Zavřít

BETA VERZE PORTÁLU JE JIŽ K DISPOZICI!

Vyzkoušejte si BETA verzi evropského portálu e-Justice a dejte nám vědět, jak se Vám s ní pracuje!

 
 

Cesta

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz környezeti ügyekben - Hollandia

Tento text byl přeložen strojově. Za kvalitu překladu neručíme.

Kvalita tohoto překladu byla ohodnocena známkou: špatná

Jak byste ohodnotili kvalitu tohoto překladu?


  1. Alkotmányos alapok
  2. Igazságszolgáltatás
  3. #II
  4. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek
  5. Igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvétele esetén
  6. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben
  7. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei
  8. A kereshetőségi jog
  9. Jogi képviselet
  10. Bizonyíték
  11. Ideiglenes intézkedések
  12. Költségek
  13. Pénzügyi támogatási mechanizmusok
  14. Időszerűség
  15. Egyéb kérdések
  16. A külföldiek helyzete
  17. Határokon átnyúló ügyek

Alkotmányos alapok

21. cikk a holland alkotmány (grondwet) [1] arra kötelezi a kormányt, hogy biztosítson polgárai számára, és gondoskodjon egy élhető környezet védelmét és a környezet állapotának javítását.#1 11. cikk együtt, amely biztosítja a személyi sérthetetlenséghez való jogot és a 22. cikk az egészséghez való jogot, ezek a rendelkezések a főbb (társadalmi) kapcsolatos alapvető jogok megállapított környezetvédelmi a holland alkotmány. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés 17. cikk biztosítja, amely kimondja, hogy akarata ellenére senki nem tudja tartani az illetékes bírósághoz. Továbbá a holland alkotmány 6. fejezet szempontjából releváns azt állítja, hogy a jogszabály egyértelművé tegye, hogy mely bíróság illetékes. A polgároknak joguk van az alapvető jogokra való hivatkozáshoz közvetlenül közigazgatási vagy bírósági eljárásokról, amennyiben ezeket a jogokat figyelembe vett szubjektív jogokat. Ezért az alkotmány 21. cikk hivatkozhat a polgári eljárások során a hatóságok által hozott határozatok ellen. A legtöbb esetben azonban nem éri el a kívánt hatást, mert az a mérlegelési mozgástér, amellyel a kormány célkitűzése (i) ezt a rendelkezést. Egy nemzetközi szerződés bármely rendelkezésének hivatkozni lehet az igazgatási és bírósági eljárásban történő közzétételét követően és amennyiben a rendelkezések általánosan kötelező jelleggel (az alkotmány 93. cikk szerint). Ez szintén igaz az ún. Aarhusi Egyezmény, melyet mind Hollandiában, mind az Európai Unió számára.

II. Igazságszolgáltatás

A hollandiai jogi védelmet mindenekelőtt az általános hatáskörrel rendelkező bíróságok illetékesek annak eldöntésében, hogy a polgári és büntetőjogi ügyekben [2].#2 Ez a rendszer a következő három szintre. Az ügyben első fokon a kerületi bíróság (Rechtbank), és ha valamely fél nem ért egyet az ítélettel, fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bíróság (gerechtshof). A fellebbviteli bíróság ismételten megvizsgálja a tényállást, és saját következtetéseit. Ezt követően általában egy jogvita a legfelsőbb bíróság, Hollandia Legfelsőbb Bíróságához („Hoge Raad). A Legfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálja, hogy az alacsonyabb szintű bíróság (ok) jog helyes alkalmazását a döntéshozatal során. Ebben a szakaszban, a jelen tényállás megalapozza az alsóbb fokú bíróság által megállapított (ek) már nem vita tárgya. Hollandia 2013-ben a 11-ben oszlik, amelyek mindegyike saját kerületi bíróság. Kerületi bíróságok 3 ágazat: A polgári jog, a büntetőjog és a közigazgatási jog területén. Az 11 körzet a 4 területre osztották a fellebbviteli bíróságok joghatóságát polgári és büntetőjogi és közigazgatási jogi jogviták (pl. bizonyos). Tekintettel a polgári jogi és büntetőjogi fellebbviteli bíróság bírái csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor szemben fellebbezést nyújtottak be a kerületi bíróság által hozott ítélet. Nem áll fenn a különleges bíróság környezeti ügyekben. A törvény azt is előírja, mely bíróság rendelkezik hatáskörrel, ezért nincs vonatkozó lehetőséget, hogy kiválaszthassák a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot. Néhány kivételtől eltekintve, a közigazgatási jogvitákról szóló, a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések által első fokon a kerületi bíróságok (tizenegy közigazgatási terület). Általában az a körzeti bíróság tárgyalja az egyesbíróként eljáró thesszaloniki körzetben, de a bíróság dönthet úgy, hogy a nevezni három bírát vagy összetett ügy alapvető kérdést érint. A környezeti ügyekben a közigazgatási jog hatálya alá tartozók, és sok más területen a fellebbviteli közigazgatási bíráskodási csoportja (az Afdeling Bestuursrechtspraakja van de Raad van State), amely három ügy tárgyát azonban az egyszerű határozhat úgy, hogy az ügyben egyesbíró hozzon ítéletet. Egyéb területeken a holland jog úgy rendelkezik, hogy különleges, például a központi Appeals Tribunal (a Centrale Raad van Beroep [Hollandia] köztisztviselőket érintő ügyekben és a szociális biztonsággal kapcsolatos kérdések, a fellebbviteli bíróság az adó megállapításáról szóló határozatok elleni fellebbezések kezelésére és az ipari és kereskedelmi Appeals Tribunal (a College van Beroep voor het bedrijfsleven) terén felmerülő viták társadalmi-gazdasági közigazgatási jog és a fellebbezésekre vonatkozó specifikus törvényekben, mint például a versenytörvény. Számos közigazgatási jogviták a közigazgatási jog által a tárgyaláson a Bíróság előtt az kifogásolási eljárás keretében a közigazgatási hatóságra is. Ha egy ügy kiemelten foglalkoznak a kifogásolási eljárás vagy a közigazgatási bíróság által a felperesnek lehetősége van arra, hogy felkérje a bíróság átmeneti vagy ideiglenes intézkedés különleges eljárás során, ha alapos okkal feltételezhető, hogy sürgős és kellően (8: 81–8: 86 A közigazgatási jogról szóló általános törvény). Ha az ideiglenes intézkedést kért a közigazgatási bíróság által az esetek többségében azt jelenti, hogy a vitatott határozatot fel kell függeszteni.

