A különböző jogi szakmák

Bírák

Szervezet

Franciaországban a hivatásos bírák (magistrats) hivatásos bírák, akik ítélkező bírákra, jogi ügyekben eljáró bírákra, valamint az Államtanácsosi Hivatalnak (ministère public vagy parquet) dolgozó jogászokra oszlanak. Az ítélkező bírákat gyakran „az ítélkező testület bíráinak” (magistrats du siège) nevezik, míg az Államtanácsosi Hivatalban dolgozó igazságügyi tisztviselőket „állandó bírónak” vagy „a bíróság kútjának bíráinak” (magistrats du parquet) nevezik.

A bírók döntik el az eléjük kerülő jogvitákat; az Államtanácsosi Hivatal feladata a közérdek képviselete és a jog megfelelő alkalmazásának biztosítása. A bírák jogállását az igazságszolgáltatás jogállásáról szóló sarkalatos törvény létrehozásáról szóló, 1958. december 22-i 58–1270. sz. rendelet szabályozza. E rendelet 1. cikke értelmében a bírákat a pályafutásuk különböző szakaszaiban bíróvá vagy az Államtanácsosi Hivatalba lehet kinevezni. a bírói kar egységességének elvét (1. cikk) az Alkotmánytanács megerősítette, különösen az 1993. augusztus 11-i határozatában. Valamennyi bíró az igazságszolgáltatási ág részét képezi, amelyet az alkotmány 66. cikke az egyéni szabadságok védelme érdekében ír elő. Mindazonáltal számos különbség van a rájuk vonatkozó szabályok között: az ítélkező bírákra nem vonatkoznak felsőbb szintű hatóságok utasításai, és hivatali idejük biztonságos, mivel hozzájárulásuk nélkül nem lehet őket új beosztásba helyezni. Ezenkívül kinevezésük feltételei eltérőek, mivel a székhely szerinti bírákat a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának hozzájárulása alapján nevezik ki, a Legfelsőbb Semmítőszék székhelyének bíráit, a Fellebbviteli Bíróság első elnökeit és a bíróságok elnökeit szintén ez utóbbi javaslata alapján nevezik ki, akik végül fegyelmi jogkört gyakorolnak a hivatalban lévő valamennyi bíró tekintetében. Ezzel szemben az Államtanácsosi Hivatal jogi tisztviselőit a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal folytatott konzultációt követően nevezik ki, és az igazságügyi miniszter feladata a jelölések előterjesztése és a fegyelmi hatáskörök gyakorlása.

A legtöbb bírót versenyvizsgával (concours) veszik fel. A hallgatók számára nyitva álló „első versenyvizsgán” való részvételhez a pályázóknak az érettségi vizsgát követően legalább négyéves képzést tanúsító oklevéllel (= mesterképzéssel) kell rendelkezniük. A sikeres pályázókat bírói gyakornokként (auditeurs de justice) nevezik ki, és ezt követően mindannyian ugyanazt a képzést kapják, amelyet Franciaország nemzeti bírói testülete (École nationale de la magistrature – ENM) tart. Az igazságszolgáltatásba való közvetlen belépésnek is vannak csatornái. Az ENM képzését követően a bírójelölteket végzéssel nevezik ki bírósági vagy államtanácsosi hivatalba (décret).

Igazságszolgáltatásifeladataik mellett a bírósági vezetők (elnök és államtanácsos, illetve a bíróságtól függően az első elnök és az államfőtanácsos) igazgatási feladatokat is ellátnak, például a tárgyalások ütemezését illetően.

Január 1- jén 2023-ban gyakorló bírák voltak, akik közül 8524 bíró a bíróságokon vagy az Államtanácsosi Hivatalban dolgozott.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (Conseil supérieur de la magistrature – CSM) az alkotmány 65. cikke rendelkezik. A 2008. július 23-i alkotmánytörvény megváltoztatta a Legfelsőbb Tanács összetételét és kinevezési hatáskörét, és rendelkezett arról, hogy az ügyeket a peres felek elé kell terjeszteni. A köztársasági elnök már nem tagja a CSM-nek.

A bírák elbírálására hatáskörrel rendelkező tanács divízióját a Semmítőszék első elnöke vezeti. Magában foglal továbbá öt ítélkező bírót, az Államtanács egy jogi tisztviselőjét, az Államtanács (Conseil d’État) egy, az Államtanács által kijelölt tagját, egy ügyvédet (avocat), valamint hat képzett személyt, akik nem tartoznak a jogalkotóhoz, a rendes bíróságokhoz vagy a közigazgatási bíróságokhoz. A köztársasági elnök, a parlament alsóházának elnöke (Assemblée nationale) és a szenátus elnöke két szakképzett személyt jelöl ki.

Az Államtanácsi Hivatal jogi tisztviselői felett hatáskörrel rendelkező tanács felosztását a Semmítőszék legfőbb állami tanácsosa (procureur général) látja el. Magában foglalja továbbá az Államtanács öt ügyintézőjét és egy ítélkező bírót, valamint az Államtanács tagját, az ügyvédet és a már említett hat képzett személyt.

Az ítélkező bírák tekintetében hatáskörrel rendelkező tanács divíziója javaslatot tesz a Semmítőszék bírói tisztségeire, a fellebbviteli bíróságok első elnökeire (cours d’appel) és a regionális bíróságok elnökeire (tribunaux de grande instance). Más ítélkező bírák csak az ő hozzájárulásával nevezhetők ki.

Ez a divízió a bírák fegyelmi tanácsaként jár el. Ebben a minőségében magában foglalja azt az ítélkező bírót, aki az Államtanácsosi Hivatal tisztviselői felett hatáskörrel rendelkező tanács divíziójában jár el.

A tanácsnak az Államtanácsosi Hivatal jogi tisztviselői felett hatáskörrel rendelkező felosztása véleményt nyilvánít az ilyen jogi tisztviselők kinevezéséről. Véleményt nyilvánít továbbá a bírósági tisztviselőkkel szemben hozott fegyelmi intézkedésekről. E minőségében a 65. cikk harmadik bekezdésében említett tagok mellett magában foglalja az Államtanácsosi Hivatal jogi tisztviselőjét is, aki a bírák elbírálására hatáskörrel rendelkező tanács divíziójában jár el.

Ügyészség

Szervezet

Az ÁllamtanácsosiHivatal jogi tisztviselőinek a társadalom érdekében kell eljárniuk, amelyet a törvény alkalmazása érdekében képviselnek.

A semmítőszék mellett működő ügyészség kivételével, amely külön hellyel rendelkezik, a franciaországi ügyészség hierarchikus piramis, „a fókaügyi miniszter felügyelete alatt”. A büntetőeljárásról szóló törvény 30. cikke előírja, hogy az igazságügyi miniszter a kormány által meghatározott büntető igazságszolgáltatási politikát folytatja. Gondoskodik annak egységes végrehajtásáról a Köztársaság területén. E célból a miniszter általános utasításokat adhat az Államtanácsosi Hivatal jogi tisztviselőinek a büntető igazságszolgáltatási politikával kapcsolatban.

