Szakértő keresése

I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Ausztriában azokat a személyeket, akik a bírósági eljárásban vagy az ügyészség által folytatott nyomozásban szakértőként részt vehetnek, szakterületek szerinti bontásban bejegyzik a regionális bíróságok elnökei által a regionális bírósághoz tartozó körzetek tekintetében vezetett igazságügyi szakértői jegyzékbe.

A nyilvántartások nyilvánosan elérhetők ezen az oldalon.

Ahhoz, hogy felvegyék őket az igazságügyi szakértők jegyzékébe, a szakértőknek kérelmet kell benyújtaniuk, és vizsgát kell tenniük.

II. A szakértők képesítései

Annak a kérelmezőnek, aki szeretné, hogy a bíróság kirendelje, igazolni kell a szakterületen szerzett szakmai tapasztalatát. A szakértőnek alapos ismeretekkel kell rendelkeznie az osztrák eljárásjog legfontosabb alapelveiről, tudnia kell, hogy hogyan kell szakértői véleményt készíteni, és igazolnia kell, hogy a jegyzékbe való felvételét közvetlenül megelőző időszakban 10 vagy 5 év szakmai tapasztalatot szerzett az adott szakterületen (ha megfelelő egyetemi diplomával rendelkezik, vagy elvégzett egy képzést valamely felsőfokú szakképző iskolában). Ezenkívül cselekvőképesnek és megbízhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy megbízhatónak minősüljön, a szakértőnek mindig feddhetetlen magatartást kell tanúsítania, ami garantálja a pártatlanságát és munkája minőségét.

A „hites és hiteles” szakértők (az Európai Szakértői Intézet [EEEI] szóhasználata szerint az „elismert szakértők”) nyilvántartásába való felvétel iránti kérelmet a kérelmező szokásos tartózkodási helye vagy szakmai tevékenységének helye szerinti körzet regionális bíróságának az elnökéhez kell benyújtani.

A nyilvántartásba vételi eljárás során a nyilvántartásba vételért felelős elnök egy bizottságot bíz meg azzal, hogy készítsen szakvéleményt arról, hogy teljesülnek-e a nyilvántartásba vétel követelményei.

A szakértőknek esküt kell tenni a nyilvántartásba vétel előtt.

Ha valamennyi fenti követelménynek megfelelnek, a nyilvántartásba vételért felelős elnök öt évre kinevezi őket. A szakértőknek minden ötéves időszak eltelte után új kérelmet kell benyújtaniuk. Ha a szakértő továbbra is megfelel az összes követelménynek, az igazságügyi szakértői jegyzékbe való bejegyzésüket meghosszabbítják (általában anélkül, hogy újabb vizsgát kellene tenniük).

A szakértők akkor törölhetők az igazságügyi szakértői nyilvántartásból, ha kérelmezik a törlésüket, ha már nem felelnek meg a követelményeknek, vagy ha a nyilvántartásba vételért felelős elnök így határoz. A szakértő törlésére vagy újbóli bejegyzésének megtagadására vonatkozó határozatokat megfelelően meg kell indokolni, és azok ellen fellebbezés nyújtható be.

A Hites és Hiteles Szakértők Osztrák Szövetsége közzétett egy szakmai etikai kódexet (Ethikkodex – ezen az oldalon érhető el).

III. A szakértők díjazása

III.1. Általános információk

A szakértői díjakat a díjigényekről szóló osztrák törvény szabályozza (Gebührenanspruchsgesetz – lásd itt). Ez a törvény a szakértőkre vonatkozó általános szabályokat tartalmaz. Ezenkívül külön javadalmazási rendszert tartalmaz az orvosok, az antropológusok, a fogorvosok, az állatorvosok, a vegyészeti elemzéssel foglalkozó szakértők és a gépjárműszakértők számára.

III.2. Díjak

A díjak általában a vélemény összetettségétől függenek. Egyes szakértőkre külön javadalmazási rendszer vonatkozik többek között a büntetőeljárások és a családjogi bírósági eljárások esetében (lásd a III. szakasz 1. pontját).

III.3. A díj megtérítése

A szakértőknek a szakvélemény elkészítését követő 4 héten belül be kell nyújtaniuk a bírósághoz díjaikról szóló számlát. A díjakat általában banki átutalással fizetik ki.

III.3.1. Polgári eljárás

A polgári eljárásban a bíróság általában mindkét felet kötelezi, hogy fizessen előleget (Kostenvorschuss) a bíróság részére, mielőtt a szakértő megkezdi a vélemény elkészítését. Ennek összege az ügy összetettségétől és a szakértő által elkészítendő vélemény terjedelmétől függ. A díjazást általában a szakértő által az ügyre fordított órák száma és az óradíj szorzata alapján számítják ki. Ez magában foglalja a költségeket és a héát is. A bíróság a korábbi tapasztalatok alapján határozza meg, hogy a feleknek milyen összeget kell letétbe helyezniük. Ha a letétbe helyezett összeg nem elegendő, további előleg fizetése írható elő.

III.3.2. Büntetőeljárás

A büntetőeljárásban az állam fizeti a szakértői díjakat, és bűnösséget megállapító ítélet esetén az elítélt köteles megtéríteni a költségeket.

