Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Tagállami bíróságok és más, nem igazságszolgáltatási szervek

Anglia és Wales

Tartalomszolgáltató:
Anglia és Wales

Nemzeti bíróságok

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálata (Her Majesty’s Courts & Tribunals Service)

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálata felel az angliai és walesi büntető-, polgári és családjogi bíróságok és különbíróságok, valamint a nem átruházott hatáskörben eljáró skóciai és észak-írországi különbíróságok igazgatásáért. Tisztességes, hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszert biztosít, amelyet a független bíróságok valósítanak meg.

Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálatának célja annak biztosítása, hogy valamennyi állampolgár eltérő szükségleteinek megfelelően, időben hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, legyen szó a bűncselekmények áldozatairól vagy tanúiról, bűncselekmények elkövetésével vádolt személyekről, adósságban lévő fogyasztókról, veszélyben lévő gyermekekről, kereskedelmi vitákba bonyolódott üzleti vállalkozásokról, illetve munkavállalói jogaikat érvényesíteni kívánó, vagy a kormányzat szervek határozatait megtámadó magánszemélyekről.

A rendes bíróságok elérhetőségeiről itt találhat információkat.

A különbíróságok elérhetőségeiről itt találhat információkat.

További információk

Polgári eljárások

  1. Angliában és Walesben a polgári eljárásokat a sérelmet szenvedett személy kezdeményezi, akit „claimant”-nek (felperes) neveznek. A sérelem valódiságának előzetes vizsgálatára nincs szükség. A polgári eljárás megindításának szokásos módja a Felsőbíróság (High Court) és megyei bíróságok előtt is a „claim form” (keresetlevél) elnevezésű dokumentum kibocsátása. A polgári eljárás korai szakaszai főként abból állnak, hogy a felek hivatalos beadványokat váltanak egymással.
  2. A polgári eljárást rendszerint félbe lehet hagyni, illetve az a felek közötti egyezséggel bármikor befejezhető. A bíróság elé terjesztett kereseteket rendszerint egy bíró tárgyalja, esküdtszék részvétele nélkül. Ha azonban a bíróság hozzájárul, a csalással, rágalmazással, becsületsértéssel, hamis váddal és jogellenes fogvatartással kapcsolatos követeléseket tartalmazó keresetek esetében fennáll a jog az esküdtszék általi tárgyalásra. Az esküdtszék ténykérdésekben, illetve a sérelmet szenvedett félnek járó kártérítésről dönt. Az ítéleteket rendszerint egyhangúan kell meghozni, ha azonban az esküdtszék nem tud konszenzusra jutni, a többségi döntések is elfogadhatók.
  3. Ha valamelyik fél megtagadja a bírósági ítélet vagy végzés teljesítését, számos végrehajtási eljárás áll rendelkezésre. Ha az ítélet pénzösszeg megfizetésére kötelezést tartalmaz, a legáltalánosabb végrehajtási módszer az adós vagyontárgyainak lefoglalása, vagy a jövedelemből való letiltás. Ha az ítélet valamilyen cselekmény elvégzésére kötelez, ennek megtagadása a bíróság megsértése miatti szabadságvesztést eredményezhet. A bíróság főszabályként a vesztes felet kötelezi az eljárás költségeinek viselésére, de a kis perértékű ügyekben a felek rendszerint maguk viselik költségeiket, ugyanakkor általában követelhetik a pervesztestől a bírósági illetékek megtérítését. Ez azt tükrözi, hogy a kis perértékű ügyekre kialakított eljárások célja, hogy a felek az ügyet ügyvédek igénybevétele nélkül rendezhessék.

