Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Dologi jogok egymáshoz igazítása - Szlovákia

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

A – Tulajdonjogok (a polgári törvénykönyv 123–151. szakasza):

1/ kizárólagos tulajdon

2/ közös tulajdon (osztható és oszthatatlan házassági vagyon)

B – Más személyek tulajdonán fennálló jogok (a polgári törvénykönyv 151a–151v. szakasza)

1/ zálogjog (követelés megállapítása, alzálog)

2/ szolgalom

3/ tulajdonfenntartás joga

A tulajdonjog az örökléssel az örökhagyóról átszáll az örökös(ök)re az örökhagyó halálának napján. Az ingatlan tulajdonjogának átszállását mindig be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A zálogjogot követelések és azzal összefüggő terhek biztosítására használják, amely feljogosítja a zálogjogosultat arra, hogy a tartozást a zálogtárgyból (fedezetből) elégítse ki vagy abból kísérelje meg kielégíteni, amennyiben a tartozást határidőben nem teljesítik maradéktalanul.

A zálogjogot írásbeli szerződésben, az örökösök által kötött hagyatéki megállapodásban, a bíróság vagy közigazgatási hatóság határozatában alapítják vagy jogszabályi rendelkezés alapján jön létre, és általában a nyilvántartásba való bejegyzéssel hatályosul.

A szolgalmak az ingatlan tulajdonosait korlátozzák más személyek érdekében, azáltal, hogy bizonyos cselekmények tűrésére, végzésére vagy bizonyos cselekményektől való tartózkodásra kötelezik őket. A szolgalmakkal kapcsolatos jogok egy konkrét ingatlan tulajdonjogával (például telken való áthaladásra vonatkozó jog) vagy egy meghatározott személlyel (örökhaszonbérlet) függnek össze.

Az ingatlan tulajdonjogával összefüggő szolgalmak (dologi szolgalmak) az ingatlan tulajdonjogával együtt átszállnak a szerző félre. Az egyénhez kötődő szolgalmak (személyi szolgalmak) megszűnnek annak a személynek a halálával, akinek a javára a szolgalmat alapították.

A tulajdonfenntartás joga feljogosítja az adott személyt, hogy jogfenntartással éljen olyan ingóság felett, amelyet köteles átadni az esedékes pénzügyi tartozása biztosítása érdekében, azon személlyel szemben, akinek a vagyontárgyat egyébként köteles átadni. Az önkényesen vagy csalás útján szerzett tulajdon azonban nem tartható vissza. A jogfenntartás alapján a bírósági határozat végrehajtásakor a hitelező a jogfenntartással érintett vagyon hasznaiból elsőbbségi kielégítésre jogosult más hitelezőket megelőzően, beleértve a záloghitelezőket.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

A – Az ingatlanon, lakóingatlanon és nem lakáscélú épületen fennálló tulajdonjogot mindig be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, és e bejegyzés általában kötelező erővel bír. A vagyonátruházásról szóló szerződések esetében a tulajdonosi jogok mindaddig nem hatályosulnak, amíg e szerződéseket be nem jegyzik a nyilvántartásba. Más szóval a nyilvántartásba való bejegyzés jogkeletkeztető hatású. Halál esetén a bejegyzés joghatásai eltérnek, mivel a tulajdonjog átszállását az örökösre csak a bejegyzés időpontjában állapítják meg a halál időpontjára visszamenőleges hatállyal az örökösödési eljárás keretében. Ezt az eljárást a A link új ablakot nyit meg162/1995. sz. ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályozza, és az örökösödési eljárás befejezésekor a tulajdonjog átszállását kötelező bejegyezni. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmet a bíróság által az örökösödési eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző, vagy felhatalmazással rendelkező más személy (örökös) nyújtja be. A kérelmet a területileg illetékes kerületi hivatal kataszteri osztályának kell benyújtani.