Az ügyész minden egyes bíróságon olyan ügyészséget irányít, amely több bíróból áll, akik alárendeltek. Az államtanácsos irányítja a hivatalt, szétosztja a feladatokat és a szervezeti egységeket a helyettes államtanácsosok (köztanácsosok), a helyettes állami tanácsosok (alelnökök) és a helyettes állami tanácsosok (helyettesek) között. Az ügyész a legfőbb ügyész felügyelete és irányítása alatt jár el.

E hierarchikus struktúra ellenére az Államtanácsosi Hivatalt oszthatatlan egységnek tekintik: az asszisztensnek nincs szüksége felettesi felhatalmazásra ahhoz, hogy eljárjon, és valamennyi aktusa az Államtanácsosi Hivatal egészét köti.

Szerep és funkciók

Az Államtanácsosi Hivatal feladatai alapvetően a büntetőjog végrehajtásával kapcsolatosak. Irányítja a nyomozásokat, és maga tesz meg minden szükséges lépést a bűncselekmények üldözése érdekében, vagy gondoskodik arról, hogy ez megtörténjen. Emellett a büntetőeljárások célszerűségének elve alapján értékeli a büntetőügyekben meghozandó intézkedéseket (pl.: bírósági vizsgálat megindítása, bíróság elé utalás vagy felmentés). Meg kell jelennie a bírósági tárgyaláson; a jelenlévő igazságügyi tisztviselő szabadon tehet szóbeli észrevételeket, mivel úgy véli, hogy a legmegfelelőbb az igazságszolgáltatás megfelelő működése szempontjából (a tényállásról, a vádlott jellegéről és a büntetésről). A büntetés végrehajtását az Államtanácsosi Hivatal is biztosítja.

Felelős továbbá a veszélyben lévő kiskorúak védelméért, és rendelkezik bizonyos polgári jogkörökkel, például a személyek jogállásával (pl.: a személy családi állapotának módosítása), adminisztratív (pl.: itatóüzletek, folyóiratok, vászonok stb. esetében és kereskedelmi helyiségek (pl.: kollektív eljárások esetében).

Az ítélkező bírák szerepét és feladatait a rendes bíróságokról szóló oldalon ismertetjük.

Ülnökök (nem hivatásos bírák)

Ideiglenes bírák

Annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás közelebb kerüljön a polgárokhoz, a civil társadalomból származó személyt ideiglenes jelleggel bíróként (MTT) lehet felvenni, hogy ideiglenesen részt vegyen az igazságszolgáltatási intézmény működésében az igazságszolgáltatás jogállásáról szóló, 1958. december 22-i 58–1270. sz. módosított rendelet 41–10. és azt követő cikkei alapján.

Ez az ideiglenes békebírói funkció sajátossága, hogy lehetővé teszi a bírói feladatok ellátását a peres és védelmi ügyekben, a rendőrség vagy a büntető összetételek jóváhagyásáért felelős bíró és/vagy az igazságszolgáltatási testületek testületi formációiban, a perbeli bíróságokon és a megyei büntetőbíróságokon ideiglenes jelleggel, valamint az igazságszolgáltatási feladatokkal összeegyeztethető szakmai tevékenységben.

A 2016. augusztus 8-i 2016–1090. sz. organikus törvény, amely 2017. július 1-jén lépett hatályba, egyesítette a helyi bíróság és az MTT alapszabályát.

Az ideiglenesen kinevezett ülnököket rendszeresen, pályázati anyag alapján (nem pedig versenyvizsgával) veszik fel.

Az ideiglenesen kinevezett ülnöki tisztség betöltésének feltételei

Francia állampolgár, 35 és 75 év közötti, állampolgári jogai maradéktalanul megilletik, jó hírnévvel rendelkezik, megfelel a nemzeti szolgálati törvénykönyv követelményeinek, és fizikailag alkalmas a feladatok ellátására, tekintettel a fogyatékosság kompenzálásának lehetőségére.

A pályázóknak az alábbi feltételek egyikét is teljesíteniük kell:

• az érettségi vizsgát követően legalább négyéves oktatás és képzés elvégzését tanúsító oklevéllel (vagy legalább azzal egyenértékű képesítés megszerzését tanúsító okirattal) és legalább hét (7) éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amely alkalmassá teszi őt különösen igazságszolgáltatási feladatok ellátására;
• a Bírósági Nyilvántartási Szolgálat igazgatója, és igazolja, hogy hét (7) éves tényleges szolgálati időt töltött ebben a testületben
• az Igazságügyi Minisztérium „A” besorolású tisztviselője, és e minőségében legalább 7 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik
• szabályozott vagy védett jogi vagy igazságügyi szakma tagja vagy volt tagja, és legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Az ideiglenesen kinevezett ülnökök jogállása

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírák elbírálására hatáskörrel rendelkező divíziója véleményt ad az igazságügyi miniszter által javasolt jelöltekről.

Az ideiglenesen kinevezett ülnökökre, akiket a köztársasági elnök rendeletével (titkos) neveznek ki, a hivatásos bírákra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Kinevezése öt évre szól, amely egyszer megújítható, és 75 éves korán túl nem töltheti be feladatait.

A bírósági feladatok mellett szakmai tevékenységet is folytathatnak, feltéve, hogy az nem szerepel az összeegyeztethetetlen tevékenységeknek a keresetlevélben szereplő listáján.

Az ideiglenesen kinevezett ülnökök képzése

Az MTT 10 napos elméleti képzésen vesz részt az Országos Bírói Iskolában.

A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa választása szerint 6 hónapos bírósági időszak alatt 40–80 napos próbaidőnek vagy 40 napos bírósági képzésnek van alávetve, amelytől nagyon kivételes esetekben biztosítható, vagy amelynek időtartama a pályázó szakmai tapasztalatára tekintettel lerövidíthető.

A határozott időre kinevezett bíráknak járó kártérítés

Az ideiglenesen kinevezett ülnökök a ledolgozott szolgálati idő alapján nyújtott szolgáltatásokért díjazásban részesülnek.

A betöltetlen álláshelyek fajlagos aránya bruttó 111,02 EUR (a közszolgálati index 2022. augusztus 1-jei értékére utalva), és a szünetek száma nem haladhatja meg az évi 300-at.

A békebírák által ideiglenesen ellátott feladatok alapján fizetett szabadságok számának megoszlását a 2017. június 28-i módosított rendelet határozza meg.

Az MTT nem kap utazási költséget a családi otthona és a munkaügyi bíróság között.

Igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli ügyvédek (AHFJ)

Tiszteletbeli ügyvédek nevezhetők ki, hogy a megyei büntetőbíróságok bírálóiként igazságszolgáltatási feladatokat lássanak el.

Ez a lehetőség a 2023. január 1-jétől számított hároméves időszakban 20 megyei büntetőbíróság körzetében végzett kísérlet részét képezi.

A tiszteletbeli ügyvédgá válás feltételei

Ahhoz, hogy ezt a tisztséget betölthesse, francia állampolgárnak kell lennie, 75 év alattinak kell lennie, állampolgári jogait teljes mértékben meg kell illetnie, jó jellegűnek kell lennie, és a bűnügyi nyilvántartás 2. sz. hírlevelében nem kell megemlítenie. Annak bizonyítéka, hogy megszerezte az ügyvédi kamara tanácsa által elismert tiszteletbeli ügyvédi címet, és legalább öt évig nem gyakorolt ügyvédi tevékenységet azon fellebbviteli bíróság illetékességi területén, amelyhez kirendelték.

