Jogi szakfordító/tolmács

Hogyan talál fordítót Franciaországban?

A Semmítőszék dokumentációs és kutatási szolgálata honlapján a következők szerepelnek:

• a Semmítőszék által jóváhagyott szakértők PDF formátumú listája. Emellett egyes fellebbviteli bíróságok honlapjaira mutató linkeket is tartalmaz. A Semmítőszék hivatala (bureau) évente összeállítja az általa jóváhagyott szakértők jegyzékét.
• A fellebbviteli bíróságok által összeállított szakértők jegyzéke, amely többek között a fordítás és tolmácsolás kategória alatt nyilvántartott szakértőket is tartalmazza. A fellebbviteli bíróságok által összeállított bírósági szakértői jegyzékeket a fellebbviteli bíróságok frissítik, és változó gyakorisággal továbbítják a Semmítőszéknek.

A Semmítőszék tulajdonképpen nem rendelkezik az összes tolmácsot és fordítót tartalmazó adatbázissal.

A szakértők nevét, elérhetőségét, születési időpontját és szakterületét tartalmazó jegyzékek 36 fellebbviteli bíróság esetében állnak rendelkezésre.

A fordító vagy tolmács keresése díjköteles-e?

Nem, a honlapokhoz való hozzáférés korlátlan.

A francia fordítói névjegyzékek előzményei és történeti háttere

Történeti háttér

A bűnügyi szakértők első hivatalos listáját az 1892. november 30-i törvény vezette be a francia igazságszolgáltatási rendszerbe.

Léteztek nem hivatalos jegyzékek is olyan, szakismeretekkel rendelkező személyekről, akiket a leggyakrabban polgári ügyekben jelöltek ki.

Az 1971. június 29-i 71-498. sz. törvény (loi) a rendes bírósági rendszer mindegyik fellebbviteli bírósága számára – a polgári és a büntetőügyek tekintetében egyaránt – egységes névjegyzéket vezetett be, amelyen a szakértők szakterület szerinti felsorolásban szerepeltek. Ez a névjegyzék évente frissült és módosult. A nyilvántartásba vétel évente megújítható volt, de a gyakorlatban automatikusan meghosszabbították azokat a szakértőket, akikkel szemben súlyos bírálat nem merült fel. Országos szakértői névjegyzék bevezetésére is sor került; ezt a Semmítőszék hivatala állítja össze és hasonló feltételek mellett működik.

A nyilvántartásba vétel feltételei

A bírósági szakértők névjegyzékébe való felvételt a 2004. február 11-i 2004-130. sz. törvény és a 2004. december 23-i 2004-1463. sz. rendelet átfogóan megreformálta. Minden év március 1-jéig a fellebbviteli bíróság regionális bírósága mellett működő államügyészhez (procureur général) kell benyújtani a fellebbviteli bíróságok névjegyzékébe való felvétel iránti kérelmeket. Az államügyész megvizsgálja a kérelmeket, majd továbbítja azokat a főállamügyészhez (procureur général), aki azokat a fellebbviteli bíróság első elnökéhez továbbítja.

A névjegyzékeket minden év november első felében készíti el a fellebbviteli bíróságon ítélkező bírák közgyűlése (assemblée générale des magistrats du siège), amely figyelembe veszi a bíróság igényeit hatásköri területein.

A fellebbviteli bíróságok névjegyzékébe való felvétel először három év próbaidőre szól, melynek leteltével értékelik az érintett személy tapasztalatait, valamint azt, hogy rendelkezik-e a feladatai megfelelő ellátásához szükséges jogi ismeretekkel, amennyiben a névjegyzékbe való újbóli felvételét kérelmezi. A kérelmezőre vonatkozó ügyirat felülvizsgálatát, valamint egy szakértőkből és bírákból álló bizottság véleményezését követően a szakértő további öt évre bekerülhet a jegyzékbe.

A 2012. december 24-i 2012-1451. sz. rendelet pontosította a 2004. december 23-i 2004-1463. sz. rendeletben már említett kritériumokat. A kérelmeket a kérelmező – esetlegesen Franciaországtól eltérő uniós tagállamban szerzett – szakképesítésére és szakmai tapasztalatára, valamint az igazságügyi rendszerben való munka iránti érdeklődésére figyelemmel kell megvizsgálni.

Csak azok a szakértők vehetők fel a nemzeti névjegyzékbe, akiket öt egymást követő éven keresztül felvettek a fellebbviteli bírósági névjegyzékbe, vagy igazolni tudják, hogy képesítésüket az Európai Unió valamely, Franciaországtól eltérő tagállamában elismerik, és amelyet úgy szereztek meg, hogy legalább öt éven keresztül végeztek a bíróságok számára igazságszolgáltatási tevékenységük során technikai információkat szolgáltató tevékenységet.

A nemzeti névjegyzékbe való felvétel hétéves időtartamra szól.

A névjegyzékbe való felvételi és az újbóli nyilvántartásba vételi eljárást illetően a Semmítőszék ügyésze fogadja a március 1-jéig megküldendő kérelmeket, megvizsgálja azokat, és beszerzi azon fellebbviteli bíróság első elnöke és ügyésze véleményét, ahol az érintett személyt nyilvántartásba vették. December első felében a Semmítőszék hivatala az ügyészség beavatkozása nélkül összeállítja a nemzeti névjegyzéket.

A szakértői névjegyzékekben található kategóriák

A 2004. december 23-i 2004-1463. sz. rendelet 1. cikke értelmében az igazságügyi miniszter 2005. június 10-i rendelete (arrêté) Franciaország egészére vonatkozóan harmonizált nómenklatúrát hozott létre a bírósági szakértői névjegyzékek rovataira vonatkozóan. A névjegyzék (gazdasági) tevékenységi ágazatokra (branches; például mezőgazdaság, egészségügy vagy ipar), (tudományágaknak megfelelő) rovatokra (rubriques, például orvostudomány vagy sebészet) és (a tudományágakat tovább bontó) szakterületekre (spécialités, például allergológia, emésztőszervi sebészet stb.) oszlik. A tolmácsolásra és fordításra vonatkozó „H” ágazat egy tolmácsolási rovatból („H1”) és egy fordítási rovatból („H2”) áll, amelyeket nyelvcsoportok szerint osztottak fel szakterületekre (újlatin nyelvek, germán nyelvek, szláv nyelvek stb.). A szakterületek meghatározása elég tág ahhoz, hogy minden beszélt vagy írott nyelvet lefedjenek. Létezik egy rovat („H3”) is a jelnyelv számára is.

A szakértői szakterületek új, harmonizált nómenklatúrája tekintetében következésképp a fordítók és tolmácsok a bírósági szakértői névjegyzékben maradtak, azonban külön rovatban szerepelnek. Bár a szó szoros értelmében vett szaktanácsadás nem elsődleges feladatuk, a fordítók és tolmácsok – más bírósági szakértőkhöz hasonlóan – alkalmi jelleggel segítik a bíróságokat, és szükség esetén az új polgári perrendtartás 232. cikke alapján műszaki szakértőként kijelölhetők a vizsgálatban való részvételre.

Mindezek miatt a 2004-es reform idején nem tekintették szükségesnek, hogy a tolmácsok és fordítók külön rendszerbe tartozzanak, és külön jegyzékekbe kerüljenek.