Európai elfogatóparancs

Hogyan működik

Az egyik uniós ország igazságügyi hatósága egy másik tagállamban tartózkodó személy letartóztatására és büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadására, illetve az első országban kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására irányuló megkeresést küld. Az eljárás a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, Az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatok révén valamennyi uniós országban működik.

Az EEP alkalmazása során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a vádlottak és gyanúsítottak eljárási jogait – így a tájékoztatáshoz való jogot, az ügyvédi segítség és tolmács, valamint költségmentesség igénybevételéhez való jogot, a letartóztatás szerinti tagállam törvényi előírásainak megfelelően.

Miben különbözik a hagyományos kiadatástól?

1. Szigorú határidők
   A személy letartóztatásának helye szerinti országnak, a végrehajtó államnak a személy letartóztatását követő 60 napon belül végleges határozatot kell hoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról.
   Amennyiben a személy hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
   A keresett személyt a lehető leghamarabb, az érintett hatóságok közötti megállapodás szerinti időpontban, de legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogerős határozatot követő 10 napon belül át kell adni.
2. A kettős büntethetőség ellenőrzése – 32 bűncselekmény-kategória
   esetében már nincs szükség 32 bűncselekmény-kategória esetében, nem ellenőrzik, hogy a cselekmény mindkét országban bűncselekménynek minősül-e. Az egyetlen követelmény az, hogy a cselekmény felső határa a kibocsátó államban legalább 3 év szabadságvesztés legyen.
   Egyéb bűncselekmények esetében az átadás ahhoz a feltételhez köthető, hogy a cselekmény a végrehajtó államban bűncselekménynek minősül.
3. Politikától való mentesség
   Az igazságügyi hatóságok önállóan, politikai befolyásolástól mentesen hozzák meg a határozatokat
4. Az
   uniós országok állampolgárainakátadása a továbbiakban nem tagadhatja meg saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha átveszik a keresett személlyel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását.
5. Garanciák
   A végrehajtó igazságügyi hatóság garanciákat kérhet arra vonatkozóan, hogy:
   amennyiben a kiszabott büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, bizonyos idő elteltével az érintett személynek jogában áll felülvizsgálatot kérni. b. a keresett személy
   az ebből eredő szabadságvesztés-büntetést a végrehajtó országban letöltheti, ha annak az országnak az állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye.

Korlátozott megtagadási okok
A végrehajtó igazságügyi hatóság csak akkor tagadhatja meg a keresett személy átadását, ha a végrehajtás kötelező vagy mérlegelhető megtagadásának egyik oka fennáll:
Kötelező okok

• amnesztia (a végrehajtás helye szerinti tagállam büntetőeljárást folytathatott volna le az érintettel szemben, és a bűncselekmény az adott tagállamban meghirdetett amnesztia hatálya alá tartozik).
• az érintett személyt ugyanazon bűncselekmény miatt már elítélték (ne bis in idem)
• kiskorúak (a személy a végrehajtás helye szerinti tagállamban még nem érte el a büntetőjogi felelősség korhatárát)

Választható okok – például:

• a kettős büntethetőség hiánya az EEP-ről szóló kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt 32 bűncselekménytől eltérő bűncselekmények esetében
• területi illetékesség
• a végrehajtás szerinti tagállamban folyamatban lévő büntetőeljárás
• elévülés, stb.

Kézikönyv az európai elfogatóparancs kibocsátásáról és végrehajtásáról

2023. november 17-én az Európai Bizottság közzétette az európai elfogatóparancs kibocsátásáról és végrehajtásáról szóló kézikönyv új kiadását. Az európai gyakorló jogászoknak az érintett igazságügyi hatóságok napi munkájának megkönnyítése és egyszerűsítése érdekében. A kézikönyv részletes iránymutatást nyújt az európai elfogatóparancs kibocsátásának és végrehajtásának eljárási lépéseiről, és az átadási eljárás minden szakaszában segítséget nyújt a gyakorló jogászoknak. Ez a 2023. évi felülvizsgált változat az EUB EEP-vel kapcsolatos, gyorsan változó ítélkezési gyakorlatát és a SIS-rendszer változásait is tükrözi.

