Eljárási határidők

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az osztrák jogban többféle határidő létezik.

Különbséget tesznek az eljárásjogi és anyagi jogi határidők közt: az eljárásjogi határidő azt jelöli meg, hogy a peres félnek vagy az eljárásban részt vevő egyéb személynek milyen határidőn belül kell vagy lehet egy bizonyos jogcselekményt végrehajtania; az anyagi jogi határidő azt határozza meg, hogy mely időpontig kell egy bizonyos eseménynek bekövetkeznie ahhoz, hogy abból a jogrendszer szabályai szerint anyagi jogi következmények származzanak (pl. ilyen a panasz benyújtásának határideje birtokvitával kapcsolatos ügyekben az osztrák polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) 454. szakasza szerint vagy a bérleti szerződés felmondási határideje (a ZPO 560. szakasza)). Fontos szempont, hogy a küldemény postai úton történő kézbesítéséhez szükséges idő az eljárásjogi határidőbe nem számít bele, viszont az anyagi jogi határidőbe igen. Ez azt jelenti például, hogy a fellebbezés időben benyújtottnak tekinthető, ha azt a fellebbezési eljárási határidő utolsó napján adták postára (a postabélyegző dátuma szerint), még akkor is, ha azt a bíróság jóval a határidő után kapja meg.

Különbséget tesznek aszerint is, hogy a határidőt közvetlenül törvény határozza meg (például a fellebbezési határidők esetében), vagy a bíró állapítja meg azt, az adott ügy követelményeitől függően (például a költségek fedezésére szolgáló biztosíték letétbe helyezésének határideje). A vizsgálati határidők esete a két helyzet kombinációját jelenti; ilyenkor a törvény csupán bizonyos időkeretet határoz meg (minimális, maximális időtartamot vagy hozzávetőleges időtartamot, mint pl. a ZPO 257. szakaszának (1) bekezdésében az előkészítő ülés összehívására).

Abszolút határidők azok, amelyek meghatározott időpontban járnak le (általában adott naptári napon); míg a relatív határidők esetében az időtartam van meghatározva. A kezdő időpontokat a határidőt keletkeztető esemény alapján határozzák meg.

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők.

Különbséget kell tenni a megváltoztatható és a nem megváltoztatható határidők között attól függően, hogy a határidő elmulasztása esetén lehetséges-e a korábbi helyzet visszaállítása. A határidők a főszabály szerint megváltoztathatóak. Azokban a kivételes esetekben, amikor tilos valamely korábbi helyzet visszaállítása, a határidő jogvesztő vagy rögzített határidő (Fallfrist). Példa a jogvesztő eljárási határidőre az érvénytelenítés vagy újratárgyalás iránti kérelem benyújtásának abszolút határideje (a ZPO 534. szakaszának (3) bekezdése).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat, vasárnap, nagypéntek és az állami ünnepek munkaszüneti napnak minősülnek Ausztriában. Ausztriában munkaszüneti nap az újév (január 1.), vízkereszt (január 6.), húsvéthétfő, a munka ünnepe (május 1.), áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, úrnapja, Nagyboldogasszony (augusztus 15.), az osztrák nemzeti ünnep (október 26.), mindenszentek (november 1.), a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.), karácsony (december 25.) és karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidőkre vonatkozó legtöbb rendelkezés a polgári perrendtartás (ZPO) 123–129., 140–143. és 222. szakaszában, valamint a bíróságok szervezéséről szóló törvény (Gerichtsorganisationsgesetzes GOG) 89. szakaszában található.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő időpont általában a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésének, más esetekben közlésének időpontja (a ZPO 124. szakasza).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen; az általános szabályokkal szemben, amelyek értelmében a kézbesítés időpontja a határidőt előidéző határozat kézbesítésének vagy közlésének időpontja, az elektronikus úton továbbított bírósági határozatok és bírósági keresetek (GOG 89a. szakaszának (2) bekezdése) a címzett elektronikus domain-jére történő megérkezésüket közvetlenül követő munkanapon tekintendők kézbesítettnek (a szombat ebből a célból nem tekintendő munkanapnak) (GOG 89a. szakaszának (2) bekezdése).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha egy határidő napokban van kifejezve, a kezdőnap kiszámítására használt napot, vagy az esemény napját nem számítják bele a határidőbe.

Másrészről, a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával. Ha nincs ilyen nap az utolsó hónapban, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban kifejezett határidők számítása naptári napban történik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidőknél alkalmazott számítás jellege miatt (lásd a 6. és 9. kérdést), ez az ilyen határidőknél nem merül fel.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával. Ha a kérdéses időszak utolsó hónapjában nincs ilyen nap (pl. ha az egy hónapos határidő kezdő napja január 31.), a határidő az utolsó hónap utolsó napján jár le (ebben az esetben február 28-án vagy 29-én). A szombatok, vasárnapok, munkaszüneti napok és a nagypéntek nem befolyásolják a határidő kezdőnapját vagy időtartamát.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le (amennyiben az nem a fent említett napok egyike).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fellebbezési eljárásban kötelező határidők július 15-től augusztus 17-ig, valamint december 24-től január 6-ig felfüggesztésre kerülnek. Ha ezen időszakok valamelyike kötelező határidő alatt kezdődik, vagy a kötelező határidő kezdete ezen időszakok valamelyikére esik, a határidő a teljes időszakkal vagy a kezdőnapkor hátralévő időszakkal meghosszabbodik.

