Eljárási határidők

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (Zivilprozessordnung) 214–229. szakasza állapítja meg az eljárási határidőkre vonatkozó általános rendelkezéseket, más szakaszai pedig a különös határidőkre vonatkozó konkrét rendelkezéseket tartalmazzák.

Léteznek „valós” határidők (eigentliche Fristen), amelyeken belül az eljárásban részt vevő felek eljárási cselekményeket végezhetnek, vagy alaki követelményeknek tehetnek eleget, illetve a jogvesztés elkerülése érdekében azokat el kell végezniük, vagy azoknak eleget kell tenniük, valamint „nem valós” határidők (uneigentliche Fristen), amelyeken belül a jogszabályok értelmében a bíróság köteles bizonyos hivatalos eljárási cselekmény elvégzésére.

A „valós” határidő továbbá lehet jogszabályban előírt határidő vagy a bíróság által saját mérlegelési jogkörében megállapított bírósági határidő. A jogszabályban előírt határidők közé tartozik a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 224. szakasza (1) bekezdésének második mondatában előírt „kötelező határidő” (Notfristen), amely mindig ezen a néven szerepel a törvénykönyvben, és nem rövidíthető le vagy hosszabbítható meg.

A felek ugyanakkor a kötelező és a nem valós határidők kivételével megállapodhatnak a bíróság által és a jogszabályban előírt határidők lerövidítéséről, de nem hosszabbíthatják meg azokat. A bíróság meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti az általa kitűzött határidőt, de a jogszabályban előírt határidőt kizárólag a jogszabályban előírt esetekben módosíthatja. A bíróság mindkét esetben csak akkor változtatja meg a határidőt, ha a fél meggyőző indokot tud felhozni ennek indokolására.

Az alábbi határidők is fontosak a polgári eljárásokban részt vevő felek számára:

a) Fizetési meghagyásos eljárásokban

A fizetési meghagyásos eljárásokban (Mahnverfahren) két héten belül nyújtható be ellentmondás a fizetési meghagyás ellen (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 692. szakasza (1) bekezdésének 3) pontja), illetve kifogás a végrehajtási határozat ellen (a 700. szakasz (1) bekezdése és a 339. szakasz (1) bekezdése). Ha nem élnek ellentmondással, és a felperes nem kéri a végrehajtható okirat kibocsátását hat hónapon belül, a fizetési meghagyás a 701. szakasz alapján hatályát veszti.

