Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek

Estonie

Contenu fourni par
Estonie

Nemzeti bíróságok

Megyei bíróságok, közigazgatási bíróságok, körzeti bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság

A bíróságok elérhetőségei megtalálhatók a bíróságok weboldalán, ahol további információk is elérhetők.

Elsőfokú bíróságként a megyei bíróságok tárgyalnak minden polgári, büntető- és szabálysértési ügyet. A megyei bírósági határozatok ellen a körzeti bírósághoz nyújtható be fellebbezés. Észtországban négy megyei bíróság létezik: a Harju megyei bíróság, a Viru megyei bíróság, a Tartu megyei bíróság és a Pärnu megyei bíróság.

A közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el a közigazgatási ügyekben. A közigazgatási bíróságok hatásköréről, a közigazgatási bíróságok előtti perindításról és a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályokról a közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyv rendelkezik. Észtországban két körzeti bíróság létezik: a tallinni közigazgatási bíróság és a tartui közigazgatási bíróság.

A körzeti bíróságok másodfokú bíróságként megvizsgálják a megyei és a körzeti bíróságok határozatait, az azokkal szemben benyújtott panaszok vagy fellebbezések alapján. Az ügyek vizsgálata során a körzeti bíróságok testületben járnak el, azaz a fellebbezésekről három bíróból álló tanácsban döntenek. Észtországban két körzeti bíróság létezik: a tallinni körzeti bíróság és a tartui körzeti bíróság.

Észtország legmagasabb szintű bírósága a Legfelsőbb Bíróság. Észtország alkotmánya szerint a Legfelsőbb Bíróság semmítőszékként és alkotmánybíróságként működik. A Legfelsőbb Bíróság hatáskörét a bíróságokról szóló törvény állapítja meg. A Legfelsőbb Bíróság felel a következőkért:

  • az alkotmányossági felülvizsgálatok elvégzése;
  • a bírósági határozatok felülvizsgálata;
  • a felülvizsgálat iránti kérelmek megvizsgálása;
  • a jogszabályból eredő egyéb feladatok ellátása.

Minden olyan fél jogosult felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz, aki elégedetlen valamely alacsonyabb szintű bíróság határozatával. A Legfelsőbb Bíróság abban az esetben fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha az abban előadott okok arra utalnak, hogy valamely alacsonyabb szintű bíróság tévesen alkalmazott egy anyagi jogi jogszabályt, vagy súlyosan megsértett egy eljárási szabályt, és előfordulhat, hogy ez helytelen döntéshez vezetett.

Ha valaki úgy véli, hogy egy közjogi jogi személy (például az állam vagy a helyi önkormányzat) közigazgatási aktus vagy eljárás révén megsértette a jogait, vagy korlátozta a szabadságát, az ügyet közigazgatási bíróság elé terjesztheti. A tulajdonjogi viszonyok reformjával, a földreformmal, a közszolgáltatásokkal, az adóigazgatással, az állampolgársági és a migrációs kérdésekkel, valamint a közbeszerzéssel, az állami tulajdonnal, az építésüggyel és az állami felelősséggel kapcsolatos jogviták a körzeti bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A polgári jogi jogsértésekhez kapcsolódó ügyeket – így a szerződéses jogvitákat, a családjogi ügyeket, az öröklési jogi és a tulajdonjogi ügyeket, a vállalkozások és a non-profit szervezetek tevékenységével és vezetésével kapcsolatos ügyeket, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket, csődügyeket, valamint a munkajogi kérdéseket – megyei bíróság elé lehet terjeszteni.

Az emberi jogok védelmének nemzeti szervezetei

2019. január 1. óta az igazságügyi biztos felel az emberi jogok védelméért és előmozdításáért, az ENSZ-közgyűlés 48/134. sz., az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó nemzeti intézményekről szóló határozatának (1993. december 20.) megfelelően. A nemzeti emberi jogi szervek jogosultak arra, hogy hivatalos nemzetközi akkreditációt kérelmezzenek. Az igazságügyi biztos hivatalosan kezdeményezte az akkreditációs eljárás megindítását, azonban 2020. szeptember 30-ig az eljárás még nem fejeződött be.

