Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Dologi jogok egymáshoz igazítása - Spanyolország

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

A dologi jogok halál esetén átszállnak, ha a jogosult az elhunyt személy, és ezek a jogok a halálozással nem szűnnek meg. Ilyen a tulajdonjog, a szolgalom (a főbb bérlői jogokkal együtt) és az értékpapír (jelzálog és biztosítékkal rendelkező hitel). A haszonélvezeti jogok azonban a haszonélvező halálával megszűnnek (a spanyol Polgári Törvénykönyv [Código Civil] 513. cikkének (1) bekezdése).

Öröklés hatására a dologi jogok köre bővülhet az elhunyt személy kívánsága (pl. haszonélvezeti jog hagyománya, használati vagy tartózkodási jogok, szolgalom létrehozása) vagy jogszabály miatt (törvényes haszonélvezeti jog, amelyet a jogszabály a házastársra ruház végintézkedésen alapuló vagy törvényes öröklés esetén).

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

A nyilvántartásba vétel nem kötelező, vagyis a törvény nem kívánja ezt meg a jog megszerzéséhez (kivéve jelzálogjog esetén). Viszont mivel az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés védelmet biztosít a nyilvántartásba vett joggal rendelkező fél számára, a gyakorlatban a jogosult általában kérelmezi a nyilvántartásba vételt.

Az öröklésről rendelkező okirat lehet végrendelet, végintézkedésen alapuló szerződés, törvényes örökösökről szóló nyilatkozat vagy európai öröklési bizonyítvány (a spanyol jelzálogtörvény [Ley Hipotecaria] 14. cikke). Általában viszont még akkor sem lehet azonnal újra bejegyezni az elhunyt nevében nyilvántartásba vett jogokat, ha egy ilyen jellegű okirat örökösi vagy hagyományosi státusszal ruházza fel az adott személyt. A hagyaték felosztásakor szerzett adott vagyontárgyhoz fűződő jogok megosztásáról a többi örökössel meg kell állapodni (közjegyző előtt, hogy a nyilvántartásba vétel megtörténhessen). Ha az örökösök között nem születik megállapodás, a kérdést bírósági úton kell rendezni.

Az örökség felosztása előtt az örökös csak azt kérheti, hogy a nyilvántartásban rögzítsenek egy megjegyzést arról, hogy neki joga van az örökség egyik nyilvántartásba vett tételéhez, hogy a harmadik felek tisztában legyenek ezzel a joggal.

A törvény az örökség adott vagyontárgyához való jogot a jogosult halálának pillanatában ruházza át a hagyományosra (a Polgári Törvénykönyv 882. cikke), de a hagyományos azt nem veheti birtokba a saját hatáskörében (a Polgári Törvénykönyv 885. cikke), csak ha az elhunyt személy erre őt felhatalmazta. A törvény feljogosítja a hagyományost arra, hogy az örököstől követelje egy adott tétel átruházását az ő részére, és ezt a közjegyzői okiratot lehet nyilvántartásba venni. Ha az örökös visszautasítja egy adott tétel átruházását, a hagyományosnak az ügyet bíróság elé kell vinnie.

Az örökség halál utáni felosztása alól vannak kivételek, például ha az örökhagyó általi felosztás várható öröklés volt, vagy ha a végrendeletben csak egy örökös szerepel.

Egy adott tétel nyilvántartásba vétele előtt az adóhatóságnak be kell nyújtani a megfelelő nyilatkozatokat, hogy az átruházási adókat be lehessen fizetni.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

A nyilvántartásba vétel joghatása, hogy a tulajdonjog örökösét az adott jog jogos tulajdonosának tekintik, és ez a személy rendelkezhet a jogával, illetve az eredeti jogosulttal megegyező mértékű védelmet élvez a többi esetleges örökössel szemben, akik nem vetették nyilvántartásba a jogaikat.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A nemzetközi jogi együttműködésről szóló 29/2015. sz. törvény 61. cikke a következőt mondja ki:

„1. Ha egy határozat vagy külföldi közokirat olyan intézkedéseket rendel el vagy jogokat ültet át, amelyeket a spanyol törvény nem ismer, a hivatalvezető – amennyire lehetséges – megfelelteti azokat egy olyan spanyol törvényben lefektetett vagy az által elismert intézkedésnek vagy jognak, amelynek hasonló joghatása van, illetve hasonló célt vagy érdeket szolgál, amennyiben a megfeleltetést követően a joghatás nem terjed túl a származási ország jogszabályainak joghatásán. A jog nyilvántartásba vétele előtt a hivatalvezető tájékoztatja a megfeleltetni kívánt jog vagy intézkedés jogosultját.

2. Bármely érdekelt fél megtámadhatja a jog vagy intézkedés megfeleltetését a bíróságon.”


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/08/2019