A különböző jogi szakmák

Portugalia

Ezen az oldalon a portugáliai jogi szakmák áttekintése található.

Autor treści:
Portugalia

Bírósági bírák, közigazgatási és adóügyi bíróságok bírái

A portugál Alkotmány értelmében a bírák a független bírósági szervezet tagjai.

Ítéleteket hoznak a nép nevében, és kizárólag a jogszabályoknak vannak alárendelve.

A bírák jogállását az Alkotmány és a Bírák szervezeti szabályzata (Estatuto dos Magistrados Judiciais) szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a bírák három kategóriája különböztethető meg:

  • A Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de Justiça) bírái, elnevezésük: Conselheiros;
  • A fellebbviteli bíróságok (Tribunais das Relações) bírái, elnevezésük: Desembargadores;
  • Az elsőfokú bíróságok bírái, elnevezésük: Juízes de Direito.

A közigazgatási és adóügyi bíróságok bíráit az Alkotmány, a Közigazgatási és adóügyi bíróságok szervezeti szabályzata (Estatuto dos Tribunais Administrativos e Fiscais), másodlagosan pedig a Bírák szervezeti szabályzata szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a közigazgatási és adóügyi bírák három kategóriája különböztethető meg:

  • A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Supremo Tribunal Administrativo) bírái, elnevezésük: Conselheiros;
  • A Központi Közigazgatási Bíróságok bírái, elnevezésük: Desembargadores;
  • A kerületi közigazgatási és adóügyi bíróságok bírái, elnevezésük: Juízes de Direito.

A bírói kinevezés folyamata három szakaszból áll, amely a következőket foglalja magában: nyilvános versenyvizsga; az Igazságügyi Tanulmányok Központjában (Centro de Estudos Judiciários) tartott elméleti és gyakorlati képzés; valamint gyakornoki idő teljesítése. Azok, akik mind a három szakaszt sikeresen teljesítik, „Juízes de Direito” kinevezést kapnak.

A bírák szakmai pályafutásuk során folyamatos továbbképzésben részesülnek.

Az elsőfokú bíróságok bíráinak munkáját (a rendes bírák esetében) a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conselho Superior da Magistratura), illetve (a közigazgatási és adóügyi bírák esetében) a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsa (Conselho Superior dos Tribunais Administrativos e Fiscais) rendszeres időközönként vizsgálja. Minden egyes vizsgálatot követően a bírákat szakmai teljesítményük alapján besorolják az alábbi kategóriák valamelyikébe: „kitűnő”, „kiváló”, „jó”, „megfelelő” és „gyenge”. A „gyenge” kategóriába sorolt bírákat tisztségükből felfüggesztik, szakmai alkalmasságuk tekintetében pedig vizsgálatot indítanak.

A bírák, valamint a közigazgatási és adóügyi bírák kinevezése, beosztása, áthelyezése, előléptetése és a velük szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsának hatáskörébe tartozik.

A bírák függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében az Alkotmány a következőket írja elő: a gyakorló bírák sem köz-, sem magánfeladatot nem láthatnak el, kivéve a fizetés nélküli oktatási tevékenységet vagy tudományos kutatást jogi területen. A bírák áthelyezése, felfüggesztése, nyugállományba helyezése vagy felmentése csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges; a bírák – a törvényben meghatározott kivételekkel – döntéseikért nem vonhatók felelősségre.

További információk a https://www.csm.org.pt/ és a https://www.cstaf.pt/ oldalon találhatók.

Ügyészek (Ministério Público)

Az ügyészek az állam képviseletét látják el, közreműködnek a büntetőeljárásokban, továbbá fellépnek a demokratikus jogállamiság és a törvényben meghatározott érdekek védelme érdekében. Az ügyészek saját alapszabállyal és törvényben megállapított autonómiával rendelkeznek.

Ahhoz, hogy valaki ügyészi tevékenységet folytasson, sikeresen teljesítenie kell az Igazságügyi Tanulmányok Központja (Centro de Estudos Judiciários) által szervezett nyilvános versenyvizsgát, amely a szakmai ismereteket felmérő tesztekből, a szakmai életút értékeléséből és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

A sikeres pályázókat fogalmazónak (auditores de justiça) nevezik ki. Miután a fogalmazók sikeresen elvégezték az Igazságügyi Tanulmányok Központjában szervezett elméleti és gyakorlati képzést, alügyész-gyakornoki kinevezést kapnak.

