Fermer

LA VERSION BÊTA DU PORTAIL EST DISPONIBLE!

Consultez la version bêta du portail européen e-Justice et faites-nous part de votre expérience!

 
 

Chemin de navigation

  • Accueil
  • Accès à la justice dans le domaine environnemental

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz környezeti ügyekben - Lengyelország

Cette page a été traduite automatiquement: sa qualité ne peut pas être garantie.

La qualité de cette traduction a été évaluée comme: mauvaise

Estimez-vous que cette traduction est utile?


  1. Alkotmányos alapok
  2. Igazságszolgáltatás
  3. #II
  4. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek
  5. Igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvétele esetén
  6. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben
  7. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei
  8. A kereshetőségi jog
  9. Jogi képviselet
  10. Bizonyíték
  11. Ideiglenes intézkedések
  12. Költségek
  13. Pénzügyi támogatási mechanizmusok
  14. Időszerűség
  15. Egyéb kérdések
  16. A külföldiek helyzete
  17. Határokon átnyúló ügyek

Alkotmányos alapok

A Lengyel Alkotmány nem biztosítja azt a jogot, hogy kedvező (tiszta, egészséges, környezetvédelem stb.).

  • Az alkotmány 5. paragrafusa kimondja azt az általános szabályt, hogy a Lengyel Köztársaság biztosítja a környezetvédelem a fenntartható fejlődés elvét.
  • Az Alkotmány 86. cikk szerint mindenkit megillet a gondozása, a környezet minőségének és az erdőpusztulás felel. Az ilyen felelősség elvének szabályzat állapítja meg.
  • Cikk 74. bekezdés az Alkotmány 1,2. és 4. általános kötelezettségét írja elő a hatóságok számára, hogy a környezet védelme.
    • A hatóságok gondoskodnak arról, hogy az ökológiai biztonsági politikákat, amelyek a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára.
    • A környezet védelme az állami hatóságok kötelessége.
    • A hatóságoknak a polgárok tevékenységeket támogatja, hogy védjék és javítsák a környezet minőségét.
  • Az Alkotmány 68. cikk 4. pontja előírja, hogy a hatóságok a járványos betegségek elleni küzdelem és annak megakadályozása érdekében, hogy a negatív egészségügyi következményekkel járhat a környezet pusztulása.
  • 74. cikk, 3. pont) mindenkinek jogot biztosít, hogy tájékoztatást kapjanak a környezet minőségének és az információk védelméről.

Hivatkozás nem lenne elegendő az alkotmányos rendelkezések csak a bírósági vagy közigazgatási eljárások, mivel a fent említett cikkben előírt alkotmányos rendelkezések 86. és 74. meg kell határozni (lásd az alapokmány 81. és utolsó mondatában az alkotmány 86. paragrafusa). Hivatkozni lehet azonban további érveket annak érdekében, hogy megerősítsék a követelést.

Nemzetközi megállapodások egy közvetlenül hivatkozhatnak a bírósági és közigazgatási eljárások során a 91. cikk szerinti 1. és 2. pontját az alkotmánynak, megerősített nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését, amint azok a nemzeti jogrend részét képezi, és közvetlenül alkalmazzák. A gyakorlatban azonban recomended hivatkozni a nemzetközi megállapodás és az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseit.

Az Aarhusi Egyezmény által közvetlenül alkalmazható közigazgatási szervek és bíróságok, ha eleget tesz a közvetlen alkalmazhatóság – teljesíti a feltételeket, az alkotmány 91. cikk.

Egy ügyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az Aarhusi Egyezmény nem felel meg a jelen standard rendelkezések miatt, amelyek értelmében a feleknek, hogy „tegye meg a szükséges jogalkotási, szabályozási és egyéb intézkedéseket”, míg számos más ítéletek, a közvetlen alkalmazhatóság értékelése nélkül, az Aarhusi Egyezmény továbbá arra hivatkozott, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozás (és nem az egyetlen vagy fő, jogalap).

II. Igazságszolgáltatás

175. cikk (1) bekezdése szerint az alkotmány, a lengyel igazságügyi rendszer főbb típusai a következők:

  1. Úgynevezett, tovább bomlik:

A polgári bíróságok), amelyen belül az „általános” polgári fióktelepek – azaz a kereskedelmi, Család- és munkaügyi statisztikai tevékenységeket is;

büntető igazságszolgáltatást; b)

  1. Közigazgatási bíróságok;
  2. A katonai bíróságok.

A fenti bíróságok vannak osztva (esetek). Három esetben – az általános bíróságok, a legfelsőbb fokon a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság). Azonban nem minden esetben a legfelsőbb bíróság (egyes esetekben még csak két példát).

A közigazgatási bíróságok – vannak osztva (két alkalommal), valamint a második legmagasabb az elsőfokú közigazgatási bíróságnak (Naczelny Sąd Administracyjny). Az Alkotmány 184. cikk értelmében biztosítja, a bírósági felülvizsgálatot a közigazgatás tevékenységét.

A gyakorlatban a legtöbb esetben a környezettel kapcsolatos közigazgatási bíróság joghatósága alá tartoznak (a környezetvédelmi kérdések általában úgy határozott, a közigazgatási határozattal vagy egyéb közigazgatási jogi aktusok).

Megvizsgálja a polgári bíróságok (magánjogi két magánfél közötti viták), ideértve a környezeti károk miatt.

Büntetőbíróságok megvizsgálja a környezeti bűncselekmények vagy kisebb súlyú bűncselekményeket a büntető törvénykönyv vagy a környezetvédelmi jogszabályokat.

A Lengyelország által a környezeti ügyekben az általános illetékességű szervek és bíróságok nincsenek különleges környezetvédelmi bíróságok vagy tanácsokat.

(ún. „forum shopping”) az illetékes bíróság megválasztása az eljárás valamely fele által a lengyelországi) nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a dokumentum esetében a helyes (például közigazgatási vagy általános) bíróság, a megfelelő szinten és a megfelelő hely (város).

A jogorvoslati rendszer eltér a Bíróság típusától függően.

Abban az esetben, ha a határozatot a közigazgatási döntések (többek között a környezeti ügyekben), a rendes jogorvoslati rendszer három lépésből áll:

  • Először is – panaszt nyújtott be a másodfokú közigazgatási hatóság (az a hatóság, amely magasabb, mint a megtámadott határozat). Az önkormányzati hatóságok, például a másodfokú hatóság az önkormányzati odwoławcze samorządowe (fellebbezési tanács) Kolegium elbírálása (wojewoda) – az illetékes miniszter stb.
  • Abban az esetben, amikor a határozatot a másodfokú hatóság nem részesít előnyben, akkor a kérelmező panaszt nyújthat be az elsőfokú közigazgatási bíróság, azaz a vajdasági közigazgatási bírósághoz (a Wojewódzki Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott
  • Abban az esetben, ha a Bíróság nem ítélkezik, csatlakoznia kell a kérelmező panaszt nyújthat be a másodfokú közigazgatási bíróság, azaz a közigazgatási bíróságnak (Naczelny Sąd Administracyjny)

A rendkívüli jogorvoslati lehetőségek vehetők (vagyis a közigazgatási eljárás a közigazgatási hatóságok) abban az esetben, ha:

  • a közigazgatási határozat már jogerőssé vált (nincs lehetőség arra, hogy a szokásos rendszer)
  • A döntést egy súlyos logikai hiba – egyes, a 145. és 156. cikkekben felsorolt, a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv (Kodeks postępowania administracyjnego), például, amikor az a személy, aki úgy kell kezelni, mint az eljárásban részt vevő fél számára –, és jogukban áll részt venni az eljárásban – megfosztotta őt e jogától (pl. azért, mert a hatóság nem értesítette a Hatóságot, hogy megfelelően).

A fent említett panasz benyújtható csak jogosult személyek (ld. VII. fejezet).

A Bíróság nem jogosult arra, hogy módosítsa a határozatot.

Abban az esetben, amikor a közigazgatási bíróság úgy ítéli meg, hogy a közigazgatási határozat elleni panasz jogos volt, erről határozatot megsemmisíti, ami azt jelenti, hogy az eljárás visszatér az azt kiállító közigazgatási hatóság. Ezt követően a hatóság, míg az ügy újbóli vizsgálatát, az, hogy a Bíróság által adott értelmezéseket.

