Sulje

UUSI BETA-VERSIO ON NYT KÄYTETTÄVISSÄ!

Tutustu Euroopan oikeusportaaliin uuteen beta-versioon ja anna siitä palautetta!

 
 

Navigointipolku

  • Etusivu
  • Muutoksenhaku- ja vireillepano-oikeus ympäristöasioissa

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz környezeti ügyekben - Csehország

Tämän sivun teksti on konekäännös, eikä sen laatua voida taata.

Konekäännöksen arvioitu laatutaso: Heikko

Onko käännös mielestäsi hyödyllinen?


  1. Alkotmányos alapok
  2. Igazságszolgáltatás
  3. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek
  4. Igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvétele esetén
  5. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben
  6. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei
  7. A kereshetőségi jog
  8. Jogi képviselet
  9. Bizonyíték
  10. Ideiglenes intézkedések
  11. Költségek
  12. Pénzügyi támogatási mechanizmusok
  13. Időszerűség
  14. Egyéb kérdések
  15. A külföldiek helyzete
  16. Határokon átnyúló ügyek

Alkotmányos alapok

Az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely részét képezi a cseh alkotmány (a továbbiakban: „a Charta”) rögzíti, az élethez való jogot, valamint azt a jogot, hogy kedvező környezet időben és teljes tájékoztatást a környezet 35. cikk. A kapcsolódó támogatások is a Charta egészségvédelemhez való jogról. Ezenkívül előírja, hogy jogait gyakorolja, nem veszélyeztetik vagy károsítják a környezetet, a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és kulturális műemlék „meghaladja a törvényben meghatározott korlátokat.” A cseh alkotmány 7. cikk kimondja, hogy a kormány feladata „a természeti erőforrások körültekintő felhasználása és a környezet védelme érdekében”. A Charta 36. cikk szerint minden személy jogosult az őt megillető jogok érvényesítése egy független bíróság vagy, ha a jog meghatározza, más állami szerv. Bárki, aki azt állítja, hogy jogai sérültek, a közigazgatási hatóság kérheti a Bíróságtól, hogy vizsgálja meg e határozat jogszerűségét, kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik. Kapcsolatos határozatok, alapvető jogok és szabadságok a Charta által meghatározott, nem zárható ki a bíróságok joghatóságát. Személyek hivatkozhatnak arra, hogy alkotmányos joguk az, hogy kedvező környezetet a közigazgatási vagy a bírósági eljáráshoz. Ugyanakkor a Charta 41. cikk megfelelően csak akkor lehet igényt tartani e jog hatálya alá tartozó végrehajtó jogszabályok ilyen jogokat. Álláspontja szerint a cseh alkotmány 10. cikk, a nemzetközi megállapodásokat, és a Parlament által jóváhagyott, a Cseh Köztársaság esetében kötelező részét kell képeznie, és azt a cseh jogrend előtt alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal. A cseh bíróságok ítélkezési gyakorlatának két újabb ilyen elemmel bővítette közvetlen alkalmazásának feltételei a nemzetközi megállapodások: „meghatározott járműtípusba tervezett” és „kellően konkrét jogokat magánszemélyek számára.” A legtöbb a cseh bíróságok határozataikban arra a következtetésre jutott, hogy az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit nem a „közvetlen alkalmazhatóság”, mivel azok nem „kellően konkrét”. Másrészt, a Bíróság hangsúlyozta, hogy a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell értelmezni, hogy az az egyezményben foglalt kötelezettségeknek.

II. Igazságszolgáltatás

A cseh jog a kontinentális jogrendszer (civiljogi – ius) alapul, amely a Parlament által elfogadott jogszabályok kodifikált. A bírósági határozatok nem minősülnek hivatalos jogforrás. Azonban a legfelsőbb bíróságok ítélkezési gyakorlata (nevezetesen az Alkotmánybíróság) gyakran használják, és az értelmezés során tiszteletben tartják az alacsonyabb fokon eljáró bíróságokon. A polgári és a büntetőbíróságokon; 4 a Cseh Köztársaságban. Tartalmaz,

  • A kerületi bíróságok,
  • A regionális bíróságok (ideértve a prágai városi bíróság),
  • A fellebbviteli bíróságok és
  • A Legfelsőbb Bíróság.

A polgári bíróságok és a jogok védelme érdekében polgári ügyekben folytatott polgári perrendtartás szabályozza. A büntető bíróságok előtt dönt a bűnösségről és a büntetésről, a bűncselekmények meghatározása és a büntető eljárásjogi kódex szabályozza. Az ügyész kizárólagos joggal rendelkezik az eljárás kezdetén büntetőbíróságon. A közigazgatási bíróságok 2 a Cseh Köztársaságban. Tartalmaz,

  • A regionális bíróságok (beleértve) és a prágai városi bíróság
  • A legfelsőbb közigazgatási bíróságon.

A közérdek védelme a közigazgatási bíróságok egyéni jogok által szabályozott eljárásban a közigazgatási bíróság. A felülvizsgálat a közigazgatási hatóságok határozatait, beleértve a közigazgatási szabálysértésekről szóló határozatok (károkozás).

A Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága felelős alkotmányosságát, beleértve az alapvető jogok és szabadságok védelme az alkotmány, illetve a Charta. Az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezheti, ha azok a jogszabályok ellentétesek az alkotmányos rend. Úgy dönt továbbá az eljárást befejező határozata ellen a hatóságok valamennyi szintje, hogy állítólag sértik az alapvető jogokat és alapvető szabadságokat. Különleges igazgatási hatóságok, melyek a környezeti ügyekben az adminisztratív szinten, például a Cseh Köztársaságban a cseh környezetvédelmi felügyelőség. Az igazságügyi szervek szintjén nincsenek környezetvédelmi szakosodott. A rendes polgári és büntetőbíróságok a viták és a környezettel kapcsolatos bűncselekmények. A közigazgatási hatóságok határozatainak a környezetre, felülvizsgálják, első fokon a regionális bíróságok, közigazgatási bíróságok általában. A közigazgatási bíróságok ítéleteiben újból megvizsgálhatja a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, amely a szakosodott igazságügyi hatóság közigazgatási bíróságok.

Kevés teret az ún. „forum shopping”), mivel a Cseh Köztársaság és a tárgyi hatályt az egyes bíróságok illetékességét a törvény határozza meg. A közigazgatási eljárás, a „forum shopping” nem lehetséges. A polgári ügyekben a felperes olykor megpróbálják befolyásolni, amely bíróság az ügyben eljáró (az Elsőfokú, majd a fellebbviteli bíróság) által a kijelölt és a peres eljárás az ismertetett érvek. Például az ugyanazon ügyben perelhető „szomszédai” (abban az esetben, ha a körzeti bíróság első fokon döntenek), vagy „személyiségét” védelmére irányuló regionális bíróság (az Elsőfokú Bíróság). Arra azonban mindig a bíróságok feladata annak eldöntése, hogy mely bíróság joghatósággal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a peres eljárás. A polgári és büntető igazságszolgáltatási eljárásokat, a rendes jogorvoslat a határozat ellen az Elsőfokú Bíróság jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Regionális bíróságok elsőfokú eljárások során hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása a kerületi bíróságok, a felsőbb bíróságok, a regionális bíróságok elsőfokú eljárások során hozott határozatok alapján. A legfontosabb rendkívüli jogorvoslat mind a polgári, mind büntető eljárás „bírósági felülvizsgálat”, amelyet kizárólag a Legfelsőbb Bíróság dönthet. Egyéb rendkívüli jogorvoslatok peres eljárások új vizsgálatot kér (mind a polgári, mind a büntetőjogi igazságügyi eljárások), és kéri, hogy a határozatot peres eljárás érvénytelenségét (a polgári jogi ügyekben) és a panaszt lehet benyújtani, amely a büntetőügyekkel kapcsolatos igazságügyi miniszter által vagy a Legfelsőbb Bíróság főügyésze. A jogorvoslat a határozat ellen az Elsőfokú Bírósághoz az igazgatási ügyekben az „semmisségi panaszt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság”. A semmisségi panasz akkor tekinthető rendkívüli jogorvoslat, mivel nem az első fokú határozatot. Mindazonáltal, amint azt a gyakoriságot, valamint figyelembe véve, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja, éspedig egy általános jellegű jogorvoslatot. Egy másik, egyes rendkívüli jogorvoslatot a peres eljárás közigazgatási bírósági eljárások új vizsgálatot kér.

Általában csak a közigazgatási bíróságok rendelkeznek joghatósággal, hogy helyezze hatályon kívül azt közigazgatási határozatok (semmítőszék). Azonban az e szabály alóli kivételt. A kiszabó határozatok felülvizsgálata során ki szabálysértési bírságot (pénzbírságot), a bíróságok, a határozat mellett is mérsékelt canceling szankciót von maga után. Ha a Bíróság a canceling elutasításáról szóló határozatot is, a közigazgatási hatóság információk nyilvánosságra hozatalára. A jogi (törvényhozási választások), nincsenek előírások a környezeti ügyekben a bírósági eljárások, kivéve a részvételen és a környezetvédelmi szervezetek kereshetőségi jogát. Ténybeli szempontból jelentős hányadát, e szervezetek által indított pereket a közigazgatási bírósági eljárások sajátosságai a környezeti ügyekben. A polgári bírósági eljárások, a felperes arra kéri a Törvényszéket, hogy megsértett jogok védelme vagy a környezet, a beavatkozások többnyire nehéz az ügy szempontjából. A kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó hasonló káros a környezetre. Amellett, hogy a „környezetkárosító bűncselekmények” a büntető törvénykönyvben szerepelnek olyan módon, amiből az ügyészek számára nehézséget okoz, hogy bizonyítsa, hogy minden szükséges feltétel teljesült, az elkövetők szankcionálására.

Nem léteznek bírósági eljárásokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdés, amelyet a bíróságok hivatalból indul ki (saját maga). A közigazgatási és büntetőjogi bírósági eljárásokat, a bíróságok kizárólag a peres vagy más megfelelő, a saját kezdeményezésére nem. A polgári bírósági eljárás indítható a Bíróság által hivatalból az alkalommal és a törvény által kifejezetten meghatározott esetekben. A bíróságok indulhat ellene pl. vonatkozó eljárások letartóztatását, fogva tartását, a létesítményben személy jogi személy, a személy holtnak, az öröklés, házasság fennállása vagy fenn nem állása stb.

III. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek

Ha a környezeti információra vonatkozó kérés elutasítása (vagy részben elutasították), az információt kérő személy fellebbezhet a határozat ellen a felsőbb szintű közigazgatási szerv. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha az információkérésre adott válasz nélkül marad, csak egy részét, vagy a kért információt megadják, magyarázat nélkül. Ebben az esetben a jog feltételezi, hogy a tájékoztatás megtagadására vonatkozó határozatot kibocsátották. Ha egy felsőbb szintű közigazgatási hatóság megerősíti az elutasító határozatot, lehetőség van arra, hogy a határozat ellen pert indíthat a közigazgatási bíróság. Olyan esetet illetően, amelyben a jogellenes vagy nem megfelelő, az egyetlen lehetőség az, hogy az illetékes hatóság valamely általános hivatali visszásságra vonatkozóan benyújtott panasznak, vagy a megkeresés (kérjük megnevezni) meg kell ismételni. A határozat elutasításáról szóló tájékoztatást az információknak tartalmazniuk kell a fellebbezés lehetőségét a felsőbb szintű közigazgatási szerv. A határozat a felettes szerv azonban nem rendelkezik, tartalmaznia kell azt a lehetőséget a közigazgatási bíróságon.

A környezeti információra vonatkozó kérés történhet szóban, írásban vagy bármilyen formában állnak rendelkezésre. A kérelmet nem lehet anonim válaszokat és a kért tájékoztatást kell adni. Nincsenek más speciális vonatkozó formai követelményeket a kérelmet. Abban az esetben, ha a kérés érthetetlen vagy túl általános, és a kérelmező számára kiegészítő anyag, és a hatóság kérésére. Ezt az információt meg kell adni, a beérkezéstől számított 30 napon vagy kiegészítése céljából. Ez a határidő meghosszabbítható, nyomós okból, a 60 napos maximális. A fellebbezés tárgyában hozott határozat ellen, amelyben megtagadta a tájékoztatást írásban kell benyújtani a kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatot hoz. Ha a határozat nem tartalmaz olyan információt, amely előtt fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezési határidő 90 nap. A határidőt a felettes szerve 2 hónap. Nincsen kötelező jogi tanácsadók az eljárás bármely szakaszában kérhetnek is információt és az elutasítás elleni jogorvoslati lehetőségek

A bíróságok hozzáféréssel rendelkeznek az információkhoz való hozzáférés a vitatott, hogy a polgári peres eljárás indítása előtt. Ha az illetékes hatóság nem írja elő az ilyen információk a Bíróság hivatalból, a Bíróság elrendelheti a felhatalmazásuk rá.

Az „általános” szerint a törvény, a bíróságok elrendelhetik a megkövetelt információkat közzé kell tennie. Ez a rendelkezés azonban nem szereplő, a környezeti információkhoz való hozzáféréshez való jogot kell alkalmazni, amely elsősorban a környezeti információkra irányuló kérelmekre vonatkozóan. Ezért nem világos, hogy a bíróságok elrendelhetik a környezeti információkat is közzé kell tenni. A gyakorlatban azonban egyes esetekben.

IV. Igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvétele esetén

A legtöbb beruházás a környezeti hatásokkal, a befektetőnek meg kell kapnia a több különálló lehetővé teszi. A cseh közigazgatási eljárások, amelyek lehetővé teszik, hogy környezetvédelmi kérdésekben (Környezet) ezért jelentősen széttagolt. A leggyakoribb szerint kiadott engedélyek

  • 183/2006 sz. törvény (Gyűjt.) Földhasználati engedély építési törvény (többnyire a „fő” vagy „elsődleges” szóló határozatot, hogy a projekt),
  • 114/1992 sz. törvény (Gyűjt.), természetvédelmi törvény,
  • 254/2001 sz. törvény (Gyűjt.), víz,
  • 86/2002 sz. törvény (Gyűjt.), valamint a levegő védelméről szóló törvény,
  • 76/2002 sz. törvény (Gyűjt.), a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC),
  • 44/1988 sz. törvény (Gyűjt.), a bányászati törvény,
  • 258/2001 sz. törvény (Gyűjt.), a közegészség védelme,
  • Nukleáris törvény 18/1997 számú törvény.

Még azokban az esetekben is, amikor az „integrált engedély” – a 76/2002 Coll. Törvény, az IPPC csak részben integrálta az egyedi engedélyeket, a fent említett jogi aktusok által megkövetelt, a másik pedig még mindig elkülönítve kerülnek kiadásra.

A törvény által szabályozott környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása (szóló 100/2001 törvénytári számú környezeti hatásvizsgálat) nem képezi szerves részét a környezetvédelmi engedélyezési (engedélyezési eljárások a cseh jogrendszerbe. Ez egy külön folyamat véglegesítése a „környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot”. Ez a „környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot” nem minősül kötelező engedély (engedélyezés). Ez egy kötelező alapjának további határozatokat (engedélyek), amelyeket meg kell jeleníteni (de nem feltétlenül) az ilyen döntések tiszteletben tartását. E rendszer jellemzői a környezeti ügyekben a közigazgatási eljárások is befolyásolják, amelyek szabályozzák a polgári részvétel lehetőségét. Az egyes eljárások

  • Az általános meghatározás szerint a fél a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv (azon az elven alapul, hogy az „érintett jogi érdekek”) alkalmazandó, vagy
  • a pontos meghatározása az érintett felek (pl. az eljárások szerint az építési törvénykönyv).

Amellett, hogy számos olyan különleges rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy környezetvédelmi szervezeteket, hogy vegyenek részt a környezetre vonatkozó igazgatási eljárások. Ezek a rendelkezések a leggyakrabban használt, a 114/1992 számú törvény 70. cikk, természetvédelmi törvény (Gyűjt.). A környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény (23. cikk 9. pont), amely szerint a környezetvédelmi szervezetek, akik aktívan részt vesznek a környezeti hatásvizsgálati eljárás, és a felek a későbbi engedélyezési eljárások, a gyakorlatban ritkábban használják.

Általános elvként a cseh közigazgatási jog, közigazgatási határozatokkal szemben jogorvoslattal élni egy felsőbb szintű közigazgatási szerv. Ez az elv mindig alkalmazandó, kivéve azokban a ritka esetekben kerül sor, amelyek nem rendelkeznek a rendes közigazgatási határozat formájában is (pl. az „bizonyítványok, amelyek az engedéllyel rendelkező ellenőrök, bizonyos feltételek mellett helyettesíthetik az építési engedélyek). Nincs továbbá ellen az úgynevezett „általános jellegű”. A rendszeres, a felsőbb szintű közigazgatási szervhez történő fellebbezés benyújtását megelőzően ki kell meríteni a közigazgatási határozatot a bíróság által felülvizsgálható. Elsőfokú közigazgatási határozatok közvetlenül ne lehessen. „szabálytalan” cselekményeket, amelyekkel szemben nincs lehetőség, de a közigazgatási fellebbviteli bíróság által felülvizsgálhatónak kell lennie, ha valaki jogát megsérti egy vagy vámok kivételével. Másodszor, az „általános jellegű” intézkedéseket hozhatnak, hogy a Bíróság közvetlenül azok elkészülte után. Végül, egy különleges kivételt csak a „per” ellen az elsőfokú közigazgatási határozatot a törvény által meghatározott külön feltételek mellett. Hasonlóképpen, a rendes közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ki kell használni, amennyiben rendelkezésre állnak, mielőtt az ügy közigazgatási bíróság is azokban az esetekben, amikor az illegális tartózkodást (a közigazgatási hatóságok mulasztásával) igazolhatnák vagy más „jogellenes beavatkozások” a közigazgatási hatóságok. A rendkívüli közigazgatási jogi jogorvoslatok kimerülése nem kell, mielőtt egy ügyet a Bíróság elé.

Általában a közigazgatási bíróság felülvizsgálja, mind az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének közigazgatási határozatok közigazgatási peres eljárás. Az eljárási szabályok megsértésére vonatkozó közigazgatási eljárást a megtámadott határozat canceling oka, ha valószínű, hogy az érdemi jogellenesség a szóban forgó határozatnak. A Bíróság határozatát a tényeken kell alapulnia, a közigazgatási határozatot meghozták. A rendes bíróságok, a közigazgatási eljárás során összegyűjtött anyagok alapján döntéseikről. Mindazonáltal, amennyiben a felek a bíróság eljárást javasolja, vizsgálja felül az ilyen anyagok, valamint az ismételt vagy módosítsa a bizonyítékokat a közigazgatási eljárásban. A bíróság minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy a visszaélés a közigazgatási hatóságok nem túl azon mérlegelési jogkörét. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata a gyakorlatban korlátozza a jogsértés fennállását, amely alapját képezi a rendelet jogi helyzetét befolyásolja a közigazgatási és bírósági eljárások is, amelyek egyes felperesek érveit elfogadhatónak minősülnek. Ez különösen vonatkozik a környezetvédelmi szervezetek peres eljárások. E szervezetek szerint a cseh bíróságok ítélkezési gyakorlata, hivatkozhat az eljárási jogaik megsértésére kizárólag a közigazgatási eljárások tekintetében, és nem a közigazgatási határozat érdemi jogszerűségére vonatkozik.