Költségmentesség

  1. Az Egyesült Királyság mindhárom bírósági rendszerében működik egy átfogó mechanizmus, amelynek keretében a jogi tanácsadásra vagy bírósági képviseletre szoruló személy állami forrásokból pénzügyi támogatást kaphat. E mechanizmusokat a „legal aid” (költségmentesség) elnevezéssel jelölik, és alapvető jelentőséggel bírnak valamennyi magánszemély jogainak érvényesítésében. Az alacsony és mérsékelt jövedelmű személyek részére kialakított költségmentesség nyújtható a teljes összegre kiterjedően, vagy az adott személy pénzügyi hozzájárulása mellett. Költségmentesség megítélése esetén az eljárás az általános szabályok szerint folyik, azzal a kivétellel, hogy az adott személy és ügyvédje között nem kerül sor pénzkifizetésre; valamennyi kifizetés a költségmentességi alapon keresztül történik. A költségmentességért fennálló miniszteri felelősség Angliában és Walesben a Lord Chancellort terheli.
  2. A költségmentességi kérdések Angliában és Walesben büntető- és polgári ügyekben is a Költségmentességi Ügynökség (Legal Aid Agency – LAA) felelősségi körébe tartoznak.
  3. Ezen belül szerződéses szervezetek hálózata polgári jogi szolgáltatásokat nyújt. A polgári jogi költségmentesség engedélyezésére vonatkozó szabályok elsősorban a költségmentességről, valamint a bűnelkövetők elítéléséről és a velük szemben kiszabott szankciókról szóló 2012. évi törvényben (Legal Aid, Sentencing and Punishment of Offenders Act 2012), továbbá az e törvény alapján elfogadott másodlagos jogszabályokban és iránymutatásban találhatók. A magánszemély csak akkor részesül pénzügyi támogatásban, ha ügye a rendszer hatálya alá tartozik, és a rászorultsági és szükségességi vizsgálat ezt alátámasztja. A személyes jogi segítségnyújtás mellett az LAA segélyvonalat működtet, amely ingyenes, bizalmas és független jogi tanácsadást nyújt. Tartozással, speciális oktatási igényekkel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák esetén az ügyfeleknek 2013 áprilisa óta – bizonyos kivételekkel – egy központi telefonos segélyvonalon kell költségmentességet kérelmezniük. Ilyen esetben a segítséget telefonon nyújtják, kivéve, ha a szolgálat megítélése szerint az ügyfél erre nem alkalmas.
  4. Büntetőügyekben a gyanúsítottak és a vádlottak vehetnek igénybe költségmentességet. A költségmentességre való jogosultságot büntetőügyben az LAA határozza meg. A békebíróság (Magistrates Court) előtt folyó eljárásban a vádlott csak akkor jogosult költségmentességre, ha a pénzügyi vizsgálat ezt alátámasztja, és megállapítást nyer, hogy ez az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja. A Koronabíróság (Crown Court) előtt folyó eljárásban a tárgyalásra váró vádlottak automatikusan megfelelnek az igazságszolgáltatás érdekeire vonatkozó kritériumnak. Bár minden vádlott jogosult költségmentességre, rászorultsági vizsgálat alapján kötelezhetők arra, hogy jövedelmükből és/vagy vagyonukból hozzájáruljanak az ügy költségeihez. Ha a vádlott hozzájárulást fizetett és ezt követően felmentik, a hozzájárulást kamatokkal együtt visszakapja.
  5. Amennyiben valaki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti jogait megsértették, és az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé szándékozik terjeszteni, több mechanizmus alapján is részesülhet jogi tanácsadásban és segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtási mechanizmus alapján egy adott személyt tapasztalt tárgyalóügyvéd vagy jogi tanácsadó segíthet a kérelem előkészítésének fázisában. Amennyiben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, a kérelmező közvetlenül Strasbourgból kaphat pénzügyi támogatást. A jogosultságról annak alapján döntenek, hogy a kérelmező hazájában jogosult lenne-e költségmentességre.
  6. Számos városban jogi központok nyújtanak jogi tanácsadást és látnak el jogi képviseletet, rászorultságtól függően akár ingyenesen. A különböző forrásokból, így gyakran helyi önkormányzati hatóságok által finanszírozott jogi központok rendszerint teljes munkaidőben foglalkoztatnak jogászokat, de sok központban dolgoznak szociális munkások is. Idejük nagy részét a lakhatási, foglalkoztatási, társadalombiztosítási és bevándorlási problémák kötik le. Ingyenes tanácsadás emellett elérhető a Polgári Tanácsadó Irodákban, a fogyasztói és lakhatási tanácsadó központokban, valamint a különböző önkéntes szervezetek által működtetett szakosodott tanácsadó központokban. A kormányzati támogatással működő Menekültek Jogi Központja és a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít a menedékkérőknek, a Bevándorlási Tanácsadó Szolgálat pedig emellett ingyenes tanácsadást és segítségnyújtást biztosít azon személyeknek, akik bevándorlási ügyekben fellebbezési joggal rendelkeznek.