Lengyelországban nincsenek különleges környezetvédelmi bíróságok vagy bírósági eljárásokra alkalmazandó környezetvédelmi kérdésekben.

Főszabály szerint a közigazgatási bíróság nincs kötve a felek által benyújtott indítványokra (nem hivatalból).

Így a Bíróság csak azokat a jogsértéseket, amelyek jogi vagy más, a felek által felvetett egyes legsúlyosabb jogsértések, de figyelembe kell venni, még akkor is, ha a Bíróság nem adta meg a felperesnek.

Közigazgatási bíróságok közvetítő csak a közigazgatási eljárás a dokumentumok és a felek által benyújtott bizonyítékok alapján nem jogosult (a szakértők).

III. Az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyek

Az információ közzétételének megtagadása a közigazgatási határozat alakját ölti. Ezért az említett határozat ellen rendes program (a II. fejezetben leírtak szerint), azaz:

  • A panaszt a másodfokú közigazgatási hatóság
  • Ha a hatóság megerősíti a másodfokú – panaszt nyújtott be az elsőfokú közigazgatási bíróság, azaz a vajdasági közigazgatási bírósághoz (a Wojewódzki Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott
  • Ha a Bíróság ítéletet hozott a Vajdaság tökéletlen – panaszt nyújtott be a közigazgatási bíróság

Abban az esetben, ha a megtagadás által a felettes hatóság (azaz olyan hatóság, amely felett nincsen „másodfokú”, pl. miniszter), akinek kérelmét elutasították, az említett hatóságnak be kell nyújtania a kérelmet ismét vizsgálja meg az ügyet. Ha a hatóság megerősíti abbéli kezdeti elutasítása, az érintett személy is benyújthatja a kérelmet a vajdasági közigazgatási bíróság (Bíróság, majd a közigazgatási bíróság.

Az információkérésre vonatkozó információkat kell tartalmaznia a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket (a közigazgatási határozatok). A gyakorlatban a hatóságok gyakran (azon kötelezettség ellenére, hogy ezen információk nem szerepelnek), ami azonban nem jelenti azt, hogy a jogorvoslati lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

  • A másodfokú közigazgatási hatóság (vagy a felülvizsgálatára irányuló kérelem esetén) 14 napon belül kell benyújtani, mivel az elutasító határozatot kézbesítették az érintett személynek.
  • Az elsőfokú közigazgatási bíróság – be kell nyújtani az érintett közigazgatási hatóság (30 napon belül), mivel a határozat a másodfokú hatóság (vagy annak elutasításáról).
  • A másodfokú közigazgatási bíróság – 30 napon belül kell benyújtani az ítéletet, mivel az első fokon eljáró bíróság kibocsátotta.

Az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban (mind általános, az információkhoz való hozzáférés és a környezeti információkhoz való hozzáférés különleges eljárási szabályokat kell alkalmazni, fel kell gyorsítani az eljárást, és azonnali, az Elsőfokú Bíróság által végzett felülvizsgálat. Tehát a közigazgatási hatóság, amely a közigazgatási bíróság a panaszt benyújtották, köteles továbbítani a bíróság mind a panasz és a panaszra adott válasz 15 napon belül. A Bíróság köteles figyelembe venni a panaszt 30 napon belül. Ez biztosítja az azonnali, az Elsőfokú Bíróság által végzett felülvizsgálat képest szokásos időben más olyan esetekben, amikor az ítéletet az Elsőfokú Bíróság több hónapig tarthat.

Minden egyes panaszt kell:

  • az az igénylő adatai,
  • hogy jelölje meg, hogy mely bíróság vagy hatóság (Címzett)
  • arra, hogy adja meg az általa hozott határozat (,)
  • hívjon fel, hogy adja meg, hogy az igénylő (pl. megtagadásának megsemmisítése),
  • Ennek megfelelően kell kitölteni.

A Bírósághoz intézett panaszok megfelelő indokolást kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a állításokat. Panaszok kezelése a másodfokú hatóság hivatalosan nem, de a gyakorlatban az indokolás jelentősen növeli annak az esélyét, hogy a nyertes.

A panaszok kezelése csak a másodfokú közigazgatási bíróság (Administrative Court) által aláírt, és a felperest képviselő ügyvéd; A fennmaradó panaszok nincs ilyen követelmény.

Általában a bíróságok nem rendelkeznek az információ hozzáférhetőségének vitatják.

A leírás alapján a felperes érveit, és a hatóság megtagadja az információ.

Abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a kifogás indokolt, a megtagadó határozat hatályon kívül helyezi és annak indoklása, hogy a megtagadás nem volt megfelelő.

A hatóságot nem köti a Bíróság értelmezése, és így – közvetetten – arra kötelezni, hogy nyilvánosságra hozza az információt. Nem kizárt azonban, hogy a Hatóság hivatkozik új kizáró okokat (kivételt képeznek, amelyek lehetővé teszik számára, hogy megtagadja az információk), amelyek korábban nem voltak, és ezért nem jelezte a Bíróság által figyelembe vett.

IV. Igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság részvétele esetén

A környezetvédelmi kérdések kizárólag a hatóságok döntöttek:

  • a közigazgatási határozat – ha az egyedi esetet illeti, így például egy engedély egy létesítmény kibocsátásának KHV-határozat”, a „környezeti hatásvizsgálati eljárás új (tervezett), vagy bírságot kiszabó határozat olyan üzem, amely illegális szennyezés;
  • A uchwała (kollektív testület által elfogadott), mint a helyi közösség tanácsa (Rada powiat területén); A határozatok elfogadására vonatkozhat pl. a földhasználati terveket és egyéb terveket vagy programokat.

Az egyedi igazgatási határozatok eljárási vonatkozásait szabályozzák a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv (Kodeks postępowania administracyjnego (APC).

Az egyes személyek (az eljárás kellő jogi érdek) joga van részt venni, és következésképpen a határozat megtámadására. E személyek „felek”. Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság szabályokat írnak elő, és egyedi rendelkezéseket kell figyelembe venni, az a fél, aki egy adott esetben (ld. VII. fejezet).

A közigazgatási határozat előtt lehet megtámadni a másodfokú közigazgatási hatóság.

Abban az esetben, ha a felettes hatóság a határozatot hozta (azaz olyan hatóság, amely felett nincsen „másodfokú”, pl. miniszter), az érdekelt személy nyújthat be kérelmet az adott hatóság ismét vizsgálja meg az ügyet.

Az elsőfokú közigazgatási határozatok közvetlenül ne lehessen.

Főszabály szerint a peres eljárás előtt a közigazgatási bíróság) az általa a közigazgatási eljárás során. Ez azt jelenti, hogy minden olyan cselekményt vagy mulasztást valamely állami hatóság (pl. egy közigazgatási határozat) belül kell megtámadni (leggyakrabban az első közigazgatási eljárás – a másodfokú hatóság előtt), és csak azt követően, hogy az eljárás befejeződött, az ügyben egy közigazgatási bíróság előtt.

A közigazgatási bíróságok ellenőrzik, figyelembe véve, hogy mindkét esetben a határozat eljárásjogi és anyagi jogi szempontból. Ez azt jelenti, hogy a feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a közigazgatási szerv döntése szerint az alkalmazandó jogot, vagy sem.

Ezért a Bíróság csak akkor vizsgálja meg a műszaki dokumentáció, amennyiben a törvény által teljesítendő különleges követelmények az ilyen dokumentáció (pl. kötelező kérdéseket, amelyekkel foglalkozni kell a környezeti hatásvizsgálati jelentés). Annak ellenőrzése, hogy a bíróságok akkor adott esetben tartalmazzák az összes előírt elemet, és általában nem kívánja meg a műszaki adatokat (különösen az, hogy a közigazgatási bíróságok nem kérdőjelezik meg a szakértők és a bírák féllel szemben nem rendelkeznek megfelelő műszaki tudás).

Az ingatlanok tulajdonosai a földhasználati terv, valamint a szomszédos országok ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, megtámadhatja a tervet.