Az ügyészek hivatali előmenetele ötlépcsős, amely a hierarchia csúcsától az alábbi fokozatokból áll:

  • Legfőbb ügyész (Procurador-Geral da República);
  • Legfőbb ügyész helyettese (Vice-Procurador-Geral da República);
  • Főügyész (Procurador-Geral Adjunto);
  • Kerületi ügyész (Procurador da República);
  • Helyettes kerületi ügyész (Procurador da República Adjunto).

A Legfőbb Ügyész Hivatala (Procuradoria-Geral da República) az ügyészség legmagasabb szintű szerve, amelynek elnöki tisztét a legfőbb ügyész látja el. A Legfőbb Ügyész Hivatalához tartozik az Ügyészség Főtanácsa (Conselho Superior do Ministério Público), a Konzultatív Tanács, valamint hivatalos jogi tanácsadók és támogató szolgálatok is.

Az Ügyészség Főtanácsának feladata az ügyészek kinevezése, beosztása, áthelyezése és előléptetése, valamint az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása.

További információk a következő weboldalon találhatók: http://www.ministeriopublico.pt/

Ügyvédek (Advogados)

Az ügyvéd az Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett jogász, akinek tevékenysége jogi képviseletre, valamint harmadik felek felkérésére a jogszabályok értelmezését és alkalmazását is magában foglaló jogi tanácsadásra terjed ki.

Portugáliában kizárólag a portugál Ügyvédi Kamara (Ordem dos Advogados) nyilvántartásába felvett személyek végezhetnek ügyvédi tevékenységet.

Az ügyvédi hivatás gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött:

  • Portugáliában megszerzett jogi diploma vagy külföldön szerzett, egyetemi fokozattal egyenértékűnek minősülő vagy egyetemi fokozatként elismert egyetemi szintű jogi végzettség;
  • 18 hónapos joggyakorlati idő teljesítése, amely két képzési szakaszt ölel fel: egy 6 hónapos alapképzést és egy 12 hónapos kiegészítő képzést;
  • a Kamara írásbeli és szóbeli vizsgájának sikeres letétele.

A Portugáliában jogi diplomát szerző külföldi állampolgárok kamarai nyilvántartásba vételére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a portugál állampolgárok nyilvántartásba vételére, feltéve, hogy az adott személy származási országa azonos jogokat biztosít a portugál állampolgárok számára.

Azoknak a más uniós tagállamból származó, állandó jelleggel letelepedni kívánó ügyvédeknek, akik származási országukban megszerzett szakmai képesítésükkel szeretnének Portugáliában praktizálni, nyilvántartásba kell vetetniük magukat a portugál Ügyvédi Kamaránál. Ilyen esetekben kizárólag a portugál Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett ügyvéd felügyelete mellett léphetnek fel bíróság előtt jogi képviselőként. Amennyiben a portugáliai ügyvédekével teljesen azonos jogok és kötelezettségek mellett kívánnak praktizálni, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az Ügyvédi Kamaránál, továbbá írás- és szóbeli vizsgát kell tenniük portugál nyelven.

A portugál Ügyvédi Kamara olyan közjogi szervezet, amely az ügyvédi hivatást a Kamara alapszabálya szerint gyakorló szakembereket képviseli. Feladata, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat alkosson, valamint hogy – az erre hatáskörrel rendelkező egyetlen szervként – fegyelmi eljárást folytasson le az ügyvédekkel, illetve ügyvédgyakornokokkal szemben. A Kamara emellett védi a szakma társadalomban betöltött szerepét, méltóságát és tekintélyét, továbbá elősegíti az ismeretszerzést és a jogalkalmazást.

További információk a következő weboldalon találhatók: https://portal.oa.pt/

Jogtanácsosok (Consultores jurídicos)

A portugál jogrendszer nem tesz különbséget az ügyvédi és a jogtanácsosi hivatás között.

Jogi ügyvivők (Solicitadores)

A jogi ügyvivők független szakemberek, akik jogi tanácsadást és jogi képviseletet biztosítanak ügyfeleik számára a bíróságon, az alapszabályuk és eljárási jogszabályaik által megszabott korlátokon belül. A feleket bíróság előtt képviselhetik, amennyiben az ügyvéd (advogado) általi jogi képviselet nem kötelező.

A jogi ügyvivők emellett az állampolgárok és vállalkozások bíróságon kívüli jogi képviseletét is elláthatják, például az adóhatóság, közjegyzői iroda, nyilvántartóhivatal és közigazgatási szervek előtt.