b) Peres eljárásokban

  1. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 132. szakasza azt az általános szabályt állapítja meg, hogy a tárgyalásra időben történő felkészülés és az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférés érdekében az előkészítő beadványokat időben be kell nyújtani a bíróságra, hogy az legalább egy héttel a tárgyalás előtt kézbesíthesse azokat a másik fél részére. Az új beadványokra adott ellenvéleményt tartalmazó előkészítő beadványokat időben be kell nyújtani, hogy a bíróság azokat legalább három nappal a tárgyalás előtt kézbesíthesse.
  2. Amikor a bíró kitűzi az előzetes tárgyalás napját, köteles legalább két hetet biztosítani az alperesnek a válaszadásra (a törvénykönyv 275. szakasza (1) bekezdésének első mondata, 275. szakaszának (3) bekezdése és a 277. szakaszának (3) bekezdése). Ha a bíró előzetes írásbeli eljárást rendel el, az alperesnek egy kéthetes kötelező határidő áll rendelkezésére annak bejelentésére, hogy kíván-e ellenkérelemmel élni (a 276. szakasz (1) bekezdésének első mondata); a bíróság legalább további két hetet biztosít az ellenkérelem írásban történő benyújtására (a 276. szakasz (1) bekezdésének második mondata). A bírósági tanács elnöke határidőt állapíthat meg a felperes részére is, amelyen belül írásbeli észrevételeket tehet az ellenkérelemre vonatkozóan (a 276. szakasz (3) bekezdése).
  3. Ha az alperes a rendelkezésére álló határidőn belül nem jelenti be, hogy ellenkérelemmel kíván élni, a bíróság a felperes kérelme alapján, tárgyalás tartása nélkül a keresetnek helyt adó ítéletet (mulasztási ítéletet [Versäumnisurteil]) hoz a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 331. szakaszának (3) bekezdése értelmében. A bíróság akkor is mulasztási ítéletet hoz, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy nem nyilatkozik az ügyben. Annak a félnek, akivel szemben a mulasztási ítéletet hozták, a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított, 2 hetes kötelező határidő áll rendelkezésére, hogy kifogással éljen (a 338. szakasz, valamint a 339. szakasz (1) bekezdése). Ha a kifogás elfogadható (és ami a legfontosabb, határidőn belül nyújtották be), az eljárás visszatér a mulasztás előtti szakaszához.
  4. A fellebbezés (Berufung) benyújtására nyitva álló kötelező határidő egy hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 517. szakasza), a fellebbezés indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 520. szakasz (2) bekezdése). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik. A fellebbezésre történő válaszadásra legalább kéthetes bírósági határidő áll rendelkezésre (a polgári perrendtartás 521. szakaszának (2) bekezdése és 277. szakaszának (3) bekezdése).
  5. Ha a fellebbviteli bíróság (Berufungsgericht) ítéletében elutasítja a felülvizsgálati kérelem (Revision) benyújtásának lehetőségét, a teljes ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos kötelező határidőn belül a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti újabb kérelem nyújtható be (a törvénykönyv 544. szakaszának (1) bekezdése és ugyanezen szakasz (3) bekezdésének első mondata). A felülvizsgálati kérelem indokolását a teljes ítélet kézbesítésétől számított két hónapon belül, de legfeljebb az ítélet meghozatalától számított hét hónapon belül kell benyújtani.
  6. A felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén kötelező határidő, és egy hónapnak felel meg (a törvénykönyv 548. szakasza); a kérelem indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 551. szakasz (2) bekezdésének második mondata). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik.
  7. A bírósági végzés (Beschluss) elleni azonnali kifogást (sofortige Beschwerde) a végzés kézbesítésétől számított kéthetes kötelező határidőn belül, illetve legkésőbb a kihirdetésétől számított öt hónap és két hét elteltével kell benyújtani (az 569. szakasz (1) bekezdése). A jogkérdéssel összefüggő kifogásokat (Rechtsbeschwerde), amelyek kizárólag jogsértésen alapulhatnak, a végzés kézbesítését követő egy hónapos kötelező határidőn belül kell benyújtani (az 575. szakasz (1) bekezdésének első mondata), a kifogás indokolásának benyújtására pedig további egy hónap áll rendelkezésre (az 575. szakasz (2) bekezdése).
  8. Ha a fél önhibáján kívül nem tesz eleget a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 233. szakaszában rögzített valamely eljárási követelménynek (például a kötelező határidőnek vagy a fellebbezés indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidőnek), kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított két héten belül kell benyújtani (a 234. szakasz (1) és (2) bekezdése).

Ha a határidő kezdete a kézbesítés időpontjától függ (lásd a 4. kérdésre adott választ), ellenőrizni kell, hogy sikeres volt-e a kézbesítés. A kézbesítésnél való helyettesítés esetén a kézbesítés sikeressége független attól, hogy a címzett ténylegesen megkapja-e az okiratot. A címzett lakóhelyének vagy telephelyének azonban a kézbesítés időpontjában mindenképp azon a címen kell lennie, ahová az okiratot kézbesítik.