Ennek érdekében szükséges lenne:

  • Az önkormányzati tanács felé, hogy a terv felülvizsgálatára irányuló kérelem esetében;
  • Ha a Tanács megerősíti, hogy jelenleg – az előző pert indíthat az elsőfokú közigazgatási bíróság, azaz a vajdasági közigazgatási bírósághoz (a Wojewódzki Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott
  • Ha a Bíróság ítéletet hozott a Vajdaság tökéletlen – pert indíthat a közigazgatási bíróság.

A perben érintett személynek kell bizonyítania kell, hogy rendelkezik az általa „jogi érdekkel” esetében (azaz, hogy ő az ingatlan tulajdonosa, amely a terv által érintett).

A KHV-eljárás során az úgynevezett „csoport” az illetékes hatóság első „átvilágítási határozat” (w sprawie obowiązku oceny przeprowadzenia postanowienie oddziaływania na środowisko) határoz arról, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a projekt számára vagy sem.

A KHV-határozat środowiskowych decyzja uwarunkowaniach („o”) a következő lépést.

Az ilyen „KHV-átvilágítási döntésekkel postanowienia” (lehet külön megtámadni, az eljárásban részt vevő felek által (azaz a „zażalenie”), amikor a „pozitív”, vagyis amikor a hatóságok úgy döntenek, hogy a KHV eljárás elvégzésére.

Abban az esetben, amikor a „átvilágítási határozat” (postanowienie) negatív (azaz az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy nem végeznek KHV) eljárás keretében támadható meg jogorvoslati kérelemmel szemben a KHV-határozat odwołanie) decyzja uwarunkowaniach środowiskowych („o”).

(„átvilágítási határozat”) postanowienia raportu zakresu dotyczące a KHV-eljárás keretében hozott határozatok, amelyek esetén az illetékes hatóság határozza meg a hatályát, a KHV-jelentés (környezetvédelmi hatástanulmány) a projektgazda által készített.

A „csoport” (szűrés pozitív przeprowadzenia obowiązek nakładające oceny postanowienie oddziaływania na środowisko) ugyanakkor a jelentés hatálya. Az ilyen határozat megtámadható (postanowienie) által az eljárásban részt vevő felek között.

A „csoport” az illetékes hatóság tartalommeghatározást dotyczące zakresu postanowienie raportu) (csak a projektgazdával. Az ilyen tartalommeghatározást (postanowienie) nem lehet külön megtámadni (a panasz – zażalenie). azonban meg lehet támadni az eljárásban részt vevő felek által a fellebbezés (odwołanie) belül a KHV-határozat uwarunkowaniach decyzja środowiskowych („o”).

Az eljárásban részt vevő felek, valamint az eljárásban részt vevő nem kormányzati szervezetek A fél megtámadhatja KHV-határozatok ügyében: Először a közigazgatási hatóság, majd a másodfokú közigazgatási bíróság előtt.

A panaszokat a szerződő felek és a nem kormányzati szervezetek mind eljárásjogi, mind anyagi jogi kérdéseket vet fel.

Az eljárásban részt vevő felek a KHV-határozat (azaz olyan személyek, akiknek jogi érdeke fűződik a határozat érinthet, általában a szomszédos ingatlanok tulajdonosai, valamint nem kormányzati szervezetek) részt venni az eljárásban kifogásolhatja a döntést: Először a közigazgatási hatóság, majd a másodfokú közigazgatási bíróság előtt.

A közigazgatási bíróságok ellenőrzik, figyelembe véve, hogy mindkét esetben a határozat eljárásjogi és anyagi jogi szempontból. Ez azt jelenti, hogy a feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a közigazgatási szerv döntése szerint az alkalmazandó jogot, vagy sem.

Ezért a Bíróság megvizsgálja az ügy technikai vonatkozásait (pl. műszaki dokumentáció) csak annyiban írja elő a jog által teljesítendő különleges követelmények az ilyen dokumentáció (pl. kötelező kérdéseket, amelyekkel foglalkozni kell a környezeti hatásvizsgálati jelentés). Annak ellenőrzése, hogy a bíróságok akkor adott esetben tartalmazzák az összes előírt elemet, és általában nem kívánja meg a műszaki adatokat (különösen az, hogy a közigazgatási bíróságok nem kérdőjelezik meg a szakértők és a bírák féllel szemben nem rendelkeznek megfelelő műszaki tudás).

Az eljárásban részt vevő felek és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek vonatkozó KHV-határozat megtámadhatja KHV-határozat való részvételükre való tekintet nélkül a nyilvános konzultáció szakaszában.

A fellebbezés benyújtására, hogy a másodfokú közigazgatási hatóság felfüggesztő hatállyal bír, ami azt jelenti, hogy a KHV-határozat a projektgazda által nem hajtható végre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a projektgazda az építési engedély iránti kérelmet nem lehet egy másik határozat vagy a projekt fejlesztése.

Az illetékes hatóságok azonban néha a „közvetlen alkalmazhatóság” a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos határozatban, különösen az infrastrukturális projektek tekintetében – mint például az utak stb. Az „A” oka, hogy a projektgazda benyújtaná az engedély iránti kérelmet, ha az építési engedélyt a KHV-határozat szerzi be.

A polgári peres eljárás indítása az első fokú közigazgatási bíróság nem automatikusan felfüggesztésére a panasz tárgyát képező közigazgatási határozat. Azonban a közigazgatási bíróság felfüggesztheti a határozat végrehajtását, az igénylőnek, abban az esetben, amikor fennáll annak a veszélye, hogy jelentős kárt okozhat a végrehajtása vagy hatásai nehezen vonhatók vissza. Ilyen esetekben a jogosultnak bizonyítania kell, hogy az megalapozott.

Az eljárásban részt vevő felek, valamint az eljárásban részt vevő nem kormányzati szervezetek jogait egyik fél megtámadhatja IPPC-engedély”: Először a közigazgatási hatóság, majd a másodfokú közigazgatási bíróság előtt.

A közigazgatási bíróságok ellenőrzik, figyelembe véve, hogy mindkét esetben a határozat eljárásjogi és anyagi jogi szempontból. Ez azt jelenti, hogy a feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a közigazgatási szerv döntése szerint az alkalmazandó jogot, vagy sem.

Ezért a Bíróság megvizsgálja az ügy technikai vonatkozásait (pl. műszaki dokumentáció) csak annyiban írja elő a jog által teljesítendő különleges követelmények az ilyen dokumentáció (pl. kötelező kérdéseket, amelyekkel foglalkozni kell az egységes környezethasználati (IPPC) engedély). Annak ellenőrzése, hogy a bíróságok akkor adott esetben tartalmazzák az összes előírt elemet, és általában nem kívánja meg a műszaki adatokat (különösen az, hogy a közigazgatási bíróságok nem kérdőjelezik meg a szakértők és a bírák féllel szemben nem rendelkeznek megfelelő műszaki tudás).

Az eljárásban részt vevő felek az IPPC-engedélyek és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek azzal kapcsolatos problémát jelenthet az engedélyek való részvételükre való tekintet nélkül a nyilvános konzultáció szakaszában.

V. Igazságszolgáltatáshoz való jog cselekményekkel vagy mulasztásokkal szemben

Jogi aktusok és mulasztások az egyének vagy jogi személyek” a környezetet érintő polgári bíróságok előtt lehet megtámadni, kizárólag abban az esetben, ha az okozott kár egyidejűleg a (pl. vagyoni vagy nem vagyoni kárt okoz, amikor a vízszennyezés az egyik mezőgazdasági). Ilyen esetekben az érintett személyek akkor élhetnek a szennyező (de nem a környezet mint olyan kár megtérítése).

Abban az esetben, ha egy jogi aktus vagy mulasztás kihat a környezet, mint közjó”, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek pert indíthat a polgári bíróság (személy) jogalany ellen, kárt okoz vagy kárt, a jogsértő által gyakorolt hatást a környezetre. A kereset akkor kérheti, hogy a helyzet helyreállítása a jogszabályoknak megfelelően, illetve a megfelelő megelőző intézkedések (323. § a környezetvédelmi törvény, 2001.).