III.3.3. Családjogi bírósági eljárás

A családjogi bírósági eljárásokban általában az állam fizeti a szakértői díjakat.

III.4. Költségmentesség

Költségmentességet általában olyan személyeknek nyújtanak, akik a gazdasági helyzetük miatt részben vagy egészben nem képesek fedezni az eljárás költségeit, ideértve a szakértők költségeit is. Ha az eljárás lefolytatását követő 3 éven belül jelentősen javul a pénzügyi helyzetük, a költségmentességben részesülő személyek kötelesek részben vagy egészben megtéríteni a díjakat. Megjegyzendő, hogy a pervesztes fél minden esetben köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit.

III.5. A szakértői díjak visszatérítése

A bíróság a díjakról szóló külön határozatban vagy az ítéletben határoz a szakértő költségeiről. Ennélfogva a megítélt költségek végrehajthatók.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.

V. A szakértői eljárásokkal kapcsolatos további információk

A Hites és Hiteles Szakértők Osztrák Szövetségének (Hauptverband der allgemein beeideten und gerichtlich zertifizierten Sachverständigen Österreichs – elérhető itt) weboldala részletes tájékoztatást nyújt a költségekről (mintadíjak közlése révén) és az igazságügyi szakértők jegyzékébe való felvétel feltételeiről. A weboldal nagyon informatív, és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető.

V.1. Jogalap

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos főbb osztrák jogszabályok a következők:

• Az osztrák polgári perrendtartás (österreichische Zivilprozessordnung [ZPO] – elérhető itt) 351–367. cikke
• A nemperes eljárásokról szóló törvény (Außerstreitgesetz – elérhető itt) 31. cikke
• A közigazgatási eljárásról szóló 1991. évi osztrák törvény (Allgemeines Verwaltungsverfahrensgesetz – elérhető itt) 52–53a. cikke
• Az 1975. évi osztrák büntetőeljárási törvény (österreichische Strafprozessordnung – elérhető itt) 104., 112., 112a. és 125–128. cikke

V.2. A szakértők kirendelése

A bíróság kirendelhet, de az érintett felek nem bízhatnak meg szakértőt. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonlóan történik, mint a polgári eljárásokban. Bűnügyi nyomozás során az ügyész rendelhet ki szakértőt.

V.2.a. Bíróság általi kirendelés

A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy hivatalból vagy az eljárásban részt vevő fél kifejezett kérelmére szakértőt rendeljen ki, kivéve, ha az ügy tényállása egyéb módon is megállapítható. A bíróság szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. A szakértők minden összeférhetetlenséget kötelesek jelenteni a bíróságnak. A bíróság által kirendelt szakértők hozzáférhetnek az adott ügyhöz kapcsolódó bírósági iratokhoz.

V.2.b. Felek általi megbízás

Ausztriában a magánszakértőket a felek választják ki. E szakértők jelentéseire a feleknek kell hivatkozniuk, és azokat a feleknek kell benyújtaniuk; ellenkező esetben azokat elfogadhatatlanként elutasítják. Ha ezek a követelmények teljesülnek, a bíróság megvizsgálja és értékeli a szakértői véleményt. A vélemény bizonyítéknak minősül, de nem érvénytelenítheti a bíróság által kirendelt szakértő véleményét. Ehelyett inkább a fél érvelésének a jogalapját támasztja alá.

A bíróság eldöntheti, hogy az ítélet indokolását a fél által megbízott szakértő véleményére alapozza-e.

V.3. Az eljárás

V.3.a. A szakértői jelentés

A szakértői jelentés írásban vagy szóban is benyújtható. A szakértői jelentés felépítésére semmilyen előírás nem vonatkozik.

Ha a bíróság úgy véli, hogy a jelentés hiányos, vagy a szakértő indokolatlan kötelességszegése esetén a bíróság hivatalból vagy a felek kérelmére új vagy kiegészítő jelentés elkészítését rendelheti el. A bíróság azt is elrendelheti, hogy indokolatlan kötelezettségszegés miatt a szakértőnek kell megfizetni a bírósági illetéket.

A felek megfelelő beadvány vagy ellenvélemény útján megkísérelhetik a szakértői jelentés érvénytelenné nyilvánítását vagy megtámadását.

A polgári eljárásban a felek aktívan részt vesznek a szakértők munkájában. Kötelesek együttműködni velük, és kötelesek a szakértők rendelkezésére bocsátani valamennyi általuk kért dokumentumot. A kontradiktórius eljárás során közvetlenül kérdéseket tehetnek fel nekik, és felszólíthatják őket arra, hogy tegyenek észrevételeket a felek nyilatkozataira.

V.3.b. Bírósági tárgyalás

Írásbeli jelentés benyújtása esetén a bíróság dönt arról, hogy szükség van-e a szakértő bírósági tárgyalásokon való (adott esetben a felek kérelmére történő) részvételére, és ha igen, milyen mértékben.

Az itt bemutatott információk a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során kerültek összegyűjtésre az egyes országoknak az Európai Szakértői Intézet által kiválasztott kapcsolattartóitól.