Az építési szabályzat szerint, a földhasználati tervek és területi tervek formájában bocsátják ki, az úgynevezett „általános jellegű” intézkedések és különleges módja ellen jogorvoslattal lehet élni. Általános jellegű intézkedésnek”, mivel a törvény határozza meg, nem kötelező erejű jogi aktus, amely egy alacsony sem a határozat. Néhány jogi aktus szerint is más környezetvédelmi jogszabályok, például a szabályok szerint a nemzeti parkok és a természetvédelmi törvény szerint a vízgyűjtő területeken a vízvédelmi jogi aktus ebben a formában állítják ki, és bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. A törvény szerint azok a személyek, akik azt állítják, hogy alapvető jogai sérültek azáltal, hogy az intézkedés általános jellegű, meg kell állapítani, hogy a Bíróság előtt. A legfelsőbb közigazgatási bíróság azonban korlátozó ítélkezési gyakorlatot alakított ki, amely szerint kizárólag a dologi jog, azaz a kapcsolódó jogokat, ingatlan tulajdonjogának megsértése azáltal, hogy általános jellegű intézkedés (vagyis a földhasználati terv). Ennek megfelelően, csak az érintett földtulajdonosok, úgy kell tekinteni, hogy a kereshetőségi jog általános jellegű intézkedéseket. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság többször is úgy ítélte meg, hogy a környezetvédelmi szervezetek nem rendelkeznek a földhasználatra vonatkozó terveket (annak ellenére, hogy ezek a szabályok a súlyos nemkívánatos hatás a nemzeti parkok látogatása. 2011 végéig a legfelsőbb közigazgatási bíróság, a bírósági felülvizsgálat olyan általános természetű intézkedéseket anélkül, hogy további jogorvoslat. 2012 óta a regionális bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, és lehetővé teszi, hogy a határozat elleni semmisségi panasz. A bizonyítási szabályok hasonlóak a közigazgatási bíróság általában:

  • A Bíróság felülvizsgálja mind az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének általános jellegű intézkedések,
  • A felsorakoztatott érvek a jogsértés peres eljárás és az érintett jogainak a felperes,
  • A bíróságok jogosultak, a felek javaslatára felülvizsgálhatja vagy módosíthatja a figyelembe vett bizonyítékok a kibocsátására irányuló eljárás az intézkedés.

Meghallgatások gyakrabban kerül sor a közigazgatási bírósági eljárásban, mint a többi.

Környezeti hatásvizsgálat:

A környezeti hatásvizsgálati eljárás nem képezi szerves részét a fejlesztési engedélyt (lehetővé teszi), hogy a cseh jogrendszer eljárások; A külön folyamat, amely alapul, amely az alábbi főbb jellemzőkkel:

  • A környezeti hatásvizsgálati eljárást teljes mértékben nyilvánosak,
  • a KHV-jelentés (dokumentáció) hozzáférhető és mindenkinek joga van arra, hogy megtegye észrevételeit a megadott határidőn belül,
  • A környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot”, mielőtt további határozatokat kell fennállnia (engedélyek), de nem kell tartani (csak „figyelembe veszik”,
  • az eljárás lezárul a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot”, amely „nem minősül kötelező engedély (engedélyezés), de akkor tekinthető „szakértői vélemény” (amit a környezetvédelmi minisztérium vagy regionális közigazgatási hatóság).

Következésképpen, az ítélkezési gyakorlat szerint a cseh bíróságok, sem a KHV-irányelv szűrési és az átvilágítási határozatokat (az egyik szerint a cseh KHV-törvény), sem pedig a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot”, más néven „bíróságok által felülvizsgálható „függetlenül” vagy „közvetlenül”. Mivel a legfelső közigazgatási bíróság kimondta, akkor csak együtt a bírósági felülvizsgálat hatálya alá (vagy a későbbi engedélyt vagy engedélyeket), pl. a földhasználati engedély alapján kiadott engedélyeket, a bányászati törvény, víz stb. E megközelítés alapján, meg kell vizsgálni, hogy a kiadott engedélyek alapján a környezeti hatásvizsgálat tárgyát képező projekt a „KHV” („fejlesztési engedély” ebben az összefüggésben a KHV -irányelv). Felülvizsgálhatja e határozatok általános feltételei szerint a bíróságok a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. A súlyos nemkívánatos hatás nyújtják:

a) olyan személyek, akik azt állítják, hogy sérültek a jogaik, amely „a határozat semmissé teszi, vagy hitelt érdemlően megállapítja, a jogok és kötelezettségek” és

b) egyéb, a közigazgatási eljárás a közigazgatási határozat kiadására, akik azt állítják, hogy alapvető jogai sérültek, és ez a határozat jogellenességére (a környezetvédelmi szervezetek tekintetében e rendelkezés származik)

A legutóbbi módosítás szerinti, a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény (2009. december) elfogadását, amely a környezetvédelmi szervezetek a KHV-eljárás keretében észrevételeket nyújtottak be, meg kell állapítani, hogy a projektet jóváhagyó határozat a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot, amely előtt adták ki. A környezetvédelmi szervezetek kereshetőségi joga azokban az esetekben is, hogy nem vettek részt a közigazgatási eljárás engedélyezésére vonatkozóan. Ez a rendelkezés azonban nem teszi lehetővé, hogy keresetet indít a KHV-irányelv szűrési és az átvilágítási határozat közvetlenül vagy a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot. Ezenkívül nem használták a gyakorlatban eddig, mivel a részt vevő szervezetek felhasználhatják a környezeti állandó szabályokat. Ebből következik, hogy a „hogyan”, azaz a környezetvédelmi szervezetek kereshetőségi joggal szemben, hogy a projekt a fejlesztési engedélyt megelőzően kötelező a környezeti hatásvizsgálat elvégzése a Bíróság:

ha egy környezetvédelmi szervezet észrevételeket tesz a KHV-jelentés (dokumentáció) határidőn belül a nyilvános konzultációt a KHV-eljárás, a fél jogállását is a későbbi engedélyezési eljárás (és ezt követően, e fél pert indíthat a végleges engedély), vagy, ilyen határozat ellen a peres félként eljáró nélkül is a közigazgatási eljárás.

b) a környezetvédelmi szervezetek azonban a fél jogállása az engedélyezési eljárás (függetlenül attól, hogy a projektre nem vonatkozik KHV) vagy más rendelkezések alapján; 70. cikk A Tvt. A leggyakrabban használt.

Az érintett személy számára, a környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges, illetve nem nyújt különleges jogok tekintetében a későbbi közigazgatási eljárásokban részt vevő és a bírósághoz való hozzáférést. Mindkét lehetőség esetében szükség van arra, hogy a közvetlenül érintett (az engedélyt – ha a külön törvény nem írja elő, hogy még szigorúbb feltételek).

A fórum a regionális bíróságok valamennyi adminisztratív határozat megtámadására, ideértve a fejlesztési engedélyt követően kibocsátott KHV-eljárás (azzal a lehetőséggel, hogy a határozat elleni semmisségi panaszt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon. Meghallgatások nem kerülhet sor, ha a bíróság elutasítja a keresetet, mint elfogadhatatlant, vagy ha az engedélyek visszavonására vonatkozó eljárási hiba vagy nem indokolt (nem). Emellett a Bíróság általános jelleggel azt kéri, hogy amennyiben a felek egyetértenek az alapügy eldöntéséhez, és tárgyalás nélkül valószínűleg számos (az esetek többségében), a felek egyet. A Bíróság felülvizsgálja mind az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének a fejlesztési engedélyt. A bizonyítási szabályok ugyanazok, mint általában a közigazgatási bíróság. A bíróságok jogosultak, a felek javaslatára felülvizsgálhatja vagy módosíthatja a figyelembe vett bizonyítékok a közigazgatási eljárás során. A fejlesztési engedély megadásáról szóló végső együtt is, az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot és/vagy KHV-irányelv szűrési és az átvilágítási határozatot felül kell vizsgálni. Elméletileg lehetséges, hogy a Bíróság javaslatára került a felperes azt is ellenőrzi, anyagok és műszaki megállapítások a környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot, amely majd az engedélyezés alapul annak biztosítása érdekében, hogy nem alakult ki egyértelmű ellentmondás ezeket a megállapításokat és a következtetéseket és indoklást a közigazgatási hatóságok. A gyakorlatban azonban sok esetben ódzkodnak ettől, nevezetesen abban az esetben, ha az a környezetvédelmi szervezetek. Azokban az esetekben, amikor a Bíróság felülvizsgálata az engedélyek hatálya alá tartozó projektek esetében kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat általános feltételei alkalmazandók. Például, a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat

  • A határozat őt „összehasonlíthatatlanul több súlyos kárt okozott”, amely a más személyek által a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat (szemben azzal a feltétellel, hogy a felperes „helyrehozhatatlan kárt bizonyítania kell, amíg a 2011 végén),
  • kibocsátó a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat nem lehet ellentétes fontos közérdekkel.

Az egyetlen különös szabály alkalmazandó az adott környezetvédelmi szervezet ellen, amely szerint az engedély a különleges rendelkezéseket a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény (a korábbi részvétele nélkül a közigazgatási eljárás során). E pert, a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat (felfüggesztő hatálya tekintetében nem áll rendelkezésre).

IPPC eljárások:

Bírósági felülvizsgálat végső integrált engedélyt (IPPC) kiadott, 76/2002 számú törvényben (Gyűjt.) A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló törvény általános feltételei alapján a közigazgatási aktusok bírósági felülvizsgálata. A súlyos nemkívánatos hatás (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot) ezért integrált engedélyt nyújtott.”

a) olyan személyek, akik azt állítják, hogy megsértették jogait, amely „a nemzetközi növényvédelmi egyezményben határozat semmissé teszi, vagy hitelt érdemlően megállapítja, a jogok és kötelezettségek” és

b) egyéb, a közigazgatási eljárás a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozat kiadására, akik azt állítják, hogy alapvető jogai sérültek, és ez a határozat jogellenességére (a környezetvédelmi szervezetek tekintetében e rendelkezés származik)

A környezetvédelmi szervezetek kereshetőségi joggal rendelkeznek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot, amennyiben a b) pont feltételei, azaz, ha az egyik fél (a KIMCS -közigazgatási eljárás befejezése az IPPC-engedély kiadása). Ahhoz, hogy az ilyen eljárásban fél, azt, hogy az illetékes közigazgatási szerv meg kíván részt venni az eljárásban a 8 napos határidő az információk közzétételére vonatkozó kérelem a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot közzé. A környezetvédelmi szervezeteknek is, hogy a környezeti hatásvizsgálati folyamat keretében észrevételeket nyújtottak be az eljárást megelőző, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozat valószínűleg még akkor is, ha a szervezet ebben az eljárásban nem vesz részt. Nincs azonban az ítélkezési gyakorlat ennek bizonyítása. Formális szempontból nem szükséges, hogy aktívan vegyen részt a nyilvános konzultáció szakaszát az IPPC, annak érdekében, hogy állandó, hogy keresetet indít a Bíróság előtt a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot. Ha egy személy vagy egy környezetvédelmi szervezet megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az egyik fél a KIMCS -közigazgatási eljárás közigazgatási úton fellebbezést nyújthatnak be a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozat elleni kereshetőségi joggal rendelkeznek, és következésképpen a végleges döntés, akkor is, ha nem aktívak az IPPC közigazgatási eljárásban. Mindamellett, ha a fél nem aktív, a rosszabb esélyekkel sikeres legyen, a fellebbezés és/vagy nehezebb, mint a fél azt állította, hogy a Bizottság nem sértette meg az eljárási jogok kiadására és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot.