E szakma gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött:

  • a jogi ügyvivőnek hivatalosan elismert jogi diplomával kell rendelkeznie, és nem lehet az Ügyvédi Kamara tagja, vagy hivatalosan elismert jogi ügyvivői diplomával kell rendelkeznie. A más uniós tagállambeli külföldi állampolgároknak rendelkezniük kell a szakmának a származási országukban történő gyakorlásához jogszabály által előírt tudományos fokozattal és szakmai képesítéssel;
  • 12–18 hónapos szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük;
  • be kell szerezniük a megfelelő igazolást a szakmai gyakorlatért felelős személytől és a gyakorlati központoktól a szakmai gyakorlat alatti tevékenységről, valamint le kell tenniük a vonatkozó jogszabályok szerint összeállított országos vizsgát.

A más uniós tagállamból vagy az Európai Gazdasági Térségből származó szakembereket a Jogi Ügyvivők Kollégiuma (Colégio dos Solicitadores) nyilvántartásba veszi a 2009. március 4-i, módosított 9/2009. sz. törvénynek megfelelően.

A Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarája (Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução – OSAE) az e jogi szakmákat képviselő köztestület. Hatásköre többek között az alábbiakra terjed ki: a fegyelmi jogkör gyakorlása a tagok felett, valamint a hatásköréhez kapcsolódó jogszabály-tervezetek véleményezése.

További információ: http://www.osae.pt/

Végrehajtók (Agentes de execução)

A végrehajtók olyan szakemberek, akik országos hatáskörükben eljárva polgári jogi jogérvényesítés keretében végrehajtási tevékenységeket végeznek. Független és pártatlan szakemberek, egyik felet sem képviselik, feladatuk, hogy foganatosítsák a végrehajtáshoz kapcsolódó összes előírást, így többek között a lefoglalásokat, valamint kézbesítsék az okiratokat, átadják az értesítéseket és értékesítsék a lefoglalt vagyontárgyakat. Meghatározott esetekben a végrehajtói feladatokat bírósági tisztviselő is elláthatja.

A végrehajtót a végrehajtást kérő fél vagy a bíróság jelöli ki.

A végrehajtói hivatás kizárólag olyan jogi ügyvivői végzettséggel vagy jogi diplomával rendelkező személyek előtt áll nyitva, akik:

  • portugál állampolgárok;
  • nem vonatkoznak rájuk a Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarája vagy az Ügyvédi Kamara alapszabályában foglalt korlátozások;
  • nevük – az elmúlt tíz évben – nem került fel a hivatalos adóslistára;
  • sikeresen teljesítették a végrehajtói gyakorlatot;
  • miután több, mint három évig dolgoztak végrehajtóként, leteszik a jogi előadói szakvizsgát, és kedvező véleményt kapnak a Bírósági Alkalmazottak Bizottságától (Comissão para o Acompanhamento dos Auxiliares de Justiça – CAAJ);
  • a gyakornoki idő sikeres teljesítését követő három éven belül felvételt nyernek a megfelelő szakmai szervezetbe;
  • rendelkeznek a közgyűlés által jóváhagyott szabályzatban minimumkövetelményként előírt informatikai struktúrával és eszközökkel.

A szakma szabályozása a Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarájának, valamint a Végrehajtók Szakmai Testületének (Colégio de Especialidade dos Agentes de Execução) hatáskörébe tartozik.

A végrehajtók felügyeletét, valamint a végrehajtókkal kapcsolatos fegyelmi jogkörök gyakorlását a Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarájától függetlenül működő CAAJ látja el.

További információk a következő weboldalakon érhetők el: http://www.osae.pt/ és https://caaj.justica.gov.pt/

Közjegyzők (Notários)

A közjegyzők bizonyos jogi keretek között egyes feladatok ellátására felhatalmazott szakemberek. Mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fontos szerepet játszanak a kereskedelemben.

