Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések elsődleges jogforrása a polgári eljárásjog (lényegében a polgári perrendtartásról szóló törvény [Ley de Enjuiciamiento Civil]); azonban bizonyos anyagi jogi jogszabályok más intézkedéseket is meghatároznak.

A polgári perrendtartás (727. cikke) többek között a következő intézkedésekről rendelkezik:

1. Zár alá vétel [el embargo preventive de bienes], melynek célja pénzösszegek, hozamok vagy bérleti díjak, illetve rögzített árak alkalmazásával készpénzben felbecsülhető helyettesíthető áruk kiszolgáltatását elrendelő ítéletek végrehajtásának biztosítása.
2. Bírósági vagyonfelügyelet vagy termelőeszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonása [la intervención o la administración de bienes productivos], ha a kiszolgáltatásukat elrendelő ítéletet tulajdonosi, haszonélvezői vagy a termelékenység fenntartásában vagy fejlesztésében jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik, vagy ha a termelékenység biztosítása elsődleges jelentőséggel bír az ítélet megfelelő időben való meghozatala érdekében.
3. Ingó vagyontárgy lefoglalása [el depósito de cosa mueble], ha a keresetben az említett vagyontárgy kiszolgáltatásának elrendelését kérik, és a vagyontárgy az alperes birtokában van.
4. Vagyonleltár készítése [la formación de inventarios de bienes], a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelően.
5. Perfeljegyzés [la anotación preventive de demanda], amennyiben közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött vagyontárgyra vagy jogra vonatkozik.
6. Egyéb nyilvántartási bejegyzések [otras anotaciones registrales], olyan esetekben, amikor a nyilvántartás közhiteles jellege segíthet a megfelelő végeredmény elérésében.
7. Valamely tevékenység ideiglenes abbahagyását elrendelő bírósági végzés [la orden judicial de cesar provisionalmente en una actividad], azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy valamely teljesítés megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírása.
8. Jogellenesnek tekintett, a keresetben tiltani vagy megszüntetni kért tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása [la intervención y depósito de ingresos], valamint szellemi tulajdonnal kapcsolatban igényelt kártérítés összegének letétbe helyezése.
9. A szellemitulajdon-jog és az iparjogvédelem szabályaival állítólagosan ellentétes módon előállított művek vagy tárgyak eredeti példányainak ideiglenes elkobzása [el depósito temporal de ejemplares de las obras u objetos], valamint az azok előállításhoz használt anyag letétbe helyezése.
10. Vitatott vállalati határozat felfüggesztése [la suspención de acuerdos sociales], ha a felperes vagy felperesek a jegyzett tőke legalább 1, illetve 5 százalékát képviselik; az intézkedés elrendelése attól függ, hogy az alperes társaság kibocsátott-e olyan értékpapírt, amely a határozat megtámadásának időpontjában hivatalos másodlagos értékpapírpiacon forgalomban volt.

Mindezekkel együtt, a polgári perrendtartás 727. cikkének utolsó bekezdése megengedi a bírónak, hogy a fentiekben fel nem sorolt más intézkedést fogadjon el, ami azt jelenti, hogy a lista nem kimerítő (például a polgári perrendtartás 762. cikkében meghatározottak):

1. Törvény által kifejezetten meghatározott bármely egyéb intézkedés, amely egyes jogok védelmében vagy a per során hozható ítéletben nyújtható bírói védelem hatékonyságának biztosításához szükséges.

Ezen az általános rendszeren kívül az ideiglenes intézkedések körében más jogi rendelkezések is léteznek, többek között az alábbiak:

1. Személyek cselekvőképességével kapcsolatos eljárásokban: a polgári perrendtartás 762. cikke megengedi a bíróságnak a cselekvőképtelennek vélt személy védelmében vagy az ilyen személy vagyonának védelmében szükségesnek tartott intézkedések hivatalos elfogadását.
2. Származással, apai vagy anyai ágon való leszármazással kapcsolatos eljárásokban: a polgári perrendtartás 768. cikke biztosítási intézkedésekről rendelkezik a szülőnek tűnő személy felügyelete alatt álló személy és vagyon, valamint a felperes számára ideiglenes tartásdíj engedélyezése vonatkozásában, sürgős esetekben akár előzetes meghallgatás nélkül is.
3. A hagyaték védelme: más intézkedések mellett szükség lehet a hagyaték vagyontárgyainak és az elhunyt okiratainak megóvására, a hagyaték kezelésére vagy az elhunyt rokonai személyazonosságának ellenőrzésére (a polgári perrendtartás 790–796. cikke).