A tiszteletbeli ügyvéd az értékelői feladatok ellátásával párhuzamosan folytathat szakmai tevékenységet, feltéve, hogy az ilyen tevékenység nem veszélyezteti a beosztás méltóságát és függetlenségét.

Ez azonban nem lehetséges;

• jogi vagy igazságszolgáltatási szabadfoglalkozású tevékenység végzése, amely jogi vagy bírói szabadfoglalkozású, vagy amelynek megnevezése védett;
• ilyen szakmát gyakorló személy alkalmazottjának kell lennie
• igazságszolgáltatási, választottbírósági, szakértői, békéltetési vagy közvetítési feladatokat lát el annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén, amelyhez Önt kirendelték.

Ezenkívül az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli ügyvédi feladatok ellátása a következő feladatok ellátásával is összeegyeztethetetlen: A kormány, az Alkotmánytanács vagy a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának tagja; Az Államtanács vagy a Számvevőszék tagja, közigazgatási bíróságok és törvényszékek bírája; A kormány vagy minisztérium főtitkára, központi igazgatási igazgató, a prefekturális szerv tagja (az igazságszolgáltatási intézménybe vetett bizalomról szóló, 2021. december 22-i sarkalatos törvény 3IV. cikke)

Az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli ügyvéd jogállása

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírák elbírálására hatáskörrel rendelkező divíziója véleményt ad az igazságügyi miniszter által javasolt jelöltekről.

Az AHFJ-t a köztársasági elnök rendeletével nevezi ki a kísérlet időtartamára, 75 éves korhatárig.

Igazságügyi feladatokat ellátó tiszteletbeli ügyvéd képzése

Hivatalba lépése előtt az AHFJ az Országos Bírói Iskola által szervezett kétnapos kötelező képzésen vesz részt.

Az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli ügyvéd kártérítése

A tisztviselőt átalányösszegben és a szünidőben kell kártalanítani. A nyaralási juttatás közönségenként három egységnek felel meg.

A betöltetlen álláshelyek fajlagos aránya bruttó 111,02 EUR (a közszolgálati index 2022. augusztus 1-jei értékére utalva), és a szünetek száma nem haladhatja meg az évi 300-at.

Igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli bírák (MHFJ)

Az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli békebíró a bírói kar bírája, aki nyugdíjjogosultságot követelt, és a tapasztalatának és szakértelmének az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátásával folytatni kívánja tevékenységét.

A törvényes garanciákról, az etikai kötelezettségekről és a bírák felvételéről, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló, 2016. augusztus 8-i 2016–1090. sz. sarkalatos törvény kiegészítette az igazságszolgáltatás jogállásáról szóló, 1958. december 22-i 58–1270. sz. rendelet (MHFJ) 41–25. és azt követő cikkeit.

Funkciók

Az igazságszolgáltatási intézménybe vetett bizalomról szóló, 2021. december 22-i 2021–1729. sz. sarkalatos törvény óta a békebírót MHFJ-t nevezhetik ki, hogy a bíróság vezetőjének kinevezése esetén:

• Azértékelő szerepe a bíróságok és a fellebbviteli bíróságok testületi formációiban (polgári és büntetőeljárások). Az iratokat visszaküldheti a meghallgatásra;
• A védelmi jogvitákban eljáró bíró szerepe;
• A rendőrségi bíróság bírájának feladatai;
• A büntető összetételek jóváhagyásáért felelős bíró feladatai;
• a rendelet által a helyi kamarákra ruházható anyagi hatáskörök korlátozott részének gyakorlása;
• Az ügyészhelyettesi feladatok a bíróságokon, illetve a fellebbviteli bíróságok főügyész-helyettesei.

2019. január 1-jétől a fellebbviteli bíróság első elnöke kinevezheti^őt a kifejezetten az e jogvita tárgyalására kijelölt bíróságok és fellebbviteli bíróságok szociális jogvitákban eljáró ítélkező testületének elnöki tisztére.

2019. június¹ -je óta a Court of Appeal első elnöke is kinevezheti őt, hogy az ülésen, de a büntetőbíróságon is ülnöki tisztséget töltsön be egy 2022-ig tartó kísérlet részeként.

Az MHFJ hivatalát bármely 72. életévét be nem töltött bíró kérelmezheti.

A HFJ-k felvétele évente két művelettel történik.

A bírósági vezetők megvizsgálják az ügyet és meghallgatják a jelöltet. Ezt követően indokolással ellátott jelentésüket megküldik az Igazságügyi Szolgálat Igazgatóságának.

Az Igazságügyi Szolgáltatások Igazgatósága – az Igazságszolgáltatási Emberi Erőforrások Aligazgatósága – a kinevezési javaslatnak a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsához véleményezés céljából történő továbbítását megelőzően elvégzi a kérelem további vizsgálatát.

Kedvező vagy jóváhagyott véleményt követően az MFHJ-t a köztársasági elnök rendeletével nevezi ki. A legfeljebb öt évre szóló hivatali idő nem újítható meg, és minden esetben a tiszteletbeli bíró hivatalának 72. évfordulója előtti napon ér véget.

A hivatali idő a tiszteletbeli békebíró kérelmére (felmondás) vagy szankció kiszabása esetén is véget érhet (a törvényrendelet 41–30. cikke).

Nem igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tiszteletbeli bírák (MHFNJ)

A törvényes garanciákról, az etikai kötelezettségekről és a bírák felvételéről szóló, 2016. augusztus 8-i 2016–1090. sz. sarkalatos törvény és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács létrehozta az igazságszolgáltatás jogállásáról, az igazságszolgáltatási feladatok ellátásának és a tiszteletbeli bírák nem bírósági tevékenységének megszervezéséről szóló, 1958. december 22-i 58–1270. sz. rendelet 41–25. és azt követő cikkeit.

A 958. december 22-i rendelet 41–32. cikke lehetővé teszi a tiszteletbeli bírák számára, hogy közigazgatási jellegű, nem bírósági jellegű tevékenységet folytassanak, vagy segítséget nyújtsanak a határozat meghozatalában.

A cél mindig az, hogy a továbbiakban is az igazságszolgáltatási intézmény szolgálatában álló nyugdíjba vonult tiszteletbeli bírák számára lehetővé tegyék, hogy szaktudásukat és tapasztalataikat az igazságszolgáltatás szolgálatába állítsák, adminisztratív jellegű tevékenységeket végezzenek vagy segítsék a döntéshozatalt.

Az érintett személyek a fent említett végzés 1. cikke^értelmében vett bírósági békebírák, akik 75 éves koruk alatt nyugállományba kerültek, tiszteletbeli kötelezettségre jogosultak, és készek továbbra is az igazságügyi intézményt ellátni.

Feladataik kizárólag adminisztratív jellegű tevékenységekhez vagy döntéshozatali segítségnyújtáshoz kapcsolódhatnak.

