Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet

Az 1215/2012/EU rendelettel kapcsolatos nemzeti tájékoztatás és online formanyomtatványok


Általános információk

Az 1215/2012/EU rendelet célja, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatás igénybevételét azáltal, hogy a bíróságok joghatóságára, valamint a tagállamokban, polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok gyors és egyszerű elismerésére vonatkozó szabályokat ír elő.

A rendelet a 44/2001/EK rendelet (a Brüsszel I. rendelet) helyébe lép, amely azonban továbbra is alkalmazandó a rendelet alkalmazásának 2015. január 10-jei megkezdése előtt indított eljárásokban (további részletek találhatók az 1215/2012/EU rendelet 66. cikkében).

A rendelet az Európai Unió valamennyi tagállama között alkalmazandó, beleértve Dániát is, amely megkötötte az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2005. évi megállapodást. A szükséges jogszabályi módosítások 2013. június 1-jén már hatályba léptek Dániában.

A rendelet meghatározza, hogy mely tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal a nemzetközi elemmel rendelkező polgári és kereskedelmi jogviták elbírálására.

A rendelet előírja továbbá, hogy a valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik.

A valamely tagállamban hozott, és az adott államban végrehajtható határozatot egy másik tagállamban is végre kell hajtani anélkül, hogy szükség lenne végrehajthatóvá nyilvánításra.

A rendelet két formanyomtatványról rendelkezik, nevezetesen a bírósági határozatra vonatkozó tanúsítványról, valamint a közokiratra/perbeli egyezségre vonatkozó tanúsítványról.

A rendelet értelmében a tagállamok közlik azoknak a hatáskörrel rendelkező bíróságoknak a nevét, amelyekhez az elismerés megtagadása iránti kérelmeket be kell nyújtani, valamint a fellebbezések elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok nevét. Ha szeretne részletesebben tájékozódni valamelyik tagállamról, válassza ki a kívánt ország zászlaját.

A 26. cikk (2) bekezdése értelmében, bizonyos ügyekben a bíróságnak – mielőtt megállapítaná joghatóságát – gondoskodnia kell arról, hogy az alperest tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról, valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás következményeiről. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat ebből a célból olyan nem kötelező, szabványos tájékoztatótPDF(197 Kb)hu állított össze, amely az alperes tájékoztatására vonatkozó, a rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek a bíróság általi teljesítése céljából felhasználható információkat tartalmaz.

Az európai igazságügyi portál a rendelet alkalmazásával kapcsolatos információkkal és a nyomtatványok kitöltését segítő, felhasználóbarát eszközzel áll az Ön rendelkezésére.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

A link új ablakot nyit megMegállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, HL L 299., 2005.11.16.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 19/02/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Belgium


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

Nem alkalmazandó

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

- Belgiumban: az elsőfokú bíróság („tribunal de première instance”)

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Belgiumban:
a) az alperes által benyújtott fellebbezés esetén: az elsőfokú bíróság
b) a felperes által benyújtott fellebbezés esetén: a fellebbviteli bíróság (cour d'appel/hof van beroep)

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Belgiumban: a Semmítőszék („Cour de Cassation”)

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

Nincs ilyen

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Belgium és Franciaország között a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1899. július 8-án,
  • Egyezmény Belgium és Hollandia között a joghatóságról, a csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Brüsszelben, 1925. március 28-án,
  • Egyezmény az Egyesült Királyság és a Belga Királyság között a határozatok kölcsönös végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, jegyzőkönyvvel együtt, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án;
  • Egyezmény Németország és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án,
  • Egyezmény Belgium és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,
  • Egyezmény Belgium és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1962. április 6-án,
  • A Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/03/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Bulgária


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

Nem alkalmazandó.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

Az 1215/2012/EU rendelet szerinti közvetlen végrehajtásra a polgári perrendtartás 622a. cikkét kell alkalmazni:

„622a. cikk (új, Állami Közlöny 50/2015. szám)

(1) Az Európai Unió egy másik tagállamában meghozott határozat külön végrehajtási intézkedés nélkül végrehajtható.

(2) Az érintett fél kérelmére a bírósági végrehajtó az Európai Unió egy másik tagállamában hozott határozatnak az azt kibocsátó bíróság által hitelesített példánya és az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvány alapján folytatja le a végrehajtást.

(3) Amennyiben a bírósági végrehajtó megállapítja, hogy az intézkedést vagy rendelkezést az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően nem lehet végrehajtani, helyettesítő végrehajtást kell elrendelnie.

4) Az Európai Unió másik tagállamában hozott, ideiglenes intézkedést – beleértve a biztosítási intézkedést is – elrendelő határozatot az (1) és (2) bekezdés szerint kell végrehajtani. Amennyiben az intézkedést az alperes idézése nélkül rendelték el, be kell nyújtani a határozat kézbesítésének igazolását.

(5) A végrehajtás lefolytatása során a bírósági végrehajtó a (2) bekezdés szerinti tanúsítvány egy példányának megküldésével felszólítja az adóst, hogy az abban foglaltaknak önként tegyen eleget. A tanúsítványhoz mellékelni kell az Európai Unió másik tagállamában hozott határozat egy példányát, amennyiben azt az adósnak nem kézbesítették.

(6) Az adós a kézbesítéstől számított egy hónapon belül kérelmet nyújthat be a végrehajtás megtagadása iránt. Amennyiben szükséges a határozat lefordítása, a határidőt a fordítás adósnak való megküldéséig fel kell függeszteni.

(7) A 436. cikkben szereplő intézkedések vagy rendelkezések kiigazításával szemben bármelyik fél jogorvoslatot nyújthat be.”