A fórumokon a regionális bíróságok határozatai ellen az IPPC-irányelv (azzal a lehetőséggel, hogy a határozat elleni semmisségi panaszt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon. Meghallgatások nem kerülhet sor, ha a bíróság elutasítja a keresetet, mint elfogadhatatlant, vagy ha az engedélyek visszavonására vonatkozó eljárási hiba vagy nem indokolt (nem). Emellett a Bíróság általános jelleggel azt kéri, hogy amennyiben a felek egyetértenek annak eldöntése, hogy tárgyalás nélkül hoz, és sok esetben a felek beleegyeznek. A Bíróság felülvizsgálja mind az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatokat. A bizonyítási szabályok ugyanazok, mint általában a közigazgatási bíróság. A bíróságok jogosultak, a felek javaslatára felülvizsgálhatja vagy módosíthatja a figyelembe vett bizonyítékok az IPPC közigazgatási eljárásban. Elméletileg lehetséges, hogy a Bíróság – a felperes javaslatára került anyagok és műszaki ellenőrzésére is, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozat alapul, legalább abban a mértékben, amennyiben nincs egyértelmű ellentmondás ezeket a megállapításokat és a következtetéseket és indoklást a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozatot. A gyakorlatban azonban sok esetben ódzkodnak ettől, nevezetesen abban az esetben, ha az a környezetvédelmi szervezetek. Azokban az esetekben, amikor a határozatok bírósági felülvizsgálatát a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat általános feltételeket kell alkalmazni. Kéri, hogy a felperesnek kell bizonyítania, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat

  • A határozat őt „összehasonlíthatatlanul több súlyos kárt okozott”, amely a más személyek által a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat (2011 végéig, a „helyrehozhatatlan károsodás”), és
  • volna ki a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat és nem lehet ellentétes fontos közérdekkel.

V. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben

Szembeni követelések magánszemélyek vagy jogi személyek közvetlenül be lehet nyújtani a polgári bíróságok (polgári igazságszolgáltatás) kapcsolatos valamennyi kérdésben a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos – többek között az alkotmányos jog védelme szempontjából kedvező környezet kialakulását. E személyek élhetnek alkotmányos joga kizárólag a végrehajtó jogszabályok ilyen jogokat. Ez azt jelenti, hogy a kérelmek a polgári bíróságoknak a magánszemélyek vagy jogi személyek a felperes állítja, és bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott specifikus vámot sérült az alperes és a felperes megsértette ezt az eszközt. A tipikus szemben magánszemélyek vagy jogi személyek (a környezeti ügyekben, számára kedvező környezet)

  • „szomszédok”, amellyel a felperes azt kéri a Bíróságtól, hogy kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel a szomszédai zavaró „arányos mértékben fenyegető” vagy „súlyos” (például a zajjal, kibocsátásokkal, stb.). A Bíróság csak az alperes jogellenes tevékenységet abbahagyják azokban az esetekben, további pontosítás nélkül hogyan lehet ennek a célnak az elérése iránt.
  • „a személyiség védelmét szolgáló intézkedések és/vagy a magánéletet”, amellyel a felperes jogellenes beavatkozás elleni védelmet kér vagy magánszférában (személy), amely magában foglalja a szervezet, az egészség és a környezet minőségét. A kereset célja a jogellenes beavatkozások, a magánszférát az ilyen beavatkozások eredményeinek megfelelő kielégítése,
  • monetáris kompenzációs intézkedéseket kér a környezeti károkat is, amelyek anyagi veszteséget okozott a felperes számára
  • „Megelőző tevékenység”, amellyel a felperes azt kéri a Bíróságtól, hogy kötelezze az alperest, hogy hozzon intézkedéseket, hogy megelőzze a károkat okoznak a természeti környezetben (pl.).

Általában nem lehetséges kérelmeiket a magánszemélyek vagy jogi személyek közvetlenül a közigazgatási bíróság. Ez alól kivételt képez az a helyzet, amikor egy magánszemély vagy jogi személy mint közigazgatási szerv (pl. ha a felhatalmazott ellenőr tanúsítványt bocsát ki, amely bizonyos feltételek mellett helyettesíthetik az építési engedély). Ugyancsak nem lehetséges szembeni panaszaikkal közvetlenül magánszemélyek vagy jogi személyek a büntető bíróságok előtt.

Ha szervezet jár el képviselőként, annak a tagállamnak a területén (kereskedelmi tevékenységek stb.), az ugyanilyen típusú, a követeléseket be lehet nyújtani, hogy a polgári ügyekben eljáró bíróságok előtt az állammal szemben, mivel magánszemélyek vagy jogi személyek ellen. Közigazgatási bíróságok határozataival szemben, az állami szervek (hatóságok), a környezeti ügyekben bizonyos feltételek mellett lehet benyújtani. Általános szabályként csak akkor kérheti a Bíróságtól, hogy törölje a határozatot, néhány kivétellel (mérséklése érdekében a közigazgatási szankciók nyilvánosságra hozatalát, az információ). Továbbá, az a személy, aki már kimerítette a vonatkozó adminisztratív intézkedések elleni védelem (illegális) közigazgatási hatóság tétlensége, amely sérti a jogaikat, és kérheti a Bíróságot, hogy kötelezze a közigazgatási hatóság határozatot hoz az ügy érdemében.” ugyanakkor jelentős hiányosság e rendeletben (a cseh közigazgatási bíróságok), ami arra enged következtetni, hogy a Bíróság nem lehet arra kényszeríteni, hogy kezdje meg a hatóság magáról az eljárásról (hivatalból), a törvény kötelezi erre cégünket (például, ha a projekt vagy a szükséges engedélyek nélkül). A Bíróság folyamatosan megtagadja az ilyen esetekben az érintett szomszédokkal. A rendelet továbbá a környezetvédelmi szervezetek keresetet indítsanak közigazgatási hatóságok jogellenes mulasztása esetén. Elképzelhető, hogy a közigazgatási eljárás más típusú – úgynevezett „egyéb jogellenes beavatkozások elleni fellépés a közigazgatási hatóságok” – ilyen esetekben. A jogalkotási rendelet az 2012 óta megváltozott. A jelenlegi megfogalmazás szerint, azt állítva, hogy megsértették jogait, a „jogellenes beavatkozás, használati utasítás vagy végrehajtás” a közigazgatási hatóság kérheti a Bíróságtól, hogy tiltsa el a hatóság beavatkozása alól, hogy meg az ilyen beavatkozás, vagy egyszerűen csak arról, hogy jogellenes volt.

Két fő területén illetékes hatóságok az ökológiai felelősség: A cseh környezetvédelmi felügyelőség és a Környezetvédelmi Minisztérium. A környezetvédelmi minisztérium a hatáskörét gyakorolja a központi igazgatási szerv az egész szegmens a környezetvédelem, beleértve a környezeti károkat; A Felügyelőség a beadványát és kérelmét, és a megelőző és felszámolási intézkedéseket írjanak elő a környezeti kár és a szankciók tekintetében. Az eljárás preventív vagy korrekciós intézkedéseket a kapcsolódó környezeti károk által kezdeményezhető a felügyelőség hivatalból vagy kérelemre. A megkeresett bíróság az ilyen kérelmet nyújtott be, azonban csak olyan személyek által érintett vagy valószínűleg érintett környezeti károk (például a földtulajdonosok); a környezetvédelmi szervezetek általában nem tekintendők, még akkor is, ha a környezet védelmét érintette. A környezetvédelmi szervezetek és a nyilvánosság csak akkor nyújthat be írásbeli beadványt, amelyben a felügyelőség hivatalból indított eljárás megindításáról; Mindazonáltal a Felügyelőség feladata annak eldöntése, hogy az eljárás kezdetén, vagy sem.

Az eljárásban részt vevő felek környezetvédelmi felelősségre vonatkozó ügyekben a keresetet nyújthat be a közigazgatási bírósághoz a közigazgatási határozat jogerős. Ez azt jelenti, hogy a rendes közigazgatási jogorvoslatok – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, először ki kell meríteni. A környezetvédelmi szervezetek, noha nem indíthatja meg az eljárást, hogy a fél által indított eljárás alapján a Felügyelőség a Tvt. Ilyen esetekben a kérelmezők a perben is benyújthat a Felügyelőség határozatával szemben. Azon személyek, akiknek a jogait megsértették, a közigazgatási határozat is pert indíthat. Azokban az esetekben, ahol nincs intézkedés iránti kérelem és a Felügyelőség nem még az eljárás hivatalból, a környezetvédelmi szervezetek és a nyilvánosság bárki kérhet a Minisztériumtól a jogorvoslatot. Ha azonban maga a minisztérium is ennek nem tesz eleget, a Bíróság nem hozhat a passzív (az eljárás megindítása) és érvényre jutása nem lehetséges a közigazgatási eljárás keretében környezeti felelősségről. Ugyanakkor a környezeti felelősségről érvényesítése révén. Lehetnek még más típusú, a környezeti felelősségről, amely azt a helyzetet, amelyben a határozatot megelőző vagy felszámolási intézkedéseket, de nem tartották be. A cseh jogszabályok szerint általában a közigazgatási szerv határozatot, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek (például a megelőző, illetve felszámolási intézkedéseket előíró határozatban az annak végrehajtása érdekében a környezeti károkat). Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen határozat tiszteletben tartják, és a szerződésben előírt kötelezettségek teljesülnek. Amennyiben a határozatot nem tartják be, az illetékes hatóság vagy a kötelezett a pénzbírságot, illetve annak érdekében, hogy a vámok egy másik teljesíti a kötelezett személy. Emellett a jogosult személy érvényesítheti a vámok kivetéséről szóló határozat nem kell (vagyis a kötelezett vagy a jogosult személy nevében). Az utóbbi lenne alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a környezeti kár befolyásolná a kötelezett személyen kívül valaki más.

