Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése

---

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

1. A családon belüli erőszak elleni védelemre irányuló, a különleges bírósági eljárásokról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedések

1.1. A vonatkozó jogszabályok

A családon belüli erőszak elleni küzdelemre vonatkozó különös rendelkezéseket a polgári törvénykönyvről szóló 89/2012. sz. törvény 751–753. §-ai tartalmazzák, amely itt érhető el. A családon belüli erőszakkal szembeni védelemre irányuló ideiglenes eljárás eljárási szabályait a különleges bírósági eljárásról szóló 292/2013. sz. törvény 400–414. §-ai tartalmazzák, amely itt érhető el.

Ha az egyik (még házas vagy elvált) házastárs számára elviselhetetlenné válik, hogy megossza a másik házastárssal azt a házat vagy lakást, ahol a családi otthon található, e házastárs vagy a házastárssal a családi otthonban élő más személy elleni fizikai vagy szellemi erőszak miatt, a bíróság az érintett házastárs kérelmére korlátozhatja vagy akár kizárhatja a másik házastárs azon jogát, hogy meghatározott ideig a házban vagy lakásban tartózkodjon.

Tekintettel a családon belüli erőszakkal szembeni ideiglenes védelmi intézkedés jellegére és tartalmára, valamint elrendelésének feltételeire, az a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozik.

1.2. Jogosult személyek

a) házastársak: az erőszak nem feltétlenül csak a házastárs ellen irányulhat, hanem a házastársakkal a családi otthonban élő más személy ellen is;

b) a közös családi otthonban élő elvált házastársak;

c) a házastársakkal vagy elvált házastársakkal közös családi otthonban élő egyéb személyek, függetlenül attól, hogy az erőszak ezen egyéb személyek ellen irányul-e, vagy a velük együtt élő más személyek ellen.

1.3. Tartalom

Az alperes különösen arra kötelezhető, hogy:

a) elhagyja a közös háztartást és közvetlen környezetét, és tartózkodjon a közös háztartásban való tartózkodástól vagy annak megközelítésétől;

b) tartózkodjon a közös háztartás vagy a kérelmező megközelítésétől, és a közelben való tartózkodástól;

c) tartózkodjon a kérelmezővel való találkozástól; vagy

d) tartózkodjon a kérelmező követésétől és zaklatásától.

1.4. Időtartam

Az ideiglenes intézkedés időtartama a végrehajthatóság időpontjától számított egy hónap. A vonatkozó határozat a meghozatalát követően válik végrehajthatóvá, azaz végrehajthatósága nem függ a határozat kézbesítésétől vagy jogerőre emelkedésétől.

A határozat az ideiglenes intézkedés hatálya alatt ismételten végrehajtható. Ha a kötelezett fél a különleges bírósági eljárásokról szóló törvény 493. §-a szerinti határozat meghozatalát követően megsérti a közös háztartásba való belépéstől vagy az abban való tartózkodástól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét, a bíróság bármikor és késedelem nélkül ismételten végrehajtja a határozatot a kötelezett a jogosult kérelmére történő, a közös háztartásból való kilakoltatása útján. Egyéb esetekben a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 351. §-ával összhangban jár el, és kötelezettségszegés esetén legfeljebb 100 000 CZK összegű bírságot szab ki a kötelezettre.

1.5. Meghosszabbítás

Az ideiglenes intézkedés a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított egy hónapig érvényes és meghosszabbítható. A bíróság csak kérelemre hosszabbítja meg az időtartamot.

A meghosszabbítás iránti kérelem benyújtása automatikusan meghosszabbítja az ideiglenes intézkedés időtartamát mindaddig, amíg a bíróság nem határoz a kérelemről.

Az ideiglenes intézkedés maximális teljes időtartama a végrehajthatóság időpontjától számított hat hónap.

1.6. Eljárási szabályok

A kérelmező rendes bírósága rendelkezik joghatósággal. A bíróság 48 órán belül, tárgyaláson kívül dönt az adott kérelemről. A határozat megfellebbezhető. A Cseh Köztársaságban nem vezetnek az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó nyilvános nyilvántartást.