A bűncselekmények sértettjei

  1. A Bűncselekmények sértettjeinek gyakorlati kódexe (a továbbiakban: a sértettek kódexe) információkat tartalmaz azon segítségnyújtásra és szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeket az áldozatok az eljárás egyes szakaszaiban a büntető igazságszolgáltatási szervektől Angliában és Walesben igénybe vehetnek. A sértettek kódexe egyszerű angol nyelven íródott, mivel célcsoportját a bűncselekmények áldozatai alkotják. Az áldozatok azt is megtudhatják a kódexből, hogyan tehetnek panaszt, ha nem kapják meg azt, amire az áldozatok kódexe alapján jogosultak. A Tanúk Chartájának bevezetése hasonló, de nem kötelező előírásokat tartalmaz a tanúknak nyújtandó szolgáltatások tekintetében. Észak-Írországban külön gyakorlati kódexet tettek közzé a bűncselekmények áldozatai számára, amely meghatározza egyrészt az olyan szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat, amelyekben a sértetteknek az észak-írországi büntető igazságszolgáltatási rendszerrel való kapcsolatuk során kell részesülniük, másrészt azt, hogy miként tehetnek panaszt. Ezt az az áldozatokról szóló új, kötelező erejű charta fogja felváltani. A bejelentett bűncselekmények valamennyi sértettje hozzáfér a „Bűncselekmények áldozatai” című tájékoztatóhoz, amely gyakorlati tanácsokat ad arra nézve, hogy mi a teendő egy bűncselekményt követően. A tájékoztató egyszerűen bemutatja a rendőrségi és bírósági eljárásokat, a kártérítés/kártalanítás kérelmezésének módját, valamint az igénybe vehető további segítséget.
  2. Angliában és Walesben a sértettek annak érdekében is jogosultak segítségnyújtás igénybevételére, hogy a lehetőségekhez képest kiheverjék a bűncselekmény hatásait. Az áldozatokat a rendőrség irányítja ezekhez a szolgálatokhoz, de saját maguk is felkereshetik azokat. A sértetteket támogató szolgáltatások többségét a helyi rendőrség és a bűnözéssel foglalkozó biztosok megbízásából a kormány finanszírozza.
  3. Amennyiben az ügyészség megtagadja a vádemelést, a sértettek Angliában és Walesben maguk is vádat emelhetnek, de a gyakorlatban ezt ritkán teszik meg. A sértettek a polgári bíróságok előtt is érvényesíthetik kártérítési igényeiket. A bírósági eljárás egyszerűsödött annak érdekében, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek is benyújthassanak kis értékű veszteségek vagy károk megtérítése iránti keresetet.
  4. A bíróságok ítéletükben elrendelhetik, hogy az elkövető fizessen kártérítést a sértettnek a bűncselekmény által okozott sérülésért, veszteségért vagy kárért. Angliában és Walesben a bíróságok minden esetben kötelesek megvizsgálni a kártérítés lehetőségét, és meg kell indokolniuk, ha nem ítéltek meg kártérítést. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy helyénvaló lenne pénzbírságot kiszabni és kártérítés megfizetését elrendelni, az elkövető azonban nem rendelkezik mindkettő megfizetéséhez elegendő anyagi fedezettel, a kártérítésnek kell elsőbbséget biztosítani. Szintén elsőbbséget élvez a kártérítés megfizetése a sértetti alapba történő befizetéssel szemben akkor, ha az elkövetőnek fizetési nehézségei vannak.
  5. Az Angliában, Walesben vagy Skóciában erőszakos bűncselekmény eredményeként sérülést szenvedett sértettek, amennyiben megfelelnek a lakóhellyel, állampolgársággal kapcsolatos, vagy egyéb feltételeknek, állami forrásból is kérhetnek kártalanítást, a Criminal Injuries Compensation Scheme (bűncselekménnyel okozott sérülések kártalanítási rendszere) keretében. A kártalanítatás tarifális jellegű, a kifizetések 1 000 GBP összegtől a legsúlyosabb sérülést szenvedő sértetteknek járó 500 000 GBP összegig terjednek.
  6. Észak-Írországban külön szabályozás létezik, amelyek alapján a bűncselekmény által okozott sérülésekért és a tulajdonban szándékosan okozott kárért – beleértve az elmaradt hasznot is – a kártalanítást bizonyos körülmények között állami forrásból fizethetik.