A közjegyzők hatásköre az alábbiakra terjed ki:

  • magánszerződések megszövegezése és tanácsadás a felekkel szembeni pártatlanság követelményének tiszteletben tartásával; hivatalos okiratok szerkesztése, felelősséget vállalva az adott okirat jogszerűségéért, valamint a közjegyző által nyújtott tanácsért; a felek tájékoztatása a majdan rájuk háruló kötelezettségek hatásairól és következményeiről (a közjegyzők kötelesek ezt megtenni);
  • a jelenlétükben létrejött jogügyletek végrehajtása. Az okirat közvetlenül nyilvántartásba vehető, vagy amennyiben a felek egyike nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, az okirat bírói beavatkozás nélkül végrehajtható;
  • eljárás közvetítőként – részrehajlás nélkül és a jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett – annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen elfogadható egyezségre jussanak;
  • a hagyatéki leltározási eljárásokra vonatkozó dokumentumok elkészítése és azok feltételeinek kidolgozása, kivéve azokat a kérdéseket, amelyekről az ügy jellege, jogi vagy ténybeli összetettsége miatt nem kell dönteni a hagyatéki leltár felvétele során; az ilyen kérdésekről annak a kerületi bíróságnak (tribunal de comarca) kell döntenie, amely az eljárás helye szerinti közjegyzői hivatal tekintetében joghatósággal rendelkezik (a 2013. március 5-i 2/2013. sz. törvény, amely jóváhagyta a hagyatéki leltározási eljárás jogi keretét, felruházta a közjegyzőket e hatáskörrel, és ezáltal megosztott hatásköri rendszert hozott létre).

A közjegyzői szakma reformja, valamint a terület ebből adódó privatizációja a közjegyzőket kettős szerepkörrel ruházta fel: egyfelől hivatalos személyek, egyben szabad foglalkozású jogi szakemberek is, akik már nem tagjai a köztisztviselői karnak.

A közjegyzők mint hivatalos személyek a portugál Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak, amely az ő vonatkozásukban szabályozói és fegyelmi hatáskörrel egyaránt rendelkezik. Tekintettel a szakma új, szabad foglalkozású jogállására, 2006 óta a Közjegyzői Kamara szabályozza a közjegyzők tevékenységét az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve, biztosítva, hogy a közjegyzők betartsák az rájuk kötelezően vonatkozó etikai kódexet, garantálva továbbá a közérdek érvényesítését, ahogyan ez a kötelezettség őket terheli; ez nem érinti a Minisztérium beavatkozási jogkörét, amelyet a szakma jellegére tekintettel törvény biztosít számára.

További információ: http://www.notarios.pt/OrdemNotarios/pt

Hivatalvezetők (Conservadores)

A hivatalvezetők az ingatlanokkal, nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó ingó vagyonnal, gazdasági tevékenységekkel, illetve az emberek életében előforduló eseményekkel kapcsolatos jogcselekmények és jogi tények nyilvántartásáért és közzétételéért felelős köztisztviselők. Szerepük alapvetően a fentiek és a kapcsolódó dokumentumok jogi ellenőrzésére, valamint annak biztosítására irányul, hogy a bejelentendő tényeket igazoló dokumentumokban foglalt jogok pontosan meg legyenek határozva, és megfeleljenek a jogszabályban előírt nyilvántartási rendnek; ezen információk közzétételéért is felelősek, és eldönthetik, hogy a jogi dokumentumot vagy tényt bejegyzik-e a nyilvántartásba.

Feladatkörüktől függően a hivatalvezetők alábbi kategóriái különböztethetők meg:

  • Anyakönyvvezetők (conservadores do registo civil) – a természetes személyek életével kapcsolatos események és tények rögzítésével és közzétételével összefüggő feladatokat látnak el. Hatáskörük kiterjed az olyan cselekmények nyilvántartásba vételére, mint a születés, házasságkötés, halál, örökbefogadás, valamint anyasági/apasági nyilatkozat, illetve anyaság/apaság megállapítása; olyan eljárások megszervezésére, mint például a házasság közös megegyezéssel történő felbontására és a közös megegyezéses különválásra irányuló eljárás; valamint tanúsítványok és a nyilvántartásba vett okiratok másolatainak kiállítása.
  • Földhivatal-vezetők (conservadores do registo predial) – feladatuk a földterületek és ingatlanok jogállására vonatkozó információk közzététele az ingatlanforgalom jogbiztonságának biztosítása érdekében.
  • Gépjárműnyilvántartás-vezetők (conservadores do registo de veículos) – feladatuk a nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó ingó vagyontárgyakhoz (gépjárművekhez, hajókhoz és repülőgépekhez) kapcsolódó jogok közzététele, valamint a gépjárművek és pótkocsik jogállásának közzététele az ügyletek jogbiztonságának biztosítása érdekében.
  • Cégnyilvántartás-vezetők (conservadores do registo comercial) – feladatuk az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok és korlátolt felelősségű egyéni cégek, valamint a cégnyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok jogállásának közzététele az ügyletek jogbiztonságának biztosítása érdekében.