A peres ügy ellen mind a „magánszemély” (pl. egy ipari üzem, egy vállalat és egy hatóság) – amennyiben nem jár el, például a szabályozási kapacitást, hanem bizonyos vagyontárgy tulajdonosa vagy üzemeltetője, vagy a létesítmény.

A hatóságok határozataira is jogosultak (az eljárásban részt vevő felek stb.).

Jogi aktus vagy mulasztás állami szervek, mint például a környezetvédelmi ellenőrzés (Inspekcja Ochrony Środowiska), hogy a környezetvédelmi előírások betartása mellett a szennyező (vagy vele szemben túlságosan enyhe szankciók) nem kérdőjelezi meg a polgárok számára.

A nem kormányzati szervezetek ugyanakkor a hatóságok olyan esetekben, amikor a környezetvédelmi jogot sért harmadik személy megtámadására, és joguk van a hatóságok tétlensége (31. kód) védelme. Amennyiben valamely hatóság (például a környezetvédelmi ellenőrök) elismeri a szervezet az igény indokolt, dönthet úgy, hogy az eljárás hivatalból történő megindításáról. Elutasítja az eljárás megindítása érdekében a szervezet által megtámadható a másodfokú hatóság, majd – következésképpen – a közigazgatási bírósághoz.

A környezetvédelem (regionális igazgatók regionalni dyrektorzy Ochrony Środowiska) a hatóságok felelősek a környezettel kapcsolatos felelősségi kérdések (a 2007. évi törvény szabályozza, a környezeti károk megelőzése és felszámolása; A 2004/35 irányelv átültetése).

A géntechnológiával módosított szervezet által okozott károk esetében a competenet hatóság Środowiska (Környezetvédelmi Minisztérium).

E hatóságok minden személy értesíti a megfigyelt környezeti károkat, és arra kérte őket, hogy vállaljanak megfelelő intézkedéseket. A bejelentést benyújtó személy csatolnia kell a szükséges információkat és alátámasztó adatokat, a környezeti kárral kapcsolatos észrevételek (24.1. § 2. és 2007. évi CLXXV. törvény a környezeti károk megelőzése és felszámolása).

Amennyiben az illetékes hatóság megtagadja, hogy a kérelmet benyújtó személy számára történő elutasítását vitató kereset közigazgatási bírósághoz.

Környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek vagy állami szervek, aki jelezte, hogy az illetékes hatóság is részt vehessenek az eljárásokban, és a „pozitív” ellen indult per a hatóság által kiadott határozat (azaz a vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy olyan személy, aki olyan károsodást okoztak. Ezt a határozatot is megtámadta az a személy, aki a határozat címzettje (a „szennyező”). Más személyek, akik benyújtottak egy kárt nem jogosultak erre.

Nincsenek további eszközök a fent említetteken kívül.

VI. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyéb eszközei

A fent említett közigazgatási, polgári és büntetőjogi eszközöket is fel lehet használni abban az esetben, amikor a cselekmény vagy mulasztás egyidejűleg minősül bűncselekménynek.

Ebben az esetben mindenki számára (beleértve a nem kormányzati szervezeteket), aki tudatában van annak, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye a bejelentési kötelezettség az ügyész vagy a rendőrség (a büntetőeljárási törvény 304. és 1997. § -a).

Az ügyész köteles hivatalból eljárni. Ha azonban a Bizottság úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot, mivel úgy véli, hogy indokolatlan), jogában áll megtámadni ezt a határozatot csak akkor ítélhető oda:

  • A sérült személy (és nem szabad megfeledkezni arról, hogy a környezetvédelmi ügyekre jellemző, akik rendszerint nem lehet azt állítani, hogy a károsult személy),
  • a nem kormányzati szervezetek (valamint a közjogi hatóságok vagy szervek értesítése a bűncselekményt.

Természetes személyek (polgárok) a bejelentő a bűncselekmény nem jogosult arra, hogy az ügyész.

Az ügyész a megindított vizsgálat megszüntetéséről (ha nem találnak elegendő indokolást vagy bizonyítékot be vádiratot) lehet csak vitatni a sérelmet szenvedett személy (a nem kormányzati szervezetek nem rendelkeznek ilyen jog).

Lengyelországban jelenleg nincs külön gyermekjogi ombudsmanokkal és ügyészekkel kapcsolatos ügyekben, így ezeket az ügyeket az általános ombudsman és az ügyészekkel.

Az ombudsmanok és ügyészekre állandó közigazgatási eljárásokban: Az eljárás megindítására akkor sem avatkozhat bele a folyamatban lévő eljárások (köztük a határozatok ellen). Bár hivatalból járnak el, azokat gyakran vállalják a tájékoztatás/panasz kézhezvételét követően, hogy egyéni vagy nem kormányzati szervezet.

Az államügyészek is illetékes, hogy büntetőeljárást kezdeményezzenek, beleértve a környezetkárosító bűncselekmények XXII. fejezetben leírt (a büntető törvénykönyv vagy egyéb jogi aktusok).

A büntetőeljárás nem áll rendelkezésre a környezetvédelmi kérdésekben.

Abban az esetben, ha a hatóság nem képes időben, vagy a határozat tájékoztatja a feleket a késedelem okairól abban az eljárásban részt vevő felek (de nem harmadik személy), panaszt nyújthat be a másodfokú közigazgatási hatóság a közigazgatási bírósághoz, majd.

A panaszokat be lehet nyújtani abban az esetben, amikor is az eljárás túl hosszú (przewlekłość postępowania), amikor a határidő meghosszabbítását a hatóság által indokolatlannak tűnik.

A másodfokú hatóság, majd a közigazgatási bíróság, a Törvényszék az elsőfokú hatóság (határozatban).

VII. A kereshetőségi jog

A kereshetőségi jog

Közigazgatási eljárás

A bírósági eljárás

Magánszemélyek

A közigazgatási eljárások állandó vonatkozó egyedi igazgatási határozatok, „felek” számára, hogy a közigazgatási eljárásban, míg a fél – a 28. cikk megfelelően – a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv „személy, akinek jogos érdekét vagy kötelezettségét az eljárás által érintett, vagy aki azt követeli, mert tevékenysége e jogos érdekét vagy kötelezettségét”. A „fél” a közigazgatási eljárás ezért döntő lehet abban, hogy a közigazgatási határozatok megtámadására.

Ezért a magánszemélyek (természetes vagy jogi személyek), akik „jogi érdekkel” (amely magában foglalja továbbá az igazgatási feladatokat is). A személy jogi érdek abban az esetben, ha az említett érdeket védi a nyújtott bármely (közigazgatási, polgári jogi vagy egyéb). Például ha egy közigazgatási határozat következményekkel járhat (pl. új célja a szomszédos ingatlanok tulajdonosai hatással lehet). Az a személy, aki kérelmet nyújtott be a közigazgatási határozat közigazgatási bíróság előtt megtámadta, illetve azt a személyt, aki a határozat címzettje volt, mindig „jogi érdekkel”, és így az állandó. Az ilyen személyek minősülnek „a közigazgatási eljárás feleinek”.

A THA közigazgatási bíróságok előtti eljárás esetén egyedi igazgatási határozatok nyomán a másodfokú hatóság jogosult személyek körét, hogy panaszt tegyenek az Elsőfokú Bíróság határozza meg az eljárás közigazgatási szakaszát.

Olyan személy esetében azonban, aki nem vett részt a közigazgatási eljárásban, de amelynek jogi érdeke az eljárás által érintett panaszt is benyújthat (közigazgatási bíróságok eljárási törvény 1.50. cikk; PACLA). A társadalmi szervezet jogosult arra, hogy panaszt nyújtson be, részt vett a közigazgatási eljárásban.