Nemzeti emberi jogi intézmények

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (Equality and Human Rights Commission)

E szervezetnek, amely Londonban, Manchesterben, Glasgowban és Cardiffban rendelkezik irodákkal, jogszabályban előírt feladata az emberi jogok előmozdítása és figyelemmel kísérése, valamint az, hogy védje, érvényesítse és mozdítsa elő az esélyegyenlőséget a következő kilenc „védett” szempontból: életkor, fogyatékosság, nem, faj, vallás és meggyőződés, terhesség és anyaság, házasság és élettársi kapcsolat, szexuális irányultság és nemváltoztatás.

A Bizottság általában nem foglalkozik egyedi ügyekkel – kivéve, ha ezek általános jelentőséggel bírnak, például jogértelmezési kérdéseket tisztáznak –, de adott esetben iránymutatást adhat Önnek arra vonatkozóan, hogy egyedi körülményei alapján hová célszerű fordulnia.

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottságot 2007. október 1-jén alapították. Feladata, hogy kiálljon az esélyegyenlőség és a mindenkit megillető emberi jogok mellett, dolgozzon a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséért, az egyenlőtlenség csökkentéséért, az emberi jogok védelméért és a közösségek közötti jó kapcsolatok kiépítéséért, biztosítva azt, hogy mindenkinek méltányos esélye legyen a társadalmi részvételre. Illetékessége kiterjed Angliára, Walesre és Skóciára, noha Skócia az emberi jogok terén saját emberi jogi bizottsággal – Skót Emberi Jogi Bizottság (Scottish Human Rights Commission) – rendelkezik. Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság egyesíti Nagy-Britannia három korábbi esélyegyenlőségi bizottságának (a faji egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a fogyatékosok jogainak bizottsága) munkáját, és felelősséget visel a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó szabályozás újabb ágaiért (életkor, szexuális irányultság, illetve vallás vagy meggyőződés), valamint az emberi jogokért. Hatásköre van az esélyegyenlőségről szóló szabályok kikényszerítésére, továbbá feladata az emberi jogokról szóló törvénynek (HRA) való megfelelés előmozdítása.

Esélyegyenlőség és emberi jogok

Segítségnyújtás és tanácsadás

Esélyegyenlőségi tanácsadó és támogató szolgálat (EASS)

Ingyenesen hívható telefonszám: +44 808 800 0082

Szövegíró telefon hívószáma: +44 808 800 0084

Díjmentes postacím: FREEPOST EASS HELPLINE FPN6521

Ombudsman

Parlamenti és egészségügyi ombudsman

Ennek az ombudsmannak az a feladata, hogy független vizsgálatok lefolytatásával biztosítson közszolgáltatást azon panaszok tekintetében, amelyek szerint a kormányzati szervek, számos más egyesült királyságbeli közintézmény, valamint az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) nem megfelelően vagy tisztességtelenül járt el, illetve rossz minőségű szolgáltatást nyújtott.