A közigazgatási határozatokkal szembeni eljárásban illetékes bíróság hatályon kívül helyezi (vagy: semmisítse meg a határozatot, ha a felperes bizonyította a jogsértést. Bár a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy megváltoztassa vagy módosítsa a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezték, azt követően, hogy e hatóság csak abban az esetben indokolt, ha elég nyilvánvaló, hogy a közigazgatási szerv milyen határozatot kellett volna vennie megsemmisítését követően. A legtöbb esetben a határozat megsemmisítéséhez vezet új határozatot ugyanazon közigazgatási hatóságra is. A bíróságok a kártérítés megállapítása a polgárok állami szervvel szemben, amikor megalapozott (a jogellenes), a kérelem által érintett polgár és a megtámadott határozat megsértette a jogszabályokat. Eljárások környezeti ügyekben hozott közigazgatási határozatok ellen szabályozza mind az általános rendelkezések (közigazgatási eljárási törvény), amely tartalmazza a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) – elsősorban az 6., 7. és 8. fejezet egyes rendelkezéseinek, valamint az egyedi jogi aktusokban, amelyek közül a legfontosabbak a környezet kezeléséről szóló törvény (Wet milieubeheer), a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény (Algemene bepalingen nedves omgevingsrecht), a területrendezésről szóló törvény (Wet Ruimtelijke Ordening), a vízügyi törvény (waterwet), a természetvédelmi törvény (Natuurbeschermingswet 1998) és a Flora- és állatvilágról szóló törvény (Flora- és faunawet). A közigazgatási eljárások során a környezeti ügyekkel kapcsolatos határozatok, lehetőségük van arra, hogy a Számvevőszék kinevez egy független szakértő tanácsadó szerve, az Alapítvány a környezeti és területi közigazgatási bíróságok (Stichting advisering Bestuursrechtspraakja vagy Stab). Ez a kormány által finanszírozott alapítvány és szakértelemmel bír a környezeti ügyekben. A törvény úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi jelentés elkészítése esetében a közigazgatási bíróság. A közigazgatási bírósági eljárásokban a bíróságok nem rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy vizsgálja meg, hogy egy közigazgatási határozat nem rendelkezik a felperes által többször megtámadták. A Bíróság mindazonáltal a hatóságnak a feladata az eset tényállásának felderítése a tanúk meghallgatása, azáltal, hogy olyan írásos bizonyíték vagy kinevezhet egy szakértőt mindaddig, amíg a konfliktust a felek által a Bíróság elé vitt eljárásban. A közigazgatási bíróságok hatáskörét azokban az esetekben, amikor a kérelmező nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a közigazgatási hatóság határozatát. Az ítélkezési gyakorlat azt bizonyítja, hogy a konfliktusban részt vevő felek döntenek a bíróságok feladata annak hivatalból ki. Ugyanez igaz a környezeti ügyekben a közigazgatási bíróságokon, a közigazgatási hatóság természetesen mindig az a feladata, hogy megfelelő gondossággal járjanak el a bármely közigazgatási határozat előkészítése.

III. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek

110. cikk a holland alkotmány (grondwet) utasítja a kormányt, hogy fogadjon el jogszabályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a polgárok információhoz való hozzáférését a kormányzati ügyek. Az információs szabadságról szóló törvény (Wet Openbaarheid van Bestuur) lehetővé teszi a korábban teljes vagy részleges nyilvánosságra hozásának információk és dokumentumok közzétételével sérülnének a végrehajtásba valamennyi kormányzati és közigazgatási ügyek kapcsolódnak. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény kimondja, hogy gyakorlatilag valamennyi vonatkozó kormányzati ügyek tárgyát képezik, megállapítja azt az elvet, de kötelező nyilvánosságra hozatala is tartalmaz néhány, a kizáró okok 11. és 10. cikk. Az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatok ezen az alapon kell figyelembe vennie. A 3. cikk összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Wet Openbaarheid van Bestuur) bárki kérheti szereplő információk nyilvánosságra hozatalával közzétenni. Kérelmezők nem kötelesek megadni az érdekeik miatt. Az információk nyilvánosságra hozatalára, amelyet a jogállamiság biztosításához egy demokratikus társadalomban. Továbbá nem áll rendelkezésre ilyen kérelem formai követelményei, bár írásbeli kérelmet kell előnyben részesíteni. Az egyik, hogy a kérdés, amelyre a kérelem vonatkozik. A kérelemmel kapcsolatos döntés 4 héten belül kell végrehajtani; A környezeti információkról van szó. Ez 2 hét. A közigazgatási hatóság az érintett felek számára lehetőséget biztosít arra, hogy megtegye az azzal kapcsolatos véleményeket, azon információk közzétételét, amelyek érinthetik érdekeiket, amely esetben a döntést elhalasztják (6. cikk (3) bekezdés) Az információ szabadságára vonatkozó törvény). Összhangban az általános közigazgatási törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) elutasítása esetében csatolni kell az elutasítás indokolását, és tartalmaznia kell a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Azok, akik nem elégedett a határozat iránti kérelem elutasítása, a hiányos vagy nem kielégítő válasz) égisze alatt újra alkalmazni a közigazgatási hatóság, amely elutasította a kérelmet. Abban az esetben, ha a döntés továbbra sem kielégítő, ezt követően a közigazgatási szektor fordulhatnak a District Court a Bíróság ítéletét. Ez összhangban van az általános rendelkezések 8. cikk megfelelően a 1: 1. és a 7: a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht). Végezetül az is lehetséges, hogy a közigazgatási bíráskodási csoportja (az Afdeling Bestuursrechtspraakja van de Raad van State). A szükséges eljárások mindegyike 6 héten belül kell benyújtani, és nem kötelező a jogi képviselet. Azonban azokban az esetekben, amikor nem születik határozat, amelyet határidőn belül a hatóság számára, hogy a határozatot meghozzák, a hatóság nem lehet közvetlenül a Bíróság elé. A jogvita szempontjából releváns, amikor a bíróságok általában véve hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a hatóság információt kérhet. 29: 8. cikk a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy tájékoztassák a Bíróságot arra kéri, hogy ne tegye hozzáférhetővé azokat az információkat a kérelmezőnek. Ez abban az esetben fordulhat elő, hogy egyes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérést. Kizárólag azokban az esetekben, ha a kérelmező lehetővé tette a Bíróság számára, hogy könnyebben férnek hozzá azokhoz az információkhoz és ahhoz, hogy az ügyben dönteni tudjon az ezen információk alapján még akkor is, ha a felperes nem is lehetett befolyása, a Bíróság az ítéletet. Abban az esetben, ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy nincs (elfogadható), hogy megtagadják a hozzáférhetővé tételét, az információkat közzé kell tenni.