A panasz benyújtásához való jogot, lehetőség van arra, hogy az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy a következő személyek:

  • azok a személyek, akik részt vettek a közigazgatási eljárásban (a közigazgatási eljárás mindkét fél jogait és szervezetek), de nem valamely fél annak érdekében, hogy panaszt tegyenek a közigazgatási bíróság (piaci szereplők is részt vehessenek a hivatalból, anélkül, hogy bármely más indítványt pacla – 1.33. cikk);
  • azon személyek, akiknek jogi érdeke fűződik az eljárás által érintett judicial-administrative, de nem vett részt a közigazgatási eljárásban (a piaci szereplők is részt vehessenek a Bíróság számára; a bíróságok előtt nem lehet megtámadni a másodfokú közigazgatási bíróság pacla – 2.33. cikk); Ez vonatkozhat például egy személy házastársa, aki vitatta a szóban forgó adómegállapító határozatot a másodfokú közigazgatási hatóság, amennyiben az a határozat, hogy mindkét házastárs eredetileg is szerepelt.

Nem kormányzati szervezetek

A társadalmi szervezetek állandó azokban az esetekben is egyedi igazgatási határozatok tekintetében, amennyiben azok a közös érdek képviselete. A szervezet részt vehet az eljárásban valamely fél azon jogait, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat a jogokat élvezi, mint az eljárásban részt vevő fél, a fellebbezési jogot is beleértve. Annak érdekében, hogy a szervezet részt vesz a vonatkozó indítványt kell benyújtania.

Az ajánlatkérő szerv ezután értékeli és eldönti, hogy azt indokoltnak tartja. A vizsgálat nem korlátozódik az alaki követelmények ellenőrzése, hanem érdemeik indoklás (is), a részvétel a szervezet egy adott esetben (más szóval: A hatóság úgy dönt, hogy hasznosnak tartja a segítségével a szervezet vesz részt). A megtagadás ellen jogorvoslattal lehet élni, a szervezet által (31. eljárás).

A nem kormányzati szervezetek jogi aktus „más személyek”, de nem szükségszerűen ezen érdekek védelme érdekében. A környezeti ügyekben, például egy nem kormányzati szervezet jogi aktusok a környezet védelme érdekében nem jogi személy, aki káros hatással van a környezetre (pl. ipari, vagyis az eset vonatkozik, az e gazdasági szereplővel.

Bizonyos környezeti ügyekben a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek nagyobb aláírásával kötelezettséget vállaltak egy sor nagy horderejű (lásd alább a 2. kérdésre adott választ).

A nem kormányzati szervezetek nem vettek részt az előző közigazgatási eljárás előtt is az adminisztratív bíróságok rendelkeznek.

Nem kormányzati szervezetek, amelyek nem vettek részt a közigazgatási eljárásban, ha az előző judicial-administrative vonatkozik (a tevékenységi körük lehet azon szervezetek számára a bíróság által megítélt; a bíróságok előtt nem lehet megtámadni a másodfokú közigazgatási bíróság. Az ítélkezési gyakorlat szerint, a bíróságnak ellenőriznie kell azt is, hogy az a „közérdek” beszél, a nem kormányzati szervezetek részvételét.

A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek certainn nagyobb aláírásával kötelezettséget vállaltak egy sor nagy horderejű (lásd alább a 2. kérdésre adott választ).

Egyéb jogi személyek

Jogi személyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az egyének

Jogi személyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az egyének

Ad hoc csoportok

Nem

Nem

külföldi nem kormányzati szervezetek

Ugyanaz, mint a lengyel civil szervezetek feladata annak bizonyítása, hogy nem indokolt (a közös érdek, hogy egy adott ügyben).

Ugyanaz, mint a lengyel civil szervezetek számára.

Egyéb [1]#_ftn1

A hatóságok egyes esetekben kezdeményezhet egy másik hatóság ellen benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmét. Vajdák (például a kormányzati közigazgatás vezetője, felügyeli a régió – bizonyos mértékig – az önkormányzati hatóságok és egyes esetekben joga van ahhoz, hogy semmisítse meg az említett hatóságok jogi aktusok vagy az ilyen jogi aktusok ellen panaszt nyújtson be a közigazgatási bírósághoz.

Ezen túlmenően, az ügyész és az ombudsman is indíthat eljárást közigazgatási eljárás vagy közigazgatási bíróság előtt.

A hatóságok egyes esetekben kezdeményezhet egy másik hatóság ellen benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmét. Vajdák (például a kormányzati közigazgatás vezetője, felügyeli a régió – bizonyos mértékig – az önkormányzati hatóságok és egyes esetekben joga van ahhoz, hogy semmisítse meg az említett hatóságok jogi aktusok vagy az ilyen jogi aktusok ellen panaszt nyújtson be a közigazgatási bírósághoz.

Ezenkívül az ombudsman és az ügyész is indíthat eljárást közigazgatási eljárás vagy közigazgatási bíróság előtt.

A környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek szélesebb körű jogokkal rendelkeznek, mint más szociális szervezetek, amelyek a környezeti ügyekben a nyilvánosság részvételére vonatkozó (azaz KHV és IPPC [2] [3]).#_ftn2#_ftn3 Mindazonáltal a határozat megtámadásához való jog valamely hatóság nem korlátozódik a nyilvánosság részvételével kapcsolatos kérdéseket is. Miután a részesedés megszerzése, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára azt a jogot, hogy valamennyi eljárási és érdemi kérdésekkel kapcsolatos határozat. Általános szabályok közötti különbség (a nem kormányzati szervezetek részvételét a 31. jogcímcsoportból előírt közigazgatási eljárási törvénykönyv) és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek jogai (44., a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény) a következőképpen magyarázható:

  • Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság 31. § kimondja, hogy a nem kormányzati szervezetek részt vehetnek az eljárásban a felek jogát (ami azt jelenti, hogy ugyanazokat a jogokat élvezi, mint az eljárásban részt vevő fél, a fellebbezési jogot is beleértve) csak abban az esetben, ha a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a társadalom érdekében szükségessé tenné, hogy a nem kormányzati szervezetek (más szóval: A hatóság úgy dönt, hogy hasznosnak tartja, hogy a szervezet számára),
  • 44. szakaszának megfelelően a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek részt vehetnek az eljárásban részt vevő valamelyik fél jogosult, de – ellentétben más társadalmi szervezetek – nem kell bizonyítani, hogy „a közérdek megköveteli, hogy a részvétel”. Más szóval: A Hatóság ebben az esetben csak azt vizsgálja, hogy egy környezetvédelmi szervezet megfelel a formális követelményeknek (lásd lent), de nem döntheti el, hogy az e szervezet „szükséges” és az „indokolt” a közérdeket. A tágabb értelemben vett jogok szélesebb körű közigazgatási eljárás eredményeként a automatikusan a közigazgatási bíróság előtti eljárásban.

Továbbá, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek fellebbezhet a határozat ellen a másodfokú hatóság még abban az esetben is, ha nem vett részt az elsőfokú közigazgatási eljárásban.

Nem áll fenn az „actio popularis” jellegű eljárást Lengyelországban.

Az egyetlen olyan mechanizmus, amely hasonlít az „actio popularis” jellegű panaszok és javaslatok a „szabályozott eljárás” a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv 1960. (221–260. §), de nagyon általános alkalmazási körét. Ezen eljárás értelmében bárki panaszt tehet javaslatot, illetve a közérdekű vagy nem saját ténybeli vagy jogi tárgy (anyagi jogi jogokra van szükség). A panaszokat és a javaslatok vonatkozhatnak minden olyan tevékenység vagy mulasztás), bármely állami intézmény vagy hatóság is (és a többi intézmény – mint például a szakszervezetek stb.). A panasznak a hatóság által vizsgálandó meghaladja az említett hatóság a panaszt. A javaslatnak meg kell vizsgálni az illetékes hatóság által meghatározott ügyekben. Ha panasz vagy javaslat benyújtásra kerül egy ilyen szerv nem megfelelő szervnek továbbítania kell azt a megfelelő (illetékes). A megfelelő illetékes szerv meg kell vizsgálnia a panaszt vagy javaslatot és egy hónapon belül válaszolni. A panaszok és az erre irányuló eljárás nem minősül „jogi eszközt”, mert az azt használó személy nem hivatalos dokumentum az ügy érdemét illetően nem jogosult, hogy nyomon lehet-e követni az ügyet, és azt állítja, hogy a Bíróság.