Ombudsman

Az ombudsman feladatkörét az igazságügyi biztos látja el.

Az igazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztos ellátja az ombudsman funkcióit, őrködik a jogalkotási aktusok alkotmányossága és jogszerűsége felett, valamint ellátja a gyermekjogi ombudsman feladatait is.

Ombudsmani minőségében az igazságügyi biztos figyelemmel kíséri a közfeladatokat ellátó hatóságok tevékenységét, és vizsgálja, hogy az állami hatóságok tiszteletben tartják-e az emberek alapvető jogait és szabadságait, valamint a helyes közigazgatási gyakorlatot. Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy:

  • az állami szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a helyi önkormányzati szervek és hatóságok tevékenységét;
  • a közjogi jogi személyek szerveinek vagy hatóságainak, valamint a közfeladatot ellátó magánjogi jogalanyok tevékenységét.

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy ellenőrizze a közfeladatot ellátó hatóságok tevékenységét.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy közfeladatot ellátó hatóság tevékenysége jogellenes, véleményt küld a hatóságnak, amelyben megállapítja a jogsértés módját, és ha szükséges, ajánlást tesz a jogszerű és helyes közigazgatási gyakorlat követésére, vagy javaslatot tesz a jogsértés orvoslására. A vélemény kibocsátása előtt az igazságügyi biztos mindkét esetben értékeli, hogy a hatóság jogszerűen járt-e el, valamint azt, hogy az adott személlyel folytatott kommunikáció megfelel-e a helyes közigazgatási gyakorlatnak. Véleményében az igazságügyi biztos bírálatot vagy állásfoglalást fogalmazhat meg, valamint célzott javaslatokat tehet a jogsértés orvoslására.

Igazságügyi biztos:

Az igazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

Az igazságügyi biztoshoz bárki előterjeszthet arra irányuló kérelmet, hogy vizsgálja meg, hogy egy törvény vagy más jogszabály összhangban van-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal. Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint a helyi önkormányzatok által kibocsátott jogszabályok összhangban vannak-e az Alkotmánnyal és más jogszabályokkal.

Az igazságügyi biztos megvizsgálja, hogy:

  • a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal;
  • a kormányrendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a miniszteri rendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • az önkormányzati képviselő-testületek, illetve a községi és városi önkormányzatok rendeletei összhangban vannak-e az alkotmánnyal és más jogszabályokkal;
  • a közjogi személyek által kibocsátott jogalkotási aktusok jogszerűek-e.

Ha az igazságügyi biztos azt állapítja meg, hogy egy jogalkotási aktus alkotmányellenes, vagy nincs összhangban más jogszabályokkal:

  • javaslatot tesz az aktus kibocsátójának arra, hogy 20 napon belül hozza összhangba az aktust az alkotmánnyal, illetve a vonatkozó jogszabályokkal.
    Amennyiben a javaslatot figyelmen kívül hagyják, az igazságügyi biztos a Legfelsőbb Bíróságtól kérelmezi, hogy állapítsa meg a jogalkotási aktus érvénytelenségét;
  • jelentést nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben felhívja a figyelmét a jogszabállyal kapcsolatos problémákra.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman (az igazságügyi biztos által ellátott feladatkör)

Az igazságügyi biztos látja el a gyermekek jogainak védelmével és előmozdításával kapcsolatos feladatokat a gyermek jogairól szóló egyezmény 4. cikke szerint.