IV. Az igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvételére vonatkozóan

A környezeti ügyekben az adminisztratív eljárásokat szabályozza mind az általános közigazgatási eljárásról szóló rendelkezések a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) és néhány konkrét rendelkezést a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény (Algemene bepalingen nedves omgevingsrecht) és a környezetvédelmi irányításról szóló törvény (Wet milieubeheer) és a területrendezésről szóló törvény (Wet Ruimtelijke Ordening). Számos fontos környezetvédelmi engedélyezési döntések – például arról, hogy megadja-e vagy sem a környezetvédelmi engedélyt (IPPC) és az önkormányzati területrendezési tervek elfogadását, az a jog, amely meghatározza azt az eljárást, amely alapján a nyilvánosság részvétele az állami hatóság által draft-decision. Ha a határozatot kidolgozták a draft-decision nyilvánosan ismert, és a dokumentumokhoz és az alapján, hogy valaki számára lesz elérhető, 6 héten át megfigyelés. Ez idő alatt bárki részt venne a döntéshozatali folyamatban azáltal, hogy az illetékes hatóságnak. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell megtennie a vélemények közzététele előtt, és ezt követően a végleges döntés meghozatala. Az ilyen végleges határozatot kell hozni a 6 hónapon belül a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet. Ez a közigazgatási eljárás nem a 3.4. szakaszban meghatározott) széles körű nyilvános előkészítési eljárás (a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) 3.3. szakaszát és a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény (Algemene bepalingen nedves omgevingsrecht). Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha a törvényben előírt vagy a közigazgatási hatóság úgy dönt, hogy ilyen eljárást alkalmazó határozat előkészítésében. Minden olyan döntést, amely elkészítette az Ezen kiterjedt eljárás használata közvetlenül bírósági felülvizsgálatát. Bármely egyéb határozat előkészítése lesz kevesebb, és (a legtöbb esetben) nem részesülhetnek a nyilvánosság részvételét. Ezekben az esetekben végleges döntés meghozatala általában 8 héten belül. Ez az eljárás 4.1. szakaszában előírt, a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) 3.2. szakaszában, illetve a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény (Algemene bepalingen nedves omgevingsrecht). Azokban az esetekben, amikor a kiterjedt eljárás a határozat kidolgozásához alkalmazták, az érdekelt felek jogorvoslatot nyújthatnak be (lásd a 2: 1. cikk a közigazgatási jogról szóló általános törvény) draft-decision is benyújtotta véleményét (lásd a 8: 1 és 6: 13” (az általános államigazgatási törvény). Egy érdekelt fél, akinek a közigazgatási határozat által közvetlenül érintett. A törvény úgy rendelkezik, hogy létre kell hozni egy személyes, objektíven meghatározható, hogy a személy az ügy. A közigazgatási hatóságok a rájuk bízott, úgy kell tekinteni, hogy az érdekeiket. A jogi személyek érdekeit, úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az általános és közös érdekeinek képviseletére, hogy különösen feladataikkal összhangban, és amint ezt a tényleges tevékenységek beszerzésére. Általános érdeklődésre számot tartó példaként szolgálhat a környezetvédelem egy adott területen. Ha az eljárást nem alkalmazták, 8: 1. és 7: 1. a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) elő kell írni, hogy az érdekelt felek a Bíróság elé terjesztheti az ügyet, először kifogást (bezwaarschrift) azt a hatóságot, amely a határozatot hozta. Ez a kifogásolási eljárás eredménye (újra) lesz az új (ED) ugyanazon hatóság által hozott határozat csak e határozat és bíróság elé kerülhet. Minden esetben csak a határozatot meg lehessen támadni a bíróság előtt is vitatták, hogy a közigazgatási szakasz (13: 6. cikk (az általános államigazgatási törvény).

Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket a kerületi bíróságok, kivéve, ha külön törvény előírja egy másik eljárás (pl. fellebbezés az első, és csak a közigazgatási bíráskodási csoportja az Államtanács). Környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatos ügyekben az a kerületi bíróság, majd azt követően a közigazgatási peres ügyek állami általában a Tanács illetékes. Közvetlenül a területrendezési tervek esetében a közigazgatási bíráskodási csoportja az Államtanács. Például: övezeti terv szerint fogadják majd el a kiterjedt eljárás, amelyet akkor kell alkalmazni, az illetékes hatóság a határozatot hoz. Az övezeti terv bírósági felülvizsgálatra a közigazgatási bíráskodási csoportja (az Afdeling Bestuursrechtspraakja van de Raad van State első és végső fokon). IPPC engedély iránti kérelmet (a 1.2. cikk (1) pont a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény) is foglalkozni fognak, de a közigazgatási eljárás bírósági felülvizsgálatnak vetheti alá a körzeti bíróság és a közigazgatási bíráskodási csoportja az Államtanács. Az IPPC engedély olyan esetekben ad a Bíróság egy állami hatóság milyen mérlegelésének az elérhető legjobb technikák vannak az adott létesítmény szemben. Bírósági felülvizsgálati eljárások során a kérelmező kérheti az ideiglenes vagy átmeneti intézkedések általános rendelkezéseivel összhangban a közigazgatási eljárásokban a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat (8: 81–8: 86 A közigazgatási jogról szóló általános törvény).