A központban a kiküldetések a következőket foglalhatják magukban:

• az ügyiratok elemzése és szintézise, az ítélkezési gyakorlat kutatása és jogi tanulmányok készítése,
• segítségnyújtás az összetett polgári ügyek előkészítésének nyomon követésében,
• segíti a koordináló bírákat vagy osztályvezetőket,
• az igazságügyi szakértők kérelmei elbírálásának előkészítése,
• a szolgálatok átszervezése, a bírósági vezetők segítése nem bírósági feladatok ellátásában, kommunikációs vagy koordinációs tevékenységekben való részvétel,
• új bírák képzése a bíróság által szervezett képzések keretében.

Az ügyészségen a feladatok a következők lehetnek:

• a büntetőjog és a büntetőeljárás jogi felügyeletének biztosítása
• az ügyészség tevékenységének statisztikai nyomon követése
• részt vesz a bíróság vezetője által kialakított büntetőpolitika megszervezésében
• elemző adatlapok készítése a bűnügyi vagy szabálysértési aktákról (jegyzőkönyvek összefoglalása),
• segíti az ügyészi képviselőkért felelős ügyészséget,
• közös meghallgatás előkészítése.

A nem bírósági tevékenységet végző tiszteletbeli bíró nem vehet részt közvetlenül az eljárások valós idejű feldolgozásában.

A munkaügyi bíróságok tagjai

Az 1806-ban létrehozott munkaügyi bíróságok olyan elsőfokú bíróságok, amelyek a munkavállalók vagy gyakornokok és a munkáltatók között a szerződéseikkel kapcsolatban felmerülő egyedi jogviták rendezésére szakosodottak. A munkaügyi bíróságok bírái (tagjai) az iparból és a kereskedelemből származnak.

A munkaügyi bíróságok rendszere azon az elgondoláson alapul, hogy a sajátos és összetett munkaviszonyokat – akár munkavállalóként, akár munkáltatóként – az ilyen kapcsolatokban tapasztalattal rendelkező bírónak kell megvizsgálnia.

A munkaügyi bíróságok ezért szükségszerűen azonos számú munkavállalói és munkáltatói képviselőt (közös testületek) foglalnak magukban. A törvényszék tagjai két kollégiumból (alkalmazottak és munkáltatók) és öt szakosodott részlegből (ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, egyéb tevékenységek és irányítás) állnak.

A Prud’homale intézmény 211 megyei tanács alapján 14512 helyi tanácsosi hellyel rendelkezik férfiak számára (203 fő Franciaországban, megyénként legalább egy, tengerentúli megyékben és közösségekben pedig 8, köztük a 2022. január 1-jén létrehozott Mamoudzou CPH). A tribunal prud’homale évente mintegy 100000 üggyel foglalkozik.

Elsődleges feladatuk a felek közötti egyeztetés, és ennek hiányában a felek közötti jogviták eldöntése.

2023.^{január 1-} jén:

12960 férfi tanácsos: 6404 nő és 6556 férfi

6785 tanácsadó fizetett munkaviszonnyal rendelkező férfiak számára

6175 tanácsadó férfi munkáltatók számára

A kinevezés módja

A 2016. március 31-i rendeletből és a 2016. október 11-i rendeletből eredő reform óta a Prud’hommes-tanácsadókat a szakszervezetek és szakmai szervezetek javaslatára, a szakszervezet méretétől és a munkáltatói közönségtől függően, négyéves hivatali időre nevezték ki.

A kijelölési eljárás két szakaszból áll:

A helyek 4 évente történő elosztása a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek között. Ez a szakasz a Munkaügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös hatáskörébe tartozik.

– Az igazságügyi minisztérium elővigyázatos emberi tanácsadó állásra irányuló pályázatainak benyújtása és ellenőrzése, amelynek eredményeként körültekintő bírákat neveztek ki.

Ez a szakasz a két minisztert a körültekintő férfi tanácsadók posztjára kinevező rendelet kihirdetésével zárul.

Az Igazságügyi Szolgálatok Igazgatósága további (évente egy-két) kinevezéseket hajt végre a megüresedett helyek betöltése és a megbízatásukat megszüntető tanácsadók helyettesítése érdekében.

Képzésük,

A növekedésről, a tevékenységről és a gazdasági esélyegyenlőségről szóló, 2015. augusztus 6-i törvény bevezette a körültekintő férfi tanácsadók alapképzésének kötelezettségét. A képzés a következőképpen oszlik meg:

– Az Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott 5 napos alapképzés. Ezt az N.M. végzi, és két szakaszra oszlik: 3 nap távoktatás, ezt követően csoportonként 2 egymást követő nap személyes képzés.

Az ilyen képzés kötelező azoknak a tagoknak a számára, akik soha nem töltötték be mandátumukat, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy a tagok lemondtak. A határidő 15 hónap. Létrehozása óta közel 10000 tanácsadóra vonatkozott az új alapképzési követelmény, és az új tanácsadók kevesebb mint 2%-a nem felel meg ennek a kötelezettségnek, és a fellebbviteli bíróság első elnöke, amelyről az Igazságügyi Szolgáltatások Igazgatósága előzetesen tájékoztat, úgy tekinti, hogy lemondott.

Megbízatásonként 6 hetes folyamatos képzés. Ez nem kötelező, de jelenleg a Munkaügyi Főigazgatóság által akkreditált és finanszírozott szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és foglalkoztatási intézmények biztosítják. A 2021. május 6-i 2021–562. sz. rendelet előírja, hogy a tanácsadók akkor is megkezdhetik továbbképzésüket, ha még nem kezdték meg alapképzésüket.

Etikájuk és fegyelmük

A körültekintő férfi tanácsadók függetlenségének, pártatlanságának és feddhetetlenségének megerősítése érdekében a 2015. augusztus 6-i törvény megreformálta a körültekintő férfi tanácsadókra alkalmazandó szakmai etikai és fegyelmi szabályokat, és bevezette a CPH etikai kötelezettségeinek meghatározását, amely a Conseil supérieur de la prud’homie (Conseil supérieur de la prud’homie) keretében kidolgozott etikai útmutatóban öltött testet, amelyet a Conseil supérieur de la prud’homie (Conseil supérieur de la prud’homie) általi elfogadását követően 2018. augusztus 7-én adtak ki.

A 2015. augusztus 6-i törvényt követően a 2016. december 28-i rendelet megreformálta a körültekintő férfi tanácsadókra alkalmazandó fegyelmi eljárást. Létrejött a Prud Men-tanácsadók Országos Fegyelmi Bizottsága (CNDCPH).

Jogállásuk

A szaktanácsadókra az alkalmanként közfeladatot ellátó személyek általános társadalombiztosítási rendszerbe való belépéséről szóló, 2015. december 30-i 2015–1869. sz. rendelet vonatkozik. Feladataik ellátásáért ellentételezésben részesülnek.

Ezen túlmenően az aktív munkaviszonyban álló tanácsadók védett munkavállalói jogállást élveznek, megtiltva a munkaügyi felügyelőség előzetes engedélye nélküli elbocsátásukat, valamint a munkaidőben való távollétüket.

Az ilyen távollétek tényleges munkaidőnek számítanak, és mint ilyeneket a munkáltató fizet, és a társadalombiztosítás fedezi őket. A munkaügyi bíróságnál a munkaidő alatt munkával töltött idő ennek megfelelően nem jár a munkabér vagy a juttatások elvesztésével. Az állam megtéríti a munkáltatónak a munkabért.

