Dologi jogok egymáshoz igazítása

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

Az öröklés alapján szerezhető dologi jogok közé tartozik a kézműves és egyéni vállalkozó ingó és ingatlan vagyonának, valamint munkaeszközeinek tulajdonjoga, továbbá az egyéb dologi jogok (zálogjog, használati jog, a jogi és nem üzleti kapcsolatokból eredő jogok és kötelezettségek, szerzői jogok [mind a pénzügyi eszközök, mind a nem anyagi alkotóelemek], szabadalmi bejelentői jog vagy szabadalomhoz kapcsolódó tulajdonjog, a műszaki fejlesztés szerzőjének kompenzációhoz való joga, formatervezéssel összefüggő jogok).

A meghatározott személyhez kapcsolódó tulajdonjogok, mint például a személyes szolgalmak, az életjáradékhoz való jog és a tartáshoz való jog, nem képezhetik az öröklés tárgyát.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

A hagyatéki eljárás befejezésekor a bíróság hagyatéki határozatot hoz, amely az ügy érdemére vonatkozó, deklaratív jellegű bírósági határozat. Ez azt jelenti, hogy a határozat meghatározza az örökösöket, a hagyományosokat és az egyéb kedvezményezetteket, akik az örökhagyó halálának időpontjában örökséghez, hagyományhoz való jogot vagy az örökség tekintetében más jogot szereztek. Ez azt is jelenti, hogy a hagyatéki határozat nem konkrét teljesítést vagy kötelezettségeket ír elő, hanem azt, hogy e jogokat azok a személyek érvényesíthetik, akiknek jogait a jogerős hagyatéki határozatban meghatározták.

A fenti szabályok nem vonatkoznak a bíróság által visszatartott vagyon átadására. A bíróság a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul elrendeli az ingatlan átadását és a földhivatali nyilvántartásba vételt. Az átadás előtt azonban a kedvezményezetteknek bizonyítaniuk kell, hogy teljesítették vagy biztosították az örökhagyó által rájuk rótt meghagyásokat olyan személyek javára, akik nem tudnak ügyeikről és bevételükről gondoskodni vagy valamely közérdekű célból (az öröklésről szóló törvény 216. cikke).

A földhivatali nyilvántartásba vétel

Az ingatlanra vonatkozó dologi jogok nyilvántartásba vételére különös szabály is vonatkozik. E jogokat be kell jegyezni a földhivatali nyilvántartásba. A bíróság a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul hivatalból elrendeli az ingatlanra vonatkozó szükséges földhivatali bejegyzéseket. Ez többek között magában foglalja az örökösök tulajdonjogának, valamint a tulajdonjogra vonatkozó valamennyi tehernek és korlátozásnak (a hagyományos haszonélvezeti jogának vagy a jelzálogjog alóli mentesítésnek, mindkettőt hagyomány formájában) a bejegyzését.

A cégnyilvántartásba vétel

A társasági részesedéseket és az egyéni vállalkozók vagyonát bejegyzik a cégnyilvántartásba. A társaság tagjaival kapcsolatosan bírósági nyilvántartásba vett változások csak deklaratív jellegűek, mivel e jogállást csak a bírósági nyilvántartásba vétel után szerzik meg. Társasági részesedés öröklése esetén be kell nyújtani az alapító okirat módosított rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegét, beleértve a társaság tagjaira és azok részesedéseire vonatkozó módosított rendelkezéseket, közjegyző által hitelesített igazolással arra vonatkozóan, hogy az alapító okirat módosított rendelkezései összhangban állnak az öröklésre vonatkozó jogerős határozattal. Az egyéni vállalkozót hiánytalan kérelem alapján jegyzik be a cégnyilvántartásba. Hiányos kérelem esetén a nyilvántartás kezelője felhívja a kérelmezőt, hogy nyolc napon belül egészítse ki a kérelmet. Ha a kérelmező a megadott határidőn belül nem egészíti ki a kérelmet, a nyilvántartás kezelője határozattal elutasítja a kérelmet. E határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezést lehet benyújtani a nyilvántartás kezelőjéhez.

Egyéb nyilvántartásokba vétel

• Tranzakciós számlák nyilvántartása (tranzakciós számlák nyilvántartásba vétele)
• Dematerizált értékpapírok nyilvántartása, amelyet a központi értékpapír-elszámolási társaság (Centralna klirinško depotna družba d.d.- KDD) vezet
• E-RISK nyilvántartás (lőfegyverek nyilvántartása, gépjármű-nyilvántartás)
• Hajónyilvántartás
• Repülőgép-nyilvántartás
• A szerzők és a szerzői jogi művek nyilvántartása, a szerzői jogi művek reprodukciójával kapcsolatos jogok és jogdíjak nyilvántartása, a szerzői jogi művek nyilvántartása, az audiovizuális művek nyilvántartása
• nyugellátások.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

A földhivatali nyilvántartásba vétel

Az ingatlanra vonatkozó dologi jogok földhivatali nyilvántartásba vételét a földhivatali nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o zemljiški knjigi) (a Szlovén Köztársaság hivatalos lapjának 58/03., 37/08. – ZST-1, 45/08., 28/09., 25/11. és 14/15. – ZUUJFO száma) szabályozza.

