Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Magyarország


ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Magyarország

Brussels I recast


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1.) Mit jelent a perbehívás a magyar polgári eljárásjogban:

Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással nem csak valamelyik fél, hanem a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

2.) A perbehívás, mint eljárási cselekményre vonatkozó határidők:

Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelően irányadó.

A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy (azaz a beavatkozó és a perbehívott) részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye. Az ún. kiemelt jelentőségű perek (400 millió forintot meghaladó pertárgy értékű perek) esetén a perbehívóra és a perbehívottra vonatkozó nyilatkozatok határideje nem 30 nap, hanem 15 nap. A határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan, azaz a bíróságnak úgy kell azt tekintenie, mintha azt a perbehívó nem tette volna meg.

3.) Miként történik a perbehívás:

A perbehívónak két feladata van a perbehívással kapcsolatban: egyrészről a perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. Másrészről a perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni a bíróság részére, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bíróságnak történő bejelentésekor okirattal igazolnia kell.

Ha a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti.

Egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4.) A perbehívás jogkövetkezményei:

Ha a perbehívott elfogadja a perbehívást, akkor (nem önkéntes) beavatkozóként csatlakozhat a perbehívóhoz. A magyar polgári perjogi szabályozás kétféle beavatkozói jogállást szabályoz:

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is, kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is – kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást –, és a cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

Azt tehát, hogy az ítélet jogereje mikor terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, nem bírói mérlegelésen alapul, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet.

Ilyen jogszabályi rendelkezés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32. § (2) bekezdése, amely alapján „A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.” (A hivatkozott 35. § (1) bekezdés: „A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”)

A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony az alapeljárásban (abban a perben, amelybe behívatott a perbehívott) nem dönthető el.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

Kérejük, keresse fel a Határozatok végrehajtására irányuló eljárások elnevezésű adatlapot.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Magyarországon a törvényszék székhelyén működő járásbíróság. Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Magyarországon a Törvényszék. Budapesten a Fővárosi Törvényszék.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Magyarországon: a Kúria (az elsőfokú bírósághoz benyújtott, annak határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem révén).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Magyarországon: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 57. §-a.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

- Magyarországon:a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a harmadik fél perbehívásáról szóló 58. §– 60. §-a

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Szófiában, 1966. évi május 16.-án,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1981. november 30-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavában, 1989. évi március 28-án, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt 1968. március 7-én, a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 29/03/2017