Európai fizetési meghagyás

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az osztrák polgári perrendtartás rendelkezik a gyakorlatban bevált, fizetési igényekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren). Ausztriában a fizetési követelések túlnyomó többségének feldolgozása az interneten keresztül, egyszerűsített és gyorsított fizetési meghagyásos eljárás keretében történik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás a kifizetési kérelmekre korlátozódik, kivéve azokat, amelyekről különleges „peren kívüli” eljárás (Ausserstreitverfahren) keretében döntenek. A fizetési meghagyásos eljárás összeegyeztethetetlen ezeknek az eljárásoknak az alapelvével; a bíróságnak ezekben az eljárásokban hivatalból, a felek indítványaitól függetlenül kell tisztáznia valamennyi, a döntéseihez mérvadó tényt. A társadalombiztosítási ügyek, valamint a váltón vagy csekken alapuló követeléssel kapcsolatos ügyek eljárási sajátosságaik miatt fizetési meghagyásos eljárásban ugyancsak nem érvényesíthetők.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 2009. július 1. óta 75 000 EUR. Az e perértékhatárt meghaladó követeléseket rendes polgári eljárásban, előkészítő irat formájában kell benyújtani.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fenti perértékhatárt nem meghaladó összegű követelések esetében Ausztriában kötelező a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha a kötelezett lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye külföldön található. Az ilyen jogvitákat „rendes” polgári eljárásban kell rendezni. A követeléstől függően az illetékes bíróság vagy felszólítja a kötelezettet, hogy négy héten belül terjessze elő a kereseti ellenkérelmet, vagy tárgyalási határnapot tűz ki.

Alternatív megoldásként a más tagállamban tartózkodó kötelezettel szembeni kifizetési követeléseket az európai fizetési meghagyásos eljárásban lehet végrehajtani.

1.2 Illetékes bíróság

A legfeljebb 15 000 EUR összegű kifizetési követeléseket (2013. január 1. óta) a járásbíróság (Bezirksgericht) előtt kell érvényesíteni. A 15 000 EUR feletti követeléseket az elsőfokú bíróságok előtt kell érvényesíteni, kivéve, ha azok a járásbíróságok különleges hatáskörébe tartoznak.

A nemzeti jogszabályok szerint a fizetési meghagyásos eljárásban az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, így nincsenek külön illetékességi szabályok. Az osztrák illetékességi szabályokért lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót. Az adott polgári ügyben illetékességgel rendelkező bíróságra vonatkozó információt az osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldala tartalmazza az „e-kormányzás” menüpont alatt (Gerichtssuche).

A kereskedelmi jogvitákkal foglalkozó bécsi járásbíróság (Bezirksgericht für Handelssachen) kizárólagos illetékességgel rendelkezik Ausztriában az európai fizetési meghagyásos eljárás tekintetében.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kifizetési kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani. Az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban két különböző nyomtatvány használatos attól függően, hogy a kifizetési kérelem érvényesítése a „rendes” fizetési meghagyásos eljárásban történik, munkaügyi bíróság előtti fizetési meghagyásos eljárásban vagy az európai fizetési meghagyásos eljárásban. A nyomtatványok letölthetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapjáról a Bürgerservice menüpont alatt, de online is kitölthetők.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az 5 000 EUR-t meghaladó perérték esetén a fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtó jogosultnak jogi képviselettel kell rendelkeznie. Ez nem vonatkozik azokra az ügyekre, amelyek a törvény értelmében perértékre tekintet nélkül a járásbírósághoz (azaz a tárgyi illetékességgel rendelkező bírósághoz) tartoznak. Ebben az esetben a kötelező ügyvédi képviselet viszonylagos követelmény: a felek felléphetnek személyesen, ha azonban képviseltetik magukat, az csak ügyvéd útján lehetséges.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás iránti kérelem tartalmi követelményei alapvetően nem különböznek a „rendes” eljárásban előterjesztett kereset tartalmi követelményeitől. A felperesnek a fizetési meghagyás iránti kérelemben mindazonáltal nem kell megjelölnie a követelés alapjául szolgáló jogalapot. A követelés alátámasztására szolgáló körülményeket azonban annyira részletezni kell, hogy a követelés egyéniesíthető, illetve azok alapján egy meghatározott kérelem megállapítható legyen (a kérelem „megalapozottsága”).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Ausztriában a fizetési meghagyásos eljárásban nincs bizonyítási kötelezettség. Éppen ezért a fizetési meghagyás iránti kérelemnek nem feltétele, hogy az előadott követeléshez bizonyítékként okiratot csatoljanak. Ha azonban a felperes csalárd módon, a kérelemben megjelölt valótlan vagy hiányos adatokkal érte el, vagy próbálta elérni a fizetési meghagyás kibocsátását, ez az osztrák perrendtartás szerint pénzbírsággal sújtható.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság csupán a kérelem gyorsított értékelését végzi el. A bíróság a kérelem tartalmi helyességét nem vizsgálja, csak a követelés jogi megalapozottságát. Ha a fizetési meghagyás iránti kérelem a formai és tartalmi követelményeknek megfelel (ha meghatározott kérelmet tartalmaz, tényállítást, amelyből a kérelem levezethető, a bizonyítékok megjelölését, az illetékességre utaló adatokat és a követelés megfelelően azonosítható) a bíróság kibocsátja a fizetési meghagyást. Az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem formai okokból történő elutasításáról nem rendelkezik. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a fizetési meghagyás követelményei nem teljesülnek, azonnal megindítja „rendes” eljárást; de a kérelmet nem utasítja el. Amennyiben csak meghatározott formai hiányosságok vannak, úgy a bíróság mindenekelőtt hiánypótlási eljárást rendelhet el, amelyben a felperest a hiányok pótlására hívja fel.