Az a címzett, akinek nem volt tudomása az eljárásról, ezért nem tudta megtámadni a bíróság határozatát, bizonyos körülmények között kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását: lásd a 4. kérdésre adott választ. A határidő kezdetére vonatkozóan lásd a 16. kérdésre adott választ.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

  • újév napja: január 1.
  • vízkereszt: január 6. (csak Baden-Württembergben, Bajorországban és Szász-Anhaltban)
  • nemzetközi nőnap: március 8. (csak Berlinben)
  • nagypéntek: változó napon, március végén vagy április elején
  • húsvétvasárnap: változó napon, március végén vagy április elején
  • húsvéthétfő: változó napon, március végén vagy április elején
  • 1. a munka ünnepe: május 1.
  • áldozócsütörtök: májusban, változó napon
  • pünkösdvasárnap: változó napon, májusban vagy júniusban
  • pünkösdhétfő: változó napon, májusban vagy júniusban
  • úrnapja: változó napon, május vége és június közepe között (csak Baden-Württembergben, Bajorországban, Hessenben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, Szászországban és Türingiában)
  • Mária mennybemenetele: augusztus 15. (csak Bajorországban és a Saar-vidéken)
  • a német egység napja: október 3.
  • a reformáció napja: október 31. (csak Brandenburgban, Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában, Szászországban, Szászország-Anhaltban és Türingiában)
  • mindenszentek: november 1. (csak Baden-Württembergben, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban és a Saar-vidéken)
  • a bűnbánat napja (Buß- und Bettag): változó napon, november közepe és vége között (csak Szászországban)
  • karácsony napja: december 25.
  • karácsony másnapja/Szent István napja: december 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 222. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy valamennyi eljárási határidőt a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) 187–193. szakaszában megállapított szabályoknak megfelelően kell számítani.

A határidők számításának részletes szabályai a 7–9. kérdésre adott válaszokban olvashatók.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő általában a választ igénylő okiratok vagy a fellebbezendő bírósági döntés kézbesítésével kezdődik (lásd például a Polgári perrendtartás 276. szakasza (1) bekezdésének 1. mondatát, a 329. szakasza (2) bekezdésének 2. mondatát és a 339. szakaszának (1) bekezdését). A fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő a határozat kézbesítésével kezdődik (a törvénykönyv 517. és 548. szakasza, valamint 569. szakasza (1) bekezdésének a második mondata); de ha a határozatot nem vagy eredménytelenül kézbesítették, és ez nem orvosolható a törvénykönyv 189. szakasza alapján, a határidő a határozat kihirdetését követő ötödik hónap leteltével kezdődik. Az öt hónapos határidő ekkor a kézbesítés helyébe lép. Hasonló rendelkezés vonatkozik a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránt benyújtott új kérelemre is, ebben az esetben azonban hat hónapos időszak lép a kézbesítés helyébe (a törvénykönyv 544. szakasza (3) bekezdésének első mondata).

A határidő kezdete eltér az olyan fellebbezések esetében, amelyek kivételes esetekben hatályon kívül helyezhetik a jogerős ítéletet:

  • a korábbi állapot visszaállítása (Wiedereinsetzung in den vorigen Stand) iránti kérelem benyújtásának határideje az akadály elhárulásának napján kezdődik (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 234. szakaszának (2) bekezdése);
  • a tisztességes tárgyaláshoz való jog megtagadásával szembeni kifogás (Anhörungsrüge) benyújtásának határideje (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 321a. szakasza) akkor kezdődik, amikor az érintett személy tudomást szerez a tisztességes tárgyaláshoz való jogának megsértéséről (a 321a. szakasz (2) bekezdésének első mondata);
  • a megsemmisítés iránti kereset (Nichtigkeitsklage), illetve a perújítási kérelem (Restitutionsklage, az eljárás újraindítása, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 578. és azt követő szakaszai) benyújtásának határideje azon a napon kezdődik, amikor az érintett fél tudomást szerez az ítélet megtámadásának jogalapjáról, de semmiképpen sem az ítélet jogerőre emelkedése előtt (az 586. szakasz (2) bekezdésének első mondata).

Ha a kérdés arra irányul, hogy mikor hatályosul egy adott határidőn belül elvégzendő cselekmény, vagyis a határidő mikor minősül betartottnak, a válasz a következő:

Az eljárási határidőt akkor tartják be, ha az eljárási cselekményt az utolsó rendelkezésre álló nap végéig végrehajtják, azaz általában akkor, ha az érintett okiratot az előírt határidőn belül elküldik a bíróságra. Nem a feladás időpontja a döntő, hanem az az időpont, amikor a bíróság kézhez veszi az okiratot. A rendelkezésre álló határidőt azonban teljes egészében, azaz az utolsó nap éjfélig ki lehet használni még akkor is, ha valószínűtlen, hogy abban az időpontban valaki ténylegesen foglalkozzon az irattal a bíróságon.

