Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

Bulgária
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

A bírósági út a vitarendezésre elérhető számos alternatíva egyikét jelenti.

Mielőtt bírósághoz fordulnának, a felek először megkísérelhetik bíróságon kívül rendezni a vitájukat.

Ha erre önállóan nem képesek, a felek közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítés olyan önkéntes és bizalmas peren kívüli vitarendezési eljárás, amelyben egy harmadik fél közvetítő segíti a felek azon törekvését, hogy megállapodásra jussanak. Az eljárásban való részvétel önkéntes, és a felek bármikor visszaléphetnek.

A közvetítő pártatlanul jár el, és nem dönt a jogvita megoldásáról. A közvetítői eljárásban a felek minden kérdést közös megegyezéssel rendeznek.

A vitával kapcsolatos tanácskozások bizalmasak. A közvetítői eljárás résztvevői nem tehetik közzé azokat a körülményeket, tényeket és dokumentumokat, amelyekről az eljárás során szereztek tudomást.

Ha a felek jogvitájuk bíróságon kívüli rendezéséhez közvetítést kívánnak igénybe venni, az Igazságügyi Minisztérium weboldalán megtekinthetik az elérhető közvetítők jegyzékét. Számos bíróság vitarendezési és közvetítési központot hozott létre, amely együttműködik a jegyzékben szereplő közvetítőkkel.

Bíróságon kívüli alternatív jogorvoslati lehetőségként a választottbíráskodás is rendelkezésre áll. A választottbíróságok vagyonjogi jogvitákban vehetők igénybe, kivéve a dologi jogokkal vagy az ingatlanok birtokával, a házastársi tartással, a gyermektartással vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogokkal kapcsolatos jogvitákat. Választottbírósági szolgáltatásokat állandó testületek nyújthatnak, illetve egy adott jogvita megoldása érdekében külön erre a célra létrehozott eljárás is indítható (ad hoc választottbírósági eljárás). Választottbírósági eljárásra akkor kerül sor, ha a vitában érintett felek választottbírósági megállapodást kötöttek. A választottbírósági megállapodás rögzíti, hogy a felek vállalják, hogy valamely meghatározott szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyukkal kapcsolatban a közöttük felmerült vagy felmerülő összes jogvitát, illetve bizonyos jogvitáikat választottbíróság elé terjesztik. Ez egy másik szerződés választottbírósági záradékaként vagy külön megállapodás formájában is megjelenhet. A választottbírósági megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodás akkor tekintendő írásbelinek, ha a felek által aláírt dokumentumba foglalták, vagy ha levélváltásban, telexüzenetekben, telegrammokban vagy bármilyen más kommunikációs eszköz segítségével elküldött üzenetekben szerepel.

Akkor is úgy kell tekinteni, hogy a választottbírósági megállapodás létrejött, ha az alperes írásban vagy a választottbírósági tárgyalás jegyzőkönyvében feljegyzett kérelemben hozzájárult ahhoz, hogy a jogvitát választottbíróság tárgyalja, valamint akkor is, ha az alperes ellenkérelem benyújtásával, bizonyítékok szolgáltatásával, viszontkereset benyújtásával vagy a választottbírósági tárgyaláson történő megjelenés útján részt vesz a választottbírósági eljárásban, anélkül, hogy vitatná a választottbíróság hatáskörét.

A választottbírósági megállapodásban a felek meghatározzák azt a választottbíróságot, amely elé kívánják terjeszteni a vitájukat, illetve azt a választottbírót, akit szeretnének kijelölni, valamint azokat a választottbírósági szabályokat, amelyek alapján a jogvitát rendezni szeretnék. A választottbíróságok eljárására általában választottbírósági szabályzat vonatkozik.

További információért lásd a bíróságok hatásköréről és illetékességéről szóló tájékoztatót.

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. Különböző elévülési idők léteznek: olyanok, amelyek magát az anyagi jogban meghatározott jogosultságot szüntetik meg, illetve olyanok, amelyek csak a perindítási jogot szüntetik meg. További információért lásd az eljárási határidőkről szóló tájékoztatót.

Annak biztosítása érdekében, hogy ne mulassza el a perindítási határidőt, minden ügyben tanácsos ügyvédet felkeresni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd: A bíróságok hatásköre és illetékessége.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Főszabály szerint az eljárást azon a bíróságon kell megindítani, amely az alperes állandó lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes.