A munkáltatói képviselők és a törvényszék fenti kategóriába nem tartozó munkavállalói (álláskeresők, nyugdíjasok, a bíróságon a munkaidőn kívül szolgálatot teljesítő tagok) szolgálati idejük után a törvényben meghatározott mértékben részesülnek díjazásban (titkos).

Utazási költségeik is megtéríthetők.

A kereskedelmi bíróságok bírái

Az első szintű kereskedelmi igazságszolgáltatás a Franciaország kontinentális területén működő 134 kereskedelmi bíróságból áll, kivéve az Elzász-Moselle-t (ahol az eljárás a helyi jog alapján a bírósági tanács joghatósága alá tartozik, és 7 olyan bíróságból áll, amelyek kereskedelmi kamarái a Colmari és Metz-i Fellebbviteli Bíróság illetékességi területén helyezkednek el), valamint a tengerentúli területeken található 9 vegyes kereskedelmi bíróságot.

A kereskedelmi bíróságok felelősek a következőkért:

• kereskedők, kézművesek, hitelintézetek, finanszírozó társaságok vagy közöttük fennálló kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos viták;
• a kereskedelmi társaságokra vonatkozókat;
• a valamennyi személy közötti kereskedelmi cselekményekre vonatkozó rendelkezések.

A kereskedelmi bíróságok a civil társadalom bíráiból állnak, akiket a társaik választanak meg, valamint egy kereskedelmi bírósági hivatalnok által rendelkezésre bocsátott nyilvántartásból, amely egy állami és miniszteri hivatalt is magában foglal.

E bíróságok bírái – más néven konzuli bírák – a kereskedelmi és cégnyilvántartásba bejegyzett kereskedők vagy kereskedelmi társaságok képviselői, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett kézművesek. A vállalkozások méretétől függetlenül minden tevékenységi ágazatból (személyi, kis- és középvállalkozások, kkv-k vagy csoportok) tartoznak.

A kereskedelmi bíróság tagjai önkéntes alapon látják el feladataikat.

2023.^{január 1-} jén a 3513 helyből 3343 konzuli bíró volt hivatalban.

Megválasztásuk

A 2019. május 22-i PACTE 2019–486. sz. törvény megreformálta a kereskedelmi bíróságok bíráinak megválasztását.

Hatályba léptette a 21. századi igazságszolgáltatás korszerűsítéséről szóló, 2016. november 18-i törvény 94. cikkének alkalmazását, amely a kézműveseknek a konzuli bírák választási kollégiumába való integrálásáról rendelkezett. A végrehajtásáról szóló végrehajtási rendeletet 2021. február 12-én tették közzé (2021. február 11-i 2021–144. sz. rendelet).

A választási reformot a 2021. október 11-i 2021–1317. sz. és a 2022. október 31-i 2022–1348. sz. törvény egészítette ki, különösen azáltal, hogy visszaállította a vezetők autonóm választási jogosultságát.

2022. január 1-je, a vállalkozások növekedéséről és átalakulásáról szóló, 2019. május 22-i törvény (PACTE) konzuli bírákra vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének időpontja óta a kereskedelmi bíróságok bíráit bírákból és volt konzuli bírákból, valamint a kereskedelmi és iparkamarák választott tagjaiból, valamint a bíróság hatáskörébe tartozó kereskedelmi és kézműipari kamarákból álló kollégium választja meg (a kereskedelmi törvénykönyv L. 723–1. cikke).

A választási kollégium összetételéről a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a Kézmű- és Kézműipari Kamarák tagjainak megválasztását követő év első két hónapjában kell dönteni, és azt minden évben legkésőbb július 15-ig frissíteni kell.

Az éves választásra minden évben október első felében kerül sor, minden olyan bíróságon, ahol betöltendő képviselői helyek vannak.

A választásokért a kuratóriumhoz kapcsolódó prefektúrák felelősek. E célból az Igazságügyi Szolgáltatások Igazgatósága gyakorlati útmutatót dolgoz ki, amelyet évente megküld számukra;

Megbízatásuk gyakorlása

Ugyanazon bíróságon az elfogatóparancsok száma 5 évre korlátozódik, a korhatár pedig 75 év.

A kereskedelmi bíróságok bíráinak első hivatali ideje két év (a kereskedelmi törvénykönyv L. 722–6. cikke). A hivatali idő négy év, ugyanazon a bíróságon vagy bármely más kereskedelmi bíróságon (a kereskedelmi törvénykönyv L. 722–6. cikke). Ezt a feltételt a választás időpontjában kell értékelni.

A kereskedelmi törvénykönyv módosított R. 722–7. cikkének megfelelően a konzuli bírák megbízatása a megválasztásukat követő naptári év január 1-jén kezdődik és az utódjuk megválasztását követő naptári év december 31-én ér véget.

Esküt tesznek, és ugyanazon magatartási kódex hatálya alá tartoznak, mint a hivatásos bírák.

A kereskedelmi bíróságok bírái képviseltetik magukat a Kereskedelmi Bíróságok Nemzeti Tanácsában, amelynek titkárságát az Igazságügyi Szolgáltatások Igazgatósága látja el.

Alap- és továbbképzésük

2018. november 1-je óta az újonnan megválasztott bírák esetében kötelező a 8 napos kötelező alapképzés, amelyet a megválasztástól számított 20 hónapon belül be kell fejezni, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy lemondtak.

A szociális biztonsággal és a szociális ellátással kapcsolatos jogvitákban illetékes testületi képzések értékelői

A bíróságok szervezetéről szóló törvénykönyv a bíróságok szervezetéről szóló törvénykönyv L.218–1. és L. 311–16. cikkében említett testületekbe kinevezett ülnökök részvételét írja elő.

A szociális központok értékelői a 2016. november 18-i 2016–1547. sz. törvénnyel létrehozott bírói testületen belül látják el feladataikat, amely jelenleg hatáskörrel rendelkezik az eddig a társadalombiztosítási bíróságok (TASS), a munkaképtelenségi ügyekben eljáró bíróságok (TCI) és a megyei szociális segítségnyújtási bizottságok (CDAS) egy része által elbírált jogviták elbírálására. A hivatásos bíró mellett két értékelő van: az egyik a munkavállalókat, a másik pedig a munkáltatókat és az önálló vállalkozókat képviseli.

A szociális központok értékelői így rendezik a szociális biztonsággal kapcsolatos jogvitákat, valamint a szociális segélyre való jogosultsággal kapcsolatos jogviták egy részét.

Az ítélkező testület tagjai részt vesznek a meghallgatásokon és a tanácskozásokon. Ezzel szemben nem készülnek határozattervezetek.

Ezeket az ülnököket a fellebbviteli bíróság első elnöke hároméves időtartamra nevezi ki, a Bíróság elnökével folytatott konzultációt követően, az egyes bíróságok illetékességi területén a közigazgatási hatóság által az érintett legreprezentatívabb szakmai szervezetek javaslatára összeállított listáról.

2023. január 1-jéig 3013 értékelőt azonosítottak.

