Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Melyek az intézkedések különböző típusai?

Kétféle intézkedés létezik: ideiglenes intézkedések és biztosítási intézkedések.

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalt megelőző intézkedések. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott bírósági ítélet helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti az ideiglenes intézkedést.

A biztosítási intézkedések a kötelezettségek adós általi teljesítésének biztosítására szolgáló intézkedések. Ezen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy fedezzék magukat annak kockázatával szemben, hogy nem kapják meg, ami jár nekik.

A bíróság ideiglenes és biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyonára. A hitelező a törvény erejénél fogva jogosult az ítélethozatal, sőt akár az eljárás előtt is bizonyos, csak az ítélethozatal után gyakorolható jogok védelmét szolgáló intézkedéseket kérni. Ezek célja annak megakadályozása, hogy a másik fél illuzórikussá tegye a hitelező megtérítési jogát például az áruk értékesítése, elrejtése, elajándékozása vagy kézi-, illetve jelzáloggal való megterhelése révén.

1.1. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedések a kifejezetten azok elrendelésére irányuló eljárásokban vagy a bíróság előtt az ügy érdemében folyamatban lévő eljárásokban hozhatók.

Különös szabályok vonatkoznak a házasság felbontására irányuló eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedésekre.

1.2. Biztosítási intézkedések

A. Zárlat (conservatoir beslag)

A bíróság engedélyt adhat a hitelezőnek az adós vagyonának azzal a céllal történő zárolására, hogy a zárlatot foganatosító személy által érvényesített jog megállapításáig biztosított legyen a vagyon megőrzése.

A zárlatnak négy típusa létezik:

  1. Követelések behajtását szolgáló zárlat (conservatoire verhaalsbeslagen). A vagyon zárolására azt követően kerül sor, hogy a bíróság a pénzkövetelés teljesítését rendelte el.
  2. Ingóság kiadását vagy áruk átadását szolgáló zárlat (conservatoir beslag tot afgifte van roerende zaken of levering van goederen). Ebben az esetben a jogok tulajdonosként vagy az átadás kedvezményezettjeként való megőrzésének biztosítása érdekében kerül sor zárlat elrendelésére az adóssal szemben.
  3. Előzetes házassági zárlat (conservatoir marital beslag). A házasság felbontását, különválást vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérő házastárs foganatosíthatja e zárlatot annak megakadályozása érdekében, hogy a megosztás előtt kivonják a javakat a közösségből.
  4. Bizonyíték megőrzését szolgáló zárlat (conservatoir bewijsbeslag). E zárlat célja a bizonyítékok védelme.

B. Bírósági letétbe helyezés

Ezen intézkedés alapvetően olyan esetekhez kapcsolódik, amelyekben a zárolt dolgok elvonásának veszélye áll fenn. A zárlatot foganatosító személy kérelmére a bíróság elrendeli a zárolt vagy zárolandó dolgoknak a bíróság által kijelölt letéteményes részére történő átadását.

A bírósági letétbe helyezés zárlattól függetlenül is elrendelhető.

C. Felügyelet alá helyezés

A tulajdonjogi vita tárgyát képező vagyon felügyelet alá helyezhető a bíróság által. Például: vita áll fenn egy társaság értékesítéséhez való jogot illetően. A társaság vagyontárgyainak zárolása vagy bírósági letétbe helyezése akadályozhatja üzleti tevékenységének folytatását. Az eljárás ideje alatt a vagyonfelügyelő működtetheti a társaságot.

D. Zár alá vétel és leltárkészítés

Az alkerületi bíróság (kantonrechter) engedélyével közjegyző által zár alá vehetők a valamely hagyatékba tartozó vagy bizonyos közös tulajdonban lévő vagyontárgyak. Ügyvédre nincs szükség. Ezen intézkedés alkalmazására ritkán kerül sor. Azt például örökösök, a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs, végrehajtók és a közös tulajdonban lévő vagyon valamely hányada felett (korlátozott) jogosultsággal rendelkező személyek kérhetik.