A szakma gyakorlásához egy portugál egyetemen szerzett jogi diploma vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat szükséges. A pályázóknak alkalmassági vizsgát kell tenniük, és részt kell venniük egy hat hónapos posztgraduális kurzuson, amely a hivatalvezetők számára szükséges jogi és a nyilvántartással kapcsolatos témákra összpontosít. Ezt követően egyéves szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelyet nyilvános versenyvizsga követ. A pályázókat e folyamat minden szakaszában értékelik, és a pályázó kizárható, ha valamelyik szakaszban nem felel meg. Az eljárás utolsó fordulójában a jelöltek a Hivatalvezetők és Közjegyzők Intézete (Instituto dos Registos e do Notariado) által szervezett nyilvános versenyvizsgán mérettetnek meg.

A Hivatalvezetők és Közjegyzők Intézetének feladata a nyilvántartó hivatalok tevékenységének irányítása, koordinálása, támogatása, értékelése és felügyelete.

További információ: https://irn.justica.gov.pt/

Bírósági tisztviselők (Oficiais de Justiça)

A bírósági tisztviselők az igazságügyi tisztviselők (funcionário de justiça) kategóriájába tartoznak, akik eljárási segítséget nyújtanak a bíróságon vagy az ügyészségen. Az igazságügyi tisztviselők fogalmába azonban emellett még az informatikai technikusok, az adminisztratív, műszaki, kisegítő és karbantartó személyzet is beletartozik.

A bírósági tisztviselői szakma gyakorlása pályakezdőként a bírósági kisegítő titkári (escrivão auxiliar) állással, illetve az ügyészségi szervezetben betöltött kisegítő jogi referensi (técnico de justiça auxiliar) pozíció betöltésével kezdődik. A pálya azok számára nyitott, akik szakmai képzésen vettek részt, és akiket felvételi eljárás keretében jóváhagytak.

Az igazságügyi tisztviselőkre az 1999. augusztus 26-i 343/1999. sz. módosított törvényerejű rendelet (Estatuto dos Funcionários de Justiça) vonatkozik. Az igazságügyi tisztviselők fontos szerepet játszanak a nemzetközi igazságügyi együttműködésben, különösen az európai irányelvek és rendeletek végrehajtása tekintetében.

Az igazságügyi tisztviselők kinevezése, irányítása és igazgatása a portugál Igazságügyi Minisztérium szerveként működő Igazságszolgáltatási Főigazgatóság (Direção-Geral da Administração da Justiça) hatáskörébe tartozik.

A bírósági tisztviselők szakmai értékelését a Bírósági Tisztviselők Tanácsa (Conselho dos Oficiais de Justiça) végzi, és ugyancsak e szerv gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört.

További információk a következő weboldalon találhatók: https://dgaj.justica.gov.pt/

Közvetítők (Mediadores)

A 2013. április 19-i 29/2013. számú törvény 2. cikkének b) pontja értelmében a közvetítő olyan „[...] pártatlan és független harmadik személy, aki anélkül, hogy a közvetítésben részt vevő feleket bármilyen lépésre kötelezné, segítséget nyújt abban, hogy a jogvita tárgyát képező kérdésben létrejöjjön közöttük a végső megállapodás”. Ez a törvény a Portugáliában dolgozó közvetítők jogállását is védi, és rendelkezéseket állapít meg az egyes állami közvetítői szolgálatok listájára való felvételükre vonatkozóan; erre kiválasztási eljárás útján kerül sor, amelyet a 2010. május 25-i 282/2010 végrehajtási rendelet (Portaria) szabályoz.

A közvetítők különösen fontos feladatot látnak el, hiszen azáltal, hogy közreműködésükkel az érdekelt felek megállapodásra jutnak, hozzájárulnak a társadalmi béke fenntartásához és – bizonyos esetekben – helyreállításához. Portugáliában szakosodott közvetítők foglalkoznak a családügyi, munkaügyi és büntetőügyekkel. Ugyan a közvetítés területén nem működnek nem kormányzati szervezetek, egyes magánegyesületek nyújtanak közvetítői szolgáltatásokat, illetve foglalkoznak a közvetítők képzésével.

A közvetítőknek nincs országos etikai kódexe, de a közvetítésről szóló fent említett törvény tartalmaz egy fejezetet a közvetítők jogairól és kötelezettségeiről, akiknek a közvetítők európai magatartási kódexében meghatározott elveknek megfelelően kell eljárniuk, amely a képzés részét képezi.