Az igazságszolgáltatás huszonegyedik századi modernizálásáról szóló, 2016. november 18-i 2016–1547. sz. törvény előírja, hogy a munkahelyi balesetek megállapításával kapcsolatos jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező Cour d’appel d’Amiens (amiensi fellebbviteli bíróság) szociális központjaiba újonnan kinevezett ülnökök az Ecole Nationale de la Magistrature (Országos Bírói Iskola) által szervezett első egynapos képzésen vegyenek részt. Az az értékelő, aki soha nem töltött be megbízatást, csak akkor vehet részt, ha bizonyítja, hogy elvégezte a kötelező alapképzést.

Az ülnökök a bíróságokról szóló törvénykönyv R. 218–1. cikkének megfelelően hallható kártérítésben, valamint fizetés- vagy jövedelemkiesés miatti kártérítésben részesülnek.

Az értékelőknek a ület előtt esküt kell tenniük. A bíróságokról szóló törvénykönyv L. 218–5. cikkének rendelkezései vonatkoznak rájuk, amely előírja, hogy „[a]z értékelők feladataikat teljesen függetlenül, pártatlanul, méltósággal és becsületességgel látják el, és olyan magatartást tanúsítanak, amely e tekintetben minden jogos kétséget kizár. Különösen tartózkodnak minden olyan nyilvános cselekménytől vagy magatartástól, amely összeegyeztethetetlen a feladataikkal. Az eljárás titkossága köti őket.”

E kérelmek a polgári perrendtartás 1. könyve X. címének II. fejezetében meghatározott feltételek mellett elutasíthatók (R. 218–10. cikk).

A fiatalkorúak bíróságainak bírálói

A bíróságok szervezetéről szóló törvény előírja, hogy a gyermekbíróságok elnöki tisztét az igazságszolgáltatási rendszer egyik bírája tölti be, akit nem hivatásos értékelők kísérnek. Az ülnökök száma bíróságonként arányos a gyermekek két teljes jogú értékelővel és négy helyettes értékelővel rendelkező bíráinak számával.

A pályázóknak francia állampolgároknak kell lenniük, legalább 30 éveseknek kell lenniük, és bármilyen minőségükben különös érdekük fűződik a fiatalokkal kapcsolatos ügyekhez.

A Bíróság elnöke listát állít össze azokról a személyekről, akik ülnökké kívánnak válni, és jelezték érdeklődésüket gyermekkorukkal és hatásköreikkel kapcsolatos ügyek iránt. A területen illetékes személyek (bírósági koordináló bíró, gyermekbíró, gyermekvédelmi tanácsadó stb.) véleményét minden jelöltről kikérték. A listát ezt követően a bíróság vezetője továbbítja a fókafelügyelőnek, aki négyéves időtartamra nevezi ki őket.

A gyermekbíróságok bírálói a tárgyalás minden napjára kártérítésben részesülnek, amelynek összegét a bíróságok szervezetéről szóló törvénykönyv határozza meg.

A mezőgazdasági földterületeket vizsgáló törvényszékek értékelői

A tagokat hatéves időtartamra a fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki, a Közös Bíróság elnökével folytatott konzultációt követően, az egyes közös bíróságok hatáskörébe tartozó prefektus által a legreprezentatívabb szakmai szervezetek vagy adott esetben a vidéki tulajdonosok szervezetei javaslata alapján összeállított listáról.

Ide tartoznak azok a bérbeadók is, akik nem bérlők, valamint olyan bérlők, akik nem egyben bérbeadók is, adott esetben a közös bíróság két szakaszára bontva, az egyik a bérleti szerződések alapján bérbeadókból és bérlőkből, a másik pedig a közös művelési megállapodások hatálya alá tartozó bérbeadókból és bérlőkből áll.

A pályázónak francia állampolgárnak kell lennie, legalább 26 évesnek kell lennie, nem fosztották meg polgári, állampolgári vagy szakmai jogaitól, és legalább öt éve bérbeadóként vagy bérlőként vagy bérleti szerződés alapján bérlőnek kell lennie.

A békebíró körüli csapat

Bírósági asszisztensek

Az igazságszolgáltatás XXI.^századi korszerűsítéséről szóló, 2016. november 18-i 2016–1547. sz. törvény 24. cikke a jogi asszisztensekről szóló IIIa. fejezetet illesztett be a bíróságok szervezetéről szóló törvénykönyv (CHL) 1.^könyvének II. címébe.

Ez a bírósági alkalmazottak új kategóriája. A bírák és a fellebbviteli bíróságok bírái, valamint a Semmítőszék tagjai segítik a békebírák előkészítő munkáját.

Jogállásuk

Ezt e törvény írja elő, amely létrehozta a Bíróság L.123–4. cikkét, és azt a 2017. november 28-i 2017–1618. sz. rendelet hajtja végre, amelynek célja a fent említett L.123–4. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok meghatározása.

A jogi asszisztensek az A. kategóriába tartozó szerződéses alkalmazottak, akiknek a felvételkor magas szintű jogi képesítéssel kell rendelkezniük: egyéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (az igazságügyi intézménybe vetett bizalomról szóló, 2021. december 22-i 2021–1729. sz. törvény előtt két év volt), feltéve, hogy az érettségi megszerzését követően legalább ötéves jogi képzést tanúsító oklevéllel rendelkezik; vagy ha jogi doktori fokozattal rendelkeznek, nem rendelkeznek szakmai tapasztalattal. Hivatalba lépésük előtt esküt tesznek.

A CHL L. 123–4. cikke hároméves, egyszer megújítható időtartamra történő felvételükről rendelkezik.

Ezen túlmenően, amint három év szolgálati időre jogosultak, ezen ügyvédek az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról szóló, 2016. augusztus 8-i 2016–1090. sz. sarkalatos törvény 5. cikke alapján kérelmezhetik az igazságszolgáltatásba való beilleszkedésüket.

Felelősségi körük

A jogi asszisztensek szakértelmükkel hozzájárulnak a büntető- és polgári ügyekben a bírák által hozzájuk benyújtott technikai vagy összetett ügyek elemzéséhez. Így lehetővé teszik az utóbbiak számára, hogy hivatalukra összpontosítsanak: döntéshozatal és az eljárás irányítása. E célból a jogi asszisztenseket szakmai titoktartási kötelezettség terheli, és a rájuk bízott feladatok ellátása céljából hozzáférhetnek az eljárási iratokhoz.

A jogi területen szerzett szakmai tapasztalatuk – akár ügyvédként, akár ügyvédként – kulcsfontosságú az igazságszolgáltatás megfelelő működése szempontjából.

2023. január 1-jétől 935 jogi asszisztenst kezel az Igazságszolgáltatás Emberi Erőforrások Aligazgatósága.

Irodai alkalmazottak

A bírósági titkárok (greffiers) jogi eljárások szakértői, akik segítik a bírákat a bírósági iratok elkészítésében, és felelősek a bíróság aktusainak hitelesítéséért, amennyiben a törvény ezt előírja.

A bírósági titkárok szorosan együttműködnek a bíróval, segítve az ügyek előkészítését és feldolgozását, valamint jogi kutatásokat. A bírák utasítására határozatokat és jogalapokat fogalmaznak meg. A nyilvánosságnak nyújtott információs és segítségnyújtási szolgáltatások részeként a tisztviselők megbízhatók azzal, hogy tájékoztatást, iránymutatást vagy segítséget nyújtsanak a felhasználóknak a bírósági formaságok vagy eljárások lefolytatásához. Szakmai képzési feladatokkal is felruházhatók.