VI. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei

A részvétel a közigazgatási eljárások és a közigazgatási bíróság határozata ellen, számos egyéb jogorvoslati lehetőségeket, amelyek a felek számára az adminisztratív eljárások és a nagyközönség számára. Nevezetesen:

  • Az illetékes hatóságok számára, hogy hivatalból indít eljárást, ideértve a beadványok elleni intézkedések meghozatala nem alárendelt hatóság,
  • rendkívüli közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket (azaz a hatályos közigazgatási határozatok felülvizsgálatára, új eljárás rögzítését (újratárgyalás)),
  • az ombudsman részére küldött értesítés bűnügyi rendőrség vagy ügyész, és az ügyész és az ombudsman, hogy actio popularist hozna létre.

Ezek a jogorvoslati intézkedések azonban a – általában viszonylag gyenge. Az iránymutatás hivatalosan nem indított eljárást. Az illetékes hatóságok feladata annak eldöntése, hogy az eljárás megindítása vagy az adatszolgáltató nem csak a tájékoztatáshoz való jogot annak nyomon követéséről.

Van egy általános ombudsman, aki a Cseh Köztársaságban rendelkezik minden olyan esetben, amikor közigazgatási szervek vagy jogi aktus nem sértette meg a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó közigazgatás elveinek; E környezetvédelmi ügyekre is kiterjed. Az ombudsman a hivatalból indított vizsgálatot kezdeményezhet. Továbbá szerinte bárki, aki felveheti a kapcsolatot az ombudsmani benyújtásával (különleges feltételek tekintetében tartalmazza az ombudsman dönthet úgy is, hogy nem foglalkozik a jogsértést, pl. 1 évesnél idősebb). Ugyanakkor, még ha az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a közigazgatási hatóság megsértette a törvényt, akkor csak a Hatóság javasolja, hogy hozzon korrekciós intézkedéseket, és nem teszi kötelezővé. Ha nem tartják tiszteletben, ombudsman vagy a felettes hatóság felveheti a kapcsolatot, valamint a nyilvánosság tájékoztatására.

Nem lehetséges, hogy egy mindenki számára bűnügyi perről, Minden bűncselekményt vesz büntetőeljárást (ügyész) által képviselt, azonban mindenki, aki értesíti a bűnüldöző hatóságok (rendőrség, ügyészség), ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsított; Ezt követően lehet csak arról tájékoztatták az ilyen értesítés nyomon követéséről. (olyan személyek, akik a sértett személyek által elszenvedett kárt, tulajdon erkölcsi vagy egyéb veszteség vagy kár az elkövetett cselekmény) eljárási jogait, és befolyásolhatják a büntetőeljárásban (pl. panaszt nyújthat be a bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása megszüntetése).

Mind az ombudsman és a legfőbb ügyész nyújthatja be a keresetet a köz érdekében hozott valamennyi adminisztratív határozattal szemben, ha a „Keresés” (a legfőbb ügyész) vagy „bizonyítania” (ombudsman) fontos közérdek is.

A legfontosabb a panaszkezelési mechanizmusokra vonatkozó igazgatási intézkedések, közigazgatási passzivitását helytelen vagy hiányos, az alábbiak szerint foglalhatók össze:

  • Az ombudsman beadványa
  • A pert nem áll rendelkezésre (csak abban az esetben, ha a közigazgatási eljárást üzemel, de a hatóság elutasítja egy döntés)
  • a tisztviselő panaszt nem megfelelő magatartás vagy a közigazgatási szerv (azonban az ilyen panasz kezelése elsősorban az ugyanezen hatóság által felrótt – csak abban az esetben, ha az nem foglalkoztak megfelelően, lehetőség van a felsőbb szintű közigazgatási szerv),
  • A legsúlyosabb esetekben, a bűnüldöző hatóságok (rendőrség, ügyészség)
Nincs más intézmények vagy szervek rendelkeznek hatáskörrel, hogy a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog preambulumbekezdést. szereplőkön kívül, azaz:
  • a közigazgatási hatóságok, amelyek feladata a közigazgatás egyedi környezeti vagy környezetvédelmi vonatkozású területeken,
  • bíróságok,
  • Az ombudsman és
  • közvád alá essen.

VII. A kereshetőségi jog

A kereshetőségi jog

Közigazgatási eljárás

A bírósági eljárás

Magánszemélyek

„jogok esetlegesen közvetlenül érintett”

A jog

Nem kormányzati szervezetek

A közérdek védelme

a jog, illetve a közérdek védelmének különleges eljárást (a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény) értelmében

Más jogi személyek (beleértve a helyi önkormányzatokat is)

„jogok esetlegesen közvetlenül érintett”

A jog

Ad hoc csoportok

csak a KHV konzultációs eljárás, valamint a területhasznosítási tervek elfogadását – nyitott mindenki számára észrevételei megtételére.

nem

külföldi nem kormányzati szervezetek

A jog

Egyéb (munkaadói szervezetek és üzleti tanácsok – IPPC, legfőbb ügyész és az ombudsman – közérdekű kereset)

„jogok esetlegesen közvetlenül érintett”

a jog, illetve a közérdek védelmének (legfőbb ügyész és az ombudsman)

A közigazgatási eljárás során a „állandó” („right to kialakítsa álláspontját a fél), egy pedig a „jogok és kötelezettségek, hogy esetlegesen a határozat által közvetlenül érintett. Ez a fogalom általában a törvény 27. cikk a 500/2004 sz. törvénnyel (Gyűjt.), a közigazgatási törvénykönyv, amely szerint „a személyek jogai vagy kötelezettségei lehetnek, amelyek közvetlenül érintik a közigazgatási határozat” minősülnek, a közigazgatási eljárások (a személyek, akik benyújtott engedély iránti kérelem (a kérelmező), a határozatot hoznak létre, megszüntetni vagy módosítani a fogyasztói jogokkal és kötelezettségekkel, azok a személyek, akik számára a fél külön törvényben meghatározott). Ezen általános szabály alól egyes ágazati jogi aktusok révén módosult:

a) a környezetvédelem, az egyik legfontosabb jogi aktus, a 183/2006 Sb. számú törvény. Ez a jogi aktus önálló fogalommeghatározásokat magában foglalja a közigazgatási eljárás feleinek a földhasználati és építési engedélyek. Ezen meghatározások szerint, csak a természetes és jogi személyek, akiknek tulajdonjogát vagy egyéb dologi jogait érintheti közvetlenül a fél jogállása van az eljárás.

b) a felek hasonló rendelet az adminisztratív eljárásokat a 44/1988 számú törvényben (Gyűjt.) Bányászati törvény.

c) egyéb eljárásokat, a környezetvédelemmel, a felperes az egyetlen olyan személy, aki a Felet. Ez a helyzet áll fenn például a „kivételek” – határozatok, amelyek engedélyezik a zajforrás, amelyre felső határértéket meghaladó műveletek továbbra is korlátozott időre (ismételt meghosszabbítás lehetőségével). A további példák közé tartozik még a kiadott engedélyekről, valamint a jogi aktus száma szerint, 18/1997 Coll. törvény.

d) a KHV konzultációs eljárások befejezése (nem kötelező erejű) és földhasználati tervek elfogadása eljárások nyitva állnak mindenki számára, hogy megtegye észrevételeit; Csak azokat az eljárásokat is, amelyek esetében az ad hoc csoportok vehetnek részt.

Ha a környezetvédelmi szervezetek jogállásáról környezetvédelmi közigazgatási eljárásban a fél szerint a konkrét cselekmények száma; a természetvédelmi törvény többek között a jogi aktus irányelv, az IPPC irányelv, környezeti hatásvizsgálati, víz-, és mások. A környezetvédelmi szervezetek e jogi aktusok követelményeinek való jogot biztosítani kell minden olyan eljárásban, amely a felek által védett érdekek befolyásolják ezek a tevékenységek (nevezetesen az eljárás szerint az építésügyi törvény). A joggyakorlat megerősítést nyert, hogy az a lehetőség, hogy a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy a közérdek előmozdítása, a környezet védelme és annak konkrét elemeit, a fél. Azonban sem a környezetvédő szervezetek részt vegyenek azokban az esetekben, amely szerint a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a felperes az egyetlen fél az eljárásban részt vesz.

Az önkormányzatoknak joguk van ahhoz, hogy a közigazgatási eljárásokban a felek ugyanazon elvek alapján, mint ahogy az más jogi személyek (a „jogokat esetlegesen közvetlenül érintett”). A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, a munkaadói szervezetek és üzleti tanácsok a fél jogállásával kaphatnak hasonló feltételekkel környezetvédelmi szervezeteket is; mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy megvédje érdekeiket és tagjaik érdekeivel. A bírósági eljárások esetében a teljes fennálló állandó valamennyi kategória esetében a vizsgálati alanyok megfelelő fogalmától. Általánosságban a közigazgatási bíróság (150/2002 sz. törvény 65. cikk), a közigazgatási bíróság) azt állítja, hogy állandó érvényesíthessék a közigazgatási határozatokra vonatkozik

a) olyan személyek, akik azt állítják, hogy sérültek a jogaik, amely „a határozat semmissé teszi, vagy hitelt érdemlően megállapítja, a jogok és kötelezettségek” és

b) egyéb, a közigazgatási eljárás a közigazgatási határozat kiadására, akik azt állítják, hogy alapvető jogai sérültek, és ez a határozat jogellenességére (a környezetvédelmi szervezetek tekintetében e rendelkezés) származik.

A legtöbb esetben a bírósági eljárás a súlyos nemkívánatos hatás szorosan kapcsolódik a számára a fél jogállását a közigazgatási eljárás. Azon kevesek közül, ezért az úgynevezett „közérdekű perek”, nem áll fenn a különleges jogok a rendelet egy adott jogi területen vagy a szereplők vonatkozásában. Ugyanakkor az érintettek számára az adott területen állandó erősen befolyásolja a feleknek a vonatkozó közigazgatási eljárásokat. Például csak a „szomszédai” (jogi személynek, akinek a vagyonát) vesz részt az igazgatási eljárásokat, az építési törvény, a befektető), és adott esetben a nem kormányzati szervezetek is csak e személyek állandó keresetet indítsanak a végső döntést az építési törvény szerint állítják ki. Azokban az esetekben, amikor a kérelmező csak a közigazgatási eljárás során, szintén csak a felperes kereshetőségi joggal rendelkezik arra, hogy keresetet indít a Bíróság előtt. A környezetvédelmi szervezetek, a fennálló joggyakorlat szerint a cseh bíróságok, hivatkozhat eljárási jogaik megsértésére kizárólag a közigazgatási eljárások tekintetében, és nem a közigazgatási határozat érdemi jogszerűségére vonatkozik. A szigorú alkalmazásának következtében fogalmától való jogot a pert; Annak ellenére, hogy annak oka, hogy részt vett a közigazgatási eljárásban a közérdek védelme, az azt jelenti, hogy a szervezetek arra kérik a Bíróságot, hogy vizsgálja felül a következő szöveg lép:

  • Ha a kapcsolódó dokumentumok a környezetvédelmi engedély,
  • Ha elegendő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy tanulmányozhassa azokat és véleménynyilvánításra,
  • Ha az említett hatóságok meghívást kaptak a nyilvános meghallgatást, stb.