Speciális óvintézkedések találhatók még egyes különös rendelkezésekben, ideértve többek között az alábbiakat:

1. A szellemi tulajdonról szóló törvény (1996. április 12-i 1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelet) 138. és 141. cikke (a jogvita tárgyát képező jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, a sokszorosítás, terjesztés, forgalmazás és nyilvános kommunikációs tevékenység felfüggesztése, az előállított példányszámok elkobzása, a berendezések, készülékek és fizikai adathordozók lefoglalása, stb.).
2. A védjegytörvény (2001. december 7-i 17/2001. sz. törvény) 61. cikke (perfeljegyzés a védjegynyilvántartásban).
3. A szabadalmi törvény (2015. július 24-i 24/2015. sz. törvény) 11. cikke (a szabadalmi eljárás felfüggesztése), valamint a 117., 127. és azt követő cikkei (a kérelmező jogainak megsértésére alkalmas tevékenységek abbahagyására kötelezés, a szabadalom jogosultjának jogait feltételezhetően sértő áruk lefoglalása és visszatartása, a kártérítés szavatolása és az ezekből következő bejegyzések a nyilvántartásban).
4. A csődtörvény (2013. július 9-i 22/2003. sz. törvény) 48. cikkének b) pontja (vállalkozások vagyonfelügyelőinek kezelésében lévő vagyontárak zárolása) és 17. cikke (egyebek mellett az adós vagyontárgyaival való rendelkezési tilalom betartásának biztosítása).
5. A tengerhajózási törvény (2014. július 24-i 14/2014. sz. törvény) 43., 470. és azt követő cikkei (tengerjáró hajók feltartóztatása).
6. A közös tulajdonról szóló törvény (1960. július 21-i 49/1960. sz. törvény) 7. cikke (a tiltott tevékenység abbahagyása) és 28. cikke (a tulajdonosi közösségek által elfogadott megállapodások felfüggesztése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ezeket az intézkedéseket a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíró vagy bíróság rendeli el. Ez az ügyet tárgyaló bíró vagy bíróság, vagy ha az eljárás még nem indult meg, az a bíró vagy bíróság, amelynek feladata lenne az ügyet tárgyalni.

A biztosítási intézkedés a kereset benyújtása előtt kérelmezhető, feltéve, hogy annak jellege nem lehetetleníti el az intézkedés elrendelését (mint a perfeljegyzés esetében), és feltéve, hogy törvény nem írja elő a keresettel egyidejű kérelmezést (például a tiltott tevékenységek abbahagyásakor vagy közös tulajdonnal kapcsolatos per esetében a tulajdonostársak határozatainak felfüggesztésekor). Kivételes jellegüknél fogva (rendszerint csak maga a kereset kerülne tárgyalásra), a szükségesség és a sürgősség esetének egyidejűleg kell fennállnia. Elfogadhatók az eljárás ellenérdekű felének meghallgatása nélkül (a már elrendelt intézkedés kifogásolására vonatkozó jog sérelme nélkül); azonban hatályukat vesztik, ha a vonatkozó keresetet az elrendelésüktől számított húsz napon belül nem nyújtják be.

Bár – ahogy azt a fentiekben jeleztük – megszokottabb, hogy az intézkedést a kereset benyújtásával egyidejűleg kérelmezik. Ebben az esetben a bíró vagy a bíróság az alapüggyel egyidejűleg kezelendő biztosítási intézkedés számára külön aktát nyit; az alapügyben lehet bizonyítékot indítványozni és bemutatni annak alátámasztására, hogy az ideiglenes védelem nyújtásának feltételei fennállnak. Főszabály szerint a feleket a biztosítási intézkedés elfogadása előtt bírósági meghallgatásra idézik. A felek nyilatkozatot tesznek, és bármilyen bizonyíték bemutatható a biztosítási intézkedések elfogadásának vagy mellőzésének kérdésével kapcsolatban; a bíróság adott esetben azt is megfontolja, hogy a biztosítási intézkedést kérelmező féltől milyen biztosítékot kér arra az esetre, ha a kereset elutasításra kerül. Mindazonáltal az intézkedést kérelmező fél kérheti az intézkedés másik fél meghallgatása nélkül történő elfogadását, ha a sürgősséget megalapozó bizonyítékot mutat be, vagy ha a meghallgatás az intézkedés eredményességét veszélyeztetné – például, ha fennáll annak kockázata, hogy az adós a vagyonát eltitkolja vagy elherdálja. Ebben az esetben a károsult kifogást emelhet, amint elfogadásra került az intézkedés.