Ha a kérdés arra irányul, hogyan állapítják meg a határidő kezdetét, a válasz a következő:

A polgári törvénykönyv 187. szakaszának (1) bekezdése értelmében ha a határidő kezdetét valamely esemény vagy egy adott napon belüli konkrét időpont határozza meg, az adott nap nem számít bele a határidőbe.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Ha a határidő a kézbesítés időpontjával kezdődik (lásd a 4. kérdésre adott választ), a kézbesítés módja lényegtelen. Az okirat a címzettnek történő átadás pillanatában (a Polgári perrendtartás 177. szakasza) vagy valamelyik helyettesítő módszerrel történő kézbesítéssel (a Perrendtartás 178., 180. és 181. szakaszában felsoroltaknak megfelelően, idetartozik például a valamely felnőtt családtagnak történő átadás vagy a postaládában történő elhelyezés) minősül kézbesítettnek.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári törvénykönyv 187. szakaszának (1) bekezdése értelmében ha a határidő kezdetét valamely esemény vagy egy adott napon belüli konkrét időpont határozza meg, az adott nap nem számít bele a határidőbe.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napok nem munkanapok, hanem naptári napok. Ha azonban a határidő szombaton, vasárnap vagy valamely általánosan elfogadott munkaszüneti napon jár le, a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdése és a polgári törvénykönyv 193. szakasza).

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a hetekben, hónapokban vagy több hónapot magában foglaló időszak formájában (év, félév, negyedév) kifejezett határidő kezdetét valamely esemény vagy nap folyamán bekövetkező időpont határozza meg, és így az adott nap nem számít bele a határidőbe, a határidő az utolsó hét vagy hónap azon napján jár le, amely megnevezésénél vagy számánál fogva megfelel annak a napnak, amikor az esemény megtörtént, vagy az időpont bekövetkezett. Azonban ha a határidő valamelyik nap elején kezdődik, vagyis amikor az adott nap beleszámít a határidőbe, a határidő annak a napnak a végén jár le, amely közvetlenül megelőzi az utolsó hét vagy hónap azon napját, amely az elnevezésénél vagy a számánál fogva megfelel a határidő kezdőnapjának (a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdése és a polgári törvénykönyv 188. szakaszának (2) bekezdése).

Ha a hónapokban kifejezett határidő utolsó napjának nincs megfelelője a határidő lejártának hónapjában, a határidő a hónap utolsó napján jár le (például a január 30-án kezdődő 1 hónapos határidő február 28-án jár le) (a polgári törvénykönyv 188. szakaszának (3) bekezdése).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdést.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, ez a nap nem számít bele a határidőbe, amely a következő munkanapon jár le, a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdésével és a polgári törvénykönyv 193. szakaszával összhangban.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők meghosszabbítására általában a bíróság mérlegelése alapján kerül sor. A kötelező határidőket azonban nem lehet meghosszabbítani. Néhány esetben szükség van a másik fél beleegyezésére.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