A zár eltávolítását is az alkerületi bíróságtól kell kérni.

Többek között a fent említett személyek kérelmére az alkerületi bíróság közjegyző általi leltárkészítést rendelhet el. Ügyvédre nincs szükség. Az intézkedés a hagyaték nagyságának (és értékének) meghatározására szolgál. A kérelem a zár alá vétel vagy a zár eltávolítása iránti kérelemmel együtt is előterjeszthető. Az intézkedés a hagyaték összes vagyontárgyának és tartozásának rövid ismertetését és – valamelyik fél kérelmére – az ingóságok értékének felbecsülését foglalja magában. Ha a felek nem jutnak megegyezésre a hites becsüs(ök) kijelölését illetően, a közjegyző jelöli ki ő(ke)t.

1.3. Előzetes végrehajthatóság

Szükség esetén a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – minden esetben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Ha az nem jogszabályból következik, az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást a felperesnek kell kérnie. A bíróság nem rendelkezhet erről hivatalból.

Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet azonnal végrehajtható akkor is, ha a határozattal szemben kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Az ítélet részben vagy egészben is végrehajthatónak nyilvánítható. Az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítás nélkül is végrehajtható, bár annak végrehajtását felfüggesztik fellebbezés benyújtása esetén. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítják, annak végrehajtása azt követően is folytatható vagy akár megindítható, hogy fellebbezést nyújtottak be az ítélettel szemben.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Zárlat

Zárlat foganatosítására a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírójának engedélyével kerülhet sor. Az engedély iránti kérelmet ügyvéd nyújtja be. A bíró főszabály szerint a felperes követeléseire támaszkodhat. Az adós meghallgatására főszabály szerint nem kerül sor. A bírósági végzés rendszerint még aznap megszületik. Pénzkövetelés esetén a bíró meghatározza azt az összeget, amelyre az engedély vonatkozik. A bíró a zárlat által esetlegesen okozott károkat fedező biztosíték adását rendelheti el.

A zárlat foganatosítására a végrehajtó által kézbesített bírósági végzés útján kerül sor. Az a zárlatot foganatosító személy, akiről később kiderül, hogy jogellenesen foganatosított zárlatot, kártérítésre kötelezhető.

A zárlat engedélyezésére irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (http://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (http://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj (http://www.kbvg.nl/).

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezést a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója rendeli el a zárlatot foganatosító fél kérelmére. A zárlat alá vont fél és minden más érdekelt fél meghallgatására sor kerül, kivéve, ha ezt sürgető körülmények kizárják. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság biztosíték adását rendelheti el.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója zárlattól függetlenül is elrendelhet bírósági letétbe helyezést.

A bírósági letétbe helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (http://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (http://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj.

C. Felügyelet alá helyezés

Az érdekelt fél kérelmére a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója felügyelet alá helyezi a vitatott vagyont. Az intézkedés nem kapcsolódik a zárlathoz. A vagyon zárolása nem korlátozza a vagyonfelügyelő hatásköreit. Az intézkedés bármely vagyontárgyra, ingó és ingatlan vagyonra és vagyoni jogra kiterjedhet. A felügyelet alapvető célja, hogy – például az eljárás ideje alatt – biztosított legyen a társaság vagyontárgyainak független harmadik fél általi folyamatos kezelése.

A felügyelet alá helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (http://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (http://www.advocatenorde.nl/) és vagyonfelügyelői illetmény.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás az ügy érdemében folytatott eljárástól teljesen függetlenül indítható meg, és azt nem kell ez utóbbi eljárásnak követnie.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója minden ügyben hatáskörrel rendelkezik ideiglenes intézkedések esetleges elrendelésére. Az alkerületi bíróság bírója szintén hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben neki kell ítéletet hoznia az ügy érdemében folytatott eljárásban. Az általános illetékesség mellett különös illetékességgel rendelkezik az a bíróság, amelynek illetékességi területén az intézkedést meg kell hozni. Az ügy érdemében folytatott eljárásban kérhető minden kötelezés vagy tiltás kérhető ideiglenes intézkedés iránti eljárásban is. Pénzkövetelések bizonyos feltételek mellett fogadhatók el (lásd a 2.2. pontot).