Az ingatlanra vonatkozó dologi jogok földhivatali nyilvántartásba vétele, amely a hagyatéki határozaton alapul, deklaratív hatállyal bír, mivel az örökös az örökhagyó halála időpontjában megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.

A földhivatali nyilvántartásba vétel közhitelességet eredményez. Ez azt jelenti, hogy ha a jogot bejegyezték a földhivatali nyilvántartásba, senki nem hivatkozhat annak figyelmen kívül hagyására.

A földhivatali nyilvántartásba vetett bizalom elve ugyancsak érvényesül. A földhivatali nyilvántartásba vett személy kedvezményezetti (tulajdonosi) jogállását vélelmezni kell.

A cégnyilvántartásba vétel

A cégnyilvántartásba vételi eljárást a szlovén cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon o poslovnem registru) (a Szlovén Köztársaság hivatalos lapjának 49/06., 33/07. – ZSReg-B és 19/15. száma) szabályozza. A cégnyilvántartásba vétel csupán deklaratív jellegű. Az örökösöknek nem kell arra várniuk, hogy a bírósági nyilvántartásba vétel megtörténjen ahhoz, hogy megszerezzék a tagi jogállást, mivel az örökhagyó hagyatéka, beleértve a társasági részesedést is, az örökhagyó halálának időpontjában átszáll az örököseire.

Egyéb nyilvántartásokba vétel

A tranzakciós számlák nyilvántartása:

A tranzakciós számlák nyilvántartása (RTR) egy önálló számítógépes adatbázis a tranzakciós számlákról és azok tulajdonosairól, beleértve mind az üzleti vállalkozásokat, mind a természetes személyeket. Amikor valaki tranzakciós számla tulajdonosává válik, a számlára vonatkozó információkat be kell vezetni a nyilvántartásba.

A dematerializált értékpapírok nyilvántartása:

A tulajdonos akkor szerzi meg a dematerializált értékpapírt, amikor az értékpapír a számlájára kerül a központi dematerializált értékpapír-nyilvántartásban.

Az E-RISK nyilvántartás, a hajónyilvántartás és a repülőgép-nyilvántartás:

A nyilvántartott járművek nyilvántartása tartalmazza az adott járműre vonatkozó valamennyi olyan információt, amelyet fel kell tüntetni a forgalmi engedélyben, annak nyilvántartásba vételét, a kibocsátott forgalmi engedélyt, a járműtulajdonost vagy azt a személyt, akinek a nevében a járművet nyilvántartásba vették, a műszaki ellenőrzéseket, a kötelező felelősségbiztosítást és egyéb információt. A nyilvántartásba vett járművek nyilvántartásába való bejegyzés nem közhiteles, mivel ez a nyilvántartás nem nyilvános. Ugyanez vonatkozik a polgári lőfegyverek nyilvántartására (a közigazgatási szzervek nyilvántartást vezetnek a kiadott lőfegyver igazolásokról, míg a belügyminisztérium vezeti a kiadott lőfegyver igazolások központi nyilvántartását, a lőfegyverkereskedők és a lőterek üzemeltetői részére kiadott engedélyek nyilvántartását). Ezzel szemben a hajó- és repülőgép-nyilvántartás adatai közhitelesek.

A szerzői jogok nyilvántartása:

A nyilvántartásba vétel jogi vélelmet keletkeztet arra nézve, hogy ellenkező bizonyításig egy adott mű szerzője vagy a szerzői jog jogosultja a nyilvántartásban szereplő személy. A nyilvántartás nyilvános.

A nyugdíjbiztosítás és a fogyatékossággal élő személyek biztosítása keretében biztosított személyek és kedvezményezettek nyilvántartása:

A biztosított személyek nyilvántartása tartalmazza: a nyugdíjbiztosítás és a fogyatékossággal élő személyek biztosítása keretében biztosított jogok kedvezményezettjeinek nyilvántartását, a biztosítási ellátások kifizetéseinek nyilvántartását, a kötelező társadalombiztosítási járulék megfizetésre kötelezett személyek nyilvántartását és a szakértői vélemények nyilvántartását. A hivatalos nyilvántartást szabályozó törvény nem írja elő, hogy ez a nyilvántartás nyilvános, és hogy a nyilvántartásba vett adatok közhitelesek.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A nemzeti jogban nincsenek külön szabályok vagy eljárások a dologi jogok kiigazítására.