1.6.1. A kérelem alapvető elemei

A családon belüli erőszakkal szembeni ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemben megkövetelt általános elemeket, valamint azon tények ismertetését, amelyek bizonyítják, hogy a kérelmező és az alperes közös háztartásban vagy lakásban való együttélése a kérelmező számára elviselhetetlen a kérelmező ellen irányuló fizikai vagy szellemi erőszak miatt, vagy egy olyan tényállást, amely bizonyítja, hogy a kérelmezőt követik vagy zaklatják.

1.6.2. Bírósági illeték

A családon belüli erőszakkal szembeni védelmet kérelmező személy mentesül a bírósági illeték alól.

1.7. Jogsértés

Az ideiglenes intézkedés megsértésével kapcsolatos panaszok fogadására illetékes szerv a Cseh Köztársaság rendőrsége.

2. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedések

2.1. A vonatkozó jogszabályok

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 74–77a. §-ai, amely itt érhető el. Ha a bíróság helyt ad az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek, minden esetben el kell rendelnie, hogy a kérelmező az érdemi eljárás meghatározott határidőn belüli megindítása iránti kérelmet nyújtson be, mivel az ideiglenes intézkedés csak átmeneti intézkedés addig, amíg az ügy jogerős határozat útján történő érdemi elbírálására nem kerül sor.

2.2. Jogosult személyek

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban részt vevő felek minden esetben a kérelmező és az érdemi eljárásban részt vevő felek (a polgári perrendtartásról szóló törvény 74. §-ának (2) bekezdése).

2.3. Tartalom

A bíróság által ideiglenes intézkedés útján előírható kötelezettségek példáit a polgári perrendtartásról szóló törvény 76. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A 76. § (1) bekezdésének e) pontja különösen releváns a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tanúsítványok kiállítása szempontjából, mivel előírja, hogy a bíróság ideiglenes intézkedés útján meghatározott cselekményre, meghatározott cselekménytől való tartózkodásra vagy tűrésre irányuló kötelezettséget írhat elő az adott fél számára.

2.4. Időtartam

Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozat a kihirdetésével végrehajtható. Ha nem kerül sor kihirdetésre, az végrehajtható a kötelezettnek történő kézbesítéssel.

Az ideiglenes intézkedés hatályát veszíti, ha:

a)       a kérelmező az érdemi eljárás megindítása iránti kérelmet nem nyújtja be a törvényben vagy a bíróság által előírt határidőn belül;

b)       az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek nem adtak helyt;

c)       az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek helyt adnak és az ügyben hozott határozat végrehajtása óta 15 nap telt el;

d)       az intézkedés időtartama lejárt.

Az ideiglenes intézkedés időtartamát a bíróság meghosszabbíthatja.

2.5. Eljárási szabályok

Főszabály szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésére az ügy érdeme felett hatáskörrel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről haladéktalanul, tárgyaláson kívül, a benyújtástól számított legfeljebb hét napon belül határoz. A határozat megfellebbezhető. A Cseh Köztársaságban nem vezetnek az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó nyilvános nyilvántartást.

2.5.1. A kérelem alapvető elemei

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem előírt általános elemeit, valamint a felek és adott esetben képviselőik keresztnevét, vezetéknevét és lakóhelyét, a tényállás ismertetését, amely igazolja, hogy a felek közötti kapcsolat ideiglenes rendezése szükséges, vagy fennáll az aggály, hogy a bírósági határozat végrehajtása veszélybe kerülhet, valamint az ideiglenes intézkedést indokoló tények ismertetését; a kérelemben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a kérelmező milyen jellegű ideiglenes intézkedést kér.

2.5.2. Bírósági illeték

A kérelem benyújtásának díja 1 000 CZK.

2.6. Jogsértés

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végrehajtható határozat rendelkező része alapján kötelezett személy által végrehajtott bármely jogi aktus semmis, ha az sérti az ideiglenes intézkedést elrendelő végrehajtható határozatban előírt valamely kötelezettséget. A bíróság hivatalból figyelembe veszi a semmisséget.