Az igazságügyi biztos hivatala: Kohtu 8, 15193 Tallinn, Észtország

A gyermek- és ifjúsági jogokkal foglalkozó részlegen dolgozó tanácsadók feladata főként a következőkből áll:

  • a gyermekjogokra vonatkozó kérelmek kezelése az alkotmányossági felülvizsgálattal és az ombudsmannal kapcsolatos ügyekben;
  • a gyermekgondozási létesítményekben tett látogatások előkészítése és lefolytatása;
  • beadványok és vélemények előkészítése az alkotmányossági felülvizsgálattal összefüggő ügyekben;
  • a gyermekek emberi jogaival kapcsolatos oktatás, valamint a figyelem felhívása az ENSZ gyermekjogi egyezményére, továbbá a gyermekjogokkal kapcsolatos figyelemfelhívás és képzések;
  • felmérések és tanulmányok készítése a gyermekjogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos témakörökben;
  • az együttműködés megszervezése a gyermek- és ifjúsági szervezetek, a civil egyesületek, a nem kormányzati szervezetek, a szakmai szövetségek, valamint a tudományos szervezetek és a hatóságok között.

A fentiek mellett az igazságügyi biztos:

  • az alkotmány és más jogszabályok alapján rendezi a magánjogi felek közötti, hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogvitákat;
  • a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének 3. cikkében meghatározott nemzeti megelőző szervként jár el;
  • figyelemmel kíséri, hogy a végrehajtó állam hatóságai tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat és szabadságokat a személyes adatok és más kapcsolódó információk titkos gyűjtésének, kezelésének, felhasználásának és felügyeletének megszervezése során;
  • elvégzi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának előmozdításával és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat, az egyezmény 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

Esélyegyenlőségi testület

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosaRoosikrantsi 8b, 10119 Tallinn, Észtország

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján eljáró független és pártatlan szakértő. A biztos feladata az e két törvény előírásainak való megfelelés felügyelete. A biztos tanácsot és támogatást nyújt a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó ügyekben érintett embereknek, valamint szakvéleményt ad a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben.

A nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosa:

  • fogadja az egyéni kérelmeket, és véleményeket ad ki a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő esetekben;
  • elemzi a jogszabályok által a férfiak és a nők helyzetére, valamint a társadalom kisebbségi csoportjaihoz tartozó személyek helyzetére gyakorolt hatást;
  • jogszabály-módosítási javaslatokat tesz a kormánynak, a kormányzati szerveknek, a helyi önkormányzatoknak és a helyi önkormányzati szerveknek;
  • tanácsot és tájékoztatást ad a kormánynak, a kormányzati szerveknek és a helyi önkormányzati szerveknek a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény végrehajtását illető kérdésekben;
  • intézkedéseket fogad el a nemek közötti egyenlőség, valamint a nőkkel és a férfiakkal történő egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében.

A biztos véleményt ad ki a hátrányos megkülönböztetés áldozatai, valamint olyan személyek számára, akiknek jogos érdeke fűződik az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséhez. E vélemények célja olyan értékelés kialakítása, amely a nemek közötti egyenlőségről szóló törvénnyel, az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel és az Észt Köztársaságra kötelező nemzetközi egyezményekkel együttesen lehetővé teszi annak eldöntését, hogy a szóban forgó jogviszonyban megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét.

A vélemény kibocsátása érdekében kérelmet kell benyújtani a biztoshoz, amelynek tartalmaznia kell azon tények leírását, amely alapján arra lehet következtetni, hogy hátrányos megkülönböztetés történt. A vélemény kiadásának érdekében a biztos jogosult tájékoztatást kérni minden olyan személytől, aki a hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tények megállapításához szükséges információkkal rendelkezhet, továbbá írásbeli magyarázatot kérhet az állítólagos hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó tényekre vonatkozóan, valamint az általa megjelölt határidőn belül dokumentumok, vagy azok másolatának benyújtását írhatja elő.