Egyes környezetvédelmi tárgyú jogszabályok nem írják elő, hogy a környezeti hatásvizsgálat (KHV) jelentés készül a felperes által az állami hatóság elbírálja a kérelmet (7. fejezet a környezetvédelmi irányításról szóló törvény). Bármely határozat a KHV átvilágítási, EIA átvilágítási határozatok elfogadását vagy a KHV-jelentés az állami hatóság által megtámadható a bíróságon a nyilvántartó határozata ellen, amely lehetővé teszi, vagy elutasítja a kérelmet. Nincsenek külön szabályok, állandó, fórum, vagy a bizonyítékoknak az Elsőfokú Bíróság általi felülvizsgálata. Környezeti hatásvizsgálat fontos eszköznek tekintik, hogy előkészítsen bizonyos határozatok, amelyek potenciálisan jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre. Biztosítja, hogy az illetékes hatóság be tudja tartani a körültekintő döntés előkészítésében. A legtöbb esetben a draft-decision együtt nyilvánosságra hozzák a környezeti hatásvizsgálati jelentés és bárki is benyújthatja véleményét a végső döntés meghozatala előtt. Közigazgatási bíróságok felül fogja vizsgálni mind az anyagi jogi és az eljárásjogi jogszerűség közigazgatási határozatok jogszerűségének mindaddig, amíg az érdekelt felek kifejtették, hogy a határozat egy meghatározott részét a vitatott (lásd: 8. cikk: 69. § (1) bekezdés A közigazgatási jogról szóló általános törvény). Amikor egy állami hatóság által biztosított mérlegelési mozgásteret biztosít a jogalkotónak a fennálló különböző érdekek mérlegelése során, hogy egy egyedi határozat lehetővé teszi, a Bíróság ezen tartalék alkalmazása és érvényesítése csak érintőlegesen vizsgálja felül, amely megállapítja, nem ésszerűtlen (3. cikk: 4. § (2) bekezdés A közigazgatási jogról szóló általános törvény). Általánosságban elmondható, hogy a bíróságok felülvizsgálják az igazgatási határozat és az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a szóban forgó határozat jogalapjaként indokolt lehet az anyagi, műszaki és számításokat, amelyek szerint használták fel. Nincsenek olyan írott szabályok, a bizonyítékok eltérő alaki szabályokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a tényállás megállapítása. Például a bíróság illetékes, független szakértőt nevezhet ki az alapítvány létrehozásához szükséges, mint a környezeti és területi közigazgatási bíróságok (Stichting advisering Bestuursrechtspraakja vagy Stab). Abban az esetben, ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a határozat jogellenes -e, azt a megtámadott határozat megsemmisítését. 22: 6. cikk azonban a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) előírja, hogy az eljárási hiba, hogy nem érdekeit sértő egyetlen érdekelt féltől sem lehet figyelmen kívül hagyni a Bíróság. A közeljövőben azonban e rendelkezés ugyanilyen lehetőséget fog biztosítani e lényeges hiba. A közeljövőben fog továbbá egy új rendelkezés, amely általános közigazgatási eljárási törvény biztosítja, hogy olyan közigazgatási határozat Bíróság általi hatályon kívül helyezni, ha semmilyen írott szabály, amely nem a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló, az a fél, aki az ügyet. Az eljárás összhangban foglalkoznak majd a közigazgatási eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések 8. fejezete tartalmazza az általános közigazgatási törvény (Algemene Wet Bestuursrecht). A Bíróság a legtöbb esetben nyilvánosan hallgassanak meg (8: 56–8: 65 A közigazgatási jogról szóló általános törvény), de néha az egyszerűsített eljárás alkalmazandó (8. cikk: a közigazgatási jogról szóló általános törvény) 54. Nincsenek olyan írott szabályok, más, mint a formális bizonyítási követelményt támasztó tájékoztatási szabályok kinevezhet egy szakértőt, stb. (8: 27–8: 29 és 8: 42–8: 51 A közigazgatási jogról szóló általános törvény). Ítélkezési gyakorlata során általános szabályt ír elő bizonyítási szabályok tekintetében jelentős. Például: amikor a megtámadott határozat korlátozza a polgárok jogait, vagy a büntető jellegű, a bizonyítás terhe a hatóság. Egy másik érintett szabályt kell szem előtt tartani: Kinek a kezdeményezésére vonatkozó közigazgatási határozat? Ha a közigazgatási döntéshozatal kezdődött az érintett állampolgár által benyújtott kérelem első, a bizonyítási teher a kérelmezőre hárul. Szakpolitikai dokumentumok és az általánosan kötelező érvényű szabályokat nem lehet közvetlenül a közigazgatási bíróság vizsgálja felül.

V. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben

Amikor magánszemélyek vagy jogi személyek megsértik a környezetvédelmi jog, a holland jog lehetőséget nyújt arra, hogy kérelmet nyújtsanak be közvetlenül a Bíróság elé. Azonban a jelen eljárásban nem kifejezetten, de a rendes (polgári) bíróságok, a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó jog, amely alapján a 162: 6. cikk szabályozza a holland polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek). A felperes kártérítési vagy kérheti, hogy a bíróság elrendeli a magánszemély vagy jogi személy tevékenységeinek megszüntetése érdekében. Ugyanez vonatkozik az állami szervekkel szemben fennálló követelések. Hollandiában a közigazgatási bíróságok kezelik az ügyeket, hogy a környezetvédelmi engedély és a környezetvédelmi végrehajtás nem illetékes ilyen esetekben magánszemélyek vagy jogi személyek ellen. Természetesen a közigazgatási bíróságok hatáskörrel rendelkeznek, amennyiben ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor úgy döntöttek, hogy a környezetvédelmi engedély megadását, hogy végrehajtási intézkedések elrendelésére vonatkozó engedélyezését vagy elutasítását és egyéb környezetvédelmi kérdésekről. A környezeti felelősségről szóló irányelv (2004/35/EK), a Hollandia által a 17.2. cím a környezetvédelmi irányításról szóló törvény (Wet milieubeheer). Az illetékes hatóság a környezeti károk vagy a kiállítására hatáskörrel rendelkező hatóság a létesítmény engedélyének (Inrichting) alapján az általános környezetvédelmi engedélyezési törvény (Wet omgevingsrecht algemene bepalingen), vagy – a hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó általánosan kötelező erejű szabályokat, a legtöbb esetben a környezetvédelem általános szabályairól szóló rendelet (activiteitenbesluit) – a végrehajtására illetékes hatóság az általános szabályoktól. Azokban az esetekben, amikor a létesítmény területén kívül okozott kárt, az illetékes hatóság az alkalmazása alapján jelölik ki a kár jellege a 9.17. cikk szerint (1–4) a környezetvédelmi irányításról szóló törvény. Bármely érdekelt fél a 1. cikk meghatározott, az 2. évi általános közigazgatási törvény (általános közigazgatási törvény; Algemene Wet Bestuursrecht) vagy egy állami szerv kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy megelőző vagy felszámolási intézkedéseket. Ha valamelyik érdekelt fél fellebbezést nyújt be, a határozat végrehajtási rendelettel összhangban a környezeti felelősségről szóló irányelv tekintetében a hatóságok által a környezeti felelősség bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi. A fellebbezés összhangban kell kezelni mind a közigazgatási bírálta az általános rendelet, az általános közigazgatási törvény és a különleges környezeti ügyekkel kapcsolatos eljárási szabályokat a környezetvédelmi irányításról szóló törvény. Ha a közigazgatási bíróság nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy foglalkozzon a jogvita merül fel a Bíróság előtt, hogy a polgári bíróság lesz illetékes eljárni az ügyben.