Ez nem vonatkozik bizonyos különleges eljárásokra, különösen a birtokháborítással, tartásdíjjal, végrehajtási követelésekkel és ideiglenes intézkedésekkel, valamint a mulasztást elismerő ítéletekkel szembeni fellebbezések határidejére.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Általános szabály, hogy a fellebbezési határidők a döntés (határozat vagy végzés) típusától és az eljárás tárgyától függenek. A peres polgári ügyekben a végzés elleni fellebbezés (Rekurs) határideje általában 14 nap, míg a határozat elleni fellebbezés (Berufung) határideje négy hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Az érintett felek okiratba foglalt közös megegyezéssel bármilyen határidőt lerövidíthetnek. A bíróság az egyik fél kérelmére lerövidítheti a határidőt, amennyiben az egyik fél bizonyítani tudja, hogy a lerövidített határidőre jelentős anyagi veszteség elkerülése végett van szükség, valamint ha a másik fél, akire a határidő vonatkozik, a lerövidített időtartamon belül is nehézség nélkül képes teljesíteni kötelezettségeit (a ZPO 129. szakasza).

Valamely fél kérésére meghosszabbítható a határidő akkor, ha a kötelezett elháríthatatlan és nagyon komoly okok miatt nem képes betartani az eljárási cselekmény határidejét, és különösen, ha a határidő meghosszabbításának elmaradása visszafordíthatatlan kárt okozna a számára (a ZPO 128. szakaszának (2) bekezdése). A felek közt létrejött megállapodás alapján a határidők nem hosszabbíthatók meg (a ZPO 128. szakaszának (1) bekezdése).

Mindazonáltal az idézések általában egy megadott napra vonatkoznak. Ezért az „idézési határidők” vagy „különleges napok” módosításai nem vonatkoznak az idézésekre.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, mert ebben az esetben az a lényeges szempont, hogy az osztrák bírósággal kapcsolatos eljárási cselekmény időben bekövetkezzen.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Főszabály szerint az eljárási cselekmény megtételének elmulasztása kizárja a mulasztó felet az adott cselekmény megtételének lehetőségéből (jogvesztő hatás, a ZPO 144. szakasza). Ez alól létezik néhány kivétel, például a ZPO 289. szakaszának (2) bekezdése (a bizonyításfelvételben való részvétel elmulasztásának következményei), és a ZPO 491. szakasza (a fellebbezési tárgyaláson történő részvétel elmulasztásának következményei) alapján.

A határidőn túli eljárási cselekményeket általában a törvény alapján utasítják el, de néhány esetben az ellenérdekű fél indítványára is szükség van az elutasításhoz.

A határidő elmulasztásának az általános következményeken túl egyéb, konkrét következményei is lehetnek. Ezek jelentősen eltérhetnek egymástól. A mulasztás legfontosabb konkrét következménye az, hogy az egyik fél mulasztása esetén a polgári eljárásban a másik fél – bizonyos körülmények fennállása esetén – kérheti a mulasztási ítélet meghozatalát (a ZPO 396. és 442. szakasza). További példák: ha egyik fél sem jelenik meg a bíróságon, az eljárást legalább három hónapra felfüggesztik (a ZPO 170. szakasza), ha pedig házassági joggal kapcsolatos ügyben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a keresetet az alperes kérésére visszavontnak (de nem semmisnek) lehet tekinteni (a ZPO 460. szakaszának 5. pontja).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A határidő vagy egy meghatározott időpont elmulasztásának konkrét jogkövetkezményeivel szemben az alábbi jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

Korábbi állapot visszaállítása (a ZPO 146. és azt követő szakaszai):

Az ügy korábbi állapotának visszaállítása a bíróság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére kitűzött határidő elmulasztása esetén alkalmazható, amellyel a fél akkor élhet, ha ő maga vagy képviselője előre nem látható vagy elkerülhetetlen okból mulasztotta el a határidőt, és így a fél vagy képviselője egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben (enyhe gondatlanság) felelős a mulasztásért. Az erre irányuló kérelmet az akadály elhárultától számított 14 napon belül lehet előterjeszteni.

Ellentmondás (a ZPO 397a. és 442a. szakasza):

Az ellentmondás olyan jogorvoslati lehetőség, amely a ZPO 396. vagy 442. szakasza alapján ad lehetőséget a mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására. Az ellentmondást főszabály szerint a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 14 napos, meg nem hosszabbítható határidőn belül, előkészítő irat formájában kell benyújtani az eljáró bíróságnak.

Fellebbezés (a ZPO 461. és az azt követő szakaszai):

A fellebbezés a mulasztási ítélet ellen nyújtható be arra való hivatkozással, hogy a határidő elmulasztása nem következett be, mivel valamely, a ZPO 477. szakasza (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok (hibás kézbesítés vagy az eljárásban részt vevő fél képviseletének hiánya) áll fenn. Az érvénytelenség iránti fellebbezés azonban nem alapulhat valamely fél tényleges mulasztásán, hanem – mint minden jogorvoslat – a bíróság hibáján kell, hogy alapuljon, amely miatt úgy tűnt, hogy a fél mulasztott.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.