A közvetítők magatartását állami közvetítői szolgálat ellenőrzi, amely három részre tagolódik; az egyes részek a polgári, munkaügyi és büntetőügyekkel foglalkoznak. A közvetítői szolgáltatás mindegyik részét egy hatóság irányítja, ez az irányítás szerepel az adott hatóság alapszabályában.

Portugáliában a közvetítők nem részesülnek állami szerv által nyújtott képzésben; ehelyett a képzést az Igazságpolitikai Főigazgatóság (Direção Geral da Política de Justiça, DGPJ) által a 2013. november 27-i 345/2013. sz. végrehajtási rendelettel összhangban tanúsított magánszervezetek tartják meg számukra, különös hangsúlyt fektetve a minőségi keret betartására.

A DGPJ az alternatív vitarendezési hivatalán (GRAL) keresztül irányítja az állami közvetítői szolgáltatásokat. Bár nem nyújt tájékoztatást arról, hogyan kell közvetítőt találni, a DGPJ vezeti a közvetítők jegyzékét, és a közvetítők a 2010. május 25-i 282/2010. sz. végrehajtási rendelettel jóváhagyott szabályok szerinti kiválasztási eljárásban való részvétellel kerülhetnek fel ezekre a jegyzékekre.

További információk a következő weboldalon találhatók: http://www.dgpj.mj.pt/

Fizetésképtelenségi szakértők (Administradores Judiciais)

A fizetésképtelenségi szakértők feladata a különleges behajtási eljárás (processo especial de revitalização) részét képező cselekmények felügyelete és koordinálása; fizetésképtelenségi eljárás keretében kezelik vagy felszámolják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, és ellátják az alapszabály vagy a jogszabályok által rájuk ruházott valamennyi feladatot. Az eljárás során elvégzendő feladatok függvényében fizetésképtelenségi szakértőt, felszámolót vagy vagyonkezelőt neveznek ki.

A fizetésképtelenségi szakértők feladatkörét a 2013. február 26-i 22/2013. számú törvény szabályozza.

A fizetésképtelenségi szakértőknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

  1. szakirányú felsőfokú végzettség és megfelelő szakmai tapasztalat;
  2. 6 hónapos szakmai – kifejezetten fizetésképtelenségi szakértői – gyakorlat teljesítése;
  3. kifejezetten a szakmai gyakorlat során szerzett ismereteket felmérő felvételi vizsga sikeres letétele;
  4. szakmai feladatai tekintetében személyével összefüggésben nem állhat fenn összeférhetetlenségi ok;
  5. alkalmasság a fizetésképtelenségi szakértői feladatkör ellátására.

A fizetésképtelenségi szakértők felvételi eljárásának lebonyolítása, valamint tevékenységük ellenőrzése a Birósági Alkalmazottak Bizottsága (Comissão para o Acompanhamento dos Auxiliares da Justiça – CAAJ) hatáskörébe tartozik.

További információ: https://caaj.justica.gov.pt/

Iparjogvédelmi tisztviselő (Agente Oficial da Propriedade Industrial)

Az iparjogvédelmi tisztviselők az iparjog területén jártas szakemberek, akiktől a vállalatok és a magánszemélyek segítséget kérhetnek ezen a területen meglévő jogaik és érdekeik védelmében.

Az iparjogvédelmi tisztviselők olyan, a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet (Instituto Nacional da Propriedade Industrial) által elismert hivatalos tisztségviselők, akik ügyfeleik nevében és érdekében – meghatalmazás nélkül – iparjogvédelemmel kapcsolatos ügyekben járnak el.

Portugáliában e tevékenység gyakorlását az 1995. január 24-i 15/95. sz. (módosított) törvényerejű rendelet és a 2013. július 25-i 239/2013. sz. végrehajtási rendelet szabályozza.

További információk a következő weboldalon találhatók: https://inpi.justica.gov.pt/

Ingyenes (pro bono) jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

A portugál Igazságügyi Minisztérium – az Ügyvédi Kamarával és a helyi hatóságokkal együttműködve – Portugália egész területén biztosítja olyan jogi tanácsadó irodák (Gabinetes de Consulta Jurídica) működését, ahol jogi szakértők térítésmentesen adnak jogi tanácsot az állampolgároknak. Ezeknek az irodáknak a listája az elérhetőségi adataikkal együtt megtalálható az interneten, többek között az Igazságpolitikai Főigazgatóság honlapján (weboldal).

Utolsó frissítés: 29/01/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.