Parlamenti és egészségügyi ombudsman

Az ügyfelek által hívható segélyvonal: +44 345 015 4033, elérhető hétfőtől péntekig, helyi idő szerint 8:30 és 17:30 között.

Szakosodott emberi jogi szervek

Gyermekjogi ombudsman

1. Anglia gyermekügyi biztosa (Children’s Commissioner for England)

Anglia gyermekügyi biztosa Anne Longfield OBE. A biztos és munkatársai gondoskodnak arról, hogy az ezért felelős felnőttek meghallgassák a gyermekeket és a fiatalokat.

A gyermekügyi biztos posztját a gyermekekről szóló 2004. évi törvény (Children Act 2004) hozta létre; a biztos feladata, hogy 18 éves korig (gondnokság alatt álló, illetve tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok esetében 21 éves korig) képviselje a gyermekek és a fiatalok véleményét.

Anglia gyermekügyi biztosa

Elérhetőségek:

Children's Commissioner for England
Sanctuary Buildings
20 Great Smith Street
London
SW1P 3BT

Telefonszám: +44 20 7783 8330

2. Wales gyermekügyi biztosa (Children’s Commissioner for Wales)

Wales gyermekügyi biztosa Sally Holland. Feladata az, hogy kiálljon a gyermekekért és a fiatalokért, és képviselje őket. Azért dolgozik, hogy a gyermekek és a fiatalok biztonságban legyenek, emellett tudatában legyenek jogaiknak, és tudjanak is élni velük. Munkája során figyelemmel kell lennie a gyermekjogokra, valamint a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre.

Wales gyermekügyi biztosa

Elérhetőségek:

Children's Commissioner for Wales
Oystermouth House
Phoenix Way
Llansamlet
Swansea
SA7 9FS
Telefon: +44 1792 765600
Fax: +44 1792 765601

Szervezeti célok:

  • A gyermekjogok jobb megértésének előmozdítása
  • A gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos jogszabályok, gyakorlat és szolgáltatások megfelelőségének és hatékonyságának felülvizsgálata
  • Tanácsadás a kormány és az érintett hatóságok számára a gyermekek és a fiatalok jogait és érdekeit illetően
  • A biztos feladatainak ismertetése a gyermekekkel, szüleikkel vagy gondozóikkal, és az érdekeltekkel
  • A gyermekek és a fiatalok véleményének megismerése az életüket érintő kérdésekben
  • A legjobb gyakorlatokkal összhangban álló hatékony kormányzati megoldások fenntartása és továbbfejlesztése a források hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználásának maximalizálása érdekében

Adatvédelmi szerv

1. Az információs biztos (Information Commissioner)

Az információs biztos hivatala az Egyesült Királyság független hatósága, amelyet azért hoztak létre, hogy támogassa a közérdekű információkhoz való jogot, előmozdítva az állami szervek munkájának átláthatóságát és az egyének adatainak védelmét.

Elérhetőségek:

Information Commissioner's Office
Wycliffe House
Water Lane
Wilmslow
Cheshire SK9 5AF

Telefon: 0303 123 1113 (vagy 01625 545745, ha nem kíván „03”-as számot hívni, vagy +44 1625 545745, ha külföldről telefonál)

Az információs biztos hivatala

2. Információs biztos – Regionális iroda

Wales

Information Commissioner's Office – Wales
Cambrian Buildings
Mount Stuart Square
Cardiff CF10 5FL
Tel.: 029 2044 8044
Fax: 029 2044 8045
E-mail: wales@ico.gsi.gov.uk

Egyéb

1. GOV.UK WEBOLDAL

Az Egyesült Királyság Kormányának hivatalos weboldala a brit állampolgárok számára.