A kézikönyv valamennyi nyelvi változata elérhető az alábbi linkeken: EUR-Lex állandó kapcsolat

Az EEP működésére vonatkozó statisztikák

2018-ban átlagosan átadták a keresett személyeket:

• hozzájárulással – 16,4 napon belül
• hozzájárulás nélkül – 45 napon belül.

2019-ben átlagosan átadták a keresett személyeket:

• hozzájárulással – 16,7 napon belül
• hozzájárulás nélkül – 55,75 napon belül.

2020-ban a keresett személyeket átlagosan átadták:

• hozzájárulással – 21,25 napon belül
• hozzájárulás nélkül – 72,45 napon belül.

2021-ben átlagosan átadták a keresett személyeket:

• Hozzájárulással – 20,14 napon belül
• Hozzájárulás nélkül – 53,72 nap.

Az EEP-re vonatkoz kérdőívben szereplő válaszok: 2014  (1582 Kb) |   2015  (1479 Kb) |  2016  (1732 Kb) |  2017  (1268 Kb)   2018.  (1552 Kb)  2019. (1082 Kb)   2020.  (1479 Kb) 2021.  (1450 Kb)   2021  (1450 Kb) 

Nem minden tagállam esetén állnak rendelkezésre adatok; a 2015-ös, a 2016-os és a 2017-es évre vonatkozóan közzétett adatok azonban teljesek.

A Jogérvényesülés program keretében finanszírozott projektek

Az InAbsentiEAW kutatási projekt az olyan személyekre vonatkozó európai elfogatóparancsok összehasonlító jogi tanulmánya, akik nem voltak jelen az elítélésükhöz vezető eljárásban (avádlott távollétében lefolytatott eljárásban). A gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran okoz problémát az ilyen európai elfogatóparancsok kibocsátása és végrehajtása. A kutatási projekt célja e problémák okainak elemzése és az ilyen európai elfogatóparancsok kibocsátására vonatkozó közös normák kidolgozása volt azok zökkenőmentes és tisztességes végrehajtásának biztosítása érdekében. A kutatást belgiumi, magyarországi, Írországi, hollandiai, lengyelországi és romániai esettanulmányok alapján végezték.

Az EEP és a fogvatartási körülmények

Bár minden tagállamnak meg kell felelnie az emberi jogok európai egyezményének (EJEE), a gyakorlatban jelentős különbségek vannak az előzetes letartóztatás tekintetében, és a fogva tartás anyagi feltételei tagállamonként rendkívül eltérőek. Amint azt az EUB az Aranyosi/Căldăraru ügyben hozott ítéletében elismerte, a fogvatartási körülmények közötti különbségek tényleges hatást gyakorolnak a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra és az EEP működésére. 2016 óta közel 300 esetben elhalasztották vagy tagadták meg az európai elfogatóparancs végrehajtását az alapvető jogok megsértésének valós kockázata miatt.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fokozása és a fogvatartási körülmények Unió-szerte történő javítása érdekében a Bizottság 2022. december 8 -án elfogadta az előzetes letartóztatás alá vont gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás tárgyi körülményeiről szóló ajánlást. Ez az ajánlás összesített áttekintést nyújt a kiválasztott európai minimumszabályokról a fogva tartás anyagi körülményeire és az előzetes letartóztatásban az eljárási jogokra vonatkozóan, különös tekintettel a fogvatartottak alapvető jogainak védelme szempontjából kulcsfontosságú kiemelt területekre.

Kapcsolódó hivatkozások

Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés

A Bizottság ajánlása az előzetes letartóztatás alá vont gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás tárgyi körülményeiről

A Bizottság bel- és igazságügyi informális dokumentuma az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás tárgyi körülményeiről szóló bizottsági ajánlás elfogadásával összefüggésben