Bizonyos ingó vagyontárgyak tulajdonjogát be kell jegyezni a vonatkozó nyilvántartásokba. E nyilvántartások közé tartozik: A cégnyilvántartás (a cégnyilvántartásról szóló 530/2003. sz. törvény) - a cégbíróságok a regionális bíróság székhelyén működő kerületi bíróságok.

A gépjármű-nyilvántartás, amelynek vezetéséért a rendőrség kerületi közlekedésrendészeti felügyelősége felel.

A Banská Bystricában található iparjogvédelmi hivatal, amely egész Szlovákia tekintetében illetékes, veszi nyilvántartásba a szabadalmakat, védjegyeket, formaterveket és egyéb szellemi tulajdont képező adatokat.

A központi értékpapír-letétkezelő - az értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok átruházása - a Szlovák Köztársaság központi értékpapír-letétkezelője egész Szlovákia tekintetében illetékes.

A hajózási nyilvántartás – kedvtelési célú vízi járművek nyilvántartása – a Szlovák Köztársaság hajózási nyilvántartása, amelyet a szlovák közlekedési és építésügyi minisztérium kezel, egész Szlovákia tekintetében illetékes.

B – Más személy tulajdonán fennálló jog

A nyilvántartások a más személy tulajdonán fennálló jogokat is nyilván tartják, amelyek korlátozzák a tulajdonos rendelkezési jogát. Az ingatlanon, lakóingatlanon, illetve nem lakáscélú épületen alapított zálogjog általában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

1/ Az ingóságra vonatkozó tulajdonfenntartási jog a jogfenntartásokról vezetett központi közjegyzői nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre (a közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységről szóló 323/1992. sz. törvény 73d–73i. szakasza (közjegyzői törvény) és a közjegyzői kamara belső szabályzata), amelyet a közjegyzői kamara vezet; ha a kérdéses vagyontárgy vonatkozásában létezik külön nyilvántartás, a bejegyzést abban a nyilvántartásba kell megtenni (az A pontban fent előadottak szerint). A tulajdonfenntartás jogát, a tulajdonfenntartási jogra vonatkozó információk módosítását, és a szóban forgó jog érvényesítésének megkezdését a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a közjegyző veszi nyilvántartásba a jogosult személy kérelme alapján. Ugyanez vonatkozik a jogfenntartás törlésére a jogfenntartásokról vezetett nyilvántartásból. A nyilvántartásba vételt kérelmező személyeknek igazolniuk kell a személyazonosságukat a közjegyző előtt; vagy, ha más nevében nyújtanak be kérelmet, igazolniuk kell az erre vonatkozó felhatalmazásukat. A zálogjog bejegyzését kérelmező személynek a közjegyző rendelkezésére kell bocsátania a jogszabályokban előírt valamennyi információt, amelyet ezt követően bejegyeznek a zálogjogi nyilvántartásba. Amennyiben a zálogjogot az örökösök által kötött hagyatéki megállapodásban vagy bíróság vagy közigazgatási hatóság határozatában alapították, a zálogjog bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a közjegyző részére a zálogjogot alapító megállapodást vagy határozatot.

2/ A dologi szolgalmak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre.

3/ A csak ingó vagyonra engedélyezhető jogfenntartást nem kell nyilvántartásba vetetni.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Az örökhagyó halála esetén a tulajdonjog az örökhagyó halálának napjával száll át az örökösre. A nyilvántartásba való bejegyzés csupán deklaratív joghatással jár.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

2015. december 1-jén a nemzetközi magánjogról és annak eljárási szabályairól szóló 97/1963. sz. törvény 67a. szakasza hatálya lépett, amellyel lehetővé vált a külföldi határozatban rögzített dologi jog, intézkedés vagy rendelkezés hozzáigazítása. Az örökösödés tárgyában hozott, dologi jogot is érintő külföldi határozat végrehajthatóvá nyilvánítása tekintetében hozott határozat esetén e törvény szabályozza az ismeretlen dologi jog hozzáigazítását a szóban forgó eljárások során.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/08/2019