Azokra a végrehajtási eljárásokra, amelyekre nem az 1215/2012/EU rendelet irányadó, a polgári perrendtartás „Végrehajtási eljárás” című Ötödik fejezetének általános szabályait kell alkalmazni.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 36. cikk (2) bekezdése vagy a 45. cikk (4) bekezdése szerinti kérelmet az ellenérdekű fél állandó vagy bejegyzett lakcíme, ha pedig e fél nem rendelkezik Bulgária területén állandó vagy bejegyzett lakcímmel, az érintett fél állandó vagy bejegyzett lakcíme alapján joghatósággal rendelkező regionális bíróságnál kell benyújtani. Amennyiben az érintett fél nem rendelkezik Bulgária területén állandó vagy bejegyzett lakcímmel, a kérelmet a szófiai városi bírósághoz kell benyújtani (a polgári perrendtartás 622. cikke).

A 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet az adós állandó vagy bejegyzett lakcíme, vagy a végrehajtás helye alapján joghatósággal rendelkező regionális bírósághoz kell benyújtani (a polgári perrendtartás 622b. cikke).

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Bulgáriában a szófiai fellebbviteli bíróság („Софийски апелативен съд”). A fellebbezést a végrehajtást megtagadó határozatot vagy az elismerés megtagadása jogalapjának hiányát megállapító határozatot kibocsátó regionális bíróságon keresztül kell benyújtani.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A szófiai fellebbviteli bíróság határozatával szemben további jogorvoslatot a Legfelsőbb Semmítőszékhez lehet benyújtani (a polgári perrendtartás 623. cikkének (6) bekezdése).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A bolgár bíróságok és egyéb hatóságok akkor rendelkeznek nemzetközi joghatósággal, amennyiben a felperes vagy a kérelmező bolgár állampolgár vagy a Bolgár Köztársaságban bejegyzett jogi személy (a nemzetközi magánjogi törvénykönyv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése).

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Bulgária és Belgium között bizonyos jogi ügyekről, kelt Szófiában, 1930. július 2-án,
  • Egyezmény a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án, továbbra is hatályos Bulgária, Szlovénia és Horvátország között,
  • Szerződés a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1958. december 3-án,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1966. május 16-án,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1976. április 10-én,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1983. április 29-én,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1989. január 18-án,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1990. május 18-án,
  • Megállapodás a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1993. május 23-án,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári ügyek és iratok tekintetében nyújtott jogsegélyről, kelt Szófiában, 1967. október 20-án.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/03/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Csehország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

Nem alkalmazandó.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

Az illetékes járásbíróságot a következők alapján kell meghatározni:

  1. Amennyiben a határozat végrehajtását már elrendelték, a határozat végrehajtását elrendelő és azt végrehajtó bíróság illetékes. A bírósági végrehajtásra vonatkozó nemzeti joghatósági szabályok a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvényben (252. cikk) találhatók.
  2. Amennyiben a lefoglalást (exekuce) már elrendelték, a lefoglalást elrendelő bíróság (végrehajtó bíróság [exekuční soud]) illetékes. A végrehajtó bíróság meghatározására vonatkozó szabályok a bírósági végrehajtókról és a végrehajtó tevékenységről szóló 120/2001. sz. törvényben (a végrehajtási törvény [exekuční řád]) (45. cikk) találhatók.
  3. Amennyiben a határozat végrehajtását vagy a lefoglalást még nem rendelték el, az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelyik a határozat végrehajtására illetékességgel rendelkezne (lásd a fenti 1. pontot) vagy a végrehajtó bíróságnak minősülne (lásd a fenti 2. pontot).

Az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján megtalálható a járásbíróságok listája, amely e bíróságok naprakész elérhetőségeit is tartalmazza.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A jogorvoslatot annál a bíróságnál kell benyújtani, amelynek határozatát meg kívánják támadni (E bíróság továbbítja a jogorvoslatot a jogorvoslat tekintetében illetékes bírósághoz).

A jogorvoslati eljárások tekintetében a regionális bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az a regionális bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a végrehajtás megtagadására (vagy az elismerésre, illetve az elismerés megtagadására) irányuló kérelemről első fokon határozó járásbíróság található.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

Kizárólag a következő rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmazhatók:

  • a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 229. és azt követő cikkei szerinti megsemmisítés iránti kereset (žaloba pro zmatečnost);
  • a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 228. és azt követő cikkei szerinti eljárás újbóli megnyitása iránti kereset (žaloba na obnovu řízení);
  • a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 236. és azt követő cikkei szerinti jogorvoslat (dovolání).

Az itt szereplő rendkívüli jogorvoslati eszközöket a végrehajtás elutasítására irányuló kérelemről (vagy az elismerési eljárásról, illetve az elismerés elutasításáról) első fokon határozó bírósághoz kell benyújtani.

A Legfelsőbb Bíróság illetékes a jogorvoslati eljárások (řízení o dovolání) tekintetében. Az első fokon eljáró bíróság illetékes az eljárás újbóli megnyitása iránti keresetek (řízení na obnovu řízení) tekintetében. Egyes esetekben az első fokon eljáró bíróság, más esetekben a felsőbíróság illetékes a megsemmisítés iránti keresetek (řízení o žalobě pro zmatečnost) tekintetében (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 235a. cikke).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Szlovák.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. sz. törvény, különösen annak 6. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról (Szófia, 1976. november 25.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről (Nicosia 1982. április 23.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről (Athén, 1980. október 22.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Madrid, 1987. május 4.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a jogsegélyről és a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári, családjogi és kereskedelmi jogi ügyekben (Párizs, 1984. május 10.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról (Pozsony, 1989. március 28.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről (Prága, 1985. december 6.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben (Varsó, 1987. december 21.), a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről szóló Szerződést, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, módosító és kiegészítő Szerződés értelmében (Mojmírovce, 2003. október 30.);
  • Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Portugália között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Lisszabon, 1927. november 23.);
  • Szerződés a Cseh Köztársaság és Románia között a polgári ügyekben nyújtott jogsegélyről (Bukarest, 1994. július 11.);
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról (Belgrád, 1964. január 20.);
  • Szerződés a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az igazságügyi szervek által nyújtott jogsegélyről és egyes jogi kapcsolatok szabályozásáról polgári és büntetőügyekben (Prága, 1992. október 29.).