1.5 Jogorvoslat

Minthogy az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító döntést nem ismeri, hanem automatikusan a „rendes” eljárásra való áttérést rendeli el, nincs szükség jogorvoslatra.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás kibocsátásával szembeni ellentmondás határideje négy hét, amely a fizetési meghagyás írásos példányának a kötelezett részére való kézbesítésével kezdődik. A bíróság a határidőt nem hosszabbíthatja meg, és nem is rövidítheti le.

Az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyások (15 000 és 75 000 EUR közötti perérték esetén) elleni ellentmondások tartalmának a kereseti ellenkérelem tartalmával kell megegyezniük. Az ellentmondásnak eszerint meghatározott kérelmet kell tartalmaznia, az ellentmondás alapjául szolgáló tények és körülmények leírását, továbbá a bizonyítási eszközöket, amelyekre az alperes az állításait alapítja. Az ellentmondás előterjesztéséhez kötelező az ügyvédi képviselet.

A járásbíróság előtti eljárásban (15 000 EUR-t meg nem haladó perérték, vagy tárgyi illetékesség esetén 75 000 EUR perértékig) az ellentmondás előterjesztéséhez az ügyvédi képviselet nem kötelező. Ilyen eljárásoknál az írásos ellentmondáshoz elegendő, ha a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál az általa aláírt beadványban közli, hogy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást kíván előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság előtti eljárásokhoz hasonlóan itt sem kell megindokolni az ellentmondást. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságon vagy a tartózkodási helye szerinti járásbíróság előtt szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett az ellentmondást határidőben terjeszti elő, a fizetési meghagyás hatályát veszti, a bíróság fellebbezést automatikusan a „rendes” eljárásra utalja, és meghallgatja a keresetben foglalt állításokat, valamint az ezekkel szemben emelt kifogásokat.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A fizetési meghagyásos eljárás Ausztriában egy lépésből áll. Ha az alperes nem vagy a határidőn túl vitatja a fizetési meghagyást, az automatikusan végrehajthatóvá válik anélkül, hogy a felperesnek újabb kérelmet kellene benyújtania. A törvény második bíróság általi döntésről nem rendelkezik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság a fizetési meghagyás végrehajthatóságát hivatalból állapítja meg. A jogosult a végrehajtható fizetési meghagyás hiteles másolatával végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás keretében kiadott fizetési meghagyásokat csak ellentmondás benyújtásával lehet megtámadni. A kötelezettnek nincs egyéb jogorvoslati lehetősége. A fizetési meghagyás költségekre vonatkozó rendelkezését a kézbesítéstől számított 14 napon belül a jogosult és a kötelezett panasszal megtámadhatja (Kostenrekurs). A kötelezett a fizetési meghagyás jelentős kézbesítési hiányosságai miatt határidő nélkül kérheti a végrehajthatóvá nyilvánítás hatályon kívül helyezését. Ha a kötelezettet elháríthatatlan és előreláthatatlan események akadályozták abban, hogy az ellentmondást határidőben terjessze elő, az ellentmondás határidejének elmulasztását okozó akadály elhárulását követő 14 napon belül kérheti a megelőző állapot helyreállítását.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.