Ha azonban a szűken értelmezik, nem állíthatják, hogy a határozat sérti a környezetvédelmi jogszabályok (pl. a kibocsátási határértékeket vagy rendelkezéseket, amelyek megtiltják bizonyos tevékenységeket a védett területeken), mivel ez nem kapcsolódik a „személyiségi jogok”. Ez a megközelítés alátámasztja az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata, amely szerint a jogalanyok, beleértve a környezetvédelmi szervezetek nem tarthat igényt a számára kedvező környezet kímélése egyértelműen, mivel csak a „személyek” tartoznak. Másrészt vannak olyan határozatokra is, ahol a bíróságokat kifejezetten bizonyos, a de facto „jelentős mértékű” a nem kormányzati szervezetekkel.

Nem áll fenn az „actio popularis” jellegű eljárást (abban az értelemben, hogy állandó bárki keresetet indítsanak valamely határozatot valamely jogi területen) a Cseh Köztársaságban. A közigazgatási igazságszolgáltatás tartalmaz egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében a „közérdekű keresetet nyújthatnak be”

  • A legfőbb ügyész
  • Az ombudsman
  • más, erre jogosult hatóság külön törvény
  • egy erre jogosult személy kifejezetten külön törvény

A legfőbb ügyész és az ombudsman keresetet nyújthatnak be a „közérdekű” bármely közigazgatási határozat ellen, ha a „Keresés” (a legfőbb ügyész) vagy „bizonyítania” (ombudsman) fontos közérdek is. Nincs olyan jogszabály, amely pert indíthat, vagy bármilyen más, a közigazgatási peres eljárás minden egyéb állami hatóságtól. Más személyek, mint az egyetlen állandó „megteheti”, a cseh jog (2009. december óta) a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény tartalmazza. 23. cikk (10) bekezdése értelmében e törvény, környezetvédelmi szervezetek és az önkormányzatok, amelyek a KHV-eljárás keretében észrevételeket nyújtottak be, meg kell állapítani, hogy az, hogy a projektek jóváhagyása esetében, amelyek esetében a vonatkozó környezeti hatásvizsgálatról szóló nyilatkozatot adtak ki. Amennyiben úgy döntenek, hogy ügyükkel a bírósághoz fordulni e rendelkezés szerint nincs szükség a közigazgatási eljárásban való részvétel engedélyezésére vonatkozóan a felek. Elméletileg fogalmától való jog nem alkalmazandó ebben az esetben is és a környezetvédelmi szervezetek kétségtelenül is jogosult megtámadni a vitatott határozat érdemi jogszerűségére. Ezzel szemben, ha az ilyen kereset felfüggesztő lenne, nem lenne elérhető. A gyakorlatban nem is történtek kísérletek, hogy érdemes élniük ezzel a lehetőséggel.

A környezetvédelmi szervezetek, a leggyakrabban használt a természetvédelmi törvény, és csak a második és harmadik, az adott lehetőség a KHV és IPPC jogi aktusok rendelkezéseit. Amint azt már korábban leírtuk, több „utakkal” – azaz a környezetvédelmi szervezetek, a felek által a közigazgatási eljárás során, és hogy azt is, hogy (közvetve) állandó érvényesíthessék a környezeti ügyekben hozott közigazgatási határozatok a bíróságokon. A személyek többnyire a „közvetlenül érintett” (szomszédjaként tekintetében kiadott határozatok szerint az építésügyi törvény) vagy „akinek jogát, vagy a közvetlenül érintett vámtételek tekintetében a többi határozat legnagyobb része.

VIII. Jogi képviselet

Az ügyvéd általi jogi képviselet a bírósági eljárások kötelező a legfelsőbb közigazgatási bíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság, függetlenül attól, hogy az ügy természetét, ideértve a környezetvédelmi ügyekben. Természetes személyek, akik maguk jogi végzettséggel kell válnia az oktatási vagy a munkavállaló, vagy a jogi személyek, amelyek nem rendelkeznek ilyen oktatás révén kellene biztosítani a jogi képviseletét, kivéve, ha egy másik képviselő az alkotmánybírósághoz. Más bíróságok előtti képviselete, valamint a jogi tanácsadáshoz (nem kötelező). Bárki határozhat úgy, hogy ügyvédi jogi képviselője, vagy bármely más személy, aki képes jogi aktusokat. Ennélfogva lehetséges, hogy a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek is képviselhetik a feleket a környezeti ügyekben. Azonban a bíróságok megtilthatják, hogy képviselője az általa képviselt különböző ügyekben is (ez csak a bírósági eljárás nem közigazgatási). Jogi Központok több megakadályozza a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek és a Cseh Köztársaságban. E központok ingyenes jogi segítséget nyújtanak bárkinek, aki ezeket a környezeti ügyekben. Az ajánlatok általában ügyfeleik vonatkozó jogi rendelkezések magyarázata a lekérdezési megoldási javaslatokat, észrevételeket tegyen, vagy jogi eljárások adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. A Cseh Ügyvédi Kamara tesz közzé és aktualizál ügyvédek listáját az interneten, beleértve azok szakosodása. Vannak azonban, akik nem sok hangsúlyt helyezne a környezetvédelmi jogot.

IX. Bizonyíték

A környezetvédelmi közigazgatási ügyekben, az esetek nagy többségét úgy döntött, a végső soron az adminisztratív nyilvántartások és egyéb hivatalos dokumentumokat. A felek azonban olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a peres ügy. A polgári ügyekben feltétlenül szükséges elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy a peres eljárás. Általánosságban elmondható, hogy a felperes viseli a bizonyítási terhet megállapítaniuk; S/bizonyítja, hogy e kifogások megalapozottak vagy S/elveszíti az ügyet. A Számvevőszék által értékelt bizonyítékok összhangban független értékelést az összes bizonyítékot. A Bíróságot nem köti az, hogy milyen bizonyítékokra kell elsőbbséget adni vagy magasabb valószínűségi stb.; A Bíróság feladata, hogy gondosan értékeljék a bizonyítékokat. Az érdemi döntést, a Törvényszék a bizonyítékok alapos okból alapul, amely bizonyítékokat figyelembe vettek, és miért. Ha nem, a döntést valószínűleg a felsőbb szintű bíróság visszavonhatja. Valamennyi fél vezethetnek be bizonyítékokat nyújtsanak be állításaik alátámasztására. A Bíróság azonban nem rendelkezik, hogy tükrözze a javaslatokat. Ebben az esetben az érdemi határozat meghozatalára is a Bíróságnak a bizonyítékok miért nem történt meg. Nem a bíróságok feladata annak igazolása; Általánosabban, a Bíróság csak szükség esetén, a szakértői vélemények, az érdemi. Mindazonáltal a Bíróság a felek egyike azt jelzi, hogy mivel úgy tűnik, hogy nem terheli a bizonyítási teher, néhány további bizonyítékokat kell benyújtania, vagy feltételezhető, hogy az ügyben. Továbbá a felek bármelyikének kérelmére, a bíróság kérheti a másik féltől a bizonyíték vagy akár harmadik személyeknek. A felek maguk is vezethetnek be a szakértői vélemények alapján értékelik, mint az azonos súlyú és a Számvevőszék által kért szakvéleményt. A felek választhatják a szakértő a hivatalos jegyzékből, kérheti, hogy szakértői véleményt, és az általa nyújtott szolgáltatások. Abban az esetben, ha mindkét fél saját szakértői vélemény vezet be és ellentmondásos, a Bíróság egy másik szakértői vélemény. A szakértői vélemények bírák nézve hivatalosan nem kötelezőek. Ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében a Bíróság tiszteletben tartja azokat. Amennyiben kétség merül fel az elfogadhatósági, illetve a szakértői vélemény, a Bíróság egy másik szakértői felülvizsgálatát megelőző szakértői véleményt.

X a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat

Egy felsőbb szintű közigazgatási szerv felfüggesztő hatállyal bír. Csak azokban a ritka esetekben, és általában véve a környezetvédelem terén a fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya, és előzetesen hajtották végre. A kereset ellen valamely közigazgatási hatóság olyan határozata általában nincs halasztó hatálya. A Bíróság azonban a 73. cikk 2. bekezdésével összhangban a közigazgatási igazságszolgáltatás a kérelmező kérésére, de csak a következő feltételek mellett

  • A határozat a felperes „súlyos” kár összehasonlíthatatlanul nagyobb is lehet, mint amit más személyek által a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat
  • kibocsátó a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat nem lehet ellentétes fontos közérdekkel.

Amint a felsőbb szintű közigazgatási szerv jóváhagyja a határozatot végre lehet hajtani, függetlenül a vele szemben. A Bíróság csak a nem felfüggesztő hatályú peres vagy előzetes által kijelölt személy, a határozat végrehajtásának véget kell vetni. Eltekintve a halasztó hatályt a pert, a közigazgatási bíróságok további ideiglenes intézkedéssel a 38. cikk alapján a közigazgatási bíróságok esetében szükség van egy ideiglenes megállapodás a felek közötti kapcsolat. Biztosítani kell a „súlyos” kárt, és nem szükséges, hogy a kérelmező személyesen, aki ezen a területen. A Bíróság elrendelheti, hogy a felek a jogvitát, vagy akár harmadik személlyel, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Azonban nagyon ritkán fordul elő, hogy a közigazgatási bíróságok előzetes intézkedéseket. Polgári ügyekben ez sokkal gyakrabban fordul elő. A polgári bírósági eljárások, a Bíróság dönthet úgy, hogy az egyik fél kérésére, ha „a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat ideiglenesen módosítani kell a felek a feltételeket, vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy a (későbbi) bírósági határozat fenyegetheti a Vámkódex 74. cikk (polgári igazságszolgáltatás). A Bíróság elrendelheti, hogy tiltsák meg a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat, törvényi, vagy konkrét ügyletekre.