Az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró előtti eljárásban a felperesnek ügyvéd segítségét kell igénybe vennie. Az alperes igénybe veheti ügyvéd segítségét. Az alkerületi bíróság bírója előtti eljárásban a felek ügyvéd nélkül is eljárhatnak. A tárgyalás szóbeli és nem alakszerű. Az ítélethozatalra általában néhány héten belül kerül sor. A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja az ideiglenes intézkedést. Az „ideiglenes” azt jelenti, hogy a határozat jogilag megváltoztatható. Az ügy érdemében folytatott bármely eljárásban hozható eltérő ítélet.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (http://www.rechtspraak.nl/), végrehajtói díj (http://www.kbvg.nl/) és a felperes esetében ügyvédi költségek (http://www.advocatenorde.nl/).

Ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folyamatban lévő bírósági eljárásokban is hozhatók; ezen intézkedések a per időtartamára szólnak. A kért ideiglenes intézkedésnek kapcsolódnia kell az ügy érdemében folytatott eljárás tárgyát képező követeléshez. Ilyen eljárásra ritkán kerül sor.

Házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben az eljárás időtartamára és azt követő bizonyos időre kérhetők ideiglenes intézkedések. Példák: a házastársak lakóhelye, a mindennapi használatra szánt vagyontárgyak, a gyermekek és az egyik házastárs által a másiknak fizetendő tartásdíj.

Ezen intézkedéseket külön kérelemben kell kérni a házasság felbontására irányuló eljárás előtt, alatt vagy akár után addig, amíg azok hatása megszűnik. Az eljárás szóbeli szakaszát legkésőbb a benyújtást követő harmadik héten meg kell kezdeni, a bíró pedig a lehető leggyorsabban határoz.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (http://www.rechtspraak.nl/) és ügyvédi költségek (http://www.advocatenorde.nl/).

E. Előzetes végrehajthatóság

Az idézés nyomán induló rendes eljárásokban a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – a felperes kérelmére részben vagy egészben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást biztosítékadástól teheti függővé. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban hivatalból is elrendelheti az előzetes végrehajthatóságot. Ugyanez vonatkozik a keresetlevél nyomán induló eljárásokra is.

2.2 A főbb feltételek

A. Zárlat

A kérelemnek tartalmaznia kell bizonyos információkat: a foganatosítandó zárlat jellegét és a kérelmező által hivatkozott jogot, valamint pénzkövetelés esetén annak (maximális) összegét is. Emellett a foganatosítandó zárlattól függően bizonyítani kell, hogy megalapozott-e vagy sem az elvonástól való félelem. Sürgető érdeknek nem kell fennállnia.

B. Bírósági letétbe helyezés

Zárlatot foganatosító személy kérelme esetén nem kell fennállnia sürgősségnek. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban mindazonáltal a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

C. Felügyelet alá helyezés

Ez ideiglenes intézkedés iránti eljárással jár, ezért a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

D. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban a felperes sürgető érdekének kell fennállnia, a bíróság mérlegeli a felek érdekeit, és a határozat ideiglenes intézkedést rendel el. A felperes sürgető érdekének nem kell az alperessel kapcsolatos körülményekben állnia. A követelés vitatott vagy vitatható lehet. Szigorúbb követelmények vonatkoznak az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban a pénzkövetelések elfogadhatóságára. A felperes sürgető érdekét sokkal alaposabban meg kell vizsgálni, és a visszafizetés lehetetlenségének kockázatát – amely az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításhoz vezethet – szintén figyelembe kell venni az érdekek mérlegelésekor. Minden kerületi bíróságon lefolytatható termékértékesítési és/vagy szolgáltatásnyújtási szerződésből eredő, nem vitatott vagy észszerűen nem vitatható követelésekkel kapcsolatos ideiglenes követelésbehajtási eljárás.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban és az ügy érdemében folytatott más eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedéseket illetően nem állnak fenn az ügy vitathatóságával vagy sürgősségével kapcsolatos követelmények. Az elvonás veszélye sem bír jelentőséggel.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

