Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet - Litvánia


65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A litván polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 46. és 47. cikkében található rendelkezések szerint a harmadik felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a jogvitára vonatkozó önálló követelést benyújtani.

A jogvita tekintetében önálló követelést benyújtó harmadik felek kizárólag saját kezdeményezésre léphetnek be az eljárásba. E harmadik felek az ügy önálló résztvevői, és abban nem a felperes vagy az alperes oldalán vesznek részt. Az önálló követelést benyújtó harmadik felek az ügy összefoglalásának megkezdéséig léphetnek be az eljárásba.

A jogvitára vonatkozó önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek az alperes vagy a felperes oldalán az ügy összefoglalásának megkezdéséig akkor léphetnek be az eljárásba, ha az ügyben hozott határozat hatással lehet a jogaikra vagy kötelezettségeikre. E személyeket a felek indokolt kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére is bevonhatják az eljárásba.

A harmadik feleket tájékoztatják a felmerült jogvitáról és idézéssel vagy értesítéssel, a kereset egy példányának megküldését is beleértve, felhívják őket, hogy lépjenek be a litván bíróság előtt folyó eljárásba. A polgári perrendtartás 133. cikkének (1) bekezdése szerint az ügyben részt vevő feleket (ideértve a harmadik feleket is) idézéssel vagy értesítéssel tájékoztatják a bírósági tárgyalás helyéről és idejéről, illetve az önálló eljárási intézkedésekről. A harmadik felek jogvitáról való értesítése ugyanakkor a bíróság és nem a felek feladata; a felek mindössze jelzik a beadványaikban, hogy más személyek eljárásba való bevonása is szükséges.

Az önálló követelést benyújtó harmadik felek a felperesével azonos jogokat élveznek és őket a felperesével azonos kötelezettségek terhelik.

Az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik feleket a felekével azonos eljárási jogok (ideértve a költségek megtérítéséhez való jogot) illetik meg, és a felekével azonos kötelezettségek terhelik, kivéve a követelés jogalapjának és tárgyának megváltoztatására, a követelés megemelésére vagy csökkentésére, a követelés visszavonására, a követelés elismerésére, illetve az egyezségkötésre vonatkozó jogokat. Emellett nem illeti meg őket a bírósági határozat végrehajtása kérelmezésének joga sem. Az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek nem járhatnak el annak a félnek az érdekeivel ellentétes módon, amelynek oldalán az eljárásba beléptek.

2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

Az önálló követelést benyújtó harmadik felek részvétele lehetővé teszi, hogy az azonos tárgyhoz kapcsolódó több jogvitáról egyetlen eljárásban döntsenek, amely esetben nincs lehetőség további eljárás indítására az önálló követelést benyújtó harmadik felekkel szemben (illetve e harmadik felek sem indíthatnak további eljárást azonos alperessel szemben), mivel a szóban forgó felek között az adott tárgyban felmerült jogvita eldöntöttnek minősül. Amennyiben valamely személyt értesítettek arról, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával harmadik félként beléphet, ő azonban ezt elmulasztotta, e személlyel szemben a későbbiekben ugyanabban a tárgyban külön eljárás indítható. Az elsőként meghozott határozat ugyanakkor nem lehet hatással annak a személynek a jogaira és kötelezettségeire, aki harmadik félként nem vett részt az eljárásban.

Az ügy eldöntése során a bíróság egyidejűleg nem határozhat az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik személynek olyan féllel szemben fennálló jogairól és kötelezettségeiről is, akivel e harmadik fél érdemi jogviszonyban áll. Ennek megfelelően az önálló követelés benyújtását elmulasztó harmadik felek részvételével lefolytatott eljárásokban hozott bírósági határozatok nem zárják ki további eljárás indítását az eredeti eljárásban részt vevő olyan harmadik féllel szemben, aki nem nyújtott be önálló követelést. Ilyen esetben azonban az elsőként meghozott bírósági határozat előzetes döntésként érvényesül; vagyis, amennyiben azonos felek között indul újabb eljárás (pl. kártalanítási kereset alapján), nincs szükség azoknak a körülményeknek a vizsgálatára, amelyeket az első ügyben hozott jogerős bírósági határozatban már megállapítottak (a polgári perrendtartás 182. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a személyt nem értesítették, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával vagy anélkül harmadik félként beléphet, vagy ha a személyt erről értesítették, de az eljárásba nem lépett be és a bírósági határozat e személy érdemi jogairól és kötelezettségeiről is döntött, ez jogalapot teremthet az ügy újrafelvételére. Amennyiben az adott személyt nem vonták be az eljárásba, e személy tekintetében a kérdéses bírósági határozatot általában nem veszik figyelembe előzetes döntésként.

3. Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárás jogi értékelése?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

4. Bírnak-e kötőerővel a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem támadhatott meg, például mivel azokat az eljárásban részt vevő felek nem vitatták?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

5. A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását?

Nem. Az első (alap-) eljárásban hozott bírósági határozat nem lehet hatással az olyan személy jogaira és kötelezettségeire, akit bár értesítettek az eljárásról, abba harmadik félként nem lépett be. Amennyiben az adott személyt nem értesítették, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásba önálló követelés benyújtásával vagy anélkül harmadik félként beléphet, vagy ha a személyt erről értesítették, ő azonban az eljárásba nem lépett be, és a bírósági határozat e személy érdemi jogairól és kötelezettségeiről is döntött, ez jogalapot teremthet az ügy újrafelvételére.

6. Hatással van a perbehívás a harmadik fél és a perbe hívó fél ellenérdekű fele közti kapcsolatra?

Lásd a 2. kérdésre adott választ.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Litvániában Litvánia fellebbviteli bírósága (Lietuvos apeliacinis teismas).

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Litvániában Litvánia fellebbviteli bírósága (Lietuvos apeliacinis teismas).

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

Litvániában a Litvánia Legfelsőbb Bíróságához (Lietuvos Aukščiausiasis Teismas) benyújtható semmisségi panasz.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

Litvániában a polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 783. cikkének (3) bekezdése, 787. cikke, valamint 789. cikkének (3) bekezdése.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

Litvániában a litván polgári perrendtartás (Lietuvos Respublikos civilinio proceso kodeksas) 46. és 47. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,
  • Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án.

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/02/2019