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/09/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Németország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A perbehívást a folyamatban lévő eljárásban (eredeti eljárás - Vorprozess) részt nem vevő harmadik felek eljárásról való hivatalos értesítésére lehet alkalmazni. A perbehívásra a bírósághoz benyújtott irattal kerül sor, amelyet ezt követően hivatalosan kézbesítenek a perbehívás címzettjének. A harmadik fél szabadon dönthet arról, hogy részt kíván-e venni az eljárásban. Az eljárásba belépő harmadik fél nem válik féllé, hanem kizárólag beavatkozó, akinek a nyilatkozatai és cselekményei nem lehetnek ellentétesek a fél nyilatkozataival és cselekményeivel. A beavatkozó nem kötelezhető költségek megfizetésére.

2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehívás azon a feltételezésen alapul, hogy a folyamatban lévő eljárásban (eredeti eljárásban) részt vevő fél jogosan tart a per számára kedvezőtlen eredményétől, ugyanakkor indokoltan számít arra, hogy a per kedvezőtlen kimenetele esetén a harmadik féllel szemben kártérítési keresetet indíthat vagy a harmadik féllel szemben szavatosságra vagy garanciára hivatkozva keresetet indíthat. Éppen ezért a perbehívó fél érdekelt az eredeti eljárás megnyerésében (és ebben őt a beavatkozó segítheti) illetve – amennyiben elveszíti az eredeti eljárást – a veszteségei megtérítésében a harmadik féllel szemben ezt követően lefolytatott további eljárás (Folgeprozess) megnyerése révén.

Amennyiben a harmadik fél segítséget nyújt a perbehívó félnek, a harmadik félnek alá kell vetnie magát az ügyben hozott döntésnek. E személyek hivatkozhatnak jogalapra, illetve eljárási iratokat nyújthatnak be, feltéve, hogy semmi olyat nem tesznek, amely ellentmond az eljáró félnek. Amennyiben a harmadik fél nem kíván részt venni az eljárásban vagy nem nyilatkozik, az eljárást a harmadik félre tekintet nélkül folytatják le. Amennyiben a perbehívó fél később keresetet indít a harmadik féllel szemben, a harmadik fél nem hivatkozhat arra, hogy az eredeti eljárás nem volt megfelelő. Ennek értelmében az eredeti eljárást követő eljárásban ítélt dologként kell elfogadni az eredeti eljárás a perbehívó fél számára kedvező megállapításait.

3. A perbehívás nincs hatással az eredeti eljárás során valamely jogkérdésben hozott döntésre.

4. Az eredeti eljárás kimenetele nem bír kötőerővel, ha a beavatkozó az eljárás beavatkozáskori helyzete vagy a fél nyilatkozatai és perbeli cselekményei következtében akadályoztatva volt az álláspontja kifejtésében.

5. A perbehívás joghatásai attól függetlenül érvényesülnek, hogy a harmadik fél belép-e az eredeti eljárásba.

6. A perbehívás nem vált ki joghatást a harmadik fél és a perbehívó féllel ellenérdekű fél között, kivéve, ha a harmadik fél az ellenérdekű fél érdekében avatkozik be.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

- Németországban a Landgericht (regionális bíróság).

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Németországban a Oberlandesgericht (regionális felsőbíróság).

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

– Németországban a Bundesgerichtshof (szövetségi Legfelsőbb Bíróság).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

– Németországban: a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 23. szakasza.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

– Németországban: a polgári perrendtartás 68. szakasza, valamint 72-74. szakasza.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én;
  • Egyezmény Németország és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án;
  • Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án;
  • Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én;
  • Egyezmény Hollandia és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án;
  • Egyezmény a Görög Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1961. november 4-én;
  • Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/01/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Észtország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1) Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

Az észt eljárásjog szerint a harmadik felet a harmadik félnek címzett értesítés kézbesítésével lehet perbe hívni. Amennyiben a bíróság előtt folyó eljárás az eljárásban részt vevő valamelyik fél számára hátrányosan zárul, e fél keresetet nyújthat be a harmadik féllel szemben, hogy mentesüljön valamely állítólagos szerződésszegésből származó kötelezettség, kártérítési kötelezettség vagy jogorvoslati kötelezettség alól, illetve, ha jogosan feltételezheti, hogy a harmadik fél vele szemben ilyen keresetet fog benyújtani, kérelmezheti az eljárást lefolytató bíróságtól, hogy e harmadik felet vonják be az eljárásba. A bíróság értesítést küld a harmadik félnek, informálja a másik felet az értesítésről, és határidőt tűz ki számukra az álláspontjuk ismertetésére. Amennyiben a perbehívás megfelel a jogi követelményeknek és a fél bizonyítja a harmadik fél részvételének szükségességét, a bíróság kötelezi a harmadik felet, hogy csatlakozzon az eljáráshoz. Az észt eljárásjog szerint az önálló nyilatkozatot nem tevő harmadik fél az eljárásban nem félként (felperesként vagy alperesként) vesz részt. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a harmadik felet alaptalanul vonták be az eljárásba, a bíróság elrendelheti a kizárását az eljárásból. Az eljárásban részt vevő vagy abba az alperes vagy a felperes oldalán beavatkozó harmadik felet, aki nem tesz önálló nyilatkozatot, úgy kell tekinteni, hogy az érintett fél álláspontját támogatja, vagyis olyan nyilatkozatokat kell tennie, amelyek e felet támogatják, és e fél pernyertességét kell elősegítenie. Az a harmadik fél, aki nem tesz önálló nyilatkozatot, megtehet minden eljárási cselekményt, kivéve azokat, amelyek megtételére kizárólag az alperes vagy a felperes jogosult; ilyen például az ügyben hozott határozatokkal szembeni fellebbezés. A harmadik fél kérelme, panasza, illetve az általa tett eljárási cselekmény csak akkor vált ki joghatást, ha az nem ellentétes az alperes vagy felperes kérelmével, panaszával vagy cselekményével, akinek az oldalán a harmadik fél részt vesz az eljárásban. A panasz benyújtása, illetve az egyéb eljárási cselekmények megtétele során, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a harmadik félre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint az alperesre vagy felperesre, akinek az oldalán a harmadik fél részt vesz az eljárásban.