 3. A büntetőeljárási törvénykönyv szerinti ideiglenes intézkedések

3.1. A vonatkozó jogszabályok

Az ideiglenes intézkedéseket szabályozó jogszabályi rendelkezéseket a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény (a továbbiakban: büntetőeljárási törvénykönyv) 88b-88o. §-ai tartalmazzák, amely itt érhető el.

Jellegükre és tartalmukra való tekintettel a büntetőeljárási törvénykönyv 88d. §-a (egyes személyekkel való kapcsolattartás tilalma) és a büntetőeljárási törvénykönyv 88e. §-a (az otthon megközelítésének tilalma) szerinti ideiglenes intézkedések a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozónak tekinthetők.

3.2. A védelemben részesülő személyek

Az áldozat, egy közeli személy vagy más személy (pl. tanú).

3.3. Tartalom

3.3.1. Meghatározott személyekkel való kapcsolattartás tilalma

A meghatározott személyekkel való kapcsolattartás tilalma azt jelenti, hogy a kötelezett semmilyen módon nem léphet kapcsolatba az áldozattal, az áldozathoz közeli személyekkel vagy más személyekkel, különösen tanúkkal, illetve nem kutathatja fel őket, ideértve az elektronikus hírközlő hálózaton vagy más hasonló eszközön keresztül történő kapcsolatfelvételt.

3.3.2. Az otthon megközelítésének tilalma

Az otthon megközelítésének tilalma azt jelenti, hogy a vádlott nem férhet hozzá az áldozattal közös háztartáshoz, azt nem közelítheti meg, illetve abban nem tartózkodhat.

3.4. Időtartam

Az ideiglenes intézkedés mindaddig alkalmazandó, amíg azt a célja megköveteli, de legfeljebb az ítélet vagy az eljárást lezáró más határozat jogerőre emelkedéséig.

Ha az ideiglenes intézkedés elrendelésének oka továbbra is fennáll, és a vádlott nem felel meg az ideiglenes intézkedés feltételeinek, az illetékes bűnüldöző hatóság határozhat úgy, hogy közigazgatási bírságot szab ki, más típusú ideiglenes intézkedést rendel el, vagy a vádlottat őrizetbe veszi.

3.5. Eljárási szabályok

A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a büntetőeljárási törvénykönyv 88b. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. A határozat megfellebbezhető. A Cseh Köztársaságban nem vezetnek az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó nyilvános nyilvántartást.

3.5.1. A kérelem alapvető elemei

Az ideiglenes intézkedések büntetőeljárásban történő elrendelésének hatásköre a bírót és bizonyos esetekben az ügyészt illeti meg. Lásd a büntetőeljárási törvénykönyv 88m. §-át.

3.5.2. Bírósági illeték

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem illetékmentes.

3.6. Jogsértés

Az ideiglenes intézkedés megsértésével kapcsolatos panaszok fogadására illetékes szervek a bűnüldöző hatóságok, különösen a Cseh Köztársaság rendőrsége.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Kerületi bíróságok (okresní soudy)

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Kerületi bíróságok (okresní soudy) A különleges bírósági eljárásokról szóló 292/2013. sz. törvény 513a. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes rendes bírósága rendelkezik joghatósággal; azokban az esetekben, amikor ez nem alkalmazandó, területi illetékességgel az a bíróság rendelkezik, amelynek területén a védelem biztosítandó. Ez általában a felperes lakóhelye szerinti kerületi bíróság.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Kerületi bíróságok (okresní soudy) A különleges bírósági eljárásokról szóló 292/2013. sz. törvény 513a. §-ának (2) bekezdése értelmében a kérelmező rendes bírósága rendelkezik területi illetékességgel; azokban az esetekben, amikor ez nem alkalmazandó, területi illetékességgel az a bíróság rendelkezik, amelynek területén a védelem biztosítandó. Ez általában a felperes lakóhelye szerinti kerületi bíróság.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Kerületi bíróságok (okresní soudy).

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Cseh vagy szlovák.