A kereset beadása után vagy a fellebbezés alatt is lehet biztosítási intézkedést kérelmezni, bár az ilyen kérelmet alá kell támasztani az időzítését igazoló tényekkel vagy körülményekkel.

Azokban az ügyekben, amikor ügyvéd és ügyész beavatkozása szükséges, a közreműködésük kötelező a biztosítási intézkedések elfogadásának kérelmezéséhez. A kereset benyújtását megelőzően kérelmezett sürgős intézkedés esetében a jogi képviselet nem szükséges (a polgári perrendtartás 23. és 31. cikke).

2.2 A főbb feltételek

Ahhoz, hogy a fent felsorolt intézkedések bármelyikét a bíróság elrendelhesse, az alábbi körülmények fennállása szükséges:

1. Az idő múlásából adódó kockázat, vagyis az ún. „periculum in mora”: ez a felperes által az eljárás elhúzódása miatt esetleg elszenvedett kár kockázatát jelenti, ami meghiúsíthatja az eljárást lezáró ítélet vagy végzés végrehajtását. Az intézkedést kérelmező fél meg van győződve arról, hogy ha a kérelmezett intézkedést nem fogadják el, a keresetnek helyt adó ítéletben esetleg elrendelt védelem hatékonyságát akadályozó vagy hátráltató helyzet állhat elő, mialatt az eljárás folyamatban van. Semmiképpen nem helytálló az intézkedés elrendelése, ha a kockázatot okozó helyzetet a kérelmező már régóta elviseli, kivéve, ha bizonyítékot mutat be annak magyarázataként, hogy miért nem kérelmezte korábban az intézkedést.
2. Valószínűsíthető a kérelem megalapozottsága vagy a kereset jogossága: A kérelmezőnek olyan okokat kell a bíróság elé tárnia, amelyek alapján a bíróság képes a kereset jogi helytállóságát előzetesen megítélni. Ez a követelmény azzal jár, hogy a kérelmezőnek elő kell terjesztenie azokat a részletes információkat, érveket és okirati bizonyítékokat, amelyekre a bíróság az ügy érdemi eldöntésének sérelme nélkül (mivel Spanyolországban a biztosítási intézkedést ugyanaz a bíróság fogadja el, mint amely az ügy érdemében dönt) a kereset megalapozottsága mellett szóló, ideiglenes és közvetett határozatát alapíthatja (a polgári perrendtartás 728. cikkének (2) bekezdése). Az okirati bizonyítékokon kívül más bizonyítékok (tanúk, szakértők, felek nyilatkozatai) is elfogadhatók.
3. Biztosíték: ha a bíróság kifejezetten másként nem határoz, az intézkedés kérelmezőjének megfelelő biztosítékot kell letétbe helyeznie a biztosítási intézkedés elfogadásából eredően az alperes vagyonában esetleg okozott károk gyors és hatékony megtérítése céljából. A bíróságnak a következők figyelembevételével kell megállapítania a biztosíték összegét: a) a követelés jellege és tartalma; b) a bíróságnak az intézkedés iránti kérelem jogalapjára vonatkozó értékelése; és c) az összeg alkalmas vagy megfelelő voltának indoka, az intézkedés által potenciálisan okozható kár számszerű mértékére figyelemmel.
4. Arányosság: ez a követelmény nincs kifejezetten meghatározva a polgári perrendtartásról szóló törvényben, de általánosságban a többi követelmény kiegészítésének tekinthető, mivel a bíróság csak olyan intézkedést rendel el, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ideiglenes védelem által érintett eljárás biztosításának célját elérje. A jogállamiság és az egyén szabadságába való minimális beavatkozás elvéből következik. Ezek az elvek az Alkotmányon keresztül a teljes jogrendszert szabályozzák.
5. Komplementaritás: A biztosítási intézkedések követik azon alapeljárás jellegét, amelyhez kapcsolódnak.
6. Változtathatóság: A biztosítási intézkedések módosíthatók, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az intézkedések elrendelésekor vagy az intézkedések kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett volna figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Egy biztosítási intézkedés elfogadásának célja arra a lehetőségre fedezetet találni vagy annak eleget tenni, ha az alperest egy jelenlegi vagy jövőbeli ügyben a vagyontárgyaival adott cselekmények vagy más cselekmények elvégzésére köteleznék. Ez egy kísérlet megakadályozni az alperest abban, hogy a vagyontárgyaihoz vagy jogaihoz való hozzáférést gátló cselekményeket hajtson végre, e vagyontárgyak károsodását okozza vagy megengedje, vagy fizetésképtelenséggel egyes vagyontárgyakat a törvény elől elbújtasson az esetleges ítélet végrehajtásának megakadályozása érdekében.