VI. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei

Az Openbaar Ministerie (ügyészség) feladata a környezet elleni bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása céljából kerülnek meghatározásra, amelyek a holland büntető törvénykönyv (Wetboek van Strafrecht). A környezetvédelmi ügyek vonatkozásában külön rész van az ügyészség az ilyen típusú jogi aktusok ellen. A büntetőeljárás nem áll rendelkezésre a környezetvédelmi kérdésekben. Fennáll ugyanakkor annak a lehetősége, hogy egy érdekelt fél kérheti a Bíróságtól, hogy rendelje el, hogy a büntetőeljárás más bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása érdekében; 12. cikk A büntetőeljárásról szóló törvény (Wetboek van Strafvordering).

A nemzeti ombudsman 78a. cikk garantálja a holland alkotmány (grondwet). A holland nemzeti ombudsman egy külön törvény (Wet Nationale Ombudsman). Ezenkívül a nemzeti ombudsmani hivatal fedezi a holland közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht). A nemzeti ombudsman által benyújtott panaszokat vizsgálja ki a nyilvánosság számára. Ezenkívül saját kezdeményezésére vizsgálatokat indítson. Nincs külön ombudsman a környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. A panaszt a holland ombudsmanhoz, aki illetékes megvizsgálni a kormány magatartását. Az ombudsman (http://www.nationaleombudsman.nl/) segít az egyes polgárok, akik problémákkal szembesül, és kifejti, hogy a közigazgatási hatóságok hogyan lehetne jobban csinálni a dolgokat.A link új ablakot nyit meghttp://www.nationaleombudsman.nl/ Adott esetben a nemzeti ombudsman válaszol problémák vagy panaszok alapján vizsgálatot indítani. Törvény által érintett valamennyi felet, hogy működjenek együtt ezen. A nemzeti ombudsman „hátradőlési”. Ha panaszt szeretne tenni, először is azt kifogásolják, hogy a közigazgatási hatóság saját maga. A nemzeti ombudsmanhoz csak akkor foglalkozhat a panasszal, ha először a közigazgatási hatóság saját maga és a panaszt nem foglalkozik elegendő mértékben.

VII. A kereshetőségi jog

A kereshetőségi jog

A nyilvánosság részvételére (közigazgatási eljárás)

A bírósági eljárás

Magánszemélyek

A közigazgatási eljárás során a fő szabály az, hogy érdekelt félként olyan személyt, akiknek érdekeit a határozat közvetlenül érinti (1. cikk: 2. § (1) bekezdés Általános közigazgatási jog), lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen az eljárásban, amely elvezet a határozatot. Ez a helyzet az előírt eljárás alapos előkészítés és az egyes határozatok eljárási általános közigazgatási törvény 3.4. szakasza. A környezeti ügyekben vannak azonban olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy arról a határozattervezetről, például 5 általános törvény 12.3. cikk, a környezetvédelmi engedélyezési (wabo).

1: 8. cikk a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht) előírja, hogy csak egy érdekelt féltől (belanghebbende) joga van ahhoz, hogy a döntés ellen fellebbezést nyújt egy állami hatóság. Egy érdekelt fél olyan személy, akinek valamely határozat közvetlen hatással van (1. cikk: 2. § (1) bekezdés A közigazgatási jogról szóló általános törvény). Előtt lehet fellebbezni, kifogásolási eljárás kötelező 1: 7. cikk szerint a közigazgatási jogról szóló általános törvény, kivéve, ha a határozat széles körű felkészülést, összhangban a 3.4. szakaszban leírt eljárás a közigazgatási jogról szóló általános törvény.

Nem kormányzati szervezetek

1. cikk: 2. § (1) bekezdés Gala kimondja, hogy valamely érdekelt fél az a személy (vagy jogalany), akiknek érdekeit közvetlenül érinti -e a határozat. 1. cikk: 2. § (3) bekezdés Act. általános közigazgatási jog tekintetében előírja, hogy a jogi személyeket is – magában foglalhatja a általános és kollektív érdekek képviselete különösen feladataikkal összhangban, és amint ezt a tényleges tevékenységek beszerzésére. A környezeti ügyekben vannak azonban olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára, hogy álláspontjukat a határozattervezetet.

Gala 1: 8. cikk előírja, hogy csak egy érdekelt féltől (belanghebbende) joga van ahhoz, hogy a döntés ellen fellebbezést nyújt egy állami hatóság. 1. cikk: 2. § (1) bekezdés Az általános közigazgatási jog szabályozza, hogy egy érdekelt fél act.states olyan személy (vagy jogalany), akiknek érdekeit közvetlenül érinti -e a határozat. 1. cikk: 2. § (3) bekezdés Act. általános közigazgatási jog tekintetében előírja, hogy a jogi személyeket is – magában foglalhatja a általános és kollektív érdekek képviselete különösen feladataikkal összhangban, és amint ezt a tényleges tevékenységek beszerzésére.