A biztosítási intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet fenntartása a (jogorvoslati) jogok megőrzése céljából. Az ideiglenes intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet létrehozása az ügy érdemében folytatott eljárásban történő ítélethozatalt megelőzően.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

Főszabály szerint bármilyen típusú vagyontárgy zárolható a közszolgáltatásokra szánt vagyontárgyak és a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 447., 448. és 712. cikkében felsorolt eszközök kivételével. A munkabérek és időszakonként visszatérő fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos más követelések bizonyos hányada nem zárolható. Korlátozott jog vagy vagyontárgyban fennálló részesedés is zárolható. Az ilyen vagyontárgyak zárolására vonatkozó szabályok ebben az esetben megfelelően alkalmazandók (a polgári perrendtartás 707. cikke).

B. Bírósági letétbe helyezés

Nyilvántartásba nem vett vagyontárgynak minősülő ingóság.

C. Felügyelet alá helyezés

Minden olyan vagyontárgy, amelynek tekintetében vitatott a jogosultság.

D. Ideiglenes intézkedések

Bármilyen típusú vagyontárgy követelés tárgyát képezheti az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, vagy ideiglenes követelés tárgyát az ügy érdemében folytatott eljárásban.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

A zárlat következménye a zárolt vagyontárgyak befagyasztása. A zárlat alá vont fél nem értékesítheti, ajándékozhatja el, terhelheti meg vagy adhatja bérbe stb. a vagyontárgyat. A vagyontárgy feletti rendelkezés képességének e hiánya viszonylagos: az csak a zárlatot foganatosító személlyel szemben áll fenn. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személynek is tartózkodnia kell minden további kifizetéstől vagy a vagyontárgy átadásától. A jóhiszemű harmadik szerző fél mindazonáltal védelmet élvez bizonyos feltételek mellett. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személy köteles bejelenteni, hogy mit tart a birtokában a zárlat alá vont fél nevében. A zárolt vagyontárgyak elvonása büntetendő.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak elvonása büntetendő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyontárgyakat a vagyonfelügyelő kezeli.

D. Ideiglenes intézkedések

A végrehajtás kikényszerítésére gyakran kényszerítő bírság útján kerül sor.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Zárlat

Zárlat engedélyezésekor a bíróságnak minden esetben határidőt kell szabnia a keresetlevélnek az ügy érdemében folytatott eljárásban történő benyújtására. Ha az ügy érdemében még nincs folyamatban eljárás, a bíróság a zárlatra vonatkozó engedélyben a zárolástól számított legalább nyolc napos határidőt szab az eljárás ügy érdemében történő megindítására. Csak a biztosítékként zárolt követelés megfizetésére vonatkozó végrehajtható okirat megszerzésére irányuló eljárás tekinthető az ügy érdemében folytatott eljárásnak. A bíróság időközben megszüntetheti a zárlatot a zárolt vagyontárgyak tulajdonosa vagy egy másik érdekelt fél kérelmére. A bíróság által szabott határidő túllépése esetén a zárlat megszűnik.

A zárlat akkor válik végrehajtóvá, ha a zárlatot foganatosító személy végrehajtható okiratot szerzett, és ezen okiratot kézbesítették a zárlat alá vont félnek (harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak esetében pedig a harmadik félnek is).