A spanyol jogszabályok szerint biztosítási intézkedést kizárólag a bíróságok fogadhatnak el. Nem fogadhatnak el biztosítási intézkedéseket választottbírák vagy közvetítők; a biztosítási intézkedések száma nincs meghatározva, rögzítve; a biztosítási intézkedések diszpozitív jellegűek (kizárólag valamelyik fél kérelme alapján lehet őket elfogadni); a vagyonnal kapcsolatosak, mivel az alperes vagyontárgyait és jogait érintik; céljuk a kérelemnek helyt adó esetleges ítélet végrehajthatóságának biztosítása; fontos szerepük van az alapeljárásban a határozat meghozatalában.

Anyagi és nem vagyoni javak vonatkozásában is elrendelhetők. Nem kizárólag gazdasági jellegűek; biztosítási intézkedéseket személyi jogok korlátozására is el lehet fogadni.

Lehetővé teszik utasítások és tilalmak elfogadását, így elrendelhetik valaminek a megtételét vagy az attól való tartózkodást.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

1. Biztosítási intézkedés elrendelhető konkrét és meghatározott vagyontárggyal, illetve bármivel kapcsolatban, ami pénzben kifejezhető, mint például dolgokból származó termékek, bérleti díjak és hozamok.
   E javak zárolása olyan általános kötelezettségből eredő követelés érvényesítése érdekében kérelmezhető, amikor a tartozás tárgyát képező dolgok nem egyediek, hanem egyszerű matematikai műveletekkel megállapítható, meghatározott pénzösszeggel helyettesíthetők.
   Konkrét ingó javakat a bíró által kijelölt, arra alkalmas letétkezelőnél helyeznek letétbe.
   Fennáll a pénzösszeg lefoglalásának, letétbe helyezésének, illetve elkobzásának lehetősége is. A jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, illetve a jogszerű tevékenységből, például a szellemi tulajdonból származó jövedelem lefoglalása és elkobzása között van különbség.
2. Az elfogadható intézkedések másik csoportjába tartoznak azok a határozatok, amelyeket a bíróság konkrét vagyontárgyat nem érintő kérelemben bejelentett követeléssel kapcsolatban hozhat meg.

Így fennáll a bírósági beavatkozás vagy a termelőeszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásának lehetősége, amikor azok kiszolgáltatásának ítéletben történő elrendelését tulajdonosi, haszonélvezői vagy jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik.

A vagyontárgyakról a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelő leltár készítését is lehet kérelmezni.

Megengedett a perfeljegyzés, ha az közhiteles nyilvántartásba bejegyzendő vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyakra vagy jogokra vonatkozik, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.

Végül a bíróság határozatában elrendelheti valamely tevékenység ideiglenes abbahagyását, bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodást, vagy valamely teljesítés ideiglenesen felfüggesztését vagy beszüntetését.

3. Az intézkedések által esetlegesen érintett dolgok utolsó csoportja a valamely kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak (valójában ez megfelel egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásnak vagy az ipari és szellemi tulajdon előállításában használt vagyontárgyakkal kapcsolatos beavatkozásnak).

Bármilyen típusú kereskedelmi társaság vállalati határozatait is fel lehet függeszteni.

4. Végezetül, a spanyol jogszabályok alapján lehetőség van számos olyan, pontosan nem meghatározott intézkedés elfogadására, amelyek egyes törvényben előírt jogok védelmét, vagy a bírói jogvédelem eredményességét hivatottak biztosítani. Ezen intézkedések tárgya nincs konkrétan meghatározva, továbbá azok bármilyen típusúak lehetnek, feltéve, hogy szükségesek.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

