Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Németország


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A perbehívást a folyamatban lévő eljárásban (eredeti eljárás - Vorprozess) részt nem vevő harmadik felek eljárásról való hivatalos értesítésére lehet alkalmazni. A perbehívásra a bírósághoz benyújtott irattal kerül sor, amelyet ezt követően hivatalosan kézbesítenek a perbehívás címzettjének. A harmadik fél szabadon dönthet arról, hogy részt kíván-e venni az eljárásban. Az eljárásba belépő harmadik fél nem válik féllé, hanem kizárólag beavatkozó, akinek a nyilatkozatai és cselekményei nem lehetnek ellentétesek a fél nyilatkozataival és cselekményeivel. A beavatkozó nem kötelezhető költségek megfizetésére.

2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehívás azon a feltételezésen alapul, hogy a folyamatban lévő eljárásban (eredeti eljárásban) részt vevő fél jogosan tart a per számára kedvezőtlen eredményétől, ugyanakkor indokoltan számít arra, hogy a per kedvezőtlen kimenetele esetén a harmadik féllel szemben kártérítési keresetet indíthat vagy a harmadik féllel szemben szavatosságra vagy garanciára hivatkozva keresetet indíthat. Éppen ezért a perbehívó fél érdekelt az eredeti eljárás megnyerésében (és ebben őt a beavatkozó segítheti) illetve – amennyiben elveszíti az eredeti eljárást – a veszteségei megtérítésében a harmadik féllel szemben ezt követően lefolytatott további eljárás (Folgeprozess) megnyerése révén.

Amennyiben a harmadik fél segítséget nyújt a perbehívó félnek, a harmadik félnek alá kell vetnie magát az ügyben hozott döntésnek. E személyek hivatkozhatnak jogalapra, illetve eljárási iratokat nyújthatnak be, feltéve, hogy semmi olyat nem tesznek, amely ellentmond az eljáró félnek. Amennyiben a harmadik fél nem kíván részt venni az eljárásban vagy nem nyilatkozik, az eljárást a harmadik félre tekintet nélkül folytatják le. Amennyiben a perbehívó fél később keresetet indít a harmadik féllel szemben, a harmadik fél nem hivatkozhat arra, hogy az eredeti eljárás nem volt megfelelő. Ennek értelmében az eredeti eljárást követő eljárásban ítélt dologként kell elfogadni az eredeti eljárás a perbehívó fél számára kedvező megállapításait.

3. A perbehívás nincs hatással az eredeti eljárás során valamely jogkérdésben hozott döntésre.

4. Az eredeti eljárás kimenetele nem bír kötőerővel, ha a beavatkozó az eljárás beavatkozáskori helyzete vagy a fél nyilatkozatai és perbeli cselekményei következtében akadályoztatva volt az álláspontja kifejtésében.

5. A perbehívás joghatásai attól függetlenül érvényesülnek, hogy a harmadik fél belép-e az eredeti eljárásba.

6. A perbehívás nem vált ki joghatást a harmadik fél és a perbehívó féllel ellenérdekű fél között, kivéve, ha a harmadik fél az ellenérdekű fél érdekében avatkozik be.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

- Németországban a Landgericht (regionális bíróság).

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

– Németországban a Oberlandesgericht (regionális felsőbíróság).

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

– Németországban a Bundesgerichtshof (szövetségi Legfelsőbb Bíróság).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

– Németországban: a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 23. szakasza.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

– Németországban: a polgári perrendtartás 68. szakasza, valamint 72-74. szakasza.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én;
  • Egyezmény Németország és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án;
  • Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án;
  • Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én;
  • Egyezmény Hollandia és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án;
  • Egyezmény a Görög Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1961. november 4-én;
  • Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/01/2019