  1. A fellebbezés (Berufung) benyújtására nyitva álló kötelező határidő egy hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 517. szakasza), a fellebbezés indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 520. szakasz (2) bekezdése). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik. A fellebbezésre történő válaszadásra legalább kéthetes bírósági határidő áll rendelkezésre (a polgári perrendtartás 521. szakaszának (2) bekezdése és 277. szakaszának (3) bekezdése).
  2. Ha a fellebbviteli bíróság (Berufungsgericht) ítéletében elutasítja a felülvizsgálati kérelem (Revision) benyújtásának lehetőségét, a teljes ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos kötelező határidőn belül a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti újabb kérelem nyújtható be (a törvénykönyv 544. szakaszának (1) bekezdése és ugyanezen szakasz (3) bekezdésének első mondata). A polgári perrendtartás 544. szakasza szerint a felülvizsgálati kérelem indokolását a teljes ítélet kézbesítésétől számított két hónapon belül, de legfeljebb az ítélet meghozatalától számított hét hónapon belül kell benyújtani.
  3. A felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén kötelező határidő, és egy hónapnak felel meg (a törvénykönyv 548. szakasza); a kérelem indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 551. szakasz (2) bekezdésének második mondata). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik.
  4. A bírósági végzés (Beschluss) elleni azonnali kifogást (sofortige Beschwerde) a végzés kézbesítésétől számított kéthetes kötelező határidőn belül kell benyújtani (a polgári perrendtartás 569. szakaszának (1) bekezdése). A kötelező határidő a kézbesítés időpontjától, de legkésőbb a végzés kihirdetésétől számított öt hónap elteltével kezdődik. A jogkérdéssel összefüggő kifogásokat (Rechtsbeschwerde), amelyek kizárólag jogsértésen alapulhatnak, a végzés kézbesítését követő egy hónapos kötelező határidőn belül kell benyújtani (az 575. szakasz (1) bekezdésének első mondata), a kifogás indokolásának benyújtására pedig további egy hónap áll rendelkezésre (az 575. szakasz (2) bekezdése).
  5. Ha a fél önhibáján kívül nem tesz eleget a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 233. szakaszában rögzített valamely eljárási követelménynek (például a kötelező határidőnek vagy a fellebbezés indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidőnek), kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított két héten belül kell benyújtani (a 234. szakasz (1) és (2) bekezdése).

A német polgári jog és polgári perrendtartás egyéb határidőket is meghatároz, például:

  1. A választottbírósági határozat a felek eltérő megállapodásának hiányában a kézhezvételétől számított három hónapon belül támadható meg a bírósághoz benyújtott érvénytelenítési keresettel (az 1059. szakasz (3) bekezdésének első és második mondata).
  2. A jogerős ítélettel lezárt eljárások megsemmisítés iránti keresettel (Nichtigkeitsklage), illetve perújítási kérelemmel (Restitutionsklage) történő újraindítására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 586. szakaszának (1) és (2) bekezdése) az attól a naptól kezdődő 1 hónapos kötelező határidőn belül van lehetőség, amikor a fél tudomást szerez az ítélet megsemmisítésének a jogalapjáról.
  3. A bíróság az önálló bizonyítási eljárás (selbständiges Beweisverfahren, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 494a. szakaszának (1) bekezdése) és a lefoglalás (Arrest, a 926. szakasz (1) bekezdése) esetében is határidőt állapíthat meg a kereset benyújtására.
  4. Ha a bérlő nem járul hozzá a bérbeadó azon szándékának teljesítéséhez, hogy a bérleti díjat a településen szokásos bérleti díj összegéig megemelje az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított második naptári hónap végéig, a bérbeadó további három hónapon belül keresetet nyújthat be a jóváhagyás megszerzése érdekében (558b. szakasz (2) bekezdése).
  5. Ha a munkavállaló úgy véli, hogy az elbocsátása érvénytelen volt, a felmondólevél kézhezvételét követő három héten belül keresetet kell benyújtania a munkaügyi bírósághoz (az elbocsátással szembeni védelemről szóló törvény [Kündigungsschutzgesetz] 4. szakaszának első mondata). Ha a munkavállaló elmulasztja ezt a határidőt, hatályba lép az elbocsátás.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság előtti megjelenés dátumának és idejének kitűzése alapvetően a bíróságok hatáskörébe tartozik, bár a mérlegelési jogkörüket korlátozza az eljárások gyors lefolytatására irányuló kötelezettségük, valamint az, hogy szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra csak rendkívüli helyzetben tűzhetnek ki tárgyalást.