Ombudsmanhoz és az ügyészséghez nem „fellebbviteli szervek”, függetlenül attól, hogy a közigazgatási eljárásban nyújtott állandó: Az eljárás megindítására akkor avatkozhat bele a folyamatban lévő vagy a határozatok megtámadására vonatkozó eljárás (többek között). Bár e hivatalból eljárni, gyakran a kapott információt/intézkedést, miután egy személy vagy szervezet által benyújtott panaszt.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében a környezetvédelmi ügyekben a stratégiai döntések eltérnek egymástól (például a levegőminőséggel kapcsolatos tervek és egyéb stratégiai dokumentumok), illetve az olyan egyedi közigazgatási határozatot (pl. környezeti hatásvizsgálat, ágazati kibocsátási engedély, egységes környezethasználati (IPPC) engedély).

A stratégiai döntések az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés rendkívül korlátozott.

Abban az esetben, ha a jog szerinti jogi aktusokban meghatározza a „helyi” jogorvoslatot nyújthat be, a jogi személyek, akiknek érdekeit érintheti a terv végrehajtásában.

Nem mindig egyértelmű azonban, hogy egy adott program típusának „helyi” vagy sem.

Például a helyi területfejlesztési tervekkel vagy a levegőminőség védelmére vonatkozó regionális intézkedési terveket kell tekinteni”, illetve „helyi törvények által a jogi aktus a területrendezési és a környezetvédelmi törvény.

Ugyanakkor az ilyen jogi aktusok egyike például a környezetvédelmi programok nem világos, mivel a környezetvédelmi törvény nem határozza meg azt az ítélkezési gyakorlat szintén inkoherens, és e tekintetben (például a krakkói vajdasági közigazgatási bíróság kimondta, hogy a hulladékgazdálkodási tervek – a környezetvédelmi programok – nem helyi; Ezt azonban nem mindig fogadják el).

Ezt a különbséget a stratégiai döntések fontos, mivel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosított csak azokra a stratégiai döntéseket úgy tekinthető, hogy a „helyi” jogszabályok.

Nincsenek különleges jogok a nem kormányzati szervezetek számára, hogy stratégiai döntéseket.

Az egyedi igazgatási határozatok, a magánszemélyek és a nem kormányzati szervezetek attól függhet, hogy a határozat típusát. Az általános szabályok a fenti táblázatban szerepel a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek és a különleges jogok – a 2. kérdésre adott választ.

Vannak továbbá bizonyos módosításokat az egyének:

  • BLA (a törvény) kimondja, hogy az eljárásban részt vevő felek csak az építési engedély tekintetében a felperes és az ingatlanok tulajdonosai vagy a referenciamutató-kezelők által érintett területen helyezkedik el, az épület szerkezeteibe, míg az érintett terület meghatározott különleges rendelkezések által meghatározott korlátozásokat a 3. cikk és 2.28. cikk (20. jogcím) bla. Ez a rendelkezés jelentős mértékben akadályozza a feleket, hogy „különleges rendelkezések, amelyek korlátozzák a földterület használatát” ritkábbak.

A felek építési engedély, megállapítást nyer, hogy az általános szabályoknak megfelelően (azaz az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság) csak akkor támogatják, ha ezen eljárást meg kell ismételni a „környezeti hatásvizsgálat” végzik.

  • Környezetvédelmi törvény korlátozza az A. változat (EPLA) az eljárásban részt vevő felek körének tekintetében „ágazati” lehetővé teszi a levegőbe vagy a vízbe kibocsátott anyagok, valamint lehetővé teszi a hulladéktermelés. Az EPLA rendelkezései szerint, csak az üzemeltető az engedély belül található ingatlanok tulajdonosai és a „korlátozott felhasználási terület” olyan terület jött létre, ha ez a létesítmény a felek.

A Felek a kibocsátási engedélyek, megállapítást nyer, hogy az általános szabályoknak megfelelően (azaz az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság) csak a szükséges engedélyek (IPPC irányelv).

  • A törvény kimondja, hogy „az eljárásban részt vevő felek vízre vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtó személy: (1) az engedély tulajdonosa; (2); (3) a rendszer tulajdonosa, amely az ipari szennyvíz kell bevezetni a meglévő; (4) a vízellátási rendszer hatálya alá eső tevékenység hatását; (5) a vízügyi engedély tulajdonosa annak az ingatlannak a szolgáltatás tárgyát képező tevékenység hatását; (6) a halászatra jogosult területre gyakorolt hatását a vízügyi engedély tárgyát képező tevékenység” (a vízügyi törvény 127.7. paragrafusa).

Azonban, ellentétben a két fent említett példákban a vízügyi törvény 127. § úgy tűnik, nem jogi aktus körének korlátozása, az eljárásban részt vevő felek, hanem csupán pontosítja, még folyamatban van (28) bekezdése szerint az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság.

  • Geológiai és bányászati törvény, amely kimondja, hogy az eljárásban részt vevő felek, a kitermelési koncesszió ásványi erőforrások tulajdonosok a bányászati tevékenység (41. § a geológiai és bányatörvény).

VIII. Jogi képviselet

Nincs arra vonatkozó követelmény, hogy az ügyvéd képviseli a közigazgatási hatóságok előtt, és mielőtt az elsőfokú közigazgatási bíróság. Ez a kötelezettség csak olyan esetekre vonatkozik, a közigazgatási bíróság előtt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a másodfokú – el kell készítenie a megfelelő (Adwokat) vagy az ügyvéd (radca prawny).

Egyes szakosodott ügyvédi irodák a környezetvédelmi jog területén. A keresett személy ügyvédi iroda ilyen internetes konzultációt kell folytatnia annak igazolására, hogy az ugyanezen területen szerzett tapasztalattal.

Előfordul, hogy bizonyos környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek ugyancsak jogi tanácsadás (ingyenes vagy csökkentett árak), de általában projektalapú (azaz egy nem kormányzati szervezet működik, ha egy olyan projektet valósít meg, amelyen belül jogi tanácsadás az Unió polgárai számára irányoztak elő). Ezért a gyakorlatban nem adhat ilyen szakvéleményt és nem kormányzati szervezetek állandó jelleggel.

IX. Bizonyíték

Közigazgatási bíróságok határoznak az ügyek során összegyűjtött dokumentumok alapján a bírósági szakaszt megelőző közigazgatási eljárást, mivel a bírósági eljárás annak ellenőrzésére irányul, hogy a közigazgatási hatóságok által folytatott eljárás.

A tagállamok abban az esetben, ha a bíróság a közigazgatási szakasz során gyűjtött bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a határozatot megsemmisíti, és az ügyet visszautalta a közigazgatási hatóság arra kötelezte, hogy ismételje meg az eljárást.

Amint azt fent jeleztük, a közigazgatási bíróságok értékelik a közigazgatási eljárás során összegyűjtött bizonyítékok, és így nem végezte el az általa szolgáltatott bizonyítékok eljárást.

Közigazgatási bíróságok (környezetvédelmi ügyek vizsgálata általában nem teszik szükségessé, szakértők). A bírósági határozatok alapján a közigazgatási eljárás során összegyűjtött dokumentumokhoz. Az eljárásban részt vevő felek érvei és állásfoglalási indítványokról és azok elméletileg előfordulhat, hogy azokat a szakértői véleményeket, hanem a Bíróságot nem köti őket.

X a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat

A fellebbezés benyújtására, hogy a másodfokú közigazgatási hatóság felfüggesztő hatállyal bír.

Kivételes esetekben a hatóság engedélyezheti az elsőfokú határozatot az azonnali végrehajthatóság érdekében (az úgynevezett „zöld utat”). Annak megadása úgy dönt, hogy az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható, függetlenül attól, hogy fellebbezést nyújtanak be, vagy sem (ebben az esetben a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya). Azon feltételek, amelyek mellett megadható az azonnali végrehajthatóság: az emberi egészség és élet védelme, illetve a közérdek egyéb fontos érdekelt fél különösen fontos.

Ha a végzés kibocsátását követően nem áll rendelkezésre más eszköz közigazgatási határozat végrehajthatóságának felfüggesztését, de a határozatot (a közigazgatási határozat) útján lehet vitatni a közigazgatási bíróság.