2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, a bíróság azonban e személyt nem vonja be az eljárásba vagy e személyt kizárja a harmadik fél perbevonásával folyó perből, e személyt jogilag nem köti az alapeljárásban meghozott határozat.

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, és e személyt harmadik félként bevonják az eljárásba, e harmadik fél az alapeljárást követő későbbi eljárásban annak az alperesnek vagy felperesnek a tekintetében, akinek oldalán beavatkozott az eljárásba, vagy akinek oldalán részt vett az eljárásban, nem hivatkozhat arra, hogy az eljárásban hozott határozat helytelen volt, vagy a tények helytelenül kerültek megállapításra. Amennyiben az eljárásban részt vevő fél eljárást indít az önálló nyilatkozatot nem tevő harmadik féllel szemben és a korábbi eljárásra hivatkozik, a harmadik fél szintén hivatkozhat minden olyan kifogásra, amelyre az eljárásban harmadik félként hivatkozott és amely ellentmond a fél nyilatkozatainak. A harmadik fél emellett arra is hivatkozhat, hogy azért nem volt képes valamely kérelem, kifogás, bizonyíték vagy panasz benyújtására, mivel késve avatkozott be, illetve késve vonták be az eljárásba, vagy ezeket az alperes vagy felperes nyilatkozatai vagy cselekményei miatt nem nyújthatta be, akinek az oldalán részt vett az eljárásban. Hivatkozhat továbbá arra, hogy az alperes vagy a felperes a harmadik fél tudta nélkül szándékosan vagy súlyos gondatlanságból mulasztotta el a kérelem, kifogás, bizonyíték vagy panasz benyújtását.

3) Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárás jogi értékelése?

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való felvételére irányuló kérelmet terjesztett elő, a bíróság azonban nem vonta be e személyt az eljárásba vagy e személyt kizárta az eljárásból, az alapeljárásban meghozott határozat – ideértve a jogi értékelést is – e személyt jogilag nem köti.

4) Bírnak-e kötőerővel a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem támadhatott meg, például mivel azokat az eljárásban részt vevő felek nem vitatták?

A bíróság által megállapított körülmények jogilag nem kötik a harmadik felet, ha a harmadik fél e körülményeket azért nem támadhatta meg, mivel a felek azokat nem vitatták, vagy ha a fél, amelynek oldalán a harmadik fél részt vett az eljárásban, nem értett egyet a harmadik fél által vitatott körülményekkel.

5) A perbehívás attól függetlenül is kifejti a hatását, hogy a harmadik fél részt vesz-e az alapeljárásban?

Mivel az észt eljárásjog értelmében a harmadik felet kizárólag az egyik fél által kibocsátott perbehívás kézbesítésével, nem pedig önálló módon értesítik, a joghatások attól függnek, hogy a harmadik fél részt vesz-e az eljárásban.

6) Hatással van-e a perbehívás a harmadik fél és a perbehívó fél ellenérdekű fele közti kapcsolatra?

Amennyiben a fél valamely személynek az eljárásba harmadik félként való bevonására irányuló kérelmet terjeszt elő, a bíróság azonban e személyt nem vonja be az eljárásba, ez nincs hatással a kérelmet benyújtó fél és az ellenérdekű fél közti kapcsolatra, kivéve, ha a harmadik felet bevonták az eljárásba.

Az önálló nyilatkozatot nem tevő harmadik fél perbevonására és ennek következményeire a polgári perrendtartás 214. és 216. cikkét kell alkalmazni.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A megyei bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A megyei bíróságon keresztül az a körzeti bíróság, amelynek határozatát a fellebbezéssel megtámadják.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A Legfelsőbb Bíróság.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Angol.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A polgári perrendtartás 86. cikke (az ingatlan helye szerinti joghatóság), amennyiben az igény nem kapcsolódik a személy ezen ingatlanához. A polgári perrendtartás 100. cikke (az általános szerződési feltételek alkalmazásának megszüntetése iránti igény), amennyiben a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az általános szerződési feltétel alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A polgári perrendtartás 212–216. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,
  • Megállapodás Észtország és Lengyelország között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/05/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Ciprus


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

Nem alkalmazandó.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

Az eljárások részletes leírása A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások linken található.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Cipruson a kerületi bíróságok (Eparchiaká Dikastíria)

Nicosiai kerületi bíróság

  • Charalambos Mouskos Street, 1405 Nicosia, Ciprus
  • Telefon: (+357) 22865518
  • Fax: (+357) 22304212 / 22805330
  • E-mail: A link új ablakot nyit megchief.reg@sc.judicial.gov.cy

Limassoli kerületi bíróság

  • 8 Lord Byron Avenue, P.O. Box 54619, 3726 Limassol, Ciprus
  • Telefon: (+357) 25806100 / 25806128
  • Fax: (+357) 25305311
  • E-mail: A link új ablakot nyit megchief.reg@sc.judicial.gov.cy

Larnacai kerületi bíróság

Paphosi kerületi bíróság

  • Corner of Neophytou & Nicos Nicolaides, 8100 Paphos, P.O. Box 60007, Ciprus
  • Telefon: (+357) 26802601
  • Fax: (+357) 26306395
  • E-mail: A link új ablakot nyit megchief.reg@sc.judicial.gov.cy

Famagustai kerületi bíróság

  • 2 Sotiras Street, Megaro Tzivani, 5286 Paralimni, Ciprus
  • Telefon: (+357) 23730950 / 23742075
  • Fax: (+357) 23741904
  • E-mail: A link új ablakot nyit megchief.reg@sc.judicial.gov.cy

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Cipruson Ciprus Legfelsőbb Bírósága (Anótato Dikastírio Kýprou)

Legfelsőbb Bíróság

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

Cipruson Ciprus Legfelsőbb Bírósága (Anótato Dikastírio Kýprou)

Legfelsőbb Bíróság

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

– Cipruson görög és angol.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

– Cipruson a bíróságokról szóló törvény (14/60. törvény) 21. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • az 1982. évi szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,
  • az 1981. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,
  • az 1984. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Görög Köztársaság között a jogi együttműködésről a polgári jogi, családjogi, kereskedelmi jogi és büntetőügyekben,
  • az 1983. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,
  • az 1984. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság (amelynek többek között Szlovénia is jogutódja) között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,
  • az 1996. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/04/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Litvánia


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A litván polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 46. és 47. cikkében található rendelkezések szerint a harmadik felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a jogvitára vonatkozó önálló követelést benyújtani.