Ha valakit olyan ügyben idéznek be a bíróságra, amelyben kötelező a jogi képviselet, az értesítést legalább egy héttel korábban ki kell küldeni; más esetekben három nap az értesítési határidő. Az értesítési határidő csak akkor rövidíthető le, ha a felek az egyik fél kérelmét követően ebben állapodnak meg.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 141. szakaszának (1) bekezdése értelmében a bíróság mindkét felet kötelezi a tárgyaláson való megjelenésre, ha az a tényállás megállapításához szükséges. A bíróság azonban eltekinthet a személyes megjelenésre vonatkozó követelménytől nagy távolságok esetén – ha nem várható el észszerűen a féltől a nagy távolság megtétele (lásd a 8. kérdést) –, illetve egyéb nyomós ok esetén. A 141. szakasz (1) bekezdésének második mondata értelmében „egyéb nyomós oknak” (sonstiger wichtiger Grund) minősülnek a fél szempontjából fontos okok, így például a betegség, a tervezett szabadságok, a túlóra, valamint az is, ha a másik féllel való találkozás várhatóan lelkileg megviselné a felet.

A polgári perrendtartás 227. szakasza (1) bekezdésének első mondata továbbá lehetővé teszi, hogy a bíróság törölje vagy elhalassza a tárgyaláson való megjelenés időpontját, ha a fél „jelentős okokra” (erhebliche Gründe) hivatkozva erre irányuló kérelmet nyújt be. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül megfelelő oknak, ha a fél a saját hibájából nem jelenik meg, vagy nem tesz előkészületeket. A megfelelő okok közé tartozik, ha az idézés kibocsátásakor nem tartották be az értesítési határidőt, ha félnek le kellett cserélnie a jogi képviselőjét, ha a tanú, a jogi képviselő vagy a fél megbetegedett, valamint ha a felsorolt személyek közeli hozzátartozójuk halála miatt nem tudnak megjelenni. A bíróság előírhatja, hogy igazolják a halasztás iránti kérelem okát, és minél közelebb esik a kérelem benyújtásának ideje a kitűzött időponthoz, a bíróság annál szigorúbban vizsgálja meg ezt az okot. Bár a korábbi bírósági törvénykezési szünetet megszüntették, a polgári perrendtartás 227. szakaszának (3) bekezdése továbbra is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, ha a fél egy július 1. és augusztus 31. közötti időpontra kitűzött tárgyalás elhalasztása iránt nyújt be kérelmet.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Németországnak nincsenek olyan sajátos földrajzi jellegzetességei, amelyek különleges szabályozást indokolnának. Ennélfogva a német polgári eljárásjog nem rendelkezik a határidő általános meghosszabbításáról olyan személyek esetében, akik messze laknak az eljáró bíróságtól. A polgári perrendtartás 141. szakasza (1) bekezdésének második mondata alapján azonban a bíróság úgy határozhat, hogy a félnek nem kell személyesen megjelennie, ha a lakóhelye és a bíróság közötti nagy távolság (große Entfernung) miatt az nem észszerű. Tekintettel a mai, általában jó közlekedési lehetőségekre, a néhány száz kilométeres távolság nem minősül „nagynak”. Ugyanakkor minden esetet valamennyi körülmény, többek között a fél egészségének figyelembevételével kell mérlegelni.

Mivel a szabályok szerint nem hosszabbítják meg a határidőt a távolabb élő felek érdekében, a német jogrendszerben nem merül fel a hosszabb határidők máshol történő elismerésének problémája.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő elmulasztása számos jogkövetkezménnyel járhat, például:

