A tagállamok joga

Jogforrások

Az Egyesült Királyság Skóciában a legfontosabb jogforrások a következők:

• Elsődleges jogszabályok az Egyesült Királyság Parlamentje és askót parlament által elfogadott törvények formájában
• Európai uniós jog
• Másodlagos (vagy alárendelt) jogszabályok a törvényes eszközök és a Scottish Statutory Instruments formájában. Néhány egyéb alárendelt jogszabály közigazgatási rendeletként is benyújtható.
• A bírósági határozatok alapján fejlődő szokásjog (common law).

Jogszabálytípusok – leírás

Az elsődleges jogi aktusokat, vagyis a Parlament által elfogadott törvényeket az Egyesült Királyság Londonban ülésező Parlamentje hozza; ezek az Egyesült Királyság egész területén, illetve egyes részein alkalmazandók. Az Egyesült Királyság parlamentje jóváhagyta a jogalkotási hatáskör átruházását a decentralizált parlamentekre és közgyűlésekre, amelyek keretében a saját joghatóságukon belül alkalmazandó, korlátozott számú témára kiterjedő elsődleges jogszabályokat fogadhatnak el. Az állam más jogszabályokat is alkothat az előjog alapján különböző formákban, mint például a tanácsi rendeletek, nyilatkozatok, királyi utasítások, királyi utasítások, rendeletek és betűjelek.

A másodlagos joganyagot a (z) – Őfelsége által a Tanácsban, a miniszterekben, a minisztériumokban (minisztériumok), a skót miniszterekben, illetve más szervekben, illetve személyekben biztosított hatáskörök alapján hajtják végre. Ezeket felhatalmazáson alapuló vagy másodlagos jogi aktusoknak is nevezzük, míg a hatáskört átruházó jogi aktusokat angolul enabling Act, empowering Act vagy parent Act néven említik. A másodlagos jog különböző címekkel rendelkezhet (például a tanácsi rendeletek, rendeletek vagy szabályok), amelyek együttesen „Statutory Instruments” vagy „Scottish Statutory Instruments” („Statutory Instruments”) vagy „Scottish Statutory Instruments” („Statutory Instruments”) -ként utalhatók.

Az 1998. évi skóciai törvény létrehozta az edinburgh-i skót parlamentet és átruházott hatalmat. Az Unió Angliában és Walesben 1707-ben megszűnt (népszavazás útján történő) skóciai helyreállítása (népszavazás után). Mivel azonban Skócia továbbra is tagja az Egyesült Királyságnak, az Egyesült Királyság parlamentje bizonyos területeken még mindig képes jogszabályokat alkotni. Az elsődleges jogszabályokat a skót parlament is elvégezheti a decentralizált területeken (azaz elsősorban a 1997., 2012. és 2016. évi skóciai törvény alapján). A következők tartoznak ide: egészségügy; oktatás; helyi önkormányzatok; szociális munka; lakhatás; tervezés; idegenforgalom és gazdasági fejlődés; a közlekedés bizonyos szempontjai; jogérvényesülés, ideértve a magánjog és a büntetőjog legtöbb vonatkozását; rendőrség és tűzoltóság; a környezet számos aspektusa; mezőgazdaság és halászat; sport és művészetek, valamint nemzetközi kötelezettségek végrehajtása a decentralizált területeken. A 2012-es és 2016-es skóciai törvények ezeket a hatásköröket kiterjesztették az alábbi területekre: az adózás bizonyos szempontjai; foglalkoztatástámogató szolgáltatások; a szociális biztonság szempontjai (beleértve a fogyatékossággal élő személyek és gondozók számára nyújtott ellátásokat); az abortuszról szóló törvény; a Crown Estate irányítása; fogyasztóvédelem és verseny; energia (beleértve a szárazföldi olaj- és gázipari engedélyek, valamint az üzemanyagszegénység-rendszerek engedélyezését is); esélyegyenlőség (ideértve a közszféra vezetőtestületeiben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kvótákat is); a közlekedés további szempontjai (ideértve a vasúti közlekedést is); valamint az engedélyezés és a játékautomaták. A skót jogszabályi eszközöket (Scottish Statutory Instruments – SSI-k) a skót miniszterek is elvégezhetik az Egyesült Királyság Parlamentje vagy a skót parlament által elfogadott törvények által átruházott hatáskörben.