A jogvita tekintetében önálló követelést benyújtó harmadik felek kizárólag saját kezdeményezésre léphetnek be az eljárásba. E harmadik felek az ügy önálló résztvevői, és abban nem a felperes vagy az alperes oldalán vesznek részt. Az önálló követelést benyújtó harmadik felek az ügy összefoglalásának megkezdéséig léphetnek be az eljárásba.

A jogvitára vonatkozó önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek az alperes vagy a felperes oldalán az ügy összefoglalásának megkezdéséig akkor léphetnek be az eljárásba, ha az ügyben hozott határozat hatással lehet a jogaikra vagy kötelezettségeikre. E személyeket a felek indokolt kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére is bevonhatják az eljárásba.

A harmadik feleket tájékoztatják a felmerült jogvitáról és idézéssel vagy értesítéssel, a kereset egy példányának megküldését is beleértve, felhívják őket, hogy lépjenek be a litván bíróság előtt folyó eljárásba. A polgári perrendtartás 133. cikkének (1) bekezdése szerint az ügyben részt vevő feleket (ideértve a harmadik feleket is) idézéssel vagy értesítéssel tájékoztatják a bírósági tárgyalás helyéről és idejéről, illetve az önálló eljárási intézkedésekről. A harmadik felek jogvitáról való értesítése ugyanakkor a bíróság és nem a felek feladata; a felek mindössze jelzik a beadványaikban, hogy más személyek eljárásba való bevonása is szükséges.

Az önálló követelést benyújtó harmadik felek a felperesével azonos jogokat élveznek és őket a felperesével azonos kötelezettségek terhelik.

Az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik feleket a felekével azonos eljárási jogok (ideértve a költségek megtérítéséhez való jogot) illetik meg, és a felekével azonos kötelezettségek terhelik, kivéve a követelés jogalapjának és tárgyának megváltoztatására, a követelés megemelésére vagy csökkentésére, a követelés visszavonására, a követelés elismerésére, illetve az egyezségkötésre vonatkozó jogokat. Emellett nem illeti meg őket a bírósági határozat végrehajtása kérelmezésének joga sem. Az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek nem járhatnak el annak a félnek az érdekeivel ellentétes módon, amelynek oldalán az eljárásba beléptek.

2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

Az önálló követelést benyújtó harmadik felek részvétele lehetővé teszi, hogy az azonos tárgyhoz kapcsolódó több jogvitáról egyetlen eljárásban döntsenek, amely esetben nincs lehetőség további eljárás indítására az önálló követelést benyújtó harmadik felekkel szemben (illetve e harmadik felek sem indíthatnak további eljárást azonos alperessel szemben), mivel a szóban forgó felek között az adott tárgyban felmerült jogvita eldöntöttnek minősül. Amennyiben valamely személyt értesítettek arról, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával harmadik félként beléphet, ő azonban ezt elmulasztotta, e személlyel szemben a későbbiekben ugyanabban a tárgyban külön eljárás indítható. Az elsőként meghozott határozat ugyanakkor nem lehet hatással annak a személynek a jogaira és kötelezettségeire, aki harmadik félként nem vett részt az eljárásban.

Az ügy eldöntése során a bíróság egyidejűleg nem határozhat az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik személynek olyan féllel szemben fennálló jogairól és kötelezettségeiről is, akivel e harmadik fél érdemi jogviszonyban áll. Ennek megfelelően az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek részvételével lefolytatott eljárásokban hozott bírósági határozatok nem zárják ki további eljárás indítását az eredeti eljárásban részt vevő olyan harmadik féllel szemben, aki nem nyújtott be önálló követelést. Ilyen esetben azonban az elsőként meghozott bírósági határozat előzetes döntésként érvényesül; vagyis, amennyiben azonos felek között indul újabb eljárás (pl. kártalanítási kereset alapján), nincs szükség azoknak a körülményeknek a vizsgálatára, amelyeket az első ügyben hozott jogerős bírósági határozatban már megállapítottak (a polgári perrendtartás 182. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a személyt nem értesítették, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával vagy anélkül harmadik félként beléphet, vagy ha a személyt erről értesítették, de az eljárásba nem lépett be és a bírósági határozat e személy érdemi jogairól és kötelezettségeiről is döntött, ez jogalapot teremthet az ügy újrafelvételére. Amennyiben az adott személyt nem vonták be az eljárásba, e személy tekintetében a kérdéses bírósági határozatot általában nem veszik figyelembe előzetes döntésként.

3. Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárás jogi értékelése?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

4. Bírnak-e kötőerővel a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem támadhatott meg, például mivel azokat az eljárásban részt vevő felek nem vitatták?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

5. A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását?

Nem. Az első (alap-) eljárásban hozott bírósági határozat nem lehet hatással az olyan személy jogaira és kötelezettségeire, akit bár értesítettek az eljárásról, abba harmadik félként nem lépett be. Amennyiben az adott személyt nem értesítették, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával vagy anélkül harmadik félként beléphet, vagy ha a személyt erről értesítették, ő azonban az eljárásba nem lépett be, és a bírósági határozat e személy érdemi jogairól és kötelezettségeiről is döntött, ez jogalapot teremthet az ügy újrafelvételére.