Adatvédelmi testület

Adatvédelmi Felügyelet, Tatari 39, 10134 Tallinn, Észtország

Az Adatvédelmi Felügyelet védi a következő alkotmányos jogokat:

  • a közfeladatok ellátásáról történő tájékoztatáshoz való jog;
  • a magánélethez való jog a személyes adatok védelmével kapcsolatban;
  • az érintettek joga a saját adataikhoz való hozzáféréshez.

Ha a személyes adatok kezelése vagy a közérdekű információhoz való hozzáférés engedélyezése során valakinek megsértik a jogait, az érintett személy az Adatvédelmi Felügyelethez fordulhat.

Ha egy adott gazdasági társaságon vagy szerven belül megsértik a személyes adatok kezelésére vonatkozó követelményeket, tájékoztatni kell az Adatvédelmi Felügyeletet. Ez azonban nem szükséges, ha az előírások megszegése várhatóan nem jelent veszélyt a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Az Adatvédelmi Felügyelettel az érintett gazdasági társaság vagy szerv adatvédelmi tisztviselőjének elérhetőségeit is közölni kell.

Az Adatvédelmi Felügyelet legegyszerűbben a weboldalán (https://www.aki.ee/en/contacts) keresztül érhető el.

Egyéb szakosodott szervek

Nincsenek egyéb szakosodott szervek.

Egyéb

Észt Ügyvédi Kamara

Észt Ügyvédi KamaraRävala pst 3, 10143 Tallinn, Észtország

Az Észt Ügyvédi Kamara az észt ügyvédek szervezete, akiknek fő tevékenysége a jogi tanácsadás a polgárok számára. Az Észt Ügyvédi Kamara az ügyvédek 1919. június 14-én megalakult szakmai szervezete, amely az önkormányzati igazgatás elvén alapul, és a magán- és a közérdek szolgálatában szervezi a jogi szolgáltatások nyújtását. Az Észt Ügyvédi Kamara tevékenysége felöleli az ügyvédek szakmai továbbképzésének szervezését, a jogászokkal, állami hatóságokkal és számos helyi és külföldi szervezettel való kapcsolattartást, továbbá az aktív részvételt a jogszabály-előkészítésben. A kamara emellett szervezi egy közjogi és magánjogi feladat ellátását: védelmet, illetve polgári és közigazgatási ügyekben képviseletet biztosít az állam költségén.

Általában kérelmet kell benyújtani annak érdekében, hogy valaki állami jogi segítségnyújtásban részesüljön. Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet általában a bírósághoz nyújtják be. Amennyiben az érintett olyan büntetőügy gyanúsítottja, amelyben a védő részvétele nem kötelező, az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet továbbítják a nyomozóhatósághoz, vagy az ügyészséghez.

Az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet észt nyelven kell benyújtani. A kérelem angolul is benyújtható, ha az állami segítségnyújtást kérő személy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkező természetes személy, az Európai Unió egy másik tagállamának állampolgára, vagy az Európai Unió egy másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy.

A nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság felhívására az Észt Ügyvédi Kamara az állami jogi segítségnyújtás biztosítása érdekében kijelöl egy ügyvédet. Általában az adott személy nem jogosult megválasztani azt az ügyvédet, aki az állami jogi segítségnyújtást biztosítja. Ugyanakkor e személynek joga van oly módon állami jogi segítségnyújtást kérni, hogy azt egy meghatározott ügyvéd nyújtsa neki, ha az adott ügyvéd vállalja az állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Ebben az esetben a hozzájáruló ügyvéd nevét azonnal fel kell tüntetni az állami jogi segítségnyújtás iránti kérelemben.

Az olyan eljárásokban, amelyekben ügyvéd részvétele kötelező, az érintettnek semmit nem kell tennie ahhoz, hogy állami jogi segítségnyújtásban részesüljön (kivéve, ha maga hatalmazott meg ügyvédet) – az eljárást vezető hivatalos személy köteles gondoskodni ügyvéd kijelöléséről az érintett számára, és az érintettnek nem kell kérelmet benyújtania.

Utolsó frissítés: 22/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.