A nemzetközi szerződések Egyesült Királyság nevében történő megtételére való hatáskör a Korona, azaz az Egyesült Királyság kormányának tanácsára eljáró Royal Pragendens királyi irányítása alá tartozik. Az Egyesült Királyság Parlamentje a szerződések megkötésében jelenleg nem vesz részt hivatalosan; ha azonban az adott szerződés értelmében az Egyesült Királyság jogszabályait módosítani kell vagy állami forrásokat kell igénybe venni, a Parlament erről a szokásos módon szavazást tart. Valamennyi EU-Szerződés Egyesült Királyságban történő végrehajtásához jogalkotásra van szükség, ezért azokat részletes parlamenti vizsgálatnak vetik alá.Az alkotmányreformról és a kormányzásról szóló, 2010. évi törvény hatálybalépésétől kezdve valamely szerződést csak abban az esetben lehet majd megerősíteni, ha a) a Parlamenthez történő benyújtás pillanatában a kormány egyik minisztere rendelkezik a szerződés egy példányával, b) a szerződést közzétették, és c) 21 ülésnap eltelt anélkül, hogy a Parlament valamelyik háza kifogásolta volna a szerződés megerősítését.

Jogszabályi hierarchia

Amennyiben a különböző jogforrások között ütközés van, az ennek feloldására hivatott fórum a bíróság. A jogszabályok értelmezésével kapcsolatos viták szintén a bíróságok elé kerülnek. Mivel azonban az Egyesült Királyságnak nincs „írott alkotmánya”, a Parlament által megalkotott törvényeket alkotmányellenesség címén nem lehet bíróságon megtámadni. A „parlamenti szuverenitás alkotmányos tana” értelmében a legfőbb jogalkotó szerv az Egyesült Királyság Parlamentje, amely tehát bármilyen jogi aktust meghozhat vagy hatályon kívül helyezhet, és a Parlament által elfogadott törvényeket egyetlen más szerv sem helyezheti hatályon kívül, és érvényességüket sem kifogásolhatja.Az Egyesült Királyság parlamentje azonban fenntartja az Egyesült Királyság kormányának jogát arra, hogy bármely kérdésben jogszabályt alkosson – függetlenül attól, hogy azok átruházhatók-e vagy sem –, az Egyesült Királyság kormánya azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy a (Searát) egyezménnyel összhangban jár el, amely szerint az Egyesült Királyság parlamentje rendes esetben a decentralizált parlamenti ciklus kivételével nem hoz jogszabályokat a decentralizált ügyek tekintetében.

A parlamenti szuverenitás tana azonban az Egyesült Királyság európai uniós tagsága révén módosult. Az Európai Közösségekről szóló 1972. évi törvény értelmében az európai uniós jog Anglia és Wales (valamint Skócia és Észak-Írország) jogának részét képezi. A nemzeti jogszabályokat a lehetőségekhez képest úgy kell értelmezni, hogy összhangban legyenek az uniós joggal.

Az emberi jogokról szóló 1998. évi törvény – ami beépítette az Emberi Jogok Európai Egyezményét az Egyesült Királyság jogába – a bíróságoknak újabb jogosítványt ad a Parlament törvényeinek megkérdőjelezésére. Amennyire lehetséges, a hazai jogszabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az egyezményes jogokkal.

A bíróságok és különösen a fellebbviteli bíróságok határozatai fontos szerepet játszanak a jog fejlődésében. Amellett, hogy ezek a határozatok a jogi aktusok értelmezését tekintve irányadók, a korábbi ügyekben hozott bírósági határozatokból származtatható (és ezért esetjognak is nevezett) szokásjog (common law) alapját is jelentik. Általában abban a kérdésben, hogy mely bíróságok határozatai kötnek más bíróságokat, az alapelv az, hogy a bíróságot a magasabb szintű bíróság korábbi döntései kötik. Az európai uniós jogot érintő ügyekben a legmagasabb szintű fórum az Európa Unió Bírósága. A High Court of Justiciary Skóciában a legfelsőbb büntetőbíróság, míg a Lordok Házában a Law lordok (Law Lords) a legfelsőbb polgári bíróságként jártak el Skóciában. Helyükbe azonban a Legfelsőbb Bíróság lépett, amely 2009. október 1-jén lépett hatályba. A törvény lordjai lettek a Legfelsőbb Bíróság első bírái, a felsővezető törvény Lord lett.

Intézményi keret

A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények és a döntéshozatali eljárás

Az elsődleges jogi aktusokat az Egyesült Királyság Londonban ülésező Parlamentje alkotja. Mielőtt egy törvényjavaslat („Bill”) a Parlament törvényévé válhat, azt a Parlament mindkét házának jóvá kell hagynia: az Alsóház és a Lordok Háza. Ennek során mindkét ház az alábbi eljárási szakaszokat követi:

• Első olvasat (a törvényjavaslat hivatalos ismertetése vita nélkül);
• Második olvasat (általános vita);
• Bizottsági szakasz (részletes vizsgálat, vita és módosítások. Az Alsóházban erre a szakaszra általában nyilvános törvényalkotási bizottságban kerül sor.)
• Jelentéstételi szakasz (lehetőség további módosítások előterjesztésére);
• Harmadik olvasat (végső vita); a lordok módosíthatók.)

Ha egy törvényjavaslatot mindkét Házban átültettek, az visszakerül az első házba (ahol megkezdte) a második ház módosítását.