6. Hatással van a perbehívás a harmadik fél és a perbe hívó fél ellenérdekű fele közti kapcsolatra?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Litvániában Litvánia fellebbviteli bírósága (Lietuvos apeliacinis teismas).

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Litvániában Litvánia fellebbviteli bírósága (Lietuvos apeliacinis teismas).

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

Litvániában a Litvánia Legfelsőbb Bíróságához (Lietuvos Aukščiausiasis Teismas) benyújtható semmisségi panasz.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

Litvániában a polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 783. cikkének (3) bekezdése, 787. cikke, valamint 789. cikkének (3) bekezdése.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Litvániában a litván polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 46. és 47. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,
  • Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/02/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Magyarország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1.) Mit jelent a perbehívás a magyar polgári eljárásjogban:

Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással nem csak valamelyik fél, hanem a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

2.) A perbehívás, mint eljárási cselekményre vonatkozó határidők:

Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelően irányadó.

A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy (azaz a beavatkozó és a perbehívott) részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye. Az ún. kiemelt jelentőségű perek (400 millió forintot meghaladó pertárgy értékű perek) esetén a perbehívóra és a perbehívottra vonatkozó nyilatkozatok határideje nem 30 nap, hanem 15 nap. A határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan, azaz a bíróságnak úgy kell azt tekintenie, mintha azt a perbehívó nem tette volna meg.

3.) Miként történik a perbehívás:

A perbehívónak két feladata van a perbehívással kapcsolatban: egyrészről a perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. Másrészről a perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni a bíróság részére, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bíróságnak történő bejelentésekor okirattal igazolnia kell.

Ha a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti.

Egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4.) A perbehívás jogkövetkezményei:

Ha a perbehívott elfogadja a perbehívást, akkor (nem önkéntes) beavatkozóként csatlakozhat a perbehívóhoz. A magyar polgári perjogi szabályozás kétféle beavatkozói jogállást szabályoz:

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is, kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is – kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást –, és a cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

Azt tehát, hogy az ítélet jogereje mikor terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, nem bírói mérlegelésen alapul, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet.

Ilyen jogszabályi rendelkezés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32. § (2) bekezdése, amely alapján „A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.” (A hivatkozott 35. § (1) bekezdés: „A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”)

A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony az alapeljárásban (abban a perben, amelybe behívatott a perbehívott) nem dönthető el.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

Kérejük, keresse fel a Határozatok végrehajtására irányuló eljárások elnevezésű adatlapot.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Magyarországon a törvényszék székhelyén működő járásbíróság. Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Magyarországon a Törvényszék. Budapesten a Fővárosi Törvényszék.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Magyarországon: a Kúria (az elsőfokú bírósághoz benyújtott, annak határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem révén).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Magyarországon: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 57. §-a.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

- Magyarországon:a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a harmadik fél perbehívásáról szóló 58. §– 60. §-a

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Szófiában, 1966. évi május 16.-án,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1981. november 30-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavában, 1989. évi március 28-án, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt 1968. március 7-én, a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 29/03/2017

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Ausztria


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1) Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A „perbehívás” valamely függőben lévő vagy folyamatban lévő eljárásról való hivatalos értesítés, amellyel az eljárásban részt vevő egyik fél értesíti a harmadik felet, aki az eljárásban mindaddig nem vett részt. Az értesítés a perben való beavatkozásra vonatkozó kérelmet is tartalmazhat. A perbe hívó fél a vonatkozó iratot a bíróságnak nyújtja be, amely azt hivatalosan kézbesíti a harmadik fél számára. A perbehívás a harmadik felet nem kötelezi a beavatkozásra, így szabadon dönthet arról, hogy belép-e az eljárásba, illetve, hogy azt melyik fél oldalán teszi. Az eljárásba belépő harmadik fél a jogvitában nem válik féllé, hanem mindössze beavatkozóként jár el, akinek a nyilatkozatai és perbeli cselekményei nem lehetnek ellentétesek a fél nyilatkozataival és cselekményeivel. A beavatkozó költségek viselésére nem kötelezhető. A fél pernyertessége esetén azonban a beavatkozó jogosult megtéríttetni a költségeit az ellenérdekű féllel.

Bármely olyan személy, akinek a perbehívás következtében lehetősége volt arra, hogy beavatkozóként hatással legyen az eljárás menetére – akkor is, ha nem avatkozott be az eljárásba –, a kártérítési keresetét csak a beavatkozását megelőző bírósági eljárás tekintetében és csak az olyan érdemi kérdésekkel összefüggésben alapozhatja helytelen eljárásra, amelyeket beavatkozóként nem tudott megakadályozni vagy – amennyiben nem avatkozott be – nem tudott volna megakadályozni. A beavatkozó annak a félnek a támogatása révén, akinek az oldalán beavatkozik, hozzájárulhat e fél pernyertességéhez, és ezáltal elkerülheti az ellene később lefolytatandó visszkereseti eljárás megindítását, illetve legalább is javíthatja a helyzetét az ilyen eljárásban.

2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehíváshoz elengedhetetlen, hogy a folyamatban lévő eljárásban részt vevő valamely fél jogosan tartson a per kedvezőtlen eredményétől, ugyanakkor indokoltan számíthasson arra, hogy a per kedvezőtlen kimenetele esetén a harmadik féllel szemben követeléssel élhet. Éppen ezért a perbe hívó fél érdekelt az eredeti eljárás megnyerésében (és ebben őt a beavatkozó is segítheti), illetve az eredeti eljárás elvesztése esetén érdekelt a veszteségei megtérítésében a harmadik féllel szemben ezt követően lefolytatott eljárás során.