Egyes követelésekre azonban a felek jogállása vagy a jogvita tárgya alapján különös szabályok vonatkoznak. A következőkről van szó:

A kiskorú vagy cselekvőképtelen személy elleni eljárást azon a bíróságon kell kezdeményezni, amely a fél törvényes képviselőjének a lakóhelye szerint illetékes.

Az ismeretlen lakóhelyű személy elleni eljárást azon a bíróságon kell kezdeményezni, amely az érintett személy ügyvédjének vagy törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes, vagy ha az adott személynek nincs ügyvédje vagy törvényes képviselője, a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon.

A jogi személy elleni eljárást a székhelye szerint illetékes bíróságon kell kezdeményezni. Az intézmények vagy jogi személyek részlegeivel vagy fióktelepeivel fennálló közvetlen kapcsolatból eredő jogvitákkal kapcsolatos eljárások ezenkívül az adott részleg vagy fióktelep helye szerint illetékes bíróságon is kezdeményezhetők.

Az állammal és az állami intézményekkel – köztük azok szervezeti egységeivel és kirendeltségeivel – szembeni eljárások azon a bíróságon kezdeményezhetők, amely a jogvita alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének helye szerint illetékes, kivéve azokat az eljárásokat, amelyeket az ingatlan fekvése vagy a végrendelettel kapcsolatos ügyintézés szerinti bíróságon kell megindítani. Ha a jogviszony másik országban keletkezett, az eljárást az illetékes szófiai bíróság előtt kell megindítani.

Ha a követelés valamely ingatlannal kapcsolatos dologi jogokra, közös tulajdonban lévő ingatlan felosztására, ingatlan határainak megállapítására, illetve ingatlan tulajdonjogának rendezésére vonatkozik, az eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani. Az ingatlanon dologi jogokat keletkeztető vagy azokat átruházó okiratokkal, valamint az ingatlanokra vonatkozó dologi jogokhoz kapcsolódó okiratok megsemmisítésével, érvénytelenítésével és hatálytalanításával kapcsolatos eljárásokat szintén az ingatlan fekvése szerinti bíróság előtt kell megindítani.

Az örökléssel, a végrendeletek teljes vagy részleges visszavonásával, az örökség felosztásával vagy a vagyon önkéntes felosztásának érvénytelenítésével kapcsolatos eljárásokat a végrendelettel kapcsolatos ügyintézés helye szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani. Ha az örökhagyó bolgár állampolgár, azonban a végrendelettel kapcsolatos ügyintézés egy másik országban folyik, az 1. bekezdésben említett kereseteket az örökhagyó utolsó bulgáriai állandó lakóhelye vagy a vagyon fekvése szerint illetékes bíróság előtt lehet megindítani.

A szerződésekből eredő pénzkövetelésekre vonatkozó eljárások az adós aktuális lakcíme szerint illetékes bíróságon is kezdeményezhetők.

A házastársi tartásra és a gyermektartásra vonatkozó eljárások a felperes állandó lakcíme szerint illetékes bíróságon is kezdeményezhetők.

A fogyasztók által vagy ellen indított eljárások a fogyasztó aktuális lakcíme vagy ennek hiányában a fogyasztó állandó lakcíme szerint illetékes bíróságnál kezdeményezhetők.

A munkavállalók a munkavégzés szokásos helye szerint illetékes bíróság előtt is eljárást indíthatnak a munkáltató ellen.

Ha Önnek jogellenesen kárt okoztak, a károkozás helye szerint illetékes bíróság előtt indíthat eljárást.

A károsult a biztosítási törvény (Kodeks za zastrahovaneto) alapján kártérítés iránti pert indíthat a biztosító, a Garanciaalap és a Bolgár Közúti Járműbiztosítók Nemzeti Irodája ellen, a felperes biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meglévő aktuális vagy állandó lakóhelye, székhelye vagy a biztosítás helye alapján illetékes bíróság előtt. Különböző bíróságok illetékességi területén élő alperesek ellen vagy a más bíróságok illetékességi területén található vagyon tekintetében az eljárás a felperes választása szerint bármely illetékes bíróság előtt megindítható.