Egyéb jogi személyek

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

Ad hoc csoportok

A szükségletek kielégítése érdekében pedig magánszemélyek vagy nem kormányzati szervezetek

Meg kell felelnie a magánszemélyek vagy nem kormányzati szervezetek vagy a fellebbezést megelőzően megállapított időszak véget ér,

külföldi nem kormányzati szervezetek

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

Minden egyéb

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

A magánszemélyek és/vagy nem kormányzati szervezetek

Az a szabály, amely kimondja, hogy csak egy érdekelt félnek jogában áll fellebbezni kívánsz egy határozat valamely hatóság (1: 8. cikk és 1: 2. A közigazgatási jogról szóló általános törvény) alkalmazandó minden olyan közigazgatási bírósági eljárásokban. 2005. október óta a holland közigazgatási eljárási törvény már nem kell rendelkezniük kellene az actio popularis intézményéről. Az ágazati, a környezetvédelmi jogszabályok nem tér el ezen általános szabály alól a jogi helyzet; Ezért azokban az esetekben alkalmazandó, a KHV- és az IPPC-irányelvben. Mindazonáltal lehetséges, hogy az ágazati jogszabályok, a környezetvédelmi kérdésekért, hogy csak egy érdekelt fél, de nem jogosult, aki kifejti nézeteit a határozattervezetet. A kormányzati szervek jogi 1. cikk úgy van kialakítva, hogy 1 és 2: 2 (általános közigazgatási törvény), amely kimondja, hogy egy közigazgatási hatóság valamely érdekelt fél érdekeit, mivel a jogalkotó hatóság által rájuk bízott érdekeik kell tekinteni. A számukra kijelölt feladatait és hatásköreit meghatározó annak értékelése során rendelkeznek a rájuk bízott érdekek. 1: 1. cikk megfelelően az általános közigazgatási jog act. nemzeti ombudsman nem tekinthető ilyen közigazgatási szerv. Ezenkívül nem volt bizonyíték a közigazgatási bíróság előtti eljárásokban az ügyészség által kezdeményezett.

VIII. Jogi képviselet

Ügyvédek fontos szerepet játszanak a környezeti ügyekben a bírósági eljárásokban a környezetvédelmi jogszabályok egyre összetettebb. Ha az ügyet megnyerik a közigazgatási bíróság, a hatóság jogi tanácsadás költségeinek megtérítésére, ha a bíróság ezt elrendeli. A kárenyhítésre megítélhető összeg maximalizálása és általában jóval a tényleges költségek (8. cikk: általános közigazgatási törvény (75.). Azonban a közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező. Ugyanez igaz a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozik. Jogi tanácsadás ezért nem kötelező a közigazgatási bírósági eljárások. Más szóval, a közigazgatási jogról szóló általános törvény általános közigazgatási törvény (Algemene Wet Bestuursrecht)., nem írják elő a fellebbezés benyújtására nyitva álló jogi tanácsadást, illetve a jogi képviseletet, a Bíróság előtt. A Bíróság előtt folyamatban lévő polgári eljárásban a jogi képviselet kötelező, bár fontos, kivéve azokban az esetekben, amikor a pénzügyi érdekeltségekről szóló ügy nem nagyobb, mint 25.000. Ugyanez vonatkozik a büntetőjogi bírósági eljárásokat. Valamennyi ügyvéd az ügyvédi kamara tagjai („Orde van Advocaten”, http://www.advocatenorde.nl/).A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/ Honlapjukon megtalálja ügyvédek bizonyos kulcsszavak, csakúgy, mint az olyan specializációs területek, például a környezetvédelmi törvény (milieurecht). Egyes esetekben nem kormányzati szervezet, mint a Greenpeace (http://www.greenpeace.nl/), a Stichting Natuur en Milieu (www2.natuurenmilieu.nl) vagy Milieudefensie (http://www.milieudefensie.nl/), majd a polgárokat abban, hogy jogorvoslatért folyamodjon.A link új ablakot nyit meghttp://www.greenpeace.nl/A link új ablakot nyit meghttp://www.milieudefensie.nl/

IX. Bizonyíték

Hollandia nem szerepelnek egyedi szabályok csak az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a környezeti ügyekben. A büntetőeljárásokban és polgári peres eljárások konkrét szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell bizonyítani, és ki viseli a bizonyítási terhet. A felek a polgári eljárások valamennyi bizonyíték javasolni, hogy a Bíróság a lehető legrövidebb időn belül. Az államügyész folytat valamennyi bizonyíték a büntetőeljárásban érintett környezeti ügyekben. A közigazgatási bírósági eljárások vannak, de nem a bizonyítékok, amelyekkel kapcsolatban a felek egyike lesz a bizonyítási terhet. Új bizonyítékokat első alkalommal a Bíróság általában engedélyezett, amennyiben a tisztességes eljárás elve sérül. Bár a jogalkotó, miután kifejtette, hogy a közigazgatási bíróságoknak törekedniük kell arra, az igazság és a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, hogy bizonyítékot kérjenek hivatalból (ex officio), a közigazgatási bíróságok előtt folyó eljárások sok tekintetben hasonlóak az eljárást, ha a felek a polgári bíróságok biztosítják azok bizonyítékait. A felek jelen szakértői vélemények, a szakértő tanúként történő meghallgatását, és azt kéri a Bíróságtól, hogy jelöljön ki egy szakértőt, hogy végezzen vizsgálatot (lásd az általános közigazgatási jog act.on 8.2.2. alosztály előzetes vizsgálatot). A Számvevőszék akkor fogja értékelni, és a benyújtott bizonyítékok bizonyító valószínűleg megfelel a valóságnak. Ha egy szakértői vélemény természetesen nem kötelező, annak ellenére, hogy a közigazgatási bíró a bírák valószínűleg nevezte ki a szakértő véleményét. A szakértői vélemény szintén nem kötelező abban az esetben, ha a bíróság nem jelöl ki a szakértői jelentést nyújtott be, de a fél. A Bíróság nem mindig tudja értékelni, minőségének és következetességének a jelentést, és figyelembe fogja venni, hogy a szakértő arról számolt be, összhangban az elővigyázatosság elvét. A közigazgatási eljárások során a környezeti ügyekkel kapcsolatos határozatok, lehetőségük van arra, hogy a Számvevőszék kinevez egy független szakértő tanácsadó szerve, az Alapítvány a környezeti és területi közigazgatási bíróságok (Stichting advisering Bestuursrechtspraakja vagy Stab). Ez a kormány által finanszírozott alapítvány és szakértelemmel bír a környezeti ügyekben. A törvény úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi jelentés elkészítése esetében a közigazgatási bíróság. Mivel most már rendelkezésre áll az esélye annak, hogy ennek az Alapítványnak a Számvevőszék kinevez egy szakértőt, hogy egy egyedi határozat felülvizsgálata, úgy tűnik, némileg kedvezőbb a környezeti ügyekkel kapcsolatos eljárások során.