A perbe hívó fél ugyanakkor a perbehívással megakadályozza, hogy a perbe hívott harmadik fél későbbi eljárásokban helytelen eljárásra hivatkozással bizonyos kártérítési követeléseket érvényesíthessen: A perbe hívott és ezáltal az eljárás végkimenetelét befolyásolni képes harmadik fél csak a beavatkozását megelőző bírósági eljárás tekintetében, illetve olyan érdemi kérdésekkel összefüggésben alapozhatja a kártérítési keresetét helytelen eljárásra, amelyeket nem tudott megakadályozni vagy nem tudott volna megakadályozni. A beavatkozó jogalapra vonatkozó hivatkozást tehet, illetve benyújthat eljárási iratokat, feltéve, hogy nem tesz olyat, amely ellentmond a félnek. A fél és a beavatkozó közti későbbi eljárás esetén az eredeti eljárás jogerős bírósági határozatának joghatásai kiterjednek a beavatkozóra, illetve azokra a személyekre is, akik perbehívás ellenére nem avatkoztak be az eljárásba, ennek következtében e személyek a későbbi eljárásban félként nem hivatkozhatnak olyan jogalapra, amely ellentétes az eredeti perben hozott határozat alapvető rendelkezéseivel.

3) A perbehívás az alapeljárás során jogkérdésekben hozott határozat tekintetében nem bír kötőerővel.

4) Az eredeti eljárás kimenetele nem bír kötőerővel, ha a beavatkozó az eljárás beavatkozáskori helyzete vagy a fél nyilatkozatai és cselekményei következtében akadályoztatva volt az álláspontja kifejtésében (például mivel a fél nem vitatott egyes tényeket vagy követeléseket).

5) Miként az korábban már említésre került, a perbehívás joghatásai attól függetlenül érvényesülnek, hogy a harmadik fél részt vesz-e beavatkozóként az (alap-) eljárásban.

6) A perbehívás nem vált ki joghatást a harmadik fél és a perbe hívó féllel ellenérdekű fél között, kivéve, ha a harmadik fél az ellenérdekű fél érdekében avatkozik be.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

E tekintetben az Ausztria által az európai igazságügyi portál „Bírósághoz fordulás”, „Határozatok végrehajtása”, „A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások” pontjában rendelkezésre bocsátott információk irányadók, amelyek a következő linken érhetők el.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

- Ausztriában a folyamatban lévő végrehajtási eljárás szerinti kerületi bíróság (Bezirksgericht). Az elismerés megtagadására szolgáló jogalap hiányát megállapító döntésre irányuló kérelem (36. cikk (2) bekezdés), valamint az elismerés megtagadás iránti kérelem (45. cikk) esetén az a kerületi bíróság illetékes, amelynek a területén a határozat által kötelezett felet nyilvántartják, vagy ahol bejegyzett székhelye található.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

- Ausztriában a magasabb fokú regionális bíróság (Landesgericht) a kerületi bíróságon (Bezirksgericht) keresztül, amely előtt a végrehajtási eljárás folyamatban van.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Ausztriában a Legfelsőbb Bíróság (Oberste Gerichtshof) a kerületi bíróságon (Bezirksgericht) keresztül, amely előtt a végrehajtási eljárás folyamatban van.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A német az egyetlen elfogadott nyelv.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Ausztriában: a bírósági joghatóságról szóló törvény (Jurisdiktionsnorm) 99. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

- Ausztriában: a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 21. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án;
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári ügyek és iratok tekintetében nyújtott jogsegélyről, kelt Szófiában, 1967. október 20-án,
  • Egyezmény Belgium és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,
  • Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, az 1970. március 6-án Londonban kelt módosító jegyzőkönyvvel együtt,
  • Egyezmény Hollandia és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án,
  • Egyezmény Franciaország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én,
  • Egyezmény Luxemburg és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxemburgban, 1971. július 29-én,
  • Egyezmény Olaszország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,
  • Egyezmény Ausztria és Svédország között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,
  • Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,
  • Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én,
  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,
  • Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről, és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Lengyelország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

Lengyelországban a perbehívást a polgári perrendtartás 84. és 85. cikke szabályozza. Ezen intézményt lengyelül „przypozwanie”-nek nevezik. A perbehívás során a fél egy jövőbeli ellenérdekű felet felhívhat arra, hogy vegyen részt az eljárásban, mivel a fél számára hátrányos döntés következtében e harmadik félnek (például garanciamegállapodás alapján) követelése merülhet fel vele szemben. Ennek érdekében a fél kérelmet nyújt be, amelyet kézbesítenek a harmadik félnek, aki ezt követően nyilatkozhat, hogy segítő beavatkozó félként részt vesz-e az eljárásban.

2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehívás nem jelenti, hogy a kérelem címzettje automatikusan féllé válik a folyamatban lévő eljárásban. Az eljárásban való részvétel segítő beavatkozás formájában valósul meg (a polgári perrendtartás 76–78. cikke). A felek hozzájárulásával a segítő beavatkozó fél átveheti annak a félnek a helyét, akinek az oldalán belépett az eljárásba. Ellenkező esetben a határozat közvetlenül alkalmazandó (perbehívás esetén ez azonban csak akkor érvényesül, ha összhangban áll a vitatott jogviszony jellegével vagy a vonatkozó jogi rendelkezéssel).

3. Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárás jogi értékelése?

Amennyiben a harmadik fél a felhívás ellenére nem lép be az eljárásba, a későbbi eljárások tekintetében lemond annak lehetőségéről, hogy az első eljárás tekintetében eljárási hibára hivatkozzon (a polgári perrendtartás 85. cikkel összefüggésben értelmezett 82. cikke).

4. Bírnak-e kötőerővel a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem tudott megtámadni, például mivel azokat az eljárásban részt vevő felek nem vitatták?

A harmadik fél perbehívása és felkérése az eljárásban való részvételre a harmadik fél érdekét is szolgálja, mivel elősegítheti az eljárás pozitív kimenetelét, amely feleslegessé teheti további eljárások lefolytatását.

5. A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását?

Amennyiben a harmadik fél a felhívás ellenére nem lép be az eljárásba, a későbbi eljárások tekintetében lemond annak lehetőségéről, hogy az első eljárás tekintetében eljárási hibára hivatkozzon (a polgári perrendtartás 85. cikkel összefüggésben értelmezett 82. cikke).