A jogszabályban előírt illetékességtől a felek nem térhetnek el. Vagyonjogi perek esetében azonban a felek eltérhetnek az illetékességi szabályoktól, ha olyan megállapodást kötnek, amelyben kikötik egy konkrét bíróság illetékességét. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azon bíróságok tekintetében, amelyek az ingatlan fekvése alapján rendelkeznek illetékességgel.

A fogyasztóvédelmi vagy munkajogi jogvitákkal kapcsolatos illetékességi kikötést tartalmazó szerződések csak akkor érvényesek, ha a jogvita felmerülése után kötik meg őket.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

A perindítás általános szabályai az adott ügy természetétől és a pertárgy értékétől függenek, az alábbiak szerint:

A körzeti bíróság hatáskörébe tartozik minden polgári ügy tárgyalása, kivéve azokat az ügyeket, amelyek első fokon a tartományi bíróságok hatáskörébe tartoznak. Elsőfokú bíróságként eljárva a tartományi bíróság a következő ügyekben rendelkezik hatáskörrel:

  1. a szülői jogállás megállapítására vagy megtámadására, az örökbefogadás megszüntetésére, valamint a gondnokság alá helyezésre és a gondnokság megszüntetésére irányuló perek;
  2. azok a tulajdonjoggal és más dologi jogokkal kapcsolatos perek, amelyek esetében az érintett vagyon értéke meghaladja az 50 000 bolgár levát;
  3. azok a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos perek, amelyek értéke meghaladja a 25 000 bolgár levát, kivéve a házastársi tartásra és a gyermektartásra vonatkozó követeléseket, a munkajogi igényeket és az engedély nélküli kiadások behajtására irányuló követeléseket;
  4. a nyilvántartásokban szereplő bejegyzések megsemmisítésére és az említett bejegyzések alatt szereplő, nyilvánosan megtekinthető körülmények érvénytelenítésére irányuló perek, amennyiben erről jogszabály rendelkezik;
  5. azok a követelések – az értéküktől függetlenül –, amelyeket olyan keresetlevélben nyújtottak be, amely a tartományi bíróság hatáskörébe tartozó követelést tartalmaz, amennyiben a két követelés tárgyalására ugyanabban az eljárásban kerül sor;
  6. azok a perek, amelyek elbírálását egyéb jogszabályok a tartományi bíróság hatáskörébe utalják.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

A felperes személyesen és meghatalmazott képviselője útján is pert indíthat. A felek képviseletében a következő meghatalmazottak járhatnak el:

  1. ügyvédek;
  2. az érintett fél szülei, gyermekei vagy házastársa;
  3. az adott intézmény, vállalkozás, jogi személy vagy egyéni vállalkozás jogtanácsosai vagy egyéb jogi háttérrel rendelkező munkavállalói;
  4. a pénzügyminiszter vagy a regionális fejlesztésekért és az állami beruházásokért felelős miniszter által meghatalmazott tartományi kormányzó, ha a kormány a képviselendő fél; és
  5. jogszabályban meghatározott más személyek.

A képviselő meghatalmazását csatolni kell a keresetlevélhez.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

A keresetleveleket általában a bírósági hivatalhoz kell benyújtani, és azokat egy bírósági tisztségviselő veszi át munkaidőben. A keresetleveleket a megfelelő bíróságnak címezve postai úton is el lehet küldeni.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A keresetleveleket bolgárul kell megfogalmazni, és írásban kell benyújtani a bírósághoz. A keresetleveleket postai úton is el lehet küldeni, azonban faxon vagy e-mailben nem adhatók be. A polgári perrendtartás (Grazhdanski protsesualen kodeks) úgy rendelkezik, hogy a felek által idegen nyelven benyújtott összes dokumentumhoz mellékelni kell a felek által hitelesíttetett bolgár fordítást.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A keresetlevelet írásban kell benyújtani. Nem állnak rendelkezésre külön formanyomtatványok erre a célra, kivéve a fizetési meghagyásra vonatkozó kérelem mintáját és az Igazságügyi Minisztérium által a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban a polgári perrendtartás szerint jóváhagyott egyéb dokumentumokat. A polgári perrendtartás meghatározza a keresetlevélre vonatkozó minimumkövetelményeket, viszont nem írja elő annak konkrét formáját. A polgári perrendtartás szerint a keresetlevélnek a következőket kell tartalmaznia: a bíróság megjelölését; a felperes, az alperes és – adott esetben – azok jogi képviselőinek vagy meghatalmazottjainak nevét és címét, a felperes személyi azonosító számát és adott esetben a felperes fax- és telexszámát; a követelés értékét, amennyiben megállapítható; a keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó nyilatkozatot, a kereset tárgyát, valamint a keresetlevelet benyújtó személy aláírását. A felperes a keresetlevélben köteles megjelölni az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden rendelkezésére álló írásbeli bizonyítékot.