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban indított keresetet jogerősen elutasítják, a zárlat megszűnik. A zárlat megszüntethető a zárlat alá vont fél kérelmére.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétet az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szüntetheti meg az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban érdekelt bármelyik fél kérelmére. Szükség esetén e bíró meghatározza, hogy a letéteményesnek melyik fél részére kell kiadnia a vagyontárgyat. A bírósági letét alapjául szolgáló zárlat megszűnése a bírósági letét megszűnését vonja maga után. A letéteményes ebben az esetben átadja a vagyontárgyat a zárlat alá vont félnek. Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a letéteményes e személynek adja ki a vagyontárgyat.

C. Felügyelet alá helyezés

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban még nem került sor a követelés bíróság elé terjesztésére, azt a bíróság által meghatározandó határidőn belül elő kell terjeszteni. E határidő túllépése esetén a felügyelet megszűnik.

Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a vagyonfelügyelő e személynek adja ki a vagyontárgyat. A felügyelet a felek közös döntése nyomán szűnik meg, vagy valamelyikük kérelmére az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szünteti meg azt.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalig hatályosak.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban eljáró bíró az intézkedések időbeli hatályát is korlátozhatja, vagy azokat az ügy érdemében folytatandó eljárás bizonyos határidőn belüli megindításától teheti függővé. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedések is hatályukat vesztik az említett eljárás idő előtti lezárultával.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban hozott ideiglenes intézkedések hatályban maradhatnak a házasság felbontását követő bizonyos ideig. Azok módosíthatók vagy visszavonhatók. A házasság felbontására irányuló eljárás előtt hozott ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, ha a házasság felbontása iránti kereset megindítására nem kerül sor az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat meghozatalától számított négy héten belül.

E. Előzetes végrehajthatóság

A fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Általános szabályok

Kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő az ítélettel szemben.

A távollétében elmarasztalt fél négy héten belül (a határidő kezdete változó) kifogást nyújthat be az alperes távollétében ítéletet hozó bírósághoz.

A pervesztes fél (1750 eurót meghaladó összegek tekintetében) az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bírósághoz.

A pervesztes fél az első és legmagasabb fokon vagy fellebbezés nyomán történő ítélethozatal napjától számított három hónapon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet Hollandia legfelsőbb bírósága (Hoge Raad der Nederlanden) elé.

A fellebbviteli bírósághoz fellebbezés nyújtható be, Hollandia legfelsőbb bírósága elé pedig felülvizsgálati kérelem terjeszthető valamely végzéssel szemben.

A felperes és a tárgyaláson megjelent érdekelt felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül, más érdekelt felek pedig a bírósági határozat velük való közlésétől számított három hónapon belül nyújthatnak be fellebbezést.

Az előző bíróságok valamelyike előtt megjelent felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül terjeszthetnek elő felülvizsgálati kérelmet.

E jogorvoslati kérelmeknek halasztó hatálya van a végrehajtásra, kivéve, ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították.

A. Zárlat

Nincs helye jogorvoslatnak zárlat foganatosításának engedélyezése ellen (a polgári perrendtartás 700. cikkének (2) bekezdése). A zárlatot foganatosító személy fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelést elutasító határozattal szemben.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezés zárlatot foganatosító személy kérelmére történő elrendelése esetén nincs helye jogorvoslatnak a végzés ellen.

A kérelmező fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelés elutasításával szemben.

Az ideiglenes bírósági végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyon felügyelet alá helyezését elrendelő végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban vagy az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedésekkel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő. A házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ideiglenes intézkedések ellen nincs helye fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelemnek.

E. Előzetes végrehajthatóság

Ha az ítéletet nem nyilvánították előzetesen végrehajthatónak, ez a fellebbezési, felülvizsgálati vagy végrehajtási eljárásban is kérhető. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították, a fellebbviteli bíró felfüggesztheti a végrehajtást. Erre nincs lehetőség felülvizsgálati eljárásban. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.

Utolsó frissítés: 09/02/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.