6. Hatással van a perbehívás a harmadik fél és a perbehívó fél ellenérdekű fele közti kapcsolatra?

Amennyiben az erre felhívott fél belép az eljárásba, segítő beavatkozó féllé válik, és a felek hozzájárulásával átveheti annak a félnek a helyét, akinek az oldalán az eljárásba belépett.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

74. cikk – A végrehajtásra vonatkozó nemzeti szabályozás és eljárások leírása a Procedury służące wykonaniu orzeczenia (A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások) című tájékoztatóban található.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Az adós lakóhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti regionális bíróság (sąd okręgowy), illetve ennek hiányában az a regionális bíróság, amelynek területén a végrehajtás folyamatban van.

Az elismerés megtagadására irányuló kérelem esetén:

A határozatban elbírált ügy szerint illetékes regionális bíróság (sąd okręgowy) vagy az a regionális bíróság, amelynek területén az illetékes kerületi bíróság (sąd rejonowy) található, ennek hiányában pedig a varsói regionális bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A regionális bíróságon (sąd okręgowy) keresztül a fellebbviteli bíróság (sąd apelacyjny).

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A fellebbviteli bíróságon (sąd apelacyjny) keresztül a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A polgári perrendtartás 1103. cikkének7 (4) bekezdése és a polgári perrendtartás 1110. cikke, amennyiben a lengyel bíróságok kizárólagos joghatóságát írja elő a felperesre vonatkozó alábbi körülmények egyike alapján: lengyel állampolgárság, lengyelországi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy létesítő okirat szerinti székhely.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A polgári perrendtartás harmadik fél értesítéséről szóló 84. és 85. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án, jelenleg is hatályos Lengyelország és Szlovénia, valamint Lengyelország és Horvátország között,
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,
  • Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, továbbra is hatályos Lengyelország és a Cseh Köztársaság, valamint Lengyelország és Szlovákia között,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,
  • Megállapodás a Lengyel Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án,
  • Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Rigában, 1994. február 23-án,
  • Egyezmény a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1996. november 14-én,
  • Megállapodás az Észt Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én,
  • Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/02/2019

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Szlovénia


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1) Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A perbehívás (litis denuntiatio) valamely harmadik személy hivatalos értesítése egy folyamatban lévő peres eljárásról. A harmadik fél értesítése az e személyt az eljárásba való belépésre irányuló meghívást is tartalmazhat. Az értesítés célja a felperes vagy az alperes polgári jog szerint elismert jogainak és az általuk elérni kívánt joghatásoknak a biztosítása. A perbe hívó fél (az eljárásban részt vevő fél) megküldi az értesítést a bíróságnak, amely azt kézbesíti a harmadik személynek, aki szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e az eljárásban. A szlovén jog szerint a bíróság nem határoz arról, hogy a fél harmadik személy hivatalos értesítésére irányuló kérelme jogos-e. A harmadik fél az eljárásba való belépése esetén sem válik peres féllé, és e személynek az alapeljárásban részt vevő felekhez fűződő viszonyáról ebben az eljárásban nem lehet határozni. A harmadik személy az alapeljárásban részt vevő bármelyik felet támogathatja. Amennyiben eleget tesz a feltételeknek, e személy beavatkozóként részt vehet az eljárásban. Ennek segítségével hozzájárulhat a per megnyeréséhez, amely segíthet elkerülni, hogy vele szemben később eljárást (visszkeresetet) indítsanak, illetve javíthatja a pozícióját az ilyen későbbi eljárásban. A harmadik személy nem nyújthat be a már megindult eljárás megszüntetésére, a határidők meghosszabbítására, illetve a tárgyalások elhalasztására irányuló kérelmet.

2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehívás megvédi a perbe hívó felet az olyan kártérítési követelésektől, amelyeket egyébként a harmadik fél vele szemben érvényesíthetne. Az a (harmadik) személy, aki a perbehívás következtében befolyásolhatta a per végkimenetelét, főszabály szerint később nem érvényesíthet a perbe hívó fél elégtelen perbeli eljárására alapított kártérítési követelést. Ezen túlmenően, amennyiben a perbe hívó fél és azon személy között, akit az eljárásról értesítettek, később visszkereseti eljárás indul, ez utóbbi személy a perbe hívó személlyel szemben nem hivatkozhat olyan érvekre vagy tényekre, amelyek ellentétesek az alapeljárásban hozott határozatban megállapított érdemi (ténybeli) elemekkel.

3) Az alapeljárás jogi értékelése ugyanakkor nem bír kötőerővel.

4) Szintén nem rendelkeznek kötőerővel azok a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem tudott megtámadni, például mivel azokat a felek nem támadták meg.

5) A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását.

6) A perbehívás nincs hatással a harmadik fél és a perbe hívó féllel ellenérdekű fél közti kapcsolatra, kivéve, ha a harmadik fél úgy döntött, hogy ezen ellenérdekű fél oldalán lép be az eljárásba.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

– Szlovéniában: a körzeti bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Szlovéniában: a körzeti bíróság.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

– Szlovéniában: a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

– Szlovéniában: a következő bíróságokon a szlovén nyelv mellett az alábbi nemzeti kisebbségi nyelveket is elfogadják hivatalos nyelvként:

  • a koperi körzeti bíróságon: olasz nyelv;
  • a koperi helyi bíróságon: olasz nyelv;
  • a pirani helyi bíróságon: olasz nyelv;
  • a lendvai helyi bíróságon: magyar nyelv.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Szlovéniában: a nemzetközi magánjogi és eljárási törvény (Zakon o mednarodnem zasebnem pravu in postopku) 58. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

– Szlovéniában: a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku) harmadik fél értesítésére vonatkozó 204. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,
  • Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről polgári és közigazgatási ügyekben, kelt Rómában, 1960. december 3-án,
  • Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Királyság között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,
  • Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án,
  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án,
  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1984. szeptember 19-én,
  • Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án,
  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án, és annak jegyzőkönyve,
  • Szerződés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1968. március 7-én,
  • Szerződés a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Zágrábban, 1994. február 7-én,
  • Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1971. május 18-án.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/02/2019