A közigazgatási ügyekben nincs határidőhöz kötve, a felfüggesztő hatállyal vagy ideiglenes intézkedéssel kell benyújtani, miután a keresetindítás határideje a peres eljárás tiszteletben tartását. Polgári ügyekben, fel lehet kérni az első és az ideiglenes intézkedéssel bizonyos ideig azt követően is megteheti. A közigazgatási ügyekben, nem lehet kifogást emelni az ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság közbenső határozatokra is, amelyeket a Határozatban a felfüggesztő hatályról vagy előzetes felszólításra. A Bíróság felülvizsgálhatja a határozatot vagy felfüggesztő hatályra vonatkozó előzetes végzés bármikor és ezért lehetőséget biztosítani ilyen felülvizsgálat iránti kérelmet. Polgári ügyekben pedig továbbra is lehetséges, hogy a határozat ellen a Legfelsőbb Bíróság előzetes távoltartási intézkedés; Mindazonáltal a fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatálya.

XI. Költségek

Általában nem való részvételével kapcsolatos költségek, az adminisztratív eljárásokat a környezeti ügyekben; csak a bírósági szakaszban kerül kivetésre. A kapcsolódó költségeket a felperes magatartása közvetlenül a bíróságok felé, nevezetesen:

  • A bírósági eljárási illetéket
  • A fellebbezés díja vagy a semmisségi panasz,
  • Egy kérelem felfüggesztő vagy halasztó hatálya.

Ezeket a díjakat be kell fizetni a felperes, illetve fellebbező. Továbbá, a költségek különböző személyek a Bíróság például a tanúk, szakértők, tolmácsok stb.), és az eljárás költségeit is.

A bírósági illetékeket az egyes típusú közigazgatási perekre átalányon alapul, függetlenül a helyzet. A díjat olyan közigazgatási határozat felülvizsgálata 3000 CZK (kb. 125 EUR); ugyanaz a díj vonatkozik a semmisségi panasz. A díjat a földhasználati terv ellen pert 5000 CZK (kb. 200 euró). Amennyiben a jogorvoslat az polgári jogi kereset, mint például a kártérítési igények, a környezetszennyezés vagy a díjak kiszámításához általában esetén. Ezt az elvet olyankor kell alkalmazni, amikor a követelés pénzbeli; A díjak kiszámítására vonatkozó konkrét szabályozásokat a vitákat, amelyekben nem pénzbeli követelésekre. A semmisségi panasz díja 5000 cseh korona (körülbelül 200 euró). A polgári ügyekben a fellebbezést ugyanaz, mint a pert indíthat ugyanabban az ügyben. A szakértői vélemények eltérhetnek; a költségek 4 500 EUR-ról 100 EUR-ra kell. Azonban a közigazgatási ügyek túlnyomó többsége alapján döntenek az igazgatási akták és adott esetben egyéb hivatalos dokumentumokat. Ezzel szemben, a polgári peres ügyek szükség van elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy a peres eljárás, így a szakértői vélemények gyakran van szükség. Például olyan esetekben, amikor a felperesek arra a Bíróságnak az hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenjen a közlekedés által okozott zaj a zajkibocsátási határérték túllépése és a költségek, a szakértelem (értékelés) 1900 és 4 200 EUR között mozog. Elméletileg lehetséges, hogy bizonyos esetekben – például vegyi szennyezés esetében a költségek, a szakértelem ennél jelentősen magasabb is lehet.

Az ügyvédi díjakat külön is változhat. Általában az óránkénti díj és az ügyféllel megállapodott 200 euró és 20 euró közötti tartományban; Léteznek azonban egyéb díj megállapításának díja a teljes képviselet alapján kiszámított díj vagy a díj az ügyvédi (jogilag kötelező erejű rendeletet). 2011. szeptember 1. óta 1000 CZK (körülbelül 40 EUR) hajtottak végre a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat iránti kérelmet a közigazgatási ügyek (ingyenesen); a letétet azonban minden olyan kártérítésre van szükség. Ezzel szemben a kérelmező személynek a polgári ügyekben a Bíróságot, hogy szabjon ki kell fizetnie a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat 10000 cseh korona (hozzávetőlegesen 360 EUR) valamennyi egyéb veszteség vagy kár megtérítésére, amely a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat; 1000 CZK (körülbelül 40 EUR) kötelező is.

A „vesztes fizet” elve alkalmazandó, általános szabályként: A pervesztes fél köteles a költségek viselésére, a pernyertes fél költségeit, valamint a tanúvallomások és szakértői vélemények. Ez utóbbiak azonban ritkán fordulnak elő a közigazgatási bíróság, elsősorban a bíróságok határozataikat a közigazgatási iratok és bizonyítékok ismertetésével. Ezenkívül állandó ítélkezési gyakorlat, hogy a közigazgatási bíróságok által kínált jogi képviselet költségei nem elszámolható költségek, a közigazgatási hatóság a saját munkavállalók rendelkeznek – az ügyvédek képviselhetik őket a vitát. Különleges körülmények esetén is függ (a Bíróság) a Bíróság határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.

XII. Pénzügyi támogatási mechanizmusok

A bíróságok, mind a polgári, mind a közigazgatási bíróság, az eljárás költségeinek csökkentése azáltal, hogy a mentesség a bírósági illetékek, ha a kérelmező igazolja, hogy a mentesség. Ez a lehetőség minden esetben alkalmazandó, beleértve a fellebbezéseket. A közigazgatási bíróságok a részleges mentességet biztosít a díjak, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az érintett személy nem rendelkezik a pénzeszközök fizeti meg a díjat teljes egészében; A díj a teljes mentesség csak különleges körülmények között. A polgári bírák teljes vagy részleges mentességet adhatnak a bírósági illetékek, amennyiben a kérelmező bizonyítja a pénzeszközök hiánya és maga az intézkedés nem minősül önkényes, illetve szinte minden bizonnyal az intézkedés sikeres lehetősége nélkül.

A környezeti ügyekben az ítélkezési gyakorlat tovább pontosítja, hogy ezt a szabályt nem lehet odaítélni a mentességet a nem kormányzati szervezetek több ízben is; szeretné, ha a civil szervezetekre, a környezet védelmét alapvető forrásait növelni kell, és hogy azokat nem „a”. A polgári bírák teljes vagy részleges mentességet adhatnak a bírósági illetékek, amennyiben a kérelmező bizonyítja a pénzeszközök hiánya és maga az intézkedés nem minősül önkényes, illetve szinte minden bizonnyal az intézkedés sikeres lehetősége nélkül. Különleges körülmények esetén is függ (a Bíróság) a Bíróság határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit. Egyéb pénzügyi támogatás lehetőségét, amely jogvita arra kérte a Bíróságot, hogy kinevez egy jogi képviselőt, és ugyanakkor, hogy e rész azon kötelezettsége alól, hogy a jogi segítségnyújtás (teljesen vagy részben). Azonos feltételek mellett a bírósági illetékek alóli mentesség; a kérelmező pénzügyi helyzetére nézve. Ezenkívül az is lehetséges, hogy a Cseh Ügyvédi Kamara ügyvédje számára az ingyenes jogi segítségnyújtás (általában csak egy vagy néhány jogi aktusok, nem pedig a teljes képviselet). Ennek az a feltétele, hogy a pénzügyi helyzet, a fentiek valamilyen okból a Bíróság által a képviselő kijelölése nem lehetett felhasználni. Ez a rendszer elméletileg a Cseh Ügyvédi Kamara már abban a szakaszban kell használni az adminisztratív eljárások. Ebből következik, hogy nem lehetséges, hogy egy Fél úgy dönt, saját ügyvédi, majd ezt követően kérheti, hogy a Bíróság lemond az eljárási képviselet költségeit is. Hivatalosan lemond e költségek mindig kapcsolódtak a képviselő kijelölése (vagy az ügyvédi kamara).

Fő szabályként csakis a jogi ügyvivők fizetett támogatást is, és csak a képviselőként nevezhet ki, hogy az a fél, aki kéri, hogy ingyenes jogi segítségnyújtás. Másrészről lehetséges, hogy nem jelent fél a bíróság vagy közigazgatási szerv előtt. A gyakorlatban gyakran a nem kormányzati szervezetek nyújtanak teljes költségmentesség (a tanácsadó központok), valamint egyes esetekben a felek képviselete is. Költségmentességet a környezeti ügyekben viszonylag gyakran tűnik, és folyamatosan növekszik. Olyan ügyvédi irodák, amelyek pro bono jogi segítséget; Sok esetben azonban nem foglalkoznak a környezetvédelmi kérdésekben. Ügyvédek és ügyvédi irodák mintegy 30 vesz részt a projektben a pro bono szövetség elnevezésű nem kormányzati szervezet „pro bono Centrum”, amely a pro bono jogi segítséget. Ez az ügyfelek számára költségmentességet biztosítanak, a környezetvédelmi kérdések, a nem kormányzati szervezetek nonprofit szervezetek számára az olyan területeken, mint a munkajog, adó- vagy egyéb jogi problémákat a nonprofit feladatokat.

