ügyészek és a helyettes ügyészek vagyonnyilatkozatainak kezelése és ellenőrzése, valamint a törvény szerinti egyéb feladatok ellátása.

Az Országos Ügyészi Tanács 11 tagból áll, akik közül hét helyettes ügyész, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.

Az Országos Ügyészi Tanács tagjait négyéves időtartamra választják, és senki sem tölthet be egymást követően két ciklust.

Az Országos Ügyészi Tanácsról szóló törvény (Zakon o Državnoodvjetničkom vijeću)

A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága (Ustavni sud Republike Hrvatske)

Az Alkotmánybíróság létrehozását, szervezetét és joghatóságát a Horvát Köztársaság alkotmánya (Ustava Republike Hrvatske) és a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény (Ustavni zakon o Ustavnom sudu Republike Hrvatske) határozza meg. 
A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága 13 bíróból áll, akiket a horvát parlament választ meg az összes parlamenti képviselő kétharmados többségével, az alkotmánytörvényben meghatározott módon és eljárás szerint a kiemelkedő jogi szakértők, különösen bírák, ügyészek, ügyvédek és egyetemi professzorok közül. Az alkotmánybírósági bíró hivatali ideje nyolc évig tart, és kivételes esetekben legfeljebb hat hónappal meghosszabbodik, amennyiben az új bíró kinevezése vagy hivatalba lépése előtt lejár. Az Alkotmánybíróság leendő bírái pályázatainak benyújtására és a jelöltek horvát parlament általi megválasztására irányuló javaslatra vonatkozó eljárást az alkotmányügyekért felelős parlamenti bizottság folytatja le. A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága választja meg a Bíróság elnökét négyéves időtartamra. 
A Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény meghatározza az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztására és hivatali idejük megszüntetésére vonatkozó feltételeket és eljárást, a törvény Alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének, valamint más rendelkezéseknek az Alkotmánnyal és a törvénnyel való összeegyeztethetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feltételeit és határidejét, az Alkotmány által biztosított emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, valamint az Alkotmánybíróság feladatainak és munkájának szempontjából jelentőséggel bíró egyéb kérdéseket. 
Az Alkotmánybíróság biztosítja a Horvát Köztársaság alkotmányának tiszteletben tartását és alkalmazását, és intézkedéseit az Alkotmány és a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény rendelkezéseire alapozza. 
Az Alkotmánybíróság független minden állami hatóságtól, és önállóan dönt arról, hogy miként használja fel a nemzeti költségvetésben számára előirányzott forrásokat, az éves költségvetésével és a törvénnyel összhangban, működésének biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság belső szervezetét a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának eljárási szabályzata szabályozza. Az Alkotmánybíróság munkája nyilvános, bírái pedig a horvát parlamenthez hasonlóan mentelmi joggal rendelkeznek.

A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága
Trg Svetoga Marka 4
10 000 Zágráb

tel.: +385 1 640 02 50
Fax: +385 1 455 10 55

e-mail: Ustavni_sud@usud.hr
https://www.usud.hr/