1. A számszerűsíthető javak, pénz, jövedelem, termékek zárolása olyan mennyiség biztosítására használatos, amellyel az alperes egy esetlegesen ellene meghozott végzés költségeit állni tudja, különösen olyan esetekben, amikor az ítélet betartása nem történne önkéntesen.
2. Ingó javak letétbe helyezése csak akkor rendelhető el, ha a kérelem egy konkrét, az alperes birtokában lévő tárgy kiszolgáltatására vonatkozik.
3. Amikor bírósági vagyonfelügyeletet vagy csődgondnokság alá vonást rendelnek el, a cél különösen a termelési eszközök biztosítása ezen eszközök termelési hozamának csökkenését vagy megszűnését lehetővé tevő, nem megfelelő irányítás megakadályozására.
4. Beruházási javak vagyonfelügyelő gondozásába helyezése bírósági ellenőrzéssel jár, de nem vonja meg az alperestől az irányítást; a csődgondnokság azonban további lépést jelent, mivel a csődgondnok átveszi az alperestől az irányítást.
5. Leltár készítése iránti kérelemnek bármilyen típusú eljárásban helyt lehet adni, bármi is a célja, azzal az egyetlen követelménnyel, hogy a leltár szükséges legyen a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalának biztosításához. A bírónak egyértelműen meg kell határoznia, hogy a leltárnak milyen részleteket kell tartalmaznia, és azokat milyen módon kell megvalósítani.
6. A perfeljegyzés hatásai azon eljárás területére terjednek ki, amellyel kapcsolatban elrendelésre került. Az eljárás célja a nyilvántartások nyilvános jellege által nyújtott védelem, valamint a vagyontárgy vagy jog birtokosa vonatkozásában ebből fakadó bizalom felfüggesztése, miközben harmadik felek nem érvelhetnek a perfeljegyzés rájuk gyakorolt hatásának nem ismeretével. Ez a perfeljegyzés bármilyen eljárásban elrendelhető, és bármilyen – például tulajdoni és kereskedelmi – közhiteles nyilvántartással kapcsolatban védelmet nyújthat.
7. Az alperes magatartásának ideiglenes korlátozása: ennek szabályozását külön törvények fejtik ki. Így ezt a korlátozást a vonatkozó törvények rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. A hatása kiterjed az alperes által végzett tevékenység ideiglenes abbahagyásának elrendelésére, azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás előírására, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírására.
8. Pénzösszeg lefoglalása, letétbe helyezése és elkobzása: ez egyértelműen egy biztosítási intézkedés és zárolásnak minősül, mivel egy meghatározott gazdasági tartalmú követelés teljesülését biztosítja. Ez az intézkedés lehetővé teszi a jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalásának és elkobzásának elrendelését. Nem lehet külön elfogadni, így mind a lefoglalást, mind az elkobzást el kell rendelni. Amennyiben csak az egyiket vagy a másikat kívánják elrendelni, a fent leírt általános intézkedéseket kell alkalmazni. Ugyancsak ezt az intézkedést lehet valamilyen szellemi tulajdon javadalmazásaként követelt pénzösszeg letétbe helyezésére vagy elkobzására elfogadni; a szerzők jogában áll az alkotásukért pénzösszeget kapni, amely a szellemi tulajdonról szóló törvényben elismert különböző nyilvános kifejezésformák által termelt jövedelem arányos részéből áll.
9. Kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak letétbe helyezése: ez a biztosítási intézkedés a kizárólagos hasznosítási jogok védelmének területéről ered; az ipari és szellemi tulajdonra vonatkozó külön törvények részesítik ebben a jogosultakat. Ez egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonás, kifejezetten a végzés hatálya alá tartozó tárgy, avagy az előállításhoz szükséges tárgyak vagy anyagok vonatkozásában.
10. Vállalati határozatok felfüggesztése: ezen intézkedés elrendelése függ az intézkedés kérelmezésére vonatkozó követelmények teljesülésétől: a részvénytőke 1 %-a, ha a társaság bocsátott ki olyan részvényeket, amelyek a kereset benyújtásának időpontjában valamely hivatalos másodlagos értékpapírpiacon kereskedelmi forgalomban vannak; illetve minden más esetben a részvénytőke 5%-a. Bármilyen típusú kereskedelmi társaságra alkalmazható.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedéseket rendszerint az alperes meghallgatása után fogadják el. Ha a felperes kéri és a sürgősséget megalapozó bizonyítékot terjeszt elő, a bíró további alakiságok nélkül elrendelheti az intézkedést, az alperes meghallgatásának mellőzését pedig öt (5) napon belül indokolja. Elfogadás után a biztosítási intézkedések módosíthatók, ha olyan tényekre vagy körülményekre hivatkoznak, amelyeket az elrendelésükkor, illetve az elrendelés kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

Ha az ítéletben a felperes keresete elutasításra kerül, a bírónak azonnal el kell rendelnie az intézkedés megszüntetését, kivéve, ha ez ellen az ügy körülményeire figyelemmel és a biztosíték megemelése után kérelmet nyújtanak be.