Általában véve a jogi megközelítések inkább elutasító határozatot illetően jogklinikákat van szó. Van egy jogi klinika által üzemeltetett, a Leuveni Katolikus Egyetem Jogtudományi Kara az olmützi Palacky Egyetem tanácsadó központ működik azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges összeg a jogász. Továbbá, a projekt jogi klinika az ELSA (Európai Hallgatók Egyesülete), Las prágai hasonló feltételek mellett (hiánya). Ezek többsége azonban nem foglalkozik a polgári menetrend, környezeti ügyekben. Jogi Központok több megakadályozza a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek és a Cseh Köztársaságban. E központok ingyenes jogi segítséget nyújtanak bárkinek, aki ezeket a környezeti ügyekben; Az ajánlatok általában ügyfeleik vonatkozó jogi rendelkezések magyarázata a lekérdezési megoldási javaslatokat, észrevételeket tegyen, vagy jogi eljárások adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

XIII. Időszerűség

Általában véve a közigazgatási hatóságok kötelezik arra, hogy az igazgatási határozatok 30 napos időszakon belül, azzal az opcióval, hogy legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Abban az esetben, ha a közigazgatási hatóság nem tartja be a megállapított határidőket, akkor lehetséges, hogy nyújtsanak be kérelmet a felettes szerve elleni intézkedések meghozatala az alárendelt hatóság tétlensége. Ezt követően lehetőség van arra, hogy ügyükkel a bírósághoz fordulni, és kérheti, hogy a Bíróság kötelezi a közigazgatási hatóságot, hogy hozzon határozatot az ügy érdemében. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a közigazgatási szervnek, hogy a késés egyáltalán szankcionálni kell. Abban az esetben, ha az okozott kár ellenőrizhető az eljárás eredményeként az igazgatási hatóság jogellenes tétlensége lehetővé teszi, hogy a bíróságok a kártérítés iránti igény. Azonban még akkor is, ha a sérelmet szenvedett személy, az esetek többségében nem élhetnek jogorvoslattal a felelős személyek.

A felek a közigazgatási eljárás bíróság előtt meg kell támadnia a határozatot attól az időponttól számított 2 hónapon belül, hogy a jogerős közigazgatási határozat született (a felettes szerv határozata elleni fellebbezésre vonatkozó’first-instance határozat). Egyes esetekben a nagy infrastrukturális projektek esetében a határidő 1 hónap. A „általános jellegű intézkedések, mint például a földhasználati terveken belül kell benyújtani, az attól az időponttól számított 3 év lett volna. Azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatóságok jogellenes tétlensége kell benyújtani a 1 éves időszakon belül. A polgári környezetvédelmi kérdések (például a zaj megelőzése iránti igényt, stb.), általában nincs, kivéve a kár megállapított határidőkön belül kell benyújtani, amelyet attól az időponttól számított 3 év, a kárt okoz, és ezzel egyidejűleg az attól az időponttól számított 2 év, a felperes a kár és a felelős személy.

Általában nincsenek konkrét határidők kérdését az ítéleteknek a bíróságok számára. A polgári és közigazgatási igazságszolgáltatás (egy) tarthat, néhány hónaptól több évig. Számos esetben az Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, hogy a Cseh Köztársaság által a kártérítés megfizetésére irányuló kötelezettség sérti a tisztességes eljáráshoz való jogok hosszúsága miatt a bírósági eljárás során. A sok esetben nehéz, vagy lehetetlen a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat felfüggesztő hatálya vagy a pert, e tény alapján az a következtetés vonható le, hogy a védelem nem tekinthető „időben” és a „tényleges”. Konkrét határidő a végleges bírósági határozat csak abban az esetben szerepel az úgynevezett „általános jellegű intézkedések, mint például a területfejlesztési tervekkel vagy különleges törvények bizonyos szempontjaival kapcsolatban a közlekedési infrastrukturális projektek kialakítása a közigazgatási bíróságok, ha a 90 napos határidőt ír elő. Ugyanez a határidő vonatkozik a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó határozatok bizonyos nagy infrastrukturális projektekre. Közbenső határozatokra vonatkozó felfüggesztő hatályú peres vagy a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat belül át kell adni a 30 napos határidő 7 nap, a közigazgatási ügyek és polgári ügyekben (ez a határidő azonban gyakran over-stepped). Nincs szankció a bíróságok, amelyek késleltetik a határozatot. Lehetőség van arra, hogy a panasz benyújtásának késedelme kapcsán a Számvevőszék elnökének, vagy a szóban forgó kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróság Szenátusa (vagy más, a legfelsőbb bíróságok), hogy állapítson meg egy határidőt, amelyen belül bizonyos intézkedéseket kell hoznia az illetékes bíró. A határidőket általában még akkor is, ha a jogszabály által meghatározott, a Bíróság feladata az, hogy a határozat megfelelő határidőt. Ha nem ez az eset áll fenn, az úgynevezett „nem hivatalos eljárást.” Ilyen esetekben azt a kártérítést vagy pénzügyi elégedettségét fejezi ki a bíróságok által okozott késedelem indokolásának hiányát jelzik.

XIV. Egyéb kérdések

Mindenfajta jellemző helyzet, hogy a projektek megfeleljenek a környezetvédelmi hatások, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy külön engedélyt kapnak a műveletek megkezdése előtt. Az építési engedélyek, földhasználati engedélyek tekinthetők „fő döntések” tekintetében, és ezek a beruházások többsége is általában a nyilvánosság számára. Azonban más adminisztratív döntésekhez, mint például a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló határozat vagy az azok alóli kivételek a természet és a táj védelme a gyakorlatban is támadhatóak lennének. Főszabály szerint szükséges, hogy az érintett nyilvánosság a közigazgatási eljárásban való részvétel – a bíróságok előtti önálló; Általában csak jogerős közigazgatási határozatok ellen jogorvoslattal lehet élni. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó információkat, elsősorban a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek az állami jogi tanácsadó. A fellebbezési lehetőségekre vonatkozó információkat (például a fellebbezés jogát, hogy ügyükkel a bírósághoz fordulni, határidők), meg kell adni az egyes közigazgatási határozat és minden bírósági határozat is. A hatályos jogszabályok nyilvánosságra hozza, és ezért lehetséges, hogy a polgárok hozzáférhessenek a vonatkozó törvényi és rendeleti előírásaival.

Nincs alternatív vitarendezési rendszert arra, hogy a környezetvédelmi kérdésekben. Az eljárás, a bírósági eljárás, amely azonban csak a tulajdoni jogvitákra nézve. A közvetítést gyakorlatilag sosem alkalmazták a környezeti ügyekben.

XV. A külföldiek helyzete

Rá kell mutatni, hogy az eljárásjog, az igazságügyi eljárások valamennyi fél egyenlő jogokkal kell rendelkezniük, és velük szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, és a bíróságok kötelesek garantálni, hogy. Hasonló elveket kell alkalmazni a közigazgatási eljárásokban, amelyekben a közigazgatási hatóságok kötelesek pártatlanul járnak el, és a felek egyenlően kezeljék. Ezek a záradékok is vonatkoznak, és a származási ország nyelvén és úgy lehet tekinteni, hogy azok az általános megkülönböztetésmentességi záradékokat. A Bíróság előtti eljárásban a felek jogosultak arra, hogy saját anyanyelvükön. Minden olyan személynek, aki nem kérhet a cseh nyelven beszél, a tolmács (fordító); Ezt a jogot közvetlenül az Alapjogi Charta által garantált alapvető jogokat és szabadságokat. Az állam az, aki a fordítási költségeit viseli, ellentétben a Bíróság előtti eljárásban a közigazgatási eljárások, amikor az a fél, aki nem beszéli azt a nyelvet, amelyen a fordítás költségeinek viselésére is.

XVI. Határokon átnyúló ügyek

Amennyiben a projekt lehetséges környezeti hatásokat nem vizsgálták a szomszédos országokból, elképzelhető, hogy a cseh állampolgárok és a nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyenek részt a KHV-eljárást. A környezetvédelmi minisztérium által nyújtott összes információt közzé kell tenniük az országban, és bárki jogosult arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Ezeket az észrevételeket megküldik az érintett ország értékelő véleményével együtt a Minisztérium és az érintett közigazgatási hatóságok. Más típusú eljárások is a szomszédos országokban a cseh jogszabályok által nem szabályozott kell alapulnia, és a szóban forgó ország jogszabályai határozzák meg. Nincs külön rendelkezés arra a lehetőségre vonatkozóan, hogy a közvélemény vagy az érintett ország nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyenek részt a cseh közigazgatási eljárásokat. Csak azok a személyek, beleértve a külföldieket, akik bizonyítják, hogy teljesítik a törvényben meghatározott feltételek is részes feleivé válhatnak az adminisztratív eljárások. Ezért azt bizonyítják, hogy az egyének jogai sérülhetnek a határozatot. Külföldi nem kormányzati szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a következő adminisztratív eljárásokat az való részvételük miatt a KHV-eljárás keretében. Nincs külön rendelkezés a külföldi nem kormányzati szervezetek részvételét, ugyanakkor a „KHV-irányelv” értelmezésével euroconform, ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a cseh civil szervezeteknek. Semmilyen eljárási támogatás, például jogi segítségnyújtás, ideiglenes intézkedés iránti kérelem ideiglenes intézkedésről pro bono (ingyenes) jogi tanácsadás, és az ilyen esetekben. Másrészről a közös álláspont könnyített rendelkezéseket tartalmaz a cseh jogszabályok tartalmazzák az érintett tagállamok vonatkozásában. A környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény az „érintett állam”: az az állam, amelynek területén jelentős hatással lehet a projekt környezetre gyakorolt hatásairól, hogy országhatáron átterjedő környezeti hatásvizsgálatnak. Hasonlóképpen, kötelező a közigazgatási hatóságokat, hogy tájékoztassák az érintett tagállamokat az eljárások és a vonatkozó nyilatkozatot nyújtanak be, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy vitassa meg az ügyet és szükség esetén. Elméletileg számára lehetõvé kell tenni az érintett tagállamok számára, hogy részt vegyenek a későbbi közigazgatási eljárásban, mint például a földhasználati és építési engedély lehetővé teszi a fent említett általános szabály, hogy bárki, akinek jogai vagy kötelezettségei érinthet közvetlenül egy folyamatban lévő közigazgatási eljárás jogosult részt venni. Ilyen esetben azonban soha nem voltak, és kérdéses, hogy a cseh hatóságok elismerik, hogy az érintett állam részvételét, vagy sem. Abban az esetben, ha a cseh közigazgatási hatóságok határozatát megtámadták, mindig meg kell, hogy ügyükkel a bírósághoz fordulni, hogy a cseh bíróságok. Polgári ügyekben, mint például a kártérítési igény nem zárható ki azonban, hogy az alperes lakóhelye külföldön. Ilyen esetekben, a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok (Brüsszel I. rendelet) alkalmazandó. A rendelettel összhangban, pl. a lehetséges valakivel szemben, hogy a lakóhelye szerinti államban (2. cikk), vagy abban a tagállamban, ahol a káresemény bekövetkezett (5. cikk (3) bekezdés).

Kapcsolódó linkek


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 14/09/2016