A bírósági titkári feladatok többségét a bíróságok különböző irodáiban látják el. A bíróság fontosságától és szervezetétől függően a hivatalvezető középvezetői feladatokat láthat el, különösen osztályvezetőként, a peres felek egyetlen recepciós szolgálatának vezetőjeként, vagy akár a hivatalvezető helyetteseként is.

2023. január 1-jén az Igazságügyi Minisztérium bírósági nyilvántartások emberi erőforrásokért felelős osztálya 11978 főt kezelt, akik közül 10416 főt a bíróságokhoz rendeltek.

Ügyvédek

Az ügyvédek (avocats) a bíróság tisztviselői és egy önálló vállalkozói szakma tagjai. Az ügyvédi jogállás elsősorban az egyes igazságügyi és jogi szakmák reformjáról szóló, 1971. december 31-i 71–1130. sz. törvényből és az ügyvédi hivatás szervezéséről szóló, 1991. november 27-i 91–1197. sz. rendeletből ered.

Az ügyvédek napi üzleti tevékenységük során két feladatot látnak el: az egyik az ügyfelek bíróság előtti segítésére és képviseletére szolgál (igazságügyi funkció), a másik pedig jogi tanácsadásra és jogi eszközök kidolgozására (jogi funkció).

Az 1971. december 31-i törvény 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban az ügyvédek kvázi monopolhelyzetben voltak a segítségnyújtás és a felek képviselete, a bíróságok és a bírói vagy fegyelmi testületek előtti képviselet és képviselet terén. Emellett versenytevékenységet is folytathatnak, például ingatlanügyletekben vagyonkezelőt vagy biztosításközvetítőket.

Nincs nemzeti ügyvédi szövetség, mivel az ügyvédek azt akarják, hogy valamennyi ügyvédi kamarát tisztességesen képviseljék. Az ügyvédek a bíróságok előtt létrehozott 165 nagyvárosi és tengerentúli ügyvédi kamarához tartoznak, és mindegyik ügyvédi kamarát az elnök „elnöke” látja el, és az ügyvédi kamara igazgatását a kamarai tanács látja el. Ez utóbbi feladata a szakma gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérdés kezelése, valamint az ügyvédi kötelezettségek tiszteletben tartásának és jogaik védelmének biztosítása.

Az Ügyvédi Kamarák Nemzeti Tanácsa (CNB) olyan jogi személyiséggel rendelkező közérdekű intézmény, amelynek feladata az ügyvédi hivatás hatóságok előtti képviselete, a szakma szabályainak és gyakorlatának harmonizációja és egységesítése.

A CNB egy olyan weboldallal rendelkezik, amely mindenki számára ingyenesen hozzáférést biztosít a szakma szervezeti felépítésére, az azzal kapcsolatos aktuális kérdésekre, valamint a francia ügyvédi kamaráknál nyilvántartásba vett ügyvédek címjegyzékére vonatkozó információkhoz. A nagyobb bárok többsége rendelkezik saját honlappal, amely mindenki számára ingyenes és hozzáférhető; a címük szerepel a CNB honlapján elérhető ügyvédi kamarai névjegyzékben.

A CNB a Hivatalos Lapban közzétett és az ügyvédekre közvetlenül alkalmazandó normatív jellegű határozatok útján nemzeti eljárási szabályzatot (NIR) bocsát ki.

Ügyvédek a legfelsőbb közigazgatási és bírósági bíróságok előtt [Conseil d’Etat és Cour de cassation]

Franciaország két legfelsőbb bíróságának, az Államtanácsnak és a Semmítőszéknek az ügyvédei külön szakmát alkotnak: az igazságügyi miniszter rendelete alapján kinevezett bírósági tisztviselők. Monopolhelyzetben vannak a legfelsőbb bíróságok előtti képviselet tekintetében, amennyiben ez kötelező. Jogállásuk lényegében az Államtanács és a Semmítőszék ügyvédi kamarájának létrehozásáról szóló, 1817. szeptember 10-i rendeletből és az e szakma gyakorlásának feltételeiről szóló, 1991. október 28-i 91–1125. sz. rendeletből ered.

A legfelsőbb bíróságok ügyvédei külön ügyvédi kamarát alkotnak, amelynek élén az elnök áll, akit egy tizennégy tagból álló ügyvédi kamara segíti. Ez a rendes testület felel a szakma képviseletéért.

Az Államtanács és a Semmítőszék Ügyvédi Kamarájának honlapja további részleteket tartalmaz.

Közjegyzők

Szervezet

A közjegyző (notaire) az igazságügyi miniszter rendeletével (arrêté) kinevezett jogi tisztviselő. E személyek azonban szabadfoglalkozásúak. Jogállásuk elsősorban a Ventôse An XI. 25. törvényéből, az 1945. november 2-i 45–2590. sz. rendeletből és a közjegyzők szervezetéről szóló, 1945. december 19-i 45–0117. sz. rendeletből, a szakképzésről és a közjegyzői tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló, 1973. július 5-i 73–609. sz. rendeletből, valamint a közjegyzők díjszabásáról szóló, 1978. március 8-i 78–262. sz. rendeletből ered.

A szakmát a következők képviselik:

• megyei szintű közjegyzői kamarák,
• a fellebbviteli bíróságok szintjén működő közjegyzői tanácsok,
• a Közjegyzők Főtanácsa (CSN) nemzeti szinten.

A szakma e szervezeti felépítésétől eltérve a több fellebbviteli bíróság illetékességébe tartozó több osztályra vagy régióközi közjegyzői tanácsra kiterjedő rendelettel is létre lehet hozni osztályközi kamarákat. A Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa az egyetlen olyan szerv, amely a szakma egészének képviseletére jogosult a hatóságok előtt. A közjegyzői intézmény sarokköveként meghatározza a szakma általános politikáját, hozzájárul a közjegyzők fejlődéséhez, és közösségi szolgáltatásokat nyújt a közjegyzőknek.

A hatóságokkal fenntartott kapcsolataiban hozzájárul a jogi fejlemények átgondolásához, és véleményt nyilvánít az előkészítés alatt álló törvénytervezetekről vagy szövegekről. A törvény értékelésére irányuló munkát végez. ALegfelsőbb Közjegyzői Tanács ingyenes weboldallal rendelkezik, amely ismerteti a szakma főbb jellemzőit, és tartalmazza a közjegyzők, kamaráik és tanácsaik névjegyzékét a megyékben és a régiókban.

Szerep és funkciók

A közjegyzők köztisztviselők és köztisztviselők.

• Közhivatalt ellátó személyként a közjegyzők feladata az általuk kiállított okiratok hitelességének biztosítása és megőrzése. A dokumentum hitelesítése magas szintű jogbiztonságot nyújt, amelynek jellemzői a végső időpont, a bizonyító erő és a végrehajthatóság. A közokirat dátumát és tartalmát tekintve a közjegyző által megállapított és megállapított kérdések tekintetében teljes mértékben hiteles, és a bírósági határozattal azonos módon végrehajtható.