Ha a keresetnek részben helyt adnak, a bírónak a kifogást emelő fél meghallgatása után el kell döntenie, hogy az intézkedést megszünteti vagy fenntartja.

Ha a keresetet jogerősen elutasítják, a bíróság az intézkedést a jogerős határozat meghozatalát követően saját hatáskörén belül megszünteti, és az intézkedés által érintett fél elindíthatja kártérítési keresetét az okozott kár miatt (ez a kereset visszavonására vagy a felperes eljárástól való elállására is vonatkozik).

Egy másik eset, amikor a biztosítási intézkedéseket módosítani lehet, az, amikor az intézkedést a kereset előtt kérelmezik és az alperes meghallgatása nélkül fogadják el. Ebben az esetben, ha a felperes nem tartja be a kereset benyújtására törvényben meghatározott húsz (20) napos határidőt és ez lejár, az intézkedést azonnal meg kell szüntetni és az alperes kárát meg kell téríteni, a felperest pedig kötelezik az eljárási költségek megfizetésére.

Hasonlóképpen, az intézkedést nem lehet fenntartani, ha az ügy több mint hat (6) hónapra a felperesnek felróható okból felfüggesztésre kerül.

Ha az ítélet ideiglenes végrehajtását rendelik el, a végrehajtással kapcsolatos, esetlegesen elrendelt biztosítási intézkedést meg kell szüntetni, és ezek helyébe a végrehajtási intézkedéseknek kell lépniük oly módon, hogy az először biztosítási intézkedésként elfogadott intézkedések jellege megváltozik.

Végül az alperes kérheti, hogy a bíróság a biztosítási intézkedést az ítélet tényleges teljesítésének biztosítására elegendő biztosítékkal helyettesítse. Erre az intézkedést elfogadó bíró rendelkezik hatáskörrel, valamint meghatározhatja az akár készpénz, akár biztosíték formájában kiállítandó biztosítékot is.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az eljárási szabályok rendelkeznek a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségéről.

Így van lehetőség az intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre, de a fellebbezés benyújtása nem függeszti fel az intézkedést. Az intézkedést elutasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek.

Azonban a fellebbezés e lehetősége mellett a kérelmező bármikor megismételheti a kérelmét, ha a körülmények az eredeti kérelem benyújtásának időpontja óta megváltoztak.

A biztosítási intézkedést az alperes előzetes meghallgatása nélkül elrendelő végzés ellen nincs jogosultság a fellebbezésre, mivel a helyes eljárás ebben az esetben a biztosítási intézkedést elfogadó bíró előtt kifogás emelése. Az alperes a kifogást elutasító végzés ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezést nyújthat be. A biztosítási intézkedés kérelmezője ugyanilyen fellebbezési joggal rendelkezik, ha az alperes kifogásának részben vagy egészben helyt adnak.

A fentiekkel ellentétben nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság biztosíték adását rendeli el, vagy elutasítja az erre irányuló kérelmet.

A fellebbezés előkészítését és bizonyítását egyszerűen az általános szabályok szabályozzák (458. cikk). Ha több fellebbező van, a határidejük egyénenként kerül kiszámításra.

Ahogy fentebb említésre került, a biztosítási intézkedések elfogadására irányuló eljárásban a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya: a bíró továbbra is elrendeli a biztosítási intézkedés elfogadásához szükségesnek ítélt végzéseket.

A fellebbviteli bíróságon az intézkedések elrendelését elutasító határozatok elsőbbséget élveznek; a tanácskozás, szavazás és ítélethozatal napját a lehető legkorábbi napra kell tenni.

A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS KÖLTSÉGEI

Általánosságban, a költségekre irányadó szabály értelmében a nyertes fél (akinek kérelmével összhangban a határozat az intézkedések fenntartásáról vagy elutasításáról rendelkezett) az ellenérdekű féltől követelheti költségei megtérítését. A polgári perrendtartás 736. cikke elsősorban a kereset elutasítása esetén a felperest kötelezi a költségek viselésére (a „vesztes fizet” elve), arra az esetre azonban, ha a bíróság helyt ad a biztosítási intézkedés iránti kérelemnek, nincs hasonló rendelkezés (amely szerint az alperest kellene kötelezni a költségek viselésére). Az ilyen esetben történő költségviseléssel kapcsolatban a szakirodalom és az ítélkezési gyakorlat eltérő álláspontot képvisel.