A keresetlevelet a felperesnek vagy a képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben a keresetet a felperes nevében eljáró képviselő nyújtja be, a keresetlevélhez mellékelni kell a meghatalmazást, amely igazolja, hogy a képviselő jogosult a keresetlevél benyújtására. Amennyiben a felperes nem képes a kereset aláírására, vagy ebben akadályoztatva van, azt egy meghatalmazottnak kell aláírnia, jelezve, hogy miért nem a felperes írta alá. A keresetlevelet az alperesek számával megegyező példányban kell benyújtani a bírósághoz.

A keresetlevélhez csatolni kell a következőket: a meghatalmazást, ha a keresetet meghatalmazott nyújtotta be; adott esetben az eljárási illetékek és költségek megfizetését igazoló dokumentumot; a keresetlevél és a mellékletek másolatát minden alperes számára.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A kereset benyújtása illetékköteles, és az illeték összege a követelés értékétől és az eljárás költségeitől függ, kivéve, ha a jogszabályok eltérően rendelkeznek. Amennyiben a követelés értékét nem lehet meghatározni, az illeték összegét a bíróság állapítja meg. A követelés értékét a felperes jelöli meg. Ez a per tárgyának pénzben kifejezett értékét jelenti.

Az alperes vagy a bíróság hivatalból, legkésőbb az első tárgyalásig tehet fel a követelés értékére vonatkozó kérdéseket. Amennyiben a megjelölt érték irreális, a bíróság határozza meg a követelés értékét.

Kétféle bírósági illeték létezik: egyszerű és arányos. Az egyszerű illetéket az eljárás anyagi, technikai és adminisztratív költségei alapján kell megállapítani. Az arányos illetékek az érdekeken alapulnak. A Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott díjaknak megfelelő eljárási illetéket a védelemre vagy jogorvoslatra irányuló kérelem benyújtásakor és az illetékköteles dokumentumok kibocsátásakor kell megfizetni.

A bírósági illetékeket általában a keresetlevél benyújtásakor, a bíróság számlájára történő banki átutalással kell megfizetni. Minden fél köteles előre megfizetni a bíróságnak a kért szolgáltatás költségét. Mindkét fél kérelmére vagy a bíróság saját kezdeményezésére az ügy körülményeitől függően a költségeket mindkét fél vagy csak az egyik fél fizeti meg. A megfizetendő költségeket a bíróság állapítja meg.

Nem kell bírósági illetékeket és költségeket fizetni: a munkavállaló vagy szövetkezeti tag felperesek munkaviszonyból származó keresetei tekintetében; a házastársi tartással és a gyermektartással kapcsolatos követelések esetében; az ügyész által indított perek esetében; a felperes jogerősen elbírált bűncselekményből eredő jogellenes kárára vonatkozó keresetek esetén; vagy az ismeretlen lakóhelyű fél bíróság által kijelölt különleges képviselőjének.

Azoknak a természetes személyeknek, akik tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, nem kell megfizetniük az eljárási illetékeket és költségeket. A mentességre irányuló kérelem esetén a bíróság a következőket veszi figyelembe: az érintett személy és családjának jövedelme, az érintett személy igazolt vagyona, családi állapota, egészségi állapota, foglalkozása, kora és egyéb körülményei. Ilyen esetben az eljárás költségeit a bíróság költségvetéséből kell fedezni. Az adós által a csődeljárás megindítása céljából benyújtott kérelem esetén nem kell eljárási illetéket fizetni. Az illetéket a csődvagyonból hajtják be, miután a kereskedelmi törvény (Targovski zakon) szerint megtörtént a vagyon felosztása.