A környezeti hatásvizsgálatról szóló döntések és határozatok esetében a kibocsátási engedélyek (beleértve a környezetvédelmi engedélyek) általános szabályai alapján – a fent említett feltételek mellett.

Amennyiben azonban egyes infrastrukturális projektek (repülőterek, az utak, a különleges infrastruktúrát) szabályozó jogi aktusoknak az építési folyamat igen tág lehetőségeket, amelyeket a fejlesztők számára, hogy a hozzájárulások azonnal zezwolenie na realizację (egy adott projekt). A gyakorlatban ezek az egyedi jogi aktusokat, az ilyen engedélyek azonnali végrehajthatóság szinte automatikusan nyújtják – a projektgazda kérésére.

Közigazgatási panasz benyújtása az Elsőfokú Bíróság nem automatikusan felfüggesztésére a panasz tárgyát képező közigazgatási határozat. Azonban a közigazgatási bíróság felfüggesztheti a határozat végrehajtását, az igénylőnek, abban az esetben, amikor fennáll annak a veszélye, hogy jelentős kárt okozhat a végrehajtása vagy hatásai nehezen vonhatók vissza. Ilyen esetekben a jogosultnak bizonyítania kell, hogy az megalapozott.

Rendes körülmények között a betéti fél nem köteles semmilyen átalányösszeg (kötvények), azonban egy ilyen kötelezettség a Bíróság által a vonatkozó építési engedélyt. Abban az esetben, ha a panasz megalapozatlan, a kötvény a projektgazda követelésének fedezése érdekében.

Azokban az esetekben, amikor a határozatok azonnali, haladéktalan végrehajthatóságát a közigazgatási szinten (és senki sem vitatta a bíróság vagy a bíróság egyrészt helyben hagyta az említett végzést, utasítsa el a Bíróság valószínűleg az is, hogy a határozat végrehajtásának felfüggesztését (lásd a közigazgatási bíróság ítélete 2011. március 1 -i OSK 289/11), amelyben a Bíróság megállapította, hogy a felfüggesztés ellentétes lenne az intézmény azonnali, haladéktalan végrehajthatóságát” és a „törvényes cél).

XI. Költségek

A fellebbezés benyújtására, hogy a másodfokú közigazgatási hatóság (és a fellebbezési eljárás) ingyenes.

Elméletileg lehetséges, hogy a fél az eljárásban (köztük a fellebbezési eljárásban) és a valamely fél jogait azonban az eljárási költségek terhelik, amelyek (1) a szerződő fél által okozott, például abban az esetben, ha a hatóságnak meg kell ismételnie egyes jogi aktusokat, mivel a fél az eljárás során nem vesz részt ezen okmány; (2) a kamat vagy a fél és nem a hatóság törvényen alapuló kötelezettségeinek, például abban az esetben, ha a másik fél kéri további expert-witness hívják. Az eljárási költség, így az utazási költségek vagy a tanúk és szakértő tanúk helyszíni vizsgálat költségei, valamint a fordítási költségek esetében – az eljárásban részt vevő külföldiek. Nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok arról, hogy milyen gyakran hatóságok alkalmazzák e rendelkezéseket; A jelentés készítői azonban soha nem tapasztalt ilyen helyzet a gyakorlatban.

Abban az esetben, ha egy személy úgy dönt, hogy ügyvéd ügyvédi (szakértő) vagy a közigazgatási eljárásban általa a díjat. A közigazgatási eljárás során mindkét fél fedezi saját költségeit (a közigazgatási hatóságok nem döntenek).

A bírósági illeték a közigazgatási bíróság, az Elsőfokú Bíróság a lengyel jogi rendszer szerint eltérő díjak esetén „a” – de csak abban az esetben, ha a szóban forgó eset lehet mérni (ha van szó, például a pénzügyi kötelezettség díjfizetés ellenében a környezet, illetve a közigazgatási bírság a környezetvédelmi követelmények be nem tartása miatt). Ilyen esetekben a bírósági illeték:

  • Azokban az esetekben, amelyekre a szóban forgó érték legfeljebb 10.000 PLN (2 500 EUR) – a szóban forgó összeg 4%-át, de legalább 100 PLN (25 EUR);
  • A szóban forgó esetek között a 10.000 PLN (2 500 EUR) és 50.000 PLN (12,500 EUR) – a szóban forgó összeg 3%-át, de legalább 400 PLN (100 EUR);
  • A szóban forgó esetek között a 50.000 PLN (12,500 EUR) és 100.000 PLN (25,000 EUR) – a szóban forgó összeg 2%-át, de legalább 1500 PLN (375 EUR);
  • A szóban forgó esetben az érték több mint 100.000 PLN (25,000 EUR) – a szóban forgó összeg 1%-át, de legalább 2000 PLN (500 EUR) és 100.000 PLN (25,000 EUR).

A legtöbb tagállamban azonban a környezetvédelmi ügyekben, a szóban forgó ügy nem mérhető. Ilyen esetben a Bíróság az igazgatási díjat kifogás az Elsőfokú Bíróság által a környezeti ügyekben a 200 PLN (kb. 50 EUR). Ez egy viszonylag jelentéktelen, és nem tekinthető a bírósághoz fordulás akadályát.

A bírósági illeték panaszt nyújtott be a másodfokú közigazgatási bíróság 50%, az Elsőfokú Bíróság az adott esetben fizetendő díj – de legalább 100 PLN (25 EUR).

Eltekintve a felek saját költségeik fedezésére (például utazik), beleértve az ügyvédi költségek bíróság (amennyiben úgy döntenek, hogy egy ügyvéd).

Sem a közigazgatási hatóságok, sem pedig a másodfokú közigazgatási bíróság tanúkat vagy szakértőket, nincsenek való részvételével kapcsolatos költségeit.

Mindazonáltal a felek és a hatóság szakértői véleményt a felek álláspontját. A vélemény költségeit a vesztes fél nem téríti meg.

E leírás szerint a „Basic” ügyvéd díját törvény szabja meg. A minimális kamatlábak (közigazgatási bíróságok előtti eljárásokban a környezeti ügyekben) a következők:

a) az Elsőfokú Bíróság – 240 PLN (60 EUR)

b) a másodfokú bíróság – a fenti összeg 75%-át.

A fenti díjtételek növelhetők, adott esetben a Bíróság által a 600%-os minimális arányt. Végleges összegének meghatározása során egy ügyvéd a bíróság figyelembe veszi az ügy összetettségét, a szükséges munka mennyiségének stb.

A gyakorlatban azonban az ügyvédi díjak meghaladják a fenti összegek alapján számítják ki (az óra- vagy napidíjhoz) és egyedi szerződés hatálya alá tartoznak az ügyvéd és ügyfele között. Azonban a kiegészítő díjat nem térítik meg a pervesztes ellenérdekű fél.

A szakértői költségeket mindig egyedi szerződés a szakértői és az ügyfél között.

Abban az esetben, ha a hatóságok az ügy elveszítése kell fizetniük a költségek (mind a Bíróság és az ügyvédi díj nem haladja meg a fenti törvényben meghatározott adómérték, de nem potenciális szakértői költségek), de ha a hatóságok nem nyeri el – a jogosult költségére.

XII. Pénzügyi támogatási mechanizmusok

Mind a természetes, mind a jogi személyek (beleértve a nem kormányzati szervezeteket), akik nem tudják viselni a költségeket, vagy ügyvédet a költségmentességet biztosító közigazgatási bíróság, amely Lengyelországban az ún. „jogát” (Prawo pomocy). A kérelemhez mellékelni kell a bizonyítékokat a kérelmező pénzügyi helyzetével. A támogatás magában foglalja a jogot a bírósági illetékek alóli mentesség és a jogállamiság – díjmentesen –, aki képviseli a felperes a Bíróságon. A támogatás visszavonhatók az indokok esetén megszűnne. Azonban nincsenek statisztikák gyakoriságára vonatkozóan a támogatás megadásának vagy elutasításának a bíróságokon. Szervezetek esetében ilyen támogatás csak ritkán alkalmazzák, mivel az eljárás nem túlságosan magas.

Környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek állami finanszírozásban részesülő projektek esetében végeznek. Az állami finanszírozás költségeit is fedezheti a jogi eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati szervezetek (általában az ilyen típusú kiadások közé a projekt költségvetésében).