Web: GOV.UK

2. Állampolgári Tanácsadó Szolgálat (Citizens Advice Service)

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat segít az embereknek jogi, pénzügyi és egyéb problémáik megoldásában; ehhez ingyenes, független és bizalmas tanácsokat nyújt, valamint befolyást gyakorol a szakpolitikák alakítására.

Állampolgári Tanácsadó Szolgálat

Az Állampolgári Tanácsadó Szolgálat elérhetőségei

3. Polgári Jogi Tanácsadás (Civil Legal Advice)

A Polgári Jogi Tanácsadás (CLA) ingyenes és bizalmas tanácsadási szolgáltatás Angliában és Walesben, amelyet a költségmentességi alap finanszíroz. A következőkkel kapcsolatban nyújt költségmentes segítséget:

  • ellátással kapcsolatos fellebbezések
  • adósságok, ha az otthona forog kockán
  • speciális oktatási igények
  • lakhatás
  • hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák
  • családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott segítség és tanácsadás
  • gondozásba vett gyermekkel kapcsolatos problémák

A kérelmezőnek általános kérdéseket tesznek fel jogi problémájával és pénzügyi helyzetével kapcsolatban, hogy megállapítható legyen, jogosult-e költségmentességre. Tartozással, speciális oktatási igényekkel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémák esetén az ügyfeleknek 2013 áprilisa óta – bizonyos kivételekkel – egy központi telefonos segélyvonalon kell költségmentességet kérelmezniük. Ilyen esetben a segítséget telefonon nyújtják, kivéve, ha a szolgálat megítélése szerint az ügyfél erre nem alkalmas.

Elérhetőségek:

Telefon: 0845 345 4345
Minicom: 0845 609 6677
Hétfőtől péntekig 9 órától 20 óráig
Szombaton 9 órától 12:30-ig
Polgári Jogi Tanácsadás

4. Az áldozatvédelmi biztos (The Victims’ Commissioner)

Áldozatvédelmi biztos

Az áldozatvédelmi biztos szerepe az áldozatok és a tanúk érdekeinek védelme, a velük való bánásmód során a jó gyakorlatok ösztönzése, valamint az áldozatoknak szóló – az általuk igénybe vehető szolgáltatásokat meghatározó – gyakorlati kódex rendszeres felülvizsgálata.

A jogszabályok szerint a biztos nem avatkozhat be egyedi ügyekbe, de tájékoztatást adhat arról, hogy hol lehet tanácsot és segítséget kapni.

5. A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (Office of the Immigration Services Commissioner)

Elérhetőségek:

5. emelet
Counting House
53 Tooley Street
London
SE1 2QN
Telefon: 0845 000 0046

A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala (OISC) független, a kormányzati szervezeten kívüli közintézmény, amelyet a bevándorlásról és menedékjogról szóló, 1999. évi törvény (Immigration and Asylum Act 1999) hozott létre.

Az OISC legfontosabb feladatai:

  • a bevándorlási tanácsadók tevékenységének szabályozása
  • előírások meghatározása révén a jó gyakorlatok előmozdítása
  • a bevándorlási tanácsokat adó személyekkel kapcsolatos panaszok fogadása és kezelése
  • büntetőeljárás indítása a jogsértő tevékenységet folytató személyek ellen
  • a bevándorlási tanácsokat adó, a kijelölt szakmai testületek által szabályozott személyekkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata

Az OISC nem nyújt bevándorlási tanácsokat, és nem javasol, illetve nem hagy jóvá egyedi tanácsadókat.

Az OISC együttműködik számos szervezettel, beleértve a szakmai szervezeteket, a különbíróságokat, az Egyesült Királyság határvédelmi ügynökségét és önkéntes szervezeteket.

További információkért lásd: A bevándorlási szolgálatok biztosának hivatala

Utolsó frissítés: 24/07/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.