Amennyiben a kereset részben vagy egészben megalapozott, a bíróság felszólítja az alperest, hogy a kereset sikerességével arányosan fizesse meg a felperes számára a költségek egy részét (a bírósági illetékeket, az ügyvédi díjakat, valamint a bíróság előtti megjelenéssel és a bizonyítékok beszerzésével kapcsolatos költségeket). Amennyiben a felperes költségmentességben részesül, az alperest a kereset sikerességének arányában kötelezik a költségek megfizetésére. Az eljárás megszüntetése esetén az alperes jogosult a költségeinek megtérítésére, és ha a bíróság elutasítja a keresetet, az alperes jogosult a kérelem elutasított részével kapcsolatban felmerült költségeinek arányos megtérítésére.

Az ügyvédi díjakról az ügyfél és az ügyvédje állapodik meg, és azokat általában a jogi védelemre vonatkozó szerződés aláírásakor, illetve a fizetési feltételek szerint kell megfizetni. Az eljárás megindításához és a bírósági eljárás során nem kötelező ügyvédet igénybe venni.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Minden természetes személy jogosult költségmentességet kérelmezni, ha teljesíti a vonatkozó jogi feltételeket. A költségmentesség magában foglalja az ingyenes jogi képviseletet is.

A költségmentességre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az ügyben eljáró bírósághoz. A kérelemnek helyt adó végzésében a bíróságnak meg kell jelölnie az engedélyezett költségmentesség típusát és terjedelmét. A költségmentességet biztosító végzés a bíróság eltérő döntése hiányában a kérelem benyújtásának napjával lép hatályba. A végzésről zárt ülésen döntenek, kivéve, ha a bíróság a körülmények tisztázása érdekében szükségesnek tartja a fél meghallgatását. A költségmentességet megtagadó végzés ellen fellebbezés nyújtható be, ún. magánfellebbezés formájában. A fellebbviteli bíróság által kiadott végzés jogerős.

A polgári és a közigazgatási perekben akkor biztosítható költségmentesség, ha az illetékes hatóságok által benyújtott bizonyítékok alapján a bíróság vagy a költségmentességgel foglalkozó nemzeti iroda elnöke megállapítja, hogy a fél nem rendelkezik elegendő forrással az ügyvédi díjak megfizetéséhez. Ennek eldöntéséhez a bíróság a következőket veszi figyelembe:

  1. a fél vagy a fél családjának jövedelme;
  2. a fél nyilatkozattal igazolt vagyona és eszközei;
  3. a fél családi állapota;
  4. a fél egészségi állapota;
  5. hogy a félnek van-e munkája;
  6. a fél életkora;
  7. egyéb körülmények.

Nem biztosítanak költségmentességet a következő esetekben:

  1. ha a költségmentesség biztosítása nem indokolt az alapján, hogy abból milyen előnye származna az azt kérelmező félnek;
  2. ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan, indokolatlan vagy elfogadhatatlan;
  3. az adóügyi és biztosítási eljárásokról szóló törvény (Danachno-osiguritelen protsesualen kodeks) szerinti kereskedelmi és adóügyi esetekben, kivéve, ha a költségmentességet kérelmező fél természetes személy, és jogosult a költségmentességre.

A következő esetekben megszüntetik a költségmentességet:

  1. ha változás következik be azokban a körülményekben, amelyek alapján a költségmentességet megítélték;
  2. annak a természetes személynek a halála esetén, akit költségmentességben részesítettek.

A bíróság hivatalból eljárva, illetve a fél vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd kérelmére elrendeli a jóváhagyott költségmentesség teljes vagy részleges megszüntetését, attól az időponttól kezdve, amikor változás következik be a költségmentesség megadásának alapjául szolgáló körülményekben.

A bíróság hivatalból eljárva, illetve a fél vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd kérelmére elrendeli a jóváhagyott költségmentesség teljes vagy részleges visszavonását, ha bebizonyosodik, hogy a költségmentesség megadásának alapjául szolgáló feltételek részben vagy egészben nem álltak fenn.

A költségmentesség visszavonása esetén a fél köteles megfizetni vagy visszafizetni minden olyan összeget, amelynek megfizetése alól indokolatlanul mentesült, valamint a felet az eljárásban képviselő, a bíróság által kirendelt ügyvéd díjait is.

