Dologi jogok egymáshoz igazítása

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

Főszabály szerint aki öröklés révén tesz szert valamilyen tulajdonra, az adott tulajdon felett teljes tulajdonjoggal rendelkezik. Ha az elhunyt házas volt, a hagyaték szabad rendelkezési joggal a túlélő házastársra száll. Ez azt jelenti, hogy a házastárs élete végéig azt tehet a tulajdonnal, amit szeretne – akár teljesen fel is használhatja –, de végakarattal nem rendelkezhet róla. A házastárs ezenkívül nem csökkentheti jelentős mértékben a tulajdont ajándékozás útján vagy más hasonló módon az első elhunyt örököseinek kellő mértékű figyelembevétele nélkül.

Továbbá az elhunyt a végrendeletében kikötheti, hogy valakinek haszonélvezeti jogot juttat a tulajdon felett. Amennyiben a végrendelet erről máshogy nem rendelkezik, a haszonélvező kezeli a tulajdont, és őt illeti meg az ebből származó bármilyen jövedelem, de neki is kell kifizetni a tulajdonnal kapcsolatos szükséges költségeket. A haszonélvezőnek figyelembe kell vennie a tulajdonos jogait és érdekeit, és a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át másra. A tulajdonos nem ruházhatja át a tulajdont, és máshogy sem rendelkezhet a tulajdonról a haszonélvező hozzájárulása nélkül.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

Mindenkinek, aki ingatlan feletti tulajdonjogra tesz szert, kérelmeznie kell ennek nyilvántartásba vételét (jogcím nyilvántartásba vétele) az ingatlan-nyilvántartásban, amely a Svéd Nemzeti Földhivatal (Lantmäteriet) alá tartozik. Általános szabály, hogy a kérelmet az ingatlan megszerzését követő három hónapon belül kell benyújtani. Aki a jogcím nyilvántartásba vételét kérelmezi, annak be kell nyújtania a javak megszerzését igazoló okiratot és a többi dokumentumot, amelyek a megszerzés igazolásához szükségesek. Adásvétel esetén ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződést kell benyújtani. Ha az ingatlanszerzés örökléssel történik, néhány esetben (ha a hagyatékban csak egy fél érdekelt) elvileg elegendő a nyilvántartásba vett hagyatéki leltár egy eredeti példányának és egy hiteles másolatának benyújtása. Egyéb esetekben a hagyaték felosztásáról szóló okiratból is egy eredeti példányt és egy hiteles másolatot kell benyújtani. Előfordulhat, hogy más dokumentumok benyújtására is szükség van, például az elsődleges gondviselő beleegyezésére, ha a hagyatékban érdekelt fél kiskorú vagy cselekvőképtelen. Néhány esetben a jogcím nyilvántartásba vétele a hagyaték felosztásáról szóló okirat helyett a jogerőre emelkedett végrendelet benyújtásával kérhető.

Az írásos dokumentum révén biztosított haszonélvezeti jogot rögzíteni kell az ingatlan-nyilvántartásban. A nyilvántartásba vételi kérelmeket, illetve a dokumentumot, amelyen a jogosultság alapul, a Svéd Nemzeti Földhivatalnak kell benyújtani.

Az ingóságokkal kapcsolatos dologi jogok nem kerülnek be a nyilvántartásba.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Azt személyt tekintik a vagyon tulajdonosának, aki legutóbb nyújtotta be a jogcím nyilvántartásba vételi kérelmet.

Általános szabály az, hogy ha haszonélvezeti jogot vettek nyilvántartásba, ez a vagyon új tulajdonosára vonatkozik.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

Nem.