X a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat

Az általános közigazgatási hatósági határozat akkor lép hatályba, ha azt megfelelően bejelentett bejelentésére vonatkozó általános szabályok az általános közigazgatási törvény. Legfontosabb környezetvédelmi döntések azonban csak akkor kerülhet sor, ha az e határozatokkal szembeni jogorvoslati határidő lejárt, mivel az ágazati jogszabályok ilyen irányú rendelkezést bocsát ki. Az általános kormányzati döntés elleni fellebbezés Hollandiában nincs halasztó hatálya (lásd a 6. cikk: általános közigazgatási törvény (16.). Mindazonáltal lehetséges, hogy az ágazati vagy különös jogszabályokban gyakran eltér ettől az általános szabálytól. Ezért az általános közigazgatási határozatokat azonnal végre, függetlenül attól, hogy fellebbezés vagy bírósági úton. Minden olyan határozat végrehajtását, amely a Bíróság által később hatályon kívül helyezett, azonban a felelősséget.

Ha a végzés ellen fellebbezést nyújtottak be az Elsőfokú Bíróság előtt, illetve az esetleges fellebbezés a kerületi bírósághoz kifogást nyújtottak be, az elnök a kerületi bíróság vagy joghatósággal rendelkezhetnek az ügy érdemével kapcsolatos eljárás, ideiglenes jogorvoslat megadására is lényeges, mivel a szóban forgó érdekeket. Amint beérkezik egy kifogás vagy fellebbezés benyújtása (pro forma), a bíróságok rendelkeznek illetékességgel, a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat bármely érdekelt fél kérelmére, hogy letétbe helyezte a kifogást vagy a fellebbezést, és bizonyította a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat sürgős szükségességét, mivel a fennálló érdekeket (lásd: 8. cikk általános közigazgatási törvény (81.).

A jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat akkor áll fenn, ha a Bíróság, hanem gyakorlatilag minden esetben a felfüggesztő hatályú állnak vagy a jogorvoslat felfüggesztő hatályát, hogy a közigazgatási hatóság hozta. Ellen nem lehet fellebbezni a közigazgatási bíróság által a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást.

XI. Költségek

Közigazgatási eljárások ingyenesek. A közigazgatási bíróság a felperest meghallgatni az díjat kell fizetnie. A bírósági eljárások illetéke az első fokon 41: 8. cikk előírja a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene Wet Bestuursrecht). A díj általában nem minősül nagyon magas. Változó, attól függően, hogy megindítja az eljárást és személy és az alkalmazandó anyagi jog esetében. 8. cikk: 41. § (3) bekezdés Az általános közigazgatási jog kifejezetten act.mentions különböző díjakat állapítsanak meg. 2013-ben a díj 44 EUR olyan természetes személy számára, hogy fellebbezést nyújt be a határozat ellen, vagy olyan közigazgatási hatóság, amely a szociális biztonság és az ahhoz kapcsolódó jogszabályoknak (lásd az 8. cikk: 41. § (3) bekezdés A közigazgatási jogról szóló általános törvény). 160 EUR egy természetes személy esetében pedig 318 euró, minden egyéb esetben bármely jogi személy fellebbezéssel, sem a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást. A közigazgatási fellebbviteli bíróság valamelyest nagyobbak, és határozza meg az alkalmazandó jogot, a fellebbviteli bíróságok előtti eljárás. Ha a fellebbezés sikeres, ezeket a költségeket általában nem kell fizetnie (8. cikk: a közigazgatási hatóság a közigazgatási jogról szóló általános törvény 75.). Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a joggal való visszaélés a Bíróság úgy határoz, hogy a felperes viseli (állandó) költségeit, az igazgatási hatóságnak. A „vesztes fizet” elve nem alkalmazható az esetek többségében. A polgári bírósági eljárások költségeinek valamivel magasabb. A bírósági eljárások illetéke differenciált kerületi bíróság (a leggyakoribb eset 2013-ben 274 EUR és 589 EUR az a természetes személy, jogi személy esetén magasabb lehet, de az ügy nagyobbak). Amennyiben az ügyet bármelyik érintett azt állítja, hogy a 100.000 eurót meghaladó összeg meghaladja a 25,000 EUR-t vagy a díjak magasabbak is. Különleges körülmények fennállása esetén lehet minősíteni a szegény és rászoruló vagy különleges alacsony díj vonatkozik. Polgári ügyekben a’loser fizet” elv érvényesül. Egyéb költségek minden esetben a szakmai költségek a bírósági eljárásokat. Ezek alapján eltérnek egymástól az ügyvéd (szakosodás) és a felperesnek átadott. Ha a jogosult vagy a felperes nem tudta rászoruló vagy államilag támogatott jogi segítséget kér, de személyes hozzájárulást kell fizetniük.

XII. Pénzügyi támogatási mechanizmusok

A bíróságok nem rendelkeznek bírósági illetékek megfizetése alóli kivételeket. Ugyanakkor a holland szabályozás nem írja elő, hogy a támogatott jogi segítségnyújtást és a díjak csökkentése azon pályázók számára, hogy a szükséget szenvedő vagy nem tekinthető. Ezenkívül a jogi segítséget nyújtó irodák különleges informális alapon, jóllehet ez a legtöbb esetben a szokásos költségek, a jogi segítségnyújtás, támogatás nyújtható, amelyek tekintetében ugyanolyan feltételek mellett a kedvezményes díjszabás vonatkozik. Ezenfelül, akiket meg lehetne győzni arról, hogy jogi cégeknek nyújtott számára pro bono jogi segítséget, és úgy véli, hogy a rendszeresen, de a legtöbb ügyvédi irodák valószínűleg nem ad majd a jogi segítséget ingyenesen viszonylag rendes esetben. Nincsenek olyan jogi klinika a környezettel kapcsolatos ügyekben a nyilvánosság számára elérhetővé. Egyes esetekben azonban a Greenpeace nem kormányzati szervezet, közöttük a tiltakozások szervez és állami szerv határozataival szembeni fellebbezések segítséget.