A bíróság által kirendelt ügyvéd a költségmentesség megszüntetéséről vagy visszavonásáról szóló végzés hatálybalépéséig folytatja a feladatai ellátását, ha az a fél hátrányos jogkövetkezményekkel szembeni megvédéséhez szükséges. A fellebbezési határidő a költségmentesség megszüntetéséről vagy visszavonásáról szóló határozat közlésének napja és a határozat hatálybalépésének napja között szünetel. Ennek az időszaknak az eltelte után a fellebbezési határidő újrakezdődik.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A postai úton beérkezett keresetleveleket és üzeneteket, valamint a bíróság ügyfélfogadási idejében személyesen benyújtott dokumentumokat a bíróság a kézhezvétel napján rögzíti a bejövő dokumentumok nyilvántartásában. A kereset benyújtásának hivatalos időpontja a keresetlevél bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a keresetlevelet postai úton nyújtották be, vagy nem a megfelelő bíróság kapta meg, a kézhezvétel dátumának a postára adás dátuma vagy a nem megfelelő bíróság általi kézhezvétel dátuma minősül. A bíróság ellenőrzi, hogy a keresetlevél megfelelő-e. Ha a keresetlevél nem szabályszerű, vagy ahhoz nem csatoltak minden szükséges dokumentumot, a felperest felszólítják, hogy egy héten belül orvosolja a hibákat, és tájékoztatják arról, hogy jogosult-e költségmentességre. Ha a felperes címe nincs megadva, és azt a bíróság nem ismeri, az üzenetet a bíróság erre kijelölt hirdetőtábláján való egy hétig tartó kifüggesztéssel közlik. Ha a felperes nem orvosolja a hibákat megfelelő időben, a keresetlevelet és annak mellékleteit visszaküldik. Ha a felperes címe ismeretlen, a keresetlevelet a bírósági nyilvántartásban tárolják annak érdekében, hogy azt a felperesnek át lehessen adni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az eljárás során derül fény a keresetlevél hibáira. A kereset a módosított keresetlevél beadásának napján minősül benyújtottnak.

Amennyiben a keresetlevél vizsgálata során a bíróság azt elfogadhatatlannak találja, visszaküldi a felperesnek.

A keresetlevél felperesnek való visszaküldése nem zárja ki annak a bírósághoz történő újbóli benyújtását, ezekben az esetekben azonban a kereset akkor minősül beadottnak, amikor a keresetlevelet ismételten benyújtották.

Az igazságügyi hatóságok nem küldenek külön értesítést arról, hogy a per szabályszerűen megindult, viszont sor kerül néhány intézkedésre, amelyekből ez megállapítható. Az alperest felszólítják, hogy meghatározott határidőn belül nyújtson be írásbeli ellenkérelmet, és tájékoztatják arról, hogy az ellenkérelemnek milyen információkat kell tartalmaznia. Az alperest emellett felvilágosítják arról, hogy milyen következményekkel jár, ha nem nyújt be ellenkérelmet, illetve ha elmulasztja jogai gyakorlását, valamint arról is, hogy költségmentesség igényelhető, amennyiben az alperesnek arra szüksége van, és arra jogosult. Az alperes írásbeli ellenkérelmének a következőket kell tartalmaznia: a bíróság és az ügyszám megjelölése; az alperes és adott esetben az alperes jogi képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve és címe; az alperesnek a kereset elfogadhatóságára és érdemi részére vonatkozó álláspontja; az alperes keresetet megalapozó körülményekre vonatkozó álláspontja; a keresetlevéllel szembeni érvek és az érvelést alátámasztó körülmények; az ellenkérelmet benyújtó személy aláírása. Az alperes a keresetlevélre benyújtott ellenkérelemben köteles megjelölni az általa benyújtott bizonyítékokat és azokat a tényeket, amelyeket ezekkel alá kíván támasztani, valamint be kell mutatnia minden rendelkezésére álló írásbeli bizonyítékot. Az ellenkérelemhez csatolni kell a meghatalmazást, ha az ellenkérelmet meghatalmazott nyújtotta be, valamint az ellenkérelem és a mellékletek másolatát minden felperes számára egy példányban. Amennyiben az alperes a megadott határidőn belül nem nyújt be írásbeli ellenkérelmet, nem közli az álláspontját, nem emel kifogást, nem vitatja a keresetlevéllel együtt benyújtott valamely dokumentum valódiságát, vagy elmulasztja a viszontkereset vagy csatlakozó kereset benyújtására vonatkozó jogának gyakorlását, illetve nem hatalmaz meg harmadik felet, hogy a nevében eljárjon, azzal lemond ezek későbbi érvényesítésének lehetőségéről, kivéve, ha a mulasztása bizonyos előre nem látható körülményeknek tudható be.