  1. A polgári perrendtartás 296. szakaszának (1) bekezdése szerint a határidő lejártát követően beterjesztett jogalapok és érvek csak akkor elfogadhatók, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy ez nem késlelteti a jogvita rendezését, vagy ha a fél megfelelően megindokolja a késedelmes benyújtást. Az e rendelkezések alapján elutasított jogalapok és érvek nem nyújthatók be a fellebbezés során (a törvénykönyv 531. szakaszának (1) bekezdése).
  2. Ha az előzetes írásbeli eljárás (a Polgári perrendtartás 276. szakasza) során az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított 2 héten belül nem jelzi, hogy felkészült az ellenkérelem benyújtására, a felperesi kereset nyomán mulasztási ítéletet hozhatnak vele szemben (a Perrendtartás 276. szakasza (1) bekezdésének 1. mondata, a 276. szakaszának (2) bekezdése és a 331. szakaszának (3) bekezdése).
  3. Ha az adós fizetési meghagyásos eljárás esetén elmulasztja a fizetési meghagyás elleni tiltakozás határidejét (a Polgári perrendtartás 692. szakasza (1) bekezdésének 3) pontja, valamint a 694. szakasz), a hitelező kérelme nyomán végrehajtási határozatot bocsátanak ki (a Polgári perrendtartás 699. szakasza (1) bekezdésének 1. mondata).
  4. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a határozat jogerőre emelkedik (a polgári perrendtartás 705. szakasza). Ez a mulasztási ítélet vagy a végrehajtási határozat elleni kifogás határidejének elmulasztására is vonatkozik. (Ez a kifogás [Einspruch] technikai értelemben nem „fellebbezés”, mivel nem magasabb szintű bíróság, hanem ugyanaz a bíróság vizsgálja.) A fellebbezés és a kifogás indokolására rendelkezésre álló határidő elmulasztása azt eredményezi, hogy a bíróság a fellebbezést vagy a kifogást elfogadhatatlanként elutasítja (a törvénykönyv 522. szakaszának (1) bekezdése, 552. szakaszának (1) bekezdése és 577. szakaszának (1) bekezdése).
  5. Ugyanez vonatkozik a felülvizsgálati kérelem ismételt benyújtása iránti kérelmek indokolására vonatkozó határidőkre is (az 544. szakasz (4) bekezdése).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A határidő elmulasztása esetén a 15. kérdésre adott válaszban felsorolt jogkövetkezmények vonatkozásában az alábbi jogorvoslati lehetőségek állnak a fél rendelkezésére:

  1. A polgári perrendtartás 296. szakaszának (1) bekezdésében említett esetekben a fél megindokolhatja a késedelmet (lásd fent). A félnek ebben az esetben indokolással kell szolgálnia, és ha a bíróság arra kötelezi, kielégítő módon bizonyítania kell, hogy nem felelős a határidő elmulasztásáért. Ha ez megtörténik, a bíróság köteles lehetővé tenni a késedelmes beterjesztést.
  2. Az a fél, aki ellen mulasztási ítéletet hoztak, kifogást nyújthat be (a polgári perrendtartás 338. szakasza). Ha a kifogás elfogadható, így különösen, ha az előírt formában és a rendelkezésre álló határidőn belül nyújtották be (a törvénykönyv 339. és 340. szakasza), valamint megalapozott, az eljárás visszaáll a határidő elmulasztását megelőző szakaszba (342. szakasz).
  3. Kifogás nyújtható be a fizetési meghagyásos eljárás során hozott végrehajtási határozat ellen is, mert a polgári perrendtartás 700. szakasza értelmében az egyenértékű a mulasztási ítélettel.
  4. A fellebbezések és a kifogások benyújtásának határideje kötelező határidő. A kötelező határidő betartásában önhibáján kívül akadályozott fél kérheti a mulasztást megelőző állapot visszaállítását (a polgári perrendtartás 233. és azt követő szakaszai). Ezt a jogszabályban előírt határidőn belül, az előírt formában kell megtenni (a törvénykönyv 234. szakasza és 236. szakaszának (1) bekezdése). A határidő elmulasztásának alapjául szolgáló tényeket meg kell indokolni, és bizonyítékokkal kell alátámasztani (a 236. szakasz (2) bekezdése). Az elmulasztott eljárási cselekményeket, például a fellebbezés benyújtását a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül pótolni kell.
  5. Akkor is kérhető a mulasztást megelőző állapot visszaállítása, ha a fellebbezés vagy a kifogás indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidő telt le.
Utolsó frissítés: 18/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.