A végleges szöveg elfogadásához mindkét Ház jóváhagyása szükséges. A két ház között több tárgyalási fordulóra is sor kerülhet, amíg megállapodás születik a törvény minden szóáról. amint ez megtörténik, a törvényjavaslatot királyi jóváhagyásra is be lehet nyújtani.

A skót parlamentben egy törvénytervezet, mérlegelés, vita és szavazás bevezetése is hasonló folyamat, bár a decentralizált Parlamenten belül egyetlen kamara létezik. És három szakaszból áll:

• 1. szakasz: A megfelelő parlamenti bizottság (ok) hoz (k) nak a törvényjavaslatról, és jelentést készít a törvény általános elveiről. A Parlament ülése ezt követően megvizsgálja a jelentést és a vitákat arról, hogy hozzájárulnak-e a törvény általános elveihez. A Parlament egyetértése esetén a törvény a 2. szakaszra vonatkozik.
• 2. szakasz: A törvénytervezetet a bizottság, illetve esetenként a teljes parlament bizottsága tárgyalja részletesen. Ebben a szakaszban módosításokat lehet eszközölni, amelyek a törvényjavaslat módosításai formájában is ismertek.
• 3. szakasz: A törvényjavaslatot a Parlament ismét a Parlament ülésén tárgyalja. További módosításokra kerülhet sor, a Parlament pedig vitákat folytat, és dönt arról, hogy a törvénytervezetet a végleges formába önti-e.

Ha egy törvényjavaslatot az Egyesült Királyság vagy a skót parlament valamennyi parlamenti szakaszában átmegy minden parlamenti szakaszban, a törvényjavaslatot királyi jóváhagyásra megküldik az Államnak, majd ezt követően a törvényt elfogadják. Skóciában van egy négyhetes időszak, amely alatt a törvény tisztviselői megtámadhatják azt, ha úgy vélik, hogy az a skót parlament jogalkotási hatáskörén kívül esik.

Az elsődleges jogszabályokat általában csak új elsődleges jogszabállyal lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni, azonban bizonyos módosítások és hatályon kívül helyezések esetén jogszabályi eszközök is bevezethetők – amennyiben ezek olyan uniós kötelezettségek végrehajtása, vagy olyan jogalkotási reform, amely csökkenti vagy megszünteti a szabályozásból eredő terheket, illetve az emberi jogok európai egyezményének való megfelelés hiányát. Az ilyen megrendeléseket azonban a Parlament két háza megerősítő állásfoglalásának elfogadása előtt jóvá kell hagyatni.

Az elsődleges jogszabályok a törvényben foglalt, a kezdetekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lépnek hatályba. A törvény meghatározhatja a hatálybalépés napját. Ez közvetlenül a királyi jóváhagyásra vezethető vissza, egy meghatározott napon (általában legalább két hónappal a királyi jóváhagyás után) vagy egy miniszter vagy hivatal által a Commenement-végzés (Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, Statutory Instrument, A törvény különböző rendelkezései tekintetében különböző időpontok határozhatók meg.

A másodlagos jogi aktusok hatálybalépésének napját általában maga a jogi aktus határozza meg. A kezdőnap kivételes esetben a hivatalos közlönyökben (London vagy Edinburgh Közlöny) közzétett hirdetmény közzétételével történhet.

Jogi adatbázisok

Több jogi adatbázis is rendelkezésre áll.

• A Közigazgatási Hivatal (OPSI) honlapja az Egyesült Királyság parlamentje, a skót parlament, az Észak-ír Nemzetgyűlés és a Walesi Nemzetgyűlés által elfogadott összes elsődleges jogszabály teljes szövegét, valamint az Egyesült Királyság egészére vagy az Egyesült Királyság egyes részeire vonatkozó másodlagos jogszabályokat tartalmazza. Az adatbázishoz való hozzáférés díjmentes.
• Az Egyesült Királyság valamennyi részét lefedő, 1235-től mostanáig felülvizsgált elsődleges joganyag az Egyesült Királyság Jogjogi Adattárában ( UK Statúttörvény) található. Az adatbázishoz való hozzáférés díjmentes.

Bár az összes skót jogszabály elérhető az OPSI honlapján, az összes skót elsődleges és másodlagos jogszabály hatályba lépett, és a 1999-es decentralizáció óta a Queen’s Printer Scotland honlapján is elérhető. A jogszabályokhoz való hozzáférés ingyenes.

Legislation.gov.uk, amely magában foglalja mind az OPSI, mind pedig a Statis- Adatbázis weboldalait, valamint helyettesíti a Queen’s Printer Scotland honlapján közzétett jogszabályokat is, az Egyesült Királyság valamennyi jogszabályainak hivatalos székhelye.

Kapcsolódó linkek

Office of Public Sector Information (OPSI), Static Law Database, Legislation.uk, Office of the Queen Printer for Scotland