• Köztisztviselőként a közjegyzők az állam által kijelölt tisztséget töltenek be, és monopolhelyzetben vannak feladataik ellátására, ami közszolgálati feladat. A közjegyző által a hozzá eljuttatott iratok hitelessége az állam által ráruházott felhatalmazásból ered.

Míg a közjegyzői feladatok között vannak olyan tevékenységek, amelyeket monopólium formájában végeznek (talajhirdetéssel, megosztással, végrendeletekkel stb. kötött szerződések), másokat monopóliumként vagy más jogi vagy ingatlanszakemberekkel versenyezve (tárgyalás, értékbecslés és ingatlankezelés, jogi tanácsadás stb.) végeznek.

Egyéb jogi szakmák

A jogérvényesülésért felelős biztosok

A jogérvényesülésért felelős biztos szakmája 2022. július 1-jén a bírósági végrehajtói és árverezői szakma összeolvadásával jött létre. A rendeletet a növekedésről, a tevékenységről és a gazdasági esélyegyenlőségről szóló, 2015. augusztus 6-i 2015–990. sz. törvény hozta létre. 2026. július 1^- jétől azok a bírósági végrehajtók és árverezők, akik nem végezték el az igazságügyi biztosi cím megszerzéséhez szükséges speciális képzést, tevékenységüket megszüntetik.

Az igazságügyi biztos jogállását a 2016. június 2-i 2016–728. sz. rendelet szabályozza. A jogérvényesülési biztos szabadfoglalkozásúként szabályozott szakmát gyakorol, és a fókaőrség igazságügyi miniszter általi kinevezését követően köz- és miniszteri tiszti jogállással rendelkezik. E minőségében a következőket gyakorolhatja:

• monopolisztikus tevékenységek: azaz a bírósági határozatok és végrehajtható okiratok vagy okiratok végrehajthatóvá nyilvánítása, a törvényben vagy bírósági végzésben előírt materiális vagy immateriális ingóságok leltározása, idézése és nyilvános árverés útján történő értékesítése, iratok kézbesítése és hasznosítása, a kézbesítés módját meg nem határozó törvények és rendeletek által előírt értesítések megtétele, az öröklés megnyílását követő biztosítási intézkedések végrehajtása, bírósági tárgyalás biztosítása;

• versenyképes tevékenységek: azaz valamennyi követelés peren kívüli vagy bírósági úton történő behajtása, amennyiben azt bíróság vagy magánszemélyek kérik, tisztán érdemi megállapítások megtétele vagy bizonyos csődeljárásokban felszámolóvá történő kinevezés;

• járulékos tevékenységek, például hagyatéki gondnoki, biztosítási ügynöki vagy bíróság által kijelölt közvetítői tevékenység, vagy megállapodás útján végzett tevékenységek;
• végezetül a jogérvényesülési biztos bizonyos feltételek mellett önkéntes értékesítési tevékenységet folytathat.

Ahhoz, hogy igazságügyi biztosként dolgozhasson, a szakembernek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, például állampolgárságnak (francia vagy európai), jó hírnévnek és képesítésnek (jogi mesterfokozat, felvételi vizsga, szakmai gyakorlat és alkalmassági vizsga).

Az általános alkalmassági feltételeknek megfelelő szakembert igazságügyi biztosnak nevezik ki a Seal Guard (igazságügyi miniszter) utasításával.

A jogérvényesülési biztos akár egyénileg, akár jogi személyiséggel rendelkező szervezet részeként gyakorolhatja szakmáját, kivéve azokat a jogi formákat, amelyek az élettársakat kereskedői jogállással ruházzák fel.

A szakma felépítése két szint köré szerveződik:

• nemzeti szinten a nemzeti igazságügyi biztosok kamarája képviseli a szakmát a hatóságokkal szemben. Ingyenes weboldallal rendelkezik, amely ismerteti a szakma főbb jellemzőit, és tartalmazza a gyakorló szakemberek névjegyzékét.
• az egyes fellebbviteli bíróságok illetékességi területén egy regionális tanács. Képviseli a területen tevékenykedő összes igazságügyi biztost, és biztosítja közös jogaikat és érdekeiket. Több fellebbviteli bíróság illetékességi területén működő régióközi kamarák is létrehozhatók.

A bíróság egyéb tisztviselői

A kereskedelmi bíróságok hivatalnokai

A kereskedelmi bíróságok hivatalvezetői – a többi köztisztviselővel ellentétben – köztisztviselők és minisztériumi tisztviselők. Jogállásukat a kereskedelmi törvénykönyv határozza meg (L.741–1. és azt követő cikkek, valamint R.741–1. és azt követő cikkek).

A kereskedelmi bíróság hivatalvezetője ellátja a rendes körülmények között a bíróság hivatalára bízott valamennyi feladatot. Segíti a bírákat a tárgyaláson, és a törvényben előírt valamennyi esetben segíti a kereskedelmi bíróság elnökét valamennyi adminisztratív feladatában. Elkészíti és formalizálja a bírósági határozatokat, jegyzőkönyveket vezet, kiadja a kiküldéseket és másolatokat, bírósági tisztviselőket készít és fogadja a nyilvánosságot.

Biztosítja továbbá a vállalkozások élete szempontjából lényeges nyilvántartások vezetését, beleértve a kereskedelmi törvénykönyv L. 123–1. cikkében előírt cégjegyzéket és cégjegyzéket. A hozzá benyújtott jogi aktusokat és nyilatkozatokat alapos vizsgálatnak kell alávetni. Ez biztosítja az e nyilvántartásban szereplő információk, és így a Kbis kivonatainak magas szintű megbízhatóságát, amelyeket a hivatalvezető minden olyan személynek kiad, aki ezt kéri.

A kereskedelmi bíróság hivatalvezetője szélesebb körű jogszabályi tájékoztatási feladatokat is ellát. A gazdasági egyesülés Infogreffe internetes portáljának célja annak biztosítása, hogy ezek a küldetések teljes mértékben láthatók és hozzáférhetők legyenek a felhasználó számára.

A kereskedelmi bíróságok hivatalvezetőinek nemzeti tanácsa (CNGTC), amely jogi személyiséggel rendelkezik és a szakmát képviseli a hatóságok előtt, felelős a kereskedelmi bírósági tisztviselők kollektív érdekeinek védelméért. Mint ilyen, négy fő feladatot lát el: a szakma tagjainak képviselete, a nyilvánosság és a szakma tájékoztatása, tisztviselők és irodai dolgozók képzése, felügyelet és tudomány. A kereskedelmi bíróságok tisztviselői nemzeti tanácsának honlapján további információk találhatók ezekről a kérdésekről.

A kereskedelmi bíróságok tisztviselői   (366 Kb) 

A kereskedelmi bíróságok hivatalnokai munkaszerződéssel   (366 Kb) 

Jogi tanácsadók/vállalati jogászok

A jogtanácsosi szakmát az 1990. december 31-i 90–1259. sz. törvény egyesítette az ügyvédi hivatással.

Azok azügyvédek (jogászok), akik nem önálló ügyvédként (avocats) tevékenykednek, hanem a vállalkozások számára házon belül dolgoznak, nem tartoznak semmilyen külön szakmai szabályozás hatálya alá. Az 1971. december 31-i 71–1130. sz. törvény 58. cikkének megfelelően működnek.