Egyes nem kormányzati szervezetek a tevékenység elvégzéséhez, amely más nem kormányzati szervezetek vagy egyének támogatása, beleértve a bírósági eljárás során történő segítségnyújtás is. Az ilyen nem kormányzati szervezetek is kaphatnak közpénzeket fordítsanak ilyen jellegű tevékenységet. A projektalapú, e tevékenységek jegyzéke nincs összhangban a környezetvédelmi jogszabályokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek támogatása.

Lengyelországban olyan jogi egyetemi klinikák, azonban általában nem összpontosít a környezetvédelmi jogszabályokat.

XIII. Időszerűség

A határidő a közigazgatási szerv által hozott határozat egy hónap és különösen bonyolult esetekben – két hónap.

A hatóság azonban meghosszabbíthatja ezt a határidőt az eljárásban részt vevő felek tájékoztatása erről a tényről a késedelem okairól, és jelzi, hogy az új határidő megállapítására vonatkozó lehetőség.

Abban az esetben, ha a hatóság nem képes időben, vagy a határozat tájékoztatja a feleket a késedelem okairól, panaszt nyújthat be a másodfokú közigazgatási hatóság a közigazgatási bírósághoz, majd.

A jogorvoslattal lehet élni abban az esetben is, ha az eljárás túl hosszú (przewlekłość postępowania), azaz abban az esetben, ha a hatóság a határidő meghosszabbítását indokolatlannak tűnik.

A másodfokú hatóság, majd a közigazgatási bíróság, a Törvényszék az elsőfokú hatóság (határozatban).

Az a tisztviselő, aki nem határozta meg a megfelelő indokolás nélkül fegyelmi felelősség hatálya alá tartoznak. A törvény rendelkezései nem pontosítja, hogy milyen típusú szankciókat lehet kiszabni, az irodai belügynek számít (az adott igazgatási szerv).

Azok a személyek, akik azt szeretnék, ha a közigazgatási határozat vitatása érdekében egyéni vagy stratégiai (egy közigazgatási bíróság) előtt 30 napon belül pert indíthat, mivel a határozatot kézbesítették vagy közzétették.

Rendszerint nincs időbeli korlátja a jogszabályban a bíróságokra, hogy azok jutassák el az ítéletet. Bizonyos esetekben csak a törvény által, az ilyen határidők léteznek – például az információhoz való hozzáférés eseteit (lásd a III. szakaszt).

Jellemzően a bírósági eljárás előtt az Elsőfokú Bíróság néhány hónappal (3–7 hónap). A bírósági eljárás a másodfokú bíróság előtt körülbelül 6–12 hónapot vesz igénybe.

Mint fentebb jeleztük, általában nincs törvény által megszabott határidőket annak érdekében, hogy a Bíróság ítéletet hozott. Bizonyos esetekben csak a törvény által, az ilyen határidők léteznek – például az információhoz való hozzáférés eseteit (lásd a III. szakaszt).

Nincs szankció ellen a határozatokat hozó bíróságok késedelem.

XIV. Egyéb kérdések

A környezettel kapcsolatos döntéseket a felek által kifogásolt, azt követően, hogy az első fokon eljáró hatóság által kibocsátott. Ezt követően a másodfokú hatóság előtt meg lehessen támadni a közigazgatási bíróság

Nem volt lehetséges, hogy a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog a nyilvánosság számára biztosított strukturált és hozzáférhető módon.

A közigazgatási eljárás a közigazgatási eljárásban a helyzetet az „egyezség”, mint az eljárásban részt vevő felek között tekinthető (alternatív vitarendezés). Meg lehet állapodni arról, hogy a településeken belül az első és a másodfokú eljárásban.

Azonban csak az eljárásban részt vevő felek (részt vevő nem kormányzati szervezet „a fél”) részt vehet az egyezség.

A bírósági eljárásban a közigazgatási bíróság előtt, az eljárásban részt vevő felek közvetítés köthet azzal a céllal, hogy a vita rendezésére.

A gyakorlatban az értékpapírügylet közvetítés közigazgatási eljárásokra, valamint a közigazgatási bíróság előtt ritkán alkalmazzák.

XV. A külföldiek helyzete

Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tekintetében a származási ország nyelvén vagy nem közvetlenül a lengyel eljárási jogokat.

Mindazonáltal az a tény, hogy a jogszabályok nem zárják ki a rendelkezésre álló külföldi személyek bírósági jogorvoslati lehetőségekre, hogy azokat a lengyel állampolgárokkal azonos jogokat.

Azonban a lengyel hatóságok és bíróságok előtti eljárásban kell elvégezni a lengyel. Ez azt jelenti, hogy nem beszélő külföldiek lengyel kell tolmácsot igénybe venni.

A fordítási költségek közigazgatási bíróság előtti eljárásokban a külföldi, és – ha megnyeri az ügyet – igénye a költségeket a vesztes fél viseli.

A fordítási költségek a közigazgatási hatóságok előtt zajló eljárásban kifejezetten nem szabályozott, ezért a szabályokat e tekintetben nem világos.

XVI. Határokon átnyúló ügyek

Azokban az esetekben, amikor a származási ország Lengyelország (Lengyelországban, a végzett tevékenység hatással lehet egy másik ország) a lengyel eljárási szabályok ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést, és nem zárják ki a külföldi.

Azonban nem létezik általános szabályozás szintén ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A probléma csak azokban az esetekben, amikor – az espoo-i egyezmény előírásaival, illetve uniós irányelvek (KHV) – a lengyel jog előírja az úgynevezett határokon átnyúló eljárást. Abban az esetben, ha az ilyen eljárás mindkét ország kormányát (származási ország és az érintett ország) elvégzéséért felelősek.

A lengyel jogban nincsenek külön az „érintett nyilvánosság” fogalmának értelmezését az országhatáron átterjedő. Csak abban az esetben, ha a az Espoo-i Egyezmény szerinti eljárás vagy egyéb nemzetközi megállapodásokra van szükség, és meghatározni az érintett nyilvánosság által nyújtott más országban e megállapodásokat.

Nincsenek külön szabályok a külföldi nem kormányzati szervezetek részvételére vonatkozó, környezetvédelmi eljárásokban azonban, a lengyel jog nem zárja ki a más államokból származó nem kormányzati szervezeteket arra, hogy vegyenek részt az eljárásban valamely fél jogait. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a külföldi nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a nemzeti nem kormányzati szervezeteket.

A jelentés készítői nem tudnak minden arra irányuló kísérletét, külföldi környezetvédelmi és egyéb szociális szervezetek számára a lengyelországi közigazgatási eljárásban, ezért nem tudják értékelni a gyakorlatot e tekintetben (a legnagyobb valószínűség szerint nem áll fenn).

Amennyiben egy ügyet a lengyel bíróságok joghatóságát, nincs választási lehetősége különböző ország bírósága (ún. „forum shopping”) a lengyel jog szerint nem áll fenn).

Kapcsolódó linkek

  • A környezeti ügyekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályok (lengyel nyelven):

A link új ablakot nyit meghttp://www.gdos.gov.pl/Articles/view/1916/Akty_prawne

A link új ablakot nyit meghttp://www.ekoportal.gov.pl/opencms/opencms/ekoportal/prawo_dokumenty_strategiczne/PodstawoweAkty/

  • Fő nemzeti környezetvédelmi hatóságok:

A link új ablakot nyit meghttp://www.mos.gov.pl/ http://www.gdos.gov.pl/
A link új ablakot nyit meghttp://www.gdos.gov.pl/

A link új ablakot nyit meghttp://www.ekoportal.gov.pl/opencms/opencms/ekoportal/home/index.html (a szakosodott szerv)

  • Ügyvédi kamara van:

A link új ablakot nyit meghttp://www.nra.pl/nra.php

A link új ablakot nyit meghttp://www.kirp.pl

  • Ombudsmani Hivatal:

A link új ablakot nyit meghttp://www.rpo.gov.pl/

  • Az ügyészi hivatal:

A link új ablakot nyit meghttp://www.pg.gov.pl/


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 14/09/2016