A benyújtott keresetlevelek megfelelőségének és elfogadhatóságának megvizsgálását követően a bíróság eldönti, hogy hogyan járjon el a kereset tekintetében, és reagál a felek tárgyalás előtti ügyekkel és a bizonyítékok befogadhatóságával kapcsolatos kérdéseire és kifogásaira. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti.

A bíróság kitűzi az ügy nyilvános tárgyalásának időpontját, és arra beidézi a feleket. A bírósági ügyintéző küldi meg az idézést a feleknek, akiknek kézbesítik a bírósági határozat egy példányát.

A kereskedelmi ügyekben a polgári perrendtartás előírja az ellenérdekű felek közötti kölcsönös dokumentummegosztást. Az ellenkérelem kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi a felperesnek, aki két héten belül válasziratot nyújthat be. A felperes válasziratában kiegészítheti és pontosíthatja az eredeti kérelmét. A válaszirat kézhezvételét követően a bíróság annak egy példányát a mellékletekkel együtt megküldi az alperesnek, aki két héten belül viszontválaszt terjeszthet elő. A viszontválaszban az alperesnek a válasziratra kell reagálnia.

Az átadott dokumentumok helyességének és a benyújtott keresetlevelek – ideértve azok tárgyának értékét is – valamint a felek által benyújtott egyéb kérelmek és kifogások elfogadhatóságának ellenőrzését követően a bíróság dönt minden tárgyalást megelőző kérdésről és a bizonyítékok befogadásáról. A bíróság kitűzi a nyilvános tárgyalás dátumát, amelyre a viszontválasz felperesnek való megküldésével idézi a feleket, és értesíti a feleket a döntéséről. A bíróság emellett közvetítést vagy a vitarendezés egyéb önkéntes módját is elrendelheti. A bizonyítékok dokumentumok megküldésével történő bemutatását és az arról való megállapodást követően, hogy a feleknek nem szükséges a tárgyaláson megjelenniük, a felek kérésére a bíróság zárt ülésen tárgyalhatja az ügyet, lehetőséget adva ezzel a feleknek arra, hogy írásban nyújtsák be védekezésüket és válaszaikat.

A polgári perrendtartás külön rendelkezéseket tartalmaz egyes eljárási szabályokra vonatkozóan – gyorsított eljárások, eljárások házassági ügyekben, családi állapotra vonatkozó eljárások, gondnokság alá helyezés, bírósági vagyonmegosztás, a tulajdonjog védelme és helyreállítása, közjegyzői okiratok, csoportos keresetek és végrehajtási intézkedésre irányuló kérelmek, elővigyázatossági eljárások, védelemre irányuló kérelmek és végrehajtási eljárások. A kereskedelmi törvény külön szabályokat állapít meg a fizetésképtelenségi eljárásokra és a kapcsolódó kérelmekre.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha zárt ülésen nyilvános tárgyalást tűztek ki, a bíróság megidézi a feleket az ügy tárgyalására. Ha az ügyet nyilvános ülésen elnapolják, a megfelelően idézett feleket nem kell a következő tárgyalásra is idézni, feltéve, hogy annak időpontját a nyilvános ülésen közölték velük. Az idézést legkésőbb a tárgyalás előtt egy héttel kell megküldeni. Ez a szabály nem vonatkozik a végrehajtási eljárásra. Az idézésben a következőket kell feltüntetni: az azt kibocsátó bíróságot, az idézett személy nevét és címét, azt, hogy az adott személyt milyen ügyben és milyen minőségben idézik, a tárgyalás helyét és idejét, valamint a távolmaradás jogkövetkezményeit.

A bíróság minden olyan határozat egy példányát átadja a feleknek, amellyel szemben külön fellebbezés nyújtható be.

A felek a bíróság által az eljárás lefolytatása érdekében kitűzött határidőkről értesítést kapnak, azonban a jogszabályban foglalt határidőkről nem kapnak értesítést, kivéve a bírósági határozatok ellen benyújtható fellebbezésre vonatkozó határidőket. A bíróság minden határozatban köteles megjelölni, hogy mely hatósághoz nyújtható be fellebbezés, valamint köteles közölni az erre vonatkozó határidőt.

Utolsó frissítés: 23/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.