Európai fizetési meghagyás

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Igen. A Polgári perrendtartás rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren) olyan pénzbeli követelések behajtása céljából, amelyek nem feltétlenül vitatottak. A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 688. és azt követő szakaszai rendelkeznek róla.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Ez az eljárás főszabály szerint meghatározott pénzösszeg euróban történő megfizetésével kapcsolatos követelések esetében alkalmazható.

Az alábbi esetekben azonban nem alkalmazható:

  • a jegybanki alapkamatnál több mint 12 százalékponttal magasabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések esetében,
  • még nem teljesített kötelezettségek teljesítésétől függő követelések esetében,
  • ha a fizetési meghagyást hirdetményi úton kézbesítik, mert az alperes címe ismeretlen.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés értékére vonatkozóan nincs felső határ.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása a hitelező számára szabadon választható. A hitelező eldöntheti, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy rendes eljárást kezdeményez-e.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A német fizetési meghagyásos eljárás elvileg akkor is alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban él. Meg kell jegyezni azonban, hogy a német Polgári perrendtartás 688. szakaszának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a fizetési meghagyást külföldre kellene kézbesíteni, fizetési meghagyásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény (Anerkennungs- und Vollstreckungsausführungsgesetz) ezt megengedi. Ez jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra és Izraelre vonatkozik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában kizárólag az a járásbíróság (Amtsgericht) rendelkezik hatáskörrel, amely általános illetékességgel rendelkezik a kérelmezőre nézve. Ezt a lakóhely, illetve jogi személyek esetében a bejegyzett székhely határozza meg. Ugyanakkor több német szövetségi tartományban központi bíróságokat hoztak létre a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására (Mahngerichte) (ilyen például Berlinben a weddingi járásbíróság). Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban az adott szövetségi tartományon belül több járásbíróságra vagy akár egyetlen járásbíróságra koncentrálódik az illetékesség. Ilyen esetekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes és a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában hatáskörrel rendelkező központi bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

Ha a kérelmezőre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor a berlini weddingi járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha az alperesre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor az a járásbíróság illetékes, amely a peres eljárásban illetékes lenne, függetlenül attól, hogy az ügy tárgya alapján rendelkezne-e hatáskörrel (a járásbíróságok főszabály szerint csak 5 000 EUR-nál alacsonyabb perértékű ügyekben rendelkeznek hatáskörrel). Egyes szövetségi tartományokban ebben az esetben is létezhetnek fizetési meghagyásos eljárásokat lefolytató központi bíróságok.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatvány használata abban az esetben kötelező, ha az adott nyilatkozat vagy kérelem benyújtására létezik ilyen formanyomtatvány. Ez a helyzet például a fizetési meghagyás kiadását és végrehajtását elrendelő határozat kibocsátása iránti kérelmek esetén.

A fizetési meghagyásos eljárás valamennyi szövetségi tartományban automatizált. Az erre irányuló kérelmek papíralapú formanyomtatványon vagy elektronikus adatcsere útján nyújthatók be. Több szoftvergyártó kínál az automatizált bírósági fizetési meghagyásos eljárásokban használható, a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló programokat. Néhány járásbíróság esetében a kérelmek interneten keresztül is benyújthatók.

A fizetési meghagyásos eljárásoknál használt papíralapú formanyomtatványok a papírboltokban szerezhetők be.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem szükséges részletesen ismertetni a követelés jogalapját. Csak a követelés rövid meghatározására és a követelt összeg feltüntetésére van szükség. Ehhez a fizetési meghagyásos eljárásnál használt formanyomtatvány mezőit kell kitölteni. A főköveteléseket és a mellékköveteléseket külön, egyenként kell felsorolni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A benyújtott követelések vonatkozásában nem kell okirati bizonyítékot benyújtani.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításra kerül, ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha az adott bíróság nem illetékes, vagy ha a fizetési meghagyás iránti kérelem nem felel meg az alaki követelményeknek. A kérelem akkor is elutasításra kerül, ha fizetési meghagyás csak a követelés egy részét illetően bocsátható ki. A kérelmezőt meg kell hallgatni a kérelem elutasítása előtt.

A fizetési meghagyás kibocsátásának elrendelése előtt a bíróság nem vizsgálja meg, hogy jogos-e a követelés.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás elutasítása ellen főszabály szerint nem lehet fellebbezéssel élni. Azonnali ellentmondásra (sofortige Beschwerde) csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet kizárólag gépileg olvasható formában küldték el, és azon az alapon utasították el, hogy a bíróság elektronikus feldolgozórendszere azt valószínűleg nem képes kezelni, azonban ez a rendelkezés a gyakorlatban nem játszik meghatározó szerepet.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, és az kézbesítésre került az alperes részére, akkor az alperesnek két hét áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ellentmondással azonban e határidő lejártát követően is lehet élni mindaddig, amíg a bíróság a végrehajtás tárgyában nem bocsát ki határozatot.

A fizetési meghagyás kézbesítésekor az alperes kap egy formanyomtatványt, amelyen ellentmondással élhet a fizetési meghagyás ellen. A formanyomtatvány használata nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy az ellentmondás más formában is benyújtható; az az egyetlen formai követelmény, hogy azt írásban kell megtenni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes a határidőn belül megtámadja a követelést, nem bocsátható ki végrehajtási határozat és a fizetési meghagyás tárgyát képező követelés nem hajtható végre. Az ügyet azonban nem fogják automatikusan rendes eljárás keretében tárgyalni. A rendes eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani, amit a fizetési meghagyásos eljárásban részt vevő felperes vagy alperes egyaránt megtehet. A felperes azonnal benyújthatja a kérelmet, amint tudomást szerez az ellentmondásról, vagy elővigyázatosságból már a fizetési meghagyáshoz is csatolhatja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság kérelemre végrehajtási határozatot hoz. A kérelem csak az ellentmondás benyújtására szolgáló határidő lejártát követően nyújtható be, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fizetési meghagyás alapján sor került-e bármilyen kifizetésre, és ha igen, milyen összegűre. Ha a követelést részben már teljesítették, a kérelmezőnek ennek megfelelően csökkentenie kell a követelés összegét.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtási határozat ideiglenesen végrehajtható mulasztási ítéletnek felel meg. Ellentmondással a kézbesítést követő két héten belül lehet élni.

Utolsó frissítés: 28/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.