XIII. Időszerűség

Ha a határozatot a közigazgatási hatóság hoz döntést az ágazati jogszabályokban meghatározott időszak, vagy – amennyiben nincs ilyen feltétel – ésszerű időn belül – amely nyolc hét 13: 4. cikk megfelelően a közigazgatási jogról szóló általános törvény. Az a határidő, amelyen belül a környezetvédelmi engedélyt (összetett) hat hónap és nyolc héttel kevésbé összetett ügyeket, például az építési engedély. Mindkettő a környezetvédelmi engedélyezési szóló általános törvény (Algemene bepalingen nedves omgevingsrecht). Legalább két különböző típusú szankciókat, amikor valamely közigazgatási hatóság nem hoz döntést az előírt határidőn belül megtörténjen. A kérelmezőnek tájékoztatnia kell a hatóságot, hogy a határozat nem időben és két héttel azt követően, hogy e felszólító levélben két következménye van. Először is a felperes a bírósághoz való fellebbezés jogát közvetlenül az a tény, hogy nem hoztak döntést. Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy a Bíróság valóban kötelezettségét megsértve hoz döntést, a Hatóság és a pénzbüntetést kiszabó határozat minden egyes nap után, hogy az állami hatóság nem a határozatot. A második következmény az, hogy a két héttel értesítette a felperest, hogy attól a naptól kezdve a pénzügyi ellentételezésben részesül minden olyan nap, amikor a hatóság késedelem maximális összege 1 260 euró. Ha azt szeretné, hogy a határozatok elleni fellebbezés hat héten belül kell benyújtani a határozat meghozatalát követően. Megengedett a legtöbb esetben egy proforma fellebbezést nyújtson be, ami azt jelenti, hogy egy másik kifejezéssel ítélik oda, a fellebbezés benyújtására. Bár bíróságok nemrégiben próbált, a Számvevőszék általában meghallgatásra kerül sor évente háromnegyede után. Ez lehetővé teszi a felek számára, hogy a fellebbezés benyújtása nem sérti jogaikat és reagálnak egymás részére. Nincs határidő megállapítva, hogy a Bíróság a tárgyalás időpontját. Ha a Bíróság a dátumot nem határoztak meg, a felek legkésőbb tíz nappal a meghallgatás előtt új információk vagy új alapot, azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a tisztességes eljárás elve korlátozhatja a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján vagy új információk megküldésére. Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényben előirányzott határidőt act.sets határozat meghozatalához a meghallgatást követően a közigazgatási bíróság által. Ez a határidő hat hétre meghosszabbítható, és hat hét. Nincsenek azonban szembeni szankciók késedelem a bíróságok ítéleteit. A Bíróság általában 9–12 hónapot kell ítéletének meghozatala szempontjából. A közelmúltban is hangsúlyozták a jogalkotó és a bírói kar, hogy bírósági eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben a közigazgatási jogvita végleges rendezését. Ezért számos eszközt vezetett be annak érdekében, hogy a bíróságok elé, és ez az ideális; Például, abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a határozat sérti a jog, hatáskör elnyerte a közigazgatási hatóság, amely arra törekszik, hogy a szabálytalanságok (ez az úgynevezett „adminisztratív kezelése”; 8. cikk – 8: 51: 51: 80a és 8. és 8. cikk az általános közigazgatási jog szabályozza: 80b act.act).

XIV. Egyéb kérdések

A Környezetvédelmi Tanács rendszerint a jogi és közigazgatási eljárásban a határozattervezet ellen. A komplex és kiterjedt (a környezeti ügyek), hogy megvitassák a szóban forgó projekt a polgárokkal, mielőtt a formális közigazgatási eljárás megkezdődik. A legtöbb esetben a benyújtott álláspontokat, valószínűleg azért, mert a hatóság összegyűjtött információk határozattervezet elkészítése során. Általában a környezeti hatásokra vonatkozó információk nem rendszerszerűen meghatározott strukturált és könnyen hozzáférhető módon, de információkérő határozat meghozatalát eredményezi az információ nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, amely határozat megtámadható a bíróságon. A környezeti hatásvizsgálatokról szóló információk nagy része hozzáférhető a Bizottság weboldalán, a környezeti hatásvizsgálat (http://www.commissiemer.nl/).A link új ablakot nyit meghttp://www.commissiemer.nl/ A jogi kérdéseket a hivatal (http://www.agentschapnl.nl/), amely több weboldal a környezetről Hollandiában és a környezetvédelmi jogszabályok (http://www.infomil.nl/).A link új ablakot nyit meghttp://www.agentschapnl.nl/A link új ablakot nyit meghttp://www.infomil.nl/ A holland kormányzati szervezetek egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy az alternatív vitarendezés jó alternatívát jelenthet a bírósági eljárás tekintetében. Ugyanez a helyzet a környezetvédelmi kérdésekben. Ezen túlmenően néhány közigazgatási bíróságok, köztük a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, a környezeti ügyekben a felek számára, hogy közvetítőként és a konfliktus rendezéséhez és a konszenzuskeresés bírósági határozat nélkül.

XV. A külföldiek helyzete

A származási országon alapuló megkülönböztetés és/vagy nyelvi tiltja a holland alkotmány (1. cikk). Általában az eljárási jog megköveteli, hogy minden, fellebbezés és más írások című műnek kell benyújtania a Bírósághoz holland nyelven. Az ítélet és a Bíróság egyéb írásmű holland nyelven is. Vannak azonban olyan lehetőségeket, amelyeket a vonatkozó dokumentumok fordítását más nyelven íródott. Ezenkívül abban az esetben, ha valaki részt vesz a bírósági tárgyaláson és nem beszéli a holland nyelvet kellően jogosult saját nyelvüket használhatják, és a Bíróság gondoskodik a tolmács ingyenes igénybevételének lehetőségét (lásd a 36: 8. cikk a közigazgatási jogról szóló általános törvény).

XVI. Határokon átnyúló ügyek

Nem léteznek olyan általános eljárási szabályokat a környezetvédelmi kérdéseket a holland jog egy másik országban. A legtöbb esetben a határokon átnyúló eseteket a rendes eljárási szabályokkal összhangban. Természetesen a holland projektek környezetre gyakorolt hatása nem releváns a más országok által meghozandó határozatokat a holland hatóságoknak, de nincsenek általános szabályok a határokon átnyúló ügyekben. A (külföldi) által érintett egyéni az állami hatóság által hozott határozat tekinthető az érdekelt felek (1. cikk: általános közigazgatási törvény (2.), és ezért a holland közigazgatási bíróságok jogosultak gyakorlatilag az összes jogi és pénzügyi támogatás a fentiekben említésre került.

Kapcsolódó linkek

[1] Valamennyi fent említett holland jogszabályok ezen a honlapon megtalálható az interneten folytatott konzultáció útján: http://wetten.overheid.nl/zoeken/.A link új ablakot nyit meghttp://wetten.overheid.nl/zoeken/

[2] A holland bíróságok által folytatott konzultációt az interneten elérhető: http://www.rechtspraak.nl/.A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 14/09/2016